Vissza a Jogszabálykeresőre

Kifejezéskereső

  • ELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

109/2003. (XII. 29.) GKM rendelet

az Útfenntartási és -fejlesztési célelőirányzathoz kapcsolódó feladatok szabályozásáról

2004.01.01.

A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 67. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 49. §-ának o) pontjában, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kr.) foglaltakra – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:

1. § (1) Az Útfenntartási és -fejlesztési célelőirányzat (a továbbiakban: célelőirányzat) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 32. §-ának (4) bekezdésére tekintettel az autópályák, autóutak és azok műtárgyai kivételével a kizárólagos állami tulajdonban lévő országos közutak (a továbbiakban e rendelet alkalmazásában: országos közutak) üzemeltetését, fenntartását és fejlesztését szolgálja. A célelőirányzatból az autópályák, autóutak és azok műtárgyai építésének előkészítésével kapcsolatos tanulmányok készítése, továbbá – az e rendeletben meghatározott feltételekkel az önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó helyi közutak fejlesztése is támogatható.

(2) A célelőirányzat feletti döntési hatáskört a gazdasági és közlekedési miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja.

A célelőirányzat forrásai

2. § A célelőirányzat forrásai

a) a központi költségvetésben e célra nyújtott állami támogatás,

b) a célelőirányzat rendeltetésének megfelelő felhasználásra átvett pénzeszköz, adomány, segély és más önkéntes befizetés, pályázati, nevezési eljárási díj, késedelmi kamat,

c) a célelőirányzat fejlesztési céljaira a helyi önkormányzatok – vagy ezek társulásai által – és gazdálkodó szervezetek, magánszemélyek a velük kötött szerződés alapján átadott hozzájárulás és támogatás.

3. § (1) A 2. § b)–c) pontjaiban meghatározott, a célelőirányzat kiadásainak fedezetéül szolgáló pénzeszközöket a Magyar Államkincstárnál vezetett ,,GKM Útüzemeltetési, -fenntartási és -fejlesztési célelőirányzat'' megnevezésű és 10032000-01220139-59000002 számú számla javára kell befizetni.

(2) A célelőirányzat kiadásainak fedezetére szolgáló – a 2. § b)–c) pontjaiban meghatározott – pénzösszegek – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – nem vonhatók el.

(3) A célelőirányzat maradványa – ideszámítva a szerződésszegések esetén az állam nevében eljáró megrendelő részéről visszatartott összegeket is – a következő évben a 4. §-ban megjelölt célokra – az Áht. 49. §-ának g) pontjában foglalt előírásoknak megfelelően – a miniszter rendelkezése szerint használható fel.

A célelőirányzat kiadásai

4. § A célelőirányzat

a) az országos közutak – ideértve azok műtárgyait (pl. hidak) és tartozékait – fejlesztésére, ezen belül különösen a területbiztosítást, a tervezést, az előkészítést, környezeti kármentesítést és a minőségvizsgálatot is magába foglaló új út-, hídépítéseire és kapacitásbővítő út-, hídrekonstrukciós munkáira,

b) az országos közutak fenntartására, ezen belül különösen a területbiztosítást, a tervezést, előkészítést és a minőségvizsgálatot is magába foglaló:

1. karbantartásra,

2. út-, hídfelújítási munkákra,

3. kapacitásbővítésre, út-, hídrekonstrukciós munkákra,

c) az a)–b) pontokban meghatározott munkáknál a szükséges közműveknek az átépítésére, kiépítésére,

d) az országos közutak üzemeltetésére, amely magában foglalja az Állami Közúti Műszaki és Információs Közhasznú Társaság (továbbiakban: ÁKMI Kht.) által végzett adatbanki-, útvonalengedélyezési-, útvizsgálati-, hídvizsgálati-, ÚTINFORM és határkirendeltség működtetési központi üzemeltetési tevékenységeket is,

e) a megyei állami közútkezelő közhasznú társaságok és az ÁKMI Kht. alapítói kötelezettségeinek biztosítására, ezen belül különösen: e közhasznú társaságok veszteségeinek fedezeteként eszközölt pótbefizetésekre, törzstőkéjének vagy tőketartalékának – az állami alapfeladatok ellátásához szükséges beruházások költségeinek fedezetkiegészítését szolgáló – emelésére és törzstőkeemelésének részeként elhatározott pótbefizetésekre,

f) a célelőirányzat működtetésével összefüggő központi szakmai, pénzügyi-számviteli és jogi feladatokkal, így:

1. a célelőirányzat tervezése és előkészítése, a szerződéskötés és teljesítés ellenőrzése teljeskörű állami megrendelői jogkörrel,

2. a kötelezettség nyilvántartással és a célelőirányzat, illetve felhasználási jogcímeinek – felügyeleti szervi engedélyhez kötött – aktualizáló módosításaival,

3. a szerződések teljesítése igazolásának érvényesítésével, ellenjegyzésével, utalványozással, a kincstári kapcsolatok és a pénzügyi teljesítések biztosításával,

4. a könyvvezetéssel, a költségvetési információszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásával, a célelőirányzattal összefüggő egyéb szakmai és pénzügyi adatszolgáltatással,

5. az e § i) pontjában említett pályázatok előkészítésével, meghirdetésével és lebonyolításával, a támogatásfelhasználás ellenőrzésével,

6. továbbá a fentieket megvalósító költségvetési szerv működési-igazgatási, felújítási és tárgyieszköz-beszerzési/beruházási feladataival,

7. a célelőirányzat könyvvizsgálatával,

8. az országos közúthálózat fejlesztésével, fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő közérdekű tájékoztatások biztosításával

kapcsolatos költségek fedezetére,

g) a kizárólagos állami tulajdont képező országos közutak, műtárgyaik és tartozékaik, a hozzá tartozó földrészletek – az autópályák és autóutak kivételével – vagyonkezelésével, ezen belül különösen: a kezelt vagyon naturális jellemzői és értéke, továbbá ezek változásai meghatározásával és folyamatos nyilvántartásával,

h) a megyei állami közútkezelő közhasznú társaságok és az ÁKMI Kht. vagyonkezelésében lévő egyéb állami tulajdonban álló ingatlanok hasznosításával és értékesítésével

összefüggő kiadásokra,

i) a célelőirányzat költségvetési támogatási és saját bevételi előirányzatai összegének legfeljebb 2%-a a kerékpárutak építésének támogatására, továbbá a célelőirányzat állami támogatásának legfeljebb 4%-a a helyi közutak országos közutakhoz csatlakozó, azt tehermentesítő része – ideértve a révhez vezető utakat, révlejárókat is –, járdák, továbbá a települési önkormányzatok kezdeményezése és részvétele mellett a településeket összekötő vagy bekötőutak építésének és fejlesztésének támogatására a külön jogszabályban meghatározott pályázati rendszer működtetésére vonatkozó eljárási rend szerint,

j) az útügyi műszaki-gazdasági szolgáltatások igénybevételének és az útügyi kutatási, műszaki fejlesztési és egyéb állami feladatok ellátásának finanszírozására ezen belül különösen: műszaki szabályozási feladatok, környezetvédelmi tevékenység, útügyi nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő tevékenység, útügyi szakgyűjtemény működtetése, szakmai oktatási feladatok, szakmai kiadványok készítése, mérés-vizsgálat, kísérleti építés és szakértői tevékenység ellátásának finanszírozására

használható fel.

A célelőirányzat kezelésének, tervezésének és működtetésének, valamint felhasználásának módja és eljárási rendje

5. § (1) A célelőirányzat működtetésével összefüggő, a 4. § a)–i) pontjában megjelölt feladatokat az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (a továbbiakban: UKIG) látja el, amely a célelőirányzat tervezésére, a pénzügyi kötelezettségvállalásra, a szerződéskötésre, a kifizetés előtti ellenőrzésre, az érvényesítésre, ellenjegyzésre, utalványozásra, beszámoló készítési és műszaki-gazdasági értékelési feladatokra (a továbbiakban együtt: gazdálkodás) terjed ki.

(2) Az UKIG, mint központi vagyonkezelő működteti az országos közúthálózat – autópályák, autóutak nélküli – vagyoni nyilvántartását az illetékes megyei állami közútkezelő közhasznú társaság, valamint az ÁKMI Kht. közreműködésével.

6. § (1) Az UKIG a célelőirányzat működtetésével összefüggő feladatait az illetékes megyei állami közútkezelő közhasznú társaság, valamint az ÁKMI Kht. közreműködésével látja el.

(2) A fejlesztések tekintetében az egyes beruházások megvalósítását a miniszter engedélyezi, és ezt követően az állami megrendelői (építtetői) feladatokat, valamint a szerződéskötéseket, a szerződések teljesítésének ellenőrzését az UKIG végzi, vagy az illetékes megyei állami közútkezelő közhasznú társaságokkal végezteti el.

(3) A fenntartási feladatok tekintetében

a) a fenntartási munkák végeztetésére vonatkozó megbízási szerződéseket az illetékes megyei állami közútkezelő közhasznú társaságokkal az UKIG köti meg,

b) a fenntartási munkák megvalósítására irányuló vállalkozási szerződéseket – az UKIG-gal kötött megbízási szerződések alapján – a külső kivitelezőkkel az illetékes megyei állami közútkezelő közhasznú társaságok kötik meg.

(4) Az üzemeltetési és karbantartási feladatok ellátására vonatkozó szerződéseket az illetékes megyei állami közútkezelő közhasznú társaságokkal, a központi üzemeltetési tevékenységre vonatkozó szerződést az ÁKMI Kht.-val az UKIG köti meg.

(5) A (2) és (3) bekezdésben foglalt feladatokhoz kapcsolódó minőségvizsgálati tevékenységet az UKIG-gal kötött szerződés alapján az ÁKMI Kht. látja el.

7. § (1) A fenntartási, üzemeltetési feladatok ellátására irányuló szerződések előkészítését, megkötését az UKIG végzi.

(2) A 4. § j) pontjában meghatározott feladatok ellátására irányuló vállalkozási és megbízási szerződést az UKIG köti meg az ÁKMI Kht.-val, és ezt követően az állami megrendelői feladatokat, valamint a szerződéskötéseket, a szerződések teljesítésének ellenőrzését az ÁKMI Kht. végzi,

(3) A beruházások megvalósításáról – a fenntartási munkák megvalósítására kötött szerződések teljesítéséről és a teljesítésigazolásokon alapuló utalványozásokról – az UKIG havonta tájékoztatást ad a miniszter számára.

(4) Az UKIG meghatalmazottja – helyszíni ellenőrzés és egyeztetés céljából – a megyei állami közútkezelő közhasznú társaságok külön jogszabályban meghatározottak szerint vezetett nyilvántartásába, szerződésállományába, továbbá a célelőirányzat tervezését, felhasználását és a feladatok végrehajtását érintő valamennyi okiratba betekinthet, abból térítésmentesen adatokat, tájékoztatást kérhet, vagy másolatot készíthet.

Záró rendelkezések

8. § Ez a rendelet 2004. január 1. napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az Útfenntartási és -fejlesztési célelőirányzathoz kapcsolódó feladatok szabályozásáról szóló 12/1999. (III. 11.) KHVM rendelet, valamint a módosításáról szóló 30/2001. (IX. 12.) KöViM rendelet.

Gaál Gyula s. k.,
gazdasági és közlekedési minisztériumi
politikai államtitkár

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás