Kifejezéskereső
57/2002. (XII. 30.) PM rendelet
a biztosítóintézetek belső adatszolgáltatásának rendjéről és tartalmáról szóló 56/2001. (XII. 30.) PM rendelet módosításáról
2003.01.07.
A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény 168. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § Az 56/2001. (XII. 30.) PM rendelet (a továbbiakban: ,,R'') 4. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
4. § ,,A biztosító e rendelet szerinti adatszolgáltatását a Felügyelet részére minden esetben számítógépes feldolgozásra alkalmas módon, valamint írásban, laponként aláírva is köteles teljesíteni.''
2. § A ,,R'' 8. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
,,(2) A 2. § szerinti éves belső adatszolgáltatást az éves beszámolóval egyidejűleg kell teljesíteni és első alkalommal 2004. április 30-ig kell benyújtani.''
3. § A ,,R'' 8. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
,,(3) A 3. § szerinti negyedéves gyorsjelentést első alkalommal 2003. I. negyedévére vonatkozóan 2003. április 21-ig kell teljesíteni.''
4. § A ,,R'' 1–8. számú mellékletei helyébe jelen rendelet 1–8. számú mellékletei lépnek.
5. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
1. számú melléklet az 57/2002. (XII. 30.) PM rendelethez1
2. számú melléklet az 57/2002. (XII. 30.) PM rendelethez
Kitöltési útmutató a biztosítók éves belső adatszolgáltatási rendszeréhez
Általános megjegyzések:
Kis egyesületnek minősül jelen adatszolgáltatás tekintetében azon egyesület, amely a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 2. § (3) és (4) bekezdése szerint egyszerűsített éves beszámoló készítésére kötelezett, és amely tevékenységét nem a Bit. 80. § (3) bekezdés c) pontjában leírtak szerint végzi.
A táblázatoknak minden esetben a tárgyév egészére vonatkozó adatokat kell tartalmazniuk.
1/A tábla
Ebben a táblázatban a nem-életbiztosítási ág biztosítási szerződéseinek darabszámát, illetőleg annak változásait kell bemutatni, ágazatonként.
Az 1/A tábla kizárólag a díjmentes és az egyszeri díjas nem-életbiztosítási szerződések nélküli állomány-darabszámát tartalmazza.
A nem-életbiztosítási állomány-darabszámhoz rendelt állománydíjat tartalmazó 1/C tábla valamennyi, a biztosító állományában lévő szerződés állománydíját tartalmazza.
Tekintettel arra, hogy az egyszeri díjas termékek nem állományosíthatók, azok itt nem szerepelnek, csakúgy, mint a díjmentesített állomány, hiszen ez utóbbira díjat már nem vár a biztosító.
Nyitóállomány: tartalmazza a tárgyévet megelőző év december 31-én hatályban lévő biztosítási szerződések darabszámát.
Indexálások: Az oszlopban az indexált állomány darabszámát kell szerepeltetni, és a január 1-i indexálásokat is a 2. oszlop tartalmazza. Az indexált állomány nem lehet nagyobb, mint az első oszlopban szereplő érték.
Törlés érdekmúlás miatt: idetartozik a lejáratkori megszűnés és a szüneteltetés (is).
Egyéb megszűnés: idetartozik a felmondás is.
Belföldi kockázat: az ország határain belül vállalt kockázatok, a szerződéskötés helyétől függetlenül.
Külföldi kockázat: minden, az ország határán kívül eső kockázat, a szerződéskötés helyétől függetlenül.
Amennyiben a biztosító a megadott szempontok szerint az állományvesztést nem tudja megbontani, azt a 6. oszlopban, egy összegben kell szerepeltetni. A ,,csomagbiztosítások'' egy darabnak számítanak. A termék díjfelosztásakor kapott legnagyobb arányú díjrész szerinti biztosítási kockázati csoporthoz kell sorolni őket.
A szerződések módosításából vagy átdolgozásából eredő változást a következő módon kell megjeleníteni: az egyéb megszűnés oszlopban kell kivezetni a módosításra vagy átdolgozásra került szerződés addigi állományát, ezzel egyidejűleg a szaporulat oszlopban kell szerepeltetni a létrejött módosított vagy átdolgozott szerződés új állományát.
A baleset és betegség ágazatban a szerződésekben biztosítottak létszámát fel kell tüntetni.
1/B tábla
Ebben a táblázatban az életbiztosítási ág biztosítási szerződéseinek darabszámát, illetőleg annak változásait kell bemutatni ágazatonként. Külön sorokon kell bemutatni a folyamatos, illetve az egyszeri díjas szerződéseket, valamint összevontan a díjmentesített állományt. Értelemszerűen ide tartoznak a tárgyévet megelőző évben kötött, még kockázatban álló szerződések is.
Nyitóállomány: 1/A tábla szerint.
Az egy szerződővel (pl. egy munkaadó) kötött csoportos biztosítás egy darabnak számít.
Indexálások: Az oszlopban az indexált állomány darabszámát kell szerepeltetni, és a január 1-i indexálásokat is a 2. oszlop tartalmazza. Az indexált állomány nem lehet nagyobb, mint az első oszlopban szereplő érték.
Cséb: az 1986. július 1. előtt bevezetett termékek állományát fel kell osztani az egyes ágazatok között, azonban a biztosítás speciális jellege miatt külön soron is be kell mutatni.
A ,,term fix'' termékek a vegyes életbiztosítások kockázati csoportba sorolandók.
A szerződések módosításából vagy átdolgozásából eredő változást, ideértve az ágazatok közötti átsorolásokat a következő módon kell megjeleníteni: az egyéb megszűnés oszlopban kell kivezetni a módosításra vagy átdolgozásra került szerződés addigi állományát, ezzel egyidejűleg a szaporulat oszlopban kell szerepeltetni a létrejött módosított vagy átdolgozott szerződés új állományát.
A biztosítottak száma a beszámolási időszak végén elnevezésű oszlopban minden egyes ágazat vonatkozásában a biztosítottak számát kell feltüntetni, csoportos biztosítás esetében a szerződéssel érintett létszám figyelembevételével.
1/C tábla
Ebben a táblázatban a nem-életbiztosítási ág állományilag nyilvántartott biztosítási szerződéseinek éves állománydíját kell bemutatni.
Nyitóállomány: tartalmazza a tárgyévet megelőző év december 31-én hatályban lévő biztosítási szerződések részletfizetési pótdíj nélküli állománydíját.
Belföldi kockázat: 1/A tábla szerint.
Külföldi kockázat: 1/A tábla szerint.
Indexálások: Az indexált állományok állománydíjának indexálásból adódó növekményét kell a 2. oszlopban feltüntetni.
A szerződések módosításából vagy átdolgozásából eredő állománydíj változást a következő módon kell megjeleníteni: az egyéb megszűnés oszlopban kell kivezetni a módosításra vagy átdolgozásra került szerződés addigi állománydíját, ezzel egyidejűleg a szaporulat oszlopban kell szerepeltetni a létrejött módosított vagy átdolgozott szerződés új állománydíját.
1/D tábla
Ebben a táblázatban az életbiztosítási ág állományilag nyilvántartott biztosítási szerződéseinek éves állománydíját, illetőleg változásait kell bemutatni, biztosítási ágazatonként (a díjmentesített szerződések kivételével).
Nyitóállomány: 1/C tábla szerint.
Cséb: 1/B tábla szerint.
Az életbiztosítási állomány-darabszámhoz rendelt állománydíjat tartalmazó 1/D tábla valamennyi, a biztosító állományában lévő szerződés állománydíját tartalmazza, beleértve a befektetési egységhez kötött életbiztosításokat is.
Tekintettel arra, hogy az egyszeri díjas termékek nem állományosíthatók, azok itt nem szerepelnek, csakúgy, mint a díjmentesített állomány, hiszen ez utóbbira díjat már nem vár a biztosító.
A szerződések módosításából vagy átdolgozásából eredő állománydíj változást a következő módon kell megjeleníteni: az egyéb megszűnés oszlopban kell kivezetni a módosításra vagy átdolgozásra került szerződés addigi állománydíját, ezzel egyidejűleg a szaporulat oszlopban kell szerepeltetni a létrejött módosított vagy átdolgozott szerződés új állománydíját.
1/E tábla
A táblázatban a biztosító néhány termékcsoportjára vonatkozó szerződésszámot, díjbevételt és kárkifizetést kell bemutatni.
Utasbiztosítás: A MÁV-val és a közúti közlekedési vállalatokkal kötött szerződések nem tartoznak ide.
Az 1/E táblában mind a folyamatos, mind pedig az egyszeri díjfizetésű nem-életbiztosítások darabszámát szerepeltetni kell.
2/A1 tábla
Ez a táblázat a biztosító díjbevételét mutatja be biztosítási kockázati csoportonkénti bontásban.
Díjbevétel: 1. sz. oszlop a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete alapján az eredmény kimutatás A) 01. sor a)+B) 01. sor a) pontjában szereplő összeg.
Azon egyesületek esetében, amelyekre teljesülnek a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 2. § (3) és (4) bekezdésében foglaltak (továbbiakban: kis egyesületek): a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 3. számú melléklet eredmény kimutatás 01. a) sora.
Beszámolási időszakra megszolgált díj: 2. sz. oszlop a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 2. sz. melléklet alapján az eredmény kimutatás A) 01. sor+B) 01. sora.
Kis egyesületek esetében: a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 3. számú melléklet eredmény kimutatás 01. sora.
Viszontbiztosításba adott díjbevétel: 5. és 6. oszlop a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete alapján az eredmény kimutatás A) 01. sor b)+B) 01. sor b) pontjában szereplő összeg.
Kis egyesületek: a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 3. számú melléklet eredmény kimutatás 01. b) sora.
2/A2 tábla
A biztosító külföldi székhelyű hálózati egységének (fiókjának, ügynökségének stb.) díjbevételét kell itt bemutatni, élet és nem-életbiztosítási ág bontásban. A kitöltési útmutató megegyezik a 2/A1 táblánál leírtakkal.
2/A3 tábla
A táblázatban a biztosító által viszontbiztosításba vett biztosítások közül a viszontbiztosításba továbbadott biztosítások díját kell bemutatni.
2/B tábla
E táblázatban (a társasági adó, helyi adó, a biztosítót érintő általános forgalmi adó, valamint személyi jövedelemadó vonatkozásában) az adótörvények hatályos előírása szerint az adóhatóság által kivetett, az adott tárgyévre szóló adófizetési kötelezettséget kell bemutatni.
A beszámolási időszak végéig (kumuláltan) az előírt kötelezettséget kell bemutatni.
2/C Jelzáloghitelezés
A Bit. 5. § (4) bekezdés g) pontjában meghatározott jelzáloghitelezésre vonatkozó néhány adatot, a hitelszerződésekre vonatkozó állományadatokat és a jelzáloghitel szerződések értékét kell bemutatni. A táblázat második felében külön sorokon kell bemutatni az egyszeri díjas termékekhez kapcsolódó jelzáloghitelezési tevékenységet.
Átlagos futamidő: Az adott ágazatban kötött életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódóan nyújtott jelzáloghitelek hátralévő futamidejének számtani átlaga.
Jelzáloghitelezés kitöltése: csak a Felügyelet által jóváhagyott Bit. 59. § (3) szerinti módszertani elvek birtokában lehet a tevékenységet művelni. Amennyiben pl. egy hitelintézet jelzáloghitelezési tevékenységéhez kapcsolódik a biztosítás, úgy a tevékenységet a megfelelő biztosítási termékeknél kell szerepeltetni.
3/A1 tábla
A táblázatban be kell mutatni élet- és nem-életbiztosítási ág bontásban azon káresetek darabszámát (1. és 3. oszlop), amelyekre részben vagy egészében megtörtént a kárkifizetés. Ezen káresetek darabszámához kapcsolódó megtérülésekkel csökkentett kárösszegét kell feltüntetni.
Egyezőségek: 2. oszlop: a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete eredmény kimutatás A) 04. sor aa) 1. pontból levonva A) 04. sor ac) pont+B) 05. sor aa) 1. pontból levonva B) 05. sor ac) pontja szerinti összeg.
Kis egyesületek esetében: a 192/2000. (IX. 24.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete eredmény kimutatás 04. sor aa) 1. pontból levonva 04. sor ac) pont szerinti összeg.
3/A2 tábla
A biztosító külföldi székhelyű hálózati egységének (fiókjának, ügynökségének stb.) kárkifizetését kell itt bemutatni, élet és nem-életbiztosítási ág bontásban.
E táblázat adatai részét képezik a 3A1 táblázatban szereplő összegeknek.
Kárkifizetés: a megtérülésekkel csökkentett kárösszeg (2. oszlop): a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete eredmény kimutatás A) 04. sor aa) 1. pontból levonva A) 04. sor ac) pont+B) 05. sor aa) 1. pontból levonva B) 05. sor ac) pontja szerinti összeg része.
Kis egyesületek esetében: a 192/2000. (IX. 24.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete eredmény kimutatás 04. sor aa) 1. pontból levonva 04. sor ac) pont szerinti összeg része.
4/A. tábla
Ebben a táblázatban a biztosító igazgatási, szerzési, kárrendezési költségeinek megoszlását kell bemutatni.
Szerzési költség: 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete alapján az életbiztosítási ág és nem-életbiztosítási ág eredmény kimutatás A) 09. sor a)+/–b) pont+B) 10. sor a)+/–b) pontjából.
Kis egyesület esetében: a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete eredmény kimutatás 06. sor a)+/–b) pontból.
Igazgatási költség: 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete alapján az életbiztosítási ág és nem-életbiztosítási ág eredmény kimutatás A) 09. sor c) pont+B) 10. sor c) pontjából.
Kis egyesület esetében: a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete eredmény kimutatás 06. sor c) pontból.
Kárrendezési költség: ebben az oszlopban az adott beszámolási időszak ilyen címen történt összes kifizetést kell érteni, a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete alapján az életbiztosítási ág és nem-életbiztosítási ág eredmény kimutatás A) 04. sor ab) pont+B) 05. sor ab) pontjából.
Kis egyesület esetében: a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete eredmény kimutatás 04. sor ab) pontból.
A kötelező gépjármű felelősség biztosítás adatainak a 171/2000. (X. 13.) Korm. rendelet alapján számított adatokkal kell megegyezni.
4/B tábla
Ebben a táblázatban kell kimutatni a járadékosok számát és az adott évben kifizetett járadék összegét, ági megbontásban, a kötelező gépjármű felelősségbiztosításhoz kapcsolódó szolgáltatások kiemelésével.
5/AA tábla, 5/AB tábla
Ezek a táblázatok a biztosító passzív viszontbiztosításainak bemutatására szolgálnak.
Belföldi biztosító: Magyarországon cégbíróságon bejegyzett biztosító, fióktelep.
Külföldi biztosító: Magyarországon cégbíróságon be nem jegyzett biztosító.
Csak a könyvelt adatokat kell bemutatni.
A viszontbiztosítónak átadott díj:
5/AA 1. sor 1. oszlop+5/AB 1. sor 1. oszlop=192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete alapján eredmény kimutatás A) 01. sor b) pont+B) 01. sor b) pont
A viszontbiztosítótól kapott jutalék és nyereségrészesedés:
5/AA 1. sor 2. oszlop+5/AB 1. sor 2. oszlop=192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete alapján eredmény kimutatás A) 09. sor d) pont+B) 10. sor d) pont
A viszontbiztosító kármegtérítése:
5/AA 1. sor 3. oszlop+5/AB 1. sor 3.oszlop=192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete alapján eredmény kimutatás A) 04. sor aa) 2. pont+B) 05. sor aa) 2. pont
Kis egyesületek esetén:
A viszontbiztosítónak átadott díj
5/AA 1. sor 1. oszlop+5/AB 1. sor 1. oszlop=192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete alapján eredmény kimutatás 01. sor b) pont.
A viszontbiztosítótól kapott jutalék és nyereségrészesedés:
5/AA 1. sor 2. oszlop+5/AB 1. sor 2. oszlop=192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete alapján eredmény kimutatás 06. sor d) pont.
A viszontbiztosító kármegtérítése:
5/AA 1. sor 3. oszlop+5/AB 1. sor 3. oszlop=192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete alapján eredmény kimutatás 04. sor ac) pont.
5/AC tábla
A viszontbiztosítókat fontossági sorrendben, (a viszontbiztosítási díj nagysága szerint, csökkenő sorrendben), honosságuk megjelölésével kell megadni.
Az 5/AC tábla összesen sorában bemutatott viszontbiztosítási díjnak meg kell egyeznie az 5/AA és az 5/AB táblázatokban bemutatott viszontbiztosítónak átadott díjak összegével.
5/BA tábla, 5/BB tábla
Ezek a táblázatok a biztosító aktív viszontbiztosításainak a bemutatására szolgálnak.
Belföldi biztosító: 5/AA tábla szerint.
Külföldi biztosító: 5/AA tábla szerint.
Csak a könyvelt adatokat kell bemutatni.
5/BA 1.1.1. sor 1. oszlop+5/BA 1.2.1. sor 1. oszlop+5/BB 1.1.1. sor 1. oszlop+5/BB 1. 2.1. sor 1. oszlop=2/A1 1. sor 3. oszlop
5/BA 1.1.2. sor 1. oszlop+5/BA 1.2.2. sor 1. oszlop+5/BB 1.1.2. sor 1. oszlop+5/BB 1.1.2. sor 1. oszlop=2/A1 1. sor 4. oszlop
5/BA 1.1.1. sor 1. oszlop+5/BB 1.1.1. sor 1. oszlop=2/A1 1.1. sor 3. oszlop
5/BA 1.1.2. sor 1. oszlop+5/BB 1.1.2. sor 1. oszlop=2/A1 1.1. sor 4. oszlop
5/BA 1.2.1. sor 1. oszlop+5/BB 1.2.1. sor 1. oszlop=2/A1 1.2. sor 3. oszlop
5/BA 1.2.2. sor 1. oszlop+5/BB 1.2.2. sor 1. oszlop=2/A1 1.2. sor 4. oszlop
5/BC tábla
A direktbiztosítókat a viszontbiztosítási díj nagysága szerint, honosságuk megjelölésével, fontossági (díjbevétel nagysága szerintit csökkenő) sorrendben kell megadni.
Az 5BC táblázat 1. sor 3. oszlop=2A1 táblázat 1. sor 3.+4. oszlop
6/A tábla
Ebben a táblázatban a matematikai tartalékot kell bemutatni a módosított 1995. évi XCVI. törvény 75. § (3) bekezdés szerint. (A befektetési egységhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó matematikai tartalékot is itt kell bemutatni az alapok nélkül.)
A 6/A táblában az 1., 2., 3. és 4. oszlop minden esetben a megképzett matematikai tartalékot mutatja, az 5. és 6. oszlop pedig a viszontbiztosításba adott kockázatokra képzett tartalék nagyságát.
6/B tábla
Ebben a táblázatban a biztosítástechnikai tartalékok szükséges értékét, vagyis a vállalt kötelezettségek teljesítéséhez elegendő mértékű fedezetet kell bemutatni. (Kivételt képez a befektetési egységhez kötött életbiztosítások tartaléka, valamint a matematikai tartalék, amit az előző 6/A tábla tartalmaz.)
Biztosítástechnikai tartalék rendelkezésre álló eszköz fedezetének értéke: a mérlegbe beállított tényleges eszközfedezet.
8/A tábla
A káringadozási tartalék képzését és felhasználását kell a táblázatban ismertetni.
1. sor 4. oszlop=mérleg C) Biztosítástechnikai tartalékok 5. Káringadozási tartalék
8/B1 tábla
A nagy károk tartalékának képzését és felhasználását kell ebben a táblázatban ismertetni.
Egyéb: Azon nagykockázatokra képzett tartalék, amelyek nem sorolhatók a 8/2001. (II. 22.) PM rendelet 13. § 2. a), b), c) és d) pontja szerinti kockázatokhoz.
8/B2 tábla
Ezt a táblázatot az 1995. évi XCVI. törvény 108. § (1) bekezdés b) pontjának rendelkezése, valamint a nagy kockázatok és nagy károk határértékeiről szóló 45/1996. (XII. 29.) PM rendelet előírása szerint kell kitölteni.
Egyéb sor: A nagy kockázatok és nagy károk határértékeiről szóló 45/1996. (XII. 29.) PM rendeletben meghatározott nagy károkhoz nem sorolható kárkifizetések.
Az egyéb 1.3, illetve 2.3 sor: A nem nagy kockázattal kapcsolatos nagy kár bemutatása + be nem sorolható nagy kockázat nagy kára + a nagykockázattal kapcsolatban felmerülő összes (nagy vagy nem nagy) kárt kell itt bemutatni.
A biztosítások darabszáma oszlop: A nagy kár nagy kockázat fogalmába tartozó biztosítási szerződések darabszámát kell itt megjelölni.
Mindebből a ,,Viszontbiztosítással fedezett nagy kockázatok és nagy károk bemutatása'' alsó táblázat biztosítások darabszáma oszlopba azon biztosítások darabszámát kell beírni, amelyek viszontbiztosítási fedezet alá esnek.
Biztosítás összege: a megfelelő darabszámokhoz tartozó összegeket kell beírni, ahol nincs biztosítási összeg ott a PML (probable maximum loss) is alkalmazható.
Mindebből a ,,Viszontbiztosítással fedezett nagy kockázatok és nagy károk bemutatása'' alsó táblázat oszlopában a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz tartozó biztosítási összegeit kell beírni.
A biztosítási összeg VB-vel fedezett része oszlop: A ,,Viszontbiztosítással fedezett nagy kockázatok és nagy károk bemutatása'' alsó táblázat oszlopában a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz tartozó, a viszontbiztosító által vállalt biztosítási összegeit kell beírni.
Kárkifizetés darabszáma: Az 1. oszlopban bemutatott szerződésekkel kapcsolatos kárkifizetések darabszáma a tárgy időszakra értelmezve.
Mindebből a ,,Viszontbiztosítással fedezett nagy kockázatok és nagy károk bemutatása'' alsó táblázat oszlopában a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó kárkifizetések darabszámát kell beírni.
Kárkifizetés összege: A 4. oszlopban bemutatott károkhoz tartozó kifizetések teljes összege.
Mindebből a ,,Viszontbiztosítással fedezett nagy kockázatok és nagy károk bemutatása'' alsó táblázat oszlopában a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó kárkifizetések teljes összegét kell beírni.
Viszontbiztosító részesedése a kárkifizetésekből: A ,,Viszontbiztosítással fedezett nagy kockázatok és nagy károk bemutatása'' alsó táblázat oszlopában a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz tartozó a viszontbiztosító partner által a tárgy időszakban már átutalt, lekönyvelt kárkifizetések összegeit kell beírni.
8/C tábla
A 8/A és 8/B táblázatokban nem szerepelő biztosítástechnikai tartalékok képzését és felhasználását kell ebben a táblázatban ismertetni, a matematikai tartalék kivételével.
8/D tábla
Ebben a táblázatban az összes életbiztosítási díjbevételének és a nem-élet biztosítási ág díjbevételének 10%-át elérő ill. meghaladó díjbevételű ágazatok biztosítástechnikai eredményét kell bemutatni a káringadozási tartalék figyelmen kívül hagyásával.
9/A–9/G tábla
A 9-es táblázatokban a biztosító befektetéseiről kell számot adni.
A Bit. 86. § (1) bekezdésében meghatározott portfoliónak ,,A pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosítására vonatkozó 2001. évi LXXIV. törvény 10. § (1) bekezdése értelmében: ,, a biztosító az e bekezdésben foglaltaknak 2003. január 1-jéig köteles megfelelni''.
A táblázatokban külön oszlopokban kell ismertetni a forintban, illetve devizában lévő eszközök állományát.
A táblázatokban a könyvelt elszámolásokat kell bemutatni.
A befektetések elért hozama: a könyvelt (főkönyvi) hozam értendő alatta. Pl. a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek (pénzügyileg realizált és az adott időszakra járó elhatárolt tételek), pénzügyileg realizált árfolyamnyereségek/veszteségek, értékvesztések, visszaírt értékvesztések, az adott befektetési portfolióra vonatkoztatva. (Ingatlanok esetében idetartozik a bérleti díj összege.)
Eszköztípusok tartalmi meghatározása:
Egy évnél rövidebb lejáratú állam által kibocsátott állampapír: idetartozik az egy évnél rövidebb lejáratú állampapír, ill. minden olyan egy évnél rövidebb lejáratú értékpapír, amelyben foglalt kötelezettség teljesítéséért az állam készfizető kezességet vállal (tábla 1.1.1. sor). Idetartoznak az egy évnél rövidebb lejáratú MNB által kibocsátott kötvények is.
Külön soron (1.1.1.1.), kiemelten kell bemutatni a magyar állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat.
Egyéves és egy évnél hosszabb lejáratú állam által kibocsátott állampapír: idetartozik az egyéves és az egy évnél hosszabb lejáratú állampapír, ill. minden olyan egyéves és egy évnél hosszabb lejáratú értékpapír, amelyben foglalt kötelezettség teljesítéséért az állam készfizető kezességet vállal (tábla 1.1.2. sor). Idetartoznak az egyéves és egy évnél hosszabb lejáratú MNB által kibocsátott kötvények is. Külön soron (1.1.2.1.), kiemelten kell bemutatni a magyar állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat.
OECD tagországban székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet által kibocsátott kötvény vagy más hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: idetartoznak a garanciákkal nem fedezett kötvények, nem foglalja magában a hitelintézeti garanciával fedezett kötvényeket.
A táblázatokban az 1.1.3., illetve 1.1.4. soraiban szereplő értékek együttesen adják ki a gazdálkodó szervezet által kibocsátott kötvények teljes állományát.
OECD tagországban székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet által kibocsátott elismert értékpapírpiacra bevezetett részvény: esetén külön részletező sorokon kell bemutatni a magyarországi elismert értékpapírpiacra bevezetett részvényeket (1.3.1.1.), illetve azon belül a Budapesti Értéktőzsdére bevezetetteket (1.3.1.2.)
Az 1.3 Gazdálkodó szerv által kibocsátott részvényeket három fő csoportra bontva kell bemutatni, ahogy azt a PSZÁF sorkód hierarchia is jelzi.
– 1.3.1. OECD ... részvények, 1.3.1.1. (az előzőből) Magyarországon ... elismert értékpapírpiacra bevezetett részvény. Az 1.3.1.2. BÉT-en jegyzett részvény címen bemutatott eszközök részhalmazát képezik az 1.3.1 OECD ... részvények csoportnak, de nem részhalmaza az 1.3.1.1. Magyarországon ... elismert értékpapírpiacra bevezetett részvények sornak, attól lehet kisebb is, de nagyobb is az összege. Pl. külföldi részvény amit a BÉT-en jegyeznek.
– 1.3.2. OECD tagországban székhellyel rendelkező biztosító, hitelintézet, befektetési vállalkozás, valamint a Bit. 85. § (5) bekezdésben meghatározott Rt. részvényei, 1.3.2.1. (az előzőből) Magyarországon székhellyel rendelkező biztosító, hitelintézet, befektetési vállalkozás, valamint a Bit. 85. § (5) bekezdésben meghatározott Rt. részvényei
– 1.3.3. OECD ... elismert értékpapírpiacra be nem vezetett részvény, ezen belül 1.3.3.1. Magyarországon ... elismert értékpapírpiacra be nem vezetett részvény.
A befektetési jegyek (1.4–1.4.4.1. sor) soraiban kell bemutatni valamennyi befektetési jegyet, tehát nem a mögötte álló eszköztípusoknak megfelelő besorolásban.
9/A tábla
Ebben a táblázatban a viszontbiztosításba adott termékek után megképzett biztosítástechnikai tartalék fedezeteként a biztosítónál elhelyezett letéteket élet- és nem-életbiztosítási ág bontásban kell ismertetni.
Az 1. Összesen sor 3. oszlop egyenlő a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete alapján a Mérleg Források F) Viszontbiztosítóval szembeni letéti kötelezettségek soron kimutatott összeggel.
9/B1 tábla
Ebben a táblázatban a bruttó matematikai tartalék fedezetéül szolgáló eszközök konkrét felsorolását kell megtenni, a módosított 1995. évi XCVI. törvény. 86. §-a szerint. (Ez alatt a vagyonregiszterből a matematikai tartalékhoz rendelt állományt kell érteni.)
A táblázat 12., illetve 13. oszlopában, a tárgyidőszakban az 1–8. oszlopokban szereplő eszközökön elért hozamot kell bemutatni.
9/B2 tábla
Ez a táblázat a befektetési egységhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetét képező elkülönített alapok bemutatására szolgál, amelyeknél a biztosító kötelezettséget vállalt a biztosítástechnikai tartalékok elkülönített kezelésére, befektetésére. Az alapok elnevezését az 1. Az alapok nevei oszlopban kell megadni.
Könyv szerinti érték: piaci érték a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 4. § (8) bekezdése alapján.
A táblázat 2. sor 2. oszlop = 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet Mérleg – Eszközök C. A befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások szerződői javára végrehajtott befektetések sorával.
9/C tábla
Ebben a táblázatban a biztosító biztosítástechnikai tartalékai (a matematikai tartalék és a befektetési egységhez kötött életbiztosítások tartalékai nélkül) és biztonsági tőkéje befektetéseit, élet- és nem-életbiztosítási ág bontásban kell bemutatni.
Biztonsági tőke: a módosított 1995. évi XCVI. törvény 79. § szerint.
9/C tábla 7. oszlop 1. sor = 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. számú melléklet Mérleg Forrás C 1.+3.+4.+5.+6. sor
9/D tábla
Ebben a táblázatban a biztosító biztosítástechnikai tartalékai (a matematikai tartalék és a befektetési egységhez kötött életbiztosítások tartalékai nélkül) és biztonsági tőkéje befektetésein elért hozamot, élet- és nem-életbiztosítási ág bontásban kell bemutatni.
9/F tábla
Kis egyesületeknek nem kell kitölteni!
Ez a táblázat a biztosító főbb portfolióinak hozamát mutatja be a következők szerint:
A matematikai tartalék esetében (1. sor) a fedezetbe vont eszközök portfoliójára kell a számításokat elvégezni (a teljes befektetési állománynál leírtak szerint).
A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások alapjai esetében (3. sortól) alaponként kell a számítást elvégezni. A befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó alapok elnevezéseit az 1. Alapok nevei oszlopba kell beírni.
A Biztosító teljes befektetési állománya (2. sor): A táblázat második sorában a biztosító teljes befektetési állományát (A 9G táblázatban meghatározott eszközökre vonatkozóan) kell bemutatni az alábbiak szerint:
2. oszlop (Nyitó állomány) és 3. oszlop (Záró állomány): az eszközöket a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 6. §-ában megfogalmazottakkal ellentétben itt piaci értéken kell szerepeltetni.
Az Szt. szabályai szerint a piaci értéken történő értékelés nem kötelező, ugyanakkor ajánlott a portfolió értékének követhetősége és az elért teljesítmény értékelhetőségének érdekében.
A számviteli Korm. rendelet szerint meghatározott eszközöket [a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet Mérleg B) Befektetések + E/2. Bankbetét, pénztár összesen] kell piaci értéken nyilvántartani és a befektetési célra elkülönített pénzbeáramlásokat, illetve a befektetések felszabadításával járó pénzkiáramlásokat naprakészen vezetni annak érdekében, hogy az idővel súlyozott állományváltozások meghatározhatóak legyenek.
A közvetlen piaci értékkel nem bíró eszközök esetében becsléssel kell megállapítani az értékeket. A becslés során alkalmazott elveket, eljárásokat rögzíteni kell.
4. oszlop A befektetési állomány változása (nettó) = Nettó ÁV = a portfolió bevételei mínusz kiadásai az értékelési időszakban.
5. oszlop: A befektetési állomány változásának idővel súlyozott összege (nettó) =
Idővel súlyozott
CF = nettó be-, ill. kifizetések (előjelek); a (t–1; t) időszakban a portfolió vonatkozásában az értékelési időszak záró napjáig;
Ni = az i-edik napi nettó befizetés napjától az értékelési időszak záró napjáig hátralévő napok száma;
T = az értékelési időszak napjainak a száma;
n = a tárgyidőszaki be- és kifizetések száma
6. oszlop: Számláló = Záró állomány mínusz Nyitó állomány mínusz Nettó ÁV
7. oszlop: Nevező = Nyitó állomány plusz Idővel súlyozott ÁV
8. oszlop: A portfolió tárgy időszaki hozama (%) =
[(Záró állomány–Nyitó állomány–Nettó ÁV)/(Nyitó állomány+Idővel súlyozott ÁV)] x 100
9. oszlop: A portfolió évesített hozama (%) =
(A portfolió tárgy időszaki hozama) x 365/(Tárgyidőszak vége–Tárgyidőszak eleje)
10. oszlop: A tárgyidőszak eleje (t–1) = a tárgyévet megelőző év december 31-e, illetve az ,,alap'' tárgy időszaki indításának napja, év.hó.nap számformátumban (a hozam számítása érdekében)
11. oszlop: A tárgyidőszak vége (t)= a tárgyév december 31-e, illetve az ,,alap'' megszüntetésének tárgyévi napja, év.hó.nap számformátumban (a hozam számítása érdekében)
A dátumokat a táblázatban kért ,,éééé.hh.nn'' formában (pl. 1985.10.10) kérjük megadni!
9/G tábla
A biztosító összes befektetett eszközállományát kell ebben a táblázatban ismertetni (unit linked nélkül).
1. sor 3. oszlop = a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet Mérleg B) Befektetések + E/2 Bankbetét, pénztár összesen.
10/A tábla
A biztosító ingatlanainak felmérésére szolgál a táblázat.
10/B tábla
Ebben a táblázatban az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló módosított 1993. évi XCVI. törvény szerint létrehozott és működtetett, valamint a biztosító, vagy a tulajdonában lévő társaság által létrehozott és működtetett pénztárak 268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet, ill. a 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet alapján végzett ügyleteit, valamint a magánnyugdíj pénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény szerint működő magánnyugdíj pénztárak 282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet alapján végzett vagyonkezelést kell bemutatni.
11/A tábla
A biztosító tulajdonosainak részesedési megoszlását kell itt bemutatni.
Egyesületekre nem vonatkozik.
11/B tábla
A biztosító más biztosítótársaságban való részesedését kell itt bemutatni.
12. tábla
Azon szerződéseket kell itt bemutatni [Bit. 70. § (1) bekezdés], amelyek a tárgyév december 31-én érvényben vannak, valamint a kockázatvállalásból adódóan 200 millió Ft (ami a teljes biztosítási összeget jelenti) feletti biztosítási összeg kifizetése válhat szükségessé. Nem kell kitölteni az 1. oszlopot (a biztosítási összeg nagysága) azon felelősségbiztosítási szerződések esetében, ahol a biztosítási összeg nem értelmezhető.
13/A tábla
A biztosító személyi állományának bemutatására szolgál ez a táblázat.
Hálózat: minden olyan egységet ide kell érteni, amely a központon kívüli, pl. fiók, kirendeltség stb. (2/B és 3/B táblázatokkal összhangban).
Létszám: Az igazgatási dolgozók; a kockázat elbírálók, kárszakértők és kárügyintézők; üzleti dolgozók; saját állományú üzletkötő összesen; állománycsoportra ki nem emelt dolgozók esetében az átlagos állományi létszámot kell megadni.
Bérköltség: itt kell szerepeltetni az ilyen jogcímen a tárgyévben elszámolt bért.
Felső vezetés: idesorolandó a biztosító első számú vezetője, elnök, vezérigazgató, a vezető biztosításmatematikus, a vezető jogtanácsos, a számviteli rendért felelős vezető, vezető orvos és belső ellenőr, és azon egyéb személyek is akik a felső vezetést alkotják.
Üzleti dolgozók: idesorolandók az üzletszerzés közvetlen irányításával foglalkozó dolgozók (pl. instruktorok, üzleti vezetők stb.).
Megbízással dolgozó, egyéb munkatársak: idetartoznak a szerződéssel, megbízással (nem a biztosítóval fennálló munkaviszonyban foglalkoztatott) dolgozó munkatársak (Pl. felügyelő bizottság tagjai, orvosok, szakértők, egyéb választott – külföldi – tisztségviselők stb.).
A 1.2.1. ,,megbízással dolgozó, egyéb munkatársak'' és a 1.2.2.1., 1.2.3.1. ,,egyéni vállalkozó'' sorokban a számított létszámot kell közölni.
A 4. és 10. oszlopban az elszámolt jutalék összegét, a 6. és 12. oszlopban a biztosítás közvetítéssel kapcsolatos valamennyi költséget kell kimutatni.
13/B, 13/C tábla
Az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjait kell felsorolni ezekben a táblázatokban. Ha a biztosító vezetője nem tag, akkor azt kell feltüntetni. Egyúttal meg kell jelölni a megbízatás minőségét is (pl. elnök, elnökhelyettes; végzettség: közgazdász, jogász stb.) Fel kell tüntetni a legmagasabb szakmai képesítést a Bit. 51–52. §-ában foglaltak szerint.
Egyesületekre nem vonatkozik!
13/D tábla
E táblázat helyén a biztosító szervezeti sémáját, annak változásait (központ, hálózat felépítése) bemutató anyagot kell megküldeni, feltüntetve rajta a 13/D tábla jelzését.
14/A, 14/B tábla
Ez a két táblázat a biztosítókhoz írásban, szóban, elektronikus úton beérkezett, és nyilvántartásba vett, a biztosító tevékenységével kapcsolatos panaszokat, valamint a peres ügyeket hivatott bemutatni. Egy biztosítási ügyhöz érkezett megkeresések (így a fellebbezés is) nem számít újabb panaszügynek.
Összes szerződés darabszáma: az 1/A és 1/B tábla adatai szerint.
A csomagbiztosítások egy darabnak számítanak. A termék díjfelosztásakor kapott legnagyobb arányú díjrész szerinti biztosítási ágazathoz kell sorolni őket.
Pervesztés: a polgári perrendtartásról szóló törvény gyakorlata szerint értelmezendő. Ide kell sorolni a legfeljebb 49% mértékben pervesztes ügyeket.
Pernyerés: a polgári törvénykönyv gyakorlata szerint értelmezendő. Ide kell sorolni a legalább 50% mértékben pernyertes ügyeket.
(Mind a 14/A, mind a 14/B táblázatban a tárgyévben folyamatba tett, és a tárgyévben lezárt pereket kell feltüntetni.)
A 14/A táblázat 6. és 7. oszlopa esetében a biztosító által kezdeményezett perek megnyerése, ill. elvesztése a biztosító szemszögéből értelmezendő. A 9. és 10. oszlopban az ügyfelek által kezdeményezett perek esetében a pervesztést és pernyerést az ügyfél szemszögéből kell megjelölni.
A 14/B táblázat egésze a biztosító szemszögéből vizsgálja az adatokat. A 14/B táblázat 1. oszlopa összhangban kell álljon a 14/A táblázat 10. oszlopával; 2. oszlopa a 14/A táblázat 7. oszlopával; a 4. oszlopa a 14/A táblázat 9. oszlopával; az 5. oszlop pedig a 14/A táblázat 6. oszlopával.
14/A 6. és 7. oszlop: egyezségi megállapodás esetén, annak tartalma szerinti besorolást kell alkalmazni.
14/A 8., 9. 10. oszlop tartalmazza biztosított tudomására hozott pereket.
A 14/B tábla 3. oszlop=(14/B tábla 1.+2. oszlop)/(3/A1. tábla 2. oszlop).
A 14/B tábla 6. oszlop=(14/B tábla 4.+5. oszlop)/(3/A1. tábla 2. oszlop).
15 táblák
Szavatoló tőke számítási táblázatok:
A kitöltendő táblázat egyes sorai pontosan beazonosíthatók a Bit 5. számú mellékletében szereplő adatsorokkal, mert a kitöltendő táblázat sorai az 5. számú melléklet sorrendjét követik.
A ,,bruttó'' kifejezést a ,,viszontbiztosítás beszámítása nélküli'' értelemben kell használni.
Az éves számítás egyes sorai megfeleltethetők a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet mérleg, illetve eredménykimutatás egyes sorainak. A kitöltési útmutató a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendeletben meghatározott mérleg, illetve eredménykimutatás sémák soraira hivatkozik.
15/A/1 tábla
1. sor: bruttó díjelőírás, az eredménykimutatás A/1. a) sora a beszámolási időszakra értelmezve (az 5 sz. mell. A. I. a = sorában az első két tétel összege)
2. sor: az 5 sz. mellékletben az A. I. eredmény számításának ,,a ='' sorában a harmadik tétel (pozitív előjellel)
3. sor: az 1. sor eredményéből a 2. sort ki kell vonni
4. sor: eredménykimutatás A/04.aa)+A/04.b) sora a beszámolási időszakra értelmezve
5. sor: eredménykimutatás A/04.aa)1.+A/04.ba) sora a beszámolási időszakra értelmezve
6. sor: az 5. sz. mell. A. I. bekezdésének c értéke, amely itt és a többi analóg helyen 0-nak veendő abban az esetben, ha a nevező 0; ide és a többi analóg helyre akkor is a megfelelő hányados értékét kell beírni, amennyiben az kisebb, mint az 5. számú mellékletben található limit (0,5, illetve 0,85)
7. sor: az 5. sz. mell. A) I. képlete szerint: (a1 x 0,18+a2 x 0,16) x c, de a számítás során c értéke legalább 0,5-nek veendő
8. sor: az 5. sz. mell. A) II. bekezdésében ,,az átlagolási időszak'' meghatározása alapján az időszak hossza években kifejezve;
9. sor: az elmúlt k üzleti év bruttó kárainak összege, az A2 A károk részletezése táblázat alapján
10. sor: a 9. sor eredményét kell elosztani a 8. sor eredményével: b=a/k
11. sor: az 5. sz. mell. A) II. bekezdésének képlete szerint: (b1 x 0,26+b2 x 0,23) x d, ahol d megegyezik a 6. sorban szereplő c értékével, és a számítás során d értéke legalább 0,5-nek veendő
12. sor: az I. eredmény (7. sor) és a II. eredmény (11. sor) közül a nagyobbik érték
15/A/2 tábla
Az 2. sorba kerülnek az utolsó üzleti negyedév káradatai, a 3. sorba az azt megelőző negyedév káradatai stb.
2. oszlop: az adott negyedév (kármegtérülésekkel csökkentett) bruttó kárkifizetései: eredménykimutatás A/04.aa)1.–A/04.ac) sora a beszámolási időszakra értelmezve
3. oszlop: az adott negyedév bruttó függőkár-tartalékának változása: A/04.ba) sora a beszámolási időszakra értelmezve
4. oszlop: az előző két oszlop összege
A 2002. január 1-je előtti évek negyedéves kár és tartalék adatait lehet az éves adatok negyedrészével becsülni.
15/B tábla
1. sor: a befektetési egységekhez kötött életbiztosítás ágazathoz tartozó szerződések matematikai tartalékait itt nem kell szerepeltetni
2. sor: az 1. sor eredményéből le kell vonni a vb-be adott részre eső tartalékot, függetlenül attól, hogy a biztosító azt a részt megképezte-e
3. sor: c=b/a
4. sor: az 5. sz. mell. BI. I. képlete szerint: a x c x 0,04, de a számítás során c értéke legalább 0,85-nek veendő*
5.–10. sorok: az 5. sz. mell. BI. II. meghatározásai szerint
11. sor: c=(b1+b2+b3)/(a1+a2+a3)
12. sor: az 5. sz. mell. BI. II. képlete szerint: (a1 x 0,003+a2 x 0,0015+a3 x 0,001) x c, de a számítás során c értéke legalább 0,5-nek veendő*
13. sor: a 4. sor, illetve a 12. sor eredményének összege
14. sor: az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó nem-életbiztosítási kockázatok bruttó díjbevétele az utolsó négy üzleti negyedévben
15. sor: a 14. sorhoz tartozó díjrészt terhelő adók és illetékek
16. sor: a 14., illetve a 15. sor eredményének a különbsége
17.–19. sorok meghatározása megegyezik az A/1 tábla 4.–6. sorának meghatározásával, csak itt az életbiztosításokhoz kapcsolódó nem-életbiztosítási kockázatok adatait kell alapul venni
20. sor: az 5. sz. mell. BII. képlete szerint: (a1 x 0,18+a2 x 0,16) x c, de a számításnál c értéke legalább 0,5-nek veendő*
21.–22. sorok: az 5. sz. mell. BIII. I. meghatározásai szerint; a befektetési egységekhez kötött életbiztosítás ágazathoz tartozó szerződések matematikai tartalékait is itt kell szerepeltetni
23.–24. sorok: a 21., illetve 22. sor eredményéből le kell vonni a vb-be adott részre eső tartalékot, függetlenül attól, hogy a biztosító azt a részt megképezte-e
25. sor: c=(b1+b2)/(a1+a2);
26. sor: az 5. sz. mell. B) III./I. bekezdésének képlete szerint: (a1 x 0,04+a2 x 0,01) x c, de a számításnál c értéke legalább 0,85-nek veendő*
27.–28. sorok: az 5. sz. mell. B) III. bekezdésének meghatározásai szerint
28. sor: c=b/a
30. sor: az 5. sz. mell. BIII. II. képlete szerint: a x c x 0,003, de a számításnál c értéke legalább 0,5-nek veendő*
31. sor: a 26., illetve a 30. sor eredményének az összege
32. sor: a 13., a 20., illetve a 31. sor eredményének az összege
_______
* Amennyiben a biztosító egyesület díjbevétele nem haladja meg a 150 millió forintot, úgy a viszontbiztosítói viszonyszámmal való számoláskor a teljes viszontbiztosítást is figyelembe lehet venni.
15/C tábla
1. sor: az A/1 Minimális szavatoló tőke számítás, nem-élet ág táblázat utolsó sora
2. sor: a B Minimális szavatoló tőke számítás, élet ág táblázat utolsó sora
3. sor: az előző két sor összege
15/D tábla
1. sor: a mérleg Források A. sora (illetve negyedéves számítás esetén annak várható aktuális értéke) a beszámolási időszak végén
2. sor: a mérleg Források B. sora (illetve negyedéves számítás esetén annak várható aktuális értéke) a beszámolási időszak végén
3. sor: a mérleg Eszközök A. sora (illetve negyedéves számítás esetén annak várható aktuális értéke) a beszámolási időszak végén
4.–6. sor: A Bit 78. § (1)–(3) bekezdése szerint
3. számú melléklet az 57/2002. (XII. 30.) PM rendelethez
4. számú melléklet az 57/2002. (XII. 30.) PM rendelethez
Kitöltési útmutató a biztosítók negyedéves belső adatszolgáltatási rendszeréhez
Általános megjegyzések:
Kis egyesületnek minősül jelen adatszolgáltatás tekintetében azon egyesület, amely a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 2. § (3) és (4) bekezdése szerint egyszerűsített éves beszámoló készítésére kötelezett, és amely tevékenységét nem a Bit. 80. § (3) bekezdés c) pontjában leírtak szerint végzi.
A táblázatoknak minden esetben kumulált, vagyis a tárgyév január 1-jétől a beszámolási időszak végét jelentő naptári időpontig terjedő időszak adatait kell tartalmazniuk.
1/A tábla
Ebben a táblázatban a nem-életbiztosítási ág biztosítási szerződéseinek darabszámát, illetőleg annak változásait kell bemutatni, ágazatonként.
Az 1/A tábla kizárólag a díjmentes és az egyszeri díjas nem-életbiztosítási szerződések nélküli állomány-darabszámát tartalmazza.
A nem-életbiztosítási állomány-darabszámhoz rendelt állománydíjat tartalmazó 1/C tábla valamennyi, a biztosító állományában lévő szerződés állománydíját tartalmazza.
Tekintettel arra, hogy az egyszeri díjas termékek nem állományosíthatók, azok itt nem szerepelnek, csakúgy, mint a díjmentesített állomány, hiszen ez utóbbira díjat már nem vár a biztosító.
Nyitóállomány: tartalmazza a tárgyévet megelőző év december 31-én hatályban lévő biztosítási szerződések darabszámát.
Indexálások: Az oszlopban az indexált állomány darabszámát kell szerepeltetni, és a január 1-jei indexálásokat is a 2. oszlop tartalmazza.
Törlés érdekmúlás miatt: idetartozik a lejáratkori megszűnés és a szüneteltetés (is).
Egyéb megszűnés: idetartozik a felmondás is.
Amennyiben a biztosító a megadott szempontok szerint az állományvesztést nem tudja megbontani, azt a 6. oszlopban, egy összegben kell szerepeltetni. A ,,csomagbiztosítások'' egy darabnak számítanak. A termék díjfelosztásakor kapott legnagyobb arányú díjrész szerinti biztosítási kockázati csoporthoz kell sorolni őket.
A szerződések módosításából vagy átdolgozásából eredő változást a következő módon kell megjeleníteni: az egyéb megszűnés oszlopban kell kivezetni a módosításra vagy átdolgozásra került szerződés addigi állományát, ezzel egyidejűleg a szaporulat oszlopban kell szerepeltetni a létrejött módosított vagy átdolgozott szerződés új állományát.
A baleset és betegség ágazatokban a szerződésekben biztosítottak létszámát fel kell tüntetni.
1/B tábla
Ebben a táblázatban az életbiztosítási ág biztosítási szerződéseinek darabszámát, illetőleg annak változásait kell bemutatni ágazatonként. Külön sorokon kell bemutatni a folyamatos, illetve az egyszeri díjas szerződéseket, valamint összevontan a díjmentesített állományt. Értelemszerűen ide tartoznak a tárgyévet megelőző évben kötött, még kockázatban álló szerződések is.
Nyitóállomány: 1/A tábla szerint.
Az egy szerződővel (pl. egy munkaadó) kötött csoportos biztosítás egy darabnak számít.
Nyitóállomány: 1/A tábla szerint.
Indexálások: Az oszlopban az indexált állomány darabszámát kell szerepeltetni, és a január 1-jei indexálásokat is a 2. oszlop tartalmazza. Az indexált állomány nem lehet nagyobb, mint az első oszlopban szereplő.
Cséb: az 1986. július 1. előtt bevezetett termékek állományát fel kell osztani az egyes ágazatok között, azonban a biztosítás speciális jellege miatt külön soron is be kell mutatni.
A ,,term fix'' termékek a vegyes biztosítások kockázati csoportba sorolandók.
A szerződések módosításából vagy átdolgozásából eredő változást, ideértve az ágazatok közötti átsorolásokat a következő módon kell megjeleníteni: az egyéb megszűnés oszlopban kell kivezetni a módosításra vagy átdolgozásra került szerződés addigi állományát, ezzel egyidejűleg a szaporulat oszlopban kell szerepeltetni a létrejött módosított vagy átdolgozott szerződés új állományát.
A biztosítottak száma a beszámolási időszak végén elnevezésű oszlopban minden egyes ágazat vonatkozásában a biztosítottak számát kell feltüntetni, csoportos biztosítás esetében a szerződéssel érintett létszám figyelembevételével.
1/C tábla
Ebben a táblázatban a nem-életbiztosítási ág állományilag nyilvántartott biztosítási szerződéseinek éves állománydíját kell bemutatni.
Nyitóállomány: tartalmazza a tárgyévet megelőző év december 31-én hatályban lévő biztosítási szerződések részletfizetési pótdíj nélküli állománydíját.
Indexelések: Az indexelt állományok állománydíjának indexelésből adódó növekményét kell a 2. oszlopban feltüntetni.
A szerződések módosításából vagy átdolgozásából eredő állománydíj változást a következő módon kell megjeleníteni: az egyéb megszűnés oszlopban kell kivezetni a módosításra vagy átdolgozásra került szerződés addigi állománydíját, ezzel egyidejűleg a szaporulat oszlopban kell szerepeltetni a létrejött módosított vagy átdolgozott szerződés új állománydíját.
1/D tábla
Ebben a táblázatban az életbiztosítási ág állományilag nyilvántartott biztosítási szerződéseinek éves állománydíját, illetőleg változásait kell bemutatni, ágazatonként (a díjmentesített szerződések kivételével).
Nyitóállomány: 1/C tábla szerint.
Cséb: 1/B tábla szerint.
Az életbiztosítási állomány-darabszámhoz rendelt állománydíjat tartalmazó 1/D tábla valamennyi, a biztosító állományában lévő szerződés állománydíját tartalmazza, beleértve a befektetési egységekhez kötött életbiztosításokat is.
Tekintettel arra, hogy az egyszeri díjas termékek nem állományosíthatók, azok itt nem szerepelnek, csakúgy, mint a díjmentesített állomány, hiszen ez utóbbira díjat már nem vár a biztosító.
A szerződések módosításából vagy átdolgozásából eredő állománydíj változást a következő módon kell megjeleníteni: az egyéb megszűnés oszlopban kell kivezetni a módosításra vagy átdolgozásra került szerződés addigi állománydíját, ezzel egyidejűleg a szaporulat oszlopban kell szerepeltetni a létrejött módosított vagy átdolgozott szerződés új állománydíját.
1/E tábla
A táblázatban a biztosító néhány termékcsoportjára vonatkozó szerződésszámot, díjbevételt és kárkifizetést kell bemutatni.
Utasbiztosítás: A MÁV-val és a közúti közlekedési vállalatokkal kötött szerződések nem tartoznak ide.
Az 1/E táblában mind a folyamatos, mind pedig az egyszeri díjfizetésű nem-életbiztosítások darabszámát szerepeltetni kell.
2/A1 tábla
Ez a táblázat a biztosító díjbevételét mutatja be biztosítási kockázati csoportonkénti bontásban.
Díjbevétel: 1. sz. oszlop a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete alapján az eredmény kimutatás A) 01. sor a) + B) 01. sor a) pontjában szereplő összeg a beszámolási időszakra értelmezve.
Azon egyesületek esetében, amelyekre teljesülnek a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 2. § (3) és (4) bekezdésében foglaltak (a továbbiakban: kis egyesületek): a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 3. számú melléklet eredmény kimutatás 01. a) sora a beszámolási időszakra értelmezve.
Beszámolási időszakra megszolgált díj: 2. sz. oszlop a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 2. sz. melléklet alapján az eredmény kimutatás A) 01. sor +B) 01. sora a beszámolási időszakra értelmezve.
Kis egyesületek esetében: a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 3. számú melléklet eredmény kimutatás 01. sora a beszámolási időszakra értelmezve.
Viszontbiztosításba adott díjbevétel: 5. és 6. oszlop a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete alapján az eredmény kimutatás A) 01. sor b) + B) 01. sor b) pontjában szereplő összeg a beszámolási időszakra értelmezve.
Kis egyesületek: a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 3. számú melléklet eredmény kimutatás 01. b) sora a beszámolási időszakra értelmezve.
2/B tábla
E táblázatban (a társasági adó, helyi adó, a biztosítót érintő általános forgalmi adó, valamint személyi jövedelemadó vonatkozásában) az adótörvények hatályos előírása szerint az adóhatóság által kivetett, az adott beszámolási időszakra szóló adófizetési kötelezettséget, illetőleg adóelőleget kell bemutatni.
2/C Jelzáloghitelezés
A Bit. 5. § (4) bekezdés g) pontjában meghatározott jelzáloghitelezésre vonatkozó néhány adatot, a hitelszerződésekre vonatkozó állományadatokat és a jelzáloghitel szerződések értékét kell bemutatni. A táblázat második felében külön sorokon kell bemutatni az egyszeri díjas termékekhez kapcsolódó jelzáloghitelezési tevékenységet.
Átlagos futamidő: Az adott ágazatban kötött életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódóan nyújtott jelzáloghitelek hátralévő futamidejének számtani átlaga.
Jelzáloghitelezés kitöltése: csak a Felügyelet által jóváhagyott Bit. 59. § (3) szerinti módszertani elvek birtokában lehet a tevékenységet művelni. Amennyiben pl. egy hitelintézet jelzáloghitelezési tevékenységéhez kapcsolódik a biztosítás, úgy a tevékenységet a megfelelő biztosítási termékeknél kell szerepeltetni.
3/A1 tábla
A táblázatban be kell mutatni élet- és nem-életbiztosítási ág bontásban a tárgy negyedévben bekövetkezett káresetek darabszámát (1. és 3. oszlop) és a káresetekre történt kárkifizetéseket, vagyis a megtérülésekkel csökkentett kárösszeget (2. oszlop): a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete eredmény kimutatás A) 04. sor aa) 1. pontból levonva A) 04. sor ac) pont + B) 05. sor aa) 1. pontból levonva B) 05. sor ac) pontja szerinti összeg, a beszámolási időszakra értelmezve.
Kis egyesületek esetében: a 192/2000. (IX. 24.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete eredmény kimutatás 04. sor aa) 1. pontból levonva 04. sor ac) pont szerinti összeg.
4/A tábla
Ebben a táblázatban a biztosító szerzési, igazgatási, kárrendezési költségeit kell bemutatni.
Szerzési költség: a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete alapján az életbiztosítási ág és nem-életbiztosítási ág eredmény kimutatás A) 09. sor a)+/–b) pont + B) 10. sor a)+/–b) pontjából a beszámolási időszakra értelmezve.
Kis egyesületek esetében: a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete eredmény kimutatás 06. sor a)+/–b) pontból a beszámolási időszakra értelmezve.
Igazgatási költség: a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete alapján az életbiztosítási ág és nem-életbiztosítási ág eredmény kimutatás A) 09. sor c) pont + B) 10. sor c) pontjából, a beszámolási időszakra értelmezve.
Kis egyesületek esetében: a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 4. sz. melléklete eredmény 6. sor c) pontjából a beszámolási időszakra értelmezve.
Kárrendezési költség: ebben az oszlopban az adott beszámolási időszak ilyen címen történt összes kifizetést kell érteni, a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete alapján az életbiztosítási ág és nem-életbiztosítási ág eredmény kimutatás A) 04. sor ab) pont + B) 05. sor ab) pontjából, a beszámolási időszakra értelmezve.
Kis egyesületek esetében: a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete eredmény 04. sor ab) pontjából a beszámolási időszakra értelmezve.
A kötelező gépjármű felelősség biztosítás adatai a 171/2000. (X. 13.) Korm. rendelet alapján számított adatok a beszámolási időszakra értelmezve.
4/C tábla
A biztosítónak a beszámolási időszakban felmerült és elszámolt anyagjellegű ráfordításait, személyi jellegű ráfordításait, értékcsökkenési leírást és az egyéb ráfordításokat kell itt bemutatni. Ezek az adatok a IV. negyedév végén rendre megegyeznek az Szt. 2. számú mellékletében bemutatott ,,A'' változat szerinti eredménykimutatás IV., V., VI., illetve VII. soraival.
5/AA tábla, 5/AB tábla
A biztosító passzív viszontbiztosításait kell a táblázatban bemutatni.
Belföldi biztosító: Magyarországon cégbíróságon bejegyzett biztosító, fióktelep.
Külföldi biztosító: Magyarországon cégbíróságon be nem jegyzett biztosító.
Csak a könyvelt elszámolásokat kell bemutatni.
A viszontbiztosítónak átadott díj:
5/AA 1. sor 1. oszlop + 5/AB 1. sor 1. oszlop = 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete alapján eredmény kimutatás A) 01. sor b) pont + B) 01. sor b) pont a beszámolási időszakra értelmezve.
A viszontbiztosítótól kapott jutalék és nyereségrészesedés:
5/AA 1. sor 2. oszlop + 5/AB 1. sor 2. oszlop = 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete alapján eredmény kimutatás A) 09. sor d) pont + B) 10. sor d) pont a beszámolási időszakra értelmezve.
A viszontbiztosító kármegtérítése:
5/AA 1. sor 3. oszlop + 5/AB 1. sor 3. = 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete alapján eredmény kimutatás A) 04. sor aa) 2. pont + B) 05. sor aa) 2. pont a beszámolási időszakra értelmezve.
Kis egyesületek esetén:
A viszontbiztosítónak átadott díj
5/AA 1. sor 1. oszlop + 5/AB 1. sor 1. oszlop = 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete alapján eredmény kimutatás 01. sor b) pont. a beszámolási időszakra értelmezve.
A viszontbiztosítótól kapott jutalék és nyereségrészesedés:
5/AA 1. sor 2. oszlop + 5/AB 1. sor 2. oszlop = 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete alapján eredmény kimutatás 06. sor d) pont a beszámolási időszakra értelmezve.
A viszontbiztosító kármegtérítése:
5/AA 1. sor 3. oszlop + 5/AB 1. sor 3. oszlop = 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete alapján eredmény kimutatás 04. sor ac) pont a beszámolási időszakra értelmezve.
5/BA tábla, 5/BB tábla
A biztosító aktív viszontbiztosításait kell a táblázatban bemutatni.
Belföldi biztosító: 5/AA tábla szerint.
Külföldi biztosító: 5/AA tábla szerint.
Csak a könyvelt elszámolásokat kell bemutatni.
5/BA 1.1.1. sor 1. oszlop + 5/BA 1.2.1. sor 1. oszlop + 5/BB 1.1.1. sor 1. oszlop + 5/BB 1.2.1. sor 1. oszlop = 2/A1 1. sor 3. oszlop
5/BA 1.1.2. sor 1. oszlop + 5/BA 1.2.2. sor 1. oszlop + 5/BB 1.1.2. sor 1. oszlop + 5/BB 1.2.2. sor 1. oszlop = 2/A1 1. sor 4. oszlop
5/BA 1.1.1. sor 1. oszlop + 5/BB 1.1.1. sor 1. oszlop = 2/A1 1.1. sor 3. oszlop
5/BA 1.1.2. sor 1. oszlop + 5/BB 1.1.2. sor 1. oszlop = 2/A1 1.1. sor 4. oszlop
5/BA 1.2.1. sor 1. oszlop + 5/BB 1.2.1. sor 1. oszlop = 2/A1 1.2. sor 3. oszlop
5/BA 1.2.2. sor 1. oszlop + 5/BB 1.2.2. sor 1. oszlop = 2/A1 1.2. sor 4. oszlop
6/A tábla
Ebben a táblázatban a matematikai tartalékot kell bemutatni a módosított 1995. évi XCVI. törvény 76. § (2) bekezdés szerint. (A befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó matematikai tartalékot is itt kell bemutatni az alapok nélkül.)
A 6/A táblában az 1. és 2. oszlop minden esetben a megképzett matematikai tartalékot mutatja, az 3. és 4. oszlop pedig (az 1. és 2. oszlopból) a viszontbiztosításba adott kockázatokra megképzett tartalék nagyságát.
8/B2 tábla
Ezt a táblázatot az 1995. évi XCVI. törvény 108. § (1) bekezdés b) pontjának rendelkezése, valamint a nagy kockázatok és nagy károk határértékeiről szóló 45/1996. (XII. 29.) PM rendelet előírása szerint kell kitölteni.
Egyéb sor: A nagy kockázatok és nagy károk határértékeiről szóló 45/1996. (XII. 29.) PM rendeletben meghatározott nagy károkhoz nem sorolható kárkifizetések.
Az egyéb 1.3, illetve 2.3 sor: A nem nagy kockázattal kapcsolatos nagy kár bemutatása + be nem sorolható nagy kockázat nagy kára + a nagykockázattal kapcsolatban felmerülő összes (nagy vagy nem nagy) kárt kell itt bemutatni.
A biztosítások darabszáma: A nagy kár nagy kockázat fogalmába tartozó biztosítási szerződések darabszámát kell itt megjelölni.
Mindebből a ,,Viszontbiztosítással fedezett nagy kockázatok és nagy károk bemutatása'' alsó táblázat biztosítások darabszáma oszlopba azon biztosítások darabszámát kell beírni, amelyek viszontbiztosítási fedezet alá esnek.
Biztosítás összege: a megfelelő darabszámokhoz tartozó összegeket kell beírni, ahol nincs biztosítási összeg ott a PML (probable maximum loss) is alkalmazható.
Mindebből a ,,Viszontbiztosítással fedezett nagy kockázatok és nagy károk bemutatása'' alsó táblázat oszlopában a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz tartozó biztosítási összegeit kell beírni.
A biztosítási összeg VB-vel fedezett része oszlop: A ,,Viszontbiztosítással fedezett nagy kockázatok és nagy károk bemutatása'' alsó táblázat oszlopában a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz tartozó, a viszontbiztosító által vállalt biztosítási összegeit kell beírni.
Kárkifizetés darabszáma: Az 1. oszlopban bemutatott szerződésekkel kapcsolatos kárkifizetések darabszáma a tárgyidőszakra értelmezve.
Mindebből a ,,Viszontbiztosítással fedezett nagy kockázatok és nagy károk bemutatása'' alsó táblázat oszlopában a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó kárkifizetések darabszámát kell beírni.
Kárkifizetés összege: A 4. oszlopban bemutatott károkhoz tartozó kifizetések teljes összege.
Mindebből a ,,Viszontbiztosítással fedezett nagy kockázatok és nagy károk bemutatása'' alsó táblázat oszlopában a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó kárkifizetések teljes összegét kell beírni.
Viszontbiztosító részesedése a kárkifizetésekből: A ,,Viszontbiztosítással fedezett nagy kockázatok és nagy károk bemutatása'' alsó táblázat oszlopában a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz tartozó a viszontbiztosító partner által a tárgy időszakban már átutalt, lekönyvelt kárkifizetések összegeit kell beírni.
9/A–9/G táblázatok
A 9-es táblázatokban a biztosító befektetéseiről kell számot adni.
A Bit. 86. § (1) bekezdésében meghatározott portfoliónak ,,A pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosítására vonatkozó 2001. évi LXXIV. törvény 10. § (1) bekezdése értelmében: ,, a biztosító az e bekezdésben foglaltaknak 2003. január 1-jéig köteles megfelelni''.
A táblázatokban külön oszlopokban kell ismertetni a forintban, illetve devizában lévő eszközök állományát.
A táblázatokban a könyvelt elszámolásokat kell bemutatni.
A befektetések elért hozama: a könyvelt (főkönyvi) hozam értendő alatta. Pl. a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek (pénzügyileg realizált és az adott időszakra járó elhatárolt tételek), pénzügyileg realizált árfolyamnyereségek/veszteségek, értékvesztések, visszaírt értékvesztések, az adott befektetési portfolióra vonatkoztatva. (Ingatlanok esetében idetartozik a bérleti díj összege.)
Eszköztípusok tartalmi meghatározása:
Egy évnél rövidebb lejáratú állam által kibocsátott állampapír: idetartozik az egy évnél rövidebb lejáratú állampapír, ill. minden olyan egy évnél rövidebb lejáratú értékpapír, amelyben foglalt kötelezettség teljesítéséért az állam készfizető kezességet vállal. (tábla 1.1.1. sor). Idetartoznak az egy évnél rövidebb lejáratú MNB által kibocsátott kötvények is.
Külön soron (1.1.1.1.), kiemelten kell bemutatni a magyar állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat.
Egyéves és egy évnél hosszabb lejáratú állam által kibocsátott állampapír: idetartozik az egyéves és az egy évnél hosszabb lejáratú állampapír, ill. minden olyan egyéves és egy évnél hosszabb lejáratú értékpapír, amelyben foglalt kötelezettség teljesítéséért az állam készfizető kezességet vállal (tábla 1.1.2. sor). Idetartoznak az egyéves és egy évnél hosszabb lejáratú MNB által kibocsátott kötvények is. Külön soron (1.1.2.1.), kiemelten kell bemutatni a magyar állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat.
OECD tagországban székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet által kibocsátott kötvény vagy más hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: idetartoznak a garanciákkal nem fedezett kötvények, nem foglalja magában a hitelintézeti garanciával fedezett kötvényeket.
A táblázatokban az 1.1.3., illetve 1.1.4. soraiban szereplő értékek együttesen adják ki a gazdálkodó szervezet által kibocsátott kötvények teljes állományát.
OECD tagországban székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet által kibocsátott elismert értékpapírpiacra bevezetett részvény: esetén külön részletező sorokon kell bemutatni a magyarországi elismert értékpapírpiacra bevezetett részvényeket (1.3.1.1.), illetve azon belül a Budapesti Értéktőzsdére bevezetetteket (1.3.1.2.)
Felhívjuk a figyelmet, hogy az 1.3 Gazdálkodó szerv által kibocsátott részvényeket három fő csoportra bontva kell bemutatni, ahogy azt a PSZÁF sorkód hierarchia is jelzi.
– 1.3.1. OECD ... részvények, 1.3.1.1. (az előzőből) Magyarországon ... elismert értékpapírpiacra bevezetett részvény. Az 1.3.1.2. BÉT-en jegyzett részvény címen bemutatott eszközök részhalmazát képezik az 1.3.1 OECD ... részvények csoportnak, de nem részhalmaza az 1.3.1.1. Magyarországon ... elismert értékpapírpiacra bevezetett részvények sornak, attól lehet kisebb is, de nagyobb is az összege. Pl. külföldi részvény amit a BÉT-en jegyeznek.
– 1.3.2. OECD tagországban székhellyel rendelkező biztosító, hitelintézet, befektetési vállalkozás, valamint a Bit. 85. § (5) bekezdésben meghatározott Rt. részvényei, 1.3.2.1. (az előzőből) Magyarországon székhellyel rendelkező biztosító, hitelintézet, befektetési vállalkozás, valamint a Bit. 85. § (5) bekezdésben meghatározott Rt. részvényei
– 1.3.3. OECD ... elismert értékpapír piacra be nem vezetett részvény, ezen belül 1.3.3.1. Magyarországon ... elismert értékpapír piacra be nem vezetett részvény.
A befektetési jegyek (1.4–1.4.4.1. sor) soraiban kell bemutatni valamennyi befektetési jegyet, tehát nem a mögötte álló eszköztípusoknak megfelelő besorolásban.
9/A tábla
Ebben a táblázatban a viszontbiztosításba adott termékek után megképzett biztosítástechnikai tartalék fedezeteként a biztosítónál elhelyezett letéteket élet- és nem-életbiztosítási ág bontásban kell ismertetni.
Az 1. Összesen sor 3. oszlop egyenlő a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete alapján a Mérleg Források F) Viszontbiztosítóval szembeni letéti kötelezettségek sor tartalmának megfelelő összeggel.
9/B1 tábla
Ebben a táblázatban a bruttó matematikai tartalék fedezetéül szolgáló eszközök konkrét felsorolását kell megtenni, a módosított 1995. évi XCVI. törvény 86. §-a szerint. (Ez alatt a vagyonregiszterből a matematikai tartalékhoz rendelt állományt kell érteni.)
A táblázat 5–8. oszlopában a tárgyidőszakban az 1–4. oszlopokban szereplő eszközökön elért hozamot kell bemutatni.
9/B2 tábla
Ez a táblázat a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetét képező elkülönített alapok bemutatására szolgál, amelyeknél a biztosító kötelezettséget vállalt a biztosítástechnikai tartalékok elkülönített kezelésére, befektetésére. Az alapok elnevezését az 1. Az alapok nevei oszlopban kell megadni.
Könyv szerinti érték: piaci érték a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 4. § (8) bekezdése alapján.
A táblázat 2. sor 2. oszlop = 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet Mérleg – Eszközök C. A befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások szerződői javára végrehajtott befektetések sorával a beszámolási időszakra értelmezve.
Az 1. oszlopban az egyes alapok elnevezését fel kell tüntetni.
9/C tábla
Ebben a táblázatban a biztosító biztosítástechnikai tartalékai (a matematikai tartalék és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékai nélkül) és biztonsági tőkéje befektetéseit, élet- és nem-életbiztosítási ági bontásban kell bemutatni.
Biztonsági tőke: a módosított 1995. évi XCVI. törvény 79. § szerint.
9/C tábla 7. oszlop 1. sor = 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. számú melléklet Mérleg Forrás C 1.+3.+4.+5.+6. sor a beszámolási időszakra értelmezve.
9/D tábla
Ebben a táblázatban a biztosító biztosítástechnikai tartalékai (a matematikai tartalék és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékai nélkül) és biztonsági tőkéje befektetésein elért hozamot, élet- és nem-életbiztosítási ág bontásban kell bemutatni.
9/F tábla
Kis egyesületeknek nem kell kitölteni!
Ez a táblázat a Biztosító főbb portfolióinak hozamát mutatja be a következők szerint:
A matematikai tartalék esetében (1. sor) a fedezetbe vont eszközök portfoliójára kell a számításokat elvégezni (a teljes befektetési állománynál leírtak szerint).
A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások alapjai esetében (3. sortól) alaponként kell a számítást elvégezni. A befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó alapok elnevezéseit az 1. Alapok nevei oszlopba kell beírni.
A Biztosító teljes befektetési állománya (2. sor): A táblázat második sorában a biztosító teljes befektetési állományát (a 9G táblázatban meghatározott eszközökre vonatkozóan) kell bemutatni az alábbiak szerint:
2. oszlop (Nyitó állomány) és 3. oszlop (Záró állomány): az eszközöket a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 6. §-ában megfogalmazottakkal ellentétben itt piaci értéken kell szerepeltetni.
Az Szt. szabályai szerint a piaci értéken történő értékelés nem kötelező, ugyanakkor ajánlott a portfolió értékének követhetősége és az elért teljesítmény értékelhetőségének érdekében.
A számviteli Korm. rendelet szerint meghatározott eszközöket [a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet Mérleg B) Befektetések + E/2. Bankbetét, pénztár összesen] kell piaci értéken nyilvántartani és a befektetési célra elkülönített pénzbeáramlásokat, illetve a befektetések felszabadításával járó pénzkiáramlásokat naprakészen vezetni annak érdekében, hogy az idővel súlyozott állományváltozások meghatározhatóak legyenek.
A közvetlen piaci értékkel nem bíró eszközök esetében becsléssel kell megállapítani az értékeket. A becslés során alkalmazott elveket, eljárásokat rögzíteni kell.
4. oszlop A befektetési állomány változása (nettó) = Nettó ÁV = a portfolió bevételei mínusz kiadásai az értékelési időszakban.
5. oszlop: A befektetési állomány változásának idővel súlyozott összege (nettó) =
Idővel súlyozott
CF = nettó be-, ill. kifizetések (előjelek); a (t–1; t) időszakban a portfolió vonatkozásában az értékelési időszak záró napjáig;
Ni = az i-edik napi nettó befizetés napjától az értékelési időszak záró napjáig hátralévő napok száma;
T = az értékelési időszak napjainak a száma;
n = a tárgyidőszaki be- és kifizetések száma
6. oszlop: Számláló = Záró állomány mínusz Nyitó állomány mínusz Nettó ÁV
7. oszlop: Nevező = Nyitó állomány plusz Idővel súlyozott ÁV
8. oszlop: A portfolió tárgy időszaki hozama (%) =
[(Záró állomány–Nyitó állomány–Nettó ÁV)/(Nyitó állomány+Idővel súlyozott ÁV)] x 100
9. oszlop: A portfolió évesített hozama (%) =
(A portfolió tárgy időszaki hozama) x 365/(Tárgyidőszak vége – Tárgyidőszak eleje)
10. oszlop: A tárgyidőszak eleje (t–1)= a tárgyévet megelőző év december 31-e, illetve az ,,alap'' tárgy időszaki indításának napja, év, hó, nap számformátumban (a hozam számítása érdekében)
11. oszlop: A tárgyidőszak vége (t)= a tárgyév december 31-e, illetve az ,,alap'' megszüntetésének tárgy évi napja, év. hó. nap számformátumban (a hozam számítása érdekében)
A dátumokat a táblázatban kért ,,éééé.hh.nn'' formában (pl: 1985. 10. 10.) kérjük megadni!
9/G tábla
A biztosító összes befektetett eszközállományát kell ebben a táblázatban ismertetni (unit linked nélkül).
1. sor 3. oszlop = a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet Mérleg B) Befektetések + E/2 Bankbetét, pénztár összesen a beszámolási időszakra vonatkozóan.
10/B tábla
Ebben a táblázatban az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló módosított 1993. évi XCVI. törvény szerint létrehozott és működtetett, valamint a biztosító, vagy a tulajdonában lévő társaság által létrehozott és működtetett pénztárak 268/1997 . (XII. 22.) Korm. rendelet, ill. a 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet alapján végzett ügyleteit, valamint a magánnyugdíj pénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény szerint működő magánnyugdíj pénztárak 282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet alapján végzett vagyonkezelést kell bemutatni.
13/A tábla
A biztosító személyi állományának bemutatására szolgál ez a táblázat.
Hálózat: minden olyan egységet ide kell érteni, amely a központon kívüli, pl. fiók, kirendeltség stb.
Létszám: Az igazgatási dolgozók; a kockázat elbírálók, kárszakértők és kárügyintézők; üzleti dolgozók; saját állományú üzletkötő összesen; állománycsoportra ki nem emelt dolgozók esetében az átlagos állományi létszámot kell megadni.
Bérköltség: itt kell szerepeltetni az ilyen jogcímen a tárgyévben elszámolt bért.
Felső vezetés: idesorolandó a biztosító első számú vezetője, elnök, vezérigazgató, a vezető biztosításmatematikus, a vezető jogtanácsos, a számviteli rendért felelős vezető, vezető orvos és belső ellenőr, és azon egyéb személyek is akik a felső vezetést alkotják.
Üzleti dolgozók: idesorolandók az üzletszerzés közvetlen irányításával foglalkozó dolgozók (pl. instruktorok, üzleti vezetők stb.).
Megbízással dolgozó, egyéb munkatársak: idetartoznak a szerződéssel, megbízással (nem a biztosítóval fennálló munkaviszonyban foglalkoztatott) dolgozó munkatársak (Pl. felügyelő bizottság tagjai, orvosok, szakértők, egyéb választott – külföldi – tisztségviselők stb.).
A 1.2.1. ,,megbízással dolgozó, egyéb munkatársak'' és a 1.2.2.1., 1.2.3.1. ,,egyéni vállalkozó'' sorokban a számított létszámot kell közölni.
A 4. és 10. oszlopban az elszámolt jutalék összegét, a 6. és 12. oszlopban a biztosítás közvetítéssel kapcsolatos valamennyi költséget kell kimutatni.
13/E/1 és 13/E/2 tábla
Az ügynökökről szóló adatszolgáltatási táblák kitöltése kapcsán a következő szempontok figyelembevétele szükséges:
A természetes személyek esetén a név feltüntetése a következő sorrendben történjen: vezetéknév, keresztnév, és csak ezt követően a név dr., ifj., id., özv. stb. tagját (amennyiben van). A név mezőben kizárólag az ügynök neve kerülhet feltüntetésre.
Az egyéni vállalkozókat a természetes személyek között kell kimutatni, egyedi azonosításra alkalmas módon.
A ,,Cégnév'' sorban kizárólag a jogi személy megnevezése kerüljön feltüntetésre. Vezető és egyéb kapcsolattartó személy neve itt ne szerepeljen.
A vállalkozói igazolvány száma, cégjegyzékszám és adószám adatokat tagolás és kötőjel nélkül kell megadni.
Az adatszolgáltatás e két tábláját – a rendelet általános rendelkezésétől – mely szerint az a biztosító adatszolgáltatásait a Felügyelet által meghatározott számítógépes adathordozón és annak formátuma szerint kell teljesíteni, és azt írásban is meg kell küldeni. – eltérően csak elektronikus formában, floppy lemezen kell megküldeni.
15 táblák
Szavatoló tőke számítási táblázatok:
A kitöltendő táblázat egyes sorai pontosan beazonosíthatók a Bit 5. számú mellékletében szereplő adatsorokkal, mert a kitöltendő táblázat sorai az 5. számú melléklet sorrendjét követik.
Az utolsó üzleti év alatt az utolsó négy negyedévet kell érteni.
A ,,bruttó'' kifejezést a ,,viszontbiztosítás beszámítása nélküli'' értelemben kell használni.
Az éves számítás egyes sorai megfeleltethetők a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet mérleg, illetve eredménykimutatás egyes sorainak. A kitöltési útmutató a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendeletben meghatározott mérleg, illetve eredménykimutatás sémák soraira hivatkozik. A beszámolási időszakra kell a hivatkozott mérleg és eredménykimutatási sorokat értelmezni.
A 2002. I., II., III. negyedéves számítások esetén a ,,C'' viszontbiztosítási viszonyszám a 2001. évi megfelelő viszontbiztosítási viszonyszámmal helyettesíthető.
15/A/1 tábla
1. sor: bruttó díjelőírás, az eredménykimutatás A/1.a) sora a beszámolási időszakra értelmezve (az 5 sz. mell. A. I. a = sorában az első két tétel összege)
2. sor: az 5. sz. mellékletében A. I. eredmény számításának ,,a ='' sorában a harmadik tétel (pozitív előjellel)
3. sor: az 1. sor eredményéből a 2. sort ki kell vonni
4. sor: eredménykimutatás A/04.aa)+A/04.b) sora a beszámolási időszakra értelmezve
5. sor: eredménykimutatás A/04.aa)1.+A/04.ba) sora a beszámolási időszakra értelmezve
6. sor: az 5. sz. mell. A. I. bekezdésének c értéke, amely itt és a többi analóg helyen 0-nak veendő abban az esetben, ha a nevező 0; ide és a többi analóg helyre akkor is a megfelelő hányados értékét kell beírni, amennyiben az kisebb, mint az 5. számú mellékletben található limit (0,5, illetve 0,85)
7. sor: az 5. sz. mell. A) I. képlete szerint: (a1 x 0,18 x a2 x 0,16) x c, de a számítás során c értéke legalább 0,5-nek veendő
8. sor: az 5. sz. mell. A) II. bekezdésében ,,az átlagolási időszak'' meghatározása alapján az időszak hossza években kifejezve;
9. sor: az elmúlt k üzleti év bruttó kárainak összege, az A2 A károk részletezése táblázat alapján
10. sor: a 9. sor eredményét kell elosztani a 8. sor eredményével: b = a / k
11. sor: az 5. sz. mell. A) II. bekezdésének képlete szerint: (b1 x 0,26+b2 x 0,23) x d, ahol d megegyezik a 6. sorban szereplő c értékével, és a számítás során d értéke legalább 0,5-nek veendő
12. sor: az I. eredmény (7. sor) és a II. eredmény (11. sor) közül a nagyobbik érték
15/A/2 tábla
A 2. sorba kerülnek az utolsó üzleti negyedév káradatai, a 3. sorba az azt megelőző negyedév káradatai, stb.
2. oszlop: az adott negyedév (kármegtérülésekkel csökkentett) bruttó kárkifizetései: eredménykimutatás A/04.aa)1. – A/04.ac) sora a beszámolási időszakra értelmezve
3. oszlop: az adott negyedév bruttó függőkár-tartalékának változása: A/04.ba) sora a beszámolási időszakra értelmezve
4. oszlop: az előző két oszlop összege
A 2002. január 1-je előtti évek negyedéves kár és tartalék adatait lehet az éves adatok negyedrészével becsülni.
15/B tábla
1. sor: a befektetési egységekhez kötött életbiztosítás ágazathoz tartozó szerződések matematikai tartalékait itt nem kell szerepeltetni
2. sor: az 1. sor eredményéből le kell vonni a vb-be adott részre eső tartalékot, függetlenül attól, hogy a biztosító azt a részt megképezte-e
3. sor: c = b / a
4. sor: az 5. sz. mell. BI. I. képlete szerint: a x c x 0,04, de a számítás során c értéke legalább 0,85-nek veendő*
5. – 10. sorok: az 5. sz. mell. BI. II. meghatározásai szerint
11. sor: c = (b1+b2+b3) / (a1+a2+a3)
12. sor: az 5. sz. mell. BI. II. képlete szerint: (a1 x 0,003+a2 x 0,0015+a3 x 0,001) x c, de a számítás során c értéke legalább 0,5-nek veendő*
13. sor: a 4. sor, illetve a 12. sor eredményének összege
14. sor: az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó nem-életbiztosítási kockázatok bruttó díjbevétele az utolsó négy üzleti negyedévben
15. sor: a 14. sorhoz tartozó díjrészt terhelő adók és illetékek
16. sor: a 14., illetve a 15. sor eredményének a különbsége
17–19. sorok meghatározása megegyezik az A/1 tábla 4–6. sorának meghatározásával, csak itt az életbiztosításokhoz kapcsolódó nem-életbiztosítási kockázatok adatait kell alapul venni
20. sor: az 5. sz. mell. BII. képlete szerint: (a1 x 0,18+a2 x 0,16) x c, de a számításnál c értéke legalább 0,5-nek veendő*
21–22. sorok: az 5. sz. mell. BIII. I. meghatározásai szerint; a befektetési egységekhez kötött életbiztosítás ágazathoz tartozó szerződések matematikai tartalékait is itt kell szerepeltetni
23–24. sorok: a 21., illetve 22. sor eredményéből le kell vonni a vb-be adott részre eső tartalékot, függetlenül attól, hogy a biztosító azt a részt megképezte-e
25. sor: c = (b1+b2) / (a1+a2);
26. sor: az 5. sz. mell. B) III./I. bekezdésének képlete szerint: (a1 x 0,04+a2 x 0,01) x c, de a számításnál c értéke legalább 0,85-nek veendő*
27–28. sorok: az 5. sz. mell. B) III. bekezdésének meghatározásai szerint
28. sor: c = b / a
30. sor: az 5. sz. mell. BIII. II. képlete szerint: a x c x 0,003, de a számításnál c értéke legalább 0,5-nek veendő*
31. sor: a 26., illetve a 30. sor eredményének az összege
32. sor: a 13., a 20., illetve a 31. sor eredményének az összege
*Amennyiben a biztosító egyesület díjbevétele nem haladja meg a 150 millió forintot, úgy a viszontbiztosítói viszonyszámmal való számoláskor a teljes viszontbiztosítást is figyelembe lehet venni.
15/C tábla
1. sor: az A/1 Minimális szavatoló tőke számítás, nem-élet ág táblázat utolsó sora
2. sor: a B Minimális szavatoló tőke számítás, élet ág táblázat utolsó sora
3. sor: az előző két sor összege
15/D tábla
1. sor: a mérleg Források A. sora a beszámolási időszak végén
2. sor: a mérleg Források B. sora a beszámolási időszak végén
3. sor: a mérleg Eszközök A. sora a beszámolási időszak végén
4–6. sor: A Bit. 78. § (1)–(3) bekezdése szerint
16. tábla:
A Biztosító saját tőkéjének és annak elemeinek bemutatását szolgálja, ezer forintban.
A táblázat sorai megegyeznek a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. számú melléklet Mérleg Források A. Saját tőke megfelelő sorainak, illetve a B. Alárendelt kölcsöntőkének, a beszámolási időszakra vonatkozóan.
5. számú melléklet az 57/2002. (XII. 30.) PM rendelethez
6. számú melléklet az 57/2002. (XII. 30.) PM rendelethez
Kitöltési útmutató az éves belső adatszolgáltatási rendszeréhez azon egyesületi formában működő biztosítók számára, amelyek megfelelnek
a Bit. 80. § (3) c) pontjában és a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 2. § (3) és (4) bekezdésében foglaltaknak
a Bit. 80. § (3) c) pontjában és a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 2. § (3) és (4) bekezdésében foglaltaknak
A táblázatoknak minden esetben a tárgyidőszak egészére vonatkozó adatokat kell tartalmazniuk.
1/A tábla
Ebben a táblázatban a nem-életbiztosítási ág biztosítási szerződéseinek darabszámát, illetőleg annak változásait kell bemutatni, ágazatonként.
Az 1/A tábla kizárólag a díjmentes és az egyszeri díjas nem-életbiztosítási szerződések nélküli állomány-darabszámát tartalmazza.
A nem-életbiztosítási állomány-darabszámhoz rendelt állománydíjat tartalmazó 1/C tábla valamennyi, a biztosító állományában lévő szerződés állománydíját tartalmazza.
Tekintettel arra, hogy az egyszeri díjas termékek nem állományosíthatók, azok itt nem szerepelnek, csakúgy, mint a díjmentesített állomány, hiszen ez utóbbira díjat már nem vár a biztosító.
Nyitóállomány: tartalmazza a tárgyévet megelőző év december 31-én hatályban lévő biztosítási szerződések darabszámát.
Indexálások: Az oszlopban az indexált állomány darabszámát kell szerepeltetni, és a január 1-jei indexálásokat is a 2. oszlop tartalmazza. Az indexált állomány nem lehet nagyobb, mint az elő oszlopban szereplő érték.
Törlés érdekmúlás miatt: idetartozik a lejáratkori megszűnés és a szüneteltetés (is).
Egyéb megszűnés: idetartozik a felmondás is.
Amennyiben a biztosító a megadott szempontok szerint az állományvesztést nem tudja megbontani, azt a 6. oszlopban, egy összegben kell szerepeltetni. A csomagbiztosítások egy darabnak számítanak. A termék díjfelosztásakor kapott legnagyobb arányú díjrész szerinti biztosítási kockázati csoporthoz kell sorolni őket.
A szerződések módosításából vagy átdolgozásából eredő változást a következő módon kell megjeleníteni: az egyéb megszűnés oszlopban kell kivezetni a módosításra vagy átdolgozásra került szerződés addigi állományát, ezzel egyidejűleg a szaporulat oszlopban kell szerepeltetni a létrejött módosított vagy átdolgozott szerződés új állományát.
1/C tábla
Ebben a táblázatban a nem-életbiztosítási ág állományilag nyilvántartott biztosítási szerződéseinek éves állománydíját kell bemutatni.
Nyitóállomány: tartalmazza a tárgyévet megelőző év december 31-én hatályban lévő biztosítási szerződések részletfizetési pótdíj nélküli állománydíját.
Indexálások: Az indexált állományok állománydíjának indexálásból adódó növekményét kell a 2. oszlopban feltüntetni.
A szerződések módosításából vagy átdolgozásából eredő állománydíj-változást a következő módon kell megjeleníteni: az egyéb megszűnés oszlopban kell kivezetni a módosításra vagy átdolgozásra került szerződés addigi állománydíját, ezzel egyidejűleg a szaporulat oszlopban kell szerepeltetni a létrejött módosított vagy átdolgozott szerződés új állománydíját.
1/E tábla
A táblázatban a biztosító főbb termékeire vonatkozó szerződés-számot, díjbevételt és kárkifizetést kell bemutatni, függetlenül attól, hogy egyszeri vagy folyamatos díjfizetésű. A termék díjfelosztásakor kapott legnagyobb arányú díjrész szerinti biztosítási kockázati csoporthoz kell sorolni őket. Az 1.1.–1.5. sorok összege nem lehet nagyobb az 1. sorban szereplő összegnél.
2/A1 tábla
Ebben a táblázatban a biztosító díjbevételét kell bemutatni kockázati csoportonként.
Díjbevétel: a 192/2000. (IX. 24.) Korm. rendelet 3. számú melléklet eredmény kimutatás 01. a) sora.
Beszámolási időszakra megszolgált díj: a 192/2000. (IX. 24.) Korm. rendelet 3. sz. melléklet alapján az eredmény kimutatás 01. sor.
3/A1 tábla
A táblázatban be kell mutatni élet- és nem-életbiztosítási ág bontásban a káresetek darabszámát (1. és 3. oszlop) és a káresetekre történt kárkifizetéseket, vagyis a megtérülésekkel csökkentett kárösszeget (2. oszlop): a 192/2000. (IX. 24.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete eredmény kimutatás 04. sor aa) 1. pontból levonva 04. sor ac) pont szerinti abszolút összeg.
4/A tábla
Ebben a táblázatban a biztosító szerzési, igazgatási, kárrendezési költségeit kell bemutatni.
Igazgatási költség: a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete eredmény kimutatás 06. sor c) pontból.
Kárrendezési költség: ebben az oszlopban az adott beszámolási időszak ilyen címen történt összes kifizetést kell érteni, a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete eredmény kimutatás 04. sor ab) pontból.
5/AA tábla
Ezek a táblázatok a biztosító passzív viszontbiztosításainak bemutatására szolgálnak.
Belföldi biztosító: Magyarországon cégbíróságon bejegyzett biztosító, fióktelep.
Külföldi biztosító: Magyarországon cégbíróságon be nem jegyzett biztosító.
Csak a könyvelt adatokat kell bemutatni.
A viszontbiztosítónak átadott díj:
5/AA 1. sor 1. oszlop = 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete alapján eredmény kimutatás 01. sor b) pont
A viszontbiztosítótól kapott jutalék és nyereségrészesedés:
5/AA 1. sor 2. oszlop = 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete alapján eredmény kimutatás 06. sor d) pont
A viszontbiztosító kármegtérítése:
5/AA 1. sor 3. oszlop = 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete alapján eredmény kimutatás 04. sor ac) pont
5/AC tábla
A viszontbiztosítókat a biztosítási összeg nagysága szerint, honosságuk megjelölésével kell megadni.
5/AC táblázat 1. sor 3. oszlop = 5/AA 1. sor 1. oszlop
8/A tábla
A káringadozási tartalék képzését és felhasználását kell a táblázatban ismertetni.
4. oszlop 1. sor = mérleg C) Biztosítástechnikai tartalékok 5. sor
8/C tábla
A 8/A. táblákban szerepelő biztosítástechnikai tartalékokon kívüli biztosítástechnikai tartalékok képzését és felhasználását kell ebben a táblázatban ismertetni.
8/D tábla
Ebben a táblázatban az ágazatok biztosítástechnikai eredményét kell bemutatni összesen, illetve a káringadozási tartalék figyelmen kívül hagyásával.
9/C, 9/D és 9/G táblák
A 9-es táblázatokban a biztosító befektetéseiről kell számot adni.
A Bit. 86. § (1) bekezdésében meghatározott portfoliónak ,,A pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosítására vonatkozó 2001. évi LXXIV. törvény 10. § (1) bekezdése értelmében: ,,a biztosító az e bekezdésben foglaltaknak 2003. január 1-jéig köteles megfelelni''.
A táblázatokban külön oszlopokban kell ismertetni a forintban, illetve devizában lévő eszközök állományát.
A táblázatokban a könyvelt elszámolásokat kell bemutatni.
A befektetések elért hozama: a könyvelt (főkönyvi) hozam értendő alatta. Pl. a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek (pénzügyileg realizált és az adott időszakra járó elhatárolt tételek), pénzügyileg realizált árfolyamnyereségek/veszteségek, értékvesztések, visszaírt értékvesztések, az adott befektetési portfolióra vonatkoztatva. (Ingatlanok esetében idetartozik a bérleti díj összege.)
Eszköztípusok tartalmi meghatározása:
Egy évnél rövidebb lejáratú állam által kibocsátott állampapír: idetartozik az egy évnél rövidebb lejáratú állampapír, ill. minden olyan egy évnél rövidebb lejáratú értékpapír, amelyben foglalt kötelezettség teljesítéséért az állam készfizető kezességet vállal (tábla 1.1.1. sor). Idetartoznak az egy évnél rövidebb lejáratú MNB által kibocsátott kötvények is.
Külön soron (1.1.1.1.), kiemelten kell bemutatni a magyar állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat.
Egyéves és egy évnél hosszabb lejáratú állam által kibocsátott állampapír: idetartozik az egyéves és az egy évnél hosszabb lejáratú állampapír, ill. minden olyan egyéves és egy évnél hosszabb lejáratú értékpapír, amelyben foglalt kötelezettség teljesítéséért az állam készfizető kezességet vállal (tábla 1.1.2. sor). Idetartoznak az egyéves és egy évnél hosszabb lejáratú MNB által kibocsátott kötvények is. Külön soron (1.1.2.1.), kiemelten kell bemutatni a magyar állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat.
OECD tagországban székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet által kibocsátott kötvény vagy más hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: idetartoznak a garanciákkal nem fedezett kötvények, nem foglalja magában a hitelintézeti garanciával fedezett kötvényeket.
A táblázatokban az 1.1.3., illetve 1.1.4. soraiban szereplő értékek együttesen adják ki a gazdálkodó szervezet által kibocsátott kötvények teljes állományát.
OECD tagországban székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet által kibocsátott elismert értékpapírpiacra bevezetett részvény: esetén külön részletező sorokon kell bemutatni a magyarországi elismert értékpapírpiacra bevezetett részvényeket (1.3.1.1.), illetve azon belül a Budapesti Értéktőzsdére bevezetetteket (1.3.1.2.).
Az 1.3 Gazdálkodó szerv által kibocsátott részvényeket három fő csoportra bontva kell bemutatni, ahogy azt a PSZÁF sorkód hierarchia is jelzi.
– 1.3.1. OECD ... részvények, 1.3.1.1. (az előzőből) Magyarországon ... elismert értékpapírpiacra bevezetett részvény. Az 1.3.1.2. BÉT-en jegyzett részvény címen bemutatott eszközök részhalmazát képezik az 1.3.1 OECD ... részvények csoportnak, de nem részhalmaza az 1.3.1.1. Magyarországon ... elismert értékpapírpiacra bevezetett részvények sornak, attól lehet kisebb is, de nagyobb is az összege. Pl. külföldi részvény amit a BÉT-en jegyeznek.
– 1.3.2. OECD tagországban székhellyel rendelkező biztosító, hitelintézet, befektetési vállalkozás, valamint a Bit. 85. § (5) bekezdésben meghatározott Rt. részvényei, 1.3.2.1. (az előzőből) Magyarországon székhellyel rendelkező biztosító, hitelintézet, befektetési vállalkozás, valamint a Bit. 85. § (5) bekezdésben meghatározott Rt. részvényei
– 1.3.3. OECD ... elismert értékpapír piacra be nem vezetett részvény, ezen belül 1.3.3.1. Magyarországon ... elismert értékpapírpiacra be nem vezetett részvény.
A táblázatokban a könyvelt (főkönyvi) elszámolásokat kell bemutatni.
A befektetési jegyek (1.4–1.4.4.1. sor) soraiban kell bemutatni valamennyi befektetési jegyet, tehát nem a mögötte álló eszköztípusoknak megfelelő besorolásban.
9/C tábla
A táblában a biztosító nem-életbiztosítási ági biztosítástechnikai tartalékai és biztonsági tőkéje befektetéseit kell bemutatni.
Biztonsági tőke: a módosított 1995. évi XCVI. törvény 79. § szerint.
3. oszlop 1. sor = mérleg C) Biztosítástechnikai tartalékok sor [192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet szerint].
9/D tábla
A biztosító biztosítástechnikai tartalékai és biztonsági tőkéje befektetéseinek hozamát kell ebben a táblázatban ismertetni.
9/G tábla
A biztosító összes befektetett eszközállományát (tehát a biztosítástechnikai tartalék és a biztonsági tőke fedezet mellett a további eszközöket is beleértve) ebben a táblázatban kell ismertetni.
1. sor 3. oszlop = a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet Mérleg B) Befektetések + E/2 Bankbetét, pénztár összesen.
13/A tábla
A biztosító személyi állományának bemutatására szolgál a táblázat.
Létszám: az igazgatási dolgozók; a kockázat elbírálók, kárszakértők és kárügyintézők; üzleti dolgozók; saját állományú üzletkötő összesen esetében az átlagos állományi létszámot kell megadni.
Bérköltség: itt kell szerepeltetni az ilyen jogcímen a tárgyévben elszámolt bért.
Felső vezetés: idesorolandó a biztosító első számú vezetője, elnök, a vezető biztosításmatematikus, a vezető jogtanácsos, a számviteli rendért felelős vezető, valamint az egyesületi titkár és azon egyéb személyek is, akik a felső vezetést alkotják.
Üzleti dolgozók: idesorolandók az üzletszerzés közvetlen irányításával foglalkozó dolgozók (pl. instruktorok, üzleti vezetők stb.).
Megbízással dolgozó, egyéb munkatársak: idetartoznak a szerződéssel, megbízással (nem biztosítóval fennálló munkaviszonyban foglalkoztatott) dolgozó munkatársak (pl. felügyelő bizottság tagja, orvosok, szakértők, stb.).
A 1.2.1. ,,megbízással dolgozó, egyéb munkatársak'' és a 1.2.2. ,,egyéni vállalkozó'' sorokban a számított létszámot kell közölni.
A 4. oszlopban az elszámolt jutalék összegét, a 6. oszlopban a biztosítás közvetítéssel kapcsolatos valamennyi költséget kell kimutatni, a jutalékok terhére elszámolt tárgyidőszaki költséggel együtt.
13/B tábla
A biztosító azon vezető tisztségviselőit kell itt bemutatni, amelyeket az egyesület alkalmaz, ill. alkalmaznia kell.
Fel kell tüntetni a legmagasabb szakmai képesítést a Bit.-ben foglaltak szerint.
14/A és 14/B tábla
Ez a két táblázat a biztosítókhoz írásban, szóban, elektronikus úton beérkezett, és nyilvántartásba vett, a biztosító tevékenységével kapcsolatos panaszokat, valamint a peres ügyeket hivatott bemutatni. Egy biztosítási ügyhöz érkezett megkeresések (így a fellebbezés is) nem számít újabb panaszügynek.
Összes szerződés darabszáma: az 1/A tábla adatai szerint.
A ,,csomagbiztosítások'' egy darabnak számítanak. A termék díjfelosztásakor kapott legnagyobb arányú díjrész szerinti biztosítási ágazathoz kell sorolni őket.
Pervesztés: a polgári perrendtartásról szóló törvény gyakorlata szerint értelmezendő. Ide kell sorolni a legfeljebb 49% mértékben pervesztes ügyeket.
Pernyerés: a Polgári Törvénykönyv gyakorlata szerint értelmezendő. Ide kell sorolni a legalább 50% mértékben pernyertes ügyeket.
(Mind a 14/A, mind a 14/B táblázatban a tárgyévben folyamatba tett, és a tárgyévben lezárt pereket kell feltüntetni.)
A 14/A táblázat 6. és 7. oszlopa esetében a biztosító által kezdeményezett perek megnyerése, ill. elvesztése a biztosító szemszögéből értelmezendő. A 9. és 10. oszlopban az ügyfelek által kezdeményezett perek esetében a pervesztést és pernyerést az ügyfél szemszögéből kell megjelölni.
A 14/B táblázat egésze a biztosító szemszögéből vizsgálja az adatokat. A 14/B táblázat 1. oszlopa összhangban kell álljon a 14/A táblázat 10. oszlopával; 2. oszlopa a 14/A táblázat 7. oszlopával; a 4. oszlopa a 14/A táblázat 9. oszlopával; az 5. oszlop pedig a 14/A táblázat 6. oszlopával.
14/A 6. és 7. oszlop, valamint 9. és 10. oszlop: egyezségi megállapodás esetén, annak tartalma szerinti besorolást kell alkalmazni.
14/A tábla 5., 6., 7. oszlop tartalmazza biztosított tudomására hozott pereket.
A 14/B tábla 3. oszlop = (14/B tábla 1.+2. oszlop) / (3/A1. tábla 2. oszlop).
A 14/B tábla 6. oszlop = (14/B tábla 4.+5. oszlop) / (3/A1. tábla 2. oszlop).
15 táblák
Szavatoló tőke számítási táblázatok:
A Bit. 77. § (4) bekezdésének értelmében a 80. § (3) bekezdés c) pontja szerinti feltételeknek eleget tevő biztosító egyesület legalább a tárgyév utolsó napjára köteles meghatározni minimális szavatoló tőke szükségletét, annak számítását és fedezetének kimutatását az éves beszámolóval egyidejűleg el kell készíteni és a Felügyelet részére meg kell küldeni.
A kitöltendő táblázat egyes sorai pontosan beazonosíthatók a Bit. 5. számú mellékletében szereplő adatsorokkal, mert a kitöltendő táblázat sorai az 5. számú melléklet sorrendjét követik.
A ,,bruttó'' kifejezést a ,,viszontbiztosítás beszámítása nélküli'' értelemben kell használni.
Az éves számítás egyes sorai megfeleltethetők a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet mérleg, illetve eredménykimutatás egyes sorainak. A kitöltési útmutató a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendeletben meghatározott mérleg, illetve eredménykimutatás sémák soraira hivatkozik.
15/A/1 tábla
1. sor: bruttó díjelőírás, az eredménykimutatás A/1.a) sora a beszámolási időszakra értelmezve (az 5. sz. mell. A. I. a = sorában az első két tétel összege)
2. sor: az 5. sz. mell. A. I. a = sorában a harmadik tétel (pozitív előjellel)
3. sor: az 1. sor eredményéből a 2. sort ki kell vonni
4. sor: eredménykimutatás A/04.aa)+A/04.b) sora a beszámolási időszakra értelmezve
5. sor: eredménykimutatás A/04.aa)1.+A/04.ba) sora a beszámolási időszakra értelmezve
6. sor: az 5. sz. mell. A. I. bekezdésének c értéke, amely itt és a többi analóg helyen 0-nak veendő abban az esetben, ha a nevező 0; ide és a többi analóg helyre akkor is a megfelelő hányados értékét kell beírni, amennyiben az kisebb, mint az 5. számú mellékletben található limit (0,5, illetve 0,85)
7. sor: az 5. sz. mell. A) I. képlete szerint: (a1 x 0,18+a2 x 0,16) x c, de a számítás során c értéke legalább 0,5-nek veendő
8. sor: az 5. sz. mell. A) II. bekezdésében ,,az átlagolási időszak'' meghatározása alapján az időszak hossza években kifejezve;
9. sor: az elmúlt k üzleti év bruttó kárainak összege, az A2 A károk részletezése táblázat alapján
10. sor: a 9. sor eredményét kell elosztani a 8. sor eredményével: b=a/k
11. sor: az 5. sz. mell. A) II. bekezdésének képlete szerint: (b1 x 0,26+b2 x 0,23) x d, ahol d megegyezik a 6. sorban szereplő c értékével, és a számítás során d értéke legalább 0,5-nek veendő
12. sor: az I. eredmény (7. sor) és a II. eredmény (11. sor) közül a nagyobbik érték
15/A/2 tábla
Az 1. sorba kerülnek az utolsó üzleti negyedév káradatai, a 2. sorba az azt megelőző negyedév káradatai stb.
1. oszlop: az adott negyedév (kármegtérülésekkel csökkentett) bruttó kárkifizetései: eredménykimutatás A/04.aa)1.–A/04.ac) sora a beszámolási időszakra értelmezve
2. oszlop: az adott negyedév bruttó függőkár-tartalékának változása: A/04.ba) sora a beszámolási időszakra értelmezve
3. oszlop: az előző két oszlop összege
15/D tábla
1. sor: a mérleg Források A. sora (illetve negyedéves számítás esetén annak várható aktuális értéke) a beszámolási időszak végén
2. sor: a mérleg Források B. sora (illetve negyedéves számítás esetén annak várható aktuális értéke) a beszámolási időszak végén
3. sor: a mérleg Eszközök A. sora (illetve negyedéves számítás esetén annak várható aktuális értéke) a beszámolási időszak végén
4–6. sor: a Bit. 78. § (1)–(3) bekezdése szerint
7. számú melléklet az 57/2002. (XII. 30.) PM rendelethez
8. számú melléklet az 57/2002. (XII. 30.) PM rendelethez
Kitöltési útmutató a negyedéves belső adatszolgáltatási rendszeréhez azon egyesületi formában működő biztosítók számára, amelyek megfelelnek
a Bit. 80. § (3) c) pontjában és a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 2. § (3) és (4) bekezdésében foglaltaknak
a Bit. 80. § (3) c) pontjában és a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 2. § (3) és (4) bekezdésében foglaltaknak
A táblázatoknak minden esetben a tárgy időszak egészére vonatkozó adatokat kell tartalmazniuk.
1/A tábla
Ebben a táblázatban a nem-életbiztosítási ág biztosítási szerződéseinek darabszámát, illetőleg annak változásait kell bemutatni, ágazatonként.
Az I/A tábla kizárólag a díjmentes és az egyszeri díjas nem-életbiztosítási szerződések nélküli állomány-darabszámát tartalmazza.
A nem-életbiztosítási állomány-darabszámhoz rendelt állománydíjat tartalmazó 1/C tábla valamennyi, a biztosító állományában lévő szerződés állománydíját tartalmazza.
Tekintettel arra, hogy az egyszeri díjas termékek nem állományosíthatók, azok itt nem szerepelnek, csakúgy, mint a díjmentesített állomány, hiszen ez utóbbira díjat már nem vár a biztosító.
Nyitóállomány: tartalmazza a tárgyévet megelőző év december 31-én hatályban lévő biztosítási szerződések darabszámát.
Indexálások: a január 1-jei indexálásokat is a 2. oszlop tartalmazza.
Törlés érdekmúlás miatt: idetartozik a lejáratkori megszűnés és a szüneteltetés (is).
Egyéb megszűnés: idetartozik a felmondás is.
Amennyiben a biztosító a megadott szempontok szerint az állományvesztést nem tudja megbontani, azt a 6. oszlopban, egy összegben kell szerepeltetni. A csomagbiztosítások egy darabnak számítanak. A termék díjfelosztásakor kapott legnagyobb arányú díjrész szerinti biztosítási kockázati csoporthoz kell sorolni őket.
A szerződések módosításából vagy átdolgozásából eredő változást a következő módon kell megjeleníteni: az egyéb megszűnés oszlopban kell kivezetni a módosításra vagy átdolgozásra került szerződés addigi állományát, ezzel egyidejűleg a szaporulat oszlopban kell szerepeltetni a létrejött módosított vagy átdolgozott szerződés új állományát.
1/C tábla
Ebben a táblázatban a nem-életbiztosítási ág állományilag nyilvántartott biztosítási szerződéseinek éves állománydíját kell bemutatni.
Nyitóállomány: tartalmazza a tárgyévet megelőző év december 31-én hatályban lévő biztosítási szerződések részletfizetési pótdíj nélküli állománydíját.
Indexálások: Az indexált állományok állománydíjának indexálásból adódó növekményét kell a 2. oszlopban feltüntetni.
A szerződések módosításából vagy átdolgozásából eredő állománydíj-változást a következő módon kell megjeleníteni: az egyéb megszűnés oszlopban kell kivezetni a módosításra vagy átdolgozásra került szerződés addigi állománydíját, ezzel egyidejűleg a szaporulat oszlopban kell szerepeltetni a létrejött módosított vagy átdolgozott szerződés új állománydíját.
1/E tábla
A táblázatban a biztosító főbb termékeire vonatkozó szerződésszámot, díjbevételt és kárkifizetést kell bemutatni függetlenül attól, hogy egyszeri vagy folyamatos díjfizetésű. A termék díjfelosztásakor kapott legnagyobb arányú díjrész szerinti biztosítási kockázati csoporthoz kell sorolni őket. Az 1.1–1.5. sorok összege nem lehet nagyobb az 1. sorban szereplő összegnél.
2/A1 tábla
Ebben a táblázatban a biztosító díjbevételét kell bemutatni kockázati csoportonként.
Díjbevétel: a 192/2000. (IX. 24.) Korm. rendelet 3. számú melléklet eredmény kimutatás 01. a) sora, a beszámolási időszakra értelmezve.
Beszámolási időszakra megszolgált díj: a 192/2000. (IX. 24.) Korm. rendelet 3. sz. melléklet alapján az eredmény kimutatás 01. sor a beszámolási időszakra értelmezve.
3/A1 tábla
A táblázatban be kell mutatni élet- és nem-életbiztosítási ág bontásban a tárgy negyedévben bekövetkezett káresetek darabszámát (l. és 3. oszlop) és a káresetekre történt kárkifizetéseket, vagyis a megtérülésekkel csökkentett kárösszeget (2. oszlop): a 192/2000. (IX. 24.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete eredmény kimutatás 04. sor aa) 1. pontból levonva 04. sor ac) pont szerinti abszolút összeg, a beszámolási időszakra értelmezve.
4/A tábla
Ebben a táblázatban a biztosító szerzési, igazgatási, kárrendezési költségeit kell bemutatni.
Szerzési költség: a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete eredmény kimutatás 06. sor a) +/–b) pontból a beszámolási időszakra értelmezve.
Igazgatási költség: a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete eredmény kimutatás 06. sor c) pontból a beszámolási időszakra értelmezve.
Kárrendezési költség: ebben az oszlopban az adott beszámolási időszak ilyen címen történt összes kifizetést kell érteni, a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete eredmény kimutatás 04. sor ab) pontból a beszámolási időszakra értelmezve.
4/C tábla
A biztosítónak a beszámolási időszakban felmerült és elszámolt anyagjellegű ráfordításait személyi jellegű ráfordításait, értékcsökkenési leírást és az egyéb ráfordításokat kell itt bemutatni. Ezek az adatok a IV. negyedév végén rendre megegyeznek a számviteli törvény Szt. 2. számú mellékletében bemutatott ,,A'' változat szerinti eredménykimutatós IV., V.,VI., illetve VII. soraival.
5/AA tábla
Ezek a táblázatok a biztosító passzív viszontbiztosításainak bemutatására szolgálnak.
Belföldi biztosító: Magyarországon cégbíróságon bejegyzett biztosító, fióktelep.
Külföldi biztosító: Magyarországon cégbíróságon be nem jegyzett biztosító.
Csak a könyvelt adatokat kell bemutatni.
A viszontbiztosítónak átadott díj:
5/AA 1. sor 1. oszlop = 192/2000. (X. 24.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete alapján eredmény kimutatás 01. sor b) pont a beszámolási időszakra értelmezve.
A viszontbiztosítótól kapott jutalék és a nyereségrészesedés:
5/AA 1. sor 2. oszlop = 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete alapján eredmény kimutatás 06. sor d) pont a beszámolási időszakra értelmezve.
A viszontbiztosító kármegtérítése:
5/AA 1. sor 3. oszlop = 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete alapján eredmény kimutatás 04. sor aa) 2. pont a beszámolási időszakra értelmezve.
9/C, 9/D és 9/G táblák
A 9-es táblázatokban a biztosító befektetéseiről kell számot adni.
A Bit. 86. § (1) bekezdésében meghatározott portfoliónak ,,A pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosítására vonatkozó 2001. évi LXXIV. törvény 10. § (1) bekezdése értelmében: ,,a biztosító az e bekezdésben foglaltaknak 2003. január 1-jéig köteles megfelelni''.
A táblázatokban külön oszlopokban kell ismertetni a forintban, illetve devizában lévő eszközök állományát.
A táblázatokban a könyvelt elszámolásokat kell bemutatni.
A befektetések elért hozama: a könyvelt (főkönyvi) hozam értendő alatta. Pl. a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek (pénzügyileg realizált és az adott időszakra járó elhatárolt tételek), pénzügyileg realizált árfolyamnyereségek/veszteségek, értékvesztések, visszaírt értékvesztések, az adott befektetési portfolióra vonatkoztatva. (Ingatlanok esetében ide tartozik a bérleti díj összege).
Eszköztípusok tartalmi meghatározása:
Egy évnél rövidebb lejáratú állam által kibocsátott állampapír: idetartozik az egy évnél rövidebb lejáratú állampapír, ill. minden olyan egy évnél rövidebb lejáratú értékpapír, amelyben foglalt kötelezettség teljesítéséért az állam készfizető kezességet vállal (tábla 1.1.1. sor). Idetartoznak az egy évnél rövidebb lejáratú MNB által kibocsátott kötvények is.
Külön soron (1.1.1.1.), kiemelten kell bemutatni a magyar állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat.
Egyéves és egy évnél hosszabb lejáratú állam által kibocsátott állampapír: idetartozik az egyéves és az egy évnél hosszabb lejáratú állampapír, ill. minden olyan egyéves és egy évnél hosszabb lejáratú értékpapír, amelyben foglalt kötelezettség teljesítéséért az állam készfizető kezességet vállal (tábla 1.1.2. sor). Idetartoznak az egyéves és egy évnél hosszabb lejáratú MNB által kibocsátott kötvények is. Külön soron (1.1.2.1.), kiemelten kell bemutatni a magyar állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat.
OECD tagországban székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet által kibocsátott kötvény vagy más hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: idetartoznak a garanciákkal nem fedezett kötvények, nem foglalja magában a hitelintézeti garanciával fedezett kötvényeket.
A táblázatokban az 1.1.3., illetve 1.1.4. soraiban szereplő értékek együttesen adják ki a gazdálkodó szervezet által kibocsátott kötvények teljes állományát.
OECD tagországban székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet által kibocsátott elismert értékpapírpiacra bevezetett részvény: esetén külön részletező sorokon kell bemutatni a magyarországi elismert értékpapírpiacra bevezetett részvényeket (1.3.1.1.), illetve azon belül a Budapesti Értéktőzsdére bevezetetteket (1.3.1.2.).
Felhívjuk a figyelmet, hogy az 1.3 Gazdálkodó szerv által kibocsátott részvényeket három fő csoportra bontva kell bemutatni, ahogy azt a PSZÁF sorkód hierarchia is jelzi.
– 1.3.1. OECD ... részvények, 1.3.1.1. (az előzőből) Magyarországon ... elismert értékpapírpiacra bevezetett részvény. Az 1.3.1.2. BÉT-en jegyzett részvény címen bemutatott eszközök részhalmazát képezik az 1.3.1 OECD ... részvények csoportnak, de nem részhalmaza az 1.3.1.1. Magyarországon ... elismert értékpapírpiacra bevezetett részvények sornak, attól lehet kisebb is, de nagyobb is az összege. Pl. külföldi részvény amit a BÉT-en jegyeznek.
– 1.3.2. OECD tagországban székhellyel rendelkező biztosító, hitelintézet, befektetési vállalkozás, valamint a Bit. 85. § (5) bekezdésben meghatározott Rt. részvényei, 1.3.2.1. (az előzőből) Magyarországon székhellyel rendelkező biztosító, hitelintézet, befektetési vállalkozás, valamint a Bit. 85. § (5) bekezdésben meghatározott Rt. részvényei.
– 1.3.3. OECD ... elismert értékpapír piacra be nem vezetett részvény, ezen belül 1.3.3.1. Magyarországon ... elismert értékpapírpiacra be nem vezetett részvény.
A befektetési jegyek (1.4–1.4.4.1. sor) soraiban kell bemutatni valamennyi befektetési jegyet, tehát nem a mögötte álló eszköztípusoknak megfelelő besorolásban.
9/C tábla
A táblában a biztosító nem-életbiztosítási ági biztosítástechnikai tartalékai és biztonsági tőkéje befektetéseit kell bemutatni.
Biztonsági tőke: a módosított 1995. évi XCVI. törvény 79. § szerint.
9/D tábla
A biztosító biztosítástechnikai tartalékai és biztonsági tőkéje befektetéseinek hozamát kell ebben a táblázatban ismertetni.
9/G tábla
A biztosító összes befektetett eszközállományát (tehát a biztosítástechnikai tartalék és a biztonsági tőke fedezet mellett a további eszközöket is beleértve) ebben a táblázatban kell ismertetni.
1. sor 3. oszlop = a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet Mérleg B) Befektetések + E/2 Bankbetét, pénztár összesen.
13/A tábla
A biztosító személyi állományának bemutatására szolgál a táblázat.
Létszám: Az igazgatási dolgozók; a kockázat elbírálók, kárszakértők és kárügyintézők; üzleti dolgozók; saját állományú üzletkötő összesen esetében az átlagos állományi létszámot kell megadni.
Bérköltség: itt kell szerepeltetni az ilyen jogcímen a tárgyévben elszámolt bért.
Felső vezetés: idesorolandó a biztosító első számú vezetője, elnök, a vezető biztosításmatematikus, a vezető jogtanácsos, a számviteli rendért felelős vezető, valamint az egyesületi titkár és azon egyéb személyek is, akik a felső vezetést alkotják.
Üzleti dolgozók: idesorolandók az üzletszerzés közvetlen irányításával foglalkozó dolgozók (pl. instruktorok, üzleti vezetők stb.).
Megbízással dolgozó, egyéb munkatársak: idetartoznak a szerződéssel, megbízással (nem biztosítóval fennálló munkaviszonyban foglalkoztatott) dolgozó munkatársak (pl. felügyelő bizottság tagja, orvosok, szakértők stb.).
A 1.2.1. ,,megbízással dolgozó, egyéb munkatársak'' és a 1.2.2. ,,egyéni vállalkozó'' sorokban a számított létszámot kell közölni.
A 4. oszlopban az elszámolt jutalék összegét, a 6. oszlopban a biztosítás közvetítéssel kapcsolatos valamennyi költséget kell kimutatni, a jutalékok terhére elszámolt tárgyidőszaki költséggel együtt.
16. tábla:
A biztosító becsült saját tőkéjének bemutatását szolgálja, ezer forintban.
A táblázat sorai megegyeznek a 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. számú melléklet Mérleg Források A. Saját tőke megfelelő sorának, a beszámolási időszakra vonatkozóan.
1
A melléklet megtalálható a Hatályos Jogszabálytár 2003/1-2005/11. számú lemezén.
