9/2002. (II. 28.) HM–EüM együttes rendelet

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed

(2)² A polgári szolgálatra való egészségi alkalmasság elbírálása a sorozást követően, illetve a polgári szolgálat teljesítése során a polgári szolgálatról szóló 1997. évi XXI. törvény alapján történik.³

2. § (1) A katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság: a hadköteles olyan egészségi állapota (fizikai és pszichikai adottságai), amely alapján a hadköteles alkalmas a katonai szolgálat teljesítésére, az ezzel kapcsolatos sajátos fizikai és pszichikai terhelésekhez történő zavartalan alkalmazkodásra és a katonai szakmai szabályok teljesítésére.

(2) A katonai szolgálatra való alkalmasság:

(3) A korlátozott alkalmasságú hadköteles egyes szolgálati beosztásokat nem láthat el, illetőleg mentesül egyes, a katonai szolgálattal együttjáró, de nem alapvető követelmények teljesítése alól.

(4) A katonai szolgálat teljesítése során a hadköteles katonai szolgálatra való alkalmasságát – az (5) bekezdés d) pontjára figyelemmel – betegség, baleset bekövetkezésekor ismételten el kell bírálni.

(5) Az alkalmassági vizsgálat és a felülvizsgálat célja a hadköteles

(6)⁴ Az alkalmasságvizsgálatok körébe tartozik a szolgálatteljesítésre és a tanulmányok folytatására képes állapot ellenőrzése a drogszűrést is beleértve.

3. § (1) Az egészségi alkalmasság elbírálása az orvosi és a pszichológiai vizsgálatok eredményeinek és e rendelet 1. számú mellékletét képező ,,A betegségek és fogyatékosságok táblázata'' (a továbbiakban: Táblázat) szerinti alkalmassági követelményeknek az egybevetésével történik.

(2) A Táblázat a Betegségek Nemzetközi Osztályozásának (BNO) 10. reviziója szerinti sorrendben és megjelöléssel tartalmazza az egyes betegségeket, fogyatékosságokat, melyek háromjegyű számmal jelölve a Táblázat szakaszát képezik. A szakaszok egyjegyű számok szerinti alszakaszokra tagolódnak, melyek az adott betegség, fogyatékosság súlyosságát, funkcionális következményeit tüntetik fel.

(3) A Táblázat római számmal (I–II–III.) jelölt rovatokat is tartalmaz, amelyek az egyes állománycsoportok megjelölésére szolgálnak.

(4) A Táblázat a rovatok szerinti alkalmassági fokozatot a rendelet 4. §-ának (1) bekezdése szerinti betűjelzéssel az alszakaszokhoz kapcsoltan tartalmazza.

4. § (1) A Hvt. 83. §-ának (2) bekezdése szerinti – a sorozáskor, a katonai szolgálat teljesítése során, valamint a hadkötelezettség teljes időtartama alatt megállapítható – alkalmassági fokozatok és nyomtatott nagybetűvel történő jelölésük a következők:

(2) A Táblázat egyes alszakaszainál található ,,KLGS'' jelzés, azaz ,,Különleges (egyéni) elbírálás'' nem minősítést, hanem választási lehetőséget jelent a 4. § (1) és (4) bekezdése szerinti alkalmassági fokozatok között.

(3) A katonai szolgálatra alkalmas minősítések szakmai értelmezése:

(4) A speciális (egyes fegyvernemi) katonai szolgálatra való alkalmasság elbírálása a sorozást követően a rendelet 45. §-ának a rendelkezései szerint történik.

5. § (1) A Táblázat egyes rovatainak figyelembevételével a hadköteles egészségi alkalmasságát

(2) Az egyes betegségek, illetve fogyatékosságok elbírálásakor a Táblázat megfelelő szakaszát, illetve alszakaszát és az ehhez tartozó magyarázatban [a szakaszok a)–e) pontjai] foglaltakat az egyes rovatokhoz kapcsolva együttesen kell alkalmazni.

(3) Ha a vizsgálatok során olyan betegséget, fogyatékosságot állapítanak meg, amely a Táblázatban nem szerepel, az alkalmasságot a betegséget, fogyatékosságot leginkább megközelítő kórforma figyelembevételével kell elbírálni.

(4) Több betegség, fogyatékosság megállapítása esetén, ha azok egyike sem olyan fokú, hogy a Táblázat alapján alkalmatlan minősítést eredményezne, de az orvosi, pszichológusi megítélés szerint a hadköteles általános állapota az alkalmatlan minősítést indokolja az eljáró bizottság alkalmatlan döntést hoz.

6. § (1) A jegyző a Hvt. 71. §-ában meghatározott jogkörében eljárva határozatban kötelezi a hadkötelest előzetes orvosi vizsgálaton történő megjelenésre.

(2) A jegyző a határozattal egyidejűleg a hadkötelesnek átadja – a hadkiegészítő parancsnokság által rendelkezésére bocsátott – a rendelet 2. számú melléklete szerinti Hadköteles Egészségügyi Törzslapja (a továbbiakban: Törzslap) megnevezésű nyomtatványt a személyi adatok (Törzslap 1. pontja) feltüntetésével.

7. § (1) A jegyző határozata alapján a hadköteles a Törzslappal választott háziorvosánál, ennek hiányában a lakóhelye szerint illetékes háziorvosnál (a továbbiakban: illetékes háziorvos) köteles jelentkezni.

(2) Az illetékes háziorvos a nála jelentkező hadköteles személyazonosságának ellenőrzése után elvégzi a hadköteles vizsgálatát és annak eredményét a Törzslapon rögzíti. A Törzslapot aláírásával és személyi orvosi bélyegzőjével hitelesíti.

(3) Az illetékes háziorvos a hadkötelest sorozás előtti orvosi vizsgálata során a szükségesnek ítélt kiegészítő (labor, EKG, szakorvosi vizsgálat stb.) vizsgálatokra beutalja. Az oktatási intézményben tanuló esetében az ifjúsági (iskola) orvos – az illetékes háziorvos megkeresésére – a hadköteles egészségi állapotáról a rendelkezésére álló dokumentáció, illetve vizsgálat alapján aláírásával és személyi bélyegzőjével hitelesített adatot szolgáltat, melyet a hadköteles az illetékes háziorvosnak juttat el.

(4) A tüdőgondozói szűrővizsgálati lelet beszerzéséről a Korm. r. 46. §-ának (1) bekezdése szerint a hadkötelest nyilvántartásba vevő hadkiegészítő parancsnokság gondoskodik.

(5) A vizsgálatok eredményét nemleges esetben ,,neg.'' vagy ,,norm.'' jelzéssel, kórállapot esetén magyar nyelvű kórismével (kivételek az általánosan használt mozaik szavak, pl. WPW syndroma, illetőleg a szerzői nevekkel ellátott kórismék pl. Hodgkin-kór) olvashatóan kell feljegyezni.

(6) A vizsgálatok összegzését végző háziorvos nemleges esetben ,,egészséges'' szöveg beírásával, kórállapot észlelésekor az (5) bekezdésben foglaltak szerint jegyzi fel a vizsgálatok eredményét. A háziorvos a katonai szolgálatra való alkalmasságot nem véleményezheti.

(7) Az illetékes háziorvos a megfelelően kitöltött Törzslapot és a szükségesnek ítélt kiegészítő vizsgálatok adatait tartalmazó leleteket eredetben csatolva haladéktalanul megküldi a jegyzőnek.

(8)⁶ A hadkötelesnek a sorozást megelőzően, illetve minden esetben, ha a katonai szolgálatra való alkalmasságát érintő megbetegedése, elváltozása van, az ezt igazoló orvosi okmányokat – az illetékes hadkiegészítő parancsnokságra való benyújtása előtt – az illetékes háziorvosnak kell bemutatnia. Az illetékes háziorvos a bemutatott orvosi okmányokat személyi bélyegzőjének lenyomatával és aláírásával látja el, valamint intézkedik a hadköteles szükséges gyógykezeléséről.

(9) A hadkiegészítő parancsnokság a sorozásra rendelő felhívásában a hadkötelest tájékoztatja az orvosi vizsgálattal kapcsolatos teendőiről.

(10)⁷ Olyan orvosi okmány (igazolás, vizsgálati lelet, zárójelentés stb.) a sorozáson nem kerülhet értékelésre, amelyet a hadköteles illetékes háziorvosa nem láttamozott.

8. § (1) A Hvt. 81. §-ának (2) bekezdése szerinti sorozás alól mentes személyekről a szükséges egészségügyi és egyéb adatokat – évente november 30-ig – az illetékes hadkiegészítő parancsnokságnak az az egészségügyi és egyéb intézmény küldi meg, amely e személyek vizsgálatát, kezelését, testi és szellemi gondozását végzi.

(2) A Korm. r. 47. §-ának (7) bekezdése szerinti intézet [Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (a továbbiakban: OOSZI)] az orvosszakértői vélemény eredeti példányának megküldésével értesíti az illetékes hadkiegészítő parancsnokságot azon hadkötelesről, akinek a munkaképesség-csökkenése – véglegesen vagy ideiglenesen – a 36%-ot eléri.

(3) Mindazon egészségügyi intézmény, amely a hadköteles korban lévőről a Hvt. 75. §-ának a) pontja szerinti egészségkárosodást megállapítja 8 napon belül tájékoztatást ad az illetékes hadkiegészítő parancsnokságnak.

(4) Az (1) és a (3) bekezdésben meghatározott egészségi adatokat az adatszolgáltatásra kötelezett orvosi okmány formájában küldi meg az illetékes hadkiegészítő parancsnokságnak. Az orvosi okmányokat az azt kiállító személy hivatalos (személyi orvosi) bélyegzőjével és aláírásával hitelesíti.

(5) Az (1)–(3) bekezdésben felsorolt személyekről a kötelező adatszolgáltatást a sorköteles korba lépéskor, illetve az egészségkárosodás megállapításakor kell teljesíteni.

9. § A sorozást megelőző orvosi (szakorvosi) kivizsgálásokat tartalmazó Törzslap adatai, az egészségügyi intézmények által megküldött eredmények, értesítések, a 8. § (2) bekezdése szerinti szakvélemény, a hadköteles által az adatkérő (-közlő) lapon megjelölt, és a hadköteles egészségi állapotára vonatkozó egyéb adatok alapján a hadkiegészítő parancsnokság sorozó szakfőorvosa:

10. § (1) A sorozásra rendelt hadköteles katonai szolgálatra való alkalmasságát az első fokú, illetőleg a másodfokú sorozóbizottság állapítja meg. A döntéshez szükséges orvosi és pszichológusi minősítést a bizottság tagjaként működő sorozó szakorvosok és a sorozó szakpszichológus (a továbbiakban: sorozóorvos, sorozó pszichológus) szolgáltatják. A sorozóorvos és a sorozó pszichológus egymás szakvéleményét nem bírálhatják felül.

(2) Az alkalmasság elbírálása:

(3) A ,,B'', ,,C'', ,,I'' és ,,E'' minősítés indokát képező betegség, illetve fogyatékosság kórismézéséhez a Táblázat b) pontjában előírt diagnosztikai követelmények az irányadók.

(4) Ha a (2) bekezdés b) pontja szerinti okmányok bizonytalan vagy szakmailag ellentmondásos adatokat tartalmaznak, illetőleg hitelességük tekintetében kételyek merülnek fel, a sorozóbizottság (a hadkiegészítő parancsnokság gyakorlatának megfelelően) a progresszív betegellátás szabályai szerint a területileg hatáskörrel rendelkező egészségügyi intézményben a vizsgálatok ismételt elvégzésére intézkedik. Ebben az esetben a hadköteles a 7. § (8) bekezdésében foglalt kötelezettsége alól mentesül.

(5) Egyes leggyakrabban előforduló betegségcsoportok esetében (pl. ideg-elme betegségek, kórállapotok), ha gyakran kell igénybe venni polgári szakorvosi konzultációt (pl. pszichiáter szakvéleményét) célszerű, ha az adott betegségcsoport szakorvosa a sorozás helyszínén végzi tevékenységét. Erre vonatkozólag a hadkiegészítő parancsnokság sorozó szakfőorvosa a polgári egészségügyi intézmény (pl. szakorvosi rendelőintézet) vezetőjével megállapodhat, melynek alapján a hadkiegészítő parancsnokság vezetője a szakorvossal – a sorozó szakorvosokkal egyező feltételekkel – szerződést köt.

(6)⁸ Törzslap hiányában, illetve hiányosan kitöltött Törzslap esetén a hadköteles alkalmassága nem bírálható el.

(7) Ha a hadkötelesnél az illetékes orvosszakértői bizottság 36% vagy azt meghaladó %-ban állapított meg munkaképesség-csökkenést és egyúttal nem mentesült a sorozás alól, a hadköteles részére ,,Katonai szolgálatra ideiglenesen alkalmatlan ...... év ........ hó ....-ig'', illetve ,,Katonai szolgálatra alkalmatlan'' minősítést kell adni a megállapított munkaképesség-csökkenés ideiglenes, illetve végleges jellegének megfelelően.

(8) ,,Katonai szolgálatra ideiglenesen alkalmatlan ..... év ...... hó ......-ig'' fokozat megállapításakor a sorozóbizottság határozatában – a Korm. r. 63. §-ának rendelkezései szerint – a szolgálathalasztásról és annak időtartamáról is dönt.

(9) A sorozóbizottság a rendelkezésére bocsátott adatok alapján a hadköteles személyes megjelenése nélkül állapítja meg a Hvt. 81. §-ának (2) bekezdése szerinti sorozás alól mentes hadköteles egészségi alkalmasságát. Ha a megküldött orvosi igazolások az elbíráláshoz elégtelenek, azok kiegészítését kell kérni a 8. § (1) bekezdésben megjelölt intézménytől.

(10)⁹ A sorozással kapcsolatos, a hadköteles egészségi állapotára vonatkozó okmányokat (Törzslap, szakorvosi leletek, sorozási orvosi, pszichológiai okmányok stb.) a sorozást követően zárt borítékban kell tárolni, illetve továbbítani a nyilvántartó lappal együtt. A borítékon a megyei sorozó szakfőorvos feltünteti a sorozás dátumát, az alkalmassági minősítést és a borítékot a ragasztás fölött aláírásával és személyi bélyegzője lenyomatával látja el. A borítékot csak arra illetékes orvos (sorozó-, csapat-, katonai egészségügyi intézeti orvos, felülvizsgáló bizottsági orvos) bonthatja fel, és a fentebb előírt módon kell lezárni.

11. § (1) Az illetékes hadkiegészítő parancsnokság sorozásra rendelő felhívásában foglaltak alapján a hadköteles a rendelkezésére álló orvosi okmányai eredeti példányát bemutatás és egy fénymásolt példányát átadás céljából a sorozásra köteles magával vinni.

(2) Ha a hadköteles megjelenési kötelezettségének teljesítésében a Hvt. 81. § (2) bekezdésében felsorolt betegsége vagy kóros állapota miatt tartósan akadályozott és nem részesül intézeti gondozásban, az állapotáról szóló orvosi vagy egyéb okmányt a tartására, gondozására kötelezett személy szerzi be és juttatja el a jegyzőnek.

(3) Ha a hadköteles járóképtelensége miatt nem tud eleget tenni megjelenési kötelezettségének, az akadályoztatását köteles a lakóhelye szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokságnak haladéktalanul írásban bejelenteni. A bejelentéshez a járóképtelenségét igazoló orvosi okmányt eredetben csatolnia kell.

12. § (1) Az első és a másodfokú sorozóbizottságok munkájában tagként szakpszichológus vesz részt, akinek feladata a sorozásra rendelt hadköteles pszichológiai szűrővizsgálata és ennek alapján a pszichológiai alkalmassági fokozat megállapítása.

(2) Az első fokú sorozáson valamennyi hadkötelesnél pszichológiai szűrővizsgálatot kell végezni annak érdekében, hogy már a sorozáskor kiszűrésre kerüljön az a hadköteles, aki fogyatékos szellemi képessége, éretlensége, durva magatartászavara, ideggyengesége, narkomániája vagy elmebetegsége miatt véglegesen vagy ideiglenesen alkalmatlan arra, hogy katonai közösségbe kerüljön.

(3) A (2) bekezdés szerinti szűrővizsgálat keretében meg kell határozni a hadköteles értelmi képességeit, kórjelző élettörténeti adatait, magatartási anomáliáit, a szubjektív környezeti viszonyulását leginkább meghatározó érzelmi és akarati jellemzőit.

(4) A sorozásban részt vevő sorozó pszichológus tesztek értékelésével, kérdőíves vizsgálatokkal, valamint célzott beszélgetéssel (exploráció) tesz eleget az (1)–(3) bekezdés szerinti feladatának.

13. § A pszichológiai alkalmasság fokozatai:

14. § (1) Pszichológiailag alkalmatlan minősítés állapítható meg, ha a hadköteles

(2) Ha a hadköteles IQ-ja 71 és 90 közötti értéket mutat – az explorációs vizsgálat eredményére támaszkodva – mérlegelhető a 13. § b) pontja szerinti minősítés megállapítása.

(3) Ambuláns pszichiátriai szakvéleményt kell kérni:

(4) A sorozó pszichológus a sorozáson megállapított pszichológiai alkalmassági fokozatra vonatkozó véleményét ,,Pszichológiai vizsgálati lapon'' jegyzi fel. A pszichológiai vizsgálati lapot a hadköteles nyilvántartó lapjában, az egészségügyi okmányokkal együtt, zárt borítékban kell tárolni.

15. § (1) A sorozáson ,,Sorozási egészségi alkalmasságvizsgálati lap''-on (a továbbiakban: sorozási lap¹⁰) röviden fel kell tüntetni a hadköteles egészségi panaszait és minden jelentős klinikai elváltozást, amely az élettanilag elfogadottól (a normálistól) eltér. A sorozási lapot a hadköteles nyilvántartó lapjában, az egészségügyi okmányokkal együtt, zárt borítékban kell tárolni.

(2) Az előzetes és a sorozáson végzett orvosi, pszichológiai vizsgálatok eredménye, valamint a rendelkezésre álló szakorvosi leletek alapján megállapított alkalmassági fokozatot a sorozóorvosok jegyzik be (bélyegzik be) a hadköteles nyilvántartó lapjának megfelelő rovatába.

(3) A kimutatott betegség, illetve fogyatékosság miatt megállapított ,,B'', ,,C'', ,,I'', ,,E'' minősítés esetén a magyarul (illetve szerzői név és közismert rövidítés esetén latinul) feltüntetett kórisme mellett a Táblázat megfelelő szakaszát, alszakaszát és rovatát is meg kell jelölni (pl. 165/3. I. ,,E''). A bejegyzést aláírással és személyi orvosi bélyegzővel kell hitelesíteni.

(4) ,,Alkalmas katonai szolgálatra fizikai és/vagy pszichikai korlátozással'' (,,B'') és ,,Alkalmas katonai szolgálatra fizikai és/vagy pszichikai korlátozással mozgósítás esetén, illetve póttartalékos kiképzésre'' (,,C'') alkalmassági fokozatú hadkötelesről a sorozóorvosok és a sorozó pszichológus a sorozási lapon feljegyzést készítenek, amely tartalmazza a szükségesnek ítélt korlátozásokat, felmentéseket.

(5) A sorozóbizottság tagjai között felmerülő, a hadköteles egészségi alkalmasságára vonatkozó véleménykülönbséget a hadköteles távollétében kell megvitatni.

(6) Az egészségügyi statisztikai ív vezetése a sorozóorvosok feladata. A Magyar Honvédség Egészségvédelmi Intézetében (a továbbiakban: MH EVI) végzett vizsgálatok eredményeit az intézetben rendszeresített egészségi pályaalkalmasságvizsgálati lapon (a továbbiakban: pályaalkalmassági lap) kell rögzíteni.

16. § (1) A Korm. r. 64. §-ának d)–e) pontjai szerinti deviáns (társadalmi beilleszkedési zavarral, a továbbiakban: TBZ) rendelkező hadkötelesek esetében az egészségi alkalmasság előzetes elbírálását az MH EVI sorozóorvosai és sorozó pszichológusai végzik.

(2) A TBZ személyek alkalmasságának előzetes elbírálása orvosi és pszichológusi vizsgálatból áll. Szükség esetén részletes pszichiátriai (elmekórtani) vizsgálatot is kell végeztetni.

(3) A pszichológiai vizsgálatoknak ki kell terjedniük a vizsgált személy

(4) Az első fokú sorozóbizottság – a hadköteles alkalmasságáról, illetőleg katonai szolgálatra történő behívhatóságáról – az MH EVI (1) bekezdésben meghatározott véleménye alapján dönt.

17. § (1) A póttartalékos és a tartalékos hadköteles katonai szolgálatra történő behívásakor az alkalmasságát a sorozáskor megállapított, vagy ha azt a korábbi katonai szolgálata idején, illetve azt követő időszakban (felülvizsgálat, ismételt sorozás) megváltoztatták az ennek megfelelő alkalmassági fokozat szerint kell figyelembe venni.

(2) Ha a póttartalékos és a tartalékos a behívásáig a Hvt. 84. §-ának (3) bekezdése szerint alkalmassága újbóli megállapítását kérte, vagy a katonai szolgálatra való bevonulásakor a szolgálata ellátását érintő betegségének (fogyatékosságának) bejelentése alapján történt vizsgálat eredményeként nem kerül a katonai szervezethez átadásra – az ideiglenes alkalmatlansága kivételével – alkalmassága újbóli megállapítása céljából a legközelebbi sorozásra kell rendelni.

(3) Nem kell sorozásra rendelni azt a póttartalékos és tartalékos hadkötelest, akinek a (2) bekezdés szerinti kérelme benyújtásával egyidejűleg bemutatott szakorvosi igazolások alapján az új alkalmassági foka, illetve a Hvt. 81. §-ának (2) bekezdése szerinti sorozás alóli mentessége egyértelműen megállapítható.

18. § A sorozás után bekövetkezett betegsége (balesete) esetén a hadköteles részére szolgálathalasztás (ideiglenes alkalmatlanság) engedélyezhető. Az engedélyezésre – a hadkiegészítő parancsnokság sorozó szakfőorvosának javaslatára – a hadkiegészítő parancsnok jogosult.

19. § (1) A katonai szolgálatteljesítés (átadás) helyén az egészségi problémát jelző hadkötelest meg kell vizsgálni. A vizsgálatot a hadkiegészítő parancsnokság által biztosított sorozóorvos végzi, aki a vizsgálata alapján javaslatot tesz a bevonuló átadásáról vagy elbocsátásáról.

(2) Az (1) bekezdés szerinti javaslat alapján a hadkiegészítő parancsnokság képviselője (átadó) dönt a bevonuló átadásáról vagy elbocsátásáról.

(3) Nem adható át az a hadköteles, aki a behívását megelőző időszakban olyan egészségi károsodást szenvedett, amelynek várható gyógytartama az átadás időpontjában a 30 napot meghaladja, vagy ha az egészségkárosodása miatt egészségi alkalmasságát újra minősíteni kell.

(4) A Hvt. 100. §-ának (3) bekezdése szerinti, a besorozott hadkötelesnek a 17. életéve betöltése után, de még a 18. életéve betöltése előtt történő behívásához előírt korengedményes alkalmassági vélemény adására az MH EVI jogosult. A vizsgálatra rendelésről az illetékes hadkiegészítő parancsnokság intézkedik.

20. § (1) A katonai szolgálatra bevonult és átadott hadköteles teljes körű, általános orvosi vizsgálatát a csapatorvos végzi, azonban egészségi alkalmassági fokozatát nem változtathatja meg. A hadköteles pszichológiai vizsgálatát a csapatnál nem kell végezni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti orvosi vizsgálat és a sorozás egészségügyi dokumentációja (Törzslap, sorozási lap), valamint az egyéb vizsgálatok eredményei alapján a csapatorvos

21. §¹¹ Fegyveres őrzés-védelmi feladatok ellátására csak az a hadköteles osztható be, aki alkalmas katonai szolgálatra korlátozás nélkül (,,A'') minősítéssel rendelkezik.

22. § (1) Külön jogszabály rendelkezése¹² szerint a katonai szolgálatot teljesítő hadköteles alkalmasságának felülvizsgálatát kezdeményezheti:

(2) Ha a hadköteles katona szolgálatképtelensége várhatóan a 60 napot meghaladja, alkalmasságának felülvizsgálatát az (1) bekezdés c) pontja szerinti orvosnak kezdeményeznie kell.

23. § (1) A felülvizsgálat során az alkalmasság ismételt megállapításához a következő okmányok szükségesek:

(2) A d) és e) pontok szerinti okmányokat nem kell beszerezni, ha az egészségi alkalmasság azok nélkül is egyértelműen megítélhető.

(3) Az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül – szükség esetén – a következő okmányokat is el kell készíteni:

24. § (1) Az alkalmasság elbírálásához a hadköteles betegsége vagy egészségkárosodása megállapításán kívül meg kell ismerni az élet- és munkakörülményeit, a beosztásával együtt járó fizikai és pszichikai megterheléseit (követelményeket), továbbá a hadköteles korábbi teljesítőképességéhez viszonyított, és a közvetlen környezet által is tapasztalható változásokat. Ezeket az adatokat a hadköteles állományilletékes parancsnoka szolgáltatja.

(2) Parancsnoki véleményt alegység szintű elöljáró is készíthet, azonban e véleményt az állományilletékes parancsnok (vagy helyettese) láttamozza. A véleményt el kell látni a katonai szervezet bélyegzőjének lenyomatával.

(3) Nem szükséges parancsnoki vélemény, ha a betegség olyan súlyos, hogy egyértelműen indokolt az alkalmatlan minősítés megállapítása, és ehhez elégséges az orvosi vélemény figyelembevétele. Ilyen esetben az alkalmasság felülvizsgálatát kezdeményező főorvos a vélemény beszerzésétől saját hatáskörében eltekinthet, de ezt a körülményt a FÜV táblázatban köteles feltüntetni.

(4) Ha az alkalmasság felülvizsgálatát a hadköteles alapellátását végző orvos kezdeményezi, a hadköteles állapotáról, szolgálati körülményeiről, a környezete által vagy személyesen tapasztalt és orvosi szempontból értékelhető rendellenességről orvosi jelentést készít, és azt – két példányban – megküldi a kivizsgálást végző kórház (rendelőintézet) osztály-(szakrendelés)vezető főorvosának.

(5) Ha a betegség (baleset) a szolgálati kötelmekkel összefüggő, a csapatorvosi véleményben az Ambuláns Naplóban feljegyzett adatok alapján közölni kell a betegség (baleset) bekövetkezésének idejét, helyét és körülményeit, továbbá a katonai szolgálattal való összefüggésre vonatkozó megállapításokat. A vélemény nem helyettesíti a külön rendelkezések szerint előírt egyéb jelentési kötelezettségek teljesítését (pl. a baleseti jegyzőkönyv felvételét).

25. § (1) Ha az alkalmasság felülvizsgálatának indokoltságát a kórházi kezelés során állapítják meg, a hadkötelesről készítendő parancsnoki véleményt a felülvizsgálatot kezdeményező, illetve az azt előkészítő főorvos kéri meg a hadköteles állományilletékes parancsnokától, aki a véleményét a telefonon (faxon) történő megkereséstől számított 8 napon belül köteles megküldeni.

(2) Ha a felülvizsgálatot a honvédkórház vagy a szakrendelő főorvosa kezdeményezi, kérésére az alapellátást végző orvos a telefonon (faxon) történő megkereséstől számított 8 napon belül köteles a betegről a rendelkezésére álló, részletes orvosi adatokat véleményével ellátva részére megküldeni.

(3) A hadköteles felülvizsgálatához szükséges – a 23. § (1) bekezdésében szereplő – egészségügyi adatokat tartalmazó okmányokat az MH EVI főigazgatója, illetőleg a szakmailag illetékes igazgató kérésére az okmányokkal rendelkező katonai szervezetek vezetői soron kívül az MH EVI rendelkezésére bocsátják.

(4) Ha a felülvizsgálatot nem a honvédkórház orvosa kezdeményezi, a kérelmet az utaltság szerinti, illetőleg kijelölt honvédkórház főigazgatójának kell megküldeni.

26. § (1) Az alkalmassági felülvizsgálatra rendelt hadköteles a felülvizsgáló bizottság előtt személyesen köteles megjelenni. A személyes megjelenéstől el lehet tekinteni, ha

(2) Az alkalmasságot első fokon felülvizsgáló bizottság ülésén véleménynyilvánítási joggal részt vehet a hadköteles állományilletékes katonai szervezetének orvosa, illetőleg a képviselője (a továbbiakban: képviselő) is. A képviselő részvételét – szolgálati úton – a másodfokú felülvizsgáló bizottság elnöke is kezdeményezheti. A felülvizsgálat során szükséges orvosi vizsgálaton a képviselő – ha nem orvos – nem lehet jelen.

(3) A képviselő a bizottsági ülésre olyan szolgálati környezettanulmánnyal készül fel, amely a beteg szellemi és fizikai állapotának, valamint magatartásának egészségi szempontból jelentős és értékelhető tényadatait tartalmazza.

(4) A (2) bekezdés szerinti képviselőnek a távolmaradása a felülvizsgálati eljárást nem akadályozza.

27. § (1) Az alkalmasság felülvizsgálatához szükséges kórházi (rendelőintézeti) kivizsgálást az utalási rend szerint illetékes honvédkórház-rendelőintézet, illetőleg a feladat ellátására kijelölt más (polgári) gyógyintézet végzi.

(2) A hadkötelest a vizsgálatok elvégzésére kórházi osztályra kell felvenni. Ha az elváltozás jellege, illetőleg a kórisme a járóbeteg-szakrendelésen is megnyugtatóan megállapítható, a kórházi felvételtől el lehet tekinteni. Az alkalmasság elbírálásáért felelős bizottság elnöke ilyenkor is elrendelheti a hadköteles kórházi osztályon történő kivizsgálását.

(3) Ha a polgári gyógyintézetben kezelt hadköteles alkalmasságának felülvizsgálata szükséges, az állományilletékes csapatorvosnak intézkednie kell honvédkórházba történő áthelyezésére, ha a hadköteles szállítható állapotban van és áthelyezése állapotának rosszabbodásával nem jár.

(4) Ha a felülvizsgálandó hadköteles korábban nem részesült kórházi kezelésben, a felülvizsgálat előkészítéséért felelős főorvost a honvédkórház főigazgatója jelöli ki. Ha korábban már a kórházban kezelésben részesült és alkalmasságának felülvizsgálata annak a betegségnek következtében válik indokolttá, amely miatt kezelték, a felülvizsgálatot a kivizsgálást, illetőleg kezelést végző osztály (szakrendelés) készíti elő. Több szakorvosi profilba tartozó elváltozás esetén – ha a vezető kórisme nem tisztázott – a legsúlyosabb panaszok szerint illetékes osztály főorvosát kell kijelölni a felülvizsgálat előkészítésére.

(5) A kivizsgálást a rendelkezésre álló legkorszerűbb diagnosztikai eljárásokkal kell végezni, amelyek a betegség, illetőleg a kóros állapot tényleges fennállását és természetét az orvostudomány mindenkori követelményei szerint igazolják, vagy kizárják. A kivizsgálás eredményét a hadköteles kórlapjában teljes részletességgel, a FÜV táblázatban olyan mértékben kell feljegyezni, hogy a döntés alapját képező kórállapot vagy betegség szakmai szempontból értékelhető legyen.

(6) A kórházi (rendelőintézeti) főorvos biztosítja, hogy a beteg kivizsgálása során az előírt és az általa szükségesnek tartott vizsgálatok, szakkonzíliumok megtörténjenek, és azok eredményét a kórtörténeti iratokban hitelesen rögzítsék. Ezek elvégzéséről köteles meggyőződni és az észlelt hiányosságok pótlására intézkedni.

(7) Az alkalmasság elbírálása szempontjából alapvető kórelváltozásokról az eljárást előkészítő (javaslattevő) főorvosnak személyes vizsgálattal is meg kell győződnie.

(8) A hadkötelesnek a felülvizsgáló bizottság elé állítására a kivizsgálást irányító főorvos intézkedik.

28. § (1) A három tagból álló első fokú egészségügyi felülvizsgáló bizottságokat (a továbbiakban: első fokú FÜV bizottság) a honvédkórházakban kell működtetni. A bizottság elnöki teendőit a honvédkórház főigazgató gyógyító feladatok irányítását végző helyettese (igazgatója), távollétében a helyettesítésével megbízott főorvos látja el.

(2) Az első fokú FÜV bizottság tagjaként a felülvizsgálatra kerülő katona kórházi, illetve rendelőintézeti kezelő orvosa és a kivizsgálását irányító kórházi osztályvezető főorvos, illetve ha az osztályvezető főorvos egyúttal MH főszakorvos is a másodfőorvos vesz részt a bizottság munkájában.

(3) A bizottság rendeltetés szerinti működésének megszervezése és működtetése a bizottság elnökének a feladata.

(4) Az első fokú FÜV bizottság elnöke a (3) bekezdés szerinti feladatkörében köteles gondoskodni a bizottsághoz utaltak rendelkezések szerinti kivizsgáltatásáról, a felülvizsgálati eljárás okmányainak előírások szerinti elkészíttetéséről, a beszámolási rendszerben előírt adatszolgáltatás határidőre történő teljesítéséről.

29. § (1) Az első fokú FÜV bizottság az adott honvédkórház utaltságának megfelelő illetékességi körben működik. Jogosultsága:

(2) A bizottság jogköre a 4. § (1) bekezdésének c), d) és e) pontjai szerinti alkalmassági döntések meghozatalára nem terjed ki. Ha megítélése szerint ilyen döntés meghozatala indokolt, akkor az elnök az iratokat haladéktalanul a másodfokú egészségügyi felülvizsgáló bizottsághoz (a továbbiakban: másodfokú FÜV bizottság) továbbítja. Ugyanígy jár el, ha döntése ellen fellebbezéssel éltek.

30. § (1) A háromtagú másodfokú FÜV bizottság az MH EVI-ben működik. A bizottság elnöki teendőit az MH EVI felülvizsgálatot végző szervezeti elemének (a továbbiakban: FÜV osztály) vezetője, távollétében helyettese látja el.

(2) A bizottság tagjaiként a FÜV osztály állományába tartozó szakfőorvosok vesznek részt a bizottság tevékenységében, a döntések meghozatalában.

(3) A bizottság rendeltetés szerinti működésének megszervezése, irányítása a másodfokú FÜV bizottság elnökének a feladata.

31. § (1) A másodfokú FÜV bizottság országos hatáskörrel rendelkezik és jogosultsága a következőkre terjed ki:

(2) A másodfokú FÜV bizottság az alkalmasság valamennyi fokozatát, bármely korlátozást és felmentést alkalmazhat. A hozzá utalt első fokú döntést megváltoztathatja, illetve újabb kivizsgálást vagy annak kiegészítését is elrendelheti. Az újabb vizsgálat elvégzésére bármelyik honvédkórház hatáskörrel rendelkező osztálya kijelölhető.

(3) Az első fokon hozott döntése elleni fellebbezést a központi egészségügyi felülvizsgáló bizottság (a továbbiakban: központi FÜV bizottság) bírálja el.

(4) A bizottság másodfokú döntése jogerős, ellene fellebbezésnek nincs helye.

(5) A bizottság a vidéki honvédkórházi eseteket kiszállással is elbírálhatja.

(6) A bizottság az első fokon hozott döntése ellen benyújtott fellebbezés esetén az ügy iratait haladéktalanul a központi FÜV bizottságnak továbbítja.

32. § (1) A háromtagú központi FÜV bizottság elnöki teendőit az MH EVI főigazgatója látja el. A bizottság tagjaként az MH EVI foglalkozás-egészségügyi igazgatója és az az MH főszakorvos vesz részt a döntéshozatalban, akinek az elbírálandó eset a szakmai profiljába tartozik.

(2) A központi FÜV bizottság feladata a másodfokú FÜV bizottság első fokú döntése ellen benyújtott fellebbezés elbírálása. Az elbírálás során élhet mindazon jogosultsággal, amelyet a rendelet 31. §-ának (2) bekezdése a másodfokú FÜV bizottságnak megállapít.

(3) A központi FÜV bizottság döntése jogerős, ellene fellebbezésnek nincs helye.

33. § (1) A felülvizsgáló bizottságok üléseiket szükség szerint tartják.

(2) Ha olyan szakkérdésben kell dönteni, amelyben a bizottság egyik tagja sem jártas, szakértőként megfelelő szakorvost, illetve klinikai szakpszichológust kell a bizottsági munkába bevonni.

(3) A felülvizsgáló bizottság szakmai szempontból illetékes tagja összefoglaló tájékoztatást ad a hadköteles állapotáról, amelyben értékeli a kivizsgálás eredményét és javaslatot tesz az alkalmasság fokára, az egészségkárosodásnak a honvédelmi kötelezettséggel való összefüggésére, illetőleg az egyéb, döntést igénylő kérdésekre (pl. egészségügyi szabadság meghosszabbítása).

(4) Az alkalmassági felülvizsgálatra rendelt hadkötelest a bizottság szakmai szempontból illetékes tagja a szükséges mértékben megvizsgálja és annak eredményét összeveti a korábbi vizsgálati eredményekkel.

(5) A bizottság bármely tagja és a tanácskozási, illetőleg véleményezési joggal jelenlévő képviselő jogosult a beteghez kérdést intézni. A jelenlétre jogosult orvos vizsgálatot is végezhet.

(6) A hadköteles egészségi alkalmasságáról a bizottság egyszerű szótöbbséggel határoz. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az eltérő véleményt írásban – rövid indoklással – a FÜV táblázat kórházi másodpéldányához az elnök csatolja.

34. § (1) Az alkalmasságot felülvizsgáló bizottság a döntését az e célra rendszeresített okíraton, a FÜV táblázaton jegyzi fel, amely tartalmazza:

(2) A bizottsági minősítést és a fellebbezés lehetőségét ismertetni kell a hadkötelessel. A minősítést és a szükséges felmentést (egészségügyi szabadság stb.) be kell vezetni a hadköteles egészségügyi könyvébe.

35. § (1) Az alkalmatlanná minősített hadköteles részére a bizottság a döntésével egyidejűleg az eljárás befejezéséig, illetőleg a hadköteles leszereléséig (tartalék állományba helyezéséig) egészségügyi szabadságot engedélyez, szükség esetén azzal, hogy a szolgálati kötelmeinek átadás-átvételére igénybe vehető.

(2) Ha a korábban már minősített hadköteles újabb alkalmassági felülvizsgálata során megállapítják, hogy más alkalmassági fokozat alkalmazása vagy a felmentések bővítése nem indokolt, az illetékes bizottság elnöke erről (az egészségügyi könyvbe történő bejegyzéssel) tájékoztatja a hadkötelest, a kezelőorvost és az állományilletékes parancsnokot. Ilyen esetben FÜV táblázatot nem kell készíteni.

36. § (1) Ha a kórházban fekvő hadköteles katona a leszerelés időpontját követő 10 napon belül várhatóan felgyógyul, ennek bekövetkezése után a kórház a gyógyult hadkötelest katonai szervezetéhez visszaküldi, ahol leszerelésére haladéktalanul intézkednek.

(2) Ha a leszerelés időpontját követő 10 napon túl várható a hadköteles gyógyulása, akkor a kórház értesítése alapján az állományilletékes parancsnok intézkedik a hadköteles kórházban történő leszerelésére.

37. § (1) Az alkalmasság felülvizsgálata során, illetőleg külön rendelkezés¹⁵ szerinti megkeresés esetén – függetlenül az alkalmasságra vonatkozó minősítéstől – az egészségi állapotban bekövetkezett bármilyen károsodás (betegség, fogyatékosság, kóros állapot stb.) megállapításakor indokolt véleményt kell nyilvánítani arról, hogy az a katonai szolgálati kötelmek teljesítésével okozati összefüggésben következhetett-e be. Ezt a véleményt a hadkötelezettségét teljesítő katona halála esetén is el kell készíteni. A véleményt FÜV táblázaton kell megadni. A véleményt kérő szervnek (ha nem egészségügyi szervezetről van szó) csak a FÜV táblázat véleményt tartalmazó kivonata¹⁶ küldhető meg.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti vélemény a hadköteles egészségi károsodása és a katonai szolgálati kötelmek teljesítése között okozati összefüggést állapít meg, a Táblázat véleményi részét – annak kivonataként – kell megküldeni a hadköteles állományilletékes parancsnokának.

(3) Ha a hadköteles alkalmasságának felülvizsgálatára a tényleges szolgálatteljesítés ideje alatt nem került sor, de az egészségkárosodás a katonai szolgálat teljesítése során következett be, a hadkiegészítő parancsnokság utólagos kérelmére is véleményt kell nyilvánítani a hadköteles egészségi állapotáról. Ilyen esetben (utólagos felülvizsgálat) a véleménynyilvánítás annak az első fokú bizottságnak a feladata, amelyhez az egészségkárosodást szenvedett hadkötes volt katonai szervezete (jogutóda) utalva van. Ha az egészségkárosodás következményeként – azzal okozati összefüggésben – a hadkötelesnél szövődmény vagy későbbi szervi elváltozás, illetőleg működési zavar következett be a felülvizsgálati véleménynek azt is tartalmaznia kell. Ebben az esetben a FÜV táblázaton a hadköteles szolgálati helyeként a vizsgálatot kérő hadkiegészítő parancsnokságot kell feltüntetni.

(4) Ha az egészségkárosodásnak a katonai szolgálati kötelmek teljesítésével való okozati összefüggését a katonai szervezet parancsnokának a Hvt. 172. §-ának (3) bekezdése szerinti határozata (minősítő határozat) alapján bírálják el, a FÜV táblázat megfelelő rovatába a következő szöveget kell feltüntetni: ,,Az egészségkárosodás a katonai szolgálati kötelmekkel való összefüggésének elbírálása a parancsnok minősítő határozata szerint.''

(5) Az egészségkárosodás miatt készített FÜV táblázat leíró részében (kórelőzményi adataiban) a keletkezés helyét, idejét és körülményeit ,,a vizsgált nyilatkozata szerint'' jelzéssel kell feljegyezni. A nyilatkozatban közöltek valódiságának bizonyítása a vizsgálatot végző orvosnak, illetőleg bizottságnak nem feladata.

(6) A hallószerv egyszeri behatás okozta, úgynevezett dörejártalmát nem betegségként, hanem balesetként kell elbírálni.

(7) A betegség, baleset miatt leszerelt hadköteles a (8) bekezdés szerinti térítésmentes ellátására való jogosultságát a Korm. r. 132. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján, a Központi FÜV bizottság által kiállított igazolással igazolja, a rendelet 3. számú melléklete szerinti formában.

38. § (1) Az egészségkárosodások köréből egyes betegségek¹⁷ szolgálati kötelmek ellátásával okozati összefüggésben alakulhatnak ki.

(2) Annak elbírálását, hogy egy betegség szolgálattal összefüggőnek tekinthető-e kezdeményezheti:

(3) Annak érdekében, hogy a szolgálati betegségek orvos-szakmai megítélése megalapozott legyen a következők szerint kell eljárni:

(4) A szolgálati betegség véleményezését, illetve a központi FÜV bizottság minősítését tartalmazó Adatlapot a másodfokú FÜV bizottság irattárában tíz évig meg kell őrizni.

39. § A hadkötelest a leszerelést követően baleseti sérülése vagy betegsége miatt a hadkiegészítő parancsnokság állítja az OOSZI bizottsága elé a munkaképesség-csökkenése mértékének megállapítása céljából. Az igény bejelentéséhez az MH EVI-től megkért FÜV táblázat másolatát kell felhasználni.

40. § (1) A felmentés a szolgálatteljesítés alól teljes vagy részleges lehet.

(2) A teljes felmentés az egészségügyi szolgálatmentesség és az egészségügyi szabadság.

(3) A részleges felmentés az egyes szolgálati kötelezettségek alóli felmentés.

41. § (1) Egészségügyi szolgálatmentességet kell engedélyezni a hadköteles katonának,

(2) Az egészségügyi szolgálatmentesség ideje alatt a gyógykezelés kórházban vagy csapatgyengélkedőn, illetve a hadköteles lakásán történhet.

(3) A sorkatonai szolgálatot teljesítőt lakáson csak akkor lehet gyógykezelni, ha a lakás helye szerinti helységben válik járóképtelenné és a szolgálatteljesítés helyére nem szállítják vissza.

(4) A csapatrendelő fektetőjében (gyengélkedőjében) kezelt katona egészségügyi szolgálatmentessége a gyógyulásig tart. Ha 14 nap elteltével a gyógyulás nem következik be, illetőleg a szolgálatképesség nem áll helyre, a beteget az utaltsági rend szerint illetékes honvédkórházba vagy más polgári gyógyintézetbe kell beutalni.

42. § (1) Egészségügyi szabadságot kell engedélyezni a hadköteles katonának,

(2) Az egészségügyi szabadság lakáson vagy a katonai szervezet gyengélkedőjén tölthető el.

(3) Az egészségügyi szabadság eltöltésének helyét a csapatorvos javaslata alapján az állományilletékes parancsnok határozza meg.

43. § (1) Az egészségügyi szabadság engedélyezésére

(2) Ha az (1) bekezdés a)–c) pontjai szerint kiadott egészségügyi szabadság összességében a 28 napot eléri és a hadköteles további pihentetését a kezelését végző orvos indokoltnak tartja, javaslatára – a már engedélyezett egészségügyi szabadság napjainak beszámításával – az egészségi alkalmasságot felülvizsgáló elsőfokú bizottság összesen 60 napig terjedően egészségügyi szabadságot engedélyezhet.

(3) Ha a hadköteles gyógyulása, szolgálatképességének helyreállása 60 nap elteltével sem következik be, a kezelő orvos a hadköteles alkalmasságának felülvizsgálatát kezdeményezi.

(4) A kezelőorvos az egészségügyi szabadság meghosszabbítására vonatkozó javaslatát FÜV táblázaton teszi meg. A felülvizsgáló bizottság elnöke az engedélyt a hadköteles egészségügyi könyvébe és a gyógyintézeti betegkartonjába bejegyzi és az erre rendszeresített naplóban nyilvántartja.

(5) A katonai szervezet egészségügyi szolgálata az ellátásába tartozó hadköteles részére engedélyezett egészségügyi szabadságot az erre rendszeresített naplóban nyilvántartja.

(6) Az egészségügyi szabadság megkezdése iránt az engedélyezést követően haladéktalanul, de legkésőbb 48 órán belül intézkedni kell.

44. § (1) A hadköteles tartós vagy végleges egészségkárosodása (testi fogyatékossága) esetén, ha az nem eredményezte alkalmatlanságát – annak jellegével összhangban – a katonai szolgálatra korlátozással alkalmas lehet, illetőleg a szolgálatteljesítése során egyes szolgálati kötelezettségek alól mentesülhet.

(2) A sorozás és a felülvizsgálat során a ,,B'' és a ,,C'' alkalmassági fokozatú hadkötelesnek – a korlátozott alkalmasságot okozó egészségkárosodás jellegétől függő – fizikai, illetve pszichikai korlátozásokat kell engedélyezni.

(3) Az (1) és (2) bekezdés értelmében alkalmazható korlátozások és felmentések jegyzékét a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza. A Táblázat d) pontja tartalmazza az adott szakaszra alkalmazható (a 4. számú melléklet szerinti jegyzéken számmal jelölt) korlátozásokat és felmentéseket.

(4) A sorozó- és a felülvizsgáló bizottságok a 4. számú mellékletben felsorolt bármely korlátozás és felmentés előírására, illetve engedélyezésére jogosultak.

(5) A csapatorvos saját hatáskörében a 4. számú mellékletben szereplő felmentéseket csak időlegesen, legfeljebb 14 nap időtartamban javasolhatja. A felmentések engedélyezésére a katonai szervezet parancsnoka jogosult.

(6) Ha a csapatorvos megítélése szerint a hadkötelesnek az egyes szolgálati kötelezettsége alóli felmentése tartósan (14 napot meghaladó időtartamban), illetve véglegesen indokolt, az első fokú felülvizsgáló bizottságnak javaslatot tehet a felmentések engedélyezésére.

(7) A felülvizsgáló bizottságok – kivételes esetben – a jegyzéken nem szereplő, de a szolgálatképesség helyreállítása érdekében vagy egyéb szempontból elengedhetetlenül szükséges felmentést is engedélyezhetnek.

(8) A korlátozások és a felmentések alkalmazásáért, betartatásáért a parancsnok, az elrendelés előkészítéséért és a végrehajtás ellenőrzéséért a csapatorvos felelős.

45. § (1) A hadköteles katonai szolgálatra való általános egészségi és pszichikai alkalmassága nem minden esetben esik egybe az egyes speciális fegyvernemi, illetve szakcsapat szolgálatra (a továbbiakban együtt: speciális fegyvernemi szolgálat) való alkalmassággal, ezért meghatározott esetekben el kell bírálni a speciális fegyvernemi szolgálatra való alkalmasságot is.

(2) A speciális fegyvernemi szolgálatra való alkalmasság elbírálását a sorozást követően az MH EVI alkalmasságvizsgáló osztályai, illetve a tényleges szolgálat során az egészségügyi felülvizsgáló bizottságok végzik.

(3) Bármely speciális fegyvernemi szolgálatra csak az a hadköteles tervezhető, aki a sorozáson ,,A'' (alkalmas katonai szolgálatra korlátozás nélkül) alkalmassági fokozatot kapott.

(4)¹⁸ A speciális fegyvernemi szolgálatra tervezett hadkötelest az MH EVI-ben, illetve a 46. §-a (1) bekezdésének a) pontjában szereplők esetében az MH Kecskeméti Repülő Kórházban (a továbbiakban: MH KRK) komplex szakorvosi és speciális pszichológiai vizsgálatokban kell részesíteni.

(5)¹⁹ A speciális fegyvernemi szolgálatra való alkalmasságot a (4) bekezdés szerinti vizsgálati eredmények alapján a Táblázat II. rovata szerint az MH EVI Elsőfokú Pályaalkalmasság-vizsgáló Bizottsága (a továbbiakban: elsőfokú PAB), illetve a külön jogszabály rendelkezései szerint az MH KRK Elsőfokú Repülőorvosi Bizottsága (a továbbiakban: elsőfokú ROB) minősíti. A bizottságok döntése ellen 7 napon belül a másodfokú FÜV bizottsághoz, illetve az MH KRK Másodfokú Repülőorvosi Bizottsághoz lehet fellebbezni. Ezen bizottságok döntése jogerős.

46. § (1) A légimozgatású katonai szervezetek (a továbbiakban: LMKSZ) állományába:

(2)²⁰ Az (1) bekezdés a) pontja szerinti feladatot ellátó hadköteles MH KRK-ban végzett speciális alkalmassági vizsgálata alapján az alkalmasság minősítését a vizsgálati lapon ,,Ejtőernyős ugrásra alkalmas, a kipróbáló és kísérleti ugrások kivételével'' vagy ,,Ejtőernyős ugrásra alkalmatlan'', illetőleg alkalmas minősítésű esetében a légügyi hatóság előírásaiban meghatározottak szerinti ,,Ejtőernyős kiképzésre alkalmas'' szöveggel kell megállapítani.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti hadkötelesek esetében a katonai szolgálatra való alkalmasság elbírálása a katonai szolgálatra való alkalmasság általános követelményei szerint történik.

(4)²¹ Ha az ejtőernyős ugrást végző hadköteles feladatai körében a 4500 m feletti ugrás is szerepel, az alkalmassági vizsgálatokat az MH KRK-ban barokamra vizsgálattal is ki kell egészíteni. Ennek eredményétől függően ,,magassági ugrásra alkalmas vagy alkalmatlan'' szöveggel kell a minősítést megállapítani.

47. § (1) Az LMKSZ-nél a 46. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti feladatot ellátó hadkötelest a kiképzés megkezdése előtt közvetlenül, illetve a szolgálat teljesítése során havonta a csapatorvos alkalmassági ellenőrző vizsgálatban részesíti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrző vizsgálat alapján a csapatorvos a vizsgált hadköteles egészségügyi könyvébe bejegyzi:

(3) Az ellenőrző vizsgálat eredményét a csapatorvos a következő szöveg bejegyzésével minősíti:

(4) Ha a csapatorvos a vizsgált katona ideiglenes alkalmatlanságát állapítja meg, az ezt okozó kórállapot természetétől és súlyossági fokától függően saját szakmai hatáskörében kezelésbe veszi, illetve járó- vagy fekvőbeteg szakorvosi ellátására intézkedik.

(5)²² A csapatorvos véglegesen alkalmatlan döntést nem hozhat. Ha a megítélése szerint a hadköteles ejtőernyős ugrásra alkalmatlanná vált, az MH KRK elsőfokú ROB-nál kezdeményezi a fegyvernemi (ejtőernyős) szolgálatra való alkalmasság felülvizsgálatát.

48. § (1) A sorkatonai szolgálatot az LMKSZ-nél teljesítő hadkötelesnek az ejtőernyős kiképzésre vonatkozó alkalmas minősítése egy évig, illetőleg ha a sorköteles a minősítését követően egy éven belül sorkatonai szolgálatát megkezdi, a sorkatonai szolgálat végéig érvényes. Ha a minősítése és a szolgálat megkezdése között több mint egy év telik el, az alkalmassági vizsgálatokat meg kell ismételni.

(2)²³ Az ejtőernyős beosztásra tervezett hadköteles alkalmassági vizsgálatainak adatait és a minősítést tartalmazó egészségügyi alkalmasság-vizsgálati lapot²⁴ egy példányban kell elkészíteni. Az alkalmassági minősítést – az egészségügyi alkalmasság-vizsgálati lap kivonataként²⁵ – a vizsgálatot kérő katonai szervezetnek (hadkiegészítő parancsnokságnak) kell megküldeni. Az 1. számú példányt az MH KRK elsőfokú ROB irattárában 10 évig megőrzi.

49. § (1) Az ,,A'' (katonai szolgálatra alkalmas fizikai, pszichikai korlátozás nélkül) minősítésű hadkötelesek közül az önkéntes jelentkezés alapján kiválasztott búvárjelöltek előzetes szakorvosi és pszichológiai alkalmassági vizsgálatát az MH EVI, barokamra vizsgálatát az MH KRK végzi el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatok eredményei birtokában állapítható meg a hadköteles búvár feladatok ellátására való alkalmassága. Az alkalmassági minősítés, ,,Búvár feladatok ellátására alkalmas'', illetve ,,Búvár feladatok ellátására alkalmatlan'' lehet.

50. § (1) A merülési feladatok végrehajtása előtt a csapatorvos megvizsgálja a búvár egészségi állapotát és megállapításait a hadköteles katona egészségi könyvébe bejegyzi:

(2) A vizsgálat eredményét a csapatorvos ,,Egészséges, merülésre alkalmas'', ,,Egészségi állapota megváltozott, merülésre ideiglenesen alkalmatlan'' szöveg bejegyzésével összegzi.

(3) Ha a csapatorvos a katona ideiglenes alkalmatlanságát állapítja meg a 47. § (4), illetve (5) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

51. § (1) A harckocsival történő víz alatti kiképzésre csak a víz alatti kiképzés ellátásához szükséges a rendelet 5. számú melléklete szerint speciális egészségi követelményeknek megfelelő katona vezényelhető.

(2) A víz alatti kiképzésben részt vevő katona alkalmasságát a csapatorvos által végzett előzetes szűrővizsgálatot követően egy belgyógyász szakorvos által vezetett szakorvosi csoport bírálja el. A szakorvosi csoport állandó tagjaként ideggyógyász és fül-orr-gégész szakorvos vesz részt a vizsgálatokban.

52. § (1) A színlátás zavara önmagában katonai szolgálatra való alkalmatlanságot nem jelent. Egyes beosztásokban – a szolgálati feladatok jellegénél fogva – korlátozás indokolt.

(2) A színlátás zavarának megítélése a Táblázat 060 szakasza, illetve az ép színlátás követelményeit tartalmazó 6. számú melléklet előírásai szerint történik.

(3) A színlátást a sorozáskor minden esetben vizsgálni kell.

52/A. §²⁶ (1) Megkülönböztető jelzéseket használó honvédségi tűzoltó és sebesültszállító gépjármű vezetőjének a 2. alkalmassági csoportú ,,B'' és ,,C'' kategóriára érvényes gépjárművezetői engedéllyel rendelkező hadköteles jelölhető, aki ,,A'' (katonai szolgálatra alkalmas fizikai, pszichikai korlátozás nélkül) minősítéssel rendelkezik.

(2) A jelöltet a vizsgálatot kérő alakulat által készített szolgálati jellemzéssel az MH EVI-be kell rendelni, ahol elvégzik a jelölt komplex szakorvosi és speciális pszichológiai vizsgálatát.

(3) Az MH EVI Pszichikai Alkalmasságvizsgáló Osztálya a jelölt vizsgálatát a közlekedés-pszichológiai pályaalkalmassági vizsgálatok irányelvei, módszertana és minősítési követelményrendszere szerint, a Központi Közlekedési Felügyelet Pályaalkalmasság-vizsgáló Intézet által alkalmazott vizsgálati metodikára épülve, a honvédségre jellemző pályaspecifikus követelmények figyelembevételével végzi az R. 7. számú mellékletében meghatározott módszerek és követelmények alapján.

(4) Az MH EVI Foglalkozás-egészségügyi Orvosi és Pszichikai Alkalmasságvizsgáló Osztálya a vizsgálat eredménye alapján javaslatot tesz az elsőfokú PAB-nak a minősítésre.

(5) Az elsőfokú PAB az alábbi minősítést adhatja ki:

(6) A jelöltnek alkalmatlan minősítése esetén nyolc napon belül az MH EVI FÜV bizottsághoz lehet fellebbezést benyújtani. Az MH EVI másodfokú FÜV bizottságának döntése az R. 59. § (1) bekezdése alapján jogerős.

(7) ,,A megkülönböztető jelzést használó gépjármű vezetésére alkalmas'' minősítés a hadkötelezettség alapján teljesítendő katonai szolgálat idejére érvényes.

53. § (1) Egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági (a továbbiakban együtt: alkalmassági) vizsgálatot kell végezni annál, aki

(2) Az alkalmassági vizsgálat célja:

(3) A rendelet 1. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti katonai oktatási intézménybe, illetőleg honvédségi ösztöndíjra pályázó, valamint a katonai oktatási intézményi hallgató (növendék) és a honvédségi ösztöndíjas esetében alkalmazható alkalmassági minősítések és nyomtatott nagybetűvel történő jelölésük a következők:

(4)²⁷ A katonai felsőfokú oktatási intézménybe és a honvédségi ösztöndíjra pályázónak, illetve a katonai oktatási intézmény hallgatójának (növendékének) és a honvédségi ösztöndíjas hallgatónak az egészségi alkalmasságát a tanulmányok végzése során a Magyar Honvédség egyes beosztásaihoz kapcsolódó munkaköri követelményekről szóló 20/2002. (IV. 10.) HM rendelet (a továbbiakban: HM r.) 8. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott A3 rovat szerint, vagy a HM r. 8. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott A5 rovat szerint kell elbírálni, attól függően, hogy a jelentkezés, illetve a tanulmányok folytatása mely pontban szereplő fegyvernemi szakra vonatkozik. A felsőfokú oktatási intézményekben végzettek egészségi alkalmasságának elbírálása hivatásos állományba vételük előtt ugyancsak az előzőek szerint történik. A katonai középfokú oktatási intézménybe jelentkező egészségi alkalmasságát a Táblázat II. rovata szerint kell elbírálni.

(5) A (4) bekezdésben felsoroltak:

(6) Az elsőfokú alkalmassági döntésekkel kapcsolatos jogorvoslat részletes szabályait a rendelet 59. §-a állapítja meg.

(7) Az MH EVI az egészségi és a pszichológiai alkalmassági vizsgálatokat a rendelet 55–57. §-ainak rendelkezései szerint a hadkiegészítő parancsnokságok toborzási feladatokat ellátó szerve, illetve a katonai oktatási intézmény megkeresésére – előzetesen egyeztetett program szerint – végzi.

(8)²⁸ Az egészségügyi és pszichológiai alkalmasság vizsgálatára csak abban az esetben kerülhet sor, ha a jelentkező az oktatási intézmény szakmai felvételi követelményeinek megfelelt.

54. § (1) Az 53. § (1) bekezdése szerinti személyek hivatásos katonai pályára való alkalmasságát hivatásos állományba vételük előtt – külön rendelkezés szerint²⁹ – ismételten el kell bírálni.

(2) A hivatásos katonai pályára való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságot első fokon az MH EVI elsőfokú PAB, illetőleg a repülő-hajózók esetében a speciális alkalmasságot – külön rendelkezés szerint³⁰ – az MH KRK Repülőorvosi Bizottsága bírálja el.

(3) A katonai oktatási intézménybe jelentkező fizikai alkalmasságát az egészségi és a pszichikai alkalmassági vizsgálatokat követően kell elbírálni.

(4) A katonai oktatási intézményben tanulmányokat folytató hallgatók, illetőleg növendékek fizikai alkalmasságát évente az oktatási intézmény ellenőrzi.

(5) A nem katonai oktatási intézményben tanuló, honvédségi ösztöndíjas hallgatók fizikai alkalmasságát az ösztöndíj-szerződés megkötése előtt és évente az MH EVI bírálja el.

(6) Az 53. § (1) bekezdésében felsorolt személyek közül:

55. § (1) Az alkalmassági vizsgálatok az egészségi, pszichikai és fizikai állapot felméréséből állnak.

(2)³³ A katonai oktatási intézménybe, illetőleg honvédségi ösztöndíjra csak az a hadköteles pályázhat, akit már soroztak, és a sorozáson ,,Alkalmas katonai szolgálatra'' (,,A'' vagy ,,B'') minősítést kapott. A sorozás tényét és eredményét a pályázó hadköteles megfelelő okmányokkal (a sorozáson kiállított határozattal, illetve ha már sorkatonai szolgálatot is teljesített, a katonakönyvével) igazolni köteles. Az a hadköteles pályázó, aki a fenti feltételnek nem felel meg, pályaalkalmassági vizsgálatra nem irányítható, a pályaalkalmassági vizsgálat nála nem végezhető el.

(3) A repülő-hajózó képzésre jelentkezőnek az MH KRK Repülőorvosi Bizottság minősítését megelőzően a hivatásos katonai pályára való alkalmasságát első fokon az MH EVI elsőfokú PAB, másodfokon a másodfokú FÜV Bizottság bírálja el.

56. § (1) Az egészségi vizsgálatok körében vizsgálni és értékelni kell minden esetben az adott személy belgyógyászati, neuropszichiátriai, mozgásszervi, sebészeti, szemészeti, fül-orr-gégészeti és fogászati állapotát.

(2) A pályázónak belgyógyászati és a fül-orr-gégészeti vizsgálat keretében az EKG, a klinikai laboratóriumi, a Humán Immundeficit Vírus (HIV), illetve a műszeres audiometriás vizsgálatát, valamint a drogszűrését is el kell végezni.

(3) A kiegészítő vizsgálatok körében minden esetben szükséges a pályázó által beszerzett:

(4) Az egészségi alkalmassági vizsgálatok megkezdése előtt a pályázó írásban nyilatkozik az általa ismert betegségeiről, fogyatékosságairól, elszenvedett balesetéről, illetve azok hiányáról és egészségi adatainak kezeléséről.

57. § (1) A pszichikai alkalmasság megállapításához meghatározott mentális és egyéb teszteket, műszeres pszichofiziológiai vizsgálatokat és célzott beszélgetést (exploráció) kell folytatni, amelyekkel az alkalmassági célnak megfelelő mélységig fel kell tárni:

(2) A pszichológus a vizsgálati eredmények és az exploráció alapján, a pályaalkalmasság-vizsgálati lapon feljegyzést készít, amelynek tartalmaznia kell a vizsgált személy értelmi képességének, személyiségének, motivációs bázisának jellemzőit, illetve ezek alapján véleményét a vizsgált személy pszichikai alkalmasságáról.

(3) A fizikai alkalmasság megítélése a fizikai erőnlét és a fizikai állóképesség vizsgálatával történik az 54. § (1) bekezdésében megjelölt külön rendelkezésben előírt követelmények szerint.

58. § (1) Az alkalmassági vizsgálatok eredménye mind az egyes alkalmasságok, mind az összesített alkalmasság tekintetében csak ,,Alkalmas'' vagy ,,Alkalmatlan'', illetőleg ,,Ideiglenesen alkalmatlan'' lehet. ,,Korlátozással alkalmas'' minősítés nem alkalmazható.

(2) Az alkalmasság összegezett elbírálásakor ,,Alkalmatlan''-nak kell minősíteni azt, aki az állapotmutatók (az egyes részalkalmasságok) bármelyikére ,,Alkalmatlan'' minősítést kapott.

(3) ,,Ideiglenesen alkalmatlan'' minősítés csak az első vizsgálatkor – legfeljebb egy év időtartamra – adható, a meghatározott idő elteltével az ismételt vizsgálaton az alkalmasságot véglegesen el kell bírálni.

59. § (1) Az ,,Alkalmatlan'' minősítés ellen 8 napon belül fellebbezésnek van helye. A fellebbezést az első fokon minősítő bizottságnál kell benyújtani, melyet az MH EVI másodfokú FÜV bizottsága bírál el, amelynek a döntése jogerős.

(2) A katonai oktatási intézményben végzett fizikai alkalmassági vizsgálat eredménye első fokú döntésnek tekintendő. Az ,,Alkalmatlan'' döntés ellen 8 napon belül az érintett személy fellebbezéssel élhet. A fizikai alkalmasság felülvizsgálatát az MH EVI hatáskörrel rendelkező osztálya végzi el, döntése ellen további fellebbezésnek nincs helye.

(3) A hallgató (növendék) alkalmasságának felülvizsgálatát kezdeményezheti:

(4) A katonai oktatási intézményben tanulmányokat folytató hallgató (növendék) és a honvédségi ösztöndíjas alkalmasságának felülvizsgálatát a rendelet Harmadik Részének az V., VI. és VIII. fejezetében foglalt rendelkezések szerint kell végezni.

(5) A katonai oktatási intézmény hallgatójának (növendékének) a tanintézeti munkában (előadások, gyakorlatok) való részvétel alóli felmentését – egészségi okból – a rendelet Negyedik Részének IX. és X. fejezetében foglalt rendelkezések szerint kell elbírálni. A honvédségi ösztöndíjas hallgató esetében az adott oktatási intézmény erre vonatkozó rendelkezése az irányadó.

(6)³⁴ A katonai oktatási intézmény hallgatójának (növendékének) a 44. § (3)–(8) bekezdései szerint adhatók korlátozások, illetve felmentések. Részére azonban csak olyan korlátozás, felmentés adható, mellyel tanulmányi, vizsgakötelezettségeinek eleget tud tenni. Ellenkező esetben a minősítés az 53. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti ,,I'', illetve c) pontja szerinti ,,E'' lehet.

(7) A (4)–(6) bekezdésekben hivatkozott rendelkezésekben a hadköteles helyett oktatási intézményi hallgató (növendék) értendő.

60. § (1) A bizottságok, illetve az alkalmassági vizsgálatokat végző katonaegészségügyi szervezetek (szakmai osztályok) az összesített alkalmassággal kapcsolatos javaslatukat, döntésüket e rendelet előírása szerinti szöveggel a vizsgálati adatokat tartalmazó okmányokban jegyzik fel.

(2) A személyi adatok védelméről szóló jogszabályi³⁵ rendelkezések értelmében a vizsgálati adatok a személyi adatokkal összekapcsoltan csak az illetékes honvédegészségügyi szerveknek továbbíthatók. A nem egészségügyi katonai és egyéb szervezetek részére – jogszabályi rendelkezés eseteit kivéve – a személyi adatokkal összekapcsoltan csak az okmányoknak a javaslatokat, döntéseket tartalmazó kivonatai közölhetők.

(3) Az alkalmassági vizsgálatok adatait tartalmazó okmányok közül:

61. § (1) Az alkalmassági felülvizsgálatok adatait tartalmazó okmányok közül:

(2) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti kivonatban szereplő személyi adatokat a FÜV táblázatot készítő egészségügyi szervezet tölti ki, és megfelelő példányszámban a FÜV táblázathoz csatolva továbbítja a felettes FÜV bizottságnak.

(3) Az alkalmasság felülvizsgálatán részt vett katona kérésére a FÜV táblázatról készített fénymásolatot kell adni, melyet a kiadványozó hitelesítő záradékkal lát el. A fénymásolat kiadását az irattári példányon fel kell tüntetni, az átvételt az érintett katona aláírásával igazolja.

(4) Az alkalmasság elbírálását végző FÜV, sorozó és PÁV bizottsági döntések alapján intézkedni csak akkor lehet, ha a döntés jogerős (másodfokon hozták), vagy jogerőre emelkedett (fellebbezés nem történt, illetve a fellebbezésre biztosított időtartam már eltelt).

62. § (1) A rendelet hatálybalépését megelőzően sorozott hadkötelesek közül:

(2) A sorozásokon sorozóorvosként lehetőleg olyan szakorvosokat kell igénybe venni, akik hivatásos katonaorvosként kerültek tartalékos állományba vagy nyugállományba, illetve tartalékos orvosként katonaorvosi továbbképzésben részesültek.

(3) A hadköteles pszichológiai alkalmasságának megállapítására a sorozáson elsősorban olyan szakpszichológust kell igénybe venni, aki munka- és szervezetpszichológus, illetve munka- és pályatanácsadó pszichológus szakképesítéssel rendelkezik.

(4) A 7. § szerinti háziorvosi vizsgálat díjazását külön jogszabály állapítja meg.

63. § Ez a rendelet 2002. március 1-jén lép hatályba. Egyidejűleg a katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság elbírálásáról szóló 7/1996. (VII. 30.) HM–NM együttes rendelet hatályát veszti.