Kifejezéskereső
1020/2003. (III. 27.) Korm. határozat
a 2003. január 1. és 2006. december 31. közötti időszakra szóló középtávú terv a köztisztviselők továbbképzéséről és a közigazgatási vezetőképzésről
2003.03.27.
A Kormány a köztisztviselők jogállásáról szóló – többször módosított – 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 33. §-ának (6) bekezdése, valamint a köztisztviselők továbbképzéséről és a közigazgatási vezetőképzésről szóló 199/1998. (XII. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 8. §-ának (4) bekezdése alapján – figyelembe véve a kiemelt főtisztviselői és a központi tisztikar működtetéséről szóló 164/2001. (IX. 14.) Korm. rendeletben foglaltakat is – a következő határozatot hozza:
1. A Kormány elfogadja az e határozat mellékletét képező, a 2003. január 1. és 2006. december 31. közötti időszakra szóló középtávú tervet a köztisztviselők továbbképzéséről és a közigazgatási vezetőképzésről.
2. A Kormány felhívja az R. 9. §-ának (1) bekezdésében foglalt szervek vezetőit, hogy az 1. pontban foglaltakra figyelemmel a határozat közzétételétől számított 60 napon belül az éves továbbképzési tervet készítsék el.
3. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba, hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az 1999. január 1. és 2002. december 31. közötti időszakra szóló középtávú terv a köztisztviselők továbbképzéséről és a közigazgatási vezetőképzésről szóló 1035/1999. (IV. 21.) Korm. határozat.
Dr. Medgyessy Péter s. k.,
miniszterelnök
Melléklet a 1020/2003. (III. 27.) Korm. határozathoz
A köztisztviselők továbbképzése és a közigazgatási vezetőképzés középtávú terve a 2003. január 1.
és 2006. december 31. közötti időszakra
és 2006. december 31. közötti időszakra
A középtávú terv keretében – az R. előírásainak megfelelően, a 164/2001. (IX. 14.) Korm. rendeletben foglalt főtisztviselői továbbképzési feladatok végrehajtásának elősegítésére is – az éves továbbképzési tervek elkészítésének alapjául és segítésére a Kormány meghatározza a 2003–2006. évekre vonatkozóan a köztisztviselők, a főtisztviselők és az állami vezetők továbbképzésének általános céljait, a továbbképzési rendszer működésének alapelveit, a vezetőképzéssel kapcsolatos kormányzati igényeket. A középtávú terv rögzíti a kiemelt továbbképzési főirányokat, a kormányzati prioritásokat, illetve valamennyi – vagy több – ágazatot és az önkormányzatok köztisztviselőit egyaránt érintő továbbképzéseket, a vezetőképzés kiemelt feladatait, valamint a továbbképzéshez szorosan kapcsolódó, a rendszer működőképességét és hatékonyságát segítő, a továbbképzés színvonalát javító egyéb feladatokat.
A KÖZIGAZGATÁSI TOVÁBBKÉPZÉS CÉLJAI ÉS ALAPELVEI
1. A magyar köztisztviselők továbbképzésének és a közigazgatási vezetőképzésnek továbbra is az a stratégiai célja, hogy – a folyamatos önművelés igényére és követelményére építve, a munkáltatói kötelezettségekre figyelemmel, központi költségvetési és egyéb pénzügyi források felhasználásával – olyan felkészültségű közigazgatási kar álljon a nemzet szolgálatára, amely a polgárok ügyeit és a közigazgatás más feladatait a fejlett közigazgatási rendszerek színvonalán, a szolgáltató közigazgatás követelményeit érvényesítve, hatékonyan, eredményesen, szakszerűen és etikusan képes intézni.
2. A továbbképzés stratégiai céljának megvalósulása érdekében:
a) a továbbképzési rendszer segítse elő, hogy a köztisztviselői kar egészében erősödjön a kormányprogram – hatékony, ügyfélbarát, a szolgáltató közigazgatás követelményeinek is megfelelő – végrehajtásának képessége;
b) a köztisztviselői kar váljék alkalmassá az EU csatlakozásra és a taggá válást követő közigazgatási feladatok végrehajtására;
c) a továbbképzések segítsék elő az átlátható, a nyilvánosság ellenőrzése alatt működő, etikus közigazgatás megerősödését;
d) megfelelő programokkal biztosítani kell, hogy a főtisztviselői kar ismeretbővítő, ismeretmegerősítő, készség- és képességfejlesztő támogatást kapjon feladatai ellátásához;
e) a vezetők a közigazgatás minden szintjén váljanak képessé a korszerű vezetési, minőségbiztosítási és -fejlesztési módszerek, eszközök, technikák és technológiák alkalmazására;
f) a tervszerű vezető-utánpótlást szolgáló továbbképzések biztosítsák, hogy a szakmai ismeretek, illetve a készségek és képességek alapján a vezetők kiválasztásához szükséges, megfelelő felkészültséggel rendelkező köztisztviselők folyamatosan rendelkezésre álljanak;
g) a továbbképzési rendszer biztosítsa, hogy a közigazgatás törvényes, hatékony, demokratikus és etikus működését segítő, a közigazgatás egészét érintő állandó továbbképzési programok – valós igények alapján – készüljenek el, és a folyamatosan jelentkező igények alapján kerüljenek alkalmazásra.
3. A közigazgatási továbbképzési rendszer elemeként biztosítani kell, hogy a továbbképzési célok megvalósulásához szükséges pénzügyi, szervezeti, személyi, technikai és technológiai feltételek a szükséges mennyiségben és minőségben rendelkezésre álljanak.
4. A közigazgatási továbbképzési rendszer hatékony, a célok megvalósulását segítő működése során a következő elveket kell érvényesíteni:
a) Az állami felelősségvállalás elve
A köztisztviselők továbbképzése elsősorban állami feladat. Ennek megfelelően évről évre – lehetőleg normatív módon – gondoskodni kell a rendszeres és színvonalas továbbképzés pénzügyi feltételeinek biztosításáról.
A Kormány által vagy az éves továbbképzési tervben elrendelt kötelező továbbképzés költségei a központi költségvetést terhelik.
Az állami költségvetési források kiegészítéseként kell igénybe venni az erre a célra felhasználható más forrásokat is, központilag koordináltan (pl. PHARE, alapítványok stb.).
A köztisztviselő maga is köteles önképzéssel folyamatosan bővíteni és korszerűsíteni igazgatási-szakmai ismereteit. Ehhez korlátozott mértékben – az állami források kiegészítéseként – személyes anyagi hozzájárulása is igényelhető a továbbképzés költségeihez, elsősorban akkor, ha az egyéni érdeke a szervezetinél nagyobb (pl. idegennyelv-tanulás).
Az állami felelősségvállalást oly módon kell érvényesíteni, hogy a továbbképzési rendszer minden elemében biztosított legyen az átláthatóság, az ellenőrizhetőség, a mérhetőség, és érvényesüljön a közreműködő szervezetek beszámolási, tájékoztatási kötelezettsége a feladatok végrehajtásáról és a közpénzek célszerű, szabályszerű felhasználásáról.
b) A tervszerűség elve
A közigazgatási továbbképzés tervezése a Kormány középtávú tervében meghatározott fő célok és feladatok figyelembevételével, éves tervek keretében történik. Az éves tervekben nem szereplő továbbképzésekre kivételesen, a tervkészítő szervekkel, illetve a belügyminiszterrel egyeztetve csak akkor kerülhet sor, ha a tervkészítés időszakában nem volt előre látható a továbbképzési feladat szükségessége.
A közigazgatási szervek a helyi éves továbbképzési terveket az ágazati és szervezeti teljesítménycélok alapján kialakított egyéni teljesítménycélok keretében is meghatározott továbbképzési szükségletek figyelembevételével készítsék el.
c) A minőségbiztosítás elve
Az éves tervekben szereplő programokkal szemben – programminősítési eljáráshoz kötve – szakmai-minőségi követelményeket kell támasztani, s érvényesülésüket ellenőrizni kell. A továbbképzések minőségbiztosításának további javítása érdekében ki kell dolgozni és alkalmazni kell a ,,fogyasztói'' elégedettség mérésének módszertanát, meg kell határozni a közigazgatási továbbképzésben közreműködő oktatókkal, trénerekkel, vizsgáztatókkal szembeni követelmény- és kiválasztási rendszert, biztosítani kell az oktatók folyamatos szakmai és pedagógiai továbbképzését, ki kell alakítani a továbbképzési programok továbbfejlesztésének módszereit.
A minőségbiztosítás során követelmény, hogy a közigazgatási továbbképzések során – többségében – a gyakorlatban alkalmazható ismeretek átadása történjen meg a köztisztviselők számára.
d) A tájékozottság biztosításának elve
A továbbképzési tevékenység minden fázisában (tervezés, szervezés, ellenőrzés, értékelés) biztosítani kell a feladatellátáshoz elégséges mértékű információt a célok, az igények, a tartalom, a formák, a résztvevők, a költségek és források stb. vonatkozásában.
Ennek érdekében alapvető feladat, hogy a ,,felhasználó'' közigazgatási szervek, illetve köztisztviselők elégséges mennyiségű és részletezettségű információt kapjanak a továbbképzési lehetőségekről, a felhasználható forrásokról, a továbbképzések tartalmáról, követelményeiről és lebonyolítóiról, ugyanakkor a tervezéshez ismertek legyenek a helyi továbbképzési igények, szükségletek.
e) A hatékonyság és eredményesség elve
A közigazgatási továbbképzést szolgáló központi források felhasználását a köztisztviselők és a főtisztviselők továbbképzéséért felelős miniszterek koordinálják. A továbbképzések tervezése során a központi és más források (PHARE, alapítványok stb.) összehangolását biztosítani kell.
Az éves tervek összeállításához olyan továbbképzési programválasztási lehetőséget kell biztosítani, amely módot ad a munkáltatók számára a teljesítmények egyéni értékeléséhez kötve a folyamatos egyéni pályagondozásra, a szervezeti szakmai célok megvalósítására, az alul- és túlképzettség elkerülésére.
A továbbképzési programok minősítése és az éves tervek összeállítása során külön figyelmet kell fordítani a gazdaságosságra és a munkaidőalap kímélésére.
f) A partnerség elve
A továbbképzéshez szükséges tananyagok, jegyzetek, oktatási módszerek kidolgozása és a továbbképzési programok végrehajtása során a továbbképzési rendszer irányító szervezetei és az éves továbbképzési terv készítésére kötelezettek a partnerségi követelmények keretei között kötelesek együttműködni a szakmai testületekkel, érdekképviseletekkel, önkormányzati szövetségekkel, a felsőoktatási és tudományos szervezetekkel, műhelyekkel, valamint a továbbképzési programok tulajdonosaival. A tervek, a programok, oktatási anyagok és módszerek kidolgozása során figyelembe kell venni a képzésben részesülő köztisztviselők elvárásait és javaslatait.
g) A prioritás elve
A tervidőszak során a központi költségvetési támogatások odaítélésénél – az egyéb követelményeknek való megfelelés esetén – elsőbbséget élveznek azok a továbbképzési programok, amelyeket az éves tervezési irányelvekben a belügyminiszter – a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterrel egyetértésben – meghatároz.
h) A folyamatos fejlesztés elve
A közigazgatási továbbképzés intézményrendszerét, programjait, tananyagait, technikai feltételeit, finanszírozását – a korábban elért eredmények meghaladásaként – folyamatosan fejleszteni kell. Ennek érdekében a tervezésben, a célok meghatározásában, az ellenőrzésben és értékelésben támaszkodni kell a gyűjtött és elemzett adatokra, a folyamatok mutatóira.
i) Az önképzés elve
A köztisztviselő a köztisztviselői életpálya aktív tartama alatt folyamatos önképzéssel is készül a feladatai hatékony, törvényes, ügyfélbarát és etikus ellátására, nyelvi képzéséhez szükség szerint anyagilag is hozzájárul.
A KÖZÉPTÁVÚ TERV VÉGREHAJTÁSÁNAK INTÉZKEDÉSI TERVE
I.
A középtávú terv kiemelt továbbképzési főirányai
a) A közigazgatási munka hatékonyságát, törvényességét, etikusságát és szolgáltató jellegét erősítő korszerű módszerek, továbbképzési programok kidolgozása és végrehajtása.
b) A közigazgatási vezető-, vezető-utánpótlás- és jegyzőképzés központi alapprogramjai révén, illetve azok továbbfejlesztésével – a már megszerzett ismereteket beszámítva – valamennyi vezető – ideértve a jegyzőket is – felkészítése a legalább jártasság szintű vezetésre. Kiemelt továbbképzési feladat a vezető-utánpótlás rendszerének, tananyagának, – a távoktatásra is építő – módszereinek a kidolgozása, a vezető-utánpótlás képzési feltételeinek biztosítása az éves, illetve megtervezése a helyi éves továbbképzési tervekben.
c) A köztisztviselői kar felkészítése az elektronikus kormányzás feladataira.
d) A közigazgatási vizsgarendszer továbbfejlesztése.
e) Az EU csatlakozást követően az EU intézményeihez delegált köztisztviselők hazai pótlását segítő továbbképzési programok kidolgozása és végrehajtása.
f) Az állami vezetők, a főtisztviselők, a vezetők, a jegyzők és az ügyintézők célzott felkészítése az európai uniós csatlakozást követő közigazgatási feladatokra (II. fejezet).
g) A főtisztviselői továbbképzési rendszer kialakítása, az állami vezetők és a főtisztviselők felkészítése a kormányzati stratégiai tervezési és végrehajtási feladatok ellátására (III. fejezet).
Az éves továbbképzési tervek összeállítása során kiemelt figyelmet kell fordítani az európai uniós ismeretek, az idegen nyelvi és informatikai ismeretek, valamint a kodifikációs ismeretek átadására és a vezetőképzésre.
1. A hatékonyság, törvényesség, etikai követelmények érvényesítése:
A közigazgatási munka hatékonyságának, törvényességének és etikusságának növelése érdekében, az elektronikus kormányzásra való felkészülés feladataival összhangban, továbbképzési programokat kell biztosítani:
– a közigazgatásban alkalmazható korszerű munkaszervezési, minőségbiztosítási és -fejlesztési, hatékonyságmérési, ügyintézési, döntés-előkészítési módszerek megismertetésére;
– a korrupciómentes és etikus közigazgatás követelményeinek, eszközeinek megismerését célzó ismeretek oktatására. Kiemelten fontos, hogy a vezetők jártasság szintű közbeszerzési ismeretekre tegyenek szert a tervidőszak első két évében.
A programok kidolgozását követően gondoskodni kell a programok széles körben történő alkalmazásáról.
Az e körbe tartozó programok célcsoportja valamennyi köztisztviselő, illetve – a közbeszerzési ismeretek tekintetében – a közigazgatás vezetői (ideértve a jegyzőket is).
Felelős: belügyminiszter, érintett miniszterek, a Magyar Közigazgatási Intézet bevonásával
Határidő: a programok kidolgozására: 2003. december 31., a programok alkalmazására: az éves tervek rendelkezései szerint
2. A vezetőképzés körében:
a) A közigazgatási szakvizsga és a főtisztviselői képzés közigazgatás-szervezési és vezetési ismeretek tananyagaival összhangban ki kell dolgozni az általános közigazgatási vezetési ismeretek központi tananyagát és továbbképzési programját. A program keretében biztosítani kell, hogy a közigazgatás vezető köztisztviselői – a korábban megszerzett vezetési ismereteik beszámításával – megismerjék a főbb közigazgatás-szervezési és vezetési elméletek lényegét, a vezetés alapvető gyakorlati feladatait, a közigazgatásban alkalmazott (ágazati, szervezeti, egyéni) teljesítményértékelés módszereit és követelményeit, a közigazgatásban alkalmazható minőségbiztosítás, minőségfejlesztés formáit és módszereit, továbbá szerezzenek alapismereteket a közigazgatási humánerőforrás menedzsment elméleti és gyakorlati ismereteiből.
Felelős: belügyminiszter, Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a Magyar Közigazgatási Intézet bevonásával
Határidő: programok kidolgozására: 2003. március 31., programok alkalmazására: az éves tervek rendelkezései szerint
b) Az általános közigazgatási vezetési ismeretekre alapozva – a rendszeres vezetőképzés keretében – folyamatossá kell tenni a vezetői készség- és képességfejlesztő programokat. E körben különösen fontos a vezetők kommunikációs, tárgyalási, prezentációs, érdekérvényesítési, stratégiai- és programtervezési, program-végrehajtási, programértékelési, továbbá szervezetfejlesztési képességeinek erősítése.
Felelős: belügyminiszter, Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a Magyar Közigazgatási Intézet bevonásával
Határidő: programok kidolgozására: folyamatos, programok alkalmazására: az éves tervek rendelkezései szerint
c) A tervidőszak első évében ki kell dolgozni a vezető-utánpótlás tananyagát és központi továbbképzési programját. A vezető-utánpótlás továbbképzésének tervezését az egyéni teljesítményértékelés követelményeire figyelemmel kell végrehajtani.
Felelős: belügyminiszter, a Magyar Közigazgatási Intézet bevonásával
Határidő: programok kidolgozására: 2003. december 31., programok alkalmazására: az éves tervek rendelkezései szerint
d) A vezetőképzés és a vezető-utánpótlásképzés hagyományos – tanfolyam, tréning – módszerei mellett a Magyar Közigazgatási Intézet, mint kormányzati távoktatási központ dolgozza ki a vezetőképzés távoktatási módszertanát, rendszerét, elektronikus tananyagait.
Felelős: belügyminiszter, Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
Határidő: a módszertan és rendszer kialakítására: 2003. december 31., az elektronikus távoktatatási tananyagok kifejlesztésére: folyamatos
e) Az Európai Unióban alkalmazott közigazgatási minőségbiztosítási rendszer (CAF) széles körű alkalmazásának támogatása érdekében központi továbbképzési programot kell kidolgozni a közigazgatási vezetők és a kérdésben érintett személyi állomány tagjai részére.
Felelős: belügyminiszter
Határidő: 2003. június 30.
f) A jegyzők továbbképzése keretében (az általános vezetési ismeretek mellett):
fa) ki kell dolgozni – az EU jogharmonizációs követelményekkel összhangban – a helyi jogalkotás módszertanát – a Belügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium által készített módszertani útmutató felhasználásával –, továbbképzési programját, és gondoskodni kell a központi program alapján a jegyzők folyamatos kodifikációs felkészítéséről;
fb) ki kell dolgozni az EU csatlakozással kapcsolatos és a csatlakozást követő – az önkormányzatok számára elérhető – támogatások pályázati ismeretanyagát összegező továbbképzési programokat és – a távoktatási formát is alkalmazva – folyamatosan biztosítani kell az ismeretek elsajátítását.
Felelős: az fa) pont vonatkozásában: belügyminiszter igazságügy-miniszter, az fb) pont vonatkozásában: Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, az érintett miniszterek a Magyar Közigazgatási Intézet bevonásával
Határidő: programok kidolgozására: 2003. június 30., programok alkalmazására: az éves tervek rendelkezései szerint.
3. Az elektronikus kormányzásra felkészülésből eredő kiemelt továbbképzési feladatok
a) Folytatni kell a köztisztviselők számítógép-alkalmazói ismereteinek elsajátítását segítő programokat. Ennek keretében – a hagyományos képzési formák alkalmazása mellett – ki kell dolgozni az ECDL Start távoktatási programját, és biztosítani kell a távoktatási program végrehajtásának feltételeit. A program célcsoportja valamennyi köztisztviselő.
Felelős: informatikai és hírközlési miniszter, belügyminiszter, a Magyar Közigazgatási Intézet bevonásával
Határidő: programok kidolgozására: 2003. május 31., programok alkalmazására: az éves tervek rendelkezései szerint
b) A tervidőszak első évében ki kell dolgozni az elektronikus kormányzás általános továbbképzési programjait.
Felelős: informatikai és hírközlési miniszter, Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, belügyminiszter, a Magyar Közigazgatási Intézet bevonásával
Határidő: programok kidolgozására: 2003. december 31., programok alkalmazására: az éves tervek rendelkezései szerint
4. A közigazgatási vizsgarendszerrel kapcsolatos feladatok
a) Felül kell vizsgálni és – a közigazgatási szakvizsga követelményeivel összhangban – újra kell szabályozni a közigazgatási alapvizsga követelményeit, és ki kell dolgozni a követelményrendszerhez igazodó új tananyagot.
Felelős: belügyminiszter, a Magyar Közigazgatási Intézet bevonásával
Határidő: 2003. szeptember 30.
b) Értékelni kell a közigazgatási szakvizsgarendszer működését, és a követelményrendszert szükség szerint módosítani, különös tekintettel az európai uniós integrációra.
Felelős: belügyminiszter, a Magyar Közigazgatási Intézet bevonásával
Határidő: 2003. december 31.
c) Azok számára, akik mentesítés miatt vagy egyéb okból a szakvizsga keretében nem sajátították el az Európai Unióra vonatkozó ismereteket, külön program alapján számonkéréssel záruló kötelező továbbképzést kell szervezni.
Felelős: belügyminiszter, a Magyar Közigazgatási Intézet bevonásával
Határidő: 2004. június 30.
II.
Az európai uniós közigazgatási továbbképzés
középtávú feladatai
középtávú feladatai
A középtávú terv időszakában folytatni kell azokat a továbbképzési kurzusokat, amelyek a Külügyminisztérium szervezésében, illetve koordinációjában más tárcáknál az Európai Integrációs Kabinet (EIK) által elfogadott koncepció alapján 1997 óta programozottan folynak.
Emellett – elsősorban a közigazgatási vizsgarendszer keretében, illetve a vizsgákra nem kötelezettek esetében külön tanfolyamokon – folytatni kell a köztisztviselők alapismereti felkészítését az Unióról. Az állami vezetők, a főtisztviselők, a központi közigazgatási szervek vezető köztisztviselői, valamint a jegyzők számára biztosítani kell az Európai Unió szektorpolitikáinak megismerését.
Felhasználva a már működő továbbképzési lehetőségeket, illetve új továbbképzési programok akkreditáltatásával a tervidőszak során kiemelt feladat az Unió működési mechanizmusainak, az uniós szervezetek eljárásainak, a magyar érdekek érvényesítési lehetőségeinek, az uniós szervezetekkel való együttműködés módszereinek, továbbá az uniós támogatási rendszerek működésének, a tárgyalástechnikai ismereteknek elsajátíttatása az érintett köztisztviselőkkel, illetve a már megszerzett ilyen irányú ismeretek bővítése.
A továbbképzés tervezése során biztosítani kell, hogy a köztisztviselők a feladataik ellátásához szükséges továbbképzési modulok elvégzésével bővíthessék európai uniós szakmai, illetve nyelvismeretüket.
1. Az uniós továbbképzés fő céljai, az EIK 1996-ban elfogadott koncepciójában foglaltak figyelembevételével:
a) A csatlakozás időpontjáig valamennyi köztisztviselő szerezze meg az uniós alapismereteket (története, intézményrendszere, költségvetése, döntési eljárásai, a működés alapvető elvei), a tagállamként való működés során pedig az éves tervek keretében kell a speciális jogalkalmazási ismereteket elsajátíttatni.
b) Biztosítani kell, hogy a magyar köztisztviselői kar – az egyes munkáltatók által szükségesnek ítélt szintű – idegennyelvi képzettséggel rendelkezzen. Ezen belül azoknak a vezetőknek és beosztott köztisztviselőknek, akiknek uniós partnerkapcsolatokat kell személyesen tartaniuk, együttműködniük más tagországokkal, tárgyalóképes idegennyelv-ismerettel kell rendelkezniük. Mindezt a munkáltatóknak is támogatniuk kell.
c) Az európai uniós döntések előkészítésében résztvevő köztisztviselőknek képessé kell válniuk a nemzeti érdekeknek megfelelő kezdeményezésekre, a döntéshozatal magyar érdekeknek megfelelő befolyásolására, az Európai Közigazgatási Térbe történő bekapcsolódásra.
d) Az európai uniós döntések hazai végrehajtásában érintett köztisztviselőknek megfelelő jártasságra kell szert tenniük a közösségi jog közvetlen alkalmazásában.
e) Az Európai Unió támogatási rendszerének hatékony felhasználása érdekében valamennyi érintett köztisztviselő – beleértve az önkormányzati köztisztviselőket is – sajátítsa el a támogatások odaítélése szempontjából szükséges programtervezési, programkészítési, program-végrehajtási, programértékelési és pályázati, pályáztatási módszereket.
f) A kodifikációs továbbképzések segítsék elő, hogy a jogalkotásban érintett köztisztviselők legyenek képesek érvényesíteni a jogharmonizációs követelményeket.
2. Az 1. pontban meghatározott célok elérése érdekében:
a) Központilag jóváhagyott program alapján folytatni kell a közigazgatási vizsgarendszer keretében az alapvető uniós ismeretek oktatását, illetve a tervidőszak első évében be kell fejezni azoknak a köztisztviselőknek az alapfokú felkészítését, akik a vizsgarendszer keretében nem részesültek uniós alapképzésben.
Felelős: belügyminiszter
Határidő: 2003. december 31.
b) Az éves közigazgatási továbbképzési tervek keretében is fokozott figyelmet kell fordítani a jegyzők, az állami vezetők és a főtisztviselők idegen nyelvi képzésére. A tervidőszak végére el kell érni, hogy a jegyzők többsége, valamennyi állami vezető és főtisztviselő, továbbá a területi államigazgatási szervek vezetői, főosztályvezetői az angol, francia, német nyelvek valamelyikéből tárgyalóképes nyelvismerettel rendelkezzenek. A főtisztviselők esetében biztosítani kell az egyéni felkészítés lehetőségének megvalósítását. A többi köztisztviselő nyelvi képzését a személyzetpolitika helyi eszközeivel kell ösztönözni.
Felelős: érintett miniszterek, központi közigazgatási szervek vezetői, belügyminiszter, Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
Határidő: 2005. december 31.
c) A tervidőszak első évében ki kell dolgozni az uniós támogatási rendszer (ezen belül a regionalizmus) megismerését biztosító – a távoktatási formát is alkalmazó – továbbképzési programot, illetve az egyes támogatási forrásokhoz kapcsolódó programkészítési és pályázati, pályáztatási technikák módszertanát, az e módszertan elsajátítását biztosító központi továbbképzési programokat és az éves közigazgatási továbbképzési tervekben kiemelten kell támogatni e programok végrehajtását.
Felelős: érintett miniszterek, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter koordinálásával
Határidő: a programok kidolgozására: 2003. június 30., a programok alkalmazására: az éves tervek rendelkezései szerint
d) Az éves költségvetésben külön költségvetési forrás biztosításával folytatni kell az állami vezetők, a központi közigazgatási szervek vezető köztisztviselői uniós szektorpolitikai felkészítését. A felkészítést ki kell terjeszteni a főtisztviselőkre, a területi állami szervek vezető köztisztviselőire és a jegyzőkre. A felkészítésben fokozottan kell támaszkodni az EU szervezeteiben dolgozó külföldi szakértőkre, a magyar tárgyalódelegáció tagjaira és szakértőire, illetve az európai ügyintézői tanulmányaikat befejezett ösztöndíjasokra.
Felelős: Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, belügyminiszter, a Magyar Közigazgatási Intézet bevonásával
Határidő: folyamatos
e) A hazai előzetes felkészítést követően az EU intézményeihez és a tagországokba szervezett tanulmányutakkal, tréningekkel, szakmai gyakorlatokkal kell elősegíteni, hogy a köztisztviselők a gyakorlatban is megismerkedjenek az EU egyes szervezeteinek működésével és a jogalkalmazás gyakorlati módszereivel, követelményeivel.
Felelős: érintett miniszterek
Határidő: az éves tervek rendelkezései szerint
f) A közigazgatás személyi állományának európai uniós felkészítéséhez a pénzügyi fedezetet külön kell biztosítani az európai uniós felkészítést szolgáló költségvetési keretek terhére.
Felelős: pénzügyminiszter
Határidő: 2003. május 31.
III.
Az állami vezetők és a főtisztviselők továbbképzése
1. Az állami vezetők és főtisztviselők éves továbbképzési tervét a köztisztviselői továbbképzés elveit, céljait figyelembe véve az e fejezetben foglaltakkal kiegészítve kell elkészíteni.
Felelős: Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
Határidő: az éves tervek elkészítésének határideje
2. Az állami vezetők és a főtisztviselők továbbképzésével szembeni követelmények:
a) Az állami vezetők és a főtisztviselők továbbképzése során a képzésben részt vevő főtisztviselők és állami vezetők ismerjék meg a modern közigazgatás-politikai, közigazgatás-szervezési, vezetési, minőségfejlesztési elméleteket, a nemzetközi gyakorlatot, a stratégiai tervezés, döntés-előkészítés, végrehajtás menedzselés módszereit, eszközeit.
b) A kormányzati feladatok végrehajtásában való hatékony közreműködés érdekében – a továbbképzés keretében – a főtisztviselőknek, állami vezetőknek folyamatosan tájékoztatást kell adni a kormányprogram végrehajtásának aktuális feladatairól, képessé kell válniuk arra, hogy e programok végrehajtását saját munkaterületükön, illetve a miniszterelnök által meghatározott körben megszervezzék. A továbbképzés során fel kell készíteni őket arra, hogy speciális szaktudásukat illesszék a teljes kormányzati munkához, képesek legyenek az ágazatokkal, a nem kormányzati szervekkel (önkormányzatok, üzleti, civil szféra) való egyeztetésre, kommunikációra, együttműködésre.
c) A képzés célja, hogy az állami vezetők, főtisztviselők rendelkezzenek a kor színvonalának megfelelő kommunikációs (PR, előadói, tárgyalás-technikai) és vezetői készségekkel, váljanak alkalmassá a csoportmunkára és annak vezetésére.
d) A továbbképzések során fel kell készíteni a főtisztviselőket, állami vezetőket arra, hogy eredményesen közreműködhessenek más – újonnan kinevezett, vagy más szakterületen működő – főtisztviselők és a közigazgatás személyi állományának továbbképzésében.
3. Ki kell dolgozni az e tervben meghatározott továbbképzési követelmények érvényesülését biztosító továbbképzési modulokat, és el kell készíteni a továbbképzési tananyagokat, programokat.
Felelős: Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a Magyar Közigazgatási Intézet bevonásával
Határidő: 2003. december 31.
4. A tervidőszak első két évében külföldi tapasztalatcserék, tréningek és más továbbképzési formák biztosításával fel kell készíteni az állami vezetők, főtisztviselők e célra kiválasztott csoportját az EU-csatlakozást követő közigazgatási feladatokra.
Felelős: Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
Határidő: 2003. június 30.
IV.
A több ágazatot érintő (állandó) továbbképzések
A jelentkező továbbképzési igények kielégítése érdekében a közigazgatási továbbképzés rendszerében biztosítani kell a közigazgatás hatékony, törvényes, ügyfélbarát működését segítő állandó továbbképzési programokat. Ennek érdekében a következő állandó továbbképzési programokat kell kidolgozni és az igényeknek megfelelően megszervezni:
1. A hatósági jogalkalmazást végző köztisztviselők számára ki kell dolgozni a közigazgatási eljárások (különösen: az államigazgatási eljárás általános szabályai, szabálysértési eljárás, gyámügyi eljárás, építésügyi eljárások) központi – az eljárási szabályok készségszintű megismerését biztosító – továbbképzési programjait.
Felelős: belügyminiszter, érintett miniszterek, a Magyar Közigazgatási Intézet bevonásával
Határidő: programok kidolgozására: 2003. június 30., programok alkalmazására: az éves tervek rendelkezései szerint
2. Folyamatosan továbbfejlesztett központi felkészítő programok, tananyagok kidolgozásával biztosítani kell a köztisztviselők felkészülését a közigazgatási vizsgákra.
Felelős: belügyminiszter, a Magyar Közigazgatási Intézet bevonásával
Határidő: a közigazgatási alap- és a szakvizsgára vonatkozó jogszabályi előírások szerint
3. Központi program keretében folytatni kell a köztisztviselői életpálya jogi szabályozását megismertető programot. A tervidőszak első évében el kell érni, hogy a továbbképzésben minden olyan köztisztviselő részt vegyen, aki 2002. május 1-je előtt tett közigazgatási szakvizsgát. A közigazgatásba ezt követően belépő köztisztviselők számára a közigazgatási vizsgarendszer keretei között kell biztosítani az ismeretek megszerzését.
Felelős: belügyminiszter, a Magyar Közigazgatási Intézet bevonásával
Határidő: 2003. december 31., illetve folyamatos
4. A tervidőszak első évében ki kell dolgozni a terület- és településfejlesztés, illetve -rendezés központi továbbképzési programjait – ideértve a regionalizmus, valamint az alapok felhasználásának ellenőrzése kérdésköreit is –, a programok tananyagát. A továbbképzési program elsősorban a jegyzők, illetve az érintett köztisztviselők felkészülését szolgálja.
Felelős: Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, belügyminiszter, a Magyar Közigazgatási Intézet bevonásával
Határidő: 2003. december 31., illetve, az éves továbbképzési tervek rendelkezései szerint
5. Ki kell dolgozni a közigazgatási továbbképzésben közreműködő oktatókkal, trénerekkel szembeni minőségi, szakmai követelményeket és központi továbbképzési program alapján – a távoktatás módszereire is támaszkodva – meg kell szervezni az oktatóknak és trénereknek a követelményeknek megfelelő ismereteket, készségeket fejlesztő folyamatos továbbképzési lehetőségeket.
Felelős: belügyminiszter, a Magyar Közigazgatási Intézet bevonásával
Határidő: a követelmények kidolgozására: 2003. szeptember 30., az oktatók felkészítésére: folyamatos
6. A jogalkotásban meghatározó szerepet játszó köztisztviselők számára – a távoktatási formára is építve – elő kell segíteni a jog, mint a társadalmi viszonyok szabályozására hivatott eszköz hatékony alkalmazására irányuló készségek magas szintű elsajátítását. Ennek érdekében ki kell dolgozni a jogalkotás (kodifikáció), a szabályozás hatásvizsgálata és a dereguláció alkalmazói szintű tudását megalapozó központi továbbképzési programot, és meg kell szervezni e program folyamatos végrehajtását. Az említett területeken bizonyos szintű jártasság valamennyi magasan képzett köztisztviselőtől elvárható, ezért a közigazgatási szakvizsga követelményrendszerébe be kell építeni az alapvető kodifikációs, hatásvizsgálati és deregulációs ismereteket.
Felelős: igazságügy-miniszter, belügyminiszter, a Magyar Közigazgatási Intézet bevonásával
Határidő: program kidolgozására: 2003. június 30., program alkalmazására: az éves tervek rendelkezései szerint
7. Ki kell dolgozni a központi, területi és a helyi szerveknél dolgozó köztisztviselők számára az előítélet-mentes kommunikációfejlesztésre, a hátrányos megkülönböztetés felismerésére és kezelésére, az esélyegyenlőségre vonatkozó, valamint a multikulturális ismeretek megszerzését biztosító továbbképzési program tananyagát és a köztisztviselők számára továbbképzést kell szervezni.
Felelős: Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, belügyminiszter, a Magyar Közigazgatási Intézet bevonásával
Határidő: a tananyag elkészítésére: 2003. december 31., illetve, az éves továbbképzési tervek rendelkezései szerint
8. Ki kell dolgozni a gyakornokképzés központi programját, és meg kell kezdeni a közigazgatásban dolgozó vezetők felkészítését a központi program alkalmazására.
Felelős: belügyminiszter, a Magyar Közigazgatási Intézet bevonásával
Határidő: 2003. június 30., a program alkalmazására: az éves tervek rendelkezései szerint
A programok hatékonysága érdekében lehetőség szerint kerüljön sor módszertani segédanyagok készítésére is.
V.
A továbbképzéssel összefüggő egyéb feladatok
1. Koordinációs és információs feladatok
A továbbképzési rendszer működőképességének biztosítása érdekében a tervezési ciklus első évében hatékony koordinációs és információs rendszert kell kialakítani a tervkészítők, előmeneteli vizsgákért felelős vizsgaszervezők és a Magyar Közigazgatási Intézet között. A koordináció keretében az Intézet biztosítja, hogy valamennyi tervezett köztisztviselői továbbképzésről és a vizsgaszervezéssel kapcsolatos adatokról az érdekelt tervkészítők és köztisztviselők információhoz jussanak, az egyes továbbképzések szervezése a tervkészítők együttműködése révén azon a szinten történjék, ahol az a képzésen részt vevő köztisztviselők szempontjából a legelőnyösebb és legtakarékosabb.
Felelős: belügyminiszter, Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a Magyar Közigazgatási Intézet bevonásával
Határidő: 2003. december 31.
2. Továbbképzési programválaszték bővítése
Annak érdekében, hogy a középtávú tervben szereplő kiemelt és állandó továbbképzési célok megvalósításához megfelelő számú, minősített képzési program álljon rendelkezésre, a Magyar Közigazgatási Intézetnek egész évben biztosítania kell a programok készítésének, benyújtásának és minősítésének lehetőségét.
Pályázatok kiírásával kell biztosítani és motiválni a programkészítőket, hogy a hiányterületekre is készüljenek képzési programok, továbbá az Intézet központi programok készítésével köteles biztosítani a kiemelt és állandó továbbképzési célok megvalósíthatóságát.
Felelős: belügyminiszter, a Magyar Közigazgatási Intézet bevonásával
Határidő: folyamatos
3. A továbbképzések tervszerűségének, hatékonyságának és az eredmények mérésének biztosítása érdekében a tervidőszak első évében a Magyar Közigazgatási Intézet dolgozza ki a továbbképzések hatékonyságát vizsgáló mérési-értékelési, minőségbiztosítási szempontrendszert, amelyet a belügyminiszter hagy jóvá.
Felelős: belügyminiszter, a Magyar Közigazgatási Intézet bevonásával
Határidő: 2003. június 30.
4. A továbbképzések ellenőrzése, minőségbiztosítás
A tervidőszak első félévében ki kell dolgozni a továbbképzési programok szakmai és formai ellenőrzésének szempontrendszerét, dokumentációs rendszerét és eljárási rendjét. A programok minőségének biztosítása érdekében gondoskodni kell egyrészről a programok minősítési eljárásában részt vevő szakértők képzéséről, másrészről a programok oktatóinak szakmai követelmények alapján történő kiválasztásáról.
Felelős: belügyminiszter, a Magyar Közigazgatási Intézet bevonásával
Határidő: 2003. június 30.
5. Az éves tervek elkészítését tervezési irányelvek kiadásával kell segíteni, amelyben meg kell határozni a kiemelt továbbképzési feladatokat.
Felelős: belügyminiszter, Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a Magyar Közigazgatási Intézet bevonásával
Határidő: a tárgyévet megelőző év október 1., 2003-ban a középtávú terv elfogadása után azonnal
6. Az éves tervek keretében a két vagy több évre áthúzódó modulrendszerű továbbképzések támogatását a program teljes tartamára kell meghatározni.
Felelős: belügyminiszter
Határidő: az éves tervek jóváhagyása
7. A középtávú tervben meghatározott célokat a központi költségvetési források mellett az ágazati, az önkormányzati és más pénzügyi forrásokra támaszkodva kell megvalósítani. Az önkormányzatoknál foglalkoztatott köztisztviselők ágazati-szakmai továbbképzéséhez az érintett központi közigazgatási szervek költségvetésükből nyújtsanak pénzügyi támogatást.
Felelős: érintett miniszterek, központi közigazgatási szervek vezetői, belügyminiszter
Határidő: folyamatos
8. A tervidőszak második évétől biztosítani kell a közigazgatási továbbképzési rendszer működésének és fejlesztésének normatív finanszírozását. Ennek érdekében javaslatot kell kidolgozni a finanszírozás új rendszerére és fokozatos bevezetésére.
Felelős: belügyminiszter, pénzügyminiszter, Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
Határidő: javaslat kidolgozására: 2003. június 30., az új finanszírozási rendszer bevezetésére: 2004. január 1.
9. A tervidőszak első évében – a Magyar Közigazgatási Intézetben megkezdett munkákra alapozva – tovább kell fejleszteni a Kormány közigazgatási távoktatási központját, és biztosítani kell, hogy a központ szolgáltatásait valamennyi köztisztviselő elérhesse. A központ folyamatos működésének és fejlesztésének pénzügyi feltételeit a központi közigazgatási továbbképzési forrásokból kell biztosítani.
Felelős: Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, belügyminiszter
Határidő: 2003. december 31.
10. A tervidőszak első évében átfogóan értékelni kell a közigazgatási továbbképzési és vezetőképzési rendszer működésének tapasztalatait, s – a közigazgatás személyi állományának európai uniós felkészítésére különös tekintettel – javaslatot kell kidolgozni a szükség szerinti továbbfejlesztésre.
Felelős: belügyminiszter, Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
Határidő: 2003. december 31.
