Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

1/2003. (I. 8.) GKM rendelet

az automatikus ellenőrző és osztályozó mérlegek típusvizsgálatáról és első hitelesítéséről

2004.05.01.

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 56. §-ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem el:

1. § (1) E rendelet hatálya azokra a gazdálkodó szervezetekre [Ptk. 685. § c) pont] és külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeire terjed ki (a továbbiakban együtt: gyártó), amelyek a (2) bekezdésben körülírt automatikus ellenőrző és osztályozó mérleget gyártanak vagy forgalmaznak.

(2) Az automatikus ellenőrző és osztályozó mérlegek típusai:

a) ellenőrző mérlegek: a névleges tömegnek nevezett előre meghatározott értéktől bármelyik irányban eltérő tömegű terméket osztályozó berendezések. Az ellenőrző mérleg feladata, hogy a termékeket két vagy több alcsoportba osztályozza a tömegük és a névleges tömeg közötti értékkülönbség szerint;

b) osztályozó mérlegek: berendezések, különböző tömegű termékeket osztályoznak, melyekre nincs előre meghatározott névleges tömeg. Az osztályozó mérleg feladata, hogy a termékeket több alcsoportra osztályozza, amelyek mindegyikét egy adott tömegtartomány jellemzi.

(3) E rendelet hatálya nem terjed ki az automatikus árszámító, a címkéző és a tojásosztályozó mérlegekre.

(4) Az elektronikus készülékekkel felszerelt automatikus ellenőrző berendezésekre e rendeleten kívül egyéb jogszabályok előírásai is vonatkoznak.

2. § E rendeletben alkalmazott fogalmak – a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvényben, a végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendeletben, valamint a mérőeszközökről és azok mérésügyi ellenőrzéséről szóló 6/2001. (III. 19.) GM rendeletben használt fogalmakon túlmenően – a következők:

a) nem-automatikus működésű mérleg: amely a kezelő beavatkozását igényli a tömegmérési folyamat során, különösen a terhek teherfelvevőn történő elhelyezésére és/vagy onnan történő eltávolítására, valamint az eredmény meghatározására;

b) automatikus működésű mérleg: amely a tömegmérési műveletet kezelő beavatkozása nélkül hajtja végre és a gépre jellemző automatikus folyamatot végez;

c) automatikus ellenőrző és osztályozó mérleg: olyan automatikus működésű mérleg, amely a termékeket azok tömege szerint két vagy több alcsoportra osztja;

d) szabványos súly: a vonatkozó jogszabályokban előírt követelményeknek megfelelő súly.

3. § (1) E rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében meghatározott automatikus ellenőrző és osztályozó mérleg forgalomba hozható, ha

a) megfelel az automatikus ellenőrző és osztályozó mérlegre vonatkozó, e jogszabályban meghatározott alapvető méréstechnikai követelményeknek;

b) rendelkezik hitelesítési engedéllyel és típus-jóváhagyási jellel, továbbá

c) el van látva az első hitelesítést tanúsító jellel.

(2) Forgalomba hozatal előtt a belföldön forgalomba hozó gondoskodik arról, hogy az 1. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozó automatikus ellenőrző és osztályozó mérleget a hitelesítésre jogosult szervezet (a továbbiakban: hitelesítő szervezet) ellássa az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott jelölésekkel.

Típusvizsgálati eljárás

4. § (1) A belföldön forgalomba hozónak típusvizsgálati eljárást kell kezdeményeznie az újonnan gyártott automatikus ellenőrző és osztályozó mérleg típusokra.

(2) A kérelem a mérésügyi jogszabályokban a típusvizsgálati eljárást kezdeményező beadványokra előírt dokumentumokon kívül tartalmazza az e rendelet mellékletében előírt információkat és dokumentációkat.

5. § A típusvizsgálati eljárás minden automatikus ellenőrző és osztályozó mérleg esetében kiterjed a mérésügyi jogszabályok szerint típusvizsgálati eljárás körében általában vizsgált jellemzőkön kívül az e rendelet mellékletében meghatározottak vizsgálatára.

6. § Az automatikus ellenőrző és osztályozó mérleg megfelel a típusvizsgálaton, ha a minta kielégíti az e rendeletben meghatározott adminisztratív, műszaki, technológiai és pontossági követelményeket.

7. § (1) A típusvizsgálati eljárás során a hitelesítő szervezet a vizsgálatot követően igazolja, hogy a típusminta megfelel a gyártó által megadott specifikációnak, valamint az adott mérőeszköztípussal szemben támasztott mérésügyi követelményeknek, és hitelesítési engedélyt állít ki. Ellátja az automatikus ellenőrző és osztályozó mérleget a 6/2001. (III. 19.) GM rendelet mellékletének 1. pontja szerinti típus-jóváhagyási jellel.

(2) A hitelesítési engedély határozza meg, hogy hová kell elhelyezni az automatikus ellenőrző és osztályozó mérlegen a záróbélyegeket.

Első hitelesítés

8. § Az automatikus ellenőrző és osztályozó mérlegek első hitelesítése az e rendelet mellékletében meghatározott módon történik.

9. § Az e rendeletben meghatározott automatikus ellenőrző és osztályozó mérleg első hitelesítésekor a hitelesítő szervezet a 6/2001. (III. 19.) GM rendelet melléklete 5. pontjában meghatározott első hitelesítési jelet helyezi el a mérlegen.

Az automatikus ellenőrző és osztályozó mérlegen elhelyezhető jelölések és feliratok

10. § (1) Az e rendelet szerinti jelöléseket és feliratokat jól láthatóan, egyértelműen és maradandó módon, a mérésügyi jogszabályokban meghatározottak szerint kell elhelyezni az automatikus ellenőrző és osztályozó mérlegen.

(2) Az automatikus ellenőrző és osztályozó mérlegen nem helyezhető el a törvényes tanúsító jelölésekkel összetéveszthető egyéb jelölés.

Záró rendelkezések

11. § (1) E rendelet a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(2) E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban a Tanács az automatikus ellenőrző mérlegekre és osztályozó mérlegekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 78/1031/EGK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

Dr. Csillag István s. k.,
gazdasági és közlekedési miniszter

Melléklet az 1/2003. (I. 8.) GKM rendelethez


Az automatikus ellenőrző és osztályozó mérlegekre vonatkozó előírások,
valamint a mérlegeken elhelyezhető feliratok

MEGHATÁROZÁSOK ÉS TERMINOLÓGIA

1. Felosztás az ellenőrzés vagy osztályozás módszere szerint

1.1. A termékeket fizikailag is elkülönített csoportokra osztályozó mérlegek.

1.2. Az egyes termékekre adott csoporthoz tartozásra utaló és azonosításra alkalmas megkülönböztető jelzést elhelyező mérlegek.

1.3. Az egyes csoportokba tartozó termékeket, azok szétválasztása nélkül megszámoló mérlegek.

1.4. Olyan mérlegek, amelyek látható vagy hallható jelzést adnak minden egyes termékre vonatkozóan – egy csoportban, azok különválasztása nélkül.

2. Felosztás a működés módja szerint

2.1. Folyamatos ellenőrző és osztályozó mérlegek
A teher mozgása a teherfelvevőre folyamatos és a tömegre vonatkozó információ kijelzése a mozgás során történik.

2.2. Szakaszos ellenőrző és osztályozó mérlegek
A teher mozgása a teherfelvevőn szakaszos és a tömegre vonatkozó információ megadása akkor történik, amikor a teher nyugalmi állapotban van.

3. Részegységek

3.1. Mérőrendszer

3.1.1. Mérőszerkezet
A mérőszerkezet a mérendő teher tömegéről ad tájékoztatást. A mérőszerkezet egy nem-automatikus működésű mérleg egészét vagy részét alkothatja. Teherfelvevőt, kiegyensúlyozó szerkezetet és esetleg kijelző készüléket tartalmaz, amely például a teher tömegének értékét, vagy ennek az értéknek és egy referencia-értéknek a különbségét mutatja, tömegegységben.

3.1.2. Indító készülék
A tömegre vonatkozó tájékoztatás megadását utasítással kiváltó készülék.

3.1.3. Feldolgozó készülék
A mérőszerkezettől származó adatokat jellé átalakító, és ezt a jelet ellenőrző vagy osztályozó utasítássá feldolgozó készülék.

3.1.4. Kijelző készülék
Olyan készülék, amelyik a következő információk közül legalább egyet megad:
– a mért tömeg,
– a referenciatömeg és a mért tömeg különbsége,
– az ellenőrzéshez vagy osztályozáshoz tartozó tömegcsoport.

3.2. Teher konvejor
A terhet a teherfelvevőre ráhelyező és onnan eltávolító készülék. Ez a mérleg részét képezheti.

3.3. Beállító készülék
Az alcsoportok tömeghatárainak beállítására szolgáló készülék.

3.4. Osztályozó készülék
A terheket automatikusan fizikailag különálló alcsoportokra osztó készülék. Nem szükséges, hogy ez a készülék a mérleg részét képezze.

3.5. Korrekciós készülék (visszacsatolásos készülék)
Olyan készülék, amely az eredmények alapján automatikusan helyesbíti a mérleg előtt elhelyezkedő, és a terheket összeállító berendezés beállítását.

3.6. Számláló
A teherfelvevőre jutott terhek számát jelző (mozgásszámláló), vagy az egyes alcsoportokban a terhek számát jelző (osztályszámláló) készülék.

4. Szabványos vizsgáló teher

Az a teher, amellyel a szabványos határozatlansági zónát (Us) vizsgálják a 10.2.1.1. pontban megállapított feltételek mellett.

5. Metrológiai jellemzők

5.1. Névleges beállítási pont
Tömegegységben kifejezett érték, amit a kezelő a beállító készülék segítségével előre beállít az egymást követő alcsoportok közötti határok meghatározására.

5.2. Tényleges beállítási pont
Tömegegységben kifejezett érték, amelyhez viszonyítva két különböző döntés hozható ugyanarra a teherre vonatkozóan, mindegyik ugyanakkora valószínűséggel.

5.3. Beállítási tartomány
Az a tartomány, amelyben a terhek tömegének egy adott névleges értékéhez tartozó névleges beállítási pont beszabályozható.

5.4. Beállítási intervallum (egy alcsoport szélessége)
Az egymást követő névleges beállítási pontok közötti intervallum, tömegegységben kifejezve.

5.5. Beállítási hiba
A névleges és a tényleges beállítási pont értéke közötti különbség.

5.6. Tömegkategória
Az egy adott tömegtartományba tartozó terhek alcsoportja. Az 'n' beállítási ponttal a terhelések egész tartománya, 0-tól végtelenig, (n+1) tömegkategóriába osztható.

5.7. Alsó mérési határ
Az a terhelési érték, amely alatt a berendezés nem képes helyesen azonosítani és osztályozni a terhelést abban az alcsoportban, amelyhez tartozik.

5.8. Határozatlansági zóna
Tömegegységben kifejezett tartomány, amelyen belül a berendezés döntése határozatlan.

5.8.1. Szabványos határozatlansági zóna (Us)
A gyártó által megállapított és tömegegységben kifejezett tartomány, amelyen belül a berendezés két különböző döntést hozhat, szabványos vizsgáló teherrel, adott működési sebesség mellett.

5.8.2. Névleges határozatlansági zóna (Un)
A gyártó által megállapított és tömegegységben kifejezett tartomány, amelyen belül a berendezés két különböző döntést hozhat, szabványos vizsgáló teher, vagy egy adott termék alkalmazása esetén, adott működési sebesség mellett.

5.8.3. Tényleges határozatlansági zóna (Ua)
A hitelesítő szervezet által megállapított és tömegegységben kifejezett tartomány, amelyen belül a berendezés két különböző döntést hozhat egy szabványos vizsgáló teher vagy egy adott termék alkalmazása esetén, adott működési sebesség mellett.
Hagyományos értéke 6σ (–3σ-tól +3σ-ig), ahol σ a szórás.

5.9. Ellenőrzési vagy osztályozási sebesség (működési sebesség)
Időegység alatt ellenőrzött vagy osztályozott terhek száma.

5.10. Teherhosszúság
A teher hosszúsága abban az irányban mérve, amelyikben halad.

5.11. Mérlegelési idő
A tehernek teljesen a teherfelvevőre jutása pillanatától a tömegre vonatkozó információ megadása pillanatáig eltelt idő.

5.12. Reakcióidő
Az eltelt idő attól a pillanattól számítva, amikor a teher teljes egészében a teherfelvevőre került, addig a pillanatig, amelyben a mérőszerkezet pillanatnyi állapota kevesebb, mint Un értékkel tér el a végső állapottól.

METROLÓGIAI JELLEMZŐK

(egy alcsoport szélessége)

Névleges beállítási pont

3.
Beállítási tartomány

METROLÓGIAI KÖVETELMÉNYEK

6.1. A mérőszerkezet osztásértéke
Amennyiben a mérőszerkezet tömegegységben skálázott kijelzővel rendelkezik, akkor az osztásértéknek és a hitelesítési osztásértéknek teljesítenie kell a nem-automatikus működésű mérlegekre vonatkozó jogszabály követelményeit.

6.2. A szabványos határozatlansági zóna legnagyobb értéke
A 8.1.2. pontban megadottakat is figyelembe véve a szabványos határozatlansági zóna (Us) nem lehet több, mint:
– 1 g a 100 g-ig terjedő névleges tömegű terhekre vonatkozóan,
– 1% a 100 g fölötti névleges tömegű terhekre vonatkozóan.

6.3. A névleges és szabványos határozatlansági zónák közötti kapcsolat
A névleges határozatlansági zóna (Un) nem lehet kisebb, mint a szabványos határozatlansági zóna (Us).

7. Legnagyobb megengedett hibák

7.1. Típusvizsgálatra vonatkozó hibahatár

7.1.1. Mérőszerkezet
Ha a mérőszerkezet tömegegységben skálázott kijelzőt tartalmaz, akkor az nem-automatikus működésű mérlegnek tekintendő, és statikus vizsgálatnál teljesítenie kell a nem-automatikus működésű mérlegekre vonatkozó jogszabálynak a hibahatárra vonatkozó követelményeit.

7.1.2. Tényleges határozatlansági zóna (Ua)
A tényleges határozatlansági zónát vagy zónákat az V. fejezet szerint végrehajtott vizsgálatok során kell meghatározni, és ezek nem haladhatják meg a szabványos határozatlansági zóna (Us) 0,8-szeresét.

7.1.3. Beállítási hiba
A beállítási hiba nem haladhatja meg a szabványos határozatlansági zóna (Us) 0,5-szeresét.

7.1.4. A tényleges beállítási pont időbeli változása
A tényleges beállítási pont időbeli változása nem haladhatja meg a szabványos határozatlansági zóna (Us) 0,5-szeresét 8 órás üzemidő alatt.

7.1.5. A tényleges beállítási pont hőmérséklet-függése
A tényleges beállítási pont 5 °C hőmérséklet-változás mellett a szabványos határozatlansági zóna (Us) 0,5-szeresét meg nem haladó mértékben változhat.

7.1.6. Excentrikus terhelés hatása
Ha a teher excentrikusan is elhelyezhető a teherfelvevőn, akkor az alsó mérési határral megegyező terhelés alkalmazásával, a teherfelvevő bármely pontján, az egyensúlyi helyzetben lévő tömegek kijelzett értékei közötti legnagyobb különbség nem haladhatja meg a szabványos határozatlansági zóna 0,5-szeresét.

7.2. Első hitelesítésre vonatkozó hibahatár

7.2.1. Mérőszerkezet
Ha a mérőszerkezet tömegegységben skálázott kijelzőt tartalmaz, akkor az nem-automatikus működésű mérlegnek tekintendő, és statikus vizsgálatnál teljesítenie kell a nem-automatikus működésű mérlegekre vonatkozó jogszabálynak a hibahatárra megadott követelményeit.

7.2.2. Tényleges határozatlansági zóna (Ua)
A tényleges határozatlansági zónát vagy zónákat az V. fejezet szerint végrehajtott vizsgálatok során kell meghatározni, és ezek nem léphetik túl a névleges határozatlansági zóna 0,8-szeresét (Un).

7.2.3. Beállítási hiba
A beállítási hiba nem lépheti túl a névleges határozatlansági zóna 0,8-szeresét (Un).

7.2.4. A tényleges beállítási pont időbeli változása
A tényleges beállítási pont időbeli változása nem haladhatja meg a névleges határozatlansági zóna (Un) 0,5-szeresét 8 órányi üzemidő alatt.

7.2.5. A tényleges beállítási pont hőmérséklet-függése
A tényleges beállítási pont 5 °C hőmérséklet-változás mellett a névleges határozatlansági zóna (Un) 0,5-szeresét meg nem haladó mértékben változhat.

7.3. Üzemi hibahatár

7.3.1. Mérőszerkezet
Ha a mérőszerkezet tömegegységben skálázott kijelzőt tartalmaz, akkor az nem-automatikus működésű mérlegnek tekintendő, és statikus vizsgálatnál teljesítenie kell a nem-automatikus működésű mérlegekre vonatkozó jogszabálynak a hibahatárra megadott követelményeit.

7.3.2. Tényleges határozatlansági zóna (Ua)
Az V. fejezet szerint végrehajtott vizsgálatok során meghatározott határozatlansági zóna nem haladhatja meg a névleges határozatlansági zónát (Un).

7.3.3. Beállítási hiba
A beállítási hiba nem haladhatja meg a névleges határozatlansági zóna 0,5-szeresét (Un).

8. A hibahatárok alkalmazási feltételei

8.1. Névleges körülmények

8.1.1. Terhek tömege
A terhek tömegének a mérleg alsó és felső méréshatára közé kell esnie.

8.1.2. Alsó mérési határ
Az alsó mérési határ nem lehet kisebb, mint:
25 Un, ha Un<200 mg,
50 Un, ha 200 mg<Un<500 mg,
100 Un, amikor 500 mg<Un.

8.1.3. Mérlegelési idő
A mérlegelési idő nem lehet kevesebb, mint a reakcióidő, és nagyobb kell legyen, mint az az idő, amíg a teher teljes egészében a teherfelvevőn van. A hitelesítő szervezet azonban eltekinthet ettől a követelménytől, amennyiben a berendezés felépítési és/vagy működési elve ezt lehetővé teszi.
A legnagyobb működési sebességnél nem nagyobb sebességek esetén a beállítási hiba és a határozatlansági zóna a 7. pontban előírt értékeknél ne legyen nagyobb.

8.2. Befolyásoló tényezők

8.2.1. Hőmérséklet
A berendezés feleljen meg a 7. pont követelményeinek az összes, lényegében állandó hőmérsékleten legalább 25 °C tartományban.
Amennyiben a berendezés szabályozott hőmérsékleti körülmények közötti üzemre készült, a hőfoktartomány 10 °C-ra csökkenthető.
A hőmérsékletet lényegében állandónak lehet tekinteni, amennyiben a következő két feltétel teljesül:
– a szélső hőmérséklet-értékek közötti különbség a vizsgálat során rögzítettek szerint nem haladja meg az 5 °C-t,
– a hőmérséklet-változás nem haladja meg az 1 °C-ot 5 perc alatt.

8.2.2. Tápellátás
A tényleges beállítási pont és a tényleges határozatlansági zóna (Ua) feleljen meg a 7. pont követelményeinek a tápellátás következő eltérései mellett:
a névleges feszültséghez képest –15%-tól +10%-ig, és
a névleges frekvenciához képest –2%-tól +2%-ig.

8.2.3. Egyéb befolyásoló tényezők
A berendezés feleljen meg a 7. pont követelményeinek, amikor rá a felszerelés és a rendeltetésszerű használat feltételeiből adódóan a 8.2.1. és 8.2.2. pontokban meghatározottaktól különböző befolyásoló tényezők hatnak.

MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK

9.1. Alkalmasság
A mérleget úgy kell kialakítani, hogy megfeleljen a szándékolt alkalmazásnak. Tervezése gondos, a kivitelezése teherbíró legyen.

9.2. Véletlen elszabályozás
A mérlegeket úgy kell megtervezni, hogy a működésüket megzavaró elszabályozások hatásai általános esetben könnyen észlelhetők legyenek, és ne következhessenek be az általuk kiváltott hatások könnyű észlelése nélkül.

9.3. Lengéscsillapító (olajfék)
Automata kompenzáló készülékkel kell felszerelni az olyan lengéscsillapítókat, amelyek jellemzőit a hőmérséklet-változás olyan mértékig befolyásolja, hogy a mérleg tulajdonságai és pontossága kívül esik a megengedett értékeken.
A készülék helyes hőmérsékleti állapotát egy jelzésnek kell mutatnia.
Illetéktelen személyek ne férjenek könnyen hozzá a lengéscsillapítóhoz.

9.4. Konvejor
Amennyiben a konvejor szíjakból, szalagokból vagy láncokból áll, és célja a terhek továbbítása a teherfelvevőre, és ha a szíjak, szalagok vagy láncok feszességszabályozó készülékekkel vannak felszerelve, akkor a készülékek legyenek könnyen hozzáférhetőek, amennyiben a feszesség szabályozása befolyásolhatja a mérlegegység által nyújtott tömegre vonatkozó információt.

9.5. Szintezés

9.5.1. A mérlegeket vízszintes helyzetben kell használni.

9.5.2. Amennyiben a mérlegek mozgathatóak, azokat szintező készülékkel és szintjelzővel kell felszerelni, vagy a 7. pont követelményeit akkor is teljesíteniük kell, amikor hosszirányban vagy keresztirányban 5%-ig terjedően meg vannak billentve.

9.5.3. Ha a 9.5.2. pont teljesítésére szintjelzőt szerelnek fel, a szintjelző érzékenysége olyan legyen, hogy a mozgó kijelző alkatrésze legalább 2 mm-es kitérést eredményezzen 0,5%-os dőlés hatására.

9.6. Egyensúly-szabályozó készülék és beállító készülék
Mind az egyensúly-szabályozó, mind a beállító készülék beállító elemét legalább a névleges határozatlansági zóna egynegyed részén belül kell tudni állítani, a mérleg működési módjától függetlenül.

9.7. Leszerelhető tömegek
A leszerelhető tömegek vagy a szabványos követelményeknek megfelelő közepes vagy annál nagyobb pontossági osztályú súlyok, vagy olyan egyedi tervezésű tömegek legyenek, amelyek alakjuknál fogva különböznek az ilyen súlyoktól és azonosíthatóak.

9.8. Jelölések

9.8.1. Kötelező jelölések

A mérlegeken a következő jelöléseket kell feltüntetni:

 

– a gyártó azonosító jelölése,

 

– az importőr azonosító jelölése, amennyiben alkalmazható,

 

– típusjel és gyártási szám,

 

– típus-jóváhagyási jel

 

– felső mérési határ

max. .........................................................

– alsó mérési határ

min. ..........................................................

– a névleges határozatlansági zóna:

Un .............................................................

– működési sebesség:

.................................... terhek száma/perc

– reakcióidő:

t

.s

– a mérőszerkezet hitelesítési osztásértéke a nem-automatikus működésű mérlegekre vonatkozó követelmények szerint

 

– hőmérsékleti határok:

................ °C/

°C

– elektromos tápfeszültség:

............................................................... V

– tápellátás frekvenciája:

............................................................. Hz

– azonosító jelzés a különálló részegységeken.

 

 

 


9.8.2. Kiegészítő jelölések
A hitelesítő szervezet a típusengedélyben, a mérleg konkrét felhasználási területétől függően, egy vagy több kiegészítő jelet írhat elő.

9.8.3. A jelölések kialakítása
A jelölések kitörölhetetlenek legyenek, és méretük, alakjuk tegye lehetővé a mérleg szokásos használati körülményei mellett a könnyű és egyértelmű olvasást.
Ezeket együtt kell elhelyezni könnyen látható helyen a mérlegen, akár az adattáblán, akár a kijelző közelében lévő adattáblán, vagy magán a kijelzőn.
Legyen lehetőség a jelöléseket tartalmazó adattábla bélyegzésére, ha annak eltávolítása roncsolás nélkül lehetséges.

9.8.4. Bélyegzés
Az adattáblán legyen hely a bélyegzés számára. Amennyiben nincs hely a bélyegzés számára, annak közelében bélyegzési helyet kell kialakítani.

10. Típusjóváhagyás

10.1. Típusjóváhagyás iránti kérelem
A kérelemhez csatolni kell a minta-berendezést, valamint a következő információkat és dokumentumokat:

10.1.1. Metrológiai jellemzők:
– a mérőszerkezet különleges jellemzői,
– legnagyobb működési sebesség összhangban a tehermozgató konvejor sebességével és a teher hosszával,
– a mérőrendszer alkatrészeinek elektromos jellemzői.

10.1.2. Dokumentációk:
– általános elrendezési rajzok,
– fényképek, és amennyiben szükséges, a metrológiai szempontból érdekes rajzok vagy részletrajzok,
– a működés módját illusztráló elvi ábrák és a berendezés műszaki leírása.

10.2. Típus-jóváhagyási vizsgálat

10.2.1. Típus-jóváhagyási vizsgálatok
A mérlegek a működési tartományukon belül (alsó és felső mérési határ, valamint a legkisebb és legnagyobb sebesség értékek között) feleljenek meg a 6., 7.1. és 8. pontokban előírt metrológiai követelményeknek a szabványos határozatlansági zónára
(Us vonatkozó szabványos ellenőrző terhelések alkalmazása mellett.
Az esetleg több névleges beállítási ponttal rendelkező mérlegeket legalább két névleges beállítási ponton kell vizsgálni.
Szabványos ellenőrző teher
A típus-jóváhagyási vizsgálathoz szabványos ellenőrző terhet kell használni. A szabványos ellenőrző teher feleljen meg a következő feltételeknek:

– ’m’ tömeg

= max., min. és 1/2 (max. + min.)

– ’l’ hosszúság (cm)

= 3√m(gramm) ±20%

– ’h’ magasság

=

1

 

2

 
– állandó tömeg,
– szilárd anyag,
– nem nedvszívó anyag,
– nem elektrosztatikus anyag,
– a fémes érintkezést kerülni kell.


10.2.1.1. Statikus vizsgálatok
10.2.1.1.1. Excentrikus terhelés vizsgálata
Amennyiben lehetőség van a terhek excentrikus elhelyezésére a teherfelvevőn, a vizsgálatot az alsó mérési határral megegyező terheléssel kell elvégezni, a terhet sorban minden lehetséges pozícióban elhelyezve a teherfelvevőn. A legnagyobb megengedett hiba előírása a 7.1.6. pontban található.
10.2.1.1.2. Különleges vizsgálatok olyan mérlegekhez, melyek mérőszerkezete önálló nem-automatikus működésű mérlegből áll
A mérleg mérőszerkezetét érzékenységi, diszkriminációs és pontosság-vizsgálatoknak kell alávetni, amelyeket a nem-automatikus működésű mérlegekre vonatkozó jogszabály, valamint az ahhoz kapcsolódó honosított harmonizált szabvány ír elő.
A legnagyobb megengedett hibák megegyeznek a nem-automatikus működésű mérlegekre előírtakkal, figyelembe véve azok hitelesítési osztásértékét és pontossági osztályát.
10.2.1.2. Reakcióidő mérése
A reakcióidőt állandó vizsgálati feltételek mellett kell mérni, elkerülve az indokolatlan befolyásoló tényezők hatását. A kapott értékek nem lehetnek nagyobbak, mint az adattáblán feltüntetett értékek.
A 10.1.1. alatt hivatkozott és a legnagyobb működési sebességet megadó adatok, a teherszállító konvejor sebességének és a teher hosszúságának függvényében, legyenek összhangban a reakcióidőre megkapott értékekkel.
10.2.1.3. Vizsgálatok normál felhasználási feltételek mellett
10.2.1.3.1. Határozatlansági zóna és beállítási hiba
A vizsgálatokat az V. fejezet 13.3. pontjában leírt ,,C'' módszer szerint kell elvégezni.
10.2.1.3.2. A tényleges beállítási pont időfüggése
Ezeket a vizsgálatokat szabványos ellenőrző terhekkel kell elvégezni a mérleg beállítása és a befolyásoló tényezők megváltoztatása nélkül, 8 órás üzemidő alatt, több alkalommal megismételve azt. Az eredmények előállításához e vizsgálatok során elektromos mérési módszerek alkalmazhatók.
10.2.1.3.3. A tényleges beállítási pont hőmérséklet-függése
Ezeket az ellenőrzéseket szokásos ellenőrző terhekkel kell elvégezni a mérleg beállítása és a hőmérsékleten kívüli befolyásoló tényezők megváltoztatása nélkül; ezeket több alkalommal meg kell ismételni a gyártó által jelzett hőmérsékleti tartományban. Az eredmények előállításához e vizsgálatok során elektromos mérési módszerek alkalmazhatók.

10.2.2. A műszaki követelményeknek való megfelelés vizsgálatai
E vizsgálatokból legyen megállapítható, hogy a berendezések megfelelnek a III. fejezetben előírt műszaki követelményeknek.

10.2.3. A vizsgálathoz szükséges eszközök
A vizsgálat céljaira a hitelesítő szervezet a kérelmezőtől igényelhet szabványos ellenőrző terheket, mozgató eszközöket, megfelelően képzett személyzetet és a szükséges ellenőrző berendezéseket.

10.2.4. A vizsgálat helye
A típusjóváhagyásra beterjesztett berendezések vizsgálata történhet:
– vagy az illetékes hitelesítő szervezet telephelyén, amelyhez a kérelmet benyújtották, vagy
– bármely más alkalmas helyen, amelyben a hitelesítő szervezet és a kérelmező megállapodtak.

11. Első hitelesítés

11.1. Első hitelesítési vizsgálatok
A mérlegek a működési tartományukon belül (alsó és felső mérési határ, valamint a legkisebb és a legnagyobb sebesség értékek között) feleljenek meg a 6., 7.2., 8. és 9. pontokban előírt metrológiai követelményeknek, a névleges határozatlansági zónára (Un) vonatkozó adott termék vagy termékek alkalmazása mellett.
Az első hitelesítést az illetékes hitelesítő szervezet végzi egy vagy két lépésben.

11.1.1. Az első lépés vizsgálatai
Statikus vizsgálatok végrehajtása a 10.2.1.1. szerint.

11.1.2. A második lépés vizsgálatai
A határozatlansági zónát és a beállítási hibát az V. fejezetben leírt módszerek egyikével kell ellenőrizni olyan termékek felhasználásával, amelyekhez a berendezést szánták. Minden esetben legalább az egyik vizsgálat az alsó mérési határon történjen.
Vita esetén az V. fejezet 13.3. pont ,,C'' módszere számít mértékadó módszernek.

11.2. A vizsgálathoz szükséges eszközök biztosítása
A vizsgálat céljaira a hitelesítő szervezet a kérelmezőtől igényelhet ellenőrző terheket, mozgató eszközöket, megfelelően képzett személyzetet és a szükséges ellenőrző berendezéseket.

11.3. Az első hitelesítés helye
Az első lépés a gyártó telephelyén vagy az illetékes hitelesítő szervezettel egyeztetett más alkalmas helyen folytatható le; a második lépést a telepítés helyén kell elvégezni.
Amennyiben az első hitelesítés egy lépésben történik, azt a telepítés helyén kell végrehajtani.

12. Időszakos hitelesítés

12.1. Időszakos hitelesítésnél végzendő vizsgálatok
Időszakos hitelesítésnél a 7.3. pont követelményeit kell figyelembe venni.

VIZSGÁLATI MÓDSZEREK
13.1. Növekményes módszer (,,A” módszer)
13.1.1. Eljárás
13.1.1.1. A kívánt terheléssel egyező vizsgáló terhet használnak.
13.1.1.2. Az ellenőrizendő beállítási pontot úgy kell beszabályozni, hogy az 'elutasítva' jelzés mindig jelenjen meg az 'n' mérlegelés alatt.
Ha a mérleg két vagy több beállítási ponttal rendelkezik, és ha a beállítási tartománya kicsi, akkor a nem használt beállítási pontot vagy pontokat jelentős távolságra kell elhelyezni a vizsgált beállítási ponthoz képest, hogy elkerülhető legyen az interferencia lehetősége a vizsgálatok során.
13.1.1.3. Növeljük a vizsgáló terhet a mérlegen feltüntetett névleges határozatlansági zóna (Un) körülbelül egy tizedének megfelelő lépéssel, és 'n'-szer juttassuk keresztül a vizsgáló terhet a mérlegen.
13.1.1.4. Addig növeljük a terhet annak 0,1 Un értékű növelésével, amíg 'n' mérlegelés során az 'elfogadva' jel legalább egyszer megjelenik.
13.1.1.5. Folytassuk a vizsgálatot a vizsgáló teher 0,1 Un értékű növelésével, amíg 'n' mérlegelés során az 'elfogadva' jelzés mindig megjelenik.
13.1.1.6. Folytassuk a vizsgálatot a teher 0,1 Un többszörösének megfelelő növelésével az előbbi ponton túl.
13.1.1.7. Az eredményeket rögzítsük egy táblázatba.
13.1.1.8. Ismételjük meg a vizsgálati eljárást 0,1 Un lépésekben csökkentve a terheket, vagy véletlenszerűen használva a korábbi pontokban felhasznált vizsgáló terheket.
13.1.1.9. Az eredményeket rögzítsük egy táblázatba.

13.1.2. Kiértékelés
13.1.2.1. A kapott eredményekből százalékban számítsuk ki a selejtek és az elfogadások számát.
13.1.2.2. Adatlapon (vagy más alkalmas módon) ábrázoljuk a növekményes terhek és a kiselejtezett százalékos arány közötti viszonyt.
13.1.2.3. Abból az egyenes vonalból, amit eredményül kell kapni, válasszunk ki egy célszerű szakaszt az 50%-os pont bármelyik oldalán (a 2,275%–50% és 50%–97,725% intervallumok értékei 2σ-nak felelnek meg).
13.1.2.4. Olvassuk le az ezeknek a pontoknak megfelelő tömegtartományt.
13.1.2.5. A tömegtartomány fele a σ értékét adja.
13.1.2.6. A határozatlansági zóna hagyományos értéke (6σ) az előző pontban nyert σ értékből számítható.
13.1.2.7. Az 50%-os pont értéke (a határozatlansági zóna középpontja) adja a tényleges beállítási pontot.
13.1.2.8. A beállítási hiba a névleges beállítási pont és a kapott tényleges beállítási pont értéke közötti különbség.

13.2. Fel-le módszer (,,B” módszer)

13.2.1. Eljárás
13.2.1.1. Olyan ellenőrző terhet válasszunk ki, amelynek értéke körülbelül a névleges határozatlansági zóna (Un) ötszörösével legyen kisebb a beállítási pont értékénél.
13.2.1.2. Az Un/4 nagyságrendjébe eső adalékterhet ('d') választunk, ahol Un a mérleg adattábláján feltüntetett névleges határozatlansági zóna. (Ez a teher megfelelő értékű legyen a szabványos súlyok használatának biztosítására és a számítás leegyszerűsítésére, például 10, 20, 50, 100, 200, 500.)
13.2.1.3. Az ellenőrző terhet ezután átvezetjük, majd ismételten (többször) átvezetjük a mérlegen, miután alkalmasan hozzáadott tömeggel megnöveltük az átvezetések között a terhelést úgy, hogy az a vizsgált beállítási ponthoz tartozó határozatlansági zónán belül helyezkedjen el. Az így előállított teher össztömege (ellenőrző teher plusz a hozzáadott teher) Mo. Ezek után megkezdhetjük a mérési eredmények rögzítését.
13.2.1.4. A vizsgálat a következőképpen folytatódik:
Az Mo teher áthalad az ellenőrző mérlegen. Amennyiben a 'selejt' jelzés jelenik meg, a második vizsgálat során meg kell ismételni az eljárást Mo+d terheléssel; ha azonban egy 'elfogadva' jel jelenik meg, a második vizsgálat Mo–d terhelés átfuttatásából áll.
Ez a vizsgálati módszer ismételendő az ellenőrzési eredményektől függően 'd' érték hozzáadásával vagy levonásával, amíg el nem érjük a vizsgálatok (átfuttatások) szükséges számát.
13.2.1.5. A kapott eredményeket a 13.2.3. pont szerinti táblázatban kell rögzíteni.
A táblázatban minden vízszintes vonal egy konkrét Mo±id terhelési értéknek felel meg, ami a határozatlansági zóna szélességét lefedő vonalak összessége. Minden egyes elvégzett vizsgálat eredményét egy kód formájában kell a táblázatban feltüntetni; javasolt 'x' használata a teher kiselejtezésekor és '0' használata annak elfogadásakor.

13.2.2. Számítások
13.2.2.1. Határozatlansági zóna

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

O

X

i

Mo–2d

 

 

X

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0

1

–2

Mo–d

 

O

 

X

 

X

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

2

–1

Mo

O

 

 

 

O

 

X

 

 

 

 

 

 

 

X

2

2

0

Mo+d

 

 

 

 

 

 

 

X

 

X

 

X

 

O

 

1

3

+1

Mo+2d

 

 

 

 

 

 

 

 

O

 

O

 

O

 

 

3

0

+2

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

7

8

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

No

Nx

 

Minden egyes Mo±id sorban az 'X'-ek és az 'O'-k számát összeadjuk: az 'X'-ek száma 'Nx' és az 'O'-k száma 'No' minden sorban.
A számítások során a numerikusan kisebb összeget eredményező halmazt használjuk, vagy az X eredményeket, vagy az O eredményeket, mivel az eredmények bármelyik halmaza megközelítőleg ugyanazt a statisztikai információt eredményezi.
A határozatlansági zóna a következő képlet használatával számítható ki:

ahol:

d

= a lépés tehernövekménye (Un/4, lásd 13.2.1.2. pont),

i

= tehernövekmények száma,

ni

= az i soron számításba vett eredmények száma,

N

= az előfordulások száma (No vagy Nx, amelyik a kisebb),

A

= Σi•ni,

B

= Σi2•ni.

13.2.2.2. Tényleges beállítási pont (5.2.).
A tényleges beállítási pont kiszámítása a következő képlettel történik:

 

m=Mo+d

(

A

±

1

)

N

2


A plusz előjelet kell alkalmazni, amikor a számítás a selejtekre (X) és a mínusz jelet, amikor a számítás az elfogadásokra (O) épül.
A beállítási hibát a számítással meghatározott tényleges beállítási pont (m) és a névleges beállítási pont különbségeként lehet kiszámítani.
13.2.2.3. A számított értékek szórása
13.2.2.3.1. Határozatlansági zóna – tényleges (Ua).
Az Ua változó szórása (a 13.2.2.1. pontban kapottak szerint) a következő képlettel becsülhető:

A H együttható értéke

d

arány függvényében változik a 13.2.2.3.1.1. pontban található táblázat szerint.

Ua
A határozatlansági zóna kiszámításának matematikai módszere csak az alábbi esetben érvényes:

 

D

≤

1

 

 

Ua

3

 

13.2.2.3.1.1. A H értékei a

d

függvényében a következők:

Ua

d/Ua:

0,1

0,13

0,17

0,20

0,23

0,27

0,30

0,33;

H:

1,6

1,47

1,38

1,32

1,30

1,25

1,25

1,25.


13.2.2.3.2. Beállítási hiba
Az m változó szórása (a 13.2.2.2. pontban meghatározottak szerint) a következő képlettel becsülhető:

A G együttható értéke a

d

arány függvényében változik a 13.2.2.3.2.1. pontban található táblázat szerint.

Ua
A beállítási pont kiszámításának matematikai módszere csak az alábbi esetben érvényes:

 

D

≤

1

 

 

Ua

3

 

13.2.2.3.2.1. A G értékei

d

Függvényekben a következők

Ua

d/Ua:

0,1

0,13

0,17

0,20

0,23

0,27

0,30

0,33;

G:

0,95

0,98

1

1,02

1,05

1,08

1,1

1,12.


13.2.3. Ellenőrző táblázat

Mo–5d

 

Mo–4d

 

Mo–3d

 

Mo–2d

 

Mo–d

 

Mo

 

Mo+d

 

Mo+2d

 

Mo+3d

 

Mo+4d

 

Mo+5d

 

Mo–5d

 

 

 

–5

 

Mo–4d

 

 

 

–4

d = .....................................     Mo =..............................

Névleges beállítási pont
N    =..............................


A=∑i•ni.    =..............................

B=∑i2•ni.    =..............................

Mo–3d

 

 

 

–3

Mo–2d

 

 

 

–2

Mo–d

 

 

 

–1

Mo

 

 

 

0

Mo+d

 

 

 

+1

Mo+2d

 

 

 

+2

Ua=9,27d

(

NB-A2

+0,029

)

 

=..............................

N2

Mo+3d

 

 

 

+3

M = Mo+d

(

A

±

1

)

=..............................

Mo+4d

 

 

 

+4

N

2

Mo+5d

 

 

 

+5

Beállitási Hiba    =..............................

* (+) az 'X'-eket használjuk, (–) ha az 'O'-kat használjuk

 

 

 

 

 

Összes

X

O

i
13.3. A kvantilis elemzés módszere (,,C” módszer)
Amennyiben a típusjóváhagyáshoz ezt a módszert használják, a mérleget – gyártósort szimuláló – szabványos terhekkel kell működtetni. Gyakorlati okoknál fogva az illetékes hitelesítő szervezet ezt a vizsgálatot kivételesen egy gyártósorban is végezheti olyan termékekkel, amelyekhez a berendezést szánták.

13.3.1. Eljárás
13.3.1.1. Olvassuk le a mérlegen feltüntetett névleges határozatlansági zóna (Un) értékét.
13.3.1.2. Számítsuk ki a határozatlansági zóna lefedéséhez használandó ellenőrző terhek tömegét (7 db); az ellenőrző terhek tömegét az alábbiak szerint kapjuk meg:

A=

H+L

2

B=H–L
H és L megközelítő értékei egy adott beállítási ponthoz tartozó határozatlansági zóna határainak.

13.3.1.3. Ellenőrizzük, hogy az ellenőrző terhek a vizsgált beállítási pontra vonatkozóan lefedik e a határozatlansági zónát.

13.3.1.4. Vezessünk át minden egyes ellenőrző terhet a mérlegen 50 alkalommal, és a két legkönnyebb és két legnehezebb ellenőrző teher esetében folytassuk, amíg 200 menetet el nem érünk.
Az ellenőrző terheket véletlen sorrendben kell átvinni. Azonban a határozatlansági zóna ellenkező szélső értékeinél az ellenőrző terheket egymás után kell átvinni, olyan időintervallummal elválasztva, amelyik megfelel az ellenőrzés alatt használt működési sebességnek.

13.3.2. Ábrázoljuk az eredményeket táblázatban.

13.3.2.1. Az eredmények összegzését az 1. táblázat szerint végezzük el.

13.3.2.2. Határozzuk meg a nw és a nwy értékeket a 2. és 3. táblázatokból n = 50, illetve r = 200 értékek mellett. Végezzük el az 5. és 6. oszlopokban az összegzést.

13.3.2.3. Számítsuk ki az niwixi, niwixi2 és niwixiyiértékeit, és végezzük el a 7., 8. és 9. oszlopokban az összegzéseket.

13.3.2.4. Az 1. táblázatban kapott összegekből számítsuk ki a (M) beállítási pont és a határozatlansági zóna (Ua) becsült értékeit a 13.3.3. pont szerint.

13.3.2.5.1. táblázat

1.
oszlop

2.
oszlop

3.
oszlop

4.
oszlop

5.
oszlop

6.
oszlop

7.
oszlop

8.
oszlop

9.
oszlop

x

n

r

i

nw

nwy

nwx

nwx2

nwxy

x1

n1

r1

1

n1w1

n1w1y1

n1w1x1

n1w1x12

n1w1x1y1

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

xi

ni

ri

i

niwi

niwiyi

niwixi

niwixi2

 

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

xk

nk

rk

k

nkwk

nkwkyk

nkwkxk

nkwkxk2

nkwkxkyk

 

 

 

 

k

 

k

 

k

 

k

 

k

 

 

 

 

 

∑

niwi

∑

niwiyi

∑

niwixi

∑

niwixi2

∑

niwixiyi

 

 

 

 

1

 

1

 

1

 

1

 

1

 
ahol:
xi     = növekményes tömeg,ni    = a teljesített menetek száma (50 vagy 200),ri    = az xi elfogadásainak száma.
13.3.3. A következő mennyiségeket az 1. táblázatban megadott összegekből számítjuk ki:

 

=

∑ niwix

 

X

∑ niwi

 

 

=

∑ niwiy

 

y

∑ niwi

 

S(nwxx)= ∑ niwix2

(∑ niwix)2

 

∑ niwi

 

S(nwxx)= ∑ niwix2

(∑ niwix)2(∑ niwiyi)

 

∑ niwi

 

és b =

S(nwxy)

 

S(nwxx)

 

Ezt követően az M beállítási pont becsült értékét az alábbi kifejezés adja:
Az Ua határozatlansági zóna becsült értékét az alábbi kifejezés adja:

 

=

6

 

Ua

b

 


2. táblázat
n = 50

r

nw

nwy

01

3,588

–8,346

1

5,981

–12,282

2

9,669

–16,928

3

12,580

–19,559

4

15,015

–21,097

5

17,111

–21,929

6

18,947

–22,263

7

20,574

–22,226

8

22,024

–21,902

9

23,325

–21,351

10

24,494

–20,614

11

25,546

–19,726

12

26,492

–18,711

13

27,342

–17,591

14

28,104

–16,380

15

28,784

–15,094

16

29,386

–13,744

17

29,915

–12,339

18

30,374

–10,888

19

30,767

–9,399

20

31,096

–7,878

21

31,363

–6,332

22

31,569

–4,766

23

31,715

–3,185

24

31,802

–1,595

25

31,831

0

26

31,802

1,595

27

31,715

3,185

28

31,569

4,766

29

31,363

6,332

30

31,096

7,878

31

30,767

9,399

32

30,374

10,888

33

29,915

12,339

34

29,386

13,744

35

28,784

15,094

36

28,104

16,380

37

27,342

17,591

38

26,492

18,711

39

25,546

19,726

40

24,494

20,614

41

23,325

21,351

42

22,024

21,902

43

20,574

22,226

44

18,947

22,263

45

17,111

21,929

46

15,015

21,097

47

12,580

19,559

48

9,669

16,928

49

5,981

12,282

501

3,588

8,346

1 Ebben a sorban az nw és az nwy értékeit csak a legmagasabb x értékhez szabad használni amikor r = 0 vagy az x legalacsonyabb értékét amikor r = 50.


3. táblázat
n = 200

r

nw

nwy

01

4,831

–13,560

1

8,406

– 21,650

2

14,350

– 33,384

3

19,414

–42,128

4

23,922

–49,128

5

28,028

–54,932

6

31,820

–59,846

7

35,356

–64,062

8

38,676

–67,710

9

41,812

–70,890

10

44,788

–73,668

11

47,618

–76,102

12

50,320

–78,236

13

52,906

–80,104

14

55,386

–81,736

15

57,768

–83,158

16

60,058

–84,386

17

62,268

–85,444

18

64,398

–86,342

19

66,454

–87,094

20

68,444

–87,714

21

70,368

–88,212

22

72,232

–88,594

23

74,038

–88,872

24

75,788

–89,050

25

77,486

–89,138

26

79,136

–89,138

27

80,738

–89,058

28

82,294

–88,902

29

83,806

–88,676

30

85,276

–88,382

31

86,706

–88,024

32

88,096

–87,608

33

89,450

–87,134

34

90,766

–86,606

35

92,050

–86,028

36

93,298

–85,402

37

94,514

–84,728

38

95,698

–84,012

39

96,850

–83,254

40

97,974

–82,456

41

99,086

–81,620

42

100,132

–80,750

43

101,170

–79,842

44

102,182

–78,904

45

103,166

–77,932

46

104,124

–76,932

47

105,058

–75,902

48

105,968

–74,844

49

106,852

–73,762

50

107,714

–72,652

51

108,552

–71,518

52

109,368

–70,362

53

110,162

–69,182

54

110,936

–67,982

55

111,686

–66,762

56

112,416

–65,520

57

113,126

–64,262

58

113,814

–62,984

59

114,484

–61,688

60

115,134

–60,376

61

115,764

–59,048

62

116,376

–57,704

63

116,968

–56,346

64

117,542

–54,974

65

118,098

–53,588

66

118,636

–52,190

67

119,156

–50,778

68

119,658

–49,354

69

120,144

–47,920

70

120,612

–46,474

71

121,062

–45,018

72

121,496

–43,552

73

121,914

–42,076

74

122,316

–40,590

75

122,700

–39,098

76

123,068

–37,596

77

123,422

–36,086

78

123,758

–34,568

79

124,078

–33,044

80

124,384

–31,512

81

124,674

–29,974

82

124,948

–28,432

83

125,206

–26,882

84

125,450

–25,328

85

125,678

–23,768

86

125,892

–22,040

87

126,090

–20,636

88

126,274

–19,064

89

126,442

–17,488

90

126,596

–15,908

91

126,734

–14,326

92

126,858

–12,740

93

126,968

–11,154

94

127,062

–9,564

95

127,142

–7,972

96

127,208

–6,380

97

127,258

–4,786

98

127,294

–3,192

99

127,316

–1,596

100

127,324

0

101

127,316

1,596

102

127,294

3,192

103

127,258

4,786

104

127,208

6,380

105

127,142

7,972

106

127,062

9,564

107

126,968

11,154

108

126,858

12,740

109

126,734

14,326

110

126,596

15,908

111

126,442

17,488

112

126,274

19,064

113

126,090

20,636

114

125,892

22,040

115

125,678

23,768

116

125,450

25,328

117

125,206

26,882

118

124,948

28,432

119

124,674

29,974

120

124,384

31,512

121

124,078

33,044

122

123,758

34,568

123

123,422

36,086

124

123,068

37,596

125

122,700

39,098

126

122,316

40,590

127

121,914

42,076

128

121,496

43,552

129

121,062

45,018

130

120,612

46,474

131

120,144

47,920

132

119,658

49,354

133

119,156

50,778

134

118,636

52,190

135

118,098

53,588

136

117,542

54,974

137

116,968

56,346

138

116,376

57,704

139

115,764

59,048

140

115,135

60,376

141

114,484

61,688

142

113,814

62,984

143

113,126

64,262

144

112,416

65,520

145

111,686

66,762

146

110,936

67,982

147

110,162

69,182

148

109,368

70,382

149

108,552

71,518

150

107,714

72,652

151

106,852

73,762

152

105,968

74,844

153

105,058

75,902

154

104,124

76,932

155

103,166

77,932

156

102,182

78,904

157

101,170

79,842

158

100,132

80,750

159

99,086

81,620

160

97,974

82,456

161

96,850

83,254

162

95,698

84,012

163

94,514

84,728

164

93,298

85,442

165

92,050

86,028

166

90,766

86,606

167

89,450

87,134

168

88,096

87,608

169

86,706

88,024

170

85,276

88,382

171

83,806

88,676

172

82,294

88,902

173

80,738

89,058

174

79,136

89,138

175

77,486

89,138

176

75,788

89,050

177

74,038

88,872

178

72,232

88,594

179

70,368

88,212

180

68,444

87,714

181

66,454

87,094

182

64,398

86,342

183

62,268

85,444

184

60,058

84,386

185

57,768

83,158

186

55,386

81,736

187

52,906

80,104

188

50,320

78,236

189

47,618

76,102

190

44,788

73,668

191

41,812

70,890

192

38,676

67,710

193

35,356

64,062

194

31,820

59,846

195

28,028

54,932

196

23,922

49,128

197

19,414

42,128

198

14,350

33,384

199

8,406

21,560

2001

4,831

13,560

1 Ebben a sorban az nw és az nwy értékeit csak a legmagasabb x értékhez szabad használni, amikor r = 0 vagy az x legalacsonyabb értékét, amikor r = 200.
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás