2003. évi CXXIV. törvény
Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre vonatkozó egyes szabályok módosításáról1
2004.01.07.
5/A. § (1) A nem képviselő kormánytag és politikai államtitkár az állami vezetői jogviszonya keletkezését követő harminc napon belül, majd azt követően évente, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) mellékletében szereplő vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A nyilatkozattételre kötelezett a saját nyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekeinek a vagyonnyilatkozatát. A vagyonnyilatkozat-tételére – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – a Ktv. 22/A. és 22/B. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. (2) A vagyonnyilatkozat elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – a nem képviselő kormánytag és politikai államtitkár a rá vonatkozó jogszabályban meghatározott juttatásban nem részesülhet, megbízatásából eredő jogkörét nem gyakorolhatja. A megbízatás megszűnésekor a rá vonatkozó jogszabályban meghatározott juttatásra mindaddig nem jogosult, amíg a megbízatásának megszűnését követően esedékes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének eleget nem tesz.
(3) A nem képviselő kormánytag és politikai államtitkár vagyonnyilatkozata – az azonosító adatok kivételével – nyilvános. A hozzátartozói vagyonnyilatkozat nem nyilvános.
(4) A nem országgyűlési képviselő kormánytag és politikai államtitkár vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárásra e törvény 1. számú mellékletének rendelkezéseit kell alkalmazni. A nem országgyűlési képviselő kormánytag és politikai államtitkár vagyonnyilatkozatát a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter őrzi és kezeli. A nem országgyűlési képviselő kormánytag és politikai államtitkár vagyonnyilatkozatát – kivéve a hozzátartozó vagyonnyilatkozatát – a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter nyilvánosságra hozza. A hozzátartozó vagyonnyilatkozatát a Miniszterelnöki Hivatal őrzi. A nem országgyűlési képviselő kormánytag és politikai államtitkár vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternél bárki kezdeményezheti. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatában foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése. (5) A képviselő kormánytag és politikai államtitkár az országgyűlési képviselőkre vonatkozó külön törvényben meghatározott szabályok szerint tesz vagyonnyilatkozatot.''
,,(7) A Legfelsőbb Bíróság elnökének vagyonnyilatkozata – az azonosító adatok kivételével – nyilvános. A vagyonnyilatkozat nyilvánosságra hozataláról az Országgyűlés elnöke gondoskodik. A hozzátartozói vagyonnyilatkozat nem nyilvános.''
,,A legfőbb ügyész vagyonnyilatkozata – az azonosító adatok kivételével – nyilvános. A hozzátartozói vagyonnyilatkozat nem nyilvános.''
3. § (1) E törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. A nem képviselő kormánytagoknak és politikai államtitkároknak, a Legfelsőbb Bíróság elnökének és a legfőbb ügyésznek az e törvény hatálybalépését követően esedékes vagyonnyilatkozatát kell először nyilvánosságra hozni.
(E törvény hatálya nem terjed ki)
,,a) a vagyonnyilatkozat és az illetményrendszer kivételével, illetőleg a jogállásukról szóló törvényben meghatározott kivételekkel a miniszterelnökre, a miniszterre és a politikai államtitkárra;''
Mádl Ferenc s. k.,
a Köztársaság elnöke
Dr. Szili Katalin s. k.,
az Országgyűlés elnöke
Melléklet a 2003. évi CXXIV. törvényhez
1. számú melléklet az 1997. évi LXXIX. törvényhez
A nem országgyűlési képviselő kormánytag
és politikai államtitkár vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárási szabályok
1. A nem országgyűlési képviselő kormánytag és politikai államtitkár vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternél bárki kezdeményezheti.
2. Az eljárás kezdeményezése esetén a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter haladéktalanul felkéri az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságát (a továbbiakban: Mentelmi bizottság) az ügy megvizsgálásra.
3. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Mentelmi bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező tizenöt napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Mentelmi bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.
4. A Mentelmi bizottság elnöke a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos kezdeményezés esetén felhívja az érintett nem országgyűlési képviselő kormánytagot vagy politikai államtitkárt, hogy öt napon belül nyilatkozzon a kezdeményezéssel kapcsolatosan, illetve – amennyiben azt alaposnak találja – javítsa ki a kezdeményezésben kifogásolt adatokat. Ha a kormánytag vagy a politikai államtitkár a kifogásolt adatokat kijavítja, az elnök nem rendeli el a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítását, mely tényről tájékoztatja a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert és a kezdeményezőt.
5. Ha a nem országgyűlési képviselő kormánytag vagy politikai államtitkár a felhívásnak nem tesz eleget, illetve a kezdeményezésben foglaltakat vitatja, a Mentelmi bizottság elnöke elrendeli a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítását. Az eljárás során a Mentelmi bizottság tagjai betekinthetnek a nem országgyűlési képviselő kormánytag és politikai államtitkár közös háztartásban élő házas- és élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatába.
6. Az eljárás során a Mentelmi bizottság felhívására a nem országgyűlési képviselő kormánytag és politikai államtitkár köteles saját, illetve a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyaira vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul, írásban bejelenteni. Az azonosító adatokba csak a Mentelmi bizottság tagjai tekinthetnek be, és azokat az eljárás lezárulását követő harmincadik napon törölni kell.
7. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Mentelmi bizottság
b) adatokat kérhet be és bárkit meghallgathat,
c) a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát ellenőrzi,
d) a nem országgyűlési képviselő kormánytag és politikai államtitkár a 4. pont szerinti nyilatkozattételre történő felhívásától számított harminc napon belül az ellenőrzés eredményéről tájékoztatót készít,
e) melyről haladéktalanul tájékoztatja a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert.
8. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállítás nélküli ismételt kezdeményezést a Mentelmi bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.
9. A volt kormánytag és politikai államtitkár hozzátartozójának vagyonnyilatkozatát a kormánytag és politikai államtitkár megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével a nyilvántartásból törölni kell.
10. A Miniszterelnöki Hivatal a volt nem országgyűlési képviselő kormánytag és politikai államtitkár megbízatásának megszűnésétől számított harminc nap lejártát követő első ülésén listát állít össze azokról a volt kormánytagokról és politikai államtitkárokról, akik nem tettek eleget záró vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségüknek.
11. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a listát nyilvánosságra hozza.
12. A Miniszterelnöki Hivatal írásban felszólítja a volt nem országgyűlési képviselő kormánytagokat és politikai államtitkárokat záró vagyonnyilatkozatuk haladéktalan megtételére. E felszólításban felhívja a volt kormánytag és politikai államtitkár figyelmét mulasztása [5/A. § (2) bekezdés] következményeire.''