Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

12/2003. (III. 24.) BM rendelet

egyes építésügyi jogszabályok módosításáról

2003.03.29.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. §-ának (2) bekezdése b), c), g) és i) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet (a továbbiakban: Engr.) 4. §-ának (2) bekezdése g) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

(A kérelemnek tartalmaznia kell:)

,,g) a külön jogszabályban meghatározott értékű illetékbélyeget, illetve az e rendelet hatálya alá tartozó távközlési építmények építésügyi hatósági engedélyezése esetében a rendelet 4. számú mellékletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló bizonylatot.''

2. § Az Engr. 5. §-a a következő (2)–(4) bekezdésekkel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)–(4) bekezdés számozása (5)–(7) bekezdésre változik:

,,(2) Az elvi építési, az építési, a bontási, a fennmaradási, a használatbavételi és a rendeltetés megváltoztatási engedély megadásáról vagy megtagadásáról rendelkező határozatot kézbesítés útján közölni kell az ügyben ügyfélnek minősülő magánszemélyekkel, jogi személyekkel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel és szervekkel, így különösen:
a) az építtetővel, valamint – ha nem azonos az építtetővel – az ingatlannal rendelkezni jogosultakkal,
b) a közvetlenül szomszédos – a határozattal érintett ingatlannal közös határvonalú (telekhatárú) – építési telkekkel rendelkezni jogosultakkal,
c) a tervezővel, használatbavételi engedély esetén a felelős műszaki vezetővel,
d) a kiemelt építésügyi hatósági ügyekben az építmény helye szerinti települési önkormányzattal, valamint
e) az eljárásban érintett szakhatóságokkal és közművekkel.
(3) A külföldi értesítési címmel rendelkező ügyfél részére a határozatot az eljáró építésügyi hatóság közvetlenül kézbesíti.
(4) A határozat egy másolati példányát minden esetben tájékoztatásul meg kell küldeni a tervezőnek, az ügyben közreműködött közműveknek, a települési önkormányzatnak, és az e rendelet hatálya alá tartozó távközlési építmények esetében – a nyilvántartás vezetése végett a Hírközlési Területi Hivatal Budapesti Irodájának. A tájékoztatottakat jogorvoslati jog nem illeti meg.''

3. § Az Engr. 7. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)–(6) bekezdés számozása (3)–(7) bekezdésre változik:

,,(2) A rendelet hatálya alá tartozó távközlési építmények építésügyi hatósági engedélyezése során a távközlési szakhatósághoz intézett megkereséshez az e rendelet 4. számú melléklete szerinti adatlapot, a tájvédelmi szakhatósághoz pedig az e rendelet szerinti 5. számú mellékletben foglaltakat kell csatolni.''

[A következő építési tevékenységek csak építési engedély alapján végezhetőek:

a) építmény építése, bővítése, elmozdítása, kivéve:]

,,am) az antennákhoz, antennatartó szerkezetekhez csatlakozó műtárgyakat (ha építésük építmény tartószerkezetének megerősítését nem igényli),''

(2) Az Engr. 9. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

(A következő építési tevékenységek csak építési engedély alapján végezhetőek:)

,,i) jogszabállyal védetté nyilvánított építmény felületképzésének átalakítása, felújítása, színezése, a homlokzatára szerelt vezetékek, illetve a homlokzatán, födémén, tetőzetén antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy létesítése;''

(3) Az Engr. 9. §-ának (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi j) pont számozása k) pontra változik:

(A következő építési tevékenységek csak építési engedély alapján végezhetőek:)

,,j) az alábbi távközlési építmények építése, ha azok elhelyezése az építmény tartószerkezetének megerősítését igényli, vagy ha azok bármely mérete:
ja) antenna esetében a 4,0 m-t,
jb) műtárgynak minősülő antennatartó szerkezet esetében a 6,0 m-t
meghaladja;''

(4) Az Engr. 9. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) és (4) bekezdések számozása (4) és (5) bekezdésekre változik:

,,(3) Bejelentési kötelezettség alapján végezhető az e rendelet hatálya alá tartozó távközlési építmény bontása.''

5. § (1) Az Engr. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) A 9. § (1) bekezdésének c), e), f), h), i) és j) pontjaiban meghatározott építési tevékenységek elkészültét az építtetőnek írásban be kell jelentenie az építésügyi hatósághoz.''

(2) Az Engr. 10. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

,,(3) A (2) bekezdésben, valamint a 9. § (3) bekezdésében említett bejelentések esetében az építésügyi hatóság minden esetben írásban közölt határozattal, az előterjesztéstől számított 15 napon belül dönt a bejelentés tudomásulvételéről, illetve annak elutasításáról.''

6. § Az Engr. a következő 11/A. §-sal egészül ki:

,,
11/A. § Az építtető köteles elvi építési engedélyt kérni:
a) ha a távközlő hálózat felszíni építményeit védetté nyilvánított természeti vagy épített környezetben kívánják elhelyezni,
b) ha mezőgazdasági birtokközpontot vagy kiegészítő központot kíván kialakítani.''

7. § Az Engr. 26. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)–(6) bekezdések számozása (3)–(7) bekezdésekre változik:

,,(2) Az e rendelet hatálya alá tartozó távközlési építmények bontásának bejelentéséhez kizárólag az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat kell mellékelni.''

8. § (1) Az Engr. 2. számú melléklete helyébe e rendelet 4. számú melléklete lép.

(2) Az Engr. kiegészül az e rendelet 5., valamint 7. és 8. számú mellékletével megállapított 3–5. számú melléklettel.

9. § (1) Az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről szóló 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet (a továbbiakban: Tervr.) 5. §-ának 6. a) alpontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

(Új építmény esetén az építési engedélyezési tervdokumentációnak különösen az alábbiakat kell tartalmaznia:)

,,6. homlokzatokat (1:100 méretarányban) az építmény minden nézetéről, melyeken
a) ábrázolni és méretadatokkal kell ellátni az építmény külső megjelenését meghatározó homlokzati elemeket, nyílásokat, rácsokat, korlátokat, reklám- és hirdetőberendezéseket, antennákat, cégtáblákat, esővíz- és légcsatornákat, kéményeket, díszítőelemeket, lépcsőket, valamint a terepszint alatti vagy a terep által takart építményrészeket,''

(2) A Tervr. 5. §-ának 13. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

(Új építmény esetén az építési engedélyezési tervdokumentációnak különösen az alábbiakat kell tartalmaznia:)

,,13. talajmechanikai szakvéleményt négy beépített szintnél magasabb, vagy 7 m-nél nagyobb fesztávú tartószerkezeteket tartalmazó, előregyártott vagy vázas tartószerkezetű építményeknél, geotechnikai dokumentációt csúszás-, omlás- vagy barlangveszélyes, illetőleg alábányászott területen, valamint 5 m-nél nagyobb szabad magasságú, földet megtámasztó építményekhez;''

(Új építmény esetén az építési engedélyezési tervdokumentációnak különösen az alábbiakat kell tartalmaznia:)

,,17. A rendelet hatálya alá tartozó távközlési építmények engedélyezéséhez az e rendelet 3. számú mellékletében szereplő statisztikai adatlapot.''

10. § A Tervr. 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) A legfeljebb két beépített szintű, vagy 5,40 m szerkezeti fesztávú vagy 500 m2 szintterületű építmény építése, illetve az antennák, antennatartó szerkezetek és az azokhoz csatlakozó műtárgyak létesítése esetében a kivitelezési tervdokumentáció azonos az építési engedélyezési tervdokumentációval.''

11. § A Tervr. a következő 13/A. §-sal egészül ki:

,,
13/A. § E rendelet alkalmazásában
antenna: a távközlési építmények olyan berendezése, amely elektromágneses jelek vételére vagy sugárzására, illetve amely elektromágneses jelek vételére és sugárzására szolgál;
antennatartó szerkezet: olyan távközlési építmény, amely az antenna elhelyezésére szolgál;
antennához, antennatartó szerkezetekhez tartozó műtárgy: különösen oszlopok, alagutak, kábelszekrények, csatornák, föld alatti és föld feletti jelzők, védőműtárgyak.''

12. § (1) A Tervr. 1–3. számú melléklete helyébe az e rendelet 1–3. számú melléklete lép.

(2) A Tervr. kiegészül az e rendelet 6. számú mellékletével megállapított 4. számú mellékletével.

13. § (1) Az építészeti-műszaki tervezési jogosultság részletes szabályairól szóló 34/2002. (IV. 27.) FVM rendelet (a továbbiakban: Jr.) 6. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(3) Ha honosításra, illetve egyenértékűség megállapítására nincs lehetőség a végzettség szakterületnek való megfelelősége, továbbá az egyenértékűség megállapítása során – beleértve a kreditpontokban meghatározható egyenértékűséget is – a szakterület szerint hatáskörrel rendelkező országos szakmai kamarának a szakirányú képzést nyújtó felsőoktatási intézménnyel egyetértésben kiadott állásfoglalása az irányadó, amelyhez a leckekönyv, az oklevél (vagy ezek hiteles másolata) benyújtása szükséges.''

(2) A Jr. 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

,,(5) A Mkt. 52/A. §-ában foglaltak szerint tervezési tevékenységüket kamarai tagság nélkül gyakorló személyek külön névjegyzékbe való bejegyzését évente meg kell újítani, a külön jogszabályban meghatározott díj befizetésével.''

14. § (1) A Jr. mellékletének I/1.2. a) alpont helyébe a következő rendelkezés lép:

,,a) építmények építészeti tervezése terepszint fölött legfeljebb öt szint magasságig és összesen 2000 m2 szintterület nagyságig,''

(2) A Jr. mellékletének I/1.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

,,1.3. Helyi, illetve országos védelem alatt álló építményt, továbbá világörökség területén, illetve védett területen új építményt
a) az É1-es, valamint az 1.4. a) pontban meghatározott végzettséggel rendelkező É2-es tervező tervezhet, továbbá
b) az 1.4. a) pontban foglalt végzettséggel nem rendelkező azon É2-es tervező tervezhet, akinek műemléki tervezési gyakorlata megfelelőségét – az e rendelet 4. §-a (1) bekezdésének c) pontja és 5. §-ában foglaltak alapján – a Magyar Építész Kamara szabályzatában meghatározott eljárással megállapítja''

(3) A Jr. mellékletének I/1.4. b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

,,b) a szakterület képzettségi követelményeinek megfelelő főiskolai végzettség: az Étv. 32. §-ának (4) bekezdésével összhangban 2002. december 31-ig megszerzett olyan építészmérnöki, illetve okleveles magasépítő üzemmérnöki főiskolai végzettség, amelyet legalább kétéves, – az építésügyért felelős minisztérium, az országos szakmai kamara és a képzést nyújtó felsőoktatási intézmény egyetértésben kialakított képzési terv alapján – akkreditált szakirányú képzést nyújtó intézményben elvégzett továbbképzés egészít ki.''

(4) A Jr. mellékletének I/1.5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

,,1.5. É2 jelű tervezői fokozatba kell sorolni a korábbi jogszabály alapján névjegyzékbe vett személyek közül: azon okleveles mérnöki vagy okleveles építőmérnöki szakképesítésű személyt, akinek É2 jelű névjegyzéki besorolását 1990. június 30-át megelőzően állapították meg és e jogosultságát jogfolytonosan fenntartotta, vagy ennek alapján 1997. november 27-ét követően ÁÉ2/86 jelű besorolással szerepel a névjegyzékben.''

(5) A Jr. mellékletének I/1.6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

,,1.6. A Magyar Építész Kamara – az e rendelet 4. és 5. §-ában foglaltak alapján – szabályzatában meghatározott kivételes eljárással É2 jelű tervezői fokozatba sorolhatja azokat az É3 jelű névjegyzéki besorolású tervezőket, akik legalább 15 éves építészeti tervezői gyakorlatot igazolnak.''

(6) A Jr. mellékletének I/1.7. b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

,,b) ipari, mezőgazdasági (állattartás, növénytermesztés, tárolás) rendeltetésű épület építészeti tervezése összesen legfeljebb 1200 m2 szintterületig, két szint magasságig,''

(7) A Jr. mellékletének I/1.9. b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

,,b) azon okleveles építőmérnöki szakképesítésű személy, akinek É2 jelű névjegyzéki besorolását 1990. június 30-át követően állapították meg és e jogosultságát jogfolytonosan fenntartotta, vagy ennek alapján 1997. november 27-ét követően ÁÉ2/90 jelű besorolással szerepel a névjegyzékben.''

(8) A Jr. mellékletének I/1.10. a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

,,a) két rendeltetési egységet tartalmazó lakó- és üdülőépület építészeti tervezése összesen legfeljebb 200 m2 szintterület nagyságig, továbbá az ezekhez tartozó kiszolgáló, tároló és gazdálkodási épületek építészeti tervezése 4,5 m építménymagasságig és összesen 200 m2 szintterületig.''

(9) A Jr. mellékletének I/1.11. a) és b) alpontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

,,a) meglévő, legfeljebb kétlakásos lakóépület, illetve két rendeltetési egységet tartalmazó üdülőépület bővítésének, belső átalakításának, felújításának építészeti tervezése összesen legfeljebb 200 m2 szintterület nagyságig és 4,5 m építménymagasságig, amennyiben ezáltal új lakás vagy új rendeltetési egység nem keletkezik,
b) az előzőekhez, illetve a háztartáshoz kapcsolódó kiszolgáló, tároló és gazdálkodási épületek építészeti tervezése legfeljebb 4,5 m építménymagasságig és összesen 200 m2 szintterületig,''

(10) A Jr. mellékletének I/1.13. a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

,,a) az egyes tevékenységi körben tervezhető építmény elhelyezéséhez szükséges mértékű, 25%-nál nem meredekebb terep rendezése,''

15. § (1) A Jr. mellékletének I/2. b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[2. Belsőépítészeti tervezési szakterület (betűjele: BÉ) tevékenységi köre:]

,,b) tartószerkezeti tervező közreműködésével – kizárólag meglévő épület átalakításának rendeltetésváltozásával és homlokzati átalakításával összefüggő belsőépítészeti tervezése legfeljebb két épületszint és összesen legfeljebb 1000 m2 szintterület nagyságig.''

(2) A Jr. mellékletének I/3. a) és b) alpontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[3. Táj- és kertépítészeti tervezési szakterület (betűjele: K) tevékenységi köre:]

,,a) a terep és zöldfelületek kertépítészeti rendezésének (a belső út és burkolatrendszerrel együtt) kertészeti kialakításának tervezése, valamint önálló táj- és kertépítészeti tervek készítése,
b) tartószerkezeti tervező bevonásával: 4,5 m-nél magasabb kerti építmény, 1,0 m-nél magasabb támfal, úszómedencék szerkezetei, 2,0 m-nél magasabb tömör (falazott vagy beton) kerítés tervezése, valamint csúszásveszélyes, illetve 25 százaléknál meredekebb terep kertészeti rendezése.''

16. § (1) A Jr. mellékletének II/2.2. a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(2.2. G2 tervezői fokozat tevékenységi köre:)

,,a) klímatechnika kivételével bármely rendeltetésű, összesen legfeljebb 2000 m2 szintterület nagyságú építmény épületgépészeti (víz, csatorna, gáz, fűtés, szellőzés) tervezése''

(2) A Jr. mellékletének II/3.2. b) és d) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(3.2. V2 tervezői fokozat tevékenységi köre:)

,,b) bármely rendeltetésű, összesen legfeljebb 2000 m2 szintterület nagyságú építmény épületvillamossági berendezéseinek (kis- és középfeszültségű energiaellátó, világítási, informatikai rendszerek, villámvédelmi berendezések) tervezése a közcélú hálózat csatlakozási pontjáig, a csatlakozó berendezéssel együtt,''

,,d) bármely rendeltetésű, összesen legfeljebb 2000 m2 szintterület nagyságú építmény vagyon- és tűzvédelmének tervezése, kivéve a tömeges tartózkodásra szolgáló, illetve az ,,A'' tűzveszélyességi besorolású részt is tartalmazó építményeket.''

17. § (1) Az építésügyi bírságról szóló 43/1997. (XII. 29.) KTM rendelet (a továbbiakban: Birsr.) 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) A bírságot az azt megállapító jogerős és végrehajtható határozatban előírt határidőn belül kell az első fokú építésügyi hatóság által rendelkezésre bocsátott csekken befizetni, amelyen a bírsághatározat számát is fel kell tüntetni. A számla kezelője a bírságból befolyt összeget az Étv. 50. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően felosztja, és az eljáró hatóságoknak, illetve az érintett önkormányzatnak 30 napon belül átutalja.''

(2) A Birsr. 4. §-ának (3)–(5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

,,(3) A bírság kiszabásáról szóló jogerős és végrehajtható határozat 1-1 példányát a kötelezetten kívül – 8 napon belül – kézbesíteni kell az építésügyért felelős minisztériumnak és az építmény, illetőleg az építési vagy bontási munka helye szerint illetékes települési önkormányzatnak, továbbá a fennmaradási engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságoknak.
(4) A jogerős határozatban előírt fizetési határidő lejártát követően az elmaradt befizetésről – a végrehajtás elrendelése érdekében – az építésügyért felelős minisztérium tájékoztatja az eljáró építésügyi hatóságot.
(5) Az építésügyi bírságot megállapító első fokú építésügyi hatóság a rendelet 4. számú melléklete szerinti adatlapot a határozat jogerőre emelkedését követően 8 napon belül köteles kitölteni és a határozattal együtt az építésügyért felelős minisztérium részére megküldeni.''

18. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult építésügyi hatósági eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet. 15. §-a, 21. §-a, 26. §-ának (4) bekezdése, 34. §-a és 37. §-ának (5) bekezdése, valamint az építészeti-műszaki tervezési jogosultság részletes szabályairól szóló 34/2002. (IV. 27.) FVM rendelet 2. §-ának (2) bekezdése.

Dr. Lamperth Mónika s. k.,
belügyminiszter

1. számú melléklet a 12/2003. (III. 24.) BM rendelethez

,,
1. sz. Statisztikai adatlap

Az épület rendeltetése

Az épület hasznos alapterülete*,
m2

Létesítendő lakások (üdülőegységek)
száma, db

 

Lakóépület

11.

Egylakásos lakóépület

 

 

12.

Kétlakásos lakóépület

 

 

13.

Három- és több lakásos lakóépület

 

 

14.

Közösségi (szálló jellegű) lakóépület (otthon, szállás)

 

 

20.

Üdülőépület

 

 

 

Nem lakóépület

31.

hivatali (iroda)épület

 

 

32.

kereskedelmi (nagy- és kiskereskedelmi ) épület (bevásárlóközpont, önálló üzlet, fedett piac, lakossági fogyasztásicikk-javító hely, szervizállomás)

 

 

33.

szálláshely szolgáltató és vendéglátó épület (szálloda, motel, panzió, fogadó, egyéb nyaraló-pihenő otthon, tábor, valamint étterem, kávéház, büfé)

 

 

34.

oktatási, egészségügyi ellátást szolgáló, valamint szórakoztatásra, közművelődésre használt épület

 

 

35.

közlekedési és hírközlési épület

 

 

36.

ipari épület, raktár (gyár, műhely, szerelőüzem, csarnok, vágóhíd, sörfőzde, siló)

 

 

37.

mezőgazdasági célra használt gazdasági és raktárépület (istálló, magtár, pince, üvegház)

 

 

38.

egyéb nem lakóépület ............................................

 

 

40.

Nem új épület (épületbővítés, átalakítás stb. során építendő új lakások)

 

 

Gazdasági szervezet építkezése esetén az építtető törzsszáma (az adószám első nyolc számjegye):
!!!!!!!!

 

 
* Lakóépület hasznos alapterülete: a lakás(ok) összes helyiségeinek területe, továbbá többlakásos házakban a közös használatú helyiségeinek területe is.
Nem lakóépület hasznos alapterülete: az épület rendeltetésének megfelelő célú területek összessége. A hasznos alapterületbe nem tartozik bele az épületszerkezetek által elfoglalt terület, a segédberendezések üzemi területe (fűtő- és légkondicionáló berendezések, áramfejlesztők területe) és az átjárók területe.
''

2. számú melléklet a 12/2003. (III. 24.) BM rendelethez

,,
2. sz. Statisztikai adatlap(1)
1. Az ingatlan adatai:
(1)      helység .     utca
(2) a telek területe:      m2
2. Az építés jellege:
(1) Új épület építése, (2) Épület-helyreállítás, (3) Emeletráépítés, (4) Tetőtér-, padlástérbeépítés,
(5) Toldaléképítés, (6) Lakássá alakítás, (7) Lakás műszaki megosztása, (8) Lakásösszevonás
3. Az építés (kivitelezés) időtartama: ............... év ........................... hónaptól ............ év      hónapig
4. (1) Az épületben épített lakások száma:      db, (2) összes hasznos alapterülete:(2)      m2
(3) Más, önálló rendeltetési egység száma:      db, (4) összes hasznos alapterülete:      m2
5. Az épület, (lakás) anyagai:

(1) A függőleges teherhordó szerkezet anyaga

 

(2) A tetőfedés anyaga

 

(3) A homlokzati felületképzés anyaga

 
6. Az új lakóépület tetőszerkezetének formája:
(1) Lapos tető, (2) Sátortető, (3) Nyeregtető, (4) Tagolt, (5) Erősen tagolt
7. Az új lakóépület szintjei és azok területe:
(1)Pinceszint: .......... m2, (2) Alagsor: .......... m2, (3) Földszint: .......... m2, (4) Emeletszint: ...... db
8. A lakásokhoz tartozó egyéb építmények és helyiségek:
(1) Gépkocsitárolók száma: ............... férőhely
(2) Úszómedence, (3) Télikert, (4) Egyéb, éspedig .......................................
9. Az épület (lakás) egyéb felszereltsége:
(1) Klíma, (2) Mesterséges szellőzés, (3) Központi porszívó, (4) Napkollektor, (5) Parabolaantenna,
(6) Komplett kábelszolgáltatás, (7) Lift, (8) Elektronikus vagyonvédelem, (9) Automata öntözőberendezés,
(10) Egyéb, éspedig .............
10. Az épület (lakás) közműellátottsága:
(1) Vezetékes gáz, (2) Tartályos gáz, (3) Közüzemi vízellátás lakáson belül, (4) Közüzemi vízellátás telken belül,
(5) Házi vízellátás, (6) Közműves csatorna, (7) Házi csatorna (derítő)
11. Az épített lakások területe, helyiségei:

 

1 szobás

2 szobás

3 szobás

4 szobás

5 szobás

6 és több szobás

Összes

lakás

1

Lakások száma (db)

 

 

 

 

 

 

 

2

Ebből: duplakomfortos (db)

 

 

 

 

 

 

 

3

Lakások alapter. összesen (m2)

 

 

 

 

 

 

 

4

Ebből: a szobák alapter. (m2)

 

 

 

 

 

 

 

5

Helyiségek száma összesen (db)

 

 

 

 

 

 

 

 

Ebből: szobák száma

 

 

 

 

 

 

 

6

6,1–12,0 m2 alapter. (db)

 

 

 

 

 

 

 

7

12,1–17,0 m2 alapter. (db)

 

 

 

 

 

 

 

8

17,1–25,0 m2 alapter. (db)

 

 

 

 

 

 

 

9

25,1– m2 alapter. (db)

 

 

 

 

 

 

 

 

(5)-ből: főzőhelyiségek száma

 

 

 

 

 

 

 

10

–4,0 m2 alapter. (db)

 

 

 

 

 

 

 

11

4,1–10,0 m2 alapter. (db)

 

 

 

 

 

 

 

12

10,1– m2 alapter. (db)

 

 

 

 

 

 

 

13

(5)-ből: gardróbhelyiség (db)

 

 

 

 

 

 

 

14

fürdőszoba (db)

 

 

 

 

 

 

 

15

mosdó, zuhanyozó (db)

 

 

 

 

 

 

 

16

külön WC-helyiség (db)

 

 

 

 

 

 

 

17

szauna (db)

 

 

 

 

 

 

 
12. A lakás fűtési rendszere (db)(3):

1

Távfűtés

 

 

 

 

 

 

 

2

Egyedi központi fűtés

 

 

 

 

 

 

 

3

Etázsfűtés

 

 

 

 

 

 

 

4

Helyiségfűtés

 

 

 

 

 

 

 
13. A hőleadás módja (db)(3):

1

Légfűtés

 

 

 

 

 

 

 

2

Padlófűtés

 

 

 

 

 

 

 

3

Radiátor

 

 

 

 

 

 

 

4

Konvektor

 

 

 

 

 

 

 

5

Kályha

 

 

 

 

 

 

 
14. A fűtés energiája (db)(3):

1

Gáz

 

 

 

 

 

 

 

2

Villany

 

 

 

 

 

 

 

3

Olaj

 

 

 

 

 

 

 

4

Szilárd

 

 

 

 

 

 

 

5

Egyéb

 

 

 

 

 

 

 

''

3. számú melléklet a 12/2003. (III. 24.) BM rendelethez

,,
Antennatartó szerkezet:

1.

Az építés helyének közigazgatási címe:
a) irányítószám

 

2.

b) helység

 

3.

a) utca, házszám, helyrajzi szám

 

4.

Alátámasztás középpontjának koordinátái:
a) EOVx

 

5.

b) EOVy

 

6.

Telephelyének Balti-tenger szintjéhez mért magassága (m)

 

7.

Talppontjának magassága a földtől (m)

 

8.

Magassága (villámcsúcs nélkül) (m)

 

9.

Típusa vagy szerkezete

 

10.

Tulajdonosa

 

11.

Tulajdonosának közigazgatási címe:
a) irányítószám

 

 

b) helység

 

 

c) utca, házszám

 
Az építési engedély köteles antenna adatai:

1.

Gyártója:

 

2.

Típus jelzése:

 

3.

Típusa:

 

4.

Üzemi frekvenciasávja:

 

5.

Nyeresége (dB):

 

6.

Legnagyobb lineáris mérete (m):

 

7.

Felülete (m2):

 

''

4. számú melléklet a 12/2003. (III. 24.) BM rendelethez

,,
Az építésügyi hatósági eljárásokban közreműködő szakhatóságok és közművek

Szakhatóságok

I. fok

II. fok

Követelmények érvényre juttatása

 

 

 

 

I. Belügyminisztérium

 

 

 

1. Tűzvédelem

A területileg illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok

A területileg illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a fővárosban a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Az ,,A–C” tűzveszélyességi osztályba tartozó és az ,,A–B” tűzveszélyességi osztályú helyiségeket tartalmazó épületek, az 500 m2 alapterület feletti ,,D–E” tűzveszélyességi osztályba tartozó ipari, mezőgazdasági és tároló épületek, közösségi épületek, valamint (a pinceszintek kivételével) a kétszintesnél nagyobb szintszámú lakó- és üdülőépületek építésügyi hatósági (kivéve a bontás) engedélyezési eljárásaiban.

 

 

 

 

 

 

 

 

2. Polgári védelem

A területileg illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a fővárosban a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

A polgári védelmi építmény (óvóhely), továbbá egyéb építmények ipari üzem védőterületén belül történő építésügyi hatósági (kivéve bontás) engedélyezése során.

 

 

 

 

 

 

 

 

3. Határvédelem

A határőrizeti és határforgalmi kirendeltség

A határőrizeti és határforgalmi igazgatóság

Az államhatártól számított
10 km-en belüli lőtér, a határvonaltól számított
100 m-en belül minden építési tevékenység építésügyi hatósági engedélyezése során.

 

 

 

 

 

 

 

 

II. Egészségügyi, Szociális
és Családügyi Minisztérium

 

 

1. ÁNTSZ

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes városi vagy fővárosi kerületi intézete

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei, fővárosi intézete

A (pinceszint kivételével) a kétszintesnél nagyobb lakó- és üdülőépület, az emberi tartózkodás és a munkavégzés céljára szolgáló építmény építésügyi hatósági (kivéve bontás) engedélyezése során, valamint az OTÉK-ban meghatározott, az egyes területfelhasználási egységeken kivételesen elhelyezhető építmény építésügyi hatósági engedélyezése során a közegészségügy és járványügy követelményei érdekében.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes sugáregészségügyi feladatokat ellátó megyei intézetei:

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala

A vezeték nélküli távközlési építmények építésével, használatbavételével kapcsolatos sugár-egészségügyi hozzájárulás.

 

– a főváros és Pest megye vonatkozásában: az ÁNTSZ Fővárosi Intézetek;
– Baranya, Somogy és Zala megye vonatkozásában: az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézet;
– Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Heves megye vonatkozásában: az ÁNTSZ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Intézete;
– Békés, Bács-Kiskun és Csongrád megye vonatkozásában: az ÁNTSZ Csongrád Megyei Intézete;
– Győr-Moson-Sopron, Vas és Komárom-Esztergom megye vonatkozásában: az ÁNTSZ Győr-Moson-Sopron Megyei Intézete;
– Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vonatkozásában: az ÁNTSZ Hajdú-Bihar Megyei Intézete;

 

 

 

– Tolna, Fejér és Veszprém megye vonatkozásában: az ÁNTSZ Tolna Megyei Intézete.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

III. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

 

 

 

1. Természetvédelmi hatóság

Az illetékes nemzeti park igazgatóság

Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség

A természet- és tájvédelem követelményeinek érvényesítése az országos jelentőségű védett természeti területeken a bel- és külterületeken, a természetvédelmi oltalom alatt nem álló területek esetén is külterületen, egyedi tájérték vagy természeti területek esetén belterületen is az építésügyi hatósági engedélyezés során.

 

 

 

 

 

 

 

 

2. Környezetvédelmi hatóság

A területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőség

A Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség

a) A veszélyes hulladék (be)gyűjtésével, tárolásával és kezelésével (ártalmatlanításával és hasznosításával) kapcsolatos építmények, termékdíjas termékek nem veszélyes hulladékainak begyűjtésével és kezelésével kapcsolatos építmények, a kommunális hulladékok kezelésével kapcsolatos építmények (lerakó, égető, válogató létesítmények) építésügyi hatósági (kivéve bontás) engedélyezése során,
b) zaj-, illetve légszennyező anyag kibocsátással üzemelő építmények (a kizárólag szolgáltató tevékenységet ellátó üzemi építmények kivételével) építésügyi hatósági (kivéve bontás) engedélyezése során,
c) a talajt, a felszíni és felszín alatti vizek mennyiségét és minőségét, illetve a környezeti elemek vagy azok rendszerének védelme érdekében kijelölt védelmi övezeteket és védőterületeket érintő építési tevékenység esetében,
d) környezeti hatásvizsgálathoz kötött tevékenység folytatására szolgáló építmény esetében a környezetvédelmi engedélyben meghatározott feltételek teljesítésének az ellenőrzése,
e) az OTÉK-ban meghatározott, az egyes területfelhasználási egységeken kivételesen elhelyezhető építmény építésügyi hatósági engedélyezése során.

 

 

 

 

 

 

 

 

3. Vízgazdálkodási ügyekben

Az illetékes vízügyi igazgatóság

Országos Vízügyi Főigazgatóság

A vizeket, azok medrét és partját, egyéb víztartó képződményeit, a vizek áramlási viszonyait, a jogszabályban meghatározott parti sávot, illetve hullámteret, a fakadó és szivárgó vizes területeket, a vízkivételi művek által igénybe vett vagy arra kijelölt vízbázisok védőterületét, a védősávot, továbbá a vízilétesítményeket, vízimunkákat és vízhasználatokat, valamint a külön jogszabályban meghatározott anyagfelhasználás, illetve ezzel összefüggő építmény engedélyezése esetén, a vizek hasznosítását, vagy kártételei elhárításának szempontjait érintő építésügyi hatósági eljárásokban a vízgazdálkodási követelmények érvényre juttatása céljából.

 

 

 

 

 

 

 

 

IV. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes regionális szervezeti egysége

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke

A régészeti érdekű területek, régészeti lelőhelyek, műemlékek, műemléki jelentőségű területek és műemléki környezet védelmének céljából.

 

 

 

 

 

 

 

 

V. Honvédelmi Minisztérium

 

 

 

1. Honvédelmi ügyben

Honvéd Vezérkar

Honvédelmi Minisztérium

Az ország védelmét, honvédelmét szolgáló jogszabályok szerint a honvédelmi követelmények érvényre juttatása a védelmi és honvédelmi kapacitások létrehozása, hadszíntér előkészítést is szolgáló építmények építésügyi hatósági engedélyezése során.

 

 

 

 

 

 

 

 

2. Az állami repülés biztonsága

A HM Katonai Légügyi Hivatal

A Honvédelmi Minisztérium

a) Repülőtér és repülés biztonságát szolgáló földi berendezések biztonsági övezetén belül minden, a repülőtér (építési telkének, üzemi területének) szélétől mért 15 km távolságon belül
40 m-nél, bárhol másutt a belterületen 100 m-nél, külterületen pedig 50 m-nél magasabb építmény építésügyi hatósági (kivéve bontás) engedélyezése során,
b) helikopterállomás és leszállóhely építési telkének (üzemi területének) szélétől mért 500 m-en belül 40 m-nél magasabb építmény építésügyi hatósági (kivéve bontás) engedélyezése során.

 

 

 

 

 

 

 

 

3. Katonai építésügyi hatóságot érintő ügyben

Katonai építésügyi hatóság

Honvédelmi Minisztérium

 

 

 

 

 

 

 

 

 

VI. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

 

 

 

1. Polgári repülési ügyben

Légügyi Igazgatóság

GKM

A repülőtér és repülés biztonságát szolgáló földi berendezések biztonsági övezetén belül minden, a repülőtér építési (üzemi területének) szélétől mért
15 km távolságon belül 40 m-nél, bárhol másutt a belterületen 100 m-nél, külterületen pedig 50 m-nél magasabb építmény építése, bővítése, továbbá helikopterállomás és leszállóhely építési telkének (üzemi területének) szélétől mért 500 m-en belül 40 m-nél magasabb építmény építése, bővítése esetén a polgári repülés biztonsága érdekében.
Távközlési tornyok esetében
15 méter felett, továbbá, ha az épületen elhelyezett tartószerkezet magassága az épülettel együtt meghaladja a 15 métert, valamint a
15 méternél magasabb épületeken elhelyezett antennatartó szerkezeteknél a tetősík (gerinc) felett 4,0 métert meghaladó esetben.

 

 

 

 

 

 

 

 

2. Útügyben

Országos közút esetében:
(a közút kezelőjének előzetes állásfoglalása alapján) a megyei (fővárosi) közlekedési felügyelet

Országos közút esetében: a Közlekedési Főfelügyelet

A közút területén, az alatt vagy felett, a közutak külterületi szakaszán a közút tengelyétől számított 50 m-en, autópálya, autóút, valamint kijelölt főútvonal esetén 100 m-en belül tervezett távközlési célt szolgáló építmény, valamint belterületen

 

Helyi közút esetében: az út kezelőjének, üzemeltetőjének előzetes állásfoglalása alapján:

Helyi közút esetében: az út kezelőjének, üzemeltetőjének előzetes állásfoglalása alapján:

kereskedelmi, vendéglátóipari vagy egyéb szolgáltatási célú építmény építése, bővítése, használatbavétele esetében az útügyi érdekek és a közúti közlekedés biztonsága
követelményeinek érvényre juttatása érdekében.

 

a) a települési önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében a megyei közlekedési felügyelet,

a) a települési önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében a Közlekedési Főfelügyelet,

 

 

b) a fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében a főjegyző,

b) a fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében a Fővárosi Közlekedési Felügyelet,

 

 

c) a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében a Fővárosi Közlekedési Felügyelet

c) a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében a Közlekedési Főfelügyelet

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3. Vasúti ügyben

A vasút üzemben tartójának előzetes állásfoglalása alapján:

A vasút üzemben tartójának előzetes állásfoglalása alapján:

A vasúti közlekedés biztonsága követelményeinek érvényre juttatása céljából.

 

a) országos közforgalmú vasút esetében a Közlekedési Főfelügyelet,

a) országos közforgalmú vasút esetében a GKM

 

 

b) helyi és saját használatú vasút esetében a megyei, fővárosi közlekedési felügyelet

b) helyi és saját használatú vasút esetében a Közlekedési Főfelügyelet

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4.

1. A területi műszaki biztonsági felügyeletek

Műszaki Biztonsági Főfelügyelet

Építményben kazán vagy más nyomástartó berendezés, gáz- vagy olajellátó rendszer, tüzeléstechnikai berendezés
0,4 KV vagy annál nagyobb feszültségű villamos berendezés, valamint PB-gázpalack cseretelep föld feletti és föld alatti tartályok, autógáz- és üzemanyagtöltő-, továbbá gázfogadó és nyomásszabályozó állomások, 140 kW feletti hőterhelésű
gáz-, vagy olajtüzelő berendezés építményeinek építésügyi hatósági (kivéve bontás) engedélyezése esetén a biztonság követelményeinek érvényre juttatása.

 

2. A területi műszaki biztonsági felügyeletek

Műszaki Biztonsági Főfelügyelet

Hőtermelő építmény építésügyi hatósági (kivéve bontás) engedélyezése esetén a műszaki biztonsági követelmények érvényre juttatása céljából.

 

 

 

 

 

 

 

 

5. Víziközlekedési ügyekben

Közlekedési Főfelügyelet

GKM

Víziközlekedést érintő ügyekben a víziutak medrétől és a kikötők, átkelések, parti és vízterületétől 50 m-nél kisebb távolságban épülő tűz-, és
100 m-nél kisebb távolságban épülő robbanásveszélyes anyagok gyártását, tárolását, forgalmazását szolgáló, valamint az 50 m-nél kisebb távolságban épülő hajózási parti jelzések láthatóságát befolyásoló, a jelentős fénykibocsátású, a hajók part mellé kikötését és a partra történő kijárást korlátozó építmények építésügyi hatósági (kivéve bontás) engedélyezésekor.

 

 

 

 

 

 

 

 

VII. Földművelésügyi
és Vidékfejlesztési
Minisztérium

 

 

 

1. Állategészségügy

Megyei állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás

FVM

Az állategészségügy, az élelmiszer- és a takarmány-előállítás követelményeinek érvényre juttatása:
a) állatklinika, állatkórház, állatorvosi rendelő, állatorvosi laboratórium, export állatrakodó,
b) járványügyi felügyelet alá tartozó helyek (pl. állati nyerstermék- és hulladékgyűjtő, tároló, feldolgozó, forgalmazó hely, állatkereskedés, baromfikeltető, dögkút, dögtér, hullakamra, hullaégető, gyepmesteri telep, trágyakezelő telep, legelő, úsztató, kút),
c) állatvásártér, állatrakodó, állatfelvásárló hely, állatkiállítás, állatbemutató, állatverseny, állatmenhely, állatpanzió, állatkert, állatkereskedés, vadaspark, kegyeleti állattemető (hullaégető),
d) állattartó és forgalmazó hely, élelmiszert előállító és forgalmazó hely, takarmány-előállító, -forgalmazó és -tároló hely, mesterséges megtermékenyítő, embrióátültető, baromfi- és halkeltető állomás, méhanyanevelő telep, és a felsoroltak járulékos létesítményeinek telepítése, építésügyi hatósági (kivéve bontás) engedélyezésekor.

 

 

 

 

 

 

 

 

2. Erdővédelem

A területileg illetékes erdészeti hatóság

FVM

Erdőterületet érintő, vagy az erdőre hatással lévő – beleértve az erdő talaját, vízháztartását, mikroklímáját – építmények építésügyi hatósági (kivéve bontás) engedélyezése során.

 

 

 

 

 

 

 

 

3. Növény- és talajvédelem

Megyei növény-egészségügyi és talajvédelmi állomás

Fővárosi Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás

Az építmények termőföldön történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa, valamint az építmények kivitelezése során a kivitelező, üzemeltetés során az üzemeltető köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről. A kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt.

 

 

 

 

 

 

 

 

4. Termőföldvédelem

Körzeti (fővárosi kerületi) földhivatal

Megyei (fővárosi) földhivatal

A távközlési célt szolgáló építmények termőföldön, illetve a mező- és erdőgazdaság alatt álló belterületi földeken történő hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni, hogy az elhelyezés lehetőség szerint a leggyengébb minőségű földeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen. Az építmények kivitelezése előtt a termőréteg letermeléséről és máshol való hasznosításáról gondoskodni kell. A kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy az engedélyezettnél nagyobb mértékben termőföld más célú felhasználására ne kerüljön sor, ügyelve arra, hogy az érintett és szomszédos ingatlanok megfelelő mező- és erdőgazdasági hasznosítását a létesítmény ne akadályozza.

 

 

 

 

 

 

 

 

VIII. Magyar Bányászati Hivatal

A területi illetékes bányakapitányság

Magyar Bányászati Hivatal

Robbanóanyagok tárolására szolgáló épület, bányászati célt szolgáló külszíni üzemi épület, bányatelek határai között fekvő ingatlanon tervezett építmény, bányászati (bányaüzemi) építmény védőterületén belül, vagy kőolaj-, kőolajtermék-, gázszállító- és gázelosztó vezeték, valamint propán-bután töltőtelep biztonsági övezetében tervezett építmény, továbbá bányatelekkel nem rendelkező felhagyott bányával vagy 300 m2-nél nagyobb alapterületű föld alatti tárolótérrel (pince) érintett területén, illetve nyilvántartott ásványi nyersanyagvagyon előfordulást érintő külterületi építmény építése vagy bővítése esetén a biztonság, illetve az ásvány-vagyongazdálkodás követelményeinek érvényre juttatása.

 

 

 

 

 

 

 

 

IX. Magyar Geológiai Szolgálat

A Magyar Geológiai Szolgálat illetékes területi hivatala

A Magyar Geológiai Szolgálat Központi Hivatala

Az ásványi nyersanyagokat érintő kérdésekben és az építmény földtani megalapozottsága tekintetében az építésügyi hatósági engedélyezés során, kivéve, ha a településrendezési tervek vagy a helyi építési szabályzat jóváhagyásakor a földtani követelmények már tisztázódtak.

 

 

 

 

 

 

 

 

X. Informatikai és Hírközlési Minisztérium

Hírközlési Területi Hivatal

Hírközlési Főfelügyelet

Antenna, antennatartó szerkezet, valamint az ahhoz tartozó műtárgy tekintetében a frekvenciakijelölési engedélyben vagy koncessziós szerződésben foglalt követelmények, továbbá a megvalósítandó rádióösszeköttetés védelméhez szükséges építési korlátozások érvényesítése. Egyéb építmény esetében az annak környezetében létesült távközlési építmények védelme és az erre vonatkozó jogszabályokban foglalt követelmények érvényesítése.

 

 

 

 

 

 

 

 

Közművek

 

 

 

1. Víz- és csatornázási művek

 

 

A hálózatukat és más üzemi építményeket érintő csatlakozó, fogyasztói vezetékek és berendezések esetében a szakszerű megoldás követelményei.

 

 

 

 

 

 

 

 

2. Gázművek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3. Távhőellátó szervek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4. Áramszolgáltató szervek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

5. Távközlési szolgáltatók

 

 

A távközlési szolgáltatások igénybevételét lehetővé tévő csatlakozó vezetékeket és szerelvényeket érintően a szakszerű megoldás követelményei, továbbá a távközlési építmények más építményfajtákkal való megközelítésére, védelmére, illetőleg keresztezésére meghatározott műszaki követelmények érvényre juttatása.

 

 

 

 

 

 

 

 

6. A villamosmű üzemben tartója

 

 

A villamosmű biztonsági övezetét, térségét érintő építési munkák esetén a biztonság követelményeinek érvényre juttatása céljából.

 

 

 

 

 

 

 

 

Kéményseprőipari
Szolgáltató Szerv
(vállalkozó)

 

 

Az égéstermék-(füstgáz-) elvezető kémények esetében a szakszerű megoldás és a biztonság követelményeinek érvényre juttatása céljából.

''

5. számú melléklet a 12/2003. (III. 24.) BM rendelethez

,,
3. számú melléklet a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelethez

Az e rendelet hatálya alá tartozó távközlési építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásának igazgatási szolgáltatási díjai

A díjazás alapja (díjalap) a távközlő berendezés belföldi értéke. A díj megállapítása – a forgalmazó, illetőleg a használó (rendszeresítő) nyilatkozata alapján – az eljárás megindításakor történik.
a) Elvi építési engedély:
A tervezett kivitelezési költség 0,5%-a, min. 1000 Ft, de max. 20 000 Ft.
b) Építési engedély:
A tervezett kivitelezési költség 1,0%-a, min. 1000 Ft, de max. 500 000 Ft.
c) Használatbavételi engedély:
A tényleges kivitelezési költség 1,5%-a, min. 1000 Ft, de max. 100 000 Ft.
d) Fennmaradási engedély:
A tényleges kivitelezési költség 5,0%-a, de min. 5000 Ft.
e) Átalakítási engedély: 5000 Ft.
f) Megszüntetési (bontási) engedély: 5000 Ft.''
g) Építési engedély meghosszabbítása: 5000 Ft.
A másodfokú eljárás díja az első fokú eljárás díjának (%-os díjak esetében a minimális díjnak) a kétszerese.''

6. számú melléklet a 12/2003. (III. 24.) BM rendelethez

,,
4. számú melléklet a 45/1997. (XII.29.) KTM rendelethez

A természetvédelmi szakhatósági állásfoglalás megkéréséhez az alábbi dokumentumok szükségesek.

1. Az antennát befogadó ingatlan és a szomszédos ingatlanok helyszínrajza 1:1000 léptékben.

2. Az antenna szerkezeti vázrajza oldalnézetben.

3. Az antennát övező táj 4 km-es sugarú körön belüli vázrajza 1:5000 léptékű vázrajz, amelyen ábrázolni kell mindazon építményt és természeti képződményt (jellemző magassági adatokkal), amelyek befolyásolják az antenna láthatóságát.

4. Az antenna esetleges álcázási módját.

5. Az antenna és a vele távközlési kapcsolatban lévő szomszédos antennák elhelyezkedésének vázrajza értelemszerű léptékben.''

7. számú melléklet a 12/2003. (III. 24.) BM rendelethez

,,
4. számú melléklet a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelethez

Antennatartó szerkezet:

1.

Az építés helyének közigazgatási címe:
a) irányítószám

 

 

b) helység

 

 

c) utca, házszám, helyrajzi szám

 

2.

Alátámasztás középpontjának koordinátái:
a) EOVx

 

 

b) EOVy

 

3.

Telephelyének Balti-tenger szintjéhez mért magassága (m)

 

4.

Talppontjának magassága a földtől (m)

 

5.

Magassága (villámcsúcs nélkül) (m)

 

6.

Típusa vagy szerkezete

 

7.

Tulajdonosa

 

8.

Tulajdonosának közigazgatási címe:
a) irányítószám

 

 

b) helység

 

 

c) utca, házszám

 
Az építési engedély köteles antenna adatai:

1.

Gyártója:

 

2.

Típus jelzése:

 

3.

Típusa:

 

4.

Üzemi frekvenciasávja:

 

5.

Nyeresége (dB):

 

6.

Legnagyobb lineáris mérete (m):

 

7.

Felülete (m2):

 

''

8. számú melléklet a 12/2003. (III. 24.) BM rendelethez

,,
5. számú melléklet a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelethez

A természetvédelmi szakhatósági állásfoglalás megkéréséhez az alábbi dokumentumok szükségesek:

1. Az antennát befogadó ingatlan és a szomszédos ingatlanok helyszínrajza 1:1000 léptékben.

2. Az antenna szerkezeti vázrajza oldalnézetben.

3. Az antennát övező táj 4 km-es sugarú körön belüli vázrajza 1:5000 léptékű vázrajz, amelyen ábrázolni kell mindazon építményt és természeti képződményt (jellemző magassági adatokkal), amelyek befolyásolják az antenna láthatóságát.

4. Az antenna esetleges álcázási módját.

5. Az antenna és a vele távközlési kapcsolatban lévő szomszédos antennák elhelyezkedésének vázrajza értelemszerű léptékben.''
(1)

Amennyiben nem új lakóépületre vonatkozik a használatbavételi engedély, hanem egyéb építési jelleggel történt új lakásépítésre, ebben az esetben az 1(2), 5(2),(3), 6, 7 kérdések nem értelmezhetők.

(2)

A lakások összes helyiségeinek hasznos alapterülete.

(3):

Több válaszlehetőség esetén a lakásra (épületre) legjellemzőbbet kell jelölni, a lakásszám beírásával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás