3/2002. (II. 6.) PM rendelet

a helyszínen kívüli ellenőrzéshez a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére szolgáltatandó adatok köréről és az adatszolgáltatás módjáról

2002.02.09.

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 235. §-a (2) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) A hitelintézet a rendszeres helyszínen kívüli felügyeleti ellenőrzés érdekében havi, negyedéves, félévenkénti, illetve évenkénti, valamint időszakos jelentést (a továbbiakban: felügyeleti jelentés) készít, amelyet a 3. §-ban meghatározottak szerint megküld a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) részére.

(2) A pénzügyi vállalkozás az adatszolgáltatását a 3. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint teljesíti a Felügyelet részére.

2. § (1) A pénzügyi intézmény a felügyeleti jelentését az 1. számú mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal és formában, a titokvédelmi rendelkezések megtartásával köteles elkészíteni és továbbítani.

(2) Az (1) bekezdésben, valamint a Hpt.-ben meghatározott jelentések kitöltésére vonatkozó rendelkezéseket a 2. számú mellékletben foglalt Kitöltési Útmutató tartalmazza. Az adatszolgáltatás alapját a magyar számviteli jogszabályok szerint készített főkönyvi és analitikus nyilvántartásai képezik.

(3) Az adatszolgáltatást minden esetben a megfelelő fedőlapokkal együtt – a havi, negyedéves, éves jelentést külön – összetűzve, a feltüntetett beosztású személyek aláírásával egy példányban, valamint közvetlen számítógépes feldolgozásra alkalmas módon kell a Felügyelet részére teljesíteni. Az elektronikus úton történő teljesítés módjára vonatkozó speciális előírásokról, információkról a Felügyelet külön intézkedik.

3. § (1) A hitelintézet

a) a Havi jelentést a beszámolás napját követő hónap 13. munkanapjáig, kivéve azt a hónapot, amikor a hitelintézet Negyedéves jelentést is készít,

b) a Negyedéves jelentést – a negyedév utolsó hónapjára vonatkozó Havi jelentéssel együtt – a beszámolás napját követő hónap 20. munkanapjáig

köteles a Felügyelet részére megküldeni a Kitöltési Útmutatóban foglaltakat is figyelembe véve.

(2) Az Évenkénti jelentéseket – az auditált éves felügyeleti jelentések kivételével – a IV. negyedéves jelentésekkel együtt kell megküldeni.

(3) Az éves beszámoló alapján készített auditált mérlegadatokat és eredménykimutatást tartalmazó felügyeleti jelentéseket, valamint az éves beszámolót a könyvvizsgálói jelentésekkel együtt a közgyűlést követő 15. munkanapon belül kell benyújtani a Felügyelet részére.

(4) A pénzügyi vállalkozás

a) a Negyedéves jelentést a beszámolás napját követő hónap 20. munkanapjáig,

b) az éves beszámoló alapján készített auditált mérlegadatokat és eredménykimutatást tartalmazó felügyeleti jelentéseket, valamint az éves beszámolót a jogszabályban meghatározottak szerinti könyvvizsgálói záradékkal és jelentésekkel, illetve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozattal együtt a beszámoló elfogadását követő 15. munkanapon belül,

c) a vállalkozás alapadataira, vezető állású személyeire, könyvvizsgálójára, illetve a befolyásoló részesedésű tulajdonosra vonatkozó adatokat az engedélyezési eljárás keretében a Hpt.-ben előírtak szerint, valamint évenként a december 31-ei állapotnak megfelelően január 20-áig

köteles megküldeni a Felügyelet részére.

(5) A pénzügyi intézménynek az engedélyezési, illetőleg a nyilvántartásba vételi eljáráshoz szükséges adatokat tartalmazó (formalizált) jelentéseket a kérelem benyújtásával egyidejűleg kettő példányban kell megküldeni a Felügyelet részére.

4. § A kis- és középvállalkozások támogatásokból, vállalkozói hitelekből és közbeszerzésekből való részesedésével összefüggő adatszolgáltatásról szóló 205/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében előírt adatszolgáltatást a hitelintézeteknek az 1. számú mellékletben foglaltak szerint a tárgyévet követően – az éves beszámoló alapján készített auditált mérlegadatokat és eredménykimutatást tartalmazó felügyeleti jelentésekkel együtt – a közgyűlést követő 15. munkanapon belül kell a Felügyelet részére megküldeni.

5. § (1) Ez a rendelet – a (2) és (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a kihirdetést követő 3. napon lép hatályba.

(2) Az első, 2002. január 31-ére vonatkozó Havi jelentés beküldési határideje – a (3) bekezdésben foglalt jelentések kivételével – 2002. február hó 13. munkanapja.

(3) A 2002. január 31-ére és február 28-ára vonatkozó Havi jelentések közül az 1. számú mellékletben meghatározott 3.B, 3.C, 3.D1, 3.D2, 3.E, 3.F, 3.G, 4.A, 4.B, 4.C és 5.A számozású jelentéseket a 2002. március 31-ére vonatkozó jelentésekkel együtt kell a Felügyelet részére megküldeni.

(4) A hitelintézetnek a 2002. március 31-ére vonatkozó Negyedéves jelentéseket, valamint a Havi jelentések közül a 4.E jelzésű táblát, a 3. §-ban meghatározott határidőig kell megküldeni a Felügyelet részére.

(5) A pénzügyi vállalkozás a rendszeres felügyeleti jelentését először 2002. március 31-ére vonatkozóan a 3. §-ban meghatározott határidőig teljesíti.

Hatályukat vesztő jogszabályok

6. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a biztosítóintézetek belső adatszolgáltatásának rendjéről és tartalmáról szóló 56/2001. (XII. 30.) PM rendelet

a) 3. számú mellékletének a ,,4/C A biztosító beszerzéseinek ÁFA tartalma a negyedév végén'' című táblázata, valamint a

b) 4. számú melléklet Kitöltési útmutató a biztosítók negyedéves belső adatszolgáltatási rendszerének a ,,4/C tábla'' című szöveges része.

Varga Mihály s. k.,
pénzügyminiszter

1. számú melléklet a 3/2002. (II. 6.) PM rendelethez

FELÜGYELETI JELENTÉSEK

A táblák – a Felügyelet részére történő megküldés gyakoriságának megfelelő – sorrendje a következő:

HITELINTÉZETEK RÉSZÉRE¹

PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE²

2. számú melléklet a 3/2002. (II. 6.) PM rendelethez

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ
A FELÜGYELETI JELENTÉSEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A Felügyeleti jelentés célja

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény meghatározza a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) feladatait. Ezeket többek között az ún. nem helyszíni vizsgálatok, a pénzügyi intézmények (beleértve a külföldi hitelintézet fióktelepét is) által rendszeresen teljesített Felügyeleti jelentések elemzései alapján meghozott intézkedésekkel látja el.

A Felügyeleti jelentés célja, hogy felhívja a figyelmet a banküzemet, a betétesek biztonságát veszélyeztető tényekre, folyamatokra, ezzel segítve a Felügyeletet a törvény által ráruházott feladatok ellátásában, valamint a jelentés adatainak feldolgozásával a törvénynek megfelelő működés numerikus paraméterei előállításán és ellenőrzésén túl

– lehetőség legyen pénzügyi elemzések készítésére;

– a jelentések nyújtsanak segítséget a pénzügyi intézmény menedzsmentjének is a kockázatok kezeléséhez;

– a jelentőtáblák (tagolása) tükrözzék a nemzetközi gyakorlatot.

2. A Felügyelet, az MNB és egyéb nyilvántartási, illetve információs rendszer kapcsolata

A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben foglaltak alapján a pénzügyi intézmény köteles a könyvvezetését, nyilvántartásait, szabályzatait magyar nyelven a magyar számviteli és egyéb előírásoknak megfelelően vezetni, illetve belső ellenőrzési rendszerét kialakítani úgy, hogy az alkalmas legyen a pénzügyi intézmény és a vezető állású személyek tevékenységének a felügyeleti és a jegybanki ellenőrzésére is.

A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletének 3. § (2) bekezdése értelmében a pénzügyi intézmény belső számviteli rendjét úgy kell kialakítani, hogy annak adataiból év közben is kielégíthesse a Felügyelet és az MNB információs igényeit.

A Felügyeleti jelentés, a jegybanki és egyéb publikus adatszolgáltatások különböző célt szolgálva egészítik ki egymást (jegybanki funkció, felügyeleti funkció, ügyfelek, befektetők tájékoztatása), ehhez kapcsolódóan a szükséges egyezőségeket, összefüggéseket a Függeléknek az a része tartalmazza, amelyet a Felügyelet külön határoz meg.

Külön jogszabály szerint kell teljesíteni a deviza nyitott pozícióval, az értékpapír forgalomba hozatallal, a kereskedési könyvvel és a befektetési szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatást.

3. A jelentés tartalma

A Felügyeleti jelentés – a Felügyeletre történő megküldés gyakoriságának figyelembevételével – a következő táblázatokat tartalmazza.

A) Hitelintézetek jelentései

Havi jelentés táblázatai:

1.AB FELÜGYELETI MÉRLEG – Eszközök (könyv szerinti bruttó adatokkal)

1.AN FELÜGYELETI MÉRLEG – Eszközök (könyv szerinti nettó adatokkal)

1.B FELÜGYELETI MÉRLEG – Források

1.C TÁJÉKOZTATÓ ADATOK

1.D ELADOTT ESZKÖZÖK

1.E FORINT, ILLETVE DEVIZA KÖVETELÉSEK

1.F FORINT, ILLETVE DEVIZA KÖTELEZETTSÉGEK

1.G DEVIZANEMENKÉNTI RÉSZLETEZÉSE A DEVIZA ÁLLOMÁNYOKNAK

2.A EREDMÉNYKIMUTATÁS

3.A SZAVATOLÓ TŐKE SZÁMÍTÁSA

3.B TŐKEMEGFELELÉSI MUTATÓ SZÁMÍTÁS

3.C MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK

3.D.1 SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK (kötési ár, tényleges elvi főösszeg)

3.D.2 SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK (tájékoztató adatok, kötési ár, tényleges elvi főösszeg)

3.E SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK PARTNERKOCKÁZATA – Piaci árazás módszere szerint (Pozitív pótlási költség)

3.F SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK PARTNERKOCKÁZATA – Piaci árazás módszere szerint (Negatív pótlási költség)

3.G SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK PARTNERKOCKÁZATA – Eredeti kockázat módszere szerint

4.A LEJÁRATI ÖSSZHANG ELEMZÉS

4.B TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSRÓL

4.C TÁJÉKOZTATÓ ADATOK a befektetési szolgáltatásról – ÉRTÉKPAPÍR KÖLCSÖNZÉS

4.D TÁJÉKOZTATÓ ADATOK a befektetési szolgáltatásról – HOZAMÍGÉRET

4.E EGYES BETÉTEK ÉS LETÉTEK AZONOSÍTÁSA

5.A HPT. ELŐÍRÁSOK VIZSGÁLATA

SPECIÁLIS HITELINTÉZETI JELENTÉSEK

6.A KÜLFÖLDI BANK HONI FIÓKTELEPE – ESZKÖZFENNTARTÁSI MUTATÓ SZÁMÍTÁS

6.B LAKÁSTAKARÉKPÉNZTÁR ADATAI

6.C LAKÁSTAKARÉKPÉNZTÁR – TERMÉKÖSSZETÉTEL

6.D JELZÁLOG-HITELINTÉZETEK ADATAI

Negyedéves jelentés táblázatai:

2.B BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS BEVÉTELI ADATOK

5.B BANKKÖZI ÁLLOMÁNYOK ADATAI

5.C BELFÖLDI PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ADATAI

5.D KÜLFÖLDI PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ADATAI

6.E
1, 2,…n LAKÁSTAKARÉKPÉNZTÁR – ÉRVÉNYBEN LÉVŐ SZERZŐDÉSEK ADATAI

6.F
1,2,…n LAKÁSTAKARÉKPÉNZTÁR – KIUTALÁSOK (várható) ADATAI

7.A ESZKÖZÖK – ÁTLAGÁLLOMÁNYOK

7.B FORRÁSOK – ÁTLAGÁLLOMÁNYOK

7.C TÁJÉKOZTATÓ ADATOK

7.D LOMBARD HITELEK ÉS ÉRTÉKPAPÍR VÁSÁRLÁSÁRA NYÚJTOTT HITELEK

7.E.1 LEBONYOLÍTÁSRA ÁTADOTT HITELEK

7.E.2 LEBONYOLÍTÁSRA ÁTVETT HITELEK

7.F PROJEKTFINANSZÍROZÁSI HITELEK

7.G ÖNÁLLÓ ZÁLOGJOG ADATAI

8.A.1 PORTFOLIÓELEMZÉS – KOCKÁZATVÁLLALÁS a legrégebben lejárt követelés szerint ügyfelenként (könyv szerinti nettó értéken)

8.A.2 PORTFOLIÓELEMZÉS – KOCKÁZATVÁLLALÁS a legrégebben lejárt követelés szerint ügyfelenként (bruttó könyv szerinti értéken/nyilvántartási értéken)

8.A.3 PORTFOLIÓELEMZÉS – LEJÁRT KÖVETELÉSEK (bruttó könyv szerinti/nyilvántartási értéken)

8.B PORTFOLIÓELEMZÉS – MINŐSÍTÉS

8.C ÉRTÉKVESZTÉS ÉS ÉRTÉKVESZTÉS VISSZAÍRÁSA

8.D CÉLTARTALÉK VÁLTOZÁS

9.A.1 KAMATKOCKÁZAT ELEMZÉS (HUF)

9.A.2 KAMATKOCKÁZAT ELEMZÉS (Euro)

9.A.3 KAMATKOCKÁZAT ELEMZÉS (USD)

9.A.4 KAMATKOCKÁZAT ELEMZÉS (CHF)

9.A.5 KAMATKOCKÁZAT ELEMZÉS (GBP)

9.A.6 KAMATKOCKÁZAT ELEMZÉS (JPY)

9.B ORSZÁGKOCKÁZAT ELEMZÉS

9.C KERESKEDÉSI POZÍCIÓ

9.D A PÉNZMOSÁSSAL KAPCSOLATOS BEJELENTÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI

9.E A PÉNZMOSÁSSAL KAPCSOLATOS BELSŐ ELJÁRÁSOK

10.A KOCKÁZATVÁLLALÁS

10.A.1 KOCKÁZATVÁLLALÁS – MELLÉKLET (Ügyfélcsoport részletezése)

10.B TULAJDONOSOKKAL ÉS SZEMÉLYEKKEL KAPCSOLATOS KOCKÁZATVÁLLALÁS

10.B.1 TULAJDONOSOKKAL ÉS SZEMÉLYEKKEL KAPCSOLATOS KOCKÁZATVÁLLALÁS – MELLÉKLET (Ügyfélcsoport részletezése)

10.C BEFEKTETÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ KOCKÁZATVÁLLALÁS

10.C.1 BEFEKTETÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ KOCKÁZATVÁLLALÁS – MELLÉKLET (Ügyfélcsoport részletezése)

10.D KERESKEDÉSI KÖNYVI KOCKÁZATVÁLLALÁS

10.E TULAJDONOSOKKAL ÉS SZEMÉLYEKKEL KAPCSOLATOS KERESKEDÉSI KÖNYVI KOCKÁZATVÁLLALÁS

10.F BEFEKTETÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ KERESKEDÉSI KÖNYVI KOCKÁZATVÁLLALÁS

10.G LEGNAGYOBB BETÉTESEK

10.G.1 TULAJDONOSOKTÓL ÉS SZEMÉLYEKTŐL SZÁRMAZÓ FORRÁSOK

10.G.2 BEFEKTETÉSEKTŐL SZÁRMAZÓ FORRÁSOK

11.A.1–
11.A.2
TULAJDONOSI SZERKEZET

11.B BEFEKTETÉSEK

11.C.1 KÖZVETETT BEFEKTETÉSEK RÉSZLETEZÉSE (Melléklet)

11.C.2 BEFOLYÁSOLÓ RÉSZESEDÉSŰ BEFEKTETÉSEK VÁLTOZÁSA (Melléklet)

20.A A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSÁNAK SZÖVEGES ÉRTÉKELÉSE

Időszakos jelentés táblázatai:

11.D BELSŐ HITELEK

11.E INGATLANBEFEKTETÉSEK

14.A ÉVES TERV (Módosítás esetén)

14.B EREDMÉNYTERV (Módosítás esetén)

15.I A HITELINTÉZET HÁLÓZATI EGYSÉGÉNEK ALAPADATAI (változás)

Évenkénti jelentés táblázatai:

11.D BELSŐ HITELEK

11.E INGATLANBEFEKTETÉSEK

14.A ÉVES TERV

14.B EREDMÉNYTERV

14.C HITELINTÉZETI INFORMATIKAI JELENTÉS

14.D MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ADATAI (Hitelnyújtás alakulása)

15.A A HITELINTÉZET ALAPADATAI

15.I A HITELINTÉZET HÁLÓZATI EGYSÉGÉNEK ALAPADATAI

B) Pénzügyi vállalkozások

Negyedéves jelentései:

20.A A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSÁNAK SZÖVEGES ÉRTÉKELÉSE

21.A PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK MÉRLEGE – Eszközök

21.B PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK MÉRLEGE – Források

21.C PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁS – Mérlegen kívüli kötelezettségei

22.A PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK EREDMÉNYKIMUTATÁSA

23.A PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁS – LEJÁRATI ÖSSZHANG ELEMZÉS

24.A PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁS – PORTFOLIÓ ELEMZÉSE (lejárat szerint)

25.A PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁS – Követelések részletezése

25.A1 PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁS – Követelések részletezése – Melléklet

25.B PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁS – Kötelezettségek részletezése

25.B.1 PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁS – Kötelezettségek részletezése – Melléklet

Évenkénti jelentés táblázatai:

26.A A PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁS ALAPADATAI

26.B PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁS – VEZETŐ ÁLLÁSÚ SZEMÉLY ADATAI

26.C PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁS ÜGYVEZETŐINEK ADATAI

26.D A PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁS KÖNYVVIZSGÁLÓJÁNAK ADATAI

26.E A PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSBAN BEFOLYÁSOLÓ RÉSZESEDÉSSEL RENDELKEZŐ TULAJDONOS(OK) ADATAI

C) Az engedélyezési, illetve nyilvántartási eljáráshoz tartozó jelentések

Időszakos jelentések:

HITELINTÉZET ESETÉN

15.A HITELINTÉZET ALAPADATAI

15.B HITELINTÉZETI VEZETŐK ADATAI

15.C FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGI TAGOK ADATAI

15.D A HITELINTÉZET KÖNYVVIZSGÁLÓJÁNAK ADATAI

15.E SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ

15.F BANKKÉPVISELETI ALAPADATOK

15.G A HITELINTÉZET BEFOLYÁSOLÓ RÉSZESEDÉSŰ TERMÉSZETES SZEMÉLY TULAJDONOSÁNAK ADATAI

15.H A HITELINTÉZET BEFOLYÁSOLÓ RÉSZESEDÉSŰ JOGI SZEMÉLY TULAJDONOSÁNAK ADATAI

15.I A HITELINTÉZET HÁLÓZATI EGYSÉGÉNEK ALAPADATAI

PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁS ESETÉN

26.A A PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁS ALAPADATAI

26.B PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁS – VEZETŐ ÁLLÁSÚ SZEMÉLY ADATAI

26.C PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁS ÜGYVEZETŐINEK ADATAI

26.D A PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁS KÖNYVVIZSGÁLÓJÁNAK ADATAI

26.E A PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSBAN BEFOLYÁSOLÓ RÉSZESEDÉSSEL RENDELKEZŐ TULAJDONOS(OK) ADATAI

D) Segédtáblázatok a hitelintézeti jelentések készítéséhez:

3.E.1 SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK PARTNERKOCKÁZATA – Kamatláb szerződések (piaci árazás módszere szerint)

3.E.2 SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK PARTNERKOCKÁZATA – Deviza szerződések (piaci árazás módszere szerint)

3.E.3 SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK PARTNERKOCKÁZATA – Egydevizás részvényszerződések (piaci árazás módszere szerint – pozitív pótlási költség)

3.E.4 SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK PARTNERKOCKÁZATA – Többdevizás kötvényszerződések (piaci árazás módszere szerint)

3.E.5 SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK PARTNERKOCKÁZATA – Egydevizás kötvényszerződés (piaci árazás módszere szerint – pozitív pótlási költség)

3.E.6 SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK PARTNERKOCKÁZATA – Többdevizás részvényszerződés (piaci árazás módszer)

3.E.7 SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK PARTNERKOCKÁZATA – Nemesfém- és arany szerződés (piaci árazás módszere szerint)

3.E.8 SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK PARTNERKOCKÁZATA – Áruszerződések (nemesfémek nélkül) – piaci árazás módszere szerint

3.E.9 SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK PARTNERKOCKÁZATA – Hitelszármazékok (piaci árazás módszere szerint)

3.F.1 SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK PARTNERKOCKÁZATA – Kamatláb szerződések (piaci árazás módszere szerint) negatív pótlási költség

3.F.2 SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK PARTNERKOCKÁZATA – Deviza szerződés (piaci árazás módszere szerint) negatív pótlási költség

3.F.3 SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK PARTNERKOCKÁZATA – Egydevizás részvényszerződés (piaci árazás módszer – pozitív pótlási költség) negatív pótlási költség

3.F.4 SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK PARTNERKOCKÁZATA – Többdevizás részvényszerződés (piaci árazás módszere szerint) negatív pótlási költség

3.F.5 SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK PARTNERKOCKÁZATA – Egydevizás kötvényszerződések (piaci árazás módszere szerint) negatív pótlási költség

3.F.6 SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK PARTNERKOCKÁZATA – Többdevizás kötvényszerződések (piaci árazás módszere szerint) negatív pótlási költség

3.F.7 SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK PARTNERKOCKÁZATA – Nemesfém- és arany szerződések (piaci árazás módszere szerint) negatív pótlási költség

3.F.8 SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK PARTNERKOCKÁZATA – Áruszerződés (nemesfémek nélkül) (piaci árazás módszere szerint) negatív pótlási költség

3.F.9 SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK PARTNERKOCKÁZATA – Hitelszármazékok (piaci árazás módszere szerint) negatív pótlási költség

3.G.1 SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK PARTNERKOCKÁZATA – Kamatláb szerződés (eredeti kockázat módszere szerint)tényleges elvi alapösszeg

3G.2 SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK PARTNERKOCKÁZATA Deviza szerződés (eredeti kockázat módszere szerint) tényleges elvi alapösszeg

11.D BELSŐ HITELEK

11.E INGATLANBEFEKTETÉSEK

14.D MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ADATAI (Hitelnyújtás alakulása)

A Segédtáblák a felügyeleti ellenőrzéshez, és a megküldött jelentések alapdokumentumaként szükségesek, ezért a hitelintézetnél havonta kitöltendők és nyilvántartásában lerakandók, de adatszolgáltatásként a Felügyelet részére nem kell továbbítani.

Csak azokat a táblákat kell kitölteni és a hitelintézet dokumentációjában elhelyezni, amelyek adatot tartalmaznak. A nemleges tartalmú táblákat csak (összegyűjtve) fel kell sorolni.

4. Az adatszolgáltatás formai követelményei

A Felügyeleti jelentések formáját, szerkezetét megváltoztatni nem lehet.

Az adatszolgáltatást minden esetben a megfelelő fedőlapokkal együtt – a havi, negyedéves, éves, illetve az időszakos jelentést külön – összetűzve (vagy kötve, spirálozva stb.), a feltüntetett beosztású személyek aláírásával egy példányban kell a Felügyelet részére benyújtani, de a jelentési kötelezettséget a közvetlen számítógépes feldolgozásra alkalmas módon – a Felügyelet előírása szerint mágneslemezen, illetve elektronikus úton (file-ban) – is teljesíteni kell. Az adatszolgáltatáshoz szükséges nyomtatványokat a pénzügyi intézmények maguk állítják elő.

Az elektronikus úton történő teljesítés módjára vonatkozó speciális előírásokról, információkról a pénzügyi intézmény felé a Felügyelet külön intézkedik.

A papíron és a mágneslemezen (floppy), illetve elektronikus úton szolgáltatott adatoknak meg kell egyezni. Az egyezőségért az adatszolgáltatásért felelős személy felel.

Az adatszolgáltatást a Felügyelet akkor tekinti teljesítettnek, ha a pénzügyi intézmény (beleértve a külföldi hitelintézet fióktelepét is) az időszaknak megfelelő teljes jelentést hiánytalanul beküldte.

Azoknál a tábláknál, amelyek csak a meghatározott pénzügyi intézményekre vonatkoznak, illetve a speciális hitelintézeti adatokat rögzítő (pl. 6) tábláknál, az adatszolgáltatásra nem kötelezett intézményeknek a táblák számánál ,,–'' (negatív) jelet kell feltüntetni, annak jelölésére, hogy ott nem kell az intézménynek adatot szolgáltatni (pl. a kereskedési könyvre vonatkozó adatszolgáltatás).

Az adatszolgáltatás során a Felügyelet részére megküldött jelentés(eke)t a fedőlappal el kell látni, amelyen ,,x''-szel meg kell jelölni a mellékelten megküldött táblaszámát. A hiányzó (meg nem küldött) táblákat a táblaszám kockában jelölni nem szabad.

Abban az esetben, amikor valamelyik jelentés (tábla) adattartalma nemleges, akkor a táblaszámát jelző kockába ,,N'' betűt kell beírni. (Az adatot nem tartalmazó táblát – ,,nemleges'' felülírással ellátva – ellenőrzésre alkalmas módon papíron, a saját nyilvántartásba el kell helyezniük és csak szükség szerint kell megküldeni a Felügyelet részére.)

Abban az esetben, ha a Felügyelet megállapítja, hogy a pénzügyi intézmény adatszolgáltatása javításra szorul (pl. téves adatközlés és/vagy belső adatlapok közötti egyezőségek hiánya miatt), a javított táblázatot a formai követelményeknek megfelelően (fedőlappal, aláírással, összetűzve) 2 munkanapon belül a Felügyelet részére 2 példányban meg kell küldeni abban az esetben is, ha azt a pénzügyi intézmény felügyelőjével szóban egyeztette.

Egy táblázatnak tekintendők az azonos sorszámmal és betűvel ellátott adatlapok.

Javítás esetén (csak ekkor) x-szel meg kell jelölni a fedőlapon a javított táblák számát jelző kockákat, valamint a javított táblák jobb szélén a javított sor(oka)t. A javítást papíron és file-ban is meg kell küldeni.

A módosított (és a tábla fejrészében ,,M''-mel jelölt) táblákban a javítás miatt módosuló minden sort (beleértve az összegző sorokat is) a módosított adat oszlopban – az elektronikus adatbázis javításának megfelelően – ,,M''-mel kell megjelölni. A file-ban küldött módosításnál a teljes jelentést (a javított táblát) kell megküldeni.

Abban az esetben, ha a pénzügyi intézmény önellenőrzési vagy belső ellenőrzési stb. tevékenysége folytán derül ki, hogy a pénzügyi intézmény nyilvántartása alapján szolgáltatott adatok korrekcióra szorulnak, akkor a módosítást visszamenőleg attól a hónaptól (negyedévtől) kezdve kell végrehajtani, amelyben az adat módosításra szorul. A hibafeltárásra vonatkozó jegyzőkönyvet, dokumentumot a jelentéshez mellékelni kell.

Az auditált jelentések megküldésével egy időben (lásd később), amennyiben a Hpt. előírásainak betartása miatt az addig kitöltött tárgyévi havi és negyedéves jelentések a hitelintézet megítélése szerint módosításra szorulnak, úgy a módosított táblázatokat a Felügyelet részére meg kell küldeni.

Az egységes nyilvántartásba vételi eljárás érdekében az engedélyezési, illetve nyilvántartásba vételi eljáráshoz az alapadatokat részletező formalizált táblákat is meg kell (2 példányban) küldeni.

A jelentő táblák szélén – az azonosítást és a számítógépes feldolgozást elősegítő – PSZÁF sorkód első kettő (szám és betű) jele a táblahivatkozást, a harmadik szám (vagy betű) a főbb csoporto(ka)t, a negyedik szám (vagy betű) az alcsoporto(ka)t, a további szám (vagy betű) jelek az alcsoporthoz, vagy azon belül az egyes csoport(ok)hoz tartozó bontást, részletezést jelenti.

A Mérleg azon eszköz és forrás tételeinél, ahol a lejáratok szerint csoportosítás csak kettő, az utolsó betűjelnél az ,,1'' jelzés a rövid lejáratú, a ,,2'' jelzés a hosszú lejáratú tételekre utal. A hosszú lejáratú tételek bontásánál az ,,1'' a két éven belüli, a ,,2'' a két éven túli lejárat jelölése.

Ahol az ügyfél nevét fel kell tüntetni a jelentésben, ott a megnevezés oszlopban az ügyfél teljes nevét meg kell adni. A Törzsszámnál az ügyfél adószámának első nyolc számjegyét kell beírni.

A kisvállalkozók, azaz a jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások esetében is be kell írni az adószám első nyolc számjegyét a Törzsszám oszlopba.

Magánszemély (lakossági ügyfél) esetében a jelentésben a megnevezés oszlopban az ügyfél teljes neve mellett az anyja nevét is fel kell tüntetni, a Kódjelnél ,,S'' betűjelet kell beírni, a Törzsszámnál a születési időpontot kell megadni.

Az olyan magánszemélyek esetében, akik az adott ügylet jellege következtében azonosítatlanok (pl. a záloghitelezésnél anonim ügyfelek), a megnevezéshez ,,Ismeretlen név'' megjegyzést, a Kódjelnél ,,S'' betűjelet kell beírni, a törzsszámhoz az elektronikus adatszolgáltatáshoz használt 00001333 számjelet kell beírni.

A nem ismert vállalkozásokat ,,azonosítatlan szervezet'' néven 90000025 törzsszámmal kell jelenteni.

Külföldiek esetén a név mellett fel kell tüntetni az ügyfél székhelyét is és a Törzsszám oszlopba ,,8'' számjelet. A külföldi hitelintézetek esetében a törzsszám helyébe a SWIFT kódot kell beírni.

Azokon a táblákon, ahol Kódjel is szerepel a külföldiek esetében a kódjel oszlopba ,,Kf'' jelet kell tenni.

Az ,,Ág'' oszlopba belföldi ügyfelek esetében a statisztikai TEÁOR számjel helyett a külön részben feltüntetett TEÁOR-Betűjelek cím alatt meghatározott betűjelet kell feltüntetni. Külföldi vállalkozásnál azt a betűjelet kell alkalmazni, amelyik tevékenységi körbe tartozik – a hitelintézet ismeretei szerint – az adott vállalkozás (pl. 65 pénzügyi tevékenység Ág betűjele ,,J'').³

Abban az esetben, ha az ügyfél többféle – különböző TEÁOR-csoport alá tartozó – tevékenységet folytat, akkor az alaptevékenység szerinti besorolást kell alkalmazni.

Magánszemély (lakossági ügyfél) esetében, illetve, ha a külföldi vállalkozás tevékenységi köre (ágazata) nem meghatározható, akkor az ,,Ág'' oszlopba ,,NN'' jelet kell írni.

A jelentő táblák fejlécén találhatók a különböző azonosító adatok, amelyek kitöltése értelemszerű.

A bizonylat jellegénél lévő kocka kitöltésénél ,,E'' betűt kell beírni az eredeti bizonylat esetén, és ,,M'' betűt, ha a kitöltött és megküldött tábla módosított.

Egyes jelentésformátumokon (táblákon) feltüntetett – a számítástechnikai egyeztetés részére szükséges – ,,Technikai összesen'' sort úgy kell kitölteni, hogy abban az állományi oszlopokban feltüntetett számadatok összege szerepeljen.

5. Az adatszolgáltatás tartalmi követelményei

Az érvényes számviteli jogszabályok szerint a pénzügyi intézménynek saját magának kell az adatgyűjtését, analitikáját, nyilvántartását megszervezni és gondoskodni arról, hogy az egyes táblákba csak bizonylattal alátámasztott és a pénzügyi intézmény nyilvántartásaiban rögzített gazdasági eseményekről kerüljön be adat.

Biztosítani kell, hogy a pénzügyi intézmény működését szolgáló belső szabályzatok, előírások, az ügyletekre vonatkozó dokumentációk, szerződések, a jogszabály által előírt szabályok, valamint a számviteli és egyéb nyilvántartás, adatszolgáltatás magyar nyelven rendelkezésre álljon, hogy a belső, illetve a felügyeleti ellenőrzés egyértelműen végrehajtható legyen.

Az MNB-vel közösen kialakított adatszolgáltatás – Felügyeleti Mérleg Eszközök és Források, az egyéb adatokat részletező 1.C, D, F, G táblák és a 2.A Eredménykimutatás – év közben a jegybanki igények miatt módosulhatnak. Ezek a – Felügyelettel egyeztetett – változások az MNB által kiadott és a hitelintézeteknek megküldött érvényes útmutató módosításában szerepelnek. A kétféle adatszolgáltatás elkerülése és az egységes adatbázis folyamatosságának biztosítása érdekében figyelembe kell venni az adatszolgáltatásnál az MNB-vel közösen kialakított módosításokat is.

A pénzügyi intézménynek rendelkezésére kell állnia azoknak a nyilvántartásoknak, információknak, nyilatkozatoknak, amelyekből megállapíthatók a pénzügyi intézménnyel kapcsolatban álló vezető személyek (beleértve a könyvvizsgálót is), ezek közeli hozzátartozójuk, valamint a velük kapcsolatos vállalkozások, annak érdekében, hogy a Hpt. előírásainak betartása figyelemmel kísérhető legyen.

A Hpt. által előírt – külön nyilvántartáshoz kötött, illetve elkülönítetten kezelt – korlátok alóli kivételek esetében csak azokat az eszközöket, tételeket, ügyleteket lehet az adatszolgáltatás megfelelő helyén figyelembe venni, amelyekre vonatkozóan a külön nyilvántartás, az elkülönített kezelés (a főkönyvi kivonatban és/vagy az azt alátámasztó analitikus kimutatásokban, nyilvántartásokban, vagy a ,,0'' nyilvántartási számlák között) – a hitelintézeteknél rendelkezésre áll.

A hitelintézeteknél az adatokat millió forintban és kerekítve kell megadni, kivéve a 4.B Tájékoztató adatok a befektetési szolgáltatásról, a 6.B Lakástakarékpénztár adatai és 6.C Lakástakarékpénztár – Termékösszetétel, a 6.D Jelzálog-hitelintézet adatai, a 11.D Belső hitel, valamint a 14.D Mikro-, kis- és középvállalkozás adataira vonatkozó táblák, illetve az ,,5.A Hpt. előírások vizsgálata'' tábla soraiban részletezett belső hitelre vonatkozó adatokat, ahol az értékeket ezer forintban kell megadni.

A szövetkezeti formában működő hitelintézetek, valamint a pénzügyi vállalkozások jelentéseiben ezer forintra kerekítve szerepelnek az adatok.

A súlyozott, illetve a szorzott értékek kiszámításánál – a kerekítés általános szabálya szerint – a kapott értékeket 0,5-től felfelé (0,49-től lefelé) kell kerekíteni.

Egyes adatszolgáltatások (pl. a mérleg minden sora) forint, euró, illetve egyéb deviza, valamint összesen oszlopokat tartalmaznak. Az egyes sorokban a külföldi pénznemben fennálló (valuta vagy deviza) követelések, illetve kötelezettségek – a mérlegnél előírt árfolyam(ok)on – forintra átszámított összegét kell a devizaoszlopokban szerepeltetni.

Az euró oszlopban az euró tagdevizákban lévő állományokat is jelenteni kell. A devizával kapcsolatos, de forintban fennálló állományokat a forint oszlopban kell kimutatni.

A valutakészletek, valamint a külföldi pénznemre szóló követelések és kötelezettségek forintra történő átszámítását a hó utolsó napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon, illetve az MNB által nem jegyzett deviza esetében a számviteli szabályok szerint megállapított devizaárfolyamon kell elvégezni.

Azokon az adatszolgáltatási helyeken, ahol a külföldi devizákat kóddal kell jelölni, ott az MNB által is használt három betűjeles ISO kódot kell alkalmazni. (A devizakódok alkalmazásának egyértelműnek és beazonosíthatónak kell lenni.)

Az egységes értelmezés érdekében az adatszolgáltatásnál belföldinek tekintendők a rezidensek, külföldinek a nem-rezidensek az MNB által meghatározottak szerint.

Azokon az adatszolgáltatási helyeken, ahol a külföldi országokat kóddal kell jelölni, ott az MNB által is használt két betűjeles ISO kódot kell alkalmazni. (A országkódok alkalmazásának teljes körűnek, egyértelműnek és beazonosíthatónak kell lenni.)

Az egyes főbb (eszköz- és forrás-) csoportok részletezése a felügyeleti ellenőrzés igényeire épül, így az alcsoportok összeállítása helyenként eltér, illetve részletesebb az MNB igényeinél, ezért azok külön csoportot alkotnak. Például:

1. Egyes helyeken a háztartásokat két alcsoportra bontjuk, lakosságra és egyéni vállalkozókra.

2. A pénzügyi szektor vállalkozásait a törvény előírásainak megfelelően bontjuk pénzügyi, illetve befektetési vállalkozásokra, biztosítókra és nyugdíjalapokra, és egyéb (pl. tőkepiaci) intézményekre. A nem pénzügyi vállalkozások szektorán belül külön kiemeljük a járulékos vállalkozásokat.

3. Az ÁPV Rt.-t egyes jelentésekben külön kell nevesíteni.

A jelentőtáblák kitöltésénél figyelni kell arra, hogy háromféle megkülönböztetést kell alkalmazni, amelyek kölcsönhatásban vannak egymással, de mást-mást jelentenek és más-más a céljuk is. Ezek a következők:

– Az eszközök súlyozása ország- (illetve partner-) és ügylettípusonként.

– Kockázatok minősítése, értékvesztés és céltartalékképzés.

– Adósminősítés a hitelintézet által kialakított szabályzat alapján.

Ha az adott garancia beváltására sor kerül, akkor a beváltástól kezdődően a garancia összegét az ügyféllel szembeni követelésként kell nyilvántartani, ennek megfelelően a mérlegen kívüli tétel mérlegtétellé alakul át – nem a nyújtás, hanem – a beváltás napján.

A kapott garancia a követelés fedezetéül szolgál. Beváltása azt jelenti, hogy vagy az ügyféltől, vagy a garantőrtől a hitelintézet hozzájut a követeléséhez. A kapott garanciához kapcsolódó követelésnek az adatszolgáltató hitelintézet Mérlegében már a beváltás előtt kell szerepelni.

6. Az adatszolgáltatás határideje

Az alábbi határidők minden esetben a beérkezésre és nem a postázásra vonatkoznak!

Nem auditált jelentések

A Havi jelentést a beszámolás napját követő hónap 13. munkanapjáig kell a Felügyelet részére megküldeni, kivéve azt a hónapot is, amikor a hitelintézet Negyedéves jelentést is készít.

A Havi jelentések közül a csak egyes hitelintézetekre (külföldi hitelintézet fióktelepére, lakástakarékpénztárakra, jelzálog-hitelintézetre) vonatkozó és speciális (6. jelzésű) adatszolgáltatási táblákat csak az érintett hitelintézeteknek kell a Felügyelet részére megküldeni.

A szövetkezeti hitelintézeteknek – az MNB-vel közös és részükre is megküldött – 1.A–F és 2.A, valamint a 3.A–F, illetve az 5.A táblákat havonta, a többi táblát negyedévente kell megküldeni a Felügyelet részére. Az 5.D, 9.A 2–6, 9.B táblákat csak abban az esetben kell kitölteni és megküldeni, ha az azokban foglaltak vonatkoznak a szövetkezeti hitelintézetekre.

A devizajogosítvánnyal rendelkező hitelintézetek az MNB előírása szerint kötelesek a Felügyeletnek megküldeni a ,,D 01'' Operatív napi jelentés a hitelintézetek devizahelyzetének változásáról'' című jelentést a hónap utolsó munkanapjára vonatkozóan. Amennyiben a hó utolsó napja könyvelési szünnap, az előző tárgynapi jelentést kell megküldeni.

A pénzügyi vállalkozások – a 21–25. táblákon szereplő, valamint a szöveges értékelést tartalmazó (20.A) – jelentéseiket negyedévente kötelesek a Felügyelet részére megküldeni.

A pénzügyi intézményeknek a Negyedéves jelentést – beleértve a szöveges értékelést (20.A) is – a beszámolás napját követő hónap 20. munkanapjáig kell benyújtani.

A hitelintézeteknek a negyedév utolsó napjára vonatkozó Havi jelentéseit a beszámolás napját követő hónap 20. munkanapjáig – a Negyedéves jelentéssel együtt – kell megküldeni.

A negyedéves jelentéseknél a Havi jelentés mérlegadataiban, illetve a minősítési táblákban az eszközminősítés alapján végrehajtott értékvesztésnek, illetve kockázati céltartalék képzés összegének is meg kell jelennie.

Az Évenkénti jelentéseket a IV. negyedévi jelentésekkel együtt kell benyújtani, beleértve a hitelintézet alapadataira vonatkozó táblát is. Ezzel a jelentéssel együtt kell a hitelintézetnek az év végi állapotnak megfelelően a vezető állású személyek névsorát tisztségenként csoportosítva (igazgatósági tagok, felügyelő bizottsági tagok, ügyvezetők) megküldeni. A vezetőkre vonatkozó adatokat csak abban az esetben kell részletezni, ha az egyéni személyi adatokban változás történt.

A pénzügyi vállalkozás alapadataira, vezető állású személyeire, könyvvizsgálójára, illetve a befolyásoló részesedésű tulajdonosra vonatkozó adatokat az engedélyezési eljárás keretében a Hpt.-ben előírtak szerint, valamint évenként a december 31-ei állapotnak megfelelően január 20-áig kell megküldeni a Felügyelet részére.

Az engedélyezési, illetőleg a nyilvántartásba vételi eljáráshoz szükséges adatokat tartalmazó (formalizált) jelentéseket – az egységes nyilvántartás érdekében – a kérelem benyújtásával egyidejűleg 2 példányban kell megküldeni a Felügyelet részére.

Az időszakos jelentéseket a Felügyelet elnökének előírása szerinti határidőre és gyakorisággal kell teljesíteni.

Auditált jelentés

A hitelintézetnek az éves rendes közgyűlését követően 15 munkanapon belül, a közgyűlés által jóváhagyott, az éves beszámolóval megegyező, auditált adatokkal kell megküldenie a Havi, Negyedéves jelentéseket.

Azoknál az auditált jelentéseknél, amelyeknek szerkezete azonos az évközivel, de tartalmában eltérő, a jelentés felső részében található ,,év végi auditált'' jelzésű kockába ,,X'' jelet kell tenni.

Az auditált éves beszámoló és eredménykimutatás, az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozattal együtt az elfogadást (pl. tag- vagy a közgyűlést) követő 15. munkanapon belül a könyvvizsgálói külön jelentéssel együtt küldendő meg.

A pénzügyi vállalkozás az éves beszámoló alapján készített auditált mérlegadatokat és eredménykimutatást tartalmazó felügyeleti jelentéseket, valamint az éves beszámolót a külön jogszabályban meghatározottak szerinti könyvvizsgálói záradékkal és jelentésekkel, illetve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozattal együtt az elfogadást (pl. tag- vagy közgyűlést) követő 15. munkanapon belül megküldi a Felügyeletnek.

Az ,,Auditált – Észrevétel nélkül'' rovatot kell ,,x''-szel jelölni, ha a könyvvizsgáló elfogadja az éves beszámolót.

Az ,,Auditált – Észrevétellel'' rovatba akkor kell az ,,x'' jelet tenni, ha a könyvvizsgáló az éves mérlegbeszámolót korlátozó záradékkal látja el, vagy csak megjegyzéssel, észrevétellel fogadja el.

7. A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben előírt adatszolgáltatás

A Hpt.-ben előírt adatszolgáltatással kapcsolatos információkat a Kitöltési útmutató, az egyes engedélyezési eljárásokhoz, nyilvántartásba vételhez a formanyomtatványokat az ,,Időszakos jelentés'' című rész tartalmazza, de a felügyeleti adatszolgáltatás (jelentés) egyéb táblái, nyomtatványai is felhasználhatók. A már bejelentett adatokban bekövetkezett változásokat a módosított sorok végén ,,x''-szel kell jelezni.

A rendszeres (havi, negyedévi) adatszolgáltatási kötelezettség nem mentesíti a hitelintézetet a Hpt.-ben meghatározott – a Felügyelet részére történő – egyéb jelentési kötelezettsége alól.

8. Adatvédelem

A szolgáltatott adatok banktitkot, illetve üzleti titkot tartalmaznak! A bank-, illetve üzleti titok megsértését a Btk. bünteti! Az adatszolgáltatás teljes folyamatában a titokvédelemre vonatkozó jogszabályokat be kell tartani és tartatni, ezért az adatszolgáltatást kézbesítővel, illetve a jogszabályoknak megfelelő módon lehet megküldeni a Felügyelet részére. Az adatszolgáltatás biztonságáért az adatszolgáltató felelősséggel tartozik.

9. Az MNB részére történő adatszolgáltatás

A Felügyeleti jelentés külön meghatározott részét – valamint az egyes jelentéseknél végrehajtott módosításokat is – minden esetben egy példányban a Magyar Nemzeti Bank Statisztikai Főosztályának is meg kell küldeni, az MNB által kért módon.

Azoknak a hitelintézeteknek, amelyeknek a közgyűlés előtt, legkésőbb március 31-ig az MNB részére (ún. második) előzetes adatszolgáltatást kell teljesíteni az előző év december 31-ről, a Havi jelentések közül a mérleg adatokra, az eredménykimutatásra, valamint a tájékoztató adatokra vonatkozó táblákat a Felügyelet részére is kötelesek megküldeni.

10. A szavatoló tőkével kapcsolatos adatszolgáltatás

A Hpt. szavatoló tőkéhez viszonyítva mérhető előírásai betartásánál a nem helyszíni ellenőrzés során a Felügyelet egyrészt a havi (negyedévi), másrészt az auditált mérleg szerinti szavatoló tőkét veszi figyelembe, szem előtt tartva a Hpt. 76. §-ában foglaltakat.

Az előírásoknak megfelelően év közben a havi (negyedévi), illetve a nem auditált év végi szavatoló tőke számításánál pozitív összegű eredményt figyelembe venni nem lehet, azonban a negatív eredményt (veszteséget) számításba kell venni!

A szavatoló tőke módosulása (pl. jegyzett tőke emelése vagy csökkentése, alárendelt kölcsöntőke juttatás, tőke-, illetve eredménytartalék átadása-átvétele, -képzése stb.) esetén a következő bizonylatokat, iratokat haladéktalanul meg kell küldeni:

a) a tőke emeléséről, csökkentéséről szóló közgyűlési és/vagy alapítói, igazgatósági határozat (jegyzőkönyvi) másolata,

b) az alárendelt (beleértve a kiegészítő alárendelt) kölcsöntőke juttatásról szóló szerződés, illetve módosításának másolata,

c) a tőkebefizetés tényét igazoló bizonylat(ok) (átutalás) másolata, amelyből a jogcím is egyértelműen megállapítható,

d) a hitelintézeti auditor nyilatkozata a tőkejuttatás, -módosulás megvalósulásáról, a hitelintézet számláján, könyvvitelében való megjelenésről, a szavatoló tőke számításának helyességéről,

e) a jegyzett tőke emeléséről, csökkentéséről szóló jegyzőkönyv (határozat) Cégbírósághoz történő benyújtásának igazolása (másolatban), illetve a cégbírósági bejegyzés másolata,

f) az idegen nyelven kötött szerződésnek, jegyzőkönyvnek a magyar nyelvű hiteles fordítása,

g) a szavatoló tőke módosulásával kapcsolatban az új adatok (szavatoló tőke, illetve tőkemegfelelési mutató) megállapítására vonatkozó számítások.

A szavatoló tőke számításánál a változásokat, illetve a jegyzett tőke módosulását – a Hpt. és a számviteli előírásoknak megfelelően – csak a pénzügyi realizálás és a megfelelő dokumentumok egyidejű rendelkezésre állásától lehet figyelembe venni!

Ha a közgyűlés (alapító) a jegyzett tőke csökkentéséről dönt, a tőke leszállításának értékét a döntést követő naptól a szavatoló tőke számításánál már figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy a Cégbíróságra a jegyzett tőke leszállítására vonatkozó jegyzőkönyvet, alapszabály-módosítást benyújtották-e vagy sem.

A szövetkezeti formában működő hitelintézeteknél jegyzett tőke elemek (részjegy, vagyoni hozzájárulás stb.), csak egyszer szerepelhetnek.

A mérleg Jegyzett tőke sorában a bejegyzett tőke összegén kívül a befizetett, és a Cégbíróságra bejegyzésre már benyújtott, de még be nem jegyzett tőkeemelést is figyelembe lehet venni, ha a cégbírósági benyújtást dokumentáló közgyűlési (alapítói) határozatot, a befizetést igazoló dokumentumokat egyidejűleg a Felügyelet részére benyújtották.

A részjegy-tulajdonosok által visszaszolgáltatott részjegyek nem szerepelhetnek a részjegy-állományban.

Az alárendelt kölcsöntőke juttatásnál a Hpt. 5. számú melléklete 2. pont d) alpontja szerint meghatározott esetben a visszafizetési időpontot megelőző öt év során a csökkentést évente egy alkalommal a szerződés szerinti lejárat időpontjának megfelelő napon az eredeti tőkeösszeg 20%-ával csökkentett összegben kell számításba venni.⁴

A devizában nyújtott alárendelt kölcsöntőke esetében a szavatoló tőkébe történő beszámítandó részét, illetve a csökkentés mértékét devizában kell figyelembe venni, és azt kell az előírt árfolyamon forintra átszámítani.

A jelentéseket úgy kell kitölteni, hogy megállapítható legyen minden hónapban az aktuális, illetve az auditált szavatoló tőke értéke, amelyet a tendenciák vizsgálatához, a törvényi előírások betartásának ellenőrzéséhez, valamint az intézkedések meghozatalához használ a Felügyelet.

11. Rövidítések

A kitöltési útmutatóban használt kifejezéseket – külön magyarázat hiányában – a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról, valamint a számvitelről szóló jogszabályoknak megfelelően kell érteni.

Az alábbiakban közölt rövidítések az adatszolgáltatásra vonatkozó táblázatokra, valamint a kitöltési útmutatóra érvényesek.

ÁPV Rt.: az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (illetve jogelődjei: az Állami Vagyonügynökség = ÁVÜ és az Állami Vagyonkezelő = ÁV Rt.)

BeSzkr: a befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet és módosításai.

CT (= ct): céltartalék(ok).

Dtv: a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény (devizatörvény) és módosításai.

Épt.: az értékpapírok forgalombahozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény és módosításai. (Ahol az Épt.-re való hivatkozás található, ott az Épt. helyébe lépő Tpt. megfelelő tartalmú jogszabály helyét kell érteni és figyelembe venni.)

ÉT: az Értéktőzsde.

FM: a Felügyeleti Mérleg.

GIRO: a GIRO Elszámolásforgalmi Rt. – a Felügyelet által történt bejegyzés és engedélyezés, valamint az egységes szektorbontás alapján – a Pénzügyi tevékenységet végzők szektorán belül pénzügyi vállalkozásnak minősül.

Hpt.: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény és módosításai.

JT: Jegyzett tőke.

Jht.: a jelzálog-hitelintézetekről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény és módosításai.

Kkt: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 1999. évi XCV. törvény.

Kkr: a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és a nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet és módosításai.

Ltp.: a lakástakarékpénztárak.

Ltpt.: a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény és módosításai.

Mód.: a módosítás rövidítése. A jelentő táblázatokon a Mód. jelölésű oszlopokban kell jelezni az adatban bekövetkezett változást.

PBB: a Pénzügyi vállalkozások, a Befektetési vállalkozások, és a Biztosító részvénytársaságok együttes rövidítése, gyűjtőneve.

PIBB: a Pénzügyi Intézmények (hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások), a Befektetési vállalkozások, és a Biztosító részvénytársaságok gyűjtőneve.

PIBv: a Pénzügyi Intézmények (hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások), a Befektetési vállalkozások gyűjtőneve.

Pmt.: a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 1994. évi XXIV. törvény és módosításai, ideértve a 2001. évi LXXXIII. törvényt is.

PSZÁF: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete.

OTIVA: Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap.

Szmt.: a számvitelről szóló 2000. évi C. számú törvény és módosításai.

Szkr.: a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet és módosításai.

SZT: a szavatoló tőke.

TB: az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és önkormányzataik.

TMM: a tőkemegfelelési mutató.

Tpt.: tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény, amely az Épt. helyébe lép.

VJT: a vállalkozás jegyzett tőkéje.

ESS: egységes statisztikai számjel.

TEÁOR: Tevékenységek Ágazati Osztályozási Rendszere.

PM: Pénzügyminisztérium.

MNB: Magyar Nemzeti Bank.

KSH: Központi Statisztikai Hivatal.

12. Fogalmak

Az alábbiakban közölt fogalmak az adatszolgáltatásra vonatkozó táblázatokra, valamint a kitöltési útmutatóra érvényesek.

,,A'' zóna: a tőkemegfelelési mutató számításáról szóló, 13/2001. (III. 9.) PM rendelet által meghatározott országok, valamint Magyarország.

Adós: a jelentésekben adósnak kell tekinteni azokat az ügyfeleket, akiknél a Hpt. szerint a nagykockázat, belső és kapcsolódó hitelek tekintetében a hitelintézet kockázatot vállal.

Államkötvény (a Felügyeleti mérlegben gyűjtőfogalom): az állampapírok közül csak a magyar állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a kincstár jegyek kivételével.

Állampapír: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 5. pontja szerint meghatározott a magyar vagy a külföldi állam vagy az MNB által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.

Átvezetési számla: a pénzeszközökkel kapcsolatos számlák egymás közötti forgalmában az ellenszámla helyettesítője. Az Szkr. szerint az átvezetési számla állománya a pénzeszközállomány része. A hitelintézeteknél különböző néven vezetett egyéb átvezetési, elszámolási, technikai stb. számlák állományát egyenlegük jellegének megfelelően az egyéb aktív, illetve passzív elszámolások között (a megfelelő szektorban, illetve ha nem eldönthető, akkor az ,,Egyéb'' sorokban) kell kimutatni.

Befektetési vállalkozás: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 73. pontja, valamint a 85. § (2) bekezdése szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységet végző társaság, amelyik a Felügyelet engedélyével rendelkezik.

Behajthatatlan követelés: az Szmt. 3. § (4) bekezdés 10. pontja szerint behajthatatlannak minősített követelés. A behajthatatlanná minősítés után a követelés a könyvekből kikerül, a lejárt tételek között nem szerepel, minősíteni többé nem kell. Az esetleg ezt követően a követelésből befolyó bevétel egyéb bevételnek minősül.

Belföldi: a (magyar) rezidens.

Betét a Felügyeleti Mérleg forrás oldalán: a Hpt.-ben meghatározottak szerint a hitelintézettel szemben fennálló követelés, amely betétszerződés, bankszámla-, illetve folyószámla-szerződés alapján a hitelintézetnél elhelyezett pénzeszközöket jelent.

Betéti okirat: a hitelintézetnél elhelyezett betétek közül az, amely nem számlán és nem könyves betétben került elhelyezésre, függetlenül az okirat elnevezésétől, címletezésétől, lejárattól, illetve attól hogy bemutatóra szóló-e vagy sem (pl. takaréklevél, értékjegy, pénztárjegy, betétjegy, takarékjegy, takarékszelvény, értéklevél, kamatjegy, trezorjegy stb.).

Beszámolási idő (másképpen vonatkozási idő): az az időpont, amelyről a hitelintézet adatot szolgáltat.

Biztosító: a biztosítóintézetekről és biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvényben meghatározottak szerinti biztosító részvénytársaság. (A biztosító szövetkezetek, illetve egyesületek nem!)

Bruttó érték (adat): a könyv szerinti bruttó érték, valamint a mérlegen kívüli tételek esetében a nyilvántartási érték.

Bruttó könyv szerinti érték: lásd könyv szerinti bruttó érték.

Decentralizált alapok: az elkülönített állami pénzalapok.⁵

Egyéni vállalkozók: azok a magánszemélyek, akik egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkeznek, továbbá akik egyéb egyéni vállalkozói tevékenységet folytatnak (pl. az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálybalépése előtt kisiparosnak, magánkereskedőnek minősülő magánszemélyek, a jogi személy részlegét szerződéses rendszerben üzemeltető magánszemélyek, az ügyvédek, a közjegyzők, az önálló bírósági végrehajtók, továbbá azok a magánszemélyek, akik külön jogszabály alapján egészségügyi, szociális vagy gyógyszerészi magántevékenységet folytatnak).

Eseti hitel: ad hoc jellegű, a hitelfelvevő átmeneti likviditási problémáinak megoldására szolgáló rövid lejáratú hitel.

Felmondásos betét: olyan lejárat nélküli betét, amelyről nem teljesíthetők fizetések (átutalások), és amelynek a megnyitásakor kötött betéti szerződésben rögzítésre kerül az az időtartam, amellyel korábban előzetesen be kell jelenteni a felvétel szándékát. Az előre rögzített időtartam letelte előtt a betét – a kamat elvesztésén túl – csak ,,büntetés'' fizetésével (azaz a tőke egy részének elvesztésével) vehető fel.

Fogyasztási hitel: a folyószámlahitel, az áruvásárlási hitel, a gépkocsi-vásárlási hitel, valamint a személyi hitel. A felügyeleti mérlegben, valamint a többi táblában, ahol a folyószámlahitel külön soron szerepel, ott a fogyasztási hitel a folyószámlahitel nélkül értendő.

Folyószámlabetét: az a folyószámla-szerződés alapján elhelyezett nem lekötött betét, amelyek kifizetések teljesíthetők.

Helyi önkormányzatok: a fővárosi, a megyei, a helyi (területi, nemzetiségi) önkormányzatok és az azok irányítása alatt álló, kezelésében működő intézmények (pl. egészségügyi, művelődési, oktatási intézmények stb.), valamint azok a nonprofit szervezetek, amelyeket elsősorban a helyi önkormányzatok finanszíroznak, és amelyek felett a helyi önkormányzatok gyakorolják az irányítást.

Hitelintézet: amit a Hpt. annak minősít. (A jegybank nem!)

Hosszú (lejáratú): hosszú lejáratú az az ügylet, amelyet az Szmt. annak minősít (egy éven túli lejáratú).

Járulékos vállalkozás: amit a Hpt. annak minősít.

Jogi személyiségű vállalkozók (= Jogi szem. váll.): a vállalat, a jogi személyiségű gazdasági társaság (egyesülés, közös vállalat, kft., rt.), a szövetkezet (lakás-, fogyasztási, mezőgazdasági szövetkezet stb.), a víz- és erdőgazdálkodási társulat, a víziközmű társulat, az ügyvédi, a jogtanácsosi iroda, az oktatói munkaközösség stb.

Kapcsolt vállalkozás: azok a vállalkozások, amelyek a számviteli szabályok szerint kapcsoltnak minősülnek.

Kisvállalkozók: a kisvállalkozók a jogi személyiség nélküli vállalkozók (közkereseti társaság, betéti társaság, polgári jogi társaság, jogi személyiség nélküli munkaközösség, építőközösség, társasház, művészeti alkotóközösség, külföldiek kereskedelmi képviselete, illetve információs és szerviz irodája).

Háztartások: a lakosság és az egyéni vállalkozók együttesen.

Kisvállalkozás: ez a fogalom nem azonos, és nem tévesztendő össze az előzőekben meghatározott kisvállalkozók fogalmával! Csak a 7.C Tájékoztató adatok, valamint a 14.D Mikro-, kis- és középvállalkozás adatai című jelentőtábla elkészítésénél kell alkalmazni. Az a vállalkozás, amelynek az összes foglalkoztatott létszáma 50 főnél kevesebb és az éves nettó árbevétele legfeljebb 700 millió forint vagy mérlegfőösszege 500 millió forint és megfelel a 1999. évi XCV. törvény 3–4. §-ában foglaltaknak.

Konszolidációs államkötvények: a hitel-, bank- és adóskonszolidációk során kibocsátott, átadott államkötvények.

Könyvesbetét: a Felügyeleti jelentésben a hitelintézetnél elhelyezett betétek közül az, amelynek elhelyezésekor a betétszerződés alapján betétkönyvet állítanak ki (pl. takarékbetétkönyv, nyereménybetétkönyv stb.), nem ideértve a takaréklevelet.

Könyv szerinti érték: az Szmt. és az Szkr. által meghatározott értékvesztéssel (illetve a számviteli előírás szerint értékcsökkenéssel, céltartalékkal) csökkentett érték. (Nettó érték.)

Könyv szerinti bruttó érték: az eszközök beszerzési, illetve bekerülési értéke. A hitelintézet által kötött szerződésből fakadó követelés esetén a még nem törlesztett tőkeösszeg. Vásárolt követeléseknél a bekerülési értékből még nem törlesztett rész.

Középvállalkozás: az a vállalkozás, amelynek az összes foglalkoztatott létszáma 250 főnél kevesebb és az éves nettó árbevétele legfeljebb 4000 millió forint vagy mérlegfőösszege 2700 millió forint és megfelel a 1999. évi XCV. törvény 3. § (3) bekezdésében foglaltaknak, továbbá nem minősül a hivatkozott törvény 2–4. §-a szerint kis- vagy mikrovállalkozásnak.

Központi költségvetés: a központi költségvetés, mint a magyar állam.

Központi költségvetési intézmények (az államháztartáshoz tartozó intézmények:) az államhatalom szervei, a Kormány, a minisztériumok, az országos hatáskörű szervek és a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek.

Kötvény: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 50. pontja szerinti hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.

Kötvény – a Felügyeleti Mérleg Eszköz oldalán, mint gyűjtőfogalom: a kötvény mindazon értékpapírok (hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, kötvény, befektetési jegy – ha nincs a kötvények mellett külön nevesítve –, közraktárjegy, letéti jegy, jelzáloglevél stb.) gyűjtő neve, amelyek a hitelintézet eszközei között szerepelhetnek, kivéve a tulajdonjogot megtestesítő értékpapírokat (részvényeket). A befektetési jegyek teljes állományát – a számviteli előírásoktól eltérően – a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között kell jelenteni.

Külföldi: a nem-rezidens.

Lakosság: azok a magánszemélyek, akik nem tartoznak az egyéni vállalkozók közé. 2002. elejétől a mezőgazdasági őstermelők – azaz az őstermelői igazolvánnyal rendelkező 16 éven felüli nem egyéni vállalkozó magánszemélyek – akiknek köre tartalmazza a mezőgazdasági kistermelőket (a bizonyos bevételi korlátot el nem érő őstermelőket) is, az egyéni vállalkozók közé tartoznak.

Látra szóló követelések és tartozások: az Szkr. 2. § 1. pontja szerinti követelések és tartozások.

Látra szóló betét: az a nem lekötött betét, amely bármikor felvehető, de csak a rajta lévő egyenleg erejéig.

Lejárat:

– hosszú lejárat: az, amely legalább egy nappal meghaladja az egy évet, azaz a 365 napot. Szökőévben a 366 napos lejárat éven belülinek (rövid lejáratúnak) tekintendő.

– hosszú, de legfeljebb 2 éves lejárat: az egy évet, azaz a 365 (szökőévben a 366) napot legalább egy nappal meghaladó lejárat, ami azonban nem hosszabb, mint 730 (vagy 731) nap.

– 2 éven túli lejárat: legalább egy nappal hosszabb, mint 2 év (azaz 730, illetve szökőévben 731 nap vagy annál hosszabb lejárat). Hasonlóképpen értendő a legfeljebb 5 éves, illetve az 5 éven túli lejárat is.

– rövid lejárat: az eredetileg éven belüli és az egy éves lejárat, azaz hossza kevesebb vagy megegyezik a tárgyév napjainak számával (azaz 365 vagy 366 nappal). Amennyiben a lejárat hossza ezt 1 nappal is meghaladja, az érintett állományt az éven túliak között kell jelenteni. Rövid lejáratúnak tekintendő azonban az egy éves lejáratú instrumentum akkor is, ha lejárata munkaszüneti vagy bankszünnapra esik, és ezért a teljesítés az azt követő munkanapon történik meg.

Letéti igazolás (angolszász területen depository receipt: GDR – Global Depository Receipt, ADR – American Depository Receipt): letéti intézmény által bizonylati formában kibocsátott, saját joga szerint értékpapírnak minősülő, átruházható befektetési forma, a letétbe helyezett, mögöttes értékpapírokra vonatkozó tulajdonjogot bizonyító okirat.

Lombard hitelnyújtás: minden olyan hitelnyújtás a hitel céljától függetlenül, amikor az ügyfél a már meglévő értékpapírját a hitelintézetnél óvadéki letétbe helyezi, hogy ennek fedezete mellett részére hitelt folyósítsanak. (A Felügyeleti jelentésben az 1.C Tájékoztató adatok között a kizárólag értékpapír fedezet mellett nyújtott hiteleket kell lombard hitelként jelenteni.)

Mikrovállalkozás: az a vállalkozás, amelynek az összes foglalkoztatott létszáma 10 főnél kevesebb és megfelel az 1999. évi XCV. törvény (Kk. tv.) 3–4. §-ában foglaltaknak.

Nem hitelhelyettesítő garancia: azon garanciavállalás, amely nem az ügyfél valamely hiteltörlesztése vagy pénzügyi tartozása, illetve ezekhez kapcsolódó kötelezettség vállalása (ideértve a lízing törlesztő részleteit is) visszafizetésének teljesítéséhez kötődik. Idetartozik többek között a teljesítési garancia, jól teljesítési garancia, tender garancia, vámgarancia stb.

Nem jogi személyiségű vállalkozók: a közkereseti társaság, betéti társaság, polgári jogi társaság, jogi személyiség nélküli munkaközösség, építőközösség, társasház, művészeti alkotóközösség, külföldiek kereskedelmi képviselete, illetve információs és szerviz irodája.

Nem-rezidens: mindenki, akire, illetve amelyre nem teljesül a rezidensekre meghatározott feltétel.

Nem-valódi penziós ügylet: az Szmt. 3. § (8) bekezdés 11/b) pontja szerinti ügylet. A vagyontárgy nem valódi penziós ügylet keretében történő átadását/átvételét a számviteli előírásoknak megfelelően tényleges eladásként/vételként kell kezelni a Felügyeleti mérlegben is, azaz összege kikerül a penzióba adó mérlegéből és mérlegen kívüli tételként (a visszavásárlási kötelezettségek között) szerepel. A szállításos repó ügylet is nem valódi penziós ügyletnek minősül.

Nettó érték (nettó adat): a könyv szerinti érték, illetve mérlegen kívüli tételeknél a céltartalékkal csökkentett nyilvántartási érték.

Penziós ügylet: ,,Olyan ügylet amelyben egy hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy ügyfél (,,penzióba adó'') a mérlegében szereplő, tulajdonában lévő vagyontárgyakat – pl. váltót, követeléseket vagy értékpapírokat – (ide nem értve a devizát) ruház át egy másik hitelintézetre, pénzügyi vállalkozásra vagy ügyfélre (a ,,penzió átvevője''), olyan megállapodás mellett, hogy ugyanezeket a vagyontárgyakat – sorozatban kibocsátott értékpapírok esetén, az azonos sorozathoz tartozó, azonos mennyiségű és névértékű értékpapírokat – egy későbbi, a megállapodásban rögzített időpontban (időpontig) visszaszármaztatja az előre meghatározott áron.'' [Szmt. 3. § (8) bekezdés 11. pontja].

Pénzügyi intézmény: a Hpt.-ben megfogalmazottak szerint a hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás.

Pénzügyi vállalkozás: a Hpt.-ben meghatározottak szerinti vállalkozás, amelyik a Felügyelet engedélyével rendelkezik.⁶

Projektfinanszírozási ügyletek: új létesítmény vagy egy már meglévő létesítmény építési, műszaki, technológiai szempontból teljes mértékben különálló új részegységének létrehozásával kapcsolatos rendszerint több kockázatvállalási ügyletre, és kapcsolódó pénzügyi és befektetési szolgáltatás nyújtására kiterjedő szerződések, amelyek arra a számításra épülnek, hogy a létesítmény a hasznos élettartama alatt fedezi az üzemi költségeket és az adósságszolgálatot.

Rezidens: magyar rezidens (belföldi) az, akire, illetve amelyre teljesül az a feltétel, hogy közvetlen gazdasági érdeke (állandó lakhelye, telephelye, termelése stb.) elsődlegesen Magyarország gazdasági területéhez kapcsolódik, valamint az a gazdasági egység, amely valamely gazdasági tevékenységet tartósan – egy évnél hosszabb ideig – végez az adott ország területén. A mindenkor hatályos cégjogi szabályok alapján Magyarországon bejegyzett cégek – cégformára tekintet nélkül⁷ – rezidensnek minősülnek. Természetes személyek esetében a magyarországi tartózkodás időtartama a mérvadó.

A nem természetes személyek esetében a döntő elhatárolási ismérv, hogy az adott gazdálkodó egység rendelkezik-e a KSH egységes azonosító jelével (melyet a cégjegyzék is tartalmaz), vagy sem. A rezidensi státusz szempontjából közömbös, hogy a deviza, adó, vám stb. szabályok szerint a rezidenst egyéb kedvezmények is megilletik (így pl., ha egyben devizakülföldinek is minősül, és/vagy ,,off shore'' státusza alapján reánézve kedvezőbb adózási szabályok érvényesek).

A gazdasági terület nem tartalmazza idegen államoknak és nemzetközi szervezeteknek az adott államba beékelt – kormányzati, diplomáciai, kereskedelmi, kulturális, katonai stb. képviseletek – területét. A vámszabadterületi társaság, valamint a devizatörvény 85. § hatálya alá tartozó társaság a Dtv. alapján devizakülföldi, de a jelentések elkészítése szempontjából rezidens, mivel ezek közvetlen gazdasági érdeke Magyarországhoz kötődik. A devizakülföldi vállalkozások belföldön lévő képviselete szintén rezidens.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló tv. 4. § 28. pont szerinti külföldön tevékenységet végző (off shore)⁸ – belföldön bejegyzett kft., vagy rt., amely egyben a Dtv. 85. § hatálya alá is tartozhat – szintén rezidens.

Rövid (lejáratú): rövid lejáratú az az ügylet, amelyet az Szmt. annak minősít (éves vagy éven belüli lejáratú).

Speciális Pénz- és Tőkepiaci Intézmények: az MNB, a hitelintézetek, a pénzügyi, illetve a befektetési vállalkozások, biztosítók kivételével az Egyéb pénzügyi közvetítők, illetve a Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző vállalkozások közé sorolt speciális szervezetek gyűjtő elnevezése, illetve csoportosítása, amelyek a pénzügyi szektor részei. Idetartozik: a Központi Elszámolóház és Értéktár Budapest (KELER) Rt. a Budapesti Árutőzsde, a Budapesti Értéktőzsde, az Országos Betétbiztosítási Alap, a Befektető Védelmi Alap, biztosító szövetkezetek és egyesületek, magán- és önkéntes nyugdíjpénztárak, egészségpénztárak, valamint a befektetési alapkezelők stb.

Tulajdoni hányad: közvetlen és közvetett tulajdoni kapcsolat a Hpt.-nek megfelelően.

Tulajdoni kapcsolat: a hitelintézet és részvényese között, valamint a hitelintézet és a teljes vagy részleges tulajdonában lévő társasága – beleértve a hitelintézeteket is – között fennálló kapcsolat.

Ügyfelek: természetes személyek, egyéni vállalkozók, gazdasági társaságok, állami vállalatok, szövetkezetek, területi önkormányzatok, költségvetési szervek, pártok, érdekképviseleti szervek, alapítványok, alapok, egyesületek, ezeken kívül még az itt fel nem sorolt olyan szervezetek, amelyek gazdálkodásukról az Szmt. alapján mérleget, illetve eredménykimutatást kötelesek készíteni. A Hpt. vonatkozásában ügyfelek a hitelintézetek, a biztosítók, a befektetési vállalkozás stb.

Valódi penziós (elhelyezési) ügylet: az Szmt. 3. § (8) bek. 11/a) pontja szerinti ügylet. A valódi penzió átvevője kötelezi magát, hogy a vagyontárgyakat egy meghatározott vagy az átadó által meghatározandó időpontban visszaadja. A valódi penziós ügylet nem számolható el eszközeladásként, vagyis az eszközt továbbra is az átadó pénzügyi intézmény eszközei között kell szerepeltetni. A vagyontárgyak valódi penziós ügylet keretében történt eladásából keletkezett pénzbevételt a hitelintézet kötelezettségeként a források között, a vagyontárgyak valódi penziós ügylet keretében történt vásárlásából keletkezett követeléseket az eszközök között a megfelelő szektoroknál kijelölt sorokban kell hozni. A Felügyeleti mérlegben a valódi penziós ügyletekre vonatkozó soroknak tartalmazniuk kell az egyéb határidős, swap és opciós ügyletek lezárása előtti pénzmozgásokból származó, mérlegtételként kimutatandó követeléseket illetve kötelezettségeket is.

Vállalkozók, vállalkozói szektor: a jogi személyiségű vállalkozók, a nem jogi személyiségű gazdasági társaságok.

Veszteségmérséklő tevékenység: a Hpt. 2. számú melléklete III. részének 24. pontja szerinti tevékenység.

Veszteségmérséklő befektetés: a veszteségmérséklési tevékenység révén a hitelintézet birtokába került tulajdoni részesedést jelentő befektetés, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy tárgyi eszköz, illetve immateriális jószág.

Vonatkozási idő: (más néven beszámolási idő) az adatszolgáltatásra vonatkozó időpont.

13. Szektor meghatározások

A Felügyeleti jelentések az MNB útmutató 8. számú mellékletben lévő egységes szektorbontást követik.⁹ (Ezek a jelölések nem azonosak az ágazat szerinti bontással.)

A) Nem pénzügyi vállalatok

A nem pénzügyi vállalatok szektora jogi személyiségű vállalkozókra és nem jogi személyiségű vállalkozókra osztható fel, beleértve a hitelintézetek saját járulékos vállalkozásait is.

B) Központi Bank

Ide a Magyar Nemzeti Bank tartozik.

C) Hitelintézetek: valamennyi Hpt. szerinti hitelintézetet ebben a szektorban kell szerepeltetni, függetlenül a KSH ESS számtól.

D) Egyéb pénzügyi közvetítők

Egyéb pénzügyi közvetítők – Pénzügyi vállalkozások: a szektorba sorolt intézmények közül azok, amelyek a Felügyelettől a Hpt. által meghatározott pénzügyi vállalkozási tevékenység végzésére engedélyt kaptak.¹⁰

Egyéb pénzügyi közvetítők – Befektetési vállalkozások: idetartoznak a szektorba sorolt intézmények közül azok, amelyek a Felügyelettől az Épt., illetve a Tpt. által meghatározott befektetési vállalkozási tevékenység végzésére engedélyt kaptak.¹¹

Egyéb pénzügyi közvetítők – Egyéb intézmények: ide tartoznak a fenti két csoportba nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítők.¹²

E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők – Pénzügyi vállalkozások: a szektorba sorolt intézmények közül azok, amelyek a Felügyelettől a Hpt. által meghatározott pénzügyi vállalkozási tevékenység végzésére engedélyt kaptak.¹³

Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők – Befektetési vállalkozások: ide tartoznak a szektorba sorolt intézmények közül azok, amelyek a Felügyelettől az Épt., illetve a Tpt. által meghatározott befektetési vállalkozási tevékenység végzésére engedélyt kaptak.¹⁴

Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők – Egyéb intézmények: idetartoznak a fenti két csoportba nem sorolt pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző intézmények.¹⁵

F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak

A biztosító részvénytársaságok és biztosító egyesületek¹⁶, valamint a magán- és önkéntes nyugdíjpénztárak, önkéntes önsegélyező pénztárak és önsegélyező egészségpénztárak.¹⁷

Helyenként külön szerepel a szektorhoz tartozó két csoport.

G) Központi kormányzat¹⁸

E szektor tartalma megegyezik az egységes szektor-meghatározásban definiált körrel, de külön kell adatot szolgáltatni a költségvetési intézményekre, az ÁPV Rt.-re és a központi kormányzathoz sorolt nonprofit intézményekre vonatkozóan.

A költségvetési intézmények soroknál az államhatalom szervein, a Kormányon, a minisztériumokon, az országos hatáskörű szerveken és a felügyeletük alá tartozó költségvetési szerveken, valamint az elkülönített alapokon kívül az Államháztartási Hivatal, a Magyar Államkincstár átalakítása során a központi kormányzatból kiszervezett ÁKK Rt., illetve az év végén pénzügyi vállalkozássá alakuló Magyar Államkincstár Rt. adatait is jelenteni kell.

H) Helyi önkormányzatok

A helyi önkormányzatok magukba foglalják a megyei és a települési önkormányzatokat és azok intézményeit, a helyi kisebbségi önkormányzatokat és azok intézményeit, valamint azokat a nonprofit szervezeteket, amelyeket elsősorban a helyi önkormányzatok finanszíroznak, és amelyek felett a helyi önkormányzatok gyakorolják az irányítást.

I) Társadalombiztosítási alapok. Idetartoznak a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap, valamint ezek intézményei.

J) Háztartások

Ezt a csoportot Lakosság és Egyéni vállalkozók alcsoportra bontva kell kimutatni.

K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények.

A háztartásokat segítő nonprofit intézmények körébe tartoznak azok a nonprofit szervezetek, amelyek elsősorban a háztartásoktól kapják forrásaikat vagy nincsenek az állam vagy a gazdálkodó szervek irányítása alatt. Ezek a szervezetek lehetnek szakszervezetek, munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, politikai pártok, egyházak, egyházi intézmények, egyesületek és az alapítványok jelentős része.

14. Azonnali ügyletek, származtatott ügyletek

A Tpt., az Szkr., a BeSzkr., illetve a vonatkozó PM rendelet előírásait is figyelembe véve a következőkben meghatározottakat kell figyelembe venni.

Áruszerződések: olyan szerződések, amelyek hozama vagy a hozamának egy része az olaj, a fa, agrártermékek vagy nem-nemesfémek, pl. réz vagy a cink tőzsdei árához vagy valamely tőzsdei cikkek árából származtatott index árához van kötve.

Minden olyan származtatott termékre vonatkozó szerződést, amely nem sorolható a kamatláb, deviza, értékpapír és nemesfém-szerződések közé áruszerződésnek kell tekinteni.

Azonnali ügyletek: azonnali teljesítésre szóló ügyletek, amelyek a Hpt. szerint nem minősülnek kockázatvállalásnak.

Devizaügyletek esetén azonnali ügyleteknek minősülnek a két napos teljesítési határidejű üzletek.

Értékpapír ügyletek esetén azonnalinak minősülnek az 5 napon belüli teljesítési határidővel kötött ügyletek. Az egyes jogszabályok alkalmazása szempontjából továbbá azonnalinak számítanak mindazon ügyletek, amelyeket a vonatkozó jogszabály ekként határoz meg.

Bruttó pozitív piaci érték: árfolyamváltozás esetén a szerződés (pozíció) piaci értéke pozitív, ha a szerződésből eredő követelések és kötelezettségek jelenértéke, az alapul szolgáló befektetési eszközt (pl. deviza, értékpapír, index stb.) piaci áron értékelve pozitív egyenleget mutat. A pozitív piaci érték hitelkockázatnak van kitéve, mivel az intézmény veszteséget szenvedne el a partner nem teljesítése esetén. Ez esetben a szerződést a folyó piaci árakon kellene helyettesíteni, és ez többlet költségbe kerülne (pótlási költség).

Ha a partnerek között nincs nettósítási megállapodás, a szerződés szintű pozitív piaci érték bruttó értéknek tekintendő.

Bruttó negatív piaci érték: ha a szerződés alapján fennálló kötelezettség, teljesítendő kifizetés vagy eladás meghaladja a szerződés szerint megvásárolandó eszköz értékét vagy a szerződésből származó bevételt, a szerződés (pozíció) piaci értéke negatív, azaz a szerződés veszteséges.

Amennyiben nincs nettósítási megállapodás, a szerződés szintű negatív piaci érték bruttó értéknek tekinthető. Ha a piaci érték nulla, akkor a szerződés sem nyereséget, sem veszteséget nem hoz. Egy származtatott portfolió szerződései negatív piaci értékének az összege a portfolióra nézve meghatározott veszteség.

Csere (swap) ügylet: olyan tőzsdén kívül kötött szerződés, ahol két fél megegyezik, hogy a szerződésben meghatározott időszak alatt, a szerződésben meghatározott valamely befektetési eszköz értékre a fizetéseket kicserélik.

Olyan összetett megállapodás, amely általában egy azonnali és egy határidős adásvételi ügyletből, illetve több határidős ügyletből tevődik össze. A swap elvi főösszege az az érték, amelyre nézve a kamatlábakat, a devizákat vagy más bevételeket, illetve kiadásokat kicserélnek.

Devizaszerződések: olyan szerződések, amelyek valamely deviza vételére vagy eladására vonatkoznak, vagy amelyekből származó készpénz kifizetéseket egy vagy több deviza, illetve devizakosár árfolyamváltozásához kötik. A devizaszerződések magukban foglalják a határidős devizaügyleteket, a határidős tőzsdei devizaszerződéseket, a devizaopciókat, a deviza swapokat és a devizára szóló opciós utalványokat is.

Eladási opció: az opció vevője eladási jogot vásárol egy, a szerződésben meghatározott jövőbeni időpontban (európai típusú opciók) vagy egy meghatározott jövőbeni időpontig (amerikai típusú opciók) egy a szerződésben meghatározott mennyiségű befektetési eszköznek vagy nemesfémnek vagy árunak egy, a szerződésben meghatározott áron történő eladására. Az opció kiírója kötelezettséget vállal, hogy a szerződésben meghatározott jövőbeni időpontban vagy jövőbeni időpontig – ha az opció vevője jogával élni kíván – a szerződésben meghatározott befektetési eszközt, nemesfémet vagy árut a szerződésben meghatározott áron megveszi.

Elvi főösszeg: a határidős kamatlábügyletek és a swapok esetében az a szerződésben szereplő érték, amire a szerződésben meghatározott készpénzkifizetéseket vonatkoztatják.

Eredeti kockázat módszere: a származtatott termékeknek a szerződés megkötése óta eltelt idő alatti árfolyamváltozásával nem számoló eljárás, amely csak a lehetséges jövőbeni hitelkockázatot tükrözi. A kockázat mérése pontatlanabb, mint a piaci árazás szerinti módszeré, ezért az árfolyamváltozás volatilitását becslő szorzó számok magasabbak, mint a piaci árazás módszerénél. A feltételezett árfolyamváltozást a futamidő függvényében a tőkemegfelelési mutató számításáról szóló PM rendelet mutatja.

Az eredeti kockázat módszere csak kamatláb- és devizaszerződések esetében megengedett. A kereskedési könyvet vezető hitelintézet e módszert jogszabály szerint nem alkalmazhatja.

Határidős ügylet: minden olyan szerződéses ügylet, amelynek teljesítése az azonnali ügyleteket követő teljesítési napon túli időpontra esik. Az egyes jogszabályok alkalmazása szempontjából a határidős ügylet fogalma az azonnali ügylet fogalmától függően változik.

Határidős index ügylet: olyan határidős ügylet, amelyben a felek az ügylet teljesítési összegét vagy összegeit valamilyen értékpapírtárca vagy tőzsdei termékekből összeállított kosár folyamatos változását mutató index alakulásának függvényében határozzák meg.

Hitelszármazékok: olyan megállapodások, amelyek az egyik fél (kedvezményezett) számára lehetővé teszik, hogy a szerződésben hivatkozott eszköz (alapul szolgáló eszköz) hitelkockázatát a másik félre (garantőr) hárítsa át. A szerződés lehetővé teszi a garantőr számára a hitelkockázat vállalását anélkül, hogy az alapul szolgáló eszközt ténylegesen megvásárolná.

Jelenlegi kockázat: az értékelés időpontjában az a kockázati kitettség, amely abból származik, hogy a pozitív piaci értékkel rendelkező szerződések készpénzáramlásait helyettesíteni kell egy folyó piaci árakon kötött szerződéssel a szerződéses partner esetleges nem teljesítése miatt.

Kamatlábszerződések: olyan szerződések, amelyek egy kamatozó pénzügyi eszközhöz (pl. egy állampapír határidős vétele) kapcsolódnak, vagy amelyekből származó készpénz kifizetéseket egy kamatlábhoz (pl. 3 havi BUBOR) vagy egy másik kamatlábszerződéshez (pl. egy államkötvény tőzsdei határidős vételére vonatkozó opciós szerződés) viszonyítják. A szerződéseket általában arra használják, hogy egy intézmény mérlegpozíciójának kamatkockázati kitettségét megváltoztassák.

A kamatlábszerződések magukban foglalják az egy devizás kamatláb swapokat (pl. egy intézmény egy elvi összegre 6% fix kamatot fizet és 3 havi BUBOR kamatlábat kap), a bázis swapokat (pl. egy intézmény 3 havi DWIX-et cserél 3 havi BUBOR-ra), a határidős kamatláb megállapodásokat, a határidős tőzsdei ügyleteket, amelyek hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vételére vagy eladására vonatkoznak, valamint a kamatláb opciókat (ideértve a cap, collar, floor és corridor megállapodásokat).

Kereskedési célú származtatott szerződések: azokra az ügyletekre vonatkozó szerződések, amelyeket kereskedési céllal vagy valamely kereskedési célú ügylettel kapcsolatosan fedezeti céllal kötöttek.

Kereskedési partner: a pénzügyi piacok mindazon szereplői, akik a befektetési eszközökkel, nemesfémekkel, tőzsdei árukkal folytatott adásvételi, kereskedési tevékenységet üzletszerűen végezhetik. Idetartoznak a hitelintézetek, a befektetési vállalkozások, a befektetési alapok stb.

Kiírt opció: az opciós jogot biztosító szerződés eladója (kiírója) opciós díj vagy prémium ellenében vételi jogot biztosít (ad) egy meghatározott jövőbeni időpontban (európai típusú opciók) vagy egy meghatározott jövőbeni időpontig (amerikai típusú opciók) egy befektetési eszköznek, nemesfémnek vagy árunak egy meghatározott áron történő vételére vagy eladására. A kiírt opciónak partnerkockázata nincs, a partner felé egyoldalú kötelezettségvállalást jelent.

Kötési vagy névérték: a határidős (tőzsdei és tőzsdén kívüli) ügylet és opciós ügylet esetén az a szerződéskötéskor meghatározott érték, amelyért a szerződésben szereplő befektetési eszköz meghatározott mennyiségét egy, a szerződésben rögzített egységáron átruházzák, illetve a befektetési eszközre vételi vagy eladási jogot biztosítanak.

Lehetséges jövőbeni hitelkockázat: a származtatott termékre vonatkozó szerződés tényleges elvi főösszegének vagy kötési értékének, a hátralévő futamidő függvényének és a piaci árfolyam feltételezett volatilitását jelző tényezőjének a figyelembevételével meghatározott érték, amely az értékelés időpontjához viszonyítva mutatja a piaci érték lehetséges növekedését, és az emiatt megemelkedő hitelkockázatot.

Számításához az alapul szolgáló eszköz (deviza, kamatozó értékpapír, részvény, nemesfém, áru) elvi főösszegét vagy kötési értékét meg kell szorozni az árfolyamváltozásának a hátralévő futamidő alatt feltételezett volatilitását jelző számmal. A feltételezett árfolyamváltozást a futamidő függvényében a tőkemegfelelési mutató számításáról szóló PM rendelet mutatja.

Nemesfémszerződések: olyan szerződések, amelyek hozama, vagy a hozamának egy része az arany, az ezüst, a platina vagy a palladium tőzsdei árához vagy valamely a nemesfémek tőzsdei árából származtatott index árához van kötve.

Nem kereskedési célú származtatott szerződések: olyan fedezeti céllal kötött szerződések (fedezeti derivatívák), amelyek – az eszközök között szereplő befektetési célú vagy forgatási célú, de lejáratig tartani kívánt, illetve veszteségmérséklés céljából szerzett értékpapírok, valamely deviza vagy más – eszköz, illetve forrás meglévő nyitott pozíciójának kiegyenlítését, árfolyamváltozások hatásától való védelmét szolgálják. Ide tartoznak például a kölcsönök kamatkockázatának fedezését szolgáló swapoknak a tényleges elvi főösszege vagy kötési ára.

Nettó pótlási költség: a Felügyelet által jóváhagyott nettósítási megállapodás alapján az egy partnerrel szemben a szerződésekből eredő bruttó pótlási költségeknek a beszámítások után fennmaradó összege.

Opciós szerződések: egy meghatározott befektetési eszköznek, nemesfémnek vagy árunak egy meghatározott jövőbeni időpontban (európai típusú opciók) vagy egy meghatározott jövőbeni időpontig (amerikai típusú opciók) egy meghatározott áron történő vételére vagy eladására vonatkozó kötelezettségvállalás (kiírás esetén) vagy jog biztosítása (vásárlás esetén). Egyes opciókkal, amelyek szabványosítottak tőzsdén kereskednek. A nem szabványosított opciók tőzsdén kívüli (OTC) opciók.

Pótlási költség: a szerződésenkénti (bruttó) pozitív piaci érték.

Részvényszerződések: olyan szerződések, amelyek hozama vagy a hozamának egy része egy bizonyos részvény vagy több részvényből származtatott index (pl. BUX, FTSE, Nikkei stb.) árfolyamához van kötve.

A részvényszerződések névértéke a szerződésben megnevezett részvény vagy részvényre vonatkozó tőzsdei kontraktus egység vagy részvényindex tőzsdei kontraktus egység szorozva az egységárral. A szerződött mennyiség törtszámban kifejezett egység is lehet. Amennyiben a megkötött szerződés szerint az előbb megnevezett névértéket egy szorzószámmal vagy egy matematikai képlet értékével meg kell szorozni, akkor az tekinthető a részvényszerződés tényleges névértékének.

Piaci árazás módszere: a kereskedési könyvbe tartozó eszközöket és mérlegen kívüli tételeket, valamint a kereskedési könyvön kívüli származtatott termékek szerződéseket napi árfolyamon, illetve jelenértéken értékelő eljárás. A negatív piaci értékű származtatott szerződések veszteségesek, a pozitív piaci értékű szerződések nyereségesek.

Származtatott termékekkel folytatott kereskedés: magában foglalja az előzőekben felsorolt szerződésekkel folytatott rendszeres üzletkötést, a felsorolt szerződések révén vállalt nyitott pozíciókat, amelyeket azért vállaltak, hogy rövid távon az árfolyamváltozásból nyereségre tegyenek szert, illetve, hogy a pozíciót (terméket) visszavásárolják vagy viszonteladják, a felsorolt szerződések révén, az ügyfelek megbízásából vállalt vagy vásárolt pozíciókat.

Származtatott szerződés piaci értéke: az az érték, amelyen a szerződés szabad akaratukból szerződni kívánó felek között átruházható. Egy határidős szerződés piaci értéke (a pozíció értéke) a szerződésből eredő követelések és kötelezettségek piaci árfolyamon értékelt jelenértékének a különbsége.

Ha van piaci árjegyzés, akkor a piaci érték a szerződéses követeléseket és kötelezettségeket megtestesítő kontraktusok száma szorozva a piaci árral. A határidős szerződés megkötésekor a szerződés piaci értéke nulla, mivel olyan kötési árfolyamban állapodott meg a két fél, amely szerint egyik sem fizet a másiknak. Ha a piaci érték meghatározásához nincs piaci ár, akkor a piaci árat vagy a hasonló termékek piaci ára alapján vagy a diszkontált cash-flow módszerrel lehet meghatározni.

Tőzsdei határidős ügylet (futures): a befektetési eszközök vagy áruk határidős szállítására vonatkozó, az egyes tőzsdéken az ott elfogadott szabályoknak megfelelően szabványosított szerződések, ahol a vevő vállalja, hogy venni fog, az eladó pedig vállalja, hogy szállítani fog egy meghatározott jövőbeni napon egy meghatározott befektetési eszközt, árut stb., egy meghatározott árfolyamon vagy egy meghatározott befektetési eszköznek a hozamát.

A tőzsdei határidős szerződések szabványai tőzsdénként különbözőek, de általános, hogy minden szerződésnél a tőzsde vagy az elszámoló ház minősül partnernek. Kockázatuk csak az árfolyamváltozáshoz kötődik.

Tőzsdén kívüli határidős szerződés (forward ügylet): a befektetési eszközök vagy áruk határidős szállítására vonatkozó szerződések, ahol a vevő vállalja, hogy venni fog, az eladó pedig vállalja, hogy szállítani fog egy meghatározott jövőbeni napon egy meghatározott befektetési eszközt egy meghatározott árfolyamon vagy egy meghatározott befektetési eszköznek a hozamát. A tőzsdén kívüli határidős szerződések feltételei nem sztenderdizáltak. Kockázatuk nemcsak az árfolyamváltozásból, hanem a szerződéses partner nem teljesítéséből is fakad.

Vásárolt opciók: az opciós jogot biztosító szerződés vevője (vásárlója) opciós díj vagy prémium ellenében vételi jogot nyer (kap) egy meghatározott jövőbeni időpontban (európai típusú opciók) vagy egy meghatározott jövőbeni időpontig (amerikai típusú opciók) egy befektetési eszköznek, nemesfémnek vagy árunak egy, a szerződésben meghatározott áron történő vételére vagy eladására, illetőleg egy meghatározott elvi főösszegre vetített kamatszintből származó kifizetés érvényesítésére.

Vételi opció: az opció vevője vételi jogot vásárol egy, a szerződésben meghatározott jövőbeni időpontban (európai típusú opciók) vagy egy meghatározott jövőbeni időpontig (amerikai típusú opciók) egy a szerződésben meghatározott befektetési eszköznek vagy nemesfémnek vagy árunak egy, a szerződésben meghatározott áron történő vételére.

Az opció kiírója kötelezettséget vállal, hogy a szerződésben meghatározott jövőbeni időpontban vagy jövőbeni időpontig – ha az opció vevője jogával élni kíván – a szerződésben meghatározott befektetési eszközt, nemesfémet vagy árut a szerződésben meghatározott áron eladja.

15. Euro-tagdevizák koefficiensei

Az Euro-tagdevizákra vonatkozó információkat az MNB-vel egyeztetve – ISO kód, tagdeviza és koefficiens szerinti felsorolásban – a Függelék II. részében közöljük. Az adatokat mindig az MNB által meghatározott módon kell figyelembe venni.

II. RÉSZ

RÉSZLETES SZABÁLYOK

I. Fejezet

HAVI JELENTÉS

1.A–1.B FELÜGYELETI MÉRLEG

A jelentés célja

Ez a jelentés a Felügyeleti jelentések alapdokumentumát képezi, ezért úgy kell kitölteni, hogy lehetővé tegye a Felügyelet számára a beszámolás napjára vonatkozólag a hitelintézet működéséről különböző mutatók segítségével elemzések végzését, a rendszeres adatszolgáltatás során pedig tendenciák vizsgálatát.

A Felügyeleti mérleg mind az MNB, mind a PSZÁF speciális információ igényeinek kielégítését szolgálja, ezért a mérlegsorok elrendezésekor a következő elveknek kell érvényesülni:

– a mérleg elsődleges rendezési szempontja az instrumentumok csökkenő likviditása, majd ezen belül – szükség szerint – az egyes tételek növekvő kockázata, és ezzel összhangban

– a lejárati bontásnál a rövid lejárattól a hosszabb felé halad,

– további csoportosítási szempontként jelenik meg a nemzetközi szabványokkal összhangban lévő egységes szektorbontás, illetve annak a Felügyelet igényei szerinti alábontása.

Az egyes sorok elnevezésében elsőnek a szektor neve, majd alábontása és ezt követően az instrumentum neve és esetenként lejárata szerepel. Ahol a mérlegben nem szerepel teljes körű bontás, a nem besorolható tételeket az ,,egyéb'' sorokban kell feltüntetni.

A jelentés kitöltésének általános előírásai

Az Szkr. 12. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a pénzügyi intézmény minden hónap utolsó napjára vonatkozóan – a Felügyelet, valamint az MNB részére készített évközi jelentések alátámasztása céljából – minden hónap utolsó napjára vonatkozóan köteles főkönyvét lezárni.

A Felügyeleti mérlegben jelentett állományoknak meg kell egyezniük a hó végére lezárt főkönyv állományaival. A főkönyv zárásának a hónap utolsó napjára vonatkozó helyesbítések elvégzésével kell történnie. A főkönyv helyesbítése az alábbiakat jelenti:

– az állományokból ki kell venni a hónap utolsó napja után esedékes tételeket, és

– az állományokba be kell számítani a hó vége utáni harmadik munkanapig ismertté vált, a hó utolsó napjáig még le nem könyvelt, a tárgyhónapot érintő, teljesített tételeket.

A Mérleg tartalmának, értékelésének stb. – egyéb előírások hiányában – meg kell egyezni az Szmt.-ben és az Szkr.-ben előírtakkal, tagolását illetően azonban eltér attól.

Az egyes – kockázati, cél-, általános, illetve egyéb – tartalékokat, értékvesztéseket a jogszabályban előírt esedékességkor (negyedév, mérleg fordulónapja stb.), így december 31-én is meg kell képezni. Ezért az éves mérlegbeszámoló elkészítésekor az egyes adatokban bekövetkezett módosításoknak megfelelően a már megképzett tartalék-, illetve értékvesztés-összegek is változhatnak.

A Felügyeleti mérleg eszköz-, illetve forrásoldalán az Szkr. előírásai alapján negatív összegként szerepeltetendő állományokat (eszköz oldali értékvesztések, értékhelyesbítések, illetve be nem fizetett részvénytőke) negatív előjellel kell jelenteni.

A főkönyv havi zárásakor a deviza- és valutakészletek, valamint külföldi pénznemre szóló követelések és kötelezettségek hó végi állományát év közben is a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, a hó utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámított értéken kell közölni (a január 1-jei állományokra az előző év utolsó napján érvényes hivatalos MNB devizaárfolyamokat kell alkalmazni).

Az Euro-tagdevizákban lévő állományok forintra számítása az Euro és a forint közötti hivatalos MNB árfolyam, valamint az Euro és az Euro-tagdevizák közötti koefficiens nem kerekített értékeinek felhasználásával történik az alábbi képlet szerint:

tagdeviza összege x Euro és Ft közti hivatalos MNB árf.

-------------------------------------------------------

a tagdeviza koefficiense

A művelet közben nincs kerekítés, a végeredmény forintban kapott összege kerekítendő millió (szövetkezeti hitelintézeteknél ezer) forintra.

Az MNB által nem jegyzett külföldi pénznemre szóló követeléseket, illetve kötelezettségeket, deviza- és valutakészleteket az Szkr. 9. § (5) pontja alapján országos napilapnak a világ valutáinak árfolyamaira közzétett, a hó utolsó napján érvényes középárfolyamon, ennek hiányában a hitelintézet által a legutolsó hónapban alkalmazott átlagos középárfolyamon kell forintra átszámítani.

A Felügyeleti mérleg minden sora forint a), Euro b), egyéb deviza c) és összesen d) oszlopokat tartalmaz. Az egyes sorokban a külföldi pénznemben fennálló (valuta vagy deviza) követelések, illetve kötelezettségek – a Felügyeleti mérlegnél előírt árfolyam(ok)on – forintra átszámított összegét kell a b) Euro, illetve a c) egyéb devizaoszlopokban szerepeltetni. A b) Euro oszlopban az Euroban és az Euro-tagdevizákban lévő állományokat kell jelenteni. A devizával kapcsolatos, de forintban fennálló állományokat a forint oszlopban kell kimutatni. A devizaeszközökre képzett értékvesztést a megfelelő devizaoszlopokban kell jelenteni.

Az egyes eszköz- és forráscsoportoknál a tőke és kamatkövetelést, illetve tartozást – egyéb előírások hiányában – az Szkr. elszámolási előírásainak megfelelően kell szerepeltetni.

A vásárolt értékpapírok vételárában lévő – a számviteli mérlegben az aktív és passzív időbeli elhatárolások között kimutatott – a hátralévő futamidőre elhatárolt árfolyamnyereséget, illetve árfolyamveszteséget az aktív/passzív elszámolások és egyéb aktív/passzív időbeli elhatárolások között kell jelenteni.

A Felügyeleti mérlegben szereplő tételeket mindig eredeti lejáratuk alapján kell a lejárati kategóriákba sorolni.

Rövid: az eredetileg éven belüli és az egy éves lejárat, azaz hossza kevesebb vagy megegyezik a tárgyév napjainak számával (azaz 365 vagy 366 nappal). Amennyiben a lejárat hossza ezt 1 nappal is meghaladja, az érintett állományt az éven túliak között kell jelenteni. Rövid lejáratúnak tekintendő azonban az egy éves lejáratú instrumentum akkor is, ha lejárata munkaszüneti vagy bankszünnapra esik, és ezért a teljesítés az azt követő munkanapon történik meg.

Hosszú: az a lejárat, amely meghaladja az egy évet.

Hosszú, de legfeljebb 2 éves lejárat: az egy évet meghaladó lejárat, ami azonban nem hosszabb mint 730 (vagy 731) nap.

2 éven túli lejárat: hosszabb mint 2 év.

Hasonlóképpen meghatározott a legfeljebb 5 éves, illetve az 5 éven túli lejárat is.

Az éven belüli, illetve éven túli lejárat a rövid, illetve hosszú lejárat meghatározásával azonos.

A Felügyeleti mérlegben szereplő saját vagyontárgyakat – pl. váltót, hiteleket, egyéb követeléseket vagy értékpapírokat (a továbbiakban: vagyontárgyak) – eredeti (szerződés szerinti) lejárattal kell szerepeltetni és nem csökkentve állományukat a valódi penziós ügyletek keretében átadott vagyontárgyak értékével. A rövid lejáratú követelések/kötelezettségek az eredetileg éven belüli és egy éves követeléseket, illetve kötelezettségeket tartalmazzák.

Külföldön kibocsátott kötvények, külföldön felvett konzorciális hitelek esetében a hitelintézet által külföldön kibocsátott kötvények, illetve külföldön felvett konzorciális hitelek teljes fennálló állományát a külföldiekkel szembeni tartozások között kell kimutatni, akkor is, ha a hitelintézet tudja, hogy eredetileg mekkora összegben vásárolt kötvényt, illetve vett részt a hitelnyújtásban más belföldi hitelintézet.

A hitelintézet tulajdonába került letéti igazolásokat a mögöttes értékpapíroknak megfelelő szektornál kell jelenteni a megfelelő sorban. A letéti igazolás (angolszász területen depository receipt: GDR – Global Depository Receipt, ADR – American Depository Receipt) a letéti intézmény által bizonylati formában kibocsátott, saját joga szerint értékpapírnak minősülő, átruházható befektetési forma, a letétbe helyezett, mögöttes értékpapírokra vonatkozó tulajdonjogot bizonyító okirat.

A hitelintézet által belföldön felvett (belföldi szervezésű) konzorciális hiteleket a konzorcium egyes tagjaival szembeni tartozásként kell kimutatni, az egyes tagok által nyújtott rész fennálló állományával megegyező összegben. Amennyiben az egyes konzorcium-tagok személyében változás történt és a hitelintézetnek erről nincs tudomása, a bankközi kapcsolatok egyeztetése a (belföldi) konzorcium-szervező (fizető ügynök) bevonásával történik.

A konzorcium keretében nyújtott hitelek, valamint a lebonyolításra átvett hitelek esetében a hitelintézeteknek az általuk nyújtott összegeket a végső adóssal szembeni követelésként kell kimutatniuk, a közvetítő (szervező, lebonyolító) hitelintézetnek pedig csak akkora összeget kell a Felügyeleti mérlegben a végső adóssal szemben szerepeltetnie, amekkora összeget saját részéről neki nyújtott.

A számviteli mérlegben hitelintézetekkel szembeni kötelezettségként kimutatandó, más hitelintézetektől lebonyolításra átvett és még nem továbbadott hitelek összegét (ideértve a konzorciális hitelnyújtás keretén belül a szervező bankhoz a hitelnyújtó hitelintézet által átutalt hiteleket is), illetve a végső adós (hitelfelvevő) által átutalt törlesztő részletek lebonyolító (szervező) bank által még nem továbbutalt összegét nem bankközi tartozásként, hanem hitelintézetekkel szembeni passzív elszámolásként, az 1.B.65.4 sorban kell a Felügyeleti mérlegben szerepeltetni.

A megbízásból vezetett devizaszámlák esetében a hó végén a megbízott hitelintézetnél maradt valutakészletnél is a fentiekkel azonos módon kell eljárni: a valutakészletet a megbízott hitelintézetnek a valutakészletében kell jelenteni, s a megbízó hitelintézettel szemben ebből eredő kötelezettségét hitelintézettel szembeni passzív elszámolásként kell kimutatni.

A megvásárolt követelések és a leszámítolt váltók helyét a Felügyeleti mérlegben az dönti el, hogy a végső adós melyik szektorba tartozik, függetlenül a visszkeresettől. A megvásárolt követelés lejárat szerinti besorolásakor a követelés-megvásárláskor nyújtott hitel eredeti lejáratát (és nem a megvásárolt követelés eredeti lejáratát) kell figyelembe venni.

A valódi penziós ügylet nem számolható el eszközeladásként, vagyis az eszközt továbbra is az átadó pénzügyi intézmény eszközei között kell szerepeltetni.

A vagyontárgyak valódi penziós ügylet keretében történt eladásából keletkező pénzbevételt a hitelintézet kötelezettségeként a források között, a vagyontárgyak valódi penziós ügylet keretében történt vásárlásából keletkezett követeléseket az eszközök között a megfelelő szektoroknál kijelölt sorokban kell hozni. (A vagyontárgyak nem valódi penziós ügylet keretében történő átadását, illetve átvételét a számviteli előírásoknak megfelelően tényleges eladásként vagy vételként kell kezelni a mérlegben is, valamint a Mérlegen kívüli függő tételek között nyilvántartani.)

A valódi penziós ügyletekre vonatkozó soroknak tartalmazniuk kell az egyéb határidős, swap és opciós ügyletek lezárása előtti pénzmozgásokból származó, mérlegtételként kimutatandó követeléseket, illetve kötelezettségeket is [Szmt. 3. § (8) bekezdés 11/a) pontja].

1.A ESZKÖZÖK

A hitelintézet eszközeiről kétféle adatszolgáltatást kell készíteni.

Az 1.AB jelzésű tábla az eszközök könyv szerinti bruttó értékeit tartalmazza, intsrumentum-csoportokon belül szektoronkénti összevont értékvesztés-adatokkal, az 1.AN jelzésű tábla gyakorlatilag ugyanezen sorokat tartalmazza, csak sorai könyv szerinti nettó értéken jelentendők.

A Felügyeleti mérleg eszköz adataihoz a részletező leírást az 1.AB rész tartalmazza.

1.A.B tábla FELÜGYELETI MÉRLEG (Eszközök könyv szerinti bruttó adatokkal)

Az Eszközök összesen sor megegyezik a Felügyeleti mérleg főbb eszközcsoportjainak összegével.

1. Pénztár és elszámolási számlák

Itt kell kimutatni – a jegybanknál elhelyezett éven belüli betétek kivételével – az Szkr. szerint pénzeszköznek minősülő eszközöket, valamint a hitelintézeteknél vezetett elszámolási, illetve nostro számlákat, függetlenül attól, hogy a nostro számlák számviteli szempontból nem pénzeszközök, hanem a hitelintézetekkel szembeni követelések.

A 11. Pénztárkészlet sorban kell kimutatni a hitelintézetnél lévő forint és valuta készpénzállományt, a törvényes fizetési eszközül szolgáló nemesfém érméket, azok fizikai elhelyezésétől függetlenül [pénztár, értéktár, pénzkiadó automaták (ATM) stb.], továbbá a hitelintézet központja és fiókja, valamint a fiókok közötti úton lévő készpénz állományát.

Itt kell a hitelintézetnek azokat a pénzeszköznek minősülő megvásárolt csekkeket is kimutatnia, amelyeknek a beváltását a csekkszámlavezető hitelintézetnél még nem kezdeményezte.

A beszedésre már elindított csekket a hitelintézetekkel szembeni követelések között kell kimutatni.

A más banktól megvásárolt, illetve más banknak eladott valutakészletekkel kapcsolatos követeléseket, illetve tartozásokat (úton lévő valuta) belföldi, illetve külföldi hitelintézetekkel szembeni rövid lejáratú követelésként, illetve tartozásként kell kimutatni.

A megszűnő Euro-tagdevizák hitelintézet tulajdonában lévő állományát 2002. február végéig ebben a sorban, 2002. márciustól kezdődően a külföldi hitelintézetekkel szembeni rövid lejáratú követelések között, a 58.11 sor Euro oszlopában kell jelenteni.

A 12. Jegybanki nostro számlák sorba kell felvenni a hitelintézet Magyar Nemzeti Banknál vezetett forint elszámolási betétszámlájának és deviza nostro számlájának hó végi egyenlegét. Itt kell szerepelnie a jegybanknál elhelyezett ún. szankciós kötelező tartalék állományának, valamint a jegybank által a hitelintézetek kötelező tartalékára hó végi értéknappal fizetett kamatok összegének is, függetlenül attól, hogy a hitelintézet könyveiben hol szerepel. (A kamatok elhelyezésére vonatkozó utóbbi előírás az integrált takarékszövetkezetekre nem érvényes.)

A 13. Szövetkezeti hitelintézetek MTB-nél lévő elszámolási számlája sorban csak azoknak a szövetkezeti hitelintézeteknek kell a Magyar Takarékszövetkezeti Banknál vezetett elszámolási számlájuk egyenlegét közölniük, amelyek külön jogszabály alapján pénzeszközüket, illetve kötelező jegybanki tartalékjukat a kijelölt banknál kötelesek elhelyezni.

A 14. Jegybanki nostro számlákkal és MTB-nél lévő elszámolási számlával kapcsolatos átvezetési számla állomány sorban külön kell szerepelnie a és deviza nostro számlákhoz kapcsolódó átvezetési számlák egyenlegének. Amennyiben az Euro és egyéb devizaoszlopban az egyes nostro számlák (átvezetési számlákkal összevont) egyenlege a hó végén negatív, akkor ezt az egyenleget forrásként (nem pedig negatív előjelű eszközként) kell kimutatni, mivel ez rövid lejáratú hitelfelvételt jelent.

A 15. Nostro számlák belföldi hitelintézeteknél sorban a belföldi, a 16. Nostro számlák külföldi hitelintézeteknél sorban a külföldi hitelintézeteknél vezetett elszámolási (nostro), valamint a hozzájuk kapcsolódó átvezetési számlák egyenlegét kell közölni. Amennyiben az egyes nostro számlák (átvezetési számlákkal összevont) egyenlege a hó végén negatív, akkor ezt az egyenleget forrásként (nem pedig negatív előjelű eszközként) kell kimutatni, mivel ez rövid lejáratú hitelfelvételt jelent. A nostro számlák értékvesztését a 4. Jegybanki és bankközi betétek rész megfelelő értékvesztés soraiban kell feltüntetni.

2. Forgatási célú értékpapírok

Ebben az eszközcsoportban a szokásos kereskedelmi célra, illetve spekulációs céllal vásárolt, az Szkr. szerint forgóeszközként nyilvántartott (rövid és hosszú eredeti lejáratú), nyílt körben kibocsátott, tőkearányosan és nem tőkearányosan jövedelmező értékpapírokat kell kimutatni szektoronként bontva, függetlenül attól, hogy a vásárlás az elsődleges vagy a másodlagos piacon történt. Értékelésük a számviteli szabályoknak megfelelően történik, de külön kimutatva bruttó könyv szerinti értéküket és – esetenként összevontan – értékvesztésüket.

Itt kell a forgatási célú egyéb részesedéseket és üzletrészeket, valamint a forgatási céllal szerzett, de a cégnyilvántartásba még nem bejegyzett vállalkozásokba történt befektetéseket is kimutatni, függetlenül attól, hogy a főkönyvben hol tartják nyilván.

A szektoronkénti bontásnál az eredeti kibocsátó szerint kell az értékpapírokat besorolni, akkor is, ha értük valaki garanciát vállalt. A forgatási céllal vásárolt, de a számviteli szabályok szerint (például a be nem válthatóság miatt) átsorolt értékpapírokat nem itt, hanem a befektetési célúak között kell figyelembe venni.

A hitelintézet üzletszerű tevékenységét kisegítő saját járulékos vállalkozásokban (mind belföldön, mind külföldön) történt befektetéseket – függetlenül a befektetési céltól – kizárólag a Vagyoni érdekeltségek eszközcsoportban kell kimutatni.

21. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összesen

Itt kell a valamennyi – a Tpt. meghatározása szerinti – hitelviszonyt megtestesítő értékpapír állományát összesíteni. A befektetési jegyek teljes állományát a számviteli előírásoktól eltérően, itt a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között kell jelenteni.

21.11 Kincstárjegy és 21.12 Államkötvény sorok: a 21.11 sorba a hitelintézet által megvásárolt (likviditási, kamatozó, valamint diszkont) kincstárjegyek, a 21.12 sorba a Magyar Állam által külföldön vagy belföldön kibocsátott különböző (kincstári, lakásfedezeti és egyéb, nem konszolidációs) államkötvények, a kárpótlási jegyek, valamint az állam által átvállalt, korábban kibocsátott TB kötvény, forgatási céllal tartott állományának értéke kerül. (A TB kötvények, valamint a kárpótlási jegyek állományát az 1.C Tájékoztató adatok között külön is ki kell mutatni.) Itt kell szerepeltetni a kötelező tartalékolási szabályok változása következtében 2001. január 31-én a hitelintézethez került, forgatási céllal tartott államadóssági kötvényeket is, állományukat pedig az 1.C Tájékoztató adatok között külön is jelenteni kell.

A 21.13 Konszolidációs államkötvény sorban a hitel-, bank- és adóskonszolidációk során kibocsátott államkötvények értékét kell szerepeltetni.

A 21.21–21.22 Helyi önkormányzatok kötvényei sorok a hitelintézetek tulajdonában lévő helyi, megyei és fővárosi önkormányzatok, intézményeik, valamint az idesorolt nonprofit intézmények által kibocsátott kötvényeket tartalmazza.

A 21.23 sorban a 21.11–21.22 sorokban szereplő kötvények értékvesztését kell feltüntetni.

A 21.31–21.33 Jegybanki kötvény soroknak a hitelintézet tulajdonában lévő, az MNB által belföldön vagy külföldön kibocsátott kötvényeket kell tartalmazniuk. A 21.33 sorban kell jelenteni a kötelező tartalékolási szabályok változása következtében 2001. január 31-én a hitelintézethez került, forgatási céllal tartott jegybanki kötvények állományát is. Itt kell szerepeltetni a forgatási céllal tartott Központi Váltó- és Hitelbank Rt. (KVH Rt.) kötvények állományát is. A 21.34 sorban a 21.31–21.33 sorokban kimutatott jegybanki kötvények értékvesztését kell feltüntetni.

A 21.411–21.423 Hitelintézeti kötvények sorokban kell kimutatni a hitelintézetek tulajdonában lévő, hitelintézetek által belföldön, illetve külföldön kibocsátott kötvényeket megfelelő lejárat szerint bontva. A 21.43 sor tartalmazza a 21.411–21.423 sorokban jelentett hitelintézeti kötvények értékvesztését.

A 21.511 Befektetési jegyek sorban kell kimutatni a hitelintézetek által forgatási céllal tartott összes befektetési jegy állományát.

21.512–21.524 sorok: az egyéb pénzügyi közvetítők és a pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők kötvényeit tartalmazzák, pénzügyi és befektetési vállalkozások, illetve egyéb intézmények bontásban.

A 21.531–21.532 Biztosítók kötvényei sorban a biztosítók által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő kötvényeket kell szerepeltetni.

A 21.54 sorban a 21.511–21.532 sorokban jelentett befektetési jegyek és egyéb – az egyéb pénzügyi közvetítők, pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők és biztosítók által kibocsátott – kötvények értékvesztését kell kimutatni.

A 21.61–21.62 Járulékos vállalkozások kötvényei sorokban kell feltüntetni a hitelintézet saját járulékos vállalkozásai által kibocsátott kötvényeket megfelelő lejárat szerint bontva.

A 21.63–21.64 Nem pénzügyi vállalatok kötvényei sorokban a nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott kötvényeket kell szerepeltetni a járulékos vállalkozások kötvényei nélkül.

A 21.65 sorban a nem pénzügyi vállalatok 21.61–21.64 sorokban jelentett kötvényének értékvesztését kell kimutatni.

A 21.71–21.72 Háztartásokat segítő nonprofit intézmények kötvénye sorban a háztartásokat segítő nonprofit intézmények által kibocsátott kötvényeket kell jelenteni.

A 21.73 sorban a háztartásokat segítő nonprofit intézmények 21.71–21.72 sorokban jelentett kötvényének értékvesztését kell kimutatni.

A 21.81–21.82 Egyéb belföldi kötvény és Egyéb belföldi kötvény értékvesztése sorokban kell feltüntetni a mérlegben más soron nem jelentett, a hitelintézet birtokában lévő forgatási célú kötvényeket és azok értékvesztését.

A 21.911–21.922 Külföldi állampapírok és Külföldi kötvény sorokban kell feltüntetni a forgatási céllal tartott külföldi állampapírokat, kötvényeket. A külföldi jegybankok által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat is (mivel azok nem felelnek meg a Tpt. szerint megfogalmazott állampapír kategóriának) a külföldi kötvények (21.921–21.922 sor) között kell feltüntetni. A 21.93 sorban a 21.911–21.922 sorokban jelentett külföldi kötvények értékvesztését kell feltüntetni.

22. Tulajdoni részesedések összesen

A 22.11–22.33 sorokba kell kerülniük a hitelintézet által forgatási céllal birtokolt belföldi részvények, részesedések állományának és azok értékvesztésének szektoronként bontva. Külön soron kell kiemelni a belföldön vagy külföldön értéktőzsdére bevezetett részvények állományát.¹⁹

A tőzsdére nem bevezetett részvények sorokban kell a forgatási céllal vásárolt egyéb részesedéseket is kimutatni.

A 22.41–22.42 Külföldi részvények és Külföldi részvények értékvesztése sorban kell szerepeltetni a forgatási célú külföldi részesedéseket és azok értékvesztését. Az itt kimutatott állományból a hitelintézetben, illetve a pénzügyi és befektetési vállalkozásokban, biztosító részvénytársaságokban (PBB vállalkozások) szerzett befektetések értékeit az 1.C Tájékoztató adatok között a forgatási célú részvényekből 1.C.81.1–81.2 sorokban részletezni kell.

3. Befektetési célú értékpapírok

Ebben az eszközcsoportban azokat a nyílt körben kibocsátott, eredetileg hosszú lejáratú értékpapírokat és részesedéseket kell kimutatni, amelyeket elsősorban befektetésként, vagy hosszabb időre, tartós jövedelemszerzési céllal tart a hitelintézet. Itt kell feltüntetni továbbá a zárt körben kibocsátott valamennyi értékpapírt. Az értékpapírokat, részesedéseket az Szkr. szerint kell értékelni, de külön kimutatva bruttó könyv szerinti értéküket és – esetenként összevontan – értékvesztésüket. A hitelintézet üzletszerű tevékenységét kisegítő saját járulékos vállalkozásokban (mind belföldön, mind külföldön) történt befektetéseket – függetlenül a befektetési céltól – kizárólag a Vagyoni érdekeltségek eszközcsoportban kell kimutatni.

A felsorolás sorrendje követi a forgatási célú értékpapírokét, de külön kell bemutatni a zárt körben kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát és az egyéb részesedéseket, üzletrészeket. A cégnyilvántartásba még nem bejegyzett vállalkozásokba történt befektetések (befizetett pénzbeli, vagy nem pénzbeli alapítói hozzájárulások) összegét is figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy a főkönyvben hol tartják nyilván. A szektoronkénti bontásnál az eredeti kibocsátó szerint kell az értékpapírokat besorolni, akkor is, ha értük valaki garanciát vállalt.

31. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összesen

A 31.11 sorba a Magyar Állam által külföldön vagy belföldön kibocsátott különböző (kincstári, lakásfedezeti, államadóssági és egyéb, nem konszolidációs) államkötvények befektetési céllal tartott állományának értéke kerül. Itt kell szerepeltetni a kötelező tartalékolási szabályok változása következtében 2001. január 31-én a hitelintézethez került, befektetési céllal tartott államadóssági kötvényeket is, állományukat pedig az 1.C Tájékoztató adatok között külön is jelenteni kell. Az állam által átvállalt, korábban kibocsátott TB kötvény, valamint a kárpótlási jegyek befektetési céllal tartott állományának az államkötvények között (a 31.11 sorban) kell szerepelnie. (A TB kötvényeket, valamint a kárpótlási jegyek állományát az 1.C Tájékoztató adatok között külön is ki kell mutatni.)

A 31.12 sorban kell közölni a nem forgatási céllal tartott, a hitel, bank- és adóskonszolidációk során kibocsátott konszolidációs államkötvények állományát.

A 31.13 Helyi önkormányzatok kötvényei sorban a befektetési céllal megvásárolt önkormányzati kötvényeket kell kimutatni.

A 31.14 sorban a 31.11–31.13 sorokban szereplő kötvények értékvesztését kell feltüntetni.

A 31.21–31.23 Jegybanki kötvények és Jegybanki kötvények értékvesztése sorokban a jegybanki kötvényekkel együtt kell a befektetési céllal tartott Központi Váltó- és Hitelbank Rt. (KVH Rt.) kötvényét és azok értékvesztését kimutatni. A 31.22 sorban kell jelenteni a kötelező tartalékolási szabályok változása következtében 2001. január 31-én a hitelintézethez került, befektetési céllal tartott jegybanki kötvények állományát is.

A 31.411 Befektetési jegyek sorban kell kimutatni a hitelintézetek által befektetési céllal tartott összes befektetési jegy állományát.

A 31.412–31.422 sorok az egyéb pénzügyi közvetítők és a pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők befektetési céllal birtokolt kötvényeit tartalmazzák, pénzügyi és befektetési vállalkozások, illetve egyéb intézmények bontásban.

A 31.43 sorban a biztosítók által kibocsátott, befektetési céllal tartott kötvények állományát, a 31.44 sorban a 31.411–31.43 sorokban jelentett befektetési jegyek és egyéb – az egyéb pénzügyi közvetítők, pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők és biztosítók által kibocsátott – kötvények értékvesztését kell kimutatni.

A nem pénzügyi vállalatok befektetési céllal tartott kötvényeinek könyv szerinti bruttó értékét a 31.51 és a 31.52 sorban, értékvesztését a 31.53 sorban kell jelenteni.

A 31.81–31.82 Külföldi állampapírok és Külföldi kötvény sorokban kell feltüntetni a külföldi jegybankok által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat is (mivel azok nem felelnek meg a Tpt. szerint megfogalmazott állampapír kategóriának). A 31.83 sor a 31.81–31.82 sorokban jelentett értékpapírok értékvesztését tartalmazza.

32. Tulajdoni részesedések összesen

Az ebben a részben szereplő szektorbontás követi a forgatási célú részvények, részesedések részletezését.

A 32.41 Külföldi részvények sorban kell szerepeltetni a külföldi részesedéseket. Az itt kimutatott állományból a hitelintézetben, pénzügyi, illetve befektetési vállalkozásban, valamint biztosító részvénytársaságban (PBB) szerzett befektetések (részesedések) értékeit az 1.C Tájékoztató adatok között a Befektetési célú és vagyoni érdekeltség külföldi részvényekből (1C.81.3–81.5) sorokban részletezni kell.

A 32.42 Egyéb részesedések, üzletrészek külföldön sorban azokat a befektetéseket kell feltüntetni, amelyeket a hitelintézet tartós jövedelemszerzés céljából szerzett, és amelyek forgalomképesek.

A 32.43 sorban a 32.41–32.42 sorokban jelentett külföldi részvények és részesedések értékvesztését kell kimutatni.

4. Jegybanki és bankközi betétek

Ebben a részben kell kimutatni a pénzeszközöknél nem szerepeltetett jegybanki betéteket, a hitelintézeteknél betéti szerződés keretében elhelyezett betéteket, a jegybanki passzív repó és a hitelintézetekkel kötött valódi penziós ügyletekből eredő követelések állományát, valamint a bankközi betétek és a belföldi, illetve külföldi hitelintézeteknél elhelyezett nostro számlák értékvesztését.

A 41.11–41.12 Jegybanknál elhelyezett betétek sorokban kell kimutatni a jegybanknál elhelyezett, a jegybanki nostro számláknál figyelembe nem vett valamennyi forint- és devizabetét állományát, ideértve a jegybanknál elhelyezett fix futamidejű, fel nem mondható forintbetéteket és a hitelintézetek saját fejlesztéseire elkülönített, jegybanknál ténylegesen elhelyezett betéteket is.

A 41.2 Jegybanki passzív repó sorba kell kerülnie a jegybanki passzív repó és a jegybankkal szembeni valódi penziós ügyletekből eredő követelések állományának (a definíciók között megfogalmazott tartalommal).

A 42.1–42.2 Belföldi hitelintézeteknél elhelyezett betétek sorokban a belföldi hitelintézeteknél betétszerződés alapján elhelyezett forint- illetve devizaeszközöket, a 42.3 sorban a más belföldi hitelintézettel szembeni valódi penziós ügyletekből eredő követelések állományát (könyv szerinti bruttó értéken), a 42.4 sorban a 42.1–42.3 sorban, valamint 13., 15. (hitelintézeti számla) sorban szereplő eszközök értékvesztését kell jelenteni.

A 43.1–43.3 Külföldön elhelyezett bankközi betétek és azok értékvesztése sorba a Hpt. meghatározása szerint hitelintézetnek minősülő külföldi hitelintézetek betéteinek állománya kerül, ideértve a külföldi nostro (16. sor) számlák értékvesztését is.

5. Hitelek

Ez a rész tartalmazza a hitelintézet által nyújtott hitelek és hitel jellegű követelések könyv szerinti bruttó állományát és értékvesztését szektoronkénti és eredeti lejárat szerinti bontásban, esetenként hiteltípusok szerint is részletezve. A prolongált hiteleket az eredeti hitelszerződés szerinti lejáratnak megfelelően kell kimutatni. [A rövid lejáratú (a nem pénzügyi vállalatoknál és a lakosságnál az egyéb rövid lejáratú) hitelek között kell figyelembe venni a nem függővé tett, tehát a mérlegben követelésként a 3-as számlaosztályban kimutatott esedékes, de nem kifizetett kamatok, kamatjellegű jutalékok összegét is.]

A hiteleknek tartalmazniuk kell a halasztott fizetéssel eladott eszközök miatti követelések összegét is, annak a szektornak az egyéb hitelei között, amelyhez az eszközöket halasztott fizetéssel megvásárló vevő tartozik.

A beváltott bankgaranciák állományának nem pénzügyi vállalatok esetében a folyószámla és eseti hitel-sorokon, a többi szektornál a rövid lejáratú (illetve egyéb rövid lejáratú) hitelek között kell szerepelni.

A lakáscélú hitelek halasztott kamatának tőkésített összegében fennálló kamatkövetelések, valamint a tandíjhitelek türelmi idő alatt esedékes és a türelmi idő lejáratáig elhalasztott kamatainak, kamat jellegű jutalékainak tőkésített összegében fennálló kamatkövetelések után képzett céltartalék állományát az érintett hitelekhez kapcsolódó értékvesztés sorokban kell kimutatni.

Az 51.11–51.12 Központi költségvetésnek nyújtott hitelek sorban kell feltüntetni a központi költségvetésnek közvetlenül nyújtott hiteleken felül az állam által szerződés vagy jogszabály alapján más pénztulajdonostól átvállalt hitelek állományát is. A korábbi TB kötvény-kibocsátásból eredő, 1995. végén átvállalt tartozást az államkötvények között kell kimutatni.

Az 51.13–51.14 sorokban a költségvetési intézmények és az ÁPV Rt. részére nyújtott hitelek állományát kell jelenteni.

Az 51.151–51.152 sorok a központi kormányzathoz sorolt nonprofit intézmények hiteleit tartalmazzák könyv szerinti bruttó értéken.

Az 51.16 sorban az 51.11–51.152 sorokban jelentett hitelek értékvesztését kell kimutatni.

Az 51.21–51.23 sorok a helyi, megyei és a fővárosi önkormányzatok, intézményeik, valamint az e szektorba sorolt nonprofit intézmények részére nyújtott hiteleket és azok értékvesztését tartalmazzák.

Az 52. Jegybanknak nyújtott hitel sorban kell szerepeltetni a jegybanknak nyújtott konzorciális hitel összegét bekerülési értéken, valamint a hitelintézet tulajdonába került külföldi MNB-tartozások állományát.

Az 53.11–53.12 Hitelintézeteknek nyújtott hitel sorokba kell beállítani a hitelintézetekkel szemben hitelszerződés alapján, illetve (a valódi penziós ügyleteken, a betétszerződéseken és az alárendelt kölcsöntőke-szerződéseken kívül) bármilyen megállapodás alapján ténylegesen fennálló követelések állományát (ideértve a számlavezetőként nyújtott hiteleket, a más belföldi hitelintézet számára belföldön szervezett konzorciális hitelből a hitelintézet által nyújtott részt, valamint a felszámolás alatt álló hitelintézeteknél elhelyezett ún. ,,befagyott'' betéteket is).

Az 53.11 sorban kell jelenteni a más belföldi hitelintézetnek eladott, illetve más belföldi hitelintézettől megvásárolt valutakészletekkel (úton lévő valuta), valamint a forint bankjegy és érme, deviza számla, illetve valutakészlet ellenében történt vételével vagy eladásával kapcsolatos követelések hó végén fennálló állományát is.

Az 53.21 Nyújtott kiegészítő alárendelt kölcsöntőke sorban a Hpt. 5. számú melléklete I/3. pontja szerinti feltételek mellett legalább két évig terjedő eredeti lejárattal nyújtott hiteleket, az 53.22 Nyújtott alárendelt kölcsöntőke sorban a Hpt. 5. számú melléklete I/2. pontjában foglalt feltételekkel nyújtott hiteleket kell szerepeltetni.

Az 53.23 Hitelintézetnek nyújtott külföldi szervezésű hitel sorban kell feltüntetni a belföldi hitelintézetek külföldi tartozásainak a hitelintézet tulajdonába került állományát, valamint a belföldi hitelintézetek külföldi szervezésű konzorciális hiteleiből a hitelintézet által nyújtott részt.

Az 53.3 sor tartalmazza a hitelintézeteknek nyújtott hitelek (53.11–53.23 sorok) értékvesztését.

Az 54.111–54.4 sorok tartalmazzák az egyéb pénzügyi közvetítőknek, a pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzőknek, valamint a biztosítóknak és nyugdíjpénztáraknak nyújtott hitelek, kiegészítő alárendelt és alárendelt kölcsöntőke állományát, illetve a velük szemben fennálló, valódi penziós ügyletekből származó követelések értékét és azok értékvesztését.

Az 55.11–55.17 sorban kell bemutatni a hitelintézet saját járulékos vállalkozásainak nyújtott hiteleket instrumentumok szerinti bontásban. Az egyes sorokhoz tartozó útmutatást lásd a nem pénzügyi vállalatok (jár. váll. nélkül) rész megfelelő hitelsorainál.

Az 55.21–55.28 sorban a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hiteleket kell részletezni instrumentumok szerinti bontásban, a járulékos vállalkozások adatai nélkül.

Az 55.21 sorban a nem pénzügyi vállalatok folyószámla és eseti hiteleit tartalmazó sorban a beváltott garanciák állományának is szerepelnie kell.

Az 55.22 Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) – leszámítolt váltó sorban kell szerepeltetni a hitelintézet által leszámítolt, illetve a belföldi vevőkkel szembeni követelés ellenében kapott, nem leszámítolással szerzett – a nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott –, tárcában lévő valamennyi váltó értékét (ideértve az óvatolt, valamint a nem forgatható, illetve nem viszontleszámítoltatható váltókat is).

Az 55.231–55.232 Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) – megvásárolt követelés sorokba a nem pénzügyi vállalatokkal mint végső adósokkal szembeni megvásárolt követelések (faktorálásból és forfetírozásból eredő követelések) kerülhetnek. A megvásárolt követelés lejárat szerinti besorolásakor a követelésmegvásárláskor nyújtott hitel eredeti lejáratát (és nem a megvásárolt követelés eredeti lejáratát) kell figyelembe venni.

Az 55.241–55.242 sorokban a nem pénzügyi vállalatoknak értékpapír vásárlásra nyújtott hiteleket kell kimutatni.

Az 55.251–55.252 Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) – lakáscélú, jelzálog típusú hitel soroknak a lakásépítő vállalkozások, építőközösségek, lakásszövetkezetek, társasházak stb. részére lakások, illetve lakóparkok építésére nyújtott hitelek állományát kell tartalmaznia. A nem lakáscélú ingatlanok építésére, vásárlására nyújtott hiteleket – a jelzálogtól függetlenül – az egyéb hitelek között kell feltüntetni.

Az 55.261–55.262 Nem pénzügyi vállalatok (Jár. váll. nélkül) – egyéb hitelei sorokban kell kimutatni a külön sorokban nem jelentett hitelfajtákat, illetve követeléseket, ideértve a halasztott fizetéssel eladott részesedés, illetve követelés még nem kiegyenlített összegét, a hitelintézet által saját kockázatára, visszkereseti kötelezettséggel kihelyezett állami alapjuttatás, az államtól lebonyolításra átvett pénzeszközökből – nem pénzügyi vállalatok felé – történt kihelyezések mérlegben, illetve főkönyvben szereplő összegét, valamint a banki alapjuttatás címén fennálló követelések állományát is. Ezeken a sorokon kell kimutatni a nem lakáscélú ingatlanvásárlási és építési hiteleket is, a jelzálogtól függetlenül. Az 1.C Tájékoztató adatok között külön sorokon (1.C.78.31–78.43) is ki kell mutatni az irodaházak, üzletházak, bevásárlóközpontok stb. építésére nyújtott hitelek állományát az ott pontosított definíciónak megfelelő tartalommal.

Az 55.27 sorban a hitelintézet nem pénzügyi vállalatokkal szembeni pénzügyi lízinggel kapcsolatos követeléseit az Szkr. által előírt (könyv szerinti bruttó) értéken kell szerepeltetni.

Az 55.28 sor a hitelintézet nem pénzügyi vállalatokkal szembeni valódi penziós ügyletekkel kapcsolatos követeléseit tartalmazza.

Az 55.3 sorban kell feltüntetni a járulékos vállalkozásoknak és az egyéb nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott (az 55.11–55.28 sorokon jelentett) hitelek értékvesztését.

Az 56.11–56.26 sorokban a háztartásokkal szembeni követeléseket (könyv szerinti bruttó értéken) és értékvesztésüket kell kimutatni. Az 56.11–56.17 sorokban a lakosságnak, az 56.21–56.26 sorokban az egyéni vállalkozóknak nyújtott hiteleket és értékvesztésüket kell szerepeltetni. A megfelelő lakossági hitel sorokban a hitelintézet saját dolgozói részére nyújtott hitelek állományát is fel kell tüntetni. A devizafedezet mellett nyújtott hitelt a hitel céljától függően a megfelelő sorban kell szerepeltetni.

Külön sorokban kell jelenteni a háztartások folyószámla hiteleit (56.11 és 56.21 sorok), a lakossági fogyasztási hitelek (az áruvásárlási, a gépkocsi-vásárlási és a személyi hitelek) állományát (56.121–56.122 sorok) és az háztartásoknak értékpapír vásárlására nyújtott hitelek állományát (56.131–56.132 és 56.221–56.222 sorok).

Amennyiben a hitelintézet folyószámla-hitelből nyújtott értékpapír vásárlására²⁰ hitelt, azt a hitelt is az ,,értékpapír vásárlásra'' nyújtott hitelek között kell kimutatnia.

Az 56.141–56.142 Háztartások – Lakosság – lakáscélú, jelzálog típusú hitel sorokban kell közölni mind a támogatott, kedvezményes, mind a piaci feltételekkel nyújtott lakáscélú (építési, lakásvásárlási, ingatlanvásárlási, lakás-felújítási, lakásbővítési) és egyéb (pl. üdülő- vagy garázs-) építési hitel – jelzáloggal való terhelés mellett vagy anélkül nyújtott – összegét, ideértve a bankkölcsön, a lakáscseréhez nyújtott piaci kamatozású (áthidaló) hitelek és a lakástakarékpénztárakkal kötött szerződéshez kapcsolódó azonnali hitelek állományát is. A nem lakáscélú ingatlanvásárlási hiteleket – a jelzálogtól függetlenül – az egyéb hitelek között kell feltüntetni. Az egyéni vállalkozók által értékesítési céllal épített lakásokkal kapcsolatban nyújtott hitelek állományát az 56.231–56.232 sorokban kell jelenteni.

Az 56.151–56.152 Háztartások – Lakosság – egyéb hitel és az 56.241–56.242 Háztartások – Egyéni vállalkozók – egyéb hitel sorok között kell jelenteni a lakosság, illetve az egyéni vállalkozók részére nyújtott, máshol nem szerepeltetett hiteleket (pl. tandíjhitel, záloghitel, nem lakáscélú ingatlanvásárlási, egyéni vállalkozók egyéb hitelei stb.).

56.16 és 56.25 sorok a hitelintézetnek a lakossággal, illetve egyéni vállalkozókkal szembeni valódi penziós ügyletekből eredő követeléseit tartalmazzák.

Az 56.17 sorban kell jelenteni a lakossági hitelek értékvesztésén kívül a lakáscélú lakossági hitelek halasztott kamatának és a tandíjhitel kamatának céltartalékát is.

Az 57.1–57.4 sorok a Háztartásokat segítő nonprofit intézmények hiteleit, a valódi penziós ügyletekből eredő velük szembeni követeléseket, illetve ezek értékvesztését tartalmazzák.

Az 58.11–58.3 sorokban kell kimutatni a külföldiekkel (nem-rezidensekkel) szemben forintban vagy devizában fennálló valamennyi követelés állományát (az értékpapírok és érdekeltségek kivételével) és azok értékvesztését.

Itt kell kimutatni a külföldiek részére nyújtott alárendelt kölcsöntőkét is, amelyet az 1.C Tájékoztató adatok között külön ki kell emelni.

Az 58.11 sorban kell jelenteni a külföldi banknak eladott, illetve külföldi banktól megvásárolt valutakészletekkel (úton lévő valuta), valamint a forint bankjegy és érme, devizaszámla, illetve valutakészlet ellenében történt vételével vagy eladásával kapcsolatos követelések hó végén fennálló állományát is. A 2002. márciusra vonatkozó jelentésektől kezdődően szintén ebben a sorban, az Euro oszlopban kell kimutatni a megszűnő Euro-tagdevizák hitelintézet tulajdonában lévő állományát.

6. Vagyoni érdekeltségek

Ebben az eszközcsoportban kell kimutatni azokat a kevésbé mobilizálható befektetéseket, amelyeket a hitelintézet üzletpolitikai, illetve veszteségmérséklési célból szerzett, valamint a nem forgalomképes vagyoni érdekeltségeket. A befektetéseket az Szkr. szerinti értéken kell szerepeltetni, külön kimutatva könyv szerinti bruttó értéküket és (összevontabban) értékvesztésüket.

Idetartoznak a hitelintézet stratégiai, üzletpolitikai (illetve befolyásolási, irányítási, ellenőrzési) célját, a banki tevékenységet (pénzügyi vállalkozásként), a banküzem működtetését (járulékos vállalkozásként) tartósan szolgáló, az egyéb pénzügyi közvetítő és a pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző intézményekben, valamint a veszteségmérséklés érdekében (hitel-tőke konverzió kapcsán) szerzett, illetve a tartósan a hitelintézet birtokában maradó (nem piacképes, tőzsdén és OTC-n nem forgalmazott), vállalkozásokban lévő részvények, részesedések, vagyoni érdekeltségek, amelyek nem szerepelnek a befektetési célú részvények között.

A cégnyilvántartásba még nem bejegyzett vállalkozásokba történt befektetések (befizetett pénzbeli vagy nem pénzbeli alapítói hozzájárulások) összegét is figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy a főkönyvben hol tartják nyilván.

Itt kell minden – a hitelintézet üzletszerű működését kiegészítő tevékenységet végző – saját járulékos vállalkozásokba történt befektetést kimutatni.

Az Egyéb részesedések, üzletrészek sorokban az olyan befektetéseket, vagyoni érdekeltségeket kell szerepeltetni, amelyek nem részvények.

A 61.1–61.2 sorban az összes belföldi – Hpt. szerint meghatározott – hitelintézeti befektetés bekerülési értékét és a befektetés értékvesztését kell feltüntetni.

A 62.11–62.22 és a 62.331–62.342 sorokban az egyéb pénzügyi közvetítőkkel és a pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzőkkel kapcsolatos összes vagyoni érdekeltség közül a pénzügyi vállalkozásokba és a befektetési vállalkozásokba történt befektetéseket kell kimutatni.²¹

A 62.31–62.32 és 62.351–62.352 sorokban kell jelenteni a D), illetve E) szektorokba sorolt egyéb intézményekbe történt összes befektetést.

A 62.4–62.5 sorokban a biztosító részvénytársaságokban és a nyugdíjpénztárakban szerzett összes részesedés értékét kell feltüntetni.

A 62.6 sorban kell feltüntetni az egyéb pénzügyi közvetítőkben és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzőkben, valamint biztosítókban, nyugdíjpénztárakban lévő részesedés után elszámolt értékvesztést.

63.11–63.12 sor: itt kell a – hitelintézetek üzletszerű működését kiegészítő tevékenységet végző – saját járulékos vállalkozásokba történt minden befektetést kimutatni.

A 63.21–63.22 sorokban a nem pénzügyi vállalatokban lévő valamennyi olyan befektetést kell feltüntetni, amely nem veszteségmérséklés során került a hitelintézet tulajdonába.

A 63.3 sorban csak a nem pénzügyi vállalatok hitel-tőke konverzióból származó részvényeinek és egyéb üzletrészeinek állományát kell kimutatni. Az egyéb szektorok hitel-tőke konverzióból származó részvényeit, üzletrészeit a megfelelő vagyoni részesedés sorokban kell jelenteni.

63.4 sorban a – 63.11–63.3 sorokban jelentett – nem pénzügyi vállalatokban lévő részesedések, üzletrészek értékvesztését kell kimutatni.

A 64.1 Külföldi részvények sorban kell a nem-rezidens hitelintézetekkel, pénzügyi, befektetési, valamint járulékos vállalkozásokkal és biztosítókkal kapcsolatos összes külföldi befektetést jelenteni (függetlenül a szerzés módjától), s ezek összegét az 1.C Tájékoztató adatoknál a Külföldi befektetésekből kiemelt részesedések között az (1.C.81.3–81.5 sorban) külön ki kell mutatni. Itt kell továbbá szerepeltetni az egyéb nem-rezidensekkel kapcsolatos összes külföldi befektetést is, a 64.2 sorban jelentendő veszteségmérséklő befektetések kivételével.

A 64.2 Hitel-tőke konverzióból származó külföldi részvények, részesedések, egyéb üzletrészek sorban kell jelenteni azokat a veszteségmérséklésként, hitel-tőke konverzióval szerzett külföldi vagyoni érdekeltségeket, amelyek nem hitelintézetekkel, pénzügyi, befektetési vagy járulékos vállalkozásokkal, illetve biztosítókkal kapcsolatosak.

A 64.3 sorban kell feltüntetni a – 64.1–64.2 sorokban jelentett – külföldi részvények, részesedések értékvesztését.

7. Aktív kamatelhatárolások

A 71.1–79. sorokba kell kerülnie a forint- és devizaügyletekkel kapcsolatos, forintban vagy devizában fennálló (a járó, de még nem esedékes) elhatárolt kamatok és kamatjellegű jutalékok összegének, szektoronkénti bontásban.

8. Egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök

Az egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök sorokban kell szerepeltetni a külföldiekkel és belföldiekkel szembeni, forinttal, illetve devizával kapcsolatos valamennyi aktív elszámolást, ideértve az aktív időbeli elhatárolásokat is (a 71.1–79. sorokban szerepeltetett kamatelhatárolások kivételével). A halasztott fizetéssel eladott eszközök miatti követelések összegét a hitelek között kell jelenteni.

81. Aktív elszámolás és egyéb aktív időbeli elhatárolás összesen

A 81.11–81.9 sorokban az aktív elszámolások és egyéb aktív időbeli elhatárolások között feltüntetendő – az egyes szektorokra jellemző – legfontosabb tételek a következők:

Központi kormányzat (81.11 sor):

Ebbe a sorba tartoznak az állami költségvetést illető adók – adónemenként nettósított – állománya, ha az egyes adónemek egyenlege Tartozik jellegű (ha Követel jellegű, akkor a forrás oldalon az 1.B.65.11 sorba kerül); a központi kormányzattal szembeni követelések; a Kereskedelempolitikai támogatás elszámolása; az Állami Fejlesztési Intézettel szembeni aktív pénzügyi elszámolások összege és az Állami Fejlesztési Intézettől lebonyolításra átvett, a nem pénzügyi vállalatok részére beruházáshoz állami alapjuttatásként, állami kölcsönként kihelyezett, a Felügyeleti mérlegben máshol még nem kimutatott, de a mérleg részét képező összegek stb.

Helyi önkormányzatok (81.12 sor):

Itt kell kimutatni a befizetett helyi adók miatti, valamint az önkormányzatokkal, intézményeikkel és a hozzájuk sorolt nonprofit intézményekkel kapcsolatos egyéb követelések összegét.

A 81.2 TB-vel sorban kell jelenteni az TB alapokkal szembeni követelések összegét, amennyiben a hitelintézetnek a velük kapcsolatos összes követelése és kötelezettsége összevezetve, nettózva követelés a tárgyhó végén.

Nem pénzügyi vállalatok (81.6 sor):

Ebbe a sorba a Magyar Postával, illetve más nem pénzügyi vállalatokkal szembeni követelések összege, a külkereskedelmi ügyletekkel kapcsolatos elszámolások miatti követelések, a gazdasági társasággal – a hitelintézetek kivételével – kapcsolatos követelések, a nem pénzügyi vállalatokkal szembeni aktív pénzügyi elszámolások, a vevővel, szállítóval (ha a számlaegyenleg Tartozik jellegű) szembeni követelések kerülnek, ideértve az adásvételi szerződés alapján adott előlegeket is.

Háztartások (lakosság és egyéni vállalkozók) (81.71–81.72 sor):

Itt a munkavállalókkal és tagokkal szembeni egyéb, nem hitel jellegű követelések szerepelhetnek.

Külföld (81.9 sor):

Itt kell jelenteni a hitelintézet forint bankjegy- és érme forintszámla ellenében történt vételével vagy eladásával kapcsolatban nem-rezidensekkel szemben fennálló követeléseit is.

82. Befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó követelés összesen

Ebbe a részbe az Szkr. szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő követelések állománya kerül. A szektorbontás megegyezik a kamatelhatárolásoknál lévő bontással.

A 83. Függő tételek sor a mérleg zárásakor még hiányzó információk miatt (pl. pontatlan számlaszám megadás stb.) véglegesen nem rendezett tételeket tartalmazza.

A 84. Egyéb sorban kell kimutatni az átmenő aktívák összegét a kamatelhatárolások kivételével, valamint mindazokat a tételeket, amelyek más eszközsorokban nem szerepelnek.

A 85. sorba az egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök értékvesztését kell jelenteni.

9. Saját eszközök

Ebben az eszközcsoportban a hitelintézet saját eszközeinek tekintendő tételek szerepelnek.

A 91.11–91.2 sorban szerepel a hitelintézet által visszavásárolt saját, belföldön, illetve külföldön kibocsátott kötvény és saját részvény állománya, abban az esetben is, ha követeléskiegyenlítés útján került a hitelintézethez.

A 91.3 Egyéb saját eszközök sorba a hitelintézet összes olyan készletének állományát kell szerepeltetni, amelyet nem követelés ellenében kapott.

A 92.1–92.2 sorokban külön ki kell mutatni a követelés ellenében kapott eszközök állományát, valamint az ezek után képzett értékvesztés fennálló állományát.

A 93.1–95.5 sorban az immateriális javak és a tárgyi eszközök összegét a számviteli törvény által előírt értéken, a felsorolt részletezés szerint kell feltüntetni.

A 93.1 Immateriális javak – vagyoni jogok sorban az ingatlanhoz nem kapcsolódó vagyoni jogok értékét kell jelenteni. A 93.2 sorban kell az immateriális javak között elszámolt szoftverállományt kimutatni.

A 93.3 sorban kell az immateriális javak egyéb – külön soron nem kiemelt – állományát feltüntetni, beleértve az Szmt. 25. § (2) bekezdése szerint az immateriális javak között kimutatható alapítás-átszervezés aktivált értékét is.

A 94.1 Pénzügyi és befektetési szolgáltatás célú tárgyi eszközök – elhelyezés bérleti joga sorban az intézmény elhelyezését szolgáló, vásárolt bérleti jogokat, a 94.2 sorban a pénzügyi és befektetési szolgáltatás célú ingatlanokhoz kapcsolódó egyéb vagyoni értékű jogokat kell jelenteni.

A 94.3, illetve a 94.4 sorban a mérlegben közvetlen pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközként szereplő ingatlanok, illetve műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek értékét kell jelenteni.

A 94.5 sorban kell a pénzügyi és befektetési célú beruházásokat és a beruházásokra adott előlegeket is szerepeltetni.

A 94.6 sorban kell kimutatni a pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök értékhelyesbítését.

A 95.1–95.4 Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök sorokban és a 95.5 sorban kell a nem a hitelintézet működéséhez kapcsolódó tárgyi eszközöket (beleértve a nem banküzemi ingatlanokat is) és értékhelyesbítésüket szerepeltetni.

A 95.1 sorban a kell kimutatni a szavatoló tőke számítása során levonandó, nem a pénzügyi intézmény elhelyezését szolgáló ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat.

1.AN tábla FELÜGYELETI MÉRLEG (Eszközök könyv szerinti nettó értéken)

Az 1.AN tábla tartalmilag azonos az 1.A táblában részletezett Felügyeleti mérleg eszköz oldalával (1.AB tábla), csak a jelentendő sorok értékelése eltérő.

Mivel az 1.AN tábla gyakorlatilag ugyanazokat a sorokat tartalmazza, mint az 1.AB tábla, csak sorai a könyv szerinti nettó értéken jelentendők, ezért az 1.AN táblához nem készült külön kitöltési útmutató.²² A két eszköztábla kitöltése során azonban biztosítani kell az azonos mérlegtételek megegyező tartalmú adatokkal való kitöltését és a lejárat szerinti bontások összhangját is.

1.B FORRÁSOK

A Források összesen sor megegyezik a felügyeleti mérleg főbb forráscsoportjainak összegével.

1. Betétek

Ez a rész szektoronkénti és lejárat szerinti bontásban tartalmazza a hitelintézet által a pénztulajdonosoktól szerzett betéteket, esetenként betétfajták szerint is részletezve. A háztartások betétein belül a lakossági betétek között kell kimutatni a hitelintézet saját dolgozói számára vezetett betétszámlák állományát is.

A látra szóló és folyószámla betét sorokban a bármikor felmondható, felvehető – nem lekötött – betétállományt kell feltüntetni, ideértve a látra szóló nem lekötött betétkönyvet is, valamint a folyószámlabetéteket. A lakosság látra szóló takarékbetétkönyvekben lévő betétek hó végi állományát az 1.C Tájékoztató adatok között külön is ki kell emelni.

A folyószámlabetétek közé azokat a folyószámla-szerződés alapján elhelyezett betéteket kell sorolni, amelyekről kifizetések teljesíthetők. A folyószámláról és egyéb bankszámláról lekötött betétállományt a lekötött betét-sorokban kell szerepeltetni.

A felmondásos betét sorokban az olyan lejárat nélküli betétek állományát kell kimutatni, amelyekről nem teljesíthetők fizetések, és amelyeknek a megnyitásakor kötött betéti szerződésben rögzítésre került az az időtartam, amennyivel korábban előzetesen be kell jelenteni a felvétel szándékát. Ezek esetében az előre rögzített időtartam letelte előtt betét csak – a kamat elvesztésén túl – ,,büntetés'' fizetésével (azaz a tőke egy részének elvesztésével) vehető fel.

A hitelintézetnél elhelyezett lakáscélú betéteket (megtakarításokat) a megfelelő szektor betétei között kell feltüntetni. A háztartások – lakosság által elhelyezett lakáscélú betéteket (megtakarításokat) a (15.181–15.182) lakáscélú betét sorokban, a többi szektor lakáscélú betéteit a hosszú lejáratú (számlán) lekötött betétek között kell jelenteni.

A nem pénzügyi vállalatok látra szóló és folyószámla betétei (14.11, illetve 14.21) sorokban szerepeltetendők a látra szóló és folyószámla betéteken kívül a bankszámla, az elszámolási és a csekkszámlabetétek, valamint a külkereskedelmi célbetétek is.

A nem pénzügyi vállalatok lekötött betétei (14.1413–14.142, illetve 14.23–14.242 sorok) között jelentendő a működési engedéllyel nem rendelkező (jövőbeli) hitelintézetek által a hitelintézetnél elhelyezett alaptőke összege is, függetlenül attól, hogy az alapítók belföldiek vagy külföldiek. A működési engedély hatálybalépésétől (azaz az erről szóló PSZÁF határozat dátumától) kezdve az összeg áthelyezendő a belföldi hitelintézetektől származó bankközi betétek közé.²³

A névre szóló betéti okiratokat a megfelelő szektoroknál kell kimutatni. Szintén a megfelelő szektorba kell tenni azoknak a nem névre szóló betéti okiratoknak az állományát, amelyek csak egy meghatározott szektor részére lettek kibocsátva.

A vegyes kibocsátású, nem névre szóló betéti okirattal szerzett források állományát – amennyiben nem megállapítható, hogy milyen szektor felé történt eladásuk – a 17.1–17.22 Szektor szerint nem bontható betéti okirat sorokban kell szerepeltetni. Ha a vegyes kibocsátásúakról az eladáskor mégis eldönthető, hogy milyen szektorba kerültek, azokat is a megfelelő szektornál kell feltüntetni. Az okiratban lekötött betétek állományában szerepeltetni kell a több évre lekötött, takaréklevél és takaréklevél jellegű betétekre az egy-egy év elteltével felhalmozódott kamat állományát is, akkor is, ha az egyes évek letelte után összegük nem kerül tőkésítésre. (Az év közben felhalmozódott – az ügyfélnek járó, de nem esedékes – kamatok összegét a passzív kamatelhatárolások között kell ezekre a betétekre is kimutatni.)

2. Hitelintézetektől származó bankközi betétek

Ebben a részben kell jelenteni a más belföldi, illetve a külföldi hitelintézetektől származó, betétszerződés alapján szerzett források, loro számlák állományát. Amennyiben a loro számlák egyenlege a hó végén Tartozik jellegű, akkor ezt az egyenleget nem negatív előjelű forrásként, hanem hitelintézetekkel szembeni rövid lejáratú követelésként (hitelként) kell kimutatni, mivel ez rövid lejáratú hitelnyújtást jelent.

A működési engedéllyel nem rendelkező (jövőbeli) hitelintézetek által a hitelintézetnél elhelyezett alaptőke összegét a nem pénzügyi vállalatok lekötött betétei között kell szerepeltetni. A működési engedély hatálybalépésétől (azaz az erről szóló PSZÁF határozat dátumától) kezdve azonban az összeg áthelyezendő a belföldi hitelintézetektől származó bankközi betétek közé.

A már működő belföldi hitelintézetek alaptőke-emelésében közreműködő hitelintézetnek a hozzá tőkeemelésre befolyt összegeket – a tőkeemelés Cégbírósághoz történő benyújtásáig – az egyéb passzív elszámolások között (az 1.B.66 Egyéb soron) kell kimutatnia. A Cégbírósághoz történt benyújtás után ezen összegeket szintén a belföldi hitelintézetektől származó bankközi betétek közé kell áthelyezni.

3. Felvett hitelek

Itt kell kimutatni minden hitelfelvételből vagy egyéb megállapodás alapján szerzett olyan forrást, amely a jegybanktól (31.1–31.3 sorok), belföldi hitelintézettől (32.11–32.2 sorok), az egyéb pénzügyi közvetítőktől (33.11–33.222 sorok), a pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzőktől (33.31–33.422 sorok), biztosítóktól és nyugdíjpénztáraktól (33.51–33.522 sorok), külföldi hitelintézettől (35.11–35.122 sorok), külföldi kormányoktól vagy nemzetközi intézményektől (35.21–35.322), illetve egyéb nem-rezidensektől (35.31–35.22 sorok) származik.

A megvásárolt, illetve eladott valutakészletekkel, valamint a forint bankjegy- és érme devizaszámla, illetve valutakészlet ellenében történt vételével vagy eladásával kapcsolatos tartozásokat a rövid lejáratú tartozások között – a más belföldi hitelintézettel kapcsolatos állományokat a 32.11 sorban, a külföldi bankokkal szembeni tartozásokat a 35.11 sorban – kell jelenteni.

Az OTIVÁ-tól felvett hiteleket nem a többi pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző adataival együtt a 33.31–33.422 sorokban, hanem a 34. sorokban kell szerepeltetni.

A 34.1–34.22 sorokban az egyéb, pl. takarékszövetkezeteknek az OTIVÁ-tól felvett hitel fennálló állományát kell jelenteni.

A 36. sorban a szövetkezeti formában működő hitelintézeteknél a tagoknak a hátrasorolt kötelezettségekhez nem tartozó, más vagyoni hozzájárulását kell feltüntetni.

4. Hitelezői jogot megtestesítő értékpapírok

Ebben a forráscsoportban a hitelintézet által kibocsátott kötvények (hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok) és letéti jegyek, valamint az egyéb, külön jogszabályban meghatározott értékpapírok értékét kell feltüntetni. (A betéti okiratban lévő, nem értékpapírnak számító betéteket a Betétek részben kell kimutatni.)

Az olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát, amelyek jogszabály szerint tulajdoni viszonyt megtestesítő értékpapírokká átalakíthatók, külön sorokban (41.21–41.22 sorok) kell feltüntetni.

A 43.1–43.22 Egyéb értékpapírok sorokban kell szerepeltetni a külön jogszabály alapján kibocsátott értékpapírok (pl. jelzáloglevél) állományát.

Külön sorokban kell jelenteni a zárt körben kibocsátott (44.1–44.22), valamint a külföldön kibocsátott értékpapírokat (45.1–45.22 sorok).

A belföldön kibocsátott értékpapírok szektorális bontását az 1.C Tájékoztató adatok között kell jelenteni.

5. Passzív kamatelhatárolások

Itt kell feltüntetni az Szkr. szerint elszámolandó passzív időbeli elhatárolások közül a (járó, de még nem esedékes) kamatokat és kamatjellegű jutalékokat (a takaréklevelek és takaréklevél jellegű betétek betéti okiratok állományában szerepeltetett, korábbi években felhalmozódott kamata nélkül) szektoronként bontva.

6. Egyéb passzív elszámolások

Az egyéb passzív elszámolások sorokban kell szerepeltetni a külföldiekkel és belföldiekkel szembeni, forintban, Euroban és egyéb devizában fennálló valamennyi egyéb passzív elszámolást, ideértve a passzív időbeli elhatárolásokat is (az 5–59.2 sorokban kimutatott kamatelhatárolások kivételével), az úton lévő és a függő tételeket, valamint egyéb tételeket.

A 61. Úton lévő tételek sorban kell szerepeltetni az úton lévő forint- és devizatételeket egyaránt. Ideértendő például a ,,Giro indított és fogadott tételek elszámolási számla'', valamint a Posta Elszámoló Központ (PEK) számla állománya Követel egyenleg esetén. Az úton lévő devizatételek, illetve a deviza elszámolásokkal kapcsolatos forintösszegek közé értendők például a hitelintézethez beérkezett, de az ügyfelek számláján még nem jóváírt, illetve az ügyfelek számlájáról már leemelt, de a deviza nostro számlákról még el nem indított összegek. A fiókok közti, valamint a központ és a fiókok közti (belső klíring) elszámolási számlák a hónap végére – helyes könyvelés esetén – egyenleget nem mutathatnak. (A mérleg lezárására biztosított 3 napos határidő lehetővé teszi a hibás tételek korrigálását.)

A 62. Függő tételek sor a beszámolás napján a hiányzó információk miatt (pl. pontatlan számlaszám megadás stb.) véglegesen még nem rendezett tételeket tartalmazza.

63. Befektetési szolgáltatási tevékenységből származó forrás

Ezeken a sorokon az Szkr. szerint ilyen címen fennálló kötelezettségeket kell feltüntetni szektor szerinti bontásban.

A 64. Államtól továbbkölcsönzésre folyósított pénzeszköz sorba a hitelintézet mérlegében szereplő, az államtól átvett valamennyi világbanki forrást, valamint azokat az államtól származó egyéb forrásokat kell jelenteni, amelyeket a hitelintézet saját kockázatára továbbkölcsönzött [Szkr. 5. § (5) bekezdés b) pont].

65. Passzív elszámolás és egyéb passzív időbeli elhatárolás

A 65.11–65.9 sorokban kell szerepeltetni a külföldiekkel és belföldiekkel szembeni, forinttal, Euroval, illetve egyéb devizával kapcsolatos valamennyi passzív elszámolást, ideértve a passzív időbeli elhatárolásokat is (az 51.1–59.2 sorokban szerepeltetett kamatelhatárolások kivételével).

A passzív elszámolások és egyéb passzív időbeli elhatárolások között feltüntetendő – az egyes szektorokra jellemző – legfontosabb tételek a következők:

Központi kormányzattal szemben (65.11 sor):

Ebben a sorban szerepel a központi költségvetéstől lebonyolításra átvett, de folyósításra még nem került kölcsön állománya (ha a főkönyvi számla összevont egyenlege Követel jellegű); a központi kormányzattal szembeni tartozások állománya, ideértve az adótartozások adónemenként nettósított összegét, ha az egyes adónemek egyenlege Követel jellegű; a Munkaerőpiaci Alappal kapcsolatban kimutatott kötelezettség értéke; az Állami Fejlesztési Intézettel szemben még fennálló passzív elszámolások összege stb.

Helyi önkormányzatokkal szemben (65.12 sor):

Itt az önkormányzatokkal és intézményeikkel szembeni tartozások (pl. helyi adók) szerepelnek.

TB-vel szemben (65.2 sor): Ide kell kerülnie a társadalombiztosítással (a Nyugdíjbiztosítási Alappal, valamint az Egészségbiztosítási Alappal és önkormányzataikkal) szembeni tartozások állományának, ha összevont egyenlege Követel jellegű.

Hitelintézetekkel szemben (65.4 sor):

Itt az Szkr. szerint hitelintézeti kötelezettségként kimutatandó, más hitelintézetektől lebonyolításra átvett és még nem továbbadott hitelek összege (ideértve a konzorciális hitelnyújtás keretén belül a szervező bankhoz a hitelnyújtó hitelintézet által átutalt hiteleket is, illetve a végső adós (hitelfelvevő) által átutalt törlesztő részletek lebonyolító (szervező) bank által még nem továbbutalt összegét), valamint a hitelintézetekkel szembeni passzív pénzügyi elszámolások és egyéb passzív időbeli elhatárolások szerepelnek.

Nem pénzügyi vállalatokkal szemben (65.6 sor):

Ide a beruházási szállítókkal, az egyéb belföldi szállítókkal, illetve vevőkkel (ha a számla egyenlege Követel jellegű) szembeni tartozások, a nem pénzügyi vállalatokkal szembeni passzív pénzügyi elszámolások és egyéb passzív időbeli elhatárolások stb. kerülnek.

Háztartásokkal (lakosság és egyéni vállalkozók) szemben (65.71–65.72 sor) és Háztartásokat segítő nonprofit intézményekkel szemben (65.73 sor):

Itt a munkavállalókkal és tagokkal kapcsolatos passzív elszámolások (jövedelemelszámolás, fel nem vett járandóság és egyéb elszámolások) és egyéb passzív időbeli elhatárolások, valamint a háztartásokat segítő nonprofit intézményekkel szembeni passzív elszámolások összegét kell feltüntetni.

Külföld (65.8 sor):

Itt kell jelenteni a hitelintézet forint bankjegy- és érme forintszámla ellenében történt vételével vagy eladásával kapcsolatban nem rezidensekkel szemben fennálló tartozásait is.

Passzív időbeli elhatárolások működési költségekre (65.9 sor):

Ebbe a sorba a passzív időbeli elhatárolásokból külön ki kell emelni a beszámolási időszakot érintő működési költségek összegét.

A 66. Egyéb sorba kerülnek mindazok a forrásoldali mérlegtételek, amelyek más forrás sorokban nem szerepelnek. Itt kell például kimutatni (nettó összeggel) a más munkáltató által a hitelintézethez lebonyolításra átadott munkáltatói hitelek összegét addig, amíg a hitelintézet még nem fizette ki a címzettnek, illetve a hitelek törlesztő részleteit addig, amíg a hitelintézet nem továbbította a munkáltatónak.

Ezen a soron kell nyilvántartania hitelintézeti alaptőke-emeléskor az alaptőke-emelést végrehajtó banknak az alaptőke-emelés összegéből a tőkeemelés Cégbírósághoz történő benyújtásáig befolyt összegeket – amennyiben részben vagy egészben ő a forrásgyűjtő bank.

Itt kell szerepeltetnie továbbá a már működő belföldi hitelintézetek alaptőke-emelésében közreműködő (a tőkeszámlát vezető) hitelintézetnek a hozzá tőkeemelésre befolyt összegeket – a tőkeemelés Cégbírósághoz történő benyújtásáig.

A Cégbírósághoz történt benyújtást követően ezek az összegek a belföldi hitelintézetektől származó bankközi betétek közé sorolandók, ameddig átutalásuk az alaptőke-emelést végrehajtó hitelintézet számlája javára még nem történt meg.

7. Hátrasorolt kötelezettségek

Itt kell a hátrasorolt kötelezettségnek számító alárendelt, valamint a kiegészítő alárendelt kölcsöntőkét, a tulajdonossal szembeni vagyoni kötelezettséget és az egyéb hátrasorolt kötelezettséget kimutatni. A csoportosításnál külön kell választani a külföldiektől és a belföldiektől származó részt. Szintén itt kell szerepeltetni a szövetkezeti formában működő hitelintézeteknek a – Cégbírósághoz bejegyzés céljából be nem nyújtott – részjegytőkét, vagyoni hozzájárulást stb.

A 71.1 és 73.1 Alárendelt kölcsöntőke – szavatoló tőkénél figyelembe vehető sorokba a Hpt. 5. számú mellékletének I. fejezet 2. pontjában ilyenként meghatározott alárendelt kölcsöntőke szerződés szerinti összegének az évenkénti fokozatos csökkentés után fennmaradó része szerepelhet.

A 71.2 és 73.2 Alárendelt kölcsöntőke – szavatoló tőkénél NEM figyelembe vehető sorokba a törvényi előírásnak megfelelően az alárendelt kölcsöntőkének – a Hpt. 5. számú melléklete I. fejezet 2. pont d) alpontja szerint – a szavatoló tőke értékébe nem beszámítható részét kell szerepeltetni. Az alárendelt kölcsöntőke fokozatos – a visszafizetési időpontot megelőző öt év során történő évenkénti – csökkentésének összegét a lejárat szerinti időpontban, egy összegben kell számításba venni, és ezt kell ezekben a sorokban feltüntetni. Deviza esetén a csökkentés nagyságát a szerződés szerinti alárendelt kölcsöntőke devizaértéke határozza meg.²⁴

A szavatoló tőkébe való beszámíthatóság korlátja nem érinti az alárendelt kölcsöntőke könyv szerinti értékét, az a visszafizetésig továbbra is a szerződés szerinti értéken szerepel a főkönyvben!

A 72. és 74. Kiegészítő alárendelt kölcsöntőke sorokban a Hpt. 5. számú mellékletének I. fejezet 3. pontjában ilyenként meghatározott kölcsöntőke teljes összegét kell szerepeltetni.

A 75.1 Szövetkezeti részjegy, vagyonjegy sorban a szövetkezeti formában működő hitelintézeteknek a tulajdonukat képező részjegy állományt és vagyon-jegyalapot,

a 75.2 Szövetkezeti egyéb vagyoni hozzájárulás sorban a bankkonszolidáció során kapott vagyoni hozzájárulást, valamint a fel nem sorolt, de a szövetkezeti hitelintézet számára hátrasorolt kötelezettségnek számító egyéb állományt (pl. a konszolidációhoz nem kapcsolódó vagyoni hozzájárulást) kell jelenteni. A kétszeres számbavétel elkerülése érdekében azok a szövetkezeti jegyzett tőke elemek, amelyek a 91.1 Jegyzett tőke sorban figyelembe lettek véve, nem szerepelhetnek a 75.1–75.2 sorokban. A bármilyen ok miatt visszavett (visszavásárolt) részjegyeket nem szabad kimutatni a részjegy állományban.

8. Céltartalék

Ebben a csoportban a forrás oldalon kimutatandó – a Hpt., a számviteli és külön jogszabályi előírások szerinti képzés és felhasználás (illetve felszabadítás) különbségeként előálló – kockázati és egyéb céltartalékok beszámolás napján fennálló állománya szerepel.

A 81. Függő és jövőbeni kötelezettség utáni céltartalék sorban a mérlegen kívül nyilvántartott függő és jövőbeni kötelezettségek után képzett kockázati céltartalékok beszámolás napján fennálló együttes összegét kell jelenteni.

A 82. Általános kockázati céltartalék sorban – a Hpt. és a számviteli szabályok által előírt – általános kockázati céltartalék meglévő állományát kell szerepeltetni.

A 83. sorban kell külön feltüntetni a lakástakarékpénztárak kiegyenlítési céltartalékának állományát.

A 84. Egyéb céltartalék sorban kell a számviteli, illetve az egyéb jogszabály által előírt céltartalékok beszámolás napján fennálló állományát szerepeltetni.

9. Saját tőke

Ebben a sorban kell összesíteni az évközi, illetve év végi saját tőke elemek állományát, amelyet a részletező sorokban a számviteli előírásoknak megfelelően kell feltüntetni.

A 91.1 Jegyzett tőke sorban – az Szmt. által meghatározottak szerint – a Cégbíróságon bejegyzett tőke összegét kell feltüntetni. A fióktelepként működő hitelintézet esetén a jegyzett tőke sorban a dotációs tőkét kell feltüntetni.

A szövetkezeti hitelintézetek esetében itt azt a (részjegy, vagyoni hozzájárulás) tőke összeget kell kimutatni, amelyet a Cégbíróságon már bejegyeztek függetlenül annak a szövetkezetnél külön nyilvántartott összetételétől.²⁵

A befizetett, de a Cégbíróság által még nem bejegyzett tőkeemelés összegét – a Hpt. szavatoló tőkeszámítással kapcsolatos előírásaival összhangban – szintén itt kell szerepeltetni.

A Cégbírósághoz már benyújtott, de még be nem jegyzett közgyűlési (alapítói) döntés szerinti jegyzett tőke emelését attól a naptól kezdve kell figyelembe venni, amikor a tőkeemelésre vonatkozó és a cégbírósági benyújtás igazolását illetve befizetést igazoló dokumentumokat egyidejűleg a Felügyelet részére benyújtották.

A hitelintézeti alaptőke-emeléskor az alaptőke-emelés összegéből a tőkeemelés Cégbírósághoz történő benyújtásáig befolyt összegeket az alaptőke-emelést végrehajtó banknak – amennyiben részben vagy egészben ő a forrásgyűjtő bank – az egyéb passzív elszámolások között a 66. Egyéb soron kell nyilvántartania.

A 91.2 Jegyzett, de be nem fizetett tőke sorban a jegyzett tőke még be nem fizetett összegét kell kimutatni negatív előjellel.

A 92.1–92.2 Tőketartalék sorokban a számviteli szabályok szerinti tőketartalékokat a 92.1 ázsió és 92.2 egyéb tőketartalék sorokban részletezve kell feltüntetni. A 92.1 Tőketartalék – ázsió sorban azt az ázsió összeget is figyelembe kell venni, amely a Cégbíróságnál még be nem jegyzett tőkeemeléssel kapcsolatos, de amelyre vonatkozóan a szükséges dokumentumok benyújtása a Felügyelethez már megtörtént. A 92.2 Tőketartalék – egyéb sorban kell a szövetkezeti formában működő hitelintézeteknek az 1994. június 30-ai ingatlanátértékeléshez kapcsolódó tőketartalékot jelenteniük.

A 93.1–93.3 Eredménytartalék sorokban külön kell feltüntetni az előző évek után képződött (a 93.1 sorba), az előző év végi nyereségből tartalékként tervezett, de közgyűlés által még jóvá nem hagyott (a 93.2 sorba) és az egyéb módon (pl. átvétel útján) keletkezett eredménytartalékot (a 93.3 sorba).

A 93.2 ,,Eredménytartalék – közgyűlés által még jóvá nem hagyott előző évi'' sort csak a mérleg fordulónapját követően az előző évet lezáró, a közgyűlés által jóváhagyott, éves beszámoló (auditált mérleg) megjelenéséig lehet kitölteni. Itt a jogszabályi előírások szerint kötelezően elszámolandó tételek (tartalékok, adófizetés) figyelembevétele után a várható, de a tervezett osztalékfizetést nem tartalmazó, – a későbbiek során eredménytartalékként szereplő – mérleg szerinti eredményt kell kimutatni.

A 94. Lekötött tartalék sorban a számviteli szabályok szerint meghatározott összeg szerepelhet.

A 95. Értékelési tartalék sorban a Hpt. által előírt és a számviteli szabályok szerint megképzett értékelési tartalékot kell feltüntetni.

A 96. Általános tartalék sorban a Hpt. 75. § (2) bekezdése által előírt és a számviteli szabályok szerint megképzett és rendelkezésre álló általános tartalékot kell kimutatni. (Az 1997. január 1-jét megelőzően megképzett és veszteségrendezésre még fel nem használt általános tartalékot továbbra is itt kell nyilvántartani.)

A 97. Mérleg szerinti eredmény (év közben Eredmény) sorba a 2.A Eredménykimutatás tábla²⁶ alapján kiszámított (halmozott) eredményt kell feltüntetni. (A devizaoszlopban nem szerepelhet összeg!)

Év közben ez az eredmény az eredményszámlák lezárása utáni – a bevételeknek, ráfordításoknak és költségeknek – a társasági adóelőleg befizetett összegével csökkentett egyenlege.

Év végén az előzetes eredménynél az (előzetes adatok alapján meghatározott) adófizetési kötelezettséggel számított összeget kell figyelembe venni.

Az év végi végleges adat az éves beszámoló mérleg szerinti (auditált) eredménye.

I.C TÁJÉKOZTATÓ ADATOK

A jelentés kitöltése

A jelentésben közölt adatoknak segítséget kell nyújtani az egyes kockázatok felméréséhez, a Felügyelet, illetve az MNB részére szükséges információkhoz, számításokhoz.

11. Fedezetek, biztosítékok (Teljes értéken)

Az ügyfelektől kapott fedezeteket, biztosítékokat – a szabályok szerinti értékelésnek megfelelően – a hitelintézetnél nyilvántartott teljes értékük figyelembevételével kell kimutatni.²⁷ A b) és c) Euro, illetve egyéb deviza oszlopban a devizában kapott fedezetnek forintban kimutatott értékét kell szerepeltetni.

Az ügyfelekkel (ideértve a pénzügyi intézményeket és a pénzügyi szektorba tartozó többi szervezetet is) szemben a vonatkozási időpontban fennálló összes követelés (azaz a mérlegben kimutatott követelések – köztük a halasztott fizetéssel eladott eszközök utáni követelések –, valamint a mérlegen kívüli vállalt kötelezettségek) mögé állított fedezeteket és biztosítékokat kell feltüntetni az alábbi részletezésben:

A 11.1 Pénzfedezet sorban a hitelintézetnél az óvadékként lekötött összeget (zárolt számlát) és az óvadékul kapott (letétbe helyezett) betéti okiratokat kell kimutatni. E soron kell szerepeltetni az óvadékként lekötött devizabetéteket.

A 11.2 Bankgaranciák között a más hitelintézettől kapott garanciát, illetve a hitelintézeti készfizető kezességet kell szerepeltetni, így ide számít az olyan leszámítolt váltó, amelynek korábbi forgatmányosai között hitelintézet is szerepelt. (Az Eximbank saját kockázatára – és nem költségvetési garanciára – nyújtott bankgaranciáját itt kell feltüntetni.)

A 11.31 Központi költségvetés garanciái sorban kell feltüntetni a hitelintézeti követelés mögé – jogszabályban vagy szerződésben biztosított – a központi költségvetés készfizető kezességeként állított fedezeteket. (Itt kell kimutatni a központi költségvetés Eximbank közvetítésével biztosított készfizető kezességét is, de csak az állami garancia mértékéig.)

A 11.32 Egyéb állami, illetve állami tulajdonú szerv garanciái sorban kell szerepeltetni az egyéb állami, illetve állami tulajdonú szervek által jogszabályban biztosított vagy szerződésben vállalt garanciákat, illetve készfizető kezességet. (Itt kell feltüntetni pl. a Hitelgarancia Rt. közvetítésével biztosított állami garanciákat is.)

A 11.41–11.42 Értékpapírok sorban külön kell kimutatni a kapott értékpapír fedezeteket részvény, illetve egyéb értékpapír bontásban.

A 11.51–11.52 sorban az ügyfelek által nyújtott biztosítékok közül az árbevétel-, illetve az egyéb követelés-engedményezést külön sorban kell részletezni.

A 11.6 Árukészletre bejegyzett zálogjog sorban az árukészlettel (közjegyzői okiratba foglalt zálogjogként) biztosított fedezet értékét kell kimutatni.

A 11.7 Jelzálogok sorban csak az ingatlanra vagy egyéb zálogtárgyra jelzálogjogként bejegyzett és nyilvántartott fedezeteket kell feltüntetni.

A 11.8 Egyéb sorban szerepelnek az előzőekben nem kiemelt biztosítékok, fedezetek (pl. a hitelek fedezetéül szolgáló egyéb biztosíték, kézizálog, célbetét stb.). A készfizető kezességet legfeljebb a követelés erejéig kell figyelembe venni.

12. Fedezetek, biztosítékok (követelés értékéig)

A 12. összesítő sorban a fedezeteket nem teljes értékben, hanem csak a követelés (tőke és időarányosan járó, de még meg nem fizetett kamat²⁸) értékéig kell kimutatni részletezés nélkül, egy összegben²⁹. A ,,túlbiztosított'' eszközök esetében a fedezetek értékét legfeljebb a követelés erejéig lehet figyelembe venni. A követelés értékét meghaladó többletfedezetek nem vehetők figyelembe. A követelés értékét el nem érő fedezeteket a valós értéken kell számításba venni.

13. Comfort letter-rel fedezett követelések

A 13. sorban csak azokat az ún. ,,erős'' ígérvényeket lehet figyelembe venni, amelyekben legalább arra vállalnak garanciát, hogy a vállalkozást – minden esetben – a meglévő jó állapotban tartják. Az ilyen ígérvényeket legfeljebb csak a követelés (tőke és időarányosan járó, de még meg nem fizetett kamat) értékéig szabad kimutatni.

2. Lombard hitelek

Itt azokat a kizárólag értékpapír fedezet mellett nyújtott hiteleket kell lombard hitelként jelenteni, amikor a hitel céljától függetlenül az ügyfélnek a már meglévő értékpapírját a hitelintézetnél óvadéki letétbe helyezték, hogy annak fedezete mellett részére hitelt folyósítsanak.

A 21. sorban a 7.D negyedéves táblázatban szereplő lombard hitelek könyv szerinti bruttó értékét kell feltüntetni. A 211–213. sorban a hitelek részletező bontását kell adni, részvényfedezet, állampapír fedezet, egyéb értékpapír fedezet bontásban.

A 22. sorban a 21. sorban szereplő hitelek könyv szerinti nettó értékét kell szerepeltetni. A 221–223. sorban a hitelek részletező bontását kell adni részvényfedezet, állampapír fedezet, egyéb értékpapír fedezet bontásban.

3. Függővé tett kamatok, kamatjellegű jutalékok

Ezekben a sorokban a függővé tett³⁰ kamatokat és kamatjellegű jutalékokat kell jelenteni a megadott szektorokra.

4. Összes lejárt hitelállomány

A 41. és a 42. sorba kell beírni az esedékesség napján vissza nem fizetett, illetve esedékesség előtt felmondott összes lejárt hitel tárgyhó végi könyv szerinti nyilvántartási értékét a még nem esedékes kamatok és jutalékok összege nélkül. Ideértendő minden hitel, kölcsön, leszámítolt váltó, beváltott bankgarancia, megvásárolt követelés azon összege, amelyet a szerződésben rögzített esedékesség napján nem fizettek vissza, illetve esedékesség előtt felmondásra került.

Hosszú lejáratú hitelek esetén nem a végső lejáratot, hanem az egyes részletek esedékességét kell figyelembe venni. A rövid lejáratú hitelek között jelentendő, követelésként kimutatott lejárt kamat és kamatjellegű jutalék összegét szintén tartalmaznia kell ennek a sornak.

A 41. sorban könyv szerinti bruttó értéken, a 42. sorban könyv szerinti nettó értéken kell a lejárt hitelállományt jelenteni.³¹

51. Összes leírt kihelyezés (január 1-jétől a tárgyhó végéig) könyv szerinti bruttó értéken

Az 51. sorban kell szerepeltetni az adott év során a tárgyhó végéig behajthatatlannak minősített és leírt, illetve az egyéb okból – szerződés módosítás alapján elengedett és – leírt követelésnek a leírás előtti könyv szerinti bruttó (teljes) nyilvántartási értékét összesen és a részletező sorok szerinti bontásban.³² A többszörös számbavétel elkerülése érdekében e sorokat az eladott követelésekkel kapcsolatos leírások nélkül kell jelenteni. A bármilyen okból kizárólag a nullás számlaosztályban nyilvántartott követelések leírását itt nem kell szerepeltetni.

Az 51.1–51.2 Nem pénzügyi vállalatoknál külön sorban kell jelenteni az összes hitelt (51.1 sor), valamint az egyéb NEM hitel sorokban (51.2 sor) az egyéb követeléseket.

Az 51.31–51.32 Háztartások, illetve a 51.4 Külföld sorokban kell a magánszemélyekkel és egyéni vállalkozókkal, illetve a külföldi ügyfelekkel szembeni leírt követeléseket feltüntetni.

Az 51.5 Egyéb sorban kell a többi, szektorálisan nem részletezett leírt kihelyezést kimutatni.

Az 51.6 Leírt kamatkövetelések soron egy összegben kell szerepeltetni az adott év során a tárgyhó végéig behajthatatlannak minősített és leírt, a leírás előtt a rövid lejáratú hitelek között nyilvántartott, 1996. január 1-jét megelőzően keletkezett, lejárt kamat és kamatjellegű jutalék összegét, ezért ezt az 51.1–51.5 részletező sorok nem tartalmazhatják.

52. Összes leírt kihelyezés (január 1-jétől a tárgyhó végéig) könyv szerinti nettó értéken

Az 52. sorban kell szerepeltetni az adott év során a tárgyhó végéig behajthatatlannak minősített, és leírt, illetve az egyéb okból – szerződés módosítás alapján elengedett és – leírt követelésnek a leírás előtti könyv szerinti (nettó) értékét összesen és a részletező sorok szerinti bontásban. Az adatok alapvetően ugyanarra a körre vonatkoznak, mint az 51. sor és részletező sorai, a leírt kamatkövetelések kivételével, mert ezeknek a könyv szerinti nettó értéke nulla.

53., 54., 55. Összes véglegesen eladott kihelyezés (január 1-jétől a tárgyhó végéig)

Az 53–55. sorokban kell szerepeltetni az adott év során a tárgyhó végéig véglegesen eladott – az eladás előtt a mérlegben kimutatott – követelésállományt a megadott bontásban könyv szerinti bruttó értéken (53. sor részletező sorai), könyv szerinti nettó értéken (54. sor részletező sorai), valamint eladási értéken (55. sor részletező sorai). (A bármilyen okból kizárólag a 0-s számlaosztályban nyilvántartott követelések eladását itt nem kell jelenteni.)

Az eladott követeléseket – a leírásokhoz hasonlóan – a nem pénzügyi vállalatoknál meg kell bontani hitel, valamint egyéb NEM hitel sorokra, s az egyéb soroknak kell tartalmazniuk a nem részletezett szektorokkal szembeni véglegesen eladott kihelyezéseket.

Itt is külön kell kimutatni az adott év során a tárgyhó végéig – az eladás előtt a rövid lejáratú hitelek között szerepelt – véglegesen eladott kamat és kamatjellegű jutalékkövetelések összegét.

53. sor Könyv szerinti bruttó értéken

Itt a követelés eladás előtti, könyv szerinti bruttó értéke jelentendő, a részletező sorokban a megfelelő szektorokra bontva.

54. sor Könyv szerinti nettó értéken

Itt a követelés eladás előtti, könyv szerinti nettó értékét kell feltüntetni, a részletező sorokban a megfelelő szektorokra bontva.

55. Eladási értéken

Ez a csoport az eladott követelésnek az adásvételi szerződés szerinti értékét (eladási árát) tartalmazza.

56. Leírt és eladott követelések mögötti refinanszírozási hitelállomány könyv szerinti bruttó értéken

Ebben a sorban az MNB által refinanszírozott hitelállományokból csak a tőkekövetelés értékét kell megadni.

57. Saját érdekeltségnek véglegesen eladott összes kihelyezés (január 1-jétől a tárgyhó végéig)

A véglegesen eladott összes kihelyezés közül azokat kell könyv szerinti bruttó értéken (57.1 sor), könyv szerinti értéken (57.2 sor), illetve eladási értéken (57.3 sor) kimutatni, amelyeket a hitelintézet saját érdekeltségének értékesített. Saját érdekeltségnek az a vállalkozás számít, ahol a hitelintézet a vagyoni vagy a szavazati jogoknak legalább tíz százalékát birtokolja.

6. Hitelezői jogot megtestesítő értékpapírok összesen

A Felügyeleti mérleg Forrás oldalán a 4. Hitelezői jogot megtestesítő értékpapírok sorban kimutatott összes – a hitelintézet által kibocsátott – értékpapír értékéből a belföldön kibocsátott állományt a kiemelt szektorok szerint itt kell részletezni. A névre szóló értékpapírokat a megfelelő szektoroknál kell szerepeltetni. Szintén a megfelelő szektorba kell tenni azoknak a nem névre szóló értékpapíroknak az állományát, amelyek csak egy meghatározott szektor részére lettek kibocsátva.

A 63. Külföld sorban a hitelintézet által belföldön kibocsátott értékpapírok közül a nem-rezidensek által megvásárolt állományt kell kimutatni.

A 64. Szektorálisan nem bontható sorban kell szerepeltetni a vegyes kibocsátású, nem névre szóló értékpapírokkal szerzett források állományát, amennyiben nem állapítható meg, hogy milyen szektor felé történt eladásuk. Ha a vegyes kibocsátásúakról az eladáskor mégis eldönthető, hogy milyen szektorba kerültek, azokat is a megfelelő szektornál kell feltüntetni.

7. Egyéb tájékoztató adatok

A 71. Munkáltatói és helyi támogatás állománya sornak kell tartalmazniuk a munkáltatók, illetve az önkormányzatok által lakásépítéshez, -vásárláshoz a háztartásoknak nyújtott és a hitelintézet által továbbított hitelek fennálló állományát (nem ideértve a hitelintézet saját dolgozóinak nyújtott hiteleket) nyilvántartási értéken. A 72.1–72.2 LTP-vel kötött szerződéshez kapcsolódó azonnali hitelek állománya sorokban a lakás-takarékpénztárakkal kötött szerződéssel rendelkező ügyfelek részére nyújtott azonnali banki hitelek állományát kell feltüntetni könyv szerinti bruttó és nettó értéken. Ezek az állományok az éven túli, lakáscélú hitelek részét képezik, s a hitelnyújtók döntően az 1997-ben megalakult lakástakarékpénztárak tulajdonosai.

A 73.1 Adófizetési kötelezettség (halmozott január 1-jétől a tárgyhó végéig) sorban kell feltüntetni a – társasági adótörvény előírásainak figyelembevételével – számított adófizetési kötelezettség időarányos részét. Itt nem a ténylegesen kifizetett adóelőleg összegét kell szerepeltetni, hanem a tárgyévi adatok alapján számított várható társasági adó összegét.

A 73.2 Adófizetési különbözet (halmozott január 1-jétől a tárgyhó végéig) sorba a ténylegesen befizetett és az – időarányos – adófizetési kötelezettség különbözetét kell beírni. A fizetendő adó-különbözetet előjel nélkül kell feltüntetni. Ha a befizetett adóelőleg meghaladja az – időarányos – adófizetési kötelezettség összegét, a visszatérítendő adót (az adóhatósággal szembeni követelést) negatív előjellel kell szerepeltetni.

A 74.1 Egyéb aktív időbeli elhatárolás sorban a Felügyeleti mérleg eszköz oldalán a 8. Egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök sorból az egyéb aktív időbeli elhatárolásokat kell kiemelni egy összegben.

A 74.2 Egyéb passzív időbeli elhatárolás sorban a Mérleg forrás oldalán az egyéb passzív elszámolások között a 6. sorban kimutatott egyéb passzív időbeli elhatárolások összegét kell kiemelni.

A 75.1 sorban a nem valódi penziós ügyletekkel kapcsolatos, mérlegen kívüli követelések értékét kell szerepeltetni. Ezeknél az ügyleteknél a hitelintézet az eszköz penzióba vevője, aki jogosult, de nem köteles a penzióba adó részére az eszközt meghatározott áron visszaadni. A nyilvántartásban szereplő követelés azt az összeget tükrözi, amelyet a hitelintézet akkor kap, ha az eszközt visszaadja a penzióba adónak. Ez az eset akkor következik be, ha az eszköz piaci értéke alacsonyabb lesz annál az árnál, amely mellett a penzióba adó visszavásárlási kötelezettséget vállalt.

A 75.21 sorban a nem valódi penziós ügyletekkel kapcsolatos, mérlegen kívüli kötelezettségeket kell szerepeltetni nyilvántartási értéken. Ezeknél az ügyleteknél a hitelintézet volt az eszköz penzióba adója, és a partner a penzióba vevő, aki csak jogosult, de nem köteles az eszközt a hitelintézetnek meghatározott áron visszaadni. A kötelezettség nagysága a visszavásárlási árat tükrözi.

A 75.22 sorban a nem valódi penziós ügyletekkel kapcsolatos, mérlegen kívüli kötelezettségeket kell szerepeltetni céltartalékkal csökkentett nyilvántartási értéken. A céltartalék képzési kötelezettség akkor merül fel, ha az eszköz piaci értéke a visszavásárlási árhoz képest alacsonyabb.

A 76.1 Még be nem jegyzett vállalkozásba fizetett alapítói hozzájárulás sorba az olyan vállalkozásokba befizetett pénzbeli, vagy nem pénzbeli alapítói hozzájárulásoknak a nettó könyv szerinti összegét kell beírni, amelyeket még nem jegyeztek be a cégnyilvántartásba. (Ezeknek a befektetéseknek szerepelniük kell a Felügyeleti mérleg megfelelő – befektetési célú értékpapírok vagy vagyoni érdekeltségek című – eszközcsoportjai között.)

A 76.2 Külföldi tulajdonostól alárendelt és kiegészítő alárendelt kölcsöntőke sorban a mérleg 73.1–74 soraiból a külföldi tulajdonos(ok)tól kapott összegeket kell kimutatni.

A 77.1 Kárpótlási jegy nettó értéken sorban a Felügyeleti mérleg Forgatási, illetve Befektetési célú értékpapírok című eszközcsoportjainak 21.12 és 31.11 Államkötvény soraiban kimutatott értékpapír állományból a kárpótlási jegyek értékét kell jelenteni nettó értéken.

A 77.2 Hitelezői viszonyt megtestesítő értékpapírokból származó követelések nettó értéken sorban a Felügyeleti mérleg Forgatási célú értékpapírok és a Befektetési célú értékpapírok eszköz-soraiban szereplő értékpapírok közül a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat kell jelenteni nettó értéken – az állampapírok és a jegybank által kibocsátott kötvények nélkül –, mivel ezeket – az állampapírokhoz és a jegybank által kibocsátott kötvényekhez hasonlóan – a Hpt. által előírt befektetési korlátnál nem kell figyelembe venni.

A 77.3 Államadóssági kötvény sorban a kötelező tartalékolási szabályok változása következtében 2001. január 31-én a jegybanktól a hitelintézethez került, mind a befektetési , mind a forgatási céllal tartott államadóssági kötvények állományát kell jelenteni könyv szerinti bruttó értéken.

A 77.4 sorban kell szerepeltetni mind a forgatási, mind a befektetési céllal szerzett – a Felügyeleti mérlegben az államkötvények között (a 21.12 és a 31.11 sorban) kimutatott – az állam által 1995-ben átvállalt, korábban kibocsátott TB kötvények állományának nettó értékét.

A 77.5 soron a Visszavásárolt saját részvényeket névértéken kell jelenteni. (A könyv szerinti értékük a mérleg eszközei között szerepel.)

A 78.111–78.112 sorokban a nem pénzügyi vállalatokkal szembeni hitelek és egyéb hiteljellegű követelések között (a Felügyeleti mérleg 55.11–55.27 soraiban), illetve a nem pénzügyi vállalatok által elhelyezett betétek között (a Felügyeleti mérleg 14.11–14.242 soraiban) jelentett állományokból a nem pénzügyi vállalatokat segítő és azok által finanszírozott nonprofit intézmények adatait (a hiteleket könyv szerinti bruttó és nettó értéken is) kell szerepeltetni. A 78.111–78.112 sorba a számukra nyújtott összes hitel és hiteljellegű követelés, a 78.12 sorba az általuk elhelyezett összes betét hó végi állományát kell helyezni.

A 78.211–78.22 sorokban külön ki kell mutatni a Felügyeleti mérlegben a nem pénzügyi vállalatok adatai között szerepeltetett nem jogi személyiségű vállalkozói hitelek, illetve betétek hó végi állományát (a hiteleket könyv szerinti bruttó és nettó értéken is).

A 78.31–78.43 Iroda- és üzletházépítésre nyújtott hitel sorokban szerepeltetendő (a Felügyeleti mérleg 55.261–55.262 soraiból kiemelve) az egyéb hitelek azon része, melyet iroda- és üzletházépítésre nyújtott a hitelintézet. Olyan egyéb (nem lakáscélú) ingatlanfejlesztési hitelek fennálló állományát kell tartalmazniuk e soroknak (eredeti lejárat szerinti bontásban, könyv szerinti bruttó és nettó értéken), amelyeknél a közvetlen felhasználó és az építtető, fejlesztő személye nem azonos; azaz amelyeket részben vagy egészben eladásra vagy bérbeadásra szánt irodaházak, székházak, üzletházak vagy bevásárlóközpontok stb. építésére vagy fejlesztésére jelzáloggal, egyéb fedezettel vagy anélkül nyújtott a hitelintézet.

A 79.1 Látra szóló takarékbetétek összesen sorba a háztartások látra szóló és folyószámlabetétei közül a lakosság látra szóló takarékbetétek állományát kérjük feltüntetni.

A 79.2 Nem névre szóló összes betét sorban kell jelenteni a hitelintézet forrásai között kimutatott valamennyi nem névre szóló betét állományát egy összegben, a betéti okiratok nélkül. A nem névre szóló betéti okirat-állományt a 79.3 Nem névre szóló betéti okirat összesen, az ugyanilyen letéti jegy-állományt a 79.4 Nem névre szóló letéti jegy összesen sorban kell jelenteni.

81. Külföldi befektetésekből kiemelt részesedések

A forgatási, illetve befektetési célú értékpapírok, valamint a vagyoni érdekeltségek eszközcsoportok külföldi részvények (a Felügyeleti mérleg 22.41, 32.41 és 64.1–64.2) soraiban szereplő befektetések közül itt kell kiemelni és a részletező sorokban külön feltüntetni a hitelintézetekben, pénzügyi vállalkozásokban, befektetési vállalkozásokban, biztosító részvénytársaságokban (PBB-ben), illetve a járulékos vállalkozásokban lévő részesedések nettó könyv szerinti értékét.

82. Külföldiek részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke nettó értéken

Itt könyv szerinti nettó értéken kell kimutatni és külön, a részletező sorokban feltüntetni a külföldiek részére nyújtott alárendelt kölcsöntőkéket, amelyek az 1.AN 58.12 és 58.22 sorokban szerepelnek.

A 82.5 Egyéb vállalkozások részére sornak a kiemelt szektorokba nem sorolt egyéb intézményekkel kapcsolatos állományokat kell tartalmaznia.

1.D ELADOTT ESZKÖZÖK halasztott fizetéssel, illetve visszavásárlási kötelezettséggel

A jelentés kitöltése

Ebben a táblában a Hpt. szerint a hitelintézeteknél pénzkölcsön nyújtásának minősülő, halasztott fizetéssel eladott eszközök miatti – a számviteli mérlegben vevővel szembeni – követelések, valamint a mérlegen kívüli követelések közül a halasztott fizetéssel és/vagy visszavásárlási kötelezettséggel eladott eszközök összértékét kell feltüntetni a fennálló követelés alapján, a lejárati időtartamtól függetlenül.

Külön-külön oszlopban kell kimutatni

a) a csak visszavásárlási kötelezettséggel,

b) a halasztott fizetéssel és visszavásárlási kötelezettséggel, valamint

c) a csak halasztott fizetéssel eladott eszközöket.

A felsorolást a saját eszközökre, a hitel (és egyéb) követelésekre, az értékpapírokra, valamint a vagyoni érdekeltségekre vonatkozóan – a csoportosítás szerint – könyv szerinti, eladási és visszavásárlási értéken kell végrehajtani.

A jelentésben az eladott eszközök értékét mindaddig ki kell mutatni, míg a vételár kiegyenlítésre nem kerül, illetve a visszavásárlás meg nem történik.

A ,,Saját eszköz''-ök alatt a Mérleg 9. Saját eszközök csoportban felsorolt eszközök halasztott fizetéssel, illetve visszavásárlási kötelezettséggel történő értékesítését kell feltüntetni. Ezekben a sorokban az ilyen módon eladott saját részvény értékét is mindaddig ki kell mutatni, míg a vételár kiegyenlítésre nem kerül, illetve a visszavásárlás meg nem történik.

Az Értékpapír sorokban minden olyan értékpapír eladást fel kell tüntetni, amely nem jelent tulajdoni részesedést. (Itt a Felügyeleti Mérleg 21. és 31. soraiból eladásra került értékpapírokat, kötvényeket kell kimutatni.)

A Befektetés sorokban a tulajdoni jogokat jelentő értékpapírok (részvények), részesedések és más vagyoni érdekeltség eladását kell szerepeltetni függetlenül attól, hogy azok forgatási, befektetési céllal vagy vagyoni érdekeltségként kerültek a hitelintézet birtokába. (Az eladott befektetések a Felügyeleti Mérleg 22. és 32., illetve 6. eszközsoraiból kerültek ki.)

Könyv szerinti értéken az adott eszköznek az Szkr. előírásainak megfelelő nyilvántartási értéke értendő. Eladási érték alatt a szerződésben rögzített értéknek a teljesített fizetések figyelembevételével vett összegét kell érteni. Részletfizetés esetén az eladási árat a befolyt összegben, a nyilvántartási értéket pedig arányosan (a részletfizetést a teljes eladási árhoz viszonyítottan) kell figyelembe venni.

A visszavásárlási érték a szerződésben rögzített összeg.

A visszavásárlási kötelezettséggel eladott (saját) részvényből szerzett tőke értékét a 4. Visszavásárlási kötelezettséggel eladott saját részvény névértéke sorban külön ki kell mutatni, mindaddig, míg a visszavétel meg nem történik.

1.E FORINT, ILLETVE DEVIZA KÖVETELÉSEK, illetve

1.F FORINT, ILLETVE DEVIZA KÖTELEZETTSÉGEK

A jelentések kitöltése

A hitelintézetekkel, egyéb pénzügyi közvetítőkkel, pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzőkkel, valamint a biztosítókkal és nyugdíjalapokkal kapcsolatos összes forint és deviza követelés és kötelezettség állományát kell jelenteni ezeken a táblákon, a valódi penziós ügyletekkel kapcsolatos eszközök és források, valamint az aktív és passzív időbeli elhatárolások és az egyéb aktív-passzív tételek kivételével. A követeléseket könyv szerinti bruttó értéken kell jelenteni. A bankokra és szakosított hitelintézetekre, valamint biztosító részvénytársaságokra és a KELER-re vonatkozó állományokat intézményenként, de egy-egy intézményre egyetlen forint, illetve egyetlen deviza állományra összegezve kell jelenteni. A többi intézményekkel kapcsolatos forint, illetve deviza állományokat intézménycsoportokra összegezve, az alábbi csoportazonosítókkal kell beküldeni:

Szövetkezeti hitelintézetek együtt F0000004

Nyugdíjpénztárak F0000002

Egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők (KELER nélkül) F0000036

Biztosító egyesületek és önkéntes önsegélyező pénztárak, illetve és önkéntes egészségpénztárak F0000042

Az összevont csoportazonosítókkal jelentendő intézmények adatait nem lehet a korábban használt külön törzsszámmal, egyedileg jelenteni!

A Felügyeleti mérleg egyes soraival előírt kötelező egyezőségeket a táblaformátumok tartalmazzák.

A két táblán szereplő ,,Partner megnevezése'' oszlop adatait sem a Felügyelet, sem az MNB részére küldendő file-ban nem szabad megküldeni, de az írott táblaformátumban ki kell tölteni.

1.G DEVIZANEMENKÉNTI RÉSZLETEZÉS

A jelentés kitöltése

Ebben a táblában a nem pénzügyi vállalatok és a háztartások Felügyeleti mérlegben szereplő összes devizahitel- és devizabetét állománynak a devizanemenkénti részletezését kell közölni.

Az Euró-tagdevizákban lévő állományokat az euró (10. EUR) sorban kell jelenteni, beleértve azokat a tagdevizákat is, amelyeket korábban a 19. Egyéb sorban millió forintban kellett figyelembe venni (görög drachma, luxemburgi frank, portugál escudo, ír font).

A valódi penziós ügyletekből származó követeléseket és kötelezettségeket nem kell tartalmazniuk a deviza állományoknak.

A Felügyeleti mérleg egyes soraival előírt kötelező egyezőségeket a táblaformátumok tartalmazzák.

2.A EREDMÉNYKIMUTATÁS

A jelentés kitöltése

A jelentésben a hitelintézet bevételeinek, illetve ráfordításainak és költségeinek havi és az év elejétől halmozott forgalmi adatait kell részletezni a hitelintézet jövedelemtermelő képességének értékelése érdekében, forintban.

A jelentés a hitelintézetnek – az érvényes számviteli előírások alapján összeállított – főkönyvi, illetve az azt alátámasztó analitikus nyilvántartásain alapszik, szerkezetében alapvetően az Szkr. 2. számú mellékletében szereplő I. típusú eredménykimutatást követi, de attól helyenként eltér. A jogszabályban előírt egyes céltartalékokat, értékvesztéseket, általános, illetve egyéb tartalékokat az esedékesség időpontjában (negyedév vége, mérleg fordulónapja stb.), így december 31-én – az előzetes beszámolóban is – meg kell képezni, illetve el kell számolni. Az éves mérlegbeszámoló elkészítésekor az egyes adatokban bekövetkezett módosításoknak megfelelően a már megképzett összegek is változhatnak.

A hitelintézetnek évközben a havi eredménykimutatásban a befizetett társasági adóelőleget, az év végi előzetes és végleges kimutatásában a tényleges adófizetési kötelezettséget kell feltüntetnie.

Az eredménykimutatás kamatra vonatkozó sorai – a Felügyeleti mérleg szerkezetét követve – a hitelintézeti tevékenység alaptípusai szerint részleteződnek.

A jelentés első oszlopában a tárgyhavi, a másodikban az év elejétől halmozott értékeket kell kimutatni.

Az eredménykimutatásban alapértelmezésben:

a) a bevételek eredményt növelő,

b) a ráfordítások és költségek eredményt csökkentő tételek,

c) a céltartalék képzés ráfordításként,

d) a céltartalék felhasználás és felszabadítás (céltartalék csökkenés) bevételként,

e) az értékvesztés elszámolása ráfordításként,

f) az értékvesztés visszaírása – az Szmt., illetve az Szkr. előírásainak megfelelően – bevételként, illetve ráfordítás csökkentő tételként szerepel.

A ráfordításokat, költségeket az alapértelmezésnek megfelelően nem kell negatív előjellel ellátni. Ha azonban a hitelintézeti jelentésben – a számlák aggregálása után – valamelyik ráfordítás vagy költség sor Követel, illetve bevétel sor Tartozik egyenleget mutat, akkor ezt a tételt negatív előjellel kell feltüntetni. Az egyes eredmény sorokban veszteség esetén a negatív előjelet ki kell tenni.

1. Kamat és kamatjellegű bevétel összesen

Ebben a tételcsoportban kell kimutatni mindazokat a kamat és kamatjellegű bevételeket, amelyek a hitelintézetekre vonatkozó számviteli szabályok szerint elszámolhatók.

Külön-külön kell feltüntetni a hitelnyújtásból és betételhelyezésből, az értékpapír ügyletekből származó kamat és kamatjellegű bevételeket, a késedelmi kamatokat, továbbá az olyan pénzügyi műveletekhez kapcsolódó jutalékbevételeket, amelyekhez kamatbevétel is kapcsolódik. (Kamatjellegű jutalék bevételnek számolható el többek között a rendelkezésre tartási jutalék, a kezelési költség, a folyósítási jutalék, a váltó leszámítolási díj, illetve kamat, a faktordíj, illetve kamat, az Szkr. 22. §-a szerinti határidős fedezeti ügyleteknél felmerülő, a tárgyévi eredményben ilyen címen figyelembe vehető kamat- és árfolyam-különbözetből származó, kamatként elszámolt bevétel.)

A 11. Hitelek kamat és kamatjellegű bevétele és a 12. Jegybanki és bankközi betétek kamat és kamatjellegű bevétele sorok a Felügyeleti mérleg vonatkozó eszközcsoportjához tartozó – ügylettípus szerint részletezett – bevételeket tartalmazzák.

A 13. Értékpapírok kamat és kamatjellegű bevétele sor tartalmazza a Felügyeleti mérleg eszközei között lévő forgatási és befektetési célú értékpapírokból származó kamat és kamatjellegű bevételeket (a 13.1–13.5 sorokban részletezve).

Ennek megfelelően – az Szmt.-vel összhangban – az értékpapír vásárlásnál megfizetett felhalmozott kamatot és az elszámolt kamatbevételt, illetve az értékpapír értékesítésekor az eladási árban lévő kamat összegét összevontan, azaz a tényleges kamatjövedelem összegében kell kimutatni. (Az eredménykimutatás kamat és kamatjellegű ráfordításai között – a 24. Értékpapírok kamat és kamatjellegű ráfordítása sorban – csak a saját kibocsátású értékpapírok kamatráfordításait szabad szerepeltetni.)

A 14. Egyéb kamat és kamatjellegű bevétel sor mindazokat a bevételeket tartalmazza, amelyek ügylettípusok szerint (külön sorként) nem kerültek részletezésre. Itt kell szerepeltetni – ha más kamatbevétel sorba nem sorolható – az Szkr. 2. § (19) bekezdés, illetve 22. § szerinti kamatarbitrázs célú fedezeti ügyletekhez kapcsolódó, árfolyamkülönbözetből adódó kamatjellegű bevételt (amennyiben az bevételként jelentkezik), továbbá a kamatswapok nettó bevételként jelentkező eredményét [Szkr. 23. § (6) bekezdése szerint].

2. Kamat és kamatjellegű ráfordítás összesen

E tételcsoportban kell kimutatni a hitelintézet passzív bankműveletek után elszámolt kamat és kamatjellegű ráfordításait.

Külön-külön kell feltüntetni a betételhelyezésből és hitelnyújtásból, az értékpapír ügyletekből származó kamat és kamatjellegű ráfordításokat, továbbá az olyan pénzügyi műveletekhez kapcsolódó jutalék ráfordításokat, amelyekhez kamatkiadás is kapcsolódik. (Kamatjellegű jutalék ráfordításnak számolható el többek között a rendelkezésre tartási jutalék, a kezelési költség, a folyósítási jutalék, a váltó leszámítolási díj, illetve kamat, a faktordíj, illetve kamat, az Szkr. 22. § a szerinti határidős fedezeti ügyleteknél felmerülő, a tárgyévi eredményben ilyen címen figyelembe vehető kamat- és árfolyamkülönbözetből származó, kamatként elszámolt ráfordítás.)

A 21. Betétek kamat és kamatjellegű ráfordítása, valamint a 22. Hitelintézetektől származó bankközi betét kamat és kamatjellegű ráfordítása sorok a Felügyeleti mérleg vonatkozó forráscsoportjához tartozó – ügylettípus szerint részletezett – ráfordításokat tartalmazzák.

A 23. Felvett hitelek kamat és kamatjellegű ráfordítása a Felügyeleti mérleg Felvett hitelek soraiban található forrásokkal kapcsolatos ráfordításokat, a 24. Értékpapírok kamat és kamatjellegű ráfordítása sor a saját kibocsátású – a részletezés szerinti – értékpapírok után térített és térítendő kamatokat, és ilyen jellegű ráfordításokat tartalmazza.

A 25. Hátrasorolt kötelezettségek kamat és kamatjellegű ráfordítása sorban kell jelenteni az alárendelt, illetve kiegészítő alárendelt kölcsöntőkeként kapott hitelek után elszámolt kamatokat.

A 26. Egyéb kamat és kamatjellegű ráfordítás sor mindazokat a kiadásokat tartalmazza, amelyek ügylettípusok szerint külön soronként nem kerültek részletezésre, de a hitelintézetnek (a Felügyeleti mérleg többi eszköz sorában kimutatott tételeiből) ilyen jellegű kiadása származik. Itt kell szerepeltetni – ha más kamatráfordítás sorba nem sorolható – az Szkr. 2. § (19) bekezdés, illetve 22. § szerinti kamatarbitrázs célú fedezeti ügyletekhez kapcsolódó, árfolyamkülönbözetből adódó kamatjellegű ráfordítást (amennyiben az ráfordításként jelentkezik), továbbá a kamatswapok nettó ráfordításként jelentkező eredményét [Szkr. 23. § (6) bekezdés szerint].

3. Kamatkülönbözet

Ez a sor tartalmazza a hitelintézet összes kamatának és kamatjellegű bevételének, illetve ráfordításának az egyenlegét.

41. Kapott osztalék

A 411. és 412. részletező soroknak tartalmazniuk kell a befektetési célú részvényekből, részesedésekből származó kapott osztalékot, külön a kapcsolt vállalkozásoktól, külön pedig az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásoktól.

A 413. sorban kell szerepeltetni a forgatási célú részvényekből, részesedésekből származó osztalékot.

42. Jutalék és díjeredmény

Itt kell kimutatni a pénzügyi és befektetési szolgáltatáshoz kapcsolódó – nem kamatjellegű – jutalék és díj típusú bevételeket, ráfordításokat, az opciós díj kivételével.

A 421. és a 422. Jutalékért végzett pénzügyi szolgáltatás bevétele, illetve ráfordítása sorokban mindazokat a jutalék, illetve jutalékjellegű bevételeket, díjakat, valamint költségeket, ráfordításokat kell kimutatni, amelyek a pénzügyi (például garancia- és kezességvállalás, hitelvizsgálati, folyószámla-, letéti, széf-, elszámolásforgalmi, lebonyolítási, pénzforgalmi, csekk, kártya stb.) szolgáltatásokból, tevékenységekből származnak, de nem kamatjellegűek.

A 421.4 és a 422.3 sorok tartalmazzák a Tpt. szerinti befektetési szolgáltatások jutalékbevételeit, illetve ráfordításait.

Itt kell szerepeltetni az értékpapír kibocsátás során felmerült bevételeket és ráfordításokat. Ezek például a lebonyolítási-szervezési díj, az ügylethez kapcsolódó szolgáltatások felmerült jutaléka, díja, költsége, alvállalkozói díja, valamint az átruházható értékpapírok forgalomba hozatalával, kereskedelmével kapcsolatban felszámolt díjakból, jutalékokból származó bevételek, illetve az e tevékenységek költségei, ráfordításai. Az értékpapírok értékesítésekor elszámolt árfolyameredményt nem itt kell kimutatni.

43. Pénzügyi műveletek eredménye

Ez a blokk tartalmazza a pénzügyi szolgáltatásból, valamint a befektetési szolgáltatásból származó pénzügyi műveletek nettó eredményét – kiegészítve a határidős ügyletek után elszámolt számvitelileg az egyéb eredményben kimutatatott céltartalékkal – a következő részletezés szerint:

A 431. Pénzügyi szolgáltatásokból származó eredményen belül külön kell szerepeltetni a befektetési célú értékpapírok és a vagyoni érdekeltségek értékesítéséből származó bevételeket és ráfordításokat, valamint ezek értékvesztésének képzését, visszaírását. Továbbá itt kell kimutatni azokat a pénzügyi szolgáltatásból származó egyéb bevételeket és ráfordításokat, amelyeket a számviteli előírások idesorolnak. (Például devizaeszközök és kötelezettségek átértékeléséből származó nyereséget, veszteséget, valamint az ezekhez kapcsolódó árfolyamnyereséget és árfolyamveszteséget, továbbá a vásárolt követelések értékesítésének nyereségét és veszteségét, valamint értékvesztésük visszaírását.)

A 432. sorban kell összesíteni – a befektetési szolgáltatási tevékenység eredményéből kiemelve – a hitelintézetekkel, illetve az MNB-vel kapcsolatos bevételeket és ráfordításokat. Ezen belül részletezve kell kimutatni a bankok ilyen tevékenysége keretén belül bonyolított deviza határidős, valamint egyéb határidős ügyletekből származó bevételét és ráfordítását, ideértve az ide sorolható opciós ügyletek eredményét és opciós díját is, valamint az ügyletekhez kapcsolódó – az Szkr. 23. és 24. §-a szerinti – céltartalék képzését, felhasználását, felszabadítását is. Itt kell szerepeltetni a hitelintézetekkel és az MNB-vel végzett befektetési szolgáltatási tevékenység keretén belüli forgatási célú értékpapírok árfolyamváltozásából származó bevételt, illetve ráfordítást (árfolyamnyereséget, -veszteséget), valamint az értékesítésükhöz kapcsolódó értékvesztés visszaírást is.

A 433. Befektetési szolgáltatásból származó tevékenység eredményén belül tételesen kell kimutatni a Tpt. szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység keretén belüli deviza határidős és egyéb határidős ügyletekhez kapcsolódó bevételeket, ráfordításokat, valamint a céltartalék képzését, felhasználását, felszabadítását.

Továbbá itt kell szerepeltetni a forgatási célú értékpapírok árfolyamváltozásából származó bevételeket és ráfordításokat (árfolyamnyereséget, -veszteséget), valamint az értékvesztést és az értékvesztés visszaírását.

44. Egyéb üzleti tevékenység eredménye

A 44. Egyéb üzleti tevékenység eredményét meg kell bontani 441. Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatási eredményre, valamint 442. Egyéb eredményre.

A 441. Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatási eredményen belül külön kell szerepeltetni a lízingbe adott eszközök eredményét.

A 442. Egyéb eredményen belül tételesen ki kell mutatni a 442.11–12–13 Saját követelés értékesítés bevételét, ráfordítását, valamint az ezekhez kapcsolódó értékvesztés visszaírást.

A 442.21–22–23–24 soron kell szerepeltetni a követelés fejében átvett készletek között szereplő eszköz értékesítés bevételét, ráfordítását, értékvesztés elszámolását, visszaírását.

A 442.3–442.4 csoporton belül kell szerepeltetni a saját készletértékesítés, valamint a tárgyi eszközök és immateriális javak eredményének elszámolását.

A 442.51–53 sorok tartalmazzák az Szkr., illetve a Hpt. szerinti általános kockázati céltartalék képzését és ennek felhasználását, illetve felszabadítását.

A 442.61 és 442.62 Egyéb céltartalék képzése, illetve felhasználása, felszabadítása sorokban kell szerepeltetni az Szkr. és egyéb rendeletek szerint képzett, máshova nem sorolható céltartalékok képzését, valamint felhasználását, felszabadítását.

A 4427–44281–2. soroknak kell tartalmazniuk az egyéb, külön sorokban nem kiemelt bevételeket, ráfordításokat.

51. Általános igazgatási költségek

Ebben a tételcsoportban kell kimutatni a hitelintézet működésével (pénzügyi és befektetési szolgáltatásával) kapcsolatos összes általános, banküzemi költséget. (Az aktivált saját teljesítmények itt nem szerepelhetnek.)

Külön ki kell emelni a személyi jellegű kifizetések közül a bérköltségeket, az egyéb kifizetéseket, a társadalombiztosítási kiadásokat stb. (5111–5114). Részletezni kell még a fizetett bérleti díjakat, a számítástechnikai költségeket, szakértői díjakat, marketing költségeket is (512–515).

Az 516. Egyéb igazgatási költségek között a máshol fel nem sorolt költségeket kell szerepeltetni.

Az 517. Értékcsökkenési leírások közé a számviteli szabályok szerint az immateriális javak, tárgyi eszközök stb. után elszámolt tételek kerülhetnek.

61. Értékvesztés és kockázati céltartalék változása

Ebben a csoportban a saját és vásárolt követelések, befektetési célú értékpapírok, valamint vagyoni érdekeltségek értékelése kapcsán elszámolt értékvesztéseket és visszaírásokat, illetve csak a függő és jövőbeni kötelezettségekre elszámolt kockázati céltartalék képzéséből és felhasználásából, illetve felszabadításából adódó eredményt kell kimutatni. [Az Szkr. 23. § (2), (4), (5) és 24. § (5) bekezdése alapján a határidős és opciós ügyletekre képzett céltartalék itt nem szerepelhet, azt az előzőekben felsoroltak szerint kell külön sorokban feltüntetni.]

6. Szokásos (Üzleti) tevékenység eredménye

Ez a sor a hitelintézeti tevékenységgel kapcsolatos összes eddigi bevételnek, ráfordításnak és költségnek az egyenlegét: nyereségét, illetve veszteségét mutatja.

A 71. Rendkívüli bevétel és 72. Rendkívüli ráfordítás

Itt kell közölni a számviteli szabályok szerint elszámolt, rendkívülinek minősített bevételeket és ráfordításokat. Az itt szereplő tételeket a szöveges tájékoztatóban fel kell sorolni, és be kell mutatni a hozzájuk kapcsolódó – az eredménykimutatás más részeiben megjelenő – értékvesztéseket, értékvesztés visszaírásokat, céltartalék változásokat is.

73. Adózás előtti eredmény

E sor tartalmazza a hitelintézeti tevékenységből, működésből eredő összes tárgyévben elszámolt bevételnek, ráfordításnak és költségnek az egyenlegét.

A sor tartalmában megegyezik az Szkr. 2. számú mellékletében lévő I. típusú Eredménykimutatás 19. sorával.

81. Befizetett adó (év közben adóelőleg) év végén adófizetési kötelezettség

Év közben e soron a havi eredménykimutatásban a ténylegesen befizetett társasági adóelőleg összegét kell szerepeltetni (függetlenül attól, hogy a hitelintézet a fizetett adóelőleget könyveiben hol tartja nyilván).

Amennyiben a fizetett adóelőleg meghaladja az adófizetési kötelezettséget, az adóhatósággal szembeni követelés összegét (az adótöbbletet) az I. C. Tájékoztató adatok között külön (az 1.C 73.2 sorban) fel kell tüntetni.

Az év végére vonatkozó előzetes, még nem auditált jelentésekben azt az adófizetési kötelezettséget kell beírni, amelynek – az előzetes számítások szerint – az éves beszámolóban szerepelnie kell.

Az év végi végleges jelentésben szereplő adat megegyezik az éves beszámolóban lévő adófizetési kötelezettség összegével.

8. Adózott eredmény

A sor tartalmában megegyezik az Szkr. 2. számú mellékletében lévő I. típusú Eredménykimutatás 21. sorával.

91. Általános tartalék képzése

Itt kell feltüntetni a Hpt., illetve az Szkr. által előírt, az adózott eredmény terhére – az osztalék, illetve részesedés kifizetése előtt – megképzett általános tartalék összegét.

92. Általános tartalék felhasználása

E sorban az általános tartaléknak – a Hpt., illetve az Szkr. által előírt – a hitelintézet tevékenységéből adódó veszteség rendezésére igénybe vett értékét kell kimutatni.

93. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre

Itt kell szerepeltetni az előző években felhalmozott eredménytartalékból a részvényesek osztalékára, részesedésére történő felhasználást. E sor tartalmában megegyezik az Szkr. 2. számú mellékletében lévő I. típusú Eredménykimutatás 23. sorával.

94. Fizetett (jóváhagyott) osztalék, részesedés

Itt kell feltüntetni az év végi nyereségből a részvényesek osztalékára, részesedésére történő kifizetés összegét, megbontva a 941. sorban a kapcsolt vállalkozásnak, a 942. sorban pedig az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak fizetett osztalék, részesedés összegére.

A sor tartalmában megegyezik az Szkr. 2. számú mellékletében lévő I. típusú Eredménykimutatás 24. sorával.

9. Mérleg szerinti eredmény (év közben Eredmény)

Az itt közölt adatnak meg kell egyeznie a Felügyeleti mérleg forrás oldalán a 97. Mérleg szerinti eredmény (év közben Eredmény) soron jelentett adattal.

Év közben a hitelintézet főkönyvi adatain alapuló, az Szkr. 12. § (2) bekezdés előírásainak megfelelően havonta (beleértve az előzetes decemberi adatokat is) lezárt eredményének – a bevételek, ráfordítások és költségek egyenlegének – ténylegesen befizetett társasági adóelőleggel csökkentett összegét kell kimutatni. (Ezt az eredményt nem befolyásolja az, hogy a hitelintézet a fizetett adóelőleget könyveiben hol tartja nyilván).

Az előzetes decemberi eredmény kiszámításánál a bevételek és ráfordítások számbavételénél az adott pénzügyi helyzetnek megfelelően az összes (Hpt., Szmt. egyéb jogszabály által előírt) tartalékot el kell számolni, és a kiszámított adófizetési kötelezettség összegét kell figyelembe venni.

A végleges decemberi jelentésnél az (auditált) éves beszámoló (a pénzügyi mérleg) adata jelenti a mérleg szerinti eredményt.

Ez a sor tartalmában megegyezik az Szkr. 2. számú mellékletében lévő I. típusú Eredménykimutatás 25. sorával.

3.A SZAVATOLÓ TŐKE SZÁMÍTÁSA

A jelentés kitöltése

A táblázatban a Hpt. 5. sz. mellékletében foglaltak alapján kell levezetni a szavatoló tőkét (SZT).

A táblázat részletező soraiban külön kell levezetni az Alapvető és a Járulékos tőke elemeit, a kiszámítandó tőkék értékét, illetve a befektetési szolgáltatási tevékenység kockázatának fedezetéül szolgáló tőkét, külön kiemelve a kiegészítő alárendelt kölcsöntőke összegét, valamint a törvény egyes előírásaiban meghatározottak szerint a tőkével fedezendő túllépéseket, tőkekövetelményeket is figyelembe véve meghatározni a szavatoló tőkét, illetve annak részarányait.

11. Alapvető tőke elemei

A 11.1 Jegyzett tőke sorban kell összesíteni a jegyzett tőkének számító értékeket.

A 11.11 sorban a Cégbíróságon már bejegyzett és a számviteli előírások szerinti jegyzett tőke értékét kell kimutatni.

A Cégbírósághoz már benyújtott, de még be nem jegyzett tőkeleszállítás összegét a közgyűlés (alapító) döntés napját követően a bejegyzésig külön kell feltüntetni mindaddig, míg a leszállított (csökkentett) jegyzett tőke értéke bejegyzésre nem kerül.

A tőkekivonással végrehajtandó tőkeleszállítás (csökkentés) értékét a 12.2 sorban kell kimutatni.

Abban az esetben, amikor a jegyzett tőke leszállítást nem tőkekivonással, hanem (pl. a negatív eredménytartalék megszüntetésével) a tartalékok terhére hajtják végre, akkor az érintett tartalékokat, illetve a jegyzett tőke értékét a módosulásnak megfelelően kell feltüntetni, függetlenül attól, hogy a mérlegben a forrás oldalon – a cégbírósági bejegyzésig – változatlan összeggel a főkönyvi adatoknak megfelelően szerepel a jegyzett tőke és tartalékok értéke. A tőkeleszállítás nagyságát, és az egyes tartalékok érintettségét a tábla végén tájékoztató adatként külön ki kell mutatni.

A 11.12 sorban a befizetett – közgyűlési, alapítói döntés szerinti – jegyzett tőke emelését kell a hitelintézeteknek szerepeltetni a Hpt. előírása alapján. Itt a befizetett és a Cégbírósághoz bejegyzésre már benyújtott jegyzett tőke emelését attól a naptól kezdve figyelembe kell venni, hogy a tőkeemelésre vonatkozó és a cégbírósági benyújtás igazolását rögzítő határozatot, illetve befizetést igazoló dokumentumokat egyidejűleg a Felügyelet részére benyújtották.

A szövetkezeti hitelintézeteknél a Cégbírósághoz bejegyzésre még be nem nyújtott jegyzett tőke elemek (részjegy, vagyonjegyalap, vagyoni hozzájárulás stb.) összegét nem lehet figyelembe venni.

11.2 Tőketartalék

Ebbe a sorba a saját tőke elemei között szereplő és a számviteli szabályok szerint kimutatandó összeget kell feltüntetni.

11.31 Eredménytartalék

Itt a Felügyeleti mérleg saját tőke elemei közül az Eredménytartalék részletező (93.1 és 93.3) soraiban szereplő állomány összegét kell figyelembe venni

11.32 Eredménytartalék – Előzetes év végi eredmény átvezetésével kialakított előzetes eredménytartalék

Ezt a sort a mérleg fordulónapját követően (január 1-je után) a közgyűlés által elfogadott, auditált mérleg megjelenéséig lehet kitölteni, amennyiben az Igazgatóság döntött a javasolt osztalékról.

Az év végi előzetes mérleg szerint eredményként (várható eredménytartalékként) kimutatott 93.2 Eredménytartalék – közgyűlés által még jóvá nem hagyott előző évi sort csak abban az esetben lehet számításba venni, ha a jogszabályi előírások szerint kötelezően elszámolásra kerülő tételeket (értékvesztést, cél- és egyéb tartalékokat), illetve a tervezett osztalékfizetés összegét nem tartalmazza.

11.4 Lekötött tartalék

Ebbe a sorba a saját tőke elemei között szereplő és a számviteli szabályok szerint kimutatandó összeget kell feltüntetni.

11.51 Általános tartalék

Ide kerül az Hpt. előírásai szerinti állomány értéke. Itt kell szerepeltetni a korábbi években megképzett (és veszteségre még fel nem használt) általános tartalékot is.

11.52 Általános tartalék – előzetes év végi (közgyűlés előtti) adózott eredményből

Ebbe a sorba szerepel – az Hpt. előírásai szerinti – az előzetes év végi adatok alapján adózott eredmény sorban kimutatott összegnek megfelelően megképzett állomány értéke.

Ezt a sort a mérleg fordulónapját követően (január 1-je után) a közgyűlés által elfogadott, auditált mérleg megjelenéséig lehet kitölteni, amennyiben az Igazgatóság már elfogadta az előzetes év végi eredményt és döntött a javasolt osztalékról. A jóváhagyott adózott eredmény alapján képzett általános tartalékot az előző 11.51 sorban kell kimutatni.

11.6 Általános kockázati céltartalék

Ide kerül az Hpt. és a számvitel előírásai szerint az év végén (december 31-én) megképzett általános kockázati céltartalék teljes értéke. Év közben a megképzett, de a veszteségre még fel nem használt és a beszámolás időpontjában fennálló általános kockázati céltartalék állományt kell kimutatni.

Az általános kockázati céltartalékot – a hitelintézet számviteli politikájában meghatározott módon – a Hpt. 87. §-a alapján legfeljebb a korrigált mérlegfőösszeg 1,25 százalékáig lehet megképezni.

Az általános kockázati céltartalék – a beszámolási időszakában rendelkezésre álló – állományának a jogszabály által meghatározott hatályos adókulccsal kiszámított összegét külön sorban kell szerepeltetni.

11.7 Mérleg szerinti eredmény sorba csak az év végén a közgyűlés által elfogadott, auditált mérleg szerinti eredmény értéke kerülhet, mivel évközben a pozitív eredmény nem vehető figyelembe a szavatoló tőke számításánál.

12. Alapvető tőke módosítása

Ebbe a sorba kell – negatív előjel nélkül – az alapvető tőke kiszámításához szükséges alapvető tőkeelemek összegét csökkentő tételek értékét összesíteni.

12.1 Jegyzett tőke be nem fizetett összege

Itt kell negatív előjel nélkül a saját tőkénél feltüntetett még be nem fizetett jegyzett tőke összegét beírni.

12.2 Jegyzett tőke leszállításának (tőkekivonás miatti csökkentésének) értéke a cégbírósági bejegyzésig

Ebben a sorban a tőkekivonással megvalósuló – a közgyűlési (alapítói) határozat szerinti – jegyzett tőkecsökkentés (leszállítás) értékét kell szerepeltetni a döntést követő naptól kezdve addig, amíg a Cégbíróság azt be nem jegyzi, és a jegyzett tőke értéke ezzel nem módosul.

A szövetkezeti hitelintézeteknél bármilyen ok miatt visszavett (visszavásárolt) részjegyállományt, visszafizetett vagyoni hozzájárulás összegét itt kell kimutatni addig, amíg annak értéke, a jegyzett tőke leszállítása a Cégbíróságon nem kerül bejegyzésre.

12.3 Immateriális javak

Itt kell a számviteli szabályok szerint kimutatandó immateriális javak értékét feltüntetni, beleértve az Szmt. 25. § (2) bekezdésében az egyéb immateriális javak (1A.93.3 sor) között kimutatható alapítás-átszervezés aktivált értékét is.

12.4 Nem a pénzügyi intézmény elhelyezésére szolgáló ingatlan-vagyoni értékű jog

Ide kerül az Hpt. 5. sz. mellékletének előírása szerint a tárgyi eszközök között szereplő, de nem a pénzügyi intézmény elhelyezését szolgáló ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok értéke, amelyet az 1A.95.1 Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás célú tárgyi eszközök – ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni jogok sorban kell feltüntetni.

A 12.5 Visszavásárolt részvények sorban a hitelintézet által visszavásárolt saját részvényeinek könyv szerinti (nettó) értékét kell szerepeltetni.

12.6 Általános kockázati céltartalék adótartalma

Ide kerül az Hpt. és a számvitel előírásai szerinti általános kockázati céltartaléknak – a beszámolási időpontban fennálló állományának – a mindenkor hatályos társasági adókulccsal kiszámított összege.

12.7 El nem számolt értékvesztés és

12.8 Kockázati céltartalék hiánya

Ezekben a sorokban a Hpt. 87. § (1) bekezdés előírásai szerint az el nem számolt értékvesztésnek, illetve a kockázati céltartaléknak a meg nem képzett összegét (hiányát) kell feltüntetni, ideértve a könyvvizsgáló vagy a Felügyelet vizsgálata során feltárt céltartalék hiányt is. Itt a minősített állomány után a még el nem számolt értékvesztésnek, valamint a megképzendő kockázati céltartalék igénynek a még el nem számolt (pl. könyvelési késedelem miatti) összegét is jelezni kell.

A 12.9 Évközi negatív eredmény sorba az 1B.97 sorban kimutatott veszteség abszolút (negatív előjel nélküli) értéke kerül.

1. Alapvető tőke

Itt kell összegezni az alapvető tőkének a törvényi módosításokkal (levonandó tételekkel) figyelembe vett elemeit.

21. Járulékos tőke elemei

21.1 sorba kerül az alárendelt kölcsöntőkének minősülő minden olyan kölcsön, amely kielégíti a Hpt. 5. számú melléklet I. fejezet 2. pontjában foglaltakat, a d) pontban meghatározottak figyelembevételével, amely alapján a lejárat előtti 5 éven belül már csökkentett értéken vehető figyelembe az alárendelt kölcsöntőke.

A 21.2 értékelési tartalék sorba a számviteli előírások szerint kimutatott értékelési tartalék értékének a 70 százaléka kerülhet.

22. Járulékos tőkeelemek csökkentése a járulékos tőke alapvető tőkét meghaladó résszel

Itt kell kimutatni az 1. Alapvető tőke és a 21. Járulékos tőke elemek értéke közötti olyan különbséget, amelyet a törvény szerint nem lehet figyelembe venni a tőkemegfelelés kiszámításához.

22.1 Alárendelt kölcsöntőke be nem számítható része

A Hpt. 5. számú melléklet II. fejezet 3. pontjában foglaltak szerint az alárendelt kölcsöntőkének a tőkemegfeleléshez figyelembe vett szavatoló tőkébe beszámítható része nem lehet magasabb az alapvető tőke ötven százalékánál. Ebben a sorban azt a különbséget kell szerepeltetni, amennyivel az alárendelt kölcsöntőkének a 21.1 sorban kimutatott összege több az alapvető tőke felénél.

Az MFB esetében a külön jogszabály alapján a járulékos tőke az alárendelt kölcsöntőke összegét 50%-kal meghaladhatják, ha a többletet az alárendelt kölcsöntőke képezi.

22.2 Értékelési tartalék csökkentése az alapvető tőkét meghaladó résszel

A Hpt. előírásai szerint a járulékos tőkeelemeket csak olyan mértékig lehet figyelembe venni, amíg azok együttes összege nem éri el az alapvető tőkét, ezért az értékelési tartalék összegét csökkenteni kell, amennyiben önállóan, vagy az alárendelt kölcsöntőke csökkentett értékével együtt haladja meg az alapvető tőke értékét.

2. Járulékos tőke

Itt a módosított járulékos tőke értéke szerepelhet.

Amennyiben az alapvető tőke negatív értéket mutat, ebben az esetben a járulékos tőke összegét nem lehet a szavatoló tőkénél számításba venni.

3. Módosítandó szavatoló tőke

Itt az alapvető és a figyelembe vehető (korrigált) járulékos tőke együttes értékét kell feltüntetni.

41. Tőkemódosítás a PIBB miatt

A Hpt. 5. számú melléklet II. fejezet 4. pontjában meghatározottak szerint levonandó tételek összegét – negatív előjel nélkül – kell itt összesíteni.

A részletező sorokban minden (bel-, illetve külföldön létesített) hitelintézetbe (ideértve a hitel- és takarékszövetkezetet is), pénzügyi vállalkozásba, biztosítóba, befektetési vállalkozásba (továbbiakban: PIBB) történt befektetésekkel kapcsolatosan kimutatott állományok könyv szerinti nettó értékét kell kimutatni, függetlenül attól, hogy a hitelintézet azokat a könyveiben hol tartja nyilván.

A külföldi vállalkozás esetében a telephely szerinti ország előírása, engedélye, illetve a magyar jogszabályok által meghatározott tevékenység alapján kell eldönteni, hogy milyen PIBB vállalkozásként veendő figyelembe.

A 41.11, illetve a 41.12 sorokba azoknak a PIBB befektetéseknek, illetve a részükre nyújtott alárendelt kölcsöntőkének a könyv szerinti (értékvesztéssel csökkentett) nettó értékét kell feltüntetni, amelyekben a hitelintézet befolyásoló részesedéssel rendelkezik.

A 41.21, illetve a 41.22 sorokba azoknak a PIBB befektetéseknek, illetve a részükre nyújtott alárendelt kölcsöntőkének a könyv szerinti (értékvesztéssel csökkentett) nettó értékének együttes összegét kell feltüntetni, amelyekben a hitelintézet nem rendelkezik befolyásoló részesedéssel. (Ezek az adatok a limit kiszámításához szükségesek, és nem vonandók le a szavatoló tőkéből.)

41.3 Nem befolyásoló PIBB befektetés és alárendelt kölcsöntőke együttes összegének limit feletti része

Itt az előző (41.1 és 41.2) sorokban kimutatott minden nem befolyásoló részesedésű PIBB vállalkozás, befektetési vállalkozásban történt befektetés, valamint a részére alárendelt kölcsöntőkeként nyújtott hitel együttes nettó összegének a módosítandó szavatoló tőke 10%-át meghaladó értéket kell feltüntetni.

4. Prudenciális előírásokhoz tartozó szavatoló tőke

Az itt szereplő szavatoló tőke alapján kell a különböző (befektetési, a kockázatvállalási stb.) előírásokban meghatározott korlátozás szintjét megállapítani.

5. Limit túllépések és országkockázat tőkekövetelménye

Az 51. sorban az egyes szavatoló tőke meghatározott százalékát meghaladó limit túllépések összege kerül.

51. Túllépés tőkével fedezendő összege

Ezekben a részletező sorokban ki kell mutatni a Hpt. által a szavatoló tőke, illetve a vállalkozás jegyzett tőkéjének százalékában meghatározott korlátokat meghaladó túllépések (a hivatkozott sorokban részletezett) összegét, függetlenül attól, hogy a törvényi előírásoknak ezek után a hitelintézet miként felel meg.

A 52. sorban a – külön jogszabályban – meghatározott országkockázatok fedezetére szolgáló tőkekövetelményt kell kimutatni.

6. Pénzügyi és befektetési szolgáltatási tevékenység kockázatainak fedezetére szolgáló szavatoló tőke

Itt kell a prudenciális előírásokhoz tartozó szavatoló tőke értékének a limit túllépések és országkockázat tőkekövetelménnyel csökkentett összegét beírni

Ez a szavatoló tőke rész – a Hpt. és a Tpt. által meghatározottak szerint – szolgál a kereskedési könyvi, illetve a befektetési tevékenységi, valamint az egyéb kockázatok fedezetére. A részletező sorokban a szavatoló tőke összegét fel kell bontani az eddigi felhasználások (csökkentések) után megmaradó – további előírások szerint felhasználható – szavatoló tőkeelemekre.

71. Kereskedési könyv kockázatainak fedezetére szolgáló szavatoló tőke

Itt kell összegezni a részletező sorokban feltüntetett – a 71.1 sorban a kereskedési könyv nagykockázatánál felmerült többlet, a 71.2 sorban az egyéb – tőkekövetelményt.

A 72. sorban Deviza árfolyamkockázat tőkekövetelményét kell szerepeltetni.

8. Kereskedési könyvre és devizaárfolyamra tőke összesen

Itt az előző sorokban felmerült tőkekövetelményeknek a fedezetét kell részletezni

A 81. sorba a kereskedési könyvi, illetve a deviza árfolyam-kockázatára – a jogszabályi előírásnak megfelelően – felhasznált alapvető tőke összegét kell beírni.

A 82.1 sorba a kapott kiegészítő alárendelt kölcsöntőke teljes összege kerül függetlenül attól, hogy a kereskedési könyvi, illetve deviza árfolyamkockázatra mekkora része kerül felhasználásra.

A kiegészítő alárendelt kölcsön tőke és a járulékos tőke elkülönített része együttesen nem haladhatja meg a kereskedési könyvre, illetve deviza árfolyamkockázatra elkülönített alapvető tőke 150%-át. Ennek megfelelően a 82. sorba a kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéből, a 83. sorba a járulékos tőkéből a kereskedési könyv és a devizakockázat fedezésére felhasználható (kiegészítő alárendelt kölcsöntőke nélküli) összege írandó.

A járulékos tőke felhasznált összegét arányosan meg kell bontani és elemei szerint külön sorban kimutatni.

9. Szavatoló tőke

A szavatoló tőke értékét ez a sor jelenti (a 6. sor összegéből le kell vonni a 8. sorban lévő összeget). Ez a szavatoló tőke a tőkemegfelelési mutató számításának, illetve a szavatoló tőkéhez rendelt más korlátozó előírásnak a viszonyítási alapja.

A jegyzett tőke módosulásával (felemelésével, leszállításával) kapcsolatosan az új adatok alapján a szavatoló tőke megállapítására (illetve tőkemegfelelési mutatóra) vonatkozó számításokat a szükséges dokumentumokkal együtt a Felügyelet részére meg kell küldeni.

Tájékoztató adatok

Mivel az előzetes év végi eredmény a hitelintézeteknél különböző időpontokban kerülhet át az eredménytartalékba, az összehasonlíthatóság érdekében az előzetes év végi eredmény elfogadásának különböző fokozatait a tájékoztató adatok között külön fel kell tüntetni.

A 1113. sorban a tartalékok terhére történő tőkecsökkentést kell kimutatni.

Itt nemcsak a tartalékok terhére és ,,nem tőkekivonással'' történő jegyzett tőke leszállításának összegét kell feltüntetni, hanem azt is, amikor a jegyzett tőke leszállítása a tőkekivonás mellett a tartalékokat is érinti. A 3A.11, illetve a 3A.122 sorok összességének és részletezésének meg kell felelni a közgyűlés (alapító) által jóváhagyott jegyzett tőke leszállítására vonatkozó értékeknek.

A tőke csökkentése miatt érintett tartalékok módosulását külön-külön (a 112.1 sorban a tőke-, a 113.3 sorban az eredmény-, és a 114.1 sorban a lekötött tartalékot) a változásnak megfelelően kell feltüntetni.

A felügyeleti mérlegben a forrás oldalon a jegyzett tőke és tartalékok értékét – a cégbírósági bejegyzésig – változatlan összeggel kell kimutatni.

3.B TŐKEMEGFELELÉSI MUTATÓ SZÁMÍTÁSA

A táblázat a tőkemegfelelési mutató számításának ellenőrzésére szolgál. Az eszköztételek súlyozása mellett összevontan tartalmazza a függő és jövőbeni kötelezettségek súlyozott értékét, valamint a származtatott termékek partnerkockázatának választott módszer szerinti értékét.

Az eszközök súlyozását a tőkemegfelelési mutató számításáról szóló, vonatkozó PM rendelet tartalmazza. A rendelet szerint a tőkemegfelelési számítást csak a nem-kereskedési könyvben nyilvántartott eszközökre és mérlegen kívüli tételekre kell vonatkoztatni.

Az eszközöket könyv szerinti (nettó) értéken, a mérlegen kívüli tételeket – a származtatott ügyletek kivételével – céltartalékkal csökkentett nyilvántartási értéken kell szerepeltetni.

A származtatott termékek közül a kiírt opciókat más mérlegen kívüli tételhez hasonlóan céltartalékkal csökkentett nyilvántartási értéken, az egyéb származtatott ügyleteket a tőkemegfelelési mutató számításáról szóló PM rendelet szerint választható módok egyikén kell közölni.

A táblázat az eszközök száz százaléknál alacsonyabb súlyozását – a rendeletben előírt feltételek és tényezők szerint – külön csoportokba sorolja.

A jelentésben szerkezetileg elkülönülnek a pénzeszközök, a teljes mértékben tőkével fedezendő tételek, a követelés kötelezettje, illetve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátója miatti alacsonyabb súlyozás, a garantőr, illetve készfizető kezességvállaló személye miatti alacsonyabb súlyozás és a biztosítékba helyezett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátója szerinti alacsonyabb súlyozás.

A tőkével fedezendő összegeknél csak a közvetlen, a hitelintézet mérlegében szereplő tételek miatti korrekciók szerepelhetnek, a közvetett tulajdonlás miatti szavatoló tőke levonásokat nem szabad figyelembe venni.

Azokban az esetekben, amikor a száz százalékosnál alacsonyabb eszközsúlyozás valamilyen feltételhez kötött, az eszköz a táblázatban két soron található. Az egyik sorba kerül az az érték, amely mögötti eszközök teljesítik a jogszabályi feltételt, a másik mögé, amelyek nem.

A jogszabályi feltétel a tőkemegfelelési mutató számítására vonatkozó rendeletben előírtak szerinti alacsonyabb súlyozással (és nem a teljes kockázattal) történő figyelembevételt jelenti. A jogszabályi feltételnek nem megfelelő hányad az adott tételeknek az a része, amely továbbra is 100% súllyal szerepel a TMM számításában.³³

A nem száz százalékos súlyú súlyozott tételek összesen sorban összegezni kell mindazon nevesített eszköztételeket, amelyeknek a súlya kisebb, mint száz százalék.

A Száz százalékos súlyú eszköztételek sorban összegezni kell a nevesített tételek közül a száz százalékos súlyozásúakat, valamint a banki könyvben szereplő, nem nevesített száz százalékos súlyozású eszközöket.

A mérlegen belüli és mérlegen kívüli súlyozott tételek összegzéséhez át kell vezetni a 3.C táblából a függő kötelezettségek (3C1n) és az egyéb jövőbeni kötelezettségek (3C2n) súlyozott értékének összegét, külön sorban a kiírt opciók, valamint a származtatott ügyletek együttes súlyozott értékét.

A 63. sorban kell a származtatott ügyletek, illetve a kiírt opciók súlyozott értékét összesíteni.

A 63.1 sorba kell a származtatott ügyletek partnerkockázatával kapcsolatos súlyozott értéket a 3.E, 3.F, illetve a 3G táblázatokból összesítve átvezetni. Piaci árazás esetén a partnerkockázat súlyozott értékét a 3.E1–3.E9, valamint a 3.F1–3.F9 táblázatok 3. sorának összegei alkotják. Az eredeti kockázat módszere szerint a 3.G1 és a 3.G2 táblázatok 3. sorban szereplő összegét kell feltüntetni. Ha egy intézmény az eredeti kockázat módszerét választja, de rendelkezik néhány olyan szerződéssel, amelynek értékeléséhez kizárólag a piaci árazás módszere alkalmazható, akkor a 3.G1 és 3.G2 táblázatokból számított összeghez hozzá kell adni a vonatkozó piaci árazási táblák 3. soraiban szereplő összeget is.

A kiírt opciókat külön a 63.2 sorban kell feltüntetni, mert azok kockázati súlya 100 százalék.

A 61., 62., és 63. sorokban kimutatott tételek súlyozott összegek együttesen alkotják a korrigált mérlegfőösszeget, a tőkemegfelelési mutató nevezőjét.

A tőkemegfelelés számításához a szavatoló tőkét a 3.A táblázat 9. sorából kell átvezetni. A szavatoló tőke és a korrigált mérlegfőösszeg hányadosa alkotja a tőkemegfelelési mutatót.

3.C MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK

A jelentés célja

A táblázat célja a hitelintézet mérlegen kívüli tételeinek, ügyeleteinek kockázati felmérése.

A jelentés kitöltése

A jelentés első részében a Függő és jövőbeni kötelezettségek súlyozása kerül bemutatásra.

A fekvő táblázatban a mérlegen kívüli tételeknek a tőkemegfelelési mutató kiszámításához szükséges adatok ellenőrzéséhez szolgál. Az adatokat a számviteli adatokat a számviteli nyilvántartások szerint a tőkemegfelelési mutató számításáról szóló PM rendeletben foglalt súlyoknak megfelelő csoport bontásban kell szerepeltetni.

A táblázat sorai a mérlegen kívüli tételeket a hitel-egyenértékesítéshez használt, valószínűségeket tükröző ügyletkockázat csoportosításban kell összegezni.

A 3.C Függő és jövőbeni kötelezettségek súlyozása táblázatban nincs minden tétel felsorolva, és egyes sorokba kiemelve, illetve csoportosítva kell az ügyleteket kimutatni.

A táblázat rendszere a TMM számítására vonatkozó rendelet szerint épül fel és a sorok kitöltése is az ott meghatározott tartalomnak megfelelően történik.

Az a), b), c), d) oszlopokban a mérlegen kívüli kötelezettségeknek a megképzett céltartalékkal csökkentett nyilvántartási értékét kell a hitelegyenértékesítés második lépcsőfokának megfelelő eszközkockázati súlyt jelző oszlopba beírni súlyozás nélkül. A 0 százalékos súlynál meg kell különböztetni az ügyfél (nem valódi penziós ügyletnél az értékpapír kibocsátója) és a biztosíték (garantőr, óvadéki értékpapír kibocsátója) miatti 0 százalékos súlyozást.

Az f), g), h) oszlopokban a mérlegen kívüli kötelezettségeknek a súlyozott értékét kell kimutatni azoknál az ügyleteknél, amelyeknél a hitel egyenértékesítés a szűkebb értelemben vett ügyfél kockázata alapján történik. Mindazon ügyleteket, ahol az eszköz súlyozását kell figyelembe venni az ügyletben partnerként szereplő ügyfél kockázati súlyozása helyett (pl. nem valódi penziós ügyletek), az ügyletet a kibocsátó szerinti kockázati súlyozásnak megfelelő, ügyfél oszlopban kell közölni.

A j), k), l) oszlopokban azok az ügyletek szerepelnek, amelyeknél nem az ügyfél, hanem a biztosíték kockázati súlya alapján történik a hitel egyenértékesítés. Például, ha valamely vállalati ügyfélért kibocsátott garanciavállalási ügyletet egy ,,A'' zónába tartozó hitelintézet által kibocsátott, óvadékba helyezett értékpapír biztosítja, akkor a kockázati súlyt nem az ügyfél, hanem az óvadékba helyezett értékpapír kibocsátója szerint kell súlyozni. Az ilyen típusú ügyleteket kell a súlyozott értékkel a j), k), l) oszlopokban szerepeltetni. A súlyozott értékek mindkét esetben a hitelegyenértékes súlyozására vonatkoznak. A közepes kockázatú ügyletek esetében a céltartalékkal csökkentett nyilvántartási értéket először a közepes ügyletkockázat miatt be kell szorozni 50%-kal, majd a megfelelő ügyfélhez vagy biztosítékhoz tartozó kockázati súllyal. Ezt a végső összeget kell a megfelelő rubrikában szerepeltetni.

Az ügyletekre vonatkozó kockázati csoportok mindegyikében található egy olyan sor, amelyikbe a külön nem nevesített ügyletek besorolhatók. Olyan intézmények, amelyek ezekben a sorokban jelentős összegű állományokat tüntetnek fel, a negyedéves szöveges jelentésben röviden be kell mutatniuk az ügyletet.

A súlyozott érték összesen oszlopba a hitelegyenértékesre átszámított ügyleteknek az eszközkockázati súllyal kiszámított értékei kerülnek.

A hatályos szabályozás szerint az éven belüli le nem hívott ígérvények és hitelkeretek, valamint az azonnali hatállyal, bármikor feltétel nélkül felmondható éven belüli és éven túli keretek nulla ügyletkockázati súlyt kapnak.³⁴

A 3.C142 Le nem hívott éven belüli, vagy bármikor feltétel nélkül azonnal felmondható hitelkeret, ígérvény sorban csak a – jogszabály szerint – kockázatmentesnek számító le nem hívott és éven belüli eredeti lejáratú hitelkeretek és ígérvények, vagy bármikor, feltétel nélkül, azonnal hatállyal felmondható hitelkeretek, illetve ígérvények sorolhatók.

Az eredeti lejárat szerint évet meghaladónak minősülő, le nem hívott hitelkeret és ígérvény súlyozása 50% és a 17. sorban a 3.C125 Le nem hívott éven túli hitelkeretek, ígérvények sorban kell szerepeltetni.

Az előzőektől eltérő hitelkereteket, illetve ígérvényeket 100% kockázatúak között, a 3.C118 Teljes kockázatú hitelkeretek sorban kell kimutatni. Itt kell feltüntetni azokat a hitelkereteket is, amelyekből beszámolás időpontjáig a lejárat előtt már folyósítás történt.

A mérlegen kívüli tételeket a táblázat folytatásában a Függő és jövőbeni kötelezettségek, származtatott és azonnali ügyletek címmel más szempontból kell kimutatni.

Az egyes állományokat a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó, illetve nettó értéken kell feltüntetni. Az egyes állományokhoz tartozó céltartalékot külön oszlopban kell szerepeltetni.

Az álló táblázatban a mérlegen kívüli tételek közül a függő és jövőbeni kötelezettségeket a tőkemegfeleléshez használt ügyletkockázati csoportosításban, de a részletezés szerint kiemelt sorokban, illetve a mérleghez hasonló devizális bontásban kell bemutatni.

A származtatott partnerkockázattal rendelkező ügyleteknél a követelés összegét, a kiírt opcióknál és az egyéb ügyleteknél a kötelezettség értékét kell kimutatni.

Az azonnali (spot) ügyleteket a 62.21 és 62.23 sorokban kell feltüntetni.

3.D.1–D.2 SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK (kötési ár, tényleges elvi főösszegek)

A jelentés célja

A táblázatok célja a származtatott ügyletekkel kapcsolatos hitelintézeti aktivitásnak és a fennálló ügyletek típusának és jellegének egy durva módszerrel történő felmérése.

A jelentés kitöltése

A hitelintézet portfoliójában lévő származtatott ügyleteket a hátralévő lejárat szerint kell kimutatni külön csoportosítva a ,,banki'', valamint a kereskedési könyvben szereplőket a lejárati időintervallumoknak megfelelően kötési áron, illetve az elvi főösszeg (alapösszeg) szerint.

A 3.D.1 táblázatból a kereskedési célú ügyletek nagysága szolgál a kereskedési könyv vezetése alóli korlátnál alkalmazott mérőszám számításához. Ezeknek az ügyleteknek az összesen összege, mint a származtatott ügyletekből származó előjeltől független pozíció kerül számbavételre.

A 3.D.1 táblázatban a származtatott ügyletekre vonatkozó szerződéseket kereskedési célú és nem kereskedési célú szerződésekre, a 3.D.2 táblázatban fedezeti és nem-fedezeti célú ügyletek megbontásban kell feltüntetni.

A jelentés céljából fedezeti célúnak minősülnek mindazon ügyletek, amelyek számviteli elszámolása fedezeti műveletként történik. A többi műveletet nem fedezeti célúnak kell tekinteni.

Az ügyleteket szerződésenként összesítve, a lejárattól és a fedezeti céltól függően, kötési áron kell szerepeltetni.

A kötési árat a szerződött mennyiség és az alapul szolgáló termék egy egységének a kötéskori árfolyama határozza meg. Ha a kötési ár nem forint azt az MNB középárfolyamon át kell forintra számolni. Kamatlábügyletek és swapok esetén az elvi főösszegeket kell a táblázatban feltüntetni.

Általános elv, hogy azokat az ügyleteket, amelyeket több szerződés típushoz is lehetne sorolni, a tőkemegfelelési mutató számításáról szóló PM rendelet szerinti magasabb kockázati súlyozású ügyletek közé kell helyezni. A több devizás kamatlábügyleteket a 3.D.1 és a 3.D.2 táblázatokban devizaügyletként kell kezelni. A szerződés típusokon belül elkülönülnek a tőzsdei és a nem tőzsdei ügyletek.

3.E SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK PARTNERKOCKÁZATA – Piaci árazás módszere szerint (Pozitív pótlási költség)

3.F SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK PARTNERKOCKÁZATA – Piaci árazás módszere szerint (Negatív pótlási költség

A jelentések célja

A táblázatok célja a hitelintézetnek a ,,banki'' könyvében szereplő származtatott ügyleteinek kockázati felmérése a tőkemegfelelési mutató számításához.

A jelentés kitöltése

A jelentések első részében – a), b), c) oszlopokban – az ügyletek piaci értéke, a második részében az ügyletek súlyozása kerül bemutatásra a hátralévő futamidő szerint.

A súlyozott értékeket a d), e), f) oszlopokban, együttes összegüket a g) oszlopban kell kimutatni.

A kereskedési könyvet vezető hitelintézetek, továbbá a részvény-, nemesfém (ideértve az aranyt is) vagy áruügyletekkel rendelkező hitelintézetek a banki könyvben nyilvántartott ügyletekre nézve a tőkemegfelelés számításához a piaci árazás módszerét kell, hogy alkalmazzák. A súlyozást csak a tőzsdén kívüli ügyletekre, valamint a 14 napon túli eredeti lejárati határidővel kötött devizaügyletekre, és az 5 napon túli eredeti lejárati határidővel rendelkező értékpapír ügyletekre kell elvégezni. A tőzsdei ügyletek és a 14 napon belüli eredeti lejárattal devizaügyletek, illetve 5 napon belüli eredeti lejárattal rendelkező értékpapír ügyletek tájékoztató adatként szerepelnek a táblázatokban.

A piaci árazás módszerének első lépése a rendelet szerint azoknak az OTC szerződéseknek az elkülönítése, amelyek esetében a piaci érték pozitív, azoktól az ügyletektől, ahol a pótlási költség negatív. Az utóbbiak ugyanis a veszteséges szerződések, amelyeknél – a veszteség, mint ,,negatív'' pótlási költség miatt – a kockázat meghatározásához csak a lehetséges jövőbeni hitelkockázatot kell venni.

A származtatott ügylet kockázata a piaci árazás módszere szerint a pozitív pótlási költséggel rendelkező szerződéseknél a pótlási költség és a lehetséges jövőbeni hitelkockázat összegének az eszközkockázati súllyal megszorzott értéke.

A lehetséges jövőbeni hitelkockázat a pótlási költségnek a potenciális időben volatilitástól függ. A lehetséges jövőbeni hitelkockázatot a szerződés kötési ára (tényleges elvi alapösszege), valamint a hátralévő futamidő tükrében meghatározott árfolyam változási hatást tükröző tényező szorzata adja.

A negatív vagy nulla pótlási költségű szerződések esetén a tőkemegfelelési mutató számításáról szóló PM rendelet értelmében az ügyletkockázatot csak a lehetséges jövőbeni hitelkockázat határozza meg.

Az árfolyam változási tényezőt szerződés típusonként és futamidőnként a tőkemegfelelési mutató számításáról szóló PM rendelet határozza meg. A hivatkozott rendelet tartalmazza az eszközkockázati súlyokat is.

A 3.E és 3.F tábla a származtatott ügyletek partnerkockázata szerinti adatokat szerződés típusonként összesítve tartalmazza.

1. – Kamatlábszerződések

2. – Devizaszerződések

3. – Egydevizás részvényszerződések

4. – Többdevizás részvényszerződések

5. – Egydevizás kötvényszerződések

6. – Többdevizás kötvényszerződések

7. – Nemesfém- és aranyszerződések

8. – Áruszerződések

9. – Hitelderivatívák

A tőkemegfelelés számításához a származtatott termékekre vonatkozó táblázatokból a 3. sorban szereplő g) Súlyozott értékek összesen oszlopban összesített értékek összegei adják a származtatott ügyletek partnerkockázatát.

Segédtáblázatokat lehet alkalmazni a tőkemegfelelési számítás ellenőrzéséhez szükséges kockázatok felmérése érdekében. A segédtáblázatokat nem kell a Felügyelet részére megküldeni, de a hitelintézet nyilvántartásában el kell helyezni.

Az összesített hitelintézeti jelentések készítéséhez az adatokat szerződéstípusonként külön-külön tábla tartalmazza.

A 3.E.1–9 számozású táblák a Piaci árazás szerinti kockázat – pozitív pótlási költségű szerződéseket, a 3.F.1–9 számozású a Piaci árazás szerinti kockázat – negatív pótlási költségű szerződéseket tartalmazza.

A táblák megnevezése és számozása a szerződés típusok szerint az alábbiak:

1. – Kamatlábszerződések

2. – Devizaszerződések

3. – Egydevizás részvényszerződések

4. – Többdevizás részvényszerződések

5. – Egydevizás kötvényszerződések

6. – Többdevizás kötvényszerződések

7. – Nemesfém- és aranyszerződések

8. – Áruszerződések

9. – Hitelderivatívák

A tőkemegfelelés számításához a származtatott termékekre vonatkozó táblázatokból a 3. sorban szereplő Súlyozott értékek összesen összegei adják a származtatott ügyletek partnerkockázatát. A súlyozott értékek kiszámítását a tábla megduplázásával, az ügylet piaci értékeit részletező táblához hasonló, de a súlyozott értékeket tartalmazó táblával lehet elősegíteni.

Minden tábla azonos struktúrában épül fel a kockázat számítási módja, a lejárat, a fedezeti cél és az eszközsúlyozás szempontjából.

A kockázat számításához a táblázatok két információs részhalmazt tartalmaznak: a származtatott ügyletnek az eszközkockázattal súlyozott pozitív pótlási költségét és a származtatott ügylet eszközkockázat szerinti végső súlyozott értékét. A két összeg közötti matematikai összefüggés az alábbi:

Végső súlyozott érték = az eszközkockázattal súlyozott pozitív pótlási költség vagy nulla + az ügyfélkockázattal súlyozott lehetséges jövőbeni hitelkockázat, ahol a lehetséges jövőbeni hitelkockázat = a szerződés típushoz tartozó lejárattól függő árfolyam változási tényező és a szerződés kötési árának szorzata.

Az ügylettel kapcsolatos alacsony kockázatú biztosíték figyelembevétele az eszközsúlyozásnál (partnersúlyozásnál) kerül figyelembevételre. Amennyiben egy ügylet mögötti alacsony kockázatú biztosíték fedezi a pótlási költséget és a lehetséges jövőbeni hitelkockázatot, akkor az eszközsúlyozásnál nem a partner, hanem a biztosíték kockázata lesz meghatározó. Természetesen, ehhez szükséges az, hogy a biztosíték a tőkemegfelelési mutatóról szóló, PM rendeletben foglaltaknak megfeleljen.

3.G. SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK PARTNERKOCKÁZATA – Eredeti kockázat módszere szerint

A jelentések célja

A táblázat célja a hitelintézetnek a ,,banki'' könyvében szereplő származtatott ügyleteinek nem a piaci, hanem az eredeti kockázat szerinti felmérése a tőkemegfelelési mutató számításához.

A jelentés kitöltése

Ha egy intézmény nem vezet kereskedési könyvet, akkor az eredeti kockázat módszere szerint is számíthatja a származtatott termékek tőkekövetelményét. Az eredeti kockázat módszere azonban nem alkalmazható részvény, nemesfém és áruszerződések esetén. Azokra a partnerkockázat tőkekövetelményének kiszámításához csak a piaci árazás módszere alkalmazható.

Az eredeti kockázat módszere eltekint a szerződés napi árazásától, a kötési értékhez képest vélelmezett árfolyam elmozdulást magasabb szorzószámokkal az eredeti futamidő alapján a kötési értékre vagy a tényleges elvi főösszegre vetíti.

A jelentés első részében – a), b) és c) oszlopokban – az ügyletek piaci értéke, a második részében az ügyletek súlyozása kerül bemutatásra az eredeti futamidő szerint.

A súlyozott értékeket a d), e), f) oszlopokban, együttes összegüket a g) oszlopban kell kimutatni.

A tőkemegfelelés számításához a származtatott termékekre vonatkozó táblázatból a 3. sorban szereplő g) Súlyozott értékek összesen oszlopban összesített értékek összegei adják a származtatott ügyletek partnerkockázatát.

Eredeti kockázat szerinti módszeréhez kapcsolódó Segédtáblázatok a következők:

3.G.1 – Kamatlábszerződések

3.G.2 – Devizaszerződések

4.A LEJÁRATI ÖSSZHANG ELEMZÉS

A jelentés célja

A táblázat célja a hitelintézet likviditási kockázatának mérése.

A jelentés kitöltése

A jelentést a vonatkozási (beszámolási) időpontra elkészített mérleg adataiból kiindulva a vonatkozó szerződésekkel összhangban kell kitölteni.

Az Eszközök és Források részletezése a Felügyeleti Mérleg főbb csoportosítása szerint történik. Az Eszközök és a Források felsorolásánál az időbeli elhatárolásokat nem kell szerepeltetni. Az eszközöket könyv szerinti értéken kell besorolni.

Az eszközökhöz és a forrásokhoz tartozó várható bevételeket és ráfordításokat, valamint a működési költségekkel kapcsolatos pénzkiadásokat az eszközöktől és a forrásoktól elkülönítetten kell szerepeltetni. A szerződés szerinti bevételek között nem szabad szerepeltetni azokat a kamatbevételeket, amelyek olyan szerződésekhez kapcsolódnak, ahol a tőke vagy a kamattörlesztés 30 napon túl lejárt.

A bevételek és ráfordítások kimutatását a beszámolási időszak végétől számított egy évre előre kell kimutatni. Hitelintézet a kamat- és díjtételekkel kapcsolatosan dönthet úgy, hogy mind a bevétel, mind a ráfordítás oldalon a kamatokat csak a beszámolási időpontot követő – legfeljebb – 365 napos időszakra szerepelteti.

Az a) Lejárt oszlopban könyv szerinti értéken ki kell emelni a lejárt tételeket. Az eszközökre vonatkozó lejárt oszlopban a lejárt eszköz teljes könyv szerinti értékét kell szerepeltetni.

Lejárt tételként kell feltüntetni azokat a betéteket, illetve a hitelintézet által kibocsátott értékpapírokat is, amelyeket a lejárat után (az esedékességkor) az ügyfelek nem váltottak ki.

Amennyiben a hitelintézetnek tudomása van a lejárt eszközökkel kapcsolatos esetleges pénzbefolyásról, illetve lejárt források miatti kifizetésről, akkor azt csak a táblázat 91., illetve 92. sorában lehet figyelembe venni.

A b)–i) oszlopokban a lejárattal rendelkező tételeket a hátralévő esedékesség (futamidő) szerint kell kimutatni. A halasztott fizetésű lakáscélú és tandíjhitelek esetében a tőkésített kamatokat, amelyekre a Szkr. szerint céltartalékot kell képezni, a lejárati bontásban nem szabad feltüntetni.

Az eszközök közül azokat a tételeket, amelyek a beszámolás (hónap vége) időpontjától számítva legfeljebb 7 napon belül ténylegesen visszafizetésre, beváltásra, eladásra (pl. értékpapír) kerültek, és már nem lehet (mert megszűnt) a szerződés szerinti időintervallumba besorolni, azokat a 0–7 napig terjedő oszlopban és a megfelelő sorban kell feltüntetni az adatszolgáltatás során.

A forrás oldalon lévő tételek besorolásánál azokat a tételeket (betéteket), amelyeknél a lekötés – a szerződésnek megfelelően – folyamatosan meghosszabbítódik, abban az oszlopban kell feltüntetni, amelyik időszakra a lejárat köttetett.

A j) oszlopban a konkrét lejárathoz (esedékességhez) nem kötődő eszköztételeket (pl. befektetési jegy) kell feltüntetni. Amennyiben a források között lejárat nélküli források szerepelnek, azokat az azonnal esedékes források (0–7 nap) között kell feltüntetni, kivéve a hátrasorolt kötelezettségek, az egyéb kötelezettségek (pl. részjegy), illetve a saját tőke + céltartalék sorokban feltüntetett összegeket. A lejárat nélküli forrásoknál történő változásokat az átcsoportosítások között (a 35. sorban) kell a várható kifizetésnek megfelelően feltüntetni.

A 90 nap fölött, illetve 1 év után a kalkulálható bevételeket és kiadásokat a 93. és 94. sorokban kell jelenteni.

A k) CT oszlopban kell szerepeltetni a beszámolás napján fennálló, a mérlegen kívüli tételekhez kapcsolódó, valamint az eszköz oldalon lévő a lakáscélú és tandíjhitelek tőkésített kamatához tartozó céltartalék állományát Az eszköz oldalon szereplő céltartalék értékeket is pozitív előjellel kell feltüntetni, de összegük az l) Összesen oszlop értékének kiszámításakor levonandó tétel.

A forrás oldalon lévő összes céltartalékot – beleértve a függő és jövőbeni kötelezettségek utáni állományt is – a 13.7 sorban kell feltüntetni. A függő és jövőbeni kötelezettségek utáni céltartalékot a mérlegen kívüli kötelezettségekhez tartozó sorokban kell részletezni, és a 4.A.51 sorban összesíteni. A kimutatott céltartalékokat nem kell az l) oszlophoz hozzáadni, mivel a 13. Források összesítő k) oszlopában szerepeltetni kell.

Az l) Összesen oszlopban a lejárt, a lejárattal feltüntetett, illetve a lejárat nélküli oszlopok összesített értékét az eszközoldali értékvesztés (céltartalék) levonásával kell kimutatni.

A 13.1 Betétek sorban a látra szóló betétek és betét jellegű források a b) 0–7 nap oszlopba kerülnek, míg a lekötött betéteket az esedékességüknek megfelelő időkategóriába kell besorolni. A folyamatos lekötésű betéteket a legközelebbi megújuló lekötési időpontnak megfelelő lejáratnál kell szerepeltetni.

A 13.11 Lakossági betétek sorban a lakossági betéti konstrukciókat igénybe vevő magánszemélyektől gyűjtött betéti forrásokat kell szerepeltetni. A betétállomány fennmaradó részét a 13.12 Egyéb betétek sorban kell szerepeltetni.

A 13.4 Hitelezői jogot megtestesítő értékpapírok sorban a kibocsátott értékpapírokat a lejárat (esedékesség) szerint, amennyiben valamelyik konstrukciójú értékpapír konkrét lejárathoz nem köthető, akkor a 0–7 nap közötti oszlopban kell jelenteni.

A 21. Bázispozíció sorban kimutatott értékek a hátralévő futamidő szerinti összesített (11. és 12. sor) eszköz- és (13. és 14. sor) forrástételek oszloponkénti különbségeként számítandó.

A 22. Halmozott bázispozíció sorban az egymást követő oszlopokban számított bázispozíciók összeadásával létrejött értékeket, azaz a kumulált összeget kell feltüntetni.

A mérlegtételek bázispozíciójának módosítását a 31–37. sorokban kell elvégezni az egyes lejáratkor fel nem vett betéteknek, valamint a lejárat nélküli eszközöknek, illetve forrásoknak – a várható teljesítéshez igazodó – átcsoportosítása miatt.

A lejárat nélküli tételt csak akkor kell átcsoportosítani, ha a hitelintézetnek biztos tudomása van arról, hogy abból egy meghatározott időintervallumban bevétele (pl. a székház eladásra kerül) vagy kiadása keletkezik. (A saját tőke nem átcsoportosítható!)

A módosító adatok alapértelmezésben – mivel főleg forrásoldali változásokat jelentenek – a bázispozíció értékét csökkentő tételek, ezért a számítás során mint levonandó összeget kell figyelembe venni, de a negatív előjeleket nem kell kitenni. A lejárat nélküli eszközök hozzáadandó tételek a bázispozícióhoz. Az előjeleket itt sem kell kitenni, de az ugyanazon sorban lévő ellentétes – az alapértelmezéstől eltérő – változásnál a negatív előjelet ki kell tenni.

A 31. Betétek átcsoportosítása sorban a másik időoszlopba áthelyezendő betétösszegeket kell feltüntetni. Itt azokat a látra szóló betéteket, folyamatos lekötésű betéteket, külön sorban kiemelve a lakosságot, illetve azt a lejárt, fel nem vett, vagy a lejáratkor várhatóan visszafizetésre nem kerülő (visszamaradó) betétállományt kell szerepeltetni az eredeti időoszlopban, amelyet a hitelintézet a saját ismeretei szerint más időintervallumban fog kifizetni. (Ezeket az átcsoportosításra kerülő betétösszegeket az eredeti időintervallumban – a kétszeres számbavétel elkerülése miatt – pozitív értékkel kell figyelembe venni, és hozzá kell adni a korrekció során a bázispozíció értékéhez.) Az átcsoportosítandó lejárt betétek összegét az a) oszlopban kell kimutatni.

A 32. Betétek becsült kifizetése (levonandó) sorban kell a 31. sorban feltüntetett betétösszegeknek a más időoszlopban történő korrekcióját kimutatni. Ezeket a ,,visszamaradó'' betéteket a hitelintézet által becsült lejáratoknak megfelelő időintervallumokba kell elhelyezni. (Ezeket a várható kifizetés szerint átcsoportosított betétösszegeket az új időintervallumban – a kétszeres számbavétel elkerülése miatt – mint levonandó tételeket kell figyelembe venni a módosított bázispozíció kiszámítása során.)

A 33. Nem betéti, lejárat nélküli források átcsoportosítása (levonandó) sorban azokat a szerződés szerint lejárat nélküli forrásokat kell kimutatni, amelyeket a bázispozíció kiszámításánál azonnali kifizetésűeknek kell jelenteni. A b) oszlopban az átcsoportosítandó állományt, illetve a j) oszlopból kikerülő összeget negatív előjellel kell feltüntetni. Az átcsoportosított összegeket, mint levonandó tételeket – előjel nélkül – a megfelelő idősávban kell szerepeltetni.

A 34. Lejárt követelések miatti átcsoportosításban a 30 napon túli tőke- vagy kamattörlesztési késedelemmel rendelkező ügyféllel szembeni még nem esedékes hiteleket, értékpapírokat és egyéb követeléseket kell szerepeltetni. Az átcsoportosítás oka, hogy feltételezhető az ügyfél a többi hitelére sem képes fizetni. Az egyes időintervallumban szereplő tételeknek a lejárt oszlopba történő átcsoportosítása alapértelmezésben, mint levonandó tételek szerepelnek, ezért a b)–i) oszlopokban az említett tételeket előjel nélküli értékkel, az a) oszlopban negatív előjellel kell a b)–i) oszlopokban szereplő tételek összegét feltüntetni.

A 35. sorban az óvadékul adott értékpapírokat kell szerepeltetni, amelyek nincsenek a hitelintézet birtokában, és a likviditási nehézségek esetén azonnal nem értékesíthetők. Az átcsoportosított összegeket a megfelelő lejárati sávnál, mint levonandó tételeket előjel nélküli értékkel, együttes összegüket az a) oszlopban negatív értékkel kell figyelembe venni.

A 36. sorban azokat az azonnal likvidálható tőzsdei értékpapírokat kell szerepeltetni, amelyek likviditási problémák esetén készpénzzé tehetők. Az átcsoportosítandó értékpapírokat a megfelelő lejárati sávnál, mint levonandó tételeket előjel nélkül, a b) oszlopban összesített értékben negatív előjellel kell szerepeltetni. Ezek a összegek a módosításkor, mint levonandó tételek, csökkentik a bázispozíció értékét.

A 37. Lejárat nélküli eszközök sorban kell az egyes lejárat nélküli eszközt a várható fizetésnek megfelelő időpontjára átcsoportosítani. Itt lehet a bázispozíciót korrigálni azon – a j) Lejárat nélküli oszlopban jelentett – tételekkel, amelyeknél (rész)törlesztés esedékessé válhat vagy megtérülése valószínűsíthető. (Ezek az összegek a módosításkor növelik a bázispozíció értékét.) A kétszeres számbavétel elkerülése végett az átcsoportosított tételek összegét negatív előjellel a j) oszlopban fel kell tüntetni, vagyis a módosított bázispozíció kiszámításához a lejárat nélküli eszközállományt az átcsoportosított összegekkel csökkenteni kell.

A 41. Módosított bázis pozíció sorban a 31–37. sorokban feltüntetett összegekkel korrigált bázispozíciót kell kimutatni.

A 42. Halmozott módosított bázispozíció sorban az egymást követő oszlopokban számított módosított bázispozíciók összeadásával létrejött értékeket, azaz a kumulált összeget kell feltüntetni.

Az 51. sorokban a mérlegen kívüli kötelezettségeken alapuló kifizetéseket a származtatott ügyletek nélkül kell kimutatni, és csak azokat a kötelezettségeket kell szerepeltetni, amelyek nagy valószínűséggel kifizetésre kerülnek.

Az 51.1 sorban a le nem hívott hitelkeretek között nem kell azokat szerepeltetni, amelyek biztosan nem kerülnek lehívásra. A szabad hitelkereteket a lehívási valószínűséggel korrigálva kell kimutatni, és a megfelelő lejárati sávokba helyezni. Az éven túli hitelkereteknél a teljes lehívást kell valószínűsíteni. A pénzügyi szektor intézményei részére likviditási nehézségek áthidalására nyújtott hitelkereteket, lehívási lehetőségeket nem itt, hanem a 73. sorban kell szerepeltetni.

Az 51.2 sorban a valószínűleg beváltásra kerülő garanciák és kezességvállalások értékét kell, a lehívásnak megfelelő idősávban beírni.

Az 51.3 sorban a hitelintézetnél lévő készpénzletéteket kell szerepeltetni a 0–7 nap közötti sávban.

Az 51.4 sorban a származtatott termékeken kívüli egyéb fizetési kötelezettségeket kell szerepeltetni (pl. a peres ügyek miatt várható fizetéseket).

Az 52. sorban kell azokat a tételeket (pl. a kapott garanciák és kezességek azon részét) jelenteni, amelyhez kapcsolódó követelés már lejárt tétellé vált és a hitelintézet a kapott garanciát érvényesíteni fogja, ezáltal a likviditását ténylegesen növeli.

A 61. Nettó bázispozíció értékének kiszámításakor a 41. módosított bázispozíció sorhoz hozzá kell adni az 52. sor értékét és az 51. sorban szereplő összegeket le kell vonni.

A 62. Halmozott nettó bázispozíció sorban a kumulált értékek kiszámítása a 61. sor alapján a 42. sorhoz hasonlóan történik.

A 7. Korrekciós tételek egyenlege sorban a 71–73. sorokban feltüntetett értékeket kell összesíteni, és ha az egyenleg negatív, az előjellel együtt kell feltüntetni.

A 71., 72., 73. sorok tekintetében – a készenléti (stand by) és refinanszírozási hitelek – a legszűkebb keresztmetszetet jelentő limit értékéig kihasználható keretének értékét kell jelenteni. Jellegéből fakadóan ezeket a tételeket a 0–7 napos intervallumban kell feltüntetni. Lehívási jogok között kell szerepeltetni a pénzügyi szektor intézményei részére a likviditási nehézségek részére biztosított hitelkereteket, valamint a limitek terhére ezen intézmények számára bármikor külön döntés nélkül folyósítható 0–7 napos kihelyezések értékét.

A 73. sorban kimutatott nyújtott lehívási jogok értékét (negatív előjel nélkül) mint levonandó tételt kell számba venni.

A 8. Korrigált bázispozíció sorban kell – az előzőekben módosítottak szerint – a korrigált bázispozíciót kimutatni.

A 9. Egyéb cash flow mozgások sorban a 91–94. sorokban feltüntetett értékeket kell összesíteni, és ha az egyenleg negatív, az előjellel együtt kell feltüntetni.

A 91. Lejárt tételek sorba a lejárt kamat- vagy tőketartozású ügyfelekkel szembeni követelésekből nagy valószínűséggel várható pénzbevételt, a 92. sorban a lejárt források miatti pénzkifizetést kell szerepeltetni.

A 93., illetve 94. sorokba az eddigiekbe nem illeszthető, de a hitelintézet által ismert jövőbeni, biztosan cash-flow mozgást jelentő tételeket kell szerepeltetni. (Itt lehet a ,,0'' számlaosztályban nyilvántartott, a főkönyvből már kivezetett tételek közül a várhatóan bekövetkező, cash flow mozgást jelentő összegeket – pl. függővé tett kamat megtérülését – is figyelembe venni.) Itt kell a származtatott ügyletekből várható cash-flow mozgásokat szerepeltetni. Külön ki kell emelni a kiírt opciókkal kapcsolatos fizetési kötelezettségeket, mert ezek közgazdasági szempontból egyoldalú kötelezettségvállalásnak minősülnek.

4.B TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSRÓL

A jelentés célja

A jelentéseket azoknak a hitelintézeteknek kell elkészíteni és megküldeni, amelyek a Tpt. által meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet is végzik, hogy lehetővé tegye a beszámolás napjára vonatkozóan a befektetési szolgáltatási tevékenység vizsgálatát, felügyeleti ellenőrzését.

A befektetési szolgáltatási tevékenységet nem végző hitelintézeteknek a hitelintézetekkel, az MNB-vel és a befektetési szolgáltatókkal befektetési eszközökkel végzett adásvételi és csereügylete is beletartozik a befektetési szolgáltatásra vonatkozó jelentések adatszolgáltatása alá.

A hitelintézetek saját pénzeszközre és saját számlára ügyféllel kötött, illetve saját kibocsátású kötvénnyel végzett kereskedelmi tevékenysége után azonban adatszolgáltatásra kötelezett ugyanúgy, mint a bizományosi tevékenység miatt.

A jelentés kitöltése

A hitelintézet az Szkr. előírásaiban foglaltak figyelembevételével – a hó végére lezárt főkönyv és mérlegen kívüli tételek, valamint a nyilvántartási számlák állományaival megegyezően – szolgáltat adatot a befektetési szolgáltatási tevékenységének alakulásáról.

A hitelintézetnek a befektetési szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó nyilvántartásait a befektetési szolgáltatási tevékenység ellenőrzésére, a felügyeleti jelentés által igényelt részletező adatok megállapíthatóságára alkalmas módon kell kialakítani és vezetni.

Év közben mind a saját, mind az idegen értékpapír-állományról folyamatos mennyiségi és értékbeli nyilvántartást kell vezetni.

A devizában végzett műveleteknél, illetve a devizaállományoknál a deviza forintértékét mindig a beszámolás időpontjában a hitelintézetekre érvényes számviteli szabályok szerinti devizaárfolyamon kell kimutatni. A devizatételek átértékelését is a vonatkozó számviteli szabályok szerint kell elvégezni.

A hitelintézetekre vonatkozó jelentésben a befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó állományok tagolása és részletezése megegyezik az Szkr. szerint külön nyilvántartandó és kimutatandó befektetési szolgáltatási tevékenységre vonatkozó előírásaival, illetve a befektetési szolgáltatással kapcsolatos nyilvántartási adatokkal.

A jelentésben közölt adatok a beszámolás napján fennálló állományok kiemelése az egyes mérlegtételek közül bruttó nyilvántartási, illetve (az értékvesztéssel csökkentett) nettó értéken.

Eszközökhöz kapcsolódó adatok

A 11. Tőzsdei vagyonhányad sorban kell a tőzsdével kapcsolatos vagyoni (tulajdoni) érdekeltséget feltüntetni, ideértve az Szkr. 5. § (13) bekezdés a) pontjában foglaltakat is.

Forgóeszközökhöz kapcsolódó adatok

A 21. Pénzeszköz ügyfelektől sorban a megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó ügyfeleket megillető – az Szkr. 5. § (1) bekezdésében foglalt előírásoknak megfelelően külön nyilvántartott – pénzösszegeket a kell kimutatni függetlenül attól, hogy pénztárban, elszámolási vagy letéti számlán szerepel a hitelintézet könyveiben.

A 22. Követelések ügyfeleknek nyújtott befektetési szolgáltatásból sorban összesíteni kell a részletező (22.1–22.4) sorokban kimutatott összegeket.

A soroknak kitöltésénél és részletezésénél az Szkr. 5. § (6) bekezdésében, illetve a 18. § (5) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

A 23. és 24. sorokban a tőzsdei, illetve tőzsdén kívüli ügyletek elszámolásaiból eredő – Szkr. 5. § (6) bekezdés a) és b) pontja szerinti – követeléseket.

A 25. sorban a belföldi, illetve külföldi Elszámolóházzal szembeni – az Szkr. 5. § (6) bekezdés d) pontjában foglaltak szerinti – követelések összesíteni.

26. Óvadékolt követelés esetén az óvadék beszámítási értéke

A Tpt. 156. §, 157. § és 159. § alapján befektetési hitel futamideje, valamint a halasztott pénzügyi teljesítés időtartama alatt a megvásárolt értékpapír teljes mennyisége a befektetési szolgáltató javára óvadékul szolgál. Egyéb befektetési eszköz megvásárlásához nyújtott halasztott pénzügyi teljesítés esetén a befektetési szolgáltató köteles biztosítékot kikötni. A hitel futamideje alatt az ügyletben érintett értékpapír napi árfolyamcsökkenésével arányosan a befektetési hitelt nyújtó köteles az óvadék kiegészítését követelni. Ebben a sorban az óvadék, illetve a biztosítékok összes értékét kell feltüntetni.

A kockázatokat csökkentő óvadéknál a jogszabályban³⁵ meghatározottak szerinti korlátozást – amikor az óvadékkal már nem rendelkezhet a jogosult – figyelembe kell venni.

27. Per alá vont követelések teljes értéke

Ebben a sorban a mérlegben szereplő követelésállományból azokat az ügyfelekkel szembeni követeléseknek a teljes értékét kell kimutatni, amelyek a bírósági per tárgyát képezik.

27.1 Peresített összeg a követelésekből

Itt kell feltüntetni a mérlegben szereplő per alá vont követelésekből a befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó peresített összeget.

Forrásokhoz kapcsolódó adatok

A részletező sorokban az ügyfelekkel, a tőzsdei, illetve tőzsdén kívüli ügyletekből eredő, valamint az Elszámolóházzal szembeni – Szkr. 7. § (4), illetve a 16. § (14) bekezdés szerinti – kötelezettségeket kell kimutatni.

35. Ügyfél-értékpapír kölcsönzés miatti kötelezettség

Ide az Szkr. 16. § (6) bekezdésében foglaltak alapján vállalt – ügyfél-értékpapírnak a sajátszámlás ügylethez történt bevonása és eladása miatti – kötelezettség összegét kell feltüntetni.

Egyéb tájékoztató adatok

Itt kell a befektetési szolgáltató hitelintézetnek a 0. Nyilvántartási számlák között vagy más nyilvántartásban szereplő – és a beszámolás napján fennálló – állományokat a számviteli szabályok által meghatározott módon, illetve analitikus nyilvántartásban kimutatott szerződés szerinti értéken kell feltüntetni.

A devizában nyilvántartott értékeket a számviteli előírások által meghatározott árfolyammal számított forintértéken kell a fordulónapra vonatkozóan szerepeltetni.

41. Idegen tulajdonú értékpapírok állomány a névértéken összesen

Itt az összesítő és részletező – a számviteli előírások szerint nyilvántartott állományokat tartalmazó – sorokat az Szkr. 16. § (5) bekezdése alapján kell kitölteni.

41.2 Idegen tulajdonú nyomdai úton előállított értékpapírok állománya névértéken

Ebben a sorban kell összegezni és névértéken kimutatni a szolgáltató birtokában lévő idegen tulajdonú – az ügyfél tulajdonát képező – nyomdai úton előállított értékpapírok állományát.

41.21 Idegen tulajdonú nyomdai úton előállított értékpapírok állománya névértéken, szabad rendeltetésű számlán

Ebben a sorban kell névértéken összesítve kimutatni a szolgáltató birtokában lévő idegen tulajdonú nyomdai úton előállított értékpapírok szabad rendeltetésű állományát tulajdonos szerinti megfeleltetésben, amelyet a befektetési szolgáltatási tevékenység típusainak megfelelő bontásban részletezni kell.

41.22 Idegen tulajdonú nyomdai úton előállított értékpapírok állománya névértéken, zárolt számlán

Ebben a sorban kell névértéken kimutatni a szolgáltató birtokában lévő idegen tulajdonú nyomdai úton előállított értékpapírok zárolt állományát.

Külön sorban kell feltüntetni az adott befektetési szolgáltató javára (pl. befektetési szolgáltatáshoz kapcsolódó óvadékként), illetve az egyéb okból (pl. az ügyfél kérésére, más befektetési szolgáltató javára óvadékként, hatósági intézkedés nyomán stb.) zárolt értékpapírok állományát.

41.3 Idegen tulajdonú dematerializált értékpapírok állománya névértéken

Itt kell összegezni és névértéken kimutatni a szolgáltató birtokában lévő idegen tulajdonú, dematerializált értékpapírok állományát

41.31 Idegen tulajdonú dematerializált értékpapírok állománya névértéken, szabad rendeltetésű számlán

Ebben a sorban kell névértéken kimutatni a szolgáltató birtokában lévő idegen tulajdonú dematerializált értékpapírok szabad rendeltetésű állományát tulajdonos szerinti megfeleltetésben, amelyet a befektetési szolgáltatási tevékenység típusainak megfelelő bontásban részletezni kell.

41.32 Idegen tulajdonú dematerializált értékpapírok állománya névértéken, zárolt számlán

Ebben a sorban kell névértéken kimutatni a szolgáltató birtokában lévő idegen tulajdonú dematerializált értékpapírok zárolt állományát.

42. Idegen tulajdonú értékpapírok állománya árfolyamértéken összesen

Ebben a sorban kell összegezni és árfolyamértéken kimutatni a szolgáltató birtokában lévő idegen tulajdonú értékpapírok állományát.

42.2 Idegen tulajdonú nyomdai úton előállított értékpapírok állománya árfolyamértéken

Ebben a sorban kell összegezni és árfolyamértéken kimutatni a szolgáltató birtokában lévő idegen tulajdonú nyomdai úton előállított értékpapírok állományát.

Az árfolyamértéket tőzsdei értékpapíroknál a fordulónapra vonatkozó záróárfolyam, ennek hiányában az azonnali piacon a legutolsó kötéskori árfolyam szerint kell meghatározni.

Az árfolyamérték a tőzsdén kívüli értékpapíroknál likvid értékpapírok esetén a beszámolási időszak utolsó kötési értéke, illetve ennek hiányában a beszámolási időszak alatti nyilvános ajánlatok közül a legjobb eladási árfolyam.

A nem likvid állampapírok esetében az árfolyamérték a befektetési szolgáltató által számított hozamgörbe, vagy az ÁKK által közzétett referenciahozamok segítségével a fordulónapra diszkontált érték. Nem likvid egyéb értékpapírok és a letétek esetében a nyilvántartási értéket kell feltüntetni.

A vagyonkezelt, illetve letétkezelt értékpapírok piaci értékét a vonatkozó jogszabályok alapján kell megállapítani [pl. az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak esetében a 267/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 3. sz. melléklet II. Értékelési szabályok alapján].

42.21 Idegen tulajdonú nyomdai úton előállított értékpapírok állománya árfolyamértéken, szabad rendeltetésű számlán

Ebben a sorban kell árfolyamértéken kimutatni a szolgáltató birtokában lévő idegen tulajdonú nyomdai úton előállított értékpapírok szabad rendeltetésű állományát tulajdonos szerinti megfeleltetésben, a befektetési szolgáltatási tevékenység típusainak megfelelő bontásban.

42.22 Idegen tulajdonú nyomdai úton előállított értékpapírok állománya árfolyamértéken, zárolt számlán

Ebben a sorban kell árfolyamértéken kimutatni a szolgáltató birtokában lévő idegen tulajdonú nyomdai úton előállított értékpapírok zárolt állományát.

42.3 Idegen tulajdonú dematerializált értékpapírok állománya árfolyamértéken

Ebben a sorban kell összegezni és árfolyamértéken kimutatni a szolgáltató birtokában lévő idegen tulajdonú, dematerializált értékpapírok állományát

42.31 Idegen tulajdonú dematerializált értékpapírok állománya árfolyamértéken, szabad rendeltetésű számlán

Ebben a sorban kell árfolyamértéken kimutatni a szolgáltató birtokában lévő idegen tulajdonú dematerializált értékpapírok szabad rendeltetésű állományát tulajdonos szerinti megfeleltetésben, a befektetési szolgáltatási tevékenység típusainak megfelelő bontásban.

42.32 Idegen tulajdonú dematerializált értékpapírok állománya árfolyamértéken, zárolt számlán

Ebben a sorban kell árfolyamértéken kimutatni a szolgáltató birtokában lévő idegen tulajdonú dematerializált értékpapírok zárolt állományát.

43.1 A hitelintézet által kölcsönbe adott értékpapírok állománya névértéken

43.2 A hitelintézet által kölcsönbe adott értékpapírok állománya árfolyamértéken

Ebben a sorban kell összegezni a névértéken és árfolyamértéken ügyfelek szerint részletezett a hitelintézet birtokában lévő és általa kölcsönbe adott idegen tulajdonú értékpapírok összes állományát.

44.3 A hitelintézet által kölcsönbe kapott értékpapírok állománya névértéken

44.4 A hitelintézet által kölcsönbe kapott értékpapírok állománya árfolyamértéken

Ebben a sorban kell összegezni a névértéken és árfolyamértéken ügyfelek szerint részletezett a hitelintézet birtokában lévő és általa kölcsönbe kapott idegen tulajdonú értékpapírok összes állományát.

Külön az 51. és 52. sorban kell feltüntetni a Hpt. 3. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott vagyonkezelési tevékenységével kapcsolatos bevételeket, illetve ráfordításokat.

4.C TÁJÉKOZTATÓ ADATOK a befektetési szolgáltatásról – ÉRTÉKPAPÍR KÖLCSÖNZÉS

A jelentés célja

A jelentésben a Tpt. 168–171. §-aiban szabályozott értékpapír kölcsönzési ügyletekről kell információt szolgáltatni.

A jelentés kitöltése

A táblázatban a számviteli adatok alapján kell bemutatni az értékpapír kölcsönzéssel kapcsolatos adatokat bruttó (nyilvántartási), illetve nettó (könyv szerinti) értéken.

Az 1. blokkban az értékpapír kölcsönzéssel kapcsolatos eszközök szerepelnek.

A 11. sorban a kölcsönbe adónál a követelések közé sorolt, a kölcsönbe vevővel szemben fennálló követelések értékét kell feltüntetni, a kölcsönbe adott értékpapír szerződés szerinti értékében fennálló értékpapír kölcsön összegében.

A 111–119. sorokban a 11. sorban szereplő követelések összegét a kölcsönbe vevő személye szerinti megbontásban kell bemutatni. Az elismert elszámolóháznál kell feltüntetni mindazon követeléseket, amelyek az elszámolóház kölcsönzési rendszerének keretében bonyolított értékpapír kölcsönzéssel kapcsolatban keletkeznek.

A 2. blokkban az értékpapír kölcsönzéssel kapcsolatos kötelezettségek vannak feltüntetve.

A 21. sorban a kölcsönbe vevőnél a kötelezettségek közé sorolt, a kölcsönbe adóval szemben fennálló kötelezettségek értékét kell feltüntetni, a kölcsönbe vett értékpapír szerződés szerinti értékében fennálló értékpapír kölcsön összegében.

A 211–219. sorokban a 21. sorban szereplő kötelezettségek összegét a kölcsönbe adó személye szerinti megbontásban kell bemutatni. Az elismert elszámolóháznál kell feltüntetni mindazon tartozásokat, amelyek az elszámolóház kölcsönzési rendszerének keretében bonyolított értékpapír kölcsönzéssel kapcsolatban keletkeznek.

A 22. sorban, ha a kölcsönzés készpénz óvadék ellenében történik, az óvadék értékét a kölcsönzési partnerrel szemben fennálló kötelezettségként kell szerepeltetni.

A 3. blokkban az értékpapír kölcsönzéssel kapcsolatos mérlegen kívüli tételeket kell bemutatni.

A 311–312. sorokban a saját tulajdonú kölcsönbe adott értékpapírok nyilvántartásban szereplő értékét összesítve kell bemutatni, külön a forgatási célú értékpapírok közül kölcsönzöttekét és külön a befektetési célú értékpapírok közül kölcsönzöttekét.

A 321–322. sorokban az ügyfél hozzájárulásával kölcsönbe adott, az ügyfél tulajdonát képező értékpapírok összesített értékét kell szerepeltetni névértéken, illetve piaci értéken. Itt kell szerepeltetni a kezelt portfolióból kölcsönbe adott papírokat is.

A 3311–3312. sorokban a saját tulajdonú kölcsönbe adott értékpapírok fedezetéül a kölcsönbe vevőtől kapott értékpapírok névértékét, illetve piaci értékét kell összesítve bemutatni.

A 3411–3412. sorokban az ügyfél hozzájárulásával az ügyfél tulajdonát képező kölcsönbe adott értékpapírok fedezetéül a kölcsönbe vevőtől kapott értékpapírok névértékét, illetve piaci értékét kell összesítve bemutatni. Itt kell szerepeltetni a kezelt portfolióból kölcsönbe adott papírok fedezetéül kapott értékpapírokat is.

Az értékpapír kölcsönzés jövedelmezőségét bevételeit és kiadásait tárgyhavi és az év elejétől halmozott értéken kell kimutatni.

A 4. sorban az értékpapír kölcsönzéssel kapcsolatos bevételeket kell összesítve szerepeltetni.

A 41–43. sorok az értékpapír kölcsönzéssel kapcsolatos, a kamat jellegű bevételek között szereplő díjakat, valamint az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei, illetve a befektetési szolgáltatás bevételei között szereplő tételeket kell összesítve feltüntetni.

Az 5. sorban az értékpapír kölcsönzéssel kapcsolatos ráfordításokat kell összesítve bemutatni.

A 51–53. sorok az értékpapír kölcsönzéssel kapcsolatos, a kamat jellegű ráfordítások között szereplő díjakat, valamint az egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításai, illetve a befektetési szolgáltatás ráfordításai között szereplő tételeket kell összesítve szerepeltetni.

4.D TÁJÉKOZTATÓ ADATOK a befektetési szolgáltatásról – HOZAMIGÉRET

A jelentés célja

A jelentés a Tpt. 131. §-ban meghatározott hozamígéretre, illetve a mögöttes bankgaranciára, illetve a 241. §-ban meghatározott befektetési alapkezelő által tett hozamígéret mögé vállalt bankgaranciára vonatkozó, továbbá a pénzügyi szolgáltatások közé tartozó pénztári vagyonkezeléssel kapcsolatos hozamígéretekre, illetve bankgaranciákra vonatkozó információk bemutatását szolgálja.

A jelentés kitöltése

A jelentésben a hozamígéretre, valamint a hozamígéretre szóló garanciáról kell az adatokat szolgáltatni.

A 11. sorban a hitelintézetnek a befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében vállalt portfoliókezelési szerződésekre tett portfoliókezelési hozamígéretek összes nyilvántartási értékét kell szerepeltetni. Figyelembe véve, hogy a Tpt. 131. §-a értelmében a hozamígéretet csak a tőke megóvására vonatkozó ígérettel együtt lehet megtenni, a sorban a kezelésre átadott portfolió tőkeösszegének és az ígért hozam együttes értékét kell figyelembe venni.

A 12. sorban a portfolió napi értékelése alapján a hozamígéretnek a nyilvántartási értéke és a portfolió napi piaci értéke közötti különbséget kell szerepeltetni, ha a különbség pozitív. Ennek értéke eltérhet a céltartalék értékétől, mert a céltartalék mértékét a belső szabályzatban meghatározottak szerint kell meghatározni, amely nemcsak a portfolió aktuális napi értékét veheti figyelembe.

A 21. sorban a más befektetési szolgáltató által tett hozamígéretre vállalt bankgaranciát kell szerepeltetni a bankgarancia összegében, amelynek meg kell egyeznie a portfolió tőkeösszegének és az ígért hozamnak az együttes összegével.

A 22. sorban a más befektetési szolgáltató által tett hozamígéretre vállalt bankgarancia nyilvántartási értéke és a portfolió napi piaci értéke közötti különbséget kell szerepeltetni, ha az pozitív. Ennek értéke más lehet mint a céltartaléké, mert a céltartalék mértékét a belső szabályzatban meghatározottak szerint kell meghatározni, amely nemcsak a portfolió aktuális napi értéke mellett egyéb szempontokat is figyelembe vehet.

A 31. sorban a befektetési alapkezelő hozamígéretére vonatkozó bankgarancia nyilvántartási értékét kell szerepeltetni. A befektetési alapkezelő hozamígéretének a Tpt. 241. §-a szerint a tőkeérték megóvására vonatkozó értékkel együtt kell járnia. Ily módon a hozamígéret mögé vállalt bankgarancia összegének le kell fednie az alap befektetési jegyeinek, valamint a befektetési jegyek névértékének és a névértékre ígért hozam szorzatának a teljes összegét.

A 32. sorban a bankgarancia nyilvántartási értéke és a portfolió napi piaci értéke közötti különbséget kell szerepeltetni, amennyiben a különbség összeg pozitív. Ennek nem kell megegyezni a bankgaranciához kapcsolódó céltartalék értékével, mert abban más tényezők is szerepet játszanak.

A 41. sorban a hitelintézetnek a pénzügyi szolgáltatási tevékenysége keretében vállalt pénztári vagyonkezelési szerződésekre tett hozamígéretek összes nyilvántartási értékét kell szerepeltetni. Figyelembe véve, hogy a Tpt.-ben meghatározott, a hozamígéretekre vonatkozó előírásokat, a hozamígéretet csak a tőke megóvására vonatkozó ígérettel együtt lehet megtenni. E sorban a kezelésre átadott pénztári vagyon tőkeösszegének és az ígért hozam együttes értékét kell figyelembe venni.

A 42. sorban a pénztári vagyon napi piaci értékelése alapján a hozamígéretnek a nyilvántartási értéke és a pénztári vagyon napi piaci értéke közötti különbséget kell szerepeltetni, ha a különbség pozitív. Ennek értéke eltérhet a céltartalék értékétől, mert a céltartalék mértékét a belső szabályzatban meghatározottak szerint kell meghatározni, amely nemcsak a pénztári vagyon aktuális napi értékét veheti figyelembe.

Az 51. sorban a pénztári vagyonkezeléssel kapcsolatosan más által tett hozamígéretre vállalt bankgaranciát kell szerepeltetni a bankgarancia összegében, amelynek meg kell egyeznie a kezelésre átadott pénztári vagyon tőkeösszegének és az ígért hozam értékének együttes összegével.

Az 52. sorban a bankgarancia nyilvántartási értéke és a pénztári vagyon napi piaci értéke közötti különbséget kell szerepeltetni, ha az pozitív. Ennek értéke más lehet, mint a céltartaléké, mert a céltartalék mértékét a belső szabályzatban meghatározottak szerint kell meghatározni, amely a pénztári vagyon aktuális napi értéke mellett egyéb szempontokat is figyelembe vehet.

4.E EGYES BETÉTEK ÉS LETÉTEK AZONOSÍTÁSA

A jelentés célja

A jelentés célja – a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 1994. évi XXIV. törvény, valamint az azt módosító 2001. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) végrehajtásának érdekében – az anonim betétek és letétek megszűnésének figyelése.

A jelentés kitöltése

Ebben a táblában azokat a hitelintézetek által gyűjtött és nem névre szóló források állományi adatait, illetve azok módosulását kell betéti formánként kimutatni, amelyek a beszámolási időszak hónapjában kerültek nevesítésre (azonosításra).

A nem névre szóló betétek, letétek azonosítása és kimutatása független attól, hogy védelem (állami garancia, OBA stb.) alá tartoznak, vagy sem.

Az a) oszlopban a nyitó – az előző hónap utolsó napján fennálló – nem névre szóló állományt kell szerepeltetni. Amennyiben a hitelintézet ilyen állománnyal nem rendelkezik, abban az esetben nullát kell az adott kockába beírni.

Az adott hónapban az anonim betétek névre szólóvá történő átalakítását a jelentésben meghatározott személyek szerinti bontásban a b)–e) oszlopokban kell szerepeltetni.

A b, d, f, i) oszlopokban az ügyfelenkénti (a meghatározott személyenkénti) azonosítás darabszámánál az összesen (11., 12., 121., 122., 2.) sorokban a ,,db'' oszlopokban az azonosításra kerülő ügyletek darabszámát, az értékekkel jelzett sorokban az azonosított ügyfelek számát (fő) kell kimutatni.

A c), e), g), j) oszlopokban a névre szólóvá átalakított állományt attól függetlenül kell összesítve kimutatni, hogy az adott betét részben vagy egészben a hitelintézetnél marad, vagy kifizetésre kerül.

A h) oszlopban a névre szólóvá átalakított állományból történt kifizetést, megszüntetett betétet kell szerepeltetni. Itt azokat az állományokat is ki kell mutatni, amelyeket anonim betétként szüntetnek meg, mert a felvételnél a felvevő személyt azonosítani kell.

Az ORFK részére – a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően – történt bejelentéseket az i) és j) oszlopban kell kimutatni.

A k) oszlopban a hó végén fennálló nem névre szóló állományt kell szerepeltetni.

A nem névre szóló betételhelyezéseket külön megnevezett sorokban, csoportosítva kell feltüntetni.

Az összesen sorok az adott betétfajták teljes állományára vonatkoznak (összeghatár nélkül), amelyből a 2 millió Ft felett az ügyfelenkénti azonosítást külön ki kell emelni.

Egy-egy betételhelyezési módozatot az ügyfelek (személyek) által birtokolt két értékhatárra vonatkozóan, a külön sorokban meghatározott nagyság szerint kell kimutatni

Az 1. Betétek összesen sorban az összes – könyvesbetétként, illetve betéti okiratként elhelyezett és – nem névre szóló betétek, illetve azok névre szólóvá átalakított állományát kell jelenteni.

A 11. Takarékbetétkönyvek összesen sorban minden könyvesbetétként elhelyezett betétet kell szerepeltetni.

A 12. Betéti okiratok összesen sorban minden betéti okiratként kimutatott betétet fel kell tüntetni.

A felügyeleti mérlegben a betéti okiratok között szerepeltetett takarékleveleket külön sorban kell kimutatni.

A 2. Saját kibocsátású értékpapírok összesen sorban a hitelintézet által nem névre szólóan kibocsátott értékpapírjainak változását kell összesítve kimutatni. Itt csak a forrás oldalon a 4. eszköz sorokban feltüntetett – nem vagyoni részesedést jelentő – értékpapírokat szabad figyelembe venni.

A névre szólóvá átalakított 2 millió forint feletti értékpapír állományokat meg kell bontani a letéti jegyekre, illetve a többi, a hitelintézet által kibocsátott értékpapír (kötvény, jelzáloglevél) állományra.

Külön kell kimutatni a letétekre vonatkozó, adatokat. Itt nemcsak a letétbe helyező ügyfelet kell feltüntetni, hanem az értékpapírok azonosítását is.

A 31. sorban a hitelintézetnél megbízás alapján letétkezelésben lévő és nem névre szóló értékpapír állományt kell összesítve kimutatni A 32. sorban azoknak a letétet elhelyező személyeknek a számát (fő) és értékpapír állományát kell összesítve szerepeltetni, amelyeknél az értékpapírok piaci értéke meghaladja a 2 millió forintot.

A 41. sorban a hitelintézetnél letéti őrzésben vagy megbízás alapján bizalmi őrzésben lévő és nem névre szóló értékpapír állományt kell összesítve feltüntetni. A 42. sorban azoknak a lététi őrzésre irányuló megbízó személyeknek a számát (fő) és értékpapír állományát kell összesítve szerepeltetni, amelyeknél az értékpapírok piaci értéke meghaladja a 2 millió forintot.

Amennyiben a jelenlegi állományban van nem azonosított letételhelyező, illetve letéti őrzési megbízó, akkor azokat is fel kell tüntetni az a), illetve a k) oszlopban.

5.A HPT. ELŐÍRÁSOK VIZSGÁLATA

A jelentés célja

A táblázat célja, hogy a hitelintézet a Hpt. által megfogalmazott kockázatok mérésére szolgáló korlátok betartását a hitelintézet is folyamatosan, de legalább havonta figyelni tudja.

A jelentés kitöltése

Ebben a táblában az egyes hitelekre, nagykockázat vállalásra, valamint a befektetésekre vonatkozó adatokat a törvényi előírásoknak megfelelően kell csoportosítani.

A táblázatban a beszámolás napján fennálló követelés, befektetés, egyéb kötelezettségvállalás állományát kell szerepeltetni és az aktuális (havi) szavatoló tőkéhez viszonyítani a törvényi előírásoktól való eltérések kimutatása érdekében.

A jelentésben szereplő sorokban a teljes körű, illetve az egyedi számbavétel alapján kapott értékek összesítésének adatait kell feltüntetni. (A adatok kitöltéséhez a részletező 10.A, B, C és a 11.B, C, D, E táblák segítséget nyújtanak.)

Az a) oszlopban a teljes (könyv szerinti bruttó) összeget, a b) oszlopban a tételekhez kapcsolódó értékvesztést, kockázati céltartalék értékét, míg a c) oszlopban az értékvesztéssel, kockázati céltartalékkal csökkentett (nettó) értéket kell kimutatni.

1. A belső hiteleket – részletező 11.D tábla előírásával azonosan – ezer forintra kerekítve kell ezekben a részletező sorokban kimutatni.

A Hpt. 60. § (1) bekezdésében meghatározott vezető állású személyek és azok hozzátartozói, illetve vállalkozásai részére nyújtott kockázatvállalásnak a teljes (nem nettósított és nem súlyozott) összegét kell kimutatni, és a törvényi előírások szerinti hivatkozásoknak megfelelően csoportosítani.

A hitelkeretek esetében a belső szabályzat által meghatározott szerződés szerinti, engedélyezett hitelkereteket kell kimutatni. Az igénybe vett hitelkeretrészt a lakossági kölcsön csoportba kell átsorolni. A munkáltatói, illetve lakossági kölcsönök esetében a még fennálló tartozás összegét kell szerepeltetni.

Azokat a hiteleket és kötelezettségvállalásokat, amelyek nem tartoznak a 60. § (2) vagy a (3) bekezdésekben kivételként meghatározott belső hitelek közé, az 1. Hpt. 60. § (1) bekezdése szerinti túllépés sorban kell feltüntetni.

2. A külön rendeletben szabályozott országokhoz kapcsolódó kockázatok tőkekövetelményének kiszámítását itt kell részletezni.

A 21. sorban az összes országkockázat-vállalást nettó értéken kell kimutatni. A jogszabályban meghatározott kivételeket a rendeletben megfogalmazottak szerint a 22.1–22.3 sorokban kell részletezni.

A 23. Nettó kockázatvállalás sorban az összes kockázatnak és a kivétel alá tartozó állományoknak azt a különbségét kell nettó értéken szerepeltetni, amelyhez a rendeletben meghatározottak szerint tőkekövetelményt kell állítani.

A 24.1 Tőkekövetelmény a tőkealap alatt sorban a rendelet által megfogalmazott határérték és a tőkealap (a prudenciális előírások számítási alapját képező szavatoló tőke) közötti kockázatokhoz tartozó tőkekövetelmények összegét kell feltüntetni.

A 24.2 Tőkekövetelmény a tőkealap felett sorban a hitelintézet tőkealapját (a prudenciális előírások számítási alapját képező szavatoló tőke) meghaladó kockázatokhoz tartozó tőkekövetelmények összegét kell szerepeltetni.

A 2. Országkockázati tőkekövetelmény sorban a jogszabály által előírtak szerinti és a szavatoló számítása során levonandó tőkekövetelmény összegét kell feltüntetni.

3. Az ügyfelekkel szembeni kockázatvállalásokat a Hpt. által előírt eltérő limitrendszer miatt külön kell feltérképezni. Egyes szövetkezeti hitelintézetnek, illetve a Magyar Fejlesztési Banknak³⁶ a rájuk vonatkozó külön meghatározott limiteket, illetve korlát alóli kivételeket kell figyelembe venni. Az MFB esetében a korlátozás alóli speciális kivételeket értelemszerűen kell az egyes sorokban elhelyezni.

A 31.1–31.9 részletező sorokban Hpt. 79. § (7) bekezdésében meghatározott tulajdonosok, személyek, befolyásoló részesedésű befektetések, vállalkozások részére vállalt olyan kockázatok kell kimutatni, amelyek ügyfelenként a részükre meghatározott nagykockázati limitet (jelenleg SZT 15%-át³⁷) meghaladják. (Ezeket az adatokat negyedévente a 10.B és 10.C táblákon nevesítve és tételenként kell bemutatni, ezért a táblázatok havonkénti kitöltése segítséget nyújt. A sorok tartalma igazodik a 10. táblák oszlopaihoz, esetenként azok összegzése.)

A kapcsolódó vállalkozásoknak a kockázatait (beleértve a részesedés értékét is) a teljes (és nem súlyozott) összegét a 31.1 sorban együttesen kell kimutatni.

A 31.2 sorban kell kiemelni a kereskedési könyv alá tartozó kockázatokat.

Külön sorokban kell a korlátozás alá nem tartozó tételek összértékét feltüntetni. A kivételeket csak egyszer lehet figyelembe venni.

A 31.3 sorban a szavatoló tőkével fedezett kockázatvállalásokat, a 31.4 sorban a deviza-, és értékpapír-követeléseknek a fizetés után 2, illetve 5 napig be nem számítható részére vonatkozó, valamint a 79. § (5) bekezdésében meghatározott állományt kell kimutatni. A 80. § (1) bekezdése szerinti kivételt jelentő tételek összegét a részletezés szerinti bontásban kell feltüntetni.

A 31.6 Csökkentés súlyozás miatt sorban a 79. § (4) bekezdés szerint figyelembe vehető súlyozás miatt a kockázatvállalásból történő levonások összegét kell szerepeltetni.

A 31.7 Egyéb kivételek összesen sorban a fel nem sorolt (külön jogszabályban vagy más előírásban meghatározott) kivételek összegét kell beírni, amelyek a kockázatvállalás értékét módosítják.

A Hpt. 79. § (7) bekezdése szerinti limit alá tartozó tételek korrigált értéken sorban (a kivételekkel történt csökkentés és súlyozás után) az egyedi kockázatok összegét kell jelenteni.

A 31.9 Hpt 79. § (7) bekezdése szerinti limitet meghaladó tételek korrigált nettó értéke összesen sorban csak azokat a kockázatvállalásokat kell összesítve feltüntetni, amelyek az összes korrekció figyelembevétele után is meghaladják az előírt limitet.

Az előírt limitet egyenként meghaladó, a szavatoló tőke százalékában meghatározott értékén felüli összegeket a 31. Hpt. 79. § (7) bekezdése szerinti túllépés sorban kell feltüntetni, és amelyet a szavatoló tőkéből le kell vonni.

A 32.1–32.9 részletező sorokban a Hpt. 79. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti egyedi nagykockázat vállalásra vonatkozó adatokat kell kimutatni, amelyek egyedenként meghaladják a törvényi előírás szerint a szavatoló tőke meghatározott százalékát.

(Ezeket az adatokat negyedévente a 10.A jelentésben nevesítve és tételenként kell bemutatni, ezért a táblázatok havonkénti kitöltése segítséget nyújt. A sorok tartalma igazodik a 10. táblák oszlopaihoz, esetenként azok összegzése.)

A 32.1 Hpt. 79. § (2) bekezdésében meghatározottak szerinti limitet meghaladó tételek összege sorban kell összesíteni azokat az ügyfelek vagy ügyfélcsoportok részére nyújtott összes kockázatvállalásoknak (beleértve a részesedés értékét is) a teljes (és nem súlyozott) összegét, amelyek egyedenként meghaladják a szavatoló tőke meghatározott százalékát.

Külön sorokban kell – az előzőekben felsoroltak szerint – a korlátozás alá nem tartozó kivételek értékét feltüntetni. A kivételeket csak egyszer lehet figyelembe venni.

A Hpt. 79. § (2) bekezdése szerinti limitet meghaladó tételek korrigált értéken sorban az (a kivételekkel történt csökkentés és súlyozás után) az egyedi kockázatok értékét kell összesíteni.

A 31.9 Hpt. 79. § (7) bekezdése szerinti limitet meghaladó tételek korrigált nettó értéke összesen sorban azokat a tételesen számba vett nagykockázat vállalásokat kell összesíteni, amelyek egyedi (nettó értéken a kivételek levonása és súlyozás utáni) értéke továbbra is meghaladja a törvény által meghatározott limitet.

A 32. Hpt. 79. § (2) bekezdése szerinti túllépés sorban a limitet meghaladó értékeket kell összesítve kimutatni, és amelyet a szavatoló tőkéből le kell vonni.

A 3. sorban kell összesíteni a 79. § (2) és (7) bekezdése alá tartozó kockázatoknak a szavatoló tőke meghatározott értékét meghaladó egyedi túllépések összegét.

A 41. Hpt. 79. § (3) bekezdése szerinti összes nagykockázat-vállalás értéke sorban az összes egyedi – tételesen kimutatott és a szavatoló tőke 10%-át meghaladó – nagykockázat vállalásra vonatkozó adatot kell itt összesítve kimutatni a c) oszlopban nettó, illetve az a) összesen oszlopban bruttó értéken.

A 42. sorban az összes nagykockázatra vonatkozó limit alá nem tartozó kivételeket (a 80. §-ban foglaltakat, a PIBB levonásokat) kell feltüntetni. Itt csak azokat a kivételeket szabad összesítve kimutatni, amelyek nem tartoznak az összes nagykockázat-vállalási korlát alá. Ezek olyan kivételek, amelyek nem, vagy csökkentett értéken számítanak nagykockázat-vállalásba.

A 43. sorban a kivételek figyelembevétele után fennálló nagykockázatokat összesíteni kell. A nagykockázat összértékénél a kockázatvállalás nettó értékének összegét attól függetlenül egyenként kell számba venni, hogy az egyedi limitek értéke eltérő, illetve, hogy az egyedi kockázatvállalás túllépése szavatoló tőkével fedezett-e vagy sem.

A 4. Hpt. 79. § (3) bekezdése szerinti összes nagykockázat-vállalás túllépése sorban az összes (SZT 10%-át meghaladó) nagykockázat-vállalás értékének és a szavatoló tőke nyolcszorosának a különbségét (a túllépés összegét) kell feltüntetni. Amennyiben az összes nagykockázat összértéke kevesebb, mint a szavatoló tőke nyolcszorosa (az összes nagy kockázat összege nem éri el a limit értékét), abban az esetben nincs túllépés, ezért a kockába nullát kell írni.

5. A részletező sorokban az egyedi befektetésekre vonatkozó – tételesen kimutatott – adatokat kell összesíteni és kimutatni.

A 51. sorban a Hpt. 83. § (1) bekezdésében meghatározott limitet meghaladó összes befektetésnek, részesedésnek összegét kell kimutatni.

Külön ki kell emelni a kereskedési könyv alá tartozó befektetéseket, mert nem tartoznak az egyedi limit alá.

A 52. sorban a limitet meghaladó egyedi befektetések közül a 83. § (1) bekezdés szerinti kivételként feltüntetett befektetések értékét kell feltüntetni.

A 53. sorban a 83. § (4) bekezdésében meghatározott kivételek értékeinek összegét kell jelenteni.

Az 5. Hpt. 83. § (1) bekezdése szerinti túllépés sorban azokat a – tételesen számba vett – befektetéseket kell összesítve kimutatni, amelyek egyedi értéke továbbra is meghaladja a limitet (SZT 15%-át), és amelyet a szavatoló tőkéből le kell vonni.

6. A részletező sorokban azokat az egyedi befektetésekre vonatkozó adatokat kell jelenteni, amelyek meghaladják a vállalkozás jegyzett tőkéjének 51%-át.

Külön ki kell emelni a kereskedési könyv alá tartozó befektetéseket, mert nem tartoznak az egyedi limit alá.

A 61. sorban a Hpt. 83. § (2) bekezdésében meghatározott limitet meghaladó összes befektetésnek, részesedésnek teljes összegét kell kimutatni.

A 62. sorban a limitet meghaladó egyedi befektetéseknek a 83. § (2) bekezdés szerinti kivételként feltüntetett befektetések értékét kell feltüntetni.

A 63. sorban a 83. § (4) bekezdésében meghatározott kivételek értékeinek összegét kell jelenteni.

A 64. sorban azokat a – törvény által meghatározott kivételek értékével csökkentett – egyedi befektetések teljes nettó értékét kell jelenteni, amelyek egyedenként meghaladják a vállalkozás jegyzett tőkéjének 51%-át.

A 6. Hpt. 83. § (2) bekezdése szerinti túllépés sorban az egyedi befektetésnek csak a limitet (51%-ot) meghaladó értékekeit kell – összesítve – kimutatni. Ez az összérték a szavatoló tőkéből levonandó.

7. A befolyásoló részesedésű befektetésekre vonatkozó adatokat kell ezekben a részletező sorokban jelenteni.

A 71. sorban a Hpt. 83. § (3) bekezdésében meghatározottak szerinti összes befolyásoló részesedést jelentő befektetésnek összegét kell kimutatni.

A 72. sorban a limit alá tartozó egyedi befektetéseknek a 83. § (3) bekezdés szerinti kivételként feltüntetett befektetések értékét kell feltüntetni.

A 73. sorban a 83. § (4) bekezdésében meghatározott kivételek értékeinek összegét kell jelenteni.

A 7. Hpt. 83. § (3) bekezdése szerinti túllépés sorban azt az összesített – befolyásoló részesedést jelentő – befektetési értéket kell kimutatni, amely a limitet (SZT 60%-át) meghaladja és a szavatoló tőkéből le kell vonni.

8. Az ingatlanbefektetésekre vonatkozó adatokat kell ezekben a részletező sorokban jelenteni.

A 81. sorban a Hpt. 84. §-ban meghatározottak szerinti összes ingatlanbefektetés összegét kell kimutatni.

A 82. sorban a limit alá tartozó egyedi befektetéseknek a 84. § (2)–(3) bekezdés szerinti kivételként feltüntetett ingatlanok értékét (ideértve a banküzemi ingatlanokat is) kell feltüntetni.

A 83. sorban a 84. § (1) bekezdése szerinti – limit alá tartozó – ingatlanok értékét kell kimutatni, amely az összes ingatlan és a jogszabály által meghatározott kivételek értékeinek különbségét jelenti.

A 8. Hpt. 84. § (1) bekezdése szerinti túllépés sorban azt az ingatlanértéket kell kimutatni, amely a törvényben előírt limitet (SZT 5%-át) meghaladja.

9. A részletező sorokban az összes (85. §-ban meghatározott) befektetésekre vonatkozó adatokat kell jelenteni.

A 91. sorban a hitelintézet eszközei között szereplő teljes értékpapír-állományt, befektetést, részesedést, vagyoni érdekeltséget összesítve kell szerepeltetni függetlenül attól, hogy a mérlegben hol kerül kimutatásra. Az a) oszlopban az I.A.2, 3, 6 sorban lévő eszközöket értékvesztéssel nem csökkentett értéken kell kimutatni.

A 92. sorban kell feltüntetni azokat a befektetésnek számító eszközöket, amelyeket a hitelintézet követelés fejében átvett.

A 93. sorban a hitelintézet Tárgyi eszközeit (beleértve a nem banküzemi célú tárgyi eszközöket is), a 94. sorban a Vagyoni értékű jogokat (a Felügyeleti Mérleg 1A.93.1 sorából) könyv szerinti bruttó és nettó értéken kell szerepeltetni.

A 95. sorban kell feltüntetni azokat a befektetésnek számító hiteleket, amelyeket a hitelintézet pénzügyi intézménynek alárendelt kölcsöntőkeként nyújtott.

A 96. sorban összesíteni kell a részletező sorokban feltüntetett kivételeket, amelyeket a hitelintézet befektetései közül – a befektetési korlát alól – ki kell venni. A 85. § (3) bekezdés szerint befektetésnek nem számító eszközök: a szavatoló tőkéből levonásba került PIBB vállalkozások, az állampapírok és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények), valamint a veszteség mérséklés miatt 3 évig a limitbe nem számító befektetések értéke, illetve a tőkével fedezett közvetlen befektetési túllépés összege.

A 96.1 sorban a befolyásoló részesedést képviselő PIBB befektetések értékét, a nem befolyásoló részesedésű pénzügyi PIBB intézmények után a szavatoló tőkéből levonandó (a SZT 10%-a feletti) részt a 96.4 sorban kell szerepeltetni. A Hitelgarancia Rt.-be történt befektetés értékét mint levonandó tételt – az összes befektetés alóli kivételként a kétszeres számbavétel elkerülése végett, mivel pénzügyi vállalkozás – a részesedés nagyságának megfelelő sorban kell figyelembe venni.

A 97. sorban azoknak a közvetlen befektetéseknek az összértékét kell feltüntetni, amelyek a (SZT 100%) limitbe beszámítanak.

A 9. sorba az összes befektetés értékének Hpt. 85. § (1) bekezdésében meghatározott limit feletti összegét kell beírni. Amennyiben az összes befektetés összege kevesebb (nem éri el a limit értékét), abban az esetben a kockába nullát kell írni.

6.A KÜLFÖLDI BANK HONI FIÓKTELEPE – ESZKÖZFENNTARTÁSI MUTATÓ SZÁMÍTÁS

A jelentés kitöltése

Ezt a táblát csak a külföldi bankok fióktelepeinek kell kitölteni.

Itt a fióktelepekre vonatkozóan a beszámolás napján fennálló követelések, eszközök és kötelezettségek (források) állományát kell részletezni a Hpt. 2. számú mellékletének III. fejezete 26. pontjában.

A 2. Magyarországon vállalt kötelezettségek összesen sorban a mérlegben szereplő összes idegen forrás együttes állományát kell szerepeltetni. (A saját tőke és a forrás oldali céltartalékok összegét nem kell figyelembe venni.)

A 8. Eszközfenntartási mutató sorban az 1. sorban összesített eszközök mint számláló és a 2. sorban lévő források mint nevező hányadosaként szereplő értéket százalékos formában kell kimutatni.

6.B LAKÁSTAKARÉKPÉNZTÁR ADATAI

A jelentés célja

Ezt a táblát csak a lakástakarékpénztáraknak kell kitölteni az 1996. évi CXIII. törvény (Ltpt.) hatálya alá tartozó tevékenységéhez kapcsolódó kockázatok vizsgálatához.

A jelentés kitöltése

A táblázatokban lakástakarékpénztárakra vonatkozó jogszabályok betartásának ellenőrzéséhez szolgáló adatokat kell jelenteni.

1. Információk a törvényi előírások betartásához

Az első oszlopban az összegeket ezer forintban, a második oszlopban az arányszámokat (kiszámított hányadot) százalékban két tizedes pontosságig kell kimutatni. (pl. ha a mutató 0,46451, akkor a beírandó adat 46,45 lesz.)

Az a) oszlopban a bruttó összesen az állományok teljes (szerződéses vagy nyilvántartási, értékvesztéssel nem csökkentett könyv szerinti stb.) értékeit, a b) oszlopban a könyv szerinti nettó érték az elszámolt értékvesztéssel (céltartalékkal) csökkentett értéket jelenti.

1.01 Tárgyévi kollektív teljesítménymutató tervszáma (becslés)

Az adatszolgáltatás időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján kell megbecsülni a kollektív teljesítmény mutató év végi értékét. A számításhoz az általános szerződési feltételekről szóló 47/1997. (III. 12.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletében lévő képletet kell használni.

1.02 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Azon hitelviszonyt megtestesítő értékpapírállomány összegét kell itt jelenteni, ami az adatszolgáltatás időpontjában még forgalomban van.

1.03 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok az utolsó kibocsátás időpontjában

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapír állományának az utolsó kibocsátást követő időpontban meglévő összegét kell kimutatni.

1.04 Összes felvett kölcsön

Itt a lakástakarékpénztár által felvett kölcsönnek (ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat is) az adatszolgáltatás időpontjában meglévő összegét kell jelenteni.

1.05 Az összes felvett kölcsönből a Felügyelet által engedélyezett összeg

A lakástakarékpénztár által felvett kölcsönből a vonatkozó törvény 10. § (2) bekezdése szerinti, a Felügyelet által engedélyezett összeget kell beírni.

1.06 Összes felvett kölcsön az utolsó kölcsön felvételekor

Itt az utolsó kölcsön felvételekor meglévő összes tartozás összegét kell jelenteni.

1.07 Az utolsó kölcsön felvételekor (hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásakor) meglévő betétállomány

A kölcsön felvételének időpontja és az értékpapír kibocsátás időpontja közül az időben későbbit kell figyelembe venni.

1.08 Szabad eszközök állománya és aránya a kiutalási összeghez

A tárgynegyedév első napján a meglévő szabad eszközök összegét, illetve ezen időpont kiutalási összegéhez viszonyított arányát kell ide beírni. A szabad eszközök meghatározása a Ltpt. 15. § (2) bekezdése szerint történik.

1.09 Államkötvény, kincstárjegy, számlapénz, készpénz együttes összege és aránya a szabad eszközökhöz

Itt az adatszolgáltatás időpontjában nyilvántartott államkötvények, kincstárjegyek, számlapénz és készpénz együttes állományának összegét kell kimutatni. Ezt az állományt kell arányosítani a tárgynegyedév első napján meglévő szabad eszközök állományához.

1.10 Éven belüli lejáratú kihelyezés devizabelföldi hitelintézethez és aránya a szabad eszközökhöz

Az adatszolgáltatás időpontjában éven belüli lejáratúnak számító, devizabelföldi hitelintézetekhez kihelyezett állományt kell itt szerepeltetni. Arányosítani a tárgynegyedév első napján meglévő szabad eszközök állományához kell.

1.11 Befektetés jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevélbe és aránya a szabad eszközökhöz

Az adatszolgáltatás időpontjában nyilvántartott azon befektetések állományát kell beírni, melyeket jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevelében testesülnek meg. Az állományt a tárgynegyedév első napján meglévő szabad eszközök összegéhez kell viszonyítani.

1.12 Folyósított áthidaló kölcsön állománya és aránya a szabad eszközökhöz

A lakástakarékpénztár által nyújtott áthidaló kölcsöntőke állományát kell feltüntetni. Arányosítani a tárgynegyedév első napján meglévő szabad eszközök állományához kell.

1.13 A betétállomány és aránya a kiutalási összeghez

Az összes betétbefizetés összegét kell beírni. Arányosítani a rendelkezésre álló kiutalási összeghez kell.

1.14 A betétállomány kamatainak összege és arányuk a kiutalási összeghez

Az összes betétre jóváírt kamat összegét kell beírni, és arányosítani kell a rendelkezésre álló kiutalási összeghez.

1.15 A betétekre jóváírt összes állami támogatás és aránya a kiutalási összeghez

Az összes betét befizetésre jóváírt állami támogatás összegét kell beírni. Arányosítani a rendelkezésre álló kiutalási összeghez kell.

1.16 A betétekre jóváírt állami támogatás összes kamata és aránya a kiutalási összeghez.

Az összes betétekre jóváírt állami támogatás kamatát kell beírni és arányosítani a rendelkezésre álló kiutalási összeghez kell.

1.17 A társasházak és lakásszövetkezetek szerződéses összege.

Az Ltpt. 18. §-ának (1) bekezdésének értelmében a lakásszövetkezetek és társasházi lakásokkal kötött lakás-előtakarékossági szerződések szerződéses összegét kell beírni.

1.18 Az összes szerződéses összeg 15%-a a lakásszövetkezetekre, társasházakra történő utolsó szerződéskötés időpontjában.

Az lakásszövetkezetre és társasházakra történt utolsó szerződéskötés időpontjában az összes megkötött szerződéses összeg 15%-a.

2. Éves jelentés a törvényi előírások betartásáról

Az auditált adatok alapján összeállított éves jelentéssel egyidejűleg kell kitölteni.

2.01 Tárgyi kollektív teljesítménymutató tényszáma

Az adott év valamennyi kiutalási adatának ismeretében töltendő ki.

2.02 Szabad eszközök kihelyezésével elért tárgyévi hozam

A mindenkor rendelkezésre álló szabad eszközök kihelyezéséből származó, már befolyt hozam összegét kell beírni.

2.03 Szabad eszközök tárgyévi átlagos állománya

A tárgyév valamennyi negyedévének első napján rendelkezésre álló szabad eszközök összegének számtani átlagát kell jelenteni.

2.04 Tárgyévi kollektív kamat

Az Ltpt. 2. § c) pontja szerint számított hányados ezerrel szorzott értékének egész részét kell itt jelenteni.

2.05 Kiegyenlítési céltartalék tárgyévet megelőző év december 31-én

A tárgyévet megelőző év végén rendelkezésre álló kiegyenlítési céltartalék állományát kell szerepeltetni.

2.06 Kiegyenlítési céltartalék összege tárgyév december 31-én (és aránya az összes megtakarításhoz)

A tárgyév végén rendelkezésre álló kiegyenlítési céltartalék állományát, s annak az összes megtakarításhoz (betét, elszámolt betéti kamat, állami támogatás és kamatának összege) viszonyított arányát kell szerepeltetni.

2.07 A tárgyévben a Felügyelet engedélyével felvett kölcsön

Itt az Ltpt. 10. § (2) bekezdése szerint ÁPTF engedéllyel a tárgyévben felvett kölcsön összegét kell jelenteni.

2.08 A Felügyelet engedélyével felvett kölcsön után a tárgyévben fizetett kamat

Az összes ÁPTF engedélyével felvett kölcsön után a tárgyévben kifizetett kamat összegét kell beírni.

2.09 A kiegyenlítési céltartalék év végi képzett összege

Ide a kiegyenlítési céltartaléknak a jogszabály előírása alapján tárgyévben képzett összegét kell beírni.

2.10 A kiegyenlítési céltartalékból felhasznált összeg

Az Ltpt. 16. § (4) bekezdése szerint felhasznált összeget kell kimutatni.

3. Társasházak, lakásszövetkezetek szerződései

Itt a meghatározott tárgyi (hónap, negyedév, év) időszaki felsorolással az Ltpt. 6. §-ának (1) bekezdés c) és d) pontjaiban megfogalmazott lakásszövetkezetekkel, illetve társasházi közösségekkel kötött szerződések darabszámát, állományát, illetve a hivatkozott időszak összes új szerződéseihez viszonyított arányát kell kimutatni.

4. Egyéb információk

41. Engedményezett megtakarítási szerződések

Itt kell az ügyfél által engedményezett előtakarékossági szerződések számát és a szerződésekhez kapcsolódó szerződéses összeg állományát ezer forintban szerepeltetni.

42. Engedményezett összegek összesen

Ide az ügyfél rendelkezése alapján ténylegesen engedményezett összegeknek az adott időpontban kimutatható együttes összegét kell beírni.

43. Összes engedményezett összeg aránya a szerződéses összeg összesen értékéhez

Itt az előző 42. sorban ténylegesen szerepeltetett engedményezett összegeknek együttes értékét kell viszonyítani a ténylegesen engedményezett előtakarékossági szerződésekhez kapcsolódó szerződéses összegek teljes állományához, és ezt az arányt itt kell kimutatni.

44. Kiutalási összeg

Ide az Ltpt. 10. § (1) bekezdés pontja szerinti kiutalási összeg aktuális (a beszámolás napján meglévő) értékét kell beírni.

45. Kiutalási összeg állománya (tárgynegyedév első napján)

Itt az Ltpt. 10. § (1) bekezdés pontja szerint számított, a tárgynegyedév első napján meglévő kiutalási összeget kell szerepeltetni.

6.C LAKÁSTAKARÉKPÉNZTÁR – TERMÉKÖSSZETÉTEL

Ebben a táblázatban a működés engedélyezésének eljárása során benyújtott és a Felügyelet által jóváhagyott ÁSZF-ben meghatározott jelzőszámmal vagy fantázia névvel azonosítható termékek adatait kell felsorolni.

Az egyes termékek állománya és darabszáma a megfelelő oszlopok szerinti bontásban tüntetendőek fel, a működés megkezdése óta göngyölített és a jelentés időpontjáig elvégzett összesítéssel (számított kumulált értéken).

A Teljesítéssel lezárt szerződéseknél az ügyfél elfogadó nyilatkozata alapján teljesített kiutalással lezárt szerződések darabszámát és szerződéses összegét kell a b)–d) oszlopokban – a meghatározott időszakok végéig realizált teljesítésnek megfelelően – részletezni.

Az összes teljesítéssel, kiutalással lezárt szerződést az e) oszlopban kell kimutatni.

A Felmondással megszűnt szerződéseknél valamelyik fél kezdeményezése alapján – az f)–h) oszlopokban feltüntetett időszakokban – felmondott szerződések számát és szerződéses összegét kell kimutatni a működés megkezdésétől kezdődően kumulált értékben. Más módozatra való áttérés vagy szerződés összevonás okán megszűnt szerződéseket itt kell szerepeltetni. A szerződéses összeg csökkentése esetében itt kell feltüntetni a szerződéses összegnek azon részét, amely a csökkentéssel felmondásra került.

Az összes felmondással megszűnt szerződést az i) oszlopban kell kimutatni.

A j) Érvényben lévő szerződés oszlopban azokat a megkötött lakás-előtakarékossági szerződések termékenkénti számát és együttes szerződéses összegét kell feltüntetni, amelyeknél az ügyfél által befizetett számlanyitási díj már beérkezett.

Az érvényben lévő szerződéseket meg kell bontani a kiutalás alatt lévő és a még ki nem utalható állományra. A kiutalás alatt lévő állományban azokat a szerződéseket kell szerepeltetni, amelyek kiutalása – az ügyfél elfogadó nyilatkozata alapján – már megkezdődött, de még nem zárult le. (Ideértve azt is, ha a hitelt nem egy összegben, hanem részletekben kell teljesíteni.)

A k) Megkötött összes szerződés oszlopban a működés kezdete óta megkötött és a már beérkezett számlanyitási díjfizetéssel alátámasztott összes (élő, felmondott, teljesítéssel lezárt) lakás-előtakarékossági szerződések termékenkénti darabszáma és együttes szerződéses összege szerepeltetendő.

Az l)–n) oszlopokban az összes tárgyhavi, tárgynegyedévi, illetve tárgyévi évi új szerződéseket fel kell tüntetni, függetlenül attól, hogy időközben lejárt vagy megszűnt termékenkénti bontásban. Másik módozatra történő áttérés és szerződés szétbontásából, illetve szerződéses összeg emeléséből eredő szerződéses-darabszám és/vagy szerződéses összeg növekedést is itt kell kimutatni.

Az Összesen sorban a részletező sorokban szereplő összes terméket számításba kell venni.

A sorok száma nem korlátozott, a felsorolást folytatni kell mindaddig, amíg az összes termék kimutatásra nem kerül.

6.D JELZÁLOG-HITELINTÉZETEK ADATAI

A jelentés kitöltése

A táblázatokban a jelzálog-hitelintézetekre vonatkozó – a jelzálog-hitelintézetekről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény (Jht.) és egyéb – jogszabályok betartásának ellenőrzéséhez szolgáló adatokat kell jelenteni.

Az adatok kitöltéséhez a jelzálog-hitelintézetek által készített és a Felügyelet által jóváhagyott fedezet nyilvántartási szabályzat az irányadó.

Ebben a táblázatban közölt adatoknak meg kell egyezniük a fedezet-nyilvántartási szabályzatban meghatározott forrásokkal, a hitel-, ingatlan-, értékpapír-, számviteli és jelzáloglevél-nyilvántartásokkal.

1.01 Jelzáloghitelekből eredő tőkekövetelések állománya sorban a hitel futamidejére vonatkozó hátralévő teljes tőkekövetelés összegét kell szerepeltetni.

1.02. Jelzáloghitelekből eredő kamatkövetelések állománya sorban a hitel futamidejére vonatkozó hátralévő teljes kamatkövetelés összegét kell feltüntetni.

Az 1.03.1, 1.03.2, 1.03.3 sorokban külön kell kimutatni – a futamidő még hátralévő időszakára vonatkozóan – az öt évnél hosszabb, az öt éves, valamint az öt évnél rövidebb futamidejű jelzáloghiteleknek a teljes jelzáloghitel állományhoz viszonyított arányát. Az arányt két tizedesig százalékban kell kimutatni.

A hitelállomány szerződéses futamidejének megállapításánál a futamidő kezdő napja a szerződéskötés, utolsó napja az utolsó tőketörlesztés dátuma. A hiteldöntések meghozatalakor a hitelintézetnek figyelembe kell venni a futamidőknek – a Jht. törvényben – előírt arányát.

Az 1.08.1 Állampapír a pótfedezetből és az 1.08.2 Állami készfizető kezességvállalással kibocsátott értékpapír a pótfedezetből sorokban az értékpapírokat a nyilvántartási értéken kell szerepeltetni.

A külön nem részletezett állományi és számított adatokat értelemszerűen a jogszabályi előírásoknak megfelelően kell kimutatni. Az arányszámokat két tizedesig százalékban kell feltüntetni.

A 2. táblarészben feltüntetésre kerülő kibocsátott és forgalomba lévő jelzáloglevelek adatainál a sorok száma nem korlátozott, a felsorolást folytatni kell mindaddig, amíg az összes jelzáloglevél kimutatásra nem kerül.

II. Fejezet

NEGYEDÉVES JELENTÉS

2.B BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS BEVÉTELI ADATOK

A jelentés célja

A jelentés a Hpt. 76. § (6) bekezdés a) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységből származó eredmény bemutatására szolgál, amely alapján mentesítést lehet kérni a Felügyelettől a kereskedési könyv vezetése alól.

Ezt a jelentőtáblát ki kell tölteni minden hitelintézetnek, tekintet nélkül arra, hogy kereskedési könyv vezetésére kötelezett vagy sem.

A jelentés kitöltése

Ez a táblázat a kereskedési könyvet nem vezető hitelintézeteknél a kereskedési könyv vezetése alóli mentesítés korlátainak ellenőrzését is lehetővé teszi.

A jelentőtábla negyedéves gyakoriságú, és csak a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozóan kimutatott (a tárgynegyedév három hónapjában) halmozott adatokat tartalmazza millió forintban, szövetkezeti hitelintézet esetében ezer forintban.

A tárgynegyedévi kumulált értékek azonossága a 2.A táblával csak a beszámolási negyedév végéig halmozott és az előző negyedév halmozott értékeinek különbségével áll fenn.

Az 1. sor tartalmazza a pénzügyi szolgáltatásból származó díj- és jutalékbevételek összegét, a 2. összegző sor pedig a befektetési szolgáltatásból származó díj és jutalékbevételeket.

A pénzügyi szolgáltatásból származó díj- és jutalékbevételeken belül ki kell emelni azokat a tételeket, amelyeket hitelintézettel vagy az MNB-vel végzett pénzügyi tevékenysége keretén belül számol el.

A 2. Befektetési szolgáltatásból származó díj- és jutalékbevételek között tételesen fel kell tüntetni az Szkr. 11. § (2) bekezdésében felsorolt jutalék- és díjbevételeket. Minden egyéb befektetési szolgáltatási bevételt a pénzügyi műveletek nettó eredményén belül kell szerepeltetni.

A 3. Egyéb pénzügyi szolgáltatás bevétele sor tartalmazza az Szkr. 10. § (11) bekezdése szerint a devizaeszközök és -kötelezettségek átértékelésével és pénzügyi rendezésével kapcsolatos bevételeket is.

A 4. Befektetési szolgáltatási tevékenység bevétele sorban kell összegezni befektetési szolgáltatási tevékenységhez tartozó bevételeket.

A 41. sorban a hitelintézetekkel és az MNB-vel végzett befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó bevételeket kell összegezni és a hivatkozott sorokban részletezni.

Külön (a 42–44.) sorokban kell szerepeltetni az Szkr. 11. § (1) bekezdés a) pontja szerinti Értékpapír forgalombahozatal bevételeit, a b) pont szerinti bizományosi tevékenység bevételeit, valamint a c) pont szerinti kereskedelmi tevékenység bevételeit.

A 45. sorban kell közölni az Szkr. 11. § (1) bekezdés d) pont alapján a letétkezelési, letéti őrzési, portfoliókezelési tevékenység bevételeit.

Az Szkr. 11. § (1) bekezdés e) pont szerinti egyéb befektetési szolgáltatás bevételeit (az értékpapírszámla vezetéssel, az ügyfélszámla vezetéssel, a befektetési tanácsadással és befektetési hitelnyújtással, valamint az ügynöki tevékenységgel kapcsolatban felszámított díjak, egyéb jutalék bevételek összegét) a 46. sor tartalmazza. (A befektetési hitel után járó kamatot nem szabad itt, hanem a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek között kell kimutatni.)

Az 5. Bevétel összesen sorban kell szerepeltetni a 2. Befektetési szolgáltatásból származó díj- és jutalékbevételek, valamint a 4. Befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeinek összegét.

A 6. Viszonyítási alap tartalmazza a 61., 62., 63., 64. sorokban szerepeltetett, és a következőkben tételesen felsorolt adatok összegét.

A 61. Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek sorban kell szerepeltetni a 2.A Eredménykimutatás hivatkozott sorának tárgynegyedévi összegét.

A 62. Pénzügyi és befektetési szolgáltatásból származó bevételek között kell szerepeltetni a 2.A Eredménykimutatásból a 2.A.41 Kapott osztalék sor, a 2.A.421 Jutalékért végzett pénzügyi szolgáltatás bevétele sor, a 2.A.4214. Befektetési szolgáltatásokkal kapcsolatos díj- és jutalék bevételek sor, a 2.A.431 Pénzügyi szolgáltatásokból származó eredmény, valamint a 2.A.432 Hitelintézettel és MNB-vel végzett befektetési tevékenységből származó eredmény, illetve a 433. Befektetési szolgáltatásból származó eredmény blokkból a bevételek együttes összegét.

A 63. Egyéb bevételek soron kell szerepeltetni az Eredménykimutatás 2.A.442 Egyéb eredmény csoportjából a bevételt jelentő tételek együttes összegét.

A 64. Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatásból származó bevételek soron kell feltüntetni az eredménykimutatás 2.A.441 Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatási eredmény csoportból a Lízingbe adott eszközök számlázott értékének, valamint az eseti vagy rendszeresen végzett nem pénzügyi és befektetési szolgáltatásból származó bevételeknek az együttes összegét.

A 7. Befektetési szolgáltatásból származó bevétel arányát úgy kell kiszámítani, hogy az 5. Bevétel összesen sorban szereplő összeget el kell osztani a 6. sorban szerepeltetett viszonyítási alappal. (Az arányszámot két tizedes jegyig százalékban kell kimutatni.)

Amennyiben ez az arány a Hpt. 76. § (6) bekezdésében leírtak szerint nem haladja meg az 5%-ot, a hitelintézet mentesül a kereskedési könyv vezetése alól. A Hpt. 76. § (7) bekezdés értelmében, ha a hivatkozott arány két naptári negyedévben túllépi a 6%-ot, akkor a hitelintézetnek kereskedési könyvet kell vezetni.

5.B BANKKÖZI ÁLLOMÁNYOK ADATAI

A jelentés kitöltése

A táblázatot az összes hitelintézettel kapcsolatos ügyletek részletezésével kell kitölteni.

Az összes bankközi (hitelintézetekkel fennálló) állományt a 0. Összesen sorban kell kimutatni.

Az összes bankközi kapcsolatot ügyfelenként (a törzsszámok feltüntetésével) a 01. sortól kezdődően fel kell sorolni. A sorok száma nem korlátozott.

A c) Nem részletezettek sorban azokat az ügyfeleket kell összesíteni, amelyek esetében az ügyletek nem érik el az egymillió forintot.

Az azonosító oszlopban a külföldi ügyfélre vonatkozó Swift számot, (esetleg) banki azonosító számot kell megadni, amennyiben törzsszámmal nem rendelkezik Külföldiek esetében a kódjel oszlopba ,,Kf'' jelet kell tenni.

Az a) sorban a belföldi, illetve a b) sorban a külföldi hitelintézetek adatait kell külön-külön összesíteni.

A követeléseket, kötelezettségeket és mérlegen kívüli tételeket részletező oszlopokat értelemszerűen és nettó értéken kell kitölteni. A mérlegén kívüli tételek esetében a devizaügyleteknél a forint ,,oldalt'', az értékpapír-ügyleteknél a pénz ,,oldalt'' kell szerepeltetni.

Külön oszlopban a kockázatvállalások közül kiemelve kell nettó értéken az évet meg nem haladó lejáratú mérlegen belüli, illetve mérlegen kívüli kockázatokat szerepeltetni.

5.C BELFÖLDI PÉNZÜGYI SZERVEZETEK
ADATAI

Itt a Felügyelet ellenőrzése alá tartozó pénzügyi vállalkozásokkal, a befektetési vállalkozásokkal, illetve a biztosítókkal, továbbá (a nyugdíj, egészségbiztosító stb.) pénztárakkal kapcsolatos kockázatvállalásokat – ügyfelenként – kell részletezni és az a)–d) sorokban összesíteni.

Az egyéb, pénzügyi, speciális pénz- és tőkepiaci intézményekkel kapcsolatos ügyleteket az e) sorban kell összesíteni.

Az f) Nem részletezettek sorban azokat ügyfeleket kell összesíteni, amelyek esetében az ügyletek nem érik el az egymillió forintot.

Az összes külföldi kapcsolatot a 01. sortól kezdődően fel kell sorolni. A sorok száma nem korlátozott.

A részletezett állományt az f) sorban lévő értékekkel együtt a 0. Összesen sorban kell összesíteni.

Az a)–e) sorokig az egyes intézményekre vonatkozó adatokat a részletező, illetve a nem részletezett sorokból kiemelve összegezni kell.

A mérlegtételeket, valamint a mérlegen kívüli kötelezettségeket, illetve követeléseket forint, illetve devizabontásban nettó értéken kell feltüntetni.

Azok sorolandók a pénzügyi, illetve befektetési vállalkozások közé, amelyek a Hpt.-ben, és az Épt.-ben meghatározottak szerinti vállalkozások, és a Felügyelet engedélyével rendelkeznek.

5.D KÜLFÖLDI PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ADATAI

A jelentés kitöltése

A táblázatot az 5.C táblához hasonlóan (nettó értéken) kell kitölteni.

Itt – elsősorban a magyar törvények definíciója szerinti – pénzügyi, illetve befektetési vállalkozásoknak, biztosítónak, továbbá (a nyugdíj, egészségbiztosító stb.) pénztárnak minősülő vállalkozásokkal, valamint egyéb, speciális pénz- és tőkepiaci intézményekkel kapcsolatos kockázatokat, a mérlegben elszámolt, illetve mérlegen kívüli tételként nyilvántartott forint- és devizaköveteléseket, illetve kötelezettségeket kell részletezni, és ügyfelenként felsorolni.

Az f) Nem részletezettek sorban azokat az ügyfeleket kell összesíteni, amelyek esetében az ügyletek nem érik el az egymillió forintot.

Az összes külföldi kapcsolatot a 01. sortól kezdődően fel kell sorolni. A sorok száma nem korlátozott.

A részletezett állományt az f) sorban lévő értékekkel együtt a 0. Összesen sorban kell összesíteni.

Az a)–e) sorokig az egyes intézményekre vonatkozó adatokat a részletező, illetve a nem részletezett sorokból kiemelve kell összegezni.

Az azonosító oszlopban az ügyfélre vonatkozó Swift számot, (esetleg) banki azonosító számot kell megadni, amennyiben törzsszámmal nem rendelkezik.

6.E.1, 2,…n LAKÁSTAKARÉKPÉNZTÁR – ÉRVÉNYBEN LÉVŐ SZERZŐDÉSEK ADATAI

A jelentés célja

A jelentés célja, hogy a lakástakarékpénztár sajátos üzletágának megfelelően a módozatonkénti szerződés állomány, és a hozzátartozó kiutalási összeg fedezettség szempontjából figyelhető legyen. Ennek a táblának a folytatása a 6.F tábla, amely a hitelezés biztonságát mutatja meg.

A jelentés kitöltése

Ezekben a táblákban a szerződések adatait módozatonként és évenként kell kimutatni.

A jelentésben csak a kiváltott, érvényben lévő, azaz a számlanyitási díj befizetésével megnyitott, a jelentés időpontjáig fel nem mondott és teljesítéssel még le nem zárt – szerződéses állomány adatait kell a megfelelő oszlopokban kimutatni.

A táblák számozása 6.E.1-gyel, a lakástakarékpénztár első működési évétől kezdődik. A következő (második) év a 6.E.2 számozású, ezután folyamatosan, minden további év a következő sorszámot kapja.

A megtakarítási év időpontját a táblázaton a 0. Megtakarítás kezdetének időpontja sor a) oszlopában kell feltüntetni. (Ez a sor független a módozat jelölésétől.)

Minden tábla egy-egy évet és annak tizenkét hónapját öleli fel.

A negyedévenként esedékes adatszolgáltatást a negyedév végi adatok alapján kell kitölteni, és az éves tábla mindig bővül az éppen aktuális negyedév hónapjainak adataival. Az adott év adatairól – tekintettel a lehetséges felmondásokra, módosításokra, illetve a teljesítéssel megszűnésekre is – addig kell a jelentést küldeni, amíg az összes azévi szerződés valamilyen módon meg nem szűnik.

Az adott módozatnál az első évre vonatkozó jelentést az adott évben attól a hónaptól kell kitölteni, amelyik hónapban az első megtakarított állomány (betét elhelyezés) kezdődött. A szerződés (megtakarítás) kezdete az ÁSZF-ben foglaltak alapján a számlanyitási díj befizetésének időpontja. Azoknál a hónapokat jelző oszlopokban, amikor az adott módozatnál még nem történt befizetés (nincs állomány) nullát kell írni.

A megtakarítások módozatainak megjelölését (megnevezését) a 01. sortól kezdődően az a) oszlopban kell szerepeltetni.

Az a) Módozat jelölése oszlopba a módozat megnevezését, a felügyeleti engedély és az ÁSZF szerinti termék (esetleg fantázia) nevét kell beírni.

A szerződéses állományokat külön-külön a 01. sortól kezdődően kell feltüntetni. A sorok száma folyamatos, nem korlátozott és mindaddig folytatni kell, míg az adott évhez tartozó összes termék (módozat) felsorolásra nem kerül.

Egy-egy szerződéses módozatra két sor vonatkozik.

Az első 1. Megtakarítással rendelkező szerződés értéke sorban mindig a betételhelyezéssel már rendelkező, kiváltott szerződések állományát kell jelenteni havi bontásban, és csak az adott hónapban érvényben lévő – és nem kumulált – szerződéses állományt kell feltüntetni.

Ezekben a sorokban az adott módozatból az adott hónapban megkötött állományból az első betétbefizetést már tejesített szerződéses állomány összegét kell millió forintra kerekítve kimutatni.

A második, a 2. Kiutalások várható időpontja sorokban az adott módozathoz és adott állományhoz tartozó, az adott modell szerinti, a szerződés kezdetétől számított várható kiutalási időpontot kell (év és az arab számmal jelölt hónap jelöléssel) feltüntetni.

6.F.1, 2,…n LAKÁSTAKARÉKPÉNZTÁR – KIUTALÁSOK (várható) ADATAI

A jelentés célja

A jelentés célja, hogy az előrejelzés alapján elősegítse a Felügyelet engedélyével felvehető hitelek tervezhetőségét. A 6.E táblák folytatásaként a lakástakarékpénztárnak – az Ltp. törvény által megfogalmazottak szerinti – prudens működés érdekében a szabad pénzeszközök és a kiutalások állományát, fedezeti szintjét figyelni kell.

A jelentés kitöltése

Ezekben a táblákban a kiutalások adatait módozatonként és évenként kell kimutatni. A jelentésben csak a megtakarítás befizetésével megnyitott, a jelentés időpontjáig fel nem mondott és teljesítéssel még le nem zárt – szerződéses állomány adatait kell a megfelelő oszlopokban kimutatni.

A táblák számozása 6.F.1-gyel, a lakástakarékpénztár első kiutalási évétől kezdődik. A következő (második) év a 6.F.2 számozású, ezután folyamatosan, minden további év a következő sorszámot kapja.

A kiutalási év időpontját a táblázaton a 0. Kiutalás kezdetének időpontja sor a) oszlopában kell feltüntetni.

Minden tábla egy-egy évet és annak tizenkét hónapját öleli fel. A negyedévenként esedékes adatszolgáltatást a negyedév végi adatok alapján kell kitölteni, és az éves tábla mindig bővül az éppen aktuális negyedév hónapjainak adataival. Az adott év adatairól – tekintettel a lehetséges felmondásokra, módosításokra, illetve a teljesítéssel megszűnésekre is – addig kell a jelentést küldeni, amíg az összes érvényben lévő (élő) szerződés kifuttatásra nem kerül.

Az 1. A kiutalás időpontjához kapcsolódó kiutalási összegek sorában kell – a lakástakarékpénztár által a szerződések és feltételek teljesülése alapján meghatározott – az adott, kiutalási időponthoz tartozó szerződéses kiutalási összegek kumulált értékét feltüntetni.

A 2. A kiutalások fedezete a kiutalás időpontjában sorban a lakástakarékpénztárnál rendelkezésre álló kiutalási összeget, mint az adott kiutalási időponthoz tartozó kiutalások fedezetét szerepeltetni. Ez a fedezet a 31–34. sorokban feltüntetett állományok összegét jelenti.

A 31. Betétállomány sorban az adott kiutalási időpontban már meglévő, befizetett betétek, a kamatok, az állami támogatás összegét, valamint az állami támogatás kamatainak állományát kell kimutatni.

A 32. sorba az adott hónapban már befizetett Hiteltörlesztő részletek összegét kell (ideértve a visszavezetett áthidaló kölcsönöket is) szerepeltetni.

A 33. Terv szerinti betétállomány sorba az új szerződésekből adódó, tervezett betét, kamat, állami támogatás, állami támogatás kamata állományok összege kerül.

A 34. Egyéb sorba az olyan, egyéb állományt kell feltüntetni, amely a lakástakarékpénztár rendelkezésére áll, és felhasználható a kiutalási összeg fedezeteként.

A 4. Előző hónapok kiutalt hitelállománya (kumulált) sorban kell kimutatni az ügyfelek részére korábban már folyósításra került hitelek összesített állományát, amely a tárgynegyedévben még nem nyújt fedezetet a kiutalásokhoz, de hiteltörlesztésként későbbi időpontban visszakerül a kiutalási állományba.

Az 5. Szabad eszköz (kiutalási összeg maradványa) vagy (negatív előjellel) hiteligény sorban az egyes kiutalási időpontokhoz tartozó szerződéses kiutalási összeget ki kell vonni a kiutalások fedezetéül szolgáló pénzeszközök állományából.

A pozitív eredmény a kiutalási összeg maradványa, vagyis a szabad pénzeszköz.

Amennyiben a különbség negatív, vagyis a fedezet nem elegendő a szerződéses kiutalási összeg kifizetésére, akkor negatív előjelet ki kell tenni, és az a összeg a hiteligényt jelenti.

A 6. A Felügyelet engedélyével felvehető hitel sorba a hiteligény fedezetére tervezett, felveendő hitel összegét kell beírni.

A 7. A kiutalások időpontjában tervezett betétállomány 40%-a sorba az adott kiutalási időpontban tervezett betétállomány negyven százalékát kell feltüntetni.

A 8. sorokban kiegészítő adatokat kell közölni az 5 hónapja szünetelő számlák állományáról.

A 81. Betétfizetéstől eltelt 5 hónap óta befizetés nem történt sorban azt a szerződéses állományt kell jelenteni, ahol a számlanyitási díj befizetése megtörtént és a megtakarítás is már megkezdődött, de a számlára az utolsó befizetéstől számítottan öt hónapja újabb befizetés nem történt.

A 82. A megtakarítási idő még nem kezdődött meg sorba azt a szerződéses állományt kell jelenteni, ahol a számlanyitási díj befizetése már legalább három hónapja megtörtént, de a megtakarítási idő még nem kezdődött meg.

A 83. Kumulált kiutalási összegek sorban a működés megkezdése óta teljesítéssel lezárt szerződések kiutalásainak millió forintra kerekített összegét kell szerepeltetni.

A 84. Kumulált szerződéses összegek sorban a működés megkezdése óta teljesítéssel lezárt szerződések szerződéses összegeinek millió forintra kerekített összege tüntetendő fel.

A 85. Kumulált kiutalások aránya a teljesítéssel lezárt kumulált szerződésekhez sorba azt a millió forintra kerekített összegek hányadosaként kiszámítandó százalékot kell (83. sor 84. sor) egész értékre kerekítve feltüntetni, amely kifejezi, hogy a működés megkezdése óta kiutalt összegek hogyan aránylanak a teljesítéssel lezárt szerződésekhez.

7.A–B ÁTLAGÁLLOMÁNYOK

A jelentés célja

A táblázatok – az eszközök, a források, illetve a mérlegen kívüli tételek átlagállományaira vonatkozó – adatai forint, euró, egyéb deviza bontásban a hitelintézettel kapcsolatos mutatók számításához nyújtanak segítséget.

A negyedéves átlagállományok számítása során az eszközök és források összesen értéke nem feltétlenül egyezik meg.

A hitelintézetnek a törvényi előírások alapján gondoskodni kell arról, hogy az adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tudjon tenni.³⁸

A prudens magatartás alapvető követelménye, hogy a hitelintézet minden nap képes legyen felmérni eszközeit, forrásait, bevételeit és kiadásait, függetlenül attól, hogy a főkönyvi adatait milyen rendszerességgel zárja. Ennek értelmében lehetővé kell tenni, hogy a táblákhoz szükséges adatok előállítása is – minél rövidebb időn belül – megvalósuljon. Amíg a hitelintézet rendszere nem képes erre, addig az előírástól eltérő számbavételt külön – írásban is – jelezni kell.

7.A ESZKÖZÖK – ÁTLAGÁLLOMÁNYOK

A jelentés kitöltése

A tábla az összevont mérleg szerinti szerkezetben tartalmazza az eszközöket, bruttó értéken forint, euró, egyéb deviza bontásban kimutatva.

Az eszközoldali értékvesztés-állományokat (a Felügyeleti mérleghez hasonlóan) negatív előjellel kell feltüntetni.

A fel nem tüntetett (nem konkretizált) eszközöket, illetve forrásokat a tartalmuknak megfelelő részletező sorokban kell szerepeltetni.

Az egyes mérlegsorokra az időszak napi állományok alapján számított átlagállományát kell megadni.

Azok a bankok, amelyeknek az informatikai rendszere napi zárásra nem képes, választhatják a heti egyszeri zárás alapján történő átlagolást.

A heti átlagolás esetében a negyedév minden szerdájának záró állományai alapján kell az átlagállományt kiszámítani.

7.B FORRÁSOK – ÁTLAGÁLLOMÁNYOK

A jelentés kitöltése

A táblában a források részletezése összevont mérleg alapján történik.

Az egyes forrássorokra vonatkozóan az átlagállományok adatait a 7.A táblában szereplő eszközöknél feltüntetett módon forint, euró, egyéb deviza bontásban kell megadni.

MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK – ÁTLAGÁLLOMÁNYOK

A jelentést az eszközök, illetve források átlagállományához hasonlóan kell kitölteni, vagyis a részletező sorokban feltüntetett kötelezettségeknél, valamint követeléseknél az időszak napi (ennek hiányában a heti) állományok alapján számított átlagállományt kell feltüntetni.

7.C TÁJÉKOZTATÓ ADATOK

A jelentés kitöltése

A jelentésben közölt adatoknak segítséget kell nyújtani az egyes kockázatok felméréséhez, a Felügyelet részére szükséges egyéb információkhoz.

Mindazokat az adatokat közölni kell, amelyek az adott hitelintézetre (ennek megfelelően a hitel- és takarékszövetkezetre is) vonatkoznak.

1. Jegyzett tőke összetételével kapcsolatos információk

Itt kell a hitelintézet jegyzett tőkéjére vonatkozó adatokat – a részletezés szerint – az éves közgyűlést követően ismertetni.

A 11. Jegyzett tőkéből deviza sort csak azoknak a hitelintézeteknek kell kitölteni, akiknél az alapítás vagy a későbbi tőkeemelés devizában történt és a jegyzett tőke fel nem használt része még devizában (pl. bankbetétként) áll rendelkezésre. A deviza értékét a mérlegnél előírtak szerinti árfolyamon kell forintban feltüntetni.

A 12. Jegyzett tőke befektetési szolgáltatási vállalkozástól kapott része sorba a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézetnek a jegyzett tőkén belül – az Szkr. 8. § (1) bekezdésében meghatározottak szerinti – külön nyilvántartott befektetési szolgáltató tulajdoni részesedését kell beírni.

A 13. Jegyzett tőkéből az apport-rész sort csak azoknak a hitelintézeteknek kell kitölteni, akiknél az alapítás vagy a későbbi tőkeemelés apporttal történt (függetlenül attól, hogy a Hpt. szerint apporttal nem lehet már tőkét emelni).

2. Tulajdonosokhoz kapcsolódó ügyletek állománya és eredménye

A részletező sorokban a befolyásoló részesedést jelentő vállalkozásokhoz kapcsolódó ügyletek jövedelmezőségéhez szükséges adatokat kell szerepeltetni.

A tulajdonosokhoz kapcsolódó ügyleteknél a beszámolási időszakra vonatkozó negyedév alatt fennálló (és a mérlegadatok között bruttó, illetve nettó értéken kimutatott) kihelyezések és kötelezettségek átlagos állományát a 21., illetve 22. sorokban kell feltüntetni.

A negyedév folyamán befolyt bevételeket, illetve kifizetett ráfordításokat (kiadásokat) külön kell kimutatni kamat és kamat jellegű, illetve nem kamat jellegű (ideértve a szolgáltatások díjait stb.) bontásban.

A külön ki kell emelni és a 21.1, illetve 22.1 sorokban szerepeltetni a kapcsolt³⁹ vállalkozásokkal szembeni követelések és kötelezettségek negyedéves átlagos állományát.

Az összes bevétel, illetve kiadás sorokon belül külön ki kell emelni és kimutatni a kapcsolt vállalkozástól származó kamat és kamat jellegű, valamint a nem kamatjellegű bevételeket és kiadásokat.

3. Befektetésekhez kapcsolódó ügyletek állománya és eredménye

A részletező sorokban a hitelintézet által történt – és befolyásoló részesedést jelentő – befektetésekhez kapcsolódó ügyletek jövedelmezőségéhez szükséges adatokat az előző 2. Tulajdonosokhoz kapcsolódó ügyletek részletezéséhez hasonló módon kell szerepeltetni.

Ennek megfelelően külön kell kiemelni és közölni a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni követelések és kötelezettségek negyedéves átlagos állományát, valamint a kapcsolt vállalkozástól származó kamat és kamat jellegű, valamint a nem kamat jellegű bevételeket és kiadásokat. (A kapcsolt vállalkozások az Szmt. szerint meghatározott kapcsolt vállalkozások.)

4. Egyéb tájékoztató adatok

41. Összes állományi létszám (fő)

Ebbe a sorba – az adott negyedévre vonatkozó – átlagos statisztikai állományi létszámnak egyszerű számtani átlagát kell feltüntetni. Az átlagos állományi létszámot a Központi Statisztikai Hivatal előírásai szerint teljesített havi munkaügyi adatszolgáltatásban jelentett szervezet tevékenységében résztvevők száma alapján kell megállapítani.

42. Hálózati egységek száma

Itt a hitelintézethez tartozó összes hálózati egység számát fel kell tüntetni az elnevezéstől függetlenül. [Pl.: Bármilyen elnevezésű fiók, kirendeltség, iroda, képviselet (külföld is), területi igazgatóság, megyei központ stb.]

43. Napi átlagos Giro forgalom darabszáma

Itt a Giro elszámolásforgalomba kerülő tételek napi átlagos darabszámát (a kimenő és a bejövő tételek és üzenetek együttes darabszámának átlagát) kell feltüntetni.

44. Napi átlagos Swift forgalom darabszáma

Ide a Swift rendszeren keresztül forgalmazott tételek (üzenetek) napi átlagos darabszámát (kimenő és bejövő összes tételszám átlagát) kell beírni.

5. Kisméretű vállalkozásoknak nyújtott hitelek

Itt a Felügyeleti mérleg adataiból kiemelve (az ott felsorolt szektorbontástól függetlenül) a speciális – a részletező sorokban meghatározott – méretű vállalkozásokkal szemben, a negyedév végén fennálló követelésállományt kell bruttó, illetve nettó értéken feltüntetni.

A vállalkozások méretének meghatározásánál a létszámot és az árbevételt vagy a mérlegfőösszeget együttesen, valamint a külön jogszabályban⁴⁰ meghatározott egyéb feltételeket is kell figyelembe venni. A vállalkozás fogalmát a hivatkozott Kk.-törvény 17. § a) pontja határozza meg, amelybe beletartoznak az egyéni vállalkozók is.

Azokat a vállalkozásokat, amelyek az együttes feltételnek nem felelnek meg, illetve a hitelintézeteket, valamint a külföldi vállalkozásokat nem kell számításba venni.

51. Középvállalkozások

Itt a középvállalkozásoknak a hitelintézet által nyújtott hitelek állományát kell kimutatni.

52. ,,Kisvállalkozások''

Ebben a kimutatásban a ,,kisvállalkozás'' fogalma eltér a Felügyeleti mérlegben kimutatásra kerülő kisvállalkozóktól. Itt ,,kisvállalkozás'' az, amelynek az összes foglalkoztatott létszáma 50 főnél kevesebb és az éves nettó árbevétele legfeljebb 700 millió forint vagy mérlegfőösszege 500 millió forint, illetve a külön jogszabály által meghatározott feltételeknek is megfelel. Ide csak a hitelintézet által ezeknek a kisvállalkozásoknak nyújtott hitelek állományát kell beírni.

53. Mikrovállalkozások

Itt a hitelintézet által a mikrovállalkozásoknak nyújtott hitelek állományát kell kimutatni.

A fenti kimutatáson túlmenően a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 1999. évi XCV. törvény 9. §-a alapján teljesíteni kell a külön jogszabályban meghatározott adatszolgáltatást⁴¹ is és az összesített adatokat év végén a Felügyelet részére meg kell küldeni.

A kormányrendeletben előírt adatszolgáltatáshoz szükséges (a nyújtott hitelek darabszámára és értékére vonatkozó) információgyűjtést egész évben végezni kell függetlenül attól, hogy az adott év forgalmáról csak egyszer kell adatszolgáltatást teljesíteni.

7.D LOMBARD HITELEK ÉS ÉRTÉKPAPÍR VÁSÁRLÁSÁRA NYÚJTOTT HITELEK

A jelentés célja

Ezt a táblázatot negyedévenként az értékpapír vásárlására történő, valamint az értékpapír-fedezetű lombard hitelnyújtás kockázatának vizsgálatához a fedezetek hirtelen és nagymértékű leértékelődésének veszélye miatt kell kitölteni.

A jelentés kitöltése

Ebben a táblázatban az értékpapír és egyéb fedezettel nyújtott lombard hiteleket, valamint az értékpapír vásárlására nyújtott hiteleket kell feltüntetni.

Lombard hitel nyújtásának minősül minden olyan hitelnyújtás a hitel céljától függetlenül, amikor az ügyfél a már meglévő értékpapírját a hitelintézetnél óvadéki letétbe helyezi, hogy ennek fedezete mellett, részére hitelt folyósítsanak.

Azokat a lombard hiteleket is számba kell itt venni, amelyeket eredetileg értékpapír fedezet mellett nyújtottak, függetlenül attól, hogy a letétbe helyezett értékpapírok értékének csökkenése miatt további pótlólagos (nem értékpapír) fedezetek kerültek bevonásra.

Értékpapír vásárlására nyújtott hitel, az a hitel, ahol a fennálló hitel célja nevezetten az értékpapír vásárlás, fedezetéül az óvadékba helyezett, megvásárolt értékpapír szolgál, illetve az értékpapírt óvadéki számlán óvadék jogcímén a hitelintézet javára zárolták. Az értékpapír vásárlására nyújtott hitelezésre a Hpt. 82. §-ának korlátai vonatkoznak. Tehát a fenti két ügylet alapvetően abban különbözik egymástól, hogy míg a lombard hitelnyújtás fedezete egy már meglévő, az ügyfél tulajdonában lévő papír, addig az értékpapírhitel fedezete egy a hitelkérelem benyújtásakor még nem létező, majd a hitelből egy későbbi időpontban vásárolni kívánt értékpapír. A hitelintézet a megvásárolt értékpapírra jegyzi be az óvadéki jogát.

Az 1. Lombard hitelek sorban az értékpapír és egyéb fedezetű – a külön részletezés szerint felsorolt – lombard hitelállományt kell összesíteni.

A 11. csoportban a Tőzsdei részvény fedezete mellett, a 12. csoportban az OTC részvény fedezete mellett nyújtott hitelek állományát kell szerepeltetni.

A 13. Állampapírok fedezete mellett sorban kell feltüntetni azt a hitelnyújtást, amikor a fedezet kincstárjegy, államkötvény stb.

A 14. Egyéb értékpapír fedezetek között kell feltüntetni minden az előzőekben fel nem sorolt értékpapír fedezetet, amelyek a következők: befektetési jegy, letéti jegy, részjegy, közraktár jegy, jelzáloglevél, kárpótlási jegy, vagyonjegy, célrészjegy.

A 2. Lombard hitelek fedezete (napi értéken) sorban azoknak a fedezeteknek a névértékét, valamint a piaci értékét kell feltüntetni, amelyek a külön sorokban kerülnek részletezésre. A biztosítékot ott kell feltüntetni, ahová a hitelt is besorolták.

3. Értékpapír vásárlásra nyújtott hitelek

Itt a részvény, illetve egyéb értékpapír vásárlás céljára nyújtott hitelek állományát kell összesíteni.

Itt a 31., 32., 33., 34., sorokban külön kell szerepeltetni, a tőzsdei részvény, OTC részvény, állampapírok, valamint egyéb értékpapírok vásárlására nyújtott hitelek állományát.

4. Értékpapírok (napi értéken) sorban kell szerepeltetni az értékpapírok vásárlására nyújtott hitelek fedezetéül szolgáló fedezeteket, névértéken és piaci értéken is.

5. Lombard hitelek melletti értékpapír vásárlási hitelek

Azokkal az ügyfelekkel szembeni értékpapír vásárlási hitelek összességét kell feltüntetni, akiknek a hitelintézetnél lombard hitelük is van. Az értékpapír vásárlási hitelállomány összegét könyv szerinti (nettó) értéken és eredeti szerződés szerinti értéken egyaránt fel kell tüntetni.

6. Lombard hitelek melletti értékpapír vásárlási hitelek mögötti óvadéki értékpapírok összértéke

Ebben a sorban azokkal az ügyfelekkel szembeni értékpapír vásárlási hitelek összessége mögötti óvadéki értékpapírok értékét kell feltüntetni, akiknek a hitelintézetnél lombardhitelük is van.

7. Értékpapír vásárlási hitelek melletti lombard hitelek

Ebben a sorban azokkal az ügyfelekkel szembeni lombard hitelek összességét kell feltüntetni, akiknek a hitelintézetnél értékpapír vásárlási hitelük is van. A lombard hitel állomány összegét könyv szerinti (nettó) értéken és eredeti szerződés szerinti értéken egyaránt fel kell tüntetni.

8. Értékpapír vásárlási hitelek melletti lombard hitelek mögötti óvadéki értékpapírok összértéke

Azokkal az ügyfelekkel szembeni lombard hitelek összessége mögötti óvadéki értékpapírok értékét kell feltüntetni, akiknek a hitelintézetnél értékpapír vásárlási hitelük is van

9. Kényszerértékesítésre került értékpapírok (értékesítési áron)

Itt azoknak az értékpapíroknak az értékét kell feltüntetni, amelyeket a hitelintézet a veszteség elkerülése, csökkentése végett (kényszer) értékesített.

A tábla a) oszlopában kell szerepeltetni az ügyfelek darabszámát.

Itt azoknak az ügyfeleknek a számát kell feltüntetni, akiknek a hitelintézetnél lombard hitelük és értékpapír vásárlási hitelük is van.

7.E.1 LEBONYOLÍTÁSRA ÁTADOTT HITELEK

A jelentés célja

A hitelintézet által nyújtott, de lebonyolításra más pénzintézetnek vagy anya banknak átadott hitelek, valamint függő és egyéb jövőbeni kötelezettségek nagyságrendjének felmérése céljából kell kitölteni, negyedévi gyakorisággal.

A jelentés kitöltése

A jelentőtáblában tételesen ügyfelenként szerepeltetni kell a hitel, valamint egyéb függő és jövőbeni követelés szerződés szerinti, valamint a ténylegesen igénybe vett összegét, forintban.

Az egy hitelfelvevőhöz tartozó összes szerződést fel kell tüntetni, szerződésenként külön sorban.

A Kódjel oszlopban magánszemély esetében ,,S'' jelet, külföldiek esetében ,,Kf'' jelölést is kell alkalmazni.

Az egy hitelfelvevőhöz, illetve egy szerződéshez tartozó összes kockázatot viselő partnert (partnerbankot) fel kell sorolni. (Magyar partnerbank esetében lehet a rövid nevet feltüntetni.)

A Törzsszám oszlopban a külföldi ügyfélre, illetve partnerre vonatkozó Swift számot, (esetleg) banki azonosító számot kell megadni, amennyiben törzsszámmal nem rendelkezik.

Hitelfelvevőnként szerepeltetni kell a követelések devizanemét, amennyiben egy szerződésen belül több devizanem szerepel, a táblázatban részletezni kell.

Ezenkívül a táblában közölni kell a hitelfolyósítás kezdetét, valamint az utolsó törlesztés időpontját, és a tárgynegyedév végén ténylegesen fennálló, a törlesztések összegével csökkentett követelés állományt.

A konzorciális hiteleket nem kell a jelentésben szerepeltetni.

7.E.2 LEBONYOLÍTÁSRA ÁTVETT HITELEK

A jelentés célja

A hitelintézet által átvállalt és lebonyolításra más pénzintézettől vagy anya banktól átvett hitelek, valamint függő és egyéb jövőbeni kötelezettségek nagyságrendjének felmérése céljából kell kitölteni, negyedévi gyakorisággal.

A jelentés kitöltése

A jelentőtáblát a 7.E.1 táblázathoz hasonlóan kell kitölteni.

Tételesen ügyfelenként szerepeltetni kell az átvett hitel, valamint egyéb függő és jövőbeni követelés szerződés szerinti, valamint a ténylegesen igénybevett összegét, forintban.

Az egy hitelfelvevőhöz tartozó összes szerződést fel kell tüntetni, szerződésenként külön sorban.

Az egy hitelfelvevőhöz, illetve egy szerződéshez tartozó összes kockázatot átadó partnert (partnerbankot) fel kell sorolni. (Magyar partnerbank esetében lehet a rövid nevet feltüntetni.)

A konzorciális hiteleket nem kell a jelentésben szerepeltetni.

7.F PROJEKTFINANSZÍROZÁS

A jelentés célja

A jelentést a hitelintézetek projektfinanszírozási tevékenysége nagyságrendjének felméréséhez szükséges kitölteni a megadott szektorbontásban.

A fogalmak között meghatározott projektfinanszírozás alatt értendők azok az ügyletek, ahol a hitel visszafizetésének elsődleges forrása a finanszírozott projekt cash-flow-ja, jövőbeni jövedelme, és a hitelező a projekt eszközeit a hitel biztosítékaiként kezeli.

A jelentés kitöltése

Két táblában kell a projektfinanszírozás során az egyes szektorokba történt kihelyezéseknek a tárgyidőszak utolsó napján fennálló állományát kimutatni.

A projektfinanszírozási hitelek tábla első részében 1. Nyújtott hitelállomány összesen sora tartalmazza részletesen a tárgyidőszak végén fennálló hitelállomány összegét a szerződés szerinti (nyilvántartási) értéken, könyvszerinti (értékvesztéssel csökkentett) értéken, valamint itt kell szerepeltetni a még le nem hívott hitelkereteket is.

A hiteleket a következő bontásban kell a táblában szerepeltetni, külön a forintban, valamint külön a devizában nyújtottakat.

A 11. Ingatlanfejlesztési hitelek között kell feltüntetni azoknak a hiteleknek az állományát, amelyeknél a közvetlen felhasználó és az építtető személye nem azonos.

Külön sorokban kell szerepeltetni az energiaszektor (TEÁOR 23. és 40. alágazat) fejlesztésére, a közlekedés, szállítás (autópálya építés, útépítés, vasúti szállítás, légi szállítás) fejlesztésére, a közműfejlesztésre, a közműfejlesztésnek nem minősülő környezetvédelmi célú, valamint a telekommunikációs fejlesztésre nyújtott hiteleket.

A 17. sorban kell feltüntetni, minden az előzőekben nem nevesített projektfinanszírozási hitelt.

Egyéb tájékoztató adatokat is közölni kell a projektfinanszírozási hitelek tábla második részében, amelyet a 2. Nyújtott hitelállomány összesen sorban kell összegezni.

A projekthiteleket meg kell bontani ingatlan fedezettel biztosított állományra és szindikált állományra.

A szindikált állományon belül közölni kell a szindikátus tagjaként engedélyezett hitel állományát. Ezen belül konstrukciónként közölni kell a folyósított, valamint a nem folyósított hitelek állományát.

A táblában szerepeltetni kell a projekttel kapcsolatos egyéb hitelintézeti mérlegen belüli kockázatvállalást, (pl. halasztott fizetéssel vállalt követelés), valamint a mérlegen kívüli kötelezettségvállalásokat (garancia, kezességvállalás, fel nem használt hitelkeret, lejegyzett kötvény stb.).

7.G ÖNÁLLÓ ZÁLOGJOG ADATAI

A jelentés célja

Az önálló zálogjog alkalmazásával kapcsolatos tevékenységre vonatkozó információszolgáltatás.

A jelentés kitöltése

A Ptk. 269. § (1) bekezdése értelmében zálogjog úgy is alapítható, hogy az a zálogtárgyat személyes követelés nélkül terhelje. Ilyen esetben a zálogjogosult – a zálogszerződésben meghatározott összeg, valamint annak járulékai erejéig – kizárólag a zálogjoggal terhelt zálogtárgyból kereshet kielégítést. Önálló zálogjog alapítható úgy, hogy követelés nem áll a biztosíték mögött vagy a szerződő felek az alapítással egyidejűleg megszüntetik a biztosíték alapjául szolgáló követelést. Ezekben az esetekben az önálló zálogjog vagyoni értékű jog, amelyet az adatszolgáltatásban a lejárat szempontjából a szerződésben foglaltak szerint kell kezelni. A Ptk. 269. § (2) bekezdés szerint a zálogjogosult kielégítéséhez – ha a felek másként nem állapodnak meg – az önálló zálogjognak a zálogkötelezett vagy a zálogjogosult általi felmondása szükséges, a felmondás ideje – eltérő megállapodás hiányában – hat hónap.

A 11–32. sorokig az adatokat a negyedév végén fennálló állományoknak megfelelően kell kimutatni.

A 11. sorban a hitelintézet eszközei között vagyoni értékű jogként szereplő önálló zálogjogokat kell szerepeltetni.

A 111–113. sorokban az önálló zálogjogból származó vagyoni értékű jogokat a keletkezés alapján kell megbontani.

Az önálló jelzálogjog jelzálog-hitelintézet részére történő értékesítésénél a jelzálog-hitelintézetekről és a jelzálog-levélről szóló 1997. évi XXX. törvény 8. §-ában foglaltak szerint kell eljárni. Az önálló jelzálogjog más személy részére történő értékesítésénél a halasztott fizetésre vonatkozó általános szabályok az irányadók.

A 121. sorban a jelzálog-hitelintézetnél az önálló jelzálogjog megvásárlása és egyidejű halasztott fizetéssel való viszonteladása miatti éven túli követeléseket kell feltüntetni. Éven túli követelésnek kell minősíteni ebből a szempontból az adott évben esedékes részt is. E sorban csak a jelzálog-hitelintézetek tüntethetnek fel adatot.

A 122. sorban az önálló jelzálogjog más személy részére, halasztott fizetéssel történő értékesítése miatti fennálló követelés könyv szerinti értékét kell szerepeltetni.

A 221. sorban a hitelintézeteknél az önálló jelzálogjog jelzálog-hitelintézet részére történő értékesítése és egyidejű halasztott fizetéssel való visszavásárlása miatti a jelzálog-hitelintézettel szemben éven túli tartozások összegét kell szerepeltetni. E szempontból éven túli tartozásnak minősülnek az adott évben megfizetendő tartozások is.

A 222. sorban a vagyoni értékként szereplő önálló zálogjogok halasztott fizetéssel történő megvásárlása miatt fennálló kötelezettségeket kell szerepeltetni.

A Ptk. 269. § (3) bekezdése értelmében az önálló zálogjog – ranghelyének megtartása mellett a nyilvántartásba történő bejegyzés mellett – követelést biztosító zálogjoggá, ez utóbbi pedig önálló zálogjoggá a felek erre irányuló megállapodásával átváltoztatható.

Ha az önálló zálogjog követelés biztosítékául szolgál, a zálogjogból való kielégítés mértéke – azaz a zálogszerződésben meghatározott összeg, valamint annak járulékai – független a követeléstől, és a zálogkötelezettel való elszámolási kötelezettséget a biztosítéki szerződésnek kell tartalmaznia. (A követelést biztosító zálogjognál a kielégítés mértéke a követeléssel együtt mozog.) A követelést biztosító önálló zálogjogot a zálogszerződésben meghatározott összeg és járulékai erejéig a 0-s számlaosztályban kell nyilvántartani.

A 31. sorban az önálló zálogjoggal kiváltott követeléseknél a nyilvántartások alapján azokat a követeléseknek az összértékét kell szerepeltetni, amelyek helyébe a vagyoni értékek közé kerülő önálló zálogjogok léptek. A követelés értékét a követelést önálló zálogjoggá átalakító szerződésben szereplő szerződésben meghatározott érték alapján kell kimutatni.

A 32. sorban a fedezetként szereplő önálló zálogjogoknak a zálogszerződésben meghatározott, a járulékok nélküli összegét kell szerepeltetni.

A 321. sorban a jelzálog-hitelintézetnek értékesített és egyidejűleg halasztott fizetéssel visszavásárolt önálló jelzálogjogokat kell szerepeltetni.

A 322. sorban a hitelintézetnél fedezetként szereplő és nem értékesített önálló jelzálogjogok összértékét kell bemutatni.

A 33. sorban az év eleje óta értékesített önálló jelzálogjogok összesített értékét kell szerepeltetni. A jelzálog-hitelintézeti halasztott fizetésű és visszavásárlásos ügylet keretében értékesített önálló zálogjogok értéke e sorban nem szerepelhet.

A 34. sorban az év eleje óta követelést biztosító zálogjoggá átalakított önálló jelzálogjogok összesített értékét kell szerepeltetni.

8.A–8.D PORTFOLIÓ ELEMZÉS

A jelentés célja

A portfolió elemzés célja a hitelintézet eszközei és mérlegen kívüli tételei hitelkockázati szempontú minőségének a vizsgálata. Ezt a célt a lejártság szerinti és a minősítés szerinti megközelítésre, valamint az értékvesztésre, illetve a céltartalék változásra vonatkozó információs igény testesíti meg.

Lejártnak minősül az a követelés, amely esetében az ügyfél tőketörlesztési késedelemben van, vagy a hitelintézet lejárttá teszi, illetve jogszabály szerint lejárttá válik és a hitelintézet a számviteli szabályok szerint hitelezési veszteségként még nem írta le.

Úgy a lejártság szerinti, mint a minősítés szerinti táblák tartalmazzák a könyv szerinti bruttó és nettó értékeket, valamint a mérlegen kívüli tételeknél a nyilvántartási értékeket és a nyilvántartási értékek céltartalékkal csökkentett nettó értékét.

A származtatott termékekre vonatkozóan a képzett céltartalékokat a számviteli szabályoknak megfelelően kell kimutatni. A származtatott termékek súlyozott kockázati értékét a tájékoztató adatok között kell szerepeltetni

8.A.1 KOCKÁZATVÁLLALÁS A LEGRÉGEBBEN LEJÁRT KÖVETELÉS SZERINT ÜGYFELENKÉNT
(könyv szerinti, illetve nettó értékek)

A jelentés kitöltése

A táblázat a hitelintézet eszközeinek könyv szerinti (nettó) értékére, valamint a mérlegen kívüli tételek céltartalékkal csökkentett nyilvántartási értékére vonatkozó információkat tartalmazza ügyfelenkénti megközelítésben. Az egyezőségek érdekében a táblázat a felügyeleti mérleghez alkalmazkodik.

Tájékoztató adatként összesítve külön kell szerepeltetni azokkal az ügyfelekkel szembeni információkat, amelyek a számviteli szabályok szerint kapcsolt, illetve egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásoknak minősülnek.

Az ügyféllel szembeni kockázatvállalást a különböző termékcsoportok szerinti soroknál a legrégebben lejárt követelések között kell szerepeltetni. Amennyiben tehát egy ügyféllel szemben a hitelintézet több kockázatvállási szerződéssel, illetve többfajta kockázatvállalással is rendelkezik, akkor az ügyféllel szembeni kockázatvállalásnak minősülő állományt mindenütt a legrégebbi lejáratnak megfelelő oszlopban kell szerepeltetni. Ha egy hitel 100 nap óta lejárt, akkor az ügyfél által kibocsátott értékpapírokat is ugyanabban az oszlopban kell kimutatni.

Legrégebbi lejáratnak minősül az a lejárt tőke- vagy kamatkövetelés rész, amelyet az ügyfél szerződés szerint nem teljesített, attól függetlenül, hogy a 30 napon túl lejárt kamatköveteléseket a számviteli szabályok szerint függővé kell tenni, és nem szabad a követelések között szerepeltetni.

A nem lejárt oszlopban csak azokkal az ügyfelekkel szembeni kockázatvállalások szerepelhetnek, amelyeknél a teljesítés a szerződés szerint történik.

Az újra tárgyalt oszlopban azokkal az ügyfelekkel szembeni kockázatvállalások szerepelnek, ahol bármely kockázatvállalási szerződést az ügyfél romló hitelképessége vagy más, növekvő kockázat miatt újra kellett tárgyalni, és a szerződés módosításával a hitelintézet a szerződéses (pl. törlesztési, visszafizetési stb.) feltételeket módosította.

Vásárolt lejárt követelések esetén a lejártságot szintén a szerződés szerinti nem fizetés időpontjától kell számítani, függetlenül attól, hogy a hitelintézet a követelést mikor vásárolta.

Az értékpapírokat az értékpapír kibocsátója szerinti ügyfélnél kell figyelembe venni, és abba az oszlopba kell a követelést sorolni, ahol az ügyféllel szembeni legrégebben lejárt követelés szerepel.

Ha az ügyféllel szemben a hitelintézetnek nincs követelése, akkor a megfelelő állományt nem lejártnak kell tekinteni, kivéve a veszteségmérséklés fejében átvett részvényeket, részesedéseket, valamint az átvett eszközöket, ahol követelés hiányában a tételeket a bekerülés időpontjának megfelelő sávban kell kimutatni.

Tájékoztató adatként be kell mutatni a kapcsolt, valamint az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szembeni követeléseket.

8.A.2 KOCKÁZATVÁLLALÁS A LEGRÉGEBBEN LEJÁRT KÖVETELÉS SZERINT ÜGYFELENKÉNT
(könyv szerinti bruttó értékek, illetve nyilvántartási értékek)

A jelentés kitöltése

A táblázat ugyanazt a csoportosítást tartalmazza, de az értékvesztés elszámolásánál alapul vett könyv szerinti bruttó értékeket, illetve mérlegen kívüli tételek esetében a nyilvántartási értékeket mutatja.

További információként ki kell mutatni a függővé tett kamatok nyilvántartási értékét, valamint a halasztott fizetésű lakossági hitelek jogszabály által megengedett és a számviteli szabályok szerint száz százalékban céltartalékolt, tőkésített kamatának bruttó értékét, a hitel lejártsága szerint.

A függővé tett kamatokra vonatkozó adatokat ugyanott kell szerepeltetni, mint az ügyféllel szembeni összes kockázatvállalást.

8.A.3 LEJÁRT KÖVETELÉSEK

A jelentés kitöltése

A táblázat ez előző struktúrának megfelelően készült, de hiányoznak belőle azok a tételek, amelyek lejárat nélkülinek minősülnek.

A lejárt követeléseket a könyv szerinti bruttó értéken kell kimutatni.

Az egy hitellel kapcsolatos meg nem fizetett részleteket az esedékességtől eltelt időponttól számított lejárati napok számának megfelelő sávban kell szerepeltetni.

Ha egy hitelintézet a lejárt kölcsönt az elmaradt törlesztések szerint megbontani nem tudja vagy ez aránytalanul nagy költséggel járna, akkor a prudens megközelítés szellemében az egész kölcsönt a legrégebben lejárt sávban kell kimutatni.

A vásárolt követeléseket a legrégebben lejárt kamat- vagy tőketörlesztésnek megfelelő sávba kell beállítani.

8.B MINŐSÍTÉS

A jelentés kitöltése

A táblában a Hpt. 87. §-a és a kintlévőségek, befektetések, mérlegen kívüli tételek és a fedezetek minősítésének és értékelésének szempontjairól szóló külön jogszabály előírásai szerinti minősítés szerint kell a kockázatvállalást jelentő mérlegtételeket és mérlegen kívüli tételeket szerepeltetni.

A táblázatban nem kell szerepeltetni azokat az állományokat, amelyek a hivatkozott PM rendelet szerint nem tartoznak minősítési kötelezettség alá.

A sorok bontása megegyezik a 8.A.1 és a 8.A.2 táblázatéval.

Az egyes minősítési kategóriában egyaránt fel kell tüntetni az állományok könyv szerinti értékét és az állományok könyv szerinti bruttó értékét. A kettő hányadosának meg kell felelnie a hivatkozott PM rendeletben foglalt előírásoknak. A mérlegen kívüli tételeknél a nyilvántartási érték céltartalékkal csökkentett értékét, valamint a nyilvántartási értéket kell szerepeltetni.

A függő kötelezettségek közül elkülönülten kell kimutatni a peres ügyekkel kapcsolatos állományokat. A függő kötelezettségek között kell nyilvántartani azokat a pénzügyi és befektetési szolgáltatásokkal kapcsolatos perek perértékét, amellyel kapcsolatosan nem tartoznak sem a peresített, sem azon követelések közé, amelyre száz százalékos értékvesztést számoltak el (a hitelintézet az alperes). A bruttó állományi adatnak a perértéket kell feltüntetni, míg a nettó értéknek a pervesztési eséllyel csökkentett nettó értéket kell szerepeltetni. Az adatszolgáltatás szöveges értékelésénél jelezni kell, hogy a peres ügyel nyilvántartása teljes kört vagy csak a jogszabályban meghatározott kört öleli-e fel.

A függő kötelezettségek között külön kell szerepeltetni azoknak a kötelezettségeknek az állományát, ahol követelésértékesítés miatt a fennmaradó függő kötelezettségre (visszkereseti jog, egyéb) a hivatkozott PM rendelet szerint külön céltartalékot kell képezni.

8.C ÉRTÉKVESZTÉS – ÉRTÉKVESZTÉS VISSZAÍRÁSA

A jelentés célja

A táblázatban a tárgyévi értékvesztéssel kapcsolatos mozgások figyelésére szolgál. A táblázatban szereplő információ utal a hitelintézet minősítési gyakorlatára, és az adott évben a portfolió minőségének eredményre gyakorolt hatására.

A jelentés kitöltése

A portfolió elemzési táblák sorok szerinti bontásában az eszközökhöz kapcsoltan kimutatva az értékvesztést és visszaírást előidéző okok szerint kell feltüntetni.

A változások és a záró állomány megállapításához külön kell kimutatni az értékvesztés nyitó állományát. Az a) oszlopban feltüntetett nyitóállomány a január 1-jén fennálló értékvesztés állománya.

A minősítési táblázatéval megegyező sorokban csak azokat az értékvesztéseket lehet kimutatni, amelyekre a minősítés alkalmával történik értékvesztés.

A minősítési kötelezettség alá nem tartozó tételekre elszámolt értékvesztést a tájékoztató adatok között külön sorban kell feltüntetni.

A b) és c) oszlopokban kimutatandó képzés soraiban a tárgyév január 1-jétől a beszámolási időszak végéig megképzett értékvesztés összegét kell szerepeltetni.

Az értékvesztés visszaírásával kapcsolatban el kell különíteni, és külön oszlopokban kimutatni a tárgyévi értékvesztéssel kapcsolatos visszaírást, amelyet a számviteli szabályok szerint a ráfordítások csökkentésével kell elszámolni, illetve az előző években elszámolt értékvesztéseket érintő visszaírást, amely az egyéb bevételeket növeli.

Az értékvesztésnél külön kell szerepeltetni azokat, amelyek a minősítés romlása miatt, az eszközértékesítés miatt, a behajthatatlanná minősítés miatt, valamint az egyéb ok miatt következtek be. Az egyéb okok közé kell sorolni például a mérlegen kívüli tételek mérlegtétellé válása esetén és az ezekre a megképzett céltartalék terhére vagy azon felül elszámolt értékvesztést.

Az értékvesztés visszaírásánál az átértékelési hatáson túlmenően el kell különíteni a minősítés javulása miatti értékvesztés visszaírást, az eszközértékesítésnél a számviteli szabályok szerint elszámolandó értékvesztés visszaírást, ha az eszközértékesítésből származó bevétel meghaladja a könyv szerinti értéket. (Értékvesztés visszaírásaként legfeljebb akkora összeget lehet elszámolni, hogy a könyv szerinti érték a könyv szerinti bruttó érték szintjére emelkedjék.)

Az előbbieken kívül külön kell kimutatni a veszteségmérséklő intézkedések, ideértve az adósságcsere, az eszközcsere és más egyéb veszteségmérséklő ügyletek miatt az eredeti követelésre elszámolt értékvesztés visszaírást. Az egyéb okok miatti értékvesztés visszaíráshoz kell sorolni az olyan visszaírásokat, amelyek az előző tényezőkkel nem magyarázhatók.

Az l) oszlopban kimutatandó értékvesztés változásához az értékvesztés képzésének összegét pozitív tényezőként, a visszaírások összegét levonandó tételként, de negatív előjel nélkül kell számításba venni. Ha a változás eredményeként az értékvesztés-visszaírások soronkénti összege nagyobb, mint a képzés összege, a negatív előjelet ki kell tenni.

Az m) oszlopban kell szerepeltetni az értékvesztés záró állományát, amely az értékvesztés nyitó állománynak és változásának az együttes összege. A záró állomány megegyezik a beszámolási időszak végén fennálló értékvesztés állományával.

Az árfolyamnyereség, illetve árfolyam veszteség oszlopokban azokat az összegeket kell összesítve kimutatni, amelyek a devizában történő értékvesztés és visszaírás miatt a Szkr. 9. § (7) bekezdés értelmében árfolyamnyereség vagy veszteségként kerülnek elszámolásra.

Tájékoztató jelleggel kell szerepeltetni a nem-problémamentes eszközök könyv szerinti érték feletti bevételének hányadát, ami a hitelintézet nem-problémamentes hitelkezelési gyakorlatára utaló információ.

8.D CÉLTARTALÉKVÁLTOZÁS

A jelentés célja

A táblában kell a vonatkozó jogszabályi előírások szerinti kockázati és egyéb céltartalékok állományának változását (képzését, illetve csökkenését) részletezni.

A jelentés kitöltése

A táblázatban a hitelintézet által elszámolt céltartalékok változását kell kimutatni.

A táblázatban a forrás oldalon szereplő céltartalékok állomány változását kell szerepeltetni az állomány változása szerinti bontásban.

A számviteli szabályok és más jogszabályok által előírt céltartalékokat csak összesítve kell kimutatni.

1. Függő és jövőbeni kötelezettségekre képzett céltartalék sorban a mérlegen kívüli kötelezettségekhez kapcsolódó kockázati céltartalékok állományát kell összegezni.

A függő kötelezettségek, a jövőbeni kötelezettségek, a származtatott termékek céltartalékának a változását külön kell szerepeltetni.

A származtatott ügyletek céltartaléka sorban kell kimutatni a határidős, opciós és swap ügyletekre a számviteli szabályok szerint képezhető céltartalékokat.

A 2. Egyéb céltartalékok összegző sor felöleli a számviteli szabályok szerinti céltartalékok, a lakástakarékpénztárak kiegyenlítési céltartalék, valamint a más jogszabályok által meghatározott céltartalékok állományában bekövetkezett változások összegét.

A 21. Számviteli előírások szerinti CT sorban kell szerepeltetni a korengedményes nyugdíj miatt képzett céltartalékokat, a végkielégítés miatt képzett céltartalékokat.

A 23. Egyéb sorban azt a céltartalék állományt kell jelenteni, amelyet külön jogszabálynak megfelelően kell képezni, illetve felhasználni.

A 3. sorban az általános kockázati céltartalék változását kell kimutatni. Az általános kockázati céltartalék képzésekor a tárgyévi általános kockázati céltartalék képzésének összege nélküli korrigált mérlegfőösszeget kell figyelembe venni. Az év végén esetlegesen jelentkező többlet állományt (amikor az új képzés szerint alacsonyabb összegű céltartalékra van szükség), a meglévő és az új igény közti különbözetet, mint felszabadítandó összeget a g) oszlopban kell feltüntetni. Az értékvesztéssel, vagy kockázati céltartalékkal nem fedezett (veszteség) leírásnak meg kell jelennie az Szkr. 13. § (7) bekezdése alapján az általános kockázati céltartalék felhasználásainál.

A 4. Mindösszesen sorban kell az összes céltartalék változásnak megjelenni.

Az a) oszlopban feltüntetett nyitóállomány a január 1-jén fennálló céltartalék állománya.

A b) oszlopban kimutatandó képzés soraiban a tárgyév január 1-jétől a beszámolási időszak végéig megképzett céltartalék összegét kell szerepeltetni. Az év végén (a mérleg forduló napján) megképzendő céltartalékok összegének már az előzetes december 31-re vonatkozó mérlegadatokban is szerepelni kell.

A c) és d) oszlopokban a céltartalék-állomány csökkenését jelentő felhasználást, míg az e) és f) oszlopokban a céltartalék-felszabadítást kell jelenteni.

A függő kötelezettségek között kell kimutatni a peres ügyekre, a garanciákra, kezességekre, fel nem használt hitelkeretekre vonatkozó céltartalékokat. Ha a vonatkozó ügyletekből eszköztétel válik, és az eszközre értékvesztés elszámolására kerül sor, akkor az értékvesztés összegéig a céltartalékot a felhasználás oszlopban kell kimutatni. Az értékvesztés összegét meghaladó céltartalékot azonban fel kell szabadítani.

A céltartalékokat a felhasználáskor vagy esetleg – oka fogyottá válásuk miatt – a felszabadításkor az egyéb oszlopban kell kimutatni.

Az f) egyéb oszlopban kell a (pl. általános kockázati) céltartaléknak az év végén többletként jelentkező és felszabadítandó állományát jelenteni.

A záró állomány a beszámolási időszak végén fennálló céltartalék állománya.

A meg nem képzett céltartalékot (a céltartalék hiányát) a h) oszlopban kell kimutatni. Ha a minősítés megtörtént, de a céltartalék képzése könyvvitelileg még nem rendezett, akkor a hiányzó céltartalékok összegét fel kell tüntetni. Itt kell feltüntetni a Felügyelet által előírt, de még meg nem képzett céltartalékot is.

9.A.1–6, illetve 9.A.7–9 stb. KAMATKOCKÁZAT ELEMZÉS

A jelentés célja

A táblázatok a kamatkockázat megállapítását szolgálják. A kereskedési könyvet vezető hitelintézet a táblázat kitöltésekor csak a banki könyv tételeit szerepeltetheti a táblázatban, mivel a kereskedési könyvben lévő kamatkockázatot a Kkr. szerint külön kell mérni.

A jelentés kitöltése

A kamatkockázati jelentést a forinton (HUF) kívül az 5 legfőbb devizára kell kitölteni. Ezek a következők: Euro, USA dollár, svájci frank, angol font és japán jen, amelyeket külön, a számozott (9.A.2–Euro, 9.A.3–USD, 9.A.4–CHF, 9.A.5–GBP, 9.A.6–JPY) táblázatokban kell szerepeltetni.

A devizában kitöltendő táblázatokban a megfelelő devizaértékeket kell szerepeltetni, nem kell forintra átváltani (konvertálni)!

A forintra kötelező, de az Euro-ra és USD-re, valamint a többi főbb devizákra vonatkozó jelentést táblázatokat csak akkor kell kitöltve megküldeni a Felügyelet részére, ha az adott devizanemben a hitelintézet kamatkockázatot visel.

A felsorolt öt legfontosabb devizára vonatkozó jelentéseket csak abban az esetben kell kitölteni, ha a hitelintézet kamatkockázatnak kitett adott devizában meglévő állománya – eszközeinek és a mérlegen kívüli tételek hosszú pozíciójának együttes összege, vagy kötelezettségeinek és a mérlegen kívüli tételek rövid pozíciójának együttes összege közül bármelyik – meghaladja a mérlegfőösszeg 5%-át.

Abban az esetben, ha a hitelintézet egyszer egy adott devizában meghaladta a fent jelzettek szerinti limitet és jelentést készített a devizában meglévő kamatkockázatról, a továbbiakban, a következő jelentési időszakokban akkor is köteles az adott devizáról a táblázatot kitölteni, ha az nem haladja meg a mérlegfőösszeg 5%-át. Nullát kell jelenteni akkor, ha az adott – jelentési kötelezettség alá tartozó – devizában nem kötöttek ügyletet.

Azokat a devizákról szóló jelentéseket, amelyeken nincs adat, nem kell a Felügyelet részére megküldeni. Az előlapon az adott, számmal jelzett kockánál, mint nemleges tartalmú táblákat kell feltüntetni, de a nemleges jelzéssel a hitelintézet nyilvántartásába el kell helyezni.

A táblázatokban csak az adott deviza szerinti ügyleteket szabad kimutatni.

Az egyes jelentés kitöltése

A táblázatban a részletezés szerint kell minden olyan mérlegen belüli és mérlegen kívüli tételt, amely érzékeny a kamatlábak változására, fel kell tüntetni.

A mérlegen belüli tételeket könyv szerinti értéken kell kimutatni.

A lejárt követeléseket a táblázatban nem szabad szerepeltetni, mert nem kamatozó eszköznek minősülnek, függetlenül attól, hogy a kamatot fizeti-e az ügyfél vagy sem. (A kamatelszámolás számviteli rendje miatt, lehet olyan lejárt követelés, amelynek nincs függővé tett kamata.)

A fix kamatozású tételeket a hátralévő lejárat, a változó kamatozású tételeket (kamatok változásának gyakorisága alapján) az átárazódásig hátralévő időszak szerinti oszlopba kell besorolni.

Fix kamatozású tételek, azok a tételek, amelyek kamatlába a futamidő alatt nem változik. Ezeket a tételeket a táblában a hátralévő lejáratuknak megfelelő oszlopban kell szerepeltetni. A zéró kuponú kötvényeket, a diszkont-kincstárjegyeket fix kamatozású értékpapírokként kell kezelni, és azokat a megfelelő lejárathoz kell beállítani a könyv szerinti értéken.

Változó kamatozású tételek, azok a tételek, amelyek kamatlába a futamidő alatt változhat. Ezeket a tételeket a lehetséges legkorábbi átárazódásig hátralévő idő szerinti oszlopba kell kimutatni.

Azokat a tételeket, amelyek kamatlába valamelyik alapkamathoz (pl. jegybanki) vagy egyéb viszonyítási alaphoz (,,benchmark''-hoz) kötötten mozog, a szerződésben meghatározott átárazódási periódushoz képest számított hátralévő idő szerinti oszlopba kell besorolni.

Azokat a tételeket, ahol nem alapkamathoz kötötten, de a hitelintézet a szerződésben határozza meg az átárazási (kamatváltoztatási) periódust, szintén az átárazódási periódushoz képest számított hátralévő idő szerinti oszlopba kell feltüntetni.

Azokat a tételeket, melyekhez átárazási periódust a szerződés nem köt ki, és a hitelintézet a kamatmozgásoknak megfelelően szabadon változtathatja a kamatlábat, a 0–30 napos oszlopba kell besorolni.

A kamatozó eszközök és források részletezése a főbb mérlegcsoportok szerint történik.

Az Értékpapír sorok csak azokat a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat tartalmazzák, amelyek nem tartoznak a kereskedési könyvbe.

A hitelek sorokba kerülnek besorolásra az egyéb kamatozó követelések, így a pénzügyi lízing is.

Az 1. Kamatozó eszközök sorban összegzett értékekből ki kell vonni a 2. Kamatozó források sorokban összesített értékeket és a kapott értéket a 3. Különbség sorban oszloponként előjelhelyesen kell beírni. Ez a sor megmutatja, hogy a hitelintézet a kamatváltozások szempontjából forrás-érzékeny (negatív érték) vagy eszköz-érzékeny (pozitív érték), illetve az érzékenység mértékét.

Azokat a műveleteket, amelyek nagy számuk és viszonylag kis összegük miatt esetleg nehéz pontosan sávokba helyezni, azokat a statisztikailag elfogadott módszer szerint is fel lehet tüntetni. A statisztikailag elfogadott módszert az intézménynek a belső szabályzatában rögzíteni kell és a módszerről, annak esetleges változtatásáról szükség szerint tájékoztatja a Felügyeletet.

A mérlegen kívüli ügyletek részletezésénél is csak azokat az ügyleteket kell besorolni, amelyeknél kamatkockázat felmerülhet. Kereskedési könyvet vezető intézmények a mérlegen kívüli tételeknél is csak a banki könyve sorolt tételeket mutathatják ki.

A származtatott termékeket a mögöttes termék pozícióira kell lebontatni. A táblázatban a mögöttes eszköz névértékét vagy elvi főösszegét kell szerepeltetni.

A kamatláb szerződések között kell szerepeltetni minden olyan ügyletet, ahol a szerződés kifejezetten kamatlábak, vagy kamatindexek adás-vételére vagy cseréjére vonatkozik, ideértve az opciókat is.

Azokat a származtatott termékeket, amelyek sem a kamatláb, sem az értékpapír szerződések közé nem sorolhatók, a rájuk vonatkozó információkat, az egyéb származtatott termék soron kell szerepeltetni.

A határidős tőzsdei szerződéseket, a határidős OTC szerződéseket egy hosszú és egy rövid pozíció kombinációjaként kell szerepeltetni. Egy tőzsdei kamatláb ügylet, vagy egy határidős kamatláb megállapodás esetén az ügylet lejárata az elszámolásig vagy a leszállításig hátralévő idő, és – ahol ez értelmezhető – a mögöttes termék lejárata⁴².

A kamatlábcsere ügyleteknél a változó kamatozású részre vonatkozóan az elvi főösszeget a változó kamat újbóli rögzítésének lejáratánál, a rögzített kamatozású részre vonatkozóan pedig az elvi főösszeget a kamatlábcsere szerződés hátralévő lejáratánál kell szerepeltetni.

Ha az intézmény változó kamatot kap, akkor az elvi főösszeg az újbóli rögzítésnek megfelelő lejárati sávban, a mérlegen kívüli követelések között szerepel, a rögzített kamatozás pedig a szerződés hátralévő futamidejének megfelelő lejárati sávban a kötelezettségek között.

Amennyiben a kamatlábcsere megállapodásban az intézmény fix kamatot kap és változót fizet, akkor az ügylet fix részét a mérlegen kívüli követelések között, változó részét a kötelezettségek között kell kimutatni.

Az opciókat a mögöttes termék delta ekvivalensének megfelelően kell szerepeltetni.

Határidős hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vétele esetén a kötési értéket a vétel időpontjának megfelelő lejáratnál, mint kötelezettséget kell szerepeltetni, a követelések között pedig az értékpapír lejáratának megfelelő sávba kell helyezni. Határidős értékpapír eladás esetén fordítva kell eljárni.

A le nem hívott hitelkeretek vagy a hitelkeretek még nem folyósított része esetében meg kell határozni a lehívás valószínűségét és a várható időpontját. A hitelkeret lehívási valószínűséggel megszorzott összegét egyrészt a valószínűsített lehívási időig meghatározott sávban, mint rövid pozíciót kell szerepeltetni. Másrészt, a hitelkeret lehívási valószínűséggel megszorzott összegét a lehívást követő legközelebbi átárazódásnak megfelelő sávban vagy – fix kamatozás esetén – a szerződés lejáratának megfelelő sávban kell feltüntetni.⁴³ A lehívási valószínűség meghatározását a belső szabályzatban kell rögzíteni.

Kis összegű, le nem hívott hitelkeretek vagy a hitelkeretek még nem folyósított része esetében a mérlegen belüli tételekhez hasonlóan statisztikai módszerek is alkalmazhatók.

Garanciák, akkreditívek esetén, ha a lehívás valószínűsíthető, a hitelkeretekhez hasonló módon kell eljárni. A várhatóan nem lehívandó összegeket külön soron kell bemutatni.

Az m) Mindösszesen oszlop tartalmazza az adott soron szereplő tételek összesen értékét.

A 61. Nettó pozíció az adott időintervallumra (időoszlopra) számított értéket tartalmazza. Kiszámításához a 3. Különbség sor eredményéhez a 4. Mérlegen kívüli követelések összegét hozzá kell adni, míg az 5. Mérlegen kívüli kötelezettségek értékét le kell vonni és az eredményt előjelhelyesen kell az oszlopokba beírni.

A 62. Kumulált nettó pozíció az előző – a 61. Nettó pozíció – sorban számított értékeket kumulálja, tehát minden idősáv (időoszlop) tartalmazza az előző időintervallum(ok) értékeit is.

A 7. Mérlegen kívüli tételek 0% lehívási valószínűséggel sorban kell összesíteni a részletező sorokban kimutatott a le nem hívott hitelkereteknek, illetve a hitelkeretek még nem folyósított részének, továbbá a garanciáknak, akkreditíveknek és egyéb hasonló mérlegen kívüli tételeknek azt a részét, amelynek a lehívási valószínűsége nulla. Ezeket az összegeket a szerződés lejáratának megfelelő lejárati sávba kell szerepeltetni.

9.B ORSZÁGKOCKÁZAT ELEMZÉS

A jelentés célja

A hitelintézet a táblázat alapján a külföld felé vállalt kockázatokat országonként is folyamatosan figyelni tudja.

A jelentés kitöltése

A táblázatban a mérlegben jelentett külfölddel szembeni kockázatvállalások (követelések), illetve a mérlegen kívüli (függő kötelezettségek, határidős követelések) ügyleteknek a külfölddel szemben fennálló állományai szerepelnek országonkénti bontásban függetlenül attól, hogy a pénzügyi kapcsolat milyen jellegű szervezettel, intézménnyel, vállalkozással áll fenn. A táblázatban a banki könyvbe tartozó és a kereskedési könyvbe tartozó ügyleteket egyaránt szerepeltetni kell.

A nemzetközi pénzügyi intézményeket a központ helye szerint kell besorolni.

Az Összesen sor a 01. sortól felsorolt országok adatainak összegzésére szolgál.

Az 1. sortól kezdődően egyenként fel kell sorolni mindazokat az országokat, amelyekkel szemben a hitelintézetnek bármilyen kapcsolata (követelése, illetve kötelezettsége) áll fenn.

Először azokat az országokat kell felsorolni, amelyek után a vonatkozó jogszabály szerint tőkekövetelmény számítása esedékes. A felsorolást a legkockázatosabbnak tartott (pl. 4. kategóriás) országokkal kell kezdeni és a kockázatcsökkenésnek megfelelő kategória szerint kell folytatni. Az 1. kategóriába sorolt országokkal szembeni kockázatvállalásokat a jelentés végén kell felsorolni.

A sorok száma nem korlátozott, a felsorolást folytatni kell mindaddig, amíg az összes országkapcsolat kimutatásra nem kerül.

Az oszlopokban a részletezés szerint kell a különböző követelésállományt, illetve a mérlegen kívüli függő és jövőbeni kötelezettség-vállalást kimutatni.

A b) Kódjel oszlopba a más minősítés, vagy kedvezőbb elbírálás miatt a következő betűjelet kell beírni:

,,MG'', ha a besorolás alapja a 3. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a garantőr,

,,MÉ'', ha a besorolás alapja a 3. § (3) bekezdésében foglaltak szerinti értékpapírfedezet,

,,MK'', ha a besorolás alapja az 5. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kedvezőbb elbírálású.

Ezeket a kockázatvállalásokat az adott országnál külön sorban kell feltüntetni, de a limit-meghatározásnál az adott országnál figyelembe kell venni.

A c) Besorolás oszlopban a felsorolt országnak a hitelintézet által meghatározott országkockázati csoport besorolását kell feltüntetni, figyelembe véve a jogszabály által meghatározott módosítási eljárást.

A d) Banki saját limit oszlopban az adott országgal szemben a hitelintézet által – saját szabályzatában – meghatározott limit értékét kell jelenteni.

Az e) Kockázatvállalás oszlopaiba a megnevezés szerint kell a mérlegtételeket, a mérlegen kívüli tételek között külön a g) oszlopba kell a határidős ügyleteket feltüntetni.

Az összes kockázatvállalást nettó értéken (értékvesztés, illetve a kockázati céltartalék nélkül) kell szerepeltetni.

A g) oszlopban a határidős ügyleteket súlyozott értéken kell szerepeltetni. A súlyozásnál a tőkemegfelelési mutató számításnál alkalmazott ügylet- és partnerkockázati súlyozást kell alkalmazni.

Külön oszlopban kell kimutatni az adott ország pénznemében fennálló kockázatvállalás összegét.

A Levonandó tételek, illetve a Tőkekövetelmény oszlopai a vonatkozó jogszabályban meghatározottak szerint töltendők ki.

A k) oszlopban a levonandó tételek között csak a függő kötelezettségek miatti levonásokat szabad szerepeltetni, mivel a határidős követelések már eleve a partnerkockázatnak megfelelő súlyozott értékkel szerepelnek.

9.C KERESKEDÉSI POZÍCIÓK

A táblázat a kereskedési könyv vezetése alól mentesítés ellenőrzésével kapcsolatos összesített információkat tartalmazza, és a Hpt. 76. § (6) bekezdés b) és a (7) bekezdés b) pontjában jelzett korlátok ellenőrzésére szolgál. Ezt a táblázatot csak a kereskedési könyvet nem vezető hitelintézeteknek kell kitölteni.

A kereskedési célú pozíció mérésénél a forgatási célú értékpapírok közül az minősül kereskedési célúnak, amelyet az intézmény eladási céllal vesz meg és nem minősül veszteségmérséklő befektetéseknek. A lejáratig tartani kívánt papírok közül kereskedési célúnak kell átsorolni mindazon értékpapírok, amelyeket az intézmény ténylegesen értékesít. A forgatási célú értékpapírok közötti részvények csak kereskedési célúak lehetnek, mivel a stratégiai jellegű, tartós befektetéseket a befektetési célú értékpapírok, illetve vagyoni érdekeltségek között kell kimutatni.

A mérlegen belüli pozíciókra vonatkozó adatok a felügyeleti mérleg forgatási célú értékpapírjainak állományi adataival egyeznek, néhány helyen a mérlegnél összevontabb formában. Az értékpapírok közül az külön sorban kiemelésre kerülnek az egyéb pénzügyi intézmények kötvényeinek, illetve a befektetési jegyek állománya.

A nyitó és a záró állományra vonatkozó adatokat minden, kereskedési könyvet nem vezető hitelintézetnek ki kell tölteni. A nyitó állomány a negyedév első napja, a záró állomány a negyedév utolsó (a beszámolás) napja.

A Záró állomány után elszámolt értékvesztés oszlopban azt az értékvesztést előjel nélkül (vagy visszaírást negatív előjellel) kell kimutatni, amely olyan állomány után keletkezett, amelyik a negyedév folyamán nem mozdult meg, de a minősítés következtében az állomány után értékvesztést (vagy visszaírást) kellett elszámolni.

A változást jelentő adatok kitöltése alól mentesül az a hitelintézet, amelynek a forgatási célú értékpapír állománya 2 milliárd forintnál kevesebb. Az átlagállomány adatokat az eladásra szánt értékpapírok napi átlagállományaira negyedéves gyakorisággal kell kimutatni, annak érdekében, hogy a mérési időszakok közötti állapotról a Felügyelet képet kapjon.

A mérlegen belüli pozíciókat a számviteli nyilvántartások alapján könyv szerinti értéken kell szerepeltetni. A 76. § (6)–(7) bekezdés szerinti korlátok szempontjából az eladási szándékon túlmenően, a Felügyeletnek számot kell adni a szándékok teljesüléséről.

A jegyzési garanciavállalás sorban a jegyzési garanciavállalás teljes, szerződés szerinti értékét kell feltüntetni. Az átlagállomány számításánál mindig a szerződés szerinti értékeket kell figyelembe venni, és annak alapján kell az átlagot meghatározni.

A származtatott termékek esetében a 3.D.1 táblázatban szereplő kereskedési célú pozíciók összesen sorát kell kimutatni. A 3.D.1 táblázatnak megfelelően, az összehasonlíthatóság érdekében a származtatott pozíciók számbavétele a kötési árfolyam, illetve a tényleges elvi főösszegek figyelembevételével történik.

A kereskedési célú pozíciók összesen adatot ki kell számítani korrigálatlanul a mérlegen belüli kereskedési célú pozíciók, a jegyzési garanciavállalási pozíciók és a származtatott ügyletekkel kapcsolatos kereskedési célú pozíciók összegzésével.

9.D A PÉNZMOSÁSSAL KAPCSOLATOS BEJELENTÉSEK

A jelentés célja

A jelentés pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 1994. évi XXIV. törvény végrehajtása hatásainak felmérését célozza. Minden hitelintézeteknek a törvény végrehajtására belső szabályzattal kell rendelkeznie, és képesnek kell lennie a vonatkozó információk kimutatására.

A táblázat kitöltése

A táblázatban a természetes személyekre és egyéb (jogi és jogi személyiség nélküli társaságok, egyéni vállalkozások stb.) személyekre vonatkozóan, valamint összesítve be kell mutatni a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény előírása szerint azonosított ügyfelek számát, a pénzmosással kapcsolatos bejelentésekre vonatkozóan azok számát, teljes összegét, átlagos összegét, a maximum és a minimum összegeket.

Az adatokat értelemszerűen – darabszámra, forintban vagy százalékos értéken – kell megadni.

Az adatokat az adott tárgynegyedévre és az év elejétől halmozott összegben egyaránt fel kell tüntetni. Az értékösszegek millió forintra vonatkoznak. A devizákat az MNB hivatalos devizaárfolyamán kell átszámítani. Ha az MNB az adott devizára nem jegyez devizaárfolyamot, akkor az árfolyamot az adott devizát kibocsátó ország jegybankja vagy jegybanki funkciókkal rendelkező intézménye által meghatározott hazai devizaárfolyam és az Euro keresztárfolyamából kell átszámítani.

Az átlagos összeget súlyozott átlaggal kell kiszámolni, amelynek számítási módszerét a vonatkozó belső szabályzatban rögzíteni kell.

A törvény végrehajtásaként a bejelentéseket az alábbi bontásban kell kimutatni. Az első csoportban a jelentésre kötelezett hitelintézet (intézmény) részéről a törvény alapján az előírásnak megfelelő intézmény felé történt bejelentésekről kell tájékoztató adatot közölni. A második csoportban a hitelintézet saját hálózati egységei által – a kötelezettség szerint – a hitelintézet központja felé kezdeményezett bejelentésekről kell tájékoztatást adni.

9.E A PÉNZMOSÁSSAL KAPCSOLATOS BELSŐ ELJÁRÁSOK

Ebben a táblában az ellenőrzési tevékenység érdekében negyedévente adatot kell szolgáltatni a pénzmosással kapcsolatos utolsó belső ellenőrzési vizsgálatok időpontjáról.

Külön kell feltüntetni az átfogó és a célvizsgálatokat a központi egységnél, a hálózati egységeknél és a leányvállalatoknál.

Külön, a másik részben kell feltüntetni az ügyleti tranzakciók során történő ügyfél azonosításokat a Pmt. által meghatározottak szerint.

Az ügyfél azonosítás egyrészt a hitelintézetet megbízó ügyfélnek a saját tulajdona szerint, másrész más személy megbízása alapján a tényleges tulajdonostól, illetve tulajdonosnak a nevesítését.

A táblázatban a negyedév alatt nevesített ügyfelek darabszámát kell feltüntetni.

10. A KOCKÁZATVÁLLALÁS

A jelentés célja

A jelentőtáblát a hitelintézet tevékenységében az adósokhoz kapcsolódó koncentrált kockázatok felméréséhez és egyben a Hpt. 79. § betartásának ellenőrzéséhez kell kitölteni.

A jelentés kitöltése

A jelentésben az ügyfelekkel szembeni összes kockázatvállalást (követeléseket, hiteleket, részesedéseket stb.) kell részletezni Az ügyfelek között a hitelintézeteket is fel kell tüntetni, függetlenül attól, hogy mint adósok, vagy mint betételhelyezők (hitelnyújtók) szerepelnek.

Az adósokat tételesen, név szerint, a törzsszám és TEÁOR (Ág) betűjel feltüntetésével kell felsorolni.

Külön jelentésekben (10.B, 10.C) kell a tulajdoni kapcsolatban álló vállalkozások, személyek kockázatvállalásait kimutatni, amelyek a hitelintézetben részesedéssel, bármilyen érdekeltséggel (csoporttag, anya-, vagy az anya leányvállalata, vezetői kapcsolat) rendelkeznek, illetve amelyekben a hitelintézet befolyásoló részesedésű tulajdonos (befektetések).

Amennyiben a hitelintézetnek a nagykockázatra vonatkozó szabály értelmében vett adós (Hpt. szerinti) ügyfélcsoportról kell adatokat közölnie, akkor az Adós, Törzsszám és Ág oszlopban szereplő adatokat az anyavállalat vagy a főadós (legnagyobb adósságot megtestesítő ügyfél) adatainak megfelelően kell szerepeltetni. Ügyfél (adós)-csoportnál a csoporttagok adatait összesítve kell kimutatni, de a megnevezés oszlopban az anyavállalat (főadós) neve mellé – emelkedő sorrendben – sorszámot⁴⁴ kell írni, a b) oszlopba az anyavállalat törzsszámát kell feltüntetni.

Bankcsoporttagként, illetve pénzügyi vállalkozásként, továbbá befektetési vállalkozásként csak az a vállalkozás vehető figyelembe, amelyet bejelentettek, illetve a Felügyelet engedélyezett.

Ügyfélcsoport esetén a jelentést ki kell egészíteni – az alap, 10.A táblával azonos oszlopszerkezetű – 10.A.1 táblamelléklettel. Ugyanezt kell alkalmazni a tulajdonosokra, illetve befektetésekre vonatkozó kockázatvállalási táblákra.

A kiegészítő táblamellékletet úgy kell kitölteni, hogy abból megállapíthatók legyenek az adóscsoporton belüli egyes ügyfelek adatai. Az ügyfélcsoporti adós neve melletti sorszám sorrendje szerint kell a részletező táblában az ügyfélcsoportokhoz tartozó tagokat (ügyfeleket) és adataikat felsorolni.

A 10.A Kockázatvállalásra vonatkozó tábla 0) Összesen sora az a) sorban a tulajdonosi kapcsolatú (10.B táblában részletezett), a b) sorban a befektetésekhez kapcsolódó (10.C táblában részletezett) összesített kockázatvállalások, illetve a c) Nem részletezettek összesen sor, valamint az 01. sortól felsorolt adósok adatainak összegzésére szolgál.

A c) Nem részletezettek összesen sorban a 01. sortól kezdődő részletező sorokban fel nem sorolt adósokat – az egyezőség érdekében – összevontan kell kimutatni.

A részletező sorokban nem kell az MNB-vel, illetve az állammal (központi költségvetéssel) szembeni követeléseket (beleértve az állami, MNB értékpapírokat is) külön kimutatni, azokat a nem részletezettek között kell szerepeltetni.

A 01. sortól – folyamatosan – egyenként fel kell sorolni azt az 50 (szövetkezeti hitelintézeteknél 25) legnagyobb adóst (ügyfelet, ügyfélcsoportot, ideértve a hitelintézetet is), amelyekkel szemben a hitelintézet összes kockázatvállalása (követelés, kötelezettség, részesedés stb.) teljes értéken a legnagyobb, beleértve a más hitelintézetnél elhelyezett betéteket, nostro-számlákat is.

Az ügyfelek (csoportok) felsorolásánál az összes kockázatvállalásnak (az értékvesztés, céltartalékkal csökkentett) nettó értékének csökkenő sorrendjét kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy a követelések nagykockázati limit alá tartozó értéke minimális vagy nulla.

Amennyiben az 50, illetve 25 legnagyobb adós között nem kerül felsorolásra minden olyan ügyfél, akivel szemben a hitelintézet kockázatvállalása korrigált nettó értéken (a kivételek, illetve a súlyozás figyelembevételével) az SZT 10%-át eléri, vagy meghaladja, akkor a felsorolást folytatni kell mindaddig, amíg az összes ilyen nagykockázat vállalás kimutatásra nem kerül.

A sorok száma nem korlátozott.

A lakástakarékpénztáraknak azt az 50 ügyfelet kell – az összeg csökkenő sorrendjében – feltüntetni, akikkel szemben a követelésállomány a legnagyobb és meghaladja az egy millió forintot.

A szövetkezeti formában működő hitelintézetek esetében azt a 25 ügyfelet kell felsorolni, amelyekkel szemben a hitelintézeti kockázatvállalás együttes – és korrekció nélküli – összege a legnagyobb. A legnagyobb adósokat a velük szemben fennálló teljes követelésállomány együttes összegének csökkenő sorrendjében kell felsorolni.

Kockázatvállalás a Hpt. által meghatározott ügyletek, beleértve a részesedéseket, illetve a bankközi kapcsolatokat is.

A kockázatvállalás szempontjából nem jelent kivételt és nem tekinthető szociális céllal adottnak a munkavállalók részére kedvezményes kamatozással vagy feltételekkel nyújtott munkáltatói kölcsön.

Abban az esetben, ha a hitelintézetnek az ügyfél felé többféle kintlevősége, valamint függő és jövőbeni kötelezettsége van, akkor ezeket a tábla megfelelő oszlopában jellegük szerint csoportosítva összevontan, a határidős kötelezettségeket pedig külön oszlopban kell szerepeltetni. A mérlegben szereplő eszközöket könyv szerinti, a függő és jövőbeni kötelezettségeket nyilvántartársi értéken kell számbavenni.

A részletező oszlopokban az ügyfelekkel szembeni követeléseket (beleértve bankközi számlabetéteket is), illetve eszközöket könyv szerinti értéken kell kimutatni. A függő és jövőbeni kötelezettségeket nyilvántartási értéken a határidős ügyleteket kötési értéken vagy elvi főösszegen kell kimutatni. A függő és jövőbeni kötelezettségekre képzett céltartalékokat összesítve külön oszlopban kell szerepeltetni.

A kockázatvállalásnak nem minősülő, illetve kivételnek számító, ezért levonandó tételekre (fedezetekre, biztosítékokra stb.) vonatkozóan a hitelintézetnél elkülönített nyilvántartásnak rendelkezésre kell állni, amelyek alapján a kivételekre vonatkozó, illetve a Hpt. előírására hivatkozó oszlopok kitölthetők.

A konzorciálisan, illetve lebonyolításra nyújtott hiteleknél a Kockázatvállalás táblában való részletezés során a vállalkozás neve után a kódjel oszlopban ,,ko'' jelet kell feltüntetni.

A konzorciális (szindikált) hiteleket, illetve a vállalt kötelezettségeket a konzorciumszervezőnek (lebonyolítónak) – ennek a táblának külön mellékletként az általa vezetett nyilvántartás szerint – ügyfelenként (vállalkozásonként) a részt vevő hitelintézetek név szerinti felsorolásával és az általuk nyújtott összegek feltüntetésével részletezni kell. Ez vonatkozik arra az esetre is, amennyiben, mint lebonyolító a hitelintézetektől a hitel összegét már megkapta, de a hitelfelvevő vállalkozás részére még nem utalta át, feltüntetve a hitelfelvevő vállalkozás nevét.

Az e) Lejárattól eltelt idő oszlopban a legrégebben lejárt adósságtól eltelt napok számát kell a megfelelő soron feltüntetni.

Az f) Ügyfélminősítés oszlopban az adósminősítés kódját kell az adott adósra vonatkozóan megadni a hitelintézet minősítési rendszerétől függően.

A részletező g1)–g5) oszlopokban az ügyfelekkel szembeni követeléseket (beleértve bankközi, és számlabetéteket is), illetve eszközöket nettó értéken kell kimutatni. Ezekben a kockázatvállalásokban a kereskedési könyv alá tartozó tételek összegei nem szerepelhetnek.

Az értékpapírokra vonatkozó oszlopban – az FM eszközcsoportokban szereplő tételek közül – az értékpapírokat a részvények, részesedések nélkül kell kimutatni.

A forgatási célú értékpapírok között a kereskedési könyvben szereplő tételeket nem lehet szerepeltetni.

A Vagyoni részesedés oszlopban kell az összes részesedést (kereskedelmi, befektetési célú, valamint a vagyoni érdekeltségeket, részvényeket, részesedéseket, üzletrészeket) feltüntetni a Hpt. 2. sz. melléklet III. fejezetének 10. pont e) alpontja szerinti részesedések figyelemmel kisérése érdekében.

A g5) oszlopban kimutatott egyéb követelések között nem kell figyelembe venni az egyéb aktív időbeli elhatárolás összegét.

A vevővel szembeni követelést – amennyiben más tartozása, hitele nincs – önállóan, egyébként az adott ügyfél egyéb tartozásaival együtt kell kimutatni.

A függő és jövőbeni kötelezettségeket nyilvántartási értéken a h1) oszlopban, az utánuk képzett céltartalékokat összesítve külön, az i) oszlopban kell szerepeltetni.

A h2) oszlopban a határidős ügyleteket a vonatkozó jogszabály szerinti súlyozott értéken kell kimutatni.

A g)–h) oszlopokban szereplő kockázatvállalásokat összesíteni kell és a j) Összes kockázatvállalás nettó értéken oszlopban a kockázati céltartalék összegével csökkentve kell szerepeltetni. Itt csak a hitelintézeti tevékenységből adódó kereskedési könyv nélküli (ún. ,,banki'' könyvi) kockázatokat szabad kimutatni.

A kockázatvállalás alóli kivételek tekintetében elsődleges az ügylethez kapcsolódó eljárás és másodsorban kell figyelembe venni az ügyfél minőségét.⁴⁵

Az adott ügyfélhez kapcsolódó és egyes oszlopokban kimutatandó kivételek (illetve a kockázatvállalásnak nem számító tételek) miatti levonások összege nem haladhatja meg az adott ügylethez kapcsolódó (tétel, fedezet, biztosíték, értékpapír stb., illetve ügyfél miatt) figyelembe vehető nettó értéket, illetve egyik kivétel miatt sem lehet többszörös számbavétel. Az egyes ügyféllel kapcsolatos kockázatvállalás megállapításához szükséges súlyozandó érték kiszámításánál a 80. § (1) bekezdése szerinti tétel levonása utáni összeget kell figyelembe venni.

A k1) oszlopban a Hpt. 2. számú melléklet III. fejezet 10.2 pontjának b) és c) alpontjaiban meghatározott kockázatvállalásnak nem számító tételeket kell feltüntetni. Ha ezek a kivételek a kereskedési könyv tételei között szerepelnek, akkor itt nem szabad kimutatni.

A k2) oszlopban a nyújtott (PIBB) alárendelt kölcsöntőke, illetve a befektetések (túllépés vagy kivétel) miatt a szavatoló tőkével fedezett és levonandó tételeket kell kimutatni.

A 80. § (1) bekezdésében – a g) alpont kivételével – foglaltak szerinti, valamint a speciális hitelintézetek (beleértve a Magyar Fejlesztési Bankot is) esetében a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő kivételeket az k3), illetve az értelem szerint megfelelő oszlopban kell szerepeltetni.

Azok a szövetkezeti hitelintézetek, amelyek a külön jogszabály alapján más pénzintézetnél – a Magyar Takarékszövetkezeti Banknál – vezetik a pénzeszköznek minősülő pénzforgalmi betétszámlájukat, a jegybanki kötelező tartalék összegét itt kell feltüntetni. Az MTB-nél vezetett a pénzforgalmi betétszámlának a kötelező tartalékkal csökkentett (pozitív) egyenlegét a megfelelő hitelintézetekre vonatkozó oszlopban kell kimutatni.

A k4) oszlopban kell a 80. § (1) bekezdés g) alpontjában meghatározottak szerint a hitelintézethez kapcsolódó összevont felügyelet alá tartozó anya-, anyavállalat leányvállalata, illetve a hitelintézet saját leányvállalata részére nyújtott kockázatok nettó értékét feltüntetni.

A Hpt. előírásaiban meghatározottak szerint a csökkentett értéken figyelembe veendő mérlegen kívüli tételek esetében a teljes nettó (100%) és a kisebb súlyú érték közötti különbséget, mint levonandó tételt a k5) 79. § (4) levonandó súlyozott érték oszlopban kell kimutatni. Ez a levonandó összeg csak azoknál a függő és egyéb jövőbeni kötelezettségeknél 50 százalék, amelyek a TMM számítási rendelet alapján alacsony, vagy kockázatmentes súlyozást kaptak.

A határidős ügyletek itt nem szerepelhetnek, azokat a h2) Határidős ügyletek súlyozott értéke oszlopban kell a TMM szerinti súlyozott értéken figyelembe venni.

A Hpt. 79. § (5) bekezdésében foglaltak szerint a más (,,A'' zónabeli) hitelintézettel szemben vállalt egy évet meg nem haladó (rövid) lejáratú kockázat 20%-kal vehető figyelembe, amennyiben az nem része a kötelezett hitelintézet szavatoló tőkéjének. Az ilyen kockázatvállalásnak a 80%-át, mint kivételt (és mint levonandó tételt) a k6) oszlopban kell feltüntetni.⁴⁶

Az egyéb ok miatt levonandó oszlopba kell beírni a külön jogszabály, más előírás szerint levonandó összegeket vagy a Hpt. 79. § (10) bekezdése szerint a Felügyelet által adott átmeneti mentesítés összegét.

A Hpt. előírásai szerint a hitelintézet által a nagykockázat vállalásának számítása során levonható összegeket a k) oszlopban kell összesíteni. A levonások összértéke nem haladhatja meg az ügyfélre vonatkozó adott követelés, vagy befektetés, illetve más kockázat nettó összegét.

Az l) Hpt. limit alá tartozó korrigált érték összesen oszlopban kell feltüntetni az adósonkénti követelés- és vállalt kötelezettségállomány (korrekció és súlyozás utáni) nettó értékét, függetlenül attól, hogy az egyedi limit túllépése tőkével fedezendő. A kereskedési könyvet nem vezető és befektetési szolgáltatási tevékenységet sem végző hitelintézeteknek csak ezt az oszlopot kell kitölteni.

A kereskedési könyvet vezető hitelintézeteknek a kereskedési könyvi kockázatokra vonatkozóan a táblázatban két összesített információt kell szerepeltetni: az ügyféllel szembeni pozíció kockázatot és az ügyféllel kapcsolatos partnerkockázatot.

Az m) Kereskedési könyvi összes érték oszlopa kereskedési könyvi kockázatok összes értékét mutatja.

Az n) Limit alá tartozó összes érték oszlopban kell összegezni mind a Hpt., mind a kereskedési könyv szerinti – l) oszlopban és az m) oszlopban – feltüntetett adósonkénti kockázatokat.

A Limit túllépése oszlopokban külön kell kimutatni és az o) oszlopban összegezni az ügyfelenkénti kockázatoknak a szavatoló tőkéhez viszonyított mértéket meghaladó értékekeit.

A Hpt. által meghatározott limit túllépését az o1) oszlopban kell szerepeltetni. A limit túllépésének megállapításánál az egyes (MFB, szövetkezeti) hitelintézeteknek a rájuk vonatkozó speciális – törvény szerinti – korlátokat kell figyelembe venni.

A Tpt., illetve a kereskedési könyv szerinti limit túllépését az o2) oszlopban kell feltüntetni.

A p) oszlopban – tájékoztató adatként – az ügyfelekhez kapcsolódó banki könyvi eszközök bruttó könyv szerinti értékét kell bemutatni.

A q) oszlopban az olyan kockázatvállalások összegét kell szerepeltetni, ahol az ügyfél garanciát vagy készfizető kezességet vállalt harmadik személyért. Ez a garanciavállalás jelenti a biztosítékát a harmadik személlyel szembeni kockázatvállalásnak. (A garantőri limit terhére történő kockázatvállalás.)

Az r) oszlopban kell feltüntetni azokat az ügyleteket, ahol a hitelintézet a kockázatot harmadik személlyel szemben az ügyfél által kibocsátott értékpapír óvadék mellett vállalta

Az s) oszlopban kell feltüntetni azokat az ügyféllel szembeni kockázatvállalásokat, ahol a hitelintézet ügyféllel szembeni kockázatvállalását harmadik személy garanciája vagy készfizető kezességvállalása biztosítja. Nem lehet ezek között olyan ügylet, amely már a levonandó tételek között szerepelt.

A t) oszlopban kell feltüntetni azokat az ügyféllel szembeni kockázatvállalásokat, ahol a hitelintézet ügyféllel szembeni kockázatvállalását harmadik személy által kibocsátott értékpapír óvadék biztosítja. Nem lehet ezek között olyan ügylet, amely már a levonandó tételek között szerepelt.

Az u) Ügyféllel kapcsolatos korrigált kockázatok oszlopban a limit alá tartozó összes értéknek az előzőekben feltüntetett állományokkal az q) és r) oszloppal növelt az s) és a t) oszloppal csökkentett, módosított összegét kell kimutatni.

10.A.1 KOCKÁZATVÁLLALÁS–MELLÉKLET

A jelentés kitöltése

Itt kell a hitelintézetnek a nagykockázatra vonatkozó szabály értelmében – a Hpt. szerint meghatározott – adós ügyfélcsoportról és azok tagjairól részletes adatokat közölni.

A jelentés oszlopszerkezete és az ,,ügyfélcsoport részletezése'' sorok kitöltése azonos a 10.A táblával, a részletező sorokban az adóscsoporton belüli egyes ügyfelek adatait kell kimutatni.

A táblamellékletben az egyes ügyfélcsoportokat a 10.A táblában történt sorszámozásnak megfelelően kell felsorolni.

Az első sorban a csoporttagok összesített értékeit kell, az anyavállalat vagy főadós (legnagyobb adósságot megtestesítő adós) azonosító adataival szerepelni.

A második sorban az anyavállalat, vagy főadós saját egyedi adatait, a vele szembeni kockázatvállalást, a következő sorokban a csoporthoz tartozó ügyfeleknek (további vállalkozásoknak) az egyedi adatait kell részletesen feltüntetni, amelyekkel szemben a hitelintézet kockázatot vállalt.

A csoporttagok adatait összegezni kell, és ennek meg kell egyezni a főadós (ügyfélcsoport) sorában, illetve a 10.A táblában feltüntetett értékekkel.

Ha a hitelintézet adósai között nincs ügyfélcsoport, a táblát ,,nemleges'' jelzéssel kell megküldeni.

Az adóscsoportot és tagjait részletező táblában az azonosítás céljából ugyanazon ügyfélcsoporthoz tartozó tagokat (ügyfeleket) – amelyekkel szemben a hitelintézetnek követelése vagy kötelezettsége áll fenn – azonos sorszámmal kell ellátni és azt az ügyfél neve után – a papíron történő jelentésben – fel kell tüntetni.⁴⁷ Ez a sorszám megegyezik az alap (10.A) táblában a főadós neve mellett szereplő sorszámmal.

Nem szükséges ügyfélcsoportonként külön lapot kitölteni, lehet egy táblamellékletben is közölni az ügyféladatokat, de csoportonként egyértelműen kell feltüntetni a követelések adósonkénti részletezését, illetve azok összegzését az azonosító sorszámozás és adatok mellett.

10.B TULAJDONOSOKKAL ÉS SZEMÉLYEKKEL KAPCSOLATOS KOCKÁZATVÁLLALÁS

A jelentés célja

A jelentőtáblákon a hitelintézettel – egyszerre tulajdoni és ügyfél – kapcsolatban álló vállalkozásokat, az anyavállalatot, az anyavállalat leányvállalatát (testvér), az továbbá a hitelintézetnél vezetői pozícióban lévő személyeket és azok vállalkozásait kell feltüntetni a hitelintézet és betétesei számára potenciális veszélyt jelentő összefonódások feltérképezése, így a Hpt. 79. § (7) bekezdésében előírtak figyelése érdekében.

Személyek alatt ebben a táblában a Hpt. által meghatározottak szerint a tulajdonosok, a vezető állású személyek, illetve ezek közeli hozzátartozóik értendők. A személyek vállalkozásai alatt azokat a vállalkozásokat kell érteni, amelyekben a fent meghatározott személyek befolyásoló részesedéssel rendelkeznek.

A jelentés kitöltése

Ez a jelentés része, illetve folytatása a 10.A táblának, ezért az adatok kitöltésére vonatkozó előírások és meghatározások azonosak.

Azokat a tulajdonosokat, személyeket, illetve azok vállalkozásait, amelyek nem felelnek meg a 79. § (7) bekezdésében foglalt feltételnek (pl. nem befolyásoló részesedésű) azt nem itt, hanem a 10.A táblán kell kimutatni, mivel rájuk nem az alacsonyabb limit, hanem a (2) bekezdésben előírt korlát tartozik.

Ezekben a táblákban szereplő kimutatások egyúttal összefüggésben vannak a 11.A.2 Tulajdonosi szerkezet című táblázattal, ezért a részletező sorokban az ügyfelek felsorolási sorrendjének a két táblában – lehetőség szerint – hasonlónak kell lenni. Azt a tulajdonost, személyt, akivel szemben a hitelintézetnek nincs kockázat vállalása, itt nem kell kimutatni.

A táblázat a beszámolás időpontjában a hitelintézet tulajdonosaival, illetve a személyekkel és a személyekhez kapcsolódó vállalkozások, valamint a vállalkozások részére a hitelintézet által történt összes kockázatvállalás (mint kapcsolódó ügyletek) kimutatására szolgál.

Az összes felsorolt ügyfél adatainak összegzése a 0. Összesen sorban történik, amelyik a Hpt. 79. § (7) bekezdése szerinti kockázat egy részét öleli fel.

A betűvel jelzett sorok összegző sorok, illetve a részletező sorokban kimutatott ügyfelek adatinak összesítésére szolgálnak, ezért a csoportosítások között – ügyfelek tekintetében – átfedések lehetnek.

a) Befolyásoló tulajdonossal kapcsolódó ügylet összesen

Ebben a sorban kell a befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosoknak – a 01. sortól felsorolt ügyfeleknek – a kapcsolódó ügyleteit összesíteni.

b) Személyek vállalkozásaival kapcsolódó ügylet összesen sorban azokra a vállalkozásokra vonatkozó adatokat kell összesíteni, amelyekben a személyeken keresztül valósul meg a befolyásoló részesedés, és amely vállalkozásokkal szemben a hitelintézetnek bármilyen követelése vagy vállalt kötelezettsége van. Ezeket a vállalkozásokat a részletező sorokban név szerint is fel kell sorolni.

c) Anyavállalat leányvállalatával kapcsolódó ügylet összesen

Ebben a sorban kell a testvérvállalatok adatait összesíteni.

d) Kapcsolt vállalkozással kapcsolódó ügylet összesen

Ebben a sorban kell az Szmt. szerinti kapcsolt részesedést jelentő tulajdonosok adatait összesíteni.

Az összesítő sorokat azzal a tartalommal kell kitölteni, amelyik rájuk vonatkozik, függetlenül attól, hogy közöttük átfedések lehetnek, mivel azok másfajta csoportosítása a részletező sorokban feltüntetett ügyfeleknek.

A 01. sortól – folyamatosan – egyenként fel kell sorolni mindazokat az ügyfeleket, amelyek tulajdoni, illetve a személyeken keresztül kapcsolatban vannak a hitelintézettel.

Az ügyfeleket – elsősorban a befolyásoló részesedésű tulajdonosok felsorolásával – az együttes szavazati (tulajdoni) részarányok csökkenő sorrendjében kell a táblázat soraiban szerepeltetni, majd a tulajdonosok után kell a befolyással rendelkező személyek vállalkozásait részletezni, a vállalkozáshoz kapcsolódó összes kockázat összegének csökkenő sorrendjében.

A sorok száma nem korlátozott, a felsorolást folytatni kell mindaddig, amíg az összes kapcsolat kimutatásra nem kerül.

Ügyfélcsoport esetén a jelentést ki kell egészíteni – az alaptáblával azonos oszlopszerkezetű – 10.B.1 táblamelléklettel. Ugyanazokat az előírásokat kell alkalmazni, mint az előző kockázatvállalási táblákra.

10.B.1 TULAJDONOSOKKAL ÉS SZEMÉLYEKKEL KAPCSOLATOS KOCKÁZATVÁLLALÁS – MELLÉKLET

A jelentés kitöltése

Itt kell a hitelintézetnek a nagykockázatra vonatkozó szabály értelmében – a Hpt. szerint meghatározott – adós ügyfélcsoportról és azok tagjairól részletes adatokat közölni.

Ebben a jelentésben azokat a tulajdoni kapcsolatban álló vállalkozásokat, személyeket, amelyek a hitelintézetben részesedéssel, bármilyen érdekeltséggel (csoporttag, anya- vagy az anya leányvállalata, vezetői kapcsolat) rendelkeznek, és mint ügyfelekkel kapcsolatos kockázatvállalásokat kell részletezni. (Itt a hitelintézetet is fel kell tüntetni, ha tulajdonoscsoport.)

A jelentés kitöltésénél a 10.A.1 táblában foglaltak kell figyelembe venni, mivel a jelentés oszlopszerkezete és a sorok kitöltése azonos.

A jelentés oszlopszerkezete és az ,,ügyfélcsoport részletezése'' sorok kitöltése azonos a 10.B táblával, a részletező sorokban az adóscsoporton belüli egyes ügyfelek adatait kell kimutatni.

A táblamellékletben az egyes ügyfélcsoportokat a 10.B táblában történt sorszámozásnak megfelelően kell felsorolni.

10.C BEFEKTETÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ KOCKÁZATVÁLLALÁS

A jelentés célja

Ebben a jelentésben kell a Hpt. 79. § (7) bekezdésében előírtak figyelése érdekében a hitelintézet befektetéseihez (köztük a hitelintézet leányvállalathoz) kapcsolódó ügyleteket, kockázatvállalásokat kimutatni, amelyekben a hitelintézet befolyásoló részesedéssel rendelkezik.

A jelentés kitöltése

Ez a jelentés része, illetve folytatása a 10.A táblának, ezért az adatok kitöltésére vonatkozó előírások és meghatározások azonosak.

A táblázat a beszámolás időpontjában, a hitelintézet tulajdonában lévő befektetések, vállalkozások részére nyújtott, a hitelintézet által történt összes kockázatvállalásának (mint kapcsolódó ügyleteknek) bemutatására szolgál.

Itt kell feltüntetni a hitelintézet és (a 11.B Befektetések táblákon jelentett és befolyásoló részesedésű) befektetései – az egyszerre tulajdoni és ügyfél kapcsolatban álló vállalkozások – közötti pénzügyi kapcsolatait, a hitelintézet és betétesei számára potenciális veszélyt jelentő összefonódások feltérképezése érdekében.

Azokat a befektetéseket, illetve vállalkozásokat, amelyek nem felelnek meg a 79. § (7) bekezdésében foglalt feltételnek (pl. nem befolyásoló részesedésű) azt nem itt, hanem a 10.A táblán kell kimutatni, mivel rájuk nem az alacsonyabb limit, hanem a (2) bekezdésben előírt korlát tartozik.

Az összes felsorolt ügyfél adatainak összegzése a 0. Összesen sorban történik, amelyik a Hpt. 79. § (7) bekezdése szerinti kockázat egy részét öleli fel.

A betűvel jelzett sorok összegző sorok, illetve a részletező sorokban kimutatott ügyfelek adatainak összesítésére szolgálnak, ezért a csoportosítások között – ügyfelek tekintetében – átfedések lehetnek.

a) Befolyásoló befektetéssel kapcsolódó ügylet összesen

Ebben a sorban kell azokat a vállalkozásoknak az adatait összesíteni, amelyekben a hitelintézet befolyásoló részesedéssel rendelkezik – az 01. sortól felsorolt ügyfeleknek – a kapcsolódó ügyleteit összesíteni.

b) Leányvállalattal kapcsolódó ügylet összesen

Ebben a sorban kell az Szmt. szerinti leányvállalatokkal szembeni kockázatvállalásokat összesíteni.

c) Kapcsolt vállalkozással kapcsolódó ügylet összesen

Ebben a sorban kell a hitelintézetnek – az Szmt. szerinti – kapcsolt vállalkozások adatait összesíteni. Ez alól kivételt jelent az Szmt. 119. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerinti részesedés.

Az összesítő sorokat azzal a tartalommal kell kitölteni, amelyik rájuk vonatkozik, fügetlenül attól, hogy közöttük átfedések lehetnek

A 01. sortól – folyamatosan – egyenként fel kell sorolni mindazokat az ügyfeleket, amelyek tulajdoni kapcsolatban, illetve személyeken keresztül a hitelintézet tulajdonában vannak.

Az ügyfeleket – elsősorban a befolyásoló részesedést jelentő vállalkozások felsorolásával – az együttes szavazati (tulajdoni) részarányok csökkenő sorrendjében kell a táblázat soraiban szerepeltetni, a vállalkozáshoz kapcsolódó összes kockázat összegének csökkenő sorrendjében.

A sorok száma nem korlátozott, a felsorolást folytatni kell mindaddig, amíg az összes kapcsolat kimutatásra nem kerül.

Ügyfélcsoport esetén a jelentést ki kell egészíteni – az alaptáblával azonos oszlopszerkezetű – 10.C.1 táblamelléklettel. Ugyanazokat az előírásokat kell alkalmazni, mint az előző kockázatvállalási táblákra.

10.C.1 BEFEKTETÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ KOCKÁZATVÁLLALÁS – MELLÉKLET

A jelentés kitöltése

Itt kell a hitelintézetnek a nagykockázatra vonatkozó szabály értelmében – a Hpt. szerint meghatározott – adós ügyfélcsoportról és azok tagjairól részletes adatokat közölni.

A táblázat a beszámolás időpontjában, a hitelintézet tulajdonában – befolyásoló részesedésként – lévő befektetések, vállalkozások, mint ügyfélcsoport részére nyújtott, a hitelintézet által történt összes kockázatvállalásának (mint kapcsolódó ügyleteknek) bemutatására szolgál.

A jelentés kitöltésénél a 10.A.1 táblában foglaltak kell figyelembe venni, mivel a jelentés oszlopszerkezete és a sorok kitöltése azonos.

A jelentés ,,ügyfélcsoport részletezése'' sorok kitöltése azonos a 10.C táblával, a részletező sorokban az adóscsoporton belüli egyes ügyfelek adatait kell kimutatni.

A táblamellékletben az egyes ügyfélcsoportokat a 10.C táblában történt sorszámozásnak megfelelően kell felsorolni.

10.D KERESKEDÉSI KÖNYVI KOCKÁZATVÁLLALÁS

A jelentés célja

A jelentőtábla a hitelintézet tevékenysége keretében a kereskedési könyv alá tartozó – a beszámolás időpontjában fennálló – kockázatvállalásának bemutatására, az adósokhoz kapcsolódó koncentrált kockázatok felméréséhez, összehasonlítására szolgál.

A kereskedési könyvet nem vezető hitelintézeteknek ezeket a jelentéseket nem kell kitölteni és az adatszolgáltatás teljesítése során az erre vonatkozó előírásoknak megfelelően kell jelezni a hitelintézetnek, hogy a tábla kitöltésére nem kötelezett.

A jelentés kitöltése

Ez a jelentés része, illetve folytatása a 10.A táblának, mivel az ott feltüntetett és kivételre került kereskedési könyvre vonatkozó adatokra (ügyfelekre, kockázatokra) vonatkozik, ezért egyes adatok kitöltésére vonatkozó előírások és meghatározások azonosak.

Az adósokat tételesen, név szerint, a törzsszám és TEÁOR (Ág) betűjel feltüntetésével kell felsorolni.

A tételeket a kereskedési könyvre meghatározott paci értéken kell feltüntetni és összesíteni.

A jelentésben az ügyfelekkel szembeni összes kockázatvállalást az oszlopok megnevezésének, szerkezetének megfelelően kell részletezni Az ügyfelek között a hitelintézeteket is fel kell tüntetni.

Az e) Szavatoló tőke miatti korrekció oszlopba azokat a összegeket kell beírni, amelyek az SZT számítása során levonásra (PIBB, túllépés fedezete) kerülnek. Azoknál a PIBB befektetéseknél, amelyeknél a tulajdoni arány nem éri el a 10%-ot, de együttes kockázatuk miatt a módosítandó szavatoló tőke 10%-át meghaladó rész levonásra kerül, akkor az SZT csökkentésének összege nem lehet több, mint az egyes ügyfélre vonatkozó tételnek az összeshez viszonyított részaránya.

A nettó pozíció a hosszú és rövid pozíciók különbsége.

A kereskedési kockázatok összesen oszlopnál a nettó pozíció, a jegyzési garanciavállalás, valamint az összesített partner kockázat együttes értékét kell kimutatni.

A Limit alá tartozó összes érték oszlopba a kereskedési kockázatok, valamint a szavatoló tőkével fedezett értékek különbségét kell beírni.

A kereskedési könyvben szereplő kockázatok miatti limit túllépésének összegét az előírásoknak megfelelő értékben kell kimutatni.

Külön jelentésekben (10.E, 10.F) kell a tulajdoni kapcsolatban álló vállalkozások, személyek kockázatvállalásait kimutatni, amelyek a hitelintézetben részesedéssel, bármilyen érdekeltséggel (csoporttag, anya- vagy az anya leányvállalata, vezetői kapcsolat) rendelkeznek, illetve amelyekben a hitelintézet befolyásoló részesedésű tulajdonos.

10.E TULAJDONOSOKKAL ÉS SZEMÉLYEKKEL KAPCSOLATOS KERESKEDÉSI KÖNYVI KOCKÁZATVÁLLALÁS

A jelentés kitöltése

A táblázat a beszámolás időpontjában a hitelintézet tulajdonosaival, illetve a személyekkel és a személyekhez kapcsolódó vállalkozások, valamint a vállalkozások részére nyújtott, a kereskedési könyvben nyilvántartott kockázatvállalásának bemutatására szolgál.

A jelentés kitöltésénél a 10.D táblában foglaltak kell figyelembe venni, mivel a jelentés oszlopszerkezete és a sorok kitöltése azonos.

10.F BEFEKTETÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ KERESKEDÉSI KÖNYVI KOCKÁZATVÁLLALÁS

A jelentés kitöltése

A táblázat a beszámolás időpontjában, a hitelintézet tulajdonában – befolyásoló részesedésként – lévő befektetések, vállalkozások részére nyújtott, a kereskedési könyvben nyilvántartott kockázatvállalásának bemutatására szolgál.

A jelentés kitöltésénél a 10.D táblában foglaltak kell figyelembe venni, mivel a jelentés oszlopszerkezete és a sorok kitöltése azonos.

10.G LEGNAGYOBB BETÉTESEK

A jelentés célja

A jelentőtáblát a hitelintézet forrásgyűjtő tevékenységében a betétesekhez kapcsolódó koncentrált kockázatok felméréséhez kell kitölteni, mivel egy jelentős betétállomány – kedvezőbb feltételek miatti – gyors megmozdulásának a hitelintézet fizetőképességre gyakorolt hatása jelentős.

A jelentés kitöltése

A jelentésben az ügyfelektől kapott forrásokat kell részletezni, köztük a hitelintézeteket is fel kell tüntetni, mint betételhelyezőket vagy mint hitelnyújtókat. (Azokat az ügyfeleket, amelyek csak betételhelyezők és nincs hitelkapcsolata, amely alapján felmérhető lenne az ügyfélcsoport megléte, azt nem kell feltüntetni.)

A 0. Összesen sor a 01. Nem részletezettek összesen sor, valamint az 02. sortól felsorolt betétesek adatainak összegzésére szolgál.

Azokat a tulajdoni kapcsolatban álló vállalkozásokat, amelyekben a hitelintézet, illetve amelyek a hitelintézetben részesedéssel, bármilyen érdekeltséggel (csoporttag, anya- vagy leány-hitelintézet, vezetői kapcsolat) rendelkeznek, külön táblákon kell jelenteni.

Az a) Tulajdonosoktól származó forrás sorban a 10.G.1 táblán részletezett, a hitelintézet tulajdonosaitól, illetve a vezető személyek és vállalkozásaitól, a b) Befektetésektől származó forrás sorban a 10.G.2 táblán jelentett a hitelintézet befektetéseitől származó összes forrást kell oszloponként összegezve jelenteni.

A 01. Nem részletezettek összesen sorban a 02. sortól kezdődő részletező sorokban fel nem sorolt betéteseket – az egyezőség érdekében – összevontan kell kimutatni, beleértve a más hitelintézettől kapott elhelyezett hiteleket is, amennyiben más kapcsolata nincs a hitelintézetnek. Itt kell feltüntetni a megfelelő oszlopban a nem névre szóló betéteket, illetve a betéti okiratokat is.

A 02. sortól – folyamatosan – egyenként fel kell sorolni az 50 (szövetkezeti hitelintézeteknél 25) legnagyobb betétest (ügyfeleket, ügyfélcsoportokat, beleértve a hitelintézetet is), az elhelyezett összes forrás l) Összes kötelezettség oszlopban feltüntetett összegének csökkenő sorrendjében. Függetlenül az első 50 legnagyobb betétestől, a felsorolásban minden, a szavatoló tőke 2%-át meghaladó forrást nyújtónak szerepelnie kell. Ha ez több, mint az első ötven, akkor a felsorolást folytatni kell.

A fenti jelzett két táblában részletezett betéteseket nem kell a részletező sorokban feltüntetni.

A legnagyobb betéteseket tételesen, név szerint, a törzsszám és a TEÁOR (Ág) betűjel feltüntetésével kell felsorolni.

A b1 Kódjel oszlopba a természetes személyre vonatkozó betűjelet kell beírni.

A lakástakarékpénztáraknak azt az 50 ügyfelet kell – az összeg csökkenő sorrendjében – feltüntetni, akikkel szemben a betétállomány a legnagyobb és meghaladja az egy millió forintot.

A szövetkezeti formában működő hitelintézetek esetében azt a 25 ügyfelet kell felsorolni, amelyekkel szemben a hitelintézeti kötelezettségvállalás együttes összege a legnagyobb. A legnagyobb betéteseket a velük szemben fennálló teljes kötelezettségállomány együttes összegének csökkenő sorrendjében kell felsorolni.

Ha az ügyfél (beleértve a hitelintézetet is) többféle betétet helyezett el, illetve forrást biztosított a hitelintézet számára, akkor ezeket a tábla d)–k) oszlopaiban jellegük szerint csoportosítva, összevontan kell szerepeltetni.

A d) oszlopban a látra szóló, illetve a nem lekötött folyószámla, az e) oszlopban a felmondásos lekötött betéteket kell kimutatni. A többi adatot az oszlop megnevezésének megfelelően kell kitölteni.

A hitelintézetektől (esetleg más vállalkozástól) kapott hiteleket a k) Egyéb hitelek oszlopban kell kimutatni.

A részletező sorokban az MNB-vel szembeni kötelezettséget nem kell külön, hanem a 01. Nem részletezettek összesen sorban kell kimutatni.

Amennyiben mérlegen kívüli tételként nyilvántartott forrást (hitelkeretet) is kapott a hitelintézet, úgy azt az m) oszlopban kell szerepeltetni.

10.G.1 TULAJDONOSOKTÓL ÉS SZEMÉLYEKTŐL SZÁRMAZÓ FORRÁSOK

A jelentés kitöltése

A jelentésben azokat a tulajdoni kapcsolatban álló vállalkozásokat, személyeket, amelyek a hitelintézetben részesedéssel, bármilyen érdekeltséggel (csoporttag, anya- vagy az anya leányvállalata, vezetői kapcsolat) rendelkeznek, illetve mint ügyfelektől kapott forrásokat kell részletezni. Itt a hitelintézeteket is fel kell tüntetni, mint betételhelyezőket vagy mint hitelnyújtókat.

A jelentés kitöltésénél a 10.G táblában foglaltak kell figyelembe venni, mivel a jelentés oszlopszerkezete és a sorok kitöltése azonos.

10.G.2 BEFEKTETÉSEKTŐL SZÁRMAZÓ FORRÁSOK

A jelentés kitöltése

A jelentésben azokat a tulajdoni kapcsolatban álló vállalkozásokat (a hitelintézet általi befektetéseket), illetve mint ügyfelektől kapott forrásokat kell részletezni, amelyekben a hitelintézet részesedéssel, bármilyen érdekeltséggel (csoporttag, leány-hitelintézet, vezetői kapcsolat) rendelkeznek. Itt a hitelintézeteket is fel kell tüntetni, mint betételhelyezőket, vagy mint hitelnyújtókat.

A jelentés oszlopszerkezete azonos a 10.G táblával, ezért kitöltésénél az ott meghatározottakat kell figyelembe venni.

Az a) sorban kell összegezni azokat a kapcsolt, a 20%-ot meghaladó, továbbá a b) sorban a 10%-ot elérő és a 20% közötti tulajdoni hányadot képviselő vállalkozásokat összesíteni, amelyek a részletező sorokban egyenként fel vannak tüntetve.

11. A TULAJDONOSI SZERKEZET

A jelentés célja

A táblázatok több megközelítésben a hitelintézet jegyzett tőkéje tulajdonlásának, illetve az ehhez kapcsolódó szavazati aránynak a szektorális, illetve ország szerinti alakulását mutatja meg.

11.A.1 TULAJDONOSI SZERKEZET

A jelentés kitöltése

A hitelintézet jegyzett tőkéjét, beleértve a Cégbíróságra benyújtott (befizetett, de még be nem jegyzett) tőkeemelés összegét is a névérték és a tulajdoni, illetve szavazati arány szerint kell főbb tulajdonos csoportonként kimutatni.

Az adatokat elsősorban a részvénykönyv alapján kell közölni. Abban az esetben, ha a részvénykönyv adataitól (pl. be nem jegyzés miatt) jelentősen eltér a tulajdonlás aktuális szerkezete, akkor a hitelintézet tudomására jutott utolsó információ alapján, a valós állapotnak megfelelően kell a tulajdonosokra vonatkozó táblázatokat kitölteni.

Az első táblázatban a hitelintézet részvény-tulajdonosainak szektor szerinti megoszlását kell közölni.

A szövetkezeti formában működő hitelintézeteknek az ismert tulajdonosi szerkezetnek megfelelően kell kimutatni a jegyzett tőkét, ideértve a tőkének számító egyéb tőkeelemeket is.

A jegyzett tőke még be nem fizetett részét, amennyiben még nem határozható meg, hogy melyik szektorbeli tulajdonos jegyezte le, a 12.6 Egyéb, illetve külföldiek esetében a 22. Külföldi egyéb sorba kell beírni.

A táblázatokat értelemszerűen a részletezésnek megfelelően kell kitölteni.

A 11.1 ÁPV Rt. sorban kell az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. mellett a részvénykönyvben még állami tulajdonosként feltüntetett Állami Vagyon Ügynökségre (ÁVÜ), illetve Pénzügyminisztériumra (PM) bejegyzett részvényeket feltüntetni.

A jogszabály szerint az állami tulajdonosi jogosítványt gyakorló egyéb szerveket, vállalkozásokat a 11.2 Egyéb állami sorban kell kimutatni.

Az a) Törzsrészvények névértéke, illetve a b) Szavazatelsőbbségi részvények névértéke oszlopokban a kibocsátott részvények névértékét kell kimutatni a kibocsátási sorozat jelétől függetlenül. A d) oszlopban a névértékeket összesíteni kell.

Ahol olyan szavazatelsőbbségi részvények is vannak, amelyek összege nem éri el az egy millió forintot, ott a hitelintézeteknek – csak a papíron történő jelentésben – a megnevezés oszlopban *-gal meg kell jelölni az érintett tulajdonosi sorokat, függetlenül attól, hogy az adott sor b) oszlopában szerepel-e érték. A tulajdoni arányt a d) oszlopban, a szavazati arányt az f) oszlopban kell feltüntetni (függetlenül attól, hogy szavazatelsőbbségi részvények a tulajdoni, illetve a szavazati arányt eltérítik egymástól).

A szavazati arány megállapításánál a szavazati jogot biztosító (szavazatelsőbbségi) részvény szavazati arányához hozzá kell adni a törzsrészvények korrigált mértékű tulajdoni hányadait is.⁴⁸

Az Arány% megfelelő oszlopaiban három tizedes pontossággal kell kimutatni a tulajdoni hányadot, illetve szavazati jogot, amely a jegyzett tőkéhez viszonyított arányt jelenti. (A százalék jelét nem kell feltüntetni.)

A 31. Osztalékelsőbbségi részvény-tulajdonosok sorban az ilyen címen kibocsátott részvények összesített értékét kell kimutatni.

A 32. Visszavásárolt részvények sorban a hitelintézet által visszavásárolt saját részvényeinek névértékét és arányát kell szerepeltetni.

Az Ország szerinti tulajdonosi megoszlást a második táblázatban a részletezésnek megfelelően szükséges közölni és a részvényesek ország szerinti felsorolását az 5. Összesen sorban kell összegezni. Az ország szerinti felsorolás nem korlátozott.

A 4. és 5. Összesen sorok értékének meg kell egyeznie a jegyzett tőke összegével. A részletező sorokban az adatokat (egész) millió forintban kell kimutatni.

11.A.2 TULAJDONOSI SZERKEZET

A jelentés kitöltése

A hitelintézet jegyzett tőkéjét a névérték és a tulajdoni, illetve szavazati arány szerint kell tulajdonosonként kimutatni. Ennek érdekében a hitelintézetnek rendelkezni kell – elsősorban a részvénykönyv alapján – olyan kimutatással, amelyből az egyes tulajdonosokhoz (ügyfelekhez) kapcsolódó tulajdoni, illetve szavazati arány – ennek mértékétől függetlenül – megállapítható.

Ha a részvénykönyv adataitól jelentősen eltér a tulajdonlás aktuális helyzete, akkor a hitelintézet tudomására jutottak alapján – a valós állapotnak megfelelően – kell a közvetlen, illetve a közvetett tulajdonosokra vonatkozó adatokat kitölteni, ideértve, ha a tulajdonlás a Hpt. 2. sz. melléklet III. fejezetében meghatározottak szerinti befolyásoló vagy ellenőrző, de nem számszerűsíthető, részesedést jelent. Ebben az esetben a részletező sorban a név (megnevezés) melletti kódjel oszlopba – csak a papíron történő jelentésben – ,,V'' jelet kell tenni, és az érintett tulajdonlás jellegének megfelelő – közvetlen vagy közvetett tulajdoni (szavazati) arány – oszlopba 10%-ot, illetve 51%-ot kell feltüntetni. Ezt az eltérő tulajdonlást az összesítő a) vagy b) sorokban a valós értékkel és aránnyal kell kimutatni.

Ebben a táblában szereplő kimutatás összefüggésben van a ,,10.B Tulajdonosokhoz és személyekkel kapcsolatos kockázatvállalás'' című táblázatokkal, ezért az összesítések, illetve a részletező sorokban az ügyfelek felsorolási sorrendjének a két táblában – a lehetőségek szerint – azonosaknak kell lenni annak érdekében, hogy egy ügyfélre (tulajdonosra) nézve nyomon követhető legyen a tulajdonosi, illetve az ügyleti kapcsolat.

A betűvel jelzett sorok a részletező sorok, illetve a külön nem részletezettek összesítésére szolgálnak.

A 01. sortól – folyamatosan – egyenként fel kell sorolni mindazokat az ügyfeleket, amelyek tulajdoni kapcsolatban vannak a hitelintézettel. A tulajdonosoknál mind a tulajdoni, mind a szavazati arányt fel kell tüntetni, függetlenül attól, hogy az arányok eltér(het)nek.⁴⁹ A felsorolás sorrendje elsődlegesen a tulajdoni arány nagyságához igazodik.

Azokat az intézményeket is ki kell mutatni, amelyek a kistulajdonosokat, mint ,,befektetési letétkezelő'', illetve a részvényekre vonatkozó letéti igazolásokat szolgáltató társaság fogják össze a tulajdonosok által képviselt részarány feltüntetésével. (Pl. ,,Global Depository Receipt'' – GDR – társaságok.)

A sorok száma nem korlátozott, a felsorolást folytatni kell mindaddig, amíg az összes tulajdonos kimutatásra nem kerül.

A kapcsolódó ügylettel rendelkező ügyfeleken belül is a felsorolást a befolyásoló (10%-ot elérő vagy meghaladó közvetlen és közvetett) részesedéssel rendelkezőkkel kell kezdeni és folytatni az 5%-ot elérő vagy azt meghaladó aránnyal rendelkező tulajdonosokkal.

A tulajdonosi szerkezet megismerése érdekében azokat az 5%-ot elérő vagy azt meghaladó aránnyal rendelkező tulajdonosokat is fel kell sorolni, akiknek nincs kapcsolódó ügyletük a hitelintézettel.

A tételeket – elsősorban a befolyásoló részesedésűek felsorolásával – az együttes szavazati (tulajdoni) részarányok csökkenő sorrendjében kell a táblázat soraiban szerepeltetni.

a) Befolyásoló részesedésű kapcsolódó ügylettel összesen

Ebben a sorban kell azokat a befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosoknak – a 01. sortól felsorolt ügyfeleknek – a tulajdoni, illetve szavazati arányát összesíteni, akikkel szemben a hitelintézetnek bármilyen követelése, vagy vállalt kötelezettsége van.

b) Befolyásoló részesedésű kapcsolódó ügylettel Nem rendelkező összesen

Ebben a sorban azokat a befolyásoló (10%-ot elérő vagy meghaladó közvetlen és közvetett) részesedéssel rendelkező tulajdonosok – a 01. sortól felsorolt ügyfelek – adatait kell összesíteni, amelyek a hitelintézetnél kapcsolódó ügylettel nem rendelkeznek.

c) Befolyásoló részesedésűek összesen

Ez a sor összesíti az előző sorokban feltüntetett adatokat.

d) 5% és 10% közötti tulajdonosok, kapcsolódó ügylettel összesen

Ebben a sorban kell azokat a nem befolyásoló részesedéssel (5%-ot elérő vagy meghaladó közvetlen és közvetett tulajdoni, illetve szavazati aránnyal) rendelkező tulajdonosok – a részletező sorokban feltüntetett ügyfelek – adatait összesíteni a tulajdonlás mértékétől függetlenül, akikkel szemben a hitelintézetnek bármilyen követelése, vagy vállalt kötelezettsége van.

e) 1% és 10% közötti tulajdonosok összesen

Ebben a sorban kell azokat a nem befolyásoló részesedéssel (10% alatti tulajdoni, illetve szavazati aránnyal) rendelkező részvényesek, beleértve a letéti igazolásokat nyújtó, illetve összefogó intézmények által képviselt tulajdoni adatokat összesíteni, amelyeket a részletező sorokban fel kell tüntetni függetlenül attól, hogy velük szemben a hitelintézetnek van-e követelése, vagy sem.

f) Egyéb 5% alatti tulajdonosok összesen

Ebben a sorban kell azokat az 5% alatti tulajdoni, illetve szavazati aránnyal rendelkező tulajdonosok adatait összesíteni, amelyek nem ismertek. Itt kell számba venni a visszavásárolt részvények értékét, illetve arányát.

Amennyiben a hitelintézetnek rendelkezésére áll az egy százalékos tulajdoni hányadot elérő, illetve meghaladó tulajdonosok listája, úgy azt mellékletként (póttáblaként) a közgyűlést követően csatolnia kell.

Azoknál a takarékszövetkezeteknél, amelyeknél bármelyik intézményvédelmi alap (pl. az OTIVA), ha minimális mértékben is, tulajdonos, akkor azt a g) sorban külön is ki kell mutatni.

A h) Összesen sor a c)–g) összegző sorokban feltüntetett adatok összesítésére szolgál.

Ennek a sornak meg kell egyezni a jegyzett tőke értékével, illetve a teljes tulajdoni aránnyal.

Az a) oszlopban a tulajdonos nevét, b) a Kódjel oszlopban ,,K'' jelzéssel a Szmt. szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő vállalkozást, ,,V'' jellel a nem számszerűsített befolyásoló vagy ellenőrző részesdésű tulajdonlást kell megjelölni.

A c) oszlopban a tulajdonos törzsszámát, illetve a külföldi azonosító adatát, a d) oszlopban a külföldi tulajdonos országának rövidített nevét, az e) oszlopban az ügyfél tevékenységét rögzítő TEÁOR ágat kell feltüntetni. (A magyar tulajdonosok esetében nem kell az ország oszlopba beírni.)

A közvetlenül tulajdonolt részvények névértékét az f) oszlopban, illetve a szavazatelsőbbségi részvényekét a g) oszlopban kell kimutatni.

Az osztalékelsőbbséget biztosító részvényeket az f) Egyéb 5% alatti összesen sorban kell figyelembe venni, úgy hogy az értékét az f) oszlopban kell feltüntetni.

Az f) és g) oszlopok összegének meg kell egyezni a jegyzett tőke értékével, a h) oszlopnak pedig a teljes tulajdoni aránnyal.

A h) oszlopban kell kimutatni a jegyzett tőke összértékéhez viszonyított tulajdoni arányokat, beleértve a szavazatelsőbbségi részvényeket is, amelynek arányát a szavazati jogot biztosító részvény névértékének figyelembevételével kell kiszámítani.

Az i) oszlopban a közvetlen tulajdonlású részvények szavazati arányát kell feltüntetni.

Az Arány% megfelelő oszlopaiban két tizedes pontossággal kell kimutatni a tulajdoni hányadot, illetve szavazati jogot, amely a jegyzett tőkéhez viszonyított arányt jelenti. (A százalék jelét nem kell feltüntetni.)

A h), illetve az i) oszlopban lévő összesen sorok összegének meg kell egyezni a teljes tulajdoni aránnyal.

A közvetett tulajdonlást a j) oszlopban kell kimutatni. A szavazati jogot, mint tulajdoni hányadot kell figyelembe venni.

A k) Szavazati arány összesen oszlopban kell összesíteni a tulajdonos/ok/nak – az i) és a j) oszlopokban feltüntetett – együttes közvetett és közvetlen tulajdoni és szavazati arányát. Ennek az aránynak a mértékét kell figyelembe venni a befolyásoló részesedés megállapításánál.

11.B BEFEKTETÉSEK

A jelentés célja

A jelentőtáblán a hitelintézet befektetéseiként szereplő vállalkozásokat kell feltüntetni a Hpt. 83. §-ában és 85. §-ában előírtak figyelése érdekében.

A jelentés kitöltése

A jelentésben minden olyan vállalkozásnak az adatait ki kell mutatni, ahol a hitelintézet bármilyen formában (közvetlenül, közvetetten) tulajdonos.

A tábla nemcsak az egyedi (egy vállalkozásra), hanem az összes befektetésre vonatkozó korlát betartásának figyelését is szolgálja, amely független attól, hogy a hitelintézet a befektetéseit milyen célból szerezte, hol tartja nyilván, illetve milyen jellegű (pl. hitelintézet) a befektetés.

A Hpt. előírása alapján a befektetési korlátozás alá nem tartozó befektetésekről (ezért levonandó tételekre) vonatkozó elkülönített nyilvántartást kell vezetni és ezeket a befektetéseket külön kell kezelni.

A befektetéseket a könyv szerinti bekerülési értéken kell feltüntetni. A Hpt. előírásai szerint a közvetlen befektetés nettó értéke a könyv szerinti bruttó (bekerülési, beszerzési) értékének az elszámolt értékvesztéssel, értékcsökkenéssel csökkentett összege.

Amennyiben a közvetett tulajdonlású vállalkozásnál nem állapítható meg a bekerülési (beszerzési) érték, abban az esetben lehet csak a jegyzett tőkét figyelembe venni.

Amennyiben egy vállalkozásban nincs közvetlen, csak közvetett tulajdonlású részesedése a hitelintézetnek, akkor azt is fel kell tüntetni ebben a táblában, amennyiben a Hpt. 83. § előírása alá tartozik.

A vállalkozások közvetett tulajdonlásának figyelésére a jelentést ki kell egészíteni a 11.C.1 táblával, hogy megállapíthatók legyenek a vállalkozáshoz – közvetett módon – kapcsolódó többi tulajdonosainak adatai.

A befektetések (részvények, részesedések, vagyoni érdekeltségek) nevesítését elsősorban a befolyásoló részesedésűek figyelembevételével a részarányok csökkenő sorrendjében, és azon belül az a befektetett – i) oszlopban szereplő – összeg csökkenő sorrendjében kell kimutatni.

A sorok száma nincs korlátozva, a felsorolást folytatni kell mindaddig, amíg az összes befektetés kimutatásra nem kerül.

A szövetkezeti hitelintézeteknek minden befektetést fel kell sorolni.

Az a) Befolyásoló részesedések összesen sorban azokat a befektetéseket kell összesíteni, mely vállalkozásokban a hitelintézet (közvetlenül és/vagy közvetve) befolyásoló részesedéssel rendelkezik.

Amennyiben a negyedév folyamán a hitelintézet befolyásoló részesedést szerzett, vagy befolyásoló tulajdonlás tekintetében változás történt, úgy a befektetés neve mellé (csak a papíron történő jelentésben) a Kódjel oszlopban ,,M'' betűt kell írni. A változást (a befolyásoló részesedés szerzését vagy csökkenését) a ,,11.C.1 Befolyásoló részesedésű befektetések változása'' táblamellékletben kell megküldeni, amelyből megállapíthatók, hogy mely vállalkozásoknál módosult (nőtt vagy csökkent, illetve alakult ki) a befolyásoló részesedés.

A b) Egyéb részesedések összesen sorban a nem befolyásoló részesedésekre vonatkozó adatokat kell összesíteni és a részletező sorokban név szerint felsorolni. A szövetkezeti hitelintézeteknek itt kell a nem befolyásoló részesedésű befektetéseit feltüntetni.

A c) 1 M Ft alatti nem befolyásoló befektetések összesen sorban a vállalkozásokban lévő, 1 M Ft-ot el nem érő értékű befektetéseket kell összesítve feltüntetni. (A bankoknak és szakosított hitelintézeteknek itt nem kötelező az 1 M Ft alatti befektetéseket részletezni és megküldeni, de gondoskodni kell ezen befektetések megfelelő nyilvántartásáról.)

Ezt a sort a szövetkezeti hitelintézeteknek nem kell kitölteni, mivel minden befektetését részletezni és az a) és b) sorokban összesíteni kell.

A d) Egyéb befektetés összesen sorban azokat az egyéb – befektetésnek számító eszközökre vonatkozó – adatokat kell összesíteni, amelyeket az összes befektetési korláthoz figyelembe kell venni. Ezek együttes, könyv szerinti értékét a g), illetve az i) oszlopban kell kimutatni.

A d) sorban az összes befektetés kimutatásához az egyéb – nem tulajdoni részesedést jelentő – befektetések között az értékpapírok (részvények, részesedések nélkül), immateriális javak közül a vagyoni értékű jogok, a pénzügyi intézmény részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke, a tárgyi eszközök (az ingatlanokkal és a hozzájuk kapcsolódó vagyoni értékű jogokkal együtt), valamint a követelések fejében átvett egyéb eszközök értékét kell figyelembe venni, és egy összegben kimutatni.

A e) Összesen sor az a)–d) összesítő sorokban feltüntetett adatok összegzésére szolgál.

A 01. sortól – folyamatosan – egyenként fel kell sorolni mindazokat a vállalkozásokat (ügyfeleket), amelyekkel a hitelintézet tulajdoni kapcsolatban áll.

A 01. sor kitöltése kötött. Ebbe a sorban kötelezően a Hitelgarancia Rt.-ben történt tulajdonlást kell kimutatni, mivel ennek a befektetésnek az értéke az összbefektetésnél külön elbírálás alá esik. Akkor is ki kell tölteni ezt a sort, amennyiben a Hitelgaranciában nincs a hitelintézetnek befektetése. Ebben az esetben a befektetés értékénél, illetve tulajdoni arányánál nullát kell írni.

Az egyedi befektetések soronkénti összegének meg kell egyezni az összesítő a) és b) sorok állományával, amely csak az a) sor v) oszlopában megjelenített limit túllépés összegével (a befolyásoló részesedések szavatoló tőke 60%-át meghaladó és levonandó részével) térhet el.

A tábla oszlopainak kitöltése a következő.

Az a) Megnevezés oszlopban az ügyfél (hitelintézet esetében is) alapító dokumentumaiban szereplő (rövid) megnevezést kell alkalmazni, a b) Kódjel oszlopban ,,K'' jelzéssel a Szmt. szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő befektetést kell megjelölni.

A c) oszlopában a vállalkozás törzsszámát, illetve a külföldi azonosító adatát, a d) oszlopban a külföldi tulajdonos országának rövidített nevét, az e) oszlopban az ügyfél tevékenységét rögzítő TEÁOR ágat jelentő betűjelet kell feltüntetni. A magyar tulajdonosok esetében az ország oszlopot nem kell kitölteni.

Az f) Szerzés időpontja oszlopban azt az időpontot kell feltüntetni, amikor a befektetés – a veszteségmérséklés céljából, illetve a hitel-tulajdonrész csereügylet vagy a felszámolás során – a hitelintézet tulajdonába került, mivel ezek a befektetések három évig nem tartoznak a korlátozó limit alá. Ha a befektetés nem a Hpt. 83. § (4), illetve a 85. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt eljárások során került tulajdonba, illetve lejárt a hároméves türelmi idő, akkor nem kell a szerzési időpontot kitölteni.

A Tulajdonolt tőke értéke g1) oszlopában a közvetlenül fennálló kockázatvállalás könyv szerinti bruttó értékének (a bekerülési értéknek, illetve a kötelezettségvállalás szerződés szerinti értékének), a g2) Értékvesztés oszlopban befektetések után elszámolt értékvesztés, értékcsökkenés összegét kell szerepeltetni. Ennek megfelelően a g) oszlopban nettó értéken kell a Hpt. által előírt közvetlen befektetési állományt kimutatni. (A levonások összege nem haladhatja meg az adott befektetés értékét.)

A h) oszlopban a közvetett tulajdonlású befektetéseket a könyv szerinti értéken kell kimutatni.

Az i) Összesen oszlopban a közvetlen befektetés nettó és közvetett részesedések értékét együttesen kell feltüntetni.

Az Arány% megfelelő oszlopaiban két tizedes pontossággal kell szerepeltetni az adott vállalkozásban szerzett tulajdonlást. (A százalék jelét nem kell feltüntetni.)

A közvetlen tulajdoni arányt a j1) oszlopban, illetve megfelelő szavazati jogot a k) oszlopban kell kimutatni. A közvetlen szavazati jog, valamint a közvetett (j2) tulajdoni hányad értékét az l) Szavazati összesen oszlopban kell összegezni.

Ha a közvetlen tulajdonlás esetén ugyanannál a vállalkozásnál tulajdoni és szavazati jog együttesen áll fenn, akkor a tulajdoni hányadot át kell számítani és a szavazati aránnyal együtt kimutatni.⁵⁰

Amennyiben a vállalkozással nem számszerűsíthető személyi, vezetői, irányítási stb. (Hpt. 2. számú melléklet III. fejezet 2. és 3. pontja szerinti) kapcsolat áll fenn, akkor befolyásolás esetén legalább 10%-kal, ellenőrzés esetén legalább 51%-kal kell figyelembe venni a szavazati jognál. Ebben az esetben a név (megnevezés) melletti kódjel oszlopba – csak a papíron történő jelentésben – ,,V'' jelet kell tenni, és az érintett befektetés jellegének megfelelő – közvetlen vagy közvetett tulajdoni (szavazati) arány – oszlopba 10%-ot, illetve 51%-ot kell feltüntetni.

Az egyedi befektetésekhez kapcsolódó limit (83. §) betartásánál mind a közvetlenül, mind a közvetve befektetett értéket, illetve arányt figyelembe kell venni.

A jegyzett tőkéhez viszonyított limit esetében az elszámolt értékvesztés csak a befektetés értékét csökkenti és nem a vállalkozásban lévő tulajdoni arányt.

A Kivételek m) PIBB oszlopába a – korlátozás alá nem tartozó – hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, befektetési vállalkozások, valamint biztosító részvénytársaságok, illetve az n) oszlopba a járulékos vállalkozások nettó befektetési értékét kell szerepeltetni.

A Hpt. korlátozása alóli további kivételek közül a o) oszlopban csak a veszteségmérséklés céljából szerzett – a Hpt. 83. § (4), illetve a 85. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltak szerinti – befektetések nettó értékét lehet feltüntetni. Itt kell beírni a d) Egyéb befektetések összesen sorból a veszteségmérséklés céljából a hitelintézet tulajdonába jutott egyéb befektetési eszköz (pl. átvett készlet) nettó értékét. (Abban az esetben, ha az átvett eszköz nem veszteségmérséklés célú, illetve megszűnt a három éves türelmi idő, akkor az állományt nem szabad itt kimutatni.)

A Hpt. 83. § (4) bekezdés kivételek p1) oszlopában a hitelintézet kereskedési könyvében nyilvántartott részesedéseket kell – nettó értéken – szerepeltetni.

Itt sem PIBB, sem járulékos vállalkozásokban történt befektetés értékei nem szerepelhetnek, mivel azok az m) és n) oszlopban teljes egészében kerülnek feltüntetésre és levonásra.

A p2) egyéb oszlopba – a (4) bekezdés szerinti további kivételeket – a hitel-tulajdonrész csereügylet vagy a felszámolás során a hitelintézet tulajdonába került befektetéseket kell beírni. Ezeket a tételeket elkülönítetten kell kezelni, és rendszeresen minősíteni. [A d) Egyéb befektetések összesen sor esetében a p) oszlopba nem kerülhet érték.]

Ha egy befektetés részben már a hitelintézet tulajdonában volt, de a vállalkozás további tulajdoni hányada (része) a 83. § (4) bekezdésében foglalt eljárás során került a hitelintézet birtokába, akkor csak ezt a további részt lehet az o) vagy p) kivételek oszlopában figyelembe venni, a régebben szerzett rész értékét nem. (A szerzéstől számított három év letelte után már nem szabad az addig kivételt képező befektetést itt jelenteni.)

A kivételek o), p1) és p2) oszlopaiban csak a hitelintézet által szerzett, közvetlen tulajdonlású befektetések nettó értéke szerepelhet.

A levonandó tételek összes egyedi összege nem haladhatja meg az adott befektetés nettó értékét.

A Kivételek m)–p) oszlopai alapértelmezésben levonandó tételek, ezért negatív előjelet nem kell feltüntetni.

A q) Egyedi korlátozás alá eső befektetések összesen oszlopba a befektetéseknek a nettó – az előző pontokban feltüntetett kivételekkel csökkentett – értékét kell beírni. Ehhez az összeghez kell viszonyítani a Hpt. 83. § (1) és (2) bekezdésben foglaltak alapján az egyedenkénti, illetve az a) Befolyásoló részesedések összesen sorban szereplő értékhez az SZT 60%-ban meghatározott korlátot. A befolyásoló részesedésűeknél a limit és az a) sorban lévő befektetési érték közötti különbség a túllépés értéke, amelyet a szavatoló tőke számításánál külön le kell vonni, és ezért az összbefektetési korlátnál nem kell figyelembe venni. Ezt a különbséget, a tőkéből levonandó értéket az a) sor v) oszlopában kell feltüntetni.

A Tőkével fedezendő túllépés r) oszlopába a Hpt. 83. § (1) bekezdésében meghatározottak szerinti egyedi limit túllépés – a SZT 15%-át meghaladó – összegét kell feltüntetni, függetlenül attól, hogy közvetlen vagy közvetett befektetések miatt következett be. [Itt a d) sorban nem lehet érték.] Külön az r1) oszlopban a közvetlen befektetések után a tőkével fedezendő túllépéseket, az r2) oszlopban a közvetett befektetések miatt a szavatoló tőkéből levonandó részt kell kimutatni.

A Tőkével fedezendő túllépés s) oszlopába a Hpt. 83. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint a vállalkozás jegyzett tőkéjének 51%-os tulajdoni arányát meghaladó befektetés összeget kell feltüntetni, függetlenül attól, hogy a túllépés közvetlen vagy közvetett befektetés miatt történt. [Itt a d) sorban nem lehet érték.]

Külön az s1) oszlopba a közvetlen befektetések után a tőkével fedezendő túllépéseket, az s2) oszlopba a közvetett befektetések miatt a szavatoló tőkéből levonandó részt kell kimutatni.

A befektetés 51%-on felüli tulajdoni arány nettó értékének kiszámításánál mind a közvetetten, mind a közvetlenül szerzett befektetés értékének az együttes összegét kell figyelembe venni, és ezt kell elosztani az együttes tulajdoni hányaddal.⁵¹

Ha egy befektetés értéke a szavatoló tőkéhez, illetve mértéke a vállalkozás jegyzett tőkéjének 51%-ához viszonyított arányt is meghaladja, akkor a kétféle túllépés – limit feletti – értékét külön-külön kell beírni a megfelelő oszlopba.

A t) Korrekció ker. könyvi és közvetett oszlopában az egyedi korlátozáshoz figyelembe vett, de az összes közvetlen befektetés számbavételéhez szükséges adatokat kell kimutatni. Ezek a p1) oszlopban – a hitelintézet kereskedési könyvében – kimutatott részesedések, illetve a közvetett befektetés miatti korrekciókat jelentik és az értékük az összes befektetési értékhez hozzáadandók. Itt sem PIBB, sem járulékos vállalkozásokban történt befektetés értékei nem szerepelhetnek, mivel azok a p1) oszlopban nem jelenhetnek meg,

A teljesen vagy csak részben közvetett tulajdonlású, de az ezek miatt a tőkével fedezett túllépés összegét vissza kell korrigálni a közvetlen befektetésekre vonatkozó – a SZT 100%-ához viszonyított – összérték kiszámításhoz.

A szavatoló tőkéből levonandó túllépés összegéből az r2) vagy s2) oszlopban kimutatott közvetett befektetés miatt adódó túllépés értékét vissza kell korrigálni, és a különbözetet – hozzáadandó tételként – a t) oszlopba beírni, mivel ezek a tételek az összbefektetés értékét nem csökkenthetik.

Ha a t) oszlopban, ha a visszakorrigálandó érték, mint levonandó tétel szerepel, akkor a negatív előjelet fel kell tüntetni.

Az u) PIBB miatti korrekciók oszlopban csak a közvetlen – a g) oszlopban szereplő – PIBB vállalkozások miatti korrekciós tételeket kell kimutatni.

Az u) oszlop alapértelmezésben levonandó tétel, ezért negatív előjelet csak akkor kell feltüntetni, ha a vállalkozás összbefektetéshez beszámítandó és ezért hozzáadandó értéket jelöl.

A részletező sorokba csak a szavatoló tőkéből levont befolyásoló részesedésű PIBB befektetések nettó értékét kell feltüntetni, mivel a nem befolyásoló részesedésű PIBB befektetéseket egyedileg nem kell a szavatoló tőkéből levonni, ezért az összbefektetésekhez beszámítandók.

Az a) sorban azokat a közvetlen PIBB vállalkozások miatti korrekciós tételeket kell összegezni, amelyekben a hitelintézet befolyásoló részesedéssel rendelkezik, illetve a részükre nyújtott alárendelt kölcsöntőke, amelynek összegét a d) sorban kell kimutatni.

A Hitelgarancia Rt.-ben történt befektetést a tulajdonlás mértéke és nagysága szerint az a)–c) sorokban kell feltüntetni, de mivel ennek a befektetésnek az értékét az összbefektetésnél le kell vonni, ezért a nem befolyásoló részesedés értékét levonandó tételként kell szerepeltetni.

A v) Hpt. 85. §-hoz egyéb korrekció oszlopában az összes befektetési korlát alóli – a Hpt. 85. § (3) bekezdésében foglaltak szerinti – egyéb kivételek értékét, illetve a részletező sorokban egyéb tájékoztató információkat kell beírni.

A v) oszlopnak az a)–d)-ig terjedő összesítő sorába az összes befektetési korlát alóli egyéb kivételek az állampapírok, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya, valamint az összesített befolyásoló részesedésből adódó túllépés összege. (A kétszeres levonások elkerülése végett itt nem szerepelhetnek a PIBB vállalkozások, a veszteségmérséklés miatt – az egyedi befektetési korlátnál is – már figyelembe vett összegek, illetve túllépés miatt tőkéből levont befektetési értékek.)

A v) oszlop alapértelmezésben levonandó tétel, ezért negatív előjelet nem kell feltüntetni.

A táblázatok megtalálhatók a Hivatalos Jogszabálytár 2002/3-2005/11. számú lemezén.

A TEÁOR felsorolást lásd a Függelékben.

⁴

Lásd a Függelék II. rész 2. pontját.

⁵

Jelenleg: Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, Munkaerőpiaci Alap. A többi – korábban külön működő – alap beolvadt a központi költségvetésbe.

⁶

A Hpt. 232. §-ban foglaltak alapján működő pénzügyi vállalkozások közül 1998. december 31-ig csak az vehető figyelembe, amely a pénzügyi szolgáltatási tevékenységet alaptevékenységként végzi.

⁷

Cégformák a következők: vállalat, szövetkezet, közkereseti társaság, gazdasági munkaközösség (gmk), jogi személy felelősség vállalásával működő gmk, betéti társaság, egyesülés; közös vállalat, korlátolt felelősségű társaság (kft.), részvénytársaság (rt.), egyéni cég, közvetlen kereskedelmi képviselet, egyéb cég, oktatói munkaközösség, közhasznú társaság, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat, külföldi vállalkozás fióktelepe.

⁸

A ,,külföldön tevékenységet végző'' adójogi meghatározás a kizárólag nem-rezidensekkel kereskedelmi tevékenységet folytató és/vagy a nem-rezidensek részére egyes szolgáltatásokat nyújtó gazdasági egységek megfelelője.

⁹

A 8. számú mellékleten kívül az MNB honlapján található listák (http://mnbweb/Fontos tudnivalók / Útmutató a bankok, szakosított hitelintézetek által 2001-ben a jegybanknak / Mellékletek / tajekoztato.doc, penzugyi.xls, non-profit.xls file-okban) segítik a helyes szektorbontást. A listát rendszeresen felújítják a PSZÁF-tól kapott információk alapján.

¹⁰

Az MNB honlapján található listában a D.1 és D.2 csoportban felsorolt (pénzügyi) lízingcégek és egyéb pénzügyi vállalkozások.

¹¹

Az MNB honlapján található listában a D.6 és D.7 csoportban felsoroltak: értékpapír-kereskedelmi társaságok és értékpapír-befektetési társaságok.

¹²

Az MNB honlapján található listában a D.3, D.4, D.5 és D.99 csoportban felsoroltak.

¹³

Az MNB honlapján található listában az E.6 csoportban felsorolt pénzügyi vállalkozások.

¹⁴

Az MNB honlapján található listában az E.1 csoportban felsorolt (értékpapír-bizományosi) társaságok.

¹⁵

Az MNB honlapján található listában az E.2, E.3, E.4, E.5, E.7 és E.99 csoportban felsoroltak.

¹⁶

Az MNB honlapján található listában az F.1 és F.2.

¹⁷

Az F.3–F./. csoportban felsoroltak.

¹⁸

A Hpt. előírásainál vizsgálatánál a központi költségvetés külön – nem mint szektor, hanem – mint a magyar állam szerepel.

¹⁹

A besorolás megkönnyítéséül az MNB az Útmutató I. kötet II. számú mellékletében szerepelteti a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett részvényeket szektorbontásban.

²⁰

Jogszabály alapján kötelező az értékpapír vásárlására nyújtott hitel állományát külön nyilvántartani.

²¹

A pénzügyi vállalkozások és a befektetési vállalkozások aktuális listájáról a Felügyelet ad tájékoztatást, illetve felhasználható az MNB honlapján található – havonta felújított – lista is.

²²

A két eszköztáblában szereplő mérlegsorok sorszámozása eltérő, mivel az értékvesztés részsorok és a ,,nettó tábla'' belső összegző sorai nem teljesen azonos helyeken találhatók.

²³

A hitelintézetnek tehát pontos információval kell rendelkeznie a működési engedélyek hatálybalépésének időpontjáról.

²⁴

Lásd a Függelék II. rész 2. pontját.

²⁵

A tőkeleszállítás esetén a cégbírósági bejegyzésig a jegyzett tőke értéke változatlan, de a visszafizetett tőke (részjegy) összeget nem itt, hanem a számviteli előírások szerint kell a megfelelő sorokban kimutatni.

²⁶

Az MNB adatszolgáltatás 07. táblája.

²⁷

A teljes érték a jogszabálynak, illetve a hitelintézet belső szabályzatának megfelelő aktuális nyilvántartási értéket jelenti.

²⁸

Ideértve az Szkr. szerint függővé tett kamatokat.

²⁹

Itt arányosan a jogszabálynak, illetve a hitelintézet belső szabályzatának megfelelő aktuális nyilvántartási értéket jelenti.

³⁰

A számviteli előírások szerint függővé tett kamatokat és kamatjellegű jutalékokat kell kimutatni.

³¹

Az adott lejárt állománynak a hitelintézet által nyilvántartott nettó értékét kell jelenteni.

³²

A beszámolás időszakáig a mérlegből havonta leírt kihelyezéseknek a kumulált értékét kell kimutatni.

³³

Itt az adott eszközöknek a kétféle kockázati súly szerinti megbontását kell feltüntetni, ezért a 100% súllyal figyelembe vett tételek csak tájékoztató adatként kerülnek feltüntetésre, mivel a teljes kockázati eszközök között már szerepelnek.

³⁴

Le nem hívott hitelkereteknek ténylegesen csak olyan hitelkeret szerződéseket lehet minősíteni, amelyekből még nem történt folyósítás. Ha a hitelkeretet részlegesen már igénybe vették, a hitelkeret fel nem használt része teljes kockázatú.

³⁵

Lásd a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi II. törvényt. Ha az adós valamely kötelezettség biztosítására a felszámolás kezdő időpontja előtt óvadékot nyújtott, a felszámolási eljárás közzétételekor az óvadékra vonatkozó megállapodás megszűnik, és az óvadék tárgyát képező vagyont a felszámoló részére ki kell adni.

³⁶

A Magyar Fejlesztési Bank Rt. esetében a 2001. évi XX. törvényt is figyelembe kell venni.

³⁷

A Hpt. módosításáról szóló 2000. évi CXXIV. törvény 146. § alapján az EU csatlakozásig.

³⁸

Az EU-val való összhang miatt, az új adatszolgáltatásra való átállás könnyítése érdekében fel kell készülni az átlagállományoknak euró, valamint egyéb deviza szerinti bontására is.

³⁹

Kapcsolt vállalkozás az Szmt. által meghatározottak szerint.

⁴⁰

Lásd az 1999. évi XCV. törvény 2–4. §-át.

⁴¹

A kis- és középvállalkozások támogatásokból, vállalkozói hitelekből és közbeszerzésekből való részesedésével összefüggő adatszolgáltatásról szóló a 205/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet 2. számú melléklete.

⁴²

Például egy áprilisi kötésű júniusi három hónapos tőzsdei kamatláb ügyletet úgy kell tekinteni, mint egy 5 hónapos hosszú pozíciót és egy két hónapos rövid pozíciót.

⁴³

Például egy 400 M Ft-os hitelkeretet, amelynek a lehívási valószínűsége 50%, és a valószínűsített lehívási időpontja szeptember, átárazódása pedig 3 havonta történik, szeptembernek megfelelő lejárati sávban 200 M Ft értékben, mint mérlegen kívüli kötelezettséget, a decembernek megfelelő lejárati sávban pedig 200 M Ft értékben, mint mérlegen kívüli követelést kell feltüntetni, a hitelkereteknek megfelelő soron.

⁴⁴

Például Zöld Rt. (5), vagyis az 5. csoport lesz a táblamellékletben a Zöld Rt. társasághoz tartozó ügyfelek (Zöldike Kft., Alma Rt.) részletezése.

⁴⁵

Például az öt napon belüli m1) oszlopba kell tenni egy hitelintézettel szembeni, ilyen jellegű értékpapír teljesítést és nem az m6) rövid banki követelések közé.

⁴⁶

Például az alárendelt kölcsöntőke 80%-a az SZT-ben a lejárat napja előtti utolsó évben figyelembe már nem vehető rész, így ezt az összeget csak 20%-kal kell számításba venni, vagyis a 80%-os résznek a 80%-a lesz a levonandó tétel.

⁴⁷

Például Zöld Rt. (5), Zöldike Kft. (5), Alma Rt. (5).

⁴⁸

A törzsrészvény korrigált arányának kiszámításához lásd a Példatárat.

⁴⁹

Szövetkezeteknél egy tulajdonos tulajdoni aránya a bejegyzett tőkéhez viszonyított részjegyek összege.

⁵⁰

A korrigált szavazati arány kiszámításához lásd a Példatárat.

⁵¹

Lásd a Függelék II. rész 3. pontját.

⁵²

Például 05 Piros Rt., mivel a 11.B tábla 05 sorában szerepel.

⁵³

Ha egy nap az adott ügyfél számára többször, de azonos típusú (pl. folyószámla) hitel folyósítása történik, azt egy darabnak, de összegezve kell kimutatni.

⁵⁴

A meglévő hitelállomány adata független a folyósítás nagyságától.

⁵⁵

A jelenlegi 27 kérdéscsoportból a 10., 11., 13., 14., 15., 18., 19., 20., 22., 25. és 26. számmal jelzettek kivételével.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Önkormányzati rendeletek
Jogszabálykereső
{{ page.url }}

Megnyitottak

{{ page.url }}

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

3/2002. (II. 6.) PM rendelet

a helyszínen kívüli ellenőrzéshez a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére szolgáltatandó adatok köréről és az adatszolgáltatás módjáról

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak