Kifejezéskereső

  • ELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

8/2002. (VII. 11.) GKM rendelet

a hidegvízmérők típusvizsgálatáról és első hitelesítéséről

2004.05.01.

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 56. §-ának a) pontjában és a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény végrehajtásáról rendelkező 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet 15. §-ában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem el:

1. § (1) E rendelet hatálya azokra a gazdálkodó szervezetekre [Ptk. 685. § c) pont] és külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeire, kereskedelmi képviseleteire terjed ki, amelyek a (2) bekezdésben meghatározott típusú és működési elvű hidegvízmérőket gyártanak vagy forgalmaznak.

(2) E rendelet hatálya azokra a közvetlen mechanikai elvek alapján működő hidegvízmérőkre vonatkozik – beleértve a mozgófalú, térfogat-kiszámításos vízmérőt és volumetrikus kamrát –, amelyekben az áramló víz mozgó, forgó elemeket (pl. turbina, lapátkerék) működtet.

2. § E rendelet alkalmazásában

a) hidegvízmérő: olyan vízfogyasztást mérő készülék, amely a rajta átáramló víz (és csak víz) térfogatát folyamatosan összegzi, és amely a mérőegységből és az ahhoz tartozó kijelző egységből áll. A víz akkor tekintendő ,,hideg''-nek, ha a hőmérséklete a 0 °C és 30 °C közötti tartományba esik;

b) térfogatáram: a mérőn egységnyi idő alatt átáramló víz térfogata. A térfogatot köbméterben vagy literben, az időt órában, percben vagy másodpercben kell kifejezni;

c) mért vízmennyiség: azt a víztérfogatot jelöli, amely adott idő alatt a mérőn átáramlik;

d) maximális térfogatáram (Q max): az a legnagyobb térfogatáram, amelynél a mérő meghatározott időtartamon belül károsodás nélkül működik anélkül, hogy túllépné a megengedett legnagyobb hiba és nyomásveszteség értékét;

e) névleges térfogatáram (Q n): a maximális térfogatáram értékének a fele, ami m3/h-ban van megadva, és a mérő jellemzésére szolgál. Névleges térfogatáramon a mérőnek képesnek kell lennie folyamatosan és szakaszosan, a legnagyobb megengedett hiba túllépése nélkül működni;

f) minimális térfogatáram (Q min): az a legkisebb térfogatáram, amely fölött a mérő nem lépheti túl a legnagyobb megengedett hibát, és amelyet a Q min alsó mérési határnak neveznek;

g) térfogatáram-tartomány: a vízmérő térfogatáramtartományát a maximális (Q max) és a minimális (Q min) térfogatáram értékek határozzák meg. A térfogatáramtartomány két részre osztható, alsó és felső zónára, melyek legnagyobb megengedett hibái különbözőek;

h) határ-térfogatáram (Q t): a térfogatáram-tartományt alsó és felső részre osztó azon térfogatáram, melynél a legnagyobb megengedett hiba értéke szakadásszerűen megváltozik;

i) legnagyobb megengedett hiba:

– a mérési tartomány alsó részében Q min-től (Q min-t beleértve) Q t-ig (Q t-t nem beleértve)±5%;

– a mérési tartomány felső részében Q t-től (Q t-t beleértve) Q max-ig (Q max-t beleértve)±2%.

A legnagyobb megengedett hiba a hibák felső határértéke, amit a vízmérő típusvizsgálata és hitelesítése során kell figyelembe venni;

j) pontossági osztályok: az i) pontban meghatározott Q min és Q t értékeknek megfelelően a vízmérők három pontossági osztályba sorolhatók:

Osztályok

Qn

<15 m3/h

>15 m3/h

A osztály

 

 

Qmin értéke

0,04 Qn

0,08 Qn

Qt értéke

0,10 Qn

0,30 Qn

B osztály

 

 

Qmin értéke

0,02 Qn

0,03 Qn

Qt értéke

0,08 Qn

0,20 Qn

C osztály

 

 

Qmin értéke

0,01 Qn

0,006 Qn

Qt értéke

0,015 Qn

0,015 Qn

k) nyomásveszteség: az a nyomásesés, melyet a vízmérőnek a vezetékben való jelenléte okoz;

l) kavitáció: a mérendő közeg egyenletes áramlását megzavaró hatás, rendellenesség;

m) hitelesítés: a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény és a végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendeletben, valamint a mérőeszközökről és azok mérésügyi ellenőrzéséről szóló 6/2001. (III. 19.) GM rendeletben szabályozott eljárás.

3. § (1) E rendelet 1. §-ában meghatározott hidegvízmérő akkor hozható forgalomba, ha

a) megfelel az adott mérőeszközre vonatkozó jogszabályokban meghatározott alapvető méréstechnikai követelményeknek,

b) rendelkezik hitelesítési engedéllyel és típus-jóváhagyási jellel, továbbá

c) el van látva az első hitelesítést tanúsító jellel.

(2) Forgalomba hozatal előtt a belföldi forgalomba hozó gondoskodik arról, hogy az 1. § hatálya alá tartozó mérőeszközt a hitelesítésre jogosult szervezet (a továbbiakban: hitelesítő szervezet) ellássa az (1) bekezdésben meghatározott jelölésekkel.

4. § A hidegvízmérők típusvizsgálati eljárására és első hitelesítési eljárására az e rendeletben foglaltak az irányadóak, azzal hogy az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a 2. § m) pontjában megjelölt jogszabályok előírásait kell alkalmazni.

Típusvizsgálati eljárás

5. § (1) A belföldi forgalomba hozónak a hidegvízmérőkre típusvizsgálati eljárást kell kezdeményeznie.

(2) A kérelem tartalmazza különösen a hidegvízmérő anyagára, szerkezetére, a jelölésekre és a feliratokra vonatkozó, az e rendelet mellékletében meghatározott adatokat.

(3) A típusvizsgálati eljárás a hidegvízmérők esetében kiterjed a mérésügyi jogszabályok szerint típusvizsgálati eljárás körében vizsgált jellemzőkön kívül a (2) bekezdésben meghatározottak vizsgálatára.

(4) Ha a típusvizsgálatra benyújtott dokumentáció kielégíti e rendelet előírásait, akkor a 6–10. § rendelkezései szerint, a 6. § (1) bekezdésében meghatározott számú mintadarabot laboratóriumi vizsgálatnak kell alávetni.

6. § (1) A gyártó által rendelkezésre bocsátandó mérők számát a következő táblázat alapján kell meghatározni:

Névleges térfogatáram
Qn, m3/h

A mérők száma

Qn ≤ 5

10

5 < Qn ≤ 5

6

50 < Qn ≤ 1000

2

Qn > 1000

1

(2) A mérési pontosság meghatározásakor a nyomás a vízmérő kimeneténél a kavitáció elkerüléséhez szükséges mértékű legyen.

(3) A mérőket egyenként és olyan módon kell vizsgálni, hogy minden mérő egyedi jellemzői meghatározhatók legyenek.

A hitelesítő szervezetnek meg kell tennie minden szükséges intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy az átáramló víz térfogata mérésének legnagyobb hibája a beépítési hibák által okozott különböző pontatlanságok hatásainak figyelembevételével se legyen nagyobb 0,2%-nál.

(4) A legnagyobb megengedett hiba

– a nyomás mérésekor 5%;

– a legnagyobb nyomásveszteség mérésekor 2,5%.

(5) Az egyes vizsgálatok során a térfogatáramok relatív változása nem haladhatja meg a 2,5%-ot a Q min és a Q t között, valamint az 5%-ot a Q t és a Q max között.

(6) A vizsgálatokhoz hitelesített használati etalont kell alkalmazni.

7. § (1) A vizsgálat az alábbi sorrend szerinti műveletekből áll:

a) nyomáspróba;

b) a hibagörbék meghatározása a térfogatáram függvényében és a típusra jellemzően a gyártó által előírt szokásos beépítési mód figyelembevételével (egyenes csőszakaszok fel- és lefelé irányuló áramlással, szűkítések, akadályok);

c) a nyomásveszteség meghatározása;

d) gyorsított élettartam-vizsgálat.

(2) A nyomáspróba két részből áll:

a) minden vizsgált mérőnek ki kell bírnia 16 bar nyomást vagy a legnagyobb üzemi nyomásérték 1,6-szeresét 15 percen át anélkül, hogy a házon folyás vagy szivárgás jelentkezne [melléklet 9. f) pont];

b) minden vizsgált mérőnek ki kell bírnia károsodás vagy elzáródás nélkül 20 bar nyomást vagy a legnagyobb üzemi nyomás 2-szeresét 1 percen át [melléklet 9. f) pont].

(3) Az (1) bekezdés b) és c) pont alattiak vizsgálata során annyi értéket kell felvenni, hogy a hibagörbe megrajzolásához a teljes mérési tartományban elegendő pont álljon rendelkezésre.

(4) A gyorsított élettartam-vizsgálat módszere:

Névleges térfogat-
áram
Qn a m3/h-ban

Vizsgálati térfogat-
áram

Vizsgálat fajtája

Ciklusok száma

Szünetek idő-
tartama

Vizsgálati térfogat-
áramon való üzemelés idő-
tartama

Felfutás
és a leállás időtartama

Qn≤10

Qn

nem
folyamatos

100 000

15 s

15 s

0,15 (Qn)
1 s-os
minimummal (*)

2 Qn

folyamatos

100 h

Qn>10

Qn

folyamatos

 

 

800 h

2 Qn

folyamatos

 

 

200 h


(*) (Qn) a m3/h-ban kifejezett Qn értékével megegyező szám.

8. § Az első gyorsított élettartam-vizsgálat előtt és minden vizsgálati sorozat után minimális követelmény, hogy meg kell határozni a mérési hibát, a következő térfogatáramoknál:


Q min; Q t; 0,3 Q n; 0,5 Q n; 1 Q n; 2 Q n.

9. § Minden vizsgálatnál a mérőn átáramoltatott víz térfogatának elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a hitelesítő skálán lévő mutatót vagy tárcsát egy vagy több teljes fordulattal megforgassa, továbbá a ciklikus torzítás hatásait kiküszöbölje.

10. § A vízmérő megfelel a típusvizsgálaton, ha a minta kielégíti a következő feltételeket:

a) megfelel az e rendeletben meghatározott adminisztratív, műszaki, technológiai és pontossági előírásoknak;

b) minden gyorsított élettartam-vizsgálat után:

1. az első hibagörbéhez képest nem tapasztalható 1,5%-nál nagyobb eltérés a Q t és a Q max között és 3%-nál nagyobb eltérés a Q min és a Q t között;

2. a mérő legnagyobb megengedett hibája a Q min és Q t között ±6%, a Q t és a Q max között pedig ±2,5%.

11. § A típusvizsgálati eljárás során a hitelesítő szervezet a vizsgálatot követően igazolja, hogy a típusminta megfelel a gyártó által megadott specifikációnak, a szabványoknak, valamint az adott mérőeszköz típussal szemben támasztott mérésügyi követelményeknek, és hitelesítési engedélyt állít ki. Ellátja a mérőeszközt a 6/2001. (III. 19.) GM rendelet mellékletének 1. pontja szerinti típus-jóváhagyási jellel.

Első hitelesítés

12. § (1) A hidegvízmérők első hitelesítését a hitelesítő szervezet által feljogosított laboratóriumban végzik a hitelesítő szervezet munkatársai. A helyiség elrendezése és a vizsgálati berendezések legyenek alkalmasak a vizsgálat biztonságos, megbízható feltételek között történő elvégzésére. A 6. §-ban foglaltakat kell betartani, de a mérőket szükség szerint sorozatban is lehet vizsgálni. Amennyiben ezt a módszert alkalmazzák, a kilépő víznyomásnak valamennyi mérőnél megfelelő mértékűnek kell lennie a kavitáció elkerüléséhez, és a mérők közötti kölcsönhatást meg kell akadályozni.

(2) A teljes vizsgálóberendezésben lehetnek automata készülékek; kerülő szelepek, áramláskorlátozók stb., feltéve, ha minden vizsgálati szakasz ellenőrizhető, az ellenőrző tartályok egyértelműen azonosíthatók, és bármikor mérhető a belső nyomásesés.

(3) Bármilyen vízellátó rendszer alkalmazható, de ha több párhuzamosan kötött vizsgálati kör van, ügyelni kell arra, hogy ne jöhessen létre az 6. § (3) bekezdésben foglaltakkal összeegyeztethetetlen kölcsönhatás.

(4) Ha a mérőtartály több kamrára osztott, a válaszfalak legyenek eléggé merevek ahhoz, hogy egyik kamra térfogata se változzon 0,2%-nál nagyobb mértékben attól függően, hogy a vele szomszédos kamrák tele vannak-e vagy üresek.

(5) A hitelesítésnek legalább a következő három térfogatáramon pontossági vizsgálatot is magában kell foglalnia:

a) 0,9 Q max és Q max között;

b) Q t és 1,1 Q t között;

c) Q min és 1,1 Q min között.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott vizsgálatok közül az a) pont alattiban a nyomásveszteség meghatározására is sor kerül. A nyomásveszteségnek kisebbnek kell lennie a hitelesítési engedélyben megjelölt értéknél.

(7) A mérőn átáramoltatott víz térfogatának minden vizsgálatnál elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy

– a hitelesítő skálán lévő mutatót vagy tárcsát egy vagy több teljes fordulattal megforgassa, és

– a ciklikus torzítás hatásait kiküszöbölje.

(8) Amennyiben a mérő valamennyi mérési hibája azonos előjelű, a vízmérőt úgy kell beszabályozni, hogy a hibák egy része kisebb legyen, mint a legnagyobb megengedett hiba fele.

13. § Az e rendelet mellékletében meghatározott hidegvízmérők első hitelesítésekor a hitelesítő szervezet a 6/2001. (III. 19.) GM rendelet melléklete 5. pontjában meghatározott első hitelesítési jelet helyezi el a mérőn.

A mérőeszközön elhelyezhető jelölések és feliratok

14. § (1) Az e rendelet szerinti jelöléseket és feliratokat jól láthatóan, egyértelműen és maradandó módon, a 2. § m) pontjában meghatározott jogszabályok szerint kell elhelyezni a mérőeszközön.

(2) A mérőeszközön nem helyezhető el a mellékletben meghatározott jelölésekkel összetéveszthető egyéb jelölés.

Záró rendelkezések

15. § (1) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(2) E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek Tanácsának a tagállamoknak a hidegvízmérőkre vonatkozó jogszabályai összehangolásáról szóló 75/33/EGK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

Dr. Csillag István s. k.,
gazdasági és közlekedési miniszter

Melléklet a 8/2002. (VII. 11.) GKM rendelethez


A hidegvízmérők műszaki előírásai, típusai, fajtái, valamint a mérőkön elhelyezhető feliratok

Műszaki előírások

1. Szerkezet – általános előírások
A mérők szerkezete elégítse ki a következő követelményeket:
1.1. legyen hosszú élettartamú és garantálja a megbízhatóságot a mért értékek meghamisításával szemben;
1.2. rendeltetésszerű használat esetén elégítse ki e rendelet előírásait;
1.3. véletlen visszaáramlás hatására a mérő pontossága nem romolhat, ugyanakkor a mérőnek az ilyen visszaáramlás előfordulását jeleznie kell.

2. Anyagok
A vízmérőt a használati célnak megfelelő erős és szilárd anyagból kell készíteni. Olyan anyagokat kell használni, amelyek egyaránt ellenállnak a szokványos belső és a külső korróziónak, és ha szükséges, a felhasznált anyagokat megfelelő felületi kezeléssel kell védeni. A vízmérő anyagainak károsodás nélkül el kell viselniük az üzemi hőmérséklet-tartományon belüli hőmérséklet-változásokat.

3. Tartósság – nyomásállóság
A mérőnek – meghibásodás, folyás, házon keresztüli szivárgás vagy maradandó alakváltozás nélkül – tartósan el kell viselnie azt a nyomást, amelyre tervezték, azaz a legnagyobb üzemi nyomást. Ez minimálisan 10 bar.

4. A mérő nyomásvesztesége
A mérő nyomásveszteségét a hitelesítési engedély határozza meg, és az nem haladhatja meg a 0,25 bart a névleges térfogatáramon, valamint az 1 bart a maximális térfogatáramon.
A vizsgálati eredmények alapján a mérők négy csoportba sorolhatók, melyekben a nyomásveszteség legnagyobb értékei: 1; 0,6; 0,3 és 0,1 bar. A vonatkozó értéket fel kell tüntetni a hitelesítési engedélyben.

5. Kijelzők (értékmutató szerkezetek)
5.1. A kijelzőnek a különféle alkotóelemei egyszerű egymás mellé állításával biztosítania kell a mért víz térfogatának köbméterben kifejezett és egyértelmű leolvasását.
A térfogat megadása:
a) egy vagy több mutató körskálán mutatja az értéket;
b) egy sor egymás után következő számdob leolvasása egy vagy több nyíláson át;
c) a fenti két rendszer kombinációja.
5.2. A köbmétert és többszöröseit feketével, tört értékeit pirossal jelzi a kijelző.
5.3. A számjegyek tényleges vagy szemmel látható magassága ne legyen kisebb 4 mm-nél.
5.4. A digitális kijelzők [5.1. b) és 5.1. c) típusúak] minden számjegyének látható elmozdulása csak növekvő értéknél következhet be. Minden számtömbnek úgy kell előre mozdulnia, hogy határozott számértéket mutasson. Az adott digitális egységnek pontosan akkor kell előbbre lépnie, ha a hozzá legközelebb eső kisebb érték számjegye az utolsó tizedet jelzi. A legalacsonyabb érték számjegyeit mutató tárcsa az 5.1. c) típus esetében folyamatosan foroghat. Az egész köbmétereket mutató számoknak világosan kell látszódniuk.
A mutatós kijelzők [5.1. a) és 5.1. b) típusúak] az óramutató járásával megegyező irányban forogjanak. Minden skálaosztásnál a köbméterekben kifejezett értékeket 10n alakban kell megjeleníteni, ahol az n pozitív vagy negatív egész szám, vagy nulla. Ily módon a kijelző egymás után következő dekádokból álló rendszert alkot. Az egyes skálaosztások mellett a következőket kell feltüntetni: x 1000; x 100; x 10; x 1; x 0,1; x 0,01; x 0,001 és x 0,0001.
5.5. A számlapos (számtárcsás) és a digitális kijelzők esetében egyaránt:
– az egységet jelző m3-t fel kell tüntetni a számtárcsán (lapon) vagy közvetlenül a digitális kijelző mellett,
– a leggyorsabban forgó, látható, skálaosztással ellátott elem – amelyet ellenőrző elemnek, a legkisebb skála-osztását pedig ,,hitelesítési osztásérték''-nek neveznek – mozgásának folyamatosnak kell lennie. Az ellenőrző elem lehet állandó, vagy a készülékhez megfelelő alkatrészekkel ideiglenesen hozzáilleszthető. Az ellenőrző elem alkalmazása nem befolyásolhatja a mérő mérési pontosságát.
5.6. A hitelesítési osztásértéket jellemző osztásvonalak távolsága nem lehet 1 mm-nél kisebb és 5 mm-nél nagyobb. A skála jelzése a következő lehet:
– egyenlő vastagságú vonalak, melyek vonalvastagsága nem több, mint az osztás negyede. Hosszuk eltérő lehet;
– vagy a skálaosztással megegyező szélességű, felváltva ismétlődő sávok.

6. A kijelző és a hitelesítési osztásérték jellemzői
6.1. A kijelzőnek alkalmasnak kell lenni nullára való visszaállás nélkül legalább 1999 órányi névleges térfogatáramnak/teljesítménynek megfelelő, köbméterben kifejezett vízmennyiség mérésére.
6.2. A hitelesítő skálaosztás-érték nagyságát az 1 x 10n vagy 2 x 10n vagy 5 x 10n képlet alapján kell megválasztani, és legyen eléggé kicsi ahhoz, hogy a mérési pontatlanság ne haladja meg a 0,5%-ot (biztosítsa, hogy a lehetséges leolvasási hiba ne legyen nagyobb, mint a legkisebb skálaosztás fele) és legyen eléggé kicsi ahhoz is, hogy a legkisebb térfogatáramnál végzett vizsgálat ne vegyen igénybe másfél óránál többet.
6.3. Alkalmazható olyan kiegészítő jelző (csillag, referenciajellel ellátott korong stb.) ami a mérőelem mozgását akkor is érzékelteti, amikor a kijelző állandó értéket mutat.

7. Szabályozó egység
A hidegvízmérő szabályozó szerkezettel is felszerelhető, melynek segítségével megváltoztatható a kijelzett térfogatérték és a ténylegesen átáramlott térfogat közötti viszony. Ez a szerkezet azoknál a mérőknél kötelező, melyek a vízáramlás forgó alkatrészt mozgató hatásának elvén alapulnak.

8. Gyorsító egység
Tilos a mérőbe olyan szerkezetet beépíteni, ami a Qmin minimális térfogatáram alatti átfolyás esetén az áramlást gyorsítja.

Jelölések és feliratok

9. Azonosítási feliratok
Minden mérőn külön vagy csoportosítva a mérő házán, a kijelző adattáblán tárcsán vagy a kijelző lapon kötelező olvashatóan és kitörölhetetlenül feltüntetni a következő információkat:
a) a gyártó neve vagy márkajele;
b) a pontossági osztály és a Qn névleges térfogatáram/teljesítmény m3/h-ban:
c) a gyártás éve és a mérő sorozatszáma;
d) az áramlási irányt mutató egy vagy két nyíl;
e) a hitelesítési engedélyre utaló jel;
f) a legnagyobb üzemi nyomás barban kifejezve, ha az a 10 bart meghaladja;
g) ,,V'' vagy ,,H'' betű, ha a mérő vagy csak függőleges (V) vagy csak vízszintes (H) helyzetben működik helyesen.

10. A hitelesítési jelek elhelyezése
A hitelesítési jeleket olyan jól látható helyen kell elhelyezni (általában a mérőházon), ahol a készülék szétszerelése nélkül is látszanak.

11. Lezárás
A vízmérőket plombával vagy hasonló védelemmel kell ellátni, hogy lezárásuk után sem előírásszerű beépítés előtt, sem után ne lehessen a védőeszköz megrongálása nélkül a mérőt szétszerelni, átalakítani vagy szabályozó szerkezetét átállítani.
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás