Az oldalmenübe visszatéréshez használhatja az ALT + S billentyűket.
Babarc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2003. (X. 15.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
2003.12.01.
Babarc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVlll. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében - a település önkormányzatának az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel, a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan - az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg:
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya Babarc közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag e rendelet és a mellékleteként szereplő TT-0206 jelzőszámú, a Kokas és Társa Építész és Településtervező Iroda által 2003. októberében véglegesített (1:10.000 m.a. V-1 jelű, és 1:2000 m.a. V-2 jelű) szabályozási tervek együttes alkalmazásával szabad. A rendeletben nem szabályozott esetekben a 36/2002.(lll.7.) Korm. rendelettel módosított 253/1997.(Xll.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban OTÉK) előírásai szerint kell eljárni.
(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.
A szabályozási elemek értelmezése
2. § (1) A szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:
a) a szabályozási vonalat és a szabályozási szélességet,
b) az építési helyet,
c) az övezeti besorolást, lehatárolást és az övezeti jellemzőket,
d) a védőterületek határát,
e) beépítésre szánt területen az egyes területek felhasználásának módját és határát,
f) a közigazgatási és a belterületi határvonalat,
g) a beépítésre szánt - nem szánt területek határát.
(2) Bontásból eredő új építéseknél a kötelező erejű utcai építési vonal a lebontott épület utcai homlokvonalával azonos, ha a terv másképp nem rendelkezik.
(3) A kötelező elemektől való eltérés csak e rendelet, ill. a szabályozási terv módosításával történhet.
(4) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül változtatható szabályozási elemek
a) A helyi védettségű épületek törlése, vagy újabbak védetté nyilvánítása jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül, önálló önkormányzati rendelettel történhet az Önkormányzati Főépítész, ennek hiányában a Területi Főépítész szakvéleménye alapján.
b) A sajátos jogintézmények törlése, vagy újabbak bevezetése jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül, önálló önkormányzati rendelettel történhet.
c) A szabályozási tervlapokon beépítésre szánt területként jelölt területek jelen rendelet módosítása nélkül belterületbe vonhatók.
d) Hírközlési magaslétesítmény (adótorony) elhelyezése jelen rendelet 3. § (4) bekezdése és 4. § (3) d) pontja figyelembevételével jelen rendelet módosítása nélkül engedélyezhető.
(5) A szabályozási terven jelölt irányadó szabályozási elemek a következők:
a) az irányadó telekhatár,
b) a tervezett utak tengelyvonala,
c) beépítésre nem szánt területen az egyes területek felhasználásának módja és lehatárolása.
(6) Az irányadó szabályozási elemek vagy a szabályozás lehetséges változatára utalnak, vagy pontosításuk továbbtervezést igényel. Az ezektől való eltérés a jelen rendeletben foglalt rendelkezések keretei között a rendelet, ill. a szabályozási terv módosítása nélkül engedélyezhető.
(7) Az irányadó szabályozási elemek a következőképpen értelmezendők:
a) Az irányadó telekhatár jelen rendelet keretei között az érintett tulajdonosok szándékától függően, az övezeti előírások adta lehetőségeken belül módosítható javaslat.
b) A tervezett utak tengelyvonala, hossz- és keresztszelvényei az engedélyezési tervek készítése során pontosítandók.
c) Beépítésre nem szánt területen a területfelhasználási mód (pl. mezőgazdasági területből erdőterület), illetve az övezeti besorolás (pl. szántóból gyep) művelési ág váltás során bekövetkező megváltoztatása jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül történhet az illetékes szakhatóságok (minden esetben a területileg illetékes Földhivatal, erdőterületet érintő esetekben ezen túlmenően az Állami Erdészeti Szolgálat Pécsi Igazgatósága) beleegyező szakvéleménye alapján.
(8) Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén:
a) Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek északi oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
b) Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a történetileg kialakult állapotot követve a telek keleti oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
(9) A kötelező elemek értelmezése irányadó telekhatárral lehatárolt építési telken:
a) A kötelező elemek helye a telekhatár függvénye, véglegessé a telekalakítási eljárás lefolytatása után, a telek pontos kitűzése és földhivatali átvezetése után válik.
(10) Az övezeti előírásokban szereplő épületszélesség fogalom értelmezése:
a) Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.
b) Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.
(11) Az övezeti előírásokban szereplő homlokzatmagasság fogalom értelmezése:
a) A homlokzatmagasság az építmény egyes homlokzatai terepcsatlakozása feletti vetületének átlagos magassága, melynek számítása során figyelmen kívül kell hagyni
a1) a kémények, szellőzőkürtők, tetőszerelvények magasságát,
a2) a vizsgált homlokzatfelülettől 12 m-nél távolabbi (hátrább álló) építményrészeket,
a3) a vizsgált homlokzatfelület vízszintes összhosszának egyharmadát meg nem haladó összhosszúságú és legfeljebb 3 m magasságú
-tetőfelépítmény, építményrész, attika, álló tetőablak stb.,
-a terepbevágás mögötti homlokzatrész magasságát,
a4) a magastető és oromfalainak 6 m-t meg nem haladó magasságú részét. A gömb, félgömb, donga, vagy sátortető alakú építmények homlokzatmagasságát, ha az a
-12 m magasságot nem haladja meg, a vetületmagasság felében,
-12 m magasságot meghaladja, a vetületmagasság 6 m-rel csökkentett értékében kell meghatározni.
I. Fejezet
Építési engedélyezés általános szabályai
3. §
Engedélyhez kötött építési munkák
(1) Gip-M jelű ipari gazdasági terület V-2 tervlapon jelölt részén telekalakítási igény esetén a teljes területre vonatkozó telekalakítási tervet kell készíteni. A telekalakítás engedélyezésére vonatkozó kérelem előterjesztése előtt a telekalakítás engedélyezési feltételeinek előzetes tisztázása céljából elvi telekalakítási engedélyt kell kérni.
(2) A Képviselő-testület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (Xll.29.) KTM rendelet 9. §-ában meghatározott építési munkák körét bővíti, és az alábbi építési munkákat is az engedélyköteles építési munkákhoz sorolja:
a) műemléki környezetben és helyi védettségű építményen közterületről látható helyen bármilyen reklám, hirdetés elhelyezése,
b) helyi védettségű építményen végzett bármilyen külső felújítási és korszerűsítési munka akkor is, ha az a teherhordó szerkezetet, illetve a homlokzati megjelenést nem befolyásolja.
(3) Gazdasági területen több épület egy telken való elhelyezési igénye esetén, valamint V-3 jelű övezetben az építési engedély csak kétlépcsős engedélyezési eljárás lefolytatása után adható ki (1.lépcső: a telek beépítésével kapcsolatos követelményeket, illetve az építészeti követelményeket tisztázó elvi építési engedélyezési terv, 2.lépcső: építési engedélyezési terv).
(4) A település területén távközlési, illetve hírközlési magasépítmény (adótorony) helyének kijelölése a hatályos jogszabályok és a vonatkozó szabványok, valamint jelen rendelet 4. §(1) bekezdése előírásain túlmenően az alábbi feltételekkel történhet:
a) Adótorony a település belterületén, illetve a külterület természeti értéket képviselő földrészletein (gyepek, rétek, legelők), továbbá kertes mezőgazdasági területen nem helyezhető el.
4. § (1) Az építési engedélykérelmekhez a 45/1997.(Xll.29.)KTM rendelet szerinti tartalmi követelményeken túlmenően a következő műszaki munkarészeket kell csatolni:
a) A Kpi jelű övezetben, valamint Lf-K jelű övezet V-2 tervlapon jelölt részein a terület esetleges alápincézettségének tisztázására, valamint a későbbi felszínmozgások elkerülése érdekében mérnökgeológiai és geotechnikai munkarésszel kiegészített talajmechanikai szakvéleményt
b) Hírközlési magaslétesítmény (adótorony) elhelyezésének engedélyezési kérelméhez csatolandó munkarészek, állásfoglalások:
-Tájrendezési szakági alátámasztó munkarész a tájbailleszthetőség igazolására (szakhatóság a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság)
c) Műemléki környezetben, valamint helyi védettségű területen tervezett épület, illetve kerítés utcaképi illeszkedését a két szomszédos épület, illetve kerítés ábrázolásával, vagy fotómontázzsal kell igazolni.
d) Kertes mezőgazdasági területen (Mk) az építési engedélyezési tervdokumentáció helyszínrajzán az ingatlan pince- és üregviszonyait is ábrázolni kell.
(2) Az (1) bekezdésben felsoroltakon túlmenően helyi egyedi védelem alatt álló építmény esetében az építési hatósági engedélyezés során az építésügyi hatóság elrendelheti
a) az építmény(ek) építéstörténeti kutatását,
b) az Önkormányzati Főépítész, ennek hiányában a Területi Főépítész eseti véleményének megkérését,
c) az építmény(ek)en még meglévő, illetve rontott homlokzat esetén az eredeti homlokzati tagozatok, részletek, valamint az eredeti arányú nyílászárók visszaállítását,
d) meghatározhatja az építmény homlokzati burkolatát, színezését.
(3) Gazdasági és általános mezőgazdasági területen technológiai jellegű építmények elhelyezési igénye esetén az építésügyi hatóság az övezeti előírásokban megengedett építménymagasságnál megengedőbb értéket is megállapíthat technológiai és műszaki indoklás alapján.
(4) Lakóterületen a történetileg kialakult, 14 m-nél keskenyebb, már beépült, vagy korábbi bontás miatt megüresedett telkeken az eredetit meg nem haladó építménymagassággal és épületszélességgel épülő, „D-E” tűzveszélyességi osztályba sorolható bővítmények, illetve új épületek esetében a kialakult telepítési távolságok tarthatók, de az alkalmazható szerkezeti elemek meghatározására az építési engedélyezési eljárásba az illetékes tűzvédelmi szakhatóságot (Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság, Mohács) be kell vonni.
(5) A Baranya Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat
a) szakhatóságként működik közre:
Termőföldön történő beruházások megvalósításának és üzemeltetésének engedélyezéséhez, valamint a más célra időlegesen hasznosításra kerülő vagy hasznosított termőföld újrahasznosítására készített tervhez.
(jóváhagyáskor az 1994.évi LV. tv.70. § (2) bek. értelmében).
b) engedélyező hatóságként működik közre:
Bármilyen külterületi mezőgazdasági művelési ágba tartozó földrészleten történő tereprendezés esetén
(jóváhagyáskor az 1994.évi LV. tv. 62. § (4) bek. b) pontjának, valamint a 69. § (1) bek. a) pontjának értelmében).
(6) A Magyar Geológiai Szolgálat Dél-Dunántúli Területi Hivatalát az építési engedélyezési eljárásba a következő esetekben kell bevonni:
a) 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezés esetén (feltöltés, bevágás),
b) 5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél,
c) a felsoroltakon túlmenően azon esetekben, amikor a lakosság, a tervező, vagy az Önkormányzat kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenségeket észlel.
(7) A Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges az ásványi nyersanyag – a termőföldről szóló 1994. évi LV.tv. 3. § e) bek. meghatározott talaj kivételével – kitermelésével járó építési, tereprendezési és vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.
(8) Külterületen tervezett építmények építési hatósági ügyeibe a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságot szakhatóságként be kell vonni.
(9) A műemléki környezetben, illetve bármilyen fokú régészeti védettségű területen lévő építmények építési hatósági ügyeibe a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szakhatóságként be kell vonni.
(10) Erdőterületen lévő építmények építési hatósági ügyeibe az Állami Erdészeti Szolgálat Pécsi Igazgatóságát véleményező szakhatóságként be kell vonni.
(11) Termőföld más célú hasznosításához a területileg illetékes Földhivatal engedélye szükséges.
Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai
5. § (1) Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára az 1997. évi LXXVlll. törvény és módosítása, valamint a 46/1997.(Xll.29.)KTM rendelet kötelezően meghatároz.
(2) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása, vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés és telekalakítás csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.
(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően építés, illetve telekalakítás a szabályozási tervvel nem egyező terület-felhasználás esetében akkor is engedélyezhető, ha:
a) az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-, vagy közbiztonság, esetleg egészségi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul,
b) a terv szerinti terület-felhasználás nagyobb távlatban (legalább tíz év) válik esedékessé, és végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza és nem teszi költségesebbé,
c) a terv szerinti terület-felhasználás nagyobb távlatban (legalább tíz év) válik esedékessé, és végrehajtását a kérelmezett állapot költségesebbé teszi ugyan, de az építtető meghatározott időre vállalja a kártalanítás nélküli elbontás kötelezettségét és ezt az ingatlan-nyilvántartásba be is jegyzik.
(4) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (terület-előkészítés, köz- és magánterületeken a felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes elvezetése, közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell. A csapadékvíz-elvezetés tervezése vízjogi engedély-köteles tevékenység.
(5) A szennyvízcsatorna-hálózat kiépülését követően a település belterületén az építési engedély megadásának feltétele az ingatlan szennyvízhálózatra kötése.
(6) Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről, vagy önálló helyrajzi számmal rendelkező magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.
(7) Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához az OTÉK 42. §-ában meghatározott mértékű járműtárolót, parkolóhelyet, rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet saját telken belül kell biztosítani.
II. Fejezet
Településszerkezet, terület-felhasználás
6. § (1) A belterületi határvonalat a V-1 és V-2 jelű (szabályozási) tervlapok tüntetik fel. A település fejlesztéssel érintett, jelen rendelet hatálybalépésekor külterületi földrészleteinek belterületbe vonását a szabályozási tervlapokon ábrázolt belterületi határvonalon belül a konkrét építési igényekkel alátámasztott ütemezéssel, szakaszosan kell végrehajtani.
(2) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek
a) a település igazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző terület-felhasználási egységekre osztja fel,
b) a beépítésre szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe,
c) a beépítésre nem szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja,
d) az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.
(3) Babarc község igazgatási területének beépítésre szánt területei a következő terület-felhasználási kategóriákba sorolhatók:
a) lakóterület
falusias lakóterület,
b) gazdasági terület
ipari terület,
c) különleges terület
temető területe,
sportolási célú terület,
rekreációs funkciójú terület,
kereskedelmi-szolgáltató funkciójú terület,
pincesorok területe.
(4) A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei a következők:
a) közlekedési és közműterület,
b) zöldterület,
c) erdőterület,
d) mezőgazdasági terület,
e) vízgazdálkodási terület.
(5) A terület-felhasználási egységeket, határaikat és jelkulcsukat a V-1 és V-2 jelű szabályozási tervek mutatják be.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
Általános előírások
7. § (1) A közművesítettség mértéke
a) A település beépítésre szánt területein az építési telkek teljes közművesítettség esetén építhetők be. A szennyvízcsatorna kiépítéséig korszerű közműpótlóként zárt szennyvíztároló, vagy szennyvíztisztító berendezés alkalmazandó.
(2) Környezetterhelési határértékek
a)a)Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket.
[Jóváhagyáskor: A levegő védelmével kapcsolatosan a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV.19.) KöM, a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.]
b) Élővízbe bocsátott szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket be kell tartani.
d) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken.
[Jóváhagyáskor: a zajkibocsátásra vonatkozó zajterhelési határértéket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.]
e) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.
f) Új út létesítésének, valamint a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni.
g) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket.
a) Beépítésre szánt területen terepszint alatti építmény a megfelelő műszaki megoldások alkalmazásával bárhol létesíthető.
b) A település területén pince csak geotechnikai munkarésszel kiegészített talajmechanikai szakvélemény alapján létesíthető.
c) Pince csak épített szerkezettel alakítható ki.
d) Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.
e) Terepszint alatti építmény földalatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos ingatlanok alá.
Falusias lakóterület
8. § (1) A község összes lakóterülete falusias lakóterület, amely lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A területen az OTÉK 14. § (2) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el.
(3) A terület övezeti tagozódását a V-2 jelű (szabályozási) tervlap tünteti fel. Az építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:
a) Az „Lf-K” jelű építési övezet.
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek
lakásszám
max.2 db
legkisebb telekterület
kialakult és beépített 180 m2,
kialakult, újonnan beépíthető 800 m2,
újonnan kialakítható és beépíthető 800 m2
legkisebb/legnagyobb utcai telekszélesség
kialakult 8 m / 50 m,
újonnan kialakítható 16 m / 30 m
180-400 m2 telekterület esetén 50%,
de legfeljebb 160 m2,
401-799 m2 telekterület esetén 40%,
de legfeljebb 320 m2,
800 m2-t elérő telekterület esetén
30%, de legfeljebb 500 m2
legkisebb/legnagyobb építménymagasság
lakóépület esetében 4,00 m / 5,50 m
gazdasági épület és garázs esetében
3,00 m / 5,00 m
(ezen belül az utcai homlokzat magassága a történetileg kialakult utcaképhez igazodjon)
utcafronttól számított 100 m építhető be,
de legalább 6 m
(a hátsókerti területsávban a jóváhagyás időpontjában meglévő épületek megtarthatók, az eredeti helyén gazdasági, vagy garázs funkcióval átépíthetők)
zöldfelületi mutató
180-400 m2 telekterület esetén min. 25%,
401-799 m2 telekterület esetén min. 30%,
800 m2-t elérő telekterület esetén min. 40%
Épületekre vonatkozó megkötések
tetőidom és hajlásszög
nyeregtető 35-42 fok hajlásszöggel, a tetőidom formája és a tetőgerinc iránya a kialakult utcaképhez igazodjon
tetőhéjalás
elsősorban hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag
homlokzatszínezés
a homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni
épületszélesség
legfeljebb 8,5 m
utcai kerítés
épített jellegű, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok (tégla, kovácsoltvas), formák (téglapillérek közötti tömör, mintázattal áttört, vagy kovácsoltvas mezők), és díszítések felhasználásával
b) Az „Lf-1” jelű építési övezet.
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek
lakásszám
max.2 db
legkisebb telekterület
kialakult, újonnan beépíthető 600 m2,
újonnan kialakítható és beépíthető 900 m2
legkisebb/legnagyobb utcai telekszélesség
16 m / 30 m
beépítési mód
oldalhatáron álló
legnagyobb beépítettség
30%, de legfeljebb 500 m2
legkisebb/legnagyobb építménymagasság
lakóépület esetében 4,00 m / 5,00 m
gazdasági épület és garázs esetében
3,00 m / 5,00 m
(ezt az értéket az utcai homlokzat magassága külön sem haladhatja meg)
előkert
5-7 m
oldalkert
OTÉK szerint
hátsókert
Az utcafronttól számított 70 m építhető be,
de legalább 6 m
zöldfelületi mutató
min. 40%
Épületekre vonatkozó megkötések
tetőidom és hajlásszög
nyeregtető 35-42 fok hajlásszöggel, a tetőidom formája és a tetőgerinc iránya a kialakult utcaképhez igazodjon
tetőhéjalás
elsősorban hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag
homlokzatszínezés
a homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni
épületszélesség
max. 8,5 m
utcai kerítés
Épített jellegű, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok (tégla, kovácsoltvas), formák (téglapillérek közötti tömör, mintázattal áttört, vagy kovácsoltvas mezők), és díszítések felhasználásával.
c) Az „Lf-2” jelű építési övezet a letelepedést segítő önkormányzati beruházások számára (fiatalok háza, nyugdíjasház, stb.)
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek
lakásszám
max.6 db
legkisebb telekterület
3000 m2
legkisebb utcai telekszélesség
40 m
beépítési mód
szabadonálló
legnagyobb beépítettség
30%, de legfeljebb 600 m2
legkisebb/legnagyobb építménymagasság
lakó-, vagy intézményi funkció esetében
4,00 m / 5,00 m
gazdasági épület és garázs esetében
3,00 m / 4,50 m
(ezen belül az utcai homlokzat magassága a történetileg kialakult utcaképhez igazodjon)
előkert
szabályozási terv szerint
oldalkert
szabályozási terv szerint
hátsókert
szabályozási terv szerint
zöldfelületi mutató
min. 40%
Épületekre vonatkozó megkötések
tetőidom és hajlásszög
nyeregtető 35-42 fok hajlásszöggel, a tetőidom formája és a tetőgerinc iránya a kialakult utcaképhez igazodjon
tetőhéjalás
elsősorban hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag
homlokzatszínezés
a homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni
utcai kerítés
épített jellegű, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok (tégla, kovácsoltvas), formák (téglapillérek közötti tömör, mintázattal áttört, vagy kovácsoltvas mezők), és díszítések felhasználásával
(4) Az elsődleges funkciót kiegészítő (gazdasági, garázs-) épületek elhelyezése:
a) Oldalhatáron álló lakóépület esetén a lakóépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Az olyan saroktelkek esetében, ahol a lakóépület az utca felé néző oldalhatáron áll, gazdasági épület, garázs a másik oldalhatárra építendő, a szomszéd telken létesítendő hasonló funkcióval ikresítve. Gerincmagassága a lakóépületét Lf-K övezetben legfeljebb 1,0 m-rel meghaladhatja, Lf-1 övezetben nem haladhatja meg.
b) Szabadonálló lakóépület esetén a lakóépület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.
c) Újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafrontra nem telepíthető, ezért amennyiben megépítésükre a lakóépületét megelőzően kerül sor, az építési engedélykérelemben szereplő helyszínrajzon a lakóépület későbbi elhelyezhetőségének biztosítása érdekében annak várható helyét is jelölni kell.
d) Az oldalhatárra merőlegesen beforduló gazdasági épületek (keresztcsűrök, istállók, górék) szabályozása
d1)Kialakult épületek átépítése
A történetileg kialakult épületek az eredetit meg nem haladó építménymagassággal és épületszélességgel eredeti helyükön átépíthetők, a kialakult telepítési távolságok tarthatók, de az alkalmazandó szerkezeti elemek meghatározására az építési engedélyezési eljárásba az illetékes tűzvédelmi szakhatóságot be kell vonni.
d2)Új épületek elhelyezésének feltételei
-legalább 20 m telekszélesség
-oldalhatáron álló beépítés
-legalább 20 m előkert
-OTÉK szerinti oldalkert
e) Lakóépülettel szembeni gazdasági épületek szabályozása
e1)Kialakult épületek átépítése
A történetileg kialakult épületek az eredetit meg nem haladó építménymagassággal és épületszélességgel eredeti helyükön átépíthetők, a kialakult telepítési távolságok tarthatók, de az alkalmazandó szerkezeti elemek meghatározására az építési engedélyezési eljárásba az illetékes tűzvédelmi szakhatóságot be kell vonni.
e2)Új épületek elhelyezése
Nem engedélyezhető.
(5) A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a műemléki környezetbe tartozó, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épületek kivételével a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával engedélyezhető.
(6) A területen parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége utcai homlokzaton nem helyezhető el.
Gazdasági terület
Ipari gazdasági terület
9. § (1) A terület olyan gazdasági célú ipari, mezőgazdasági feldolgozó és nagyüzemi állattartó építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
(2) A terület a V-1 és V-2 jelű szabályozási terveken jelölt építési övezetekre tagolódik. Az egyes építési övezetekben betartandó építési előírások a következők:
a)„Gip-E” jelű építési övezet – egyéb ipari terület mezőgazdasági raktározási funkció számára
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek
legkisebb telekterület
2500 m2
legkisebb utcai telekszélesség
30 m
beépítési mód
szabadonálló
legnagyobb beépítettség
40%
legkisebb/legnagyobb építménymagasság
3,00 m / 5,50 m
előkert
min. 4 m
oldalkert
min. 8 m
hátsókert
min. 10 m
zöldfelületi mutató
min. 30%
utcai kerítés
1,8-2,0 m magas élősövény, vagy a közterület felől növénnyel takart áttört kerítés
b)„Gip-M” jelű építési övezet – jelentős mértékű zavaró hatású terület, ahol nagyüzemi állattartó létesítmények is elhelyezhetők.
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek
min. 10 m (az előkertben legfeljebb 15 m2 beépített alapterületű és legfeljebb 3,5 m építménymagasságú portaépület elhelyezhető)
oldalkert
min.10 m
hátsókert
min. 10 m
zöldfelületi mutató
min. 40%
utcai kerítés
épített jellegű, áttört, 1,8 – 2,0 m magas kerítés
c)„Gip-Má” jelű építési övezet – átmeneti övezet kialakult, de nagytávon funkcióváltásra szánt állattartó telep számára.
A telep jelenlegi funkciója és épületállománya megtartható, felújítható, de funkcióváltás, bővítés, vagy új épület építése nem engedélyezhető.
(3) Az építési telkek oldalsó és hátsó telekhatára mellett, attól min. 1,5 m-es távolságra a jelen rendelet 25. §-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján legalább 1 sor, a szabályozási terven jelölt esetekben legalább 10 m széles, szaktervező által kiválasztott, őshonos fafajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn.
(4) A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával engedélyezhető.
Különleges területek
10. § (1) A különleges területek lehatárolását a V-1 és V-2 jelű szabályozási terv tünteti fel.
(2) A „Kte” jelű különleges területek a település temetői.
(jóváhagyáskor a területen a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLlll. törvény és az ennek végrehajtásáról szóló 145/1999.(X.1.) Korm. rendelet előírásai érvényesek).
a) A területen betartandó építési előírások a következők:
-A területen szabadonállóan, legalább 10 m-es elő-, oldal-, és hátsókert megtartásával, legfeljebb 300 m2 telekterület beépítésével, legfeljebb 4,0 m-es építménymagassággal (kivéve harangláb, harangtorony), a fő funkcióhoz kapcsolódó magastetős kialakítású, hagyományos építőanyagok felhasználásával tervezett építmény (pl. ravatalozó, kápolna) helyezhető el.
-A terület zöldfelületi mutatója min. 40%.
-A terület még fel nem használt részein az előfásítást, az utak, parcellák előzetes kialakítását kertépítészeti tervek alapján el kell végezni.
-A területet legfeljebb 2,0 m magas élősövénnyel körül kell keríteni.
b) Ötven évnél régebbi síremlék lebontásához, vagy áthelyezéséhez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági hozzájárulása szükséges.
(3) A „Ksp” jelű különleges terület a település sportolási célú területe, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek
legkisebb telekterület
15.000 m2
beépítési mód
szabadonálló
legnagyobb beépítettség
5%
legkisebb/legnagyobb építménymagasság
3,50 m / 5,00 m
előkert
szabályozási terv szerint
oldalkert
szabályozási terv szerint
hátsókert
szabályozási terv szerint
zöldfelületi mutató
min. 80%
Az építési telek V-2 tervlapon jelölt telekhatárai mellett, attól min. 1,5 m-es távolságra a jelen rendelet 25. §-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján 15 m széles, szaktervező által kiválasztott, őshonos fafajokból álló többszintes növényállomány telepítendő és tartandó fenn.
(4) A „Kksz” jelű különleges terület kis területigényű, elsősorban kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó funkciójú létesítmények számára fenntartott terület, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek
legkisebb telekterület
240 m2
legkisebb utcai telekszélesség
10 m
beépítési mód
zártsorú
legnagyobb beépítettség
30%
legkisebb/legnagyobb építménymagasság
3,50 m / 4,00 m
előkert
min. 2 m
oldalkert
OTÉK szerint
hátsókert
min. 6 m
zöldfelületi mutató
min. 40%
(5) A „Kre” jelű különleges terület a szabadidő hasznos eltöltését célzó, rekreációs jellegű létesítmények számára fenntartott terület, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek
legkisebb telekterület
5000 m2
beépítési mód
szabadonálló
legnagyobb beépítettség
5%, de legfeljebb 300 m2
legkisebb/legnagyobb építménymagasság
3,50 m / 4,50 m
előkert
min. 10 m
oldalkert
min. 10 m
hátsókert
min. 10 m
zöldfelületi mutató
min. 80%
(6) A „Kpi” jelű különleges terület a pincesorok területe
a) A „Kpi-1” jelű építési övezet
a1)Elhelyezhető funkciók
A történetileg kialakult vegyes rendeltetést megőrizve a hagyományos szőlőműveléshez és borfeldolgozáshoz kapcsolódó gazdasági funkciók, illetve az építési előírásokban részletezett paraméterek elérése esetén lakófunkció.
a2)Építési előírások
Beépítési paraméterek
Beépítési mód
oldalhatáron álló
Legkisebb telekterület
Gazdasági funkció esetén
kialakult és beépített 100 m2,
kialakult, újonnan beépíthető 180 m2,
újonnan kialakítható és beépíthető 360 m2 Lakófunkció esetén
kialakult és beépített 150 m2,
kialakult, újonnan beépíthető 540 m2,
újonnan kialakítható és beépíthető 540 m2
Legkisebb utcai telekszélesség
Gazdasági funkció esetén
kialakult 9 m, újonnan kialakítható 9 m Lakófunkció esetén
kialakult 9 m, újonnan kialakítható 14 m
Beépítettség
Gazdasági funkció esetén max. 50%, de legfeljebb 80 m2 Lakófunkció esetén max. 50%, de legfeljebb 200 m2
Legkisebb/legnagyobb építménymagasság
Gazdasági funkció esetén 3,0 m / 4,0 m Lakófunkció esetén 3,5 m / 4,5 m
(ezen belül az utcai homlokzat magassága a történetileg kialakult utcaképhez igazodjon)
kialakult állapot tartható, új építés esetén min. 3 m
Épületekre vonatkozó megkötések
Lakásszám
Max. 2db
Bővítés lehetősége
Gazdasági funkció esetén utcával párhuzamos tetőgerincű épület esetén oldalirányban, utcára merőleges tetőgerincű épület esetén az épület mögött történhet a kialakult épületszélesség megtartásával, a bővítendő épület párkány és gerincvonalának folytatásával.
Lakófunkció esetén nincs megkötve.
Épületszélesség, tömeg
Kialakult, új építés esetén max. 8,5 m. Az épületek egyszerű, téglalap alaprajzúak legyenek, keresztszárny csak lakóépület esetén építhető.
Tetőidom
Szimmetrikus nyeregtető oromfalas kialakítással (kontyolás nem megengedett). Az oromfali tetőtúlnyúlás legfeljebb fél cserépnyi lehet.
Tetőgerinc
A kialakult utcaképhez igazodjon.
Tető hajlásszöge
37-42 fok
Tetőhéjalás
Hódfarkú agyag-, vagy betoncserép vörös-barna színárnyalatokban
Tetőtérbeépítés lehetősége
A tűzvédelmi előírások megtartásával engedélyezhető.
Ereszdeszkázat (csak gazdasági funkció esetén)
Vízszintes, nyers, vagy vakolt deszkázat, legalább 50 cm kiállással
Nyílászárók (csak gazdasági funkció esetén)
Tömör, mázolt faajtó fölötte bevilágító sávval, zsalugáteres ablak
Tetőtérbeépítés esetén a tetőfelület a határoló közterület felől nem, az udvar felé legfeljebb 1 kijárattal, valamint tetősík ablakokkal nyitható meg.
Homlokzatképzés
Sima vakolaton meszelés, vagy festés hagyományos színezéssel.
Kerítés
Gazdasági funkció esetén nem létesíthető, lakófunkció esetén legfeljebb 1,5 m magas, áttört léckerítés
Támfal
Támfal csak hagyományos építőanyagból (terméskő, tégla) készülhet
Egyéb
Az utcai homlokzaton előtető, erkély, nyitott, vagy fedett terasz nem jelenhet meg. Az utcai homlokzat vonalában a csatlakozó terep nem emelkedhet a padlóvonal fölé.
b) A „Kpi-2” jelű építési övezet
b1)Elhelyezhető funkciók
A hagyományos szőlőműveléshez és borfeldolgozáshoz kapcsolódó gazdasági és vendéglátó funkciók.
b2)Építési előírások
Telekalakítás feltételei
A kialakult telekstruktúra alapvetően megtartandó, de a kialakult úszótelkek a telekalakításról szóló 85/2000.(Xll.8.)FVM rendelet 4. § (5) bek. alapján, 2 m-nél közelebbi szomszédos homlokzatok esetén a két szomszédos épület közötti területsáv felével bővítendők.
Beépítési paraméterek
Beépítés lehetősége
Új épület csak meglévő pince elé, vagy valamikori présház helyére építhető.
Beépítési mód
zártsorú
Beépíthető telekterület
min. 40 m2
Beépítettség
Max. 100%
Építménymagasság
3,00-4,50 m
Zöldfelületi mutató
Min. 0%
Előkert
0 m
Oldalkert
"D-E" tűzveszélyességi osztályba sorolt szomszédos épületek bármekkora távolságra megközelíthetik egymást a következő feltételek betartása mellett:
-Ha a szomszédos épületek az utcával párhuzamos gerincűek, az épület egyik végfala tűzfal, de legalább olyan nyílás nélküli tűzgátló oromfal legyen, amelyen éghető anyagú tetőszerkezeti elem nem nyúlik túl.
-Ha a szomszédos épületek közül az egyik az utcára merőleges gerincű, fenti megkötéseket az utcával párhuzamos gerincű épület mindkét végfalán alkalmazni kell.
Hátsókert
min. 0 m
Épületekre vonatkozó megkötések
Épületszám
1 db
Bővítés lehetősége
Utcával párhuzamos tetőgerincű épület esetén oldalirányban történhet a kialakult épületszélesség megtartásával, a bővítendő épület párkány- és gerincvonalának folytatásával, legfeljebb 25 m2 hasznos alapterülettel. Utcára merőleges gerincű épület csak a tetőgerinc irányának megváltoztatásával bővíthető.
Épületszélesség
Kialakult, új építés esetén max. 8 m. Az épületek egyszerű, téglalap alaprajzúak legyenek, keresztszárny nem építhető.
Tetőidom
Szimmetrikus nyeregtető oromfalas kialakítással (kontyolás nem megengedett). Az oromfali tetőtúlnyúlás legfeljebb fél cserépnyi lehet.
Tetőgerinc
A jóváhagyás időpontjáig be nem épült telekre csak az utcával párhuzamos gerincű épület építhető.
A meglévő, utcára merőleges gerincű épületek megtarthatók, átépíthetők.
Tető hajlásszöge
37-42 fok
Tetőhéjalás
Hódfarkú agyag-, vagy betoncserép vörös-barna színárnyalatokban
Tetőtérbeépítés lehetősége
Meglévő, utcával párhuzamos gerincű, "D-E" tűzveszélyességi osztályba sorolt épület esetén a tetőtér beépíthető, ha az épület legalább egyik végfala olyan tűzgátló oromfal, amelyen éghető anyagú tetőszerkezeti elem nem nyúlik túl. A tetőtérben éghető anyagú térelhatároló szerkezetek nem alkalmazhatók.
Meglévő, utcára merőleges gerincű, "D-E" tűzveszélyességi osztályba sorolt épület esetén a tetőtér beépítése egyedi elbírálás alapján, az illetékes tűzrendészeti szakhatóság (Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság, Mohács) bevonásával történhet.
Újonnan tervezett, "D-E" tűzveszélyességi osztályba sorolt épület tetőterének beépítése egyedi elbírálás alapján az illetékes tűzrendészeti szakhatóság (Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság, Mohács) bevonásával történhet.
Ereszdeszkázat
Vízszintes, nyers, vagy vakolt deszkázat, legalább 50 cm kiállással
Nyílászárók
Tömör, mázolt faajtó fölötte bevilágító sávval, zsalugáteres ablak
Tetőtérbeépítés esetén a tetőfelület a bejárati oldal felől nem, az udvar felé legfeljebb tetősík ablakokkal nyitható meg.
Homlokzatképzés
Sima vakolaton meszelés, vagy festés hagyományos színezéssel.
Kerítés
Nem létesíthető
Támfal
Támfal csak hagyományos építőanyagból (terméskő, tégla) készülhet
Egyéb
A bejárati homlokzaton előtető, erkély, nyitott, vagy fedett terasz nem jelenhet meg. Az utcai homlokzat vonalában a csatlakozó terep nem emelkedhet a padlóvonal fölé.
A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
Közlekedési és közműterület
11. § (1) A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagozódását a V-1 és V-2 jelű szabályozási tervek tüntetik fel:
Út
Kategória
Közlekedési terület szélessége
jelenleg
távlatban
Köu-1
57. sz. Mohács- Pécs II .rendű főút
külterületi II. rendű főút
(K.IV.B.)
külterületi II. rendű főút
(K.IV.B.)
meglévő
(20-22 m)
Köu-2
56113. sz. liptódi bekötőút
külterületi mellékút, bekötőút
(K.VI.B)
külterületi mellékút, összekötő út (K.VI.B)
meglévő
(18-22 m)
Köu-3
mezőgazdasági utak
külterületi mellékút, egyéb út
(K.VIII.B-C.)
külterületi mellékút, egyéb út
(K.VIII.B-C.)
meglévő
(8,5-14 m)
Köu-4
56113. sz. út átkelési szakasza
(Béke utca)
belterületi mellékút, gyűjtőút
(B.V.c.C.)
belterületi mellékút, gyűjtőút
(B.V.c.C.)
meglévő
(10-16 m)
Köu-5
Iparterületi kiszolgáló út
Új lakóút
Meglévő kiszolgáló utak
(B.VI.d.A-D.)
(B.VI.d.B.)
(B.VI.d.C.)
(B.VI.d.A-D.)
16 m
12 m
meglévő
(4-24 m)
Köu-6
Önálló gyalogút
(B.X.)
meglévő
(4 m )
(2) A közlekedési területen az OTÉK 26. § (3) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el.
(3) Országos közutak melletti telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el.
(4) A 20 m közterületi szélességet elérő közlekedési területeken legalább egyoldali (K-Ny irányú úttengely esetén a déli, É-D irányú úttengely esetén a nyugati oldalon) fásított sávot kell létesíteni.
(5) Közlekedési terület fásításához, új fasor létesítéséhez legalább kertépítészeti engedélyezési tervet kell készíteni, amelyet az illetékes építésügyi hatósághoz kell engedélyezésre benyújtani. A tervet a területen illetékes közműszolgáltatókkal egyeztetni kell. Az egyeztetésről szóló emlékeztető, vagy jegyzőkönyv a tervezési dokumentációhoz csatolandó
(6) Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során a nemesített faiskolai cserje- és fafajok mellett a termőhelyi adottságoknak megfelelő, helyben honos fajokat is alkalmazni kell.
(7) Közlekedési nyomvonalak mellé legalább 2,20 m törzsmagasságú, lehetőleg kétszer iskolázott sorfa minőségű faiskolai anyag telepíthető. Fasoroknál a minimális telepítési tőtávolság, és az épülethomlokzatoktól való minimális telepítési távolság 4,0 m. Ezen túlmenően épületek homlokzata előtt a benapozás biztosítására is figyelemmel kell lenni.
(8) Személygépkocsi parkolók kizárólag fás-cserjés zöldsávokkal tagolt kialakításban létesíthetők. A parkolókban 3-6 gépkocsi-állásonként 1 db közepes termetű fa ültetése kötelező.
(9) A „KÖ-1” jelű övezetbe a szennyvíz tisztítók és átemelők területe tartozik.
(10) A település területét érintő közművezetékek hatályos jogszabályok, illetve a tulajdoni lapra bejegyzett szolgalmi sáv szerinti védőtávolságait meg kell tartani.
Zöldterület
12. § (1) A település zöldterületeinek lehatárolását a V-2 szabályozási tervlap tünteti fel. A területen az OTÉK 27. §-ban foglaltakon túlmenően a következő előírásokat kell megtartani:
a) A „Z-1” jelű övezet a településen található közparkok, játszóterek területe.
-A meglévő közparkokat kertépítészeti szakterv alapján fel kell újítani.
-A tervezett közparkok belső elrendezését, növényesítését kertépítész szaktervező által készített engedélyezési és kiviteli tervek alapján kell kialakítani és fenntartani.
b)b)A „Z-2” jelű övezetbe a pincesorok területén található közhasználatú zöldfelületek tartoznak.
-A területeket gyepes felületként kell fenntartani, ahol szórtan telepített, őshonos lombhullató fafajokon kívül más növényzet nem ültethető.
-Pihenő- és kilátóhelyként csak fából készült bútorzat helyezhető el.
(2) A közparkok folyamatos karbantartásáról a települési önkormányzat gondoskodik.
Erdőterület
13. § (1) A település erdőterületeinek lehatárolását a V-1 és V-2 jelű szabályozási tervlapok tüntetik fel.
(2) A településen található erdőterületek az erdő rendeltetése szerint gazdasági rendeltetésű – „Eg”, védelmi rendeltetésű (védő) – „Ev” és egészségügyi, szociális, turisztikai rendeltetésű – „Ee” jelű erdők.
(3) Építési lehetőségek gazdasági rendeltetésű erdőterületen
a)a)Az „Eg” jelű övezet
Az övezetben bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, 100.000 m2-t meghaladó területű földrészleten, az Állami Erdészeti Szolgálat Pécsi Igazgatóságának bevonásával helyezhető el a következő előírások szerint:
a1) Gazdasági épület elhelyezése esetén az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-, vagy magánútról, lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület elhelyezése esetén ezen túlmenően a vízellátás közművezetékről, vagy a közegészségügyi szakhatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátással, valamint a villamosenergia ellátás az engedélyezés idejére biztosított legyen.
a2) A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kismértékű kezelésére egyedi közműpótló létesítmény (zárt tározó, vagy szennyvíztisztító berendezés) alakítandó ki.
a3) A megengedett legnagyobb beépítettség 0,5%.
a4) A beépítési mód szabadonálló, az épületeket min. 10 m-es elő-, oldal- és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.
a5) Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat, valamint a táj építési hagyományait követő színezést kell használni.
a6) Az épületek a táj építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 30-45 fok hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakításúak legyenek. Keresztszárny építhető.
a7) Gazdasági épület kialakításának feltételei:
-Az épület földszintes, legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet.
a8) Lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület kialakításának feltételei:
-Az épület legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet.
-Az épület szélességi mérete a 8,5 m-t nem haladhatja meg.
(4) A védelmi rendeltetésű erdők kialakítása az Állami Erdészeti Szolgálat Pécsi Igazgatósága engedélyével, őshonos, lombhullató fafajok alkalmazásával, erdőtelepítési terv alapján történhet. Védelmi rendeltetésű erdőben épület nem helyezhető el.
(5) Az egészségügyi-turisztikai rendeltetésű erdők kialakítása az Állami Erdészeti Szolgálat Pécsi Igazgatósága engedélyével, őshonos, lombhullató fafajok alkalmazásával, erdőtelepítési terv alapján történhet.
Az övezetben bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, 100.000 m2-t meghaladó területű földrészleten, az Állami Erdészeti Szolgálat Pécsi Igazgatóságának bevonásával helyezhető el a következő előírások szerint:
(7) A táj biológiai diverzitásának megtartása érdekében a meglévő erdőtömbök a jövőben is megtartandók.
(8) Új erdő telepítésénél az országos rendelkezések szerint kell eljárni.
(jóváhagyáskor az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LlV. törvény 35. §(4) bek. szerint).
(9) Fentieken túlmenően a vonatkozó országos rendelkezéseket, valamint az OTÉK 28. §-ban előírtakat kell megtartani.
(Jóváhagyáskor a vonatkozó jogszabályok a következők: a természet védelméről szóló 1996. évi Llll. törvény, az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LlV. Törvény, és a végrehajtásáról szóló 29/1997.(lV.30.) FM rendelet).
Mezőgazdasági terület
14. § (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része, ahol az OTÉK 29. § (1) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el
(Jóváhagyáskor a vonatkozó jogszabályok a következők: a termőföldről szóló, többször módosított 1994. évi LV. törvény, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi Llll. törvény).
(2) A termőföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételét ne akadályozza.
(3) Művelési ág váltási igény esetén ld. jelen rendelet 2. § előírásait.
Kertes mezőgazdasági terület
15. § (1) A terület lehatárolását a V-1 és V-2 jelű szabályozási tervlap tünteti fel.
(2) Az „Mk” jelű övezet
a) Az övezetben kialakítható új földrészletek területe legalább 720 m2, szélessége legalább 14 m legyen.
b) Az övezetben az OTÉK 29. § (3) bekezdésének figyelembevételével gazdasági épület, megfelelő művelési ág és telekterület esetén (OTÉK 29. § (4) bekezdés) lakóépület építhető a következő előírások szerint:
b1) Gazdasági épület elhelyezése esetén az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-, vagy magánútról, lakóépület elhelyezése esetén ezen túlmenően a vízellátás közművezetékről, vagy a közegészségügyi szakhatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátással, valamint a villamosenergia ellátás az engedélyezés idejére biztosított legyen.
b2) A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kismértékű kezelésére egyedi közműpótló létesítmény (zárt tározó, vagy szennyvíztisztító berendezés) alakítandó ki.
b3) A beépítési mód oldalhatáron álló, az épületeket min. 5 m-es előkert, OTÉK szerinti oldalkert, és legalább 6 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni. Az ettől eltérő, kialakult állapot megtartható, átépítés esetén az új épület az eredeti helyére visszaépíthető.
b4) Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat, valamint a táj építési hagyományait követő színezést kell használni.
b5) Az épületek a táj építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 30-45 fok hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakításúak legyenek. Keresztszárny építhető.
b6) Gazdasági épület kialakításának feltételei:
-Az épület földszintes, legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet.
b7) Lakóépület kialakításának feltételei:
-Az épület legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet.
-Az épület szélességi mérete a 8,5 m-t nem haladhatja meg.
c) Az övezet területén birtokközpont nem alakítható ki.
d) Terepszint alatti építmények közterület, vagy idegen telek alá nem nyúlhatnak, azokat, és a meglévő építményeket hatásterületükkel nem érinthetik.
Általános mezőgazdasági terület
16. § (1) Az általános mezőgazdasági területek („Má”) lehatárolását és övezeti besorolását a V-1 és V-2 szabályozási terv tartalmazza.
(2) Az „Má-1” jelű övezetbe a szántóföldek területe tartozik.
a) Az övezet művelési ágának megfelelően hasznosítandó.
b) Az övezetben bármilyen építmény csak az ingatlan művelési ágához kötődő funkcióval, 10.000 m2-t meghaladó területű telken, az OTÉK 29. § (3) és (4) szerinti beépítettséggel helyezhető el a következő előírások szerint:
b1) Gazdasági épület elhelyezése esetén az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-, vagy magánútról, lakóépület elhelyezése esetén ezen túlmenően a vízellátás közművezetékről, vagy a közegészségügyi szakhatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátással, valamint a villamosenergia ellátás az engedélyezés idejére biztosított legyen.
b2) A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kismértékű kezelésére egyedi közműpótló létesítmény (zárt tározó, vagy szennyvíztisztító berendezés) alakítandó ki.
b3) Az épületeket szabadonállóan, legalább 10-10 m-es elő-, oldal-, és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni. Kivétel ez alól a 018/19-018/37 hrsz, ingatlanok területe, ahol a határoló 56113 sz.út felől az előkert legalább 100 m.
b4) Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos, vagy ahhoz hasonló felületet adó építőanyagokat, és a táj építési hagyományait követő színezést kell használni.
b5) Gazdasági épület kialakításának feltételei:
-Az épület földszintes, legfeljebb 7,5 m építménymagasságú lehet (ld. még 4. § (3) bekezdést is).
b6) Lakóépület kialakításának feltételei:
-Az épület legalább 4,0 m, de legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet.
-Az épület a táj építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 32-45 fok hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakítású legyen. Keresztszárny építhető.
-Az épület szélességi mérete a 8,5 m-t nem haladhatja meg.
(3) Az „Má-2” jelű övezet a gyepfelületek (rét, legelő, kaszáló) területe.
a) Az övezetben kötelező a művelési ágnak megfelelő használat és kezelés, a hatályos jogszabály szerinti extenzív művelés.
b) Az övezet természeti értéket képviselő földrészletein (természeti terület) építmény nem helyezhető el.
c) Az övezet természeti értéket nem képviselő földrészletein építmény a (2) bekezdés b) pontja szerint helyezhető el.
(4)Birtokközpont, vagy a birtokközponthoz tartozó kiegészítő központ kialakításának feltételei:
a) Birtokkőzpont, illetve a hozzá tartozó kiegészítő központ az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdése, valamint jelen rendelet 16. § (2) bekezdés b) pont b1)-b6) alpontja előírásai szerint alakítható ki.
b) A birtokközpont határai mentén, azoktól legalább 1,5 m távolságra a jelen rendelet 25. §-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján kertépítész szaktervező által kiválasztott, őshonos fajokból álló, legalább 10 m széles többszintes növényállomány telepítendő és tartandó fenn.
(5) Az „Má-3” jelű övezet a mocsarak területe.
a) Az övezetben a jelenlegi művelési ág megváltoztatása tilos.
b) Az övezetben semmiféle építmény nem helyezhető el.
Vízgazdálkodási terület
17. § (1) A „V” jelű terület a vízgazdálkodással kapcsolatos területek elhelyezésére szolgál (vízfolyások, tavak, jelentősebb árkok, vízmű területek).
(2) A terület lehatárolását a V-1 és V-2 szabályozási terv ábrázolja.
(3) A „V-1” jelű övezetbe az állandó vízfolyások, jelentősebb árkok területe tartozik. Az övezetben csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkárelhárítási létesítmények helyezhetők el
(Jóváhagyáskor a vonatkozó jogszabály a hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999.(lll.18.) Korm. Rendelet).
(4) A „V-2” jelű övezetbe a település területén található vízmű területek tartoznak.
(Jóváhagyáskor a vonatkozó jogszabály a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997.(Vll.18.)sz. Kormányrendelet).
(5) A „V-3” jelű övezet a település területén kialakított tavak területe. A tavak kialakítása vízjogi engedély-köteles. Az övezetben a vízkárelhárítási, a vízi sport és a sporthorgászás célját szolgáló közösségi létesítmények építményei kétlépcsős engedélyezési eljárás lefolytatása után helyezhetők el a következő előírások betartásával:
a) szabadonálló beépítési mód
b) legfeljebb 2% beépítettség
c) épületenként legfeljebb 150 m2 beépített alapterület
d) legalább 3 m, de legfeljebb 4,5 m építménymagasság
e) 30-45 fok hajlásszögű magastetővel fedett épület elsősorban égetett agyagcserép, vagy a színében és felületében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyagú héjalás
f) legalább 10 m-es elő-, oldal- és hátsókert
(6) Vízjogi engedély szükséges – jogszabályban meghatározott kivételektől eltekintve – vízimunka elvégzéséhez, illetve vízilétesítmény megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez (létesítési engedély), továbbá annak használatbavételéhez, üzemeltetéséhez, valamint minden vízhasználathoz (üzemeltetési engedély)
Közterületek kialakítása és használata
18. § (1) A Babarc igazgatási területén található közterületek az önkormányzat nyilvántartása szerinti közutak, utak és parkok, amelyeket rendeltetésüknek megfelelő célra bárki szabadon használhat, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
(2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.
(3) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.
(4) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:
a) Belterületen lévő közterületeken
-hirdető (reklám) berendezés,
-árusítópavilon,
-közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek,
-köztisztasággal kapcsolatos tárgyak,
-szobor, díszkút, pihenőpad,
-távbeszélő fülke,
-építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok) elhelyezése,
-építőanyag-tárolás.
b) Külterületen lévő közterületeken
-közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek,
-szobor,
-köztisztasággal kapcsolatos tárgyak elhelyezése.
(5) A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások a következők:
a) Árusítópavilon legfeljebb 6,0 m2 alapterülettel, legfeljebb 3,0 m-es építménymagassággal, magastetős kialakítással, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthető.
b) A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakításúak legyenek, az építmények legfeljebb 15 m2 alapterülettel, legfeljebb 3,0 m-es építménymagassággal, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthetők.
c) Zöldterületen épület nem helyezhető el.
III. Fejezet
Kulturális örökségvédelem
19. § (1) Országos védelem alatt álló építmények
R.k. templom – Dózsa György utca – 257 hrsz. – törzsszám: 210 – M lll.
Ref. templom – Kossuth Lajos utca – 103 hrsz. – törzsszám: 211 – M lll.
építési hatósági ügyeiben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes eljárni.
(2) Az országosan védett építmények műemléki környezetét a V-2 szabályozási terv tünteti fel. A műemléki környezetben lévő építmények építési hatósági ügyeibe a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szakhatóságként be kell vonni.
Műemléki környezetbe tartozó ingatlanok:
56-61 hrsz. V-2 tervlapon jelölt része, 101, 102/2, 105, 117-128, 172-174, 255, 256, 258 hrsz., 265-273 hrsz. V-2 tervlapon jelölt része.
(3) A következő településrészek napjainkig fennmaradt településképük (utcakép) miatt helyi területi védelemben részesülnek:
Helyi védettségű terület
A „V-2 tervlapon jelölt „Kpi” jelű különleges területbe tartozó pincesorok
(4) Helyi védettségű területen végzett bármilyen építési munka (új épület építése, meglévő bővítése) esetén a következő előírásokat kell megtartani:
a) A területen a történetileg kialakult telekstruktúra, beépítési mód és építési vonalak megőrzendők.
b) Az épületek tömegaránya, tetőformája, anyaghasználata a környezetükben lévő hagyományos épületekhez illeszkedjen, homlokzatszélességük, párkány- és gerincmagasságuk a történetileg kialakult mértékhez igazodjon.
(5) A település jellegzetes építészeti és településképi karakterének megőrzése érdekében az alábbi építmények helyi egyedi védelemben részesülnek:
Helyi védettségű építmények (H)
Béke utca 9. hrsz.: 148 lakóépület
Béke utca 12. hrsz.: 141 lakóépület, kútház
Béke utca 27. hrsz.: 128 lakó- és gazdasági épület
Béke utca 35. hrsz.: 123 gyógyszertár, kerítés
Béke utca 41. hrsz.: 360 Polgármesteri Hivatal épülete
Béke utca 42. hrsz.: 361/1 lakóépület, présház
Béke utca 52. hrsz.: 376/2 lakóépület (volt Tejszövetkezet)
Béke utca 57. hrsz.: 382/1 gazd. ép., présház, ól-góré, kerítés
Dózsa Gy. utca 4. hrsz.: 265 gazdasági épület, ól-góré, présház
Dózsa Gy. utca 7. hrsz.: 122/1 plébánia, kő támfal
Dózsa Gy. utca hrsz.: 255 régi iskolaépület
Dózsa Gy. utca hrsz.: 258 tornaterem
Dózsa Gy. utca 14. hrsz.: 271 lakóépület
Dózsa Gy. utca 15. hrsz.: 272 lakóépület
Kossuth L. utca 15. hrsz.: 28 lakó- és gazd. ép, présház, kerítés
Kossuth L. utca 30. hrsz.: 61 kerítés
Kossuth L. utca 32. hrsz.: 63 kerítés
Kossuth L. utca 35. hrsz.: 64 lakóépület
Ady Endre utca hrsz.: 342 présház, ma Ifjúsági Klub
Rákóczi F. utca 11. hrsz.: 463 lakóépület
Rákóczi F. utca 17. hrsz.: 466 kerítés
Petőfi S. utca 6. hrsz.: 578/1 kerítés
Petőfi S. utca 7. hrsz.: 482 présház, kerítés
Petőfi S. utca 16. hrsz.: 573 régi lakóház
Petőfi S. utca 18. hrsz.: 572 kerítés
Petőfi S. utca 31. hrsz.: 496 lakó- és gazdasági épület
Petőfi S. utca 49. hrsz.: 507/1 lakóház, présház, kerítés, kőkereszt
Dózsa Gy. utca hrsz.: 174 présház
Dózsa Gy. utca hrsz.: 179 présház
Dózsa Gy. utca hrsz.: 183 présház
Dózsa Gy. utca hrsz.: 186 présház
Dózsa Gy. utca hrsz.: 187 présház
Dózsa Gy. utca hrsz.: 166 présház
Dózsa Gy. utca hrsz.: 203 présház
Dózsa Gy. utca hrsz.: 221 présház
Dózsa Gy. utca hrsz.: 284 présház
Dózsa Gy. utca hrsz.: 243 présház (lakóépület)
Dózsa Gy. utca hrsz.: 246 présház
Dózsa Gy. utca hrsz.: 247 présház
Dózsa Gy. utca hrsz.: 277 présház
Dózsa Gy. utca hrsz.: 298 présház
Ady Endre utca hrsz.: 306 présház
Ady Endre utca hrsz.: 354 présház
Ady Endre utca hrsz.: 347 présház
Ady Endre utca hrsz.: 344 présház
Ady Endre utca hrsz.: 363/2 présház
Ady Endre utca hrsz.: 367 présház
Petőfi S. utca 28. hrsz.: 567 présház
Petőfi S. utca hrsz.: 495 présház
Borza patak mellett hrsz.: 089/2 présház
Borza patak mellett hrsz.: 089/3 présház
Burg pincesor hrsz.: 37/2,3 présházak
Dózsa Gy. utca temető hrsz.: 232 kálvária, kőkeresztek, sírkövek
57-es út és Béke u. sarok kőkereszt
Béke utca faluvég kőkereszt
Munkás utca hrsz.: 478 kőkereszt
Ady E. utca faluvég kőkereszt
094 út (Burg felé vezető út) kőkereszt
Dózsa Gy. utca hrsz.: 121 I. és II. világháborús hősi emlékmű
(6) Helyi védettségű épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani:
a) Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.
b) Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.
Az épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.
c) A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
d) Védett részérték az új épületbe visszaépítendő, védett kerítés megtartandó.
e) Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését követően. A bontási engedélykérelemhez csatolni kell az épület felmérési és fotódokumentációját.
(7) A település különböző fokú régészeti védettségű területeit a V-1 szabályozási terv tünteti fel.
a)Nyilvántartott régészeti lelőhely és környezete a 068/3-6; 073/9; 091/4-5, 091/7-10 és a 0125/4 hrsz. ingatlanok területe.
-A területen minden, az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz a KÖH előzetes engedélye szükséges
(2001. évi LXlV. tv. 63. §(4) a), 65. §(1) szerint).
-A beruházás feltételeként előírt régészeti feltárás költségei a beruházót terhelik
(2001. évi LXlV. tv. 22 és 23. §, 18/2001 NKÖM rendelet 14. § szerint).
-A kialakult használat folytatható, de attól a lelőhely nem károsodhat.
-Lelet, vagy jelenség előkerülésekor a végzett tevékenységet fel kell függeszteni, és a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága, illetve a KÖH nyilatkozatát kell kérni a további teendőkről.
-Az ipari gazdasági terület tényleges kialakítása előtt a letelepítendő beruházás pontos ismeretében előzetes hatásvizsgálat készítendő, amely fel tudja mérni a beruházás várható konkrét hatásait.
b)Régészetileg érintett terület (feltételezett, de pontosan nem lokalizálható lelőhely) a 025/7; 030; 032; 033; 038; 044; 049; 068/1; 070; 0131/4-7; 0133/2 hrsz., valamint a település katolikus templom körüli, központi területe (256; 122/1 hrsz.).
-A jelenlegi művelési ág megváltoztatása csak a KÖH engedélyével történhet.
-A területen a beruházásokhoz szükséges engedélyeket a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal (KÖH) véleményeztetni kell.
-A munka megkezdéséről a KÖH-t tájékoztatni kell.
-Lelet, vagy jelenség előkerülésekor a hatályos jogszabály szerint kell eljárni.
(2001. évi LXlV. tv.)
c)Régészeti érdekű terület (talaj bolygatásával járó tevékenység során régészeti szempontból kiemelten vizsgálandó terület) a 018/19-37 hrsz. ingatlanok nyugati, lakóterületnek kijelölt része; a 379-381; 382/2; 383-391; 392/3-4; 435-437; 439-447 hrsz. ingatlanok, továbbá a tervezett gyorsforgalmi utak mindenkori nyomvonala.
-A területen a beruházásokhoz szükséges engedélyeket a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal (KÖH) véleményeztetni kell.
-A munka megkezdéséről a KÖH-t tájékoztatni kell.
-Lelet, vagy jelenség előkerülésekor a hatályos jogszabály szerint kell eljárni.
(2001. évi LXlV. tv.)
IV. Fejezet
Az élővilág, a táj, és a természet védelme
20. § (1) A település területén található védett természeti értékeket a V-1 szabályozási terv tünteti fel.
a) Természeti értékként figyelembe veendő területek (természeti terület) a 065/2 hrsz. és a 079 hrsz. mocsarak.
A területen a művelési ág nem változtatható meg, azon semmiféle építmény nem helyezhető el.
b) Az országos ökológiai hálózat részét képezik a V-1 tervlapon lehatárolt területek.
(A területen betartandó előírásokat jóváhagyáskor az országos területrendezési tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény tartalmazza).
A környezet védelme
21. § (1) Általános követelmények
a) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.
[Jóváhagyáskor: a követelményeket a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény tartalmazza.]
b) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.
[Jóváhagyáskor: a „telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.]
c) Az új területek beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő területeken a szennyvíz-csatorna megvalósításáig szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő, vagy szennyvíztisztító berendezés) betervezése és kivitelezése kötelező.
d) A csapadékvíz elvezetéséről, vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
e) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében irányadó jelleggel érvényesíteni kell az előírásokat és a „jó mezőgazdasági gyakorlat” szabályait.
g) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes technológiákat.
(2) Speciális eljárási szabályok
a) Az egyes tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszűntetésére irányuló, az elérhető legjobb technológián alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során állapítja meg a környezetvédelmi hatóság.
[Jóváhagyáskor: az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások részletes szabályait a 193/2001. (X.19.) Korm. rendelet tartalmazza.]
b) A „környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek”-re környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni a vonatkozó jogszabályok szerint, és környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni.
[Jóváhagyáskor: A „környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek” körét a 20/2001. (II.14.) Kormányrendelet határozza meg. A környezeti hatásvizsgálat készítésének és a környezetvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatásának szabályait az 1995. évi LIII. törvény, illetve a 20/2001. (II.14.) Kormányrendelet tartalmazza.]
c) Babarc a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint „C” – kevésbéérzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése engedély alapján történhet.
d) A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint a szabályozási tervlapon szerepeltetett védősáv fennmaradását biztosítani kell.
[Jóváhagyáskor: a vízügyi követelményeket a 46/1999. (III.18.) Kormányrendelet tartalmazza.]
e)e)Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni
f) A telephely-engedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint.
[Jóváhagyáskor: a „telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.]
g) A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról.
[Jóváhagyáskor: a hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerülő jogszabályok előírásait kell figyelembe venni és betartani, A hulladékok jegyzékét a 10/2002. (III.26.) KöM rendelettel módosított 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza.]
Tűzvédelmi rendelkezések
22. § (1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek az oltóvíz biztosításáról gondoskodniuk kell. A gazdálkodó tevékenységet nem folytató magánszemélyek részére az oltóvíznyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzat feladata. Az oltóvizet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban OTSZ) szerint kell biztosítani.
(2) A településen a mértékadó tűzszakasz területe nem lehet nagyobb, mint amit a terület tűzoltó vízforrásaiból biztosítható oltóvíz-intenzitás megenged.
(3) Az újonnan építendő, illetve meglévő, de felújítandó közlekedési utak esetén az OTSZ vonatkozó előírásait figyelembe kell venni (szélesség, teherbírás, fordulási sugarak, stb.).
Ásványvagyon gazdálkodási követelmények
23. § (1) A Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges az ásványi nyersanyag – a termőföldről szóló 1994. évi LV.tv. 3. § e) bek. meghatározott talaj kivételével – kitermelésével járó építési, tereprendezési és vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.
(2) A felhasználni kívánt ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag, stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről (bányából) kell beszerezni.
V. Fejezet
Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere
24. § (1) A település beépítésre szánt területein épület csak építési telken helyezhető el.
(2) A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését, vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha
a) a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,
b) közérdeket nem sért,
c) az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe és biztosított, hogy az építmények a telek területe nélkül nem idegeníthetők el.
(3) Kiszolgáló- és lakóút céljára történő lejegyzés
a) A települési önkormányzat a V-2 tervlapon Köu-5 övezeti jellel ellátott utak szabályozási vonallal lehatárolt részét kiszolgáló út céljára lejegyzi.
A helyi építési szabályzat a közérdekű környezetalakítás céljából az alábbi ingatlanokon az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen jelen rendelet jóváhagyásától számított 2 éven belül elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő:
Minden meglévő gazdasági területen fekvő ingatlanon.
A helyi építési szabályzat a közérdekű környezetalakítás céljából az alábbi ingatlanokon az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen a használatbavételi engedély megadásának feltételeként elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő:
Minden újonnan beépítésre kerülő gazdasági területen fekvő ingatlanon.
Birtokközpont, valamint a hozzá tartozó kiegészítő központ területén.
Sportolási célú különleges területen.
b) Településrendezési kötelezéssel érintett területeken az 1997. évi LXXVlll. törvény és módosítása szerint kell eljárni.
Továbbtervezést igénylő területek
26. § (1) A település területén található, a helyi építkezésekhez használt, napjainkra felhagyott anyaglelőhely (gödör) – 640-641 hrsz. - területére tájrendezési tervet kell készíteni, amely meghatározza a rekultiváció módját, a terület távlati területfelhasználási besorolását (közpark, erdő, különleges terület, esetleg lakóterület), kialakításának lehetőségeit.
VI. Fejezet
Záró rendelkezések
27. § Ez a rendelet a kihirdetésétől számított második hónap 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.
A működéshez szükséges sütik mellett a Google Analytics statisztikai sütijeit, a munkamenet-azonosítót és a bejelentkezést csak az Ön hozzájárulásával használjuk. Döntését bármikor megváltoztathatja a lábléc „Süti beállítások” hivatkozásával. A cookie-k kezeléséről részletesebb információt ide kattintva olvashat.