Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

9/2002. (II. 6.) KöViM rendelet

a nagysebességű vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról

2002.07.01.

A vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 17. §-ának (4) bekezdésében, valamint a műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelöléséről szóló 182/1997. (X. 17.) Korm. rendelet 11. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § E rendelet hatálya a transz-európai nagysebességű vasúti rendszernek (a továbbiakban: nagysebességű vasúti rendszer) a Magyar Köztársaság területén való működéséhez szükséges vasúti pályákra és tartozékaira, üzemi létesítményeire, továbbá a vasúti járművekre terjed ki.

2. § (1) E rendelet alkalmazásában

a) nagysebességű vasúti rendszer: a nagysebességű vasúti pályákat és tartozékait, továbbá üzemi létesítményeit magában foglaló infrastruktúra (a továbbiakban együtt: infrastruktúra), és az infrastruktúrát használó járművek, amennyiben azok a transz-európai közlekedési hálózat működtetését szolgálják; a nagysebességű vasúti rendszer összetevőit és jellemzőit az 1. számú melléklet határozza meg;

b) kölcsönös átjárhatóság: a nagysebességű vasúti rendszerben megvalósuló biztonságos és folyamatos vasúti közlekedés lehetősége a rendszerkövetelmények kielégítéséhez szükséges szabályozási, műszaki és üzemeltetési feltételek teljesítése alapján;

c) a nagysebességű vasúti rendszerek alrendszerei: a nagysebességű vasúti rendszerek olyan szerkezeti vagy a működéshez kapcsolódó alrendszerei, amelyekre kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerkövetelményeket kell megállapítani; a nagysebességű vasúti rendszer alrendszereit a 2. számú melléklet határozza meg;

d) kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem: a nagysebességű vasúti rendszer részét képező minden olyan összetevő, alkotóelem, alkatrész, alkatrészcsoport, részegység vagy fődarab, amelytől – közvetlenül vagy közvetve – a vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatósága függ;

e) rendszerkövetelmények: a nagysebességű vasúti rendszerre, alrendszereire, valamint a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeire vonatkozó alapvető követelmények összessége; a rendszerkövetelményeket a 3. számú melléklet határozza meg;

f) kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő műszaki feltételek: a nagysebességű vasúti rendszerek egyes alrendszereire vonatkozó olyan műszaki feltételek vagy előírások, amelyek kielégítik a rendszerkövetelményeket az alrendszerek között szükséges kölcsönös kapcsolat létrehozására és a nagysebességű vasúti rendszer átjárhatóságának biztosítására;

g) tanúsító szervezetek: a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségének és használatra való alkalmasságának tanúsítására, továbbá a nagysebességű vasúti alrendszerek ellenőrzésére (vagy vizsgálatára) a Közlekedési Főfelügyelet (a továbbiakban: KFF) által kijelölt szervezetek;

h) európai előírás: a honosított európai szabvány és a külön jogszabályban meghatározott közös műszaki előírás és európai műszaki engedély;

i) honosított európai szabvány: az európai szabványügyi szervezetek által elfogadott szabvány, amelyet a magyar eljárási rendnek megfelelően honosítottak, és nemzeti szabványként közzétettek;

j) európai szabványügyi szervezetek: az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN), az európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (Cenelec) és az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI).

(2) Amennyiben e rendelet eltérően nem rendelkezik, a vasúti pályákra és tartozékaira, üzemi létesítményeire, továbbá a vasúti járművekre a műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelöléséről szóló 182/1997. (X. 17.) Korm. rendelet szabályait kell megfelelően alkalmazni.

3. § (1) A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő műszaki feltételektől való eltérés az alábbi esetekben lehetséges:

a) ha a műszaki feltételek közzétételének időpontjában a nagysebességű vasúti forgalmat szolgáló vasútvonal építése, vagy a már meglevő vasútvonal nagysebességű vasútvonallá történő átépítése már előrehaladott állapotban van, továbbá

b) ha a már meglevő vasútvonal nagysebességű vasútvonallá történő átépítésénél a műszaki feltételek alkalmazása veszélyeztetné a nagysebességű vasúti rendszer gazdaságos működését.

(2) A műszaki feltételektől való eltérésről, az eltérés okairól az eltérés engedélyezését megelőzően külön jogszabályban meghatározott eljárás szerint tájékoztatni kell az Európai Bizottságot.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti eltérés esetén az Európai Bizottság részére tájékoztatást kell adni a folyamatban levő építés vagy átépítés készültségi fokáról és a hosszú távon elérendő kölcsönös átjárhatóság érdekében tervezett intézkedésekről is.

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek alkalmazása és megfelelőségük tanúsítása

4. § (1) A nagysebességű vasúti rendszer létesítése, átalakítása és működtetése során csak olyan rendszerelemek alkalmazhatók, amelyek megfelelnek a nagysebességű vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságát lehetővé tevő – a 3. számú mellékletben meghatározott – rendszerkövetelményeknek.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítése érdekében – amennyiben e rendelet eltérően nem rendelkezik – eleget kell tenni a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő műszaki feltételeknek.

(3) A nagysebességű vasúti rendszerrel kapcsolatos irányító-ellenőrző és jelző alrendszerek alapvető műszaki jellemzőit a 4. számú melléklet határozza meg.

5. § (1) Amennyiben a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő műszaki feltétel előírja, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem megfelelőségének a tanúsítását a gyártónak, a gyártó belföldi képviselőjének vagy a forgalmazónak (a továbbiakban együtt: kérelmező) az erre kijelölt tanúsító szervezettől kell kérnie.

(2) Az (1) bekezdést alkalmazni kell arra is, aki a különböző eredetű rendszerelemeket vagy azok részeit összeszereli, vagy a rendszerelemeket saját célra állítja elő.

(3) A tanúsító szervezet a kérelmező költségére lefolytatott sikeres vizsgálat eredményeként tanúsítványt állít ki a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségéről és használatra való alkalmasságáról.

(4) Amennyiben külön jogszabály a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem tekintetében megfelelőség-tanúsítást ír elő, a tanúsítványnak tartalmaznia kell azt is, hogy a rendszerelem külön jogszabályban előírt alapvető követelményeket is kielégít.

6. § (1) A tanúsítvány a nagysebességű vasúti rendszerek működtetése szempontjából az alábbiak szerint csoportosítható rendszerelemekre vonatkozik:

a) általános, vasúton kívül is felhasználható rendszerelemek;

b) olyan általános rendszerelemek, amelyeknek a vasúti felhasználás során különleges jellemzőkkel is kell rendelkezniük;

c) kizárólag vasúti célra kifejlesztett és alkalmazott rendszerelemek.

(2) A tanúsítvány az alábbiak értékelésére terjed ki:

a) kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő egyedi rendszerelemek megfelelősége értékelésére;

b) kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő egyedi rendszerelemek használhatósága értékelésére a vasúti műszaki környezetükkel történő együttműködés és kölcsönhatás szempontjából.

(3) A tanúsítvány a következőket tartalmazza:

a) a rendszerelem megnevezése;

b) a rendszerelem leírása, különös tekintettel a felhasználási feltételekre;

c) a kérelmezőnek vagy meghatalmazott képviselőjének neve és címe (cégnév és székhely, meghatalmazott képviselő esetében a meghatalmazó cég neve is);

d) az aláírásra jogosult személy megnevezése;

e) a tanúsító szervezet neve és székhelye, a vizsgálat időpontja, az érvényesség tartama és feltételei;

f) a megfelelőség tanúsításához alkalmazott eljárás megjelölése;

g) az e rendeletre, valamint az európai előírásokra történő hivatkozást, ha az eljárás során ilyet figyelembe vettek.

(4) A tanúsítvány kiállítójának a tanúsítványt és mellékleteit keltezéssel és aláírással kell ellátnia.

7. § (1) A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelősége tanúsításának szabályszerűségét a Központi Közlekedési Felügyelet (a továbbiakban: KKF) rendszeresen felülvizsgálja.

(2) A KKF elrendeli a rendszerelem forgalmazásának korlátozását vagy megtiltását, és egyidejűleg javaslatot tesz a KFF a tanúsító szervezet működésének korlátozására vagy kijelölésének visszavonására, ha

a) a tanúsítványban foglaltaktól eltérően a rendszerelem a vonatkozó rendszerkövetelményeket nem elégíti ki;

b) a tanúsítványban megjelölt európai előírásokat nem megfelelően alkalmazták; vagy

c) a megjelölt európai előírások nem megfelelőek.

(3) A rendszerelem forgalmazásának korlátozásáról vagy megtiltásáról az indokok megjelölésével együtt haladéktalanul tájékoztatni kell az Európai Bizottságot.

A nagysebességű vasúti rendszerek alrendszereinek ellenőrzése

8. § (1) Amennyiben e rendelet eltérően nem rendelkezik, nagysebességű vasúti rendszer alrendszere csak akkor helyezhető üzembe és csak akkor működtethető, ha létesítése és üzemeltetése során

a) kielégítik a 3. számú mellékletben meghatározott rendszerkövetelményeket;

b) megfelelnek a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő műszaki feltételeknek; valamint

c) eleget tesznek a 4–6. §-ban foglaltaknak.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésére vonatkozóan az alrendszer üzembentartójának ellenőrzési/vizsgálati tanúsítvánnyal kell rendelkeznie.

(3) Szabálytalan üzemeltetésnek [Vtv. 10. § (6) bekezdése] minősül, ha az üzembentartó a nagysebességű vasúti rendszer alrendszerét érvényes ellenőrzési/vizsgálati tanúsítvány hiányában működteti.

9. § A nagysebességű vasúti rendszer alrendszerének létesítését folyamatosan ellenőrizni kell. Az ellenőrzés lefolytatásával a kérelmezőnek valamely erre kijelölt tanúsító szervezetet kell megbíznia.

10. § (1) A tanúsító szervezet a megbízó költségére a tervezés, az építés vagy gyártás, valamint az üzembe helyezés szakaszait (a továbbiakban együtt: létesítési szakaszok) külön-külön ellenőrzi.

(2) Az ellenőrzés főbb elemei a következők:

a) a tervdokumentáció vizsgálata;

b) az alrendszer megvalósítási folyamatának ellenőrzése, különös tekintettel az építési munkákra, a rendszerelemek összeszerelésére és a teljes alrendszer beszabályozására;

c) a teljesen elkészült alrendszer átvételi ellenőrzése.

(3) A tanúsító szervezet valamennyi létesítési szakaszhoz kapcsolódóan ellenőrzési nyilatkozatot ad ki, amelyben tanúsítja, hogy az alrendszer megfelel e rendelet előírásainak, továbbá a vonatkozó egyéb előírásoknak, és üzembe helyezhető. Amennyiben az előírt feltételek nem teljesülnek, megtagadja a nyilatkozat kiadását.

(4) Az ellenőrzési nyilatkozat a következőket tartalmazza:

a) az alrendszer leírása,

b) az ellenőrzést kérelmező neve és címe (cégnév és székhely, meghatalmazott képviselő esetében a meghatalmazó cég neve is),

c) az ellenőrzést lefolytató tanúsító szervezet neve és címe,

d) a műszaki dokumentációban található dokumentumok megnevezése,

e) minden, az alrendszerre vonatkozó ideiglenes vagy végleges előírás, különös tekintettel az esetleges üzemeltetési korlátozásokra vagy feltételekre,

f) ideiglenes ellenőrzési nyilatkozat esetén az érvényesség időtartama.

(5) Az ellenőrzési nyilatkozatban foglaltak megalapozottságát műszaki dokumentációval kell alátámasztani. A műszaki dokumentáció tartalmazza az alrendszerre vonatkozó valamennyi szükséges iratot, rajzot és egyéb dokumentumot, így különösen a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek tanúsítványait, az alkalmazási feltételeket és korlátozásokat, a beszabályozás dokumentumait, a javításra és karbantartásra, továbbá a folyamatos és eseti ellenőrzésre vonatkozó előírásokat.

(6) Az ellenőrzési nyilatkozathoz mellékelni kell:

a) vasúti pálya és műtárgyak esetében: az építési terveket, a földmunkákra és felépítményi munkákra vonatkozó, továbbá a betonszerkezetekkel kapcsolatos vizsgálatokról és ellenőrzésekről készült jelentéseket, átvételi ellenőrzési jegyzőkönyveket;

b) egyéb alrendszerek esetében: a kivitelezésnek megfelelő általános és részletes terveket, villamos és hidraulikus berendezések terveit, vezérlő áramkörök terveit, az adatfeldolgozó és az automata rendszerek leírását, üzemeltetési és karbantartási utasításokat;

c) a megfelelőségi tanúsítványok másolatait, szükség esetén a vonatkozó számítási mellékletekkel, a tanúsító szervek által végzett kísérletekről és ellenőrzésekről szóló beszámoló másolatával együtt.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott dokumentumokat az üzemkész létesítmény átvételével megbízott tanúsító szervezet által kiadott ellenőrzési nyilatkozattal együtt a kérelmező vagy a kérelmezőnek a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező meghatalmazottja köteles az alrendszer teljes élettartama alatt megőrizni.

