Kifejezéskereső
64/2002. (XII. 30.) GKM rendelet
a villamosenergia-termelői engedélyes által közvetlenül vagy közvetve távhőszolgáltatási célra értékesített melegített víz és gőz hatósági árának megállapításáról1
Az árak megállapításáról szóló, 1990. évi LXXXVII. törvény 7. §-ának (1)–(2) bekezdésében, valamint a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény 117. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, továbbá a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 57. §-ában foglaltak figyelembevételével – az árak megállapítása tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:2
A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya a villamosenergia-termelői engedélyes által közvetlenül vagy közvetve távhőszolgáltatási célra értékesített melegített víz és gőz hatósági legmagasabb áraira és az ezekhez tartozó áralkalmazási feltételekre terjed ki.
Fogalommeghatározások
2. § (1) Az e rendeletben használt fogalmak meghatározását a VET 3. §-a, a Tszt. 3. §-a, valamint ezen § (2) bekezdése tartalmazza.
(2) E rendelet alkalmazásában
a) hőfogyasztó: az e) pont szerinti hőenergia vásárlói közül az, amely (aki) ezen hőenergia vásárlására a d) pont szerinti közös termelői engedélyessel közvetlen szerződéses kapcsolatban áll;
b) hőteljesítmény: a termelői hőközpontból kiadott hőhordozó közeg folyamatosan mérhető paramétereinek névleges értékei által meghatározható, szerződésbe foglalt hőteljesítmény;
c) hőtermelő telep: a d) pont szerinti közös termelői engedélyes villamosenergia-termelői engedélyében szereplő olyan erőműtelep, ahol hőenergiát (is) termelnek;
d) közös termelői engedélyes: távhőtermelői engedéllyel is rendelkező villamosenergia-termelői engedélyes;
e) közvetlenül vagy közvetve távhőszolgáltatási célra értékesített hőenergia: hőtermelő telepből a Tszt. 3. § (1) bekezdés r) pontja szerinti fogyasztónak
ea) távhőszolgáltatási engedély alapján közvetlenül, és/vagy
eb) távhőszolgáltató közbeiktatásával közvetve, és/vagy
ec) más jogi személy közbeiktatása után következő távhőszolgáltatón keresztül
értékesített melegített víz és/vagy gőz;
f)3 árszabályozási év: az adott naptári év január 1. és december 31. napjai közötti időszak,
g)4 éves árkorrekció: évente egyszer (az árszabályozási év kezdetén), rendszeresen végrehajtott ármódosítás,
h)5 évközi rendkívüli árkorrekció: a földgáz hatósági árának esetleges évközi változását – annak mértékét és időpontját – figyelembe vevő hődíj módosítás.
Általános rendelkezések
3. § (1) A hőfogyasztó a 2. § (2) bekezdés e) pontjának megfelelő melegített vízért vagy gőzért
a) teljesítmény-lekötési díjat,
b) hődíjat,
c) kiegészítő hődíjat,
d) csapadékvíz- vagy pótvíz-díjat,
e) hőenergia-szolgáltatási különdíjat,
fizet.
(2) A 2. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti hőenergiára az e rendelet mellékletében6 szereplő díjakat – mint hatósági legmagasabb díjakat – kell alkalmazni, azaz ezen díjakat az érvényes szerződések részének kell tekinteni, kivéve a hőfogyasztó és a közös termelői engedélyes ettől eltérő, alacsonyabb árban (díjban) történt megállapodását.
(3) A mellékletben7 közzétett árak az általános forgalmi adót nem tartalmazzák.
(4) Amennyiben a 2. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti hőenergia értékesítése a 2. § (2) bekezdésének ec) pontja szerint történik és a 2. § (2) bekezdésének ec) pontja szerinti más jogi személy – értékesítési láncot képezve – a saját termelésű vagy máshonnan vásárolt hőenergiával együtt értékesíti tovább ezt a hőenergiát, akkor az e rendelet szerinti árakat (díjakat) az (5)–(6) bekezdések szerint meghatározott módon kell legmagasabb hatósági árként alkalmazni a közös termelői engedélyes és a hőfogyasztó között.
(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott értékesítési láncban – külön mérések alapján – egyértelműen megállapítható a 2. § (2) bekezdésének ec) pontja szerinti, más jogi személy hőfogyasztó által történő hőenergia-értékesítésnek a 2. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti hőtermelő telepről származó része, akkor az ezen § (2) bekezdése szerinti díjak ezen utóbbi mennyiségre vonatkoznak.
(6) Ha a (4) bekezdésben meghatározott értékesítési láncban nincsenek külön mérések, vagy – a külön mérések ellenére – nem egyértelműen állapítható meg a 2. § (2) bekezdésének ec) pontja szerinti, más jogi személy hőfogyasztó által történő hőenergia-értékesítésnek a hőtermelő telepről származó része, akkor az ezen § (2) bekezdése szerinti díjak a hőtermelő telepből a 2. § (2) bekezdés ec) pontja szerinti más jogi személy részére értékesített hőmennyiség azon részére vonatkoznak, amelyet a 2. § (2) bekezdésének ec) pontja szerinti más jogi személy hőfogyasztó által a Tszt. 3. § (1) bekezdésének r) pontja szerinti fogyasztó ellátása érdekében értékesített hőmennyiség és ugyanezen hőfogyasztó teljes értékesítése (saját termelés + továbbértékesítés) arányának megfelelően kell számszerűsíteni. Ezt az arányosítást a gőzre és a melegített vízre külön-külön kell elvégezni.
(7) Amennyiben egy közös termelői engedélyestől a 2. § (2) bekezdésének e) pontja szerint egy hőfogyasztó gőzt vásárol, akkor ennek nyomásáról, hőmérsékletéről, valamint az ezektől függő hőtartalom figyelembevételéről meg kell állapodniuk.
(8)8 Az 1. számú melléklet szerinti árakat az éves árkorrekciók és az évközi rendkívüli árkorrekció során a 2. számú mellékletben meghatározott árképletek, valamint a szükséges egyedi vizsgálatok eredményeinek figyelembevételével kell megállapítani.
(9)9 Az árak megállapításához szükséges adatokat az engedélyesek a Magyar Energia Hivatal által előírt részletezettséggel és formában kötelesek megadni.
Teljesítmény-lekötési díj
4. § (1) A hőfogyasztó a szerződésben naptári évre lekötött legnagyobb hőteljesítmény(ek)nek megfelelő teljesítmény-lekötési díjat köteles fizetni.
(2) A teljesítmény-lekötési díj éves díj, amelyet 12 havi egyenlő részletben előre kell megfizetni.
(3) Ha a hőfogyasztó a teljesítőképesség fenntartására kötött szerződést és teljesítményigénye az éves szerződés szerint folyamatosan növekszik, a teljesítmény-lekötési díjat az egyes időszakokra (hónapokra) a növekvő igényeknek megfelelően kell megállapítani.
(4) Ha a közös termelői engedélyes a hőenergia-ellátást neki felróható okból szünetelteti, az (1)–(3) bekezdés szerint meghatározott teljesítmény-lekötési díjnak a szüneteltetés időtartamával arányos része kétszeresét köteles a hőfogyasztó részére visszatéríteni. Ez a visszafizetés a közös termelői engedélyest a szerződésszegés egyéb következményei alól nem mentesíti.
(5) Ha a hőfogyasztó a szerződésben melegített vízre és/vagy gőzre lekötött hőteljesítmény értékét neki felróható okból naponta 30 percnél hosszabb időn keresztül folyamatosan túllépi, a vételezett teljesítménytöbblet után annyiszor kell teljesítménypótdíjat fizetnie, ahány napon a lekötött teljesítményt túllépi. A teljesítménypótdíj összege a legnagyobb (a díjfizetés alapjául szolgáló) lekötött teljesítmény fölötti megkezdett MW-onként az éves teljesítmény-lekötési díj 1/6-od része, kivéve, ha a felek ennél kevésbé szigorú pótdíjfizetésben állapodnak meg. A méréssel rendelkező fél köteles a túllépés tényéről a másik felet haladéktalanul értesíteni, méghozzá olyan módon, hogy az a beavatkozást a kellő időben megtehesse.
(6)10 A teljesítménylekötési díjat a 2. számú melléklet 1. a) pontjában foglaltak alapján kell megállapítani.
Hődíjak
5. § (1) A hődíjat és a kiegészítő hődíjat a hőfogyasztó az általa e rendelet szerint vásárolt hőenergia mennyiségének megfelelően fizeti.
(2) A hőtermelő telepből kiadott hőenergia mennyiségén a termelői hőközpontban mért kiadott melegített víz, illetőleg gőz, és a visszatérő víz, illetőleg csapadékvíz hőtartalma közötti különbséget kell érteni.
(3) Ha a hőenergia-mennyiség megállapítása nem hőmennyiségmérővel történik, akkor az értékesített hőenergia mennyiségét a (4)–(7) bekezdések szerint kell megállapítani.
(4) Az értékesített hőenergia mennyiségét, ha a hőenergia-értékesítés
a) gőz hőhordozóval történik, akkor:
– a kiadott gőz mennyisége (t), valamint fajlagos hőtartalma szorzatának, és
– a hőtermelő létesítménybe visszaadott csapadékvíz mennyisége, valamint fajlagos hőtartalma szorzatának;
b) melegített víz energiahordozóval történik, akkor:
– az előre menő víz mennyisége, valamint fajlagos hőtartalma szorzatának, és
– a visszatérő víz mennyisége, valamint fajlagos hőtartalma szorzatának
különbségéből kell megállapítani.
(5) A kiadott hőhordozó
a) mennyiségét: a termelői hőközpontban elhelyezett mennyiségmérő alapján,
b) fajlagos hőtartalmát: a termelői hőközpontban mért nyomás és hőmérséklet alapján
kell megállapítani.
(6) A visszatérő víz, illetőleg csapadékvíz mennyiségét és hőmérsékletét a hőtermelő létesítmény fogadóállomásánál megállapított adatokkal kell figyelembe venni.
(7) A visszatérő melegített víz mennyiségét az előre menő és a rendszerbe vezetett mért pótvíz mennyiségének különbözetéből kell megállapítani.
(8) Ha egy vezetékről több hőfogyasztó hőigényét elégítik ki, akkor az egyes hőfogyasztók részére értékesített hőenergia mennyiségét a termelői hőközpontban, valamint a hőtermelő telep fogadóállomásánál megállapított (mért) adatokon kívül a hőfogyasztók átvevő állomásain (fogyasztói hőközpontokban, hőfogadó állomásokon) is mérni kell. A termelői hőközpontban, valamint a hőfogyasztó átvevő állomásán megállapított (mért) hőenergia-mennyiségek különbségét a vezeték hossza és/vagy a lekötött hőteljesítmény arányában a hőfogyasztók között kell elosztani.
(9)11 A hődíjakat a 2. számú melléklet 1. b) pontjában foglaltak alapján – a (10)–(12) bekezdésekben leírtakat is figyelembe véve – kell megállapítani.
(10)12 Arra a hőenergia mennyiségre, amelyet a közös termelői engedélyes külön jogszabály [a kedvezményes gázellátásról szóló 50/2003. (VIII. 14.) GKM rendelet] szerinti támogatással (kedvezménnyel) elszámolt földgázból állít elő, az e rendelet mellékletében13 ,,1. árkategória'' alatt feltüntetett – a külön jogszabály szerinti földgázra kapott támogatást már figyelembe vevő – hődíjakat kell (legmagasabb) hatósági árként alkalmazni, a (10) bekezdésben foglaltakat kivéve.
(11)14 Amennyiben a közös termelői engedélyes olyan, a földgázra kapott támogatás (kedvezmény) pontosabb továbbadását lehetővé tevő megállapodást köt a hőfogyasztóval, melynek kiindulópontja az 1. árkategória hődíját meghaladó díj, akkor köteles az elszámolás során garantálni, hogy az általa földgázra kapott támogatás (kedvezmény) teljes összegében jusson el a hőfogyasztóhoz. A támogatás eljuttatásának a földgáz beszerzési és a hő értékesítési (továbbértékesítési) számlákból is egyértelműen levezethetőnek kell lennie.
(12)15 Az e rendelet mellékletében16 ,,2. árkategória'' alatt feltüntetett hődíjakat kell (legmagasabb) hatósági árként alkalmazni a (9) bekezdés alá nem tartozó hőenergia mennyiségre.
Csapadék- és pótvízdíj
6. § (1) Csapadékvíz díjat kell fizetni az e rendelet szerint értékesített gőzmennyiségnek megfelelő vízmennyiség és a szerződésben visszaadásra vállalt (vagy attól eltérő) csapadékvíz-mennyiség közötti különbözet után (csapadékvíz).
(2) Pótvízdíjat kell fizetni a melegített víz rendszernél a berendezés üzembe helyezéséhez felhasznált víz cseréje, vagy a víz minőségének a szerződésben foglaltakhoz képesti romlása miatti vízcsere, illetve a részáramban kezelt víz mennyisége után, továbbá az óránként keringetett vízmennyiséghez képest legfeljebb 1,2%-os vízveszteség pótlásához szükséges vízmennyiségért (pótvíz).
(3) Ha a hőfogyasztó az (1) bekezdésben meghatározottnál kevesebb csapadékvizet ad vissza és az eltérés
– 25%-nál nem több, akkor 100%-kal,
– 25–50% között van, akkor 200%-kal,
– 50% felett van, akkor 300%-kal
kell a csapadékvíz díját növelni.
(4) Ha a hőfogyasztó az (1) bekezdésben meghatározottnál több pótvizet vesz igénybe, a többlet pótvíz után 100%-kal kell a pótvíz díját növelni.
(5) Az a csapadékvíz-mennyiség, amelyet a hőfogyasztó nem a szerződésben foglalt minőségben ad vissza, vissza nem adott csapadékvíznek minősül.
(6) Ha a keringetett víz keménysége a 0,15 nk°-ot meghaladja, akkor a hőtermelő létesítményéhez tartozó vízüzem kapacitásának megfelelően köteles a víz minőségét részáramos tisztítás, illetve vízcsere útján javítani.
Hőenergia-szolgáltatási különdíj
7. § (1) A közös termelői engedélyes hőenergia-szolgáltatási különdíjként
a) a kezelésében lévő, a területén kívül elhelyezett hőenergia-szolgáltatói berendezések legfeljebb 10% nyereséggel növelt üzemeltetési költségeit,
b) a hőfogyasztó növekvő hőenergia igényének későbbi kielégítésére – a hőfogyasztó kívánsága alapján részére fenntartott, de ki nem használt teljesítőképességért – az arányos amortizációs és fenntartási költségeket
jogosult felszámítani.
(2) A hőenergia-szolgáltatási különdíjat több hőfogyasztó esetén a lekötött hőteljesítménnyel és a vezeték hosszával arányosan kell a hőfogyasztók között felosztani.
Záró rendelkezések
8. § E rendelet 2003. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg
– az ipari és kereskedelmi miniszternek a közcélú villamosmű és hőtermelő létesítménye (fűtőműve) által értékesített gőz és melegített víz árának megállapításáról szóló 34/1995. (VIII. 25.) IKM rendelete, valamint
– az azt módosító 7/1996. (II. 21.) IKM rendelet, 47/2000. (XII. 21.) GM rendelet, és 24/2002. (XI. 29.) GKM rendelet, továbbá
– az egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 41/2000. (XII. 8.) GM rendelet 2. §-a
hatályát veszti.
1. számú melléklet a 64/2002. (XII. 30.) GKM rendelethez17
|
Közös termelői engedélyes |
Teljesítménylekötési díj |
Hődíj |
Csapadékvíz díja |
|---|---|---|---|
|
PANNON HŐERŐMŰ RT. |
7030 |
1071 |
271 |
|
|
Közös termelői |
Teljesítmény- |
Hődíjak, Ft/GJ |
Pótvíz díja |
|
|---|---|---|---|---|---|
|
1. árkategória |
2. árkategória |
|
|||
|
1. |
BAKONYI ERŐMŰ RT. |
3876 |
798 |
799 |
250 |
|
2. |
BUDAPESTI ERŐMŰ RT. |
|
|
|
|
|
a) |
Újpesti Erőműve |
3398 |
|
|
|
|
aa) |
kombinált ciklusból |
– |
870 |
1497 |
282 |
|
ab) |
segédkazánból |
– |
960 |
1640 |
282 |
|
b) |
Egyéb hőtermelő telepek |
3524 |
1042 |
1636 |
282 |
|
3. |
CSEPELI ÁRAMTERMELŐ KFT. |
4686 |
|
|
|
|
a) |
kombinált ciklusból |
– |
784 |
1178 |
252 |
|
b) |
segédkazánból |
– |
1142 |
1716 |
252 |
|
4. |
DEBRECENI KOMBINÁLT CIKLUSÚ ERŐMŰ KFT. |
– |
916 |
1370 |
581 |
|
5. |
EMA-POWER KFT. |
4749 |
1081 |
1736 |
256 |
|
6. |
PANNON HŐERŐMŰ RT. |
4838 |
877 |
877 |
256 |
|
7. |
VÉRTESI ERŐMŰ RT. |
2598 |
941 |
941 |
345 |
2. számú melléklet a 64/2002. (XII. 30.) GKM rendelethez18
|
|
z = 1 + |
Y − X |
|
|
|
100 |
|
|
mF: |
az 1. számú mellékletben feltüntetett termék előállításához felhasznált összes tüzelőhőn belül az olajtermékek tüzelőhőértékének aránya, 0 ≤ mF ≤ 1; |
|
mG: |
az 1. számú mellékletben feltüntetett termék előállításához felhasznált összes tüzelőhőn belül a földgáz tüzelőhőértékének aránya, 0 ≤ mG ≤ 1; |
|
sh: |
az 1. számú mellékletben feltüntetett termék teljesítménylekötési díja, Ft/MW/év; |
|
she: |
az 1. számú mellékletben feltüntetett termék előző, éves árkorrekció során megállapított teljesítménylekötési díja, Ft/MW/év; |
|
T: |
az 1. számú mellékletben feltüntetett termék tüzelőanyag-árindexe (az árkorrekció időpontjára számított átlagos tüzelőanyagár az előző árkorrekciónál figyelembe vett átlagos tüzelőanyagárhoz viszonyítva); |
|
TF: |
az esedékes éves árkorrekciónál figyelembe veendő olajtermék árváltozási index (a Platt’s CIF MED 1%-os kéntartalmú fűtőolaj napi jegyzéseinek az előző éves árkorrekció óta eltelt – legalább 4 hónapos – időszakra eső havi átlagainak átlaga az előző, éves árkorrekciónál figyelembe vett átlagárhoz viszonyítva); |
|
TG: |
az erőmű által felhasznált földgáz hatósági árának indexe (az árkorrekció időpontjában érvényes hatósági gázár az előző árkorrekció hónapjában érvényes hatósági gázárhoz viszonyítva); |
|
th: |
az 1. számú mellékletben feltüntetett termék hődíja, Ft/GJ; |
|
the: |
az 1. számú mellékletben feltüntetett termék előző árkorrekciónál megállapított hődíja, Ft/GJ; |
|
X: |
inflációkorrekciós tényező, értékére mindig az éves árkorrekció alkalmával – az árjavaslatoknak az ár megállapítója (gazdasági és közlekedési miniszter) számára történő benyújtása kapcsán – a MeH tesz javaslatot, a következő korlátok között: 1,8 ≤ X ≤ 2,2; |
|
Y: |
a Magyar Nemzeti Bank által közzétett aktuális (legutolsó), a következő árszabályozási évre vonatkozó éves átlagos fogyasztóiár-index előrejelzés (a „Jelentés az infláció alakulásáról” című kiadvány szerint); |
|
z: |
az esedékes éves árkorrekciónál figyelembe veendő korrigált inflációkövetési tényező. |
A rendeletet az 1/2006. (I. 18.) GKM rendelet 8. § (2) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte 2006. január 21. napjával.
A bevezető szöveg a 49/2005. (VI. 29.) GKM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (2) bekezdésének f) pontját a 3/2005. (I. 13.) GKM rendelet 1. § (1) bekezdése iktatta be.
A 2. § (2) bekezdésének g) pontját a 3/2005. (I. 13.) GKM rendelet 1. § (1) bekezdése iktatta be.
A 2. § (2) bekezdésének h) pontját a 3/2005. (I. 13.) GKM rendelet 1. § (1) bekezdése iktatta be.
Az eredeti melléklet jelölése 1. számú mellékletre változott a 3/2005. (I. 13.) GKM rendelet 2. § (1) bekezdésében foglalt módosítás alapján.
Az eredeti melléklet jelölése 1. számú mellékletre változott a 3/2005. (I. 13.) GKM rendelet 2. § (1) bekezdésében foglalt módosítás alapján.
A 3. § (8) bekezdését a 3/2005. (I. 13.) GKM rendelet 1. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító rendelet 3. § (4) bekezdése alapján az árak a 2005. január 15. előtt kötött szerződések részévé válnak, kivéve, ha a felek a rendelet szerinti legmagasabb hatósági ártól lefelé – közös megegyezéssel – eltérnek.
A 3. § (9) bekezdését a 3/2005. (I. 13.) GKM rendelet 1. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító rendelet 3. § (4) bekezdése alapján az árak a 2005. január 15. előtt kötött szerződések részévé válnak, kivéve, ha a felek a rendelet szerinti legmagasabb hatósági ártól lefelé – közös megegyezéssel – eltérnek.
A 4. § (6) bekezdését a 3/2005. (I. 13.) GKM rendelet 1. § (3) bekezdése iktatta be, e módosító rendelet 3. § (4) bekezdése alapján a díjak a 2005. január 15. előtt kötött szerződések részévé válnak, kivéve, ha a felek a rendelet szerinti legmagasabb díjtól lefelé – közös megegyezéssel – eltérnek.
Az 5. § új (9) bekezdését a 3/2005. (I. 13.) GKM rendelet 1. § (4) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (9)–(11) bekezdés számozását (10)–(12) bekezdésre változtatva. E módosító rendelet 3. § (4) bekezdése alapján a díjak a 2005. január 15. előtt kötött szerződések részévé válnak, kivéve, ha a felek a rendelet szerinti legmagasabb díjtól lefelé – közös megegyezéssel – eltérnek.
Az 5. § (9) bekezdése a 107/2003. (XII. 29.) GKM rendelet 4. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg, számozását (10) bekezdésre változtatta a 3/2005. (I. 13.) GKM rendelet 1. § (4) bekezdése.
Az eredeti melléklet jelölése 1. számú mellékletre változott a 3/2005. (I. 13.) GKM rendelet 2. § (1) bekezdésében foglalt módosítás alapján.
Az 5. § (10) bekezdését a 62/2003. (X. 10.) GKM rendelet 5. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 107/2003. (XII. 29.) GKM rendelet 4. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg, számozását (11) bekezdésre változtatta a 3/2005. (I. 13.) GKM rendelet 1. § (4) bekezdése.
Az 5. § (11) bekezdését a 62/2003. (X. 10.) GKM rendelet 5. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 107/2003. (XII. 29.) GKM rendelet 4. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg, számozását (12) bekezdésre változtatta a 3/2005. (I. 13.) GKM rendelet 1. § (4) bekezdése.
Az eredeti melléklet jelölése 1. számú mellékletre változott a 3/2005. (I. 13.) GKM rendelet 2. § (1) bekezdésében foglalt módosítás alapján.
A melléklet számozását a 3/2005. (I. 13.) GKM rendelet 2. § (1) bekezdése 1. számú mellékletre változtatta, szövege a 49/2005. (VI. 29.) GKM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 3. §-ának (3) bekezdése alapján az e mellékletben közzétett árak (díjak) a 2005. augusztus 1. napja előtt kötött szerződések részévé válnak, kivéve, ha a felek az e módosító rendelet szerinti legmagasabb hatósági ártól közös megegyezéssel lefelé eltérnek.
A 2. számú mellékletet a 3/2005. (I. 13.) GKM rendelet 2. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító rendelet 3. § (2) bekezdése alapján rendelkezéseit első alkalommal – a 3/2005. (I. 13.) GKM rendelet 2. § (1) bekezdésével megállapított – 1. számú mellékletben szereplő árak megállapítása során kell alkalmazni.