Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

4/2002. (VI. 21.) GKM rendelet

a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról szóló 9/2001. (IV. 5.) GM rendelet módosításáról1

2003.01.01.

A kazánok és nyomástartó berendezések hatósági felügyelet alá helyezéséről szóló 29/1960. (VI. 7.) Korm. rendelet 3. §-ának (1) bekezdése alapján a következőket rendelem el:

1. § A nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról szóló 9/2001. (IV. 5.) GM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

1. § ,,E rendelet hatálya kiterjed olyan nyomástartó berendezés és rendszer, valamint az egyszerű nyomástartó edény tervezésére, gyártására, megfelelőségének értékelésére, amelyben a legnagyobb megengedhető nyomás (PS) 0,5 bart meghaladja, valamint az ezeket tervező, gyártó, forgalmazó és importáló természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra.''

2. § Az R. 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) Nem vonatkoznak a III. fejezet rendelkezései
a) a létesítményhez csatlakozó – töltet vagy egyéb anyag szállítására tervezett – távvezetékre, a létesítmény határain belül lévő utolsó zárószerelvénytől számítva. Ez a kivétel nem vonatkozik az olyan szabványos nyomástartó berendezésre, amely például nyomáscsökkentő vagy kompresszor állomásokon található;
b) a vízellátás, -elosztás és -elvezetés hálózatára és kapcsolódó berendezéseire, valamint a vízerőműi üzemvíz-létesítményre (pl. szivattyúkamrára, nyomással igénybe vett csatornára és kamrára, továbbá ezek speciális tartozékaira);
c) a IV. fejezetben tárgyalt egyszerű nyomástartó edényekre;
d) a termékek aeroszol csomagolásáról szóló 52/2000. (XII. 27.) GM rendelet hatálya alá tartozó termékre;
e) a járművek működéséhez készült berendezésre, amelyek a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló, többször módosított 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet hatálya alá tartoznak;
f) a berendezésre, ha az legfeljebb a rendelet 17. § szerinti I. kategóriába tartozik és a következő jogszabályok egyike vonatkozik rá:
– a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 21/1998. (IV. 17.) IKM rendelet,
– a felvonók és mozgólépcsők építésügyi hatósági engedélyezéséről, üzemeltetéséről, ellenőrzéséről és az ellenőrökről szóló 113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet,
– az egyes villamossági termékek biztonsági követelményeiről és azoknak való megfelelőség-értékeléséről szóló 79/1997. (XII. 31.) IKIM rendelet,
– az orvostechnikai eszközökről szóló 47/1999. (X . 6.) EüM rendelet,
– az egyes gázfogyasztó készülékek kialakításáról és megfelelőségének tanúsításáról szóló 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet,
– a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezések, védelmi rendszerek vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 8/2002. (II. 16.) GM rendelet;
g) a kizárólag haditechnikai célú berendezésre;
h) a nukleáris berendezésre, amelynek meghibásodása esetén radioaktív anyag szabadulhat ki;
i) az olaj, gáz vagy geotermikus kutató és kitermelő iparban vagy föld alatti tárolásban használatos kútellenőrző berendezésre, amelynek rendeltetése a kút nyomásának tartása, vagy a kút nyomásának tartása és szabályozása. Ehhez tartozik a kútfej, a kitörésgátló, a csővezeték, az elosztócső-rendszer és minden kapcsolódó berendezés a kút körzetében;
j) a gépi berendezés olyan házára és részére, amelynek méretezési, anyagkiválasztási és gyártási előírásai elsősorban a statikus vagy dinamikus üzemi igénybevétel követelményeit kielégítő szilárdsági, merevségi, stabilitási és egyéb működési kritériumokon alapulnak, és amelyeknél nem a nyomás a meghatározó tervezési tényező. Ilyen berendezés:
– a motor, beleértve a turbinát és a belső égésű motort,
– a gőzgép, gáz- vagy gőzturbina, turbógenerátor, kompresszor, szivattyú és hajtómű;
k) a nagyolvasztóra, beleértve a kemence hűtést, a forrólevegő rekuperátort, a porleválasztót és a gázmosót, valamint a kupolókemencére, beleértve a kemencehűtést, továbbá a gázkonverterre és az acél és nemvas fémek olvasztó, újraolvasztó, gáztalanító és öntő üstjére;
l) a nagyfeszültségű berendezés (pl. fokozatkapcsoló, fokozatszabályozó, transzformátor és forgó gép) nyomással igénybe vett házára;
m) a villamos vezeték és telefonkábel nyomással igénybe vett burkolatára;
n) a hajó, rakéta, légi jármű és mozgó tengeri bázis speciálisan fedélzeti beszerelésre vagy meghajtásra tervezett nyomástartó berendezésére;
o) a hajlékony burkolatú nyomástartó berendezésre (ilyen pl. a pneumatikus kerék, légpárna, játéklabda, felfújható vízi jármű és más hasonló eszköz);
p) a kiáramló és beszívó jellegű hangtompítóra;
q) a szénsavas italok palackjára és dobozára;
r) az ital szállítására és árusítására használatos edényre, amelynek PS x V szorzata legfeljebb 500 bar x liter, és legnagyobb megengedhető nyomása legfeljebb 7 bar;
s) az ADR Megállapodás, a RID Szabályzat, az IMDG-kódex és az ICAO Műszaki Utasítások hatálya alá tartozó berendezésre;
t) a melegvíz fűtőrendszerhez tartozó fűtőtestre és csővezetékre;
u) a folyadék töltetű edényre, ha gázterének nyomása legfeljebb 0,5 bar.''

