111/2003. (VII. 29.) Korm. rendelet
a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról
A Kormány a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény (a továbbiakban: GET) 55. §-ának a), d), e), f), g), h), i), j) és k) pontjaiban foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
1. § E rendelet alkalmazásában
1. alapvető eszköz: azon eszköz, illetve eszközök összessége, amely(ek) nélkül az engedélyes tevékenység nem végezhető;
2. bázis időszak: az előző év azonos fogyasztási időszaka;
3. egybefüggő telephely: a gázfogyasztó tulajdonában, kezelésében vagy használatában lévő egybefüggő ingatlan, illetve bérlemény, ahol a gázfogyasztó fogyasztói berendezése(i), továbbá a gázfogyasztást szolgáló nyomásszabályozó(k), gázmérőhely(ek) vagy fogyasztói főcsap van. Egy telephely több fogyasztási helyet is tartalmazhat;
4. elszámolási időszak: a közüzemi szerződésben rögzített egymást követő két mérőleolvasás közötti időszak;
5. eszközökkel való rendelkezés: kiterjed az engedélyesek alapvető eszközeinek eladására, átruházására, ajándékozására, bérbeadására, licencbe adására, kölcsönadására, jelzálogba adására, megterhelésére, az eszközök vagy azok egy része üzemeltetésének jogáról való lemondásra, vagy az üzemeltetés jogának átruházására, továbbá az alapvető eszközöket érintő bármely más teher vállalására, vagy azok harmadik személy által való megterhelésére;
6. fizető: adott fogyasztási hely gázfelhasználásának ellenértékét és egyéb díjait (alapdíj, teljesítménydíj stb.) számla ellenében kiegyenlítő természetes vagy jogi személy;
7. földgáztároló: az a létesítmény, amelyet a tárolói működési engedélyesek földgáz készletezésére használnak. Ide tartozik a föld alatti gáztároló és a föld feletti gáztároló, kivéve a létesítménynek termelési célra igénybe vett, valamint a szállító-, elosztó-rendszerek üzemeltetését szolgáló részét és annak kapacitását;
8. földgáztároló névleges kapacitása: a tároló névleges kapacitását a következő jellemzők határozzák meg:
a) mobil gázkészlet [az egy ciklus alatt maximálisan betárolható és kivehető gázmennyiség (Mm3/ciklus)]
b) besajtoló kapacitás [besajtolási ciklusban egységnyi idő alatt betárolható maximális gázmennyiség (em3/óra)]
c) kitárolási kapacitás [a kitárolási ciklusban egységnyi idő alatt kivehető maximális gázmennyiség (em3/óra)];
9. független szakértő: olyan egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság, aki vagy amelynek tagja, alkalmazottja vagy megbízottja a gáziparra vonatkozóan megfelelő ismeretekkel és a szakterületen felsőfokú végzettséggel rendelkezik, s akinél a vizsgálandó terület vonatkozásában az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 33. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kizáró ok nem áll fenn. A feltételek teljesülését a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) állapítja meg;
10. gázév vagy szerződéses év: tárgyév július 1-jétől a következő év június 30-áig terjedő időszak;
11. hosszú távra lekötött kapacitás: kettő évre vagy azt meghaladó időtartamra lekötött szállító-, elosztó- és tároló-kapacitás;
12. hozzáférési jogosult: a GET 30. § (1) és (2) bekezdéseiben felsorolt, szállító-, elosztó- és tároló-rendszerek használatára jogosultak;
13. informatikai platform: a földgázpiac működését segítő adatbázis-rendszer, amelyet a rendszerhasználók és engedélyesek a hozzáférésre jogosultságuk alapján használnak;
14. kapcsolódó tevékenység: az engedélyes minden olyan, a létesítő okiratban feltüntetett tevékenysége, amelynek végzése az engedélyköteles tevékenységhez (GET 7. §) elengedhetetlenül szükséges, de nem kizárólag az engedélyköteles tevékenységet szolgálja;
15. kapcsolt vállalkozás: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. §-a (2) bekezdésének 7. pontja szerinti vállalkozás;
16. kiegyenlítő földgáz: a rendszerirányító által a napi forrás-fogyasztás egyensúlyának megteremtése és fenntartása céljából beszerzett, a nominálás és a tényleges fogyasztás közötti földgázmennyiség;
17. lekötött kapacitás: szállító-, tároló-, elosztó-rendszerek névleges kapacitásának az a része, amelyhez adott időszakra, az arra jogosultak hozzáférési jogot szereztek;
18. másodlagos kapacitás-kereskedelem: a hozzáférésre jogosultak által fel nem használt és vételre felajánlott szállítói-, tárolói-, elosztói kapacitásoknak a szállítói-, tárolói-, elosztói engedélyesek által, a rendszerirányító koordinálásában történő újra értékesítése;
19. másodlagos tevékenység: a földgázipari vállalkozás engedélyköteles tevékenységén (GET 7. §), valamint a kapcsolódó tevékenységén kívüli minden, a létesítő okiratban megjelölt tevékenység;
20. mérlegkör: az egy gázátadó állomásról ellátott nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztók, önkéntes vagy kereskedőn keresztül történő szerveződése a földgáz-mennyiségek nominálására, felosztására és az elszámolások – beleértve a kiegyenlítő földgázt is – közös lebonyolítására a rendszerirányító felé, az elosztói engedélyesek egyidejű tájékoztatása mellett;
21. mérlegkör felelős: a mérlegkör tagjainak választott vagy közös kereskedő képviselője, aki ellátja a szerződésben rögzített közös mérlegköri feladatokat;
22. napi szállítóvezetéki kapacitás: a rendszerirányító által meghatározott, adott napra és adott betáplálási pontra vonatkozó be, illetve kitáplálási pontra vonatkozó kiszállítható földgáz mennyiség;
23. napon belüli kereskedelem: a földgáz mennyiségeknek, valamint a szállítási és tárolási kapacitásoknak a tárgynapon belül történő kereskedelme, amely a nominálások és a valós igény közötti eltérés kiegyenlítése érdekében történik;
24. nominálás: a hozzáférésre jogosultak által, szerződésben rögzített mennyiségi, illetve órai teljesítmény lekötésre vonatkozó, a betáplálási és elvételi pontokra az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban (a továbbiakban: ÜKSZ) rögzített eljárási rendnek megfelelően a hozzáférésre jogosultanként meghatározásra kerülő, földgáz-mennyiségi, illetve órai teljesítmény-igény naponta történő megadása;
25. nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó: a GET 3. § 7. pontjában meghatározottak közül az a fogyasztó, aki/amely földgázigényét kereskedelmi szerződés keretében elégíti ki, és külön jogszabály alapján nyilvántartásba vették;
26. opciós forrás: az a gázmennyiség és teljesítmény, amelyet a rendszerirányító közvetlenül beszerezhet, a kereskedő, a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó, a közüzemi nagykereskedő feltételesen szerződésben leköthet és a nominálás során a rendszerirányító rendelkezésére bocsáthat, és amelyet a rendszer egyensúly megtartása érdekében a rendszerirányító szükség esetén felhasználhat, beleértve a megszakítható gázvételezést is;
27. rendszerhez való hozzáférés: a szállító- és az elosztóvezeték, valamint a tároló-rendszer kapacitásának rendelkezésre bocsátása az azt igénybe venni kívánó hozzáférésre jogosultak számára;
28. részszámla: a bázis időszak fogyasztási adatai alapján meghatározott havi gázmennyiséget és a havi alapdíjat vagy teljesítménydíjat tartalmazó számlabizonylat;
29. rövid távra lekötött kapacitás: két évnél rövidebb időtartamra lekötött szállító-, elosztó- és tároló-kapacitás;
30. szabad kapacitás: a szállítói, a tárolói és az elosztói engedélyes által üzemeltetett szállító-, tároló-, illetve elosztó-rendszerek rendelkezésre álló névleges kapacitásának szerződéssel le nem kötött, a hozzáférésre jogosultak részére rendelkezésre álló további része;
31. Szabályzati Bizottság: a rendszerirányító, az engedélyesek és a hozzáférésre jogosultak képviselőiből álló, az ÜKSZ kidolgozására és módosításainak elvégzésére megalakított bizottság;
32. szállító- és elosztó-rendszer névleges kapacitása: a geometriai és hidraulikai jellemzőkből számított, adott belépési és kilépési pontokra vonatkozó, időegység alatt maximálisan átáramló gázmennyiség;
33. végszámla (elszámolói számla): az elszámolási időszak alatt vételezett gázmennyiség ellenértékét és egyéb díjakat (alapdíjak, teljesítménydíj stb.) tartalmazó elszámolási bizonylat, amelyben figyelembe veszik az ezen időszak alatt kibocsátott és kifizetett részszámlákat.
AZ ENGEDÉLYEZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
Engedélyezés és az engedélyköteles tevékenység folytatása
2. § (1) A GET 7. §-ában meghatározott engedélyköteles tevékenységet csak a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény hatálya alá tartozó, belföldi székhellyel rendelkező korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság végezhet, ha megfelel a GET-ben, az e rendeletben és az egyéb jogszabályokban meghatározott feltételeknek.
(2) A GET 9. §-ának (1) bekezdésében meghatározott engedélyek iránti kérelmet e rendelet 3. számú melléklete XI. fejezetében meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelmező köteles a kérelemhez csatolni mindazokat az iratokat és nyilatkozatokat, amelyeket a GET, e rendelet vagy más jogszabály előír. A kérelmet a formanyomtatványon túl elektronikus adathordozón (floppy lemez, CD, e-mail stb.) is el kell juttatni a Hivatalhoz.
(3) Az engedély iránti kérelemhez szükséges mellékleteket e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.
(4) A GET 9. §-ának (1) bekezdésében meghatározott engedély iránti kérelemhez a 3. számú mellékletben foglalt dokumentumokon túlmenően a következő iratokat kell csatolni:
a) a GET 9. §-ának (3) bekezdésben előírt tulajdonviszonyokat igazoló iratokat;
b) amennyiben a kérelmet benyújtó nem rendelkezik a tevékenység végzéséhez szükséges eszközök teljes tulajdonjogával, akkor a tulajdonos(ok), és az engedélykérő közötti üzemviteli megállapodást.
(5) Az engedélyesnek rendelkeznie kell továbbá
a) a tevékenység gyakorlásához szükséges, más jogszabályokban meghatározott, nevére szóló hatósági engedélyekkel;
b) az adott tevékenység folytatásához szükséges műszaki, személyi és pénzügyi feltételekkel és eszközökkel; valamint
c) a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 24. §-ában foglaltakon túl, a minden engedélyes tevékenységre – kivéve a földgáz kereskedelmi tevékenységet – vonatkozó, arra feljogosított tanúsító szervezet által jóváhagyott minőségbiztosítási rendszerrel. Abban az esetben, ha ezzel az engedélykérelem benyújtásakor nem rendelkezik, az engedélykérelmet benyújtónak az erre vonatkozó tervét kell benyújtania, és ennek a követelménynek az engedély kiadásától számított két éven belül kell megfelelnie.
(6) A kérelmező köteles nyilatkozni a GET 6. §-ának (3) bekezdésében meghatározott kizáró okok hiányáról, továbbá arról, hogy rendelkezik az e rendeletben és a külön jogszabályokban meghatározott engedélyekkel.
(7) A Hivatal mind az engedélyezési eljárás során, mind az engedély érvényességének ideje alatt az egyes engedélyezési feltételek folyamatos meglétét a helyszínen is megvizsgálhatja.
A befolyásszerzés szabályai az engedélyezés során
3. § Amennyiben a kérelmező társaságban valamely vállalkozás jelentős befolyással, többségi vagy közvetlen irányítással rendelkezik (a továbbiakban együtt: irányító társaság) az engedély iránti kérelemhez csatolni kell a GET 52. §-ában előírt jóváhagyás iránti kérelemhez benyújtandó következő iratokat:
a) az irányító társaság társasági szerződésének (alapító okiratának, alapszabályának vagy ennek megfelelő egyéb iratnak) egy másolati példányát, külföldi vállalkozás esetében annak hiteles magyar nyelvű fordítását;
b) az irányító társaság három hónapnál nem régebbi cégkivonatát, külföldi vállalkozás esetén annak hiteles magyar nyelvű fordítását, vagy az arról szóló igazolás hiteles magyar nyelvű fordítását, hogy a külföldi vállalkozást a cégnyilvántartásba bejegyezték;
c) az engedélyesben jelentős befolyással, többségi vagy közvetlen irányítással rendelkező gazdasági társaság, illetve külföldi vállalkozás vagy természetes személy azonosító adatait, ez utóbbi esetében a büntetlen előéletére vonatkozó igazolást;
d) harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy az irányító társaságnak, illetve külföldi vállalkozásnak Magyarországon adóhatósággal, vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs;
e) az irányító társaság, illetve külföldi vállalkozás előző három évre vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített mérlegét és eredménykimutatását;
f) az irányító társaság, illetve külföldi vállalkozás tulajdonosi szerkezetének, valamint azoknak a körülményeknek a részletes leírását, amelyek miatt az irányító társaság, illetve külföldi vállalkozás kapcsolatában álló személyek csoportjához tartozónak minősül, továbbá, az irányító társaság előző üzleti évre vonatkozó konszolidált éves beszámolóját, ha az irányító társaság konszolidált beszámoló készítésére kötelezett;
g) a kérelemmel érintett gazdasági társaság, külföldi vállalkozás vagy természetes személyek teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárulnak az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratokban foglaltak valódiságának a Hivatal által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.
Az engedélyköteles tevékenység gyakorlása
4. § (1) Az engedélyes kapcsolódó és másodlagos tevékenysége nem veszélyeztetheti az engedélyes engedélyköteles tevékenységének folyamatos ellátását.
(2) Az engedélyes társaság saját tőkéje nem csökkenhet két egymást követő évben az e rendeletben előírt jegyzett tőke alá.
(3) Az engedély kiadásának és az engedélyköteles tevékenység gyakorlásának feltétele, hogy a kérelmező, illetve az engedélyes a GET-nek és az egyéb jogszabályi feltételeknek folyamatosan megfeleljen. Ha ezen előírások bármelyike nem teljesül, a Hivatal jogosult az engedélyessel szemben a GET 13. §-ában, valamint e rendelet 19. §-ában foglalt jogkövetkezmények alkalmazására.
(4) Az engedélyes az engedélyében meghatározott egyes tevékenységeket köteles saját szervezetén belül végezni, és a Hivatal által kiadott, erre vonatkozó határozat alapján jogosult az egyéb engedélyesi tevékenységek elvégzéséhez közreműködőt (alvállalkozót vagy megbízottat) igénybe venni. Ezen közreműködői tevékenységért úgy felel, mintha maga járt volna el.
(5) Amennyiben a GET 85. §-ának (1) bekezdése szerint a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Gszt.) hatálya alatt működő társaság nem teljesíti a GET, e rendelet és a külön jogszabályok által meghatározott engedélyezési feltételeket és 2004. január 1-jén nem rendelkezik a GET szerinti működési engedéllyel, a Hivatal a folyamatos és biztonságos gázellátás érdekében a GET 13. §-a alapján más engedélyes kijelölése iránt intézkedhet.
(6) Az engedélyesek, kivéve a földgáz kereskedői és a határon keresztüli kapacitásokhoz való hozzáféréssel rendelkező engedélyeseket, kötelesek a legkisebb költség elvét betartani, az ezt igazoló adatokat a Hivatal számára hozzáférhetővé tenni, különösen a GET hatálya alá tartozó hatósági áras, illetve díjas termékek és szolgáltatások, valamint a hozzájuk tartozó ráfordítások tekintetében, beleértve a kizárólagossági jogosultságú tevékenység ellátásához kapcsolódó beszerzések Üzletszabályzatban rögzített nyilvános versenyeztetési rendszerét is.
(7) Az engedélyes köteles:
a) a folyamatos gázellátást veszélyeztető változásról a Hivatalt nyolc napon belül tájékoztatni, így különösen a gázbeszerzési szerződés megszűnése, mennyiségének a fogyasztói igények alá csökkenése, fizetésképtelenségének beállta, az előírt pénzügyi biztosítékok hiánya, a földgázrendszer kapacitásának (szállító-, tároló-, elosztó-rendszerek névleges kapacitásának), a műszaki biztonsági eszközök vagy a szakemberek összetételének, létszámának az engedélyben előírt mérték alá csökkenése esetén;
b) kidolgozni és szükség esetén alkalmazni az üzemzavar és válsághelyzet kezelésére vonatkozó aktualizált belső szabályzatát, kivéve a szervezett földgázpiac működtetésére engedéllyel rendelkezőt;
c) az engedély kiadásának alapjául szolgáló feltételeknek folyamatosan megfelelni; a Hivatal az általa kiadott működési engedélyben határozza meg, mely feltételek változását elegendő bejelenteni, illetve mely változások engedélyezéséhez szükséges a működési engedély módosítását kérni;
d) éves beszámolót készíteni a Hivatal részére, amelynek tartalmát, benyújtásának módját és határidejét a Hivatal határozatban írja elő;
e) az engedélyben felsorolt, a tevékenység folytatásához szükséges alapvető eszközökkel való rendelkezéshez a Hivatal előzetes hozzájárulását megszerezni;
f) amennyiben a földgázipari vállalkozáson belül két vagy több engedélyes is működik – kivéve a GET 7. §-ának i) pontját – akkor az engedélyköteles tevékenységet végző szervezetek közötti kapcsolatokat a vállalkozás belső rendjében szabályozni.
(8) A GET által megkövetelt műszaki-biztonsági, minőségbiztosítási követelmények érvényesítése érdekében a Hivatal általi engedélyezési (módosítási) eljárást megelőzően a Magyar Bányászati Hivatal (a továbbiakban: MBH) minősíti e szempontok szerint a földgázszállítási, földgáztárolási, földgázelosztási, rendszerirányítási és a propán-, butángázok és ezek elegyeinek vezetéken történő elosztási és szolgáltatási működési engedély kérelmezőjét.
(9) A szállítói, tárolói, elosztói engedélyesek kötelesek a tulajdonukban lévő szállító-, elosztó-, tároló-rendszerekre az ésszerű kockázatvállalás mértékéig, a biztosítási piacon elérhető kondícióktól függően a környezeti károkra is kiterjedő vagyon- és felelősségbiztosítást kötni. Amennyiben a biztosítás megkötését, fenntartását az engedélyes elmulasztja, a biztosítás hiánya az engedély visszavonásának alapjául szolgáló ok.
(10) A kérelmezőnek az engedélyköteles tevékenységére vonatkozó tervezett mérlegeinek elkészítésénél figyelembe kell vennie a 6. számú melléklet mérlegre vonatkozó követelményeit.
(11) Az engedélyes köteles az Üzletszabályzatát az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben, jól látható módon elhelyezni, kérésre bárkinek hiánytalanul rendelkezésre bocsátani, honlapján hozzáférhetővé tenni és térítés ellenében róla másolatot készíteni.
(12) Az engedélyes köteles üzletszabályzatában rögzíteni az általa nyújtott szolgáltatás, illetve termék részletes minőségi, műszaki paramétereit.
(13) Az engedélyesnek, illetve a hozzáférésre jogosultaknak minden, a tevékenységükkel érintett belépési és kilépési pontra vonatkozóan együttműködési megállapodással kell rendelkezniük az érintett, velük kapcsolatban álló engedélyesekkel és hozzáférésre jogosultakkal legalább a rendszer közös használatára, az elszámolások, vitás kérdések rendezésére. Az együttműködési megállapodások tartalmi elemeit az ÜKSZ határozza meg.
(14) A GET 3. §-ának 5. pontja tekintetében az elosztóvezetéken történő, határon keresztüli földgázelosztásra az e rendelet határon keresztüli földgázszállító vezetékhez való hozzáférési engedélyre vonatkozó előírásait kell alkalmazni.
Kiegyenlítő földgáz beszerzése
5. § A rendszerirányító által a rendszeregyensúly fenntartása érdekében folytatott földgázbeszerzés és -értékesítés, a szállítói, tárolói és az elosztói engedélyes által a saját felhasználás, hálózatveszteség és mérési különbség, valamint a tárolói párnagáz pótlás mértékének megfelelő földgázbeszerzés nem minősül földgáz-kereskedelmi tevékenységnek, így az e tekintetben nem engedélyköteles.
Az engedélyköteles tevékenységek elkülönítése
a vertikálisan integrált földgázipari vállalkozások esetében
6. § (1) Az engedélyes tevékenységet – kivéve a határkeresztező szállító kapacitáshoz való hozzáférési engedélyes tevékenységet – folytató vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás köteles biztosítani, hogy
a) a szállítói (beleértve a rendszerirányítói)
aa) engedélyköteles tevékenységet más, nem szállítási tevékenységtől elkülönült szervezeti egységben és döntéshozatali eljárás alkalmazásával végezze
ab) engedélyköteles tevékenységre vonatkozó döntéshozatali eljárások más, nem szállítási tevékenységre vonatkozó döntésektől elkülönültek legyenek (mindez nem zárja ki olyan koordinációs mechanizmus meglétét, amely lehetővé teszi, hogy az engedélyes társaság tulajdonosai más jogszabályokban biztosított felügyeleti jogukat gyakorolják)
ac) engedélyköteles tevékenységet végző elkülönült szervezeti egységet irányító személyek jogosultak legyenek önálló döntések meghozatalára és végrehajtására a szállító rendszer üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése tekintetében
ad) engedélyköteles tevékenységet irányító vezetők se közvetlenül, se közvetve ne vehessenek részt más engedélyköteles tevékenység végzésében;
b) az elosztói
ba) engedélyköteles tevékenységet irányító vezetők se közvetlenül, se közvetve ne vehessenek részt más engedélyköteles tevékenység végzésében
bb) engedélyköteles tevékenységet végző szervezeti egységet irányító személyek jogosultak legyenek hatékony, más tevékenységtől független döntések meghozatalára és végrehajtására a hálózat üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése tekintetében;
c) a közüzemi nagykereskedői, a közüzemi szolgáltatói, valamint a földgázkereskedői engedélyköteles tevékenységeket végző szervezeti egységek vezetői jogosultak legyenek hatékony, más tevékenységtől független döntések meghozatalára és végrehajtására.
(2) A különböző engedélyköteles tevékenységet végző személyek, illetve egységek között az engedélyköteles tevékenységre vonatkozó információáramlás feleljen meg
a) a jogszabály, valamint az ÜKSZ információszolgáltatásra vonatkozó előírásainak
b) a tulajdonos egyéb jogszabályokban biztosított jogaihoz kapcsolódó információáramlási igényének
c) ne legyen diszkriminatív az azonos típusú engedéllyel rendelkező piaci szereplők között.
(3) A vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás köteles biztosítani, hogy
a) a más, elkülönült jogi személyként működő engedélyes azonos, diszkriminációmentes szolgáltatásban és azonos elbánásban részesüljön, mint a vállalkozás szervezetén belüli, engedélyköteles tevékenységet végző szervezeti egység;
b) a más, elkülönült jogi személyként működő engedélyes ugyanazon – jogszabályban, vagy az ÜKSZ-ben meghatározott – adatokhoz és információkhoz hozzáférhessen, mint a vállalkozás szervezetén belüli, engedélyköteles tevékenységet végző szervezeti egység.
(4) A vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás köteles
a) biztosítani, hogy a különböző engedélyköteles tevékenységet végző személyek, illetve szervezeti egységek egymást úgy kezeljék, mintha elkülönült jogi személyhez tartoznának, különös tekintettel az adatvédelemre, a diszkriminációmentességre, a versenysemlegességre és az egyenlő elbánás elvére;
b) olyan – munkavállalóira, vezetőire, alvállalkozóira, megbízottjaira és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban lévő dolgozóira vonatkozó – belső szabályzatot alkotni és alkalmazni, amely az (1)–(3) bekezdésben foglaltak megszegését súlyos szerződésszegésnek minősíti, és amely súlyos szerződésszegésnek jogkövetkezménye az adott jogviszony megszüntetése.
(5) Az (1)–(4) bekezdésben foglaltak megszegése bírság kiszabása szempontjából súlyos jogsértésnek minősül.
AZ ENGEDÉLYEZÉS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI
FÖLDGÁZSZÁLLÍTÁSI MŰKÖDÉSI ENGEDÉLY
7. § (1) Szállítási működési engedélyt az kaphat, aki szállítási engedély iránti kérelmét azon többségi tulajdonában levő teljes szállítói hálózat üzemeltetésére nyújtja be, amelyre vonatkozóan tulajdonosként, illetve a tulajdonában nem lévő eszközhányad tekintetében a tulajdonosokkal kötött üzemeltetési szerződés alapján a kérelemben szereplő tevékenységét gyakorolhatja.
(2) A kérelmező engedélyköteles tevékenységére vonatkozóan elkészített tervezett mérlegében a jegyzett tőkéjének el kell érni a 2 milliárd forintot.
(3) A kérelmezőnek rendelkeznie kell
a) 3 évre szóló, független szakértő által az 1. számú mellékletben megadott szempontok szerint felülvizsgált üzleti tervvel;
b) 5 évre szóló fejlesztési tervvel és kapacitásigény felméréssel;
c) olyan saját szervezettel, amellyel biztosítani tudja az engedélyköteles tevékenység folytatását, vagy ezen tevékenység azon elemének felügyeletét, amelynek mással történő elvégeztetéséhez a Hivatal hozzájárult, az önálló gazdálkodást, a hozzáférésre jogosultak diszkriminációmentes kiszolgálását, valamint saját rendszerének megfelelő műszaki színvonalon való tartását;
d) saját szervezetében az engedélyes tevékenysége végzéséhez szükséges szakirányú tervező, irányító, ellenőrző tevékenység ellátását biztosító szakember-állománnyal;
e) a c) és d) pontban előírtakhoz szükséges eszközökkel, módszerekkel, eljárásokkal, technológiákkal;
f) a fejlesztési igények megfogalmazására és a teljes fejlesztési folyamat ellenőrzésére alkalmas szakember-állománnyal;
g) az engedélyköteles tevékenység normál üzemmenetétől eltérő körülmények közötti folytatásához szükséges szervezeti, szabályzati, tárgyi és személyi feltételekkel;
h) az ÜKSZ vonatkozó rendelkezéseit kielégítő adatforgalmi és információs rendszerrel;
i) a szállítóvezeték rendszerről ellátott, nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztói kör felsorolását tartalmazó nyilvántartással.
(4) A hátrányos megkülönböztetés tilalma, a versenysemlegesség, az átláthatóság, az üzembiztonság, az ellátás biztonsága, a fogyasztók védelme, valamint a legkisebb költség elvének érvényesülése érdekében a szállító szállítói tevékenysége körében köteles biztosítani azt, hogy
a) az azonos típusú engedélyesek, az azonos típusú hozzáférésre jogosultak, illetve a földgáz vásárlói a szállító részéről azonos, diszkriminációmentes szolgáltatásban és azonos elbánásban részesüljenek, beleértve kapcsolt vállalkozásait is;
b) az azonos típusú engedélyesek, az azonos típusú hozzáférésre jogosultak, illetve a földgáz vásárlói a szállító részéről csak és kizárólag ugyanazon adatokhoz, információkhoz férhessenek hozzá;
c) kapcsolt vállalkozása sem közvetlenül, sem közvetve ne részesüljön, és ne részesülhessen előnyben.
(5) Kizárólag a (4) bekezdés szempontjából földgázvásárlónak minősül a közüzemi nagykereskedő, a földgáz-kereskedő és a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó.
(6) A földgáz szállítására vonatkozó engedély iránti kérelemhez az e rendelet 3. számú mellékletének I. fejezetében meghatározott iratokat kell benyújtani.
Földgáztárolási működési engedély
8. § (1) Földgáztárolási működési engedélyt az kaphat, aki földgáztárolási engedély iránti kérelmét mindazon többségi tulajdonában levő tárolója üzemeltetésére nyújtja be, amelyre vonatkozóan tulajdonosként, illetve a tulajdonában nem lévő eszközhányad tekintetében a tulajdonosokkal kötött üzemeltetési szerződés alapján a kérelemben szereplő tevékenységét gyakorolhatja.
(2) A kérelmező engedélyköteles tevékenységére vonatkozóan elkészített tervezett mérlegében a jegyzett tőkéjének minimálisan el kell érnie az 500 millió forintot.
(3) A kérelmezőnek rendelkeznie kell
a) 3 évre szóló, független szakértő által az 1. számú mellékletben megadott szempontok szerint felülvizsgált üzleti tervvel;
b) 5 évre szóló fejlesztési tervvel és igényfelméréssel;
c) olyan saját szervezettel, amellyel biztosítani tudja az engedélyköteles tevékenység folytatását, vagy ezen tevékenység azon elemének felügyeletét, amelynek mással történő elvégeztetéséhez a Hivatal hozzájárult, az önálló gazdálkodást, a hozzáférésre jogosultak diszkriminációmentes kiszolgálását, valamint saját rendszerének megfelelő műszaki színvonalon való tartását;
d) saját szervezetében az engedélyes tevékenysége végzéséhez szükséges szakirányú tervező, irányító, ellenőrző tevékenység ellátását biztosító szakember-állománnyal;
e) a c) és d) pontban előírtakhoz szükséges eszközökkel, módszerekkel, eljárásokkal, technológiákkal;
f) a fejlesztési igények megfogalmazására és a teljes fejlesztési folyamat ellenőrzésére alkalmas szakember-állománnyal;
g) az engedélyköteles tevékenység normál üzemmenetétől eltérő körülmények közötti folytatásához szükséges szervezeti, szabályzati, tárgyi és személyi feltételekkel;
h) az ÜKSZ vonatkozó rendelkezéseit kielégítő adatforgalmi és információs rendszerrel.
(4) A hátrányos megkülönböztetés tilalma, a versenysemlegesség, az átláthatóság, az üzembiztonság, az ellátás biztonsága, a fogyasztók védelme, valamint a legkisebb költség elvének érvényesülése érdekében a tárolói engedélyes tárolói tevékenysége körében köteles biztosítani azt, hogy
a) az azonos típusú engedélyesek, az azonos típusú hozzáférésre jogosultak, illetve a földgáz vásárlói a tárolói engedélyes részéről azonos, diszkriminációmentes szolgáltatásban és azonos elbánásban részesüljenek, beleértve kapcsolt vállalkozásait is;
b) az azonos típusú engedélyesek, az azonos típusú hozzáférésre jogosultak, illetve a földgáz vásárlói a tárolói engedélyes részéről csak és kizárólag ugyanazon adatokhoz, információkhoz férhessenek hozzá;
c) kapcsolt vállalkozása sem közvetlenül, sem közvetve ne részesüljön, és ne részesülhessen előnyben.
(5) Kizárólag a (4) bekezdés alkalmazásában földgázvásárlónak minősül a közüzemi nagykereskedő, a földgáz-kereskedő és a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó.
(6) A földgáz tárolására vonatkozó engedély iránti kérelemhez az e rendelet 3. számú mellékletének II. fejezetében meghatározott iratokat kell benyújtani.
Földgázelosztói működési engedély
9. § (1) Földgázelosztói működési engedélyt az kaphat, aki földgázelosztás iránti kérelmét mindazon elosztóvezetékek működtetésére bejelenti, amelyekre vonatkozóan vagy saját jogon, illetve a tulajdonában nem lévő eszközhányad tekintetében a tulajdonosokkal kötött megállapodás alapján a kérelemben szereplő tevékenységét gyakorolhatja.
(2) Amennyiben a kérelmező elosztó hálózatáról ellátott fogyasztók száma 2003. január 1-jén meghaladta a 100 ezer fogyasztót, az engedélyköteles tevékenységére vonatkozóan elkészített tervezett mérlegében a jegyzett tőkéjének minimálisan el kell érni a 300 millió forintot. Minden egyéb elosztói engedélykérelmet benyújtó esetében az engedélyköteles tevékenységére vonatkozóan elkészített tervezett mérlegében a jegyzett tőkéjének minimálisan el kell érnie a 20 millió forintot.
(3) A kérelmezőnek rendelkeznie kell
a) 3 évre szóló, független szakértő által az 1. számú mellékletben megadott szempontok szerint felülvizsgált üzleti tervvel;
b) 5 évre szóló fejlesztési tervvel és igényfelméréssel;
c) olyan saját szervezettel, amellyel biztosítani tudja az engedélyköteles tevékenység folytatását, vagy ezen tevékenység azon elemének felügyeletét, amelynek mással történő elvégeztetéséhez a Hivatal hozzájárult, az önálló gazdálkodást, a hozzáférésre jogosultak diszkriminációmentes kiszolgálását, valamint saját rendszerének a Hivatal erre vonatkozó határozatában előírt megfelelő műszaki színvonalon való tartását;
d) saját szervezetében az engedélyes tevékenysége végzéséhez szükséges szakirányú tervező, irányító, ellenőrző tevékenység ellátását biztosító szakember-állománnyal;
e) a c) és d) pontban előírtakhoz szükséges eszközökkel, módszerekkel, eljárásokkal, technológiákkal;
f) a fejlesztési igények megfogalmazására és a teljes fejlesztési folyamat ellenőrzésére alkalmas szakember-állománnyal;
g) az engedélyköteles tevékenység normál üzemmenetétől eltérő körülmények közötti folytatásához szükséges szervezeti, szabályzati, tárgyi és személyi feltételekkel;
h) a közüzemi szolgáltatóval kötött szerződéssel, illetve belső szabályozással arról, hogy az elosztói engedélyes az elosztóvezetékével a közüzemi szolgáltató engedélyében meghatározott települések, településrészek, területek mely részén biztosítja a közüzemi fogyasztók földgázellátását;
i) az ÜKSZ vonatkozó rendelkezéseit kielégítő adatforgalmi és információs rendszerrel, beleértve a határon keresztüli elosztást is;
j) országhatáron kívül eső fogyasztási helyek esetében az elosztóvezeték határátlépésénél nemzetközi mérőállomással;
k) az elosztó által ellátott településeken, településrészeken, területeken levő nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztói kör felsorolását tartalmazó nyilvántartással.
(4) A hátrányos megkülönböztetés tilalma, a versenysemlegesség, az átláthatóság, az üzembiztonság, az ellátás biztonsága, a fogyasztók védelme, valamint a legkisebb költség elvének érvényesülése érdekében az elosztó elosztói tevékenysége körében köteles biztosítani azt, hogy
a) az azonos típusú engedélyesek, az azonos típusú rendszerhasználók, illetve a földgáz vásárlói az elosztó részéről azonos, diszkriminációmentes szolgáltatásban és azonos elbánásban részesüljenek, beleértve kapcsolt vállalkozásait is;
b) az azonos típusú engedélyesek, az azonos típusú rendszerhasználók, illetve a földgáz vásárlói az elosztó részéről csak és kizárólag ugyanazon adatokhoz, információkhoz férhessenek hozzá;
c) kapcsolt vállalkozása sem közvetlenül, sem közvetve ne részesüljön, és ne részesülhessen előnyben.
(5) Kizárólag a (4) bekezdés alkalmazásában földgázvásárlónak minősül a közüzemi szolgáltató, a földgáz-kereskedő és a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó.
(6) A földgáz elosztására vonatkozó engedély iránti kérelemhez az e rendelet 3. számú mellékletének III. fejezetében meghatározott iratokat kell benyújtani.
Rendszerirányítási működési engedély
10. § (1) Rendszerirányítási működési engedélyt egy részvénytársaság kaphat, amely egyidejűleg szállítási engedéllyel is rendelkezik.
(2) A kérelmezőnek rendelkeznie kell
a) a GET 9. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve a kiegyenlítő gáz vásárlásával és értékesítésével összefüggő kockázatok kezelésére elkülönített pénzeszközzel, illetve hazai tárolókban rendelkezésre álló földgáz mennyiséggel, amelyet csak erre a célra használhat fel, a kiegyenlítő gáz vásárlására fordítható pénzeszközök tekintetében nyolcnapos utánpótlási kötelezettség mellett. Ezt a pénzeszközt, illetve gázmennyiséget az ÜKSZ-ben szabályozott módon évente kell meghatározni;
b) 3 évre szóló, független szakértő által az 1. számú mellékletben megadott szempontok szerint felülvizsgált üzleti tervvel;
c) olyan saját szervezettel, amellyel biztosítani tudja az engedélyköteles tevékenység folytatását, a hozzáférésre jogosultak diszkriminációmentes kiszolgálását, valamint saját eszközeinek megfelelő műszaki színvonalon való tartását;
d) saját szervezetében az engedélyes tevékenysége végzéséhez szükséges szakirányú tervező, irányító, ellenőrző tevékenység ellátását biztosító szakember-állománnyal;
e) a c) és d) pontban előírtakhoz szükséges eszközökkel, módszerekkel, eljárásokkal, technológiákkal, valamint távközlő hálózattal (vagy távközlési szolgáltatás igénybevételére irányuló szerződéssel), amelyek biztosítják az együttműködő földgázrendszer biztonságos üzemeltetését;
f) az ÜKSZ vonatkozó előírásait kielégítő adatátviteli és információs rendszerrel;
g) a fejlesztési igények megfogalmazására és a teljes fejlesztési folyamat ellenőrzésére alkalmas szakember-állománnyal;
h) az engedélyköteles tevékenység normál üzemmenetétől eltérő körülmények közötti folytatásához szükséges szabályzati feltételekkel;
i) a rendszeregyensúly biztosításához szükséges földgáz beszerzésére és értékesítésére vonatkozó szabályozással.
(3) A hátrányos megkülönböztetés tilalma, a versenysemlegesség, az átláthatóság, az üzembiztonság, az ellátás biztonsága, a fogyasztók védelme, valamint a legkisebb költség elvének érvényesülése érdekében a rendszerirányító rendszerirányítói tevékenysége körében köteles biztosítani azt, hogy
a) az azonos típusú engedélyesek, az azonos típusú hozzáférésre jogosultak, illetve a földgáz vásárlói a rendszerirányító részéről azonos, diszkriminációmentes szolgáltatásban és azonos elbánásban részesüljenek;
b) az azonos típusú engedélyesek, az azonos típusú hozzáférésre jogosultak, illetve a földgáz vásárlói a rendszerirányító részéről csak és kizárólag ugyanazon adatokhoz, információkhoz férhessenek hozzá;
c) kapcsolt vállalkozása sem közvetlenül, sem közvetve ne részesüljön, és ne részesülhessen előnyben.
(4) Kizárólag a (3) bekezdés alkalmazásában földgázvásárlónak minősül a közüzemi nagykereskedő, a földgáz-kereskedő és a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó.
(5) A földgáz rendszerirányításra vonatkozó engedély iránti kérelemhez az e rendelet 3. számú mellékletének IV. fejezetében meghatározott iratokat kell benyújtani.
Földgáz-kereskedelmi működési engedély
11. § (1) A kérelmező engedélyköteles tevékenységére vonatkozóan elkészített tervezett mérlegében a jegyzett tőkéjének minimálisan el kell érnie az 50 millió forintot.
(2) A kérelmezőnek rendelkeznie kell
a) egy évre szóló, független szakértő által az 1. számú mellékletben megadott szempontok szerint felülvizsgált üzleti tervvel;
b) olyan saját szervezettel, amellyel biztosítani tudja szerződő partnerei kiszolgálását és az önálló gazdálkodást;
c) saját szervezetében az engedélyköteles tevékenységei végzéséhez szükséges kereskedő, irányító, ellenőrző szakember-állománnyal;
d) a b) és a c) pontokban előírtakhoz szükséges eszközökkel, módszerekkel eljárásokkal, technológiával;
e) az ÜKSZ vonatkozó rendelkezéseit kielégítő adatforgalmi és információs rendszerrel;
f) e rendelet 17. §-ában meghatározott pénzügyi biztosítékkal;
g) az engedélyköteles tevékenység rendkívüli körülmények közötti folytatásához szükséges szabályzati feltételekkel.
(3) A földgáz kereskedelemre vonatkozó engedély iránti kérelemhez az e rendelet 3. számú mellékletének V. fejezetében meghatározott iratokat kell benyújtani.
Földgáz közüzemi nagykereskedelmi működési engedély
12. § (1) Földgáz közüzemi nagykereskedelmi engedélyt az kaphat, aki (vagy jogelődje) legalább 3 évre előre folyamatosan rendelkezik a források biztosítását szolgáló olyan szerződésekkel, amelyek az általa közvetlenül és a közüzemi szolgáltatókon keresztül közvetve ellátott (vagy ellátni tervezett) közüzemi fogyasztók igényeinek legalább 80%-át elérik.
(2) A kérelmező engedélyköteles tevékenységre vonatkozóan elkészített tervezett mérlegében a jegyzett tőkéjének minimálisan el kell érnie az 1 milliárd forintot.
(3) A kérelmezőnek rendelkeznie kell
a) 3 évre szóló, független szakértő által az 1. számú mellékletben megadott szempontok szerint felülvizsgált üzleti tervvel;
b) 5 évre szóló igényfelméréssel;
c) olyan saját szervezettel, amellyel biztosítani tudja szerződő partnerei diszkriminációmentes kiszolgálását és az önálló gazdálkodást;
d) saját szervezetében az engedélyköteles tevékenysége végzéséhez szükséges tervező, kereskedő, irányító, ellenőrző szakember-állománnyal;
e) a c) és a d) pontokban előírtakhoz szükséges eszközökkel, módszerekkel, eljárásokkal, technológiával;
f) az ÜKSZ vonatkozó rendelkezéseit kielégítő adatforgalmi és információs rendszerrel;
g) e rendelet 17. §-ában meghatározott pénzügyi biztosítékkal;
h) az engedélyköteles tevékenység rendkívüli körülmények közötti folytatásához szükséges szabályzati feltételekkel.
(4) A hátrányos megkülönböztetés tilalma, a versenysemlegesség, az átláthatóság, az üzembiztonság, az ellátás biztonsága, a fogyasztók védelme, valamint a legkisebb költség elvének érvényesülése érdekében a közüzemi nagykereskedő közüzemi nagykereskedelmi tevékenysége körében köteles biztosítani azt, hogy
a) az azonos típusú engedélyesek és azonos típusú rendszerhasználók a közüzemi nagykereskedő részéről azonos, diszkriminációmentes szolgáltatásban és azonos elbánásban részesüljenek, beleértve kapcsolt vállalkozásait is;
b) az azonos típusú engedélyesek és azonos típusú rendszerhasználók a közüzemi nagykereskedő részéről csak és kizárólag ugyanazon adatokhoz, információkhoz férhessenek hozzá;
c) kapcsolt vállalkozása sem közvetlenül, sem közvetve ne részesüljön, és ne részesülhessen előnyben.
(5) A földgáz közüzemi nagykereskedelemre vonatkozó engedély iránti kérelemhez az e rendelet 3. számú mellékletének VI. fejezetében meghatározott iratokat kell benyújtani.
Földgáz közüzemi szolgáltatási működési engedély
13. § (1) Földgáz közüzemi szolgáltatói engedélyt az kaphat, aki (vagy jogelődje) legalább 3 évre előre folyamatosan rendelkezik közüzemi nagykereskedővel vagy jogelődjével megkötött ellátási szerződéssel az általa ellátott (ellátni tervezett) közüzemi fogyasztók igényeinek legalább 80%-át elérő mértékéig.
(2) Azok az engedélyesek, amelyek közüzemi szolgáltatási területén az általuk ellátott fogyasztók száma 2003. január 1-jén meghaladta a 100 ezer fogyasztót, az engedélyköteles tevékenységre vonatkozóan elkészített tervezett mérlegükben a jegyzett tőkéjüknek minimálisan el kell érnie a 300 millió forintot. Minden egyéb közüzemi szolgáltatói engedély-kérelmet benyújtó esetében az engedélyköteles tevékenységére vonatkozóan elkészített tervezett mérlegében a jegyzett tőkéjének minimálisan el kell érni a 20 millió forintot.
(3) A kérelmezőnek rendelkeznie kell
a) 3 évre szóló, független szakértő által az 1. számú mellékletben megadott szempontok szerint felülvizsgált üzleti tervvel;
b) 5 évre szóló igényfelméréssel;
c) olyan saját szervezettel, amellyel biztosítani tudja szerződő partnerei diszkriminációmentes kiszolgálását;
d) saját szervezetében az engedélyköteles tevékenysége végzéséhez szükséges tervező, irányító, ellenőrző szakember-állománnyal, vagy ezen tevékenység azon elemének felügyeletét ellátó szakember-állománnyal, amelynek mással történő elvégeztetéséhez a Hivatal hozzájárult;
e) a c) és a d) pontokban előírtakhoz szükséges eszközökkel, módszerekkel, eljárásokkal, technológiával;
f) az ÜKSZ vonatkozó rendelkezéseit kielégítő adatforgalmi és információs rendszerrel;
g) e rendelet 17. §-ában meghatározott pénzügyi biztosítékkal;
h) az engedélyköteles tevékenység normál üzemmódtól eltérő körülmények közötti folytatásához szükséges szabályzati feltételekkel;
i) az elosztási engedélyessel kötött szerződéssel, illetve belső szabályozással arról, hogy az elosztási engedélyes az elosztó vezetékével a közüzemi szolgáltató engedélyében meghatározott települések, településrészek, területek mely részén lát el elosztási tevékenységet.
(4) A hátrányos megkülönböztetés tilalma, a versenysemlegesség, az átláthatóság, az üzembiztonság, az ellátás biztonsága, a fogyasztók védelme, valamint a legkisebb költség elvének érvényesülése érdekében a közüzemi szolgáltató közüzemi szolgáltatói tevékenysége körében köteles biztosítani azt, hogy
a) az azonos típusú engedélyesek és azonos típusú rendszerhasználók a közüzemi szolgáltató részéről azonos, diszkriminációmentes szolgáltatásban és azonos elbánásban részesüljenek, beleértve kapcsolt vállalkozásait is;
b) az azonos típusú engedélyesek és azonos típusú rendszerhasználók a közüzemi szolgáltató részéről csak és kizárólag ugyanazon adatokhoz, információkhoz férhessenek hozzá;
c) kapcsolt vállalkozása sem közvetlenül, sem közvetve ne részesüljön, és ne részesülhessen előnyben.
(5) A földgáz közüzemi szolgáltatására vonatkozó engedély iránti kérelemhez az e rendelet 3. számú mellékletének VII. fejezetében meghatározott dokumentumokat kell benyújtani.
Szervezett földgázpiac működtetési engedély
14. § (1) A kérelmező és az engedélyes az engedélyköteles tevékenységére vonatkozóan elkészített tervezett mérlegében a jegyzett tőkéjének minimálisan el kell érni a 100 millió forintot.
(2) A kérelmezőnek rendelkeznie kell
a) a tevékenység folytatásához szükséges személyi, tárgyi és biztonsági feltételekkel, a biztonságos működéshez szükséges feltételekkel;
b) a szervezett földgázpiac működtetésére vonatkozó, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: PSZÁF) által minősített szabályzattal (tőzsdeszabályzat), ahol a GET 11. § (3) bekezdésben említett ,,tőzsdeszabályzat'' a szervezett földgázpiaci engedélyes üzletszabályzatának része;
c) felelősségbiztosítási rendszerrel;
d) egy évre szóló, független szakértő által az 1. számú mellékletben megadott szempontok szerint felülvizsgált üzleti tervvel;
e) a feladat ellátásához szükséges adatforgalmi és információs rendszerrel;
f) e rendelet 17. §-ban meghatározott pénzügyi biztosítékkal.
(3) A hátrányos megkülönböztetés tilalma, a versenysemlegesség, az átláthatóság, az ellátás biztonsága, a fogyasztók védelme, valamint a legkisebb költség elvének érvényesülése érdekében a szervezett földgázpiacot működtető engedélyes e tevékenysége körében köteles biztosítani azt, hogy
a) az engedélyes társaságban a GET szerinti egyéb engedélyesek és a feljogosított fogyasztók tulajdoni hányadainak, illetve szavazatainak összege ne érje el a szervezett földgázpiac működtetési engedéllyel rendelkező társaság alaptőkéjének, illetve a leadott szavazatok számának 50%-át úgy, hogy közben egyetlen engedélyes tulajdoni hányada, illetve leadott szavazata sem érje el e társaság alaptőkéjének, illetve leadott szavazatainak 10%-át;
b) a szervezett földgázpiac szereplői azonos, diszkriminációmentes szolgáltatásban és azonos elbánásban részesüljenek;
c) csak és kizárólag ugyanazon adatokhoz, információkhoz férhessenek hozzá; továbbá
d) kapcsolt vállalkozása sem közvetlenül, sem közvetve ne részesüljön, és ne részesülhessen előnyben.
(4) A szervezett földgázpiac létrehozására és működtetésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez az e rendelet 3. számú mellékletének VIII. fejezetében meghatározott iratokat kell benyújtani.
Határon keresztüli földgázszállító-vezetékhez való hozzáférési működési engedély
15. § (1) A földgáz határon keresztüli szállításához, a határkeresztező szállítóvezetékre vonatkozó hozzáférési engedélyt az alábbiak kérelmezhetnek:
a) földgáz-kereskedelmi engedélyes;
b) közüzemi nagykereskedelmi engedélyes;
c) nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó a közüzemi ellátásból való kilépési szándékra vonatkozó nyilatkozattal;
d) földgáztermelő;
e) rendszerirányítói engedélyes;
f) a GET 33. §-ának (5) bekezdése szerinti esetekben a közüzemi szolgáltatói engedélyes.
(2) Amennyiben a kérelmező engedélyesként kér határon keresztüli földgázszállító-vezetékhez való hozzáférési engedélyt, a korábbi engedélykérelme mellékleteként benyújtott azokat az iratokat, amelyekben változás nem történt, nem köteles benyújtani. A kérelmező köteles azonban a korábbi engedélykérelem benyújtására hivatkozni, és arra nézve nyilatkozni, hogy a korábban benyújtott mellékletekben változás nem történt.
(3) Az (1) bekezdés szerinti kérelmezőknek rendelkezniük kell
a) az engedélyes tevékenység végzésére vonatkozó dokumentált belső eljárási és nyilvántartási renddel, amely lehetővé teszi a rájuk vonatkozó jogszabályok és előírások betartását és azok ellenőrzését;
b) egyéb jogszabályokban meghatározott további feltételekkel, névre szóló hatósági engedélyekkel;
c) az engedélyköteles tevékenység rendkívüli körülmények közötti folytatásához szükséges szabályzati feltételekkel.
(4) Abban az esetben, ha a kérelmező a GET 9. §-ának (1) bekezdése szerinti engedélykérelmével egyidejűleg nyújtja be a határon keresztüli földgázszállító-vezetékhez való hozzáférési engedély iránti kérelmét, akkor a Hivatal a benyújtott engedélykérelmeket együttesen bírálja el, a benyújtott iratok alapján. A határon keresztüli földgázszállító-vezetékhez való hozzáférési engedélyt azonban csak az annak alapjául szolgáló működési engedély jogerőre emelkedését követően adhatja ki.
(5) A határon keresztüli földgázszállító-vezetékhez való hozzáférési engedély iránti kérelemhez az e rendelet 3. számú mellékletének IX. fejezetében meghatározott iratokat kell benyújtani.
Propán-, butángázok és ezek elegyeinek vezetéken történő elosztására és szolgáltatására vonatkozó működési engedély
16. § (1) Propán-, butángázok és ezek elegyeinek vezetéken történő elosztására és szolgáltatására vonatkozó működési engedélyt az kaphat, aki az engedély iránti kérelmét mindazon elosztóvezetékek működtetésére bejelenti, amelyekre vonatkozóan vagy saját jogon, illetve a tulajdonában nem lévő eszközhányad tekintetében a tulajdonosokkal kötött megállapodás alapján a kérelemben szereplő tevékenységét gyakorolhatja.
(2) A kérelmezőre, illetve az engedélyköteles tevékenységére vonatkozóan elkészített tervezett mérlegében a jegyzett tőkéjének minimálisan el kell érni a 20 millió forintot.
(3) A kérelmezőnek rendelkeznie kell:
a) 3 évre szóló független szakértő által az 1. számú mellékletben megadott szempontok szerint felülvizsgált üzleti tervvel;
b) 5 évre szóló fejlesztési tervvel és igényfelméréssel;
c) olyan saját szervezettel, amellyel biztosítani tudja az engedélyköteles tevékenység folytatását, vagy ezen tevékenység azon elemének felügyeletét, amelynek mással történő elvégeztetéséhez a Hivatal hozzájárult, az önálló gazdálkodást, a hozzáférésre jogosultak diszkriminációmentes kiszolgálását, valamint saját rendszerének megfelelő műszaki színvonalon való tartását;
d) saját szervezetében az engedélyes tevékenysége végzéséhez szükséges szakirányú tervező, irányító, ellenőrző tevékenység ellátását biztosító szakember-állománnyal;
e) a c) és d) pontban előírtakhoz szükséges eszközökkel, módszerekkel, eljárásokkal, technológiákkal;
f) a fejlesztési igények megfogalmazására és a teljes fejlesztési folyamat kontrollálására alkalmas szakember-állománnyal;
g) az engedélyköteles tevékenység normál üzemmenetétől eltérő körülmények közötti folytatásához szükséges szervezeti, szabályzati, tárgyi és személyi feltételekkel;
h) adatforgalmi és információs rendszerrel.
(4) A propán-, butángázok és ezek elegyeinek vezetéken történő elosztására és szolgáltatására vonatkozó működési engedély iránti kérelemhez az e rendelet 3. számú mellékletének X. fejezetében meghatározott iratokat kell benyújtani.
Pénzügyi biztosíték
17. § (1) A földgáz-kereskedői, a közüzemi nagykereskedői, a közüzemi szolgáltatói, valamint a szervezett földgázpiaci engedélyes a GET 10–11. §-ai alapján köteles az előző naptári évi földgáz forgalom beszerzési értéke 1/12-ed részének megfelelő összeget – de legalább húszmillió, legfeljebb ötszázmillió forintot – biztosítékként az erre a célra elkülönített banki alszámlájára befizetni, ott tartani és e számlát – folyamatosan – feltölteni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti – de korábban engedélyesként nem működő – társaságok esetében az engedélyesként működésük első üzleti évében a pénzügyi biztosíték összegét az ellenőrzött üzleti tervben földgáz adásvételi tevékenységből származó becsült éves földgáz forgalom alapulvételével kell meghatározni, a pénzügyi biztosíték összegének azonban el kell érnie legalább a húszmillió forintot. Az ezt követő üzleti években az előző évi vagy a becsült éves forgalom – közül a magasabb érték – alapján számítandó ki a biztosíték kötelezően elkülönített összege.
(3) A pénzügyi biztosítékként elkülönített összeget az engedélyes kizárólag a földgáz adásvételi szerződéseiben foglalt, illetve a rendszerhasználattal kapcsolatos kötelezettségei teljesítéséhez használhatja fel. A pénzügyi biztosítékként elkülönített összeg felhasználása esetén a felhasználástól számított 8 banki napon belül az engedélyes köteles az alszámlát a teljes biztosítéki összegre feltölteni.
(4) Az engedélyes köteles az alszámláját vezető bank által írásban visszaigazolt felhatalmazást adni a Hivatal számára arra vonatkozóan, hogy a bank vállalja, hogy a Hivatal megkeresésére közvetlenül részletes információt szolgáltat az alszámla egyenlegére és forgalmára vonatkozóan. Az információszolgáltatás esetleges költségei az engedélyest terhelik.
(5) Az információ hiányát vagy annak megtagadását – ellenkező bizonyításáig – a pénzügyi biztosíték hiányának kell tekinteni.
(6) Az engedélyes köteles a Hivatal részére a pénzügyi biztosítékról és annak változásáról részletező nyilvántartást vezetni olyan módon, hogy az utólag ellenőrizhető, illetve a Hivatal részére – írásban, illetve elektronikus adathordozón – benyújtható legyen.
(7) A Hivatal az engedélyes kérelmére pénzügyi biztosítékként elfogadhat a fentiekkel azonos feltételeknek megfelelő, azonos értékű, azonos likviditású, azonos biztonságot nyújtó és kizárólag a (3) bekezdésben megjelölt célra igénybe vehető banki hitelkeretet vagy belföldi székhelyű hitelintézet által vállalt, illetve felülgarantált, első osztályú, visszavonhatatlan, feltétel nélküli bankgaranciát.
AZ ENGEDÉLY MÓDOSÍTÁSA, BÍRSÁG, ESZKÖZHASZNÁLATI DÍJ
Az engedély módosítása
(A GET 12. §-hoz)
18. § Az engedélyes az engedély feltételeiben, előírásaiban és az engedély mellékleteiben szereplő adatok változása esetén köteles az engedélyes tevékenység folyamatosságát biztosító átmeneti intézkedések megtétele mellett az adott változást követő 30 napon belül az engedély módosítását kérelmezni.
Bírság kiszabása és egyéb intézkedések
19. § (1) A bírság kiszabásakor a Hivatal a körülmények mérlegelését köteles elvégezni, különös tekintettel a következőkre:
a) a jogsértés súlya (a gázellátás veszélyeztetésének mértéke, a fogyasztói érdekek sérelmének köre, kiterjedtsége);
b) a jogsértő állapot fennállásának időtartama;
c) a jogsértéssel okozott vagyoni hátrány mértéke, illetve a jogsértéssel elért vagyoni előny mértéke;
d) a jogsértő piaci helyzete, befolyása;
e) a jogsértésnek a földgázpiaci viszonyokra gyakorolt káros hatása;
f) a magatartás felróhatósága;
g) korábbi jogsértő magatartás;
h) a jogsértő állapot megszüntetésére hozott intézkedéseket segítő magatartás;
i) a jogsértő állapot megszüntetésére tett, a Hivatal eljárását megelőző, attól független tevékenység.
(2) A bírság engedélyesekre, engedéllyel nem rendelkező gázipari tevékenységet folytató társaságokra és a GET 1. §-ának e) pontja szerinti tulajdonosokra szabható ki.
(3) A bírság felső határa engedélyesek esetében a következő összegek közül a magasabb:
– az engedélyes tárgyévet megelőző évi nettó árbevételének 1%-a, vagy
– százmillió forint.
(4) Az engedéllyel nem rendelkező vállalkozások és a GET 1. §-ának (1) bekezdés e) pontja szerinti tulajdonosok esetében a bírság felső határa százmillió forint.
(5) A bírság az árképzésnél költségnövelő tényezőként nem vehető figyelembe.
(6) A bírságolásnak a jogsértésről történő tudomásszerzéstől számított hat hónapon belül, de legfeljebb az elkövetéstől – folyamatos cselekmény esetén annak befejezésétől – számított három éven belül van helye.
Eszközhasználati díj megállapítása
20. § (1) A GET 13. §-ának (7) bekezdésében foglaltak szerint a Hivatal határozatban írja elő a kijelölt szállítói, tárolói, elosztói engedélyes által fizetendő eszközhasználati díjat.
(2) A tulajdonos és a szállítói, tárolói, elosztói engedélyes között az eszközök használatára üzemeltetői szerződést kell kötni.
(3) A Hivatal által a GET 13. §-ának (7) bekezdése szerinti határozat meghozatalakor a következő szempontokat kell figyelembe venni:
a) a rendszer üzemeltetésével, karbantartásával, felújításával, üzemzavarának elhárításával, a földgázellátási válsághelyzet kezelésével kapcsolatos közvetlen és közvetett költségek (beleértve az üzemi és vállalati általános költségeket is);
b) a szolgalom, a vezetékjog, a használati jog megszerzésével kapcsolatos költségek;
c) az eszközökkel kapcsolatos biztosítási költségek;
d) új fogyasztói igényekkel kapcsolatos bekapcsolási, fejlesztési költségek;
e) az üzemeltetőt megillető indokolt mértékű nyereség.
(4) A kijelölt időtartam alatt jelentkező új fogyasztói bekapcsolásra, fejlesztésre csak a tulajdonos és az üzemeltető engedélyes közötti megállapodás alapján kerülhet sor.
(5) A kötelező kijelölés időszakában a Hivatal által meghatározott időszakban és a kijelölési időszak végén az üzemeltető engedélyesnek a Hivatal által meghatározott elszámolást be kell mutatnia a Hivatalnak.
A FÖLDGÁZELLÁTÁS
Az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat kidolgozásáért felelősök köre, kidolgozási, egyeztetési és alkalmazási rendje
21. § (1) Az ÜKSZ kidolgozása érdekében a rendszerirányító az engedélyesek bevonásával a GET hatálybalépését követő 30 napon belül külön-külön gondoskodik a
a) földgázszállítási
b) földgáztárolási
c) földgázelosztási
d) földgáz-kereskedelmi
e) földgáz közüzemi nagykereskedelmi
f) földgáz közüzemi szolgáltatási
g) szervezett földgázpiac működtetési
h) határon keresztüli földgázszállító-vezetékhez való hozzáférési
engedéllyel rendelkezők és a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztók összehívásáról az engedélyes-körök megalakítása, képviselőjük megválasztása és ügyrendjük meghatározása végett.
(2) Az azonos típusú engedélyt kérelmezők, illetve engedéllyel rendelkezők egy-egy engedélyes-kört alkotnak.
(3) A rendszerirányító az engedélyes – körök választott felelős képviselőivel megalakítja a Szabályzati Bizottságot (a továbbiakban: SZB). Az SZB-ben minden engedélyes-kör egy felelős képviselővel képviselteti magát. Az SZB megalakítása előtt az adott engedélyes-kör megalkotja saját ügyrendjét és megválasztja felelős képviselőjét. Az egyes engedélyes körök kidolgozzák a saját engedélyes tevékenységükre vonatkozó ÜKSZ-fejezeteket.
(4) Az SZB ügyrendje az ÜKSZ része.
(5) Az SZB-ben tanácskozási joggal részt vesznek a földgáztermelők, a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztók, valamint a kis- és nagyfogyasztói érdekképviseletek egy-egy fővel. Az SZB munkájába szakértőket vonhat be.
(6) Az SZB-ben és az engedélyes-körökben végzett tevékenység költségeit az engedélyesek viselik az ügyrendben meghatározott elvek szerint.
(7) Bármelyik engedélyes és rendszerhasználó kezdeményezheti az ÜKSZ felülvizsgálatát.
(8) A Hivatal az ÜKSZ felülvizsgálatát alapos indokkal bármikor előírhatja.
(9) Minden engedélyes köteles a jóváhagyott ÜKSZ-t az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségekben jól látható módon elhelyezni, kérésre bárkinek rendelkezésre bocsátani, és a honlapján hozzáférhetővé tenni.
(10) Az engedélyesek Üzletszabályzatai az ÜKSZ előírásaitól nem térhetnek el, kivéve azokat az eltéréseket, amelyeket a Hivatal az Üzletszabályzat jóváhagyása során engedélyez. Az Üzletszabályzatok kötelező tartalmi elemeit e rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.
(11) A GET 14. §-ának (3) bekezdése szerinti ideiglenes ÜKSZ egyes fejezeteit a GET 85. §-ának (1) bekezdésében meghatározott társaságok, a endszerirányító koordinálása mellett kötelesek kidolgozni az ott meghatározott engedélykérelem beadásáig, a Hivatal útmutatása szerint.
(12) A rendszerirányító köteles a SZB, illetve annak bármely résztvevőjének megjegyzéseit és véleményét a döntéshozatal során megfontolni, azok esetleges elutasítását indoklással alátámasztani.
(13) A SZB köteles a rendszerirányító által véglegesnek nyilvánított tervezetről egy közös állásfoglalást kialakítani.
(14) A rendszerirányító az ÜKSZ jóváhagyásra történő benyújtásával egyidejűleg köteles mellékelni a tervezettel kapcsolatos esetleges ellenvéleményeket és azok indoklását.
Az ÜKSZ elvei és főbb tartalmi elemei
22. § (1) Az ÜKSZ kidolgozásakor a következő főbb elveket kell figyelembe venni, részletesen bemutatva a megvalósítás lehetőségeit, a résztvevők feladatait és felelősségét:
a) az ellátás biztonsága;
b) illeszkedés az országos energiapolitikához;
c) a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó minőségi követelmények;
d) a versenysemlegesség, a közüzemi és verseny piac együttes működése;
e) az engedélyesek kötelező együttműködése;
f) a rendszerirányítás kiemelt szerepe;
g) a rendszerhez való szabályozott hozzáférés;
h) a háztartási és kommunális fogyasztók ellátásának elsőbbsége;
i) a mérések és elszámolások világos, egyértelmű rendszere;
j) a legkisebb költség elve;
k) szűkös kapacitás esetén a kapacitás felosztás (allokálás) megkülönböztetés-mentes, átlátható eljárása;
l) a szűk kapacitások feloldására szolgáló intézkedések.
(2) Az ÜKSZ kidolgozása során a következő fejezeteket kell részletesen meghatározni, az e rendelet 4. számú mellékletében foglaltak figyelembevételével:
a) az együttműködő földgázrendszer részletes leírása;
b) az együttműködő földgázrendszer rendszerfejlesztési folyamatának leírása;
c) az adatszolgáltatás rendje;
d) üzemzavar elhárítás, válsághelyzetre vonatkozó intézkedések és elhárításának részletes szabályai;
e) a rendszerhez való szabályozott hozzáférés részletes eljárási rendje;
f) célvezeték létesítésére, üzemeltetésére vonatkozó bejelentések rendje;
g) versenysemlegesség érvényesítése; jótállás, pénzügyi biztosíték, kifogás;
h) kereskedelmi, elszámolási, mérési és adatforgalmi előírások, nominálás rendje;
i) a szervezett földgázpiac működésének a rendszerirányítást érintő főbb szabályai;
j) mérlegkörök működésének rendje.
A rendszerirányító engedélyes feladatai, az engedélyesekkel és a hozzáférésre jogosultakkal való együttműködésének általános szabályai
23. § (1) A rendszerirányító jogosult a rendszeregyensúly fenntartása érdekében a hozzáférésre jogosultak és engedélyesek felé a szükséges intézkedések elrendelésére. A rendszerirányító nem alkalmazhat hátrányos megkülönböztetést az engedélyesek és a rendszerhasználók között, de figyelembe kell vennie az e rendeletben és a GET végrehajtását szolgáló egyéb jogszabályokban meghatározott kapacitásigény-kielégítési elveket.
(2) A GET 16. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján a rendszerirányító feladatai:
a) folyamatos üzemviteli kapcsolattartás a földgáz határon keresztüli kereskedelmében és a tranzit-szállításokban együttműködő külföldi rendszerirányítókkal (diszpécser szolgálatokkal), valamint az engedélyesekkel és a hozzáférésre jogosultakkal;
b) döntés a napi egyensúlyozást érintő kérdésekben;
c) a hozzáférésre jogosultak és engedélyesek által a szállítói, tárolói és elosztói engedélyesnél történő kapacitáslekötés megvalósíthatóságának vizsgálata;
d) a rendszerszintű szolgáltatások biztosítása;
e) az ÜKSZ kidolgozása a GET 14. §-ában, illetve e rendelet 21. §-ában meghatározottak szerint;
f) a Hivatal rendszer-felügyeleti feladataihoz kapcsolódóan az együttműködő földgázrendszer egymásra hatással lévő elemeire vonatkozó fejlesztési javaslatok összehangolása;
g) a d) és az f) pontokban felsorolt feladatok végrehajtása érdekében a rendszerirányítónak rendelkeznie kell a megfelelő hidraulikai vizsgálatok elvégzésére alkalmas hardver és szoftver eszközökkel, amelyek használatával kapcsolatos szabályokat az ÜKSZ-ben kell meghatározni;
h) a határon keresztüli földgázszállító-vezetékek kapacitásához történő hozzáférés koordinálása az erre vonatkozó kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően, valamint a rendszeregyensúly biztosítása érdekében történő határon keresztüli földgázszállítások lebonyolítása;
i) együttműködés az engedélyesekkel, illetve a hozzáférésre jogosultakkal, valamint a jogszabályokban, a működési engedélyében és az ÜKSZ-ben rögzített szükséges adatszolgáltatások biztosítása;
j) a napi egyensúlyozási célú földgázmennyiségek beszerzésének és tárolásának lebonyolítása.
(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti kapacitáslekötés folyamata a következő:
a) a szállítási kapacitásokat – beleértve a határon keresztüli földgázszállító vezetékek kapacitásait is – a szállítói engedélyes, az elosztó hálózati kapacitásokat az elosztói engedélyes, a tárolókapacitásokat a tárolói engedélyes értékesíti;
b) a rövid és a hosszú távú kapacitás lekötésére vonatkozó szerződést a hozzáférésre jogosultak a szállítói, tárolói, elosztói engedélyessel kötik meg;
c) kapacitás lekötést csak igazolt fogyasztói igény (szerződés, előszerződés vagy ennek megfelelő igazolás) esetén lehet a szállítói, tárolói, elosztói engedélyesnél kezdeményezni;
d) kapacitáslekötésnél meg kell jelölni a forrás-belépési/fogyasztási-átadás/átvételi pontokat, az éves (m3/év) szállítandó, elosztandó, tárolandó földgáz mennyiséget, havonta a napi max./min. (m3/nap) mennyiséget, valamint az óracsúcs (m3/óra) mennyiségét;
e) a kapacitás lekötésekor meg kell határozni, hogy a szállításra, elosztásra, tárolásra kerülő mennyiségből mennyi a háztartási és kommunális célra lekötött kapacitás;
f) a hozzáférésre jogosult által lekötött, de nem használt kapacitást a szállítói, tárolói, elosztói engedélyes részére visszavételre fel kell ajánlani, ellenkező esetben azt a hozzáférésre jogosult elveszíti, ennek részletes szabályait az ÜKSZ-ben kell meghatározni;
g) a szállítói, tárolói, elosztói engedélyesek a visszavett kapacitásokat a rendszerirányító által koordinált másodlagos kereskedelem keretében értékesíthetik, ennek részletes szabályait az ÜKSZ -ben kell meghatározni.
(4) Kapacitás túljegyzés esetén – a korábban lekötött kapacitások után, beleértve a rendszerirányító kiegyenlítő gázának szállítási és tárolási kapacitását is – a szabad kapacitás iránti új igények kielégítésének sorrendje a következő:
1. háztartási és kommunális célú fogyasztások kielégítése
2. egyéb nem feljogosított közüzemi fogyasztók kielégítése
3. egyéb, hosszú távra lekötendő kereskedelmi célú kapacitás lekötések
4. a további szabad kapacitások.
(5) A (2) bekezdés d) pontja szerinti rendszerszintű szolgáltatások biztosítása különösen a következő feladatokat tartalmazza:
a) a szükséges napi nominálások összegyűjtése, összegzése, értékelése, a rendszer kapacitásvizsgálatok elvégzése, az együttműködő földgázrendszer egyensúlyának megtervezése, a nominálás elfogadása vagy újranominálás;
b) napi operatív intézkedések megtétele a rendszer egyensúly biztosítása érdekében a hozzáférésre jogosultak és engedélyesek felé;
c) szükség esetén közvetlenül vagy közvetve megtett intézkedések a megszakítható fogyasztók felé, a fogyasztás időszakos csökkentésére vagy teljes megszüntetésére vonatkozóan;
d) a rendszeregyensúly megtartása érdekében a szükséges fogyasztói korlátozó intézkedések megtervezése, elrendelése, a végrehajtás koordinálása
e) a napon belüli – gázmennyiség és kapacitás – kereskedelem koordinálása, intézkedés a mennyiségi elszámolások lebonyolítására, valamint az ehhez szükséges adatszolgáltatás lebonyolítása;
f) a rendszerirányító kizárólagos rendelkezésére álló, napi egyensúlyozási célból beszerzett, más opciós földgáz beszerzésére jogosulttól átvett, illetve tárolt kiegyenlítő földgáz mennyiségek felhasználásának ütemezése, a gázforgalom lebonyolítása és elszámolása;
g) a földgázszállító rendszer betáplálási és átadási pontjain forgalmazott (átvett-átadott) földgáz mennyiségek rendszerhasználók és engedélyesek részére történő összegzése, mérés vagy megállapodás szerinti felosztása (allokálás);
h) az együttműködő földgázrendszer egyes elemeinek – a szállító rendszer működésére kiható – leállással járó karbantartásának összehangolása;
i) a szükséges adatszolgáltatás biztosítása a rendszerhasználók, valamint a Hivatal felé, ezen belül a napi szállítóvezetéki (betáplálási és átadási pontok) szabad kapacitásának közzététele.
(6) A rendszerirányító jogosult a gáznapon a hozzáférésre jogosult által lekötött és nem használt kapacitásokat rendszeregyensúlyozási célra igénybe venni.
(7) A rendszerirányító köteles olyan – a hozzáférésre jogosultak, az engedélyesek és a Hivatal által is használható – informatikai platformot létrehozni és a rendszerhasználókkal és az engedélyesekkel az adatszolgáltatásra vonatkozó miniszteri rendelet és az ÜKSZ előírásai szerinti adatszolgáltatás alapján működtetni, amely lehetővé teszi az előző bekezdésekben felsorolt feladatok elvégzését, illetve azok eredményeinek rendezett, átlátható, hozzáférhető módon történő megjelenítését.
(8) A rendszerirányító köteles biztosítani a birtokába jutott, nem közcélú adatok bizalmas kezelését és a hozzáférésre jogosultak, valamint az engedélyesek felé történő egységes szintű, szelektív adatszolgáltatást, továbbá meg kell felelnie a bizalmas adatkezelésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak.
(9) A rendszerszintű szolgáltatások, az adatszolgáltatások és az egyéb feladatok részletes szabályait az ÜKSZ tartalmazza.
(10) A GET 16. §-a (2) bekezdésének e) pontjában előírt feladatok teljesítése érdekében saját eszköz hiánya esetén a rendszerirányítónak olyan adat- és beszédátvitelt biztosító távközlési szolgáltatási szerződéssel kell rendelkeznie, amely folyamatos és kellő mértékű biztosítékot nyújt a gázellátás biztonsága érdekében.
24. § (1) A GET 15. §-ának (2) bekezdése és 55. §-ának f) pontja alapján a rendszerirányító és az engedélyesek, illetve a hozzáférésre jogosultak közötti együttműködés általános szabályai a következők:
a) az engedélyesek a saját rendszerük egyensúlyáért maguk felelősek; a felelősség határa az együttműködő rendszerek csatlakozási-kapcsolódási pontjáig tart, ezen belül a hozzáférési jogosultak a saját forrás-fogyasztásuk egyensúlyáért, valamint a rendszerirányító által az egyensúly teremtés érdekében igénybe vett kiegyenlítő eszközök rájuk háruló rendezéséért felelnek;
b) az együttműködés alapja az engedélyesek, illetve a hozzáférésre jogosultak között megkötött kapacitás lekötési szerződések, valamint az ÜKSZ és az Üzletszabályzatok előírásai az együttműködésre vonatkozóan;
c) a nominálást végző engedélyesek, a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztók és a mérlegkör-felelősök, a napi nominálás során a saját- vagy az együttműködő rendszer forrás-fogyasztás egyensúly biztosításához szükséges opciós forrásokat a rendszerirányítónak felajánlhatnak;
d) az együttműködő földgázrendszer biztonságos működéséhez szükséges, a rendszerirányító és az engedélyesek, illetve a hozzáférésre jogosultak közötti kölcsönös adatszolgáltatás rendjét és részletes szabályait az ÜKSZ tartalmazza;
e) a rendszerirányítónak a GET 16. §-a (2) bekezdése és e rendelet irányadó rendelkezései alapján intézkedési jogosultsága van a hozzáférésre jogosultak és az engedélyesek felé a rendszeregyensúly megtartása érdekében;
f) a hozzáférésre jogosultak és az engedélyesek a rendszerirányító által, a rendszeregyensúly megtartása érdekében, az ÜKSZ-ben foglalt eljárási rend szerint elrendelt intézkedéseket kötelesek végrehajtani;
g) a nominálási mennyiségtől való eltérés esetén a nominálást végzők az ÜKSZ-ben meghatározottak szerint viselik a következményeket, amelyek indokolt esetben továbbháríthatók a mérlegköri tagokra;
h) mérlegkör alakítható, a mérlegköri felelősök mérlegköri feladataik tekintetében úgy állnak kapcsolatban a rendszerirányítóval, mintha hozzáférésre jogosultak lennének.
(2) A rendszerirányító földgáz kereskedelmi tevékenységet nem folytathat, kivéve a GET 8. §-ának (3) bekezdése szerinti tevékenységet, amely – mint a rendszeregyensúly fenntartása érdekében történő földgáz behozatal – nem minősül kereskedelmi tevékenységnek.
(3) A szállító rendszer napi egyensúlyának biztosításához a rendszerirányító – az ÜKSZ-ben rögzített mértékben – kizárólagos joggal rendelkezik a gáztárolókban, illetve a határt keresztező szállítások során e célból lekötött források fölött, illetve megállapodás alapján egyéb, az egyensúlyozáshoz tartozó, a Hivatal által jóváhagyott eszközök fölött.
(4) A rendszerirányító a rendszeregyensúly biztosításához szükséges kiegyenlítő földgáz mennyiséget pályázat útján szerezheti be. A pályázaton ajánlatot tehet a közüzemi nagykereskedő is, ha rendelkezik a teljes közüzemi igényt meghaladó, 2004. január 1. előtt kötött ,,TOP'' (Take Or Pay) szerződésben lekötött földgáz mennyiséggel. Amennyiben a közüzemi nagykereskedő azonos mennyiségre, szállítási ütemezésre, kapacitásra és árra vonatkozó ajánlata a legjobb ajánlattal egyező, vagy annál kedvezőbb, a rendszerirányító köteles a ,,TOP'' szerződéssel rendelkező közüzemi nagykereskedő ajánlatát előnyben részesíteni.
(5) A rendszerirányítónak a napi egyensúly biztosítása érdekében a lekötött teljesítménytől, illetve nominálási értékektől való eltérés esetén a külön jogszabályban, illetve az ÜKSZ-ben részletezett pótdíjat kell alkalmaznia.
Rendszerfelügyelet
25. § A Hivatal
a) összeállítja a középtávú (3–5 éves) országos földgázmérleget az engedélyesek által megadott forrás- és fogyasztási előrejelzések, valamint az energiapolitikai koncepció alapján, elemzi a földgázellátás megvalósíthatóságát;
b) fejlesztési irányelvet készít az országos közép- és hosszú távú (5–10 éves) földgázellátás biztosítása érdekében a szállítói, tárolói és elosztói engedélyesek által készített, a rendszerirányító által egyeztetett, összesített és összehangolt fejlesztési javaslatok, valamint az a) pontban meghatározott mérleg adatai alapján. Az elosztó rendszerekre vonatkozó fejlesztési javaslatok tartalmi mélységét a Hivatal határozza meg;
c) egyéb intézkedések mellett (felhívás az engedélyesek felé, egyeztető tárgyalások kezdeményezése stb.) pályázatot írhat ki szállítóvezeték és/vagy gáztároló létesítésére, ha a fejlesztési irányelvnek megfelelő fejlesztéseket nem tartalmazzák a benyújtott javaslatok. A pályázat feltételeit, valamint a pályázók körének meghatározását a Hivatal az általa kiadott irányelvekben szabályozza;
d) véleményezésre megküldi a hosszú távú fejlesztési irányelveket az engedélyeseknek és a fogyasztói, társadalmi érdekképviseleti szervezeteknek, és ezeknek a szervezeteknek a bevonásával egyeztető megbeszélést tart;
e) az általa elfogadott fejlesztési irányelvekben, tervekben szereplő fejlesztések indokolt költségeit az engedélyes költség felülvizsgálata során figyelembe veszi;
f) ellenőrzi az elfogadott fejlesztési tervekben foglaltak megvalósítását.
A földgázrendszer engedélyezése, létesítése, üzemeltetése
26. § (1) Az elosztói rendszer engedélyezése során az minősül új településnek, településrésznek, területnek, amely nem szerepel elosztói engedélyes részére kiadott engedélyben. Az engedélyezés során figyelembe kell venni a Hivatal részére benyújtott és a Hivatal által elfogadott fejlesztések településre, településrészre, területre vonatkozó kihatását is. Új település, településrész, terület esetében az elosztórendszer létesítésénél az engedélyes tulajdonában levő elosztórendszer fejlesztése esetén az engedély módosításához a fejlesztésre vonatkozó tanulmánytervet, annak pénzügyi gazdasági vizsgálatával együtt be kell terjeszteni a Hivatal részére.
(2) A tanulmánytervnek legalább a következőket kell tartalmaznia:
a) a tervezett létesítmény leírását, fő paramétereit, helyszínrajzait;
b) a létesítmény tervezett beruházási költségét és annak forrását;
c) a létesítmény tervezett üzemeltetési költségét;
d) a tervezett fogyasztók ismertetését (számuk, szerkezetük, fogyasztási igényük);
e) a megvalósítás, bekapcsolás tervezett ütemezését;
f) a rendszerirányító nyilatkozatát a szükséges kapacitás rendelkezésre állásáról;
g) az érintett önkormányzatok véleményét település, településrész esetén;
h) a tervezett létesítmény tulajdonviszonyait.
(3) Ha a tervezett elosztórendszer tulajdonosa nem azonos az üzemeltető engedélyessel, a fejlesztésre vonatkozó tanulmánytervet a rendszertulajdonosnak kell kidolgoztatnia és az üzemeltetővel egyeztetnie. A továbbiakban az üzemeltető engedélyes feladata, hogy az engedélykérelem részeként a fejlesztésre vonatkozó egyeztetett tanulmánytervet annak pénzügyi-gazdasági vizsgálatával együtt benyújtsa a Hivatal részére.
(4) A Hivatal előírhatja a kérelmező számára a benyújtott tanulmányterv független szakértő által történő műszaki és gazdasági felülvizsgálatát, amely vizsgálat megállapításait a kérelemhez pótlólag csatolni szükséges.
(5) Az engedélyt kérő köteles megvalósítani a létesítményt az engedélyében meghatározott tartalommal és határidőre.
(6) Az engedélyes köteles a létesítményeit a Hivatal által – a GET 4. §-a (1) bekezdésének s) pontja szerint – előírt minőségi követelmények figyelembevételével üzemeltetni, karbantartani és fejleszteni.
27. § (1) A szállítóvezeték és földgáztároló engedélyezése során az minősül új földgázrendszer létesítésének, amely nem szerepel egyik szállítói, tárolói engedélyes részére kiadott engedély rendszerleírásában sem. Az engedélyezés során figyelembe kell venni a Hivatal részére benyújtott és a Hivatal által elfogadott fejlesztési terveket is.
(2) Új szállítóvezeték, földgáztároló létesítésénél és az engedélyes tulajdonában levő szállítóvezeték, földgáztároló fejlesztése esetén az engedély módosításához a fejlesztésre vonatkozó tanulmánytervet, annak pénzügyi gazdasági vizsgálatával együtt be kell terjeszteni a Hivatal részére.
(3) A tanulmánytervnek legalább a következőket kell tartalmaznia:
a) a tervezett létesítmény leírását, fő paramétereit, helyszínrajzait;
b) a létesítmény tervezett beruházási költségét és annak forrását;
c) a létesítmény tervezett üzemeltetési költségét;
d) a fejlesztést igénylő hozzáférésre jogosultak fogyasztási igényét;
e) a megvalósítás, bekapcsolás tervezett ütemezését;
f) a rendszerirányító nyilatkozatát a szükséges szállítórendszeri és tárolói kapacitás rendelkezésre állásáról;
g) a tervezett létesítmény tulajdonviszonyait.
(4) Ha a tervezett szállítóvezeték, illetve földgáztároló tulajdonosa nem azonos az üzemeltető engedélyessel, a fejlesztésre vonatkozó tanulmánytervet a szállítóvezeték, illetve a földgáztároló tulajdonosának kell kidolgoztatnia és az üzemeltetővel egyeztetnie. A továbbiakban az üzemeltető engedélyes feladata, hogy az engedélykérelem részeként a fejlesztésre vonatkozó egyeztetett tanulmánytervet annak pénzügyi-gazdasági vizsgálatával együtt benyújtsa a Hivatal részére.
(5) A Hivatal előírhatja a kérelmező számára a benyújtott tanulmányterv független szakértő által történő műszaki és gazdasági felülvizsgálatát, amely vizsgálat megállapításait a kérelemhez pótlólag csatolni szükséges.
(6) Az engedélyt kérő köteles megvalósítani a létesítményt az engedélyében meghatározott tartalommal és határidőre.
Üzemeltetési szerződéssel működtetett földgázrendszerek szerződéses feltételei
(GET 19. § -hoz)
28. § (1) A szállítóvezeték, az elosztóvezeték és a földgáztároló tulajdonosa – amennyiben nem rendelkezik a törvényben előírt működési engedéllyel – köteles szállítói, elosztói, illetve tárolói engedélyessel üzemeltetési szerződést kötni, illetve szerződését módosítani ahhoz, hogy a GET 19. §-ának (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének eleget tegyen.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szerződésnek a következőket kell tartalmaznia:
a) az üzemeltetett rendszer és a működési terület leírása;
b) a rendszer karbantartása, felújítása, üzemeltetése;
c) a rendszer üzemzavara, földgázellátási válsághelyzet kezelése;
d) szolgalom, vezetékjog, használati jog megszerzésére vonatkozó előírások;
e) biztosítási szerződések kötése;
f) a GET 26. §-ának (1) bekezdése szerinti, új fogyasztó igényekkel kapcsolatos bekapcsolás, fejlesztés, ezek feltételei, beleértve a finanszírozás forrásait is, valamint a mérő és nyomásszabályozó tulajdonjoga;
g) új fogyasztói igényekkel és üzemeltetéssel kapcsolatos adatszolgáltatás;
h) rendszer használati díj és fizetési feltételek.
A földgázrendszer fejlesztése
29. § (1) A fogyasztók földgázellátásba történő bekapcsolásának szabályait az ÜKSZ és az Üzletszabályzatok, valamint a 2. számú melléklet szerinti Gázellátási Közüzemi Szabályzat (a továbbiakban: GKSz) tartalmazza.
(2) A szállító-, a tároló- és az elosztó-engedélyes 5 évre szóló fejlesztési tervet és kapacitás igény felmérést köteles készíteni, amelyet évente aktualizálni kell. Az aktualizált tervet a Hivatalnak meg kell küldeni.
A fogyasztói korlátozások feltételei és lebonyolítása
30. § (1) A GET 28. §-ának (9) bekezdése szerinti, üzemzavar vagy forráshiány miatt szükségessé vált fogyasztáskorlátozásra történő felkészülést a következők szerint kell végrehajtani:
a) a szállítói és elosztói engedélyesek kötelesek a korlátozási sorrend összeállításához szükséges adatokat összegyűjteni a rendszerhasználóktól, és azokat megküldeni a rendszerirányító részére, minden év augusztus 1. napjáig;
b) a rendszerirányító elkészíti és jóváhagyásra beterjeszti a Hivatalhoz az összesített korlátozási sorrendre vonatkozó javaslatot minden év szeptember 1. napjáig;
c) a Hivatal minden év szeptember 30-áig megállapítja és jóváhagyja az aktuális évi korlátozási sorrendet;
d) az azonos fogyasztói kategóriában lévő fogyasztók korlátozási sorrendbe történő besorolásánál azonos módon kell figyelembe venni mind a közüzemi, mind a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztókat;
e) az érintett rendszerhasználók és engedélyesek a korlátozási sorrendhez szolgáltatott adataikat kötelesek folyamatosan naprakészen tartani, és azok valódiságáról, alkalmazhatóságáról meggyőződni;
f) a jóváhagyott korlátozási sorrendet a rendszerirányítónak a e rendeletben meghatározott informatikai platformon kell elhelyeznie;
g) a korlátozási sorrendnek tartalmaznia kell átadási pontonként, fogyasztónként és korlátozási kategóriánként az elvonható névleges földgáz-teljesítményeket (m3/óra);
h) a földgázfogyasztókat a következő korlátozási kategóriákba kell besorolni:
I. Az olyan ipari, kereskedelmi szolgáltató és mezőgazdasági fogyasztó, amely 2500 m3/óra lekötött teljesítményt meghaladó, de a megszakítható kategóriába nem tartozó, technológiai károkozás nélkül elvonható, háztartási és kommunális fogyasztókat nem érintő gázfogyasztást végez. A korlátozás végrehajtására rendelkezésre álló időtartam legfeljebb 4 óra.
II. Az olyan ipari, illetve kereskedelmi szolgáltató és mezőgazdasági fogyasztó, amely 2500 m3/óra és 500 m3/óra lekötött teljesítmény közé eső, technológiai károkozás nélkül elvonható, háztartási és kommunális fogyasztókat nem érintő gázfogyasztást végez. A korlátozás végrehajtására rendelkezésre álló időtartam legfeljebb 4 óra.
III. Az olyan ipari, illetve kereskedelmi szolgáltató és mezőgazdasági fogyasztó, amely az I. és a II. kategóriákba nem sorolható, kivéve e fogyasztó háztartási és kommunális célú gázfogyasztási hányadát. A korlátozás végrehajtására rendelkezésre álló időtartam legfeljebb 8 óra.
IV. Kommunális fogyasztók, az V. kategóriában szereplő kommunális fogyasztók kivételével.
V. Háztartási és a külön jogszabályban meghatározott kommunális fogyasztók.
(2) A korlátozás során az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott valamely kategóriára, vagy annak százalékban meghatározott gázmennyiségi hányadára rendelhető el gázkorlátozás, a kategóriák növekvő sorrendjében úgy, hogy a következő kategória csak az alacsonyabb kategóriára már elrendelt teljes korlátozás esetén vonható korlátozás alá.
(3) Az I–IV. kategóriák szerinti fogyasztóknak, valamint az engedélyeseknek és a hozzáférésre jogosultaknak ki kell dolgozniuk a korlátozás végrehajtására vonatkozó intézkedési tervüket, illetve szabályzatukat, és annak aktualizálását legalább évenként el kell végezniük.
(4) A hozzáférésre jogosultak által megkötött szerződéseknek tartalmazniuk kell a korlátozás esetén alkalmazandó fogyasztói önkorlátozás kötelezettségét, az esetleges engedélyesi beavatkozás lehetőségét és a végrehajtás módját, beleértve a célvezetéki fogyasztók korlátozását is.
(5) A fogyasztói korlátozást a GET 16. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján a rendszerirányító rendeli el a Hivatal – válsághelyzet feltételezése esetén a külön jogszabállyal létrehozott Válság Bizottság vezetőjének – egyidejű tájékoztatása mellett, egyben javaslatot tesz a szükséges további intézkedések megtételére.
31. § (1) Földgázkorlátozás esetén a fogyasztói szerződések végrehajtását a rendszeregyensúly és a gázellátás biztosítása érdekében a szükséges mértékben fel lehet függeszteni.
(2) Abban az esetben, ha a fogyasztót a szükségessé vált korlátozás során részlegesen vagy teljes mértékben kizárták, részére a betáplálási pontokon szerződés szerint rendelkezésre álló – és nominált – földgázmennyiséget a rendszerirányító a szükséges mértékben a korlátozás időtartama alatt megvásárolhatja. Ennek érdekében a korlátozás időtartamára a földgáz vásárlói kötelesek a szerződésük szerint rendelkezésre álló földgáz mennyiséget – az ÜKSZ-ben meghatározott módon – vételre felajánlani a rendszerirányító részére.
(3) A korlátozás időtartama alatt a rendszeregyensúly fenntartásának, illetve létrehozásának érdekében a termelő a belföldi saját termelése révén, továbbá a kereskedő és a közüzemi nagykereskedő a részére a betáplálási pontokon szerződés szerint rendelkezésre álló (nominált) földgázmennyiséget köteles a rendszerirányítónak felajánlani, és a szükséges mértékben rendelkezésre bocsátani. A rendszerirányító által a rendszeregyensúly fenntartásának, illetve létrehozásának céljából végzett földgázvásárlás és -értékesítés nem minősül kereskedelmi tevékenységnek. Ennek a földgáznak az érintett fogyasztókkal, a kereskedőkkel, a közüzemi nagykereskedővel, illetve a termelővel történő elszámolása a rendszerirányító feladata.
Az együttműködő földgázrendszerhez való hozzáférés
32. § (1) A szállítói, tárolói, illetve elosztói engedélyes köteles az általa üzemeltetett rendszer szabad kapacitásáról adatot szolgáltatni a rendszerirányító által működtetett, e rendeletben meghatározott informatikai platformra, amelynek az adatszolgáltatásra és a nyilvánosságra hozatalra vonatkozó részletes szabályait az ÜKSZ tartalmazza.
(2) A rendszerhez való hozzáférést a hozzáférésre jogosult vagy megbízottja kezdeményezi az ÜKSZ-ben szabályozott módon, a szállítói, tárolói, illetve elosztói engedélyeshez benyújtott kapacitásigény-bejelentés alapján. A tárolói kapacitások lekötésénél elsőbbséget élvez a rendszerirányítói engedélyes a GET 32. §-ának (2) bekezdésében foglalt mértékig, valamint a közüzemi nagykereskedői engedélyes.
(3) A rendszer szabad kapacitásainak lekötése során
a) a következő gázévre vonatkozó kapacitás igényeket, a gázévet megelőzően három hónappal
b) a gázéven belüli kapacitásigényeket az igény tényleges felmerülését megelőzően egy hónappal
c) az egy hónapon belüli igényeket az igény tényleges felmerülését megelőzően három naptári nappal
kell bejelenteni.
(4) A rendszerhez való hozzáférés részletes eljárási rendjét az ÜKSZ szabályozza.
(5) A szállítói, tárolói, illetve elosztói engedélyes a hozzáféréssel kapcsolatos igénybejelentést köteles az ÜKSZ-ben szabályozott módon elbírálni és erről az igénybejelentőt és a rendszerirányítót értesíteni.
(6) A kapacitás-lekötési szerződéseknek legalább a következőket kell tartalmazniuk:
a) a szerződő felek megnevezését és az azonosításukhoz szükséges adatokat;
b) a fogyasztási hely megjelölését, a rendszerbe való be- és kilépési pontok megnevezését, ezek műszaki jellemzőinek meghatározását;
c) a lekötésre kerülő kapacitás meghatározását, ezen belül a lekötés időtartamát, valamint a földgáz minőségi és nyomás jellemzőit;
d) a szolgáltatás díját és a fizetési feltételeket;
e) a szerződés időbeli hatályát és a szolgáltatás megkezdésének időpontját;
f) a mérés és az elszámolás feltételeinek meghatározását;
g) a rendszerhasználathoz kapcsolódó fogyasztás jellegét (pl. megszakíthatóság);
h) a szerződő felek együttműködését és elszámolását üzemzavar, válsághelyzet és korlátozás esetén;
i) a szerződő felek és a rendszerirányítás közötti együttműködés rendjét.
(7) A kapacitásigény elbírálása során a szállítói, tárolói, illetve elosztói engedélyes nem alkalmazhat hátrányos megkülönböztetést.
(8) A szállító-, tároló- és elosztó-rendszerekhez való szabad hozzáférés biztosítását a Hivatal felügyeli.
(9) A termelő az általa termelt földgáz mértékéig csak gázmérő, nyomásszabályzó és gázminőség ellenőrző rendszeren keresztül csatlakozhat a szállító-, illetve az elosztó-rendszerhez. A termelő elosztóvezetékre történő közvetlen csatlakozása esetén a földgáz szagosítása a termelő feladata.
(10) A nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó szállító- vagy elosztó-vezetékre való csatlakozása és azok használata során az eljárási rend és műszaki feltételek tekintetében a 2. számú melléklet 1. és 3. pontja szerint kell eljárni. Ahol a 2. számú melléklet szolgáltatót említ, azon e rendelkezés alkalmazásában szállítót, illetve elosztót is érteni kell.
(11) A közüzemi nagykereskedői engedélyes az igazolt fogyasztási igénynek megfelelő szállítási, illetve tárolói kapacitást köthet le. A szállítói és tárolói engedélyesnél lekötött kapacitást köteles csökkenteni a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztóra jutó résszel.
(12) A közüzemi szolgáltatói engedélyes az igazolt fogyasztási igénynek megfelelő elosztási kapacitást köthet le. Az elosztói engedélyesnél lekötött kapacitást köteles csökkenteni a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztóra jutó résszel.
(13) Igazolt fogyasztói igény
a) a közüzemi nagykereskedő és kereskedő esetében szerződéssel, előszerződéssel lekötött fogyasztói igény
b) a közüzemi szolgáltató esetében a gázmennyiség-, illetve a gázteljesítmény-igényre vonatkozó tényadatok alapján a gyakorlatban használatos előzetes becslési módszerek alapján becsült fogyasztói igény, számításba véve az engedélyes feljogosított fogyasztóinak piacra lépési szándékát
c) a nyilvántartásba vett feljogosított fogyasztó esetében az üzleti terve adatai alapján meghatározott igény
d) a rendszerirányító esetében a rendszeregyensúly fenntartásához szükséges – az ÜKSZ-ben rögzített – fogyasztói igény.
A KÖZÜZEMI SZOLGÁLTATÓ ÉS A KÖZÜZEMI FOGYASZTÓ KÖZÖTTI JOGVISZONY
A közüzemi szerződés
33. § A közüzemi fogyasztók és közüzemi szolgáltatók közötti közüzemi szerződés létrejöttének folyamatát és kötelező tartalmi elemeit a GKSz tartalmazza.
34. § (1) Ha a közüzemi fogyasztó közvetlenül a szállító-rendszerről vételez, részére a közüzemi szolgáltatói feladatokat a közüzemi nagykereskedő, az elosztói feladatokat a közüzemi nagykereskedőn keresztül a szállító biztosítja az e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott szerződés keretein belül.
(2) A GKSz – a felek ellenkező megállapodása hiányában – alkalmazandó a szállító, illetve elosztó és a feljogosított fogyasztó közötti kapcsolatrendszerre is.
(3) A közüzemi nagykereskedő Gszt. szerinti jogelődjének (gázértékesítő) engedélyében nevesített termelői rendszerekről vezetékkel ellátott közüzemi földgázfogyasztókra vonatkozóan e rendelet 2. számú melléklet szerinti előírásokat kell alkalmazni. Ezen fogyasztók ellátása során a közüzemi nagykereskedői engedélyes közüzemi szolgáltatónak minősül, és a közüzemi nagykereskedő ezen közüzemi fogyasztók ellátását szolgáló vezetékek üzemeltetésére köteles szerződést kötni az erre jogosult szervezettel. Ezen termelői rendszerekről vezetékkel ellátott fogyasztók köre a továbbiakban nem bővíthető.
A TEVÉKENYSÉGEK SZÉTVÁLASZTÁSA
35. § (1) Az integrált földgázipari vállalkozás, amely egy vagy több engedélyköteles tevékenységre működési engedéllyel rendelkezik – a GET 7. §-nak i) pontjában szabályozott engedélyköteles tevékenység kivételével – köteles belső számvitelében olyan nyilvántartást kialakítani, a számviteli elszámolást úgy megszervezni, hogy a nem engedélyköteles tevékenysége(i) az engedélyköteles tevékenysége(i)től, illetve az engedélyköteles tevékenységei egymástól egyértelműen, átláthatóan, ellenőrizhetően elkülöníthetőek legyenek, és feleljenek meg a mindenkor hatályos, számvitelről szóló törvényben előírt mérleg- és eredménystruktúrának.
(2) Az integrált földgázipari vállalkozás köteles az (1) bekezdés szerint elkészített, a vállalkozás egészére vonatkozó éves beszámolójában a tevékenységek – GET 51. §-ának (1) bekezdése szerinti – számviteli szétválasztásából adódó halmozódást (bevételekben, költségekben stb.) kiszűrni. A kiszűrt halmozódást a vállalkozás éves beszámolójának kiegészítő mellékletében részletesen bemutatni köteles.
(3) A vállalkozás egészére vonatkozó éves beszámolót (mérleget, eredménykimutatást és az (1) bekezdésnek megfelelő kiegészítő mellékletet) a cégbírósághoz történő benyújtásával egyidejűleg meg kell küldeni a Hivatalnak.
(4) Annak érdekében, hogy az (1) és (2) bekezdésekben foglaltak teljesítése során a földgázipari vállalkozások számára egységes feltételrendszer érvényesülhessen, a 6. számú mellékletben megfogalmazott követelményeket és módszereket kell alkalmazni a mérlegnek és az eredmény-kimutatásnak tevékenységek közötti felosztása során.
ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
36. § (1) A GET 85. §-ának (1) bekezdése szerinti engedélykérelmet benyújtók az engedélyes tevékenység megkezdésekkor nem rendelkezhetnek az engedélyes tevékenység végzéséhez szükséges alapvető eszközök kisebb tulajdoni hányadával, mint amely tulajdon hányaddal a GSzt. szerinti jogelőd engedélyesek ezen alapvető eszközökre vonatkozóan rendelkeztek.
(2) A GSzt. szerinti gázszolgáltatói engedélyesek vagy jogutódjaik kötelesek elosztói és közüzemi szolgáltatói, a GSzt. szerinti gázértékesítői engedélyes vagy jogutódjai pedig kötelesek szállítói, tárolói, rendszerirányítói, közüzemi nagykereskedői, határon keresztüli szállítóvezetékhez való hozzáférési működési engedély-kérelmet benyújtani, és ezen kérelmezők részére a működési engedély megszerzéséhez szükséges feltételeket biztosítani, továbbá a GSzt. szerinti vezetékes propán-, bután-gázt és ezek elegyeinek vezetéken szolgáltató engedélyesek, vagy jogutódjaik kötelesek a vezetékes propán-, bután-gázok és ezek elegyeinek vezetéken történő elosztására és szolgáltatására irányuló működési engedély-kérelmet benyújtani.
(3) A GSzt. szerinti engedélyesek vagy jogutódjaik a GET 85. §-ának (1) bekezdésében érintett eljárás során nem kötelesek benyújtani azokat az iratokat és dokumentumokat, amelyeket a GSzt. szerinti egyes engedélyes tevékenységre vonatkozóan a Hivatal részére már benyújtottak. Az engedélykérelmezőnek elegendő nyilatkoznia arra vonatkozóan, hogy a szükséges dokumentumokat a Hivatal számára a korábbiakban rendelkezésre bocsátotta, és azok az engedélykérelem benyújtásakor változatlan formában hatályban vannak.
(4) A 25. §-ban szabályozott országos közép- és hosszú távú (5–10 éves) fejlesztési javaslatokat első ízben 2005. december 31-ig kell összeállítani.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
37. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – 2004. január 1-jén lép hatályba.
(2) Az 1–3. §-ok, a 4. § (1)–(10) és (13)–(14) bekezdései, az 5–13. §-ok, a 15–17. §-ok, a 21. § (10)–(11) bekezdései, a 36. § (1)–(3), valamint az 1. és a 3. számú melléklet 2003. augusztus 1-jén lép hatályba.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény végrehajtásáról szóló 3/1995. (I. 20.) Korm. rendelet, valamint a gázenergiáról szóló 1969. évi VII. törvény végrehajtásáról szóló 1/1977. (IV. 6) NIM rendelet.
A miniszterelnök helyett:
Kiss Péter s. k.,
a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
1. számú melléklet a 111/2003. (VII. 29.) Korm. rendelethez
2. számú melléklet a 111/2003. (VII. 29.) Korm. rendelethez
és az elosztók közötti jogviszonyról, valamint
a közüzemi szerződés kötelező tartalmi elemeiről
3. számú melléklet a 111/2003. (VII. 29.) Korm. rendelethez
engedély
|
|
Hivatali használatra (Hivatal tölti ki.) |
|
1. |
A kérelemmel érintett |
|
|
|
|
2. |
Státusz |
Előzmény: |
Módosítás _ |
Új engedély _ |
|
1. |
Kérelmező (jogi személy) megnevezése (Teljes név) |
|
|||
|
2. |
Székhelye |
Település: |
|||
|
|
|
Utca: |
|||
|
|
|
Házszám: |
|||
|
|
|
Irányítószám: |
|||
|
3. |
Egy hónapnál nem |
Mellékelve |
Igen _ |
Nem _ |
|
|
4. |
Létesítő okirat vagy |
Mellékelve |
Igen _ |
Nem _ |
|
|
5. |
Képviselő megnevezése |
Vezetéknév: |
Keresztnév: |
||
|
6. |
Képviselő elérhetősége |
Település |
|||
|
|
|
Utca: |
|||
|
|
|
Házszám: |
|||
|
|
|
Telefon/telefax/e-mail: |
|||
|
1. |
Kérelmező nyilatkozata arról, hogy csődeljárás, végrehajtási, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt nem áll |
Mellékelve |
Igen _ |
Nem _ |
|
2. |
Kérelmező nyilatkozata a szükséges egyéb, a nevére szóló engedélyek meglétéről és azok felsorolása (benyújtás: E/4.) |
Mellékelve |
Igen _ |
Nem _ |
|
3. |
Nyilatkozat az üzemi és kereskedelmi szabályzatban foglaltak tudomásulvételéről, az abban foglalt előírások betartásáról |
Mellékelve |
Igen _ |
Nem _ |
|
4. |
Nyilatkozat arról, hogy a kérelmezővel szemben nem áll fenn a GET 6. § (3) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott kizáró ok |
Mellékelve |
Igen _ |
Nem _ |
|
5. |
Nyilatkozat arról, hogy más, GET hatálya alá tartozó tevékenységet folytat-e és melyek azok |
Mellékelve |
Igen _ |
Nem _ |
|
1. |
Ellenőrzött mérleg (tervezett) |
Mellékelve |
Igen _ |
Nem _ |
|
2. |
Ellenőrzött üzleti terv |
Mellékelve |
Igen _ |
Nem _ |
|
3. |
E rendeletben előírt vagyoni – működési feltételek (pénzügyi biztosíték) rendelkezésre állásának igazolása |
Mellékelve |
Igen _ |
Nem _ |
|
1. |
A jóváhagyásra beterjesztett, alkalmazni kívánt üzletszabályzat |
Mellékelve |
Igen _ |
Nem _ |
|
2. |
* Minőségbiztosítási rendszer leírása, auditálásának ütemterve és határideje |
Mellékelve |
Igen _ |
Nem _ |
|
3. |
Szükséges képzettségű és létszámú szakszemélyzet rendelkezésre állásának bemutatása (táblázatos összefoglalás az előírt szükséges és a rendelkezésre álló személyzet létszámáról, szakképzettség szerint) |
Mellékelve |
Igen _ |
Nem _ |
|
4. |
Szervezeti és működési szabályzat, szervezeti ábra |
Mellékelve |
Igen _ |
Nem _ |
|
5. |
Döntési és hatásköri rendszer |
Mellékelve |
Igen _ |
Nem _ |
|
6. |
Üzemzavar, válsághelyzeti intézkedési terv |
Mellékelve |
Igen _ |
Nem _ |
|
7. |
A C) 2. pontban meghatározott engedélyek |
Mellékelve |
Igen _ |
Nem _ |
4. számú melléklet a 111/2003. (VII. 29.) Korm. rendelethez
5. számú melléklet a 111/2003. (VII. 29.) Korm. rendelethez
6. számú melléklet a 111/2003. (VII. 29.) Korm. rendelethez
és a szétválasztási módszer kötelező tartalmi elemei