11. § (1) Az ellenőrzéssel megbízott tanúsító szervezet részére lehetővé kell tenni a belépést az építési területekre, a gyártó műhelyekbe, a tárolóterekre, valamint általában minden olyan helyre, amelynek felügyeletét a tanúsító szervezet a megbízás keretében szükségesnek tartja. A tanúsító szervezet jelen lehet a munkák elvégzésénél az építés, kivitelezés különböző szakaszai során, és jogosult előzetes bejelentés nélkül is felkeresni az építést vagy a gyártó műhelyeket.

(2) A kérelmező minden szükséges dokumentumot – különösen az alrendszerre vonatkozó műszaki dokumentumokat és kiviteli terveket – köteles a tanúsító szervezet rendelkezésére bocsátani.

(3) A megbízott tanúsító szervezet rendszeres időközönként teljes vagy részleges utóellenőrzéseket is végez.

(4) A megbízott tanúsító szervezet az utóellenőrzések eredményéről beszámolót készít a kivitelezés felelős vezetője részére.

Tanúsító szervezetek

12. § (1) Tanúsító szervezetté történő kijelölését bármely, Magyarországon székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pontja] a KFF-hez benyújtott, az 5. számú melléklet szerinti kérelemben kezdeményezheti, amennyiben az e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelel.

(2) A kérelemhez csatolni kell:

a) a cégbírósági bejegyzés hiteles másolatát, egyéni vállalkozó esetén a működési engedélyt,

b) a társasági szerződést, alapító okiratot, alapszabályt vagy ezzel egyenértékű okiratot,

c) a nemzetközi tanúsítási rendszerekben kapott elismerések másolatait,

d) a kérelemben megjelölt szakterületre vonatkozó eljárási szabályzatot,

e) a felelősségbiztosítási szerződés megkötését igazoló okiratot,

f) a védjegyként bejegyeztetett tanúsítási vagy jóváhagyási jel másolatát,

g) egyéb, a kijelölés iránti kérelmet megalapozó okiratok másolatát.

(3) A tanúsító szervezetté történő kijelölést kérelmezőnek igazolnia kell, hogy a szervezeti felépítés, általános működés és a szervezeten belüli minőségbiztosítási rendszer tekintetében megfelel az MSZ EN 45000 szabványsorozatban rögzített követelményeknek, valamint azokban a jogszabályokban vagy egyéb műszaki előírásokban rögzített követelményeknek, amelyek alapján – tanúsító szervezetté történő minősítése esetén – a szervezet vizsgálni, ellenőrizni és tanúsítani fog.

(4) A tanúsító szervezetnek rendelkeznie kell az ellenőrzések végrehajtásával kapcsolatos műszaki és igazgatási feladatok végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel.

(5) Az ellenőrzéssel megbízott szakembereknek felsőfokú szakirányú képzettséggel, az ellenőrzésekkel kapcsolatos előírások kellő ismeretével és megfelelő gyakorlati tapasztalattal, valamint a végrehajtott ellenőrzésekről készített tanúsítványok, jegyzőkönyvek és beszámolók készítéséhez szükséges jártassággal kell rendelkezniük.

(6) A tanúsító szervezet, annak vezetője és munkatársai sem közvetlenül, sem meghatalmazott képviselőként nem vehetnek részt a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek vagy alrendszerek tervezésében, előállításában, építésében, karbantartásában vagy üzemeltetésében. Ez nem zárja ki a műszaki információk cseréjét a gyártó vagy a tervező, és a tanúsító szervezet között.

(7) A tanúsító szervezet szakembereinek függetlenségét azzal is biztosítani kell, hogy javadalmazásukat nem lehet az általuk elvégzett ellenőrzések számához vagy a vizsgálatok eredményéhez kötni.

(8) A tanúsító szervezet nem tartozhat a létesítő (üzemeltető) szerv szakmai vagy gazdasági irányítása alá.

(9) A tanúsító szervezet munkatársai kötelesek a tevékenységükkel kapcsolatban tudomásukra jutott üzleti titkot megőrizni.

13. § (1) A feltételeknek eleget tevő szervezetet a KFF nyilvántartásba veszi. A nyilvántartásba vételről szóló határozatban meg kell jelölni azokat a nagysebességű vasúti alrendszereket, amelyekre vonatkozóan a tanúsító szervezet a megfelelőségi tanúsítvány kiadására jogosult.

(2) Az e rendelet szerinti megfelelőség-tanúsítási és ellenőrzési tevékenység csak a hatósági nyilvántartásba vételt követően folytatható.

Záró rendelkezések

14. § (1) Ez a rendelet – a (2)–(3) bekezdésben foglaltak kivételével –2002. július 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet 3. §-ának (2)–(3) bekezdése, valamint 7. §-ának (3) bekezdése a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(3) A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépését követően a KFF kezdeményezi a nyilvántartásba vett tanúsító szervezetek részére az azonosító szám kiadását az Európai Bizottságnál.

(4) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és tagállamaik közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

– a Tanács 96/48/EK irányelve a transz-európai nagysebességű vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról, valamint

– a Bizottság 1999/569/EK határozata a transz-európai nagysebességű vasúti rendszerrel kapcsolatos irányító-ellenőrző és jelző alrendszerek alapvető jellemzőiről.

Dr. Fónagy János s. k.,
közlekedési és vízügyi miniszter

1. számú melléklet a 9/2002. (II. 6.) KöViM rendelethez


A nagysebességű vasúti rendszer összetevői és jellemzői

A) Infrastruktúra

a) A nagysebességű vasúti rendszer infrastruktúrája magában foglalja mindazokat a vasúti pályákat és tartozékaikat, továbbá üzemi létesítményeit
1. amelyeket kifejezetten a nagysebességű vasúti közlekedés céljából építettek;
2. amelyeket kifejezetten a nagysebességű vasúti közlekedés céljából építettek át; valamint
3. magában foglalja az olyan összekötő és csatlakozó vasútvonalak – különösen a belvárosokban levő vasútállomásokra közlekedő nagysebességű vonatok közlekedésére szolgáló új építésű vagy átépített vonalak – pályáját és tartozékait, továbbá üzemi létesítményeit, amelyeken a sebességet a helyi adottságoknak megfelelően kell meghatározni.

b) A nagysebességű vasúti közlekedésre szolgáló vasútvonalak
1. kifejezetten ilyen célra, legalább 250 km/h sebességre kiépített vasútvonalak;
2. kifejezetten ilyen célra, legalább 200 km/h sebességre átépített vasútvonalak;
3. kifejezetten ilyen célra átépített, a domborzati vagy városkörnyezeti adottságok miatt speciális kiépítésű vasútvonalak, amelyeken a sebességet a helyi adottságoknak megfelelően kell meghatározni.

B) Járművek

A nagysebességű vasúti járműveket úgy kell megtervezni, hogy alkalmasak legyenek a biztonságos, folyamatos közlekedésre a következő sebességeknél:
a) legalább 250 km/h sebességgel – megfelelő körülmények között a 300 km/h-t is meghaladó sebesség elérésének lehetőségével – a kifejezetten nagysebességű vasúti közlekedés céljából épített vasútvonalakon;
b) legalább 200 km/h sebességgel a kifejezetten nagysebességű vasúti közlekedés céljából átépített vasútvonalakon;
c) az engedélyezhető legnagyobb sebességgel egyéb vonalakon.
A nagysebességű vasúti közlekedés alapfeltétele a teljes együttműködési összhang az infrastruktúra és a járművek jellemzői között.

2. számú melléklet a 9/2002. (II. 6.) KöViM rendelethez


A nagysebességű vasúti rendszer alrendszerei

E rendelet alkalmazásában a nagysebességű vasúti rendszer alrendszerei a következők:
a) Eszközök:
1. vasúti pálya és műtárgyak;
2. energiaellátás;
3. forgalomirányító-, ellenőrző-, biztosító- és jelzőberendezések;
4. járművek;
5. egyéb forgalmi és üzemi létesítmények.

b) Üzemvitel:
1. üzemeltetés;
2. karbantartás;
3. környezetvédelem;
4. felhasználók.

3. számú melléklet a 9/2002. (II. 6.) KöViM rendelethez


Rendszerkövetelmények

1. Általános követelmények
1.1. Biztonság
1.1.1. A vonatforgalomhoz kapcsolódó minden olyan összetevő, alkotóelem, alkatrész, alkatrészcsoport, részegység vagy fődarab, továbbá egyéb, a biztonság szempontjából meghatározó jelentőségű minden összetevő, alkotóelem, alkatrész, alkatrészcsoport, részegység vagy fődarab tervezését, gyártását, összeszerelését, karbantartását és ellenőrzését úgy kell elvégezni, hogy az a hálózatra előírt szinten garantálja a biztonságot még az adott határ-igénybevételek esetén is.
1.1.2. A kerék-sín kapcsolatra vonatkozó jellemző értékek a legnagyobb megengedett sebesség mellett is feleljenek meg a futásstabilitási követelményeknek.
1.1.3. A felhasznált rendszerelemek teljes üzemidejük során álljanak ellen minden, meghatározott normál- vagy határ-igénybevételnek. A véletlen hibák biztonságra káros következményeit megfelelő eszközökkel korlátozni kell.
1.1.4. A vasúti építményeket és járműveket úgy kell tervezni, az építés során felhasznált anyagokat úgy kell megválasztani, hogy tűz esetén korlátozzák a tűz továbbterjedését, és a füst, valamint mérgező gázok és gőzök keletkezését, terjedését és hatását.
1.1.5. Az utasok által kezelt minden eszközt úgy kell kialakítani, hogy azok ne veszélyeztessék a biztonságot még akkor sem, ha előre látható felhasználásuk során az utasok nem tartják be a vonatkozó utasításokat.
1.2. Megbízhatóság és üzemkészség
A rögzített vagy mozgó részeket úgy kell megtervezni, kivitelezni, karbantartani és ellenőrizni, hogy azok megőrizzék működőképességüket az előírt feltételek mellett.
1.3. Egészségvédelem
1.3.1. A vasúti építményekben és járművekben tilos olyan anyagokat felhasználni, amelyek felhasználásuk módjánál fogva veszélyeztethetik azon személyek egészségét, akik hozzájuk férhetnek.
1.3.2. A felhasznált anyagokat úgy kell kiválasztani, feldolgozni és alkalmazni, hogy – különösen tűz esetén – korlátozzák az egészségre ártalmas és veszélyes gőzök vagy gázok kibocsátását.
1.4. Környezetvédelem
1.4.1. A nagysebességű vasúti rendszer létesítésének és működtetésének környezeti hatásait figyelembe kell venni a rendszer tervezésekor.
1.4.2. A vasúti építményekben és járművekben felhasznált anyagokat úgy kell kiválasztani, feldolgozni és alkalmazni, hogy – különösen tűz esetén – korlátozzák a környezetre ártalmas és veszélyes gőzök vagy gázok kibocsátását.
1.4.3. A járműveket és energiaellátó rendszereket úgy kell megtervezni és megépíteni hogy elektromágneses szempontból összhangban legyenek azokkal a létesítményekkel, berendezésekkel, és köz- vagy magánhálózatokkal, amelyeknél interferencia jöhet létre.
1.5. Műszaki összeegyeztethetőség (kompatibilitás)
A pályalétesítmények műszaki jellemzői legyenek összhangban egymással és a nagysebességű vasúti rendszerben közlekedő járművek műszaki jellemzőivel.
Ha e feltétel betartása a hálózat egyes részein nehézségekbe ütközik, akkor a jövőbeni együttműködést lehetővé tevő ideiglenes megoldásokat lehet bevezetni.

2. Az alrendszerekre vonatkozó különleges követelmények
2.1. Vasúti pálya és műtárgyak
2.1.1. Biztonság
Megfelelő intézkedéseket kell tenni a nagysebességű vasúti közlekedést szolgáló pályalétesítményekhez történő, nemkívánatos hozzáférés vagy behatolás ellen. Intézkedni kell a személyek veszélyeztetésének korlátozása érdekében, különösen az állomásokon, nagysebességű vonatok áthaladása esetén. A személyek által hozzáférhető pályalétesítményeket úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy korlátozzák a személyek biztonságát veszélyeztető kockázatokat. A hosszú alagutakban megfelelő intézkedéseket kell tenni a különleges biztonsági feltételek figyelembevétele céljából.
2.2. Energiaellátás
2.2.1. Biztonság
Az energiaellátó rendszerek működtetése nem veszélyeztetheti sem a nagysebességű vonatok, sem a személyek biztonságát.
2.2.2. Környezetvédelem
Az energiaellátó rendszerek működése nem terhelheti a környezetet a megengedett határokon túl.
2.2.3. Műszaki összeegyeztethetőség
A nagysebességű vasúti rendszerben alkalmazott villamos energiaellátó rendszereknek lehetővé kell tenniük a vonatok számára a meghatározott teljesítményértékek elérését, és lehetővé kell tenniük a zavartalan együttműködést a járművek áramszedőivel.
2.3. Forgalomirányító-, ellenőrző-, biztosító- és jelzőberendezések
2.3.1. Biztonság
A forgalomirányító berendezéseknek és eljárásoknak biztosítaniuk kell, hogy a vonatok a hálózatra megállapított biztonsági előírásoknak megfelelően közlekedjenek.
2.3.2. Műszaki összeegyeztethetőség
Az együttműködő forgalomirányítási rendszerekre vonatkozó előírások elfogadása után épített minden új vasúti építmény és jármű igazodjon e rendszerek használatához. A járművek vezetőállásán felszerelt jelzőberendezések az előírt feltétek mellett tegyék lehetővé a nagysebességű vasúti rendszerben a folyamatos közlekedést.
2.4. Járművek
2.4.1. Biztonság
A járműveket és a köztük levő átjárókat úgy kell megtervezni, hogy baleset esetén védjék az utasteret és a vezetőállást. A villamos berendezések nem ronthatják a forgalomirányító- és biztosítóberendezések üzembiztonságát. A fékezési technika és az alkalmazott féknyomás legyen összhangban a vasúti felépítmény, a műtárgyak és a biztosítóberendezések jellemzőivel.
Intézkedni kell a feszültség alatt levő alkatrészekhez történő hozzáférés megakadályozásáról a személyek veszélyeztetésének kiküszöbölése céljából. Megfelelő eszközöknek kell rendelkezésre állni ahhoz, hogy az utasok jelezhessék a veszélyt a mozdonyvezetőnek, illetve, hogy a kísérő személyzet kapcsolatba léphessen a mozdonyvezetővel.
Az ajtókat az utasok biztonságát szavatoló nyitó- és zárószerkezettel kell ellátni. Létre kell hozni és jelezni kell a vészkijáratokat. Megfelelő intézkedéseket kell tenni a hosszú alagutakban a különleges biztonságtechnikai feltételek teljesítésére. Ki kell építeni a megfelelő fényerejű és független vészvilágító rendszert a vonatokon. A vonatokat fel kell szerelni olyan hangosbeszélő rendszerekkel, amelyek biztosítják a kommunikációt a vonatszemélyzet és a forgalomirányítás, továbbá az utasok között.
2.4.2. Megbízhatóság és üzemkészség
A futómű, a vonó- és fékberendezések, valamint a forgalomirányító- és biztosítóberendezési rendszerek tegyék lehetővé a vonat közlekedését az előírt korlátozások mellett anélkül, hogy ez az üzemeltetett berendezéseket károsítaná.
2.4.3. Műszaki összeegyeztethetőség
A villamos berendezések tegyék lehetővé a zavartalan együttműködést a forgalomirányító- és biztosítóberendezési rendszerekkel. Az áramszedők műszaki jellemzői legyenek összhangban a transz-európai nagysebességű vasúti rendszer áramrendszereivel. A járművek jellemzői tegyék lehetővé közlekedésüket minden olyan vasútvonalon, ahol használatukat tervezik.
2.5. Egyéb forgalmi és üzemi létesítmények
Megfelelő intézkedéseket kell tenni a nagysebességű vasúti közlekedést szolgáló forgalmi és üzemi létesítményekhez történő, nemkívánatos hozzáférés vagy behatolás ellen. Intézkedni kell a személyek veszélyeztetésének korlátozása érdekében, különösen az állomásokon, nagysebességű vonatok áthaladása esetén. A személyek által hozzáférhető pályalétesítményeket úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy korlátozzák a személyek biztonságát veszélyeztető kockázatokat.
2.6. Üzemeltetés
2.6.1. Biztonság
A hálózati üzemviteli szabályok egységesítése, valamint a járművezetők és az utazó személyzet, továbbá a forgalomirányítók szakképzettsége tegye lehetővé a biztonságos nemzetközi üzemeltetést.
2.7. Karbantartás
2.7.1. Biztonság
A karbantartási munkák összetevőit és a munkák gyakoriságát, a karbantartó személyzet szak- és továbbképzését, valamint a karbantartó létesítményekben alkalmazott minőségbiztosítási rendszert úgy kell kialakítani, hogy szavatolják a magas szintű üzembiztonságot.
2.7.2. Megbízhatóság és üzemkészség
A karbantartási munkák összetevőit és a munkák gyakoriságát, a karbantartó személyzet szak- és továbbképzését, valamint a karbantartó létesítményekben alkalmazott minőségbiztosítási rendszert úgy kell kialakítani, hogy szavatolják a rendszer magas szintű megbízhatóságát és üzemkészségét.
2.7.3. Egészségvédelem
A karbantartó létesítményekben alkalmazott eszközök és eljárások nem veszélyeztethetik az emberek egészségét.
2.7.4. Környezetvédelem
A karbantartó létesítményekben alkalmazott eszközök és eljárások által okozott környezeti hatások nem léphetik túl a megengedett határértékeket.
2.7.5. Műszaki összeegyeztethetőség
A nagysebességű járművek karbantartó létesítményei tegyék lehetővé a biztonságot, egészségvédelmet és kényelmet szolgáló, a megfelelő járművekre tervezett munkák elvégzését.
2.8. Környezetvédelem
2.8.1. Egészségvédelem
A nagysebességű vasúti rendszer működtetése során be kell tartani a megengedett egészségügyi határértékeket.
2.8.2. Környezetvédelem
A nagysebességű vasúti rendszer működtetése a szokásos körülmények között nem okozhat az előírt határértékeket meghaladó káros anyag- és zajkibocsátást, továbbá a pálya közelében található létesítményeket és berendezéseket zavaró, elfogadhatatlan szintű rezgéseket.

4. számú melléklet a 9/2002. (II. 6.) KöViM rendelethez


A nagysebességű vasúti rendszerrel kapcsolatos irányító-ellenőrző és jelző alrendszerek alapvető jellemzői

1. Az Eurobalise típusú rádió-irányjeladó rádióállomásokhoz (leadó) használt frekvencia 27.095 MHz, és a sugárzási intenzitás 10 m távolságban kisebb, mint 42 dBμA/m.
2. A GSM rádiókapcsolatokhoz használt frekvencia a szerelvény-föld közötti kapcsolatban a 876–880 MHz közötti sáv és a 921/925 MHz sáv a föld-szerelvény kapcsolatban.

5. számú melléklet a 9/2002. (II. 6.) KöViM rendelethez


Kérelem
a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségének vizsgálatát, tanúsítását, továbbá a nagysebességű vasúti alrendszerek létesítésének ellenőrzését végző szervezetként történő kijelölésre

Kérelem
a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségének vizsgálatát, tanúsítását, továbbá a nagysebességű vasúti alrendszerek létesítésének ellenőrzését végző szervezetként történő kijelölésre

1. A kijelölést kérelmező szervezet adatai
a) A szervezet neve és székhelye
Név:     
Cím:     
Telefon:     
Telefax:     
E-mail:     
b) A cégbejegyzés adatai
Cégbíróság:     
Cégbejegyzés kelte és száma:     
Cégforma (rt., kft. stb.):     
c) A szervezet felelős vezetője
Név:     
Beosztás:     
Cím:     
Telefon:     
Telefax:     
E-mail:     

2. Mire kéri a kijelölést?

 

vizsgálat

ellenőrzés

tanúsítás

3. A kijelölés szakterülete:     

4. A kijelölés szakterületén dolgozók száma:     

5. A szervezetnek a kijelölés iránti kérelmet megalapozó dokumentumai:
Alapító okirat (alapszabály, társasági szerződés) másolatban csatolva
Kelte:     
Száma:     

6. Nemzetközi tanúsítási rendszerekben kapott elismerések:     

7. Rendelkezik-e védjegyként bejegyeztetett tanúsítási vagy jóváhagyási jellel?

 

igen

nem

8. A szervezet kijelölési szakterületre vonatkozó előírásai és szabályzatai:





Alulírott mint a kijelölést kérelmező szervezet felelős vezetője kijelentem, hogy a kérelemben közölt válaszok és adatok a valóságnak megfelelnek.

Kelt: ....................................................................

 

...................................................................
a szervezet felelős vezetője


Mellékletek:

1. Cégbejegyzés hiteles másolata.
2. Társasági szerződés, alapító okirat vagy alapszabály.
3. Nemzetközi tanúsítási rendszerekben kapott elismerések másolatai.
4. Kijelölési szakterületre vonatkozó eljárási szabályzat.
5. Felelősségbiztosítás igazolása.
6. A védjegyként bejegyeztetett tanúsítási vagy jóváhagyási jel másolata.
7. Egyéb, a kijelölés iránti kérelmet megalapozó okiratok.
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás