10/2003. (IV. 28.) OM rendelet
a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet módosításáról
2003.09.01.
16. § Az iskolák az óraszámcsökkentést e rendelet alapján – ajánlott tantárgyi rendszer és óraszámok mérlegelésével, a helyi tanterv érdemi felülvizsgálata nélkül, az óraszámok szükség szerinti kiigazításával – saját hatáskörben hajtják végre. Dr. Magyar Bálint s. k.,
oktatási miniszter
1. számú melléklet a 10/2003. (IV. 28.) OM rendelethez
KERETTANTERV AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS
ELSŐ SZAKASZÁRA
KERETTANTERV AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ELSŐ SZAKASZÁRA
Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevé-kenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi a saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermek játék- és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetít, alapvető képességeket és alapkészségeket fejleszt.
Ez a szakasz a kíváncsiságra és az érdeklődésre épít, és az ezáltal motivált munkában fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét és előmozdítja érzelemvilágának gazdagodását. Mintákat ad az ismeret-szerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozza a tanulási szokásokat.
Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, közreműködik a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában. Törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális-kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadhatnak.
Tudatosítja a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, megerősíti a humánus magatartásmintákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését. A pedagógiai munka középpontjában tehát a személyre szóló fejlesztés törekvése áll.
A fejlesztés kiemelt területei
A test és a lélek harmonikus fejlesztése: a mozgásigény kielégítésével és a mozgáskultúra megalapozásával; a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; az egészséges életmód alapvető ismereteinek közvetítésével, az ezt elősegítő szokások alakításával; az érzelmi élet gazdagításával; az önismeret fejlesztésével, a reális önértékelés fejlesztésével, a társas kapcsolatok igényének erősítésével.
A szocializáció folyamatainak elősegítése: a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a kortárs kapcsolatok megerősítésével; elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával.
Az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése: a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátíttatásával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával.
A tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása, a felfedezés lehetősége, a kreativitás fejlesztése, a differenciált fejlesztés, a művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya, a tanulók egészséges terhelése; fejlődésük folyamatos követése, a személyre szóló, fejlesztő értékelés.
Kerettantervi ajánlás a tantárgyak követelményének teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeret felhasználására.
Az 1–4. évfolyam ajánlott tantárgyi rendszere és óraszámok
|
Tantárgy/évfolyam |
1. |
2. |
3. |
4. |
|
Magyar nyelv és irodalom |
296 |
296 |
277,5 |
259 |
|
Matematika |
148 |
148 |
129,5 |
111 |
|
Idegen nyelv |
|
|
|
111 |
|
Környezetismeret |
37 |
37 |
55,5 |
74 |
|
Ének-zene |
37 |
37 |
55,5 |
55,5 |
|
Rajz |
55,5 |
55,5 |
55,5 |
55,5 |
|
Technika és életvitel |
37 |
37 |
37 |
37 |
|
Testnevelés és sport |
92,5 |
92,5 |
92,5 |
92,5 |
|
Szabadon tervezhető |
37 |
37 |
37 |
37 |
|
Kötelező óraszám a törvény alapján |
740 |
740 |
740 |
832,5 |
|
Tantárgy/évfolyam |
1. |
2. |
3. |
4. |
|
Magyar nyelv és irodalom |
296 |
296 |
296 |
259 |
|
Matematika |
148 |
148 |
148 |
111 |
|
Idegen nyelv |
|
|
|
111 |
|
Környezetismeret |
37 |
37 |
55,5 |
74 |
|
Ének-zene |
37 |
37 |
55,5 |
55,5 |
|
Rajz |
55,5 |
55,5 |
55,5 |
55,5 |
|
Technika és életvitel |
37 |
37 |
37 |
37 |
|
Testnevelés és sport |
92,5 |
92,5 |
92,5 |
92,5 |
|
Szabadon tervezhető |
37 |
37 |
0 |
37 |
|
Kötelező óraszám a törvény alapján |
740 |
740 |
740 |
832,5 |
A magyar nyelv és irodalom alsó tagozatos tanításának célja, hogy az életkori sajátosságok figyelembevételével elindítsa a kisgyermeket a tudatos nyelvhasználat képességének kialakulása felé. Ezáltal a gyermek megtanul igazodni a kommunikációs helyzethez, beszédében pontosabbá válik gondolatainak, érzéseinek, véleményének kifejezése, kialakulnak benne az udvarias nyelvi viselkedés szokásai, eredményesebb lesz együttműködése társaival és a felnőttekkel Kiemelkedő feladat az olvasás révén való tájékozódás megismertetése és az írásbeli nyelvhasználat alapjainak lerakása.
Az 1–4. évfolyam alapfeladata az olvasás és a kézírás megtanítása, a helyesírás megalapozása, a szövegértés és a szövegalkotás elemi gondolkodási és nyelvi műveleteinek megismerése és gyakorlása. E célból adunk alapismereteket a nyelv rendszeréről, a szóbeli és írásbeli nyelvhasználat egyszerűbb szabályairól, és gyakoroltatjuk ezeknek alkalmazását.
Az alsó tagozatra jellemző a nyelvi képességek és az irodalomolvasás integrált fejlesztése. A mesék, történetek olvasása, dramatizálása, szövegrészletek, rövid versek emlékezetből való megtanulása alkalmat ad a tanulók szókincsének bővítésére, kifejezőképességének komplex fejlesztésére. Az olvasottakról való beszélgetés elősegíti a szövegek jobb megértését, ez pedig fejlesztően hat az élőbeszéd, a felolvasás és a szövegfogalmazás minőségére. Az életkori befogadóképességnek megfelelő ismeretterjesztő szövegek megalapozzák az önálló ismeretszerzést a könyvtárhasználat alapismereteivel együtt.
A magyar nyelv és irodalom tantárgy olvasmányanyaga ismereteket közvetít a társadalomról és a természetről, a hazáról, a családról és más alapvető személyes emberi kapcsolatokról. Népünk múltjának történetei és példa értékű személyiségeinek ismerete erősíti a nemzeti azonosságtudatukat. Az olvasmányok szolgálják személyiségük fejlesztését, a másik ember tiszteletére, a szociális érzékenységre, a környezetért érzett felelősségre nevelést. A drámajátékok elősegítik kapcsolatteremtő képességüket, fejlesztik mozgáskultúrájukat, a beszéd és a testbeszéd (nem verbális kifejező-eszközök) összehangolását.
Fejlesztési követelmények
A megfelelő olvasási és íráskészség
A pontos és folyamatos olvasási készség elsajátíttatásán túl az 1–4. évfolyam feladata az értelmező (interpretáló), a kritikai és kreatív olvasási képesség megalapozása is, valamint a kifejező felolvasás és szövegmondás gyakoroltatása.
A kézírás megtanításával alapozzuk meg a tanulók írásbeli nyelvhasználatát. A betűformák, -kapcsolások elsajátításán keresztül vezet az út az írás automatizálásáig. Olyan írástempóra kell szert tenniük a tanulóknak, amely alkalmas az írás eszközi használatára. Az íráskép tetszetős külalakjának érdekében kívánjuk meg a gazdaságos és esztétikus szövegelrendezést, a szabályoshoz közel álló betűtípus használatát, amely nem zárja ki az egyéni vonásokat. El kell érniük a tanulóknak a betűtévesztés, -csere, -kihagyás nélküli írást, a tanult helyesírási szabályok megtartását. Ezt segíti a képi közlés (vizuális információk) szerepének vizsgálata, szövegtagoltság, tipográfiai eszközök, ábrák, jelek figyelembevétele a szöveg jelentésének megértésében
Az irodalom és az olvasó kapcsolatának alakítása, a szövegértés fejlesztése
Erősítenünk kell a gyermekek fogékonyságát az irodalmi művek érzelmi, erkölcsi, esztétikai értékei iránt. A népköltészetből és az igényes műköltészetből válogatjuk össze a gyermekek olvasnivalóit. Megismerkedhetnek a klasszikus, a kortárs hazai és határon túli magyar irodalommal. Az olvasott szövegek jelentésének kibontásán kívül fölfedeztetünk néhány alapvető irodalmi témát és motívumot a különféle műfajokban, közülük bemutatunk néhányat más művészeti ágban is. Foglalkozunk a lakóhely irodalmi, történelmi és művészeti vonatkozásaival, és megismertetjük az olvasott művekhez kapcsolódó nevezetes emlékhelyeket. Mindez tudatosíthatja és érzelmileg átélhetővé teheti a magyar nyelv és a magyar kultúra közti elválaszthatatlan kapcsolatot.
Kiemelkedő jelentőségű a szövegértés gondozása, amely megalapozza a tanulás egész későbbi folyamatát, fejleszti az intellektuális képességeket, szélesíti a tanulók látókörét. A szövegértés feltétele a folyamatos hangos és néma olvasás, a szöveghű, a jelentést értelmező felolvasás – előzetes felkészülés után. A szövegek vizsgálata közben gazdagodik szókincsük, megismerkednek a szavak köznyelvitől eltérő jelentésével, tapasztalatokat szereznek a rokon és ellentétes értelmű kifejezések és a szólások használatához. Az olvasmányok megértését segítik a különféle szövegelemző eljárások. A feldolgozás során a tanulók szembesülnek élethelyzetekkel, magatartásformákkal. Gyakorlatot szereznek a szereplők cselekedeteinek megítélésében, ezáltal fogékonyságra, együttérzésre tehetnek szert mindennapi erkölcsi választásaikban.
Szövegalkotási képesség formálása; a képzelet, az önkifejezés, az egyéni stílus bátorítása
A szóbeli és az írásbeli szövegalkotó képesség fejlesztése különböző témájú és szövegtípusú olvasmányok feldolgozásával valósul meg. Ezek szolgálnak mintául a gyermekek fogalmazásaihoz, reprodukálásuk jelenti a szövegalkotás első lépéseit. Ezek nyitnak utat a későbbi kreatív alkotásokhoz: a képzelet, az érzelmek önálló kifejezéséhez. Egyúttal forrásai az árnyalt, gazdag szókincs kialakításának, hozzájárulnak az önkifejezés igényének és képességének fejlődéséhez.
Nyelvtani és helyesírási ismeretek, ennek révén a tudatos nyelvszemlélet fokozatos alakítása
A tudatos nyelvszemlélet alakításához elengedhetetlenek a magyar nyelv rendszerére vonatkozó alapvető ismeretek, feltárásukat már az alsó tagozaton megkezdjük. A nyelvtani ismeretekhez kapcsoljuk a helyesírási alapismeretek nyújtását és folyamatos gyakoroltatásukat. A pontos és árnyalt nyelvhasználat gazdagításához hozzájárul a szókincs mennyiségi és minőségi bővítése: a rokon értelmű és az ellentétes jelentésű szavak megismertetése, a közmondások, a szólások átvitt jelentésének magyarázata, és mindennek alkalmazása saját szóbeli és írásbeli megnyilatkozásaikban
A tanulási képesség fejlesztése, ismeretfeldolgozási technikák tanítása
Már az alsó tagozaton megismertetjük a tanulókat az ismeretszerzés írásbeli forrásaival, lehetőségeivel, a könyv- és könyvtárhasználattal. Fontos mozzanata ennek a szótárak, gyermeklexikonok, enciklopédiák tanulmányozása. Az ismeretfeldolgozási technikák közé tartozik a gyűjtött adatok célszerű elrendezése; vázlat készítése tanítói segítséggel. Elemi gyakorlottságot kell szerezniük a tanulóknak az információk felhasználásában, a tanult ismeretek tömörítésében, összefoglalásában.
Könyvtárhasználat: a könyvek tartalmának megállapítása, ismertetése (tartalomjegyzék, bevezető, fülszöveg alapján, illetve átlapozással). Önálló ismeretszerzés könyvtári munkával: könyvek keresése bármely tantárgyi témához egyénileg vagy társakkal együttműködve. Segédkönyvek, a korosztálynak készült szótárak, lexikonok használata ismeretlen kifejezések magyarázatára, személyekhez, témákhoz kapcsolódó adatok gyűjtése a tanult anyag bővítésére. Források azonosítása (szerző, cím, kiadó, a kiadás helye, éve), rövid följegyzés készítése a felhasznált könyvekről.
|
Témakörök, tartalmak |
Belépő tevékenységformák
|
|
Kulturált nyelvi magatartás, beszédművelés
A helyes beszédlégzés. A hangok tiszta artikulációja, időtartama. A helyes ejtés. A kijelentő és a kérdő mondat hanglejtése. A mindennapi érintkezés nyelvi fordulatai. Szókincsfejlesztés |
A helyes légvétel, gazdálkodás a levegővel. A beszédritmus megfigyelése beszédben, felolvasásban, rövid verseken, mondókákon. Érthető és értelmes beszéd: szavak, szószerkezetek, mondatok helyes ejtésének gyakorlása. Jól ritmizálható mondókák, versek tanulása, előadása. Érzelmek kifejezése némajátékkal. Felelgetős mondókák előadása párokban, együtt-működés a társakkal. Szituációs játékkal: köszönés, bemutatkozás, kérdezés, kérés, ajándékozás, köszöntés, köszönetnyilvánítás.
A szókincs bővítése, pontosítása szómagyarázattal, mondatalkotással.
|
|
Az olvasás-írás tanulásának előkészítése
A beszéd, a beszédészlelés és -értés fejlesztése. A mondat felbontása szavakra, a szavak szótagokra, a szótagok hangokra. A mondat, a szó, a szótag, a hang szavak használata a gyakorlatban. A jelfunkció. A hangok sorrendisége a szavakban.
Tájékozódás a testsémán, térben, síkban; a relációs szókincs használata. Az alakfelismerés. A szem és a kéz mozgásának összehangolása. Finommozgások fejlesztése. |
A beszédészlelés és -értés gyakorlása mesehallgatással. A nyelvi tudatosság fejlesztése; analizáló gyakorlatok: szótagolás, hangokra bontás; szintetizáló gyakorlatok: szótagok, szavak alkotása. Mondatalkotás esemény-képről. A helyzetet meghatározó kifejezések használata. Formák fölismerése, különbségeik és azonosságaik megállapítása. A tájékozódás gyakorlása térben és síkban.
Az olvasáshoz, íráshoz szükséges helyes testtartásra szoktatás, a megfelelő írásszokások alapozása. Az írástevékenység megkezdése, betűelemek alakítása, kapcsolása.
|
|
Az olvasás jelrendszerének megtanítása
Az olvasás jelrendszerének elsajátítása és felhasználása, szavak, szószerkezetek, mondatok, rövid szövegek hangos és néma olvasása. Nyelvtani fogalmak tapasztalati úton való megismerése: a mondat, a szó, a magánhangzó, a mássalhangzó, rövid és hosszú hangok, egy-, két-, háromjegyű betű, az ábécé. A nagybetűk, a mondatzáró írásjelek használatának megfigyeltetése. |
A hangoknak megfelelő kis- és nagy nyomtatott betűk használatának gyakorlása. A betűknek megfelelő hangok helyes ejtése. A tanult betűk összeolvasása. Szavak, szószerkezetek, mondatok hangos olvasása, értelmezése. A hangos olvasás gyakorlása szövegeken. Az olvasás pontosságának fejlesztése. A néma olvasás megalapozása feladatok megoldásával és követő olvasással.
|
|
Az írás jelrendszerének megtanítása
Kis- és nagybetűk írásának elsajátítása. A szabályos betűalakítás és -kapcsolás: betűk, szavak, szószerkezetek, rövid mondatok írása. |
A szabályos betűalakítás és -kapcsolás gyakorlása. Valamennyi betűkapcsolási típus gyakorlása. Szavak hangokra bontása és a hangok sorrendjének megfigyeltetése. Szavak, szószerkezetek, mondatok írása másolással írott vagy nyomtatott mintáról. Legalább két, legfeljebb hat betűből álló szavak írása: látó/halló előkészítés után tollbamondásra és önálló írással.
|
|
Irodalomolvasás, szövegértés
Népköltészeti és műköltészeti alkotások: mesék, mon-dókák, sorolók , rövid gyermekjátékok. A mindennapi életből, a természeti környezetből vett témájú rövid szépirodalmi művek, versek és prózai alkotások, ismeretterjesztő művek. Az olvasottak tartalmának és címének összefüggése. A próza és a vers különbsége. |
A szereplők, a helyszín, az események elmondása. Kapcsolat keresése az olvasott szöveg és a tanuló saját élményei, tapasztalatai között. Mesemondás, képolvasás; az olvasmány eseményeinek elmondása kérdésekre. Illusztráció készítése. A vers hangulatának fölismerése, ritmizálása tanítói segítséggel. Az olvasott szöveg megértésének bizonyítása elmondással és feladatmegoldással.
|
|
Tanulási képesség, könyv- és könyvtárhasználat
Az önálló feladatvégzés lépéseinek alapozása.
Könyvtárlátogatás. A könyvtár szolgáltatásai, a könyv-kölcsönzés módja. Olvasási szokások alakítása a könyv-tárban. Gyermeklexikon használata. |
Az önálló feladatvégzés lépéseinek gyakorlása. Kérdésekre válasz keresése ismert szövegből.
Látogatás az iskolai könyvtárban. Válogatás a korosztálynak készült könyvekből: képeskönyvek, mesekönyvek, ismeretterjesztő művek megismerése. A könyvtárban szokásos viselkedési szabályok tanulása. Szavak magyarázata gyermeklexikon használatával. |
|
Társadalmi ismeretek
A szűkebb és a tágabb család, a családtagok kapcsolatai,
a gyerekek helye a családban. |
A gyermek környezetében élők cselekedeteinek megfigyelése. Beszámoló saját életének eseményeiről. Az irodalomban megjelenített gyermek – felnőtt kapcso-lat megbeszélése. Részvétel közösségi tevékenységben.
|
|
Tánc és dráma
Érzékelő, utánzó és memóriafejlesztő játékok.
A beszéd, az ének, a mozgás összekapcsolása játékhelyzetekben.
Történetek feldolgozása a báb és a dráma eszközeivel. |
Utánzó játékok. Énekes népi gyermekjátékok összekapcsolása mozgással, előadása társakkal. Az olvasott történetek reprodukálása bábozással, szerepjátékokkal
|
Öt-hat szabadon választható vers, két-három népköltészeti mondóka, soroló, nyelvtörő.
A továbbhaladás feltétele
Első évfolyam végén a kerettanterv nem határoz meg a továbbhaladáshoz szükséges feltételt, az első és második évfolyamot egy fejlesztési szakasznak tekinti.
|
Témakörök, tartalmak |
Belépő tevékenységek
|
|
Kulturált nyelvi magatartás, beszédművelés
Helyes beszédlégzés. A hangkapcsolatok helyes ejtése, a hangok időtartama. A mondat- és szövegfonetikai eszközök szerepe. Szókincsfejlesztés. Udvarias szokások a felnőttekkel és kortársakkal való érintkezésben. A megszólítás. |
Légző gyakorlatok: szavak, szószerkezetek, mondatok, mondókák utánmondása.
A hangok időtartamának érzékeltetése a szavakban. Mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása a beszédben és a hangos olvasáskor. Rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak gyűjtése, értelmezése. A gyűjtött szavakkal mondat-mondatalkotás, hiányos szöveg kiegészítése. Beszélgetés adott vagy választott témáról. A beszélgetőtárshoz igazodó udvarias nyelv-használat, a nem verbális eszközöknek a beszéd-helyzethez alkalmazkodó használata. Szituációs játékok a kulturált nyelvi viselkedés gyakorlására.
|
|
Irodalomolvasás, szövegértés
Népköltészeti és műköltészeti alkotások a klasszikus és kortárs hazai és határon túli magyar irodalomból. Nép- és műmesék, népdalok, találós kérdések, népi játékok. Mese és valóság különbsége. Történetek a mindennapi életből, a gyerekek környezetéből. A cím és tartalom viszonya. A zeneiség eszközei a versben: ritmus, rím, ismétlődések |
A mű témájának, eseményeinek, szereplőinek megállapítása. A szereplők cselekedeteinek értékelése, következtetés tulajdonságaikra. Az események összefoglalása, a lényeges gondolat kiemelése. Az olvasott művek szóhasználatának megfigyelése. A cím és a tartalom összefüggésének megfigyeltetése. Az ismeretlen kifejezések értelmezése. A verses forma fölismerése, a ritmus jelzése tapssal.
|
|
Olvasási készség
A helyes hangsúlyozás és hanglejtés.
A szünettartás és a ritmus. Hangos és néma olvasás.
A folyamatos olvasás. |
Szavak, szószerkezetek, mondatok helyes hangsúlyozása. Toldalékos szavak pontos kiolvasása. Szünettartás a mondaton belül és a mondatok között.
Helyes hanglejtés gyakorlása kijelentő és kérdő mondatokban. A hangos és néma olvasás gyakorlása. Hangos olvasás előzetes felkészülés után. A kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok helyes olvasása. A sorvégi átmenetek megszakítás nélküli olvasása. A természetes beszéd tempójának megfelelő hangos olvasás.
|
|
Szóbeli és írásbeli szövegalkotás
Mondatalkotás. Két mondat összekapcsolása. Történetalkotás szóban.
Vázlatkészítés. |
Szógyűjtés, szószerkezetek, mondatok alkotása eseményképről. Szóbeli és rövid írásbeli válaszadás kérdésekre. Személyes élményről vagy földolgozott olvasmányról szóbeli beszámoló és két-hárommon-datos írásbeli fogalmazás. Az olvasott művekről vázlatkészítés tanítói segítséggel. Írás- és helyesírási hibák javítása tanítói utasításra és önellenőrzéssel.
|
|
Íráskészség
Betűismeret és -kapcsolás. Írás-szokások.
Az eszközszintű íráshasználat alapozása. |
A betűismeret megerősítése. Betűalakítások, betűkapcsolások gyakorlása.
Szavak, szószerkezetek, két-három mondat leírása másolással, tollbamondással és emlékezetből. Válogató másolás és önálló írás. Helyes írásszokások megszilárdítása (testtartás, írószerfogás).
|
|
Nyelvtani és helyesírási ismeretek
A beszéd/írás részei: mondat, szó, hang és betű. A magyar ábécé, a betűrend, a magán- és mássalhangzók megkülönböztetése. Az időtartam jelölése. A szótagolás és az elválasztás. A kiejtés szerinti és a kiejtéstől eltérő írásképű szavak. A j hang kétféle jelölése. A szavak szerkezete: a szótő és a toldalék. A kijelentő és a kérdő mondat. |
A társak nevének ábécérendbe állítása. A hosszú és rövid hangok fölismerése a beszédben, megfelelő jelölésük írásban. A kiejtéstől eltérő írásképű szavak egyszerűbb eseteinek helyesírása szótagolással és szóelemzés segítségével. Egyszerű szavak elvá-lasztása. Az egyalakú szótövek és a toldalékok megkülönböztetése egyszerű szavakban. A kijelentő és a kérdő mondat fölismerésének gyakorlása. A tanult helyesírási ismeretek gyakorlása.
|
|
Tanulási képesség, könyv- és könyvtárhasználat
A kép és a szöveg kapcsolata.
A könyvtárhasználat alapvető szabályai. A könyvek jellemző adatai. Gyermekújságok jellemzői. |
Szövegekben a kép és a szöveg együttes értelmezésének gyakorlása. Eligazodás a könyvekben a tartalomjegyzék alapján Tájékozódás a gyermeklexikon betűrendjében. A könyvek jellemző adatainak megfigyelése (író, cím, kiadó, a kiadás éve). Ismerkedés a gyermekújságokkal a könyvtárban.
|
|
Társadalmi ismeretek
A barátok, baráti kör, az iskolai és egyéb kisebb közösségek. |
Felnőttek és gyerekek társas kapcsolatának gyakorlása. Kapcsolatfelvétel családtagokkal és ismerős felnőttekkel. Baráti kapcsolatok ábrá-zolásának megfigyelése olvas-mányokban, vélemény-alkotás a szereplők viselkedé-séről. Beszélgetés az iskolai életről, az osztályközös-ségről. Részvétel a mindennapi élet különböző helyzeteit felidéző szerepjátékokban.
|
|
Tánc és dráma
Érzékelő-, utánzó és memóriafejlesztő játékok.
Népi mondókák, gyermekjátékok, népszokások, dramatizált mesék.
Történetek feldolgozása a báb és a dráma eszközeivel. |
A szövegmondás összekötése ritmikus mozgással. Egyszerű lépésekkel kísért énekes népi gyermekjáték előadása. Rövid mesék, történetek dramatizálása, a szereplők és a főszereplő megkülönböztetése.
Improvizációs játékok tanári irányítással
|
Hat-nyolc vers, két-három találós kérdés; népi gyermekjáték.
A továbbhaladás feltételei
Egyszerű szóbeli közlések megértése. Kérdésekre értelmes, rövid válaszok adása. A mindennapi kommunikáció alapformáinak alkalmazása a szokás szintjén: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás, köszöntés. Feldolgozott szöveg megértésének bizonyítása: tartalmának elmondása a tanító kérdéseinek irányításával. Ismert szöveg gyakorlás utáni folyamatos fölolvasása.
Az ábécérend ismerete. A magán- és mássalhangzók fölismerése, a rövid és hosszú hangok megkülönböztetése szóban és írásban. Szavak, szószerkezetek, két-három mondat helyes leírása másolással, tollbamondásra. A kiejtéssel megegyezően írt rövid szavak biztos helyesírása.
A j hang biztos jelölése 20 – a tanulók által gyakran használt – szóban. Az egyszerű szavak megfelelő elválasztása. Mondatkezdés nagybetűvel, szavakra tagolás segítséggel. Hibajavítás tanítói irányítással.
|
Témakörök, tartalmak |
Belépő tevékenységformák
|
|
Kulturált nyelvi magatartás, beszédművelés
A különféle mondatfajták jelentésének és a mondatfonetikai eszközöknek összefüggése. A szavak és a nem verbális eszközök (test-beszéd) szerepe különféle kommunikációs helyzetben. A szavak jelentésárnyalata, stílusértéke, szerepe a beszédben. Szólások, közmondások jelentése. |
A szavak, szószerkezetek megfelelő ejtésének gyakorlása az élőbeszédben és a fölolvasásban. Helyes beszédlégzés a bővülő mondatokban. A nem verbális eszközök összehangolása a tartalommal szöveg-mondáskor és értelmezésük mások megnyilatkozásaiban. Versek és mesék kifejező előadása, kapcsolattartás a hallgatósággal. Szókincsbővítés: a szavak jelentése, stílusértéke, a tanult szólások, közmondások használata az élőbeszédben és a fogalmazásban. Szóbeli szöveg-alkotás különféle kommunikációs helyzetekben.
|
|
Irodalomolvasás, szövegértés
Prózai művek és versek a magyar és külföldi nép- és műköltészetből. Mesék, mondák, legendák, történelmi elbeszélések, valamint a gyerekek mindennapi életéről szóló elbeszélések, regényrészletek, klasszikus és kortársszerzőktől. Versek feldolgozása, elemi poétikai és verstani ismeretek. Népi játékok, dramatizált szövegek, ismeretterjesztő művek, a mindennapi kommunikáció szövegei (meghívó, recept, hirdetés) |
A szereplők megnevezése, cselekedeteik, érzelmeik, tulajdonságaik megfigyelése, az események időrendje, a mű szerkezetének fölismerése. Lényegkiemelés, vázlatkészítés – tanítói segítséggel. Kérdések és vála-szok megfogalmazása. Mesék bevezető, befejező fordulatainak és jellemző szókapcsolatainak használata. Mesék ismétlődő motívumainak megfigyelése. Néhány jellegzetes irodalmi téma fölismerése az olvasott művek-ben, például család, iskola, barátság, segítő-készség, szülői szeretet, hazaszeretet. Versek művészi eszközei-nek fölfedezése: ritmus, rím, refrén, hasonlat. Szövegek: mesék, elbeszélésrészletek dramatizálása. Ismeretterjesz-tő és minden-napi gyakorlati szövegek értelmezése. Tájékozódás a lakóhely irodalmi vonatkozásairól.
|
|
Olvasási készség
A pontos és folyamatos olvasás. A fölolvasás. Helyes tagolás és hangsúlyozás. Értelmező és folyamatolvasás. |
Az olvasás pontosságának, folyamatosságának fejlesztése beszéd- és olvasástechnikai gyakorlatokkal. Néma olvasás feladatok megoldásával. Az összetett mondatok helyes tagolása, hangsúlyozása minta-követéssel. Az értelmező (interpretáló) olvasás fejlesztése tanítói és tanulói kérdések segítségével. Hosszabb szövegek (például házi olvasmányok) olvasására való fölkészítés folyamatolvasással.
|
|
Szóbeli és írásbeli szövegalkotás
Szóbeli szövegalkotás, mint az írásbeli fogalmazás alapozása. A szövegalkotás műveletei: anyaggyűjtés, címválasztás, a megfelelő lényeges gondolatok válogatása, elrendezése, az időrend megállapítása. A szöveg tagolása, a bekezdések. Az elbeszélő fogalmazásírásának megtanítása. Az elbeszélés részei: bevezetés, tárgyalás, befejezés. A párbeszéd szerepe az elbeszélő szövegben. |
Szövegalkotás szóban (telefonálás, üzenetátadás). Olvasókönyvi szövegminták megfigyelése műfaji és szövegszerkesztési szempontból. Címek vizsgálata, a jó cím ismérveinek összegyűjtése. Események elrendezése időrendben. Bevezetés (előzmény, színhely, időpont) és befejezés (következmény, tanulság, egyéni vélemény) készítése szóban és írásban. A fogalmazás koherenciájának megteremtése tématartással, a mondatok kapcsolásával. A fogalmazás témájának megfelelő szavak és kifejezések használata, a felesleges szóismétlés kerülése. A párbeszéd beillesztése a történetmondásba. Ismert mese elmondása tömörített és bővített változatban.
|
|
Íráskészség
Gazdaságos írásszokások megtanítása. Az írott szöveg (vázlat, fogalmazás) elrendezése a lapon. |
Betűkapcsolások gyakorlása, típushibák kiküszöbölése. Tempó-gyorsító gyakorlatok: az írás eszközszintű használatának, a figyelem megosztásának fejlesztése. Szósorok, bővülő mondatok írása másolással, tollbamondásra, emlékezetből és önálló írással. Az egyéni írásmód kialakítása. A rendezett, tiszta és olvasható írás gyakorlása.
|
|
Tanulási képesség, könyv- és könyvtárhasználat
Adatok, információk gyűjtésének, célszerű elrendezésének módjai. Alapismeretek a könyvtár tereiről és állományrészeiről. A könyvek tartalmi csoportjai: szépirodalmi művek, ismeretterjesztő irodalom. A szótárak szerkezeti jellemzői (betűrend, cím-szó), a szótárhasználat módja. A lexikon és a szótár egyező és eltérő vonásai. |
Rövid szóbeli beszámoló ismeretterjesztő műből önálló vagy csoportos anyaggyűjtésről. Az olvasott szövegben előforduló ismeretlen szavak értelmezése gyermeklexikon vagy szótár segítségével. Tetszés szerint választott helyesírási szótár használata tanítói segítséggel. Könyvek keresése szabadpolcon szerző és cím szerint. Szépirodalmi és ismeretterjesztő művek témájának megállapítása cím és tartalomjegyzék alapján. Az olvasott könyvek adatainak fölsorolása (író, cím, kiadó, a kiadás éve).
|
|
Nyelvtani, helyesírási ismeretek
A felkiáltó, feltételes, óhajtó és felszólító mondat és mondatvégi írásjelük. Az ige jelentése (cselekvés, történés, létezés); rokon és ellentétes jelentésű igék. Az ige személyragjai és a személyes névmások. Az igeidők és jelentésük. Az igealakok helyesírása szótagolással és/vagy szóelemzéssel. Az igekötő szerepe az ige jelentésében. A leggyakoribb igekötők. Az ige és az igekötő kapcsolatának esetei. Az igekötő egybe- és különírásának esetei. A főnév jelentése, fajtái: köznév, tulajdonnév. A főnév toldalékolása. A tulajdonnevek helyesírása. A -ban/-ben
-ba/-be rag helyes használata, a –ból/-ből, -ról/-ről, -tól/-től rag helyesírása. A melléknév és fokozása. A fokozott melléknév helyesírása. A j hang kétféle jelölése igékben, főnevekben. |
A felkiáltó, feltételes, óhajtó, felszólító mondat fölismerése. A mondatvégi írásjelek helyes használata az egyszerű mondatok végén. Az igeidők megfigyelése és helyes használatuk történetek elmondásakor. Adott ige mondatba helyezése változó igekötőkkel, az igekötő jelentésmódosító szerepének megfigyelése. Az igealakok helyesírásának, valamint az igekötő és az ige egybe- és különírásának gyakorlása. Főnevek fölismerése a szövegben. Tulaj-donnevek és köznevek megkülönböztetése, helyesírásuk gyakorlása. A főnév -t ragjának és a múlt idő jelének megkülönböztetése. A melléknév fölismerése, az össze-hasonlítás és fokozás alkalmazása szóbeli és írásbeli szövegalkotásban. A fokozott melléknév helyesírásának gyakorlása. A nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása a nyelvhasználatban.
|
|
Társadalmi ismeretek
A magyar nemzet nagy történelmi eseményei, például honfoglalás, államalapítás, Mátyás kora, a török idők. Ünnepeink: családi, vallási, nemzeti ünnepek. A magyar nemzet jelképei. Nemzeti emlékhelyeink. |
Versek, legendák, történetek olvasása a nemzeti múlt nagy eseményeiről. Az olvasottak, látottak reproduká-lása szóban, illusztrálása, csoportos megjelenítése szitu-ációjátékkal. Műsorok összeállítása nemzeti ünnepeink-re. Szóbeli beszámoló családi ünnepekről. Beszámoló nemzeti jelképeinkről. A Szózat két versszakának kifeje-ző előadása. Tájékozódás a lakóhely hagyományos ünne-pi népszokásairól, irodalmi, történelmi emlékhelyeiről.
|
|
Tánc és dráma
Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált koncentrációs és memóriagyakorlatok. Fantáziajátékok. Történetek földolgozása a dráma eszköztárával, bábjátékkal. Dramatizált elbeszélések, népszokások. |
Ritmikus mozgással és szöveggel összekapcsolt gyakorlatok: gyermekversek előadása ritmus- és mozgásváltással. Játék elképzelt tárgyakkal; tárgyfelidéző gesztusok, elképzelt személyek megjelenítése. Csoportos improvizációs játékok; rögtönzések alapszintű elemző megbeszélése.
|
Vörösmarty Mihály: Szózat című versének két versszaka, nyolc-tíz szabadon választott vers, hat-nyolc szólás, közmondás, egy verses mese vagy meserészlet.
A továbbhaladás feltételei
Egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések eseményeinek elmondása néhány összefüggő mondattal. A földolgozott művek témájával kapcsolatos kérdések, válaszok megfogalmazása. Ismert feladattípusok írásbeli utasításainak megértése. Fél oldal terjedelmű, ismert témájú szépirodalmi és ismeretterjesztő olvasmány önálló néma olvasása, a szövegértés bizonyítása egyszerűbb feladatok elvégzésével. Feldolgozott szövegek felolvasása felkészülés után.
Öt-hat mondatos elbeszélő fogalmazás írása ismert témáról. Egyéni tempójú, rendezett, tiszta írás. Az önálló írásbeli munkák javítása tanítói segítséggel.
Igék, főnevek, melléknevek fölismerése, szófajuk megnevezése. A tanult tulajdonnevek kezdése nagybetűvel. A korosztály szókincsében megtalálható, kiejtésük szerint írandó szavak helyesírása. Egyszerű szavak elválasztása önállóan. A j hang helyes jelölése újabb 25-30 szóban. A szöveg tagolása mondatokra, a mondatkezdés és -zárás helyes jelölése. A mondaton belül a szavak elkülönítése.
Részvétel a közös drámajátékokban, illetve a játékok készségfejlesztő gyakorlataiban.
|
Témakörök, tartalmak |
Belépő tevékenységformák
|
|
Kulturált nyelvi magatartás, beszédművelés
A szövegjelentés kifejezése mondat és szövegfonetikai eszközökkel. A szöveg jelentésének megfelelő helyes dallam és nem verbális eszközök (testbeszéd) használata. Párbeszéd a mindennapi kommunikációban. |
Az élőbeszéd és a fölolvasás tagolása helyes beszédlégzéssel, szünetekkel a szöveg jelentésének megfelelően. Párbeszéd-ben alkalmazkodás a kommunikációs szerepcseréhez, a nem verbális eszközök összehangolása a beszédhely-zettel. Az aktív és passzív szókincs folyamatos gyarapítása különféle szövegekből más tantárgyakban előforduló szakkifejezések-kel, ritkábban használt szavakkal. Hiányos mondatok kiegészítése a szövegkörnyezetbe illő rokon értelmű szóval, kifejezéssel. Állandó szókapcsolatok gyűjtése. Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben, vitában.
|
|
Irodalomolvasás, szövegértés
Prózai és verses népköltészeti alkotások a magyar és a hazai etnikumok népköltészetéből. Népmesék, mondák, legendák, népdalok, népi játékok, népszokások. Irodalmi mesék. Tündérmese, állatmese, tréfás és láncmese. A mesék szerkezeti és nyelvi jellemzői, mesemotívumok. A népdalok jellegzetes témái. Elbeszélések, regényrészletek, versek a klasszikus és a kortárs magyar irodalomból. Egyszerű szerkezetű gyermekregény. Az irodalmi szöveg művészi eszközei: néhány alakzat; a megszemélyesítés; ritmus, rím, refrén.
|
Néhány adat megismerése az olvasott művek szerzőjéről. Szövegelemző műveletek bővítése: szerkezet, tér idő, összefüggések, kulcsszavak kiemelése, tömörítés, bővítés. Azonos témájú alkotások összehasonlítása. Egyszerű szövegek vázlatának elkészítése tanítói segítséggel. Érzelmek, emberi kapcsolatok fölismerése, értékelése a művekben. Több szempont figyelembevétele a szereplők viselkedésének megfigyelésében. A házi olvasmány előkészítése folyamatolvasással, otthoni elolvasása és megbeszélése közösen. Az önállóan megismert ifjúsági regénnyel kapcsolatos olvasmányélmény megosztása a társakkal. Művészi eszközök fölismerése lírai és elbeszélő művekben. A szóismétlés funkciós használatának megfigyelése. Nyelvi érdekességek, művészi eszközök gyűjtése szövegből. A népköltészetről és a műköltészetről tanultak összefoglaló rendszerezése.
|
|
Olvasási készség
A kifejező olvasás előkészítése olvasás-technikai gyakorlatokkal. A kritikai és kreatív olvasás. |
A kifejező olvasás gyakorlása és a szövegben rejlő érzelmek kifejezése mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazásával. Párbeszédek és közbeékelődések elkülönítése fölolvasáskor mintakövetéssel. Az értelmező (interpretáló) olvasás továbbfejlesztése tanítói és tanulói kérdések segítségével. A kritikai és kreatív olvasás megalapozása.
|
|
Szóbeli és írásbeli szövegalkotás
Tájékoztató szövegek: hirdetés, értesítés. A leírás, jellemzés tartalmi, szerkezeti jellemzői, nyelvi eszközei, a bemutatás sorrendje. A leírás szemléletessége. A levél, levelezőlap tartalmi és formai jellemzői, megszólítás, elbúcsúzás, dátum. A levélboríték címzése. |
Hirdetés, értesítés, meghívó megfogalmazása és tolmácsolása élőszóval társnak vagy közösségnek. Elbeszélő fogalmazás kiegészítése párbeszéddel írásban. A leírás, a jellemzés megfigyelése irodalmi példákon. Szemléletes leírás készítése egyszerű tárgyról, növényről, állatról, emberről. Figyelem a bemutatás sorrendjére, egésztől a rész felé. Levél-, levelezőlap-írás választott partnernek, a levél, levelezőlap formájára, címzésére vonatkozó szabályok megtartásával, a címzetthez alkalmazkodó stílusban, a szokásos nyelvi fordulatok, megszólítások használatával. Olvasmányok reprodukálása szóban tömörítéssel, nézőpontváltással. Fogalmazástechnikai gyakorlatok, szövegjavítás – segítséggel.
|
|
Íráskészség
Eszközszintű egyéni írás. |
Olvasható, tetszetős és rendezett írás. Az írott szöveg (vázlat, fogalmazás) önálló elrendezése a lapon (lapszélek, betű- és sortávolság megtartásával).
|
|
Tanulási képesség, könyv- és könyvtárhasználat
Különböző információhordozók a lakóhelyi és az iskolai könyvtárban (folyóirat, hanglemez, hangkazetta, dia- és videofilm). Ismerkedés folyóiratokkal. A katalógus tájékoztató szerepe a könyvek és egyéb információforrások keresésében. |
A gyerekeknek szóló ismeretterjesztő művekből, folyóiratokból információk gyűjtése és az adatokkal a tanultak kiegészítése. Vázlat alapján beszámoló – szükség esetén tanítói segítséggel – ismeretterjesztő olvasmányokról, megfigyelésekről, kísérletekről. Beszámoló egyéni élményekről, olvasmányokról. Mesegyűjtemények, gyerekek részére készült verseskötetek keresése a szabadpolcon. Eligazodás a gyerekeknek készült segédkönyvek (lexikon, enciklopédia, kétnyelvű szótár) használatában. Közmondások, szólások, állandó szókapcsolatok jelentésének megismerése kézikönyvekből.
|
|
Nyelvtani és helyesírási ismeretek
A szófajokról tanult ismeretek összefoglalása és kibővítése. Az igemódok, a tulajdonnév fajtái: személy-, állatnév, földrajzi név, márka, intézménynév, a cím. A főnév ragos alakjai (a -val/-vel rag). A névutós és névelős főnév. A tulajdonnévből képzett melléknév egyszerű esetei. A számnév és fajtái, a határozatlan számnév fokozása. A keltezés. A mondatfajták ismétlése, kapcsolatuk az igemódokkal. Az eddig tanult ismeretek rendezése: hangok, ábécé, betűrend, a szótő és a toldalékok; egyszerű és összetett szavak. A nyelvhelyességi és helyesírási ismeretek összefoglalása. |
A tanult szófajok fölismerése a szövegben és megnevezésük konkrét példákban. Az igealakok helyesírásának gyakorlása. A jövő idő változatos kifejezése. A kijelentő, a feltételes, a felszólító módú igealakok fölismerése és helyesírásuk gyakorlása. A tanuló környezetében és olvasmányaiban előforduló tulajdon-nevek fajtáinak ismerete, helyesírásuk gyakorlása, helyes alkalmazásuk a fogalmazásokban. A főnév ragos alakjának fölismerése, a -val/-vel ragos főnevek helyesírásának gyakorlása az egyszerűbb esetekben. A névutós főnév helyesírása, a leggyakoribb névutók ismerete. A határozott és határozatlan névelő szerepének megkülönböztetése és helyes használatuk. A tanult hagyományos írásmódú személynevek biztos helyesírása, a lakóhely földrajzi neveinek helyes lejegyzése. A tulajdon-nevekből képzett egyszerűbb -i képzős melléknevek helyesírása. A határozott és a határozatlan számnév fölismerése, a számoknak betűvel való leírása és a keltezés írása. Az igemódok tudatos használata a különféle mondatfajtákban. Az ly-os szavak körének bővítése. A szóalakok helyesírásának gyakorlása szótagolással és/vagy szóelemzéssel. Az összetett szavak fölismerése és elválasztásuk.
|
|
Társadalmi ismeretek
A magyar nemzet nagy történelmi eseményei: Rákóczi kora és alakja, a XIX. és XX. század nagy államférfiai, művészei, tudósai, felfedezői, utazói. |
Történetek megismerése a magyarság múltjának nevezetes eseményeiről, kiemelkedő személyiségeiről, tetteiről, az emberek életmódjáról az egyes korokban. Tájékozódás a történelmi időben: évszázad, évezred. A régió, a lakóhely történelmi, irodalmi emlékeiről adatok gyűjtése, beszámoló a szerzett ismeretekről.
|
|
Tánc és dráma
Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatok – kombinált koncentrációs és memóriagyakorlatok. Fantáziajátékok. Egyszerűbb drámai konvenciók megismerése. A színházi formanyelv alapjai. Történetek földolgozása a dráma eszköztárával. Színházi, bábszínházi előadás megtekintése. |
Térkitöltő, térkihasználó gyakorlatok; játékos, mozgással és szöveggel összekapcsolt ritmikus gyakorlatok. Játék elképzelt és valóságos helyzetek megjelenítésével. Egész csoportos és kiscsoportos játék; állóképek. A szerkezet érzékelése (jelenet, felvonás), a kezdet és a vég fölismerése térbeli és időbeli struktúrákban; a színházi előadás formai elemei (díszlet, berendezés, jelmez, kellék, fény- és hanghatások). Csoportos improvizációs játékok, közös dramatizálás a tanult konvenciók alkalmazásával. Rögtönzések és a látott előadások alapszintű elemző megbeszélése
|
Két-három népdal, népmese elmondása; Kölcsey Ferenc Himnusz című versének két versszaka; Petőfi Sándor Nemzeti dal című verse. Nyolc-tíz szabadon választott költemény, öt-tíz prózai szöveg.
A továbbhaladás feltételei
Érthető, folyamatos beszéd a mindennapi kommunikációban. A tanult udvarias nyelvi fordulatok használata mindennapi beszédhelyzetekben. A mondanivaló értelmes megfogalmazása szóban. Előzetes fölkészülés után ismert témájú szöveg folyamatos, a tartalmat kifejező fölolvasása. 15-20 soros, az életkornak megfelelő tartalmú szöveg néma olvasása, a szövegértés bizonyítása a lényeg kiemelésével. Legnagyobb költőink, íróink nevének és a tőlük olvasott művek címének megjegyzése.
Rendezett, olvasható írás a margó, a betű- és szótávolság megtartásával. A mondat kezdése nagybetűvel, a mondatfajták megnevezése konkrét esetekben, záró írásjelük használata. A szavak szófajának, az egyalakú szótöveknek és a tanult toldalékoknak fölismerése, a toldalékos alakok megfelelő helyesírása. Az igealak felismerése, az ige és az igekötő kapcsolatának helyesírása. A tulajdonnevek tanult eseteinek nagybetűs kezdése. A többes szám fölismerése, a melléknév, a határozatlan számnév fokozott alakjának helyes írásmódja. Tanítói javítással vagy tanulói önellenőrzéssel feltárt hibák javítása segítséggel.
A könyvek önálló keresése a könyvtárban. A könyvek tartalomjegyzékének használata.
Részvétel a csoportos történetalkotásban, az improvizációkban és az elemző beszélgetésekben.
A negyedik évfolyamon kezdődő kisgyermekkori idegennyelv-oktatás alapvető célja lélektani és nyelvi: egyrészt kedvet ébreszteni a nyelvek tanulása iránt, sikerélményhez juttatni a diákokat, másrészt megalapozni a későbbi nyelvtanulást, főként a receptív készségek fejlesztésével. Ezekhez járul még a nyelvtanulási stratégiák kialakításának megalapozása.
Gyermekkorban a nyelvtanulás a természetes nyelvelsajátítás folyamataira épül. A gyerekek számukra érdekes, értelmes, önmagukban motiváló és kognitív szintjüknek megfelelő kihívást jelentő tevékenységekben vesznek részt. Ezek során a célnyelvet hallva, a szituációt, kontextust értve haladnak előre a nyelv elsajátításában. Ez a folyamat lassú, az idősebb korosztályra jellemző látványos nyelvi eredményt nem várhatunk. Egyik tipikus jellemzője a csendes szakasz, melynek során egyes diákok akár hónapokig nemigen szólalnak meg, de a játékos tevékenységekbe szívesen bekapcsolódnak.
Az idegen nyelvi órákon a gyerekek az ismeretlen nyelven hallottakat a világról kialakult ismereteik alapján értelmezik, ezért elengedhetetlen, hogy a tananyag általuk ismert tartalmakra épüljön. Ez egyrészt a konkrét helyzet kihasználásával, szemléltetéssel, másrészt már ismert tantárgyak anyagának integrálásával érhető el. Így válik az ismeretlen célnyelvi tanári beszéd érthetővé a diákok számára.
A kerettanterv az 1–4. évfolyamok anyanyelven megismert témaköreire, beszédszándékaira, fogalomköreire és tevékenységeire épül. A készségek közül a hallott szöveg értésének fejlesztése a legfontosabb, melynek fejlődését az órai utasítások és a cselekvésre épülő játékos feladatok teljesítéséből követhetjük nyomon. A beszéd az egyszavas válaszoktól (igen, nem, név, szín, szám stb.), a memorizált, elemezetlen nagyobb egységek használatáig terjed (köszönés, mondóka, körjáték, dal). Természetes része a gyerekek órai beszédének a magyar nyelvű kérdés és válasz, melyet visszajelzésként, megerősítésként használnak a tanár célnyelvhasználatával párhuzamosan.
A követelmények a természetes nyelvelsajátítás folyamatát tükrözve a szó és az egyszerű mondat szintjén mozognak. Az olvasás és írás bevezetésével célszerű várni, míg a gyerekekben felmerül erre az igény.
Fejlesztési követelmények
Tudatosodjon a tanulóban, hogy anyanyelvén kívül idegen nyelven is kifejezheti magát. Alakuljon ki a tanulóban pozitív hozzáállás a nyelvtanulás iránt. Fejlődjön együttműködési készsége, tudjon részt venni pár- és csoport-munkában. Ismerkedjen meg néhány alapvető nyelvtanulási stratégiával.
− Én és a családom: bemutatkozás, a család bemutatása.
− Az otthon: a szűkebb környezet: a lakás bemutatása; a lakószoba bemutatása; kedvenc állatok; kedvenc játékok.
− Étkezés: kedvelt és kevésbé kedvelt ételek, italok.
− Öltözködés: ruhadarabok télen és nyáron; testrészek.
− Iskola: az osztályterem tárgyai, az iskola helyiségei.
− Tágabb környezetünk: állatok a világ különböző tájain.
− Szabadidő, szórakozás: kedvenc időtöltés.
A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó nyelvenként kidolgozott kimeneti követelményeket a kerettanterv hat nyelvre, kétéves bontásban tartalmazza.
Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok:
− köszönet és arra reagálás.
Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:
Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok:
− dolgok, személyek megnevezése,
− információkérés, információadás,
− igenlő vagy nemleges válasz.
− Cselekvés, történés, létezés kifejezése
A továbbhaladás feltételei
− ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, rövid kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol;
− ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid kérdést.
− egy szóval, vagy hiányos, egyszerű mondatban válaszol az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésre,
− ismert dolgokat megnevez,
− néhány mondókát, verset, dalt reprodukál.
− felismeri a tanult szavak írott alakját,
− ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatot megért;
− ismert nyelvi elemekből álló egymondatos szövegben fontos információt megtalál.
– helyesen lemásol ismert szavakat.
Az idegennyelvi követelmények átlagosan 10%-kal két évfolyamonként csökkentésre kerültek, nyelvi melléklet pedig az egyes nyelvekből változatlanul mintául szolgálnak.
A matematikai nevelés célja az általános iskola kezdő szakaszán azon képességek fejlesztése, melyek segítségével a tanulók felkészülnek az önálló ismeretszerzésre. Ennek elérésére életkoruknak megfelelő, tapasztalaton nyugvó megismerési módszereket sajátítanak el. Tapasztalatgyűjtés keretében foglalkozunk:
− az alapvető matematikai képességek kialakításával,
− a gondolkodás fejlesztésével,
− a helyes tanulási szokások kiépítésével,
− az ismeretszerzés során alkalmazott önállóság mértékének fokozásával,
− a matematika tanulása iránti érdeklődés felkeltésével,
− a pozitív attitűd alapozásával,
− az életkornak megfelelő matematikai szaknyelv elsajátításával.
A matematika tanulásának alapja a tapasztalatszerzésből kiinduló induktív megismerés. Ennek keretében kerül sor a megfigyelés irányítására, a spontán megfigyelésből a tudatos, célirányos megfigyelésre való felkészülésre, az észrevételek megfogalmazására, rendezésére, értelmezésére és lejegyzésére, valamint a szerzett tapasztalatok más tanulási helyzetekben való alkalmazására.
A matematika tanulása az első négy évfolyamon alapozó jellegű. A nevelési – oktatási feladatok sorában a képességfejlesztésnek kiemelt szerepet szánunk.
Az ismeretnyújtás a képességek gazdag tárházának fejlesztése közben, a kisiskolás korosztály fejlődési ütemének figyelembe vételével történik.
A fejlesztés fontosabb területei:
− összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés képessége, megfigyelőképesség,
− emlékezet, (mozgásos, tárgyi, fogalmi)
− válogató, osztályozó és rendszerező képesség,
− adatok gyűjtése, rögzítése, rendezése,
− lényegkiemelő képesség,
− absztraháló és konkretizáló képesség,
− összefüggések felismerése, oksági és egyéb kapcsolatok feltárása,
− probléma felismerése, problémamegoldás tárgyi tevékenységgel és egyszerűbb esetekben gondolati úton,
− tevékenységekhez kötött alkotó gondolkodás,
− analógiák felismerése, követése,
− algoritmikus gondolkodás, algoritmusok követése,
− logikai gondolkodás elemi szinten,
− tapasztalatok kifejezése különféle módokon ( megmutatással, rajzzal, adatok rendezésével, példák, ellenpéldák gyűjtésével stb.), megfogalmazása saját szókinccsel, egyszerűbb esetekben matematikai szaknyelv, illetve jelrendszer alkalmazásával,
− a munkavégzéshez szükséges általánosabb képességek (pl. pontosság, rendszeresség, megbízhatóság, a részletszámítások és az eredmény ellenőrzése).
A kezdő szakasz feladata az alapvető matematikai ismeretek elsajátítása, a problémamentes továbbhaladás biztosítása a kötelező oktatás keretében. Az alapozás a matematika kiemelt témaköreiben az ismeretek koncentrikus és spirális bővülését segíti elő. Ezért kiemelten kezeljük azokat a tanítási tartalmakat, amelyekre a következő iskolaszakasz tananyaga épül:
− a természetes szám fogalmát gazdag tartalommal építjük ki tízezres számkörben,
− segítjük a biztonságos eligazodást a tízes számrendszerben,
− kidolgozzuk és fejlesztjük a biztonságos szám- és műveletfogalomra épülő számolási készségeket,
− formáljuk a sík- és térbeli tájékozódási képességét,
− alakzatok megismerésével, formai és mennyiségi tulajdonságok felismerésével, egyszerű transzformációkkal alakítjuk a geometriai szemléletet,
− tapasztalati függvények és sorozatok vizsgálatával, ábrázolásával segítjük a problémalátást, probléma megoldási képesség fejlődését,
− valószínűségi játékokkal, megfigyelésekkel, kísérletekkel a valószínűségi szemléletet alapozzuk meg,
− konkrét szituációkkal, példákkal alakítjuk a tanulók szemléletét a valóság és a matematikai modell kapcsolatáról.
Alapvető fontosságú, hogy nem mennyiségi, hanem minőségi fejlesztés történjen, tehát a tanulók tempójának megfelelően haladjunk, ne a többre, hanem az alaposabbra helyezzük a hangsúlyt.
A matematika tanítása kettős célrendszerre épül. Egyrészt a kognitív képességek fejlesztésére szolgál és lehetőséget teremt a gondolkodási módszerek alkalmazására. Másrészt a tanulási szokások kiépülését segíti, rendszerességre, tudatosságra, a megismerési módszerek önálló alkalmazására nevel. Az önellenőrzés képességének fejlesztésével további felfedezésre, kutatásra ösztönöz.
A matematikai képességek kiépítését és folyamatos fejlesztését az iskolai kezdő szakasz alapvető feladatának tekintjük. A fejlesztés eredményeként azt várjuk, hogy a 4. évfolyam befejezése után a tanulók a megismerési módszerekben gazdagodva, a matematika és a matematikatanulás iránt pozitív beállítódással, érdeklődéssel, a továbbhaladáshoz szükséges ismeretek birtokában folytathassák tanulmányaikat.
Fejlesztési követelmények
Az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása
A matematikai szemlélet fejlesztése
Az általános iskola első négy évfolyamán a matematikai fogalmak elsajátításának alapozása történik. Gyakorlati tevékenységre, konkrét tapasztalatszerzésre épül. A számfogalom és műveletfogalom építése, a számolási készség fejlesztése az alapműveletek körében az életkornak megfelelő mélységben, fokozatosan bővülő számkörben folyik.
A mennyiségek közötti kapcsolatok felfedezése, a változások, összefüggések megfigyelése tárgyi tevékenység során történik. A tapasztalatok megfogalmazásával a szóbeli kifejezőképességet fejleszthetjük.
A tér- és síkgeometriai szemléletet a gyermekek konkrét tárgyi tevékenységével, a valóságot bemutató, a legkülönbözőbb technikákkal nyert anyagok, modellek segítségével alakítjuk (pl. fotók, videó, számítógép).
A matematikai logika legegyszerűbb elemeinek (pl. „vagy, „és”, „nem”) használatával fejlesztjük az összefüggések belátásának és pontos megfogalmazásnak képességét.
A matematika életkornak megfelelő elemi fogalmait (pl. több, kevesebb, mértékegységek) a mindennapi életben való előfordulásnak megfelelően használjuk. Folyamatosan fejlesztjük a modellalkotás képességét, a lényeges és lényegtelennek tűnő dolgok szétválasztását. Egyszerű esetekben vizsgáljuk a „modell jóságát”.
Felhívjuk a figyelmet a hétköznapi és a matematikai nyelv különbségeire.
A sokoldalú gondolkodásmód fejlesztése érdekében konkrét tevékenységgel, kísérletezéssel példákat gyűjtünk a biztos, véletlen, lehetséges esetekre.
Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban
A problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére a matematikai összefüggések szöveges megfogalmazását, modellezését (kirakás, eljátszás) alkalmazzuk.
A matematikai szövegértő képesség alapozása és folyamatos fejlesztése összetett feladat. A beszédértésre épül és az értő olvasás színvonalának megfelelően fejlődik. A szövegösszefüggések értelmezése, az adatok kiválasztása a szövegből, az adatok közötti kapcsolatok felfedezése tevékenység, ábrázolás keretében történik, majd fokozatosan térünk át a számokkal, műveletekkel való kifejezésére. A megoldásban a próbálgatásnak, következtetésnek, logikus gondolkodásnak elsődleges szerepet tulajdonítunk. Csak ezután következhet az algebrai úton történő megoldás alkalmazása. A mérés témakörének tanításakor kiemelt szerepet tulajdonítunk a konkrét mérési tevékenységben való jártasságnak.
Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása
Az ismeretszerzésben az életkornak megfelelő induktív eljárások alkalmazása, a konkrétból való kiindulás, a sokféle tevékenységből származó tapasztalat összegyűjtése vezet el az általánosabb összefüggések megfogalmazásáig, elvontabb ismeretek rögzítéséig. Az általánosítás az iskolázási szakasz befejezéséhez közeledve, bőséges tapasztalati alapozás után következhet.
A gondolkodás fejlesztése a gondolkodási műveletek következetes alkalmazásán keresztül történik. Ilyenek: az egyszerű állítások igaz vagy hamis voltának eldöntése, a megadott vagy választott szempont szerinti csoportosítás, osztályozás, néhány elem sorbarendezése, bizonyos feltételeknek eleget tevő elemek kiválasztása, adatok gyűjtése, lejegyzése, grafikonok készítése, értelmezése, szabályszerűségek észrevétele.
A matematikai problémák megoldását konkrét tevékenységen való értelmezéssel és ugyancsak a konkrét tárgyi tevékenységben való megoldáskereséssel, a matematikai modellalkotás aprólékos kidolgozásával, esetenként egy-egy feladat apró lépésekre bontásával, elemi algoritmusok alkalmazásával segítjük.
A helyes tanulási szokások fejlesztése
A matematikai tevékenységek megszerettetése, a matematikai szemlélet formálása a kezdő szakasz alapvető feladata. A helyes tanulási módok kialakítása a gondolkodási képességek fejlődését eredményezi, mely a tanulás más területén is hasznosítható. A kognitív képességek együttes fejlesztéséhez a matematika a következő területeken járulhat hozzá: az anyanyelv és a szaknyelv adott szinten elvárható, megfelelő pontosságú használata, a megértett és megtanult fogalmak, eljárások eszközként való használata, megoldási tervek készítése, kellő pontosságú becslések, számítások a mérések előtt, feladatmegoldások helyességének ellenőrzése, indoklások, érvelések, kérdésfeltevések, kételkedések, igazolás keresése, a megértés igénye, tapasztalatok gyűjtése a matematika érdekességeiről, tankönyvek, feladatlapok önálló használata.
A matematika tanulásának szokásrendjébe tartozik a pontos munkavégzés, a fegyelmezett számjegy- és jelírás, a rendezett írásbeli munka és értelmes, rendezett szóbeli megfogalmazás.
Fejlesztési feladatok,
tevékenységek |
Tananyag és a gondolkodási módszerek
alapozása |
A továbbhaladás feltételei |
|
Számfogalom a húszas számkörben |
|
A megfigyelőképesség fejlesztése konkrét tevékenység útján.
A szám- és műveletfogalom tapasztalati úton való alakítása a
20-as számkörben.
A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismerése. |
Természetes számok 0–20-ig
A számfogalom építésének előkészítése: tárgyak, személyek, dolgok összehasonlítása, válogatása, rendezése, csoportosítása, halmazok képzése közös tulajdonságok alapján. Tárgyak hosszúságának, szélességének, tömegének, edények űrtartalmának összehasonlítása, összemérése.
Tárgyak meg- és leszámlálása egyesével, kettesével, számnevek sorolása növekvő és csökkenő sorrendben. |
Tárgyak, személyek, dolgok érzékelhető tulajdonságainak felismerése, válogatás közös és eltérő tulajdonság alapján.
Számfogalom a 20-as számkörben; biztos számlálás, mérés. |
|
Számok tulajdonságai:
a számok jele; összeg- és különbségalakjaik
a számok bontott alakja
számjegyek száma
páros, páratlan számok. |
Számok írása, olvasása.
A számok kéttagú összeg- és különbségalakjainak felsorolása.
Páros és páratlan számok felisme-
rése. |
|
A számok összeg és különbség alakjainak előállítása kirakással, rajzzal, leolvasása kirakásról, rajzról. |
|
|
Számok kapcsolatai:
nagyságrend
számszomszéd
Viszonyítások, rendezések, számok helyének megkeresése számegyenesen. |
A számok szomszédainak ismerete.
Növekvő és csökkenő számsorozatok képzése adott szabály alapján. |
|
Műveletek értelmezése, műveletvégzés |
|
A számok közötti összefüggések felismerése; a műveletek értelmezése tárgyi tevékenységgel és az ezt felidéző szöveg alapján. |
A hozzáadás/összeadás és elvétel/kivonás értelmezése, tevékenységgel, rajzzal és szöveges feladattal.
Az összeadás tagjainak felcserélhetősége.
Háromtagú összeadások
Két halmaz egyesítése: hozzátevéssel konkrét esetekben.
Egy halmaz felbontása: elvétellel konkrét esetekben. |
Hozzátevés, elvétel tevékenységgel, megfogalmazása szóban.
Valamennyi kéttagú összeg és különbség ismerete húszas számkörben. |
Szóbeli számolási eljárások készségszintű alkalmazása a 20-as számkörben. |
Számok bontása két szám összegére, pótlás. |
|
|
Képről művelet megfogalmazása, művelet megjelenítése képpel, kirakással.
Összefüggések a számok körében.
Állítások igazságtartalmának megítélése. Több megoldás keresése. |
Gyakorlottság az összeadás, kivonás, bontás, pótlás alkalmazásában kirakás segítségével, lejegyezés számokkal.
Egyszerű összefüggések megfogalmazása szóban és lejegyzése írásban. |
|
Összefüggések szöveges feladatokban |
|
Lényegkiemelő és problémamegoldó képesség formálása matematikai problémák ábrázolásával, szöveges megfogalmazásával. |
Tevékenységről, képről szöveges feladat alkotása.
Szöveges feladat megjelenítése tárgyi tevékenységgel, rajzzal.
Szövegről számfeladat alkotása.
Számfeladatról szöveg alkotása.
Műveletek értelmezése szöveg alapján.
Matematikai szöveg alkotása adott számfeladatokhoz. |
Egyszerű szöveges feladat értelmezése tevékenységgel; modell választása.
Szövegösszefüggés lejegyzése számokkal, művelettel. |
Fejlesztési feladatok,
tevékenységek |
Tananyag és a gondolkodási módszerek
alapozása |
A továbbhaladás feltételei |
Összefüggéseket felismerő és rendező képesség fejlesztése a változások, periodikusság, ritmus, növekedés, csökkenés megfigyelésével.
A változások felismerése, értelmezése tárgyi tevékenységek alapján, kifejezése számokkal.
Számok, mennyiségek közötti elemi kapcsolatok megjelenítése, összefüggések megfogalmazása. |
Tárgysorozatok képzése; ismétlődések, tulajdonságok megfigyelése. Sorozatok folytatása megadott, választott, felismert szabály alapján.
Számsorozat-képzés növekvő, csökkenő sorrendben.
A változások megfigyelése, felismert szabályok követése, ismétlődések, ritmus értelmezése mozgással, hanggal, szóval, számmal. |
Egyszerű sorozat képzése kirakással, rajzzal.
Növekvő és csökkenő számsorozatok felismerése, képzése adott szabály alapján. |
Több szabály keresése
megadott elemű sorozatokhoz. |
Kapcsolatban levő elemek (tárgyak, sze-mélyek, hangok, szavak, számok) össze-keresése, párosítása egyszerű esetekben.
Számok, mennyiségek közötti kapcsolatok jelölése nyíllal.
Számok táblázatba rendezése.
Grafikonok, szabályjátékok (gépjátékok).
Egyszerűbb összefüggések, szabályszerűségek felismerése. |
Összetartozó elempárok keresése egyszerű esetekben. |
Fejlesztési feladatok,
tevékenységek |
Tananyag és a gondolkodási módszerek
alapozása |
A továbbhaladás feltételei |
Testek, síkidomok |
A tér- és síkbeli tájékozódó képesség alapozása érzékszervi megfigyelések segítségével; kifejezése megmutatással, szóban; ilyen tartalmú közlések megértése, követése.
Testek, alakzatok érzékelhető tulajdonságainak felismerése, azonosságok és különbözőségek kifejezése megmutatással, válogatással, sorbarendezéssel, szavakkal.
|
Testek építése szabadon, majd modell alapján.
Síkidomok előállítása tevékenységgel.
Sík- és térbeli alakzatok szétválogatása tulajdonságok
alapján.
Játékos tapasztalatszerzés síktükörrel. |
Térbeli és síkbeli alakzatok azonosítása és megkülönböztetése néhány megfigyelt geometriai tulajdonság alapján.
|
Tájékozódás, helymeghatározás; irányok, irányváltoztatások. |
Helymeghatározás a tanult kifejezések alkalmazásával
(pl. alatt, fölött, mellett). |
Geometriai tulajdonságok felismerése, összehasonlítások. |
|
Mérés |
A becslés és mérés képességének fejlesztése gyakorlati tapasztalatszerzés alapján. Az összehasonlító,
Megkülönböztető képesség alakítása mennyiségek tevékenységgel történő rendezése útján. |
Összehasonlítások, összemérések a gyakorlatban (pl. magasabb, rövidebb).
Mérési eljárások: kirakás, egyensúlyozás.
Mérőeszközök.
Mérés alkalmilag választott egységekkel.
Különböző mennyiségek mérése azonos mértékegységgel.
Azonos mennyiségek mérése különböző mértékegységekkel. |
Összehasonlítás, mérés gyakorlati tevékenységgel, az eredmény megfogalmazása a tanult kifejezésekkel. |
|
Mértékegységek: méter, kilogramm, liter. |
A m, kg, l egységek használata szám és egyszerű szöveges feladatokban. |
|
Az idő: hét, nap, óra. |
A hét, nap, óra időtartamok helyes alkalmazása. |
|
Kapcsolatok felismerése mennyiségek, mértékegységek és mérőszámok között.
Mérési tapasztalatok megfogalmazása. |
|
Valószínűség, statisztika
|
Fejlesztési feladatok,
tevékenységek |
Tananyag és a gondolkodási módszerek
alapozása |
A továbbhaladás feltételei |
|
A matematikai tevékenységek iránti érdeklődés felkeltése matematikai játékok segítségével. A megfigyelő és rendszerező képesség fejlesztése valószínűségi játékokkal.
|
Események, ismétlődések játékos tevékenység során.
,,Biztos’’, ,,lehetséges, de nem biztos’’, ,,lehetetlen’’ érzékelése találgatással, próbálgatással.
Adatok gyűjtése, ábrázolás oszlopdiagram építésével (tárgyi tevékenység formájában).
|
|
|
Fejlesztési feladatok,
tevékenységek |
Tananyag és a gondolkodási módszerek
alapozása |
A továbbhaladás feltételei |
|
Számfogalom a százas számkörben |
|
Tulajdonságok felismerése, elemek szétválogatása adott szempont szerint.
Analógiás gondolkodás.
A megfigyelések kifejezése rajzban, szóban, írásban. |
Elemek szétválogatása saját és megadott szempont szerint.
A természetes szám fogalma a százas számkörben.
A szám, mint halmazok tulajdonsága. |
|
|
Összefüggések felismerése. Viszonyítási képesség fejlesztése. Eligazodás a tízes számrendszerben.
Absztrakció a számfogalom kiépítéséhez. |
Halmazok összehasonlítása: számlálás. Megállapítások: mennyivel több, mennyivel kevesebb elemet tartalmaz, hányszor annyit.
Számolás tárgyi tevékenységgel kettesével, hármasával, négyesével, ötösével, tízesével.
Darabszám, mérőszám, sorszám. |
Halmazok összehasonlítása, meg- és leszámlálás.
Viszonyítások: nagyobb, több, hányszor akkora megfogalmazása.
Darabszám, mérőszám helyes használata.
Biztos számfogalom 100-ig. |
|
Algoritmusok követése az egyesekkel és tízesekkel végzett műveletek körében
Kreativitás.
Önállóság. |
Számok írása, olvasása 100-ig.
Számok bontása tízesek és egyesek összegére.
Számok nagysága, számszomszédok. Számok helye a számegyenesen. |
A számok írása, olvasása.
Az egyes, tízes fogalmának ismerete.
Tájékozottság a tízes számrendszerben. |
|
|
Számok közelítő helye a többféle beosztású számegyenesen. Számok tulajdonságai: páros, páratlan.
Oszthatóság megfigyelése pl. 3-mal, 5-tel, 10-zel. |
Számok helye a számegyenesen, nagyság szerinti sorrendje. |
|
|
Számok kapcsolatai, számok nagyságának vizsgálata. |
A számok néhány tulajdonságának ismerete: adott szám jellemzése a megismert tulajdonságokkal.
A számok közötti kapcsolatok felismerése. |
|
Műveletek értelmezése, műveletvégzés |
|
A tevékenység megfogalmazása.
Az összeadás és a szorzás kapcsolatának megértése. Értelmezés rajzról, jelekről.
Összefüggések felismerése.
Emlékezetfejlesztés.
Analógiás gondolkodás.
Szóbeli számolási képesség fejlesztése.
Kételkedés, ellenőrzés, igazolás megmutatással.
Indoklások megfogalmazása.
Szóbeli beszámolás a megfigyelésekről.
Megfigyelések a szorzó- és bennfoglaló tábla esetei körében. |
Műveletfogalom építése tevékenységgel: kirakások, darabszám, mérőszám megállapítása.
Összeadás, kivonás értelmezésének kiterjesztése a százas számkörre.
Szorzás bevezetése az egyenlő tagok összeadásával, számlálás kettesével, ötösével, tízesével.
Szorzás, osztás, bennfoglalás értelmezése a százas számkörben.
Részekre osztás, bennfoglalás kirakással, jelölés bevezetése (részekre osztás 15/5, bennfoglalás 15:3).
Maradékos osztás kirakással, maradék jelölése. |
Alapműveletek (összeadás, kivonás, szorzás, részekre osztás, bennfoglalás, maradékos osztás) értelmezése kirakással. Műveletek megoldása szóban.
A kisegyszeregy biztonságos ismerete.
A számok közötti kapcsolatok műveletekkel történő megjelenítése. |
|
Algoritmusok segítségével történő számolás. |
Műveleti tulajdonságok. Összeadás: a tagok felcserélhetősége, csoportosíthatósága, összefüggés a tagok növelése, csökkenése és az eredmény változása között. Szorzás: a tényezők felcserélhetősége. |
Tagok felcserélhetőségének ismerete.
Fordított műveletek alkalmazása. |
|
|
Műveletek sorrendje.
A tényezők felcserélhetőségének értelmezése, leolvasása tárgyi tevékenységről.
Az összeadás, kivonás kapcsolatai: pótlás, hiányos kivonás, összeg, különbség elvétele, a zárójel használatának bevezetése.
Szorzás és osztás kapcsolata.
Összeg és különbség szorzása, zárójel használata.
Háromtagú összegek kiszámítása. |
A műveletek közötti kapcsolatok felismerése.
A kapcsolatok kifejezése szóban. |
|
Összefüggések, kapcsolatok |
|
Megfigyelés.
Önállóság a mennyiségek közötti kapcsolatok felismerésében.
Tevékenységek kifejezése szóban.
Igaz, hamis allítások megfogal-mazása, az igazság megítélése. |
Számok, mennyiségek jellemzése állításokkal.
Nyitott mondat kiegészítése, igazsághalmazának keresése.
Nyitott mondatok egy-két változóval. |
Állítások megfogalmazása tevékenységről, rajzról.
Állítások igazságának megítélése.
Nyitott mondat kiegészítése igazzá tevése.
Nyitott mondat készítése ábráról. |
|
Problémamegoldó képesség, kreativitás.
Egyszerű szöveges feladatok ábrázolása, megoldása.
A szöveges feladatok megoldási lépéseinek kialakítása és alkalma-
zása. |
Összefüggések, kapcsolatok megállapítása rajzról, lejegyzés számokkal. Alaphalmaz, részhalmaz, kiegészítő halmaz szerepe a nyitott mondat megoldásában. Nyitott mondatokat igazzá, hamissá tevő elemek keresése próbálgatással.
Nyitott mondat felírása ábra alapján.
Egyenes és fordított szövegezésű feladatok megoldása.
Képről szöveges feladat megfogalmazása.
Nyitott mondatról, műveletről szöveg készítése.
A szöveges feladatok megjelenítése, értelmezése, leírása, számokkal. Becslés, megoldás, válaszadás szóban és írásban.
A megoldás lépéseinek visszaidézése.
|
Szöveges feladatok értelmezése, megoldása:
– lejegyzés (ábrázolás),
– műveltek kijelölése,
– számolás,
– ellenőrzés ,
– válasz megfogalmazása. |
|
Fejlesztési feladatok,
tevékenységek |
Tananyag és a gondolkodási módszerek
alapozása |
A továbbhaladás feltételei |
|
Összefüggések, szabályosságok felismerése.
Szabályok megfogalmazása a sorozat elemei közti különbségek megállapításával.
Periodikusság megfigyelése.
A valóság és a matematika kölcsönös kapcsolatának bejárása.
Kreatív gondolkodás.
Többféle szabály keresése adott elemű sorozatokhoz. |
Tárgy-, rajz- és jelsorozatok kiegészítése, folytatása adott vagy felismert összefüggés szerint.
Sorozatok készítése önállóan választott szempont alapján.
Egyenletesen növekvő vagy csökkenő sorozatok.
Szabályok felismertetése, követése. A kapcsolatok szavakkal való kifejezése. Sorozat elemeinek megfigyelése, megállapítások (növekedés, csökkenés, periodikusság).
Sorozat szabályának megfogalmazása szóban.
Egyszerű tapasztalati függvények.
Összefüggések keresése az adatok között. Számpárok, számhármasok közötti kapcsolatok megállapítása, táblázatba rendezése, összefüggések megfigyelése, lejegyzése.
|
Adott szabályú sorozat folytatása.
Sorozatok képzése.
|
|
Fejlesztési feladatok,
tevékenységek |
Tananyag és a gondolkodási módszerek
alapozása |
A továbbhaladás feltételei |
|
|
Testek, síkidomok, tükrözés |
|
|
Megfigyelés.
Tulajdonságok felismerése.
Összehasonlítás.
Formafelismerés, azonosítás megkülönböztetés.
Alkotóképesség. |
Testek válogatása, osztályozása megadott szempont szerint. |
|
|
Építések kockákból, téglatestekből; geometriai tulajdonságok érzékelése az alkotások során.
Testek másolása modellről. Építés különféle helyzetben, tükörkép építése egyszerű esetekben. |
Testek létrehozása másolással megadott egyszerű feltétel szerint.
Élek, csúcsok, lapok felismerése, számbavétele a kocka és a téglatest esetében. |
|
Tudatos eszközhasználat.
Pontosság.
Sík- és térbeli tájékozódás. |
Síkidomok másolása, előállítása egy-két feltétel szerint: kirakás, befedés, másolás átlátszó papírral. Vonalzó, sablon használata. |
Síkidomok létrehozása másolással, megadott egyszerű feltétel szerint.
Csoportosítás, válogatás tulajdonságok szerint. |
|
Tulajdonságok megnevezése. A megfigyelések megfogalmazása, kifejezése válogatással. |
Tapasztalatgyűjtés egyszerű alakzatokról, a megfigyelések megfogalmazása.
Téglalap, négyzet, kocka, téglatest előállítása.
Kerület mérése tevékenységgel.
Sokszögek néhány tulajdonsága.
Egyszerű tükrözés megfigyelése, tükörkép előállítása hajtogatással. |
|
|
Mérhető tulajdonságok, mérés |
|
Megfelelő pontosság elérése, a pontatlanság kifejezése.
Helyes eszközhasználat.
Összefüggések felismerésének képessége.
|
Hosszúság, tömeg, űrtartalom, idő mérése.
Alkalmilag választott és szabványegységekkel (m, dm, cm, kg, dkg, l, dl, óra, perc, nap, hét, hónap, év).
Gyakorlati mérések az egység többszöröseivel. |
Gyakorlati mérések a tanult egységekkel.
A tanult szabványmértékegységek ismerete; használata.
|
Valószínűség, statisztika
|
Fejlesztési feladatok,
tevékenységek |
Tananyag és a gondolkodási módszerek
alapozása |
A továbbhaladás feltételei |
|
A valószínűségi szemlélet alapozása.
A szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.
Ábrázolási képesség.
Szokások kialakítása az adatok lejegyzésére.
Kombinatorikus képességek fejlesztése, tapasztalatok megfogalmazása, összegzés.
|
Adatok gyűjtése (megfigyelt történésekről, mért vagy számlált adatok).
Adatok ábrázolása táblázat, grafikon, oszlopdiagram segítségével, megállapítások leolvasása.
A ,,biztos, nem biztos, valószínű, lehetséges” fogalmak alapozása játékkal, tevékenységgel, példák gyűjtése.
Az elképzelés és a valóság össze-vetése. |
|
|
Fejlesztési feladatok,
tevékenységek |
Tananyag és a gondolkodási módszerek
alapozása |
A továbbhaladás feltételei |
|
Számfogalom 1000-es számkörben |
|
Számfogalom bővítése.
Elemek szétválogatása, osztályozása, rendezése.
A „mindegyik”, „van olyan”, „egyik sem”, „nem mind” kifejezések használata konkrét tevékenységek kíséretében.
A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak továbbépítése. |
Számok helye, közelítő helye a számegyenesen, nagysága, számszomszédai.
Számok tulajdonságai, nagyság-rendje, oszthatóság. Számok képzése, számjegyek helyi és alaki értéke.
Római számok leolvasása, írása I, V, X, C, D jelekkel
Számok kapcsolatai: osztója, többszöröse;
Számok összeg-, különbség-, szorzat, hányados- és összetett alakjai.
A negatív számok és a törtszámok fogalmának előkészítése tárgyi tevékenységgel. |
Halmazok tulajdonságainak felismerése, részhalmaz jellemzése.
Biztos számfogalom 1000-es számkörben.
Számok írása, olvasása 1000-ig.
Számok nagyságrendjének és helyiértékének biztos ismerete.
Számok képzése, helyiérték szerinti bontása. |
|
Műveletek értelmezése, műveletvégzés |
|
A műveleti eljárások kiterjesztése az írásbeli műveletek körére.
Becslés értelmezése és gyakorlati alkalmazása.
Az elsajátított számolási készségek analógiájára szóbeli műveletek a magasabb számkörökben.
A rugalmas gondolkodás fejlesztése többféle megoldás keresésével. |
Műveletek értelmezése tevékenységgel, rajzzal, elvontabb ábrákkal.
Összeg, különbség, szorzat, hányados becslése, a „közelítő érték” fogalmá-nak bevezetése, számok körében. |
Műveletek leolvasása ábráról, megjelenítése tevékenységgel. |
|
Műveleti tulajdonságok: tagok, tényezők felcserélhetősége, csoportosíthatósága, összeg, különbség, szorzat, hányados változásai.
Műveleti sorrend.
Műveletek közötti kapcsolatok: összeadás és kivonás, szorzás és osztás, összeg, különbség szorzása.
Számolási eljárások: szóban: össze-adás, kivonás, szorzás osztás tízzel, százzal; összeadás és kivonás írásbeli művelettel, írásbeli szorzás egyjegyűvel.
Összefüggések felismerése, kapcsolatok leolvasása ábráról, rendezések, becslések. |
Az alapműveletek eljárásainak alkalmazása szóban és írásban. |
|
Összefüggések, kapcsolatok |
|
A logikai gondolkodás fejlesztése az igaz és hamis állítások megítélésével.
Megoldási algoritmusok megismerése, alkotása, alkalmazása.
A kreativitás fejlesztése többféle megoldás keresésével.
Szövegek megjelenítése tevékenységgel, ábrázolással. A becslés képességének fejlesztése.
Matematikai szövegértő és szóbeli kifejező képesség fejlesztése. |
Állítások igazságának eldöntése.
Nyitott mondat igazsághalmazának megkeresése próbálgatással, véges alaphalmazokon.
Nyitott mondatok lejegyzése, megoldása. |
Egyszerű nyitott mondat kiegészítése igazzá, hamissá.
Nyitott mondat igazsághalmazának megkeresése kis véges alaphalmazon behelyettesítéssel. |
|
Szöveges feladatok értelmezése, megoldása modell segítségével.
Szöveges feladatról nyitott mondat készítése, többféle megoldási mód keresése.
Matematikai modell (sorozatok, táblázatok, rajzok, grafikonok) használata a szöveges feladatok megoldásához. |
Szöveges feladatok értelmezése, adatainak lejegyzése, megoldási terv készítése.
Szöveges feladat megoldása közvetlenül az értelmezésre szolgáló tevékenységgel, ábrákkal és matematikai modellel.
A számítások helyességének ellenőrzése és az eredmény értelmezése. |
|
Fejlesztési feladatok,
tevékenységek |
Tananyag és a gondolkodási módszerek
alapozása |
A továbbhaladás feltételei |
|
A döntési képesség formálása. Néhány elemével elkezdett sorozathoz többféle szabály alkotása. A kapcsolatokat kifejező tevékenységek, ábrák megismerése. A becslő, felismerő és alkotóképesség fejlesztése problémafelvetésekkel. |
Adott szabályú sorozat folytatása. Sorozat szabályának felismerése, megfogalmazása. Tapasztalati adatok táblázatba való lejegyzése, rendezése.
Grafikonok.
Hozzárendelések, megkezdett párosítások folytatása. |
Egyszerű sorozatok szabályának megállapítása.
Egyszerű sorozat folytatása.
Kapcsolatok keresése táblázatok adatai között. |
|
Fejlesztési feladatok,
tevékenységek |
Tananyag és a gondolkodási módszerek
alapozása |
A továbbhaladás feltételei |
|
Testek, síkidomok, egyszerű transzformációk |
|
Kreatív gondolkodás fejlesztése.
Térlátás fejlesztése az alakzatok különféle előállításával.
Megfigyelés, tulajdonságok számbavétele.
|
Testek építése szabadon és adott feltételek szerint. Testek másolása modellről.
Testek szétválogatása egy és két tulajdonság szerint. |
Testek építése modellről. |
|
Síkidomok előállítása szabadon, másolással és egy-két feltétel megkötésével.
(Kirakás, papírhajtogatás, nyírás, vonalzó és körző használata.)
Tengelyesen tükrös alakzatok előállítása tevékenységgel
Tájékozódás vonalon, síkban, térben. |
Síkidomok előállítása tevékenységgel. |
|
A téglalap és négyzet tulajdonságai: oldalak, csúcsok, száma. A tulajdonságok összehasonlítása.
Nagyítás, kicsinyítés, tükrözések, eltolás egyszerű esetekben. |
Téglalap, négyzet tanult tulajdonságainak felsorolása modell segítségével.
|
|
Mérhető tulajdonságok, mérés |
|
Tapasztalatgyűjtés.
Mennyiségi jellemzők felismerése, a különbségek észrevétele.
A terület, térfogat, szög fogalmának alapozása konkrét tevékenységgel, tapasztalatgyűjtéssel.
A pontosság mértékének kifejezése gyakorlati mérésekben.
A matematika és a valóság kapcsolatának építése. |
Mérések alkalmi egységekkel a már megismert mennyiségek körében.
Kerületmérés körülkerítéssel, területmérés lefedéssel.
Térfogat mérése alkalmi egységekkel. Mérés szabvány egységekkel: m, dm, cm, mm, l., dl, cl, ml, g, dkg, kg, km, hl, t. Az idő mérése (óra, perc, másodperc).
Egység, mennyiség és mérőszám kapcsolata.
Mérés az egységek többszöröseivel. |
Mérés alkalmi és szabvány egységekkel.
A gyakorlatban végrehajtott mérések alapján a mértékegység és mérőszám kapcsolatának megállapítása. |
|
|
Érzékszervi megfigyelés alapján összehasonlítások végzése. Át- és beváltások gyakorlati mérések esetében.
A mértékegységek használata és átváltása szöveges és számfeladatokban.
|
Át- és beváltások a tanult mértékegységekkel gyakorlati mérésekhez kapcsolódva.
A tanult szabvány mértékegységek gyakorlati alkalmazása. |
Valószínűség, statisztika
|
Fejlesztési feladatok,
tevékenységek |
Tananyag és a gondolkodási módszerek
alapozása |
A továbbhaladás feltételei |
|
A matematika és a valóság kapcsolatának folyamatos figyelemmel kísérése.
Kifejezőképesség fejlesztése a sejtések megfogalmazásával.
Logikus gondolkodás fejlesztése. |
Adatok megfigyelése, gyűjtése, rögzítése, rendezése, ábrázolása, elemzése.
Két adat számtani közepének értelmezése.
A lehetséges és lehetetlen tapasztalati úton való értelmezése.
A biztos és véletlen megkülönböztetése.
Próbálgatások tárgyi tevékenységek kíséretében, sejtések, indoklások megfogalmazása. |
A biztos és a véletlen megkülönbözetése konkrét tapasztalatszerzés útján |
Fejlesztési feladatok,
tevékenységek |
Tananyag és a gondolkodási módszerek
alapozása |
A továbbhaladás feltételei |
Számfogalom 10 000-es számkörben |
A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak továbbépítése.
Matematikai ismeretek bővítése:
– számfogalom bővítése 10 000-ig,
– kapcsolatok keresése változó
– mennyiségek között. |
Számok írása, olvasása 10 000-ig. Római számírás.
Számok bontása, képzése a számjegyek alaki-, helyi-, valódi értékének értelmezése. |
Biztos számfogalom tízezres számkörben.
Számok helyiérték szerinti írása, olvasása.
Számok képzése, bontása. |
A számok nagysága, számok közelítő-értéke. Kerekített értékek a halmazok, mennyiségek közvetítésével, számegyenes használatával, a számrendszeres alak tudatos értelmezésével. |
Számok nagyságának és a számjegyek különféle értékének biztos ismerete. |
A számok tulajdonságai, kapcsolatai, szomszédai, összeg-, különbség-, szorzat-, hányados és összetett alakjai.
Törtszámok előállítása tárgyi tevékenységgel; értelmezése különféle mennyiségek mérőszámaként.
A negatív szám fogalmának tapasztalati úton való előkészítése. |
A tízes, százas, ezres számszomszédok meghatározása. |
Műveletek értelmezése, műveletvégzés |
Biztonság a szóbeli műveletek végzésében kerek számok körében.
A műveletfogalom kiterjesztése az írásbeli műveletek körére.
A becslés és kerekítés önálló alkalmazása
Szóbeli műveletvégzés a tanult számolási eljárásokkal.
Írásbeli műveletek alkalmazás szintű felhasználása.
|
A műveletek értelmezése tevékeny-séggel, ábrával és szöveggel. Becslés, közelítő érték keresése. |
Szóbeli és írásbeli műveletek értelmezése és megoldása.
A becslés, ellenőrzés eszközként való alkalmazása. |
Műveleti tulajdonságok kiterjesztése a tízezres számkörre. A műveletek közötti kapcsolat tudatosítása.
Összeadás, kivonás, szorzás, osztás fejben kerek számok esetében. Szorzás, osztás, tízzel, százzal, ezerrel.
Írásbeli összeadás, kivonás négyjegyű számokkal.
Írásbeli szorzás kétjegyűvel, osztás egyjegyűvel. A zárójel használata, műveleti sorrend. |
A helyes műveleti sorrend ismerete és alkalmazása a négy alapművelet körében. |
|
Összefüggések, kapcsolatok |
|
A problémamegoldó gon-dolkodásban való gyakorlottság és eredményesség fokozása:
– önállóság növelése a feladatok szövegének értelmezésében,
– megoldási algoritmusok kialakítása és alkalmazása,
– szöveges feladathoz többféle megoldás keresése.
Tanulási szokások tovább-fejlesztése:
– kerekített értékekkel végzett becslés,
– az ellenőrzés többféle módjának ismerete,
– megoldási terv készítése feladatokhoz, írásbeli válaszadás szöveges feladathoz. |
A nyitott mondatok igazsághalmazának megkeresése véges alaphalmazon; egyszerű esetekben következtetéssel.
A tervszerű próbálgatás (közelítő módszer) alkalmazása a megoldás keresésére.
Egyszerű állítások tagadása, nyitott mondat kiegészítése |
Szöveges feladathoz tartozó számfeladat alkotása, és ezzel a szöveges feladat megoldása.
Adott halmaz elemeinek szétválogatása adott szempont szerint.
Nyitott mondat igazsághalmazának megkeresése véges alaphalmazon. |
Szöveges feladatok értelmezése, az adatok ábrázolása, modell készítése. Többféle megoldási mód keresése.
Alaphalmaz, részhalmaz és kiegészítő halmaz kapcsolatának értelmezése.
Szöveges feladatok tevékenységhez, rajzhoz kapcsolódva.
Szöveges feladatok megoldása:
Értelmezés, adatok kigyűjtése, rendszerezése,
modell készítés (keresés, választás)
összefüggések elemzése, a probléma megoldása,
válasz megfogalmazása, az eredmény összevetése a valósággal. |
Szöveges feladatok megoldása.
A megoldási algoritmusainak alkalmazása. |
|
Fejlesztési feladatok,
tevékenységek |
Tananyag és a gondolkodási módszerek
alapozása |
A továbbhaladás feltételei |
|
A gondolkodási műveletek körének bővítése (pl. osztályozás, szabályfelismerés, grafikonkészítés, elemi algoritmus alkalmazása).
Lényegkiemelő és általánosító képesség fejlesztése, következmények meglátására való képesség fejlesztése.
Összefüggések észrevétele és megfogalmazása.
Az általánosításra való törekvés.
A kifejezőképesség alakítása: világos, rövid fogalmazás
Absztrakciós képesség alapozása. |
Megkezdett sorozatok folytatása adott szabály szerint.
Összefüggések keresése az egyszerű sorozatok elemei között.
Sorozatok képzési szabályának megállapítása.
Többféle folytatás lehetősége.
Adatok sorozatba rendezése, a folytatásra vonatkozó sejtések megfogalmazása.
Hozzárendelések.
Grafikonok készítése, olvasása. |
Sorozat szabályának felismerése, sorozat folytatása.
A szabály megfogalmazása egyszerű formában.
Összetartozó elemek táblázatba rendezése.
Összefüggés felismerése a táblázat elemei között. |
|
Fejlesztési feladatok,
tevékenységek |
Tananyag és a gondolkodási módszerek
alapozása |
A továbbhaladás feltételei |
|
Testek, síkidomok, transzformációk |
|
Konstrukciós képesség alakítása.
Sík- és térgeometriai tapasztalatok szerzése.
Az alakzat egészének és részeinek érzékelése.
Helymeghatározás képességének fejlesztése. |
Testek másolása modellről.
Testek építése adott feltételek szerint testekből, lapokból.
Testháló kiterítése, tervezése, összeállítása: téglatest, kocka.
Síkidomok előállítása
párhuzamos és merőleges vonal-párok segítségével. Az egybevágóság fogalmának tapasztalati előkészítése: síkidomok másolása, eltolás, tengelyes tükrözés, elforgatás például másolópapír segítségével.
Nagyítás, kicsinyítés négyzetrácsos papíron.
A hasonlóság fogalmának tapasztalati előkészítése. |
Adott feltételeknek megfelelő geometriai alakzatok építése síkban, térben.
Geometriai tulajdonságok felismerése, alakzatok kiválasztása a felismert tulajdonság alapján.
Transzformációk létrehozása eltolás és tükrözések segítségével. |
|
Mérhető tulajdonságok, mérés |
|
Összehasonlítások, viszonyítások.
Ismeretek önálló alkalmazása. |
A hosszúság, űrtartalom, tömeg és idő mérése alkalmi és szabvány egységekkel.
A mennyiségek szabvány mértékegységeinek használata szám- és szöveges feladatokban. |
Mérés szabvány egységekkel.
Át- és beváltások a tanult mértékegységekkel gyakorlati mérésekhez kapcsolva, illetve ilyenek felidézése nyomán. |
|
|
A terület mérése lefedéssel, a terület kiszámítása a területegységek összeszámolásával, térfogatmérés kirakással, építéssel. Téglalap területének mérése; számolás a kirakást felidéző módon.
Szögfogalom előkészítése tapasztalati úton.
Szögmérés derékszöggel, felével, negyedével. |
Számítások a kerület és terület megállapítására. |
|
Fejlesztési feladatok,
tevékenységek |
Tananyag és a gondolkodási módszerek
alapozása |
A továbbhaladás feltételei |
|
Tapasztalatok szerzésével későbbi fogalomalkotás előkészítése
(a biztos, a lehetséges és a lehetetlen események, törtszámok).
A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.
A gyakoriság, valószínű, kevésbé valószínű értelmezése konkrét példákon. |
Adatok gyűjtése, rendezése, ábrázolása grafikonon.
Táblázatok, grafikonok készítése, leolvasása, értelmezése.
Néhány szám számítani közepének értelmezése. Az „átlag” használata. Valószínűségi játékok, kísérletek, megfigyelések.
A véletlen események gyakoriságának megállapítása kísérletek végzésével.
Sejtés megfogalmazása adott számú kísérlettel.
Sejtés, kísérletezések, a kísérleti eredmények összevetése a sejtéssel, az esetleges eltérés megállapítása és magyarázata. |
Adatgyűjtés táblázatok leolvasásával. Példák megfogalmazása a biztos, a lehetséges és a lehetetlen fogalmának használatával. |
A tantárgy célja, hogy felkeltse a tanulókban a környezetük élő és élettelen világa iránti érdeklődést. Bátorítson a természet és a lakóhelyi környezet önálló megismerésére, alkotóinak, jelenségeinek „felfedezésére”. Jól értelmezett, könnyen felidézhető, egyszerű kognitív műveletek végzésére alkalmas képzeteket alakítson ki a közvetlenül vagy közvetve megismerhető természeti és ember által létesített környezetről. Javítsa a tanulóknak a környezetük állapota iránti érzékenységét, alapozza meg a környezet értékeit tisztelő, azokat megóvni kész magatartásukat. Segítse őket tájékozódni természeti és társadalmi környezetükben, intse őket a veszélyhelyzetekkel kapcsolatos óvatosságra.
A környezetismeret tantárgy tanulása során a tanulók ismerkedjenek meg lakóhelyük, majd – egyre táguló körben – távolabbi természeti és ember által létrehozott környezetük jellemző anyagaival, jelenségeivel, élőlényeivel, illetve azok változásával, valamint az emberek és környezetük kapcsolatával. Fedezzék fel a természet sokszínűségét, szépségét, és ébredjenek rá pótolhatatlan, értékes mivoltára.
A tanítás-tanulás folyamatában elsősorban a tanuló lakóhelyi, iskolai, települési környezete, majd hazánk értékeinek megismertetésére, megszerettetésére törekedjünk. Ezen keresztül segítsük olyan pozitív attitűd kialakulását, mely az élő és élettelen környezet megóvására, védelmére ösztönöz, erősíti a lakóhelyhez való kötődést, s ezzel a hazánkhoz és a nemzetünkhöz tartozás érzését alapozza meg.
A tantárgy fontos feladata, hogy az elemi természettudományos műveltség megalapozása érdekében a tanulóknak az új ismeretek megszerzéséhez, azok rendszerezéséhez, rögzítéséhez és a mindennapi életben való alkalmazásához szükséges képességeit folyamatosan és rendszeresen fejlessze. Az élő és élettelen környezettel kapcsolatos fogalomalkotást mind személyes, mind közös, tevékeny tapasztalatszerzéssel készítse elő. Az egyszerű megismerési, tanulási módszerek megtanításával, begyakorlásával, alkalmazásával keltse fel – a gondolkodás fejlettségéhez illeszkedő mértékben – a természeti jelenségek, folyamatok ésszerű, tudományos magyarázata iránti igényt.
Lakóhelyi környezetük megismerése során tanítsa meg a tanulókat elemi fokon tájékozódni a térben, és az időben. Kiemelt cél az óvatosságra intés, az élet- és környezetkímélő, a veszélyhelyzetek megelőzését szolgáló magatartásformák kialakítása, s ezzel a személyes biztonság növelése. Nyújtson ismereteket az anyag különböző formáinak érzékelhető tulajdonságairól. Segítse észlelni, és elemi szinten értékelni azok mennyiségi és minőségi változásait. Fejlessze helyes egészségszokásaikat, alapozza meg önmaguk, valamint az élő és élettelen környezetük iránti felelősségérzetüket, segítse a környezeti harmónia létrejöttéhez és fenntartásához szükséges magatartásuk és életvitelük alakulását.
Fejlesztési követelmények
Ismeretszerzési, -feldolgozási és alkalmazási képességek
A tanuló váljék nyitottá a természet szépségei, értékei iránt. Érdeklődésének megfelelően tudjon ismeretekhez jutni a valóság megtapasztalásával, valamint különböző képi és szöveges ismerethordozók révén. Legyen képes a természet tárgyait, élőlényeit, jelenségeit és folyamatait észlelni, és azokat elemi szinten megfigyelni. Tanítói irányítással, segítséggel tudjon ismeretekhez jutni a természeti és technikai környezet jelenségeinek, folyamatainak mérése, egyszerű kísérleti vizsgálata és modellezése által. Ismerje fel a vizsgálódásokhoz, mérésekhez, kísérletekhez szükséges eszközöket, és használja azokat balesetmentesen. Szerezzen gyakorlatot a mindennapi életben előforduló mérésekben, a hosszúság, a tömeg, az űrtartalom, a hőmérséklet és az idő mértékegységeinek használatában.
Szerezzen jártasságot a jelenségek, folyamatok egy-egy körének megadott szempontú csoportosításában. Megfigyeléseit, tapasztalatait saját szavaival, egyszerűen tudja megfogalmazni és tanítói segítséggel rajzban és írásban rögzíteni.
Tudja a megszerzett ismereteit elmondani, ábrázolni, leírni. Legyen gyakorlata a különböző tárgyak, élőlények, jelenségek minőségi és mennyiségi jellemzőinek elemi szintű összehasonlításában. Legyen képes a természeti és ember alkotta környezetről különféle módon szerzett ismereteit egymással összevetni, különböző szempontok szerint csoportokba rendezni, vizsgálódásainak eredményeit elemezni, értelmezni.
Tudja magyarázni ismereteinek mennyisége és mélysége szerint a természeti jelenségeket és folyamatokat, ismerje fel a környezetében előforduló veszélyhelyzeteket. Legyen képes felhasználni, alkalmazni a mindennapi élet problémáinak megoldásában a tanultakat.
Lássa be, hogy környezetének állapota saját egészségére is hatással van, igényelje az egészséges életkörülményeket. Ismeretei ébresszék rá, hogy felelős a természet védelméért, és ezért becsülje meg környezetének értékeit. Ismerje a biztonságot szolgáló szervezetek munkáját (mentők, tűzoltók, rendőrség, polgári védelem). Tudja, hogyan kell viselkednie veszélyhelyzetben (menekülés, segítségkérés).
Tájékozottság az anyagról
Ismerje meg vizsgálódásai alapján a környezetében előforduló fontosabb élő és élettelen anyagok néhány jellemző tulajdonságát, tudja az anyagokat különböző megadott szempontok szerint csoportosítani. Legyen tájékozott arról, hogy mely élelmiszerek fogyasztása szükséges szervezetünk egészséges fejlődéséhez. Tartózkodjék az élvezeti és kábítószerek kipróbálásától. Tudja, mely anyagok szennyezhetik leggyakrabban a környezetét, mely anyagok, eszközök a háztartás leggyakoribb veszélyforrásai.
Tájékozódás az időben. Az idő és a természeti jelenségek
Ismerje a napszakok és évszakok változását. Szerezzen gyakorlatot az idő mérésében, a mindennapi életünket meghatározó időtartamok becslésében. Tudja, hogy az idő múlásával az élőlények is – magunk is – változnak. Ismerje fel e változások szabályszerűségét, okait.
Tájékozódás a térben. A tér és a természeti jelenségek
Tudja a környezetében előforduló tárgyak méretét saját testméreteihez, majd szabvány mértékegy-ségekhez viszonyítani, helyzetét, mozgását különböző nézőpontból szemlélni, elképzelni, jellemezni. Tudjon tájékozódni a lakóhelyén és annak környékén, tudjon útbaigazítást adni. Ismerje a környezetében előforduló veszélyhelyzeteket. Tudja, hogyan kell viselkedni különböző veszélyhelyzetekben. Ismerje Magyarországon belül lakóhelye elhelyezkedését. Ismerkedjen meg az őt körülvevő táj jellegzetességeivel, felszínének formáival, az ottani élőlények jellemző tulajdonságaival. Tudja lakóhelye tájképi sajátosságait összehasonlítani más hazai tájakkal.
Tájékozódás a természettudományos megismerésről
Tudatosuljon benne, hogy a természetről szerzett ismereteket megfigyelés, vizsgálódás, kísérletezés, mérés útján szerezzük meg. Legyen tájékozott arról, hogy a természettel kapcsolatos ismereteit felkészültségének megfelelő könyvek, cikkek és a média segítségével is fejlesztheti, de sok téves nézettel is találkozhat.
Tudjon önállóan a környezetére vonatkozó kérdéseket megfogalmazni. Tudjon beszámolni a saját tapasztalataiból, álló- és mozgóképekről, történetekből, leírásokból, a különböző kommunikációs eszközökből szerzett ismereteiről tanítói segítséggel. Tudjon írásban válaszolni egyszerű szóbeli vagy írásbeli kérdésekre. Tudjon egyszerű jelenségeket vázlatosan ábrázolni.
Ismerje meg a tudósok kiemelkedő eredményeit, kitartó szorgalmát, erőfeszítéseit.
Emberismeret, önismeret, honismeret
Legyen igénye a személyes higiéniára, a test és a ruházat gondozására. Alkalmazza az egészségmegőrzés alapvető szabályait. Ismerje a korszerű táplálkozás, az egészséges életmód feltételeit.
Ismerje fel a harmonikus kapcsolat kialakításának szükségességét a természeti és társadalmi környezettel. Ismerkedjen szűkebb környezetének kulturális és vallási emlékeivel, hagyományaival. Gyakorolja azokat a tevékenységeket, szokásokat, amelyek az otthona, a lakóhelye, a szülőföldje és a hazája megismeréséhez, megbecsüléséhez, szeretetéhez vezetnek.
|
Témakörök |
Tartalmak
|
|
A megismerési módszerek alapozása
(folyamatosan)
Megfigyelés, összehasonlítás, csoportosítás a tanulók közvetlen környezetében lévő tárgyak, élőlények érzékelhető tulajdonságai körében.
A tapasztalatok kifejezése élőszóban, rajzban tanítói segítséggel.
|
Tapasztalatszerzés a környezetről az osztályteremben és az osztálytermen kívül séták és kirándulások során.
A megfigyeltek pontos megfogalmazása szóban. Saját korábbi élményeikről néhány mondatos beszámoló szóban.
A tanuló közvetlen környezetében élőlények megfigyelése a tanító irányításával. Tapasztalatok rajzos rögzítése, a korábbi személyes élmények beépítése.
A valóságban megfigyelt jellemzők felismerése fényképen és rajzon. Anyagok, tárgyak, képek, szókártyák csoportosítása tetszőleges és megadott szempont szerint. Csoportosítási szempont észrevétele. A megismert élőlények, jelenségek felismerése képeskönyvek, diaképek, filmfelvételek segítségével. Feladatértés bizonyítása aláhúzással, összekötéssel, színezéssel.
|
|
Az élettelen természet alapismeretei
A nap időtartama, a napszakok váltakozása, jellemzői.
Az időjárás elemeinek megfigyelése: napsugárzás, hőmérséklet, szél, felhőzet, csapadék. A víz megjelenési formái a természetben.
Az évszakok jellemző időjárása
Az évszakok sorrendje, a hónapok neve és sorrendje.
Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepek, helyi szokások.
|
Egyszerű beszámoló szóban a napi időjárásról, a különböző napszakokban történtekről.
Az időjárás elemeinek és változásának megfigyelése, rajzos rögzítése. Az időjárás megfigyelése során a víz különböző megjelenési formáinak felismerése: eső, hó, zúzmara, dér, jég, hó, köd, pára. A szélsőséges időjárás okozta veszélyhelyzetek és a védekezés lehetőségei.
Napszakok, hónapok, évszakok sorba rendezése időrend alapján. Évszakok jellemző időjárásának, és a szélsőséges időjárás okozta veszélyhelyzeteknek (villámcsapás, vihar, hóvihar, áradás stb.) a felismerése képről, filmről.
Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepek, szokások megismerése (pl. szüret, Márton-nap, karácsony, regölés, húsvét, madarak és fák napja), részvétel a helyben hagyományos ünneplésben, népszokásban.
|
|
Az élő természet alapismeretei
Az élő és az élettelen közötti különbség. A közvetlen környezetben előforduló gyakori növények megfigyelése (mérete, alakja, színe, illata, jellemző részei, élőhelye). Elemi ismeretek a növénygondozásról (magvetés, ültetés, öntözés).
A közvetlen környezetben gyakran előforduló állatok, társállatok megfigyelése (mérete, alakja, színe, szaga, hangja, mozgása, táplálkozása, jellemző tevékenységei, szaporodása).
Állatmesék és a valóság. |
A tanuló közvetlen környezetben gyakran, előforduló növé-nyek és állatok megfigyelése, érzékszervi tapasztalatszerzés a tanító irányításával. A sokféleség bemutatása.
A valóságban megfigyelt jellemzők felismertetése fényképen és rajzon.
A közvetlen környezetben előforduló gyakori növények, ál-latok, növényi részek (pl. levelek, termések) közül néhány megfigyelése, lerajzolása, egyszerű csoportosítások hasonló tulajdonságaik alapján. Növények gondozása az osztályban, az iskolakertben (öntözés, tápoldat készítés, ültetés, magvetés). Ta-nítói kérdésre egy-egy élőlény jellegze-tességeinek felsoro-lása.
A mese és valóság összevetése dramatikus helyzet-játékokban.
|
|
Testünk és életműködésünk
Testünk főbb részei.
Szervezetünk megfigyelhető ritmusai (szívdobogás, lélegzés, alvás és ébrenlét, mozgások). Érzékszerveink szerepe a környezet megismerésében.
Az egészség és a betegség.
Az évszaknak és az időjárásnak megfelelő öltözködés.
A tisztálkodás.
A leggyakoribb balesetek megelőzésének módja. Segítségkérés balesetkor (mentők, tűzoltók, rendőrség). |
Tájékozódás a saját testen. Játékos gyakorlatok az irányok, helyzetek megkülönböztetésére. Testük működésének változásainak megfigyelése különböző hatásokra.
Óvodai szokások folytatása, gyakorlása. A helytelen szokások megbeszélése. Játékok, dramatikus helyzetgyakorlatok a helyes öltözködéssel, a tisztálkodással, a betegséggel, balesettel kapcsolatban.
|
|
Tájékozódási alapismeretek
Saját testhez viszonyított irányok (előtte, mögötte, mellette, fölötte, alatta, jobbra, balra).
Az iskola neve. Az iskola legfontosabb helyiségei, azok rendeltetése. Az iskola környékének jellemző közterei. |
Játékos gyakorlatok az alatta, fölötte, mellette, közötte, előtte, stb. bal, jobb irányok helyes használatára.
Az iskola épületének megismerése. Tájékozódás az iskola épületében. A különböző helyiségek rendeltetésének megbeszélése. Beszámoló az otthontól az iskoláig vezető útvonalról.
|
|
A lakóhely ismerete
A település (településrész) neve. A tanuló lakóhelyének pontos címe. Az iskola pontos címe.
A környék nevezetes épületei. A lakóhely jellegzetességei. |
Az iskola környékének bejárása.
Ismerkedés a lakóhely jellegzetességeivel.
|
A továbbhaladás feltételei
Első évfolyam végén a kerettanterv nem határoz meg a továbbhaladáshoz szükséges feltételt, az első és második évfolyamot egy fejlesztési szakasznak tekinti.
|
Témakörök, tartalmak |
Tevékenységek
|
|
A megismerési módszerek alapozása
(folyamatosan)
Megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, vizsgálódás a tanulók közvetlen környezetében lévő tárgyak, élőlények érzékelhető tulajdonságai körében.
Becslések, egyszerű mérések alkalmilag választott és szabvány egységekkel (m, dm, cm; kg, dkg; l, dl; óra, perc, nap, hét, hónap, év; ˚C) tanítói segítséggel.
A tapasztalatok kifejezése élőszóban, rajzban, írásban tanítói segítséggel. |
A dolgok érzékelhető tulajdonságainak megtapasztalása. Összehasonlítások az érzékletek alapján (pl. nagyobb, hangosabb). Megfigyelések rögzítése tanítói irányítással írásban. A tanuló környezetében – a természetben, a háztartásban, a lakóhelyen – található gyakori tárgyakból (pl.: lehullott levelek, száraz termések, kavicsok, üres csigaházak, kelmedarabok, címkék, kupakok stb.) különböző gyűjtemények készítése és rendezésük.
Mérések, mértékegységek használata.
A közvetlen és közvetett tapasztalatszerzés megkülön-böztetése.
A tanulói tapasztalatok rögzítése tanítói segítséggel rajzban és írásban. Rövid, szóbeli vagy írásbeli kérdésre írásbeli válasz adása önállóan. Nem tanórán szerzett ismeretekről rövid szóbeli beszámoló adása. Kérdések megfogalmazása az összefüggések keresésekor. Vélemények megfogalmazása helyzetelemzéskor.
|
|
|
|
|
Az élettelen természet alapismeretei
Az érzékszerveink szerepe a környezetünk megismerésében. A környezetben előforduló anyagok érzékelhető tulajdonságainak (színének, alakjának, hőmér-sékletének, felületének, keménységének, rugalmasságának, ízének, szagának) megfigyelése. Megmérhető és nem meg-mérhető tulajdonságok.
Az anyagok csoportosítása (fa, kelme, üveg, papír, cserép, fém, ásvány stb.).
Az anyagok tulajdonságai és felhasználásuk, hatásuk közötti kapcsolat.
Élelmiszerek.
|
A tanuló közvetlen környezetében lévő tárgyak és élelmiszerek érzékelhető tulajdonságainak (alak, szín, felület, alaktartás, összenyomhatóság, illat, íz, hang, stb.) megtapasztalása. Az érzékszervi tapasztalatokra épülő felismerő gyakorlatok.
Összehasonlítások, sorba rendezések az érzékletek és mérések alapján.
Kapcsolat keresése a tulajdonság és a funkció között. A tapasztalatok lejegyzése, rendezése tanítói segítséggel. Az anyagok azon tulajdonságainak észrevétele, amelyek miatt a környezetet szennyezhetik, veszélyeztethetik.
|
|
Az élő természet alapismeretei
A termesztett növények megfigyelése, leírása, vizsgálata. Csoportosításuk felhasználásuk szerint. Növényi táp-lálékaink. Gyümölcsök, zöldségek szerepe az egészséges táplálkozásban.
A vadon élő és a tenyésztett, kedvtelésből vagy társként tartott állatok élete közötti különbség.
Az állatok viselkedésének megfigyelése, leírása, össze-hasonlítása.
|
Tapasztalatszerzés előzetes megfigyelési szempontok alapján a különböző élőhelyek (a település, a kert, az erdő, a mező, a vízpart) élővilágáról.
Tájékozódás az időben. Időmérések végzése, mértékegységeinek használata. Az élőlények változásának megfigyelése az időben (növekedés, fejlődés, pusztulás). Az idő és az életmód kapcsolatának észrevétele (téli álom, költöző madarak, lombhullatás, több évig élő növények).
Élőlények csoportosítása a jellemző jegyek alapján (pl. növény, állat, fás szárú, lágyszárú, egy évig élő, több évig élő; emlős, madár). A megfigyelt jelenség okainak keresése, annak észrevétele, hogy egy adott ok megléte befolyásolja a jelenség létrejöttét (életfeltételek). Az ismétlődő jelenségek, tevékenységek észrevétele.
|
|
Testünk és életműködésünk
Életműködéseink főbb jellemzői (mozgás, táplálkozás, légzés, fejlődés). Legfontosabb szerveink szerepe éle-tünkben.
A helyes fog- és testápolás. A fogorvos és az orvos gyógyító munkája. A környezet szervezetünkre gyakorolt leggyakoribb ártalmas hatásai (pl. napsugárzás, hő, zaj, szennyezett levegő, víz, talaj, erős fény, a képernyő hatása, vérszívó élősködők). Fogyatékos, sérült embertársaink.
|
A 8–9 éves gyermek helyes napirendjének kialakítása. Különböző mérések elvégzése a saját testen. Fogalomalkotás a belső szerveinkről, szerepükről.
Fog- és testápolási technikák gyakorlása. Beszélgetések, dramatikus gyakorlatok a sérülés, betegség, gyógyítás, gyógyulás, a fogyatékos, sérült emberekhez fűződő viszonyok témakörében.
|
|
Tájékozódási alapismeretek
Út az otthontól az iskoláig. Az iskola környékének megfigyelése (közterületek, közlekedési eszközök, üzletek, a szabadidő eltöltésének helyei, intézmények, nevezetes és érdekes épületek, helyek, a felszín formái).
|
Tapasztalatgyűjtés az iskola környékén: Séta, kirándulás a település környékének nevezetes helyeire. Az iskola környékének nevezetes épületeinek, természeti formáinak megfigyelése, számbavétele, sorba rendezése.
Rajz és képgyűjtemények készítése.
|
|
A lakóhely ismerete
A település és környéke felszínének jellemző formái, vizei.
A településhez fűződő hagyományok, mesék, mondák, történetek. A település utcái, házai egykor. A település lakóinak élete régen és most. |
A település jellemző természeti formáinak megfigyelése (síkság, dombok, hegyek, völgyek, patakok, folyók) elnevezése, felismerése. Természeti értékeinek, szépségének felfedezése.
Helytörténeti bemutatóhely, kiállítás megtekintése. Történetek, emlékek, mondák gyűjtése, olvasása. Helyi hagyományok ápolása.
|
A továbbhaladás feltételei
Megfigyeléseiről, tapasztalatairól a tanuló tudjon szóban beszámolni tanítói kérdések alapján. Tapasztalatait rögzítse tanítói segítséggel. Ismerje fel a tanult jelenségeket rajzról, képről. Ismert témakörben csoportosítson megadott szempont szerint. Legyen képes méréseket végezni, használja helyesen a tanult mértékegységeket.
Használja helyesen a napszakok nevét. Sorolja fel az évszakokat és a hónapokat helyes sorrendben. Nevezze meg az évszakok jellemző időjárási jelenségeit. Mutasson be a tanult élőlények közül egyet, sorolja fel jellemző jegyeit. Tájékozódjon jól saját testén. Ismerje és használja pontosan a helyet, helyzetet jelentő (előtte, mögötte, közötte, alatta, fölötte, mellette) kifejezéseket. Ismerje lakóhelye főbb jellegzetességeit. Ismertessen egyet a település hagyományai közül. Tudja útba igazítani az idegent lakóhelyén.
|
Témakörök, tartalmak |
Tevékenységek
|
|
A megismerési módszerek alapozása
(folyamatosan)
Megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, vizsgálódás, egyszerű kísérletek végzése a tanulók közvetlen környezetében lévő tárgyak, élőlények érzékelhető tulajdonságai körében, a folyamatok nyomon követése, egyszerű természeti jelenségek felismerése.
Becslések, egyszerű mérések szabvány egységekkel (m, dm, cm, mm; t, kg, dkg, g; l, dl, cl, ml, hl; óra, perc, másodperc; ˚C) tanítói segítséggel.
A tapasztalatok általánosítása.
Ismerkedés a közvetlen tapasztalással nem megszerezhető ismeretek forrásaival (gyermekenciklopédiák, egyszerű képes határozók, térképe, álló- és mozgóképek). A tapasztalatok kifejezése élőszóban, rajzban, írásban tanítói segítséggel.
|
A tapasztalatok lejegyzése, rendezése tanítói segítséggel. Egyszerű kísérletek megfigyelése és elvégzése. Oksági összefüggések keresése a kísérletek tapasztalatai és a mindennapi tapasztalatok között.
Mérések, méréssorozatok végzése.
Tapasztalatok megjelenítése egyszerű ábrával, rajzzal. Saját korábbi tapasztalatok beépítése. Gyermek-enciklopédiák, könyvek használata adott feldolgozási algoritmus segítségével.
Tévéműsorok, reklámok és az azokban esetleg előforduló helyes és téves tájékoztatások megfigyelése, elemzése (pl. táplálkozás, gyógymódok).
|
|
Az élettelen természet alapismeretei
A környezetben előforduló anyagok mérhető tulaj-donságai.
A változások megfigyelése.
A hőmérséklet változása. A halmazállapot-változások a mindennapi életben.
Az időjárási jelenségek és az anyag tulajdonságainak változása. Fagyás, olvadás, párolgás, forrás, lecsapódás megfigyelése. Az olvadás és oldódás megkülönböztetése.
Vizsgálódás mágnesekkel.
Éghető és éghetetlen anyagok. Az égés, mint veszélyforrás. Veszélyre figyelmeztető jelek, jelzések. |
Megfigyelések, tapasztalatok, mérési eredmények rögzítése írásban önállóan, előzetes megbeszélés után. Mondatok, rövid szövegek igazságtartalmának eldön-tése tapasztalatok, megfigyelések alapján. Rövid szóbeli beszámoló a megfigyelésekről, tapasztalatokról. Tapasztalatszerzés a különböző anyagok halmazálla-potainak főbb jellemzőiről. A halmazállapot-változás megtapasztalása, feltételeinek előállítása.
Oksági összefüggés keresése a halmazállapot-változás és egyes hétköznapi jelenségek között.
Az anyagok változása, az annak folyamán meg-figyelhető tulajdonságok észrevétele (pl. égés, oldó-dás, forrás).
Teendők tűz (pl. épülettűz, erdőtűz, ruhatűz) esetén. Önmentési gyakorlat.
|
|
Az élő természet alapismeretei
A növények életéhez nélkülözhetetlen környezeti feltételek vizsgálata. A környezet változásainak (pl. fény, talaj, időjárás, szennyező anyagok) hatása a növények életére. A növényi élet évszakos ritmusa.
Az állatok életéhez nélkülözhetetlen környezeti feltételek vizsgálata. A környezet változásainak hatása az állatok életére. Az állatok évszakok szerinti viselkedése.
A növények és állatok kapcsolata, egymásrautaltsága.
Helyes viselkedésünk a természetben.
|
A növények változásának folyamatos megfigyelése. Egyszerű kísérletek az életfeltételek bizonyítására.
Különböző állatok viselkedésének, életmódjának, az élőhelyükhöz és más élőlényekhez fűződő kapcsolataiknak megfigyelése a valóságban, valamint álló- és mozgóképeken.
Az ember szerepének tisztázása a környezetében élő más élőlények életfeltételeinek alakításában. Tetteink következményeinek kutatása.
|
|
Testünk és életműködésünk
Testünk mérhető tulajdonságai. Életünk nélkülözhetetlen környezeti feltételeinek vizsgálata. A környezet változásainak hatása életünkre. Egészséges életmód. Helyes napirend. Az egészség és a sport.
A betegség tünetei (rossz közérzet, láz, fájdalom, hasmenés, hányás, vérzés).
A leggyakoribb fertőző betegségek és megelőzésük. A védőoltások fontossága.
A beteglátogatás, betegápolás szabályai.
A kuruzslás veszélyei.
|
Az életjelenségek változásainak megfigyelése, mérése. Saját tapasztalatok megbeszélése, összehasonlítása a társakéival.
A magatartási és illemszabályok, valamint a betegségek, balesetek megelőzése közötti oksági összefüggések keresése (pl. kézmosás, zsebkendőhasz-nálat).
Dramatikus játék során a helyes egészségszokások gyakorlása.
|
|
Tájékozódási alapismeretek
A tárgyak alaprajza. Kicsinyítés rajzolással.
Útvonalrajzok, térvázlatok, térképszerű ábrázolások ismert terepről.
A valóság térképi ábrázolása jelekkel.
A négy fő világtáj. Az iránytű. |
Egyszerű alaprajzok készítése. Útvonalak berajzolása az alaprajzba., Térképszerű képes ábrázolások, térképvázlat készítése az iskola környékéről.
A térképvázlaton útvonalak bejelölése, bejárása. Szimbolikus jelek alkalmazása. Tájékozódás iránytű segítségével.
|
|
Országismeret
Élet a fővárosban és az ország más vidékein. Hazánk fővárosa Budapest.
Ismerkedés a főváros nevezetes és a gyerekek szempontjából érdekes épületeivel, létesítményeivel, helyeivel.
|
Közvetlen vagy közvetett (tv, videó, dia, könyv, könyvtár) tapasztalatszerzés: Duna, Vár, Gellérthegy, Országház, hidak, nagykörút, üzletek, színházak, bábszínház, Állatkert, Margitsziget, közlekedés.
|
A továbbhaladás feltételei
A tanuló rögzítse írásban tapasztalatait, megfigyeléseit, méréseit az előzetesen megbeszélteknek megfelelő módon. Tapasztalatai alapján döntsön mondatok, rövid szövegek igazságtartalmáról. Olvassa le helyesen a hőmérőt. Használja helyesen a tanult mértékegységeket.
Nevezze meg az anyag halmazállapotait, azok néhány jellemzőjét. Közvetlen környezetéből nevezzen meg példákat a halmazállapot-változásra. Használja helyesen az oldódás, olvadás szavakat. Ismerje a mentők, tűzoltók, rendőrség telefonszámát, értesítésük módját.
Nevezzen meg a környezetéből néhány fontosabb jellemző élőlény fajt. Sorolja fel az élőlények életfeltételeit.
Ismerje, hogyan kerülhetők el a betegségek. Tudja megkülönböztetni az egészséges és a beteg állapotot.
Tájékozódjon az iskola környékéről készített térképvázlaton. Állapítsa meg helyesen iránytű segítségével a fő világtájakat. Nevezze nevén a település jellemző felszíni formáit, felszíni vizeit, nevezetes épületeit. Ismertessen egyet a település hagyományai közül. Tudja útba igazítani az idegent lakóhelyén.
|
Témakörök, tartalmak |
Tevékenységek
|
|
A megismerési módszerek alapozása
(folyamatosan)
Megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, vizsgálódás, egyszerű kísérletek végzése, a tanulók közvetlen környezetében lévő tárgyak, élőlények érzékelhető tulajdonságai körében, a folyamatok nyomonkövetése, következtetések, egyszerű összefüggések felismerése.
Önálló mérés a gyakori szabvány mértékegységek alkalmazásával
Az ismeretforrások (gyermekenciklopédiák, egyszerű képes határozók, térképe, álló és mozgóképek) felhasználása a megismeréshez tanítói segítséggel.
A tapasztalatok rögzítése élőszóban, rajzban, írásban tanítói segítséggel.
|
A tapasztalatok lejegyzése, rendezése, elemzése tanítói segítséggel. Folyamatos megfigyelés.
Méréssor megtervezése, végzése.
Az egyéni ismeretszerzés megalapozása.
Búvárkodás a könyvtárban. Önálló beszámolók a könyvtári tájékozódás eredményéről.
Összefüggő feleletek tanítói kérdésekre. A jelenségek megfigyelésével, okok keresésével következtetések levonása.
|
|
Az élettelen természet alapismeretei
Az otthon tisztasága, szennyező forrásai.
Környezetünk tisztasága, szennyezettsége.
A lakóhely levegőjének, vizeinek tisztasága, szennyezettsége. Szennyezőforrások a környezetben, a szennyezés hatása az élőlényekre, az emberre. A megelőzés, a védekezés lehetőségei.
Különválogató hulladékgyűjtés.
A környezet szennyeződése miatt kialakuló veszélyhelyzetek felismerése, az önvédelem lehetőségének megismerése. |
Folyamatos megfigyelések egyszerű vizsgálatok, kísérletek a levegő, a víz a talaj tisztaságáról.
Környezetünkből vett vízminták egyszerű vizsgálata. Egyszerű eljárás a víz tisztítására, szűrésére. A lakóhely levegőtisztaságának megfigyelése. Levegő-, víz-, talajvizsgálat érzékszervekkel és egyszerű vizsgáló eszközökkel (pl. nagyító, szűrőpapír).
A különválogató hulladékgyűjtés jelentőségének felismerése és szükségességének belátása.
A lakóhely környezetében előforduló anyagok összetettségének észrevétele. Kapcsolat keresése az egyes anyagok tulajdonságai és a környezetszennyezés között. Jelenlegi viselkedésünk, szokásaink és azok jövőbeli környezeti hatásai közötti egyszerű összefüggések felismerése.
|
|
Az élő természet alapismeretei
A tanuló környezetében megfigyelhető élőhelyek jellemzői. Az erdő, a füves és vizes élőhelyek néhány gyakori, jellemző növény- és állatfajának jellemzői (mérete, testfelépítése, jellemző részei, szervei, táplálkozása, szaporodása, változása illetve viselkedése, alkalmazko-dása)
Az ember hatása az élőhelyekre. A természet védelmének fontossága, védett helyi természeti értékek.
|
Egyszerű összefüggések keresése az élőlény élőhelye, életmódja és testfelépítése között. A helyi környezet és az élőlények környezetalakító hatásának vizsgálata. A lakóhelyen megfigyelhető néhány lágy- és fásszárú növény, valamint néhány emlős, madár, gerinctelen állat tulajdonságainak rendszerezett megismerése, ezek táplálékláncba sorolása.
Annak észrevétele, hogy jelen cselekedeteink befolyásolják a jövőt. Kapcsolat keresése az ember tevékenysége és a természet veszélyeztetettsége között.
|
|
Testünk és életműködésünk
Az ember életkori szakaszai.
A különböző korú emberek szervezetének, életmű-ködéseinek, viselkedésének összehasonlítása.
Helyes és helytelen szokásaink. Az egészséget károsító szokások (dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószerezés) kialakulása, veszélye, felkészülés az elutasításukra.
A reklámok hatása életmódunkra.
|
Megfigyelés, mérés a testen. A mérések rögzítése, tanítói segítséggel.
Dramatikus játékok az életkorok jellemzőiről, helyes és helytelen szokásainkról. A reklámok elemzése az elérni kívánt hatás és a valóság összevetésével.
|
|
Tájékozódási alapismeretek
A domborzat és a vízrajz ábrázolása a térképen. Különböző domborzatú tájak, legnagyobb folyóink, tavaink felisme-rése Magyarország domborzati és vízrajzi térképén.
A lakóhely elhelyezése a térképen.
Tájaink képekben.
Utazás megtervezése.
|
Közvetlen tapasztalatszerzés a lakóhely jellemző felszíni formáiról és felszíni vizeiről. Közvetett tapasztalatszerzés a helyben nem megtapasztalható felszíni formákról és vizekről.
Tájékozódási gyakorlat a lakóhely térképével, iránytűvel (egyszerű tájolóval). Elemi szintű tájékozódás Magyarország domborzati térképén. A lakóhely megkeresése Magyarország térképén.
Magyarország nagytájainak felismerése jellemző képek, leírások alapján.
Egyszerű utazás megtervezése menetrend segítségével.
|
|
Országismeret
Hazánk természeti szépségei, kulturális emlékei, értékei képekben. Településtípusok (város, falu, tanya)
Népcsoportok, kisebbségek hazánkban. Magyarok a határon túl.
Híres magyarok, hírünk a világban. A lakóhely nevezetes szülöttei. |
A lakóhely és környékének természeti és kulturális értékeinek megkeresése a térképen, felismerése képről. Jellemző képek gyűjtése, rendezése.
Tájékozódás arról, hogy magyarokon kívül más népek is élnek határainkon belül, és hogy magyarok élnek határainkon kívül is.
Híres emberek fennmaradt emlékeinek felkutatása a lakóhely múltjából.
|
A továbbhaladás feltételei
A tanuló keressen a tankönyvön kívül más ismerethordozókból a tananyaghoz kapcsolódó információkat. Tanítói kérdésre néhány mondatos összefüggő felelettel válaszoljon. Mutasson be egy-egy ismert növényt, emlőst, madarat és gerinctelen állatot a lakóhely környezetéből. Nevezze meg az életükhöz szükséges környezeti feltételeket.
Nevezzen meg a környezetéből környezetszennyező forrásokat, ismerje azok egészségkárosító hatásait. Legyen képes méréseket végezni a tanult körben az emberi testen, nevezze meg a tanult élettani jellemzőket. Tudja, hogyan őrizheti meg egészségét, és mi veszélyezteti azt leginkább.
Ismerje a domborzat jelölését a térképen. Találja meg lakóhelyét, nagytájainkat Magyarország domborzati térképén. Ismerje lakóhelyének védett természeti értékeit. Mutassa be a lakóhelyéhez közeli kirándulóhelyek egyikét. Nevezze meg a különbségeket az eltérő településtípusok között. Tudja, hogyan lehet megközelíteni a szomszédos településeket. Nevezze meg a lakóhelyén élő népcsoportokat.
Az iskolai zenei nevelés fontos szerepet vállal a gyermekek érzelmi, értelmi és jellemnevelésében. A zene örömet ad, lelkesít és megnyugtat. A gazdag érzelmi hatás a beleélés-átélés és a közvetlen cselekvés által színesíti a fantáziát, formálja az ízlést, és fogékonnyá teszi a gyermekeket más emberek, közösségek és kultúrák befogadására.
A zene megszerettetéséhez az egyes zeneművek élményt nyújtó megismerésén és megértésén át vezet az út. Ehhez nélkülözhetetlen a felszabadult alkotó légkör, a játékosság, a zenei élményt gátló feszültségek feloldása, a jó iskolai környezet, valamint a tanulók pozitív viszonya tanítójukhoz, zenetanárukhoz. A sokszínű, igényes és céltudatos zenei élmények alakítják az éneklés, az aktív muzsikálás igényét és a zenehallgatási szokásokat.
Az énekhang minden gyermek veleszületett „hangszere”. Ezért az énekes tevékenységek a zenei foglalkozások alapját képezik.
Az éneklés a zenei élmény elsődleges forrása és az ismeretszerzés tapasztalati alapja. A mozgással, tánccal, játékkal egybekötött csoportos éneklés a közös muzsikálás, az egymásra figyelés és a közösségformálás mással alig pótolható lehetőségét kínálja.
A ritmuskészség fejlődése, amely a ritmusjátékok és az énekléshez kapcsolódó különféle mozgások nyomán gyorsan és látványosan történik, segíti az esztétikus, jól koordinált mozgás, szép testtartás, jó légzés, jó fizikai állóképesség kialakítását, ill. erősödését.
Az éneklési kultúra megalapozása, a szöveg tartalmának megfelelő érzelmek, karakterek zenei kifejezése az előadói készséget gazdagítja.
A néphagyománynak, népszokásoknak, a szűkebb zenei környezet kultúrájának fontos szerepe van a zene megszerettetésében, a zenei anyanyelv megismerésében.
A zenei emlékezet, a belső hallás fejlesztése, a zenei ismeretek elsajátítása megteremti a játékos alkotás, a zenei improvizáció feltételét. A gyermekek csoport előtti éneklése, előadása módot ad az egyéni készségek kibontakoztatására, a helyes önértékelés kialakítására és a kiemelkedő adottságú gyermekek fejlesztésére.
A gyermekhangszerek használata fejleszti a hangszínhallást és kedvet ébreszthet a rendszeres hangszertanuláshoz.
A zenehallgatás az auditív befogadókészség fejlesztésének eszköze és a gyermeki élményvilág fontos része.
Fejlesztési követelmények
Az énekhangra épülő tanítás első lépése a kifejező „saját hangszer” megformálása, vagyis az éneklési készség fejlesztése és az éneklési kultúra kialakítása. Fejlesztési követelménye a csoport egységes, szép közös éneklése helyes légzéssel, értelmes szövegkiejtéssel, helyes artikulációval, pontos dalkezdéssel és zárással. Énekes játékok, táncos dallamok előadása mozgással, jó ritmusban, a dalok hangulatának megfelelően. Daléneklés könnyű osztinátó kísérettel emlékezetből és kottából. Könnyű kétszólamú művek éneklése.
A zenei hallás fejlesztése a dallamhallás, a ritmusérzék, a tempó- és dinamikaérzék kialakítására irányul, tanult dalokon. A hangszínhallás fejlesztése tegye képessé a gyerekeket hangszerek és énekkari szólamok felismerésére. A belső hallás megalapozása, a zenei memória fejlesztése, a zenei élmény szóbeli, vizuális és mozgásos megfogalmazása is fejlesztési követelmény.
A zenei olvasás-írás fejlesztésének követelménye ebben az életkori szakaszban a tanult dallami és ritmikai elemek felismerése betűkottáról és kottaképről. Ismert dalok szolmizált olvasása és felismerése kottaképről, kézjelről. A megismert szolmizált hangok éneklése dalokban, motívumokban, írása a tanultdó- helyekkel.
A zeneértő és -érző képesség fejlesztésének követelménye többször meghallgatott zeneművek felismerése, megnevezése, az emberi hangfajok, hangszerek hangszínének megkülönböztetése, a zenei karakterek különbségének, kifejező erejének megfigyelése.
Belépő tevékenységek
|
Tartalom
|
Éneklés
Dalos játékok előadása
Éneklés szöveggel emlékezetből
Ismert dallami fordulatok kézjeles éneklése tanári irányítással
Dalok, mondókák ritmusának hangoztatása
Megfelelő tempóválasztás, tempótartás
Helyes testtartás, levegővétel alkalmazása
Megadott hangmagasság (kezdőhang) felismerése, átvétele
|
Magyar népi mondókák
Népi gyermekjátékok
Kis hangterjedelmű magyar népdalok
Ünnepkörök dalai (Anyák napja, mikulás, karácsony)
Művészi értékű komponált gyermekdalok (pl. gyermek és környezete: természeti és emberi környezet témákban) |
Zenehallgatás
Dinamikai ellentétpárok (halk-hangos) megkülönböztetése
Alapvető tempókülönbségek (gyors-lassú) összehasonlítása
1-2 perces zenei bemutatás (ismert gyermekdal feldolgozásának) figyelemmel kísérése
Hangszínhallás fejlesztése:
a) Emberi hangfajták hallás utáni megkülönböztetése (gyermek- női-férfi)
b) Hangszerek felismerése hangzás alapján (ritmushangszerek, metallofon, furulya, zongora)
Zenei karakterek hallás utáni megfigyelése
|
Tárgyi, környezeti zajok, zörejek
Énekes anyaghoz kapcsolódó vokális és hangszeres feldolgozások
Karakterdarabok |
Improvizáció
Énekes és ritmikus variációs játék, elemi ritmusértékek felhasználásával
Énekes párbeszéd – visszhangjáték (névéneklés)
|
Dallammodellként:
tanult mondókák, gyerekversek, énekes játékok
tanult dallami elemek |
Zenei ismeretek
|
Dalismeret |
Lásd: tartalmaknál részletezve, címszavak szerint
|
Ritmikai |
Egyenletes lüktetés, motívumhangsúly-ütemsúly, kettes ütem, elemi ritmusértékek (negyed és szünetjelek, páros nyolcad); a ritmusvisszhang; ütemvonal, záróvonal, ismétlőjel |
Dallami |
pentaton dallamelemek, szolmizációs szótagok (szó-mi, lá-szó-mi)
|
Olvasás-írás |
A vonalrendszer ismerete, tanult pentaton dallamelemek, szolmizációs szótagok (kézjel, betűkotta, hangjegy); elhelyezés vonalrendszerben
|
Tonalitás |
Pentaton fordulatok (dó vagy alsó lá alaphanghoz viszonyított értelmezéssel)
|
Előadási |
Hangos – halk, tempó (gyors-lassú)
|
Hangszín |
Ritmushangszerek; gyermek-, női-, férfihang; metallofon, zongora, furulya
|
A továbbhaladás feltételei
Első évfolyam végén a kerettanterv nem határoz meg a továbbhaladáshoz feltételt, az első és a második évfolyamot egy fejlesztési szakasznak tekinti.
|
Belépő tevékenységek
|
Tartalom
|
|
Éneklés
Népi gyermekjátékok, népszokások előadása
Ritmusfelelgetős
Ritmuskánonok megszólaltatása csoportos osztásban
Zenei hangsúlyok kifejezése az énekes előadásban
Pentaton dallamok éneklése, tanulása kézjelről
|
Újabb népi mondókák
Népi gyermekjátékdalok, népszokások
Magyar és rokon népek dalai
Ünnepkörök dalai (farsang, húsvét, iskolai ünnepek)
Műdalok (az életkornak megfelelően válogatva)
|
|
Zenehallgatás
Újabb zenei együttesek és felismerésük hangzás alapján (gyermekkar; vonós, fúvós zenekar; hegedű, fuvola,
fagott)
Különböző karakterek, hangmagasságok hallás utáni megfigyelése
|
Ünnepkörökhöz tartozó, életkorhoz igazodó szemelvények (vokális, hangszeres)
Magyar és rokon népek népzenei felvételei
Gyermekdalok és magyar népzene, feldolgozásokban
Cselekményes zenék
|
|
Improvizáció
Ritmusfelelgetős
Ritmusosztinato szerkesztése és előadása
Irányított improvizáció a zenei kérdés-felelet formájára
|
Dallammodellként:
magyar gyermekdalok
népzenei – műzenei énekes anyag
olvasógyakorlatok
|
|
Zenei ismeretek
|
|
Ritmikai |
Félértékű ritmus és szünetjel; ritmusfelelgetős/-osztinató, ritmuskánon; ritmushangszerek |
|
Dallami |
Pentaton dallamhangok (lá- szó- mi / ré- dó- lá) |
|
Olvasás-írás |
Újonnan belépő pentaton dallamhangok (kézjel, betűkotta, hangjegy);
Első alsó pótvonal
Pentaton hangkészlet elhelyezése különböző magasságokban az öt vonalon
Olvasógyakorlatok |
|
Tonalitás |
Pentaton fordulatok (dó vagy alsó lá hanghoz viszonyított értelmezéssel)
Lá- és dó-pentaton, átmenő fá- és ti- hangkészletű dallamok |
|
Forma |
Zenei kérdés-felelet, motívumpár |
|
Hangszín |
Gyermekkar; fúvós, vonós zenekar, hegedű, fuvola, fagott
|
A továbbhaladás feltételei
20 magyar népi mondóka, népi játék, népdal, műdal, rokon népek dalainak csoportos éneklése emlékezetből.
Gyerekdalokhoz tartozó játékok ismerete.
Tanult népszokások ismerete.
Egyenletes lüktetéshez alkalmazkodó éneklés, járás.
Együttműködés csoportos éneklésben, népi játékban.
Dallammotívumok csoportos éneklése szolmizációs kézjelről.
Vokális és hangszeres hangszínek felismerése.
Vonós és fúvós hangszerek hangszínének megkülönböztetése egymástól.
Saját név megjelenítése ( ritmikai és dallami).
Zenei olvasás- írás, zenei ismeret
A tanult ritmusértékek (negyed, negyed szünet, páros nyolcad, félérték és szünetjele) felismerése és megszólaltatása kottaképről.
A vonalrendszer ismerete.
Tudjon dalritmust és a már tanult pentaton relációkat olvasni és kottába írni tanári irányítással.
|
Belépő tevékenységek
|
Tartalom
|
|
Éneklés
Táncos mozgáselemek összekapcsolása énekes gyermekjátékokkal
Alkalmazkodó ritmus szerinti népdaléneklés
Több versszakból álló népdalok előadása emlékezetből
Népdalkánonok csoportos előadása
Kétszólamú ritmusgyakorlatok hangoztatása
Ritmushangszerekkel kísért éneklés
Az eddig tanult zenei kifejezőeszközök alkalmazása a zenei tartalom közvetítésére
|
Szerepjátszó gyermekjátékok
Magyar népdalok, népszokások dalanyagának bővítése
Nemzetiségi és etnikai kisebbségek dalai Európai gyermekdalok
Újabb műdalok
Ünnepkörök dalai (regölés, tavaszi népszokások)
Iskolai ünnepek újabb dalai
Könnyű kétszólamúság (kánonok)
|
|
Zenehallgatás
Hangulatok, előadásmódok (pl. parlando), karakterisztikus elemek megállapítása
Tartalom és zenei kifejező eszközök összefüggéseinek megfigyelése a cselekményes zenék hallgatásában
Hangfajok (nőikar, férfikar), kórustípusok hallás utáni megnevezése
Hangszerek hallás utáni azonosítása (kürt, üstdob)
|
Eredeti népzenei felvételek (kisebbségi és nemzetiségi)
Cselekményes zenék
Nőikari, férfikari művek
Műzenei szemelvények
|
|
Improvizáció
Játékok a dinamikával, tempóval
Hiányzó ritmus- vagy dallammotívum pótlása,
dallamkiegészítés
|
Dallammodellként:
olvasógyakorlatok
magyar népzene, műzene, más népek dalai
|
|
Zenei olvasás-írás
Az eddig tanult ritmusok leírása és olvasása, felismerése kottaképről
Új ritmusmotívumok és dallammotívumok leírása tanári irányítással
Utószolmizálás
Daltanulás kézjelről és betűkottáról
|
Olvasógyakorlatok
Magyar népdalok
Életkornak megfelelő műdalok
|
|
Zenei ismeretek
|
|
Ritmika |
Egész értékű hang és szünetjele; átkötött hang; önálló nyolcad és szünetjele; szinkópa;
a négyes ütem; a kétszólamú ritmusgyakorlat |
|
Dallam |
Felső dó, alsó szó, dallamosztinátó és kánon |
|
Olvasás-írás |
Belépő új dallamhangok, ritmusértékek és képletek (kézjel, betű-, hangjegy) |
|
Előadásmód |
Alkalmazkodó ritmus; tempo giusto; parlando, legato-staccato |
|
Népzene |
Magyar népdalok sorszerkezete |
|
Hangszín |
Kürt, üstdob; nőikar, férfikar, vegyeskar |
A továbbhaladás feltételei
További 10 – a „Tartalom” címszó alatt felsorolt – dal közös éneke emlékezetből.
Tanult tempójelzések és dinamikai jelek alkalmazása tanult dalokban.
Az Újonnan megismert hangszerek megnevezése hangzás alapján.
Kórustípusok hallás utáni felismerése.
Azonos dallamhoz befejezés rögtönzése (motivikus szerkezetű).
Zenei olvasás-írás, zenei ismeret
Ritmusképletek elrendezése, értelmezése ütemmutató szerint.
Megismert dallamrelációk felismerése kottaképről.
|
Belépő tevékenységek
|
Tartalom
|
|
Éneklés
Fokozatos halkítás-erősítés műzenei példákon, a zenei mondanivaló kifejezésére
Bicíniumok csoportos előadása
Szolmizált éneklés kézjelről, kottaképről
Ritmusjátékok, ritmusgyakorlatok az eddig tanult ritmusértékekkel és -képletekkel, a tanult ütemformákban (pl.variációk – szaporítás/ritkítás szerkesztése ) |
Újabb magyar népdalok (eltérő stílusrétegből)
Európai népdalok
Nemzetiségi és etnikai kisebbségek újabb dalai
Jeles napok, ünnepkörök dalai (betlehemes játékok)
Iskolai ünnepek újabb dalai
Könnyű kétszólamúság (kánonok, bicíniumok)
Himnusz
|
|
Zenehallgatás
A vegyeskar szólamainak felismerése és megnevezése
Hangszerismeret bővítése (klarinét, cselló)
A zeneművekben megszólaló ismert hangszerek megnevezése
Fokozatos halkítás, erősítés (crescendo - decrescendo) megfigyelése műzenei példákon |
Karművek (tanult énekes anyag vegyeskari feldolgozásai)
Népdalfeldolgozások (giusto karakter), szülőföld dalkincse
Hangszeres karakterdarabok
Műzenei szemelvények
|
|
Improvizáció
Variációs készségfejlesztés a megismert ritmikai, dallami elemekkel
Ritmuskíséret rögtönzése ismert dallamhoz az újonnan tanult ritmusokkal
Mozdulatrögtönzés a zenehallgatáshoz |
Dallammodellként:
tanult ritmikai, dallami elemek
olvasógyakorlatok
magyar népdalok és más dallamok
zenehallgatási szemelvények
|
|
Zenei olvasás-írás, zenei ismeret
A tanult ritmusképletek felismerése, olvasása kottaképről és írása
Dallamolvasás fá- és ti- hangokkal
Hétfokú dallamfordulatok kottaképi elhelyezése |
Tanult dalanyag
Öt- és hétfokú olvasógyakorlatok |
|
Zenei ismeretek |
|
Ritmika |
Pontozott félkotta és szünetjele, nagy éles-nyújtott ritmus, 3-as ütem, a váltakozó ütem fogalma |
|
Dallam |
Fá- ti hangok, hétfokúság, bicínium |
|
Olvasás-írás |
Belépő új szolmizációs hangok kézjele, betűjele; elhelyezés relációkban a vonalrendszerben; ismert hangkészletekben kottaolvasás tanári irányítással; prima volta-secunda volta |
|
Tonalitás |
Pentachord, hexachord |
|
Forma |
Népdalformák |
|
Előadásmód |
Crescendo-decrescendo |
|
Hangszín |
Klarinét, cselló; a vegyeskar szólamai |
A továbbhaladás feltételei
Emlékezetből: további 10 – ezen belül 1-1 a ,,Tartalom’’ címszó alatti új rétegekből – dallam közös éneklése.
A Himnusz éneklése pontos szöveggel.
A meghallgatott zenés mesék felidézése.
Zenei karakterdarabok szóbeli jellemzése.
Tanult népdalok felismerése zeneművekben, feldolgozásokban.
Ritmussor szabad- és adott szempontok szerinti rögtönzése (maximum nyolc ütem terjedelemben).
Zenei olvasás-írás, zenei ismeret
Tudjon ismert dalokat tanári segítséggel szolmizálni.
A tanult ritmusértékek és ritmusképletek felismerése és megszólaltatása kottaképről, hármas ütemben is.
Tudjon dalrészleteket olvasni és kottába írni tanítói segítséggel.
Tantárgyunk látni és láttatni tanít. Átfogó szakmai célja, a tanulók látáskultúrájának megalapozása. Feladata vizuális megismerő, befogadó, alkotó képességeik fejlesztése, a kommunikáció köznapi, művészi, műszaki és tudományos módjainak, a közlés és kifejezés képi formáinak megismertetése. A tantárgy különösen a látvány mélyebb tartalmának, jelentésének, esztétikai üzenetének megértéséhez járul hozzá. Lehetővé teszi a gyermekek számára az eligazodást a látható, tapintható tárgyi valóságban, a képi világában és személyes alkotói utak bejárására bátorít. Fejleszti síkbeli, térbeli ábrázoló, kifejező, közlő, alakító, konstruáló képességeiket; a gondolatban és érzelmekben gazdag tevékenységek által a világ érzéki-tapasztalati birtokbavételére nevel, feladata a látás és a kéz intelligenciájának kiművelése. A térszemlélet, a forma-, szín- dinamikai és szerkezeti érzék, az anyagismeret képességei a tantárgy fejlesztő hatására emelkednek magasabb szintre. A megsokszorozódott vizuális hatások, technikai információk korában a tantárgy újszerű célja az információk közti szelekció, a tanulók kritikus befogadási képességének megalapozása. Az általános nevelési célokhoz a kreativitás, a problémafelismerő és -megoldó képesség, a képzelet, a képi gondolkodás, az ízlés, a nyitottság, az empátia, az érzelmi élet gazdagításával járul hozzá. A művészeti nevelés értékközvetítő, értékteremtő, egyben személyiségformáló szerepet tölt be, jelentősen járul hozzá a kultúra értékeit becsülő, környezettudatos magatartás formálásához.
Az 1–4. osztályban a vizuális nevelés célja, az érzelmekkel kísért önkifejezés elmélyültségének megőrzése mellett az egyre céltudatosabb megismerés ösztönözése. Képi gondolkodásuk fejlesztése, vizuális képzetkincsük bővítése, érdeklődésük ébrentartása érdekében a tantárgy feladata a tanulók vizuális formakészletének további gazdagítása, megfigyelő-képességük, tér- és időérzékük fejlesztése a látvány és a mozgás ábrázolásával, térbeli rendezéssel; szín- forma- és szerkezeti érzékük alakítása rajzolással, festéssel, mintázással, konstruálással. Esztétikai érzékenységük fejlődését a manuális munka, a látványélmények és a bemutatott műalkotások szolgálják. Az alkotó és befogadó tevékenységek egyben szabálytudatuk, akaratuk, önértékelésük megerősítését is célozzák, a csoportmunka lehetősége együttműködési készségeiket fejleszti.
A kerettanterv a nemzeti alaptanterv vizuális kultúra műveltségi részterületének megfelelően a tantárgyi tartalmakat három nagy témakörbe sorolja. A kifejezés, képzőművészet témakör a gyermekek személyes, kifejező-expresszív tevékenységének és az elvárható műelemzési, művészeti ismereteinek leírását tartalmazza. A vizuális kommunikációhoz a vizuális megismerést szolgáló tevékenységek, és a köznapi, informatív, tudományos képi közlésekkel kapcsolatos tananyag tartozik. A tárgy- és környezetkultúra témaköre a használati tárgyakkal, a tárgyalkotó művészetekkel és az építészettel kapcsolatos alkotó és elemző tevékenységeket tartalmazza. A vizuális nyelv a témakörök kifejező elemeit és rendező elveit sorolja fel, a technikák fejezete pedig az anyagokra, technikákra, eszközökre, eljárásokra tesz javaslatot.
A tananyag bővülő spirális elrendezésű, a témakörök és a fő tevékenységi formák évenként ismétlődnek, tartalmukban gyarapodnak, műveleti szintjük emelkedik. A tananyag jellegét tekintve mind a négy évfolyamon gyakorlati tevékenység-központú. A tanítás során a kerettantervi követelmények leghatékonyabban a több témakör szempontjait magába foglaló komplex feladatokkal teljesíthetők.
Általános fejlesztési követelmények
A tanuló legyen képes gondolatait, érzéseit, élményeit vizuális nyelvi eszközökkel, saját kifejezési céljai szerint és a tanuláshoz szükséges formában, a megismert technikák egyre jártasabb használatával megjeleníteni. Értse a műalkotások, képi közlések, tárgyak, életben betöltött szerepét. Tudja a maga számára értelmezni a tankönyveiben, környezetében található vizuális közlő, eligazító jeleket. Ízlésítéletét néhány szempont alapján tudja indokolni. Általános nevelési követelmény a saját és mások munkájának megbecsülése, a kultúra és a környezetvédelem fontosságának megértése, a törekvés az esztétikai élmények iránti nyitottságra, az értékes és az értéktelen megkülönböztetésére.
A tantárgyi fejlesztés eredményeképpen várható a tanulók egyéni eltéréseket mutató képesség-, készség-, ismeret-, és magatartásbeli fejlődése, melynek tényét minden esetben önmaguk év eleji szintjéhez, valamint az életkori jellemzőkhöz viszonyítva ítélhetünk meg.
A kisiskolások érdeklődőek, kíváncsian csodálkoznak rá a látható világ számukra új, érdekes, szép jelenségeire. Képzelőerejük az eleven, konkrét belső képekben, képzetekben való gondolkodásban, valamint képzettársításaik könnyedségében, tartalmi gazdagságában és a képi-plasztikai, kifejezés, síkbeli és térbeli konstruálás bátorságában, eredetiségében nyilvánul meg.
Szívesen alkalmaznak szokatlan, egyéni megoldásokat. Ábrázolási jelrendszerük árnyalt, egyéni vonásokat hordoz. Kifejezőképességük, expresszivitásuk szubjektív arány- és színkezelésben, fokozásban, kiemelésekben mutatkozik meg. Kreativitásuk az ötletek könnyed áramlásában, egyéni leleményességben nyilvánul meg, amit a konkrét tevékenység motivál. Elképzeléseiket igyekeznek azonnal meg is valósítani, ennek során addig szerzett készségeiket, ismereteiket mozgósítják, de többségük a tanító segítő közreműködésére is igényt tart. Az alkotás öröme teszi képessé őket munkáik kidolgozására. Képesek alkotásaikat segítséggel értékelni, elemezni, társaik teljesítményeit is figyelemmel követik.
Befogadó, megismerő képességek
Az alsó tagozatos gyermekek nyitottak, a látható világ jelenségeire, az esztétikai értékekkel kapcsolatos élményekre. Ösztönös és könnyen mozgósítható a kíváncsi rácsodálkozás, képesek élőlények, tárgyak, képek, jelenségek tüzetes szemlélésére, megfigyelésére; látványélmények emlékezeti megőrzésére, könnyed felidézésére. Vizuális emlékezetük megtartó erejére építve képesek az ábrázolás-alakítás során vizuális esztétikai képzetekkel végzett gondolkodási, képzeleti műveletekre (összehasonlításra, elemzésre, képzeleti átalakításra). A látványban rejlő jelentést, művészi kifejezést, a közlések tartalmát adott szempontok alapján olvassák, elemezik. Képesek látható (tér-forma-szín-, változás, mozgás) viszonylatok megítélésére, lényeges összefüggések (külső és belső forma, forma és tartalom, forma és funkció) megértésére, ábrázolásbeli és szóbeli magyarázatára. Minderre erős szubjektivitás, egyéni látásmód jellemző. Műalkotások nézegetése, adott szempontok szerint elemezése során mozgósítják formálódó vizuális esztétikai, művészeti képzeteiket. Élményeik tükröződnek az érzelmeikben, asszociációikra támaszkodó egyéni ízlésítéletet hoznak.
A tanulást segítő képességek
A vizualitás nélkülözhetetlen tapasztalatainak rendezésében, a tanulásban, a művelődésben és a mindennapi életben. Az információk áttekinthetővé tételéhez, tagolásához, szemléltetéséhez, ábrák megértéséhez és létrehozásához szükséges felkészültség megszerzéséhez tantárgyunk tanulása nyújt kellő alapot. Általa sajátítja el a tanuló a vizuális információk formáit és ismeri meg lelőhelyeit (könyvekben, kiállításokon és egyéb ismerethordozókban).
A vizuális kultúra tantárgyra jellemző, hogy a fő tevékenységformák a kezdetektől végig jelen vannak, csak műveleti szintjük növekedik. A szintemelkedés a Belépő tevékenységformák-ban követhető, a tevékenységeket, ismereteket a Témakörök, tartalmak című tantervi egység foglalja magába.
Személyes élmények, látvány, történet kifejezése síkban és térben, rajzolással, festéssel, mintázással. Műalkotások, illusztrációk szemlélése, megbeszélése. Látványok megfigyelése és értelmezése. Vizuális jelek felismerése, megértése. Tárgyak csoportosítása, rendezgetése, formájuk és rendeltetésük megfigyelése. Tárgykészítés, díszítés, környezetalakító tevékenység.
|
TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK |
|
Kifejezés, képzőművészet |
|
Nyelv
Formák, vonalak és színek használata, megnevezése. Kiemelés mérettel és színnel.
Képi elemek helyének meghatározása és rendezése. |
|
Alkotás
Élmények, személyes hangú kifejezése rajzokban, festményekben, szobrokban (pl. emberekhez, állatokhoz, növényekhez kötődő, vagy családi, iskolai témák).
Szépirodalmi téma (pl. meseélmény) megjelenítése síkban, térben. |
|
Befogadás
Szemlélődés, beszélgetés látványról, az ábrázolt tárgyakról, élőlényekről, színekről, formákról, tanulói munkákról és műalkotásokról.
Megfigyelés, beszélgetés (lehetőleg eredeti) szoborról, festményről.
Szépirodalmi illusztrációkon a cselekmény és s szereplők jellemzőinek összekapcsolása. |
|
Vizuális kommunikáció |
|
Nyelv
Vonalak és foltok a képeken, ábrákon. A vizuális jelek tulajdonságai. |
|
Alkotás
Tárgyak, élőlények témába ágyazott ábrázolása legjellemzőbb vonásaik egyéni megragadásával, mozdulatok egyéni megjelenítése síkon és térben. |
|
Befogadás
Látványok megfigyelése, leírása (formák, arányok, színek, felületek).
Elemi térviszonyok megfigyelése (lent-fent, jobbra-balra, elől-hátul).
Testmozgások, gesztusok legfontosabb jellemzőinek megállapítása.
Jelek, ábrák gyűjtése, válogatása, csoportosítása a közlés rendeltetése szerint (pl. közlekedési jel, kereskedelmi márka). |
|
Tárgy- és környezetkultúra |
|
Nyelv
A természeti és a mesterséges forma. Tárgyak térbeli helyének meghatározása. |
|
Alkotás
Egyszerű tárgyak (pl. játékok) készítése elképzelés alapján és mintakövetéssel. Díszítés. |
|
Befogadás, megismerés
Tárgyak formája és rendeltetése közötti összefüggés felfedezése, megbeszélése, tudatosítása.
Tárgyak csoportosítása rendeltetésük, nagyságuk, színük, formájuk, anyaguk szerint. |
|
Technikák |
|
Ceruza-, filctoll- kréta- és ecsetrajz.
Vízfestés (ecsettel, újjal), vegyes technikák (pl. kréta és festék keverése).
Mintázás agyagból, plasztilinből.
Tárgykollázs, konstruálás, anyagalakítás, hajtogatás, vágás (pl. papírból, textilből).
Nyomatkészítés (pl. krumplinyomat, frottázs) |
Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások
Lásd a 2. évfolyam tananyagában.
A továbbhaladás feltételei
A kerettanterv nem határoz meg feltételt.
Egyéni élményfeldolgozás. A kifejezőeszközök (vonalak, foltok, színek, felületek, ritmusok, síkbeli és térbeli formák) árnyaltabb alkalmazása. Műalkotások megismerése, alkotók és művek megnevezése. Ábrázolás közvetlen szemléletre támaszkodó emlékezet alapján. Képzetépítés, az egyéni formakincs gazdagítása érzéki-tapasztalati úton, a természet és a mesterséges környezet látványának és emberi gesztusok megfigyelésével. Tárgyformálás, díszítés, a tárgyalkotó folyamat, forma és rendeltetés viszonyának tapasztalati megismerése.
|
TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK |
|
Kifejezés, képzőművészet |
|
Nyelv
Árnyaltabb vizuális minőségek (többféle színárnyalat, vonalvastagság, szabályos és szabálytalan forma).
Formák, színek szimmetrikus elrendezése, egyensúly.
Egyszerű vonal, folt-, színritmusok. |
|
Alkotás
Személyes és közös élmények képi-plasztikai feldolgozása.
Elképzelt jelenet ábrázolása rajzban, festményben, szoborban.
Művészeti élmény (pl. bábszínház) megjelenítése síkban, térben. |
|
Befogadás
Egymás munkáinak és műalkotások megfigyelése, az élmény összetevőinek (pl. anyag, forma, tér, szín, elhelyezés, téma) megbeszélése.
A legismertebb festészeti műtípusok (pl. csendélet, portré) megismerése, felismerése.
A körplasztika és a dombormű jellemzőinek összevetése (azonosságok, különbségek).
Néhány festmény és szobor alkotójának, a mű címének megnevezése. |
|
Vizuális kommunikáció |
|
Nyelv
A síkbeli ábrázolás elemei (pontok, vonalak, foltok, színek).
A vonalfajták (egyenesek, görbék, vékonyabbak, vastagabbak, határolók és felületkitöltők). |
|
Alkotás
Élőlények, tárgyak ábrázolása közvetlen szemlélet és emlékezet alapján.
Mimika, grimasz tanulmányozása, utánzása. Érzés, személy megjelenítése.
Változások tudatosan megfigyelt vizuális jellemzőinek megjelenítése (pl. évszak, időjárás).
Saját információközlő jelek létrehozása (pl. a tornazsák, az öltözőszekrény megjelölésére). |
|
Befogadás, megismerés
Élőlények, tárgyak adott szempontok szerinti vizsgálata (pl. anyag, jellemző forma és szín).
Egyszerű, mindennapi magyarázórajzok, jelek értelmezése, megfejtése (pl. tankönyv ábrái).
Karakteres emberi gesztusok (testbeszéd, mimika) olvasása. |
|
Tárgy- és környezetkultúra |
|
Nyelv
Funkcionális és díszítő formálás. A díszítés mintái, elemei. |
|
Alkotás
Tárgyak készítése könnyen alakítható anyagokból (pl. játékhoz, ünnephez, meséhez).
Csomagolás készítése mintakövetéssel, csomagolóanyag díszítése egyénileg (pl. ajándékhoz).
Környezetalakító tevékenység. |
|
Befogadás
Köznapi és ünnepi tárgyak formája, díszítése és rendeltetése közötti összefüggések.
Tárgyak megadott szempontok szerinti csoportosítása, vizsgálata.
Közismert tárgyak üzenetének megfejtése. |
|
Technikák |
|
Ceruza-, filctoll-, golyóstoll-, kréta- és ecsetrajz. Vízfestés és vegyes technikák.
Formálás agyagból, plasztilinből (pl. mintázás, hurkafelrakás, formába nyomás, pecsételés).
(Origami jellegű) papírhajtogatás. Papírvágás, ragasztás.
Dúckészítés, nyomtatás, nyomhagyás (pl. papír, termés, levél)
Egyeszű bábkészítési technikák (pl. síkbáb, ujjbáb, hengerbáb)
Fonás, nemezelés. |
Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások
A mű kiválasztását témában és technikában egyaránt a tananyag feldolgozáshoz igazítsuk!
1–2. osztályban: Steindl Imre: Országház, Thököly vár–Késmárk, Medgyessy Ferenc: Anyaság, Kolozsvári testvérek: Szt. György szobra, Kovács Margit: Szamaras, Sámson dombormű, Szőnyi István: Este, Csontváry Kosztka Tivadar: Mária kútja, Pablo Picasso: Maia arcképe, Ferenczy Noémi: Noé bárkája–gobelinrészlet, Népművészet: Kispaládi parasztház, Cifraszűr, Bölcső, Csengős népi játék A továbbhaladás feltételei
A tanuló továbbhaladását a vizuális képességek elért színvonala nem akadályozhatja meg. Második osztály végére a tanulók általában ki tudják fejezni élményeiket, meg tudnak rajzolni egyszerű helyzeteket, változásokat, a képelemeket el tudják rendezni, egyszerű tárgyakat tudnak készíteni. Több színárnyalatot használnak, képesek mintaképzésre, sorolásra. Meg tudnak nevezni néhány műalkotást és művészt, meg tudják indokolni, mi a használati és a dísztárgy között.
Forma, szín- és tónusárnyalatok megfigyelése, kompozíció, ritmus tudatosabb megválasztása. Események illusztrációja, történetek kifejezése képsorozatokban. Műalkotás vizsgálata adott szempont szerint. Műfajok (festészet, szobrászat) és műtípusok (pl. tájkép, életkép) ismerete, műélmény megfogalmazása. Nézetek alkalmazása a térábrázolásban. Tárgyábrázolás megfigyelés alapján. Mozgásábrázolás, változás fázisainak rögzítése. Ábra és üzenet kapcsolatának vizsgálata. Térkép, alaprajz megértése. Önálló tárgykészítés adott rendeltetésnek megfelelően. Mai és régi tárgyak formájának, funkciójának összevetése. A lakóhely egy jelentős emlékének, közgyűjteményének megismerése. Könyvtárhasználat.
|
TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK |
|
Kifejezés, képzőművészet |
|
Nyelv
Az ábrázolási szándék, a vizuális nyelvi elemek és az elrendezés viszonya.
Vonal-, folt-, forma- és színritmusok.
A képmező. Komponálás különböző formákban (pl. álló, fekvő téglalapon).
Az elbeszélő ábrázolás, a lényeges mozzanat kiemelésének eszközei. |
|
Alkotás
Egyéni és közös élmények (pl. szépirodalmi) feldolgozása, színben, rajzban, plasztikában.
Térviszonyokat és mozgást kifejező ábrázolások a téma feldolgozásában.
Események, történetek ábrázolása egy képben és képsorozatokban (pl. útinapló). |
|
Befogadás
Műalkotás olvasása, összehasonlítása szempontok szerint; a műélmény megfogalmazása.
Képzőművészeti műfajok (pl. festészet) és műtípusok (pl. tájkép) jellemzőinek elemzése.
Néhány tanult műalkotás, valamint szerzőjének és a mű címének ismerete.
Könyvtárhasználat, elérhető helytörténeti vagy közgyűjtemény felkeresése. |
|
Vizuális kommunikáció |
|
Nyelv
A jellemző nézet és a forma jelölése, a körülhatároló vonal.
A folt a felület betöltésének eszköze. A folt, mint a forma jele (pl. árnykép). |
|
Alkotás
Egyszerű természeti vagy mesterséges tárgy ábrázolása látvány szerint, valamint elől- és oldalnézetből.
Elképzelt tér ábrázolása felülnézetből (pl. várkastély), esetleg makettjének közös elkészítése.
Konkrét útvonal megrajzolása emlékezetből.
Változások, folyamatok, jellegzetes állapotok, helyzetek ábrázolása képsorokkal.
Egyszerű összefüggések ábrázolása magyarázó rajzzal. |
|
Befogadás
A közvetlen természeti és mesterséges környezet szemlélése, jellegének elmondása.
Tárgyak vizuális jellemzőinek megállapítása (sík jellegű és tömbszerű forma).
Tárgy jellemző nézete, a látvány és az ábra megfeleltetése.
Egyszerű alaprajzok és térképek olvasása, értelmezése, összevetésük a valós terekkel.
Történés sorrendjének értelmezése fázisrajzok alapján (pl. képregény).
Képi információk értelmezése: egyszerűség, érthetőség, a jel és a jelentés viszonya. |
|
Tárgy- és környezetkultúra |
|
Nyelv
A használati tárgyak megjelenése, jelentése, ennek kifejező eszközei (alak, szín, anyag). |
|
Alkotás
Funkciónak megfelelő egyszerű tárgy készítése (pl. játékok, bábok, edények, taneszközök).
Csomagolás készítése minta után és egyéni elképzelés alapján (papírból, textilből).
Az egyszerű tárgyalkotó folyamat végig vitele: ötlet (gondolati terv), elkészítés, kipróbálás.
Környezetalakító tevékenység (pl. díszletkészítés). |
|
Befogadás
A rendeltetés (tartalom) és a forma összefüggéseinek megfigyelése, elemzése, a jelen és a múlt néhány tárgya és a lakóhely jellegzetes építményei kapcsán.
A tárgyalkotás, a konstruálás lépései, a funkcionális és anyagszerű formaképzés.
Építmények összehasonlítása megadott szempontok (pl. rendeltetés) alapján.
Az alaprajz fogalmának megismerése, értelmezése. |
|
Technikák |
|
Rajzolás rosttollal, krétával, ceruzával. Viaszkarc.
Festés temperával, vízfestékkel, krétával, vegyes technikával.
A mintázás újabb technológiai változatai: építés lapokból szabásminták alapján, díszítés nyomhagyással. Különféle tárgy és anyagnyomatok, kollázs-technikák.
Papírtárgyak, papírmunkák (kivágások, papírmetszet, mozaik, montázs).
Konstruálás modellező anyagokból (textil, papír, agyag, talált tárgyak).
Műalkotás-technikák: akvarell, olajfestmény, kő-, agyag-, bronzszobor. |
Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások
A mű kiválasztását témában és technikában egyaránt a tananyag feldolgozáshoz igazítsuk.
Hollókői ház, Füstös konyha, Matyó tisztaszoba, Mai lakóház külső és belső képe, Árva vára, Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum, Schaár Erzsébet: Kirakat, Constantin Meunier: Teherhordó munkás, Ferenczy Béni: Játszó fiúk, Albrecht Dürer: Nyúl, Önarckép – ezüstvessző rajz, Hónapok – Berry herceg hóráskönyvéből. Eugéne Delacroix: Villámtól megriadt ló, Paul Cézanne: Csendélet, Ferenczy Károly: Festőnő, Fényes Adolf: Testvérek, Vaszilij Kandinszkij: Festmény három folttal, Bálint Endre: Vándorlegény útrakél Kentaur alakú aquamanile, Ember alakú butella.
A továbbhaladás feltételei
A tanuló továbbhaladását a vizuális képességek elért színvonala nem akadályozhatja meg.
A harmadikos tanuló képes a jellegzetes formákat ábrázolni, színeket visszaadni, magyarázó rajzot készíteni, rendeltetésszerű tárgyat konstruálni. Meg tudja fogalmazni műélményét, meg tud nevezni 5-6 művet és művészt, ismeri lakóhelyének néhány nevezetes épületét, szobrát.
Ellentétek megjelenítése, hangsúlyozás kiemeléssel. Vizuális nyelvi elemek árnyalt alkalmazása, tudatos komponálás. A gondolat, hangulat kifejezéséhez az eszköz megválasztása: a formák, foltok, tömegek elrendezése. Műalkotások hatása, témája és technikája közötti összefüggés jellemzőinek felismerése. Képzőművészeti műfajok rendszerezése, népművészeti tárgyak megismerése. A térábrázolás új eleme a közvetlen megfigyelésen alapuló forma és színtanulmány, a takarás megfigyelése, a dinamikus mozgásábrázolás. Nézetrajzok, útvonalrajzok, térképek készítése. Tárgykészítés adott igény alapján. Tárgyelemzés, épületelemezés az anyag, a rendeltetés és forma kapcsolatának feltárásával.
|
TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK |
|
Kifejezés, képzőművészet |
|
Nyelv
Ellentétek, színkontraszt, vonalkontraszt. A színek hangulati hatása.
Kiemelés forma- és színminőséggel, mérettel, elhelyezéssel, kontraszttal, vonalvastagsággal.
Komponálás, egyensúly és feszültség, szimmetria és aszimmetria. |
|
Alkotás
Adott témához kapcsolódó élmény, hangulat feldolgozása síkon és térben.
Élmények, emlékek, gondolatok és történetek feldolgozása közös alkotásokban (pl. illusztrációban, képsorozatban, szoborkompozícióban).
Képek, tárgyak jelentésmódosítása formaátírással, átszínezéssel, megszemélyesítéssel. |
|
Befogadás
Képzőművészeti alkotások ismertetése: téma, kompozíció, hatás értelmezése.
Egyes képzőművészeti műtípusok jellemzői (pl. vallásos, életkép, illusztráció, lovas szobor).
Festmény, grafika és szobor szerzője, címe, műfaja, technikája, műtípusa.
Egy közeli kiállítás megtekintése, a lakóhely nevezetes szobrainak, épületeinek megismerése. Könyvtári munka, a múzeumok szerepe. |
|
Vizuális kommunikáció |
|
Nyelv
A formák és színek közlési szándéknak megfelelő elrendezése a képmezőben illetve a térben.
Foltok és tömegek, mint a testesség hangsúlyozásának eszközei.
A vázoló vonalak, a körvonal, vonalrendszerek, szerkesztett és szabadkézi vonalak.
A sötét-világos, hideg-meleg színkontrasztok figyelemfelhívó jellege. |
|
Alkotás
Modellek rálátásos ábrázolása megfigyelés alapján (színbeli és tónusos megjelenítés).
Megtapasztalt folyamatok jellegzetes állapotainak ábrázolása (pl. egy növény élete).
Egyszerű térosztásokat közlő alap- és térképrajzi vázlatok készítése.
Jelalkotás forma-, vonal- és színredukcióval. |
|
Befogadás
Térkifejezési módok: nézőpont jelölése, takarás, feljebb-lejjebb helyezés. A felülnézet.
Magyarázó rajzok, folyamatábrák, funkciója; olvasásuk, üzenetük értelmezése.
Sík- és térformák geometriai és hangulati jellemzői.
Színismeretek összefoglaló áttekintése.
Ábra és látvány kapcsolatának elemzése. |
|
Tárgy- és környezetkultúra |
|
Nyelv
A tárgyakat használó (fogyasztó) egyéni stílusa, formajegyei.
A rendeltetés, az anyag, a forma és a méret összehangolása, célnak megfelelő megválasztása.
Az épület külső kifejező eszközei (méret, tömeg, tagoltság, anyag, hely). |
|
Alkotás
Egyéni igényt kielégítő tárgyak használatnak megfelelő elkészítése.
Egyszerű tárgy, épület modellezése (pl. jármű).
Környezetalakító tevékenység (pl. kiállításrendezés). |
|
Befogadás
Köznapi és ünnepi tárgy elemzése a rendeltetés, az anyag, a méret, a forma szempontjából.
Épülettípusok (pl. középület) elemzése a rendeltetés (pl. iskola) és a forma szerint.
A helytörténeti gyűjtemények, közgyűjtemények rendeltetése, anyaga. |
|
Technikák |
|
Az előző években már tanult technikák újabb technológiai változatai. Kollázs és montázs.
Fonás (pl. madzagszövés), gyöngyfűzés. Textil-, drót-, és papírplasztikák és tárgykonstrukciók. Művészeti technikák (pl. egyedi rajz, olajfestés, kőfaragás, agyagmunkák.) |
Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások
A mű kiválasztását témában és technikában egyaránt a tananyag feldolgozáshoz igazítsuk.
Magyar koronázási jelvények. Hősök tere, Vajdahunyad vára, Ligeti Miklós: Anonymus, Ferenczy Béni: Bem érem, Götz János: Szarvas, Cseh László: Táncolók, Michelangelo: Ádám teremtése, Ferenczy Károly: Október, Fényes Adolf: Babfejtők, Koszta József: Tányértörölgető, Wágner Sándor: Dugovics Titusz, Glatz Oszkár: Birkózók. Makovecz Imre: Sárospataki Művelődési Ház, Mai lakóház belső és külső képe, Népművészet: Kerített ház - Pityerszer, Botpaládi ház, Faragott, festett, oromzatos ház - Hegyhátszentpéter, Hollókői ház, Füstös konyha, Matyó tisztaszoba, Kapatisztító, Kunsági gyapjúhímzés, Hímes tojás, Mézeseskalácsbáb, Aratókorsó, Tálak, Miskakancsó,
A továbbhaladás feltételei
A tanuló továbbhaladását a vizuális képességek elért színvonala nem akadályozhatja meg.
A negyedik osztály befejezéséig megszilárdulnak a gyermek vizuális nyelvi és kompozíciós készségei. Élményeinek kifejezéséhez a megoldást önálló választja, motívumai egyre változatosabbak; megjelenít jellemző mozdulatokat. Jártas a műalkotások közös elemzésében, önálló véleményt formál, tetszésítéletét indokolja. Ismeri a képzőművészet több műtípusát. Felismer, megnevez művészeti ág, cím és alkotó szerint az elemzett alkotások közül legalább három-három művet. Ismeri a lakóhelyén vagy környékén található múzeumot, vagy néprajzi gyűjteményt. A könyvtári művészeti albumait önállóan használni tudja.
Adott modelleket közvetlen megfigyelés alapján értelmesen ábrázol, jellemző formáik, főbb arányaik megragadásával. Vázolni tudja, érti a nézetek összefüggését. Rendelkezik alapvető színismeretekkel, színhasználati jártassággal. Érti a vizuális kommunikáció jelentőségét a tanulásban, tájékoztatásban. Megalkot egyszerű képi közléseket.
Ötletes és egyre önállóbb a különféle rendeltetésű tárgyak készítésében. Érti a tárgyalkotó folyamatot a helyzetfelismeréstől az ötlet megszületésén át az elkészítésig, az ésszerű munkamenet betartásáig. Képes az elemzett mindennapi tárgyak, eszközök, formája (anyaga, mérete) és funkciója (jelentése) közötti kapcsolat felismerésére. Rendelkezik ismeretekkel az épületek rendeltetéséről, tud konkrét példákat említeni. Életkornak megfelelő jártassággal, készségszinten alkalmazza a tanult technikákat, és ábrázolási módokat. Kialakult készségei vannak az egyszerű, eszköz nélküli, és kéziszerszámmal végzett anyagalakításban.
A megismertetésre szánt műalkotások kiválasztási szempontjai
A műfaj tipikus alkotásait a tanító választja ki, pedagógiai céljának és a témának megfelelően. Ezen belül a válogatás további szempontja, hogy lehetőleg az egyetemes és a magyar művészettörténet kiemelkedő műveit és alkotót mutassák be. A példák között lehetőleg legyen történeti és mai alkotás. Tartalmazza a magas művészet példái mellett a magyar népművészet és a mindennapi környezet tipikus tárgyait és épületeit is. A helyi, regionális értékek bemutatása kiemelt fontosságú feladat. A tananyagban jelzett példák a választáshoz kívánnak segítséget nyújtani.
A tantárgy célja olyan rendszerszemléletű gondolkodásmód célzatos és következetes kialakítása, amely fokozatosan feltárja a természetben és társadalomban élő ember és az általa létrehozott technikai környezet bonyolult összefonódását és kapcsolatrendszerét.
A Technika és életvitel tantárgy olyan ismereteket ad, képességeket, készségeket és beállítódásokat alakít ki, amelyek segítik a modern technika és gazdaság eredményeinek ésszerű felhasználását, ugyanakkor óvnak ennek torzító hatásaitól.
A technika értelmezése jelentősen változott a történelem során. Hosszú évezredeken keresztül a gyakorlati tapasztalatokkal felhalmozott ismeretek összességét foglalta magába. A modern technika azonban már korántsem csak kézműves intelligenciát igényel. Korunk egyik legfontosabb kérdése: hogy miképpen tudunk együtt élni azzal a technikai környezettel, amelyet éppen az élet könnyebbé tétele érdekében hoztunk létre.
A tantárgy célja az is, hogy bemutassa a környezeti károsodások és azok megelőzésének módjait, a fenntartható fejlődés összefüggéseit és követelményeit, a problémák rendszerét és lényegét átlátó környezetgazdálkodást. Akármilyen komplex természettudományos oktatási rendszert is képzelünk el, az csak tüneti kezelést mutathat be a technika okozta környezeti károk megszüntetésére. Az okok megelőzésére kell a hangsúlyt helyezni, és erre alkalmas a rendszerszemléletű technikai nevelés.
A Technika és életvitel tantárgy komplexitásában mutatja be a társadalom, az ökoszisztémák és a technikai rendszerek együttlétezését. Az életviteli ismeretek körébe tartoznak pl. a háztartástan a szűkebb lakóhelyi környezet, a lakás és környéke, a kertgazdálkodás. Az életvitelhez sorolhatók a helyes közlekedés és a közlekedési szabályok ismerete is. A Technika és életvitel tantárgy a technika bonyolult kapcsolatrendszerét elméleti, gyakorlati, manuális, tervezési és modellezési feladatokon keresztül mutatja be
A tantárgy feladatai az 1–4. évfolyamokon
A természetes és mesterséges környezet anyagainak megismerése, anyagvizsgálati tapasztalatok szerzése érzékszervi tapasztalással. Összefüggések fölismerése az anyagok és a belőlük készült tárgyak között (alapanyag, termék, félkész termék). Az anyagföldolgozás alaplépéseinek alkalmazása. Tájékozódás az anyagokhoz kötődő mesterségekről és szakmákról.
A ház körüli hagyományos és kézműves technológiák ismerete.
Az emberi alkotással létrehozott terek esztétikai követelményeinek, a szerkezetnek és a formának a kapcsolata. Az épített környezet, a korszerű és a régi építmények (épületek, utak, hidak, felüljárók alagutak, toronyházak és tornyok) anyagainak és szerkezeteinek megismerése. (Szerkezeti anyagok, műanyagok, üveg.) Az adott lakókörnyezet előnyeinek és hátrányainak fölismerése.
Becslés, mérés, egymás mellé rendezés, méretazonosság megállapítása. Önálló tervezés és kivitelezés az építésben és a tárgyalakításban. Tervek, elképzelések rajzi megjelenítése egyéni elképzelés szerint. Egyszerű makett készítése és elemzése terv alapján. A munkaeszközök rendeltetésszerű, balesetmentes használata.
A szárazföldi, vízi és légi közlekedés történetének ismerete. A városi, országúti, vasúti, vízi és légi közlekedés szerepének átlátása, eszközeik bemutatása. Kerékpározás forgalomtól elzárt területen, megismerkedés a kerékpáros közlekedés szabályaival.
Egyszerű házimunkák elvégzése. Az életkornak megfelelő önkiszolgáló tevékenység megszokása. Balesetmentes szabadidőtöltés és játék.
Környezetkímélő és a természetet szerető életmód kialakítása.
Fejlesztési követelmények
Feladatok és tevékenységformák
A szükségletek és lehetőségek fölismerése
A tervezési és technológiai tevékenységek szükségességének, lehetőségeinek felismerése az otthoni, az iskolai, a közösségi, a szabadidős az üzleti élet, az ipari és mezőgazdasági tevékenységek tanulmányozásával.
Részletes tervek elkészítése, az ehhez szükséges elméleti alapok átgondolása és ezek alapján reális, megfelelő és megvalósítható terv kidolgozása.
A munka megszervezése és kivitelezése
Egyszerű tárgyak, szerkezetek berendezések létrehozása, tervszerű előkészítés utáni kivitelezése. A szükséges források, és folyamatok ismerete és gyakorlott használata.
Saját és mások terveinek, tervezett technológiáinak és technikai rendszereinek megértése, megvitatása, eredményeinek, hatásainak értékelése. Más korokból vagy kultúrákból származó rendszerek működésének összehasonlósága, a közös jellemzők felismerése és esetleges felhasználása a tervezésnél.
A technika tantárgy tanítása a cél és feladat megfogalmazásával, a tevékenységi és munkafázisok megtervezésével valamint a végrehajtás és az eredmény (munkadarab, működés) együttes értékelésével nagymértékben javítja a tanulók beszéd- és kifejezőkészségét. A rendszerszemléletű gondolkodás kialakításával a logikai készség gyarapszik. A műszaki ábrázolás és kommunikáció a tanulók képolvasási, logikai és rajzolási készségét, a tervezés a számolási készséget, a tervek megvalósítása, a munkadarab vagy rendszer elkészítése a manuális készséget fejleszti.
A szükségletek és lehetőségek fölismerése, a tervezés folyamata, a részletes tervek elkészítése és a munka elvégzése a tanuló koncentráló, problémamegoldó, alkotó, becslési, döntési, elemző, szintetizáló, rendszerező és összpontosító képességének fejlesztése mellett növeli a kreativitást, a kézügyességet és a pontosságra való igényt, továbbá elősegíti a jó térlátást, a tájékozódást a térben és a síkon.
Az értékelés segít a kritikus önértékelés és mások helyes megítélésének képességét kiformálni és rászoktat
ellenőrzés igénylésére.
|
Belépő tevékenységformák |
Tartalmak
|
|
Anyagok
Ismerkedés az anyagokkal, pl. agyag, homok, fa, termések, levelek, szalma, nád, Az anyagok tulajdonságainak vizsgálata érzékszervekkel.
|
A természetes és a mesterséges környezet anyagai. A lakás, az iskola, a játszótér tárgyai és anyagaik. A természetes anyagok.
|
|
Az anyag fölhasználása. Kézművesség
Összefüggések fölismerése érzékszervi tapasztalással az anyagok tulajdonságai és a belőlük készíthető tárgyak között az anyagok alakítása során. Például papír, fonal hajtogatása, tépése sodrása, nyírása, ragasztása, agyag lapítása, gyúrása, sajtolása, formázása, fémek csiszolása, darabolása.
Kézműves szakmák azonosítása, pl. fazekas, kosárfonó, kötélverő, kádár, bognár.
|
A feldolgozott (átalakított) anyagok.
Az anyagokhoz kötődő mesterségek és szakmák. Az olló, a vonalzó, a csiszolópapír és a mintázóeszközök rendeltetésszerű és balesetmentes használata.
|
|
Mérés
Becslés, mérés, egymásmellé rendezés, méretazonosság megállapítása, azonos méretre alakítás.
Építés, alkotás egyéni elképzelés, minta vagy fénykép esetleg látszati rajz alapján.
|
|
|
Közlekedési ismeretek
A közlekedésben való részvétel gyakorlása, tudatos figyelése, figyelmes közlekedés. Az utazással kapcsolatos magatartásformák megismerése és gyakorlása. A veszélyhelyzetek elkerülése.
|
A gyalogos közlekedés szabályai. A biztonságos tömegközlekedés.
|
Anyagok és megmunkálásuk, felhasználásuk
Alak, alakíthatóság, alaprajz, becslés, hosszúság, keménység, képlékenység, körvonal, magasság, mélység, méret, puhaság, simaság, szélesség, szilárdság, távolság, természetes és mesterséges anyagok, terv, törékenység
Gyalogos közlekedés, jel, jelzés, jelzőlámpa, közlekedés, közlekedési szabályok, tömegközlekedés
A továbbhaladás feltétele
Az első évfolyam végén a kerettanterv nem határoz meg a továbbhaladáshoz szükséges feltételeket, az első és a második évfolyamot egy fejlesztési szakasznak tekinti.
|
Belépő tevékenységformák |
Tartalmak
|
|
Ember és környezete
Az évszakok és az időjárási elemek (pl. napsütés, derült idő, eső, havazás, szél) megismerése, és tulajdonságaik jellemzése. A lakóhely szűkebb földrajzi környezetének bemutatása. A környezet káros hatásainak felismerése, és védekezés módjainak fölsorolása (pl. öltözködés, kunyhóépítés, házépítés). A természetes és az ember alkotta környezet megkülönböztetése, jellemzőik elmondása.
|
Védekezés a környezet kellemetlen hatásai ellen. A természetes és mesterséges környezet A lakóhely és a lakótér. Az ember természetátalakító munkája.
|
|
Anyagok és megmunkálásuk, felhasználásuk
Anyagok hasítása, csavarása, nyújtása, összenyomása.
A papírkészítés műveletsorának elmesélése.
Tárgyak készítése hagyományos kézműves technológiával természetes és mesterséges anyagokból (pl. háncsból, vesszőből, faágakból, kukoricaszárból).
A takarékos anyagfelhasználás szabályainak betartása. |
Az anyagok vizsgálata anyagtulajdonságok.
Az anyagok feldolgozása. Célszerű és takarékos anyagfelhasználás.
A papírkészítés folyamata.
A nyersanyag, az alapanyag és a termék fogalma.
A helyes szerszámhasználat.
|
|
Tervezés, építés
Egyszerű tárgy (pompon, rongybaba, papírkorona) tervezése és készítése, egyéni elképzelések megvalósítása.
Makett építése látszati rajz alapján, építőelemekből,
pl. házépítés.
|
A makett. Az elrendezés, az esztétikum és az egyensúly szerepe.
|
|
Mérés
A becslés és a méretmegadás gyakorlása.
Körvonalrajzok készítése.
|
A mérés szerepe a technikában. Látszati rajz, vázlatrajz, méretrajz jelek A kicsinyítés és nagyítás fogalma. |
|
Közlekedési ismeretek
A veszélyhelyzetek fölismerése, és elkerülésük módjainak megismerése.
A közlekedési eszközök használati szabályainak tudása és azok betartása. Biztonságos közlekedés tömegközlekedési eszközökkel. |
A biztonságos közlekedés. A forgalomirányítás szerepe a közlekedés biztonságában. A forgalomirányítás jelzései. Jelzőtáblák, jelzőlámpák, gyalogátkelőhelyek.
Vasúti átjáró, sorompó, fénysorompó.
Az utazásról. Viteldíj.
A mozgólépcső használata. A biztonsági sáv szerepe a balesetek elkerülésében.
|
|
Háztartástan, életvitel
Az otthon és az iskola eltérő feladatainak összevetése a jó közérzet szempontjából.
Az osztályterem díszítése.
A ház körüli (otthoni) teendőkben való részvétel, a házimunkákban való szerepvállalás elmesélése. Kézi varrás.
A közelben levő szolgáltató egységek felkeresése és megismerése, pl. posta, fodrászat, bevásárló helyek. |
A házi munkák fajtái. A takarékoskodás fontossága.
A ruházkodás. A ruhák anyagai és azok származása. A gyapjú földolgozása. A textil megmunkálása.
Szolgáltatások.
|
Lakóhely, lakótér, mesterséges környezet, természetes környezet.
Anyagok megmunkálásuk és felhasználásuk
Alapanyag, anyag-átalakítás, anyagtakarékosság, anyagvizsgálat, nyersanyag, termék.
Alak, alaprajz, körvonalrajz, látszati rajz, méret, vázlatrajz.
Átjáró, biztonsági sáv, fénysorompó, forgalomirányítás, jelzőlámpa, jelzőtábla, közlekedési eszköz, mozgólépcső, sorompó.
Háztartás, ruházkodás, szolgáltatás, takarékosság.
A továbbhaladás feltételei
Az ember természetátalakító munkájának megismerése (lakóhely és lakótér). Az anyagok tanult tulajdonságainak ismerete. Az elvégzendő munkákhoz szükséges és eszközök szerszámok biztos, balesetmentes használata. Látszati rajz, vázlatrajz készítése. A rajzelemek helyes alkalmazása. Egyszerű tervezés és építés. A háztartás és a hozzá kapcsolódó szokások megismerése és elmesélése.
|
Belépő tevékenységformák |
Tartalmak
|
|
Ember és környezete
A környezet tárgyainak anyagai, és eredetének megismerése.
|
Élővilág és tárgyi környezet. A biológiai élőhelyek hasznosítható anyagai. A hasznosítható élettelen anyagok.
|
|
Anyagok megmunkálása, felhasználása
Anyagok összeválogatása használati tárgyak készítéséhez a szerkezet, tulajdonság, funkció összefüggéseire alapozva, pl. bábparaván készítés papírok, szövetek és fák fölhasználásával.
Az előkészítő és átalakító műveletek elvégzése.
Tárgykészítés, saját ötlet megvalósítása, a funkció, forma, esztétikum együttes figyelembevételével.
A nyírás, a szövés, a fonás, a faragás gyakorlása konkrét feladatokban.
A szükséges szerszámok és eszközök balesetmentes használata.
|
Az anyagok vizsgálata. Az anyag látható szerkezete. Formálhatóság és terhelhetőség.
Az anyagok átalakítása.
A szerkezet, a tulajdonság és a funkció összefüggése.
A mai és régi használati tágyaink funkciója.
|
|
Tervezés és építés
Egyszerű épületmakettek irányított készítése megadott alaprajz szerint.
|
A lakás szerkezete.
Az emberi alkotással létrehozott belső terek esztétikája
|
|
Műszaki ábrázolás
Méretek leolvasása rajzokról. A rajz és a tárgy megfeleltetése.
|
A méretmegadás elemei. Méretvonal, méretszám.
|
|
Mérés
A mérési eredmények följegyzése.
|
Mérés centiméter pontossággal, mérési eredmények. Alaprajz. |
|
Közlekedési ismeretek
A közlekedési eszközök használatának szabályai ismerete és gyakorlása. Biztonságos közlekedés tömegközlekedési eszközökkel.
|
A közlekedés kialakulása, a kerék szerepének fontossága. Utazás a városban. Utazás vasúton
Közlekedésbiztonság.
|
|
Háztartástan, életvitel
A háztartást megkönnyítő eszközök megismerése és használatuk gyakorlása. Az életkornak megfelelő önkiszolgáló tevékenység.
A balesetveszélyek fölismerése és megelőzése a háztartásban.
Helyes idő-, anyag- és pénzbeosztás.
A telefon használata. |
Háztartási eszközök és biztonságos használatunk.
Lakóhelyi szolgáltatások.
|
Élőhely, élővilág, tárgyi környezet.
Anyagok megmunkálása, felhasználása
Átalakító műveletek, előkészítő műveletek, formálhatóság, ipar, látható szerkezet, népművészet, terhelhetőség.
Belső tér, méretszám, méretvonal, település.
Közlekedés, közlekedésbiztonság, közlekedési eszközök.
Háztartási eszközök, napirend, takarékoskodás, testápolás, testápolás.
A továbbhaladás feltételei
Az élő és tárgyi környezetünk kapcsolatának megismerése.
Az anyag, a szerkezet, a forma, a funkció és az esztétikum, összefüggéseinek magtapasztalása tárgykészítés folyamán. Szakszerű és biztonságos szerszámhasználat. Egyszerű makett irányított tervezése és elkészítése. Egyszerű sematikus ábra olvasása és értelmezése (alaprajz méretezés). Mérés centiméter pontossággal.
|
Belépő tevékenységformák |
Tartalmak
|
|
Az ember és környezete
A városi és falusi élet összehasonlítása és vélemény megfogalmazása.
A nagyvárosi élet előnyeinek és hátrányainak megbeszé-
lése.
|
Épített környezet, korszerű építmények: épületek, utak, alagutak, hidak, felüljárók, toronyházak, tornyok. A nagyvárosi élet.
|
|
Anyagok megmunkálása, fölhasználása
Technológiai lépések helyes alkalmazása, önálló tervezés és kivitelezés pl. papírdoboz, ékszerek tervezése és készítése különböző anyagok felhasználásával.
Az alapanyagok célszerű kiválasztása és a legkevesebb hulladékra törekvés a munkafolyamatokban.
A festés, szövés, papírmerítés technológiai lépéseinek megismerése és helyes alkalmazása.
|
Az anyagok vizsgálata. A szerkezeti anyagok és szerepük. Az üveg. A műanyagok.
Az anyagok átalakítása (feldolgozása).
Az alapanyag, a résztermék, a félkész termék, a termék, a hulladék és a melléktermék fogalma.
Cserélhetőség, szabvány.
Hagyományos technológiák a ház körül és a kézművességben.
|
|
Tervezés, építés
A feladat elképzelése, megoldási tervek készítése. A forma, a funkció és a méret közötti összefüggések megállapítása és fölhasználása a tervezés során. A műveleti sor önálló megalkotása és végrehajtása.
|
A cél megfogalmazása: a rendeltetés, a célszerűség, a szerkezet, a tulajdonságok és a forma összhangja.
|
|
Mérés, műszaki ábrázolás
A mérés és a rajzeszközök használatának gyakorlása. A tárgy jellemzése alaprajz és nézetrajz alapján.
|
Alaprajz és nézet. Nézeti ábrázolás, nézetrajz.
|
|
Épített környezet
Egyszerű makettek készítése és a kész munka összehasonlítása a tervekkel, pl. szobamodell készítése, híd, felüljáró, torony modellezése. |
Az emberi alkotással létrehozott terek esztétikai követelményei. A szerkezet és a forma kapcsolata. Az elrendezés szabályai. Működőképesség és esztétikum. A szín, a forma és a harmónia hatása a közérzetre.
|
|
Közlekedési ismeretek
Közlekedés tömegközlekedési eszközökkel. A a kerékpáros közlekedés gyakorlása, táblák, lámpák, útburkolati jelek megismerése.
|
A modern közlekedés eszközei. Szárazföldi, vízi és légi közlekedés.
Helyi és távolsági közlekedés.
|
|
Háztartástan, életvitel
Egyszerű háztartási munkák elvégzése
Az életkornak megfelelő önkiszolgáló tevékenység a legszükségesebb szolgáltatások használata, pl. telefonos tudakozó, mentők, tűzoltók, rendőrség hívása. |
Balesetmentes szabadidőtöltés és játék.
Az időjárásnak megfelelő öltözködés
A lakásból elérhető legfontosabb szolgáltatások. |
Épített környezet, nagyvárosi élet.
Anyagok megmunkálása, fölhasználása
Cserélhetőség, hulladék, melléktermék, műanyag, résztermék, szabvány, szerkezeti anyagok, technológia, termék.
Cél, célszerűség, esztétikum, feladat, makett, műveleti sor, rendeltetés, stabilitás, termék, terv.
Helyi közlekedés, irányítási rendszer, légi közlekedés, szárazföldi közlekedés, távolsági közlekedés, vízi közlekedés.
Egészségügyi szolgáltatás, háztartási munka.
A továbbhaladás feltételei
A nagyvárosi környezet építményeinek megismerése.
Az anyagfeldolgozás általános jellemzőinek bemutatása. A hulladék és a melléktermék fogalmak pontos használata.
Az anyagok takarékos és célszerű felhasználása. Önálló tervezés és kivitelezés az építésben és a tárgyalakításban. A tervek, és elképzelések rajzi megjelenítése. Egyszerű makett készítése és elemzése a terv alapján. A közúti kerékpáros közlekedés szabályainak betartása.
Időjáráshoz, évszakhoz, napszakhoz, alkalomhoz kapcsolódó életviteli szokások.
Az iskolai testnevelés és sport az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek), valamint a természet egészségfejlesztő tényezőinek integrált hatásaként hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak. Ennek feltétele, hogy ismerjék motorikus képességeik szintjét, a motorikus képességek fejlesztésének és/vagy fenntartásának módját, legyen személyes és társas élményük a mozgásos játék, a versengés öröme. A testnevelés és a sport hozzájárul ahhoz, hogy a diákok megbecsülik társaik teljesítményét, motorikusan képzettek, mozgásuk kulturált, felismerik a testnevelés és a sport egészségügyi és prevenciós értékeit. Cél, hogy a rendszeres fizikai aktivitás váljon magatartásuk részévé.
Az alsó tagozatos testnevelés a testkultúra elemeiből nyert értékekből olyan testi műveltséggel (ismeretekkel, jártasságokkal, készségekkel, képességekkel) ruházza fel a kisiskolásokat, amely későbbi cselekvési biztonságukat, rendszeres fizikai aktivitásukat megalapozza. Ez teszi alkalmassá őket arra, hogy a későbbiekben képesek lesznek sportági feladatok és mozgásrendszerek eredményes elsajátítására, motorikus képességeik hatékony fejlesztésére. Sajátos módszereivel, elsősorban mozgásos játékokkal és versengésekkel segíti a zökkenőmentes átmenetet a kötetlenebb óvodai élet és az önálló munkát követelő iskolai élet között, kötődést jelentő élményeket nyújt mozgásvágyuk fenntartásához.
Az egészséggel kapcsolatos feladatok: a testi fejlődés, érés támogatása; a higiéniai szokások kialakítása, erősítése; az ellenálló képesség, edzettség fejlesztése; az ortopédiai elváltozások megelőzése, ellensúlyozása; megfelelő felkészítés keringési és légzőrendszeri megbetegedések megelőzésére, a károsodások csökkentésére; a prevenció lényegének és relaxációs eljárásoknak a megismerése, megértése.
A mozgáskultúra fejlesztése: az alapvető (generikus) mozgáskészségek megfelelő szintű kialakítása, fejlesztése; az úszás elsajátítása; a kondicionális és a koordinációs képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése; sokoldalú mozgástapasztalat és jól alkalmazható mozgáskészség-készlet megszerzése; a feladatmegoldáshoz, a képességfejlesztéshez és a játékhoz, sporttevékenységhez, azok károsodás nélküli végzéséhez kapcsolódó ismeretek (szabályok, történeti vonatkozások, mechanikai-biomechanikai törvényszerűségek, feladat-megoldó sémák, egészségügyi megfontolások) megszerzése; mozgáskommunikáció.
Tanulási, játék- és sportolási élmények nyújtása: elsajátítás, teljesítmény, kollektív siker, a tevékenység öröme.
Értékes személyiségvonások fejlesztése: a félelem leküzdése, a szabályok betartása, összpontosítás, céltartás, a nehézségek leküzdése, kudarc tűrése, a természet szeretete, környezetkímélő magatartás.
Fejlesztési követelmények
Az egészséges testi fejlődés segítése
A tanulók életkorának megfelelően fejlődjön keringési, légzési és mozgatórendszerük. Rendszeresen végezzenek mozgástevékenységet.
Aktív és egyre tudatosabb testmozgással előzzék meg a tartási rendellenességek kialakulását, kerüljék a gerincoszlopot károsító helyzeteket és mozgásokat. Alakuljon ki a testtartásért felelős izmok izomegyensúlyának és a medence középállásának automatizálása.
A foglalkoztatás hatására szilárduljon egészségük, váljanak ellenállóvá a megbetegedésekkel szemben.
A mozgáskultúra fejlesztése
Tudjanak gyorsan, illetve kitartóan futni, igyekezzenek iramukat a távhoz és a terephez igazítani, futás közben akadályokat leküzdeni. Sajátítsanak el ugrás-, dobás- (hajítás-, lökés-, vetés-) technikákat, ezzel is gazdagítva alapvető (generikus) készségkészletüket.
Sajátítsanak el egyszerű, torna jellegű támasz- és függéshelyzeteket, legyenek képesek egyszerű hely- és helyzetváltoztatásokra támaszban és függésben.
Jellemezze tevékenységüket kreativitás a legváltozatosabb feladathelyzetekben. Elemi szintű játékkészség birtokában szívesen vegyenek részt egyszerűsített sportjátékokban.
Váljanak vízbiztossá, sajátítsanak el egy úszásnemet.
Sajátítsanak el viselkedési mintákat a fenyegetettség elkerülésére.
Fejlődő tendencia jellemezze kondicionális és koordinációs képességszintjüket, mozgásos cselekvési biztonságukat.
Életkoruknak megfelelően fejlett izomzattal legyenek képesek uralni testtömegüket a különböző feladatmegoldások során.
Legyenek képesek összerendezett mozgásokra.
Ismerjék a játékok elemi szabályait. Értsék a feladatmegoldások elemi logikáját.
A mozgásigény fenntartásának követelményei
Élményként éljék meg az új feladatmegoldások elsajátítását, a játékot, versengést, sportolást.
Alapozódjon meg az egészséges életmód és a rendszeres fizikai aktivitás iránti igényük.
Alakzatok gyors felvétele és változtatása.
Az öltöző és a gyakorlóhely rendjének kialakítása.
Játékos és határozott formájú szabad-, társas- és kéziszergyakorlatok végrehajtása
Gyors indulás különféle testhelyzetből.
Az ütközések elkerülése a fogójátékokban és a futásfeladatokban, térnyerés a fogóval szemben.
Tartós futás 4-8 percig pihenő nélkül, illetve kisebb séták beiktatásával.
Futómozgást tartalmazó feladatok (játékok) végzése.
Szökdelések és ugrások megfelelő ritmusban.
Távolba és célba dobás egy és két kézzel.
Egyszerű támasz-, függő- és egyensúlygyakorlatok biztonságos végrehajtása.
Néhány egyszerű, az évszaknak megfelelő és a szabadban végezhető játék.
Barátkozás a vízzel, vízbiztonság szerzése.
8-10 m távolság átúszása lábletétel nélkül.
|
Témakörök |
Tartalmak
|
|
Rendgyakorlatok |
„Egyenes”, feszes állás. Laza (pihenj) állás. Testfordulatok helyben
Sorakozás vonalban (fal, bordásfal, padsor előtt).
Köralakítás kézfogással.
Szétszórt alakzat felvétele.
Vonulások ütemtartással helyben és tovahaladással (tapssal, dobbantással).
Játékok (mozdulatlanság, szobor, baglyocska, mindenki a zászlajához).
|
|
Előkészítés és prevenció |
Ritmikus feladatok énekre, zenére.
Tartásjavító és a gerincdeformitásokat megelőző (korrigáló) gyakorlatok.
Az előkészítést és a motorikus képességek alapozását jól szolgáló gyakorlatok.
|
|
Járások, futások, szökdelések és ugrások, valamint dobások |
Járások és futások
Járások és futások kötetlenül, alakzatban és futójátékok.
Szökdelések, ugrások
Szökdelések egy, váltott, páros lábon meghatározott távolságig.
Szökdelések kötéláthajtással.
Távolugrás helyből és nekifutással, elugrósávból.
Játékok (szökdelő fogó, kecskézés, szökdelő oszlop stb.).
Dobások.
Hajítási kísérletek papírgombóccal, csomózott végű szalaggal (üstökös).
|
|
Támasz-, függés- és egyensúlygyakorlatok |
Helyváltoztatás állatmozgást utánozva (kutyafutás, pókjárás,
sántaróka stb.).
Helyváltoztatás vízszintes és rézsútos padon, hason- és hanyattfekvésben, kéz-láb támaszban, rákjárással, pókjárással.
Gurulóátfordulás előre guggolótámaszból, terpeszállásból zsugor- és terpeszülésbe.
Gurulóátfordulás hátra enyhén lejtős felületen.
Tarkónállás.
Zsugorfejenállás.
„Vándormászás” függőállásból bordásfalon.Felugrások kéztámasszal különböző szerekre (pad, zsámoly, egyrészes szekrény) és leugrások.
Egyensúlyozó járás vonalon és padon, pad merevítő gerendáján előre, hátra és oldalra.
Játékok (gépkocsik kéz- és lábtámaszban; sor és váltóversenyek állatutánzó járással
|
|
Labdás gyakorlatok |
Labdás ügyességfejlesztés:
álló labda megfogása, felemelése, visszahelyezése;
labdagörgetés egy-, kétkézzel helyben a lábak körül és továbbhaladással;
gurítás társhoz oda-vissza terpeszülésben;
feldobott labda elfogása;
eldobott labda elfogása utánfutással egy pattanás után és földreérés előtt.
Labdavezetés kézzel helyben és továbbhaladással kötetlenül.
Labdavezetési kísérletek lábbal.
Játékok labdával.
|
|
Küzdő feladatok, játékok |
Karemelés, illetve leszorítás társ ellenállásával szemben.
(Ne engedd, hogy társad mélytartásból oldalsó középtartásba emelje a kezét és viszont.).
Húzások, tolások párokban.(Húzd-told el a párod!).
Leülések, felállások párokban kézfogással és hátukat összetámasztva.
Játékok (ki a legény a csárdában, vörös pecsenye, kézvívás fekvőtámaszban, ne vedd el a lábadat, kakasviadal).
|
|
Szabadidős sporttevékenységek |
Séták, kerékpározás, szánkózás, hócsata és hóemberépítés.
Ügyességet fejlesztő közlekedési eszközök (kerékpározás, görkorcsolyázás, gördesz-kázás, hotrollingolás, korcsolyázás). |
|
Úszás |
Sorakozás és vonulás derékig érő vízben.
Szabadgyakorlatok a vízben.
Siklási kísérletek.
Sikláshoz kapcsolt lábtempó a választott úszásnemben.
Siklás és kartempó.
Kar- és lábmunka összehangolása.
Játékok (fogójátékok a vízben, hajóvontatás, gyöngyhalász, halacska stb.). |
A rendgyakorlatoknál az egyöntetű végrehajtás fokozatos kialakítása, az utasítások késlekedés nélküli végrehajtása.
Az alapvető gimnasztikai alapformák pontos végrehajtása.
Gyorsfutás 20-30 méteren versenyszerűen.
Tartós futás 8-10 percen keresztül.
Ugrások változatos formában, megfelelő szabályozottsággal végrehajtva.
A hajító mozdulat lehetőleg nyújtott karhelyzetből indítva.
Dobóterpeszből (a hajítókarral ellentétes láb van elöl) célbadobás a dobásbiztonságot növelve.
Futó-, ugró- és dobóügyesség fejlesztése változatos feltételek között.
A torna (jellegű) gyakorlatok kis segítséggel biztonságosan és szép testtartással történő végrehajtása.
Együttműködés a társakkal a labdás játékokban.
Sportszerű test-test elleni küzdelem.
Néhány egyszerű, az évszaknak megfelelő és a szabadban végezhető játék.
Megadott távolság átúszása.
|
Témakörök |
Tartalmak
|
|
Rendgyakorlatok |
Az eddig tanultak gyakorlása.
Kétsoros vonal, kettős oszlop alakítása.
Megindulás, megállás két ütemben.
Fejlődések, szakadozások járás közben.
Vonulások lépéstartással.
Nyitódás, zárkózás tér- és távköz felvétele.
Játékok (vezető parancsára, tanító bácsi azt mondja).
|
|
Előkészítés és prevenció |
Gimnasztika: szabad és társas gyakorlatok
|
|
Járások, futások, szökdelések és ugrások, valamint dobások |
Járások, mint előbb, valamint:
hátrafelé, ütem- és lépéshossz-szabályozással, oldalirányban keresztlépéssel, magas térdemeléssel.
Játék (vak fogó tapssal, énekléssel).
Futások:
Tartós futások.
Álló és guggoló rajt.
Futóversenyek.
Játékok (fogó játékok, üsd a harmadikat, balatoni halászok, fekete, fehér stb.).
Szökdelések, ugrások.
Mint az előző évfolyamokon.
Játékok (kakasviadal, kenguru fogó stb.).
Dobások:
Hajítások:
dobások távolba és célba különböző méretű labdával,
döngető, fogyasztó, „bombázás”.
|
|
Támasz, függés és egyensúlygyakorlatok |
Az 1–2. évfolyamon felsoroltak, valamint
mellső és hátsó fekvőtámaszban „körző”.
Gurulóátfordulás előre és hátra guggolótámaszból és terpeszállásból.
Sorozat gurulóátfordulás előre.
Fejenállás.
Mászási kísérletek kötélen.
Vízszintes függeszkedés bordásfalon.
Egyensúlyozó járás és fordulatok gerendán, pad merevítő gerendáján.
Játékok: kígyóvedlés, talicskázás, akadályverseny stb.).
|
|
Labdás gyakorlatok |
Labdás ügyességfejlesztés, mint az előző évfolyamokon, valamint:
labdavezetés jobb, bal kézzel helyben és továbbhaladással,
egy lábon, szökdeléssel, szlalomútvonalon, labdavezetés lábbal meghatározott útvonalon, valamint kis területen, az ütközések elkerülésével.
Egykezes átadás és átvétel párokban.
Rúgási kísérletek belsővel falra és felfordított padra.
Játékok (fogyasztó körben, váltóversenyek labdavezetéssel, kétudvaros fogyasztó stb.).
|
|
Küzdő feladatok, játékok |
Önellenállásos feladat-végrehajtások (karemelés, leengedés, csigafutás, lökésimitációk). Játékok (kakasviadal, kézvívás fekvőtámaszban, lábvívás támadóállásban, botbirkózás).
|
|
Szabadidős sporttevékenységek |
Gyalogos, kerékpáros túrák.
Hócsata, korcsolyázás, szánkózás.
|
|
Úszás |
Az eddig gyakorolt úszásnem megfelelő elsajátítása.
Vízbeugrás.
Játékok (alagút bújás, búvár Kund, dugattyú). |
Az óraszervezés szempontjából szükséges foglalkozási formák fegyelmezett és az életkornak megfelelő alakisággal történő végrehajtása, a testnevelési órán megkívánt szokásrend betartása.
A tanult gimnasztikai gyakorlatokból összeállított mozgások pontos és folyamatos végzése, a ritmus és a mozgás összhangjának megteremtése, mászás rúdon vagy kötélen.
Vágtafutás, illetve tartós futás 10-12 percig.
Helyből és a nekifutásból történő ugrások hangsúlyozott elrugaszkodással, harmonikusan.
A feladatnak legjobban megfelelő dobásmód megválasztása, a hajító mozdulat elfogadható végrehajtása.
Célbadobás elvárható biztonsággal.
Jó futó-, ugró- és dobókészség kialakítása.
Testtömegük megtartása támaszban és függésben.
Egyensúlyozás, térben tájékozódás.
A tornagyakorlatok koordinált végrehajtása.
Játék sikerélményt biztosító szinten.
A labda kézzel, illetve lábbal vezetése, továbbítása, birtokbavétele, gól vagy pont elérése.
A labdához és a társakhoz igazodás, a megoldási lehetőségek felismerése, a társakkal együttműködés, a játék- és a magatartási szabályok betartása.
A siker és a kudarc sportszerű elviselése a küzdő feladatokban és a játékokban.
Néhány egyszerű, a feltételeknek és az évszaknak megfelelő, a szabadban végezhető játék ismerete és játszása.
Biztonságos mozgás a vízben, alapfokú úszástudás és egy meghatározott távolság átúszása.
|
Témakörök |
Tartalmak
|
|
Szervezési feladatok |
Sorakozás kétsoros vonalban, kettős oszlopban.
Vigyázz és pihenj állás.
Vonulások, fejlődések, szakadozások egyes-, kettős-, hármas-, négyes oszlopba és oszlopból.
Játékok, mint eddig.
|
|
Előkészítés és prevenció |
Gimnasztika:
Határozott formájú szabadgyakorlatok és szabadgyakorlati alapformájú társas-, kéziszer- és szergyakorlatok.
Tartásjavító gyakorlatok.
Játékos előkészítő és a motorikus képességeket fejlesztő gyakorlatok és játékok.
|
|
Járások, futások, szökdelések és ugrások, valamint dobások |
Járások mint az 1–3. évfolyamon.
Járás behunyt szemmel előre, hátra és oldalra.
Tengerészjárás (oldalirányban kitámasztással).Játék (gyalogló verseny, váltó).
Futások:
tartós futások,futás feladatokkal.
Futóversenyek. Játékok (füle-farka, nyúl a bokorban, kotló és kánya, versengések kettős körben stb.).
Szökdelések, ugrások:
Szökdelő iskolák.
Sorozatugrások egy- és páros lábon.
Távolugrás, magasugrás nekifutással.
Helyből magasugrás.
Leugrás függésből.
Dobások:
Hajítási kísérletek kidobóállásból befordulással és nekilépésből.
Fogyasztó, döngető, Ki a legügyesebb a körben? Vadászlabda.
|
|
Támasz-, függés- és egyensúly-gyakorlatok |
Az 1–3. évfolyamon felsoroltak.
Bakugrás társon át.
Guggolótámaszból vetődés előre mellső fekvőtámaszba és vissza.
Bordásfalnál hátsó guggolótámaszból járás a lábakkal kézenállás felé és vissza.
Kézenállásba fellendülés bordásfalnál társ segítségével.
„Hosszú bukfenc”.
Mellső mérlegállás.
Függőleges repülés zsámolyon, 2-3 részes szekrényen.
Lengések bordásfalon oldalra mellső és hátsó függésben.
Kötélmászás.
Játékok (üldözőfogó bordásfalon függőállásban, vadszamár, kötéltánc földön fekvő kötélen).
|
|
Labdás gyakorlatok |
Labdavezetés mindkét kézzel kis területen, társhoz igazodva (tükörkép)
Kétkezes mellső átadás és átvétel párokban (helyben és továbbhaladással).
Kapuradobási, rúgási kísérletek (kis kapura kapus nélkül, és nagyobb kapura kapussal).
Kosárradobási kísérletek állóhelyből.
Labdaütögetési kísérletek kézzel.
Játékok (labdavezető versenyek, bombázás, partizán labda, zsinórlabda).
|
|
Küzdő feladatok, játékok |
Mint az 1–3. évfolyamon.
Szabadulás csuklón fogásból.
„Legyező” (szemben álló kézfogó társsal dőlés hátra karnyújtásig és vissza).
Grundbirkózás.
Kötélhúzás.
|
|
Szabadidős sporttevékenységek |
Mint korábban, valamint
számháború (a lehetőségek függvényében).
|
|
Úszás |
Az elsajátított úszásnem mellett egy további úszásnem kar- és lábtempójának elsajátítása.
Játékok a vízben (víz alatti fogó, fejelő csata). |
KERETTANTERV AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS
MÁSODIK SZAKASZÁRA
KERETTANTERV AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS
MÁSODIK SZAKASZÁRA
Az alapfokú nevelés-oktatás második szakasza szervesen folytatja az első szakasz nevelő-oktató munkáját, a készségek és képességek fejlesztését.
Ez a szakasz egységes rendszert alkot, de – igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz – két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik. Figyelembe veszi, hogy a 10–12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5–6. évfolyamokon ezért az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a serdülőkor kezdetétől viszont előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás.
Az iskola ebben a szakaszban a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt neveli. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti őket a további tanulásra, és előkészíti őket a társadalomba való majdani beilleszkedésre.
Fejleszti a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Gyakorlati módon igazolja a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékét.
E szakasz szocializációs folyamatában az iskola tudatosítja a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általánosan jellemző szabályát. Tisztázza az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban. Megalapozza a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. A demokratikus normarendszert kiterjeszti a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra is.
Az iskolának ebben a szakaszban is kiemelkedő feladata a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása, és ápolásukra való nevelés. Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviseli az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt. Erősíti az Európához tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztet más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. Ugyanakkor figyelmet fordít az emberiség közös problémáinak bemutatására.
A fejlesztés kiemelt területei
A test és a lélek harmonikus fejlesztése: a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, az egészséges életmódban a tudatosság szerepének bemutatásával; az érzelmi intelligencia mélyítésével, gazdagításával; az önismeret alakításával, az önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban.
A szocializáció folyamatainak elősegítése: az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával; az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével; a nemzedékek közötti és a kortársi kapcsolatok megerősítésével; az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezésével, a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtásával.
Az alapműveltség továbbépítése: a differenciálódó tantárgyi rendszerben a mentális képességek céltudatos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával, gyakoroltatásával. Az iskolai tanulás folyamatában a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges, alkalmazható tudás gyarapítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése érvényesül. A tanulók megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében is alkalmazzák, döntésképességüket szervezett gyakorlatokban és spontán élethelyzetekben is érvényesítik. A tanulási tevékenységben növekvő szerepet kap a közvetett kommunikáció – írásbeliség, vizuális kommunikáció, számítógépes érintkezés – és megjelenik a nem anyanyelven folyó kapcsolatteremtés. A „tanulás tanulása”, az önálló tájékozódás, az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek tanulása iránti igény fejlesztése is hozzájárul az alapműveltség továbbépítéséhez.
A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása; a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük. E szakaszban növekszik az együttműködésre építő (kooperatív-interaktív) tanulási technikák és tanulásszervezési módok szerepe. Növekszik a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok aránya (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték stb.). Az iskola épít a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre. Ezért heurisztikus tanulási helyzeteket és rendszerező ismeretszerzési élményeket egyaránt kínál. Az így szervezett tanulási folyamat juttatja közel őket a megismerés, a tudás öröméhez és erősíti meg önbizalmukat. A tanulási folyamatban értik meg a tanulók az a követelmények lényegét és ismerik meg önmaguk teljesítményének értékét.
Kerettantervi ajánlás a tantárgyak követelményének teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeret felhasználására.
Az 5–8. évfolyam ajánlott tantárgyi rendszere és óraszámok
Tantárgy/évfolyam |
5. |
6. |
7. |
8. |
Magyar nyelv és irodalom |
148 |
148 |
129,5 |
148 |
Történelem és állampolgári ismeretek |
74 |
74 |
74 |
74 |
Idegen nyelv |
111 |
111 |
111 |
111 |
Matematika |
148 |
111 |
111 |
111 |
Informatika |
|
|
37 |
37 |
Természetismeret |
74 |
74 |
|
|
Fizika |
|
|
55,5 |
55,5 |
Biológia és egészségtan |
|
|
55,5 |
55,5 |
Kémia |
|
|
55,5 |
55,5 |
Földrajz |
|
|
55,5 |
55,5 |
Ének-zene |
37 |
37 |
37 |
37 |
Rajz |
55,5 |
55,5 |
37 |
37 |
Technika és életvitel |
37 |
37 |
37 |
18,5 |
Testnevelés és sport |
92,5 |
92,5 |
74 |
74 |
Osztályfőnöki |
18,5 |
18,5 |
18,5 |
18,5 |
Tantervi modulok |
|
|
|
|
Tánc és dráma |
18,5 |
18,5 |
|
|
Hon- és népismeret |
18,5 |
18,5 |
|
|
Informatika |
|
18,5 |
|
|
Ember és társadalomismeret, etika |
|
|
37 |
|
Mozgókép és médiaismeret
Egészségtan |
|
18,5 |
|
37
|
Szabadon tervezhető |
0 |
0 |
0 |
0 |
Kötelező óraszám a törvény alapján |
832,5 |
823,5 |
925 |
925 |
Tantárgy/évfolyam |
5. |
6. |
7. |
8. |
Magyar nyelv és irodalom |
148 |
148 |
148 |
148 |
Történelem és állampolgári ismeretek |
74 |
74 |
74 |
74 |
Idegen nyelv |
111 |
111 |
111 |
111 |
Matematika |
148 |
111 |
111 |
111 |
Informatika |
|
|
37 |
37 |
Természetismeret |
55,5 |
74 |
|
|
Fizika |
|
|
55,5 |
55,5 |
Biológia és egészségtan |
|
|
55,5 |
55,5 |
Kémia |
|
|
55,5 |
55,5 |
Földrajz |
|
|
55,5 |
55,5 |
Ének-zene |
37 |
37 |
37 |
37 |
Rajz |
55,5 |
37 |
37 |
37 |
Technika és életvitel |
37 |
37 |
18,5 |
37 |
Testnevelés és sport |
92,5 |
92,5 |
74 |
74 |
Osztályfőnöki |
37 |
37 |
37 |
18,5 |
Tantervi modulok
|
|
|
|
|
Tánc és dráma |
18,5 |
18,5 |
|
|
Hon- és népismeret |
18,5 |
18,5 |
|
|
Informatika |
|
18,5 |
|
|
Ember és társadalomismeret, etika |
|
|
18,5 |
|
Mozgókép és médiaismeret
Egészségtan |
|
18,5 |
|
18,5 |
Szabadon tervezhető |
0 |
0 |
0 |
0 |
Kötelező óraszám a törvény alapján |
832,5 |
832,5 |
925 |
925 |
Az anyanyelvi és irodalmi nevelés megérteni, beszélni, írni, gondolkodni tanít, ezzel valamennyi tárgy tanulását segíti. Alapvető célja és feladata a jövendő tanulmányokhoz szükséges és a felnőtt életben használandó olvasni és írni tudás (szövegértés, szövegalkotás) gondozása és továbbfejlesztése. A diákok az iskoláztatás e négy évében igen nagy lépést tesznek/tehetnek a szociális érésben, önmagukra eszmélésben, kortársaik megismerésében, környezetük összefüggéseinek megértésében. E szakasz alapozza meg viszonyukat a nemzeti kultúrához, melyen keresztül átélhetik a magyar nyelv és a magyar kultúra elválaszthatatlanságát.
A tanítás beszélgetések és olvasmányok révén tartalmakkal tölti föl az érzelmi kapcsolatok iránti igényüket, átélhetik a szolidaritás, az együttműködés érzését és élményét is. A nyelv- és irodalomtanítás tehát bátorító, önbizalmat növelő, ezzel is az önismeretet elősegítő nevelés; a játékosság, az alkotóképesség fejlesztő támogatása, az életkorra jellemző érdeklődés, kíváncsiság kielégítése és irányítása az olvasás, az önművelés felé – mind ezt szolgálja. Sok lehetőséget nyújtanak tantárgyaink a kritikus gondolkodás fejlesztésére: problémamegoldó és a fogalmi gondolkodásra, a térben és időben való tájékozódásra, az ellentétek, a párhuzamok, az ok-okozati viszonyok feltárására.
A magyar nyelv és irodalom tanítása az 5–8. évfolyamban egységes kerettantervi anyagra – a belépő tevékenységformákban és a témakörökben – egymásra épül. De a két szakasz több vonatkozásban el is tér egymástól.
Az 5–6. évfolyam folytatja és továbbfejleszti a korábbi iskolafokon kialakult szóbeli és írásbeli képességeket: a beszédértést, a szóbeli önkifejezést, a szóbeli és az írásos szövegműfajok megértését, az írást, a sokirányú kreativitást. Az 5–6. évfolyam irodalmi és nem irodalmi szövegek feldolgozásával bevezeti a gyermeket az anyanyelv életének, a magyar nyelv használatának megértését elősegítő rendszerébe olyan módon is, hogy megismerteti a magyar irodalom néhány összetettebb emberi kapcsolatok megjelenítő, nagyobb lélegzetű klasszikus művével. Ezáltal építi tovább a gyermek társas nyelvhasználati, fogalmi gondolkodásbeli, érzelmi, ízlésbeli, erkölcsi műveltségét.
A 7–8. évfolyam már a következő iskolafokozat tanulmányaira készít elő. A művelődés szokásai és alapszerkezete ebben az életszakaszban alakulnak ki. Mind nyelvi, mind az irodalmi nevelés feladata a diákok érzelmi, szociális és intellektuális érésének támogatása: a nyelvhasználati, a grammatikai, a jelentéstani témák és az irodalmi olvasmányok módot adnak erre. A fölkészítésnek elő kell segítenie mind az irodalmi kifejezésformák sajátosságainak befogadását, az irodalmi műveltséghez tartozó tudás elsajátítását, mind a saját régió, a lakóhely kulturális értékeinek megbecsülését, az esztétikai jellemzők fölfedezését a mindennapokban, a tárgyi és az emberi környezetben.
Fejlesztési követelmények
A kulturált nyelvi magatartásra való fölkészítés a magyar nyelvi és irodalmi nevelés alapkövetelménye. A kulturált nyelvi magatartás föltételezi a szituációhoz, a címzetthez, a témához való rugalmas alkalmazkodást, a figyelmet a másik ember beszédének gondolati, értelmi tartalmára, az együttműködés képességét a partnerekkel. Fokozatosan bővülő követelmény a szóhasználat a mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd) összehangolása. A kommunikációs nevelés célja, hogy a tanulókban kialakuljon a különféle beszédműfajok felfogásának és alkalmazásának, a konfliktusok fölismerésének és megítélésének képessége, az életkorban elvárható kritikus magatartás a manipulációs szándékokkal szemben. Hozzátartozik ehhez a kommunikáció lényegének és tényezőinek megértése, az író, a mű és az olvasó viszonyának mint sajátos kommunikációnak felfogása. A fejlesztés része az életkornak megfelelő tájékozottság a médiumok szerepéről az egyén és a társadalom életében, valamint a leggyakoribb tömegkommunikációs műfajok kifezésmódjának ismerete.
A szövegértés fejlesztése az iskolai képzés szintjeinek megfelelően az eredményes tanulás és önképzés föltétele. A kellő mélységű szövegértés az alapja az életkornak megfelelő tempójú, minél teljesebb megértést biztosító olvasás. A szövegértéssel szorosan összefügg a nyelvi eszközök és a jelentés kapcsolatának megfigyelése, felfogása, a különféle tartalmú és rendeltetésű, a mindennapi életben és az iskolai tanulmányokban előforduló élőszóbéli és írott szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek fokozódó önállóságú értelmezése. Ehhez elengedhetetlen az aktív és passzív szókincs folyamatos gazdagodása, az alapvető helyesírási szabályok készségszintű alkalmazása.
A szövegalkotás képességének folyamatos fejlesztése kiemelkedően fontos feladat. Ez magában foglalja a köznyelvi normához alkalmazkodó szabatos kifejezésmód kialakításán kívül a képzelet, az önkifejezés, az egyéni stílus bátorítását. Az elsajátítandó műfajok köre a hétköznapi történetmondástól az olvasónaplóig, az érvelő fogalmazásig, a szóbeli felelettől a kiselőadásig terjed. Mindez többféle képesség együttes meglétét kívánja meg: élőszóban a helyes hangképzést, beszédlégzést, a szöveg- és mondatfonetikai eszközök biztonságos használatát, írásban pedig a tanulási igényeknek megfelelő íráskészséget, rendezett, olvasható írást.
A tanulási képesség fejlesztése, az ismeretfeldolgozási technikák megtanítása valamennyi tantárgy együttes fel-adata, de jelentős szerepet kell vállalnia ebben a magyar nyelv és irodalom tanításának is. Például olyan szövegfeldolgozó eljárások megismertetésével, mint a lényegkiemlés, tömörítés, szövegkiegészítés, jártasság a verbális és vizuális információ együttes kezelésében. A szellemi munka technikájának elsajátításához szorosan kapcsolódik a könyvtári munka megismertetése, tapasztalatszerzés a segédkönyvek, szak- és ismeretterjesztő irodalom használatában, ismeretek az anyaggyűjtés és -rendezés módszeréről, a forrásfeldolgozás és az idézés etikai és formai követelményeiről. A könyvtári gyakorlatnak ki kell terjednie a modern technológián alapuló információhordozókra is. A tanulási képesség fejlesztésének fontos állomása a mindennapi élethez, irodalmi vagy egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó témák önálló feldolgozása, illetve az ezek módszerébe való fokozatos bevezetés is.
A magyar nyelv életének és rendszerének ismerete és ennek révén a tudatos nyelvszemlélet fokozatos kialakítása kiemelkedő feladata az anyanyelvi nevelésnek. Ebben a képzési szakaszban meghatározó a leíró nyelvtani ismeretek megszilárdítása, kezdetben a fölismerés és megnevezés, majd a fogalmi meghatározás szintjén, valamint a nyelv rendszerére vonatkozó tudás önálló, biztonságos alkalmazásának fejlesztése mind az írásbeli, mind a szóbeli megnyilatkozásokban. A jól elsajátított leíró nyelvtani ismeretek adják a nyelvhelyességi kérdésekben való tudatos döntésnek és a helyesírási biztonságnak az alapját. Az irodalmi művek feldolgozásában feladat annak megláttatása, hogy a mű jelentése, hatása, szépsége és a nyelvi kifejezésmód szoros kapcsolatban áll egymással. A grammatikai, jelentéstani ismeretek nemcsak az egyéni nyelvhasználat igényesebbé tételét, az irodalmi művek jobb megértését szolgálják, hanem segítik az idegen nyelvek tanulását is. Az eredményes nyelvi ismeretnyújtásnak együtt kell járnia a nyelvszemlélet gazdagodásával: a magyar nyelv sajátosságainak, szépségének fölismerésével, értékeinek megőrzésére vállalt felelősséggel.
Az irodalomoktatás legfőbb célja az olvasóvá nevelés. Ennek feltétele, hogy az irodalmi olvasmányok élményt, örömet, szórakozást nyújtsanak ahhoz a fölismeréshez, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények forrása. Az irodalomértés alapvető feltétele a szövegelemző eljárásokban való tájékozottságon kívül annak belátása is, hogy az irodalmi jelentés a szövegből, illetve a mű és az olvasó érzelmi, gondolati kapcsolatából bontható ki. Az olvasott művekben megjelenített élethelyzetek, érzelmek, emberi kapcsolatok alkalmasak arra, hogy fogékonnyá tegyék a 10–14 éves diákokat érzelmeik és élettapasztalataik gazdagítására, erkölcsi ítéletalkotásra, lehetőséget adjanak a véleményalkotásra és -nyilvánításra. Az irodalomolvasás motivációját megerősítheti a diákok aktuális életproblémáival rokon kérdéseket tárgyaló művek közös értelmezése, megvitatása.
Az irodalmi műveltség része a klasszikus és kortárs magyar irodalom különféle epikai, lírai, drámai műveinek változatos feladathelyzetekben való feldolgozása, esztétikai jellemzőik tudatosítása; az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, motívum fölismerése különféle műfajokban, más művészeti ágakban. Az irodalmi művek jobb megértésének és a kommunikációs képességek fejlődésének fontos terepe a drámajáték, a dramatizálás, színdarabok előadása. Az irodalmi műveltség magában foglalja az ítéletalkotás képességét a népszerű irodalom szerepéről, értékéről, sajátos eszközeiről is. Az irodalmi nevelés célja, hogy fölkeltse a tanulókban az önálló olvasmányválasztás igényét, a tárgyalt művekről önálló véleményalkotásra buzdítsa őket és a művekkel kapcsolatos érzelmeik, gondolatai olyan megfogalmazására, amely a személyes élmény kifejezésének és az elméleti ismeretek felhasználásának képességét egyaránt bizonyítja.
Kulturált nyelvi magatartás
A mindennapi érintkezés kommunikációs helyzeteinek, szereplőinek, tényezőinek és szóhasználatának megfigyelése, néhány szempont szerinti értékelése – a korábban elsajátított ismeretek felidézésével. Szituációs játékok az udvarias nyelvi viselkedés formáinak gyakorlására. Helyzetgyakorlatok: a helyes beszédlégzés és hangképzés, hangsúlyozás, tempó és szünettartás. A szavak, a mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd) összehangolása a beszédhelyzetnek megfelelően. A hangzás és a testbeszéd jeleinek megfigyelése a beszédtársak megnyilatkozásaiban és a képi, mozgóképi megjelenítésben.
Gyakorlatok az életkorban elvárható tempójú, folyamatos hangos és néma olvasás fejlesztésére, különböző témájú művek fölkészülés utáni értelmes felolvasása. Memoriterek kifejező előadása. A szöveg megértésének bizonyítása a mondatfonetikai eszközök helyes használatával. A nyelvi eszközök és a jelentés viszonyának fölismerése, a szó szerinti és az átvitt jelentés megkülönböztetése szépirodalmi és más olvasmányokban. A szavak alapjelentésének, hangulatának, stílusértékének fölismerése szépirodalmi és egyéb művekben. Az előismeretet feltáró szövegszintű és a szójelentésre épülő szövegelemző eljárások irányított és önálló alkalmazása irodalmi és ismeretterjesztő szövegek jelentésének feltárásában. Feladatok a szöveg tagolására, a lényeg kiemelésére, a szöveg tömörítésére. A kreativitás fejlesztése válogató olvasással, előremondással (jóslással), megbeszéléssel, átalakítással, kiegészítéssel. A leírás, a jellemzés különféle kifejezőeszközeinek megfigyelése szépirodalmi és nem irodalmi művekben.
Az írástechnika továbbfejlesztése másolás, tollbamondás, emlékezet utáni írással. Irodalmi és ismeretterjesztő olvasmányélményekre, szótári vizsgálódásokra épülő szógyűjtés (szavak, szószerkezetek, szólások). Kreatív játékos szókincsgyakorlatok a szóképzés lehetőségeinek felhasználásával, a szóhangulat figyelembevételével. Leíró fogalmazás előkészítése: megfigyelés, azonosságok, különbségek összevetése, lényeges és lényegtelen vonások elkülönítése. Tájleírás készítése valóságos vagy elképzelt tájról, lakókörnyezetről különféle szerkezeti megoldásokkal (egész – rész, közel – távol, részletező – egybenlátó). A szemléletesség nyelvi eszközeinek alkalmazása. Történetmondás mindennapi személyes élményről, olvasmányról szóban és rövid fogalmazásban (különböző elbeszélő szerepében, mesei és valóságos helyzetekről, önállóan vagy megadott témák, motívumok alapján).
Eligazodás a gyermekeknek szóló ismeretterjesztő irodalomban, az olvasott művek, műrészletek rövid szóbeli ismertetése, ajánlása. Vázlatkészítés tanári irányítással és önállóan. Vázlat felhasználása különböző műfajú, témájú szövegek megértéséhez, ill. megfogalmazásához. Könyvtárhasználat: a könyvek tartalmának megállapítása, ismertetése tartalomjegyzék, bevezető fülszöveg alapján, ill. átlapozással. Önálló ismeretszerzés könyvtári munkával: könyvek keresése bármely tantárgyi témához egyénileg vagy társakkal együttműködve. Segédkönyvek, a korosztálynak készült szótárak, lexikonok használata ismeretlen kifejezések magyarázatára, személyekhez, témákhoz kapcsolódó adatok gyűjtése a tanult anyag bővítésére. Források azonosítása (szerző, cím, kiadó, a kiadás helye, éve), rövid följegyzés készítése a felhasznált könyvekről.
A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete
A korábban tanult nyelvtani (hangtani, alaktani) és helyesírási ismeretek rendszerezése, az ismeretek biztonságos alkalmazása különféle feladatokban. A hangképzési sajátságok megfigyelése. Ritmusjelenségek megfigyelése a mindennapi beszédbe, művészi szövegmondásban. Játékos ritmusgyakorlatok szóban és írásban. Hangutánzó, hangulatfestő, azonos és hasonló alakú szavak gyűjtése; fogalmazási gyakorlatok a gyűjtött anyaggal. Vizsgálódás a szóképzés és a jelentés viszonyáról, a rokon és ellentétes értelmű szavak kapcsolatáról. A szójelentés értelmezése különféle célú és műfajú irodalmi és nem irodalmi (gyakorlati, tantárgyi-szakmai) szövegekben. Gyakorlatok a szókincs különféle rétegeiből származó szavak (például társalgási, diáknyelvi szavak, szakszavak) jelentésének, használati körének megkülönböztetésére és helyes használatuk a különféle beszédhelyzetekben.
Az irodalom és az olvasó kapcsolata
Szövegelemző gyakorlatok a művekben megjelenített élethelyzetek, érzelmek, a gyermek érdeklődésére számot tartható alapvető irodalmi témák részletesebb megbeszélése. Különféle műfajú, változatos ritmikájú alkotások értelmezése, irodalmi szövegek kreatív, játékos feldolgozása, ritmika gyakorlatok. Drámajátékok: szövegmondás mozgással összekötve; szereplők kapcsolatának (egymásra hatásának, együttműködésének, ellentéteinek stb.) megfigyelése, eljátszása. Az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, motívum fölismerése epikai, lírai művekben, népköltészeti és műköltészeti alkotásokban. A közlésmód sajátosságainak, szerepének megfigyelése az olvasott művekben, például szerkezet, képiség, ritmika, az ismétlődés különféle formái, a túlzás.
Látott, hallott, elképzelt élmények önálló megfogalmazása, elsősorban szóban. Erkölcsi választások indoklása, beszélgetés érzelmekről: szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála stb.
|
Témakörök |
Tartalmak
|
|
Eligazodás a mindennapi élethelyzetekben |
Alapismeretek a kommunikáció tényezőiről. A hangsúlyozás, dallam, tempó és szünettartás szerepe a beszédben. A nem nyelvi kifejezőeszközök (testbeszéd) fő formái, szerepük a kommunikációban és kapcsolatuk a nyelvi kifejezőeszközökkel. Mindennapi beszédhelyzeteink: kapcsolatfelvétel, véleménynyilvánítás: kérdés, kérés, beszélgetés. Az elemi udvariassági formák ismerete és használata. |
|
Népdalok, mesék |
Két-három népdal; mesék a klasszikus és a mai magyar irodalomból és a világirodalomból. A nép- és műmesék jellemzői motívumai, fordulatai, hőstípusai.
|
|
Petőfi Sándor: János vitéz |
Mese és valóság az elbeszélésben. A szerkezet és a megjelenítés eszközei, a hős, a kaland, az erkölcsi választások. Az ütemhangsúlyos verselés. |
|
Természet, táj, szülőföld; család, szülők, gyerekek |
Mitológiai és bibliai történetek. Petőfi Sándor: Az Alföld és még két vers; Arany János Családi kör című verse, valamint más, a témához kapcsolódó – különböző korokból származó – változatos hangulatú és formanyelvű szépirodalmi és egyéb szövegek. A régió, a lakóhely irodalmi emlékei. |
|
Élethelyzetek, emberi kapcsolatok elbeszélő művekben |
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (vagy a regény egy jellemző részlete), valamint más kapcsolódó szépirodalmi művek és egyéb (pl. publicisztikai) művek. A barátság, ellentét, felelősség, közösség élethelyzeteinek, konfliktusainak ábrázolása az irodalomban. A hosszabb prózai elbeszélés jellemzői: szerkezet, szereplők, helyszínek, a szereplők közti kapcsolatok. |
|
A beszélt nyelv |
A beszédhangok, a hangképzési folyamat, a magán- és a mássalhangzótörvények. A szótag és az elválasztás. A mondatfonetikai eszközök (hangsúly, dallam, szünet, tempó) szerepe a beszédben, alkalmazásuk és megértésük a mindennapi kommunikációban, a történetmesélésben. Cselekményismertetés, beszámoló, tömörítés, szövegkiegészítés szóban. |
|
Az írott nyelv |
Az élőszó és az írott szöveg azonos és eltérő jellemzői (szövegszerkesztés, nyelvi forma, szövegtagolás) néhány gyakori műfajban: elbeszélés, leírás, jellemzés. A felelet és az írásos beszámoló. A mássalhangzótörvények helyesírási kérdései: hasonulás, összeolvadás, rövidülés. A szóelemző írásmód. |
|
A szavak jelentése és szerkezete |
A hangalak és a jelentés viszonya: egy- és többjelentésű szavak, rokon és ellentétes jelentésű, azonos alakú és hasonló alakú szavak. Szólások, szóláshasonlatok, közmon-
dások. |
|
Könyv- és könyvtárhasználat |
Tájékozódás a különféle dokumentumtípusokban: könyvek (ismeretközlő és szépirodalmi szöveg), segédkönyvek (szótár, lexikon, enciklopédia). |
Tizenöt-húsz versszak a János vitéz című műből, hat-nyolc vers a tanultak közül, öt-tíz soros prózarészlet, néhány találós kérdés, közmondás.
Kommunikáció, nyelvtan, nyelvhasználat: kommunikáció tényezői, beszédhelyzet, nem nyelvi kifejezőeszközök: arcjáték, gesztus, testhelyzet, távolságtartás; a beszéd hangzása; hangsúly, dallam, tempó, szünet; magán- és mással-hangzó-törvények: hangrend, illeszkedés, hasonulás, összeolvadás, rövidülés; zöngés és zöngétlen mássalhangzó; szójelentés, szóhangulat, egyjelentésű, többjelentésű szó, rokon- és ellentétes értelmű szó, hangutánzó, hangulatfestő szó; szólás, szóláshasonlat; szó, szóelem.
Szövegértés, szövegalkotás, irodalom: népdal, elbeszélő költemény, tájleíró vers, elbeszélés, regény; epikai művek szerkezete: kiindulási pont, bonyodalom, tetőpont, megoldás; cselekmény, helyszín; ritmus, ismétlés, fokozás, ellentét, fokozás; hasonlat, megszemélyesítés, metafora; ütemhangsúlyos verselés, ütem, felező tizenkettes.
(A felismerés és a megnevezés szintjén.)
Arany János: Családi kör; Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk; Petőfi Sándor: János vitéz, Az alföld; és még két verse; két-három népdal; állatmesék, tündér- és varázsmesék, tréfás mesék; mitológiai és bibliai történetek; egy ifjúsági regény a magyar vagy a világirodalomból.
A továbbhaladás feltételei
A kapcsolatfelvétel, megszólítás, köszönés, kérdés illemszabályainak ismerete és helyes alkalmazásuk. A hangsúly, dallam, tempó, szünet és a nem nyelvi kifejezőeszközök (testbeszéd) használata a kommunikációs helyzetnek megfelelően. Az élőbeszéd tempójával egyező, folyamatos hangos és néma olvasás. Képesség a másolás, tollbamondás és emlékezet utáni írásra, önálló írásbeli feladatok megoldására. A tanult irodalmi és egyéb szövegek szerkezetének, tartalmának bemutatása. Az olvasott művekben néhány alapvető irodalmi téma fölismerése. Az epikai és lírai művek, a nép- és műköltészet jellemző vonásainak ismerete: a cselekmény részei, a szereplők, a szerkezet, a képiség, a zeneiség eszközei, az ütemhangsúlyos verselés. Személyes és olvasmányélmény egyszerű megfogalmazása elsősorban szóban. Történetmondás mindennapi személyes élményről, olvasmányról szóban és rövid fogalmazásban. Leírás készítése tárgyról, személyről, tájról. A hang, a szó és szóelem megkülönböztetése. Az igealak szóelemeinek fölismerése. Alapismeretek a hangok képzéséről, tulajdonságairól. Rokon és ellentétes jelentésű szavak, hangutánzó szavak, valamint szólások, közmondások jelentésének értelmezése a közösen feldolgozott ismeretterjesztő, tantárgyi-szakmai és szépirodalmi szövegekben. A gyakran használt és az olvasott művekben előforduló szavak jelentésének értelmezése. Jártasság a korosztály számára készült szótárak használatában. Tájékozódás a könyvtárban.
Kulturált nyelvi magatartás
A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök helyes alkalmazása és értelmezése a páros és kisközösségi helyzetekben.Változatos gyakorlatok a beszédkultúra fejlesztésére: együttműködés a társakkal beszélgetésben, vitában, feladatmegoldásban. Saját álláspont előadása, megvédése a témának, a kommunikációs helyzetnek megfelelő kifejezésmóddal. Kérdések és válaszok megfogalmazása különböző helyzetekben.
Folyamatos hangos és néma olvasási képesség és szövegértés bizonyítása kérdésekre adandó válasszal, rövid szóbeli beszámolóval, különböző témájú és műfajú művek értelmes felolvasásával, memoriterek kifejező előadásával. Feladatok a szövegelemzés bővítésére: a téma önálló megállapítása, lényegkiemelés, adatkeresés, kérdésekre adandó válaszként részletek kiemelése, időrend, ok-okozati összefüggés fölismerése. A műfaji eltérések megfigyelése, a stiláris különbségek megállapítása (például mese és dokumentum, lírai költemény és epikai alkotás, monda és ballada), a tanult műfaji jellemzők megnevezése.
Gyakorlatok az írásmód tempójának és rendezettségének, a helyesírás biztonságának továbbfejlesztésére. Mindennapi élmények, olvasmánytartalmak összefüggő elmondása, időrendben, logikai rendben, más hangnemben, más nézőpontból többféle hallgatósághoz igazodva. Szövegalkotási feladatok szóban és írásban: elbeszélés adott téma, szempont alapján és terjedelemben (pl. tetőpontos, időrendi szerkezetben); leírás készítése megfigyelt tárgyakról, jelenségekről; jellemzés készítése csoportmunkával és önállóan családtagokról, ismerősökről, irodalmi hősökről.
Külső és belső tulajdonságaik, kapcsolataik, cselekedeteik, indítékaik megfigyelése alapján értékelő vélemény megfogalmazása. Kreatív írás „mi lenne, ha” szerkezetben. Önálló véleménynyilvánítás mindennapi helyzetekről, olvasmányélményekről. Képzett igék, főnevek, melléknevek gyűjtése – különös tekintettel a szinonimitásra, a szóhangulatra, a köznyelvi, a diáknyelvi és a szakszavak használatbeli eltéréseire; a gyűjtött anyag felhasználása megadott témák kidolgozásában és kreatív, játékos feladatokban.
A szövegértési feladatok kiterjesztése a vizuális információkra (illusztrációk, tipográfiai eszközök, szövegtagolás), értelmezésük, szerepük megvilágítása a szöveg jelentésének gazdagításában, próbálkozás a szöveg és a vizuális lehetőségek együttes felhasználására saját fogalmazásaikban. Önálló vizsgálódás a könyvtárban: a korosztálynak szánt sajtótermékek megismerése, kézikönyvek használata a tárgyalt irodalmi művekkel és tanulmányaik egyéb területeivel kapcsolatban. Tantárgyi gyűjtőmunka csoportosan vagy egyénileg az életkornak megfelelő folyóiratokból, talált adatok célszerű, gondos elrendezése vázlatban, rövid jegyzetben, a felhasznált forrásokról a szükséges adatok följegyzése. A gyűjtött anyag felhasználása (pl. szóbeli és írásbeli beszámolóban, olvasónaplóban, műsor-összeállításban).
A magyar nyelv életének és rendszerének ismerete
A nyelvi rendszerről szerzett tudás alapján a szövegben előforduló szavak szófajának fölismerése, megnevezése, jellemző jegyeik összegyűjtésével magyarázat (definíció) készítése közösen és/vagy tanári segítséggel. Szókincsgyakorlatok a nyelv állandóságának és változásának megfigyelésére, a szavak, szólások, állandósult szókapcsolatok megkülönböztetése, jelentésük értelmezése, megfelelő alkalmazásuk a saját nyelvhasználatban. A szófajra, szóalakra, szóképzésre vonatkozó ismeretek megfogalmazása. Gyakorlatok az egyes szófajok helyesírásának biztonságossá tételére, a szóelemzés alkalmazása a nehezebb helyesírási esetekben. A tanult nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási ismeretek tudatos alkalmazása, önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal.
Az irodalom és az olvasó kapcsolata
Az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, motívum fölismerése és bemutatása (pl. gyerekek és felnőttek, próbatételek, szeretet, féltés, hősiesség) a tanult anyag kiegészítése egyéni olvasmányokból. Azonos témák más-más műfajú megjelenítése, például elbeszélés vagy párbeszéd formájában; azonos motívumok megfigyelése és összevetése különböző művészeti ágakban. A cselekmény, a helyzetek, a szereplők megfigyelése, megnevezése, jellemzése elbeszélő művek olvasása és dramatizált alkotások, színdarabok, tévéjátékok megtekintése alapján. Érzelmek, gondolatok megjelenítésének megfigyelése irodalmi művekben, a tapasztalatok megbeszélése, a vélemények összehasonlítása különféle műfajú olvasmányélményekkel kapcsolatban. Szövegelemzési, -átalakítási gyakorlatok a mű szövegére és hatására irányuló figyelem fejlesztésére: képzettársítások, érzelmi tapasztalatok előhívása, a képzelet mozgósítása. Drámajátékok helyzetek megalkotásával, dramatizálással, improvizációval, utánzással.
|
Témakörök |
Tartalmak
|
|
Páros és kisközösségi kommunikáció |
A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök tudatos alkalmazása. A kifejezőeszközök értelmezése a beszédpartnerek megnyilatkozásaiban. Véleménynyilvánítás, egyéni álláspont kifejtése, reagálás mások véleményére kisközösségi (iskolai, családi, baráti) helyzetekben.
|
|
Monda, rege, ballada |
Két-három magyar történeti monda; egy népballada; Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka (egy részlet); Arany János: Rege a csodaszarvasról, A walesi bárdok. A ballada műfaji jellemzői.
|
|
Arany János: Toldi |
Emberi kapcsolatok, konfliktusok, lélekábrázolás. A főszereplő összetett jelleme: próbatételek, bűn és megtisztulás. A jellemzés eszközei. Szerkezeti, előadásmódbeli, nyelvi sajátosságok. |
|
Hősök a történetmondás műfajában
|
Fazekas Mihály: Lúdas Matyi (a történet és a mű egy rövid részlete); Gárdonyi Géza: Egri csillagok; egy ifjúsági regény a magyar vagy a világirodalomból. Helyzetek, kalandok, konfliktusok, a korszakot felidéző írói eszközök, ismétlődő motívumok. Jellemek és sorsok. A prózai és a verses elbeszélés különbsége. Az időmértékes verselés. |
|
Képek és formák a költészetben |
Legalább nyolc lírai alkotás elemzése különböző korokból (legalább négy-öt a
XX. század magyar költészetéből). A lírai formanyelv sokfélesége: változatok a képiségre, zeneiségre, szerkezetre. |
|
Szóbeli és írásbeli szövegműfajok
főbb ismérvei |
A nézőpont szerepe az elbeszélésben és a leírásban. Az olvasottak reprodukálásának módjai. A jellemzés tartalmi és formai követelményei. Elbeszélés, leírás, jellemzés az ismeretterjesztésben. Egyszerűbb dialogikus formák, dramatikus népszokások. |
|
A szavak jelentése és szerkezete
|
A szófajok alaktani és jelentésbeli jellemzői, képzésmódjuk.A szófajok rendszere: alapszófajok, viszonyszók, mondatszók.A szavak közötti kapcsolatok, a jelentésmező; állandósult szókapcsolatok.A szófajok helyesírása és nyelvhelyességi kérdései. A tulajdonnevek és a belőlük képzett melléknevek helyesírásának egyszerűbb esetei. |
|
Könyv- és könyvtárhasználat |
A korosztálynak szánt fontosabb sajtótermékek főbb fajtái, formai és szerkezeti jellemzői. A könyvekből gyűjtött adatok rendezésének alapvető ismeretei. |
Tíz-tizenöt versszak a Toldiból; négy-öt vers a tanultak közül, tíz-tizenöt soros prózarészlet.
Kommunikáció, nyelvtan, nyelvhasználat:
Kisközösségi kommunikáció, vita; a szófaj, alapszófajok: az ige alakrendszere, a névszó és fajtái, igenév, névmás, határozószó; viszonyszók: igekötő, névutó, névelő, kötőszó; mondatszók: módosítószó, indulatszó; gyakoribb ige- és névszóképzők; jelentésmező; állandósult szókapcsolatok;sajtótermék: napilap, hetilap, folyóirat; fejléc, cikk, rovat, tartalomjegyzék.
Szövegértés, szövegalkotás, irodalom:
Műnemek: líra, epika, dráma; monda, rege, ballada; konfliktus, epizód, motívum, nézőpont, cselekményszál; allegória, alliteráció, figura etimologica, metonímia; időmértékes verselés, hexameter; rímelhelyezkedés főbb fajtái.
Arany János: Toldi, A walesi bárdok és még egy ballada, Rege a csodaszarvasról; Fazekas Mihály: Lúdas Matyi (a történet és a mű egy rövid részlete); Gárdonyi Géza: Egri csillagok; egy népballada; történeti mondák; négy-öt vers a XX. századi magyar irodalomból; egy ifjúsági mű (regény, elbeszélés) a magyar vagy a világirodalomból.
A továbbhaladás feltételei
A beszédhelyzethez (címzett, szándék, tartalom) és a nyelvi illem alapvető szabályaihoz alkalmazkodó beszédmód a kommunikáció iskolai és gyakorlati helyzeteiben. A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök helyes használata az élőbeszédben.
Különböző témájú és műfajú szövegek értő olvasása, értelmes felolvasása. Jól olvasható írás, az írásos szöveg rendezett elhelyezése. Olvasmánytartalmak összefüggő ismertetése az időrend, az ok-okozati összefüggések bemutatásával, a műfaj és a téma megállapítása. Rövid tárgyszerű beszámoló a feldolgozott művekről: szerző, cím, téma, műfaj.
Az epikai művekről néhány fontos adat megnevezése: a helyzet, a helyszín, a szereplők, a főhős életútjának állomásai, a cselekmény menete. Lírai művek formanyelvének (verselés, képiség) felismerése. Elbeszélés, leírás, jellemzés, beszámoló készítése megbeszélt olvasmányok vagy személyes élmény alapján. A személyes élmény néhány mondatos megfogalmazása az olvasott irodalmi művek szereplőinek jellemével, a műben megjelenített élethelyzetekkel, érzelmekkel kapcsolatban.
Szövegben a szavak szófajának felismerése, megnevezése, a szófajok jellemzőinek, a szófajok helyesírására, helyes használatára vonatkozó szabályok ismerete és alkalmazása.
Az irodalmi olvasmányokhoz, egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó információk gyűjtése a könyvtárban, az adatok elrendezése és feljegyzése. Jártasság a korosztály számára készült lexikonok használatában.
Kulturált nyelvi magatartás
Gyakorlatok a vitakultúra fejlesztésére: saját álláspont kialakítása és korrigálása, az ellenvélemény mérlegelése. Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak megfigyelése, alkalmazása elsősorban a szándékkifejezés és a hatáskeltés szempontjából. Az írásbeli és a szóbeli közlésmód különbségeinek ismerete és tudatos alkalmazása. Részvétel irodalmi művek közös feldolgozásában, csoportmunkában, a társakkal és a tanárral való kommunikációban. Az emberi érzelmeket, viszonyulásokat megjelenítő nem nyelvi kifejezőeszközök ábrázolásának megfigyelése irodalmi művekben, jelentésük értelmezése írásban és szóban. Egy-egy drámai vagy dramatizált részlet (dialógus vagy monológ) kifejező előadása: az érzelmek visszaadása, a szereplők közötti viszonyok érzékeltetése a nem nyelvi és a verbális kifejezés eszközeivel (hangsúly, hangerő, dallam, beszédtempó, szünettartás).
Minél teljesebb megértést biztosító néma olvasás, kifejező felolvasás; a szövegek tolmácsolása kifejező szövegmondással, megjelenítéssel. Különféle műfajú és rendeltetésű (szépirodalmi, ismeretterjesztő, értekező) művek szerkezetének és jelentésének feltárása. A szövegelemző eljárások bővítése szakmai-tudományos, gyakorlati és szépirodalmi művek feldolgozásában: összetettebb logikai kapcsolatok felismerése, eltérő álláspontok elkülönítése, érvek és ellenérvek feltárása. A hétköznapi és az irodalmi kommunikáció sajátosságainak megfigyelése, különbségtétel az irodalmi kontextusban megjelenő és az egyéb nyelvi közlések értelmezése között. Szó szerinti és átvitt jelentés megkülönböztetése: áttételes jelentések, jelentésmozzanatok keresése és felfedezése irodalmi szövegekben.
Véleménynyilvánítás a mindennapi élet megadott vagy választott témáiról: saját álláspont érvelő megfogalmazása, cáfolat és ellenvélemény kifejtése írásban. Hozzászóláshoz, felszólaláshoz, kiselőadáshoz vázlat készítése és felhasználása a szóbeli előadáskor. Párbeszéd, érvelés az irodalmi művek formájáról és a bennük megjelenített mögöttes tartalomról a megismert szakszókincs alkalmazásával. Cselekményvázlat, olvasónapló készítése önállóan. Kreatív szövegalkotás a tartalomhoz, a kommunikációs alkalomhoz illő nyelvi, stilisztikai eszközök megfelelő kiválasztásával, összehangolásával. Epikus részletek dramatizálása, illetve drámai jelenetek tartalom- és stílushű visszaadása epikus formában.
Önálló olvasmányválasztás, segédletek, képzőművészeti ábrázolások felkutatása megadott témához. Beszámoló, fiktív tudósítás, újságoldal stb. készítése egy adott irodalmi alak életéről, egy korszakról, eseményről korabeli dokumentumok, irodalmi művek, naplók, a témával foglalkozó, a korosztálynak szóló szakmunkák felhasználásával, önálló vagy csoportos vizsgálódás útján. Érvek, bizonyító erejű példák gyűjtése a könyvtárban, rendszerezésük vázlat és jegyzet készítésével, más tantárgyak témáiból, tankönyveiből is. A könyvtár nyomtatott dokumentumainak (segédkönyv, kézikönyv, ismeretterjesztő könyv, folyóirat), elektronikus információhordozóinak felhasználásával egyszerűbb téma önálló vagy csoportos feldolgozása: problémafelvetés, forrásválasztás és -feldolgozás segítséggel, beszámoló készítése szóban vagy írásban, hivatkozás a forrásra az idézés megfelelő módjával.
A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete
Az egyszerű mondat részeinek és szintagmáinak biztos elemzése, értelmezése. A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismerése, az elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése.
A mondatfajták és kifejezőeszközeik felismerése, megnevezése, helyes használatuk. Mondatátalakítás rokon- és ellentétes értelmű mondatokkal szóban és írásban. A mondatalkotáshoz kapcsolódó nyelvhelyességi ismeretek biztonságos alkalmazása. A szóalkotási módok ismerete, a szóösszetétel, a szóképzés és a jelentés összefüggésének elemzése szépirodalmi és nem irodalmi szövegekben; szógyűjtés és játékos szóalkotás képzéssel, összetétellel. Szóösszetétel, alapszó, képzett szó, szókapcsolat megkülönböztetése. Biztonság az egyszerű mondat központozásában, a gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző értelmező szerepének ismerete és helyes használatuk. A tulajdonnevek és a belőlük képzett melléknevek nehezebb eseteinek helyesírása. Az egybe- és különírás elveinek ismerete és biztos alkalmazása a tanult esetekben.
Az irodalom és az olvasó kapcsolata
Az olvasott irodalmi művekben megjelenő szituációk és jellemek, érzelmek, gondolatok és a köznapi, tapasztalati úton megismert „valóság” egyszerűbb összefüggéseinek felfedezése és bemutatása. A verselés, a zeneiség elemeinek és hatásának felismerése verses alkotásokban. A lírai formanyelv változásának vizsgálata (szerkezeti változatok, szókincs, a képiség eszközei). Ismeretek az irodalmi élet legfőbb szereplőiről, fórumairól. Beszámoló epikus és drámai művekről, tévéjátékokról: a szerkezet, a cselekményt alkotó elemek, fordulatok, a szereplők, a főhős(ök), a mellékszereplő(k), a mű kezdete és befejezése bemutatásával; a szereplők önálló jellemzése.
Az irodalmi kifejezésformák sajátosságai
A műfajoknak mint a műnemek alá rendelt kategóriáknak ismerete tanult, olvasott művek esetében. Az olvasott művek legfontosabb ismérveinek megnevezése: szerző, műfaj, téma. A cselekmény legfontosabb szerkezeti elemeinek elkülönítése, azonosítása, szerepének, tartalmának értékelése. Az egyes kompozíciós elemek közötti összefüggés, strukturális kapcsolat felfedezése, végigkövetése drámákban, nagyobb terjedelmű epikai művekben. Tér- és időviszonyoknak és ábrázolási módjuknak felismerése, összefüggésének keresése a jelentéssel a műben megjelenő tartalmakkal. A túlzás és általánosítás szerepének megértése, bemutatása egyes típusok ábrázolásában, a komikum tartalmi és nyelvi eszközeinek felismerése. Párhuzamok keresése a romantikus irodalom, zene és képzőművészet alkotásai között – a más tárgyakban tanult ismeretek és önálló könyvtári gyűjtőmunka felhasználásával. Különböző típusok megjelenítése a tartás- és járásmód megfigyelését követően. Improvizáció a megismert drámai konvenciók és színházi formanyelv elemeinek alkalmazásával
|
Témakörök |
Tartalmak
|
|
Magán- és közéleti kommunikáció
Az egyszerű mondat |
A szóbeli és írásbeli közlésmód kifejezési formáinak azonossága és különbsége a magán- és a közéleti kommunikációban. A közéleti kommunikáció iskolai helyzetei és műfajai: megbeszélés, vita, felszólalás, hozzászólás, rövid alkalmi beszéd, köszöntés, kiselőadás.
A mondat mibenléte, fajtái. Az egyszerű mondat szerkezete, a mondatrészek és a szintagmák. A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentése. A mondattanhoz kapcsolódó nyelvhelyességi ismeretek. |
|
A szóalkotási módok |
A szóösszetétel: az alá- és a mellérendelő összetett szavak. A mozaikszók. A gyakori szóalkotási módok rendszerező összefoglalása (szóképzés, szóösszetétel).
|
|
Helyesírási ismeretek |
Az egyszerű mondat helyesírása (vessző, gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző). A tulajdonnevek helyesírási ismereteinek bővítése: a tanult idegen személynevek, a többelemű földrajzi nevek, intézménynevek és a belőlük képzett melléknevek helyesírása. Az összetett szavak helyesírása. |
|
Könyv- és könyvtárhasználat |
A könyvtár írott és a modern technológián alapuló dokumentumainak felhasználása különféle témák feldolgozásában. Forráshasználat, forrásjegyzék, az idézés módjai. |
Mondatfajták: kijelentő, felkiáltó, kérdő, óhajtó, felszólító mondat; tagolatlan, tagolt; tő- és bővített mondat, hiányos szerkezetű mondat; a mondat elsődleges és másodlagos jelentése; mondatrészek: az alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző fajtái és kifejezőeszközei; az alany-állítmányi viszony; alárendelő és mellérendelő szintagma.
Szóösszetétel, alárendelő összetett szavak: alanyos, tárgyas, határozós, jelzős összetétel; mellérendelő összetett szavak; szóismétlés; ikerszavak; jelentéssűrítő összetételek; mozaikszavak.
Vita, megbeszélés, felszólalás, hozzászólás, kiselőadás.
Forrásjegyzék, idézet, hivatkozás.
|
Témakörök |
Tartalmak
|
|
Ritmus, kép, kifejezésmód – líra alapformái (dal elégia, óda, epigramma)
|
Különféle témájú lírai alkotások a klasszikus és kortárs, magyar és világirodalomból, a lírai szerkezet, a műfaji sajátosságok, a versformák változatai. |
|
A kisepika műfaji változatai: novella, elbeszélés – anekdota
|
Anekdotikus történetek, kisepikai alkotások a magyar és a világirodalom különböző korszakaiból. Az anekdota változatai, felépítése; a novella szerkezeti jellemzői. |
|
A regény változatai |
Magyar történelmi események és korszakok megidézése az irodalomban, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán és mások műveiben. Epikai alkotások a világirodalomból (novellák, regényrészletek).
|
|
Egy drámai mű feldolgozása |
Legalább egy dráma (vígjáték, színmű) feldolgozása, lehetőség szerint megtekintése, a szöveg és az előadás összehasonlítása. A komikum, humor, paródia tartalmi és nyelvi jellemzői.
|
|
Irodalom és kulturális élet a reformkorban |
Olvasmányok a reformkor irodalmából, szerzők és művek, írók és olvasók, írói életpályák, irodalmi társaságok, folyóiratok, színházi élet, irodalmi kapcsolatok. Romantikus életérzés, életmód, stílusjegyek. Az irodalom, festészet, a zene néhány közös vonása a romantikában.
|
|
Tánc és dráma |
Figurateremtés hanggal és nem verbális eszközökkel. Improvizáció közösen egyeztetett témára, történetváz alapján a megismert drámai konvenciók elemeinek alkalmazásával. |
Teljes művek és részletek előadása (a feldolgozott művekből hat-nyolc vers, egy-egy tizenöt-húsz soros próza és drámarészlet.
Anekdota, novella, regény; dal, elégia, óda, himnusz, epigramma, helyzetdal, költői levél, ars poetica; líra szerkezet; értekező próza; vígjáték, színmű, jelenet, felvonás, díszlet, jelmez, rendezői utasítás; komikum, humor, helyzetkomikum, jellemkomikum, paródia; pentameter, disztichon, versláb.
Arany János: Szondi két apródja és még egy műve; Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez; Jókai Mór: A kőszívű ember fiai vagy egy-két részlet A kőszívű ember fiaiból és még egy mű, például A nagyenyedi két fűzfa, Az új földesúr vagy más mű; Kölcsey Ferenc: Hymnus, Parainesis (egy részlet); Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője és egy novella; Petőfi Sándor: Nemzeti dal, Szeptember végén és még két mű; Vörösmarty Mihály: Szózat és még egy mű.
A továbbhaladás feltételei
Részvétel a közéleti kommunikáció iskolai helyzeteinek különféle formáiban felszólalás, hozzászólás formájában. A mindennapi élet problémáiról, olvasmányokról a saját vélemény megfogalmazása az érvelés szabályait követve. Udvarias együttműködés felnőtt és kortárs beszédpartnerekkel.
A megértést biztosító hangos és néma olvasás, szöveghű folyamatos felolvasás, szövegmondás. Rendezett, egyéni íráskép.
Különféle műfajú és rendeltetésű (szépirodalmi, ismeretterjesztő, értekező) szövegek szerkezetének és jelentésének bemutatása. Epikus olvasmányok, olvasott, látott drámai alkotások szerkezeti elemeinek elkülönítése, a fő- és mellékszereplők jellemzése. A szépirodalmi művekben megjelenő helyzetek és jellemek, érzelmek és gondolatok összefüggéseinek bemutatása szóban és írásban. A lírai formanyelv (ritmus, rím, hangzás, képiség) stíluseszközeinek felismerése. Vázlat készítése szóbeli megnyilatkozáshoz, cselekményvázlat írása.
Az egyszerű mondat részeinek, szintagmáinak megnevezése, elemzése. A mondatfajták biztos megkülönböztetése. A szóalkotás gyakori módjainak fölismerése és elemzése. A tanult nyelvhelyességi és helyesírási szabályok megfelelő alkalmazása: a központozás, a tanulmányok során előforduló tulajdonnevek, a belőlük képzett melléknevek helyesírásának, az egybe- és külön írás elveinek ismerete és megfelelő alkalmazása. A Magyar helyesírási szótár önálló használata.
A tárgyalt irodalmi művekhez, a mindennapi élet kérdéseinek megválaszolásához ismeretanyagok keresése a könyvtár nyomtatott és elektronikus információhordozóinak felhasználásával.
Részvétel a csoportos történetalkotásban, az improvizációban és az elemző beszélgetésekben.
Évi óraszám: 148 (nyelv: 74, irodalom: 74)
Kulturált nyelvi magatartás
Tájékozódás az alapvető tömegkommunikációs műfajokban; a tömegkommunikáció szerepének és hatásának fölismerése. Együttműködés a beszédpartnerekkel, a másik ember közlésének egyre pontosabb felfogása a mindennapi helyzetekben, képesség az önellenőrzésre a kommunikációs magatartásban. Irodalmi művekben, filmekben megjelenő emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyulások, konfliktusok összetettségének felfogása, értelmezése és megvitatása. A nyelvváltozatok szókészletének tudatos használata a különféle kommunikációs helyzetekben, a nyelvi illemnek megfelelően. Együttműködés a társakkal például szituációs vagy szerepjátékban.
A gyakoribb tömegkommunikációs műfajok elemzése, jelentésének kibontása, hatáskeltő eszközeinek fölismerése, megnevezése, értékelése tanári segítséggel. A tájékoztató és a véleményt közlő műfajok elkülönítése: hír, tudósítás; cikk, kommentár; riport, interjú. Az olvasott szépirodalmi és egyéb szövegek mögöttes jelentéseinek tudatos keresése, önálló megfogalmazása. A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése. Az adott műhöz kötődő kifejezésmód néhány jellemzőjének értelmezése, értékelése a szükséges fogalmak használatával az egyéni vélemény néhány szavas megfogalmazásával.
Tapasztalatszerzés a mindennapi élet alapvető hivatalos iratainak (kérdőív, nyugta, kérvény, önéletrajz) megfogalmazásában. Mindennapi élethelyzetekhez, irodalmi olvasmányokhoz kapcsolódó véleményalkotás és -nyilvánítás árnyalt kifejezésmódjainak ismerete és használata. Ismertetés, könyvajánlás, kritika írása, kiselőadás tartása irodalmi művekről különféle idézési módok alkalmazásával, például egyenes és függő idézet, teljes mondat, kulcsszó stb. idézésével. Irodalmi és filmszereplők jellemének megítélése, érvelés a saját álláspont mellett a szöveg felhasználásával. Olvasmányválasztás indoklása néhány szempont felsorolásával.
Mindennapi, közéleti és szakmai problémákról vagy irodalmi témákról ismeretek, érvek, példák gyűjtése a könyvtári tárgyi katalógus segítségével.
Önálló problémafelvetés, források kiválasztása, többféle forrásból gyűjtött anyag válogatása, feldolgozása önállóan vagy csoportmunkával, az összegyűjtött anyagról szóbeli és/vagy írásos beszámoló készítése. A tanult művek közvetlen és tágabb kontextusára vonatkozó ismeretek bővítése önálló könyvtári munkával; az adatok felhasználása az értelmezésben, elemzésben.
A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete
Mondatelemzési jártasság az összetett mondat feldolgozásában: a tagmondatok sorrendjének, a szintagmák szerkezetének és jelentésének fölismerése, értelmezése, fogalmi szintű megnevezése. A magyar nyelv legfőbb szórendi szabályainak helyes alkalmazása. A mondattani és nyelvhelyességi ismeretek biztonságos alkalmazása a szóbeli és írásbeli megnyilatkozásokban. Az idézés és a párbeszéd írásmódjának helyes alkalmazása. A helyesírás értelemtükröztető szerepének belátása és felhasználása. Tájékozottság a magyar nyelv életére vonatkozó alapvető nyelvtörténeti tényekről, a magyar nyelv jellemző sajátosságairól (nyelvtípusáról). Igény a magyar nyelv és a tanult idegen nyelvek nyelvtani szerkezetének összehasonlítására. Tájékozottság a tanulók nyelvhasználatában előforduló nyelvváltozatok nyelvhelyességi kérdéseiben.
Az irodalom és az olvasó kapcsolata
Vizsgálódás a népszerű irodalom műfajaiban: a lektűr, a krimi hatáskeltő eszközeinek megismerése. Népszerű epikus műfajok, drámai vagy filmalkotások elemzése a hatáskeltés, a bennünk megjelenő tipikus helyzetek és jellemek szempontjából. Toposzok, sémák és sablonok fölismerése és szerepének értékelése a szórakoztató irodalmi és filmalkotásokban. Különféle olvasók véleményének, attitűdjének fölismerése az elemzett művekben. A befogadás tapasztalatainak tudatosítása, a téma, az írói látásmód és álláspont megértése.
Az irodalmi kifejezésformák sajátosságai
A szöveg hangzásának és írott képének összefüggése, az illusztráció, a tipográfiai eszközök szerepének átlátása. A képversnek mint sajátos formának megismerése és értelmezése. A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése. A megismert műfajok, stílusalakzatok, szóképek megnevezése, jellemzése példákkal. A magyar irodalom nagyobb korszakaira vonatkozó ismeretek önálló összefoglalása. Korokhoz kötődő ismétlődő témák, kérdésfelvetések meglátása irodalmi művekben és értekező prózai alkotásokban. Egy-egy irodalmi mű fogadtatásának ismerete a saját korában, jelentősége az utókor szemében. Párhuzamok keresése a Nyugat első nemzedékének irodalmi alkotásai és a korabeli képzőművészet között – más tantárgyakban tanult ismeretek, könyvtári adatgyűjtés felhasználásával. Tájékozódás az irodalom kronológiájában és „földrajzában”, a helyi hagyományok, irodalmi emlékek ismerete. Az olvasott művek elhelyezése a korban, néhány fontos részlet fölidézése az alkotók életrajzából. Figyelem a kortársi kapcsolatokra, az irodalom és más művészeti ágak közti összefüggésekre. Hasonló témájú, azonos műfajú művek összehasonlítása. Néhány alapvető irodalmi téma és motívum jelentésének elemzése. Rögtönzés a megismert drámai konvenciók és színházi formanyelv elemeinek alkalmazásával, a társművészetek eszköztárának bevonásával.
|
Témakörök |
Tartalmak
|
|
A tömegkommunikáció |
Alapismeretek a tömegkommunikációról nyelvi szempontból, elsősorban a befogadás oldaláról. A tömegkommunikáció néhány gyakori szövegműfaja: hír, tudósítás; cikk, kommentár, kritika; interjú, riport. A reklám, a hirdetés, az apróhirdetés eszközei és hatása. |
|
Az összetett mondat |
Az összetett mondat szerkezete, a tagmondatok sorrendje. Az alárendelő és a mellérendelő mondat fajtái. A szórend alapvető kérdései az egyszerű és az összetett mondatban. A többszörösen összetett mondat. A mondat és a szöveg viszonya. |
|
A tanult leíró nyelvtani fogalmak rendszerezése |
A nyelvi szintek. A nyelvi szintekről tanultak rendszerezése: a mondat szerkezete és jelentése, a szószerkezetek (szintagmák) kifejezőeszközei; a szófajok rendszere; alaktani ismeretek: szó, szóelem, egyszerű szó, összetett szó, alapszó, képzett szó; a magyar hangrendszer, a mondatfonetikai eszközök. |
|
Helyesírási ismeretek |
A magyar helyesírás alapelvei. Az összetett mondat központozása. A párbeszéd és az idézetek írásmódja. |
|
Kitekintés a magyar nyelv életére
Szövegműfajok és kifejezési formájuk |
Nyelvváltozatok és nyelvi normák a mai magyar nyelvben. Nyelvünk eredete, rokonsága. A magyar nyelv típusa: néhány hangtani, alaktani, mondattani sajátossága, szórendjének jellemzői.
A mindennapi élet néhány alapvető hivatalos irata: a nyugta, kérdőív, kérvény, önéletrajz tartalmi és formai kérdései. Ismeretek a véleménynyilvánítás néhány szóbeli és írásbeli műfajáról az olvasmányok feldolgozásához kapcsolva: ismertetés, könyvajánlás, kritika, olvasónapló. Az idézés módja: egyenes és függő idézet. A paródia kifejezőeszközei. |
|
Könyv- és könyvtárhasználat |
A tárgyi katalógus használata önálló feladat megoldásához, cédulázás, vázlat, forrásjegyzék készítése a gyűjtött adatokról. |
Összetett mondat: mondategész, mondategység (tagmondat), főmondat, mellékmondat; utalószó, kötőszó, a mellérendelő mondat fajtái: kapcsolatos, ellentétes, választó, magyarázó, következtető; az alárendelő mondat fajtái: állítmányi, alanyi, tárgyi, határozó, jelzői alárendelés; sajátos jelentéstartalmú mondat: feltételes, hasonlító; többszörösen összetett mondat.
Mondatfonetikai eszközök rendszere: hangsúly, hanglejtés, szünet, tempó.
A magyar nyelv szórendje.
|
Témakörök |
Tartalmak
|
|
Az irodalom határterületén – a népszerű irodalom műfajai
|
Változatos témájú irodalmi művek olvasása és feldolgozása a magyar és világirodalomból, a népszerű, illetve lektűr irodalom hatáskeltő eszközei és értékelésük. |
|
Az irodalom nagy témáiból |
Regények, regényrészletek, elbeszélések, lírai alkotások a magyar és a világirodalom visszatérő nagy témáit feldolgozó irodalmi alkotások köréből (ifjúkor és felnőtt kor, társas kapcsolatok, utazás, identitás stb.).
|
|
A Nyugat első nemzedékének irodalmából |
Irodalmi és kulturális élet a Nyugat első korszakában. Szépirodalmi alkotások a Nyugat első nemzedékének íróitól. |
|
A dráma világa |
Legalább egy dráma (tragédia vagy vígjáték) feldolgozása, megtekintése. |
|
Kortárs irodalom – kortárs írók és olvasók |
Olvasmányok a szélesebb értelemben vett kortárs irodalomból. Regionális kultúra és irodalmi élet.
|
|
Tánc és dráma |
Improvizáció – közösen egyeztetett témára, együttesen kidolgozott történetváz alapján. |
Teljes művek, műrészletek szöveghű fölidézése (négy-öt vers feldolgozott művekből, egy-egy 15-20 soros próza- vagy drámarészlet).
Idézetek alkalmazása célnak és a szövegkörnyezetnek megfelelőn szóban és írásban, a forrás megjelölése.
Népszerű irodalom: lektűr, ponyva; epikai szerkezet, drámai szerkezet, monológ, dialógus, tragédia; szatíra, fantasztikum, szimbólum.
Ady Endre: Párisban járt az ősz, Szeretném, ha szeretnének és még egy vers; Babits Mihály, egy-két műve; József Attila: Ringató és még két vers, köztük egy választhatóan A Dunánál, Elégia, Levegőt!; Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem (egy részlet); Kosztolányi Dezső egy-két műve; Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig vagy más regénye, vagy egy regényrészlete és egy novellája; Tamási Áron: Ábel a rengetegben (a regény felépítése és egy részlete); négy-öt vers a mai magyar irodalomból, például Áprily Lajos, Illyés Gyula, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos és mások műveiből egy-egy; a világirodalom egy-két alkotása.
A továbbhaladás feltételei
A köznyelv, a tanult szaknyelv, a társalgás és a szleng szókészletében meglévő eltérések felismerése és a kommunikációs helyzetnek megfelelő használatuk.
Tájékozottság és ítéletalkotás az alapvető tömegkommunikációs műfajokban, a média szerepének és hatásának felismerése.
A szöveg értő befogadását biztosító olvasás, különféle műfajú szövegek kifejező felolvasása, elmondása. A tanulmányokhoz szükséges eszközszintű íráskészség, jól olvasható esztétikus írás. A feldolgozott művekről, olvasmányélményekről, színházi előadásról összefoglalás készítése a témának, a kommunikációs alkalomnak megfelelő stílusban felelet vagy rövid írásos beszámoló formájában. A megismert műfajok stíluseszközeinek megnevezése tárgyszerűen a tanult szakkifejezésekkel, jellemzésük példákkal. Az olvasott művekben megjelenített emberi problémák bemutatása önálló véleménynyilvánítással. Ismeretek a magyar irodalom nagyobb korszakairól (reformkor, a XX. század első és második fele), néhány alkotó portréja, az olvasott művek elhelyezése a korban.
A népszerű irodalom néhány gyakori műfajának ismerete, hatáskeltő eszközeik jellemzése.
A leíró nyelvtani ismeretek rendszerezése: hangtani, szó- és alaktani, jelentéstani, mondattani jelenségek fogalmi szintű megnevezése, elemzése egyszerűbb esetekben, a szórend és a jelentés összefüggésének fölismerése. Mondattani nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása szóban és írásban. Az idézés, a párbeszéd, a központozás helyesírása.
A gyakrabban használt mindennapi hivatalos iratok jellemzőinek ismerete.
Tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, helyéről a világ nyelvei között.
Jártasság az önálló könyvtári munkában, a tárgyi katalógus használatában.
Színházi előadás megtekintésének élménye alapján beszámoló készítése. Részvétel az improvizációs játékokban.
TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK
A történelem – mint múltismeret – a társadalom kollektív memóriájaként az emberi azonosságtudat egyik alapja. A nemzeti; az európai és az egyetemes emberi identitást formálja, erősíti. A történelemből ugyanakkor az is kitűnik, hogy az egyes népek, nemzetek kölcsönösen egymásra vannak utalva. A kölcsönös függőség megértése átfogó világtörténelmi látásmódot, a különbségek tudomásul vétele a kultúrák sajátos értékeinek és érdekeinek megismerését és tiszteletben tartását kívánja.
A tantárgy feladata elsősorban a történelmi szemlélet fejlesztése. Annak tudatosítása, hogy a széles értelemben vett emberi műveltség minden eleme felhalmozási folyamat eredménye. A történelem és állampolgári ismeretek tantárgy célja ebből következően az, hogy megértesse a folyamatosság és a változás-változtatás történelmi szerepét, és ezen keresztül mutassa meg, hogy minden nemzedéknek megvan a maga felelőssége a történelem alakításában. Mindez a jelen ellentmondásos folyamataiban való eligazodást is szolgálja.
Az általános iskolai munkának a múltat élményszerűen megjelenítő történetek tanításán kell alapulnia. A 10–12 éveseket általában a konkrét gondolkodás jellemzi. Az 5–6. évfolyamos tanulók a történelmi tényeket, fogalmakat, összefüggéseket a megelevenített eseményekből és jelenségekből – a történetekből – kiindulva érthetik meg a legkönnyebben. A történet a múlt színes, sodró valóságának szintézise, amely az elmúlt korokat átélhetővé, érzékelhetővé, szemlélhetővé teszi. Ezt a képszerűen megjelenített múltat már az 5–6. évfolyamokon is elemzés tárgyává kell tenni, le kell vonni a megfelelő következtetéseket, általánosításokat, és azokat bele kell helyezni a történelmi ismeretek rendszerébe. A történettanítás tehát nem helyettesíti, csupán megalapozza a történelemtanítást.
A 7–8. évfolyamok történelemtanítása – a korábbi évfolyamok eredményeire támaszkodva – a múlt valóságát összetettebben, teljesebben, az általánosítás magasabb szintjén, sokoldalúbb történelmi összefüggésekbe ágyazva dolgozza fel. Ezeken az évfolyamokon a történelmet már nemcsak a jellemző életképek bemutatásával, hanem a kiemelkedő események fonalára fűzve, történetileg tanítjuk. Alkalmazkodva az adott fejlődési szinthez a képszerű megjelenítésre – a történettanításra – azonban ekkor is szükség van. Mindezek együtt alkalmassá tehetik a tanulókat arra, hogy a történelem megismerésének, elemzésének alapvető módszereit elsajátítsák.
A tanulóknak arra is szükségük van, hogy a múlt ismerete mellett megértsék saját korukat. Az állampolgári ismeretek tanításának célja, hogy a diákok el tudjanak igazodni a jelen bonyolult közéletében, értsék a jogilag szabályozott demokratikus viszonyok rendszerét, működését. Így a tantárgy tanítása alapot ad a demokratikus közéletben való tudatos részvételhez.
Fejlesztési követelmények
A történelem és állampolgári ismeretek tantárgy fontos szerepet játszik az ismeretszerzési és -feldolgozási képességek kialakításában és fejlesztésében. Szükséges, hogy a tanulók ismereteket szerezzenek saját emberi-társadalmi környezetükből, történetekből, képekből, a tömegkommunikációs eszközökből, egyszerű statisztikai adatokból, grafikonokból, diagramokból, tárgyi és szöveges forrásokból és más ismerethordozókból. Fontos, hogy ezeket az ismereteket egyre önállóbban és egyre kritikusabban értelmezzék, s belőlük következtetéseket tudjanak levonni.
A tananyag-feldolgozás folyamatában a diákok sajátítsák el a sokoldalú információgyűjtés és -felhasználás képességét, a legfontosabb kézikönyvek, lexikonok, atlaszok használatát. Legyenek képesek a legfontosabb történelmi fogalmak és kifejezések készségszintű alkalmazására.
A különböző információk feldolgozása során legyenek képesek különbséget tenni tények és vélemények között, tanulják meg az információt kritikusan szemlélni, a történelmi-társadalmi jelenségek összefüggéseit megkeresni, e jelenségeket összehasonlítani.
Konkrét ismeretekhez kapcsolódóan ismerjék fel a folyamatosság és a változások szerepét a történelmi folyamatokban, tudatosítsák, hogy a folyamatosságnak, az értékek megőrzésének nagy szerepe van a társadalom életében. A tananyag feldolgozása során ismerjék meg azokat az alapvető elemzési, értelmezési szempontokat, módszereket, amelyek segítségével képesek lesznek kialakítani véleményüket személyekről, helyzetekről, eseményekről, intézményekről. Ennek alapján véleményüket egyre árnyaltabban tudják megindokolni.
A történelemtanításnak-tanulásnak a tanulók szóbeli és írásos kifejezőképességének fejlesztésében is jelentős szerepe van. A tanulók szerezzenek gyakorlatot események elbeszélésében, különféle szövegek reprodukálásában. Tanuljanak meg írásban válaszolni szóbeli és írásbeli kérdésekre, vázlatot, felelettervet írni, jegyzetelni. Legyenek képesek rövid beszámolót, kiselőadást tartani egy-egy témáról különböző információk alapján. Sajátítsák el a kulturált vita tecnikáit és szabályait. Véleményüket lényegre törően és érvekkel alátámasztva fejtsék ki. Ugyanakkor legyenek képesek a másik fél véleményét is pontosan megérteni és figyelembe venni hozzászólásaikban.
A történelemi események időben és térben játszódnak, hatékony történelmi tudat nem alakulhat ki időbeli és térbeli tájékozódási képesség nélkül. Ennek gyakorlására ezért mind a négy évben folyamatosan szükség van. Az évszámok segítségével történő tájékozódó képesség fejlesztése mellett a tanulóknak el kell sajátítaniuk az idő tagolásának módszerét. A tanulóknak az eseményeket térben is el kell tudni helyezniük. Gyakorlatot kell szerezniük különböző méretarányú térképek olvasásában és annak megítélésében, hogy a földrajzi környezet hogyan hat egy-egy ország, térség fejlődésére.
Ismeretszerzési és feldolgozási képességek
Képi információk gyűjtése.
Lelet és rekonstrukció összevetése.
Rekonstrukciós rajzok és néprajzi képi források összehasonlítása.
Az egyes korszakok jellemző tárgyainak, szerkezetek működésének felderítése, ismertetése. Tájékozódás könyvtárban az egyes történelmi személyiségekkel, eseményekkel kapcsolatos gyermekirodalomban.
Párhuzamok keresése a megismert történelmi élethelyzetek, események és mai éltünk között.
Annak felderítése, hogy milyen környezeti változások erednek az ókorból.
Információk gyűjtése a tankönyv és olvasókönyv szövegéből. Annak felismerése, hogy a gondolatok rögzítésének, az írás feltalálásának milyen jelentősége volt az emberiség történetében. A tanári elbeszélés megjegyzése. Képi és szöveges információk együttes kezelése. Képek jellemző vonásainak kiemelése, rendszerezése.
Történelmi személyiségek jellemzése.
Kérdés megfogalmazása egy-egy történelmi témáról.
A megismert történelmi fogalmak alkalmazása élőbeszédben.
Rajz, festmény, modell készítése történelmi eseményről, helyszínről, élethelyzetről.
Történelmi személyek vagy csoportok konkrét tetteinek megokolása.
Történelmi szituációk eljátszása, megjelenítése.
Egyszerű írásos források szövegének megértése, értelmezése tanári segítséggel.
Történetek mesei és valóságos elemeinek megkülönböztetése tanári segítséggel.
Történelmi események időrendbe állítása.
Az őskor és ókor megkülönböztetése. A jelen, a múlt és a régmúlt megkülönböztetése. A Kr.e., Kr.u., illetve az évtized, évszázad, évezred fogalmak megértése, gyakorlása. A kerettantervben felsorolt helyekhez események kapcsolása.
Az események helyszíneinek megnevezése.
A kerettanterv követelményeiben felsorolt helyek felismerése, megmutatása különböző méretarányú térképen.
Távolságbecslés különböző léptékű térképeken, számítás.
A földrajzi és a történelmi atlasz összehasonlítása az egyes időszakoknak és helyszíneknek megfelelően.
Térképolvasás a térkép grafikái és a megismert térképjelek segítségével.
|
Témakörök |
Tartalmak
|
|
Élet az őskorban
|
Az ősember nyomai a Földön. Hogyan élt a gyűjtögető, halászó, vadászó ember. A földművelő és az állattenyésztő ember. Az első mesterségek és a csere kialakulása. Természeti népek napjainkban. Varázslat és művészet. Fogalom:
őskor, ősember, régészet, eszközhasználat és eszközkészítés, munkamegosztás, gyűjtögetés, vadászat, halászat, földművelés, állattenyésztés, termelés, kézművesség, csere, mágia (varázslat) |
|
|
Évszám:
nagyon régen, régen
|
|
Az ókori Kelet világa
|
A történelem korszakai. Egyiptom, „a Nílus ajándéka”. A rejtélyes piramisok. Történetek Mezopotámiából. Az írás kialakulása. Mítoszok és mondák az ókori keletről. |
|
|
Fogalom:
ókor, öntözéses földművelés, fáraó, piramis, építészet, szobrászat, múmia, hieroglifa, többistenhit, város, birodalom, ékírás |
|
Helynév:
Egyiptom, Nílus, Mezopotámia, Tigris, Eufrátesz |
|
Évszám:
kb. 5000 éve
|
|
Ószövetségi történetek |
A Biblia. Bibliai tájak. Ószövetségi történetek. |
|
Fogalom:
Biblia, Ószövetség, egyistenhit |
|
Név:
Ádám, Éva, Noé, Mózes, Dávid vagy Salamon |
|
Helynév:
Jeruzsálem
|
|
Az ókori görögök életéből |
Történetek a görög mondavilágból. Görög istenek és az olimpiai játékok. Hajó és kereskedelem. Görög városállamok: Athén és Spárta. Hősök és csaták. Athén Periklész korában. Az athéni népgyűlés. Történetek Nagy Sándorról. |
|
Fogalom:
városállam, piac, kereskedelem, népgyűlés, démosz, demokrácia, mítosz, színház |
|
Név:
Zeusz, Pallasz Athéné, Dareiosz, Xerxész, Miltiádész, Periklész, Nagy Sándor |
|
Helynév:
Olümposz, Olümpia, Athén, Spárta, Perzsa Birodalom, Alexandria |
|
Évszám:
kb. 2500 éve
|
|
Az ókori Róma évszázadai |
Mondák Róma alapításáról, a királyságról és a köztársaságról. Hadvezérek és csaták: a pun háborúk történetéből. Szabadok és rabszolgák. Julius Caesar és hadserege. Történetek Augustusról. Egy ókori nagyváros: Róma – vízvezetékek, fürdők, amfiteátrumok, bérházak. A rómaiak Magyarország területén. A népvándorlás viharában. |
|
Fogalom:
királyság, köztársaság, rabszolga, gladiátor, császár, provincia, amfiteátrum, barbár, népvándorlás |
|
Név:
Romulus, Hannibál, Julius Caesar, Augustus |
|
Helynév:
Itália, Róma, Karthágó, Római Birodalom, Pannónia, Aquincum (és egy lakóhelyhez közeli római kori település) |
|
Évszám:
kb. 1500 éve
|
|
A kereszténység születése |
Történetek Jézus életéről. A kereszténység fő tanításai. A keresztény időszámítás. |
|
Fogalom:
keresztény, evangélium, megváltó, apostol, vallás, egyház, püspök |
|
Név:
Jézus, Mária, József |
|
Helynév:
Betlehem |
|
Évszám:
476
|
|
A magyar történelem kezdetei |
A magyar nép eredete: mondák és valóság. Az Uráltól a Kárpát-medencéig. A honfoglalás. |
|
Fogalom:
finnugor, őshaza, nomád pásztorkodás, nemzetség, törzs, törzsszövetség, fejedelem, táltos, honfoglalás |
|
Név:
Álmos, Árpád |
|
Helynév:
Urál, Volga, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Kárpát-medence |
|
Évszám:
895
|
|
Mindennapi élet,
életmódtörténet
|
A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet kötelező feldolgozni:Gyűjtögető, halászó, vadászó életmódot folytató népek napjainkban. A család és a gyermek az ókori Görögországban és napjainkban. |
A továbbhaladás feltételei
A diák tudjon különbséget tenni a történelem forrásai (tárgyi, írásos, szóbeli) között. Tudja, hogy a tanult történetek közül melyik történt előbb, melyik később, mennyivel – a kerettantervben megadott lépték szerint. Tudja, hogy az egyes történetek eseményeihez milyen nevek, helyszínek kapcsolhatók. Tudjon tanult történetet elmondani kérdések alapján a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával. Tudja a tanult történetek eseményeinek helyszíneit különböző léptékű térképeken megmutatni. Tudjon kérdéseket feltenni a tanult történetekhez. Tudjon különbséget tenni a történetek mesei és valóságos eseményei között. Tudjon elvégezni egyszerű kronológiai számításokat.
Ismeretszerzési és feldolgozási képességek
Képi információk gyűjtése egy adott témáról.
Korabeli építészeti és tárgyi emlékek megfigyelése eredeti helyükön.
Korabeli használati tárgyak, leletek funkcióinak, használatának felismerése.
A középkorból eredeztethető környezeti változások felderítése tanári segítséggel.
Tájékozódás a korosztálynak készült a történelmi tárgyú lexikonok, enciklopédiák, ismeretterjesztő könyvek körében. Használatuk megismerése.
Egyszerűbb korabeli írásos források olvasása (legenda, krónika, históriás ének, emlékirat).A kerettantervben megjelölt személyiségek, fogalmak összekapcsolása. Egyszerű mennyiségi mutatók (lakosság, terület) gyűjtése, értelmezése.
A hírközlés kezdetei, a könyvnyomtatás jelentőségének felismertetése. A képek közti összefüggések felismerése, rendszerezése. Tárgyi és építészeti emlékek vizsgálata a velük kapcsolatos kérdésekre adandó válaszok útján. Oktatófilmek elemzése tanári segítséggel.
Egyszerű mennyiségi adatok összevetése.
Vázlat készítése tanári segítséggel.
A középkorból eredeztethető ma is élő népi hagyományok, szokások gyűjtése.
A látott építészeti, tárgyi emlékek reprodukálása emlékezetből.
Kérdés és válasz megfogalmazása egy-egy történelmi témáról.
Összefüggő élőbeszéd gyakorlása megadott történelmi témáról a megismert fogalmak felhasználásával.
Adott korszakban, szituációban élt ellentétes történelmi személyiségek jellemzése
Életképek összeállítása és megjelenítése adott témáról előzetes kutatómunka alapján, tanári segítséggel.
Kérdések megfogalmazása egyszerű korabeli írásos forrásokról, tanári segítséggel.
A történetek alapján elkülöníthető korszakok jellegzetességeinek felismerése tanári segítséggel.
A történelmi múlt jelenben való továbbélésének felismerése. Történelmi események időrendbe állítása.
Annak gyakorlása konkrét példák segítségével, hogy a különböző területeken végbement események közül melyik történt előbb, melyik később.
A földrajzi elhelyezkedés és a történetekben megjelenő események összefüggéseinek felismerése tanári segítséggel.
Országok területi változásainak megfigyelése különböző történelmi atlaszokon.
|
Témakörök |
Tartalmak
|
|
Képek a középkori Európa életéből |
Nagy Károly birodalmában. Az arab hódítás. A középkori egyház. A kolostorok világa: oklevelek, krónikák, legendák. Milyen volt a középkori uradalom és falu? Hűbérurak és hűbéresek. A középkori várak. A lovagi élet. A középkori városok. Céhmesterek és kereskedők. Európa a XV. században. |
|
Fogalom:
középkor, iszlám, kalifa, pápa, szent, ereklye, eretnek, kolostor, szerzetes, kódex, uradalom, robot, jobbágy, jobbágytelek, nyomásos gazdálkodás, hűbérúr, hűbéres, vár, lovag, középkori város, kiváltság, polgár, adó, vám, céh, járványok, távolsági kereskedelem, kereslet-kínálat
Név:
Nagy Károly, Mohamed, Szent Benedek, Szent Ferenc
Helynév:
Frank Birodalom, Arab Birodalom, Mekka, Bizánc, Német-római Császárság
Évszám:
800
|
|
Magyarország az Árpádok idején |
Letelepedés – kalandozó hadjáratok. Géza és I. István. István király udvarában. László és Könyves Kálmán. A tatárjárás. Kultúra az Árpád-korban. |
|
Fogalom:
kalandozás, vármegye, tized, ispán, tatár, kun |
|
Név:
Géza fejedelem, I. István, Gellért püspök, I. László, Könyves Kálmán, Julianus barát, IV. Béla |
|
Helynév:
Esztergom, Székesfehérvár, Erdély, Buda, Muhi |
|
Évszám:
1000, 1241–1242, 1301
|
|
Virágzó középkor Magyarországon |
Károly Róbert. Nagy Lajos, a lovagkirály. Zsigmond, a császár és király. Egy középkori magyar város. Hunyadi János. Mátyás király. Bárók, nemesek, jobbágyok. Mohács. Buda elfoglalása. |
|
Fogalom:
Aranyforint, bandérium, nemes, báró, ősiség, kilenced, kormányzó, végvár |
|
Név:
I. Károly, I. Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, I. Mátyás, Dózsa György, II. Lajos, I. Szulejmán |
|
Helynév:
Bécs, Nándorfehérvár, Visegrád, Mohács |
|
Évszám:
1456, 1514, 1526, 1541
|
|
Az újkor kezdetén |
Felfedezők és hódítók.Harc a tengerekért.Szemben a pápával: Luther és Kálvin.A Napkirály udvarában – XIV. Lajos.Ablak Európára – I. Péter.Az Európán kívüli világ.Kultúra és tudományok az újkor kezdetén. |
|
Fogalom:
újkor, azték, inka, felfedező, gyarmat, világkereskedelem, manufaktúra, bankár, hitel, reformáció, protestáns, katolikus megújulás, parlament |
|
Név:
Kolumbusz, Magellán, Luther, Kálvin, XIV. Lajos, I. Péter, Gutenberg, Leonardo da Vinci, Galileo Galilei |
|
Helynév:
Amerika, Versailles, Párizs, London, Szentpétervár |
|
|
Évszám:
1492, 1517
|
|
Magyarország az újkor kezdetén |
Török világ Magyarországon.A várháborúk hősei.Életképek a királyi Magyarországról.Erdély aranykora.Történetek a függetlenségi küzdelmekről.Buda visszafoglalása.II. Rákóczi Ferenc szabadságharca. |
|
Fogalom:
szpáhi, janicsár, pasa, végvár, kuruc, labanc |
|
Név:
Dobó István, Zrínyi Miklós, Bocskai István, Bethlen Gábor, II. Rákóczi Ferenc |
|
Helynév:
Királyi Magyarország, Hódoltság, Erdélyi Fejedelemség, Gyulafehérvár, Eger, Szigetvár, Pozsony, Isztambul |
|
Évszám:
1552, 1686, 1703–1711
|
|
Mindennapi élet, életmódtörténet
|
A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet kötelező feldolgozni:.Mátyás király asztalánál – az étkezés történetéből.Pestis, himlő, kolera-járványok a középkortól napjainkig. |
A továbbhaladás feltételei
A diák legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni. Tudjon információt gyűjteni adott történelmi témában, tanári segítséggel. Tudjon tanult történetet önállóan elmesélni a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával. Tudja a tanult történet lényegét kiemelni. Tudjon különböző korszakokat térképen beazonosítani. Tudjon távolságot becsülni és számításokat végezni történelmi térképen.
Ismeretszerzési és feldolgozási képességek
Információk gyűjtése statisztikai adatokból.
Önálló kutatás adott témában, melynek végeredménye rövidebb összefoglaló kiselőadás vagy esszé.
Könyvtári kutatás megadott témában és szempontok alapján kézikönyvekből és ismeretterjesztő művekből.
Korabeli írásos források összevetése megadott szempontok alapján.
Történelmi személyiségek korabeli és utólagos megítélésének összevetése.
Különböző típusú képi információk gyűjtése egy adott témához.
Írásos források összegyűjtése megadott szempontok alapján.
A hírközlési forradalom jelentőségének megértése.
Anyaggyűjtés tanári segítséggel több szempontból egy adott témában.Különböző képi információk jellegzetességeinek felismerése.
Valamely kijelölt téma többszempontú feldolgozása csoportmunkában, tanári irányítással.
A XIX. századi történelmi eseményekről szóló dalok, történetek, mondák feldolgozása.
Összehasonlító diagramok, grafikonok, táblázatok készítése különböző statisztikák adatainak felhasználásával.
Szerepjáték: valamely korszak jellemző alakjának egyes szám első személyű bemutatása.
Vázlat készítése csoportmunkában.
Összefüggő felelet megadott történelmi témáról, a megismert fogalmak felhasználásával.
A megismert sematikus rajzok, ábrák élőszóban való megelevenítése.
Az egyetemes és a magyar történelem eseményeinek összevetése térkép alapján.
Gazdasági, társadalmi, technikai jelenségek összefüggéseinek, változásának, fejlődésének felismertetése.
Térségek gazdasági, politikai, társadalmi, technikai jelenségeinek időbeli, térbeli összevetése.
Ma is előforduló jelenségek, konvenciók, eszmék, intézmények felismerése, összevetése mai jellegzetességeikkel.
Kronologikus táblázatok önálló készítése.
Események egyidejűségének megállapítása, történelmi események elhelyezése az időben.
A tanult időszak időbeli és térbeli változásainak felismertetése történelmi térképek összehasonlítása.
Országok területi változásainak megfigyelése különböző térképeken.
|
Témakörök |
Tartalmak
|
|
A polgári átalakulás kora |
Az Amerikai Egyesült Államok megalakulása.Eszmék, személyiségek és események a felvilágosodás és a francia forradalom korából.Napóleon és Európa.A mezőgazdaság és a gépek forradalma.Az ipari forradalom társadalmi következményei.Életmód a kapitalizálódó Európában. |
|
Fogalom:
alkotmány, emberi jogok, felvilágosodás, népfelség elve, hatalmi ágak, forradalom, jakobinus, terror, nemzet, ipari forradalom, mezőgazdasági forradalom, gyár, vállalkozó, haszon, tőkés, bérmunkás, kapitalizmus |
|
|
Név:
Washington, Rousseau, XVI. Lajos, Robespierre, Napóleon, Watt, Stephenson |
|
Helynév:
Boston, Waterloo |
|
Évszám:
1776, 1789, 1815
|
|
Képek a XVIII. századi Magyarországról |
Mária Terézia és II. József.A soknemzetiségű Magyarország.A francia forradalom és a napóleoni háborúk hatása Magyarországon. |
|
Fogalom:
betelepítés, bevándorlás úrbérrendezés, állandó hadsereg, vallási türelem, államnyelv, oktatáspolitika |
|
Név:
Mária Terézia, II. József |
|
Évszám:
1740–1780
|
|
A polgárosodás kezdetei Magyarországon |
Országgyűlések Pozsonyban.A magyar nyelv ügye.Gróf Széchenyi István.Kossuth Lajos.Életképek a reformkori Magyarországon.1848. március 15-e.Polgári törvények.Nemzetiségek ébredése.Képek a szabadságharc csatáiból. |
|
Fogalom:
országgyűlés, arisztokrácia, alsótábla, felsőtábla, reformkor, közteherviselés, örökváltság, zsellér, nyilvánosság, cenzúra, sajtószabadság, választójog, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, nemzetiség, honvédség, trónfosztás |
|
Név:
gróf Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Petőfi Sándor, gróf Batthyány Lajos, Görgey Artúr, Bem |
|
Helynév:
Debrecen, Isaszeg, Világos, Arad |
|
Évszám:
1830–1848, 1848. március 15., 1849. október 6. |
|
Nemzetállamok kora |
Az amerikai polgárháború.Új európai nemzetállamok.Az állam új feladatai: oktatásügy, egészségügy, szociálpolitika.Versenyben a világ felosztásáért.A modern társadalomi csoportok, életmódjuk.A sokarcú munkásmozgalom fő áramlatai. |
|
Fogalom:
polgárháború, nemzetállam, szabad verseny, monopólium, szociálpolitika, gyarmatbirodalom, szakszervezet, anarchisták, szocializmus, szociáldemokrácia, utópia, tömegkultúra, központi hatalmak, antant |
|
Név:
Bismarck, Garibaldi, Lincoln, Edison, Marx |
|
Helynév:
Németország, Olaszország |
|
Évszám:
1861–1865, 1871
|
|
A dualizmus kora |
Magyarország a szabadságharc bukása után.A kiegyezés.Képek a politikai életről.Gazdasági felzárkózás.A polgárosodó magyar társadalom.Világváros születik: Budapest.A millennium: sikerek és válságjelek. |
|
Fogalom:
emigráció, kiegyezés, közös ügyek, polgárosodás, dzsentri, nagypolgárság, kispolgárság, asszimiláció, millenium |
|
Név:
Ferenc József, gróf Andrássy Gyula, báró Eötvös József, Tisza Kálmán |
|
Helynév:
Osztrák–Magyar Monarchia, Budapest |
|
Évszám:
1867, 1867–1916
|
|
Az első világháború |
A háború okai, céljai és jellege.Forradalom, Oroszországban.Győztesek és vesztesek. |
|
Fogalom:
villámháború, állóháború, hátország, békerendszer, bolsevik, szovjet |
|
Név:
Lenin |
|
Évszám:
1914–1918, 1917
|
|
Mindennapi élet, életmódtörténet |
A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet kötelező feldolgozni:Oktatás a dualista Magyarországon.Mágnások, polgárok, parasztok, cselédek, társadalom és életmód. |
A továbbhaladás feltételei
Készítsen önállóan vázlatot az adott témáról. A diák tudjon beszámolót, kiselőadást tartani adott történelmi témáról, megadott ismeretterjesztő irodalom alapján. Tudjon egyszerű történelmi tárgyú táblázatokat, grafikonokat, diagramokat értelmezni néhány mondatban. Tudjon egyszerűbb forrásokat értelmezni tanári segítséggel. Ismerje az egyes történelmi korok, korszakok nevét és sorrendjét, ismerje egy-egy korszak fontosabb jellemzőit. Tudja, hogy a kerettantervben szereplő személyeknek mi volt a jelentőségük az adott időszakban. Tudja térben és időben elhelyezni az egyes korszakok fontosabb eseményeit. Tudja összehasonlítani különböző időszakok térképeit. Legyen képes egy-egy ország területváltozásait térképről leolvasni. Tudja megállapítani, hogy a magyar és egyetemes történelem megjelölt személyei közül kik voltak kortársak.
Ismeretszerzési és feldolgozási képességek
Statisztikai adatok gyűjtése jelenismereti témában.
Kutatás informatikai eszközök felhasználásával adott témában tanári segítséggel.
Korabeli írásos források összevetése saját szempontok alapján.
Riport/interjú készítése szemtanúkkal adott témáról megadott szempontok szerint.
Adott témájú, de eltérő adatok, adatsorok összevetése, az eltérések okainak felderítése tanári segítséggel.
Dokumentumfilmek elemzése tanári segítséggel.
A televízió, a rádió, napi és hetilapok adott témájú híranyagának összevetése tanári segítséggel.
Információk szerzése dokumentumfilmekből, televízióból.Információk szerzése napi és hetilapokból.Információk szerzése rádióműsorokból.
Az iskolai oktatásban megjelenő tudományterületek történeti szempontú elemzése (technika, ökológia, fizika, stb.) Dokumentumfilmek és játékfilmek jellemző részleteinek értelmezése, mondanivalójának rövid leírása.
Az egyetemes és a magyar történelem eseményeinek rendszerezése.
Adott történelmi és jelenismereti téma csoportos megvitatása a tanár által előzetesen megadott szempontok alapján.
Gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális jelenségek összefüggéseinek felismerése és megfogalmazása.
Adott jelenismereti téma/helyzet megjelenítése szerepjátékkal.
Statisztikai adatok bemutatása.
Ökológiai problémák összetevőinek felismertetése, történeti okainak felderítése.
Önálló kutatás az iskolai oktatásban megjelenő tudományterületek változásairól.
Szinkronisztikus kronológiai táblázatok készítése.
A tanult időszak időbeli és térbeli változásainak felismerése történelmi térképek összehasonlításával.
|
Témakörök |
Tartalmak
|
|
A világ a 20-as és 30-as években |
Európa az első világháború után. A nagy gazdasági világválság.A nácizmus Németországban. A sztálini Szovjetunió.Az Egyesült Államok és Roosevelt.Út a háború felé. |
|
Fogalom:
jelenkor, parlamenti demokrácia, gazdasági válság, nemzeti szocializmus, fajelmélet, antiszemitizmus, koncentrációs tábor, egypártrendszer, sztálinizmus, tervgazdálkodás, propaganda |
|
Név:
Hitler, Sztálin, Roosevelt |
|
Helynév:
Szovjetunió |
|
Évszám:
1929–1933, 1938
|
|
Magyarország a két világháború között |
Forradalom és ellenforradalom.Trianon és következményei.A bethleni konszolidáció.A gazdasági világválság és Magyarország.Kiútkeresés és külpolitika.Életmód és szellemi élet a két világháború között |
|
Fogalom:
őszirózsás forradalom, tanácsköztársaság, konszolidáció, irredentizmus, kommunisták |
|
Név:
Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, Bethlen István |
|
Helynév:
Kárpátalja, Felvidék, Délvidék, Észak-Erdély |
|
Évszám:
1918, 1919, 1920
|
|
A második világháború |
Európai háborúból világháború.A totális háború.Magyarország a második világháborúban.Magyarország 1944-ben.Az európai és a magyar zsidóság tragédiája.A háború befejezése. |
|
Fogalom:
totális háború, hadigazdaság, gettó, deportálás, munkaszolgálat, holokauszt, „hintapolitika”, nyilasok, partizán, antifasiszta ellenállás, háborús bűnös |
|
Név:
Churchill, Teleki Pál |
|
Helynév:
Sztálingrád, Normandia, Auschwitz, Hirosima, Jalta, Potsdam |
|
Évszám:
1939, 1941, 1944. március 19., 1944. október 15., 1945. május 9., 1945. szeptember 2. |
|
A globalizálódó világ |
A kétpólusú világ.Kommunista diktatúrák.A harmadik világ.A világgazdaság.Az európai integráció.Az emberi és polgári jogok.Globális problémák – a globalizáció problémái. |
|
Fogalom:
hidegháború, kommunista diktatúra, harmadik világ, világgazdaság, globalizáció, integráció, népességrobbanás, fogyasztói társadalom, környezetkárosítás
|
|
Magyarország története napjainkig |
Magyarország a keleti blokkban – a koalíciós évek.Sztálinizmus Magyarországon – a Rákosi-korszak.1956-os forradalom és szabadságharc.A Kádár-korszak.A magyar társadalom átalakulása.A határon túli magyarok.A rendszerváltozás. |
|
Fogalom:
pártállam, kollektivizálás, rendszerváltozás, földosztás, államosítás |
|
Név:
Rákosi Mátyás, Nagy Imre, Kádár János, Antall József, Göncz Árpád |
|
Évszám:
1945, 1948, 1956. október 23., 1989–1990. |
|
Állampolgári ismeretek: |
Az állam és polgára.A nyilvánosság.A politikai rendszer intézményei.Részvétel a közügyekben.Emberi jogok – társadalmi kötelezettségek.A gyermek jogai. |
|
Fogalom:
állam, nemzet, nemzetiség, etnikum állampolgárság, választási alapelvek, népszavazás, emberi jogok |
|
Mindennapi élet, életmódtörténet |
A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet kötelező feldolgozni:
Családom története a XX. században.Diákjogok, diákszervezetek a mai Magyarországon.
|
A továbbhaladás feltételei
A diák tudjon önálló könyvtári munka alapján kiselőadást tartani. Tudja, mi történt Európa más régióiban a magyar történelem egy-egy kiemelkedő eseménye idején. Legyen képes összefüggéseket találni a történelmi események és a technikai-gazdasági fejlődés legfontosabb állomásai között. Tudja a XX. századi magyar és egyetemes történelem legfontosabb fordulópontjait, idejét. Tudja ismertetni a demokráciák és diktatúrák legjellemzőbb vonásait. Legyen képes néhány jelentős eseményhez kapcsolódó forrást összehasonlítani. Ismerje a mai Magyarország közjogi és politikai rendszerének alapelemeit. Környezetének, lakóhelyének fontos történelmi eseményeit el tudja helyezni a köztörténet folyamában.
Az ötödik évfolyam megkezdésekor már minden diák (legalább) egy éve tanulja az idegen nyelvet. Megértik a tanár kéréseit, óravezetését, ismerősek a feladattípusok, órai tevékenységek, motiváltak, bíznak magukban, és néhány alapvető stratégiát már használnak.
A négy tanév céljai között első helyen áll a motiváció fenntartása, a gyerekek sikerélményhez juttatása értelmes munkával. Továbbra is a receptív készségek (hallott és olvasott szöveg értése) fejlesztése áll a középpontban, mivel a produktív készségeket (beszéd és írás) a receptív készségek közvetve fejlesztik. Az évek előrehaladtával egyre nagyobb hangsúlyt kap a beszédkészség. Lényeges nevelési cél a diákok olvasási igényének kialakítása és fejlesztése érdekes, könnyített vagy eredeti, illusztrált hosszabb szövegek olvastatásával.
A témakörök felölelik a tanterv egyéb tantárgyi tartalmait, hiszen a nyelvet nem önmagáért használjuk, hanem információszerzésre, illetve információfeldolgozásra. A kerettantervi törekvések hozzájárulnak az idegen nyelvi tananyag érthetővé tételéhez, de a tartalmakat más szempontból, másképp csoportosítva dolgozzuk fel, nehogy unalmassá váljanak.
A 10–14 éves korosztály nyelvelsajátítása során jobban támaszkodik memóriájára, mint a célnyelv szabályrendszerére, de egyre inkább képes szabályszerűségeket észrevenni a nyelvben. A szabályok ismerete ugyanakkor csak kismértékben segíti nyelvi fejlődésüket. A nyelvhasználatban a folyamatosság erősségük a nyelvhelyességgel szemben, de emellett szükség van a legfontosabb struktúrák automatizálására is. Cél, hogy esetleges nyelvi hibáikat maguk vegyék észre és javítsák, így segíthetjük őket autonóm nyelvtanulóvá válni.
A négy év során a diákoknak el kell jutniuk a nyelvtanulási stratégiák olyan szintű használatához, melyek lehetővé teszik számukra az osztályterem falain kívüli idegen nyelvi hatások (filmek, zene, tévéműsorok, újságok) hasznosítását és az irányított önálló haladást.
A nyolcadik osztály végére nyelvtudásuk eléri azt a mérhető szintet, mellyel képesek ismert témakörökben idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakciókban sikerrel részt venni.
Fejlesztési követelmények
A tanuló képes idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakcióban sikerrel részt venni. Képes a tanárral és társaival a célnyelven együttműködni a nyelvórai feladatok megoldásában. Továbbfejleszthető nyelvtanulási stratégiákat használ. Kialakul az igény benne, hogy az osztálytermen kívüli idegen nyelvi hatásokat (pl. reklám, popzene) is megpróbálja hasznosítani.
− Én és a családom: személyi adatok; foglalkozások; otthoni teendők, kötelességek; családi ünnepek.
− Emberi kapcsolatok: barátság; emberek külső és belső jellemzése.
− Tágabb környezetünk: falu, kisváros, nagyváros, ország; a lakóhely bemutatása.
− Természeti környezetünk: a természet megóvása; Földünk nevezetes tájai; veszélyeztetett növények és állatok.
− Az iskola világa: az iskola bemutatása; az ideális órarend; az ideális iskola.
− Étkezés: étkezési szokások nálunk és más országokban; különleges ételek és ételreceptek.
− Vásárlás: mindennapi bevásárlás; ajándékok ünnepekre.
− Utazás: utazási előkészületek; a kedvenc közlekedési eszközöd.
− Szabadidő és szórakozás: sport az iskolában és az iskolán kívül; tévé, videó, számítógép és olvasás.
A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó nyelvenként kidolgozott kimeneti követelményeket a kerettanterv hat nyelvre, kétéves bontásban tartalmazza.
(lásd a 6. évfolyam kerettantervénél)
(lásd a 6. évfolyam kerettantervénél)
A továbbhaladás feltételei
− ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol;
− ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket megért;
− ismert nyelvi eszközökkel, egyszerűen megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr.
− ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre néhány szóban vagy egyszerű mondatban válaszol;
− tanult minta alapján egyszerű mondatokat mond, kérdéseket tesz fel;
− megértési probléma esetén segítséget kér.
− ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat megért;
− ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokból álló rövid szövegben fontos információt megtalál;
− ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti.
− ismert nyelvi elemekből álló rövid mondatokat helyesen lemásol.
A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó nyelvenként kidolgozott kimeneti követelményeket a kerettanterv hat nyelvre, kétéves bontásban tartalmazza.
Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok:
− köszönet és arra reagálás,
− érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás,
− bocsánatkérés és arra reagálás,
− gratuláció, jókívánságok és arra reagálás.
Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:
− egyetértés, egyet nem értés,
Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok:
− dolgok, személyek megnevezése, leírása,
− információkérés, információadás,
− igenlő vagy nemleges válasz,
A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok:
− javaslat és arra reagálás,
− meghívás és arra reagálás,
− kínálás és arra reagálás.
Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok:
− betűzés kérése, betűzés.
− cselekvés, történés, létezés kifejezése,
− szövegösszetartó eszközök.
A továbbhaladás feltételei
− utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol;
− jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket megért;
− jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr;
− jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti.
− ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatokban válaszol;
− tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz,
− megértési probléma esetén segítséget kér;
− tanult minta alapján egyszerű párbeszédben részt vesz.
− jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat megért;
− jórészt ismert nyelvi eszközökkel egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál;
− jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló rövid szöveg lényegét megérti.
− ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat helyesen lemásol.
Az idegen nyelvi követelmények átlagosan 10%-kal két évfolyamonként csökkentésre kerültek, nyelvi melléklet pedig az egyes nyelvekből változatlanul mintául szolgálnak.
A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó nyelvenként kidolgozott kimeneti követelményeket a kerettanterv hat nyelvre, kétéves bontásban tartalmazza.
(lásd a 8. évfolyam kerettantervénél)
(lásd a 8. évfolyam kerettantervénél)
A továbbhaladás feltételei
− megérti az utasításokat, azokra cselekvéssel válaszol;
− jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért;
− jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűri;
− jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megért;
− ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből kikövetkezteti.
− jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre mondatokban válaszol;
− egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz;
− megértési probléma esetén segítséget kér;
− beszélgetést kezdeményez, befejez.
− jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget megért;
− jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál;
− jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti;
− egyszerű, képekkel illusztrált szöveget megért;
− ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti.
− jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid szöveget diktálás után leír;
− egyszerű, strukturált szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz;
− ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő szöveget ír.
A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó nyelvenként kidolgozott kimeneti követelményeket a kerettanterv hat nyelvre, kétéves bontásban tartalmazza.
Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok:
− bemutatás, bemutatkozás,
− érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás,
− engedélykérés és arra reagálás,
− köszönet és arra reagálás,
− bocsánatkérés és arra reagálás,
− gratuláció, jókívánságok és arra reagálás,
− személyes levélben megszólítás, és elbúcsúzás.
Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:
− elégedettség, elégedetlenség,
Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:
− véleménykérés és arra reagálás,
− valaki igazának az elismerése és el nem ismerése,
− egyetértés, egyet nem értés,
− akarat, kívánság, képesség, szükségesség, lehetőség,
Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok:
− dolgok, személyek megnevezése, leírása,
− információkérés, információadás,
− igenlő vagy nemleges válasz,
− bizonyosság, bizonytalanság.
A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok:
− javaslat és arra reagálás,
− meghívás és arra reagálás,
− kínálás és arra reagálás.
Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok:
− visszakérdezés, ismétléskérés,
− betűzés kérése, betűzés,
− felkérés lassabb, hangosabb beszédre.
– cselekvés, létezés, történés kifejezése,
– szövegösszetartó eszközök.
A továbbhaladás feltételei
− utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol;
− jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért;
− jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegből fontos információt kiszűr;
− jórészt ismert nyelvi eszközökkel, megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti;
− ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegből kikövetkezteti;
− jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben képes a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni.
− jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatokban válaszol;
− egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz,
− megértési probléma esetén segítséget kér;
− egyszerű párbeszédben részt vesz.
− ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti;
− jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben fontos információt megtalál;
− jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti;
− egyszerű történetet megért;
− jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkezteti;
− jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb.100 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníti.
− ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget diktálás után leír;
− egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz;
− egyszerű, strukturált szöveget (üzenet, üdvözlet, baráti levelet) létrehoz;
− ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő kb. 50 szavas szöveget ír.
Az idegen nyelvi követelmények átlagosan 10%-kal két évfolyamonként csökkentésre kerültek, nyelvi melléklet pedig az egyes nyelvekből változatlanul mintául szolgálnak.
Az első négy osztályban a korábbi évekhez képest csökkent a kötelezően biztosított matematika órák száma, ezért az 5. osztályba lépéskor nagyobb szerepet kap az ismétlésre épülő rendszerezés. Különös figyelmet kell fordítani a fogalmak kialakítására, elmélyítésére, s ez nem nélkülözheti a színes tevékenységeket, változatos cselekvéseket. A kísérletezés, a játék szerepe nem szűnhet meg a felsős évfolyamokon sem. A fentiek és az életkori sajátosságok figyelembevétele indokolja, hogy a felső tagozat első két évfolyamán tananyagban és időráfordításban is lényegesen nagyobb szerepet kap a Számtan-algebra témakör, mint a további két évfolyamon. A megfelelően kialakított számfogalom, a bővülő számkörben végzett műveletek értése és begyakorlottsága alapfeltétele a további eredményes munkának.
Alapvető célunk a megértésen alapuló gondolkodás fejlesztése, a valóságos szituációk és a matematikai modellek közötti kétirányú út megismertetése, és azok használatának fokozatos kialakítása.
A matematikatanítás célja és ennek kapcsán feladata: megismertetni a tanulókat az őket körülvevő konkrét környezet mennyiségi és térbeli viszonyaival, megalapozni a korszerű, alkalmazásra képes matematikai műveltségüket, fejleszteni a gondolkodásukat, az életkornak megfelelő szinten biztosítani a többi tantárgy tanulásához, a mindennapok gyakorlatához szükséges matematikai ismereteket és eszközöket.
A matematikával való foglalkozás fejlessze a tapasztalatból kiinduló önálló ismeretszerzést, alakítsa ki az önálló gondolkodás igényét, ismertesse meg a problémamegoldás örömét és szolgálja a pozitív személyiségjegyek kialakulását.
Törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságának fejlesztésére, a pontos és kitartó munkára való nevelésre, a reális önbizalom, az akaraterő, az igényes kommunikáció kialakítására, a gondolatok érvekkel való alátámasztásának fejlesztésére.
Az általános iskola felső tagozatán egyre nagyobb szerepet kap az elemző gondolkodás fejlesztése, a problémamegoldás mellett az igazolások keresése, egyszerűbb következtetések megértése, észrevétele, önálló megfogalmazása.
Különböző területekről érkező, más és más módon megfogalmazott információk önálló értelmezésével és az ismeretek megtanulásával fokozatosan el kell sajátítani – és alkalmazni is tudni kell – a deduktív út egyszerűbb, legelemibb formáit. Eközben nem csökken az induktív út jelentősége sem a felső tagozaton.
Ebben a szakaszban míg a matematikai ismeretek egy része absztraktabbá válik, addig jelentős részük továbbra is a konkrét tapasztalatokhoz kapcsolódik. Éppen ezért hangsúlyt kell helyezni a sokszínű tevékenységre, a tapasztalatok tudatosítására, különböző módokon való rögzítésére, értelmezésére, rendszerezésére, összefüggések keresésére. A matematika tanításának-tanulásának a felső tagozaton is jellemzője a felfedeztetés, a probléma felvetésétől a megoldásig vezető – néha tévedésektől sem mentes – útnak az egyre önállóbb bejárása.
Nagy jelentőséget tulajdonítunk a következtetésre épülő problémamegoldásnak, az egyszerű algoritmusok kialakításának, követésének is. Mindezt eleinte konkrét helyzetekben végezzük, majd erre építve – az életkori sajátosságok figyelembevételével – általánosítunk.
A tanulási folyamatnak legyen jellemzője a fokozatos absztrahálás mellett a gyakori konkretizálás, az általánosítás mellett a specializálás.
A matematika – a lehetőségekhez igazodva – támogassa az elektronikus eszközök (zsebszámológép, grafikus kalkulátor, számítógép, internet stb.), információhordozók célszerű felhasználásának megismerését, alkalmazásukat az ismeretszerzésben, a problémák megoldásának egyszerűsítésében.
Az általános iskolai matematikai nevelés adjon biztos alapot a reális középfokú tanulmányok folytatásához.
Fejlesztési követelmények
A tanulók jelentős hányada ezen négyéves időszak során jut el a konkréttól az elvontabb gondolkodáshoz. Ez a fejlődési folyamat alapvetően befolyásolja a fejlesztéshez kapcsolódó követelmények meghatározását.
Az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása
A matematikai szemlélet fejlesztése
Az időszak első részében a számtan-algebra témakörben a gyakorlati tevékenységekkel alakítjuk a számfogalmat, majd az egyre bővülő számkörben dolgozunk.
Az alapműveletek körében törekedjünk az egyre biztosabb műveletfogalom kialakítására, a számolási készség továbbfejlesztésére. Az újonnan bevezetett műveletek megértéséhez, elvégzéséhez, gyakorlásához különböző zsebszámológépet is használhatunk.
A matematika elemi fogalmait, összefüggéseit más tantárgyakban és a mindennapi életben is alkalmazzuk.
A változó mennyiségek közötti kapcsolatok vizsgálatával fejlesztjük a függvény-szemléletet, megismerkedünk a gyakorlatban előforduló egyszerű függvényekkel, grafikonokkal.
Geometriában eszközök felhasználásával fejlesszük a síkban való tájékozódást és a térszemléletet.
Tevékenységgel juttatjuk el a tanulókat az egyszerű geometriai transzformációk megismeréséhez, használatához. Ennek segítségével alakítható ki a későbbiekben a dinamikus geometriai szemlélet.
A matematika tanításában a matematikai logika bizonyos elemeit („és”, „vagy”, „nem”, „minden”, „van olyan”) tudatosan használjuk. Az időszak vége felé egyszerű sejtések igazolásakor, ill. cáfolásakor a „ha … akkor” típusú következtetések is belépnek tanításunkba.
Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban
Nagy súlyt fektetünk a szövegértő képesség fejlesztésére, szöveg alapján nyitott mondatok felírására, s ezek (módszeres) próbálkozással, következtetéssel majd algebrai úton történő megoldására. A későbbiekben matematikai szövegek értelmezésével, elemzésével segítjük a diszkussziós képesség fejlesztését, a többféle megoldás keresését.
A modellalkotás a matematizálás fontos eszköze, segítséget nyújt a problémák megoldásához.
Kellő figyelmet fordítunk a mindennapi gyakorlatban fontos mérések és szerkesztések elvégzésére. Így érjük el, hogy a szemléletesen kialakított kerület, terület, felszín, térfogat fogalmakat, számítási módjukat a tanulók alkalmazzák a gyakorlatban.
Különböző feladatok segítségével érttetjük meg, hogy vannak biztos és lehetetlen események, ill. olyanok, amelyeknek bekövetkezése lehetséges. Fokozatosan kialakítjuk a valószínűség szemléletes fogalmát.
Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása
A matematikai ismeretszerzésben hosszú ideig nagy szerepet játszik az induktív módszer, de ezen tanítási időszakban is mutatunk már néhány lépéses bizonyítást, deduktív következtetést is.
Fontos, hogy ne csak a matematikából, hanem a mindennapi életből is szerepeltessünk állításokat, melyeknek igaz vagy hamis voltát a tanulókkal együtt elemezzük. Ily módon juttatjuk el őket sejtések és szabályszerűségek megfogalmazásához.
A különböző feladatokban a tanulók által végeztetett csoportosítás, osztályozás, sorbarendezés, a bizonyos feltételeknek eleget tevő elemek kiválasztása fejleszti a matematika különböző területein és más témakörökben is fontos halmazszemléletet.
A különböző feladatokhoz készített ábrák, egyszerű gráfok segítségével megérttetjük a tanulókkal a modellek alkalmazásának szerepét.
Kezdettől fogva adatok gyűjtésével, lejegyzésével, grafikonok készítésével, néhány lépéses elemi algoritmusok alkalmazásával kifejlesztjük az adatsokaságok elemzésének, jellemzésének, ábrázolásának képességét, a statisztika legalapvetőbb elemeinek megismerését. Mindezzel elérjük, hogy a tanulók képesek lesznek néhány lépéses algoritmusokat önállóan is készíteni.
Helyes tanulási szokások fejlesztése
A tanulókat hozzászoktatjuk, hogy számítások, mérések előtt becsléseket végezzenek, s a feladatmegoldások helyességét ellenőrizzék. Az előbb felsoroltak s a gyakorlati számításoknál elkerülhetetlen kerekítés alkalmazásával is el kell érnünk, hogy a tanulók reális eredményeket fogadjanak el.
Hozzászoktatjuk a tanulókat, hogy a feladatok megoldása előtt megoldási tervet, egyes esetekben vázlatrajzot készítsenek. El kell érnünk, hogy a megoldást le is tudják írni. A leírás szabatosságára, a lényeg kiemelésére tanítjuk a tanulókat az általános iskola utolsó éveiben.
A matematikaórákon, a feladatmegoldásokban az életkornak megfelelően elvárható pontossággal használtatjuk az anyanyelvet, ill. a szaknyelvet, s fokozatosan bővítjük a jelölésrendszert.
A fogalmak tartalmi megismerése, megértése megelőzi azok definiálását. Az általános iskola felsőbb évfolyamain a tanult definíciók alkalmazására is sor kerül. Különböző eljárások, s egyes tételek eszközként való felhasználását feladatmegoldásban fontos fejlesztési területnek tekintjük.
Az érvelés, a cáfolás, a vitakészség, a helyes kommunikáció állandó fejlesztése folyamatos feladatunk.
A tankönyvek, feladatgyűjtemények, statisztikai-zsebkönyv, majd lexikonok, kisenciklopédiák használatára meg kell tanítanunk diákjainkat. Lehetőség szerint multimédiás eszközökkel is ismertessük meg a tanulókat. Ezek interaktív módon való használata aktivizálja a tanulókat, segíti a tanulásukat, fejleszti a matematikai szemléletüket. Pozitív motivációval felkelthetjük érdeklődésüket a matematikai érdekességek, a matematika története iránt. Felhívhatjuk a figyelmet néhány magyar, ill. más nemzetiségű neves matematikus életére és munkásságára például a tanított anyaghoz kapcsolódóan.
|
Fejlesztési feladatok,
tevékenységek |
Tartalom |
A továbbhaladás feltételei |
|
Az elsajátítás képességének fejlesztése.
|
A matematika tanulási módszereinek megismerése. |
A gondolkodási módszerek követelményei a többi témában konkretizálódnak. |
|
Pozitív motiváció kialakítása.
Kommunikációs készség fejlesztése. |
Könyvtárhasználat. |
|
|
A nyelv logikai elemeinek helyes használata nem csak matematikai tartalmú állításokban. |
Összehasonlításhoz szükséges kifejezések értelmezése, használata (pl. egyenlő; kisebb; nagyobb; több; kevesebb; nem; és; vagy; minden, van olyan). |
|
|
Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése. |
Konkrét példák a biztos, a lehetséges és a lehetetlen bemutatására. |
|
|
Értő-elemző olvasás fejlesztése, kapcsolatok felismerése, lejegyzése egyszerű szimbólumokkal. |
Változatos tartalmú szövegek értelmezése. |
|
|
Tervezés, ellenőrzés igényének megalapozása. |
Megoldások megtervezése, eredmények ellenőrzése. |
|
|
Halmazszemlélet fejlesztése.
|
Konkrét dolgok adott szempont(ok) szerinti rendezése, rendszerezése. |
|
|
Kombinatorikus gondolkodás fejlesztése |
Néhány elem sorba rendezése. |
|
|
Fejlesztési feladatok,
tevékenységek |
Tartalom |
A továbbhaladás feltételei |
|
Számfogalom mélyítése, a számkör bővítése.
|
Természetes számok milliós számkörben, egészek, törtek, tizedes törtek.
Negatív szám értelmezése.
Törtek kétféle értelmezése.
Ellentett, abszolútérték.
Alaki érték, helyi érték. |
A tanult számok helyes leírása, olvasása, számegyenesen való ábrázolása, két szám összehasonlítása. |
|
Kombinatorikus gondolkodás fejlesztése számok kirakásával. |
Tízes alapú számrendszer.
Kettes alapú számrendszer. |
A tízes számrendszer biztos ismerete. |
|
Műveletfogalom kiterjesztése, mélyítése.
Számolási készség fejlesztése a kibővített számkörben. |
Műveletek szóban (fejben) és írásban, szemléltetés számegyenesen:
- természetes számok körében: osztók, többszörösök ; |
|
|
Önellenőrzés igényének és képességének a fejlesztése. |
– összeadás, kivonás az egészek és a pozitív törtek körében;
– szorzás, osztás pozitív törtek és tizedes törtek esetében természetes
számokkal (0 szerepe a szorzásban, osztásban);
– szorzás, osztás 10-zel, 100-zal, 1000-rel. |
Összeadás, kivonás, szorzás, kétjegyűvel való osztás a természetes számok körében.
Egyjegyű nevezőjű pozitív törtek (legfeljebb ezredeket tartalmazó tizedes törtek) összeadása és kivonása két tag esetén, az eredmény helyességének ellenőrzése. |
|
Fegyelmezettség, következetesség fejlesztése. |
Műveleti sorrend. |
Helyes műveleti sorrend ismerete a négy alapművelet esetén. |
|
Becslési készség fejlesztése. |
Kerekítés, becslés, ellenőrzés. |
|
|
Következtetési képesség fejlesztése.
Értő-elemző olvasás, önálló problémamegoldó képesség fejlesztése. |
Egyszerű elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása következtetéssel, lebontogatással, ellenőrzés behelyettesítéssel.
Arányos következtetések (pl. szabványmértékek átváltása), egyszerű szöveges feladatok. |
Egyszerű egyenletek, szöveges feladatok megoldása következtetéssel. |
Összefüggések, függvények, sorozatok
|
Fejlesztési feladatok,
tevékenységek |
Tartalom |
A továbbhaladás feltételei |
|
Helymeghatározás, adott tulajdonságú pontok keresése. |
Számegyenes, számintervallumok ábrázolása, ábráról való leolvasása. |
|
|
Tájékozódás a derékszögű koordináta-rendszerben. |
Helymeghatározás konkrét gyakorlati szituációkban.
A Descartes-féle derékszögű koordináta-rendszer. |
Konkrét pontok ábrázolása, pontok koordinátáinak leolvasása. |
|
Összefüggés-felismerő képesség fejlesztése.
Táblázatok, grafikonok értelmezése, az ábra alapján mennyiségek közötti összefüggés megkeresése, lejegyzése. Táblázathoz grafikon, grafikonhoz táblázat készítése.
A függvényszemlélet előkészítése.
Ismert szabály alapján elemek meghatározása, illetve ismert elemek esetén szabály(ok) megfogalmazása.
Több megoldás keresése. |
Egyszerű lineáris kapcsolatok táblázata – abban hiányzó elemek pótlása ismert vagy felismert szabály alap-
ján –, grafikonja.
Összeg, különbség, szorzat, hányados változásai.
Sorozat megadása a képzés szabályával, illetve néhány elemével. |
|
|
Fejlesztési feladatok,
tevékenységek |
Tartalom |
A továbbhaladás feltételei |
|
Térszemlélet fejlesztése, testek készítése. |
Testek építése, tulajdonságaik. |
|
|
Halmazszemlélet fejlesztése.
Tulajdonságok (pl. szimmetria) megfigyelése. |
Testek csoportosítása adott tulajdonságok alapján.
Kocka, téglatest tulajdonságai, hálója.
Párhuzamosság, merőlegesség, konvexitás.
Síkidomok, sokszögek (háromszögek, négyszögek) szemléletes fogalma, tulajdonságok vizsgálata. |
|
|
Körző, vonalzók helyes használata, két vonalzóval párhuzamosok, merőlegesek rajzolása.
Problémamegoldó képesség fejlesztése szerkesztésekkel. |
Távolság szemléletes fogalma, adott tulajdonságú pontok keresése.
Kör, gömb szemléletes fogalma, előfordulásuk a gyakorlati életben. |
Szakasz másolása, adott távolságok felmérése. |
|
|
Két ponttól egyenlő távolságra lévő pontok.
Szakaszfelező merőleges. |
Felezőmerőleges szemléletes fogalma. |
|
A szögmérő helyes használata. |
A szög fogalma, mérése, szögfajták. |
|
|
Tapasztalatgyűjtés kerület, terület, felszín és térfogat számításában.
Számolási készség fejlesztése.
Mérések a gyakorlatban. Mérőeszközök használata.
A becslés képességének fejlesztése. |
Téglalap (négyzet) kerülete, területe; téglatest (kocka) felszíne és térfogata választott egységekkel, szabványmértékegységekkel.
Számításos feladatok.
Szabványmértékegységek és átváltásuk: hosszúság, terület, térfogat, űrtartalom, idő, tömeg. |
Téglalap (négyzet) kerületének, területének, kocka felszínének és térfogatának kiszámítása konkrét esetekben.
Hosszúság és terület szabványmértékegységei és egyszerűbb átváltások konkrét gyakorlati feladatokban. A térfogat, űrtartalom, idő, tömeg mértékegységei. |
Valószínűség, statisztika
|
Fejlesztési feladatok,
tevékenységek |
Tartalom |
A továbbhaladás feltételei |
|
A valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése.
A megfigyelőképesség, elemző- képesség fejlesztése. |
Valószínűségi játékok és kísérletek.
Adatok tervszerű gyűjtése, rendezése.
Oszlopdiagram készítése.
Egyszerű grafikonok értelmezése, elemzése. |
Konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen események felismerése. |
|
A számolási készség fejlesztése. |
Átlagszámítás néhány adat esetén. |
Két szám számtani közepének (átlagának) meghatározása. |
|
Fejlesztési feladatok,
tevékenységek |
Tartalom |
A továbbhaladás feltételei |
|
Az elsajátítás képességének fejlesztése.
Pozitív motiváció kialakítása.
Kommunikációs készség fejlesztése. |
A matematika tanulási módszereinek továbbfejlesztése.
Matematikatörténeti érdekességek.
Könyvtárhasználat, informatikai eszközök igénybevétele. |
A gondolkodási módszerek követelményei a többi témakörben konkretizálódnak. |
|
A nyelv logikai elemeinek helyes használata. |
Összehasonlításhoz, viszonyításhoz szükséges kifejezések értelmezése, használata (pl. egyenlő; kisebb; nagyobb; több; kevesebb; legalább; legfeljebb; nem; és; vagy; minden, van olyan).
A tanultakhoz kapcsolódó igaz és hamis állítások. |
|
|
Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése. |
Konkrét példák a biztos, a lehetséges és a lehetetlen bemutatására. |
|
|
Szövegértelmező és szövegalkotó képesség fejlesztése.
Mindennapi tapasztalatok alapján matematikai modell alkotása. |
Változatos tartalmú szövegek értelmezése, készítése.
|
Egyszerű, matematikailag is értelmezhető hétköznapi szituációk megfogalmazása szóban és írásban. |
|
Tervezés, ellenőrzés igényének kialakítása.
Halmazszemlélet fejlesztése.
Kombinatorikus gondolkodás fejlesztése.
Lehetőségek rendszerezett felsorolása. |
Megoldások megtervezése, eredmények ellenőrzése.
Konkrét dolgok adott szempont(ok) szerinti rendezése, rendszerezése.
Néhány elem kiválasztása, elemek sorba rendezése különféle módszerekkel. |
|
|
Fejlesztési feladatok,
tevékenységek |
Tartalom |
A továbbhaladás feltételei |
|
A műveletfogalom mélyítése, kiterjesztése.
A számolási készség fejlesztése gyakorlati feladatokon keresztül is. |
A racionális számok.
A számok reciprokának fogalma.
Műveletek racionális számkörben:
– szorzás, osztás törttel, tizedestörttel;
– alapműveletek negatív számokkal.
Műveleti tulajdonságok, a helyes műveleti sorrend. |
Tört, tizedestört, negatív szám fogalma.
Pozitív törtek szorzása és osztása pozitív egésszel. |
|
A becslési készség fejlesztése. |
Becslés a törtek körében is.
10 egész kitevőjű hatványai és használatuk átváltásoknál. |
|
|
A bizonyítási igény felkeltése. |
Egyszerű oszthatósági szabályok
(2-vel, 5-tel, 10-zel, 4-gyel, 25-tel, 100-zal). |
2-vel, 5-tel, 10-zel, 100-zal való oszthatóság. |
|
Racionális számok többféle megjelenítése, többféle leírása. |
Két szám közös osztói, közös többszöröseik.
Törtek egyszerűsítése, bővítése. |
|
|
Egyenes és fordított arányosság felismerése gyakorlati jellegű feladatokban és a természettudományos tárgyakban.
A következtetési képesség fejlesztése. |
Egyenes és fordított arányosság.
A százalék fogalma, alap, százalékláb, százalékérték.
Egyszerű százalékszámítás arányos következtetéssel. |
A mindennapi életben felmerülő egyszerű, konkrét arányossági feladatok megoldása következtetéssel. |
|
|
Elsőfokú egyismeretlenes egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása.
A megoldások ábrázolása számegyenesen. |
Egyszerű elsőfokú egyismeretlenes egyenletek megoldása szabadon választható módszerrel. |
|
Ellenőrzési igény kialakítása. |
Szöveges feladatok megoldása. |
|
Összefüggések, függvények, sorozatok
|
Fejlesztési feladatok,
tevékenységek |
Tartalom |
A továbbhaladás feltételei |
|
A gyakorlati életből vett egyszerű példákban a kapcsolatok felismerése, lejegyzése, ábrázolása.
A függvényszemlélet fejlesztése. |
Változó mennyiségek közötti kapcsolatok, ábrázolásuk derékszögű
koordináta-rendszerben.
Példák elsőfokú függvényekre.
Példák konkrét sorozatokra. |
Biztos tájékozódás a derékszögű koordinátarendszerben.
|
|
Fejlesztési feladatok,
tevékenységek |
Tartalom |
A továbbhaladás feltételei |
|
Sík és térszemlélet fejlesztése. |
Alakzatok síkban, térben. |
A pont, egyenes, szakasz fogalmának helyes használata. |
|
A szimmetria felismerése a természetben, művészetben. |
Példák egyszerű transzformációkra. |
|
|
Ismert alakzatok tengelyes tükörképének megszerkesztése.
|
A tengelyes tükrözés.
Tengelyesen szimmetrikus alakzatok. |
Pont tengelyes tükörképének megszerkesztése. |
|
Körző, vonalzó és a szögmérő használata.
Megoldási terv készítése. |
Háromszögek, négyszögek elemi tulajdonságai és speciális fajtái.
A kör, körrel kapcsolatos fogalmak.
Szögmásolás, szögfelezés.
Téglalapok szerkesztése.
Adott egyenesre merőleges szerkesztése. |
Párhuzamos és merőleges egyenesek előállítása, szögmásolás, szakaszfelező merőleges szerkesztése. |
|
Mérések, számítások a bővült számkörben. |
Sokszögek kerülete. |
Háromszögek, négyszögek kerületének kiszámítása. |
|
A térszemlélet fejlesztése térbeli analógiák keresésével. |
Testek építése.
Téglatestek hálója, felszíne, térfogata. |
Téglatest felszíne és térfogata konkrét esetekben.
A térfogat és űrtartalom mértékegységeinek átváltása. |
Valószínűség, statisztika
|
Fejlesztési feladatok,
tevékenységek |
Tartalom |
A továbbhaladás feltételei |
|
Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése.
|
Valószínűségi játékok és kísérletek. |
Konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen események felismerése. |
|
Rendszerszemlélet fejlesztése.
Megfigyelőképesség, elemző képesség fejlesztése.
Adatok gyűjtése környezetünkből. |
Adatok tervszerű gyűjtése, rendezése. Kördiagram.
Adatok értelmezése, jellemzése, ábrázolása (például a leggyakoribb adat, szélső adatok). |
|
|
Számolási készség fejlesztése. |
Átlagszámítás néhány adat esetén. |
Néhány szám számtani közepének (átlagának) meghatározása. |
|
Fejlesztési feladatok,
tevékenységek |
Tartalom |
A továbbhaladás feltételei |
|
Pozitív motiváció kialakítása.
Kommunikációs készségek fejlesztése. |
Matematikatörténeti érdekességek a tananyaghoz kapcsolva.
Könyvtár és elektronikus eszközök felhasználása információk gyűjtésére, feldolgozására. |
|
|
A nyelv logikai elemeinek helyes használata. |
Az ,,és”, ,,vagy”, ,,ha”, ,,…akkor”, ,,nem”, ,,van olyan”, ,,minden” kifejezések jelentése. |
Gondolatok (állítások, feltételezések, választások stb.) világos, érthető szóbeli és írásbeli közlése. |
|
|
Egyszerű („minden”, „van olyan” típusú) állítások igazolása, cáfolata konkrét példák kapcsán. |
Egyszerű állítások igazságának eldöntése. |
|
A halmazszemlélet fejlesztése. |
Példák konkrét halmazokra: részhalmaz, kiegészítő halmaz, unió, metszet. |
|
|
Szövegelemzés, lefordítás a matematika nyelvére, ellenőrzés. |
Szöveges feladatok megoldása. |
|
|
A kombinatorikus gondolkodás fejlesztése. Tapasztalatszerzés az összes eset rendszerezett felsorolásában. |
Változatos kombinatorikai feladatok megoldása különféle módszerekkel.
Sorba rendezés, kiválasztás néhány elem esetén. |
Sorba rendezés, kiválasztás legfeljebb 4 elem esetén. |
|
Fejlesztési feladatok,
tevékenységek |
Tartalom |
A továbbhaladás feltételei |
|
Műveletek gyakorlása a racionális számkörben.
Zsebszámológépek használata. |
Műveletek a racionális számok körében (rendszerezés). |
Alapműveletek helyes elvégzése kis abszolútértékű egészek, törtek, tizedestörtek körében egyszerű esetekben. |
|
A bizonyítási igény fejlesztése. |
A hatványozás fogalma pozitív egész kitevőre.
A hatványozás azonosságai konkrét példákon.
Normálalak. |
10 pozitív egész kitevőjű hatványai,
10-nél nagyobb számok normálalakja. |
|
Következtetési képesség fejlesztése összetettebb feladatokban. |
Arány, aránypár, arányos osztás gyakorlati esetekben.
Százalékszámítási és egyszerű kamatszámítási feladatok. |
Egyenes és fordított arányosság felismerése és alkalmazása egyszerű konkrét feladatokban.
Egyszerű százalékszámítási feladatok. |
|
Matematikatörténeti érdekességek megismerése. |
Prímszám, prímtényezős felbontás.
Két szám legnagyobb közös osztója, legkisebb közös többszöröse.
Egyszerű oszthatósági szabályok
(3-mal, 9-cel, 8-cal, 125-tel, 6-tal). |
Osztó, többszörös, két szám közös osztóinak, néhány közös többesének megkeresése. |
|
Mindennapi szituációk összefüggéseinek leírása a matematika nyelvén, képletek értelmezése. |
Egyszerű algebrai egész kifejezések, helyettesítési értékük. |
|
|
Tapasztalatgyűjtés a mérlegelvvel kapcsolatban. |
Egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása következtetéssel, mérlegelvvel. |
Egyszerű elsőfokú egyismeretlenes egyenletek megoldása. |
|
Szövegértelmezés. |
Szöveges feladatok megoldása. |
Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel is. |
Összefüggések, függvények, sorozatok
|
Fejlesztési feladatok,
tevékenységek |
Tartalom |
A továbbhaladás feltételei |
|
Táblázatok, grafikonok készítése konkrét hozzárendelések esetén.
Tájékozódás a síkon a derékszögű koordináta-rendszer segítségével. |
Két halmaz közötti hozzárendelések megjelenítése konkrét esetekben.
Egyértelmű hozzárendelések ábrázolása a derékszögű koordináta-rendszerben. |
|
|
|
Lineáris függvények.
Példák nem lineáris függvényekre (pl. 1/x függvény). |
Lineáris függvények ábrázolása értéktáblázattal egyszerű esetekben. |
|
Számolási készség fejlesztése a racionális számkörben.
|
Sorozatok vizsgálata (számtani sorozat). |
Egyszerű sorozatok folytatása adott szabály szerint, néhány taggal megadott sorozat esetén szabály(ok) keresése. |
|
Fejlesztési feladatok,
tevékenységek |
Tartalom |
A továbbhaladás feltételei |
|
Fejlesztés a gyakorlati mérések és a mértékegységváltások helyes elvégzésében. |
Mértékegységek átváltása konkrét gyakorlati példák kapcsán a kibővült számkörben. |
Szög (fok), hosszúság, terület, térfogat, tömeg, űrtartalom, idő mérése a szabványos mértékegységeinek ismerete. |
|
Állítások megfogalmazása, és igaz vagy hamis voltának eldöntése. Megoldási terv készítése kerület-, területszámítási feladatoknál. |
Háromszögek magasságvonala, területe.
Paralelogramma, trapéz, deltoid tulajdonságai, kerülete, területe.
Kör kerülete, területe. |
Háromszögek területének kiszámítása. |
|
Transzformációs szemlélet fejlesztése. |
Szögpárok (egyállású szögek, váltószögek, kiegészítő szögek). |
|
|
|
Középpontos tükrözés.
Középpontosan szimmetrikus alakzatok a síkban.
Szabályos sokszögek. |
Adott pont középpontos tükörképének megszerkesztése.
Szögfelező szerkesztése. |
|
Szerkesztési eljárások gyakorlása. |
Nevezetes szögek szerkesztése.
Háromszög szerkesztése alapesetekben.
A háromszög egybevágósági esetei. |
Háromszöggel kapcsolatos legegyszerűbb szerkesztések. |
|
A bizonyítási igény felkeltése. |
A háromszög belső és külső szögeinek összege.
A négyszögek belső szögeinek összege. |
Háromszögek és konvex négyszögek belső szögeinek összege. |
|
Térszemlélet fejlesztése. |
Három- és négyszögalapú egyenes hasábok, forgáshenger hálója, tulajdonságai, felszíne, térfogata. |
Háromszög és négyszög alapú egyenes hasábok, valamint a forgáshenger felismerése, jellemzése. |
Valószínűség, statisztika
|
Fejlesztési feladatok,
tevékenységek |
Tartalom |
A továbbhaladás feltételei |
|
Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése. |
Valószínűségi kísérletek egyszerű konkrét példák esetében. |
|
|
|
Gyakoriság, relatív gyakoriság fogalma, tulajdonságai. |
A gyakoriság fogalma. |
|
Statisztikai adatok elemzése, értelmezése. |
Adatok gyűjtése, rendszerezése, adatsokaság szemléltetése, grafikonok készítése. |
Egyszerű grafikonok olvasása, készí-
tése. |
|
Fejlesztési feladatok,
tevékenységek |
Tartalom |
A továbbhaladás feltételei |
|
Az igényes szóbeli és írásbeli közlés fejlesztése. |
Gondolatok helyes szóbeli és írásbeli kifejezése. |
Szabatos, pontos írásbeli és szóbeli fogalmazás. |
|
A bizonyítási igény.
Ellenpéldák szerepe a cáfolásban. |
A matematikai bizonyítás előkészítése: sejtések, kísérletezés, módszeres próbálkozás, cáfolás. |
|
|
Könyvtár és egyéb informatikai eszközök használata. |
Híres magyar matematikusok.
|
|
|
Szövegelemzés, értelmezés, lefordítás a matematika nyelvére.
Az ellenőrzés, önellenőrzés igényének fejlesztése. |
Szöveges feladatok értelmezése, megoldási terv készítése, a feladat megoldása és szöveg alapján történő ellenőrzése. |
Szövegértelmezés egyszerű esetekben. |
|
Rendszerszemlélet fejlesztése.
A tanult ismeretek közötti összefüggések felismerése, azok értő alkalmazása |
Elemek halmazokba rendezése, halmazok elemeinek felsorolása konkrét példák kapcsán.
A tanult halmazműveletek alkalmazása konkrét feladatokban. |
A tanult halmazműveletek felismerése két egyszerű, konkrét halmaz esetén. |
|
Kombinatorikus gondolkodás fejlesztése. |
Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása változatos módszerekkel (fadiagram, táblázatok készítése). |
Sorba rendezés, kiválasztás legfeljebb
4-5 elem esetén, az összes eset felsorolása. |
|
Fejlesztési feladatok,
tevékenységek |
Tartalom |
A továbbhaladás feltételei |
|
|
Racionális szám fogalma (véges, végtelen tizedestörtek), példák nem racionális számra.
A négyzetgyök fogalma. |
|
|
A rendszerező képesség fejlesztése. |
A természetes, egész és racionális számok halmazának kapcsolata. |
|
|
Számítások egyszerűsítése például azonosságok felismerésével.
Zsebszámológépek alkalmazása. |
Műveletek racionális számkörben. Eredmények becslése. |
Alapműveletek helyes sorrendű elvégzése egyszerű esetekben a racionális számkörben. |
|
A helyettesítési érték célszerű kiszámítása. |
Algebrai egész kifejezések, egyszerű képletek átalakításai.
Szorzattá alakítás kiemeléssel egyszerű esetekben.
Algebrai egész kifejezések szorzása egyszerű esetekben. |
Egyszerű algebrai egész kifejezések helyettesi értékének kiszámítása. |
|
Ellenőrzés igényének fejlesztése. |
Elsőfokú, illetve elsőfokúra visszavezethető egyszerű egyenletek, elsőfokú egyenlőtlenségek megoldása.
Alaphalmaz, megoldáshalmaz. |
Elsőfokú egyenletek megoldása. |
|
Szövegértelmezés, lefordítás a matematika nyelvére. |
Szöveges feladatok megoldása. |
Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel, egyenlettel. |
Összefüggések, függvények, sorozatok
|
Fejlesztési feladatok,
tevékenységek |
Tartalom |
A továbbhaladás feltételei |
|
A függvényszemlélet fejlesztése.
Táblázatok, grafikonok készítése konkrét függvények esetén. |
Függvények és ábrázolásuk a derékszögű koordináta-rendszerben.
x→x2; x→⏐x⏐
Konkrét, egyszerű feltételnek eleget tevő pontok a koordináta-rendszerben. |
x→a x+b függvény és ábrázolása konkrét racionális együtthatók esetén. |
|
Grafikus megoldási módszerek alkalmazása (lehetőség szerint számítógépen is). |
Egyismeretlenes egyenletek grafikus megoldása.
Sorozatok és vizsgálatuk (mértani sorozat). |
|
|
Fejlesztési feladatok,
tevékenységek |
Tartalom |
A továbbhaladás feltételei |
|
A halmazszemlélet és a térszemlélet fejlesztése.
Zsebszámológép használata. |
A tanult testek áttekintése, ismerkedés a forgáskúppal, gúlával, gömbbel. |
Háromszög és négyszög alapú egyenes hasábok felszíne és térfogata. |
|
A tanultak alkalmazása más tantárgyak és a mindennapi élet problémáinak megoldása során. |
Eltolás a síkban.
Vektor, mint irányított szakasz.
Két vektor összege, különbsége. |
Adott pont eltolása adott vektorral. |
|
A transzformációs szemlélet fejlesztése.
|
Középpontos nagyítás és kicsinyítés konkrét arányokkal.
Szerkesztési feladatok. |
Kicsinyítés és nagyítás felismerése hétköznapi szituációkban. |
|
A bizonyítási igény fejlesztése. |
Pitagorasz tétele. |
Pitagorasz-tétel ismerete (bizonyítás nélkül). |
|
Számolási készség fejlesztése. |
Egyszerű számításos feladatok a geo-metria különböző területeiről. |
|
Valószínűség, statisztika
|
Fejlesztési feladatok,
tevékenységek |
Tartalom |
A továbbhaladás feltételei |
|
Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése. |
Valószínűség előzetes becslése, szemléletes fogalma. |
Relatív gyakoriság. |
|
Adatsokaságban való eligazodás képességének fejlesztése. |
Adathalmazok elemzése (módusz, medián) és értelmezése, ábrázolásuk.
Grafikonok készítése, elemzése. |
Leggyakoribb és középső adat meghatározása kisszámú konkrét adathalmazban.
Grafikonok készítése, olvasása egyszerű esetekben. |
Az egyén alapvető érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához és élete alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Az iskola feladata felkészíteni a tanulókat a megfelelő információszerzési, -tárolási, -feldolgozási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. Ennek leghatékonyabb módját a több éven keresztül tanult informatika tantárgy és az iskolai élet egészét átható informatikai nevelés biztosíthatja.
A számítástechnika – beleértve a multimédia- és az Internet-használatot is – a könyvtárhasználattal együtt alkotja az informatika tantárgy legfontosabb területeit.
A számítógép, mint a tanuló tevékenységére azonnal reagáló eszköz, lehetőséget teremt az egyéni ütemű tanulásra, a tehetségekkel való különleges foglalkozásra. A számítógéppel végzett feladatok egy részének megoldása megköveteli a csoportmunkát, feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást. Az informatika tantárgy fontos szerepet vállalhat az alkotó munkára nevelésben, hiszen akár programot írunk a számítógéppel, akár szöveges dokumentumot, rajzot vagy táblázatot készítünk, a végeredmény minden egy új termék lesz. A hétköznapi életben is alapvető fontosságú algoritmikus gondolkodás fejlesztésére ugyancsak jó lehetőség nyílik e tantárgyban.
A könyvtárhasználati oktatásának fel kell készítenie a tanulókat az információszerzés kibővülő lehetőségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára, feldolgozására és a folyamat értékelésére. Az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek gyakoroltatásával tudatos és biztos használói magatartás kialakítása a cél. A könyvtár ,,forrásközpont”-ként történő felhasználásával meg kell alapoznia az önműveléshez szükséges attitűdöket, képességeket, tanulási technikákat.
Az informatika rohamos fejlődése a társadalmat átalakítja, cél, hogy a tanulók az új körülményekhez alkalmazkodni tudjanak. Tudatosítani kell a tanulókban, az információszerzés, -feldolgozás és -felhasználás etikai szabályait is.
A tantárgy célja felkelteni és folyamatosan ébren tartani a tanulók érdeklődését az informatika iránt, megismertetni eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuknak, készségeiknek és képességeiknek fejlesztését, alkalmazását más tantárgyakban, későbbi tanulmányaikban, a mindennapi életben és a munkában. Cél olyan attitűd kialakítása, hogy az egyén érezze, képes bekapcsolódni az egész világra kiterjedő információs társadalomba.
Ezen a gyorsan változó, fejlődő területen különösen fontos, hogy a tanulókban kialakítsuk informatikai ismereteik folyamatos megújításának igényét. Az új eszközök közül sokoldalúságával kiemelkedik a számítógép, amely újszerű problémamegoldási lehetőségeket biztosít. Hálózatba kapcsolva pedig újfajta kommunikációs lehetőségeket nyújt, például: web, csevegés, e-mail.
Fejlesztési követelmények
A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelőzésére és az ergonómiai szempontokra. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat pontosan követve dolgozzon. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon otthonosan a számítástechnikai környezetben: felhasználói szinten kezelni tudja a számítógépet és perifériáit. Szerezzen tapasztalatokat az informatikai eszközök és információhordozók használatában.
Legyen képes a különböző formákban megjelenő információt felismerni; tudjon információt különféle formákban megjeleníteni; szerezzen jártasságot az információk különféle formáinak (szöveges, hangos, vizuális) együttes kezelésében. A megszerzett információit legyen képes kiértékelni és felhasználni. Ismeretei önálló kiegészítéséhez szerezzen jártasságot a könyv- és médiatár, az internet használatában. Szokjon hozzá az ismeretterjesztő irodalom, folyóiratok, lexikonok, kézikönyvek, különböző média, multimédia és hipermédia használatához.
Értse a közvetlen és a közvetett (technikai) kommunikáció lényegét. Legyen tájékozott a média (internet, televízió, sajtó…) szerepéről az egyén és a társadalom életében.
Legyen képes a számítógéppel való interaktív kapcsolat tartására, tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait. Tudja önállóan használni a hálózatot és annak alapszolgáltatásait. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén, tudjon adatokat megkeresni, elérni a hálózati szolgáltatások alkalmazásával, tudjon oktatóprogramokat használni.
Ismerje a legalapvetőbb dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes megvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására, különböző formában való megjelenítésére.
Legyen képes az adott probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert módszerek, eszközök és alkalmazások közül a megfelelőt.
Ismerje fel és legyen képes különféle formákban megfogalmazni a környezetében előforduló tevékenységek algoritmizálható részleteit. Helyesen használja a logika bizonyos elemeit (és, vagy, nem, ha … akkor …).
Tudjon keresni nyilvántartásokban kézzel, adatbázisokban egyszerű keresővel. Legyen képes értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat. Segítséggel ismerje fel az adatok közötti összefüggéseket.
Ismerje meg az informatika társadalmi szerepét, a programok használatának jogi és etikai alapjait. Ismerje meg és értékelje a magyar tudósok szerepét, tevékenységét a világ informatikai kultúrájának fejlődésében.
Legyen tudatában az öncélú és túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító, személyiségromboló hatásának (pl. a számítógép-függőség, videojáték-függőség problémái).
Igazodjon el a könyvtár tereiben, állományrészeiben, tudja igénybe venni szolgáltatásait. Használja rendszeresen az iskolai könyvtárat. Ismerje és alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait és kövesse a könyvtárban való viselkedés normáit. A dokumentumtípusok formai és tartalmi sajátosságainak ismeretében legyen képes önálló használatukra. Lássa, hogy a technika fejlődésével az információk új és újabb ismerethordozókon jelennek meg, és szerezzen tapasztalatokat ezek használatában.
Ismerje a kézikönyvtár tájékozódásban betöltött szerepét. Iskolai feladatai megoldásához és mindennapi tájékozódásához tudja önállóan kiválasztani és használni a megfelelő segédkönyveket. Tudjon különböző szempontok szerint dokumentumokat keresni a könyvtár katalógusaiban, adatbázisaiban. Tudjon feladataihoz forrásokat választani, megadott szempontok alapján belőlük információkat szerezni és elvégzett munkájáról beszámolni. Tudjon a dokumentumokból szabályosan idézni és a forrásokra hivatkozni.
Tapasztalatai alapján lássa a könyvtár szerepét az ismeretszerzésben, a szabadidő tartalmas eltöltésében. Az iskolai könyvtár rendszeres igénybevételén túl ismerje meg és használja a lakóhelyi közkönyvtárat is.
Szerezzen tapasztalatokat arról, hogy az új technológiákon alapuló informatikai eszközök kibővítik a hagyományos könyvtári tájékozódás kereteit.
Az információ köznapi fogalmának helyes alkalmazása. Hétköznapi távközlési eszközök (pl. telefon) használata. Egyszerű titkosírások alkalmazása. A számítógép balesetmentes, helyes használata. A billentyűzet és az egér használata. A monitor és a háttértárak (lemezek) szerepének megértése. Vázlat készítése tanári segítséggel.
Operációs rendszer használata
Háttértár és könyvtárak váltása, könyvtárba való belépés, mozgás a könyvtárstruktúrában. Ismert helyen lévő állomány megkeresése, másolása más könyvtárba és másik adathordozóra. Be- és kilépés az iskolai hálózatba. Egyszerű oktatóprogramok használata.
Hétköznapi algoritmusok, térbeli tájékozódási képességet fejlesztő, egyszerű Logo-algoritmusok. Szekvenciális vezérlés, számlálós ciklusos programok értelmezése, futtatása.
Az ábraszerkesztő- és a szövegszerkesztő-program egyes alapszolgáltatásainak alkalmazása. A szöveg karakter szintű formázása: betűtípus, betűméret, félkövér, dőlt és aláhúzott betűstílus beállítása. A megfelelő rajzeszköz kiválasztása. Egyszerű rajzok készítése. Meghívó, vers, levél készítése. Mentés és nyomtatás segítséggel. Hanganyagok és képsorok lejátszása multimédia számítógéppel.
Megadott művek keresése és tematikus gyűjtőmunka a könyvtár szabadpolcos állományában.
A dokumentumtípusok megkülönböztetése formai és használati jellemzőik alapján.
Tájékozódás a dokumentumokról szerző és cím szerint a könyvtári katalógus segítségével.
|
Témakörök |
Tartalmak
|
|
Informatikai alapok |
Az információ. Információátvitel (telefon). A jelek világa. Titkosírások. A számítógép és perifériái (billentyűzet, egér, monitor, lemezmeghajtó).
|
|
Operációs rendszer használata |
Háttértár váltása, könyvtár kiválasztása, eligazodás, mozgás a háttértáron. Állomány keresése, másolása. Hálózati belépés és kilépés módja. Programok futtatása.
|
|
Algoritmusok és adatok |
Algoritmusok szöveges, rajzos megfogalmazása, értelmezése. Algoritmusok végrehajtása számítógépen.
|
|
Szöveg, kép és zene |
A rajzoló program alapszintű szolgáltatásai. A rajzeszközök és a színek. Rajzok, ábrák készítése. A szöveg megfelelő begépelése, javítása, módosítása. Karakterek formázása: a betűtípus, a betűméret beállítása, dőlt, aláhúzott, félkövér betűstílus. Mentés és nyomtatás. A multimédia alapelemei: szöveg, hang és kép.
|
|
Könyvtárhasználat |
Raktári rend.
Nyomtatott és nem nyomtatott dokumentumtípusok.
Betűrendes leíró katalógus.
|
A továbbhaladás feltételei
A tanuló értse meg, hogy ugyanazt az ismeretet különféle jelekkel leírhatjuk. Legyen képes kezelni a billentyűzetet és az egeret. Legyen képes háttértárak és könyvtárak váltására, könyvtárba való belépésre, kilépésre és mozgásra a könyvtárfa szinteken. Legyen képes egyszerű hétköznapi, algoritmusokat értelmezni, illetve végrehajtani. Képes legyen ábrákat, rajzokat készíteni rajzoló programmal. Tudjon szöveget karakter szinten formázni és egyszerű dokumentumot készíteni. Tudjon eligazodni az iskolai könyvtár szabadpolcos állományában. Legyen képes megkülönböztetni a főbb dokumentumtípusokat. Tudjon szerző és cím szerint dokumentumokat keresni a betűrendes leíró katalógusban.
A személyi számítógép fő részeinek és működése lényegének megértése; a billentyűzet és az egér gyakorlott kezelése, a lemez és más perifériák használata. Ergonómiai szempontok megismerése a számítógépes munkakörnyezet kialakításában. A túlzott informatikai eszközhasználat (tévé, videó, számítógép) veszélyeinek megbeszélése. Különféle jelfajták csoportosítása; az információ és adat megkülönböztetése; különféle kommunikációs rendszerek, formák használata.
Tájékozódás a korosztálynak készült informatika tárgyú lexikonok, ismeretterjesztő könyvek, folyóiratok körében.
Operációs rendszer használata
Floppy formázása, azon a kívánt könyvtárszerkezet kialakítása a formázás, létrehozás, törlés parancsok használatával. Állományok kijelölése, azok másolása, mozgatása, átnevezése, törlése. Egy ismert nevű állomány megkeresése adott háttértáron. Vírusok fajtái, védekezés terjedésük ellen, vírusirtó futtatása, vírus irtása segítséggel. Tömörített állományok létrehozása, tömörített állományok megtekintése kibontása. Informatikai eszközök és szoftverek etikus használata. Tantárgyi multimédia (hipermédia) oktatóprogramok kezelése.
Egy levelezőprogram használata, levél küldése, fogadása, a fő mezők funkciójának megismerése: a címzett, a tárgy és a saját másolat (Copy self). Állományok csatolása a levélhez. Saját e-mail cím létrehozása (a rendszergazda segítségével) és használata.
Hasznos webhelyek önálló felkeresése (például: magyar honlap, MEK, vasúti információ, diákoldalak, érdeklődési körbe tartozó oldalak). Egy letöltött weboldal részletének elmentése saját háttértárra vagy új állományba a vágólap használatával.
Szekvenciális és feltételes vezérlés, ciklusos programok értelmezése, kódolása, kipróbálása. Grafikával, szöveggel kapcsolatos programok készítése.
Dokumentumkészítés számítógéppel
Az alapvető szövegegységek kezelése, ismerete. Többféle formázást tartalmazó dokumentumok készítése. A vágólap használata (kivágás, másolás, beillesztés, mozgatás, törlés). A dokumentum mentése és nyomtatása. Dokumentumkészítés szokásos menet szerint. Képi adatok gyűjtése, képek bevitele (a dokumentumba, ill. a képszerkesztőbe), jellemző vonásainak kiemelése, rendszerezése. Rajzok készítése.
A kézikönyvtár jellemző könyvtípusainak felhasználása a szaktárgyi tájékozódásban.
Különböző típusú könyvtárak megismerése látogatással vagy közvetett formában.
|
Témakörök |
Tartalmak
|
|
Az informatika alapjai |
A számítógép fő részei. Egészséges, ergonómiai szempontoknak megfelelő számítógépes munkakörnyezet. Számítástechnikai eszközök kezelése. Billentyűzet, egér, lemezek, nyomtató. A jelek csoportosítása. Kód, adatmennyiség és információ. Adatátvitel, kommunikáció.
|
|
Az operációs rendszer használata |
Lemez formázása, használhatóságának ellenőrzése újraformázás nélkül. Könyvtárszerkezet kialakítása a háttértárolón. Kiválasztott állományok másolása, mozgatása, átnevezése, törlése. Vírus fogalma, hatása. Vírusterjedés megakadályozása. Tömörítés fogalma, célja. Tömörített állomány tartalmának megtekintése, kiválasztott állományok kicsomagolása. Kiválasztott könyvtár tartalmának tömörítése. Multimédia oktatóprogramok, oktatási anyagok használata.
|
|
Kommunikáció a
hálózaton |
Az iskolai hálózat vázlatos felépítése, a szolgáltató és munkaállomások kapcsolata. A hálózati szolgáltatások kialakulásának rövid története. A hálózat használatának alapszabályai. Saját e-mail cím. Az elektronikus levelezés alapfunkcióinak használata: küldés, fogadás. Hasznos webhelyek.
|
|
Algoritmusok és adatok |
Algoritmusok készítése, leírása algoritmus-leíró nyelven. Algoritmusok kódolása a számítógép számára ,,érthető” egyszerű programozási nyelven.
|
|
Dokumentumkészítés számítógéppel |
A szövegegységek. A karakter-, bekezdés- és oldalformázás. Műveletek vágólappal. Ábrák rajzolása, kész rajzok módosítása. Képek bevitele. Kisebb méretű dokumentum tervezése, szerkesztése. Szöveges és rajzos dokumentumok tervezése, az elkészítés szokásos menete. Levél, újságoldal készítése.
|
|
Könyvtárhasználat |
A kézikönyvtár jellemző könyvtípusai.
Könyvtártípusok.
|
A továbbhaladás feltételei
A tanuló legyen képes a számítógép legfontosabb perifériáit kezelni. Tudjon tájékozódni a számítógép könyvtárstruktúrájában. Tudja használni a számítógép karbantartásához szükséges segédprogramok egyikét, vagy az operációs rendszer néhány szolgáltatását. Küldjön és fogadjon elektronikus leveleket. Készítsen (néhány utasításból álló) egyszerű algoritmusokat. Képes legyen többféle formázást tartalmazó dokumentumot készíteni. Tudja, hogy milyen könyvtípusok tartoznak a kézikönyvtárhoz. Tudjon információt keresni a segédkönyvekben (szótár, lexikon, enciklopédia). Tudja, hogy az iskolai könyvtáron kívül használhatja a közművelődési könyvtárat is.
A számítástechnika történetére vonatkozó adatok gyűjtése, rendszerezése; tájékozódás a mai hardvereszközök világában; adatok gyűjtése a számítógép és a robotok alkalmazási területeiről, tanári irányítással, könyveket, folyóiratokat és az internetet forrásként használva.
Szekvenciális és feltételes vezérlés, számlálós és feltételes ciklusos programok értelmezése, kódolása, kipróbálása. Egyszerű logikai és matematikai feladatok megoldása. Különböző számtípusú adatok használata.
Dokumentumkészítés számítógéppel
Szöveges dokumentumokban tabulátorok használata. Dokumentumok formai és tartalmi javítása, a helyesírás ellenőrzése. Szöveget és képet is tartalmazó dokumentumok készítése. Egyszerű hipertext dokumentum szerkesztése például szövegszerkesztővel. A szoftverek etikus használata.
Valamely komplex probléma, feladat megoldása informatikai eszközök használatával csoportmunkában, tanári irányítással.
Az adatok táblázatos formában történő megjelenítése, előnyeinek bemutatása. Kész táblázatból és diagramból az adatok között meglévő összefüggések kiolvasása, felismerése.
A táblázatkezelés alapfogalmainak (cella, sor, oszlop, hivatkozás, képlet) megismerése egyszerű példákon.
Táblázatok számítógéppel történő létrehozása, módosítása (adatbevitel, mozgatás, másolás, törlés). Az elkészült munka tárolása, kinyomtatása. Táblázathoz diagram készítése.
Különböző tantárgyakhoz kapcsolódó táblázatok megismerése, egyszerű tantárgyi feladatok megoldása táblázatkezelővel.
Keresés tantárgyi adatbázisokban.
Hálózatok csoportosítása. Webböngészés. Tematikus és kulcsszavas keresés az interneten.
Szaktárgyi témákhoz források keresése a könyvtári katalógusokban tárgyszavak, ill. ETO jelzetek segítségével.
Információkeresés hagyományos és elektronikus forrásokból.
|
Témakörök |
Tartalmak
|
|
Az informatika alapjai |
A számítógépek története, Neumann-elv. Magyar tudósok szerepe az informatikai kultúra fejlődésében. A számítógépek alkalmazási területei a társadalomban.
|
|
Algoritmusok és adatok |
Algoritmusok készítése, leírása algoritmus-leíró nyelven. Algoritmusok kódolása egyszerű programozási nyelven. Elemi és összetett adatok, egész és valós számok. Adatok sorozata.
|
|
Dokumentumkészítés számítógéppel |
Tabulátorok használata. Szöveg átrendezése, keresés, csere, helyesírás. Hipertext dokumentum szerkesztése. Szerzői jog. Felhasználói etika. Tantárgyi anyag készítése.
|
|
Az adatkezelés alapjai |
Táblázatok használata a mindennapi életben. Cella, sor, oszlop, hivatkozás, képlet. Diagramok készítése táblázatból. Keresés meglévő adatbázisban.
|
|
Kommunikáció a hálózaton |
Az internet szolgáltatásairól.
Tematikus és kulcsszavas keresők.
|
|
Könyvtárhasználat |
Tárgyi katalógusok (hagyományos és elektronikus formában). A tematikus keresés algoritmusa. |
A továbbhaladás feltételei
A tanuló ismerje a számítógép fontosabb alkalmazási területeit és jelentőségét a mai társadalomban. A tanuló ismerjen fel algoritmus-szerkezeteket (elágazás, ciklus). Tudjon néhány lépéses algoritmusokat alkotni. Minta alapján tudjon dokumentumot készíteni. Tudjon adatokat táblázatos formában megjeleníteni. Tudja, hogy a tárgyszó, illetve szakjelzet a könyv tartalmát fejezi ki. Tudjon a szakjelzet alapján a szabadpolcon ismeretterjesztő műveket keresni. Legyen képes – segítséggel – egyszerű keresési feladatokat megoldani a tárgyi katalógus felhasználásával.
A Természetismeret tantárgy tartalmában és szemléletében szervesen épül az 1–4. évfolyam környezetismeret tantárgyára, azzal egységes rendszert alkot. Célja az 1–4. évfolyamon megalapozottak továbbfejlesztése mind az elemi természettudományos megismerés módszereinek, mind az egészséges és környezettel harmonikus életvezetési szokások tekintetében.
Célja, hogy a tanulók képessé váljanak a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére. A tantárgy vizsgálódásának középpontjában ezért nem az egyes természettudományok alaptételei, hanem az élő- és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet áll. A megismerés ebből következőleg komplex, egészleges.
Az 5–6. évfolyamon tanuló gyermek természettudományos gondolkodását jobbára még a szemléletes képi tartalmak jellemzik, de ebben az életkori szakaszban már megalapozódnak annak absztrakt kategóriái is. Ugyanakkor a valóságos természeti folyamatok, összefüggések, törvényszerűségek megértéséhez szükséges térbeli és időbeli elvonatkoztatás képessége egyre árnyaltabb és biztosabb képzetek kialakítását teszi lehetővé. Az elemi természettudományos nevelés fontos feladata tehát a konkretizálásra és általánosításra építve az elvonatkoztatás képességének alapozása, az egyszerű absztrakt fogalmak, ítéletek és következtetések használatának megtanítása.
Ismeretei alapján elvárható, hogy a gyermek egyre biztosabban igazodjék el közvetlen, majd távolabbi környezetében, a közvetlenül, majd közvetetten megismerhető természeti folyamatok, történések körében. Továbbra sem törekszünk azonban az elvont tudományos fogalmak meghatározására, definíciószerű megtanítására. Ebben az életkori szakaszban a természettudományos gondolkodáshoz szükséges képességeket kell megalapoznunk. Kívánatos, hogy a gyermek a természetismeret tantárgy képzési folyamatában találkozzék az értelmes, összefüggésekre épülő tanulás eljárásaival, gyakorolhassa azokat egyénileg és társaival együttműködve is. Legyen módja kielégíteni egyéni érdeklődését, illetve szerezhessen örömteli megismerési, tanulási élményeket. A lehetőségekhez képest segítsen a tantárgy az iskolán kívül szerzett ismeretek feldolgozásában is.
A természetismeret tanítása során a környezet állapota iránti érzékenység, az ökológiai szemlélet, valamint a helyes környezeti attitűdök, magatartás, értékrend alakítására is figyelmet fordítunk. Támogassuk a tanulókat a környezetük használatára vonatkozó helyes döntéseik meghozatalában, segítsük környezettudatuk, felelősségérzetük
fejlődését.
Mind a természetismeret tanulása során elsajátított ismereteknek, mind a gondolkodási képességeknek biztonságos alapot kell képezniük a későbbi természettudományos tantárgyak – a fizika, a kémia, a biológia és egészségtan, illetve a földrajz – elsajátításához.
Fejlesztési követelmények
Ismeretszerzési, -feldolgozási és -alkalmazási képességek
A tanuló váljék nyitottá a természet szépségei, értékei, illetve a környezeti problémák iránt. Legyen képes a természeti, és az ember alkotta környezetről különféle módon szerzett ismereteit egymással összehasonlítani, csoportosítani, rendszerezni, egyszerű vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni, megtervezni, és azok eredményeit elemezni, kiértékelni. Legyen gyakorlata a különböző természeti tárgyak, élőlények, jelenségek minőségi és mennyiségi jellemzőinek elemi szintű összehasonlításában, mérésében, az adatok ábrázolásában.
Ismerje és használja a vizsgálódásokhoz, mérésekhez szükséges eszközöket, és kezelje azokat balesetmentesen, környezetkímélő módon. Szerezzen gyakorlottságot a mindennapi életben előforduló mérésekben, a hosszúság, a tömeg, az űrtartalom, a sűrűség, a nyomás, a hőmérséklet és az idő mértékegységeinek használatában. Tudja ismereteit megadott szempontok szerint rendszerezni, a lényeges tulajdonságokat a lényegtelentől elkülöníteni, a jellemző tulajdonságokat kiválasztani, azok alapján általánosítani, majd elvonatkoztatni. Megfigyeléseit, tapasztalatait a tanult szakkifejezések alkalmazásával, tanári segítséggel tudja megfogalmazni és önállóan, rajzban és írásban rögzíteni. Tanári segítséggel legyen képes tájékozódni egyszerűbb enciklopédiákban, lexikonokban, tudjon ismeretekhez jutni különböző szöveges és képi ismerethordozókból. Tudjon térképen tájékozódni, térképvázlatot készíteni.
Tudja magyarázni az egyszerű természeti jelenségek és folyamatok okait, az egyszerűbb technikai eszközök működését. Tanári segítséggel tudja összehasonlítani a környezetében megnyilvánuló kölcsönhatásokat, változásokat. Legyen képes a megfigyelt és megvizsgált élőlények életmódjára, testfelépítésére, az élettelen és az élő környezetükhöz fűződő kapcsolataikra vonatkozó tárgyilagos ismeretek megszerzésére. Legyen képes felhasználni, alkalmazni a mindennapi élet problémáinak megoldásában az elemi természettudományos ismereteit.
Lássa be, hogy környezetének állapota saját egészségére is hatással van, igényelje az egészséges életkörülményeket. Ismeretei ébresszék rá, hogy ő maga is felelős a természet jövőjéért, a környezet egészséges állapotának fenntarthatóságáért. Becsülje meg környezetének értékeit. Készüljön fel tudatosan a természet megóvására, a környezeti problémák megelőzésére, önmaga és társai védelmére.
Tájékozottság az anyagról
Ismerje a környezetében előforduló legfontosabb – különböző szerveződési szintű – anyagok alapvető tulajdonságait. Ismeretei tegyék lehetővé az élvezeti és kábítószerek (szeszes ital, dohány, kábítószer) elutasítását. Ismerje fel a környezetét szennyező leggyakoribb folyamatokat és anyagokat.
Tájékozódás az időben – az idő és a természeti jelenségek
Szerezzen gyakorlatot az idő mérésében, a különböző folyamatok időtartamának becslésében.
Értse, hogy az idő múlásával természeti és társadalmi környezete is változik.
Tudja, hogy vannak megfordítható és nem megfordítható folyamatok.
Tájékozódás a térben – a tér és a természeti jelenségek
Ismerje a világtájakat, tudja azokat a valóságban és a térképen azonosítani.
Tudjon tájékozódni a lakóhelyén és annak környékén.
Ismerje Magyarország elhelyezkedését Európában és a Földön.
Ismerje hazánk tájainak, életközösségeinek legfontosabb jellegzetességeit, ismerje fel a főbb felszínformákat.
Ismerje hazánk legjellemzőbb élőlényeit.
Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudomány fejlődéséről
Legyen tájékozott arról, hogy a természettel kapcsolatos ismereteit felkészültségének megfelelő könyvek, cikkek olvasása, a rádió és a televízió adásainak hallgatása, nézése, a számítógépes kapcsolatteremtés révén is fejlesztheti, de sok téves nézettel is találkozhat.
Tudjon önállóan problémákat megfogalmazni a környezetére vonatkozólag. Tudjon beszámolni a saját tapasztalataiból, álló- és mozgóképekről, történetekből, leírásokból, a különböző kommunikációs eszközökből szerzett ismereteiről önállóan. Tudjon írásban válaszolni ismereteinek megfelelő szóbeli vagy írásbeli kérdésekre. Tudjon egyszerű jelenségeket, folyamatokat, összefüggéseket vázlatosan ábrázolni.
Legyen tájékozott arról, hogy a természettudományok milyen meghatározó szerepet töltöttek be új kérdések felvetésében és az emberiség problémáinak megoldásában, az élet minőségének javításában. Értékelje, tisztelje a tudósok kiemelkedő eredményeit, kitartó szorgalmát.
Konkrét fogalmak kialakítása egyszeri és rendszeres észlelés, megfigyelés, vizsgálat, egyszerű kísérlet alapján.A vizsgált történések közül a természeti jelenségek megkülönböztetése másoktól.Konkretizálás és általánosítás a megfigyelt jelenségekre építve.A megismert természeti jelenségekben az anyag változásainak alapfokú értelmezése.Az egyszerű jelenségek okszerű magyarázata.A szöveges és képi információk értelmezése, rendszerezése, egyszerű következtetések megfogalmazása.Egyszerű mérések és kísérletek önálló elvégzése és eredményeik értelmezése.A tanulói tevékenységek anyag- és energiatakarékos megvalósítása.Iránymeghatározás térképen, tájékozódás, egyenes vonalú távolságmérés.A főbb felszínformák bemutatása példák alapján, álló- és mozgóképen, térképen.Információk nyújtása közvetlenül a valóságos környezet megfigyelésével, vizsgálatával, valamint közvetve ismeretterjesztő kiadványok, képek, filmek, modellek segítségével.A környezetben megfigyelt élőlényekre vonatkozó köznapi ismeretek természettudományos szemléletű bővítése és rendszerezése.Szabatos fogalomhasználat konkrét fogalmi szinten.A megismert élőlények testfelépítése és életmódja közötti alapvető összefüggések felismertetése.
|
Témakör |
Tartalom |
|
Megismerési módszerek fejlesztése |
Megfigyelés, vizsgálódás adott szempont szerint, a megfigyelést segítő egyszerű eszközök használatával.Megfigyelések, vizsgálatok, kísérletek tapasztalatainak értelmezése, egyszerű megfogalmazása, rögzítése, ábrázolása.Az alapvető fizikai változásokat jellemző mennyiségek mérése, egyszerű kísérletek reprodukálása.Alapfokú tájékozódás a térben, a valóság és annak képi, térképi ábrázolása révén.A rész és egész viszonyának értelmezése.Oksági kapcsolatok, összefüggések felismerése, egyszerű magyarázata példák segítségével.Információszerzés ismeretterjesztő természetismereti kiadványok, térképek, filmek segítségével.A könyvtár, a bemutatóhelyek, és a valóságos környezet információforrásként való felhasználása. |
|
Tájékozódás a térképen, térképismeret |
A térkép fogalma, méretaránya, jelrendszere.Irány és távolság meghatározása, mérés települési, közlekedési és turistatérképen.Helymeghatározás ismert terepet bemutató térképen, turistatérképen, közigazgatási térképen.Keresőhálózat, kilométer-hálózat használata a térképen, tájékozódás a fő világtájak alapján.A magasság meghatározása (leolvasása). |
|
Az időjárás és az éghajlat elemei |
Az időjárás elemei. Napsugárzás jellemzői.Felmelegedés, hőterjedés, hőmérséklet.A hőmérséklet észlelése, mérése.A hőmérséklet napi és évi változása, a hőmérséklet ingadozása.Halmazállapot-változások a természetben: olvadás és fagyás, párolgás és lecsapódás.A szél fogalma, iránya.A csapadék keletkezése, csapadékformák. A szélsőséges időjárási viszonyok által okozott hazai veszélyhelyzetek (árvíz, villámcsapás, erdőtűz, szélvihar, hóvihar) és azoknak megfelelő magatartás. Éghajlat fogalma.Hazánk éghajlatának jellemzői.
|
|
A földfelszín változása |
A hőingadozás és a fagyhatás felszínalakító hatása.A szél és a csapadék felszínformáló munkája.A víz körforgása és felszínformálása a természetben.Folyóvizek, állóvizek.A víz tisztítása egyszerű módszerekkel. A felszínformák: a hegységek és alföldek kialakulása.A legjellemzőbb kőzetek tulajdonságai. A talaj keletkezése, jellemzői.A talaj védelme.Az emberi tevékenység felszínformáló hatása.A táj arculatának védelme.Felelős magatartás a természetben.
|
|
Környezetünk élővilága |
A gyümölcsös és zöldségeskert legfontosabb növényeinek (szilvafa, almafa, szőlő, paradicsom, sárgarépa, fejes káposzta, burgonya, vöröshagyma) testfelépítése, élete, környezeti igénye és termesztése.A gyümölcsök és zöldségfélék károkozói (cserebogár, káposztalepke, peronoszpóra).A gyümölcsök és zöldségfélék szerepe táplálkozásunkban.Leggyakoribb háziállataink (sertés, szarvasmarha, házityúk, házimacska, kutya) testfelépítése, élete.Legismertebb ház körül élő állataink (házi egér, fecske, földigiliszta), kedvtelésből tartott állatok, társállatok.A város és jellemző élőlényei.A legfontosabb állatvédelmi szabályok. |
A továbbhaladás feltételei
Legyen képes konkrét természeti formák, tárgyak, élőlények és egyszerű jelenségek, folyamatok megfigyelésére, tapasztalatainak rögzítésére élőszóban, rajzban és írásban. Tudja felidézni a természeti és az ember által létesített környezetére vonatkozó konkrét, szemléletes képi tartalmakat. E képzetek alapján tudjon ítéleteket alkotni, következtetéseket levonni.
Legyen képes a leggyakoribb térképjelek alapján elemi térképhasználatra. Fogalmazza meg milyen az aktuális időjárás. Tudja a tanult mértékegységek alkalmazásával a vizsgált jelenségeket mennyiségileg is jellemezni, és a mért adatokat értelmezni. Tudja megkülönböztetni a különböző halmazállapotokat és értse azok változását. Jellemezze az évszakokat időjárásuk szerint. Ismerje az időjárást kialakító legfontosabb tényezőket. Jellemezze éghajlatunkat. Ismerje az időjárási események és a felszín változása közötti összefüggéseket.
Tudja értelmezni az egyszerű felszínformákat kialakulásuk szerint. Tudjon jellemző tulajdonságokat mondani megfigyelt kőzetmintákról. Ismerje fel az emberek földrajzi környezetet veszélyeztető tevékenységét. Értse meg, hogy a környezet állapotának romlásáért az emberek a felelősek.
Tudja megkülönböztetni leggyakoribb gyümölcseinket, zöldségnövényeinket. Megfigyelt tulajdonságaik alapján jellemezze azokat. Ismerje a táplálkozásunkban betöltött szerepüket.
Ismerje fel a települési környezet leggyakrabban előforduló állatait és a háziállatokat. Legyen tisztában az állatvédelem jelentőségével, erkölcsi szabályaival.
A jelenségről szerzett tapasztalatok összevetése a tanulók már meglévő képzeteivel, fogalomalkotás az analógiás, az elemző és az egészleges gondolkodás fejlesztése által.
Természeti folyamatok és egyszerűbb összefüggések felismertetése, magyarázata, bizonyítása, általánosítás és egyszerű elvonatkoztatás.
Önálló és együttműködő ismeretszerzésre, feladat- és problémamegoldásra való felkészítés a különböző ismerethordozók, információforrások alkalmazásával.
Az anyag mérhető tulajdonságainak, kölcsönhatásainak és változásainak elemi szintű értelmezését segítő bemutatások, kísérletek, modellek alkalmazása, megtervezése, baleset-, tűz- és környezetvédelmi szabályok betartásával azok elvégzése, a tapasztalatok kiértékelése (a víz öntisztulása, a füves területek és erdők pusztulása).
Egyszerű tájékozódási gyakorlatok a térképen és a földgömbön a földrajzi fokhálózat segítségével.
Képi információk és szemléletes leírások felhasználásával a földrajzi övezetekre vonatkozó elsődleges képzetek kialakítása.
Magyarország helyzetének, nagytájainak, környezeti értékeinek, életközösségeinek leíró jellegű bemutatása, a hazai tájról alkotott képzetek gazdagítása.
A hazai tájak élővilágának – jellemző társulásainak és fajainak – ökológiai szemléletű jellemzése, a hazai élővilág sokféleségének, értékének bemutatása.
|
Témakör |
Tartalom
|
|
Megfigyelési módszerek fejlesztése |
Folyamatos megfigyelés, vizsgálódás több kiválasztott szempont szerint.Az anyagok tulajdonságainak összehasonlítása.Alapfogalmak helyes használata a tapasztalatok értékeléséhez, alapmérések (távolság és hosszúság, terület, térfogat, tömeg, sűrűség, hőmérséklet és idő), a mértékegységek pontos használata.Egyszerű kísérlet megtervezése, beállítása, elvégzése, a tapasztalatok önálló rögzítése és értelmezése.Balesetvédelem, tűzbiztonság, a tűzoltás szabályai.Alapfokú, biztonságos tájékozódás a térben, térképen és földgömbön, tájékozódás az időben a folyamatok lezajlása alapján.Információszerzés természetismereti kiadványok, térképek, földgömb, film, könyvtár, bemutatóhelyek, elektronikus média és a valóságos környezet által. |
|
Tájékozódás a térképen és a földgömbön |
A Föld alakja. Elemi tájékozódás a fokhálózat alapján.Tájékozódás Magyarország térképén.Hazánk helye a Kárpát-medencében, Európában és a Földön.Kontinensek és óceánok elhelyezkedése, földrajzi helyzete.Tájékozódás az időben.Időmérés.A Föld tengely körüli forgása.A napi időszámítás.A Föld Nap körüli keringése.Évi időszámítás. |
|
Éghajlat, éghajlati övezetek |
A földalak, a földtengely ferdesége, a besugárzás és az éghajlati övezetek kialakulása közötti összefüggések.Az egyes éghajlati övezetek leíró jellemzése.Éghajlatot kialakító és módosító tényezők. |
|
Magyarország nagytájainak jellegzetességei |
A Kárpát-medence.Magyarország nagytájainak kialakulása, jellemző felszínformái.Nagytájaink leíró jellemzése (a táj arculata, éghajlati sajátosságai, vizei, környezeti értékei, települési jellemzői, társadalmi életképe).A szűkebb lakókörnyezet, illetve Budapest természeti és társadalmi jellemzői. |
|
Hazai tájaink életközösségei |
A hazai erdők sajátosságai.Az erdők legjellemzőbb élőlényei.Az erdők jelentősége (táplálkozási kapcsolatok), pusztulásuk okai.A folyók, tavak legjellemzőbb élőlényei.A szennyezés hatása a vízi életközösségekre.A vizek öntisztulása.A hazai vízparti élőhelyek környezeti adottságai.Élőlények a vizek partján.A hazai füves területek kialakulásának környezeti feltételei.A hazai füves területek legjellemzőbb élőlényei.A füves területek jelentősége, pusztulásuk okai.Nemzeti parkjaink.A lakóhely és környékének védett és védelem alatt nem álló természeti értékei.A hazai élővilág legkiválóbb kutatóinak munkássága. |
A továbbhaladás feltételei
Tudjon a tanuló a konkrét környezeti jelenségekből általánosítani, elvonatkoztatni. Ismerje fel és értse meg a vizsgált jelenségekben, folyamatokban megmutatkozó oksági kapcsolatokat, összefüggéseket, törvényszerűségeket. Legyen képes alapvető méréseket elvégezni, és a mért adatokat értékelni. Ismerje fel ezek közül azokat, amelyek veszélyesek lehetnek, tudja elkerülni azokat! Bemutatás után legyen képes egyszerű kísérleteket fegyelmezetten és a balesetvédelmi, érintésvédelmi, tűzvédelmi szabályok betartásával megismételni, a tapasztalt jelenséget elmondani.
Elemi szinten tájékozódjon a térképen és a földgömbön a fokhálózat segítségével. Használja a térképet egyszerű földrajzi ismeretek megszerzésére, tudjon adatokat leolvasni a domborzati és vízrajzi térképekről. Tudja felsorolni a kontinenseket és óceánokat. Legyenek egyszerű, szemléletes képzetei a földrajzi övezetekről.
Ismerje fel jellemző álló- vagy mozgóképről és leírás alapján hazánk nagytájait, lakókörnyezetének néhány nevezetes települését, az ország fővárosát.
Tudja felidézhető képzetei segítségével jellemezni a hazai életközösségeket. Tudjon egyszerű táplálékláncokat bemutatni. Ismerje a legjellegzetesebb hazai növény és állatfajok testfelépítését, életmódját. Értse meg a természet védelmének jelentőségét.
Az általános iskolai fizikatanítás az alsóbb évfolyamokon tanított ,,környezetismeret”, ill. ,,természetismeret” integrált tantárgyak anyagára épül, azoknak szerves folytatása. A fizikatanítás célja az általános iskolában a gyerekek érdeklődésének felkeltése a természet, ezen belül a fizikai jelenségek iránt. Ez az érdeklődés jelentheti tanulók későbbi természettudományos műveltségének legfontosabb alapozását. Egyszerű jelenségeken, alkalmazási példákon keresztül mutassuk meg, hogy a természet jelenségei kísérletileg vizsgálhatók, megérthetők, és az így szerzett ismeretek a hétköznapi életben hasznosíthatók. Fontos cél, annak tudatosítása, hogy a fizikai ismeretek a technikai fejlődésen keresztül döntő hatással vannak az ember életminőségére. Ugyanakkor a fizikai ismereteket a természeti környezetünk megóvásában is hasznosítani lehet.
A fizikaórák akkor válhatnak élményszerűvé és ezáltal hatékonnyá, ha a tananyag bőséges jelenségbemutatásra, sok jól kiválasztott kísérletre épül. A fogalmak bevezetésénél, a törvények megfogalmazásánál a konkrét probléma szempontjából szakszerűen, de a lehető legegyszerűbben kell fogalmaznunk. Kerülni kell azokat az absztrakt gondolatmeneteket, amelyek inkább gátolják, mint segítik a megértést. A fizikai fogalmak közül az általános iskolában azokra helyezzük a hangsúlyt, amelyek konkrét kísérleti tapasztalatokkal kapcsolatosak, túlzott absztrakciót nem igényelnek.
A fizikai fogalmak bevezetését, a törvények megfogalmazását lehetőleg mindig megfigyelésre, jelenségek bemutatására, konkrét kísérletekre alapozzuk. Ennek során gondot kell fordítani arra, hogy a tanulók kellő gyakorlatot szerezzenek a látott jelenség pontos megfigyelésében és szabatosan el is tudják mondani azt. A kísérletek közül különösen értékesek azok, amelyeket a tanulók önmaguk végeznek el.
A természettudományok közül a fizika az, amely már az alapképzést nyújtó iskolában is érzékeltetni tudja a gyerekekkel, hogy a természet jelenségei kvantitatív szinten, a matematika nyelvén leírhatók. A matematikai formalizmus az általános iskolában csak a legegyszerűbb összefüggésekre – egyenes és fordított arányosság – szorítkozik. Ezek esetében azonban kiemelten fontos feladat a megismert törvények egyszerű számpéldákon történő alkalmazása. A feladatmegoldás a gyakoroltatáson túl szemléletformáló hatású is lehet, ha a tanár olyan feladatokat is ad, (az adatokat előre célszerűen megválasztva), hogy a kiszámított eredmény utólag kísérletileg is ellenőrizhető legyen. Az ilyen feladatok tudatosítják a gyerekben, hogy a fizikapélda nem csupán matematikai feladvány hanem a természet leírása, amelynek eredménye valódi, mérhető adat. A fizikai gondolkodás fejlesztésében, a számítási feladatok mellett, a tanulók tudásszintjének megfelelő kvalitatív problémák megoldása is lényeges. Ezek a kérdések egy-egy, a hétköznapi életből ismert jelenség magyarázatára, vagy a helyszínen bemutatott kísérlet értelmezésére vonatkozhatnak.
Fejlesztési követelmények
Ismeretszerzési, -feldolgozási és -alkalmazási képességek
A tanuló legyen képes a fizikai jelenségek, folyamatok megadott szempontok szerinti tudatos megfigyelésére, igyekezzen a jelenségek megértésére. Legyen képes a lényeges és lényegtelen tényezők elkülönítésére.
Tudja a kísérletek, mérések eredményeit különböző formákban (táblázatban, grafikonon, sematikus rajzon) irányítással rögzíteni. Tudja kész grafikonok, táblázatok, sematikus rajzok adatait leolvasni, értelmezni, ezekből tudjon egyszerű következtetéseket levonni.
A tanuló tudja érthetően elmondani, ismereteinek mennyisége és mélysége szerint magyarázni a tananyagban szereplő fizikai jelenségeket, törvényeket, valamint az ezekhez kapcsolódó gyakorlati alkalmazásokat.
Tudjon egyszerű kísérleteket, méréseket végrehajtani. Legyen tapasztalata a kísérleti eszközök, anyagok balesetmentes használatában.
Szerezzen jártasságot a tananyagban szereplő SI és a gyakorlatban használt SI-n kívüli mértékegységek használatában, a mindennapi életben is használt mértékegységek átváltásában.
Legyen képes megadott szempontok szerint használni különböző lexikonokat, képlet- és táblázatgyűjteményeket és multimédiás oktatási anyagokat. Tudja, hogy a számítógépes világhálón a fizika tanulását, a fizikusok munkáját segítő adatok, információk is megtalálhatók. Értse a szellemi fejlettségének megfelelő szintű ismeretterjesztő könyvek, cikkek, televízió- és rádióműsorok információit. Alakítsunk ki benne kritikai érzéket a tudományosan nem alátámasztott, ,,szenzációs újdonságokkal”, elméletekkel szemben.
Értékelje a természet szépségeit, tudja, hogy a természetet, környezetünket védeni kell. Ismerje a tananyag természet- és környezetvédelmi vonatkozásait, törekedjék ezeknek alkalmazására.
Tájékozottság az anyagról, tájékozódás térben és időben
Ismerje fel a természetes és mesterséges környezetünkben előforduló anyagok tanult tulajdonságait. Tudja az anyagokat tanult tulajdonságaik alapján csoportosítani.
Tudja, hogy a természeti folyamatok térben és időben zajlanak le, a fizika vizsgálódási területe a nem látható mikrovilág pillanatszerűen lezajló folyamatait éppúgy magában foglalja, mint a csillagrendszerek évmilliók alatt bekövetkező változásait.
Legyen gyakorlata a mindennapi életben előforduló távolságok és időtartamok becslésében, tudja ezeket összehasonlítani. Legyen áttekintése a természetben található méretek nagyságrendjéről.
Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudományok fejlődéséről
Tudatosuljon a diákokban, hogy a természet megismerése hosszú folyamat, jelenleg jóval többet tudunk fizikai világunkról mint a korábbi évszázadok emberei, de biztosan sokkal kevesebbet, mint az utánunk jövő nemzedékek. A tanult fizikai ismeretekhez kapcsolódva tudja, hogy mely történelmi korban történtek és kiknek a nevéhez köthetők a legfontosabb felfedezések. Ismerje a kiemelkedő magyar fizikusok, mérnökök, természettudósok munkásságát.
Értse, hogy a fizika és a többi természettudomány között szoros kapcsolat van, kutatóik különböző szempontból és eltérő módszerekkel, de ugyanazt az anyagi valóságot vizsgálják.
Egyszerű mechanikai és hőtani jelenségek megfigyelése, a tapasztalatok önálló, szóbeli összefoglalása.
A hétköznapi életben is használt fizikai szakszavak tartalmi pontosítása, az új szakkifejezések szabatos használata. Mindennapi eszközökkel, házilag elvégezhető egyszerű mechanikai és hőtani kísérletek összeállítása, diák-kísérletgyűjtemények alapján, bemutatás és értelmezés egyéni vagy csoportmunkában. Összefüggések felismerése egyszerű mechanikai és hőtani kísérletekben.
Egyszerű mérések adatainak felvétele, táblázatba foglalása és grafikus ábrázolása, az ábrázolt függvénykapcsolat kvalitatív értelmezése.
Út és időmérésen alapuló átlagsebesség-meghatározás elvégzése az iskolán kívül (pl. gyaloglás, futás, kerékpár, tömegközlekedési eszközök).
A tanult mechanikai és hőtani alapfogalmak és a mindennapi gyakorlat jelenségeinek összekapcsolása, egyszerű jelenségek magyarázata.
Elemi számítások lineáris fizikai összefüggések alapján.
Ismerkedés az iskolai könyvtár fizikával kapcsolatos anyagaival (természettudományi kislexikon, fizikai fogalomtár, kísérletgyűjtemények, ifjúsági tudományos ismeretterjesztő kiadványok stb.) tanári irányítással. Ismerkedés az iskolai számítógépes hálózat (sulinet) válogatott anyagaival kisebb csoportokban, tanári vezetéssel.
|
Témakörök |
Tartalmak
|
|
A testek mozgása |
|
Az egyenes vonalú egyenletes mozgás |
Egyszerű út- és időmérés.
A mérési eredmények feljegyzése, értelmezése.
Út-idő grafikon készítése és elemzése.
Az út és az idő közötti összefüggés felismerése.
A sebesség fogalma, a sebesség kiszámítása.
A megtett út és a menetidő kiszámítása.
|
|
Az egyenletesen változó mozgás |
Az egyenletesen változó mozgás kísérleti vizsgálata (pl. lejtőn mozgó kiskocsi).
A sebesség változásának felismerése, a gyorsulás fogalma.
Az átlag- és a pillanatnyi sebesség fogalma és értelmezése konkrét példákon.
|
|
|
|
|
A dinamika alapjai |
|
A testek tehetetlensége és tömege
|
Egyszerű kísérletek a tehetetlenség megnyilvánulására.
A tehetetlenség törvénye.
|
|
Erő és mozgásállapot változás |
A test mozgásállapot változása mindig egy másik test által kifejtett erőhatásra utal. (Egyszerű kísérletek.)
Az erő mérése rugós erőmérővel. Az erő mértékegysége, az erő ábrázolása.
|
|
Erőfajták
|
Gravitációs erő (a Föld vonzása a testekre).
Súly (és súlytalanság).
Súrlódás és közegellenállás (gyakorlati jelentősége).
Rugóerő (a rugós erőmérő működése).
|
|
Egy testre ható erők együttes hatása |
Egy egyenesbe eső azonos és ellentétes irányú erők összegzése, az erőegyensúly fogalma
|
|
Erő-ellenerő
|
Az erő két test közötti kölcsönhatásban. (Egyszerű kísérletek.)
|
|
A mechanikai munka |
A munka értelmezése, mértékegysége.
Egyszerű számításos feladatok a munka, erő és az út kiszámítására.
A mechanikai energia fogalma
|
|
Az egyszerű gépek: emelő, lejtő |
A forgatónyomaték kísérleti vizsgálata, sztatikai bevezetése, a forgatónyomaték kiszámítása.
Az egyensúly feltétele emelőkön (az egyensúly létesítéséhez szükséges erő ill. erőkar kiszámítása).
Az egyszerű gépek gyakorlati haszna.
|
|
A nyomás
|
|
Szilárd testek által kifejtett nyomás |
A nyomás értelmezése egyszerű kísérletek alapján, a felismert összefüggések matematikai megfogalmazása, a formula alkalmazása.
|
|
Nyomás a folyadékokban és gázokban
|
A hidrosztatikai nyomás. A hidrosztatikai nyomás kísérleti vizsgálata, a nyomást meghatározó paraméterek.
Közlekedőedények (egyszerű kísérletek, környezetvédelmi vonatkozások pl. kutak, vizek szennyezettsége).
|
|
Arkhimédész törvénye,
a testek úszása |
A felhajtóerő kísérleti vizsgálata.
Az úszás, lebegés, elmerülés feltételei.
Egyszerű feladatok Arkhimédész törvényére.
|
|
Hőtan
|
|
Hőtani alapjelenségek
|
Hőmérséklet és mérése.
A hőtágulás jelensége szilárd anyagok, folyadékok esetén, a hőtágulás jelensége a hétköznapi életben.
|
|
Hő és energia
|
A testek felmelegítésének vizsgálata a fajhő és mérése, az égéshő.
Energiamegmaradás termikus kölcsönhatás során.
|
|
Halmazállapotok, halmazállapot- változások
|
Az anyag atomos szerkezete, halmazállapotok.
A halmazállapot-változások – olvadás, fagyás, párolgás, forrás, lecsapódás – jellemzése, hétköznapi példák.
Az olvadáspont, forráspont fogalma.
Az olvadáshő, forráshő értelmezése.
A halmazállapotváltozás közben bekövetkező energiaváltozások kiszámítása.
|
|
Munka és energia
|
A testek melegítése munkavégzéssel, a termikus energia felhasználását munkavégzésre: hőerőgépek működésének alapjai.
|
|
energia-megmaradás
|
Az energia megmaradásának tudatosítása, kvalitatív szintű érzékeltetése egyszerű példákon.
A különböző energiafajták bemutatása egyszerű példákon.
|
|
Teljesítmény és hatásfok
|
A teljesítmény és hatásfok fogalma. |
A tanuló legyen képes egyszerű jelenségek, kísérletek irányított megfigyelésére, a látottak elmondására.
Tudja értelmezni és használni a tanult fizikai mennyiségeknek (út, sebesség, tömeg, erő, hőmérséklet, energia, teljesítmény) a mindennapi életben is használt mértékegységeit.
Ismerje fel a tanult halmazállapot-változásokat a mindennapi környezetben (pl. hó olvadása, vizes ruha száradása, stb.)
Legyen tisztában az energia-megmaradás törvényének alapvető jelenőségével. Értse, hogy egyszerű gépekkel csak erőt takaríthatunk meg, munkát nem.
Legyen képes kisebb csoportban, társaival együttműködve egyszerű kísérletek, mérések elvégzésére, azok értelmezésére.
Egyszerű elektromos és fénytani jelenségek megfigyelése, a látottak elemzése, szóbeli összefoglalása.
Ok-okozati kapcsolatok felismerése egyszerű kísérletekben.
A szakszókincs bővítése, a szakkifejezések helyes használata.
A kísérletező készség fejlesztése: diák-kísérletgyűjtemények (pl. Öveges-könyvek) tananyaghoz kapcsolódó egyszerű (elektrosztatikai, optikai) kísérleteinek összeállítása és bemutatása csoportmunkában.
Egyszerű kapcsolási rajzok olvasása, áramkörök összeállítása kapcsolási rajz alapján. Elektromos feszültség- és árammérés egyszerű áramkörökben. Az alapvető érintésvédelmi és baleset-megelőzési szabályok ismerete és betartása törpefeszültség és hálózati feszültség esetén. Tudja mi a teendő áramütéses baleset esetén. Ismerje a villámcsapás elleni védekezés módját. Egyszerű kapcsolási rajzok olvasása, áramkörök összeállítása kapcsolási rajz alapján. A tanult elektromos alapfogalmak és a mindennapi gyakorlat jelenségeinek összekapcsolása, a tanultak alkalmazása egyszerű jelenségek magyarázatára (pl. dörzselektromos szikra, olvadó biztosíték, visszapillantó tükör).
A gyakran használt elektromos háztartási berendezések (fogyasztók és áramforrások) feltüntetett adatainak megértése, az egyes fogyasztók teljesítményének, fogyasztásának megállapítása.
A tananyaghoz kapcsolódó kiegészítő információk (pl. nagy fizikusok életrajzi adatai, tudománytörténeti érdekességek stb.) gyűjtése az iskolai könyvtár kézikönyveinek, ifjúsági ismeretterjesztő kiadványainak segítségével. Ismerkedés az elektronikus információhordozók, multimédia és oktatóprogramok alapszintű használatával, tanári irányítással.
|
Témakörök |
Tartalmak
|
|
Elektromos alapjelenségek, egyenáram
|
|
Elektrosztatikai alapismeretek
|
Az elektrosztatikai kísérletek elemzése, az elektromos töltés.
|
|
Az elektromos áram
Egyszerű elektromos áramkörök |
Az elektromos áram fogalma, érzékelése hatásain keresztül.
Az elektromos áramkör részei, egyszerű áramkörök összeállítása, az áramerősség és mérése.
A feszültség és mérése.
|
|
Ohm törvénye
|
Ohm törvénye, az elektromos ellenállás fogalma, az ellenállás kiszámítása és mértékegysége.
Ohm törvényével kapcsolatos egyszerű kísérletek (pl. fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása)
Ohm törvényével kapcsolatos egyszerű feladatok megoldása.
|
|
Az elektromos munka és teljesítmény
Az elektromos áram hatásai
|
|
Az elektromos áram hőhatása
|
Az elektromos áram hőhatásának kísérleti vizsgálata.
Az áram hőhatásán alapuló eszközök (olvadó biztosíték, izzólámpa). |
|
Az elektromos munka és az elektromos teljesítmény
|
Az elektromos munka és teljesítmény kiszámítása.
Háztartási berendezések teljesítménye és fogyasztása.
|
|
Az elektromos áram vegyi és élettani hatása
|
Az elektromos áram vegyi hatásának bemutatása.
|
|
Az elektromos áram mágneses hatása
|
Mágneses alapjelenségek.
Az elektromos áram mágneses hatásának kvalitatív kísérleti vizsgálata.
Az elektromos áram mágneses hatásának alkalmazása a gyakorlatban (elektromágnes, elektromotor, mérőműszerek, működésének megismerése).
|
|
Elektromágneses indukció, váltakozó áram
|
|
Az elektromágneses indukció |
Az indukciós alapjelenségek kvalitatív kísérleti vizsgálata mozgási és nyugalmi indukció jelenségének bemutatása.
|
|
Váltakozó áram
|
A váltakozó feszültség keltése indukcióval.
A váltakozó áram, jellemzése, hatásai.
|
|
Az elektromágneses indukció gyakorlati alkalmazásai
|
A transzformátor kísérleti vizsgálata (összefüggés a transzformátor tekercseinek menetszáma, a feszültségek és az áramerősségek között).
A transzformátor gyakorlati alkalmazásai.
Az elektromos hálózat, energiaellátás. |
|
Az elektromos energia-hálózat
Az energiatakarékosság |
Az energiatakarékosság globális stratégiai jelentősége. Az energiatakarékosság hétköznapi, gyakorlati megvalósítása. |
|
Fénytan
|
|
A fény visszaverődése
|
A fényvisszaverődés jelenségének kísérleti vizsgálata, a tükrös fényvisszaverődés törvénye.
A gömb- és síktükör képalkotásának kísérleti vizsgálata.
A sík- és gömbtükrök gyakorlati alkalmazásai.
|
|
A fénytörés |
A fénytörés jelenségének kísérleti vizsgálata.
Lencsék képalkotásának kísérleti vizsgálata.
Domború és homorú-lencsék alkalmazási lehetőségei (fényképezőgép, emberi szem, szemüveg).
|
|
A fehér fény színeire bontása |
A fehér fény színekre bontása és újra egyesítése. |
Továbbhaladáshoz szükséges tevékenységek
A diák ismerje fel a tanult elektromos és fénytani jelenségeket, a tanórán és az iskolán kívüli életben egyaránt.
Ismerje az elektromos áram hatásait és ezek gyakorlati alkalmazását.
Ismerje és tartsa be az érintésvédelmi és baleset-megelőzési szabályokat. Legyen képes tanári irányítással egyszerű elektromos kapcsolások összeállítására, feszültség- és árammérésre. Tudja értelmezni az elektromos berendezéseken feltüntetett adatokat.
Ismerje a háztartási elektromos energiatakarékosság jelentőségét és megvalósításának lehetőségeit.
Tudja az anyagokat csoportosítani elektromos és optikai tulajdonságaik szerint.
Legyen tisztában a szem működésével és védelmével kapcsolatos tudnivalókkal, ismerje a szemüveg szerepét. Ismerje a mindennapi optikai eszközöket.
Legyen képes alapvető tájékozódásra az iskolai könyvtár lexikonjai, kézikönyvei, természettudományos ismeretterjesztő könyvei, folyóiratai között.
Az általános iskolai biológiatanítás célja, hogy a tanulók tájékozottak legyenek a földi élővilág sokféleségéről, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszerről. Ezek tudatosításával növelje az élővilágban meglévő változatosság fennmaradásának és az emberek egészséges életének esélyeit. A diákok ismerjék saját testük felépítésének és működésének alapjait, az egészséges életmód szabályait, és képesek legyenek az egészséges életvezetésre. A biológia tanításának – a többi tantárggyal együtt – célja, hogy kialakítsa az új ismeretek önálló megszerzésének képességét.
A fenti célokból a következő feladatai adódnak a biológiát tanító pedagógusnak:
Az általános iskolában olyan természetszemléletet és biológiai tudatot alakítson ki, melyben a biológiai sokféleség alapvető fontosságú. Mutasson rá az élőlények és az életközösségek változatosságára, az ökológiai rendszerek dinamikus jellegére. Rendezze a hazai és a távoli tájak megismert élőlényeit a tudományos rendszer főbb kategóriáiba. Mutassa be az emberi szervezet felépítésének és működésének lényeges sajátságait, biztosítsa az életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges tájékozottságot és segítse elő az emberek közötti, valamint emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését. Tudatosítsa, hogy Földünk globális problémáinak megoldása, a biológiai ismeretek segítségével, minden ember közös feladata.
Tanulói megfigyelések, vizsgálatok és tanulókísérletek szervezésével, vizsgálati eljárások gyakoroltatásával, ismeretterjesztő művek közös feldolgozásával alakítsa ki az önálló ismeretszerzés képességét és igényét.
A tananyag feldolgozása során a mindennapi élethez, a gyakorlathoz kapcsolódva tegye nyilvánvalóvá, hogy az elsajátítandó tudás nem elsősorban önmagáért szükséges, hanem azért, hogy megértsék, és ennek alapján tudják befolyásolni a környező világ jelenségeit.
Segítse elő csoportos tevékenységekkel az együttműködésre vonatkozó készségek kialakulását, és az iskola működésének egészébe integrálódva könnyítse meg a szocializációt, a társadalmi környezetbe történő beilleszkedést.
Fejlesztési követelmények
Keltsük fel a tanuló érdeklődését a biológiai jelenségek, folyamatok iránt. Juttassuk ismeretekhez a biológiai környezete jelenségeinek, folyamatainak vizsgálata révén. Tegyük képessé a tanulót a biológiai jelenségek, folyamatok önálló megfigyelésére, tudjon egyszerűbb vizsgálatokat, kísérleteket önállóan elvégezni. Ehhez legyen gyakorlata a taneszközök, vizsgálati és kísérleti eszközök, anyagok balesetmentes használatában.
Tegyük képessé a tanulót, hogy ismeretszerzési tevékenységében használni tudja a nyomtatott, illetve az elektronikus információhordozókat, és értse a szellemi fejlettségének megfelelő szintű biológiai ismeretterjesztő könyvek, cikkek, különböző elektronikus médiumok biológiával kapcsolatos információit.
Ismertessük meg, vétessük észre a természet szépségeit és tegyünk kísérletet a természeti szépségeknek a tanulók értékrendjébe való megfelelő módon történő beillesztésére.
Alakítsuk ki a tanuló az irányú képességét, hogy tudja a biológiai objektumokról, jelenségekről szerzett ismereteit elmondani, leírni, ábrázolni és a biológiai környezetéről különböző módon szerzett ismereteit összehasonlítani.
Tegyük képessé a biológiai ismeretszerzés szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők, tényezők elkülönítésére, és a biológiai objektumok, jelenségek, csoportosítására, rendszerezésére. A biológiai kísérletek kapcsán legyen képes megállapítani, hogy mely tényezők miként változnak meg, tanári segítséggel rendezze a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert adatokat és értelmezze a vizsgálatok, kísérletek eredményeit.
Segítsük a tanulót, hogy a megfigyelései, vizsgálatai, kísérletei során szerzett ismereteit szellemi fejlettségének megfelelő szinten tudja – a legfontosabb szakkifejezések helyes használatával – megfogalmazni, és írásban, egyszerűbb vázlatrajzokon rögzíteni, és képes legyen a biológiai jelenségekkel kapcsolatos diagramok, ábrák információtartalmát leolvasni, értelmezni.
Tegyük képessé a tanulót arra, hogy magyarázni tudja ismereteinek mennyisége és mélysége szerint a biológiai művelődési anyagban feldolgozott jelenségekhez, folyamatokhoz hasonlókat is, és használja, alkalmazza a mindennapi élet feladatainak, problémáinak megoldásában a biológiai művelődési anyag elsajátítása során szerzett jártasságait, képességeit, készségeit.
Alakítsuk ki a tanulóban az igényt fizikai és pszichés egészségének, egészséges – természetes és mesterséges – környezetének megőrzése iránt, érjük el, hogy ezeket az emberiség közös értékének tekintse.
Ismertessük meg a tanulóval a szűkebb, illetve a tágabb környezetében előforduló és a biológiai művelődési anyagban szereplő – különböző szerveződési szintű – anyagok, élőlények alapvető tulajdonságait, az élő anyag jellemzőit.
Ismertessük meg az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti összefüggést, az ember egészséges életműködését veszélyeztető anyagoknak a szervezetére gyakorolt hatásait.
Törekedjünk arra, hogy a tanuló értse és a gyakorlatban is alkalmazza a környezet- és természetvédelem legfontosabb alapelveit, valamint tegyük képessé arra, hogy mikrokörnyezetében a szennyező anyagok káros mértékű felhalmozódásának megelőzésében aktív szerepet vállaljon. Ismerje a környezetében előforduló természeti és civilizációs veszélyhelyzeteket, azok túlélési lehetőségeit.
Tudatosítsuk a tanulóban, hogy a biológiai jelenségek, folyamatok egyik alapvető jellemzője az idő, az idő múlásával az élőlények is változnak. Adjunk áttekintést a földi élet periodikus változásairól, az emberi élet szakaszainak főbb jellemzőiről, életfolyamatok visszafordíthatatlanságáról.
Adjunk képet az egyes kontinensek és hazánk tájainak jellegzetes növényeiről, állatairól.
Mutassuk meg, hogy a biológiai objektumok, jelenségek megismerése is folyamat, közelítés a valóság felé Tudatosítsuk, hogy a biológiai ismeretek fejlődése a különböző népek, országok tudósai, kutatói egymásra épülő munkájának eredménye, s ebben a munkában jelentős szerepet töltöttek be a magyar tudósok, kutatók is.
A tananyagban szereplő legfontosabb fogalmak helyénvaló használata.A földrajzi térképek és kontúrtérképek használata az élővilág biomjainak földrajzi elhelyezésében.Az éghajlat, az élőhelyek és a biomok jellegzetességei közötti kapcsolat felismerése.Önálló információgyűjtés az egyes életközösségekről, élőhelyekről (könyvek, folyóiratok, elektronikus források stb.).A megismert biomok önálló bemutatása, jellemzése.A megismert állatok és növények felismerése.A megismert élőlények tulajdonságainak összehasonlítása, az azonosságok és különbségek felismerése.Az élőlények életmódja és az élőhelyek közti kapcsolat felfedezése.A növény- és állatfelismeréshez kapcsolódó segédanyagok (határozókönyvek, képes atlaszok stb.) használata.Az iskola környezetének, mint élőhelynek a megfigyelése, természet- és környezetvédelmi szempontból való elemzése.Tanulói kiselőadástartása pl. a környezetszennyezés problémáiról vagy a biológia fejlődésében fontos szerepet játszó tudósok életéről.Az iskola és a lakóhely környezetvédelmi problémáinak megoldását, az emberek meggyőzését szolgáló programok kitalálása, irányított megvalósítása.A megismert élőlények csoportosítása, osztályozása különböző szempontok szerint.A megismert élőlények besorolása a főbb rendszertani kategóriákba.
|
Témakör |
Tartalom
|
|
Tájak és életközösségek
|
|
A földi élővilág általános jellemzése |
Az életközösségek jellemzői, az ökológiai környezet, az élő és élettelen környezeti tényezők fogalma. Az életközösségek szerveződése, anyagforgalma, a tápláléklánc. Az életközösségek pusztulásának okai, védelmük jelentősége a földi élővilág és ezen belül az emberiség szempontjából.
|
|
A forró övezet élővilága |
A trópusi esőerdők előfordulása, környezeti adottságai. Egy trópusi esőerdő jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. A trópusi esőerdők jelentősége a bioszférában, pusztulásuk okai és védelmük. A szavannák előfordulása, környezeti adottságai. Egy szavanna jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. A sivatagos területek környezeti adottságai, övezetes előfordulása. A sivatagos területek jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. Az elsivatagosodás jelensége, veszélyei.
|
|
A mérsékelt övezet élővilága |
A mediterrán területek környezeti adottságai, előfordulása, néhány itt honos élőlény jellemzése. A lomberdők előfordulása, környezeti adottságai. Egy lomberdő jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. A füves puszták előfordulása, környezeti adottságai. Egy füves puszta jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. A füves puszták pusztulásának okai, védelmük. A tajgaerdők előfordulása, környezeti adottságai, jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. A lomberdők és tajgaerdők pusztulása és védelme.
|
|
A hideg övezet élővilága |
A tundrák előfordulása, környezeti adottságai, a tundra jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. A sarkvidékek környezeti adottságai, a sarkvidékek jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben.
|
|
A hegyvidékek élővilága |
A környezeti viszonyok és az élővilág elrendeződésének függőleges övezetessége.
|
|
A tengerek és tengerpartok élővilága |
A tengerpartok jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben.A partközeli és a nyílt vizek, valamint a mélytengerek környezeti adottságai, legfontosabb élőlényeinek jellemzői és szerepe az életközösségben.A tengerek és óceánok szennyeződésének következményei és a megelőzés lehetőségei.
|
|
Az élőlények rendszerezése |
|
A rendszerezés |
A rendszerezés elvei, a természetes rendszer. A legfontosabb rendszertani kategóriák.
|
|
A sejtmagnélküliek és a sejtmagvas egysejtűek
|
A baktériumok, a növényi és állati életmódot folytató egysejtűek általános jellemzői, egészségügyi és ökológiai jelentőségük. |
|
A gombák |
A gombák általános jellemzői, egészségügyi és ökológiai jelentőségük.
|
|
A növények |
A növények általános jellemzői. Az alacsonyabb rendű növények: a moszatok, a zuzmók, a mohák, a harasztok. A nyitvatermők törzse. A zárvatermők törzse, ezen belül a kétszikűek és az egyszikűek osztályai.
|
|
Az állatok |
Az állatok általános jellemzői. Az alacsonyabb rendű állatok: a szivacsok, a csalánozók, a gyűrűsférgek, a puhatestűek, az ízeltlábúak jellemzői. A gerincesek törzse és ezen belül a halak, a kétéltűek, a hüllők, a madarak és az emlősök jellemzői. |
A továbbhaladás feltételei
Ismerjék az életközösségek legjellemzőbb, táplálékláncot alkotó fajainak nevét, külső felépítését, életmódját.
Tudjanak egy-egy táplálékláncot összeállítani a különböző életközösségek megismert élőlényeiből.
Legyenek képesek kiemelni és összehasonlítani a különböző tájakon élő növények és állatok lényeges ismertetőjegyeit.
Mondjanak egy-két példát a különböző életközösségek élőlényeinek testfelépítése és környezete közötti összefüggésre.
Legyenek tisztában azzal, hogy a természetes életközösségek védelme az egész földi élet számára létfontosságú. Észleljék, ha környezetük állapota romlik, és legyen igényük annak megakadályozására.
Ismerjenek példákat a különféle életközösségek károsításának módjára és annak megakadályozására.
Ismerjék, hogyan kell az élőlényeket hasonló tulajdonságaik alapján rendszerezni, csoportosítani.
Legyenek képesek a megfigyeléseik, vizsgálódásaik során nyert tapasztalatok értelmezésére.
A tananyagban szereplő legfontosabb fogalmak értelmezése, szakszerű használata.Az emberi szervezet egészének és részeinek bemutatása, jellemzése.Az ember legfontosabb szöveteinek, szerveinek, szervrendszereinek felépítése és működése közötti kapcsolat felismerése.Az egyes szervek, szervrendszerek működésének értelmezése a szervezet egészének szempontjából.Önálló információgyűjtés és feldolgozás az emberi szervezet működéséről (könyvek, folyóiratok, elektronikus források stb.).Az ember életmódja és egészségi állapota, illetve az egészségi állapota és a környezet közti kapcsolat elemzése.Önálló tanulói kiselőadások tartása pl. a korszerű táplálkozásról, az egészségkárosító anyagokról, élvezeti szerekről, szenvedélybetegségekről.Egyszerű élettani megfigyelések és vizsgálatok önálló elvégzése.A vizsgálatok eredményeinek, tapasztalatainak dokumentálása és értékelése.
|
Témakör |
Tartalom
|
|
Az emberi szervezet felépítése és működése |
|
Az emberi test szerveződése |
Szerveződési szintek: sejtek, szövetek, szervek, szervrendszerek, szervezet. Az ember sejtjeinek közös jellemzői. A hámszövetek, a kötő- és támasztószövetek, az izomszövetek, valamint idegszövet felépítése és funkciója.
|
|
Az emberi bőr |
A bőr szerkezetének és funkciójának összefüggései. A bőr sérülései, bőrápolás.
|
|
A mozgás |
A csontok felépítése, kapcsolódása és funkciói. Az izmok részei, rögzülése és funkciói.
A rendszeres mozgás fontossága, a mozgásszegény életmód következményei.
|
|
A táplálkozás |
A táplálkozás szerveinek elhelyezkedése. A táplálkozás funkciója a szervezet fenntartásában.
A bélcsatorna szerkezete és működése. A legfontosabb tápanyagok. A vitaminok.
A táplálkozás higiénéje és az egészséges táplálkozás.
|
|
A légzés |
A légzés szerveinek elhelyezkedése. A légzés funkciója a szervezet fenntartásában. A légutak, a tüdő szerkezete és működése, a hangadás. A légcsere és a gázcsere.A légzőszervekre ható környezeti ártalmak, a dohányzás káros hatásai.
|
|
A keringés |
A keringés szerepe a szervezet fenntartásában. A keringési rendszer részei. A vér összetétele, vércsoportok. A szív- és érrendszeri betegségek megelőzése. Védekezés a kórokozók ellen.
|
|
A kiválasztás |
A kiválasztó működés jelentősége. A kiválasztás szervei és ezek működése.
|
|
A szaporodás |
A férfiak ivarszervei és ezek működése. A nők ivarszervei és ezek működése, az ivari ciklus. Az ember nemi élete, a fogamzásgátlás. A terhesség kialakulása és eseményei, a szülés. Az ivarszervek higiénéje, a nemi úton terjedő betegségek megelőzése.
|
|
Az ember egyedfejlődése |
Az embrionális fejlődés főbb jellemzői. A posztembrionális fejlődés főbb jellemzői.
A fejlődési szakaszok főbb egészségügyi problémái.
|
|
Idegi és hormonális szabályozás |
A szabályozó működés jelentősége a szervezet fenntartásában. A látás és a hallás szerveinek főbb jellemzői és működése; az íz és a szag érzékelése, a bőrérzékelés. Az idegrendszer tagolódása, akaratlagos és akarattól független működése. A lelki egészség. Az idegrendszer működését befolyásoló élvezeti és kábítószerek káros hatása, szenvedélybetegségek. Kockázatok és veszélyek felismerése és kivédése. A hormonrendszer főbb jellemzői. Néhány belső elválasztású mirigy és hormonja, valamint ezek hatása. |
A továbbhaladás feltételei
Tudják felsorolni az egyes életműködések szervrendszereinek fő részeit és ismerjék ezek működésének lényegét.
Legyenek jártasak abban, hogy testükkel, életműködésükkel kapcsolatos ismereteket tudjanak szerezni a népszerűsítő művekből, és tudásuknak megfelelő szinten legyenek képesek az információk kritikus értékelésére.
Tudják az emberi életszakaszok főbb testi, lelki és viselkedésbeli jellemzőit felsorolni.
Tudatosuljon bennük, hogy az ivarszervek nem azonos ütemben fejlődnek a többi szervrendszerrel, a korai szexuális élet ártalmas lehet.
Értsék meg, hogy az egyes emberek egyedfejlődése különböző ütemű, ezért az azonos életkorúak között is lehetnek olyan jelentős fejlettségbeli különbségek, amelyek mégsem kórosak. Legyenek toleránsak a más ütemben fejlődő és fogyatékos emberekkel.
Legyen igényük a tisztaságra és az egészséges életmódra. Értsék a betegségek megelőzésének fontosságát.
Az általános iskolai kémiatanítás során a környezet- és természetismeret tantárgyakban korábban elsajátított ismeretekre és képességekre építve, a kémia tudományába vezetjük be a gyerekeket.
A kémiatanítás célja az anyag sokféleségének bemutatása mind az anyagi tulajdonságok, mind az anyagok között lejátszódó reakciók szempontjából. E sokféleség osztályozásával meg kell mutatni, hogy az néhány egyszerű elv alapján jól megérthető és kezelhető. A mindennapi élet példáival kell megmutatni mind a sokféleséget, mind az osztályozás hatékonyságát.
El kell helyezni a kémiát, mint tudományt a fizika, a biológia és a földrajz mellett. Hangsúlyozni kell, hogy az egységes természet különböző szempontok szerint történő vizsgálata vezetett a kémia önálló tudományágként való megjelenéséhez. Legfontosabb a fizikai tulajdonságoktól elhatárolni a kémiai tulajdonságokat, valamint az életműködéstől elhatárolni a kémiai folyamatokat.
Bemutatjuk, hogy a technikai civilizáció egyik fontos alappillére a kémiai ipar, amely kémiatudásunkon alapszik. Ezzel kapcsolatban fel kell hívni a figyelmet a kémiai ipar jelentős környezetkárosító és potenciális környezetvédő szerepére.
Az élményszerű tanulást, a természeti jelenségek iránti érdeklődés megtartását, illetve fokozását szolgálják a jól megtervezett kémiai kísérletek. A kísérletek legyenek látványosak, de egyszerűek. Legyen több olyan kísérlet, amit a tanulók otthon is meg tudnak ismételni (pl. oldás, égetés, sav-bázis reakciók, erjesztés). A kísérletek sokaságának elvégzésével szoktassuk hozzá a diákokat az anyagokkal és eszközökkel való figyelmes, pontos munkára, a mindenre nyitott észlelésre. A jelenségek értelmezése során lehetőség nyílik a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére, kialakul a tanulókban a jelenségek magyarázatának igénye is. Ki kell fejleszteni a tanulókban az anyag- és energiatakarékosságnak, mint a környezetvédelem egyik hatékony módszerének szemléletét.
Az általános iskolában óvatosan kell bánni az absztrakt fogalmak használatával. Az atomok és molekulák mikrovilágát úgy kell bevezetni a tanulóknak, hogy az a kémiai tulajdonságok és reakciók értelmezését látványosan könnyítse. A molekulamodellek, kristálymodellek használatával a szemmel láthatatlan részecskék világának térbeli viszonyait jelenítsék meg a gyerekek.
A molekulamodellek legyenek az állandó tömegviszonyok megjelenítői is. Az atommagok és az elektronok kölcsönhatása szolgáljon kémiai reakciók energetikájának értelmezésére. A periódusos rendszer alapja az atomok felépítése, de meg kell mutatni, hogy annak alapján könnyű a tájékozódás az egyszerűbb elemek tulajdonságai között.
A mindennapokban fontos szerepet játszó szervetlen anyagok megismerésével a diákok anyagismerete, kísérletező készsége nagy fejlődésen megy át. Az anyagok és tulajdonságaik egy részét a fogalom és az alkalmazás szintjén ismerik meg, a magyarázatot ezek okaira még nem kell tudniuk. Megszerzett tudásuk alkalmazásával viszont az anyagok tulajdonságait részben értelmezni is tudják, megértik a szerkezet, a tulajdonságok és a felhasználás közötti összefüggéseket. Ismerjék meg a tanulók a háztartásban elterjedten használt vegyszereket, ezek élettani hatását és szakszerű, balesetmentes használatát. Legyen szó tápanyagokról, mérgekről, valamint kábítószerekről és azok káros hatásáról. Fel kell hívni a diákok figyelmét az egészségkárosító anyagok használatának veszélyeire, az egészséges életmód elemeire. Különösen a dohányzás és a könnyen elérhető kábító hatású oldószerek veszélyeire világítsunk rá az általános iskolai kémiatanítás során.
A mindennapokban használatos anyagok és változások példájából kiindulva kell eljutni a csoportosításig, amely elsősorban a keverék, a vegyület és a kémiai elem, valamint a fizikai és a kémiai változás között tegyen különbséget. A reakciók leírásához a sztöchiometriailag helyes kémiai egyenleteket kell használni.
Az általános iskolai kémiaoktatás alapvető célja mennyiségi szempontból a kémiai egyenletek által kifejezett anyagmérleg, valamint az ezzel kapcsolatos mennyiségek és mértékegységeik alapos ismeretének és kezelésének megtanítása, ezek rutinszerű alkalmazása a reakciók mennyiségi viszonyaival kapcsolatos feladatmegoldásokban.
A kémiai tananyag a lehetőségek szerint szorosan kapcsolódjon a többi tantárgy oktatásához. A kémia tanulmányok során a gyerekek sokféle kommunikációs formát gyakoroljanak. A magyar nyelv és irodalom tantárgyban megismert műfajok és elsajátított tevékenységek ehhez jó hátteret biztosítanak, a kémia órák pedig helyzeteket teremtenek e képességek alkalmazásához, fejlesztéséhez. A diákok kifejezőkészsége sokat fejlődik a különböző műfajú, kémiai tárgyú szövegek szóbeli és írásbeli alkotása során. Kísérleti tapasztalatokról írt beszámolók segítségével fejleszthető a nyelvi kifejező készség, elsősorban a pontosság, valamint a vizsgálatok szempontjából lényeges momentumok megragadása a jelenségekben. A jelenségek magyarázatának leírásakor, elmondásakor kifejleszthető a kémiai szakkifejezések megfelelő használata. A kémiai eljárások alkalmazásának, valamint az egyes elemek, vegyületek, módszerek felfedezésének történetével, neves kémikusok tevékenységének tanításával kialakítható a kémia kultúrtörténeti szemlélete. A sztöchiometriai egyenletekhez kapcsolódó egyszerű számításokkal szemléltethető a matematika természettudományos alkalmazása. Az informatika tárgyban elsajátított képességek, készségek gyakoroltatása, alkalmazása, továbbfejlesztése során alapvető önművelési, ismeretszerzési technikákat gyakorolnak a diákok. Egyszerűbb biokémiai, geokémiai és légkörkémiai folyamatokkal bemutatható, hogy a biológiai, geokémiai, meteorológiai jelenségek hátterét gyakran kémiai folyamatok segítségével lehet megérteni.
A környezeti nevelésben a legfontosabb a természetes vizek, a levegő és a talaj kémiai szennyeződéstől történő megóvásának fontosságát megismertetni a tanulókkal. Az érintett környezeti jelenségek tárgyalása során tudatosítsuk a gyerekekben, hogy ők maguk is sokat tehetnek saját környezetük védelméért, hogy iskolájuk, családjuk, lakóhelyük sok cselekvési lehetőséget kínál a környezeti gondok helyi mérséklésére.
Az általános iskolai kémiaoktatás célja végső soron olyan alapvető kémiai tudás, valamint e tudás rutinszerű alkalmazásának kifejlesztése, amely segít eligazodni a mindennapi életben felmerülő kémiai jellegű problémákban (pl. tápanyagok, oldószerek, tisztítószerek, mérgek, műanyagok, ivóvíz, szennyvíz, szemét, stb.). Általános iskolai kémia tanulmányaik során sokat fejlődik a diákok világképe az anyagok és anyagi változások tekintetében. A tananyag elsajátítása és megfelelő képességfejlesztés után a tanulók életkoruknak megfelelő szintű, a további természettudományos képzésükhöz stabil alapot biztosító kémiai tudással lépnek a középiskolába.
Ismeretszerzési, -feldolgozási és alkalmazási képességek
A tanulók szerezzenek gyakorlatot a kísérletezéshez szükséges anyagok és eszközök szakszerű, balesetmentes használatában, a minden apró mozzanatra kiterjedő észlelésben. Méréseik és egyszerű számítási feladataik során gyakorolják a tanult mértékegységek használatát, tudják alkalmazni azok törtrészeit és többszöröseit.
A molekulák térbeli viszonyainak vizsgálatához használjanak a diákok modelleket. A modellek segítségével értelmezzék a molekulák összetételét.
Gyakorlottságot kell szerezniük a tanulóknak az információkutatásban, a lényegkiemelésben, a válogatásban, a tömörítésben és a rendszerezésben. Legyenek képesek a diákok megadott szempontok szerint használni lexikonokat, képlet- és táblázatgyűjteményeket, valamint multimédiás oktatási anyagokat. Rendszeres feladatokkal és önálló munkájuk elismerésével szoktassuk hozzá a diákokat az ismeretterjesztő irodalom, a tudományos sajtó, a lexikonok, a kézikönyvek, az iskolai és a lakóhelyi könyv- és médiatár, a sugárzott és a digitális média használatához. Gyakorlatot kell szerezniük a tanulóknak a feléjük áradó információözönből a tudományosan is elfogadható információk kiszűrésében, a média kritikus kezelésében.
A megfigyeléssel, méréssel, jegyzeteléssel összegyűjtött információkat a tanulók koruknak megfelelő szinten hasonlítsák össze, csoportosítsák, sorolják be a megfelelő csoportokba. Találkozzanak a rendszerezés lépéseivel, lássanak példát arra, hogy egy halmaz csoportképzés után hogy alakítható rendszerré.
A tanulók gyakorolják a vonalas felosztások, táblázatok, diagramok, grafikonok, ábrák, rajzok értelmezését, használatát, hogy ebben gyakorlatot szerezve maguk is képesek legyenek információkat megjeleníteni. A verbális és a képi információk átalakítása egymásba komoly nehézséget jelent a diákok számára. A felsőbb évfolyamokon akkor lehet hatékonyan fejleszteni ezt a fontos képességet, ha az alapvető ábrázolási módok alkalmazásában gyakorlatot szereztek a tanulók az általános iskola évei alatt.
A vizsgálatokkal, mérésekkel és információkutatással szerzett adatokat, ismereteket a tanár segítségével elemezzék a diákok: értelmezzék a jelenségeket, állapítsanak meg összefüggéseket, vonjanak le következtetéseket, általánosítsanak. Meglepően hamar képesek lesznek önálló megállapításokat tenni a rendelkezésükre álló információk alapján. Már ebben a korban el lehet várni az érdeklődőbb gyerekektől, hogy az egyszerű reprodukción túllépve képesek legyenek a számukra érdekes természeti jelenségek és folyamatok, technikai alkalmazások mozzanatainak értelmezésére, magyarázatára. Ezeknek a diákoknak fel kell ismerniük a magyarázatra szoruló egyszerű vagy összetettebb problémákat, és ezek egy részére korábbi tapasztalataik, tudásuk és gondolkodási képességeik révén önállóan kell magyarázatot találniuk.
A fenti teljesítmények feltételezik a diákok jártasságát az írott és beszélt szaknyelv pontos, helyes, szabatos használatában. A tanulóknak a szövegfeldolgozás és a szövegalkotás terén is képesnek kell lenniük tudásuk, kérdéseik, problémáik, véleményük kifejtésére. Eközben alkalmazzák az anyanyelv, mint tantárgy tanulása során kialakult képességeiket.
