78/2002. (IV. 13.) Korm. rendelet
az érettségi vizsga vizsgaszabályzata és más, a közoktatást érintő kormányrendeletek módosításáról1
2005.12.15.
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának módosítása
,,(3) A kötelező vizsgatantárgyak az általános és a részletes vizsgakövetelményekre épülnek (a továbbiakban: központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatantárgy). Az általános vizsgakövetelmények határozzák meg, hogy a vizsgatantárgy milyen vizsgarészekből áll. A vizsgarészek a következők: szóbeli, írásbeli, gyakorlati.''
,,(4) Ha a vizsgaszabályzat másképp nem rendelkezik, az érettségi vizsgán a következő vizsgatantárgyakból kötelező vizsgát tenni:
a) magyar nyelv és irodalom,
b) anyanyelv (nemzetiségi nyelv) és irodalom a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban résztvevőknek,
e) idegen nyelv, a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban résztvevők kivételével.
(5) Amennyiben az iskola olyan központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatantárgyra, tantervi modulra kíván érettségi vizsgára történő felkészítést biztosítani, amelynek a kerettantervben előírt óraszáma a tantárgy oktatásának teljes tanulmányi ideje alatt nem éri el a százharmincnyolc órát, helyi tantervében a felkészítés idejét középszintű érettségi vizsgára történő felkészítés esetén legalább ennyi órára, emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés esetén pedig legalább kettőszázhetvenhat órára ki kell egészítenie.''
,,(3) Az iskola vagy az iskola fenntartója olyan vizsgatantárgy akkreditálását kezdeményezheti, amelynek a követelményeiből a helyi tantervben meghatározottak szerint legalább kétszer év végi osztályzatot kell szerezni, és a tantárgyat a teljes tanulmányi idő alatt középszintű érettségi esetén legalább százharmincnyolc, emelt szintű érettségi esetén legalább kettőszázhetvenhat órában tanítani kell.''
,,(7) Az akkreditált vizsgatantárgyat érettségi vizsgatantárgyként az akkreditálást követő második évtől lehet bevezetni.''
,,(1) A középiskola vagy az iskola fenntartója a 7. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint kérheti a vizsgatantárgy követelményeinek központi vizsgakövetelményként történő kiadását az országos vizsgaközpont útján. A kérelmet több jogosult közösen is benyújthatja. Az országos vizsgaközpont a követelményeket legalább két szakértővel véleményezteti. A szakértőket az Országos szakértői névjegyzékből kell felkérni.'' ,,(1) Az érettségi vizsga lehet
érettségi vizsga. Egyes tantárgyakból – a szintemelő vizsga kivételével – középszinten vagy emelt szinten lehet érettségi vizsgát tenni. Szintemelő vizsga csak emelt szinten tehető.''
,,(3) Előrehozott érettségi vizsga az egyes tantárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, a középiskolai tanulmányok teljes befejezése előtt, egyes vizsgatantárgyból, első alkalommal tett érettségi vizsga.''
,,(6) Szintemelő érettségi vizsga a középszinten sikeresen befejezett érettségi vizsgának az emelt szintű érettségi vizsgán első alkalommal történő megismétlése. Az érettségi bizonyítvány átadásáig ugyanabból a vizsgatantárgyból – a pótló- és a javítóvizsga kivételével – szintemelő érettségi vizsga egy alkalommal tehető.''
,,(9) Az érettségi bizonyítvány kiadása után iskolai felvételi kérelem elbírálásához vagy más okból kiegészítő vagy szintemelő vizsga tehető, illetve megismételhető az egyes tantárgyból korábban sikeresen letett vizsga (ismétlő érettségi vizsga). A vizsga eredménye alapján a kiállított érettségi bizonyítvány nem változtatható meg. [A továbbiakban az (1)–(9) bekezdésben szabályozott vizsgák együtt: érettségi vizsga.]'' ,,(2) A vizsgabizottság működtetéséről az érettségi vizsgát szervező középiskola és az országos vizsgaközpont gondoskodik (a továbbiakban: vizsgabizottságot működtető közoktatási intézmény).''
,,(2) A vizsgaidőszakok – a vizsga szintjétől függetlenül – a következők:
a) május–június hónapi valamennyi középiskola részére a rendes, az előrehozott, a kiegészítő, a szintemelő, a pótló és a javító érettségi vizsgák megszervezésére,
b) szeptember–október hónapi a kijelölt középiskolák részére a rendes, az előrehozott, a pótló és a javító érettségi vizsgák megszervezésére,
c) február–március hónapi az országos és a területi vizsgaközpontok részére a kiegészítő, a szintemelő, a pótló és a javító érettségi vizsgák megszervezésére.''
,,(8) Egyes vizsgatantárgyak emelt szintű érettségi szóbeli vizsgáit az országos vizsgaközpont szervezi meg.''
,,(2) Az érettségi vizsgára jelentkező – függetlenül attól, hogy milyen szintű érettségi vizsgára készült fel a középiskolában – szabadon választhatja meg a vizsga szintjét. A jelentkező a vizsga szintjét a pótló- és javítóvizsgára történő jelentkezéskor megváltoztathatja. Egy vizsgaidőszakban egy vizsgatantárgyból csak egy szinten lehet érettségi vizsgát tenni.''
,,A kiegészítő, szintemelő és a megismételt vizsgára történő jelentkezéskor be kell mutatni az érettségi bizonyítványt.''
,,(11) Az összesítő jelentés megkeresést tartalmaz
a) az országos vizsgaközpontnak, hogy – a szabályzatban foglaltak szerint – bízza meg a vizsgabizottság elnökét, illetve, ha a vizsgatantárgyból az érettségi vizsgát emelt szinten szervezik meg, a felügyelő tanárt, továbbá teremtse meg a feltételeket ahhoz, hogy a vizsgázó emelt szintű érettségi vizsgát tehessen,
b) az országos vizsgaközpontnak, szakmai előkészítő tantárgy esetén az országos pedagógiai-szakmai szolgáltató intézménynek, hogy küldje meg az írásbeli vizsga feladatlapjait, középszintű érettségihez a feladatlapok javításához, értékeléshez a javítási és értékelési útmutatót (a továbbiakban: útmutató).''
Az emelt szintű vizsga megszervezésére vonatkozó
külön rendelkezések
17/A. § (1) Ha a vizsgatantárgyból az érettségi vizsgát emelt szinten szervezik meg: a) az írásbeli vizsga felügyelő tanárait az országos vizsgaközpont bízza meg,
b) a szóbeli vizsga – elnökből és kettő kérdező tanárból álló – tantárgyi bizottság előtt folyik, melynek tagjait az országos vizsgaközpont bízza meg,
c) a tantárgyi bizottság ügyviteli feladatait jegyző látja el, akit az országos vizsgaközpont bíz meg.
(2) A tantárgyi bizottság a vizsgabizottságtól függetlenül működik. Tagjai a vizsgabizottságnak nem tagjai. A tantárgyi bizottság működéséhez szükséges feltételeket az országos vizsgaközpont biztosítja. A tantárgyi bizottság tagja az lehet, aki megfelel a kérdező tanárra megállapított feltételeknek, továbbá teljesítette az országos vizsgaközpont által előírt, az érettségi vizsga megszervezésére felkészítő továbbképzés követelményeit.
(4) A sikeresen teljesített emelt szintű érettségi vizsgáról az országos vizsgaközpont tanúsítványt állít ki, s ad át a vizsgázónak.''
18. § ,,(1) A központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatantárgyak írásbeli vizsgája központi feladatlapok megoldásából áll. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott vizsgatantárgyak írásbeli vizsgáztatási követelményei a központi vizsgakövetelményekre épülnek. (3) A központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatantárgyak írásbeli központi feladatlapjait és az útmutatókat az országos vizsgaközpont készítteti el. Az országos vizsgaközpont a feladatlapokat – fenntartóra tekintet nélkül – átadja a vizsgabizottságot működtető közoktatási intézmény megbízottjának. A feladatlapok átadásának-átvételének napját a tanév rendjében kell meghatározni.
(4) A központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatantárgyakat és a vizsga formáit e szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza. (5) Az akkreditált vizsgatantárgy írásbeli tételeit a középiskola nevelőtestülete fogadja el az írásbeli központi vizsgatételek átadásának a napjáig.
(6) Az igazgató az írásbeli vizsgatételeket tartalmazó feladatlapokat köteles elzárni oly módon, hogy ahhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá.
(7) A központi vizsgatételek közlése – ha a vizsgatétel jellege megengedi vagy indokolja – a közoktatás információs rendszerén, a televízión, illetve a rádión keresztül is történhet.
(8) Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, s a vizsga befejezését követően, a szaktanár által javítható formában kell elkészíteni (pl. rajz, kottázás, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program). A gyakorlati vizsgán a 19. § (1) bekezdésben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha a vizsgatantárgy központi vizsgakövetelménye eltérő rendelkezést nem állapít meg.''
19. § ,,(1) Az írásbeli feladatok kidolgozásához – ha a részletes követelmény és vizsgaleírás másképp nem rendelkezik – a vizsgázónak vizsgatantárgyanként rendelkezésre álló maximális idő, a) középszintű vizsga esetén három óra (180 perc),
b) emelt szintű vizsga, továbbá a vizsga szintjétől függetlenül magyar nyelv és irodalom, valamint kisebbségi nyelv és irodalom vizsgatantárgy esetén négy óra (240 perc).
(2) Az írásbeli vizsga idejére a részletes követelmény és vizsga leírás két óránál (120 perc) rövidebb időt nem állapíthat meg.
(3) Ha az írásbeli vizsgát bármilyen esemény megzavarja, a kiesett idővel a rendelkezésre álló időt meg kell növelni.
(4) Ha az írásbeli vizsgán több feladatlapot kell megoldani, az egyes vizsgatantárgyak írásbeli vizsgájához rendelkezésre álló idő felhasználásához, felosztásához a feladatlap további rendelkezéseket állapíthat meg.''
,,(1) A vizsgabizottság elnöke az előzetes értekezleten szükség szerint ellenőrzi az érettségi vizsgára történő bocsátás jogszerűségét. Abban az esetben, ha a rendelkezésre álló iratok alapján kétséges, hogy a vizsgára bocsátás előfeltételei fennállnak, és az igazgató, valamint a vizsgázó meghallgatásával sem tisztázható egyértelműen a vizsgára bocsátás jogszerűsége, a vizsgabizottság elnökének tájékoztatnia kell a vizsgázót, hogy a vizsgát folytathatja, de amennyiben a vizsgára bocsátás előfeltételei nem valósultak meg, a miniszter az érettségi vizsgáját megsemmisítheti. A tájékoztatás megtörténtét a részletes jegyzőkönyvben rögzíteni kell.''
13. § (1) Az ÉR 29. §-át követő alcím helyébe a következő alcím lép:
Az egyes vizsgatantárgyból tett emelt szintű érettségi vizsgára vonatkozó külön szabályok''
(2) Az ÉR. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
30. § ,,(1) Ha a vizsgázó a vizsgatantárgyból emelt szintű érettségi vizsgát tesz, a vizsgatantárgyak központi vizsgakövetelmények alapján kiadott feladatlapjainak javításáról, értékeléséről az országos vizsgaközpont gondoskodik. Az emelt szintű érettségi vizsga írásbeli feladatlapjainak és az útmutatóinak kidolgozásába be kell vonni az érdekelt felsőoktatási intézmények képviselőit. E rendelkezés alkalmazásában érdekelt felsőoktatási intézménynek kell tekinteni azt a főiskolát, egyetemet, amelyik a felvételi tájékoztatóban az emelt szintű érettségi vizsgát a felvételi eljárásban elfogadja. A közreműködés rendjét az érdekeltek közösen állapítják meg. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket a következő eltéréssel kell alkalmazni: a) a vizsgázót külön, kizárólag az emelt szintű vizsgán résztvevőkből álló vizsgacsoportba kell beosztani,
b) a feladatlapokat a felügyelő tanár veszi át az országos vizsgaközponttól, és viszi magával a vizsga helyszínére,
c) a feladatlapokat tartalmazó borítékokat a vizsga napján át kell adni az országos vizsgaközpont megbízottjának,
d) a feladatlapok kijavítása, értékelése az országos vizsgaközpont által felkért szakértő feladata,
e) minden írásbeli feladatlapot két szakértőnek kell javítani, a vizsgázó teljesítményét a szakértők közösen értékelik,
f) a vizsgaközpont a kijavított feladatlapokat az igazgatónak megküldi oly módon, hogy a feladatlapokat a vizsgázó meg tudja tekinteni,
g) az írásbeli vizsgán feltárt szabálytalanságról értesíteni kell az országos vizsgaközpontot, az országos vizsgaközpontnak javaslatot kell tenni a minősítésre arra az esetre, ha a vizsgabizottság a szabálytalanságot megállapítja, és arra az esetre, ha megállapítja, hogy nem történt szabálytalanság; hasonló módon kell az értékelést elkészíteni, ha az országos vizsgaközpontban történő javítás során következtetnek szabálytalanság elkövetésére,
h) az igazgató a vizsgázónak a kijavított feladatlapra benyújtott észrevételét megküldi az országos vizsgaközpontnak, az észrevételt az országos vizsgaközpont egy másik, a feladatlap értékelésében közre nem működő szakértővel megvizsgáltatja, s annak eredményeképpen a feladatlap értékelését megváltoztatja vagy helybenhagyja,
i) az igazgató az országos vizsgaközpont által megküldött feladatlapokat és a feladatlapokra benyújtott észrevételekkel kapcsolatos döntéseket továbbítja a vizsgabizottság elnökének.
(3) A vizsgabizottság az előzetes értekezleten tudomásul veszi az országos vizsgaközpont értékelését, és azt rávezeti az osztályozó ívre.
(4) Ha a vizsgabizottságnak ki kell vizsgálnia az írásbeli vizsgán elkövetett szabálytalanságot, a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatosan hozott döntésétől függően fogadja el az országos vizsgaközpont értékelését.''
,,(2) Minden vizsgázónak – az idegen nyelv kivételével – vizsgatantárgyanként harminc perc gondolkodási időt kell biztosítani a felkészülésre. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania.
(3) Egy-egy vizsgatárgyból a feleltetés időtartama – ha e szabályzat másképp nem rendelkezik – középszintű vizsga esetén tizenöt percnél több nem lehet.''
Az egyes vizsgatantárgyból tett emelt szintű érettségi vizsgára vonatkozó külön szabályok
40/A. § Ha a vizsgázó központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatantárgyból emelt szintű érettségi vizsgát tesz, a 31–37. §-ban foglaltakat a következő eltéréssel kell alkalmazni: a) a szóbeli tételeket az országos vizsgaközpont készítteti el, és – az írásbeli vizsga feladatlapjaival együtt – eljuttatja a tantárgyi vizsgabizottsághoz,
b) egy-egy vizsgatárgyból a feleltetés időtartama – ha e szabályzat másképp nem rendelkezik – húsz percnél több nem lehet,
c) a szóbeli vizsgán elhangzottakat magnetofonon vagy más hangrögzítésre alkalmas módon rögzíteni kell, a hangrögzítés kizárólagosan a jogorvoslati eljárásban használható fel, s a jogorvoslati határidő eltelte, illetve a jogorvoslati kérelem jogerős elbírálása után meg kell semmisíteni,
d) a vizsgázó teljesítményét a tantárgyi bizottság közösen értékeli, és tesz javaslatot a vizsgázó minősítésére,
e) a tantárgyi bizottság egyéni osztályozó ívet állít ki minden vizsgázóról, amelyet megküld a vizsgabizottság részére,
f) ha a vizsgázóval szemben annak gyanúja merült fel, hogy szabálytalanságot követett el, a tantárgyi vizsgabizottságnak javaslatot kell tenni a minősítésre arra az esetre, ha a vizsgabizottság a szabálytalanságot megállapítja, és arra az esetre, ha megállapítja, hogy nem történt szabálytalanság,
g) a tantárgyi vizsgabizottság döntéseit szótöbbséggel hozza.''
16. § Az ÉR. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
41. § ,,(1) Az érettségi vizsga egyes vizsgatantárgyaiból a vizsgázó teljesítményét, ha a vizsga a) írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll 1–150,
b) csak írásbeli vizsgából áll 1–100,
c) csak szóbeli vizsgából áll 1–50
pontskálán kell értékelni.
(2) A vizsgázó teljesítményét a pontszámok osztályzatban történő kifejezésével minősíteni kell. Ha a vizsgatantárgy több vizsgarészből áll, a vizsgázónak minden vizsgarészből legalább tizenöt százalékot kell teljesíteni ahhoz, hogy a tantárgyból legalább elégséges osztályzatot kapjon. Több vizsgarész esetén az egyes vizsgarészeken elérhető pontszámot az adott vizsgatantárgy részletes vizsgakövetelménye határozza meg. Ha a vizsgázó szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát vagy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tett, teljesítményét az eredeti vizsgarésznek megfelelően kell minősíteni.
(3) Az osztályzatok a következők:
a) ha az elérhető pontszám ötven, akkor
aa) 42–50 pont elérése esetén jeles (5),
ab) 33–41 pont elérése esetén jó (4),
ac) 24–32 pont elérése esetén közepes (3),
ad) 15–23 pont elérése esetén elégséges (2),
ae) 0–14 pont elérése esetén elégtelen (1);
b) ha az elérhető pontszám száz, akkor
ba) 84–100 pont elérése esetén jeles (5),
bb) 66–83 pont elérése esetén jó (4),
bc) 47–65 pont elérése esetén közepes (3),
bd) 30–46 pont elérése esetén elégséges (2),
be) 0–29 pont elérése esetén elégtelen (1);
c) ha az elérhető pontszám százötven, akkor
ca) 126–150 pont elérése esetén jeles (5),
cb) 99–125 pont elérése esetén jó (4),
cc) 70–98 pont elérése esetén közepes (3),
cd) 45–69 pont elérése esetén elégséges (2),)
ce) 0–44 pont elérése esetén elégtelen (1).
(4) Ha a vizsgázó az országos tanulmányi versenyen a versenykiírásban meghatározott helyezést elérte, abból a vizsgatantárgyból teljesítette az emelt szintű érettségi vizsga vizsgakövetelményeit. A vizsgázó teljesítményét a helyezéstől függően, a versenykiírásban meghatározottak szerint 84–100 ponttal, illetve 126–150 ponttal jeles (5) osztályzattal kell minősíteni.
(5) A vizsgázónak javító érettségi vizsgát kell tennie abból a vizsgatantárgyból, amelyből nem szerzett legalább elégséges (2) osztályzatot.''
18. § Az ÉR. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
45. § ,,(1) Érettségi bizonyítványt kell kiállítani annak, aki teljesítette az érettségi vizsga követelményeit. Az érettségi bizonyítványt, ha az érettségi vizsga követelményeit egy vizsgaidőszak alatt teljesíti a vizsgázó, az a vizsgabizottság adja ki, amelyiknél a vizsgát megkezdte, abban az esetben pedig, ha az érettségi vizsga követelményeit több vizsgaidőszakban teljesíti a vizsgázó, az, amelyiknél az érettségi vizsgát eredményesen befejezte. (2) Az érettségi bizonyítvány tartalmazza a vizsgázó nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, a vizsga törzslapjának számát, a kiállításának keltét, továbbá a vizsgabizottság nevét, körbélyegzőjének lenyomatát, a vizsgabizottság elnökének és az igazgatónak az aláírását.
(3) Az érettségi bizonyítványban fel kell tüntetni,
a) hogy a vizsgatantárgy központi vizsgakövetelményekre vagy akkreditált vizsgakövetelményekre épül,
b) a vizsgatantárgyak, ha a vizsgatantárgy több vizsgarészből áll, a vizsgarészek pontszámát, illetve osztályzatát, a vizsga szintjét.
(4) A vizsgázó érettségi bizonyítványa, ha idegen nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát tett és
a) jeles (5) és jó (4) osztályzatot szerzett, egynyelvű felsőfokú ,,C'' típusú,
b) közepes (3) és elégséges (2) osztályzatot szerzett, egynyelvű középfokú ,,C'' típusú
államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.''
,,(5) A tantárgyi bizottság ülésein jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a bizottság mind a három tagjának alá kell írnia. A jegyzőkönyv készítésére a (2)–(3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.'' ,,Törzslapkivonatot kell adni akkor is, ha a vizsgázó egyes vizsgatantárgyból nem az előtt a vizsgabizottság előtt tesz vizsgát, amelyik előtt az érettségi vizsgát megkezdte.''
,,(3) A rendes érettségi vizsga törzslapjára az előrehozott érettségi vizsga eredményét, piros tollal kell feltüntetni, a törzslapkivonattal egyezően.''
,,(1) Az írásbeli vizsga megkezdése előtt vizsgabizottságonként osztályozó ívet kell készíteni. Az osztályozó ívnek tartalmaznia kell a vizsgabizottság nevét és címét, a vizsgázók nevét, törzslapjának számát, továbbá vizsgatantárgyanként, azon belül vizsgarészenként a vizsgázó teljesítményét.
(2) Ha a vizsgázó egyes vizsgatantárgyakból emelt szinten tesz érettségi vizsgát, a tantárgyi vizsgabizottság egyéni osztályozó ívet készít, amelyet az országos vizsgaközpont küld meg a vizsgabizottságnak.''
,,(8) A kiadott érettségi bizonyítványokról a vizsgabizottság jegyzője összesítő kimutatást készít, amelyet – az érettségi vizsga eredményének kihirdetését követő – tizenöt napon belül megküld az Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht. Közoktatási Információs Irodának (a továbbiakban: Közoktatási Információs Iroda). A kimutatásban a vizsgabizottságot működtető közoktatási intézmény nevét és címét, az OM azonosítóját, a vizsgázó nevét, születési idejét, a törzslap számát, az érettségi bizonyítvány sorszámát és a vizsga időpontját kell feltüntetni. A Közoktatási Információs Iroda a kiadott érettségi bizonyítványokról évenként és ezen belül vizsgaidőszakonként központi nyilvántartást készít.''
,,(8) A tantárgyi vizsgabizottság üléseiről készített jegyzőkönyveket az országos vizsgaközpontban kell megőrizni, a többi iratoktól elkülönítve. Az őrzési idő tíz év.''
,,(2) Ha a középiskola (iskolai tagozat, osztály) részt vesz a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban és az oktatás két nyelven (a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén és magyarul) vagy kizárólag a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén folyik az érettségi vizsgán
a) az anyanyelv (nemzetiségi nyelv) és irodalom mellett, a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén tanult tantárgyak közül legalább kettőből az érettségi vizsgát a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén kell teljesíteni,
b) a vizsgázó más vizsgatantárgyakhoz kapcsolódóan vagy önálló választható vizsgatantárgy keretében a népismeret körébe tartozó ismeretekből is számot ad tudásáról,
c) a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén tanult tantárgyakból a szóbeli vizsgán a feleltetés harminc percig tarthat,
d) a vizsgabizottság elnöke az lehet, aki az adott nyelv oktatására jogosító, egyetemi szintű tanári szakképzettséggel vagy az adott nyelven folyó nevelő és oktató munkához a pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges egyetemen szerzett végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.''
54. § ,,(1) A vizsgázó érettségi bizonyítványa, ha nemzeti, etnikai kisebbségi nyelvből, illetve célnyelvből a középszintű érettségi vizsgán a) jeles (5) vagy jó (4) osztályzatot szerzett, kétnyelvű középfokú ,,C'' típusú,
b) közepes (3) vagy elégséges (2) osztályzatot szerzett, kétnyelvű alapfokú ,,C'' típusú
államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.
(2) A vizsgázó érettségi bizonyítványa, ha nemzeti, etnikai kisebbségi nyelvből, illetve célnyelvből emelt szintű érettségi vizsgán
a) jeles (5) vagy jó (4) osztályzatot szerzett, kétnyelvű felsőfokú ,,C'' típusú,
b) közepes (3) vagy elégséges (2) osztályzatot szerzett, kétnyelvű középfokú ,,C'' típusú,
államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.
(3) A vizsgázó érettségi bizonyítványa, ha nyelvoktató kisebbségi oktatásban nemzeti, etnikai kisebbségi nyelvből emelt szintű érettségi vizsgán
a) jeles (5) vagy jó (4) osztályzatot szerzett, kétnyelvű középfokú ,,C'' típusú,
b) közepes (3) vagy elégséges (2) osztályzatot szerzett, kétnyelvű alapfokú ,,C'' típusú,
államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.
a) a feladatlapokat és az útmutatókat,
b) a törzslapot és a törzslapkivonatot,
c) az érettségi bizonyítványt,
56. § Ha a külföldi oktatási intézményben szerzett és a Magyar Köztársaságban nemzetközi szerződéssel egyenértékűnek el nem ismert bizonyítvány középiskolai érettségi bizonyítványként történő elismerése – a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: elismerési törvény) 13. §-a alapján – nem lehetséges, a bizonyítvány tulajdonosa az elismerési törvény 62. §-a alapján kérheti a középiskolától a külföldön folytatott tanulmányok beszámítását. Az iskola igazgatója az elismerési törvény 62. §-a alapján lefolytatott eljárás keretében dönt arról, hogy a bizonyítvány tulajdonosa – a külföldön folytatott tanulmányok beszámítása alapján – befejezte-e a középiskolai tanulmányait, és érettségi vizsgára bocsátható. Ha az iskola igazgatója megállapítja, hogy a bizonyítvány tulajdonosa a középiskolai tanulmányait befejezte, és érettségi vizsgát tehet, ezt a tényt záradék formájában a külföldön kiállított bizonyítvány fordítására rávezeti. A záradékot iktatószámmal, az iskola bélyegzőjének lenyomatával és az igazgató aláírásával kell ellátni. A záradékkal ellátott bizonyítvány másolatát – a bizonyítványokra vonatkozó rendelkezések szerint – az iskola irattárában el kell helyezni. A záradékkal ellátott bizonyítvány tulajdonosa az e rendeletben meghatározottak szerint jelentkezhet érettségi vizsgára.'' 60/A. § Az e rendeletben meghatározott befizetéseket a rendelkezésre bocsátott készpénz-átutalási megbízáson kell teljesíteni. A befizetett díj kezelése és nyilvántartása az államháztartás alrendszereinek bankszámla-vezetési, költségvetési, befizetési és letéti kezelési, valamint kötelezettségvállalási rendjéről szóló jogszabályokban meghatározottak szerint történik. A befizetett díj az országos vizsgaközpont bevétele. A díj az országos vizsgaközpont feladatainak ellátásához, az e feladatokkal összefüggő személyi és tárgyi kiadások fedezetére használható fel. A befizetést az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont, Budapest 10032000-00282637-00000000 számlájára kell teljesíteni.'' a) a középiskola felkészítési kötelezettségére vonatkozó rendelkezéseit 3–5. §, b) az érettségi vizsga céljaira és részeire vonatkozó rendelkezéseit 6–8. §, kivéve az érettségi vizsgatantárgy akkreditálására vonatkozó rendelkezéseket, c) az érettségi vizsga fajtáira, a vizsgaidőszakokra vonatkozó rendelkezéseit 9–11. §, d) a jelentkezés az érettségi vizsgára vonatkozó rendelkezéseit 12. §, f) az írásbeli vizsgának a feladatlapokra vonatkozó rendelkezéseit 19. §, g) az országos vizsgaközpontra vonatkozó rendelkezéseit 25. § (5) bek., h) a szóbeli vizsga menetére vonatkozó rendelkezései közül a tételkészítésre, az emelt szintű érettségi vizsgára, a vizsgabizottság jelenlétére vonatkozó rendelkezéseit 30–32. §, i) az érettségi vizsga befejezéseire vonatkozó részből a vizsga értékelésére vonatkozó rendelkezéseit 41. §, k) a nemzeti, etnikai kisebbségi nyelvű és a két tanítási nyelvű érettségi vizsgára vonatkozó rendelkezéseit 53–55. §, azoknak a középiskolai tanulóknak a vizsgáinál kell alkalmazni, akik a középiskolai tanulmányaikat a kilencedik évfolyamon 2001. szeptember 1-jén, illetve azt követően kezdik meg. Előrehozott érettségi vizsgát első alkalommal a 2005-ben szervezett érettségi vizsga időszakaiban lehet tenni.''
,,(9) 2002-ben vizsgatantárgy akkreditálását április 15-éig lehet kérni az országos vizsgaközponttól.
(10) A 2002–2005-ben szervezett vizsgaidőszakokban teljesítette idegen nyelvből az érettségi vizsgát az, aki – egynyelvű vagy kétnyelvű – legalább középfokú ,,C'' típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkezik. A vizsgázó tudását 2004-ig jeles (5) osztályzattal; 2005-ben középfokú ,,C'' típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány vagy azzal egyenértékű okirat esetén középszintű jeles (5); felsőfokú ,,C'' típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány vagy azzal egyenértékű okirat esetén emelt szintű jeles (5) osztályzattal kell értékelni.
(11) A 2002–2004-ben szervezett vizsgaidőszakban
a) a nemzetiségi középiskolában, ha az oktatás két nyelven folyik, a nemzetiségi nyelv és irodalom tantárgyból szerzett érettségi osztályzat kétnyelvű ,,C'' típusú államilag elismert nyelvvizsgának felel meg, jeles (5) és jó (4) eredménynél felső-, egyéb esetben középfokon. Ha a nemzetiségi középiskolában nyelvoktató nemzetiségi oktatás folyik, a vizsgázó nemzetiségi nyelvből, az idegen nyelvre vonatkozó rendelkezések szerint tehet érettségi vizsgát;
b) két tanítási nyelvű középiskolában a célnyelv és irodalom tantárgyból szerzett érettségi osztályzat kétnyelvű ,,C'' típusú államilag elismert nyelvvizsgának felel meg, jeles (5) és jó (4) eredménynél felső-, közepes (3) és elégséges (2) eredménynél középfokon;
c) a nemzetközi érettségi vizsgán a célnyelv és irodalom tantárgyból szerzett érettségi osztályzat egynyelvű ,,C'' típusú államilag elismert nyelvvizsgának felel meg, jeles (5) és jó (4) eredménynél felső-, közepes (3) és elégséges (2) eredménynél középfokon.''
A közalkalmazottak foglalkoztatására vonatkozó
rendelkezések módosítása
,,(4) Ha a közalkalmazott az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű szakképesítéssel rendelkezik, besorolásakor, valamint a második és további szakképesítés figyelembevételekor a felsőfokú szakképesítésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.''
32. § Az R. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
18. § ,,(1) A rendeletben foglaltakat kell alkalmazni a Bányaipari Aknászképző Technikum, az Artistaképző Intézet, továbbá – a (2) bekezdésben foglaltak szerint – a gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény (GYIVI), nevelőotthon, nevelőintézet (a továbbiakban együtt: gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény) pedagógus-munkakörben foglalkoztatott dolgozóira. A rendelet 5. §-ában, 7. §-ában, 10–11. §-ában, 13/A. §-ában, 16–17. §-ában foglaltakat a Balassi Bálint Intézetben foglalkoztatottak tekintetében is alkalmazni kell. (2) A gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazottai közalkalmazotti jogviszonyára e rendelet 7. §-át, 10. §-ának (1) bekezdését, 11/A. §-át, 11/B. §-át, 12. §-át, 14/A. §-a (1) bekezdésének a), c), h) pontjait, 14/B. §-a (1) bekezdésének a) pontját, 15. §-a (2) bekezdésének c)–e) pontjait, (3)–(4) bekezdését, (6) bekezdését, (8) bekezdését, (10) bekezdését, 16. §-ának (1)–(6) bekezdéseit, 20. §-ának (2) bekezdését kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a) 14/A. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a magasabb vezetői, vezetői megbízást kapott pedagógust a felsoroltakon kívül akkor is megilleti az illetménynövekedés, ha szociálpedagógus, szociális munkás, általános szociális munkás szakképzettséggel rendelkezik; b) a 14/A. § (1) bekezdésének c) pontja alapján a gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott dolgozót a felsoroltakon kívül akkor is megilleti az illetménynövekedés, ha a besorolás alapjául szolgáló felsőfokú iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett pedagógiai, pedagógia szakos előadói, szociálpedagógus, nevelőtanári, pszichopedagógus, szociális munkás szakképzettséggel rendelkezik; c) a 14/A. § (1) bekezdésének h) pontja alapján a gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben a pszichológusi feladatok ellátásához a pszichológusi szakképzettség mellett tanítói, tanári szakképzettséggel rendelkezik; d) a 15. § (6) bekezdésének b) pontjában meghatározott pótlék: gyermek- és ifjúságvédelmi intézményi pótlék annak, aki gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben nevelő és oktató munkát végez.'' A közoktatásról szóló törvény végrehajtási rendeletének módosítása
,,(2) A közoktatási információs rendszerbe történő bekapcsolódás az OM részére megküldött nyilatkozattal történik. A nyilatkozatot a közoktatási intézmény az e rendelet 3. számú melléklete szerinti adatlapon – a fenntartó cégszerű aláírásával hitelesítve – postai úton küldi meg az OM részére. A nyilatkozatot, ha a közoktatási intézmény bekapcsolódott az internetes szolgáltatásba (a továbbiakban: internetes hozzáférés) az interneten keresztül is továbbítani kell. Ha a közoktatási intézmény nem rendelkezik internetes hozzáféréssel, azonban a számítógép parkjának kiépítéséhez a központi költségvetésből (minisztérium, közhasznú társaság stb.) támogatásban részesült, a nyilatkozatot számítógépes adathordozón is meg kell küldeni az OM részére. A bejelentőlapokat és a számítógépes adathordozót az Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht. Közoktatási Információs Iroda bocsátja – ingyenesen – az érintettek rendelkezésére. (3) A nyilatkozathoz csatolni kell
a) a közoktatási intézmény alapító okiratát,
b) a nem helyi önkormányzat által fenntartott közoktatási intézmény esetén – ha a fenntartó tevékenységét nem jogszabály felhatalmazása alapján látja el – a közoktatási szolgáltató tevékenység folytatására jogosító okiratot,
c) nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetén a működés megkezdéséhez szükséges – jogerősítő záradékkal ellátott – engedélyt.
(4) A mellékletek egyszerű másolatban becsatolhatók. Az OM kérésére az eredeti okiratokat be kell mutatni. A nyilatkozatot legkésőbb a közoktatási intézmény működésének megkezdését követő harminc napon belül kell megküldeni. Ha a beküldött okiratokban az adatok megváltoznak, a fenntartónak harminc napon belül be kell jelentenie a változásokat. A változást a megváltozott adatokat tartalmazó adatlap kitöltésével kell benyújtani az OM-hez. Az adatlaphoz csatolni kell a változás alapjául szolgáló okiratot (alapító okirat).
(5) Az OM a nyilatkozat tanügyigazgatási felülvizsgálata után a közoktatási intézményt nyilvántartásba veszi, és harminc napon belül megküldi a közoktatási intézmény azonosítóját (a továbbiakban: OM azonosító) a fenntartónak. Az OM a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartású közoktatási intézmény OM azonosítóját megküldi a székhely szerint illetékes területi államháztartási hivatalnak is.''
,,(9) A közoktatás információs rendszerébe be kell jelentkeznie
a) az egészségügyi intézménynek, a gyermekgyógyüdülőnek, ha részt vesz a tartós gyógykezelés alatt álló tanuló iskolai oktatása,
b) a bölcsődének, a fogyatékosok ápoló, gondozó otthonának, a fogyatékosok rehabilitációs intézményének, a fogyatékosok nappali intézményének, a gyermekotthonnak, amennyiben közreműködik a korai fejlesztés és gondozás, illetve a fejlesztő felkészítés feladatainak a megvalósításában. Az információs rendszerbe történő bekapcsolódásra alkalmazni kell e § (2) bekezdését, (3) bekezdésének a) pontját, (4)–(6) bekezdését és (8) bekezdését. Az e bekezdésben felsorolt nem helyi önkormányzati intézményeknek csatolniuk kell továbbá a közoktatási feladatellátással összefüggő nyilvántartásba vételről rendelkező – jogerősítő záradékkal ellátott – határozatot.'' ,,(2) A közoktatási intézmény – minden év október 30-áig – megküldi az Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht. Közoktatási Információs Iroda részére az intézmény működésével kapcsolatos tájékoztató adatokat, amennyiben internetes hozzáféréssel rendelkezik. Ha a közoktatási intézmény nem rendelkezik internetes hozzáféréssel, adatainak közzétételét kérheti az Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht. Közoktatási Információs Iroda részére megküldött számítógépes adathordozón. A közzétett adatok valódiságáért a küldő intézmény vezetője felel. A tájékoztató adatokat megyénként, ezen belül településenként, illetve a főváros egészére és kerületenként, továbbá intézményi bontásban kell feldolgozni. A tájékoztatót, továbbá az adatok intézményi bontását e rendelet 2. számú melléklete szerint kell elkészíteni.'' ,,(5) Az iskolák az e rendelet 4. számú mellékleteként kiadott adatlapon szolgáltatnak adatot az iskolai tankönyvrendelésről. Az adatlapot minden év február 28-áig kell megküldeni az Oktatási Minisztérium részére.'' ,,(1) A nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartók a közoktatásról szóló törvény 118. §-ának (3) bekezdése alapján biztosított normatív állami hozzájárulás iránti igényüket a székhelyük szerint illetékes területi államháztartási hivatal részére jelenthetik be az e célra szolgáló igénylési lapon. Az igénylési lapot az OM készíti el, és küldi meg a területi államháztartási hivatal részére az éves költségvetésről szóló törvény kihirdetését követő tíz munkanapon belül.'' a) a már működő intézmény esetén – a tárgyév január 1-jei tényleges és a becsült szeptember 1-jei létszámot figyelembe véve – január 31-éig, továbbá a szeptember 1-jei tényleges létszámról szeptember 15-éig,
b) új intézmény esetén – a tárgyév szeptember 1-jei létszámot figyelembe véve – szeptember 15-éig
kell benyújtani az illetékes területi államháztartási hivatalhoz. A területi államháztartási hivatal a tényleges létszámadatokról szeptember 30-áig tájékoztatja az OM-et.''
,,A tárgyév szeptember 15-éig benyújtott igénylési lapon közölt tényleges létszám alapján november hónaptól kezdődően történik a folyósítás.''
Az államilag elismert nyelvvizsgára vonatkozó
rendelkezések módosulása
,,(9) Magyarországon felsőoktatási intézményben nemzetiségi tanári, nemzetiségi tanítói, nemzetiségi óvodapedagógusi szakon megkezdett és ott befejezett tanulmányokat igazoló bizonyítvány, oklevél, az oktatási intézmény oktatási nyelve szempontjából államilag elismert kétnyelvű C típusú felsőfokú nyelvvizsgának felel meg.''
,,(16) Sikeresen befejezett érettségi vizsga esetén az idegen nyelv érettségi vizsga az érettségi vizsgaszabályzatról szóló – többször módosított – 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint az államilag elismert nyelvvizsgával, az elért osztályzatot igazoló érettségi bizonyítvány pedig az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű.'' A pedagógus-továbbképzésre vonatkozó rendelkezések módosítása
[(2) A hétévenkénti továbbképzés – az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül – teljesíthető]
,,– a nevelő és oktató munkát segítő, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű és a felsőfokú szakképesítés''
41. § (1) Ez a rendelet – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg
a) hatályát veszti
– az IR. 13. §-ának (10)–(11) és (15) bekezdése,
– az ÉR. 4. §-ának (2) bekezdése, 5. §-a, 9. §-a (8) bekezdésében az ,,[a továbbiakban az (1)–(8) bekezdésben szabályozott vizsgák együtt: érettségi vizsga]'' szöveg, a 13. §-ának (4) bekezdése, 25. §-ából és 61. §-ából a ,,(sztendertizált)'' kifejezés, a 32. §-a, az 50. §-ának (5) bekezdése,5 az 51. §-a (1) bekezdésének negyedik mondata és az 53. §-ának (5) bekezdése, 61. §-ának (2) bekezdése,
– az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 141. §-ának (2) bekezdése;
(3) E rendelet 10. §-a, 11. §-a, 17. §-a6 2005. január 1-jén, illetve azokban a középiskolákban, ahol az oktatás a tizenharmadik évfolyamon fejeződik be, 2006. január 1-jén lép hatályba.
1. számú melléklet a 78/2002. (IV. 13.) Korm. rendelethez
1. Érettségi bizonyítvány*
2. Érettségi vizsga törzslapja (külív, belív)*
3. Törzslapkivonat az érettségi vizsgáról*
4. Jelentkezés érettségi vizsgára
5. Tételigénylő összesítő lap érettségi vizsgához
6. Jegyzőkönyv az írásbeli, szóbeli vizsgáról és a vizsgabizottság üléseiről, illetve a tantárgyi vizsgabizottság üléseiről
7. Tanúsítvány az emelt szintű érettségi vizsgáról*
8. Jelentés a vizsgaeredményekről
9. Kimutatás az érettségi bizonyítványokról
10. Osztályozó ív (külív, belív), egyéni osztályozó ív
11. Vizsgáztatási jegyzék a vizsgázókról
A *-gal jelölt nyomtatványok gyártásához és forgalmazásához az Oktatási Minisztérium engedélye szükséges.''
2. számú melléklet a 78/2002. (IV. 13.) Korm. rendelethez
AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA TANTÁRGYAI ÉS A VIZSGA FORMÁI
|
|
A tantárgy neve |
A vizsga formája |
|
középszinten |
emelt szinten |
|
Kötelező tantárgyak |
1. Magyar nyelv és irodalom |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
|
|
2. Anyanyelv (nemzetiségi nyelv)
és irodalom |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
|
|
3. Történelem |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
|
|
4. Matematika |
írásbeli |
– |
írásbeli |
szóbeli |
|
|
5. Élő idegen nyelv/Latin/ |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
|
Választható köz-
ismereti tantárgyak |
6. Élő idegen nyelv |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
|
|
7. Fizika |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
|
|
8. Kémia |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
|
|
9. Biológia |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
|
|
10. Földrajz |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
|
|
11. Ének-zene |
gyakorlati
írásbeli |
szóbeli |
gyakorlati
írásbeli |
szóbeli |
|
|
12. Vizuális kultúra |
írásbeli |
gyakorlati |
írásbeli vagy
gyakorlati vagy |
szóbeli |
|
|
13. Informatika |
gyakorlati |
szóbeli |
gyakorlati |
szóbeli |
|
|
14. Testnevelés |
gyakorlati |
szóbeli |
gyakorlati |
szóbeli |
|
|
15. Filozófia |
– |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
|
|
16. Hittan |
– |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
|
|
17. Természettudomány |
írásbeli |
szóbeli |
|
|
|
|
18. Latin |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
|
|
19. Emberismeret és etika |
írásbeli |
– |
írásbeli |
szóbeli |
|
|
20. Társadalomismeret |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
|
|
21. Dráma |
gyakorlati |
szóbeli |
írásbeli |
gyakorlati
szóbeli |
|
|
22. Mozgókép és médiaismeret |
írásbeli |
projekt |
írásbeli
projekt |
szóbeli |
|
|
23. Nemzetiségi (kisebbségi) népismeret |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
|
Választható szakmai előkészítő tantárgyak |
1. Gépészet alapjai |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
|
|
2. Elektronika alapjai |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
|
|
3. Vegyipari alapismeretek |
írásbeli vagy szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
|
|
4. Építészeti alapismeretek |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
|
|
5. Turizmus és vendéglátó ismeretek |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
|
|
6. Elméleti gazdaságtan (Közgazdaságtan) |
– |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
|
|
7. Üzleti gazdaságtan |
– |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
|
|
8. Szoftver technológia alapismeretei |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
|
|
9. Hardver technológia alapismeretei |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
|
|
10. Mezőgazdasági alapismeretek |
írásbeli vagy szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
|
|
11. Környezetvédelmi alapismeretek |
– |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
|
|
12. Élelmiszer-ipari műveletek és gépek |
– |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
|
|
13. Egészségi alapismeretek |
– |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
|
|
14. Szociális alapismeretek |
– |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
|
|
15. Közlekedésműszaki alapismeretek |
– |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
|
|
16. Szállítmányozási alapismeretek |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
|
|
17. Marketingismeretek |
– |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
|
|
18. Bőrfeldolgozó-ipari alapismeretek |
– |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
|
|
19. Famegmunkálás alapjai |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
|
|
20. Közlekedésépítő alapismeretek |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
|
|
21. Ruhaipari alapismeretek |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
|
|
22. Vízgazdálkodási alapismeretek |
írásbeli |
szóbeli |
írásbeli |
szóbeli |
3. számú melléklet a 78/2002. (IV. 13.) Korm. rendelethez
4. számú melléklet a 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelethez
Adatok az iskolai tankönyvmegrendelésről
Az iskola neve: |
|
Az OM kódja: |
|
Az iskolaigazgató neve: |
|
Az iskola a Tankönyvjegyzékben lévő könyvek közül az alábbiakat rendelte meg a tanévben*
Sorszám |
A tankönyv
kiadói kódja |
Megrendelt mennyiség
(db) |
|
Sorszám |
A tankönyv
kiadói kódja |
Megrendelt mennyiség
(db) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az iskola a Tankönyvjegyzékben nem lévő könyvek közül az alábbiakat rendelte meg a tanévben*
Sorszám |
A könyv kiadója |
A könyv címe |
Megrendelt mennyiség
(db) |
|
|
|
|
|
|
|
|
Kelt: ......................................................................
.............................................
* A táblázat a szükséges mennyiségig folytatható.