3. § Az R. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) Nem vonatkoznak a IV. fejezet rendelkezései
a) azokra az egyszerű nyomástartó edényekre, amelyeket kizárólag a nukleáris technika területén használnak, és amelyek sérülése esetén radioaktív anyag szabadulhat ki;
b) azokra az egyszerű nyomástartó edényekre, amelyek kizárólag vízi vagy légi közlekedési jármű hajtására szükségesek vagy speciális felszerelésükhöz tartoznak;
c) a tűzoltó készülékekre.''

4. § Az R. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

4. § ,,E rendelet alkalmazásában:
1. Nyomástartó berendezés: az edény, a csővezeték, a biztonsági szerelvény és a nyomással igénybe vett tartozék. A nyomástartó berendezéshez tartoznak a nyomással igénybe vett részekhez közvetlenül kapcsolódó elemek (pl. karimák, csonkok, csatlakozó elemek, alátámasztások, emelőfülek).
a) Edény: nyomással igénybe vett töltet befogadására tervezett és arra gyártott zárt szerkezeti egység az első csatlakozásig, valamint a hozzá tartozó szerkezeti elemek. Egy edény több nyomással igénybe vett térből is állhat.
b) Csővezeték: töltet szállítására szolgál. Csővezeték alatt különösen cső, csőrendszer, csőidom, szerelvény, csőkompenzátor, hajlékony cső vagy egyéb nyomástartó elem, valamint a levegő hűtésére vagy fűtésére szolgáló csöves hőcserélő értendő.
c) Biztonsági szerelvény: a nyomástartó berendezést jellemző határérték túllépése elleni védelemre tervezett készülék. Ilyen:
– a közvetlen nyomáshatároló készülék (pl. biztonsági szelep, hasadó tárcsa, törő- vagy nyíróelem és vezérelt túlnyomásvédelmi berendezés);
– a határoló készülék, amely működésbe hoz szabályozó eszközöket, vagy rendelkezik a lezárásról, vagy a lezárásról és reteszelésről (pl. nyomás-, hőmérséklet- vagy szintkapcsoló, valamint biztonsági, mérő és szabályozó készülék).
d) Nyomástartó tartozék: üzemeltetési feladattal és nyomástartó házzal rendelkező szerelvény.
2. Nyomástartó rendszer: a gyártó által összeszerelt több nyomástartó berendezés, amely összefüggő működési egységet alkot.
3. Egyszerű nyomástartó edény (a továbbiakban: egyszerű edény): minden olyan levegő vagy nitrogén befogadására szolgáló hegesztett edény, amelynek belső túlnyomása nagyobb, mint 0,5 bar, és nincs kitéve tüzelés hatásának, továbbá
– nyomással igénybe vett alkotórészei és csatlakozásai ötvözetlen minőségi acélból, ötvözetlen alumíniumból vagy öregedésálló alumíniumötvözetekből készülnek; és
– az edény
= domború és/vagy sík fenekekkel lezárt körhenger, amennyiben a két fenék és a hengeres rész forgástengelye közös, vagy
= két közös forgástengelyű kifelé domború fenékből készül; és
– az edény legnagyobb üzemi nyomása legfeljebb 30 bar, és e nyomásból és a térfogatából képzett PS x V szorzat legfeljebb 10000 bar x liter; és
– a legkisebb üzemi hőmérséklet nem kisebb, mint –50 °C, és a legnagyobb üzemi hőmérséklet acél edények esetében legfeljebb 300 °C, az alumíniumból vagy alumíniumötvözetből készült edények esetén legfeljebb 100 °C.
4. Nyomás: a légköri nyomáshoz viszonyított túlnyomás. (A vákuum negatív értékű nyomás.)
5. Legnagyobb megengedhető nyomás (PS): az a legnagyobb nyomás, amelyre a berendezést tervezték, amelynek értékét és helyét a gyártó adja meg.
6. Megengedhető hőmérséklet (TS): az a legkisebb/legnagyobb hőmérséklet, amelyre a berendezést a gyártó méretezte.
7. Térfogat (V): a nyomással igénybe vett tér belső térfogata, beleértve a csonkok belső térfogatát – az első csatlakozási pontig (pl. karima, varrat) –, levonva az állandó belső szerkezeti elemek térfogatát.
8. Névleges méret (DN): a névleges méretet DN jellel és az azt követő számmal jelöljük. Ez hivatkozási célú, kerekített szám és csak közelítőleg azonos a gyártási méretekkel. Alkalmazható a csőrendszer minden elemére, ha nem a külső átmérő vagy a menetméret adott.
9. Töltet: egy vagy több komponensű gáz, folyadék, gőz és a szuszpenzió.
10. Állandó kötés: csak roncsolással szétválasztható kötés.
11. Európai anyagjóváhagyás: műszaki dokumentum, amelyben harmonizált szabványban nem szereplő, nyomástartó berendezés gyártásánál ismétlődő felhasználásra alkalmas anyag jellemzőit rögzítik.
12. Sorozatgyártás: a IV. fejezet alkalmazásában az a gyártás, amely során azonos típusú több edényt egy adott időtartam alatt, folyamatos gyártásban, közös méretezés alapján, ugyanazzal a gyártási eljárással állítanak elő.
13. Megfelelőségi jelölés: a 12. §-ban és a 10. számú mellékletben meghatározott, a 4. számú mellékletben rögzített szimbólumot jelenti.
14. Megfelelőség-értékelés: a 23. §-ban és a 8. számú mellékletben rögzített eljárásokat jelenti.
15. Bejelentett szervezet: a gazdasági miniszter (a továbbiakban: kijelölő) által, jogszabály alapján kijelölt és a 10. § (3) bekezdés szerint bejelentett szervezet, amely kielégíti az 1. és 2. számú mellékletben foglalt feltételeket.
16. Elismert harmadik félként működő szervezet: a gazdasági miniszter (a továbbiakban: kijelölő) által, jogszabály alapján kijelölt és a 10. § (4) bekezdés szerint bejelentett szervezet, amely kielégíti az 1. és 2. számú mellékletben foglalt feltételeket.
17. Üzemeltetői ellenőrző szervezet: a gazdasági miniszter (a továbbiakban: kijelölő) által, jogszabály alapján kijelölt és a 11. § szerint bejelentett szervezet, amely kielégíti az 1. és 3. számú mellékletben foglalt feltételeket.''

5. § Az R. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

5. § ,,A rendelet hatálya alá tartozó nyomástartó berendezés és rendszer, valamint az egyszerű nyomástartó edény (a továbbiakban együtt: termék) csak akkor hozható forgalomba, ha megfelel e rendelet követelményeinek.''

6. § Az R. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) A 12. § szerinti megfelelőségi jelöléssel ellátott egyszerű nyomástartó edényeket úgy kell tekinteni, hogy azok megfelelnek a 22. § szerinti biztonsági követelményeknek, beleértve a 23. § szerinti megfelelőség-értékelést is.''

7. § (1) Az R. 10. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(3) A kijelölő a 14. §-ban meghatározott jogszabálynak megfelelően bejelenti a Bizottságnak és a Tagállamoknak a 18–19. §-ban meghatározott, valamint a 23. § (1)–(2) bekezdés szerinti eljárások lefolytatására általa kijelölt szervezeteket, e szervezetek feladatainak rögzítésével, valamint a Bizottság által előzőleg adott azonosító számaikkal együtt.''

(2) Az R. 10. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:

,,(4) A kijelölő a 14. § szerinti jogszabálynak megfelelően bejelenti a Bizottságnak és a Tagállamoknak a 6. számú melléklet 3.1.2. és 3.1.3. pont szerinti eljárások lefolytatására általa kijelölt szervezeteket, e szervezetek feladatainak rögzítésével.''

8. § Az R. 11. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(5) A kijelölő a 14. § szerinti jogszabálynak megfelelően tájékoztatja a Tagállamokat és a Bizottságot az általa kijelölt üzemeltetői ellenőrző szervezeteiről, kijelölt feladataikról, és az üzemeltetői ellenőrző szervezetekhez a (4) bekezdés c) pontja szerint kapcsolódó üzemek jegyzékéről.''

9. § Az R. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) A megfelelőségi jelölés a ,,CE'' betűket tartalmazza, a 4. számú mellékletben megadott minta szerint. A megfelelőségi jelölés mellett a 6. számú melléklet 3.3. pontjában, vagy a 10. számú melléklet 1. pontjában megadott adatokat kell feltüntetni a berendezésen, vagy olyan adattábláján, amelyet a berendezésről nem lehet eltávolítani.''

10. § Az R. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

14. § ,,A rendeletben szereplő, nemzetközi együttműködést igénylő tevékenységek részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.''

11. § Az R. 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) A bejelentett szervezet, mielőtt európai anyagjóváhagyást adna ki, köteles erről három hónappal megelőzően értesíteni a megfelelő adatok megküldésével a Tagállamokat és a Bizottságot. A bejelentett szervezet, az illetékes szakbizottság állásfoglalása és az esetleg benyújtott észrevételek figyelembevételével köteles az európai anyagjóváhagyást kiadni.''

12. § Az R. 23. §-át megelőző ,,Tanúsítási eljárás'' cím helyébe a ,,Megfelelőség-értékelés'' cím lép.

13. § Az R. 26. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) Az a gyártó, aki a 27. § szerinti feladatait teljesíti, a 12. § (1) bekezdés szerinti megfelelőségi jelölést azokon az egyszerű nyomástartó edényeken tüntetheti fel, amelyek nyilatkozata szerint megfelelnek
– a megfelelőségi igazolással rendelkező – és a 10. számú melléklet 3. pont szerint készített – gyártási tervdokumentációnak, vagy
– a jóváhagyott típusnak.
Ha a PS x V szorzat nagyobb, mint 200 bar x liter, akkor a bejelentett szervezet EK-felügyeletet biztosít.''

14. § Az R. 1–3. számú melléklete, valamint a 6–7. számú melléklete az e rendelet mellékletében foglaltak szerint módosul.

15. § Ez a rendelet 2003. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg

a) az R.-ben az ,,egyszerű edény'' kifejezés helyébe az ,,egyszerű nyomástartó edény'' kifejezés lép,

c) az R. 9. §-ának (3) bekezdésében ,,nyomástartó berendezésen vagy rendszeren'' kifejezés ,,terméken'' kifejezésre módosul, továbbá

d) az R. 25. §-ának (1) bekezdésében, valamint (3) bekezdésének d) és e) pontjában, 27. §-ának (1) bekezdésében, a 28. §-ának (1) bekezdésében a ,,megfelelőség tanúsítás'' kifejezés ,,megfelelőség igazolás'' kifejezésre változik.

Melléklet a 4/2002. (VI. 21.) GKM rendelethez


1. Az R. 1. számú mellékletének címe helyébe a következő cím lép:
,,A 10. és 11. § szerinti bejelentett, vagy elismert harmadik félként működő, vagy üzemeltetői ellenőrző szervezetekre vonatkozó követelmények''

2. Az R. 2. számú mellékletének címe helyébe a következő cím lép:
,,A 10. § szerinti bejelentett, vagy elismert harmadik félként működő, szervezetekre vonatkozó követelmények''

3. Az R. 3. számú mellékletének 1. pontja a következők szerint módosul:
,,1. A üzemeltetői ellenőrző szervezet az üzemeltetőtől különálló és szervezetileg azonosítható legyen.''

4. Az R. 6. számú melléklete 3.1.2. pontjának utolsó mondata a következők szerint módosul:
,,A bejelentett szervezet a jóváhagyások lefolytatásához köteles a vonatkozó harmonizált szabványok szerinti, vagy azokkal egyenértékű ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezni, vagy végeztetni.''

5. Az R. 7. számú mellékletében az 1–9. ábrákban a ,,17. § (3) bekezdés szerint'' szövegrész ,,16. § (3) bekezdés szerint'' szövegrészre változik.
1

A rendeletet a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 10. §-ának 241. pontja hatályon kívül helyezte 2008. május 16. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás