Kifejezéskereső
8/2002. (VII. 11.) GKM rendelet
a hidegvízmérők típusvizsgálatáról és első hitelesítéséről
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 56. §-ának a) pontjában és a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény végrehajtásáról rendelkező 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet 15. §-ában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem el:
1. § (1) E rendelet hatálya azokra a gazdálkodó szervezetekre [Ptk. 685. § c) pont] és külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeire, kereskedelmi képviseleteire terjed ki, amelyek a (2) bekezdésben meghatározott típusú és működési elvű hidegvízmérőket gyártanak vagy forgalmaznak.
(2) E rendelet hatálya azokra a közvetlen mechanikai elvek alapján működő hidegvízmérőkre vonatkozik – beleértve a mozgófalú, térfogat-kiszámításos vízmérőt és volumetrikus kamrát –, amelyekben az áramló víz mozgó, forgó elemeket (pl. turbina, lapátkerék) működtet.
2. § E rendelet alkalmazásában
a) hidegvízmérő: olyan vízfogyasztást mérő készülék, amely a rajta átáramló víz (és csak víz) térfogatát folyamatosan összegzi, és amely a mérőegységből és az ahhoz tartozó kijelző egységből áll. A víz akkor tekintendő ,,hideg''-nek, ha a hőmérséklete a 0 °C és 30 °C közötti tartományba esik;
b) térfogatáram: a mérőn egységnyi idő alatt átáramló víz térfogata. A térfogatot köbméterben vagy literben, az időt órában, percben vagy másodpercben kell kifejezni;
c) mért vízmennyiség: azt a víztérfogatot jelöli, amely adott idő alatt a mérőn átáramlik;
d) maximális térfogatáram (Q max): az a legnagyobb térfogatáram, amelynél a mérő meghatározott időtartamon belül károsodás nélkül működik anélkül, hogy túllépné a megengedett legnagyobb hiba és nyomásveszteség értékét;
e) névleges térfogatáram (Q n): a maximális térfogatáram értékének a fele, ami m3/h-ban van megadva, és a mérő jellemzésére szolgál. Névleges térfogatáramon a mérőnek képesnek kell lennie folyamatosan és szakaszosan, a legnagyobb megengedett hiba túllépése nélkül működni;
f) minimális térfogatáram (Q min): az a legkisebb térfogatáram, amely fölött a mérő nem lépheti túl a legnagyobb megengedett hibát, és amelyet a Q min alsó mérési határnak neveznek;
g) térfogatáram-tartomány: a vízmérő térfogatáramtartományát a maximális (Q max) és a minimális (Q min) térfogatáram értékek határozzák meg. A térfogatáramtartomány két részre osztható, alsó és felső zónára, melyek legnagyobb megengedett hibái különbözőek;
h) határ-térfogatáram (Q t): a térfogatáram-tartományt alsó és felső részre osztó azon térfogatáram, melynél a legnagyobb megengedett hiba értéke szakadásszerűen megváltozik;
i) legnagyobb megengedett hiba:
– a mérési tartomány alsó részében Q min-től (Q min-t beleértve) Q t-ig (Q t-t nem beleértve)±5%;
– a mérési tartomány felső részében Q t-től (Q t-t beleértve) Q max-ig (Q max-t beleértve)±2%.
A legnagyobb megengedett hiba a hibák felső határértéke, amit a vízmérő típusvizsgálata és hitelesítése során kell figyelembe venni;
j) pontossági osztályok: az i) pontban meghatározott Q min és Q t értékeknek megfelelően a vízmérők három pontossági osztályba sorolhatók:
|
Osztályok |
Qn |
|
|---|---|---|
|
<15 m3/h |
>15 m3/h |
|
|
A osztály |
|
|
|
Qmin értéke |
0,04 Qn |
0,08 Qn |
|
Qt értéke |
0,10 Qn |
0,30 Qn |
|
B osztály |
|
|
|
Qmin értéke |
0,02 Qn |
0,03 Qn |
|
Qt értéke |
0,08 Qn |
0,20 Qn |
|
C osztály |
|
|
|
Qmin értéke |
0,01 Qn |
0,006 Qn |
|
Qt értéke |
0,015 Qn |
0,015 Qn |
k) nyomásveszteség: az a nyomásesés, melyet a vízmérőnek a vezetékben való jelenléte okoz;
l) kavitáció: a mérendő közeg egyenletes áramlását megzavaró hatás, rendellenesség;
m) hitelesítés: a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény és a végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendeletben, valamint a mérőeszközökről és azok mérésügyi ellenőrzéséről szóló 6/2001. (III. 19.) GM rendeletben szabályozott eljárás.
3. § (1) E rendelet 1. §-ában meghatározott hidegvízmérő akkor hozható forgalomba, ha
a) megfelel az adott mérőeszközre vonatkozó jogszabályokban meghatározott alapvető méréstechnikai követelményeknek,
b) rendelkezik hitelesítési engedéllyel és típus-jóváhagyási jellel, továbbá
c) el van látva az első hitelesítést tanúsító jellel.
(2) Forgalomba hozatal előtt a belföldi forgalomba hozó gondoskodik arról, hogy az 1. § hatálya alá tartozó mérőeszközt a hitelesítésre jogosult szervezet (a továbbiakban: hitelesítő szervezet) ellássa az (1) bekezdésben meghatározott jelölésekkel.
4. § A hidegvízmérők típusvizsgálati eljárására és első hitelesítési eljárására az e rendeletben foglaltak az irányadóak, azzal hogy az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a 2. § m) pontjában megjelölt jogszabályok előírásait kell alkalmazni.
Típusvizsgálati eljárás
5. § (1) A belföldi forgalomba hozónak a hidegvízmérőkre típusvizsgálati eljárást kell kezdeményeznie.
(2) A kérelem tartalmazza különösen a hidegvízmérő anyagára, szerkezetére, a jelölésekre és a feliratokra vonatkozó, az e rendelet mellékletében meghatározott adatokat.
(3) A típusvizsgálati eljárás a hidegvízmérők esetében kiterjed a mérésügyi jogszabályok szerint típusvizsgálati eljárás körében vizsgált jellemzőkön kívül a (2) bekezdésben meghatározottak vizsgálatára.
(4) Ha a típusvizsgálatra benyújtott dokumentáció kielégíti e rendelet előírásait, akkor a 6–10. § rendelkezései szerint, a 6. § (1) bekezdésében meghatározott számú mintadarabot laboratóriumi vizsgálatnak kell alávetni.
6. § (1) A gyártó által rendelkezésre bocsátandó mérők számát a következő táblázat alapján kell meghatározni:
|
Névleges térfogatáram |
A mérők száma |
|---|---|
|
Qn ≤ 5 |
10 |
|
5 < Qn ≤ 5 |
6 |
|
50 < Qn ≤ 1000 |
2 |
|
Qn > 1000 |
1 |
(2) A mérési pontosság meghatározásakor a nyomás a vízmérő kimeneténél a kavitáció elkerüléséhez szükséges mértékű legyen.
(3) A mérőket egyenként és olyan módon kell vizsgálni, hogy minden mérő egyedi jellemzői meghatározhatók legyenek.
A hitelesítő szervezetnek meg kell tennie minden szükséges intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy az átáramló víz térfogata mérésének legnagyobb hibája a beépítési hibák által okozott különböző pontatlanságok hatásainak figyelembevételével se legyen nagyobb 0,2%-nál.
(4) A legnagyobb megengedett hiba
– a nyomás mérésekor 5%;
– a legnagyobb nyomásveszteség mérésekor 2,5%.
(5) Az egyes vizsgálatok során a térfogatáramok relatív változása nem haladhatja meg a 2,5%-ot a Q min és a Q t között, valamint az 5%-ot a Q t és a Q max között.
(6) A vizsgálatokhoz hitelesített használati etalont kell alkalmazni.
7. § (1) A vizsgálat az alábbi sorrend szerinti műveletekből áll:
a) nyomáspróba;
b) a hibagörbék meghatározása a térfogatáram függvényében és a típusra jellemzően a gyártó által előírt szokásos beépítési mód figyelembevételével (egyenes csőszakaszok fel- és lefelé irányuló áramlással, szűkítések, akadályok);
c) a nyomásveszteség meghatározása;
d) gyorsított élettartam-vizsgálat.
(2) A nyomáspróba két részből áll:
a) minden vizsgált mérőnek ki kell bírnia 16 bar nyomást vagy a legnagyobb üzemi nyomásérték 1,6-szeresét 15 percen át anélkül, hogy a házon folyás vagy szivárgás jelentkezne [melléklet 9. f) pont];
b) minden vizsgált mérőnek ki kell bírnia károsodás vagy elzáródás nélkül 20 bar nyomást vagy a legnagyobb üzemi nyomás 2-szeresét 1 percen át [melléklet 9. f) pont].
(3) Az (1) bekezdés b) és c) pont alattiak vizsgálata során annyi értéket kell felvenni, hogy a hibagörbe megrajzolásához a teljes mérési tartományban elegendő pont álljon rendelkezésre.
(4) A gyorsított élettartam-vizsgálat módszere:
|
Névleges térfogat- |
Vizsgálati térfogat- |
Vizsgálat fajtája |
Ciklusok száma |
Szünetek idő- |
Vizsgálati térfogat- |
Felfutás |
|---|---|---|---|---|---|---|
|
Qn≤10 |
Qn |
nem |
100 000 |
15 s |
15 s |
0,15 (Qn) |
|
2 Qn |
folyamatos |
100 h |
||||
|
Qn>10 |
Qn |
folyamatos |
|
|
800 h |
|
|
2 Qn |
folyamatos |
|
|
200 h |
(*) (Qn) a m3/h-ban kifejezett Qn értékével megegyező szám.
8. § Az első gyorsított élettartam-vizsgálat előtt és minden vizsgálati sorozat után minimális követelmény, hogy meg kell határozni a mérési hibát, a következő térfogatáramoknál:
Q min; Q t; 0,3 Q n; 0,5 Q n; 1 Q n; 2 Q n.
9. § Minden vizsgálatnál a mérőn átáramoltatott víz térfogatának elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a hitelesítő skálán lévő mutatót vagy tárcsát egy vagy több teljes fordulattal megforgassa, továbbá a ciklikus torzítás hatásait kiküszöbölje.
10. § A vízmérő megfelel a típusvizsgálaton, ha a minta kielégíti a következő feltételeket:
a) megfelel az e rendeletben meghatározott adminisztratív, műszaki, technológiai és pontossági előírásoknak;
b) minden gyorsított élettartam-vizsgálat után:
1. az első hibagörbéhez képest nem tapasztalható 1,5%-nál nagyobb eltérés a Q t és a Q max között és 3%-nál nagyobb eltérés a Q min és a Q t között;
2. a mérő legnagyobb megengedett hibája a Q min és Q t között ±6%, a Q t és a Q max között pedig ±2,5%.
11. § A típusvizsgálati eljárás során a hitelesítő szervezet a vizsgálatot követően igazolja, hogy a típusminta megfelel a gyártó által megadott specifikációnak, a szabványoknak, valamint az adott mérőeszköz típussal szemben támasztott mérésügyi követelményeknek, és hitelesítési engedélyt állít ki. Ellátja a mérőeszközt a 6/2001. (III. 19.) GM rendelet mellékletének 1. pontja szerinti típus-jóváhagyási jellel.
Első hitelesítés
12. § (1) A hidegvízmérők első hitelesítését a hitelesítő szervezet által feljogosított laboratóriumban végzik a hitelesítő szervezet munkatársai. A helyiség elrendezése és a vizsgálati berendezések legyenek alkalmasak a vizsgálat biztonságos, megbízható feltételek között történő elvégzésére. A 6. §-ban foglaltakat kell betartani, de a mérőket szükség szerint sorozatban is lehet vizsgálni. Amennyiben ezt a módszert alkalmazzák, a kilépő víznyomásnak valamennyi mérőnél megfelelő mértékűnek kell lennie a kavitáció elkerüléséhez, és a mérők közötti kölcsönhatást meg kell akadályozni.
(2) A teljes vizsgálóberendezésben lehetnek automata készülékek; kerülő szelepek, áramláskorlátozók stb., feltéve, ha minden vizsgálati szakasz ellenőrizhető, az ellenőrző tartályok egyértelműen azonosíthatók, és bármikor mérhető a belső nyomásesés.
(3) Bármilyen vízellátó rendszer alkalmazható, de ha több párhuzamosan kötött vizsgálati kör van, ügyelni kell arra, hogy ne jöhessen létre az 6. § (3) bekezdésben foglaltakkal összeegyeztethetetlen kölcsönhatás.
(4) Ha a mérőtartály több kamrára osztott, a válaszfalak legyenek eléggé merevek ahhoz, hogy egyik kamra térfogata se változzon 0,2%-nál nagyobb mértékben attól függően, hogy a vele szomszédos kamrák tele vannak-e vagy üresek.
(5) A hitelesítésnek legalább a következő három térfogatáramon pontossági vizsgálatot is magában kell foglalnia:
a) 0,9 Q max és Q max között;
b) Q t és 1,1 Q t között;
c) Q min és 1,1 Q min között.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott vizsgálatok közül az a) pont alattiban a nyomásveszteség meghatározására is sor kerül. A nyomásveszteségnek kisebbnek kell lennie a hitelesítési engedélyben megjelölt értéknél.
(7) A mérőn átáramoltatott víz térfogatának minden vizsgálatnál elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy
– a hitelesítő skálán lévő mutatót vagy tárcsát egy vagy több teljes fordulattal megforgassa, és
– a ciklikus torzítás hatásait kiküszöbölje.
(8) Amennyiben a mérő valamennyi mérési hibája azonos előjelű, a vízmérőt úgy kell beszabályozni, hogy a hibák egy része kisebb legyen, mint a legnagyobb megengedett hiba fele.
13. § Az e rendelet mellékletében meghatározott hidegvízmérők első hitelesítésekor a hitelesítő szervezet a 6/2001. (III. 19.) GM rendelet melléklete 5. pontjában meghatározott első hitelesítési jelet helyezi el a mérőn.
A mérőeszközön elhelyezhető jelölések és feliratok
14. § (1) Az e rendelet szerinti jelöléseket és feliratokat jól láthatóan, egyértelműen és maradandó módon, a 2. § m) pontjában meghatározott jogszabályok szerint kell elhelyezni a mérőeszközön.
(2) A mérőeszközön nem helyezhető el a mellékletben meghatározott jelölésekkel összetéveszthető egyéb jelölés.
Záró rendelkezések
15. § (1) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.
(2) E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek Tanácsának a tagállamoknak a hidegvízmérőkre vonatkozó jogszabályai összehangolásáról szóló 75/33/EGK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
Dr. Csillag István s. k.,
gazdasági és közlekedési miniszter
Melléklet a 8/2002. (VII. 11.) GKM rendelethez
