43/2002. (V. 14.) FVM–EüM–GM együttes rendelet
2002.05.29.
1. § A Vhr. 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
1. § ,,E rendelet alkalmazásában 1. élelmiszer-biztonság: annak biztosítása a termelés, az előállítás és a forgalmazás teljes folyamatában, hogy az élelmiszer nem veszélyezteti a fogyasztó egészségét, ha azt a rendeltetési célnak megfelelően készíti el és fogyasztja;
2. tápanyag-összetételre vonatkozó állítás: az élelmiszer jelölésének bármely olyan eleme, amely azt állítja, sugallja, vagy arra utal, hogy az élelmiszernek valamilyen, az állítással megjelölt táplálkozási tulajdonsága van, például energia-, fehérje-, zsír-, szénhidrát-, vitamin-, ásványianyag-tartalma vonatkozásában.''
1/A. § Feldolgozott élelmiszert előállító új élelmiszer-előállító hely létesítése esetén – a vendéglátás és közétkeztetés kivételével – vagy a meglévő élelmiszer-előállító hely olyan mértékű átalakítása esetén, amely az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény (a továbbiakban: ÉT) 3. §-ának (1) bekezdésében előírt feltételek lényeges megváltozásával jár, az építésügyi engedélyezési eljárás során az illetékes megyei (fővárosi) állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás (a továbbiakban: Állomás), az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) illetékes intézete, valamint a környezetvédelmi felügyelőség, illetve nemzeti park igazgatóság szakhatósági hozzájárulását a rendelet 1. számú melléklete szerinti adatok alapján adja meg.'' ,,(1) Az Állomás a feldolgozott élelmiszert előállító élelmiszer-előállító hely működési engedélyét – a vendéglátás és közétkeztetés kivételével – a Szolgálat illetékes intézete, valamint a környezetvédelmi felügyelőség, illetve nemzeti park igazgatóság szakhatósági hozzájárulásával adja meg.''
[(3) A működési engedély iránti kérelmet az előállítás megkezdése előtt legalább 30 nappal az Állomáshoz kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell:]
,,a) az előállítani kívánt élelmiszerek körének meghatározását, egyben annak kijelentését, hogy az élelmiszerek gyártmánylapjai a rendelet 2. számú melléklete szerint elkészültek, és azok az előállítás helyén a hatósági ellenőrzés számára hozzáférhetőek,'' ,,(4) Az Állomás a működési engedély kiadásáról, illetve visszavonásáról, valamint az e körben hozott minden intézkedéséről köteles értesíteni a 2. § (1) bekezdése szerinti szakhatóságokat, az illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőséget, valamint a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséget.'' 4. § A Vhr. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
3. § ,,Az 1/A. §-ban, illetve a 2. § (1) bekezdésében felsorolt eljárásokban a hatóságok, amennyiben ez a kérelem elbírálásához, illetve a szakhatósági hozzájárulás megadásához szükséges, helyszíni szemlét tartanak.'' 5. § A Vhr. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
9. § ,,Az engedélyezett adalékanyagok, mosó- és fertőtlenítőszerek, technológiai segédanyagok, élelmiszerrel érintkező anyagok, csomagolóanyagok, új élelmiszerek, különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerek, beleértve az étrend kiegészítő, valamint a funkcionális készítményeket (a továbbiakban: különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerek) engedélyét újra kell értékelni, amennyiben azt új tudományos eredmények vagy a megváltozott felhasználási körülmények indokolják. Indokolt esetben az engedélyt vissza kell vonni vagy módosítani kell.'' 10. § ,,Az élelmiszer-előállítás folyamatában az előállítónak olyan minőségbiztosítási, illetve élelmiszer-biztonsági rendszereket kell alkalmazni, amelyek biztosítják az élelmiszerek közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai és minőségi megfelelőségét.'' ,,(2) A különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerek főbb típusait és az ezekkel szemben támasztott követelményeket a rendelet 8. számú melléklete tartalmazza. (3) A tápanyag-összetételre vonatkozó állításokat a rendelet 9. számú melléklete tartalmazza. A MÉ az egyes élelmiszerek/élelmiszercsoportok vonatkozásában a rendelet 9. számú mellékletétől eltérő termékspecifikus követelményeket is meghatározhat. A 9. számú mellékletben szereplő tápanyag-összetételre vonatkozó állításoktól eltérő állítás nem használható. A 9. számú melléklet szerinti ,,csökkentett … tartalmú'' állítás mellett használható a ,,light'' szó is. A ,,diétás'' jelzőt kizárólag a 8. számú melléklet I.4. és I.5. pontjában, illetve a 9. számú melléklet 1., 2. c), 3. a), 3. c) és 4–8. pontjában felsorolt élelmiszereken lehet feltüntetni. (4) A vitaminok, valamint ásványi anyagok felnőttek számára fogyasztásra ajánlott napi mennyiségét a MÉ előírásai tartalmazzák.''
,,(6) A- és D-vitamin csak étrend kiegészítő és funkcionális készítmények, valamint olyan élelmiszerek dúsítására, kiegészítésére használható, amelyeket A- és D-vitamint természetesen tartalmazó élelmiszerek helyett fogyasztanak.''
13. § ,,(1) A különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszer előállítása és/vagy forgalomba hozatala iránti kérelmet a rendelet 10. számú melléklete szerint az OÉTI-nek kell benyújtani. Az eljárás díjköteles. (2) Az OÉTI a kérelem elbírálásához mintát, illetve a kérelem további kiegészítését kérheti.
(3) Ha az OÉTI a külön jogszabály szerinti igazgatási szolgáltatási díj befizetését és a teljes dokumentáció rendelkezésre bocsátását követő 30 napon belül nem nyilatkozik (az előállítás, illetve forgalmazás feltételhez kötése, megtiltása, illetve a termék módosítása), azt – az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 42. §-ának (2) bekezdése alapján – úgy kell tekinteni, hogy a különleges táplálkozási igényeket kielégítő élelmiszer előállítását és forgalomba hozatalát engedélyezte. (4) A különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszert kizárólag a kérelemben megjelölt, működési engedéllyel rendelkező élelmiszer-előállító helyen szabad előállítani.''
,,(1) Az új élelmiszer előállításának és az import új élelmiszer forgalomba hozatalának engedélyezése iránti kérelmet a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek címezve, a rendelet 11. számú mellékletének megfelelően kell elkészíteni. (2) Az új élelmiszer előállításának engedélyezése iránti kérelmet az Állomáson kell benyújtani, az Állomás beszerzi az OÉTI szakhatósági hozzájárulását. Az import új élelmiszer forgalomba hozatalának engedélyezése iránti kérelmet a vizsgálatok elvégzéséhez szükséges mennyiségű mintával együtt az importálónak kell benyújtani az OÉTI-nél. Ha a benyújtott adatok, dokumentáció és információ nem elegendő a kérelem elbírálásához, az Állomás, illetve az OÉTI további kiegészítéseket kérhet.''
(2) Ionizáló energiával kizárólag fűszereket és növényi szárítmányokat szabad kezelni. A kezelés és a kezelt élelmiszer forgalomba hozatala során be kell tartani a MÉ vonatkozó előírásait.
(3) Élelmiszernek ionizáló energiával való kezelése nem helyettesítheti az élelmiszer előállítása során alkalmazott jó gyártási gyakorlatot.''
,,(4) A forgalmazó felelős az élelmiszer előírt, illetve vállalt megfelelőségéért, ha az élelmiszer jelölésén kizárólag saját nevét és címét tünteti fel.''
22. § ,,(1) Az élelmiszert importáló kötelessége és felelőssége annak biztosítása, hogy az általa importált élelmiszer biztonságos és dokumentálható módon minden tekintetben kielégíti a magyar előírásokat. (2) Az élelmiszert importáló köteles dokumentálni – az exportáló ország hatóságának bizonylatával, saját vizsgálattal, akkreditált magyar laboratórium vagy a hatósági élelmiszer-ellenőrzés vizsgálatával –, hogy az általa importált élelmiszer minden tekintetben kielégíti a magyar előírásokat.
(3) Az élelmiszert importáló köteles nyilvántartást vezetni az általa importált élelmiszerekről. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az import élelmiszer nevét, a csomagolási egységek nagyságát, az előállító nevét és címét, a beérkezett tételek nagyságát, a beérkezés időpontját, a forgalmazók nevét és címét, valamint a (2) bekezdés szerinti dokumentumot. (4) Az élelmiszert importáló tevékenységét az élelmiszer-ellenőrző hatóságok az előállítókra és a forgalmazókra megállapított szabályok szerint ellenőrzik.''
,,(2) A csomagolóanyag méretének arányban kell lennie a csomagolt nettó tömeggel vagy térfogattal.
(3) Egyes csomagolt élelmiszereket kizárólag a külön jogszabályban meghatározott tömegű vagy térfogatú egyedi fogyasztói csomagolási egységekben lehet forgalomba hozni.
(4) Az élelmiszer csomagolása tulajdonságaival (méret, megjelenés, alak, térfogat) nem vezetheti félre a fogyasztót.''
,,(4) Az ionizáló energiával kezelt élelmiszer vagy ilyen energiával kezelt összetevőt tartalmazó élelmiszer jelölésében az élelmiszer megnevezésével vagy az összetevők felsorolásával egy látómezőben, jól láthatóan fel kell tüntetni az ,,ionizáló energiával kezelt'' kifejezést. Feltüntethető emellett a jelölésben az ionizáló kezelést jelképező, a rendelet 14. számú melléklete szerinti nemzetközi jel is.'' [a) A hazai előállítású élelmiszereken]
,,1. az élelmiszer előállítóját és az előállítás helyének címét, vagy''
,,(1) Az e rendeletben előírt jelöléseken túl az élelmiszer-előállító, illetve a forgalmazó bármely – e rendelet korlátozásait nem sértő, a fogyasztóknak az adott élelmiszerrel kapcsolatos jobb tájékoztatását segítő – jelölést is feltüntethet. Az élelmiszernek meg kell felelnie az így feltüntetett jellemzőknek.''
[(1) Az élelmiszer-ellenőrző hatóságok a feladat- és hatáskörüknek megfelelően ellenőrző tevékenységük során jogosultak, különösen:]
,,g) az előállító, forgalmazó által kialakított (saját vagy külső) minőség-ellenőrző rendszer és az ezzel elért eredmények vizsgálatára,''
38/A. § Az élelmiszer forgalomból való visszavonásának elrendelése esetén a visszavonás költségei az előállítót, illetve a forgalmazót terhelik.'' [(3) Ez a jogszabály a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban a következő irányelvekkel összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:]
,,a) az Európai Parlament és a Tanács 2000/13/EK irányelve az élelmiszerek jelöléséről, megjelenéséről és reklámozásáról szóló tagállami jogszabályok közelítéséről,''
[(3) Ez a jogszabály a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban a következő irányelvekkel összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:]
,,i) az Európai Parlament és a Tanács 1999/3/EK irányelve az ionizáló energiával kezelhető élelmiszerek és élelmiszer-összetevők közösségi listájáról.''
21. § Az R. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
2. § ,,(1) Dohányterméket előállító új üzem létesítése esetén vagy a meglévő üzem olyan mértékű átalakítása esetén, amely az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény 3. §-ának (1) bekezdésében előírt feltételek lényeges megváltozásával jár, az építésügyi engedélyezési eljárás során az illetékes megyei (fővárosi) állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás (a továbbiakban: Állomás), az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes intézete, valamint a környezetvédelmi felügyelőség, illetve nemzeti park igazgatóság szakhatósági hozzájárulását az 1. számú melléklet szerinti adatok alapján adja meg. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt hatóságok, amennyiben ez a szakhatósági hozzájárulás megadásához szükséges, helyszíni szemlét tartanak.'' 22. § Az R. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
3. § ,,Az előállítónak – az előállítás megkezdése előtt – valamennyi dohánytermékről a 2. számú melléklet szerinti gyártmánylapot kell kiállítania.'' A dohányterméket előállító üzem létesítéséhez szükséges szakhatósági hozzájáruláshoz benyújtandó adatok''
(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
Dr. Vonza András s. k.,
földművelésügyi és vidékfejlesztési
miniszter
Dr. Mikola István s. k.,
egészségügyi miniszter
Dr. Matolcsy György s. k.,
gazdasági miniszter
1. számú melléklet a 43/2002. (V. 14.) FVM–EüM–GM
együttes rendelethez
Az élelmiszer-előállító hely létesítéséhez szükséges szakhatósági hozzájáruláshoz benyújtandó adatok''
,,III. Az élelmiszer jelölése''
3. A Vhr. 6. számú mellékletének ,,Növényolaj-előállítás'', ,,Hentes és mészáros tevékenység'', ,,Húsfeldolgozás'', ,,Sütőipari tevékenység'', ,,Malomipari tevékenység'' és ,,Szikvízgyártás'' sora helyébe a következő rendelkezések lépnek:
|
(AZ Élermiszer-előállitó
tevékenységi kör
megnevezése |
Minimális képesités |
|
az Országos Képzési jegyék szerint |
a korábbi jegyékek
szerint |
szakma mestere minősités |
Egyéb) |
|
Növényolaj-előállítás |
Élelmiszeripari techni-
kus
(növényolaj-ipari szak) |
Növényolaj-ipari techni-
kus |
|
|
|
Hentes és mészáros tevékenység |
Hentes és mészáros |
Hús- és baromfiipari technikus |
Hentes és mészáros mester |
|
|
Húsfeldolgozás |
Hentes és mészáros |
Hús- és baromfiipari technikus |
Hentes és mészáros mester |
|
|
Sütőipari tevékenység |
Sütő- és cukrásztechni-
kus,
Pék, Pék-cukrász |
Sütőipari technikus |
Pék mester |
|
|
Malomipari tevékenység |
Molnár |
Malomipari és keverék-takarmány-gyártó techni-
kus |
Molnár mester |
|
|
Szikvízgyártás |
Szikkvíz- és szénsavas üdítőital-készítő |
Szikvízgyártó, Szikvíz-
gyártó szakmunkás |
|
|
Az új élelmiszer gyártási és az import új élelmiszer forgalomba hozatali engedély kérelem tartalma
A kérelemhez csatolni kell:
1. az előállítani kívánt új élelmiszer gyártmánylapját, import új élelmiszer esetén a termék leírását.''
2. számú melléklet a 43/2002. (V. 14.) FVM–EüM–GM
együttes rendelethez
Különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerek, beleértve az étrend kiegészítőket és a funkcionális készítményeket
I. Különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerek
1. Testtömegcsökkentés céljára előállított csökkentett energiatartalmú élelmiszerek
Részletesen: Magyar Élelmiszerkönyv 1–3–96/8 előírása.
2. Csecsemők és kisgyermekek számára készült bébiételek és feldolgozott gabonalapú élelmiszerek
Részletesen: Magyar Élelmiszerkönyv 1–3–96/5 előírása.
3. Nagy izomerő kifejtését elősegítő, elsősorban sportolóknak, testépítőknek, nehéz fizikai munkát végzőknek szánt élelmiszerek
Ezen termékek fehérje, szénhidrát, zsír, vitamin, ásványi anyag és egyéb biológiailag fontos anyag összetevőit úgy állították össze, hogy könnyen hasznosuló formában tartalmazzák a megnövekedett tápanyagszükséglet fedezéséhez szükséges anyagokat, és összetételük, valamint a dokumentált vizsgálati eredmények, szakvélemények alapján hozzájárulnak a kitűzött cél eléréséhez. Az ilyen élelmiszerek csak a MÉ szerinti vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmazhatják kiegészítőként a 12. § (5) és (6) bekezdése figyelembevételével.
4. Szénhidrát anyagcserezavarokban szenvedők számára készült diabetikus élelmiszerek
a) Az élelmiszer szénhidrát tartalma sütő- és tésztaipari készítményeknél legalább 30%-kal, egyéb élelmiszereknél legalább 50%-kal kevesebb, mint a vele összehasonlítható hagyományos élelmiszeré.
b) Csokoládéra az a) pontban foglaltak nem vonatkoznak, de hozzáadott cukorként csak fruktózt tartalmazhatnak.
c) A sörök szénhidrát tartalma legfeljebb 0,75 g/100 ml lehet.
d) Az egyéb élelmiszerek hozzáadott mono- és diszaharidot vagy ilyen tartalmú anyagot nem tartalmazhatnak és természetes mono- és diszaharid tartalmuk legfeljebb 3% lehet.
e) Az a) és d) pontban közölt előírások a fruktózra nem vonatkoznak.
5. Lisztérzékenységben szenvedők részére készült gluténmentes élelmiszerek
Az élelmiszer előállításánál nem használható búza, tönkölybúza, árpa, rozs, zab és ezek hibridjei vagy ezekből származó készítmények (beleértve a keményítőt és élelmi rostokat is), és előállításuk során biztosítani kell, hogy az említett gabonafélékből származó anyagok nem kerülnek az élelmiszerbe.
II. Étrend kiegészítők és funkcionális
készítmények
1. Étrend kiegészítő készítmények
Az étrend kiegészítő készítmények vitaminokat vagy ásványi anyagokat, vagy természetes antioxidánsokat tartalmaznak külön-külön, vagy kombináltan, és megjelenésük eltér a hagyományos élelmiszerekétől, például kapszulába zárt vagy tablettázott vitamin, ásványi anyag stb. A készítmények lehetőséget adnak az étrendből hiányzó nutritív anyagok pótlására.
A készítmények egyszeri alkalomra ajánlott fogyasztási mennyisége legalább egy vitaminból vagy ásványi anyagból tartalmazza a felnőttek számára ajánlott napi beviteli mennyiség 33%-át, de az élelmiszer napi fogyasztásra ajánlott adagjában a vitaminok és ásványi anyagok mennyisége nem haladhatja meg a MÉ-ben meghatározott mennyiséget.
Nem felnőttek számára készülő étrend kiegészítők esetén az adott korcsoport számára megállapított fogyasztásra ajánlott napi mennyiséget kell figyelembe venni.
A deklarált értékeknek megfelelő vitamin és ásványi anyag koncentrációnak (a mérési hibák által meghatározott eltéréseken belül) a minőség-megőrzési idő végéig meg kell maradnia.
Az esszenciális elemek külön elbírálás alá esnek, és a dúsítás/kiegészítés mértéke az adott elem fiziológiás hatásainak figyelembevételével korlátozható a napi ajánlásban rögzített mennyiségen belül.
2. Funkcionális készítmények
A funkcionális készítmények a hagyományos élelmiszerekben előforduló, nem létfontosságú (nem esszenciális) anyagokat természetes forrásból izolált vagy dúsított formában tartalmazzák és megjelenésük eltér a hagyományos élelmiszerekétől, például kapszula, tabletta. A hagyományos felhasználás mellett nincs káros mellékhatásuk és az egészségre gyakorolt jótékony hatásuk tudományosan igazolt. Nem tartalmazhatnak a fogyasztók egészségét veszélyeztető anyagokat és fogyasztásuk élettani szempontból nem lehet hátrányos.''
3. számú melléklet a 43/2002. (V. 14.) FVM–EüM–GM
együttes rendelethez
A tápanyag összetételre vonatkozó
állítások
1. Energiatartalommal kapcsolatos állítások
a) Energiaszegény: energiatartalom kevesebb, mint 170 kJ/100 g szilárd élelmiszer (40 kcal), illetve 85 kJ/100 ml folyadék (20 kcal) és a vele összehasonlítható élelmiszer energiatartalma jelentős.
b) Energiamentes: energiatartalom kevesebb, mint 17 kJ/100 ml folyadék (4 kcal) és a vele összehasonlítható élelmiszer energiatartalma jelentős.
c) Csökkentett energiatartalmú: energiatartalom legalább 30%-kal kevesebb, mint a vele összehasonlítható hagyományos élelmiszer energiatartalma.
2. Fehérjetartalommal kapcsolatos állítások
a) Fehérjeforrás: 100 g szilárd élelmiszer fehérjetartalma legalább 10% NRV1, 100 g folyékony élelmiszer fehérjetartalma legalább 5% NRV2, vagy legalább 5% NRV* az élelmiszer 100 kcal energiát adó mennyiségében, vagy legalább 10% NRV3 az élelmiszer egyszeri fogyasztási mennyiségében.
b) Fehérjében gazdag: az a) pontban foglalt értékek legalább kétszerese.
c) Csökkentett fehérjetartalmú: az élelmiszer fehérjetartalma legalább 25%-kal kevesebb, mint a vele összehasonlítható hagyományos élelmiszeré.
3. Szénhidráttartalommal kapcsolatos állítások
a) Cukormentes: az élelmiszerben lévő mono- és diszaharadiok mennyisége nem több, mint 0,5 g/100 g szilárd élelmiszer vagy 100 ml folyadék, és a vele összehasonlítható hagyományos élelmiszer cukrot tartalmaz.
b) Hozzáadott cukrot nem tartalmaz: az élelmiszer hozzáadott cukrot, illetve olyan összetevőt, amely hozzáadott cukorral készül, nem tartalmaz, és a vele összehasonlítható hagyományos élelmiszer hozzáadott cukorral készül.
c) Laktózmentes vagy tejcukormentes: a tejtermék laktóztartalma a fogyasztásra kész állapotban kevesebb, mint 0,1 g/100 g, vagy 100 ml és az azzal összehasonlítható hagyományos élelmiszer jelentős mennyiségű laktózt tartalmaz.
4. Zsírtartalommal kapcsolatos állítások
a) Zsírszegény: az élelmiszer zsírtartalma kevesebb, mint 3 g/100 g szilárd élelmiszer, illetve 1,5 g/100 ml folyadék és a vele összehasonlítható élelmiszer jelentős mennyiségű zsírt tartalmaz.
b) Zsírmentes: az élelmiszer zsírtartalma kevesebb, mint 0,15 g/100 g, vagy 100 ml és a vele összehasonlítható élelmiszer jelentős mennyiségű zsírt tartalmaz.
c) Csökkentett zsírtartalmú: az élelmiszer zsírtartalma legalább 25%-kal kevesebb, mint a vele összehasonlítható hagyományos élelmiszeré.
5. Telített zsírsavakkal kapcsolatos állítások
a) Telített zsírsavakban szegény: az élelmiszer telített zsírsavtartalma nem több mint 1,5 g/100 g szilárd élelmiszer, illetve 0,75 g/100 ml folyadék és az energiatartalom legfeljebb 10%-a származhat telített zsírsavakból.
b) Telített zsírsavmentes: az élelmiszer telített zsírsavtartalma nem több mint 0,1 g/100 g, vagy 100 ml.
c) Csökkentett telített zsírsavtartalmú: az élelmiszer telített zsírsavtartalma legalább 25%-kal kevesebb, mint a vele összehasonlítható hagyományos élelmiszeré.
6. Koleszterintartalommal kapcsolatos állítások
a) Koleszterinszegény: az élelmiszer koleszterintartalma kisebb, mint 20 mg/100 g szilárd élelmiszer vagy 10 mg/100 ml folyadék és a vele összehasonlítható hagyományos élelmiszer koleszterintartalma jelentős.
b) Koleszterinmentes: az élelmiszer koleszterintartalma kisebb, mint 5 mg/100 g szilárd élelmiszer vagy 5 mg/100 ml folyadék és a vele összehasonlítható hagyományos élelmiszer koleszterintartalma jelentős.
c) Csökkentett koleszterintartalmú: az élelmiszer koleszterintartalma legalább 25%-kal kevesebb, mint a vele összehasonlítható hagyományos élelmiszeré.
Mindhárom állítás esetén követelmény, hogy a telített zsírsavak mennyisége ne haladja meg az 1,5 g/100 g (szilárd élelmiszer), illetve a 0,75 g/100 ml (folyadék) értéket, és a telített zsírokból származó energia mennyisége legfeljebb 10 energia % legyen.
7. Só- vagy nátriumtartalommal kapcsolatos állítások
a) Sószegény/nátriumszegény: az élelmiszer nátrium tartalma legfeljebb 120 mg/100 g.
b) Kifejezetten só- vagy nátriumszegény: az élelmiszer nátriumtartalma nem több mint 40 mg/100 g.
c) Só- vagy nátriummentes: az élelmiszer nátriumtartalma legfeljebb 5 mg/100 g.
d) Csökkentett nátriumtartalmú: az élelmiszer nátrium tartalma legalább 25%-kal kevesebb, mint a vele összehasonlítható hagyományos élelmiszeré.
Az a)–c) pontokban foglalt állítások akkor alkalmazhatók, ha a velük összehasonlítható élelmiszerek jelentős mennyiségű sót/nátriumot tartalmaznak.
8. Élelmi rosttartalommal kapcsolatos állítások
a) Élelmi rost forrás: az élelmiszer élelmi rost tartalma legalább 3 g/100 g vagy 1,5 g/100 kcal (0,375 g/100 kJ) és 3 g/egyszeri fogyasztási mennyiség.
b) Élelmi rostban gazdag: az élelmiszer élelmi rost tartalma 6 g/100 g vagy 3 g/100 kcal (0,714 g/100 kJ) és 6 g/egyszeri fogyasztási mennyiség.
9. Vitamin- és ásványianyag-tartalommal kapcsolatos állítások
a) Vitamin/ásványi anyag forrás: az élelmiszer vitamin-, ásványianyag-tartalma legalább 15 RDA %/100 g szilárd élelmiszer, 7,5 RDA %/100 ml folyadék vagy 5 RDA %/100 kcal (1,2 RDA %/100 kJ) és legalább 15 RDA % az egyszeri fogyasztási mennyiségben.
b) Vitaminban/ásványi anyagban gazdag: a vitamin/ásványi anyag forrásnál leírt értékek legalább kétszerese.
Az így jelölt élelmiszerek egyszeri fogyasztási mennyisége legalább egy vitaminból vagy ásványi anyagból tartalmazza a napi fogyasztási ajánlás a) pontban foglalt értékeit, de nem haladhatja meg a napi ajánlott mennyiséget.
A multivitamin jelző csak abban az esetben használható, ha a deklarált vitaminok száma legalább 4, és ezek közül legalább kettőnek a mennyisége – az egyszeri alkalommal fogyasztott adagban – eléri a felnőttek számára fogyasztásra ajánlott napi mennyiség a) pontban foglalt értékeit.
Nem felnőtteknek szánt élelmiszerek esetében az adott korcsoport számára megállapított fogyasztásra ajánlott napi mennyiséget kell figyelembe venni, pl. bébiételek, bébiitalok.
A deklarált értékeknek megfelelő vitamin és ásványi anyag koncentrációnak (a mérési hibák által meghatározott eltéréseken belül) a minőségmegőrzési idő végéig meg kell maradnia.''
4. számú melléklet a 43/2002. (V. 14.) FVM–EüM–GM
együttes rendelethez
A különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerek (beleértve az étrend kiegészítőket, és a funkcionális készítményeket) előállítása és forgalomba hozatala iránti kérelem tartalma
A különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerek előállítása és forgalomba hozatala iránti kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:
1. Az élelmiszer-előállító/importáló nevét, címét.
2. Az élelmiszer-előállító hely címét.
3. Magyarországon való előállítás esetén az előállítani kívánt különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszer gyártmánylapját.
4. Import élelmiszer esetén az élelmiszer magyar nyelvű címketervét, összetételét, minőségi jellemzőit, esetleges besorolását, minősítését az előállító országban.
5. Hazai előállítású élelmiszer esetén az ÁNTSZ megyei, fővárosi intézetének szakhatósági állásfoglalását arról, hogy az előállítás közegészségügyi feltételei – gluténmentes élelmiszer esetén a szükséges elkülönítés is – biztosítva vannak.
Funkcionális készítmények esetében a következőket is csatolni kell:
1. Az élelmiszer rendeltetésének leírását.
2. Az élelmiszer várható hatásait, ismert mellékhatásait dokumentáló tudományos szakirodalmat, szakhatósági véleményt stb.''
