Kifejezéskereső
9/2002. (VII. 11.) GKM rendelet
a melegvízmérők típusvizsgálatáról és első hitelesítéséről
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 56. §-ának a) pontjában és a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény végrehajtásáról rendelkező 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet 15. §-ában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem el:
1. § (1) E rendelet hatálya azokra a gazdálkodó szervezetekre [Ptk. 685. § c) pont] és külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeire, kereskedelmi képviseleteire terjed ki, amelyek a (2) bekezdésben meghatározott típusú és működési elvű melegvízmérőket gyártanak vagy forgalmaznak.
(2) E rendelet hatálya azokra a mechanikai folyamatok alapján működő melegvízmérőkre terjed ki, amelyek mozgó térfogat-kamrás rendszerűek, vagy a víz sebességének forgólapátra kifejtett hatását használják ki (radiális vagy axiális turbina).
(3) E rendelet hatálya nem terjed ki a hőenergia továbbítására alkalmazott keringető rendszerekbe kapcsolt melegvízmérőkre, nem vonatkozik továbbá az elektronikus egységgel ellátott melegvízmérőkre.
2. § E rendelet alkalmazásában
a) melegvízmérő: olyan melegvízfogyasztást mérő készülék, amely a rajta átáramló víz (és csak víz) térfogatát folyamatosan összegzi, és amely mérőegységből és az ahhoz tartozó kijelző egységből áll. A víz akkor tekintendő ,,meleg''-nek, ha a hőmérséklete 30 °C és 90 °C közötti tartományba esik;
b) térfogatáram: a mérőn egységnyi idő alatt átáramló víz térfogata. A térfogatot köbméterben vagy literben, az időt órában, percben vagy másodpercben kell kifejezni;
c) mért vízmennyiség: azt a víztérfogatot jelöli, amely adott idő alatt a mérőn átáramlik;
d) maximális térfogatáram (Q max): az a legnagyobb térfogatáram, amelynél a mérő meghatározott időtartamon belül károsodás nélkül működik anélkül, hogy túllépné a megengedett legnagyobb hiba és nyomásveszteség értékét;
e) névleges térfogatáram (Q n): a maximális térfogatáram értékének a fele, ami m3/h-ban van megadva, és a mérő jellemzésére szolgál. Névleges térfogatáramon a mérőnek képesnek kell lennie folyamatosan és szakaszosan, a legnagyobb megengedett hiba túllépése nélkül működni;
f) határ-térfogatáram (Q t): a térfogatáram-tartományt alsó és felső részre osztó azon térfogatáram, melynél a legnagyobb megengedett hiba értéke szakadásszerűen megváltozik;
g) minimális térfogatáram (Q min): az a legkisebb térfogatáram, amely fölött a mérő nem lépheti túl a legnagyobb megengedett hibát, és amelynek az értéke Q n függvényeként definiált;
h) térfogatáram-tartomány: a vízmérő térfogatáram-tartományát a maximális (Q max) és a minimális (Q min) térfogatáram értékek határozzák meg. A térfogatáram-tartomány két részre osztható; alsó és felső zónára, melyek legnagyobb megengedett hibái különbözőek;
i) legnagyobb megengedett hiba:
– a mérési tartomány alsó részében Q min-től (Q min-t beleértve) Q t-ig (Q t-t nem beleértve) ±5%;
– a mérési tartomány felső részében Q t-től (Q t-t beleértve) Q max-ig (Q max-t beleértve) ±3%.
A legnagyobb megengedett hiba a hibák felső határértéke, amit a melegvízmérő típusvizsgálata és hitelesítése során kell figyelembe venni;
j) pontossági osztályok: a g) és f) pontokban meghatározott Q min és Q t értékek vonatkozásában a melegvízmérők négy pontossági osztályba sorolhatók:
|
Osztályok |
Qn |
|
|---|---|---|
|
< 15 m3/h |
> 15 m3/h |
|
|
A osztály |
|
|
|
Qmin értéke |
0,04 Qn |
0,08 Qn |
|
Qt értéke |
0,10 Qn |
0,20 Qn |
|
B osztály |
|
|
|
Qmin értéke |
0,02 Qn |
0,04 Qn |
|
Qt értéke |
0,08 Qn |
0,15 Qn |
|
C osztály |
|
|
|
Qmin értéke |
0,01 Qn |
0,02 Qn |
|
Qt értéke |
0,06 Qn |
0,10 Qn |
|
D osztály |
|
|
|
Qmin értéke |
0,01 Qn |
|
|
Qt értéke |
0,015 Qn |
|
k) nyomásveszteség: az a nyomásesés, amelyet a vízmérőnek a vezetékben való jelenléte okoz;
l) kavitáció: a mérendő közeg egyenletes áramlását megzavaró hatás, rendellenesség;
m) hitelesítés: a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény és a végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendeletben, valamint a mérőeszközökről és azok mérésügyi ellenőrzéséről szóló 6/2001. (III. 19.) GM rendeletben szabályozott eljárás.
3. § (1) E rendelet 1. §-ában meghatározott melegvízmérő akkor hozható forgalomba, ha
a) megfelel az adott mérőeszközre vonatkozó jogszabályokban meghatározott alapvető méréstechnikai követelményeknek,
b) rendelkezik hitelesítési engedéllyel és típus-jóváhagyási jellel, továbbá
c) el van látva az első hitelesítést tanúsító jellel.
(2) Forgalomba hozatal előtt a belföldi forgalomba hozó gondoskodik arról, hogy az 1. § hatálya alá tartozó melegvízmérőt a hitelesítésre jogosult szervezet (a továbbiakban: hitelesítő szervezet) ellássa az (1) bekezdésben meghatározott jelölésekkel.
4. § A melegvízmérők típusvizsgálati eljárására és első hitelesítési eljárására az e rendeletben foglaltak az irányadóak, azzal hogy az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a 2. § m) pontjában megjelölt jogszabályok előírásait kell figyelembe venni.
Típusvizsgálati eljárás
5. § (1) A belföldi forgalomba hozónak a melegvízmérőkre típusvizsgálati eljárást kell kezdeményeznie.
(2) A kérelem tartalmazza különösen a melegvízmérő anyagára, szerkezetére, a jelölésekre és a feliratokra vonatkozó, az e rendelet mellékletében meghatározott adatokat.
(3) A típusvizsgálati eljárás a melegvízmérők esetében kiterjed a mérésügyi jogszabályok szerint típusvizsgálati eljárás körében vizsgált jellemzőkön kívül a (2) bekezdésben meghatározottak vizsgálatára.
(4) Ha a típusvizsgálatra benyújtott dokumentáció kielégíti e rendelet előírásait, akkor a 6–10. § rendelkezései szerint, a 6. § (1) bekezdésében meghatározott számú mintadarabot laboratóriumi vizsgálatnak kell alávetni.
6. § (1) A gyártó által rendelkezésre bocsátandó mérők számát a következő táblázat alapján kell meghatározni:
|
Névleges térfogatáram |
A mérők száma |
|---|---|
|
Qn < 1,5 |
10 |
|
1,5 ≤ Qn < 15 |
3 |
|
Qn ≥ 15 |
2 |
(2) A hitelesítő szervezet a vizsgálatok eredményétől függően dönthet úgy, hogy:
a) a vizsgálatot nem végzi el valamennyi benyújtott mintán, vagy
b) a vizsgálatok folytatásához a gyártótól újabb mérőket kér.
(3) A mérési pontosság meghatározásakor a nyomás a vízmérő kimeneténél a kavitáció elkerüléséhez szükséges mértékű legyen.
(4) A melegvízmérőket egyenként és olyan módon kell vizsgálni, hogy minden mérő egyedi jellemzői meghatározhatók legyenek.
A hitelesítő szervezetnek meg kell tennie minden szükséges intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy az átáramló víz térfogatmérésének legnagyobb relatív hibája a beépítési hibák által okozott különböző pontatlanságok hatásainak figyelembevételével se legyen nagyobb 0,3%-nál.
(5) A nyomásméresek legnagyobb megengedett hibái:
– a nyomás mérésekor 5%;
– a legnagyobb nyomásveszteség mérésekor 2,5%.
(6) Az egyes vizsgálatok során a térfogatáramok relatív változása nem haladhatja meg a 2,5%-ot a Q min és a Q t között, valamint az 5%-ot a Q t és a Q max között.
(7) A hőmérsékletmérés során a legnagyobb megengedett hiba 1 °C.
(8) A vizsgálatokhoz hitelesített használati etalont kell alkalmazni.
7. § (1) A vizsgálat az alábbi sorrend szerinti műveletekből áll:
a) nyomásállóság vizsgálat;
b) a hibagörbék meghatározása a térfogatáram függvényében, a nyomás és a hőmérséklet hatásának meghatározásával és a típusra jellemzően, a gyártó által előírt szokásos beépítési mód figyelembevételével (egyenes csőszakaszok fel- és lefelé irányuló áramlással, szűkítések, akadályok);
c) a nyomásveszteség meghatározása;
d) gyorsított élettartam-vizsgálat;
e) hőmérséklet-változás hatásának vizsgálata olyan melegvízmérők esetében, amelyek névleges térfogatárama nem nagyobb, mint 10 m3/h.
(2) A nyomásállóság vizsgálat két részből áll és 85 (±5) °C hőmérsékleten kell végezni:
a) minden vizsgált melegvízmérőnek ki kell bírnia a legnagyobb üzemi nyomásérték 1,6-szeresét 15 percen át anélkül, hogy a házon folyás vagy szivárgás jelentkezne [melléklet 10. f) pont];
b) minden vizsgált mérőnek ki kell bírnia károsodás vagy elzáródás, elakadás nélkül a legnagyobb üzemi nyomás kétszeresét 1 percen át [melléklet 10. f) pont].
(3) Az (1) bekezdés b) és c) pont alattiak vizsgálata során annyi értéket kell felvenni, hogy a hibagörbe megrajzolásához a teljes mérési tartományban elegendő pont álljon rendelkezésre.
(4) A gyorsított élettartam-vizsgálat módszere:
|
Névleges térfogatáram |
Vizsgálati térfogatáram |
Vizsgálat fajtája |
Ciklusok száma |
Szünetek időtartama |
Vizsgálati térfogatáramon való üzemelés időtartama |
Felfutás és a leállás időtartama (S) |
|---|---|---|---|---|---|---|
|
Qn ≤ 10 m3/h |
Qn és (50 ± 5 °C) |
nem folyamatos |
100 000 |
15 s |
15 s |
0, 15 (Qn), minimum |
|
Qn>10 m3/h |
Qn és (50 ± 5 °C) |
folyamatos |
|
|
500 h |
|
(*) (Qn) a m3/h-ban kifejezett Qn értékével megegyező szám.
8. § Az első gyorsított élettartam-vizsgálat előtt és minden vizsgálati sorozat után minimális követelmény, hogy meg kell határozni a mérési hibát, a következő térfogatáramoknál:
Q min; Q t; 0,5 Q n; Q max.
9. § (1) Minden vizsgálatnál a mérőn átáramoltatott víz térfogatának elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy az ellenőrző elemen lévő mutatót vagy tárcsát egy vagy több teljes fordulattal megforgassa, továbbá a ciklikus torzítás hatásait kiküszöbölje.
(2) A hőmérséklet-változás hatásvizsgálata 25 ciklusból áll a következők szerint:
|
Vízhőmérséklet |
Térfogatáram |
Időtartam |
|---|---|---|
|
(85 ± 5 °C) |
Qmax |
8 perc |
|
– |
0 |
1-2 perc |
|
hideg víz |
Qmax |
8 perc |
|
– |
0 |
1-2 perc |
10. § A melegvízmérő megfelel a típusvizsgálaton, ha a minta kielégíti a következő feltételeket:
a) megfelel az e rendeletben meghatározott adminisztratív, műszaki, technológiai és pontossági előírásoknak;
b) a 7. § (1) bekezdés a)–c) pontjai szerinti vizsgálatok azt mutatják, hogy megfelel az e rendelet mellékletében meghatározott műszaki és metrológiai követelményeknek;
c) minden gyorsított élettartam-vizsgálat és hőmérséklet-változás hatásvizsgálat után az első hibagörbéhez képest nem tapasztalható 1,5%-nál nagyobb eltérés a Q t és a Q max között, és 3%-nál nagyobb eltérés a Q min és a Q t között.
11. § (1) A típusvizsgálati eljárás során a hitelesítő szervezet a vizsgálatot követően igazolja, hogy a típusminta megfelel a gyártó által megadott specifikációnak, valamint az adott melegvízmérő-típussal szemben támasztott mérésügyi követelményeknek, és hitelesítési engedélyt állít ki. Ellátja a melegvízmérőt a 6/2001. (III. 19.) GM rendelet mellékletének 1. pontja szerinti típus-jóváhagyási jellel.
(2) A hitelesítő szervezet a hitelesítési engedélyben akként is rendelkezhet, hogy a melegvízmérők első hitelesítésekor a pontosságmérést hideg vízzel végezzék. Ez akkor engedélyezhető, ha a típusvizsgálati eljárás során a hideg vízzel és meleg vízzel történő vizsgálat egyenértékűségéről meggyőződtek, és az eredmény alátámasztja a hideg vízzel történő pontossági vizsgálatot, továbbá ha megállapítást nyert, hogy az e vizsgálat alá vetett melegvízmérők ugyancsak kielégítik a legnagyobb megengedett hibára vonatkozó [2. § (1) bekezdés i) pont] követelményeket is.
Ebben az esetben a hitelesítési engedélynek tartalmaznia kell a hideg vízzel történő pontossági vizsgálat és az arra vonatkozó követelmények leírását, különös tekintettel a legnagyobb megengedett hibákra és a méréshez alkalmazott térfogatáramra.
Első hitelesítés
12. § (1) Az első hitelesítést a hitelesítő szervezet által feljogosított laboratóriumban végzik a hitelesítő szervezet munkatársai. A helyiség elrendezése és a vizsgálati berendezések legyenek alkalmasak a vizsgálat biztonságos, megbízható feltételek között történő elvégzésére. A 6. §-ban foglalt előírásokat kell betartani, kivéve a hőmérsékletre vonatkozó előírásokat abban az esetben, ha a mérések elvégzése hideg vízzel, az erre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően történik.
(2) A vizsgálat helyét úgy kell kialakítani, hogy a melegvízmérőket sorozatban lehessen vizsgálni. A kilépő víznyomásnak valamennyi mérőnél megfelelő mértékűnek kell lennie a kavitáció elkerüléséhez, és a mérők közötti kölcsönhatást meg kell akadályozni.
(3) A teljes vizsgálóberendezésben lehetnek automata készülékek; kerülő szelepek, áramláskorlátozók stb., feltéve, ha minden vizsgálati szakasz ellenőrizhető, az ellenőrző tartályok egyértelműen azonosíthatók, és bármikor mérhető a belső nyomásesés.
(4) Bármilyen vízellátó rendszer alkalmazható, de ha több párhuzamosan kötött vizsgálati kör van, ügyelni kell arra, hogy ne jöhessen létre az 6. § (4) bekezdésben foglalt következményekkel összeegyeztethetetlen kölcsönhatás.
(5) Ha a mérőtartály több kamrára osztott, a válaszfalak legyenek eléggé merevek ahhoz, hogy egyik kamra térfogata se változzon 0,2%-nál nagyobb mértékben attól függően, hogy a vele szomszédos kamrák tele vannak-e vagy üresek.
13. § (1) Az első hitelesítés során vizsgált melegvízmérőknek minden szempontból (anyag, külalak, szerkezeti felépítés, működés) meg kell felelniük a típusvizsgálatra bemutatott mintapéldányoknak.
(2) Az első hitelesítés nyomásállóság vizsgálatból és pontosságmérésből áll.
14. § A nyomásállóság vizsgálatot hideg vízzel lehet végezni. A nyomásállóság vizsgálat elvégzése a legnagyobb üzemi nyomás 1,6-szoros értékével, egy percig történik. A vizsgálat folyamán a mérőn nem léphet fel elfolyás, vagy falakon keresztül történő szivárgás.
15. § (1) A pontosságmérés szokásos esetben 50 (±5) °C hőmérsékletű vízzel történik a következő három térfogatáramon az alábbiak szerint:
a) 0,9 Q max és Q max között;
b) Q t és 1,1 Q t között;
c) Q min és 1,1 Q min között.
A pontosságmérés közben a legnagyobb megengedett hibákra vonatkozóan a melegvízmérőnek meg kell felelnie a 2. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott követelményeknek.
(2) Amennyiben a pontosságellenőrzéskor mért hibák előjele azonos, akkor csak abban az esetben tekinthető megfelelőnek a melegvízmérő, ha a mért hibák közül legalább az egyik kisebb, mint a legnagyobb megengedett hiba fele.
(3) Amennyiben a hitelesítési engedély akként tünteti fel, akkor a pontosságmérést hideg vízzel is el lehet végezni – a hitelesítési engedélyben megadott módszerekkel.
16. § Az e rendelet mellékletében meghatározott melegvízmérők első hitelesítésekor a hitelesítő szervezet a mérőn a 6/2001. (III. 19.) GM rendelet melléklete 5. pontjában meghatározott első hitelesítési jelet helyezi el.
A melegvízmérőn elhelyezhető jelölések és feliratok
17. § (1) Az e rendelet szerinti jelöléseket, feliratokat és törvényes tanúsító jeleket jól láthatóan, egyértelműen és maradandó módon, a 2. § m) pontjában írt jogszabályoknak megfelelően kell elhelyezni a melegvízmérőn.
(2) A melegvízmérőn nem helyezhető el a törvényes tanúsító jelekkel összetéveszthető egyéb jelölés.
Záró rendelkezések
18. § (1) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.
(2) E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek Tanácsának a tagállamoknak a melegvízmérőkre vonatkozó jogszabályai összehangolásáról szóló 79/830/EGK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
Dr. Csillag István s. k.,
gazdasági és közlekedési miniszter
Melléklet a 9/2002. (VII. 11.) GKM rendelethez
