29/2002. (IV. 19.) HM rendelet
a Honvédelmi Minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítéséről, valamint a lakhatás támogatásáról szóló 6/1994. (IV. 30.) HM rendelet módosításáról
2002.04.27.
1. § Az R. bevezető rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,A lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 87. §-ának (1) bekezdésében, a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 10. §-ának i) pontjában, továbbá a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 287. §-a f) pontjának fa), fb) és fc) alpontjaiban kapott felhatalmazás alapján, a köztisztviselőkre vonatkozó jogszabályi felhatalmazottal egyetértésben, a közalkalmazottak és a munkavállalók tekintetében a kollektív szerződés keretei között, a hivatásos és szerződéses katonák, köztisztviselők és közalkalmazottak, továbbá a rájuk vonatkozó mértékig a nyugállományú katonák, valamint a hivatásos és nyugállományú katonák özvegyei lakhatásának elősegítésére és támogatására a következőket rendelem el:'' ,,(1) E rendelet állapítja meg a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástörvény) rendelkezéseinek a Honvédelmi Minisztériumban, hivatalaiban és háttérintézményeiben, a katonai nemzetbiztonsági szolgálatoknál, valamint a katonai felsőoktatási intézményekben (a továbbiakban együtt: HM) és a Magyar Honvédségnél (a továbbiakban együtt: honvédelmi szerv) történő alkalmazására, továbbá a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 126. §-ában meghatározott lakhatási támogatásokra vonatkozó szabályokat.'' [(1) A rendelet alkalmazási köre kiterjed]
,,a) a Magyar Honvédség állományába tartozó, és ott vagy a Hjt. 46. § (3) bekezdésében meghatározott szerveknél szolgálatot teljesítő, tiszti és tiszthelyettesi állományú hivatásos és szerződéses katonára, b) a honvédelmi szerv köztisztviselőjére, közalkalmazottjára és munkavállalójára, kivéve, ha az e rendelet XIII. fejezetében foglalt lakhatási támogatás tekintetében a kollektív szerződés másként rendelkezik, c) a HM rendelkezése alatt lévő (a továbbiakban: HM rendelkezésű) lakásra és szükséglakásra, nem lakás céljára szolgáló, bérbeadás útján hasznosított helyiségre, valamint honvédségi szállóra és garzonházra,''
[(3) A rájuk vonatkozó mértékig e rendeletet kell alkalmazni]
,,b) a hivatásos, valamint a szolgálati nyugállományú katonának a Hjt. 2. § (28) bekezdésében meghatározott közeli hozzátartozójára, továbbá özvegyére és túlélő élettársára.'' [(1) Lakhatási támogatások:]
,,c) vissza nem térítendő juttatás,''.
,,(4) Vezetői lakás a vezetői beosztáshoz rendelt lakás. E tekintetben vezetői beosztás:
a) a helyőrségparancsnoki megbízatással együtt járó parancsnoki beosztás,
b) a (külön) jogszabályban megállapított állami vezető által a honvédelmi szervnél betöltött tisztség, illetve beosztás,
c) az országos parancsnoki beosztás.
a) nőtlen- és nővérszálló,
b) laktanyai tiszti- és tiszthelyettesi szállás,
c) családi (garzon) szálló.''
,,(1) Lakás lakásgazdálkodási körbe vonásáról és hasznosításáról, továbbá a lakásgazdálkodási körből történő kivonásáról a HM központi lakásgazdálkodási szerv vezetője dönt.''
6. § Az R. 4/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
4/A. § ,,A HM vagyonkezelésében lévő lakás munkakörhöz kötött jellegűvé minősítéséről és e jelleg megszüntetéséről, továbbá a HM rendelkezésű lakás vezetői lakássá minősítéséről és e minősítés megszüntetéséről a HM központi lakásgazdálkodási szerv vezetője dönt.'' ,,(1) HM rendelkezésű lakásra jogosult:
a) a hivatásos katona és az özvegye,
b) a szolgálati (rokkantsági, baleseti rokkantsági) nyugállományú katona és az özvegye,
c) a hivatásos és szolgálati nyugállományú katonát túlélő élettársa, feltéve, hogy az együttélésből közös gyermekük született, vagy a halál bekövetkezését megelőzően az együttélés folyamatosan legalább öt éven át tartott.''
8. § Az R. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
6. § ,,(1) HM rendelkezésű lakás juttatható a) a szerződéses állomány tagja részére, amennyiben a szerződéses szolgálatban 5 évet már eltöltött és összesen legalább 10 év szolgálatot vállalt,
b) a legalább három éve folyamatosan a honvédelmi szerv állományába tartozó köztisztviselő, közalkalmazott és munkavállaló részére, amennyiben azt az általa betöltött beosztás (munkakör) ellátása indokolja.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott öt év feltétele alól két és fél év, a b) pontjában meghatározott három év feltétele alól másfél év letöltése után – a különös méltánylást érdemlő esetekben – a helyőrségi lakásbizottság, illetve a budapesti keretgazda lakásbizottság felmentést adhat. Nem kell felmentés a vezetői és a munkakörhöz kötött lakás juttatásához, illetve bérbeadásához.'' 6/A. § (1) A honvédelmi szerv állományába tartozó, igényjogosult személyek részére a szolgálati, illetve a munkahelyüknek megfelelő helyőrségi településen vagy az annak vonzáskörzetében lévő településen juttatható HM rendelkezésű lakás. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni a lakásfelajánlás és a magánszemélyek közötti lakáscsere esetén is. (3) E rendelet alkalmazásában vonzáskörzetnek kell tekinteni:
a) a területileg illetékes, helyi lakásgazdálkodási szervként is működő helyőrség-parancsnokság székhelye szerinti, továbbá az illetékességébe utalt más helyőrségi és egyéb településeket,
b) Budapest helyőrség viszonylatában a területi lakásgazdálkodási szerv lakásügyi egységének illetékességébe tartozó Budapest fővárost, valamint az illetékességébe utalt településeket.
[Az a) és b) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: lakásgazdálkodási körzet.]
(4) E rendelet alkalmazásában helyőrségi település az a helység, amelyben katonai szervezet működik.
(5) Vezetői lakás kizárólag az arra jogosult személy szolgálati, illetve munkahelye szerinti helyőrségi településen juttatható.
(6) Munkakörhöz kötött lakás a szolgálat teljesítésének, illetve a munkakör ellátásának helyén (helyszínén) adható bérbe.''
[(1) Nem teljesíthető a HM rendelkezésű lakás iránti igény, ha a kérelmező]
,,a) vissza nem térítendő juttatásban részesült;
b) a szolgálati, illetve munkahelye szerinti lakásgazdálkodási körzetben lévő településen a 9. §-ban megállapított jogos igényének megfelelő, beköltözhető, saját tulajdonú lakással rendelkezik, vagy ha a házastársa (élettársa), továbbá a saját háztartásában nevelt kiskorú gyermeke tulajdonában – beleértve a felsoroltak közös tulajdonát is – van ilyen lakás;''. ,,(6) Vezetői és munkakörhöz kötött lakásra jogosult személyek tekintetében az (1) bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni.'' ,,(7) Vezetői lakás tekintetében az igény mértékét nem kell figyelembe venni.''
,,(1) A HM rendelkezésű lakás bérlője – a rendszeresített igénylőlapon – kérheti a meglévő bérleményénél kevesebb szobaszámú, illetőleg alacsonyabb komfortfokozatú HM rendelkezésű lakás bérbeadását ugyanazon a településen vagy az illetékes helyi lakásgazdálkodási szervhez tartozó lakásgazdálkodási körzet bármely más településén.''
13. § Az R. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
15. § ,,(1) A lakásgazdálkodási szerv (keretgazda lakásbizottság) a lakásigénylést a benyújtást követő 30 napon belül nyilvántartásba veszi, és az igénylőket helyőrségi településenként a következő csoportokba osztja: a) tiszti állományú katonák,
b) tiszthelyettesi állományú katonák,
c) köztisztviselők, közalkalmazottak és munkavállalók,
(2) Az (1) bekezdés szerinti csoportokon belül az igénylőket a következő kategóriákba kell besorolni: a) az I. kategóriába azt, aki
aa) a szolgálati vagy munkahelye szerinti településen, továbbá abban a lakásgazdálkodási körzetben ahová az tartozik, más településen sem rendelkezik önálló lakással,
ab) az építési hatóság megállapítása szerint olyan lakásban lakik, amely lakás céljára alkalmatlan,
ac) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megállapítása szerint egészségre ártalmas lakásban lakik;
b) a II. kategóriába azt, aki
ba) a szolgálati vagy munkahelye szerinti településen, továbbá az annak megfelelő lakásgazdálkodási körzet más településén társbérletben lakik, vagy a meglévő lakása a 9. § (1) bekezdésében meghatározott igény mértéke alatt van, bb) a saját és a vele jogszerűen együttlakó személyek egészségi állapotára a meglévő HM rendelkezésű lakása vagy annak emeleti szintje, elhelyezkedése, településen belüli fekvése állami gyógyintézet szakfőorvosa által igazoltan ártalmas;
c) a III. kategóriába azt, aki
ca) az I–II. kategóriába nem sorolható,
cb) a szolgálati vagy munkahelye szerinti településen, továbbá az annak megfelelő lakásgazdálkodási körzetben lévő más településen a 9. § (1) bekezdésében meghatározott igény mértékének megfelelő HM rendelkezésű lakásban lakik, és annál nagyobb szobaszámú, magasabb komfortfokozatú, vagy számára kedvezőbb fekvésű, beosztású, alapterületű, jobb minőségű lakást kér. (3) Az 5. § (2)–(3) bekezdéseiben meghatározott személyek lakásigénylését a csoportjukon belül az I. kategóriába kell sorolni, ha a végleges letelepedés helyéül megválasztott településen nem rendelkeznek önálló lakással.'' [(1) ... A sorrendiség kialakításakor figyelembe kell venni]
,,a) az igénylő beosztását, katonai rendfokozatát, közszolgálati, illetve munkaviszonyának időtartamát, továbbá a lakásigénylésének nyilvántartásba vétele óta eltelt időtartamot,''.
,,(2) A lakáselosztási tervnek a lakásigények teljesítésére tervezett keretében a besorolási csoportok szerinti, személy szerinti lakáselosztás arányát meg kell határozni. Ezen belül a hivatásos tiszti állomány aránya 70%-nál kevesebb nem lehet.''
,,(3) A lakáselosztási terv a besorolási csoportokon belüli kategóriák közötti személy szerinti elosztás arányát is meghatározhatja.''
,,(3) A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem részére évente legfeljebb 10 db egy–másfél lakószobás lakásból álló külön keretet kell biztosítani. A hallgatói keret lakásai kizárólag az egyetemet (főiskolát) nappali tagozaton végző családos, hivatásos katonák elhelyezésére használhatók fel a tanulmányok végzésének tartamára. A hallgatói lakás bérlőjére az egyetem vezetője tesz javaslatot a budapesti helyi lakásgazdálkodási szervnek.''
17. § Az R. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
24. § ,,Az intézményes lakáscserék előmozdítása, valamint a jogcím nélküli lakáshasználók elhelyezése céljából a tárgyévben felhasználható lakások 15%-át, továbbá a szükségletnek megfelelő számú házfelügyelői és gondnoki lakást el kell különíteni a budapesti helyi lakásgazdálkodási szerv részére.'' ,,(1) A HM rendelkezésű lakás a hivatásos és szerződéses katonának, továbbá a honvédelmi szerv állományába tartozó köztisztviselőnek, közalkalmazottnak és munkavállalónak – az e rendeletben meghatározott kivételektől eltekintve – a honvédelmi szervvel fennálló szolgálati, illetve köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonya, továbbá munkaviszonya megszűnéséig mint feltétel bekövetkezéséig adható bérbe.
(2) A honvédelmi szerv állományában határozott időtartamra kinevezett köztisztviselőnek és közalkalmazottnak, továbbá a határozott időtartamra szóló munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalónak a kinevezési, illetve a szerződéses határidőig szóló, meghatározott időtartamra adható bérbe HM rendelkezésű lakás.''
,,(6) A vezetői lakást a beosztás (megbízatás), illetve a tisztség betöltésének megszűnéséig mint feltétel bekövetkezéséig kell bérbe adni.
(7) Ha a Ktv. 31/A. §-ában meghatározott főtisztviselői kar tagjának a honvédelmi szervvel fennállt jogviszonya és ezzel egyidejűleg az (1) bekezdés szerinti lakásbérlete – a Miniszterelnöki Hivatalba történt áthelyezés mellett – rendelkezési állományba helyezésével szűnt meg, részére a HM rendelkezésű lakást a rendelkezési állomány megszűnéséig mint feltétel bekövetkezéséig kell bérbe adni. A feltétel bekövetkezését követően a HM rendelkezésű lakásra való igényjogosultság, továbbá a jogcím nélküli lakáshasználat és elhelyezési igény e rendeletben foglalt szabályai szerint kell eljárni.'' (A HM rendelkezésű lakást határozatlan időtartamra kell bérbe adni:)
,,b) ha a hivatásos katona lakásigényének teljesítésekor a hivatásos szolgálat felső korhatárának eléréséig öt év, vagy ennél kevesebb idő van hátra, és úgy nyilatkozik, hogy azt a települést, ahol a juttatott lakás van, végleges letelepedési helyéül választja,
c) kérelmére a határozatlan időtartamra szóló kinevezéssel vagy munkaszerződéssel rendelkező köztisztviselőnek, közalkalmazottnak, illetve munkavállalónak, ha az első lakásjuttatáskor a közszolgálat felső korhatárának vagy az öregségi nyugdíjkorhatárának eléréséig öt év, vagy ennél kevesebb idő van hátra,''.
,,(1) Ha a 28. § (1) bekezdés szerinti feltétel bekövetkezéséig szóló lakásbérleti szerződés azért szűnik meg, mert a honvédelmi szerv állományába tartozó bérlő d) hivatásos katonai szolgálati viszonya a Hjt. 62. § (1) bekezdésének a) pontja alapján – a felső korhatár elérésével, illetve a szolgálati viszony meghosszabbításának lejártával – a törvény erejénél fogva, f) köztisztviselői jogviszonya felmentéssel, továbbá – 70. életévének betöltésével – a törvény erejénél fogva,
g) közalkalmazotti jogviszonya a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, rendkívüli lemondással, továbbá felmentéssel,
h) munkaviszonya a munkáltató jogutód nélkül megszűnésével, továbbá a munkáltatói működéssel összefüggő okból történt munkáltatói felmondással, valamint a munkavállaló rendkívüli felmondásával
szűnt meg, kérelmére ugyanazt a lakást – egyebekben változatlan feltételekkel – határozatlan időtartamra bérbe kell adni, feltéve, ha nem esik a 8. § (1) bekezdésében és a 30/A. §-ban foglalt kizáró rendelkezések hatálya alá. (2) Ha a köztisztviselő és a közalkalmazott felmentésére alkalmatlansága miatt került sor, az (1) bekezdés f) és g) pontjaiban foglaltak akkor alkalmazhatók, ha az alkalmatlanság megállapítása egészségügyi okból történt. (3) A lakás határozatlan időtartamra szóló bérbeadására a jogviszony megszűnését – azzal összefüggő jogvita esetén a jogerős munkaügyi döntést – követően kerülhet sor.''
30/A. § ,,Ha a lakás feltétel bekövetkezéséig szóló bérbeadására – felmentés vagy mentesülés alapján – ismételt juttatásként került sor, a 29. § a), b), c) és g) pontjai, valamint a 30. § (1) bekezdése akkor alkalmazható, ha a felmentés a 8. § (1) bekezdés e) és f) pontjában, továbbá a 8. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt kizáró rendelkezés hatálya alól történt, és a teljes összegű munkáltatói kölcsön, valamint a meghatározott térítés visszafizetése teljesült.'' 22. § Az R. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
32. § ,,(1) A hivatásos katona a részére bérbeadott HM rendelkezésű lakás részleges felújításához – kivéve, ha a lakás új, valamint részben vagy egészében felújított – részleges lakásfelújítási átalányra jogosult, ha a lakást b) helyőrség (település) változtatással is járó, szolgálati érdekű kinevezés, áthelyezés vagy rendelkezési állományból más szervhez határozatlan időtartamra történt vezénylés következtében,
c) műszaki okok következtében lakhatatlanná vált lakásból történő végleges kiköltöztetés céljából
(2) Az (1) bekezdés b) pontja csak akkor alkalmazható, ha a kinevezett, áthelyezett vagy más szervhez vezényelt hivatásos katona a részére juttatott lakásba nem az ugyanabba a lakásgazdálkodási körzetbe tartozó helyőrségi vagy más településen meglévő HM rendelkezésű lakás bérletéből költözik. (3) A hivatásos állomány tagja részére bérbeadott vezetői lakás tekintetében részleges lakásfelújítási átalány nem állapítható meg. A vezetői lakást – amennyiben az nem új – szükség szerint részben vagy egészében felújított állapotban kell a bérlő birtokába adni.
(4) A részleges lakásfelújítási átalányra való jogosultságot a helyi lakásgazdálkodási szerv a bérlőkijelölésben, kifizetésének rendjét a HM pénzügyi és számviteli feladatokat ellátó központi szervének vezetője állapítja meg.
(5) A részleges lakásfelújítási átalány a lakás tisztasági festésére, tapétázására, mázolására, a parkettaburkolat védőkezelésére és a lakás takarítására szolgáló, elszámolási kötelezettség nélkül felhasználható – a tárgyévet megelőző év december 31. napjáig közzétett mérték alapján számított – pénzösszeg.''
,,(1) A szolgálati érdekű kinevezés, áthelyezés, továbbá a más szervhez határozatlan időtartamra történt vezénylés következtében az új szolgálati helye szerinti, más lakásgazdálkodási körzetbe tartozó helyőrségi, illetve egyéb (utalt) településre átköltöző hivatásos katonát a HM rendelkezése alatt lévő állami és önkormányzati, továbbá a HM rendelkezési körén kívül eső önkormányzati lakása visszaadásakor a bérbeadó (kezelő) által jogszerűen megállapított karbantartási kötelezettségek (munkák) teljesítésének számlával igazolt költségeire lakás karbantartási költségtérítés illeti meg.''
,,(2) A 28. § (1) bekezdése szerinti feltétel bekövetkezéséig szóló bérlet megszűnésekor a kiürítési térítés a honvédelmi szerv szolgálati (köztisztviselői, közalkalmazotti és munkavállalói) jogviszonyába tartozó bérlőnek akkor fizethető, ha a) korábban a lakásbérleti jogról való lemondásért, vagy e rendelet alapján pénzbeli térítésben nem részesült, vagy az e címeken kapott térítést teljes egészében visszafizette,
b) a lakást legalább 3 éve folyamatosan bérli, és
c) magántulajdonú lakást épít vagy vásárol, amit építési engedéllyel vagy adásvételi szerződéssel, illetőleg ingatlan-nyilvántartási másolattal igazol.''
25. § Az R. 56. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
56. § ,,(1) A határozatlan időtartamra és a 28. § (1) bekezdés szerinti feltétel bekövetkezéséig szóló bérlet megszüntetése esetén cseretérítés akkor fizethető, ha a bérlő részére egyidejűleg a 13. §-ban foglaltak szerinti lakásfelajánlás címén kerül sor olyan másik lakás bérbeadására, a) amely a visszaadásra kerülő lakással azonos vagy annál kevesebb szobaszámú és alacsonyabb komfortfokozatú, továbbá kevesebb szobaszámú és azonos komfortfokozatú, valamint,
b) amelynek a 69. § (1) bekezdés alapján kiszámított havi lakbér összege kevesebb, mint a visszaadásra kerülő lakás ugyanígy kiszámított havi lakbérösszege. (2) A végleges letelepedés címén történő lakásjuttatás esetén cseretérítés akkor fizethető, ha a bármely más településen lévő lakás megfelel az (1) bekezdés a)–b) pontjaiban meghatározott feltételeknek.'' ,,(3) Nem tarthat igényt megfelelő elhelyezésre az a volt bérlő, akinek a HM szolgálati lakásra 1994. január 1. előtt határozatlan időtartamra, továbbá a HM rendelkezésű lakásra e rendelet 28. § (1) bekezdése szerinti feltétel bekövetkezéséig szólóan kötött bérleti szerződése azért szűnt meg, mert a) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya az állományba vételétől számított tíz éven belül az általa kezdeményezett közös megegyezéssel,
b) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya lemondás címén,
c) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya – az egészségi és pszichikai ok kivételével – alkalmatlanság, továbbá méltatlanná válás miatt felmentéssel,
d) büntetőeljárás vagy fegyelmi eljárás keretében kiszabott szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás címén,
e) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya képzési kötelezettség, továbbá összeférhetetlenség megszüntetésének elmulasztása, valamint eskü letételének megtagadása, magyar állampolgárság elvesztése, más állam állampolgárságának a megszerzése, és vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség szándékos elmulasztása miatt a törvény erejénél fogva,
f) köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonya lemondás címén,
g) köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonya – az egészségügyi ok kivételével – alkalmatlanná válás miatt felmentéssel,
h) köztisztviselői jogviszonya hivatalvesztéssel, közalkalmazotti jogviszonya elbocsátással,
i) köztisztviselői jogviszonya összeférhetetlenség megszüntetésének elmulasztása, továbbá vagyonnyilatkozat megtételének szándékos elmulasztása miatt a törvény erejénél fogva,
j) munkaviszonya a munkavállalói képességével, munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával összefüggő okból a munkáltató rendes vagy rendkívüli felmondásával
szűnt meg. A hivatásos katona esetében az a)–e) pontokat akkor kell alkalmazni, ha a szolgálati viszony megszűnésével egyidejűleg nem került szolgálati nyugállományba.''
,,(2) A honvédelmi szerv szolgálati (köztisztviselői, közalkalmazotti, munkavállalói) jogviszonyába tartozó személyek között a 28. § (1) bekezdése szerinti feltétel bekövetkezéséig szóló bérleti jog csak ezzel azonos feltételű bérleti jogra cserélhető el.'' [(2) A hozzájárulást meg kell tagadni, ha]
,,b) a lakás bérlője a honvédelmi szervvel szolgálati (köztisztviselői, közalkalmazotti, munkavállalói) jogviszonyban áll,''.
,,(1) Az állami tulajdonú, HM kezelésű lakás egy részét a honvédelmi szerv szolgálati (köztisztviselői, közalkalmazotti, munkavállalói) jogviszonyban álló, határozott időtartamú külszolgálatra beosztott bérlője albérletbe adhatja a külszolgálat időtartamára a honvédelmi szervvel szolgálati (köztisztviselői, közalkalmazotti, munkavállalói) jogviszonyban álló személynek, ha a lakása ezen időszak alatt lakatlanul maradna. Az albérletbe adáshoz a helyi lakásgazdálkodási szerv hozzájárulása szükséges.''
,,(1) Az állami tulajdonú HM rendelkezésű lakás havi lakbére az alapterület és komfortfokozat szerint:
a) az összkomfortos lakásé: 60 Ft/m2,
b) a komfortos lakásé: 40 Ft/m2,
c) a félkomfortos lakásé: 20 Ft/m2,
d) a komfort nélküli lakásé: 15 Ft/m2.''
[(1) Az állami tulajdonban és a HM kezelésében lévő lakóépület, lakás, továbbá a lakóépülethez tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiség elidegeníthető, ha]
,,a) az elidegenítés nem ellentétes a vagyongazdálkodási, továbbá a szolgálati és a lakásgazdálkodási érdekekkel,''
,,c) a létesítéstől, a vagyonkezelésbe kerüléstől vagy az épület egészére kiterjedő – a bérlők és használók átmeneti kiköltöztetésével is járó – felújítástól számított 5 év eltelt,''
,,e) a HM központi lakásgazdálkodási szerv – a HM honvéd vezérkar főnök véleményének figyelembevételével előterjesztett – javaslatára a honvédelmi miniszter elidegenítésre kijelölte és azt a Honvédelmi Közlönyben közzétette.''
[(1) Nem idegeníthető el a lakóépület (lakás), ha]
,,d) érvényes helyi településrendezési tervben bontásra van kijelölve, vagy a vagyonkezelő a felújításáról döntött,
e) a helyőrségi településen lévő HM rendelkezésű lakásállomány 30%-os vagy azt meghaladó mértékű csökkenését eredményezné.''
(3) Ha a településen nincs katonai szervezet és a lakóépület (lakás) a lakásgazdálkodási körzet lakásellátását nem szolgálja, az (1) bekezdés a) pontját csak akkor kell alkalmazni, ha a bérlő (használó) a lakást a 8. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró ok alóli felmentés alapján kapta.'' 33. § Az R. 102. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
102. § ,,(1) A lakóépület (lakás) és a lakóépülethez tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiség elidegenítésre kijelölését a helyi lakásgazdálkodási szerv a haderőnemi utaltsági rend szerinti hadtest vagy HM (HVK) szintű parancsnok (vezető) útján, az e célra rendszeresített ,,Lakóépület (lakás) elidegenítési adatlap'' három példányban történő előterjesztésével a területi lakásgazdálkodási szervnél kezdeményezheti. (2) A területi lakásgazdálkodási szerv az (1) bekezdés szerinti adatlapok tartalmát érdemben felülvizsgálja, és javaslatával ellátva, évenként egy alkalommal május 31-ig a HM központi lakásgazdálkodási szervhez felterjeszti. (3) A HM központi lakásgazdálkodási szerv vezetője a HM közigazgatási államtitkár útján a HM honvéd vezérkar főnökével történt egyeztetést követően tesz javaslatot a honvédelmi miniszternek az elidegenítésre történő kijelölésre vagy a kijelölési javaslat elutasítására.
(4) A honvédelmi miniszter a vagyongazdálkodási, szolgálati és lakásgazdálkodási érdekek együttes mérlegelése alapján a kezdeményező és javaslattevő honvédelmi szervek álláspontjától eltérő döntést is hozhat.
(5) Vagyongazdálkodási és lakásgazdálkodási tekintetben egyaránt indokolt esetben a (2) bekezdés szerinti időponttól eltérő eseti (egyedi) előterjesztés is lehetséges.'' ,,(1) A törlesztési határidő elmulasztása esetén az adóst a fizetési kötelezettségének teljesítésére határidő kitűzésével írásban fel kell szólítani. A határidő eredménytelen lejártát követően az esedékes tartozás behajtása iránti – peren kívüli vagy peres – eljárás megindítására haladéktalanul intézkedni kell.
(2) A kötelezett az (1) bekezdés szerinti tartozásának összege után a késedelembe esés időpontjától számított törvényes kamatot köteles megfizetni.'' 35. § Az R. 129. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(2) Az (1) bekezdés szerinti költségek levonása után megmaradó bevételt – a pénzforgalomra vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásával – lakhatás támogatási célra kell felhasználni. A tervezett bevétel felhasználásáról a területi lakásgazdálkodási szerv vezetőjének javaslatára a HM központi lakásgazdálkodási szerv vezetője dönt.'' ,,(2) Ha az (1) bekezdés szerinti lakást a jogcím nélküli használó nem fogadja el, az általa tett írásbeli nyilatkozatot követő 8 napon belül a helyi lakásgazdálkodási szerv az ügyre vonatkozó összes iratot peresítési javaslattal köteles felterjeszteni a területi lakásgazdálkodási szervhez.'' ,,(1) A határozatlan időtartamra bérbe adott önkormányzati tulajdonú lakás bérlőkijelölési jogáról a helyi lakásgazdálkodási szerv a honvédelmi szervvel hivatásos, szerződéses, illetve köztisztviselői, közalkalmazotti vagy munkavállalói jogviszonyban nem álló bérlő kérelmére – a szolgálati és a lakásgazdálkodási érdekek figyelembevételével – lemondhat.''
40. § Az R. 147. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
147. § ,,(1) A lakáscélú támogatás finanszírozása pénzintézeti, valamint költségvetési számlák útján történik. (2) A központi költségvetésben megállapított lakástámogatási előirányzat pénzforgalmának lebonyolítására a HM az arra jogosult pénzintézetnél ,,Lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatása'' elnevezésű számlát vezet.
(3) Az e rendeletben megállapított, a (2) bekezdés szerinti körbe nem tartozó támogatások és térítési kötelezettségek teljesítése az arra illetékes honvédelmi szerv által vezetett kincstári számláról történik.'' 41. § Az R. 148. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) A 147. § (2) bekezdés szerinti lakástámogatási előirányzat tervezését és felhasználását a fejezeti kezelésű előirányzatok éves felhasználásának rendjéről szóló HM rendelet szabályai szerint, az abban kijelölt honvédelmi szerv végzi.'' 42. § Az R. 149. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
149. § ,,A lakáscélú támogatások pénzügyi forrásai: a) a központi költségvetésben megállapított lakástámogatási előirányzat,
b) a ,,Lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatása'' számla – külön jogszabályban megállapított – bevételei,
c) az előző évben az erre a célra rendelkezésre állt keret pénzmaradványa,
d) a HM rendelkezésű lakóépületek, lakások elidegenítéséből és egyéb hasznosításából származó, jogszabály alapján a honvédelmi szerv költségvetését megillető bevétel,
e) jogszabályi felhatalmazás alapján a honvédelmi szerv költségvetéséből e célra átcsoportosított keret.''
44. § Az R. 151. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
151. § ,,(1) A végleges letelepedés, illetve a lakhatás végleges megoldásának elősegítésére, a szolgálati viszony fennállásának tartama alatt, lakás építéséhez vagy vásárlásához vissza nem térítendő juttatásra jogosult a) az 52. életévét betöltött hivatásos katona, és
b) életkorától függetlenül a szolgálati (baleseti, rokkantsági) nyugállományba helyezett hivatásos tiszt,
amennyiben a lakás tulajdonát legalább 50%-os tulajdoni hányad arányában szerzi meg.
45. § Az R. 152. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
152. § ,,(1) A vissza nem térítendő juttatás összege az 52. életévének betöltése előtt szolgálati (baleseti, rokkantsági) nyugállományba helyezett jogosult esetében kettő millió forint, minden más esetben négy millió forint, de nem haladhatja meg az építési költséget vagy a vételárat. (2) Amennyiben a vissza nem térítendő juttatásra a házastársak egyaránt jogosultak, azt a rá irányadó szabályok szerint mindkét fél részére meg kell állapítani úgy, hogy a juttatások együttes összege nem haladhatja meg az építési költséget vagy a vételárat.''
46. § Az R. 153. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
153. § ,,(1) A vissza nem térítendő juttatás és e rendelet szerint nyújtható munkáltatói kölcsön támogatás egyidejűleg azonos célra igénybe vehető, de együttes összegük ez esetben sem haladhatja meg az épített vagy vásárolt lakás létesítési költségét (vételárát). (2) A korábban nyújtott munkáltatói kölcsön esetén a vissza nem térítendő juttatás akkor állapítható meg, illetve akkor folyósítható, ha
a) a munkáltatói kölcsönnel már támogatott lakásépítés vagy lakásvásárlás az arra irányadó jogszabályi rendelkezések szerint nem minősül befejezettnek;
b) a munkáltatói kölcsöntartozás átterhelésével, továbbá azzal együtt újabb, kiegészítő munkáltatói kölcsön támogatást másik lakásingatlan építéséhez vagy vásárlásához kérik.''
47. § Az R. 154. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
154. § ,,(1) A vissza nem térítendő juttatás iránti kérelmet a munkáltatói kölcsönre rendszeresített igénylőlapon a területi lakásgazdálkodási szerv lakásingatlan gazdálkodási egységéhez lehet benyújtani. Az igénylőlapon meg kell nevezni a kérelmezett támogatást, vagy munkáltatói kölcsön igény esetén mindkét támogatást. (2) Ha a vissza nem térítendő juttatásra irányuló kérelem elbírálására már csak a jogosult szolgálati viszonyának megszűnése után kerül sor, az egyéb feltételek megléte esetén az igényét teljesíteni kell, és intézkedni kell a juttatás részére történő folyósítására.''
48. § Az R. 155. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
155. § ,,A vissza nem térítendő juttatás 151. §-ban megállapított feltételein túl az e rendeletnek a munkáltatói kölcsön támogatás feltételeire, igénylésére, felmondására és visszatérítésére vonatkozó szabályait megfelelően kell alkalmazni.'' [(1) A magántulajdonba kerülő lakás vevőjéül kijelölhető:]
,,a) a hivatásos tiszt, ha szolgálati (baleseti, rokkantsági) nyugállományba helyezéséről szóló parancsot (határozatot) aláírták vagy 52. életévét betöltötte, továbbá életkortól függetlenül a hivatásos tiszthelyettes, valamint a köztisztviselő, a közalkalmazott és a munkavállaló,''.
[(3) Az (1) bekezdés szerint számított kölcsön összege növelhető:]
,,a) 25%-kal, ha az együtt költöző és tulajdonostárssá, illetve bérlőtárssá váló családtagok (hozzátartozók) közül 2 személy, 50%-kal, ha az együtt költöző és tulajdonostárssá, illetve bérlőtárssá váló családtagok (hozzátartozók) közül kettőnél több személy áll a honvédelmi szervvel szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti vagy munkavállalói jogviszonyban, a támogatást együttesen igénylik és külön-külön rendelkeznek a kölcsönnyújtás feltételeivel,''.
[A kölcsönszámítási alap összegével megegyező, de a 158. § (1) bekezdésének a) és b) pontjai szerinti esetekben legfeljebb 4 000 000 Ft, c)–f) pontjai szerinti esetekben legfeljebb 3 000 000 Ft összegű munkáltatói kölcsön nyújtható a hivatásos katonának, ha]
,,b) a támogatást, az áthelyezést követő egy éven belül, az új szolgálati helye szerinti, vagy másik, a 162. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt engedély alapján azon kívül eső településen történő lakásépítéshez vagy -vásárláshoz kéri.'' 52. § Az R. 162. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
162. § ,,(1) Munkáltatói kölcsön adható a honvédelmi szerv állományába tartozó személynek, ha a) megfelel a személyi jövedelemadóról, valamint a lakáscélú állami támogatásról szóló jogszabályokban a méltányolható lakásigényre megállapított feltételeknek,
b) vállalja, hogy amennyiben a honvédelmi szervvel fennálló jogviszonya a 168. § a)– j) pontjaiban foglaltak szerint szűnik meg, a kölcsönt – beleértve a már jóváírt engedményeket is – egy összegben visszafizeti, c) vállalja, hogy az általa vagy házastársa által bérlőként, illetve a vele együtt költöző közeli hozzátartozójával bérlőtársként használt állami vagy önkormányzati tulajdonú bérlakást a helyi lakásgazdálkodási szerv rendelkezésére bocsátja, feltéve, hogy e szerv arra igényt tart és a rendelkezési jogát megszerezheti,
d) a kölcsönnel az igénylő a szolgálati, illetve munkahelye szerinti településen oldja meg lakhatását,
e) a honvédelmi szerv parancsnoka (vezetője), valamint a helyőrségi (Budapesten a keretgazda) lakásbizottság javasolja,
f) a hivatásos tiszt szolgálati (baleseti, rokkantsági) nyugállományba helyezéséről szóló parancs (határozat) aláírása megtörtént, de a hivatásos szolgálati viszonya még nem szűnt meg, vagy öregségi (szolgálati) nyugállományba helyezéséig 5 év vagy annál kevesebb idő van hátra,
g) a szerződéses állomány tagja 5 évet már szolgálatban eltöltött és legalább 10 év szerződéses szolgálatot vállalt,
h) a folyósító pénzintézet igénye szerint adóstársat, illetve készfizető kezest állít.
a) a szolgálati viszonyban álló kérelmező számára az állományilletékes parancsnok – a Hjt. 18. § (4) bekezdése alapján – engedélyezte, hogy a szolgálati helye szerinti helyőrségi településen, illetve az adott lakásgazdálkodási körzeten kívül lakjon; b) a köztisztviselő, közalkalmazott és a munkavállaló igazolta, hogy a munkahelye szerinti településen kívül lévő lakóhely nem veszélyezteti a beosztásának (munkakörének) ellátását;
c) az igénylő a szolgálat felső korhatárát 5 éven belül eléri, illetve nyugállományba (rokkantsági, baleseti) helyezése folyamatban van, feltéve, hogy a munkáltatói kölcsön felhasználásával a végleges letelepedéséhez szükséges lakásigényét kívánja megoldani.
(3) Ha az (1) bekezdés f) pontja szerinti jogosult a munkáltatói kölcsönre vonatkozó igénylésének elbírálására vagy a kölcsön összegének folyósítására a nyugállományba helyezés megtörténte után kerülhet sor, az egyéb feltételek megléte esetén az igényt érdemben el kell bírálni és intézkedni kell a kölcsönnek a jogosult részére történő folyósítására.'' (Nem adható munkáltatói kölcsön annak, aki)
,,e) a hivatásos tiszti állomány tagja, és szolgálati nyugállományba helyezésére
ea) a rokkantsági és baleseti nyugállományba helyezés kivételével 52. életévének betöltése előtt,
ec) az általa kezdeményezett közös megegyezéssel, valamint – az egészségi, pszichikai ok kivételével – alkalmatlanság vagy méltatlanná válás miatt felmentéssel történő megszűnésével egyidejűleg
,,(3) A (2) bekezdés szerinti feladatra rendelkezésre álló pénzügyi fedezet felhasználása során az (1) bekezdésben megállapított sorrend alkalmazásáról, vagy az attól való eltérésről és annak tartalmáról a HM központi lakásgazdálkodási szerv dönt.'' ,,(1) Fel kell mondani a munkáltatói kölcsönt, ha a kedvezményezett
a) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya az állományba vételétől számított tíz éven belül az általa kezdeményezett közös megegyezéssel,
b) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya lemondás címén,
c) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya – az egészségi és pszichikai ok kivételével – alkalmatlanság, továbbá méltatlanná válás miatt felmentéssel,
d) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya fegyelmi vagy büntetőeljárás keretében kiszabott szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás címén,
e) hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonya képzési kötelezettség teljesítésének, továbbá összeférhetetlenség megszüntetésének elmulasztása, valamint eskü letételének megtagadása, magyar állampolgárság elvesztése, más állam állampolgárságának a megszerzése, és vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség szándékos elmulasztása miatt, a törvény erejénél fogva,
f) köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonya lemondás címén,
g) köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonya – az egészségügyi ok kivételével – alkalmatlanná válás miatt felmentéssel,
h) köztisztviselői jogviszonya hivatalvesztéssel, közalkalmazotti jogviszonya elbocsátással,
i) köztisztviselői jogviszonya összeférhetetlenség megszüntetésének elmulasztása, továbbá vagyonnyilatkozat megtételének szándékos elmulasztása miatt a törvény erejénél fogva,
j) munkaviszonya a munkavállalói képességével, munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával összefüggő okból a munkáltató rendes vagy rendkívüli felmondásával
szűnt meg. Hivatásos katona esetében az a)–e) pontokat nem kell alkalmazni, ha a szolgálati viszony megszűnésével egyidejűleg nyugállományba helyezték.''
,,(2) Fel kell mondani a munkáltatói kölcsönt és vissza kell vonni a már jóváírt engedményt, ha a kedvezményezett
a) a kölcsönt nem a saját lakhatása megoldására fordította, vagy azzal más módon visszaélt,
b) kérelmében azért közölt valótlan adatot, vagy valós adatot, körülményt azért hallgatott el, hogy azzal jogtalan vagyoni előnyre tegyen szert,
c) az építkezés befejezését az építési engedélyben megállapított határidőig, de legkésőbb a támogatás folyósításától számított két éven belül használatbavételi (lakhatási) engedéllyel, az önkormányzati lakás megvásárlását a támogatás folyósításától számított hat hónapon belül érvényes adásvételi szerződéssel nem igazolta.''
56. § Az R. 170. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
170. § ,,A pénzügyi fedezet hiányában nem teljesíthető, a vissza nem térítendő juttatásra vagy a munkáltatói kölcsönre irányuló igényeket az érdemi elbírálás mellett folyamatosan nyilvántartásba kell venni, és arról, valamint a teljesítés várható idejéről a kérelmezőt írásban értesíteni kell.'' 57. § Az R. 171. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
171. § ,,Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a kölcsön folyósításától számított 10 éven belül a hivatásos és szerződéses katona, valamint a köztisztviselő és a közalkalmazott nem honvédelmi szervhez történő áthelyezésében, továbbá e jogviszonyok és a munkavállaló munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetésében állapodik meg, egyidejűleg köteles a területi lakásgazdálkodási szerv lakásingatlan-gazdálkodási egységét a megállapodás megküldésével értesíteni.'' 58. § Az R. 172. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
172. § ,,Ha a támogatásban részesített személy szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti vagy munkavállalói jogviszonya a kölcsön teljes kiegyenlítése előtt megszűnt, az új munkáltatója a még ki nem egyenlített teljes kölcsöntartozást átvállalhatja. Ebben az esetben a 168. § (1) bekezdésének a), b) és f) pontjaiban, továbbá a 169. §-ban meghatározottakat nem lehet alkalmazni.'' [(2) ... A hozzájárulás akkor adható meg, ha]
,,a) az elidegenítés olyan, a honvédelmi szervvel szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti vagy munkavállalói jogviszonyban álló személy részére történik, aki a teljes kölcsöntartozást átvállalja és esetében a munkáltatói kölcsön nyújtásának e rendelet szerinti feltételei fennállnak,''.
,,Ha a lakásban életvitelszerűen bentlakó, illetve oda ilyen céllal beköltöző túlélő házastárs vagy örökös a honvédelmi szervvel szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti vagy munkaviszonyban áll, őt a reá átszállt tartozásra a szolgálati (munkajogi) jogviszonyban töltött időtartam szerint soron következő engedmény megilleti, amennyiben''.
61. § Az R. 177. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
177. § ,,(1) A hivatásos katonát, továbbá azt a szerződéses katonát, aki a szerződéses szolgálatban 5 évet már eltöltött, és összesen legalább 10 év szerződéses szolgálatot vállalt a lakóhelye szerinti lakása fenntartási kiadásainak mérséklése érdekében lakbértámogatás (kiegészítés), valamint lakásüzemeltetési hozzájárulás címén lakhatási költségtérítés illeti meg. (2) A lakhatási költségtérítéseket havonta, az illetményekkel egyidejűleg kell az arra jogosultak részére kifizetni. A folyósítás pénzügyi és adminisztratív rendjét a HM pénzügyi és számviteli feladatokat ellátó központi szerve intézkedésben állapítja meg.''
[Lakbértámogatás (kiegészítés) címén lakhatási költségtérítés az arra jogosult hivatásos és szerződéses katona részére akkor állapítható meg, ha]
,,a) önkormányzati tulajdonú lakásban bérlőként (bérlőtársként), továbbá az 5. § (1) bekezdés c) pontja szerinti feltételeknek megfelelő élettársaként lakik és''. ,,(3) A lakbértámogatás iránti kérelmet a lakásbérleti szerződés csatolásával az illetékes helyi lakásgazdálkodási szervhez lehet benyújtani. A helyi lakásgazdálkodási szerv a kérelmet érdemben megvizsgálja és ha az az (1) bekezdésben megállapított feltételeknek megfelel, a (2) bekezdés szerint megállapított lakbértámogatás (kiegészítés) összegének közlésével megküldi a folyósító szervnek.'' 177/B. § ,,(1) Lakásüzemeltetési hozzájárulás címén lakhatási költségtérítés az arra jogosult hivatásos és szerződéses katona részére akkor állapítható meg, ha a 9. § (1) bekezdésében meghatározott igény mértékét legfeljebb egy lakószobával meghaladó nagyságú a) HM rendelkezése alatt lévő állami és önkormányzati, továbbá egyéb önkormányzati lakásban bérlőként (bérlőtársként) vagy a bérlő házastársaként, illetve az 5. § (1) bekezdés c) pontja szerinti feltételeknek megfelelő élettársaként, b) magántulajdonú lakásban tulajdonosként (tulajdonostársként), a tulajdonos házastársaként vagy – az 5. § (1) bekezdés c) pontja szerinti feltételeknek megfelelő – élettársaként, továbbá közös háztartásban eltartott tulajdonos szülőjeként (nevelő és örökbefogadó szülőjeként) (2) A lakásüzemeltetési hozzájárulás szempontjából a tárgyév első napján érvényben lévő, az általános forgalmi adót is magában foglaló fűtési és melegvíz-ellátási díj, illetve költség, valamint víz- és szennyvíz(csatornahasználati)díj (e § alkalmazásában együtt: szolgáltatási díj) egy évre kiszámított összege vehető figyelembe.
(3) A lakásüzemeltetési hozzájárulás mértéke a (2) bekezdés szerinti éves szolgáltatási díjösszeg 1/12-ed részének a) 75%-a, ha a szolgáltatási díj a havi illetmény 30%-át,
b) 50%-a, ha a szolgáltatási díj a havi illetmény 20%-át,
c) 25%-a, ha a szolgáltatási díj a havi illetmény 15%-át
(4) Amennyiben egy lakásban több arra jogosult személy lakik, a lakásüzemeltetési hozzájárulás csak egy személy részére állapítható meg.''
,,(2) A hivatásos állomány tagját, továbbá a szerződéses állomány öt év szolgálatot már eltöltött, és összesen legalább tíz év szolgálatot vállalt tagját – a Hjt. 52. §-a szerinti vezénylés esetét kivéve – albérleti díj hozzájárulás illeti meg, ha a) abban a lakásgazdálkodási körzetben, amelybe a szolgálati helye szerinti helyőrségi település is tartozik, nyilvántartott lakásigénylése van, és a
b) szállóférőhelyen történő elhelyezése helyhiány, vagy egyéni és családi körülményei miatt nem lehetséges.''
,,(10) A hozzájárulás folyósítását meg kell szüntetni, ha az abban részesített személy a részére időközben felajánlott – a lakásgazdálkodási körzetben lévő – szállóférőhelyet, vagy a jogos igénye mértékének megfelelő HM rendelkezésű lakást legalább két esetben nem fogadta el, továbbá ha a HM rendelkezésű lakásra való igényjogosultsága megszűnt. Ilyen esetekben a helyi lakásgazdálkodási szerv haladéktalanul értesíti az állományilletékes vezetőt (parancsnokot).''
,,(11) A lakásépítéshez munkáltatói kölcsön támogatásban részesített személy részére a támogatás nyújtása előtt már megállapított hozzájárulást az építkezésre megállapított határidőig, illetve a használatbavételi (lakhatási) engedély megadásáig, de legtovább a kölcsön nyújtásától számított két évig még folyósítani kell.''
178/A. § (1) Albérleti díj hozzájárulás állapítható meg a honvédelmi szerv állományába tartozó köztisztviselő részére, ha a) a munkahelye szerinti településen, valamint abban a megyében, ahol az található, ő maga vagy a házastársa (élettársa) nem rendelkezik önálló beköltözhető lakással, és
b) honvédségi szállón történő elhelyezése egyéni és családi körülményei miatt nem lehetséges.
(2) A köztisztviselő az albérleti díj hozzájárulás iránt benyújtott – a helyi lakásgazdálkodási szerv által igazolt – kérelmét a munkáltatói jogkört gyakorló vezető bírálja el, és amennyiben a kérelemnek helyt ad, intézkedik a hozzájárulás folyósítására.
(4) A hozzájárulás folyósítását meg kell szüntetni, ha a köztisztviselő részére a honvédelmi szerv HM rendelkezésű lakást juttat, vagy lakásvásárláshoz munkáltatói kölcsönt nyújt. Lakásépítéshez nyújtott munkáltatói kölcsön támogatás esetén a hozzájárulás a 178. § (11) bekezdésében foglaltak szerint folyósítható.'' ,,(2) A helyi lakásgazdálkodási szerv a feladatait a HM központi lakásgazdálkodási szerv irányításával önálló hatáskörben, a lakásgazdálkodási körzetére kiterjedő illetékességgel látja el.''
[(4) A helyi lakásgazdálkodási szerv:]
,,f) Az állományba történő felvétel, vagy helyőrségváltással is járó áthelyezés esetén az állományilletékes parancsnok megkeresésére információt szolgáltat a honvédelmi szervhez érkező személy részére nyújtható lakhatási támogatásról, valamint a megoldás (lakásjuttatás) várható időpontjáról.''
(A HM központi lakásgazdálkodási szerv lakásgazdálkodási feladatai:)
,,a) szervezi és irányítja a lakásellátást, a lakás személygépkocsi-tároló, továbbá a honvédségi szállóférőhely gazdálkodást,''
,,g) a HM Honvéd Vezérkar főnökének írásbeli közlése alapján meghatározza a központi feladat végrehajtásához szükséges lakásszámot, azt zárolja, illetőleg a zárolás alól feloldja,''
,,i) a helyőrségi (keretgazda) lakásbizottság és a szolgálati elöljáró együttes javaslatára dönt a helyi lakásgazdálkodási szerv vezetőjének (helyőrségparancsnok), valamint a keretgazda lakásbizottság elnökének lakás, személygépkocsi-tároló, szállóelhelyezési, továbbá a vissza nem térítendő juttatási és munkáltatói kölcsön ügyeiben,''
,,n) dönt a HM rendelkezésű lakás vezetői, továbbá az állami tulajdonú HM rendelkezésű lakás munkaköri jellegű lakássá minősítéséről és e minősítés megszüntetéséről,''.
(2) Az R. 183. §-a a következő, új r) és s) pontokkal egészül ki:
,,r) dönt lakóépület, lakás lakásgazdálkodási körbe vonásáról és hasznosításáról, valamint a lakásgazdálkodási körből történő kivonásáról,
s) dönt lakóépület (lakás) garzonházzá (lakássá) vagy honvédségi szállóvá minősítéséről.''
[(1) A bizottság önálló hatáskörben, a helyi lakásgazdálkodási szerv illetékességi területére, illetve az érintett katonai szervekre kiterjedően:]
,,e) javaslatot tesz az egyéni lakásépítés és lakásvásárlás munkáltatói kölcsönnel, valamint vissza nem térítendő juttatással történő támogatására,''.
(A bizottság a hatáskörében)
,,d) dönt a HM főosztályvezetői és az MH csoportfőnökei, valamint a velük azonos vagy magasabb besorolású vezetői (parancsnoki) beosztást ellátó személyek, továbbá a Központi Lakásbizottság elnökének és titkárának a lakásügyeiben,''.
191/A. § ,,(1) A lakásigénylők lakhatásának átmeneti megoldására – garzon jellegű elhelyezés céljára – a HM garzonházat (lakást) működtet. (2) Garzonháznak minősül a nevesítetten e célra létesített vagy kijelölt, több lakást magában foglaló lakóépület, illetve többlakásos vagy vegyes rendeltetésű lakóépületben lévő, a HM központi lakásgazdálkodási szerv által e célra kijelölt lakás.
(3) Garzonelhelyezés céljára a helyi lakásgazdálkodási szerv javaslatára átlagos vagy annál kisebb alapterületű, legfeljebb 2 szobás HM rendelkezésű lakás jelölhető ki.''
191/B. § ,,(1) Garzonelhelyezést kaphat az illetékes lakásbizottság javaslatára az a személy, akinek a lakásigénylése az adott évi besorolásban a besorolási csoporton belül, az I. kategóriában 1–10. sorszám alatt nyert besorolást. (2) A garzonelhelyezésre szolgáló lakást az (1) bekezdésben meghatározott személy részére 2 év meghatározott időtartamra lehet bérbeadni. Ez az időtartam – az illetékes lakásbizottság javaslatára – indokolt esetben további egy év meghatározott időtartamra szóló bérbeadással meghosszabbítható.'' 191/C. § ,,E rendeletnek a HM rendelkezésű lakásra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni a garzonházi lakásra, a következő eltérésekkel: a) a garzonlakás üresen vagy másik HM rendelkezésű lakás juttatása fejében történő visszaadása estén nem illeti meg a garzonlakás bérlőjét az e rendelet szerinti lakás-kiürítési és cseretérítés,
b) a garzonlakás bérletének megszűnése esetén a volt bérlő vagy a lakásban általa hátrahagyott személy megfelelő elhelyezésre nem tarthat igényt.''
,,(1) E rendelet szerint lakhatási támogatásban részesített személynek a szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti vagy munkaviszonya bármilyen jogcímen történő megszűnéséről – felmentés, lemondás, felmondás estén már az ezekre megállapított felmentési, lemondási és felmondási idő megkezdésével egyidejűleg –, valamint a jogviszony szüneteléséről az állományilletékes parancsnok (vezető) 15 napon belül értesíteni köteles:''.
,,b) vissza nem térítendő juttatásban vagy munkáltatói kölcsönben részesült személy esetén a területi lakásgazdálkodási szerv lakásingatlan-gazdálkodási egységét,''.
,,(1) A próbaidő tartama alatt a honvédelmi szerv állományába tartozó személyt a honvédségi szállón történő elhelyezés kivételével más lakhatási támogatás nem illeti meg.''
,,(4) A más közszolgálati jogviszonyba áthelyezett személynek az e rendelet szerinti lakhatási támogatásokra való jogosultsága megszűnik. A honvédelmi szerv megállapodhat az áthelyezett személy számára általa nyújtott támogatásnak a fogadó szerv által történő átvállalásában vagy annak egymás közötti elszámolásában.''
,,(8) A szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyról történt lemondás, továbbá a munkavállaló által történt rendes felmondás időtartama alatt a lemondó, illetve felmondó nyilatkozat megtételéig megszerzett lakhatási támogatásokon túl további újabb támogatás nem nyújtható, illetve nem állapítható meg a le-, illetve felmondó személy részére.
(9) A honvédelmi szerv állományából rendelkezési állományba helyezett főtisztviselőnek az e rendeletben foglalt lakhatási támogatások – a már megszerzett HM rendelkezésű lakás 28. § (6) bekezdése szerinti bérletének, valamint a munkáltatói kölcsönnek a meghagyásával – nem nyújthatók, illetve nem állapíthatók meg. (10) A honvédelmi szerv tartalékállományba helyezett köztisztviselője részére a tartalékállomány időtartama alatt a már megszerzett lakhatási támogatásokon túl újabb lakhatási támogatásként kizárólag albérleti díj hozzájárulás és honvédségi szállóelhelyezés nyújtható, illetve állapítható meg. A köztisztviselő által korábban benyújtott lakásigénylést vagy munkáltatói kölcsön iránti kérelmet a tartalékállomány időtartama alatt függőben kell tartani, annak lejártát követően pedig a köztisztviselői jogviszony alakulásának megfelelően kell eljárni.''
75. § (1) A szerződéses katona által e rendelet hatálybalépése előtt benyújtott és besorolt lakásigénylést az R. 15. § (1)–(2) bekezdéseiben foglaltak szerint kell a besorolásban megtartani, illetve átsorolni. Ezeket a lakásigényeket az R. szabályai szerint lehet teljesíteni.
(2) A HM rendelkezésű lakásra szerződéses katonával e rendelet hatálybalépése előtt megkötött bérleti szerződésre a szerződés létrejöttekor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
76. § (1) Az állami tulajdonú HM rendelkezésű lakás R. 69. § (1) bekezdésében foglalt, e rendelettel megállapított lakbérének mértékét 2002. július 1. napjától kell alkalmazni.
(2) A bérbeadó a lakbér 2002. július 1. napjától esedékes összegét legkésőbb 2002. május 31. napjáig köteles írásban közölni a lakás bérlőjével.
(3) A jogcím nélküli lakáshasználatért fizetendő lakáshasználati díjat a bérbeadó a (2) bekezdésben foglaltak szerint köteles közölni a lakás használójával. A megfelelő elhelyezésre nem jogosult jogcím nélküli használó által fizetendő lakáshasználati díjat az esetében 2002. július 1-én fennálló vagy akkortól esedékes, az R. 49. § (1) bekezdése szerinti százalékkal emelt összegben kell megállapítani.
77. § A lakás kiürítési és cseretérítésben az R. 69. § (1) bekezdésében foglalt, (új) lakbérmérték alapján kiszámított összegekben 2002. július 1. napjától lehet megállapodni.
78. § (1) Az R. 177/A. §-a szerinti lakbértámogatást (kiegészítést) a 2002. július 1. napjától megállapított lakbérmérték figyelembevételével lehet megállapítani és folyósítani.
(2) Az e rendelet hatálybalépésekor lakbér-kiegészítésben részesült személyt az esetében illetékes folyósító szerv legkésőbb 2002. május 31-ig köteles írásban értesíteni a támogatás összegének 2002. július 1. napjától várható változásáról, annak okáról, valamint arról, hogy a támogatást ismételten kérelmeznie szükséges az arra előírt módon.
79. § Az egyszeri pénzbeli támogatás iránt benyújtott kérelmek nyilvántartását e rendelet hatálybalépését követő 60 napon belül meg kell szüntetni, amelyről minden kérelmezőt – a kérelem és az ahhoz csatolt iratok visszaküldésével – írásban értesíteni kell. Az értesítésnek a törlés tényén és okán kívül tartalmaznia kell a kérelmező által kérhető más lakhatási támogatásokra vonatkozó tájékoztatást is.
80. § (1) A területi lakásgazdálkodási szerv által e rendelet hatálybalépéséig nyilvántartásba vett munkáltatói kölcsön iránt benyújtott kérelmet – a kérelmező állomány és rendfokozati csoportba tartozásától függetlenül – az annak benyújtásakor (keltezésekor) hatályos rendelkezések szerint kell elbírálni.
(2) Az e rendelet hatálybalépéséig elbírált, de fedezet hiányában nem teljesített munkáltatói kölcsön iránti kérelmet a fedezet megnyílásakor a támogatás folyósításával teljesíteni kell.
(3) Az R. 162. §-a (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott személyi körbe nem tartozó hivatásos tiszt az e rendelet hatálybalépését követő 90 napon belül kérelmezheti lakásépítéshez és -vásárláshoz a munkáltatói kölcsönt. Részére a támogatás megállapítható és folyósítható, amennyiben esetében az egyéb jogszabályi feltételek fennállnak.
81. § (1) A honvédelmi szerv állományába tartozó közszolgálati munkavállalót az általa köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszony alapján megszerzett lakhatási támogatás jogfolytonosan megilleti. A jogviszony változása előtt, lakhatási támogatás iránt benyújtott és még nem teljesített kérelmét (igénylését) pedig jogfolytonosan kell az állománycsoportjába átsorolni, illetve azon belül nyilvántartani.
(2) Az e rendelet hatálybalépése előtt juttatott HM rendelkezésű lakás és személygépkocsi-tároló helyiség honvédelmi szervvel fennálló köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszony megszűnéséig szóló, bérleti szerződésben kikötött feltételét a munkavállaló esetében a honvédelmi szervvel fennálló munkaviszony megszűnéséig szóló feltételnek kell tekinteni.
82. § Az e rendelet hatálybalépése előtt garzonházi elhelyezés céljából vállalt lakásbizottsági kötelezettségekre, továbbá a garzonházi lakás bérletére, a juttatásra vonatkozó döntés meghozatalakor, illetve a bérleti szerződés létrejöttekor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
83. § (1) Az R. ,,A helyi lakásgazdálkodási szervek és az azokhoz utalt települések'' című mellékletének 27. pontja helyébe a következő pont lép:
,,27. Kőszeg parancsnokság''.
(2) Az R. ,,A helyi lakásgazdálkodási szervek és az azokhoz utalt települések'' című mellékletének utalt település rovata a
a) 2. pontban foglalt Aszód helyőrségparancsnokság tekintetében ,,Buják'',
b) 22. pontban foglalt Kecskemét helyőrségparancsnokság tekintetében ,,Jánoshalma'' ,,Kiskőrös'', ,,Kiskunfélegyháza'', és ,,Kiskunhalas'',
c) 30. pontban foglalt Miskolc helyőrség-parancsnokság tekintetében ,,Erdőbénye'', ,,Sárospatak'' és ,,Telkibánya'',
d) 32. pontban foglalt Nagyoroszi helyőrség-parancsnokság tekintetében ,,Vác'' és ,,Verőce'',
e) 35. pontban foglalt Pápa helyőrségparancsnokság tekintetében ,,Kup'',
f) 45. pontban foglalt Székesfehérvár helyőrségparancsnokság tekintetében ,,Alcsutdoboz'', ,,Balatonföldvár'', ,,Balatonkenese'', ,,Balatonlelle'', ,,Balatonszabadi'', ,,Bicske'', ,,Dunaföldvár'', ,,Dunaújváros'', ,,Felcsut'', ,,Sárbogárd'', ,,Uny'' és ,,Zsámbék'',
g) 46. pontban foglalt Szolnok helyőrségparancsnokság tekintetében ,,Cegléd'' és ,,Törtel''
szövegrészekkel egészül ki.
85. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, azzal egyidejűleg az R. 5. §-ának (4) bekezdése, az R. 53. §-ának (2) bekezdése, az R. 150. §-a és 156. §-a, továbbá az R. mellékletének 4., 5., 7., 11., 13., 24., 25., 26., 39. és 53. pontja hatályát veszti.
(2) Az R. jelen rendelettel módosított szövegét a kihirdetést követően a Honvédelmi Közlönyben egységes szerkezetben közzé kell tenni.
Dr. Szabó János s. k.,
honvédelmi miniszter
