Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

60/2002. (XII. 29.) GKM rendelet

a villamosenergia-termelők által értékesített közüzemi célra lekötött villamos energia, valamint a közüzemi villamos energia nagykereskedő által értékesített villamos energia hatósági árainak megállapításáról

2003.01.01.

A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény (a továbbiakban: VET) 5. §-ának e) pontjában és a 96. §-ában foglaltak végrehajtása érdekében az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Ártv.) 7. §-ának (1) bekezdésében, valamint a VET 113. §-ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 63. §-ának (1), (3) és (4) bekezdéseiben, valamint az Ártv. 7. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya

a) a villamosenergia-termelők által értékesített közüzemi célra lekötött villamos energia,

b) a közüzemi villamos energia nagykereskedő által közüzemi célra, valamint az elosztó hálózati engedélyes részére értékesített villamos energia

legmagasabb hatósági árainak és azok alkalmazási feltételeinek a megállapítására terjed ki.

Fogalommeghatározások

2. § (1) Az e rendeletben használt fogalmak meghatározását a VET 3. §-a, a VET egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 1. §-a, valamint a (2) bekezdés tartalmazza.

(2) E rendelet alkalmazásában

a) átlagos rendelkezésre álló teljesítőképesség: a naponta meghatározott, ténylegesen rendelkezésre álló teljesítményértékek adott hónapra vonatkozó számtani átlaga;

b) fajlagos tüzelőhő-felhasználás: adott erőműből, vagy annak villamosenergia-termelő gépegységéből adott időszak alatt értékesített villamosenergia-mennyiség előállításához felhasznált tüzelőhő-mennyiség fajlagos értéke. Mértékegysége: kJ/kWh;

c) felek közötti szerződés: az(ok) a szerződés(ek), amely(ek) megkötését a termelők és a villamos energia vásárlói számára a VET 17–18. §-ai, illetve a közüzemi nagykereskedő és a közüzemi szolgáltatók számára a VET 43. § (2) és (4) bekezdései írják elő, s amely(ek)et a Vhr. 3. § (1) bekezdése értelmében a feleknek meg kell küldeniük – az aláírást követő 15 napon belül – a Magyar Energia Hivatal számára;

d) fogyasztói profil: a fogyasztók egy meghatározott körének a statisztikai elemzéssel készült fogyasztói villamosteljesítmény-igény görbéje;

e) garantált átvétel: a felek közötti szerződésben az egyes lekötött egységekre naptári évek szerint rögzített, a közüzemi nagykereskedő által garantáltan megvásárolandó villamosenergia-mennyiség;

f) kiadott villamos energia: a lekötött egység és a hálózat közötti csatlakozási ponton a termelő által a vásárlónak átadott, az Üzemi Szabályzat szerinti fogyasztásmérőkkel mért villamosenergia-mennyiség;

g) lekötött egység: a termelő azon erőműve vagy annak villamosenergia-termelő egysége, amelyre felek közötti szerződés van érvényben;

h) mérési pont: a hálózatnak a felek közötti szerződésben meghatározott azon fizikai pontja, ahová az elszámolási mérőket tápláló áramváltókat beépítették, és ahonnan az együttes (összegzett) elszámoláshoz szükséges mérési adatokat a felek nyerik;

i) operatív terv: a közüzemi villamos energia vásárlója által a termelőknek a lekötött egységekre vonatkozóan megküldött egyeztetett dokumentum a felek közötti szerződés szerint;

j) szigetüzem: olyan üzemállapot, amelyben a villamos energia termelése és fogyasztása a magyar egységes szabályozású villamosenergia-rendszertől függetlenül, azzal össze nem kapcsolva történik.

Általános rendelkezések

3. § (1) Az e rendelet mellékleteiben meghatározott legmagasabb hatósági árakat és azok alkalmazási feltételeit kell alkalmazni, kivéve ha a felek alacsonyabb árban állapodnak meg.

(2) Ha az elszámolási mérés nem a csatlakozási ponton van elhelyezve, a villamos energia mért mennyiségét a mérési és csatlakozási pont közötti szakasz hatásos veszteségével korrigálni kell.

(3) Az e rendelet mellékleteiben közzétett árak (díjak) az általános forgalmi adót nem tartalmazzák.

Közüzemi célra lekötött villamos energia

4. § (1) Közüzemi célra lekötött villamos energia értékesítése esetén teljesítménydíjas árszabást kell alkalmazni.

(2) A közüzemi célra lekötött villamos energia legmagasabb hatósági árait e rendelet 1. számú melléklete, az áralkalmazási feltételeket e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(3) A vásárlónak a közüzemi célra lekötött villamos energia ellenértékeként a lekötött (igénybe vehető) éves átlagos teljesítményért (kW) rendelkezésre állási díjat, az átadott (teljesített) villamosenergia-mennyiségért (kWh) energiadíjat kell fizetnie, amelyeket e rendelet 1. számú mellékletének 1. pontja tartalmaz.

(4) A (3) bekezdés szerinti díjakon felül feltételes energiadíj (a továbbiakban: FED) is fizetendő – a termelő fél évente történő választása alapján – az 1. számú melléklet 2. pontjában meghatározott erőmű gázturbinái által az ugyanazon 2. pont alatt megjelölt ,,Mértékadó terhelési állapot''-nál alacsonyabb terhelés mellett termelt villamos energia mennyisége után. A FED fizetésének feltételeit e rendelet 2. számú mellékletének 4. b) pontja tartalmazza.

(5) Az atomerőmű által a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba külön jogszabály alapján teljesítendő befizetések fedezetére a közüzemi célra lekötött villamos energia vásárlója az 1. számú melléklet 3. pontja szerinti nukleáris alapképzési díjat is köteles fizetni az atomerőmű részére e rendelet 2. számú mellékletének 5. pontja értelmében.

(6) Azon erőművek esetében, amelyek előző vagy tárgyévi fűtő- és erőművi tüzelőolaj-felhasználása a 100 kt-t meghaladja, az e rendelet 2. számú mellékletének 6. pontja szerinti árkülönbözeti kiegészítő díjat (a továbbiakban: ÁKD) kell alkalmazni. Az ÁKD kiszámítását a termelőnek kell elvégeznie az ellenőrzés lehetőségének a villamos energia vásárlója, valamint a Magyar Energia Hivatal számára való biztosítása mellett.

(7) Az olyan kombinált ciklusú, gázturbinás erőművi egység részére, amelynél a gázszolgáltató

a) a termelő és a gázszolgáltató közötti hatályos szerződésnek megfelelő megszakítást, vagy

b) a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény 24. § (2) bekezdése alapján forráshiány miatt szükségessé vált fogyasztói korlátozást

alkalmaz, és ennek következtében az erőművi egység ideiglenesen gázturbinaolaj felhasználásával üzemel, a gázturbinaolaj felhasználásával termelt, közüzemi célra lekötött és értékesített villamos energia után az e rendelet 2. számú mellékletének 7. pontja szerinti gázturbinaolajos kiegészítő díjat (a továbbiakban: TKD) kell fizetni. A TKD kiszámítását a termelőnek kell elvégeznie a megszakítással vagy korlátozással érintett hónapra vonatkoztatva, az ellenőrzés lehetőségének a villamos energia vásárlója, valamint a Magyar Energia Hivatal számára való biztosítása mellett. A közüzemi nagykereskedő a TKD kifizetéséből adódó többletköltség árban történő elismerését árfelülvizsgálati kérelem keretében kérheti a Magyar Energia Hivataltól.

(8) Abban az esetben, ha a garantált átvétel az év folyamán nem teljesült, és a közüzemi nagykereskedő hozzájárult versenypiaci értékesítéshez, a termelő köteles a versenypiacon értékesített mennyiségnek a garantált átvételhez viszonyított hányada után számított rendelkezésre állási díj ötven százalékát a közüzemi nagykereskedő részére visszafizetni.

A közüzemi villamos energia nagykereskedő által közüzemi célra, valamint az elosztó hálózati engedélyes részére értékesített villamos energia

5. § (1) A közüzemi nagykereskedő által közüzemi szolgáltató, valamint elosztó hálózati engedélyes részére értékesített villamos energiára két zónaidős tiszta áramdíjas árszabást kell alkalmazni.

(2) A közüzemi nagykereskedő által közüzemi szolgáltató, valamint elosztó hálózati engedélyes részére értékesített villamos energiáért fizetendő legmagasabb (nagykereskedelmi) hatósági árakat (díjtételeket) e rendelet 3. számú melléklete, az áralkalmazási feltételeket e rendelet 4. számú melléklete, az alkalmazandó zónaidőket e rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

(3) A közüzemi mérlegkörbe tartozó közüzemi szolgáltatók és elosztó hálózati engedélyesek a közüzemi villamosenergia-igények biztonságos, legkisebb költségű kielégítése érdekében kötelesek közüzemi mérlegkör-felelősüknek naponta, a tárgynapot megelőzően, napi menetrend bejelentést küldeni. A menetrend készítés és küldés részletes szabályait a Kereskedelmi Szabályzat tartalmazza.

(4) A (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően bejelentett menetrend szerinti villamosenergia-mennyiség és a ténylegesen igénybe vett villamosenergia-mennyiség különbözetére e rendelet 3. számú melléklete nem vonatkozik, annak áráról a szerződő felek a Kereskedelmi Szabályzatban foglaltak szerint állapodnak meg.

Záró rendelkezések

6. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – 2003. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg a közcélú villamosművek villamos energia vásárlási árának megállapításáról szóló 55/1996. (XII. 20.) IKIM rendelet, valamint az azt módosító

11/1997. (III. 24.) IKIM,

29/1997. (VI. 25.) IKIM,

54/1997. (IX. 23.) IKIM,

74/1997. (XII. 21.) IKIM,

4/1998. (VII. 23.) GM,

13/1998. (XI. 23.) GM,

24/1998. (XII. 19.) GM,

33/1999. (VI. 18.) GM,

74/1999. (XII. 20.) GM,

21/2000. (VI. 21.) GM,

46/2000. (XII. 21.) GM,

18/2001. (VI. 25.) GM,

36/2001. (XII. 22.) GM rendelet, valamint a

38/2000. (X. 31.) GM rendelet 4. §-a

hatályát veszti.

(2) A rendelet 5. §-ának (3) bekezdése 2003. július 1-jén, a (4) bekezdése 2004. január 1-jén lép hatályba.

(3) A rendeletben foglalt árakat (díjakat) első alkalommal a 2003. január 1. utáni első mérést (leolvasást) követően vásárolt villamos energia elszámolásánál kell alkalmazni.

(4) A hatálybalépést követően a villamos energia eladója (vagy megbízottja) a felek közötti szerződésben foglaltaktól eltérő időpontban is jogosult egyszeri külön mérőleolvasást végezni vagy kérni.

(5) A rendeletben közzétett árak a hatálybalépés előtt kötött szerződések részévé válnak, kivéve, ha a felek közös megegyezéssel a szerződésben kikötött árat fenntartják, vagy azt a rendelet szerinti legmagasabb hatósági árnál alacsonyabb árra változtatják.

Dr. Csillag István s. k.,
gazdasági és közlekedési miniszter

1. számú melléklet a 60/2002. (XII. 29.) GKM rendelethez


A közüzemi célra lekötött villamos energia legmagasabb hatósági árai (áfa nélkül)

1. Általános díjak

Sorszám

Termelő (lekötött) egység megnevezése

Rendelkezésre-állási díj
E Ft/MW/év

Energiadíj (a garantált átvétel mértékéig) fillér/kWh

1.

Budapesti Erőmű Rt.

 

 

1. a)

Kelenföld GT2

55 061

697

2. b)

Újpesti Erőmű

48 686

769

2.

Csepeli Áramtermelő Kft.

 

 

2. a)

feltételes energiadíj (FED) alkalmazása esetén

42 277

801

2. b)

feltételes energiadíj (FED) alkalmazása nélkül

42 277

825

3.

Debreceni Kombinált Ciklusú Erőmű Kft.

44 821

760

4.

Dunamenti Erőmű Rt.

 

 

4. a)

F blokkok

13 854

929

4. b)

G2 blokk

31 635

801

5.

Mátrai Erőmű Rt.

 

 

5. a)

I–II. blokkok

17 559

817

5. b)

III–V. blokkok

39 663

573

6.

Paksi Atomerőmű Rt.

45 550

80

7.

Pannonpower Rt. – IV. blokk

60 764

1 035

8.

AES-Tisza Erőmű Kft.

 

 

8. a)

retrofit I. ütem befejezése előtti állapotú blokkok

13 895

903

8. b)

retrofit I. ütem befejezése utáni állapotú blokkok

14 488

903

9.

Vértesi Erőmű Rt.

 

 

9. a)

Bánhidai Erőmű

38 151

879

9. b)

Oroszlányi Erőmű

40 857

1 022

10.

AES Borsodi Energetikai Kft. Tiszapalkonyai Hőerőmű

63 248

1 250


2. Feltételes energiadíj (FED)

Csepeli Áramtermelő Kft. 3 fillér/kWh

Mértékadó terhelési állapot: 83,6%, indokolt félórás minimális terhelési állapot: 65%.

3. Nukleáris alapképzési díj

Paksi Atomerőmű Rt. 1.756,8 M Ft/hó

2. számú melléklet a 60/2002. (XII. 29.) GKM rendelethez


A közüzemi célra lekötött villamos energia áralkalmazási feltételei

1. Általános szabályok
a) A fizetések a villamos energia ellátási szabályzatokkal összhangban végzett méréseken alapuló számla alapján történnek.
b) A jogosult köteles számláját a kötelezett részére úgy benyújtani, hogy azt a kötelezett a számlában feltüntetett esedékesség időpontját legalább öt banki nappal megelőzően kézhez vehesse.
c) A fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos számlákra vonatkozó kifogásokat a számla kézhezvételétől számított négy munkanapon belül lehet a jogosulttal közölni. A számlára vonatkozó kifogás esetén a nem vitatott részek esedékessége nem változik.
d) A fizetési kötelezettségek késedelmes teljesítése esetén a késedelmesen teljesítő fél a késedelembe esés napjától a kifizetés napjáig terjedő időszakra késedelmi kamatot köteles fizetni a másik fél részére.

2. Különleges szabályok
a) A termelő a közüzemi célra (lekötött és) átadott villamos energia ellenértékéről havonta két számlát állíthat ki.
b) Az első számla a felek közötti szerződésben adott hónapra rögzített rendelkezésre állási és nukleáris alapképzési díj felét, valamint a hónap 1–15. napjára vonatkozó energiadíj értékét tartalmazza. A termelő az első számlát minden hónap 15-ét követő két napon belül a közüzemi villamos energia vásárlójának dokumentáltan megküldi, és a vásárló köteles azt legkésőbb a hónap 21. napjáig kiegyenlíteni. Amennyiben a hónap 21. napja munkaszüneti napra esik, úgy a számlát az ezt követő első banki napig kell kiegyenlíteni.
c) A második számla a rendelkezésre állási és az energiadíj tényleges értékeit, valamint a 4. § (5)–(7) bekezdései szerinti díjakat tartalmazza az első számlában kiszámlázott értékek figyelembevételével.
d) A termelő a második számlát legkésőbb a tárgyhónap utolsó napját követő három munkanapon belül a közüzemi villamos energia vásárlójának dokumentáltan megküldi, és az köteles a számlát a kézhezvételtől számított 5. munkanapon belül kiegyenlíteni.
e) Az éves garantált villamosenergia-átvétel havi értékeinek tűrése ± 15%. Az egyéb lekötések tűréseiről a felek a felek közötti szerződésben, vagy a kereskedelmi év során a szerződésben lefektetett értéktől eltérően is megállapodhatnak.
f) Abban az esetben, ha a felek közötti szerződésben szereplő garantált átvételt a közüzemi nagykereskedő az adott évben nem tudja teljesíteni, a közüzemi nagykereskedő a garantált átvétel elmulasztása miatt – a termelőt érintő vis maior esemény vagy kényszerkiesés, vagy a termelő kérésére újraütemezett karbantartás miatti okok kivételével – a termelő teljes megemelkedett tüzelőanyag-költségét köteles megtéríteni.

3. Rendelkezésre állási díj
a) A rendelkezésre állási díjat (RD) ezer forintban kifejezve egy lekötött egységre vonatkozóan – a külön nyilvántartott lekötött kapacitásokra havonta – bármely hónapra az alábbiak szerint kell kiszámítani:

RD = P x Rda/név x nhó

ahol
P: átlagos rendelkezésre álló teljesítőképesség MW-ban kifejezve,
Rda: az alap rendelkezésre állási díj eFt/MW/év-ben kifejezve, a jelen rendelet 1. számú melléklete szerint,
név: az adott naptári év napjainak száma (365 vagy 366),
nhó: az adott hónap naptári napjainak száma.

b) Az átlagos rendelkezésre álló teljesítőképesség a felek közötti szerződésben, vagy az operatív tervben szereplő értéket csak akkor haladhatja meg, ha a közüzemi villamos energia vásárlója a többletteljesítményt a tervezés során, a termelő felajánlása alapján dokumentáltan lekötötte.

4. Energiadíj (ED)
a) A havi energiadíj (ED) forintban kifejezve:

ED = (M–Mt) x EDr + FED

ahol:
M: az adott elszámolási időszakban az elszámolási méréssel mért kiadott villamos energia mennyisége, de legfeljebb a garantált átvétel (kWh),
Mt: az adott elszámolási időszakra vonatkozóan az energiadíjtól eltérő díjtételű külön megállapodások alapján kiadott villamos energia mennyisége (kWh),
EDr: az energiadíj Ft/kWh-ban kifejezve az e rendelet 1. számú mellékletének 1. pontja szerint,
FED: az e rendelet 1. számú mellékletének 2. pontjában meghatározott díjtétel és terhelési állapotok alapján számított feltételes energiadíj forintban kifejezve.

b) A feltételes energiadíj (FED) meghatározásához az 1. számú melléklet 2. pontjában meghatározott díjtételt annyival kell megszorozni, ahány százalékponttal a ,,Figyelembe veendő terhelési állapot'' kisebb a ,,Mértékadó terhelési állapot''-nál.
A ,,Figyelembe veendő terhelési állapot'' meghatározásához a gázturbinák által a félórás mérések alapján kiadott villamos teljesítményt el kell osztani az erőmű aktuális rendelkezésre álló változó teljesítményének meghatározásához – a gázturbinák jelleggörbéi alapján – használt gázturbina teljesítménnyel.
A gázturbináknak a 1. számú melléklet 2. pontjában megjelölt ,,Indokolt félórás minimális terhelési állapot''-ánál alacsonyabb terhelése esetén a feltételes energiadíj (FED) mértékét az ugyanazon 2. pont alatt megjelölt díjtétel (feltételes energiadíj) kétszeresének figyelembevételével kell meghatározni.
c) Ha egy adott elszámolási időszakban több kiegészítő megállapodás alapján történik átvétel, akkor először a felek közötti szerződések alapján – a garantált átvétel felett – lekötött többlet kiadott villamos energia mennyiségeket kell figyelembe venni, és így kell meghatározni a garantált átvételből kiadott villamos energia mennyiségét. Ebben az esetben az a) pont alatti képletben az Mt értékét minden többletlekötésre külön kell figyelembe venni.

5. Nukleáris alapképzési díj
A nukleáris alapképzési díjat az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 63. §. (4) bekezdésében foglaltak teljesülése érdekében kell megfizetni.

6. Árkülönbözeti kiegészítő díj (ÁKD)

a) Az árkülönbözeti kiegészítő díj a villamosenergia-termeléshez felhasznált, indokolt havi fűtőolaj- és erőművi tüzelőolaj-mennyiség alapján fizetendő. Az indokolt havi fűtőolaj- és erőművi tüzelőolaj-mennyiséget a tárgyhóban értékesített villamos energia mennyiségéből és a Magyar Energia Hivatal által indokoltként elismert fajlagos tüzelőhő-felhasználásból adódó szorzatból kiindulva kell meghatározni, csökkentve ezen szorzat értékét a tárgyhavi igazolt földgáz hőfelhasználással.
aa) A Magyar Energia Hivatal által indokoltként elismert fajlagos tüzelőhő-felhasználás: 9910 kJ/kWh.
ab) Az aa) pontban feltüntetett értéktől az elszámolás során a felek eltérhetnek, ha az erőmű
–    független szakintézmény által végzett blokkterhelési jelleggörbére illesztett másodfokú polinom szerinti, a félórás mérések terhelési állapotaihoz tartozó fajlagos tüzelőhő-felhasználási értékek és az adott félórában értékesített villamos energia mennyiségek szorzatával számított tárgyhavi blokkátlagainak mennyiségre súlyozott átlagán alapuló elszámolást választ, és
–    a fentieknek megfelelő elszámolásra vonatkozó szándékát a közüzemi nagykereskedőnek bejelenti.
Ebben az esetben a félórás mérésen alapuló elszámolás a bejelentést követő hónap első napjától alkalmazható.
ac) Az elszámolási módok közötti választás az erőművet fél éven belül egyszer illeti meg.

b) Az árkülönbözeti kiegészítő díjat a ba)–bc) pontok szerint kell kiszámítani.
ba) A tárgyhavi árkülönbözeti kiegészítő díj (ÁKD) összege (Ft):

ÁKD = OK – (VED – TFG x GÁ)

ahol

OK:    a tárgyhónapban felhasznált fűtő- és erőművi tüzelőolaj – bb) pont szerint számított – indokolt költsége (Ft);
VED:    a tárgyhónapban értékesített villamos energia energiadíjából származó árbevétel (Ft);
TFG:    a tárgyhónapban értékesített villamos energia termeléséhez felhasznált földgáz hőmennyisége (GJ);
GÁ:    a tárgyhónapban érvényes hatósági gázár (az esetleges, tárgyhóban fizetett földgáz teljesítménydíjjal együtt számolva) (Ft/GJ).

bb) A tárgyhónapban felhasznált fűtő- és erőművi tüzelőolaj indokolt költsége (Ft):

OK = (F x VE – TFG) x qOK

ahol

F:    indokolt fajlagos tüzelőhő-felhasználás (GJ/kWh);
VE:    a tárgyhónapban kiadott villamos energia mennyisége (kWh);
qOK:    a tárgyhónapban rendelkezésre álló fűtő- és erőművi tüzelőolaj – bc) pont szerint számított – átlagos egységára (Ft/GJ).

bc) A tárgyhónapban rendelkezésre álló fűtő- és erőművi tüzelőolaj átlagos egységára (Ft/GJ):

ahol

OKK:    a fűtő- és erőművi tüzelőolaj tárgyhavi nyitó készletének értéke (Ft);
    a tárgyhónapban különböző szerződések alapján vásárolt fűtő- és erőművi tüzelőolaj összesített beszerzési értéke (Ft);
TFOK:    a fűtő- és erőművi tüzelőolaj tárgyhavi nyitókészletének hőmennyisége (GJ);
a tárgyhónapban különböző szerződések alapján vásárolt fűtő- és erőművi tüzelőolaj összesített hőmennyisége (GJ).

c) Ha az ÁKD b) pont szerint kiszámított értéke pozitív, azt a villamos energia vásárlója, ellenkező esetben a villamos energia eladója köteles megfizetni a jogosult által kiállított számla alapján.
d) A 2003. januári energiadíjakban figyelembe vett fűtő- és erőművi tüzelőolaj ár (nehéz fűtőolaj [F100/200], erőművi tüzelőolaj [ETO/LFO] és középnehéz fűtőolaj [F90/160]): 919 Ft/GJ

7. Gázturbinaolajos kiegészítő díj (TKD)

a) Gázturbinaolajos kiegészítő díj (TKD) értéke (Ft):

TKD = T – G
ahol

T:    a megszakítás vagy korlátozás ideje alatt gázturbinaolajos működéssel termelt villamos energia indokolt tüzelőhő-költsége (Ft)
G:    a gázturbinaolajos működés miatt villamosenergia-termeléshez fel nem használt földgáz elismert költsége (Ft)

b) A megszakítás vagy korlátozás ideje alatt gázturbinaolajos működéssel termelt villamos energia indokolt tüzelőhő-költsége (T) (Ft):

 

TH

 

 

–––

 

 

KE

 

T = VE x

––––––––––––

x FH x KE x qTK

 

 

TH

 

 

GH +

–––

 

 

 

KE

 


ahol

VE:    a gázmegszakítás vagy -korlátozás (gázturbinaolajos működés) hónapjában kiadott villamos energia mennyisége (kWh);
TH:    a gázmegszakítás vagy -korlátozás (gázturbinaolajos működés) hónapjában felhasznált gázturbinaolaj hőmennyisége (GJ);
KE:    gázturbinaolajos működés esetén érvényes tüzelőhő-felhasználási korrekciós együttható a gázfelhasználáshoz képest (értéke 1,02);
GH:    a gázmegszakítás vagy -korlátozás (gázturbinaolajos működés) hónapjában felhasznált földgáz hőmennyisége (GJ);
FH:    a villamos energia termeléséhez a Magyar Energia Hivatal által az árelőkészítés során indokoltként elismert fajlagos tüzelőhő-felhasználás (kJ/kWh);
qTK:    a gázturbinaolaj – beszerzéssel korrigált készletértékéből számított – átlagos egységára (Ft/GJ).

c) A gázturbinaolaj – beszerzéssel korrigált készletértékéből számított – átlagos egységára (qTK):

ahol

TK:    a gázturbinaolaj nyitókészletének értéke a gázmegszakítás vagy -korlátozás (gázturbinaolajos működés) hónapjában (Ft);
    a gázmegszakítás vagy -korlátozás (gázturbinaolajos működés) hónapjában különböző szerződések alapján vásárolt gázturbinaolaj összesített beszerzési értéke (Ft);
TFK:    a gázturbinaolaj nyitókészletének hőmennyisége a gázmegszakítás vagy -korlátozás (gázturbinaolajos működés) hónapjában (GJ);
    a gázmegszakítás vagy -korlátozás (gázturbinaolajos működés) hónapjában különböző szerződések alapján vásárolt gázturbinaolaj összesített hőmennyisége (GJ).

d) A gázturbinaolajos működés miatt villamosenergia-termeléshez fel nem használt földgáz elismert költsége (G) (Ft):
ahol

KGT:    a korlátozás által érintett (a felhasználásból kieső) gázteljesítmény (MJ/h)
KN:    a korlátozás napjainak száma
GTD:    az érvényes hatósági földgáz teljesítménydíj (Ft/MJ/h.év)
GD:    az érvényes hatósági gázdíj (Ft/MJ)
FHH:    a hőenergia kombinált ciklusú üzemmódban való termeléséhez a Magyar Energia Hivatal által indokoltként elismert fajlagos tüzelőhő-felhasználás (GJ/GJ);
CHPH:    a megszakítás vagy korlátozás hónapjában kombinált ciklusú üzemmódban termelt hőenergia mennyisége (GJ).

3. számú melléklet a 60/2002. (XII. 29.) GKM rendelethez


A közüzemi nagykereskedő által közüzemi szolgáltató, valamint elosztó hálózati engedélyes részére értékesített villamos energia legmagasabb hatósági árai (áfa nélkül)

Energiadíjak:
Csúcsidőszak 11,72 Ft/kWh
Völgyidőszak 7,32 Ft/kWh

4. számú melléklet a 60/2002. (XII. 29.) GKM rendelethez


A közüzemi nagykereskedő által közüzemi szolgáltató, valamint elosztó hálózati engedélyes részére értékesített villamos energia áralkalmazási feltételei

1. Általános szabályok
a) A fizetések a villamos energia ellátási szabályzatokkal összhangban végzett méréseken alapuló számla alapján történnek.
b) A jogosult köteles számláját a kötelezett részére úgy benyújtani, hogy azt a kötelezett a számlában feltüntetett esedékesség időpontját legalább öt banki nappal megelőzően kézhez vehesse.
c) A fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos számlákra vonatkozó kifogásokat a számla kézhezvételétől számított négy munkanapon belül lehet a jogosulttal közölni. A számlára vonatkozó kifogás esetén a nem vitatott részek esedékessége nem változik.
d) A fizetési kötelezettségek késedelmes teljesítése esetén a késedelmesen teljesítő fél a késedelembe esés napjától a kifizetés napjáig terjedő időszakra késedelmi kamatot köteles fizetni a másik fél részére.

2. Különös szabályok
a) A villamos energiát átadó közüzemi nagykereskedő havonta két számlát állíthat ki és nyújthat be.
b) Az első számla tartalmazza a közüzemi szolgáltató vagy az elosztó hálózati engedélyes által a tárgyhónapot megelőző hónap 15. napjáig benyújtott, előrejelzett tárgyhavi villamosenergia-mennyiség 50%-ának megfelelő díjösszeget.
c) Az első számlát a villamos energiát átadó közüzemi nagykereskedő a tárgyhónap 15. napját követő első munkanapon nyújthatja be a közüzemi szolgáltatónak és az elosztó hálózati engedélyesnek. Az első számlában foglalt fizetési kötelezettséget a közüzemi szolgáltató és az elosztó hálózati engedélyes a tárgyhónap 20. napjáig, de legkésőbb az ezt követő első banki napon köteles teljesíteni.
d) A második számla tartalmazza a közüzemi szolgáltató e melléklet 3. pontja, továbbá az elosztó hálózati engedélyes e melléklet 5. pontja szerint számított tárgyhavi villamosenergia-díjösszeget az első számlában foglalt díjösszeggel csökkentve.
e) A havi második számla kiállítása érdekében a rendszerirányító – az elosztó hálózati engedélyesnek a VET 23. § (1) a) pontja, illetve az Üzemi Szabályzat szerinti bevonásával – köteles a közüzemi nagykereskedelem mennyiségi elszámolását az elszámolási időszakot követő második munkanap reggel 8 órájáig elvégezni és az elszámolási adatokat az érintett erőművek, kiserőművek, közüzemi szolgáltatók, elosztó hálózati engedélyesek, kereskedők, valamint a közüzemi nagykereskedő részére dokumentáltan rendelkezésre bocsátani. Amennyiben a rendszerirányító az elszámolás során hibás mérési adatokat észlel és ezek korrekciójára az elszámolás elvégzéséig nincs módja, köteles erről az érintetteket tájékoztatni, és a korrekciót az elszámolási időszakot követő 8 munkanapon belül elvégezni. A számlák az ilyen, hibás mérési adatokat tartalmazó elszámolás alapján is kibocsáthatók.
f) A havi második számlát a villamos energiát átadó közüzemi nagykereskedő a tárgyhónapot követő hónap 8. napjáig nyújthatja be az átvevő közüzemi szolgáltatónak és az elosztó hálózati engedélyesnek. A havi második számlában foglalt fizetési kötelezettséget az átvevő közüzemi szolgáltató és az elosztó hálózati engedélyes a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig, de legkésőbb az ezt követő első banki napon köteles teljesíteni.

3. A közüzemi szolgáltató által a közüzemi nagykereskedőnek fizetendő díjösszeget (KSDk) forintban kifejezve az alábbi képlettel kell meghatározni:


ahol
BEe,i: a 4. pont szerint megállapított, az ,,e''-edik elosztó hálózatra az ,,i''-edik időzónában betáplált villamosenergia-mennyiségek, kWh;
HVe,i: az elosztói szabályzatban megadott módon meghatározott – az ,,e''-edik elosztó hálózatra vonatkozó – hálózati veszteség mértéke az ,,i''-edik időzónában, kWh;
FFe,i: az ,,e''-edik elosztó hálózatra csatlakozó, egyedileg mért feljogosított fogyasztó villamosenergia-fogyasztása az ,,i''-edik időzónában, kWh;
ke,i: adott közüzemi szolgáltató által az ,,e''-edik elosztó hálózaton az ,,i''-edik időzónában értékesített villamosenergia-mennyiség az ugyanazon elosztó hálózaton és időzónában értékesített összes közüzemi villamosenergia-mennyiség arányában (0≤ke,i≤1). A ke,i értékeket a közüzemi szolgáltatók – az előző időszak(ok) tényadatainak figyelembevételével – kötelesek közös megállapodással meghatározni;
NDi: a jelen rendelet 3. számú melléklete szerinti energiadíjak, Ft/kWh;
MEi: a közüzemi szolgáltató által nem a közüzemi nagykereskedőtől átvett, ,,i''-edik időzónára meghatározott (mért) villamosenergia-mennyiség, kWh;

4. Az adott elosztó hálózatra betáplált villamos energia mennyiségeket – zónaidők szerinti bontásban – az alábbiak szerint kell meghatározni:

BEe=ΣTe+ΣKe+ΣHe+ΣAe+ΣEe

ahol:
Te: az adott elosztó hálózatra csatlakozó termelő engedélyes villamosenergia-betáplálása (erőművi egységenként);
Ke: az adott elosztó hálózatra csatlakozó kiserőmű villamosenergia-betáplálása (az átvevő által megadott csatlakozási pontonként);
He: az adott elosztó hálózathoz csatlakozó határkeresztező vezeték magyar oldalon mért villamosenergia-forgalma (előjelhelyesen, betáplálás pozitív, kitáplálás negatív előjellel);
Ae: az adott elosztó hálózat és az átviteli hálózat közötti csatlakozási ponton mért villamosenergia-forgalom (előjelhelyesen);
Ee: az adott elosztó hálózat és más elosztó hálózat közötti 120 kV feszültségű csatlakozási ponton mért villamosenergia-forgalom (előjelhelyesen);

5. Az elosztó hálózati engedélyes által a közüzemi nagykereskedőnek a hálózati veszteség fedezésére vásárolt villamos energiáért fizetendő díjösszeget (EDe) forintban kifejezve az alábbi képlettel kell meghatározni:


6. Ha a közüzemi szolgáltató villamosenergia-ellátása – a közüzemi nagykereskedő, a rendszerirányító és az érintett hálózati engedélyes megállapodása alapján – a rendszerszintű legkisebb költség elve alapján részben vagy egészben szigetüzemben történik, akkor az ezzel okozott, igazolt többletköltségeket a közüzemi nagykereskedő köteles az érintett hálózati engedélyes részére megtéríteni.

5. számú melléklet a 60/2002. (XII. 29.) GKM rendelethez


Az egyes napszakok (zónaidők) időtartama

Az egyes napszakok (zónaidők) időtartama

1. Az egyes napszakok (zónaidők) időtartamát
– a mindenkor érvényes (közép-európai) időszámítás (a továbbiakban: téli időszámítás), illetve
– a külön jogszabály szerint elrendelt nyári időszámítás
tartama alatt a következőképpen kell figyelembe venni:

Napszakok (zónaidők)

Nyári időszámítás

Téli időszámítás

Csúcsidőszak

nappali

08–14 óra között

07–13 óra között

esti

18–21 óra között

17–20 óra között

Csúcsidőn kívüli időszak (völgyidőszak)

éjszakai

21–08 óra között

20–07 óra között

nappali

14–18 óra között

13–17 óra között

2. A szombat és a vasárnap egész nap (24 óra) csúcson kívüli időszaknak (völgyidőszaknak) minősül.

3. Az 1–2. pontban leírtak érvényesek akkor is, ha
– a szombat vagy a vasárnap munkanapnak számít, vagy
– a munkaszüneti nap szombattól vagy vasárnaptól eltérő napra esik.

4. Ahol a mérést vezérlő berendezéssel a szombati és vasárnapi napok zónaidői még nem vezérelhetők, a zónaidőket minden nap az alábbiak szerint kell figyelembe venni:

Napszakok (zónaidők)

Nyári időszámítás

Téli időszámítás

Csúcsidőszak

nappali

08–12 óra között

07–11 óra között

esti

18–21 óra között

17–20 óra között

Csúcsidőn kívüli időszak (völgyidőszak)

éjszakai

21–08 óra között

20–07 óra között

nappali

12–18 óra között

11–17 óra között
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás