14/2003. (V. 27.) OM rendelet

az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosításáról¹

2003.06.11.

A közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvény 94. §-a (1) bekezdésének g) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló – többször módosított – 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) 63. §-ának (12) bekezdésében foglaltak végrehajtására a következőket rendelem el:

1. § Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban a 2005-ben szervezett érettségi vizsgáktól kezdődően kell alkalmazni.

Melléklet a 14/2003. (V. 27.) OM rendelethez

[Melléklet a 40/2002. (V. 24.) OM rendelethez]

ANGOL NYELV

Az idegen nyelvi érettségi vizsga célja a kommunikatív nyelvtudás mérése, azaz annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e kommunikációs céljait megvalósítani.

A vizsga mindkét szinten írásbeli és szóbeli részből áll, és a négy nyelvi alapkészséget méri: olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése, beszédkészség és íráskészség. A kommunikatív készségek alkalmazásához a nyelvhasználónak rendelkeznie kell megfelelő szókinccsel, és ismernie kell a nyelv struktúráját is. Ezért a nyelvtani és lexikai kompetenciát mindkét szinten külön vizsgarész keretében is mérjük. A vizsga egynyelvű, azaz közvetítési készséget nem mér.

A követelmények az Idegen nyelvi érettségi vizsga általános követelményei, valamint az Európa Tanács idegennyelv-oktatással kapcsolatos ajánlásai alapján készültek. Az idegen nyelvi érettségi vizsga szintmeghatározásai igazodnak az Európa Tanács skálájához. A vizsga középszintje az A2-B1, az emelt szint pedig a B2 szintnek felel meg.

	Európa Tanács	Érettségi vizsga
C2	Mesterszint
C1	Haladó szint
B2	Középszint	Emelt szint
B1	Küszöbszint	Középszint
A2	Alapszint	Középszint
A1	Minimumszint

Az Európa Tanács A2, B1, B2 szintjeinek általános leírása:

B2	Megérti a változatos, konkrét vagy elvont témájú szövegek fő gondolatmenetét, követni tudja a hosszabb, összetettebb érveléseket is. Folyamatos és természetes módon tud a célnyelven interakciót folytatni. Világos és részletes szöveget tud létrehozni különböző témákról. Véleményét indokolni tudja, részletezni tudja a különböző lehetőségekből adódó előnyöket és hátrányokat.
B1	Megérti a fontosabb információkat olyan egyszerű, hétköznapi szövegekben, amelyek gyakori élethelyzetekhez kapcsolódnak (pl. iskola, szabadidő, munka). Képes külföldiekkel kommunikálni mindennapi helyzetekben. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni olyan témákban, amelyeket ismer, vagy amelyek az érdeklődési körébe tartoznak. Be tud számolni eseményekről, élményeiről, érzelmeiről és törekvéseiről. Rövid magyarázatot tud fűzni eseményekhez, jelenségekhez, indokolni tud különböző álláspontokat és terveket.
A2	Megért olyan mondatokat és rövid szövegeket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak. Tud kommunikálni olyan mindennapi, begyakorolt helyzetekben, amelyekben egyszerű és közvetlen információcserére van szükség. Tud egyszerű nyelvi eszközöket használva beszélni önmagáról, családjáról és szűkebb környezetéről.

A dokumentum az angol nyelvi érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeit és vizsgaleírását tartalmazza. A vizsga szintje, alapelvei és a készségek szintjén megfogalmazott követelményei azonosak minden élő idegen nyelvben.

Az I. fejezetben találhatók a részletes vizsgakövetelmények. Először a készségekre lebontott követelményeket, a szövegek jellemzőit és a szövegfajtákat soroljuk fel mindkét szintre vonatkozóan a vizsgarészek lebonyolításának sorrendjében. Ezt követik a témakörök, a kommunikációs helyzetek és szándékok, továbbá a nyelvtani szerkezetek felsorolása, valamint a szókincsre vonatkozó információk.

A készségeken belül külön jelöljük az Európa Tanács szintrendszere szerinti A2, B1 és B2 szintű követelményeket. Az adott szinten megfogalmazott követelmények magukban foglalják az alacsonyabb szinten megadottakat is.

A dokumentum II. fejezete, a vizsgaleírás először a középszintű, majd az emelt szintű vizsgát mutatja be. A vizsgarészek itt is a lebonyolítás sorrendjében követik egymást. A könnyebb kezelhetőség érdekében az egyes vizsgarészek leírásakor megismételjük a készségekre lebontott követelményeket, a szövegek jellemzőit és a szövegfajták felsorolását.

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY

A) KÉSZSÉGEK ÉS SZÖVEGFAJTÁK

1. Olvasott szöveg értése

	VIZSGASZINTEK
	Középszint	Emelt szint
1.1. Készségek	A vizsgázó képes az olvasási céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szövegben A2: – a lényeget (a szöveg célját) megérteni, – eseménysorokat követni, – kulcsinformációkat megérteni, B1: – a gondolatmenet lényegét megérteni, – véleményeket, érvelést nagy vonalakban követni, – egyes részinformációkat kiszűrni.	A vizsgázó képes az olvasási céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szövegben B2: – a gondolatmenetet követni, – véleményeket, érvelést követni, – az információkat megfelelő részletességgel megérteni, – a szerző álláspontjára következtetni, – a szerző, illetve a szereplők érzéseire, érzelmeire következtetni.
1.2. A szöveg jellemzői	A vizsgarészben használt szöveg – autentikus, esetleg kismértékben szerkesztett, – tartalma, szerkezete, nyelve világos, – tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, – megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre, – kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó, – autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához, A2: – rövid, egyszerű, – hétköznapi nyelven íródott, és főként gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz, B1: – rövid, tartalmilag és szerkezetileg világos, – hétköznapi nyelven íródott.	A vizsgarészben használt szöveg B2: – hosszabb, nyelvileg és tartalmilag összetettebb, – konkrét vagy elvont témájú.
1.3. Szövegfajták	– utasítások (pl. feliratok, használati utasítások), – tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, menetrend, prospektus, műsorfüzet), – levelek, – újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport), – ismeretterjesztő szövegek, – egyszerű elbeszélő szövegek.	– publicisztikai írások, – (modern) szépirodalmi szövegek.

2. Nyelvhelyesség

	VIZSGASZINTEK
Középszint	Emelt szint
2.1. Készségek	A vizsgázó képes A2: – az alapvető nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására mondat- és szövegszinten, B1: – gyakran használt nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére kiegészítésére és létrehozására szövegszinten.	A vizsgázó képes B2: – változatos nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására szövegszinten.
2.2. A szöveg jellemzői	A vizsgarészben használt szöveg vagy szövegrészlet – nehézségi foka alacsonyabb, mint az olvasott szöveg megértését mérő feladatokban, – autentikus, esetleg szerkesztett, – tartalma, szerkezete, nyelve világos, – tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, – megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre, – kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó, – autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához, A2: – rövid, egyszerű, – hétköznapi nyelven íródott, és főként gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz, B1: – rövid, tartalmilag és szerkezetileg világos, – hétköznapi nyelven íródott.	A vizsgarészben használt szöveg B2: – hosszabb, nyelvileg és tartalmilag összetettebb, – konkrét vagy elvont témájú.

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

2.1. Készségek

A vizsgázó képes

A2:

– az alapvető nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására mondat- és szövegszinten,

B1:

– gyakran használt nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére kiegészítésére és létrehozására szövegszinten.

A vizsgázó képes

B2:

– változatos nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására szövegszinten.

2.2. A szöveg jellemzői

A vizsgarészben használt szöveg vagy szövegrészlet
–    nehézségi foka alacsonyabb, mint az olvasott szöveg megértését mérő feladatokban,
–    autentikus, esetleg szerkesztett,
–    tartalma, szerkezete, nyelve világos,
–    tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,
–    megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre,
–    kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó,
–    autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához,
A2:
–    rövid, egyszerű,
–    hétköznapi nyelven íródott, és főként gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz,
B1:
–    rövid, tartalmilag és szerkezetileg világos,
–    hétköznapi nyelven íródott.

A vizsgarészben használt szöveg
B2:
–    hosszabb, nyelvileg és tartalmilag összetettebb,
–    konkrét vagy elvont témájú.

3. Hallott szöveg értése

	VIZSGASZINTEK
	Középszint	Emelt szint
3.1. Készségek	A vizsgázó képes az értési céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szöveg A2: – témáját felismerni, – lényegét megérteni, – kulcsfontosságú szavait megérteni, – legalapvetőbb adatszerű információit kiszűrni, B1: – gondolatmenetét nagy vonalakban követni, – egyes tényszerű részinformációkat megérteni.	A vizsgázó képes az értési céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szöveg B2: – gondolatmenetét részleteiben is követni, – megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni az egyes beszélők álláspontjára, – megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni a beszélők érzelmeire és egymáshoz való viszonyára.
3.2. A szöveg jellemzői	A vizsgarészben használt szöveg – autentikus vagy autentikus hangzású (stúdiófelvétel), – tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, – megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre, – kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó, – anyanyelvi beszélők közvetítésével hangzik el, – egy vagy több beszélő közvetítésével hangzik el, – akusztikai minősége kifogástalan, – hossza és tartalma nem terheli meg feleslegesen a vizsgázó memóriáját, – autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához, A2: – hétköznapi nyelven hangzik el, szinte kizárólag gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz, – lassú, de még normál beszédtempójú, – a standard kiejtés(ek)nek megfelelő, – tisztán artikulált, – tartalmilag kifejezetten egyszerű,	A vizsgarészben használt szöveg
	B1: – hétköznapi nyelven hangzik el, alapvetően gyakran használt nyelvtani szerkezetekből és lexikai elemekből építkező, – normál tempójú, – a standard kiejtés(ek)hez közel álló, – tartalmilag és szerkezetileg mérsékelten összetett.	B2: – változatos nyelvtani szerkezetekből és lexikai elemekből építkező, – természetes, a szöveg jellegének megfelelően változatos tempójú, – tartalmilag és szerkezetileg összetett.
3.3. Szövegfajták	– közérdekű bejelentések, közlemények (pl. pályaudvaron, repülőtéren, áruházban), – rögzített telefonos szövegek (pl. üzenetrögzítő, információs szolgálatok: útinformáció, nyitva tartás, menetrend), – utasítások (pl. utcán, repülőtéren, pályaudvaron), – médiaközlemények (pl. időjárás-jelentés, reklám, programismertetés, rövid hír), – beszélgetések, telefonbeszélgetések, – műsorrészletek, – riportok, interjúk, – beszámolók.	– általános érdeklődésre számot tartó témáról szóló ismeretterjesztő szövegek.

4. Íráskészség

	VIZSGASZINTEK
	Középszint	Emelt szint
4.1. Készségek	A vizsgázó képes – a feladatban megadott kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt), – a megadott témákhoz kapcsolódó szövegeket írni (lásd Témakörök című részt), A2: – a személyével, illetve közvetlen környezetével kapcsolatos témákról írni, – az adott témáról egyszerű kifejezéseket használva írni, – egyszerű mondatokból álló rövid, összefüggő szöveget írni, • a szöveg mondatai között lévő alapvető logikai kapcsolatokat egyszerű nyelvi eszközökkel (pl. a leggyakrabban használt kötőszavakkal) kifejezni, • néhány egyszerű szerkezetet és alapvető helyesírási szabályt úgy használni, hogy a hibák ellenére érthető legyen a mondanivaló,	A vizsgázó képes
	B1: – ismert, köznapi témákról írni és véleményét is megfogalmazni, – meglévő szókincsét változatosan használni, – a szöveget megfelelően felépíteni és tagolni, a logikai viszonyok kifejezését szolgáló nyelvi eszközöket alkalmazni, – a szövegfajtának, a közlési szándéknak, a címzetthez való viszonyának megfelelő stílust és hangnemet választani, – az adott szövegfajta formai sajátosságainak megfelelő írásművet létrehozni, – egyszerű nyelvtani szerkezeteket, nyelvi fordulatokat és a helyesírási szabályokat általában biztonsággal alkalmazni.	B2: – a megadott témákat általános nézőpontból is tárgyalni, – álláspontját viszonylag árnyaltan, érvelését rendszerzetten kifejteni, – a nyelvi eszközök széles skálájának változatos alkalmazásával, összefüggő, megfelelően tagolt, logikusan felépített szöveget létrehozni, – a nyelvtani struktúrákat valamint a helyesírás szabályait rendszerszerű hibák nélkül, nagy biztonsággal alkalmazni.
4.2. Szövegfajták	– rövid személyes jellegű közlés (pl. üzenet, naplóbejegyzés), – üdvözlőlap, – meghívó, – magánjellegű vagy intézménynek (pl. nyelviskolának) szóló levél.	– olvasói levél, – cikk (diák)újság számára.

5. Beszédkészség

	VIZSGASZINTEK
	Középszint	Emelt szint
5.1. Készségek	A vizsgázó képes – a megadott helyzetekben és szerepekben, a feladatnak megfelelő kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt), – a megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni (lásd a Témakörök című részt), – a kommunikációs stratégiákat a szintnek megfelelően, hatékonyan alkalmazni (pl. beszélgetést elkezdeni, fenntartani és befejezni), A2: – saját magáról és közvetlen környezetéről egyszerű, begyakorolt nyelvi eszközökkel röviden és többnyire érthetően megnyilatkozni, – egyszerű, begyakorolt beszélgetésekben részt venni, – kiszámítható, mindennapi helyzetekben rutin feladatokat megoldani (pl. vásárlás), – érezhető akcentusa és esetenként akadozó beszédtempója ellenére többnyire érthetően beszélni,	A vizsgázó képes
	B1: – az egyszerű nyelvi eszközök széles skáláját rugalmasan használni, és ezzel mondanivalójának nagy részét egyszerűen kifejezni, – ismerős témáról folyó társalgásban részt venni, – kevésbé begyakorolt mindennapi helyzetekben felmerülő feladatokat megoldani, – viszonylag folyékonyan elmondani egy történetet, beszámolni élményeiről és érzéseiről, – érezhető akcentusa és esetleg lassú beszédtempója ellenére érthetően beszélni.	B2: – folyékonyan, helyesen és hatékonyan használni a nyelvet, – gondolatait, álláspontját következetesen, folyamatosan kifejteni, – a megadott témákat általánosabb nézőpontból is tárgyalni, – folyamatosan és természetesen részt venni a különböző témájú társalgásokban, – bonyolultabb, váratlan elemeket is tartalmazó feladatokat sikeresen megoldani, – elmagyarázni álláspontját, világosan érvelni, – enyhe akcentusa ellenére természetes kiejtéssel, hanglejtéssel és normál beszédtempóban beszélni.

B) Témakörök

Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi vizsga általános követelményeiben felsorolt témakörök részletes kifejtése közép- és emelt szintre. A lista nem tartalmaz külön országismereti témakört, mert ennek elemei a többi témakörben előfordulnak.

A középszinten felsorolt témakörök az emelt szintre is érvényesek.

	TÉMAKÖR	VIZSGASZINTEK
	Középszint	Emelt szint
1. Személyes vonatkozások, család	– A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) – Családi élet, családi kapcsolatok – A családi élet mindennapjai, otthoni teendők – Személyes tervek	– A család szerepe az egyén és a társadalom életében – Családi munkamegosztás, szerepek a családban, generációk együttélése
2. Ember és társadalom	– A másik ember külső és belső jellemzése – Baráti kör – A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel – Női és férfi szerepek – Ünnepek, családi ünnepek – Öltözködés, divat – Vásárlás, szolgáltatások (posta) – Hasonlóságok és különbségek az emberek között	– Az emberi kapcsolatok minősége, fontossága (barátság, szerelem, házasság) – Lázadás vagy alkalmazkodás; a tizenévesek útkeresése – Előítéletek, társadalmi problémák és azok kezelése – Az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom életében – Az öltözködés mint a társadalmi hovatartozás kifejezése – A fogyasztói társadalom, reklámok – Társadalmi viselkedésformák
3. Környezetünk	– Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) – A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek – A városi és a vidéki élet összehasonlítása – Növények és állatok a környezetünkben – Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? – Időjárás	– A lakóhely és környéke fejlődésének problémái – A természet és az ember harmóniája – A környezetvédelem lehetőségei és problémái
4. Az iskola	– Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) – Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka – A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága – Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok	– Iskolatípusok és iskolarendszer Magyarországon és más országokban – Hasonló események és hagyományok külföldi iskolákban
5. A munka világa	– Diákmunka, nyári munkavállalás – Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás	– A munkavállalás körülményei, lehetőségei itthon és más országokban, divatszakmák
6. Életmód	– Napirend, időbeosztás – Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) – Étkezési szokások a családban – Ételek, kedvenc ételek – Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben – Gyakori betegségek, sérülések, baleset – Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)	– Az étkezési szokások hazánkban és más országokban – Ételspecialitások hazánkban és más országokban – A kulturált étkezés feltételei, fontossága – A szenvedélybetegségek – A gyógyítás egyéb módjai
7. Szabadidő, művelődés, szórakozás	– Szabadidős elfoglaltságok, hobbik – Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. – Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport – Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet – Kulturális események	– A szabadidő jelentősége az ember életében – A művészet szerepe a mindennapokban – Szabadidősport, élsport, veszélyes sportok – A könyvek, a média és az internet szerepe, hatásai
8. Utazás, turizmus	– A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés – Nyaralás itthon, illetve külföldön – Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése – Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai	– A motorizáció hatása a környezetre és a társadalomra – Az idegenforgalom jelentősége
9. Tudomány és technika	– Népszerű tudományok, ismeretterjesztés – A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben	– A tudományos és technikai fejlődés pozitív és negatív hatása a társadalomra, az emberiségre

TÉMAKÖR

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

1. Személyes vonatkozások, család

– A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai)

– Családi élet, családi kapcsolatok

– A családi élet mindennapjai, otthoni teendők

– Személyes tervek

– A család szerepe az egyén és a társadalom életében

– Családi munkamegosztás, szerepek a családban, generációk együttélése

2. Ember és társadalom

–    A másik ember külső és belső jellemzése
–    Baráti kör
–    A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel
–    Női és férfi szerepek
–    Ünnepek, családi ünnepek
–    Öltözködés, divat
–    Vásárlás, szolgáltatások (posta)
–    Hasonlóságok és különbségek az emberek között

–    Az emberi kapcsolatok minősége, fontossága (barátság, szerelem, házasság)
–    Lázadás vagy alkalmazkodás; a tizenévesek útkeresése
–    Előítéletek, társadalmi problémák és azok kezelése
–    Az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom életében
–    Az öltözködés mint a társadalmi hovatartozás kifejezése
–    A fogyasztói társadalom, reklámok
–    Társadalmi viselkedésformák

3. Környezetünk

–    Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása)
–    A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek
–    A városi és a vidéki élet összehasonlítása
–    Növények és állatok a környezetünkben
–    Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért?
–    Időjárás

–    A lakóhely és környéke fejlődésének problémái
–    A természet és az ember harmóniája
–    A környezetvédelem lehetőségei és problémái

4. Az iskola

–    Saját iskolájának bemutatása 
(sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat)
–    Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka
–    A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága
–    Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok

–    Iskolatípusok és iskolarendszer Magyarországon és más országokban
–    Hasonló események és hagyományok külföldi iskolákban

5. A munka világa

– Diákmunka, nyári munkavállalás

– Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás

– A munkavállalás körülményei, lehetőségei itthon és más országokban, divatszakmák

6. Életmód

–    Napirend, időbeosztás
–    Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás)
–    Étkezési szokások a családban
–    Ételek, kedvenc ételek
–    Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben
–    Gyakori betegségek, sérülések, baleset
–    Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)

–    Az étkezési szokások hazánkban és más országokban
–    Ételspecialitások hazánkban és más országokban
–    A kulturált étkezés feltételei, fontossága
–    A szenvedélybetegségek
–    A gyógyítás egyéb módjai 

7. Szabadidő, művelődés, szórakozás

–    Szabadidős elfoglaltságok, hobbik
–    Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.
–    Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport
–    Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet
–    Kulturális események

–    A szabadidő jelentősége az ember életében
–    A művészet szerepe a mindennapokban
–    Szabadidősport, élsport, veszélyes sportok
–    A könyvek, a média és az internet szerepe, hatásai

8. Utazás, turizmus

–    A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés
–    Nyaralás itthon, illetve külföldön
–    Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése
–    Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai

–    A motorizáció hatása a környezetre és a társadalomra
–    Az idegenforgalom jelentősége
 

9. Tudomány és technika

–    Népszerű tudományok, ismeretterjesztés
–    A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

–    A tudományos és technikai fejlődés pozitív és negatív hatása a társadalomra, az emberiségre

C) KOMMUNIKÁCIÓS HELYZETEK ÉS SZÁNDÉKOK

1. Kommunikációs helyzetek

A vizsgázó az alábbi kommunikációs helyzetekben, illetve szerepekben nyilatkozhat meg szóban és/vagy írásban mindkét szinten.

Helyzet	Szerep
Áruházban, üzletben, piacon	vevő
Családban, családnál, baráti körben	vendéglátó, vendég
Étteremben, kávéházban, vendéglőben	vendég, egy társaság tagja
Hivatalokban, rendőrségen	ügyfél, állampolgár
Ifjúsági szálláson, campingben, panzióban, szállodában	vendég
Iskolában	tanuló, iskolatárs
Kulturális intézményben, sportlétesítményben, klubban	vendég, látogató, egy társaság tagja
Országhatáron	turista
Orvosnál	beteg, kísérő
Szolgáltató egységekben (fodrász, utazási iroda, jegyiroda, benzinkút, bank, posta, cipész, gyógyszertár stb.)	ügyfél
Szünidei munkahelyen	munkavállaló
Tájékozódás az utcán, útközben	helyi lakos, turista
Telefonbeszélgetésben	hívó és hívott fél
Tömegközlekedési eszközökön (vasúton, buszon, villamoson, taxiban, repülőn, hajón)	utas, útitárs

2. A kommunikációs szándékok listája

A táblázat azon kommunikációs szándékokat tartalmazza, amelyek nyelvi megvalósítása a középszintű vizsgán elvárható. Az egyes kommunikációs szándékokhoz a teljesség igénye nélkül gyűjtöttük a példákat.

A két szint között mennyiségi és minőségi különbség van. Emelt szinten a vizsgázónak a középszint követelményeihez képest több kommunikációs szándékot kell nyelvileg megvalósítania, valamint árnyaltabban és igényesebben kell kifejeznie magát. Például a hála lehetséges kifejezése középszinten: Thank you very much/Thanks; emelt szinten: Thank you ever so much. It was so nice of you to do that, stb.

Az utolsó csoportban található kommunikációs stratégiák felsorolása nem teljes, csak ajánlásnak tekinthető.

1. A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok

Kommunikációs szándékok	Példa
Megszólítás és arra reagálás	Excuse me. Pardon? etc.
Köszönés, elköszönés és arra reagálás	Good morning. Hello, Tom. Hi. Hello, how are you? Fine, thank you. And you? Goodbye. See you later, etc.
Bemutatkozás, bemutatás és ezekre reagálás	My name’s … Have you met Tom? Nice to meet you, etc.
Telefonbeszélgetésnél megszólítás, bemutatkozás, más személy kérése, elköszönés és ezekre reagálás	XYZ, five two double one six eight. Hello, this is Tom Smith speaking. Can I speak to Mr Jones? Speaking. Thanks for calling. Bye, etc.
Magán- és hivatalos levélben megszólítás, elbúcsúzás	Dear Tom, Dear Sir/Madam Best wishes Love Looking forward to hearing from you. Yours sincerely, etc.
Szóbeli üdvözletküldés	Give my regards to …, etc.
Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás	How are you? How are you doing? Fine./OK./ Not very well, I’m afraid. What’s the matter? Actually, I’m suffering from…,etc.
Köszönet és arra reagálás	Thank you. Thanks. It’s very kind of you. You’re welcome. It’s all right. My pleasure, etc.
Bocsánatkérés és arra reagálás	I’m sorry. I do apologize. That’s all right. Never mind, etc.
Gratuláció, jókívánságok és azokra reagálás	Merry Christmas. Happy Birthday. Congratulations. Thank you. Have a nice holiday. Thanks, the same to you, etc.

2. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok

Kommunikációs szándékok	Példa
Hála	It was most kind of you, etc.
Sajnálkozás, csalódottság	Sorry to hear that. I regret it, etc.
Öröm	Great! I’m so glad, etc.
Elégedettség, elégedetlenség	That’s fine. I’m quite happy with that. That wasn’t very good. I’m tired of it, etc.
Csodálkozás	I can hardly believe it. Amazing, isn’t it? etc.
Remény	I’m looking forward to… I hope.. I can hardly wait for…, etc..
Félelem, aggodalom	I’m worried about him. It was really frightening, etc.
Bánat, elkeseredés	I’m sorry to hear that. I’m disappointed, etc.
Bosszúság	Oh, no! I’m fed up with it, etc.
Együttérzés	I am sorry. Oh, dear. I’m sorry to hear that, etc.

3. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok

Kommunikációs szándékok	Példa
Véleménykérés és arra reagálás, véleménynyilvánítás	What do you think? I think it’s unfair, etc.
Érdeklődés, érdektelenség	Are you interested in sports? I’m interested in … I’m not keen on it, etc.
Tetszés, nem tetszés	I think it’s great. I don’t like it, etc.
Valaki igazának elismerése, el nem ismerése	You’re right. You’re wrong, etc.
Egyetértés, egyet nem értés	I agree. I doubt it. I don’t agree with it, etc.
Helyeslés, rosszallás	That was fine. It wasn’t very nice of you, etc.
Ellenvetés, ellenvetés visszautasítása	I don’t think so. I’m afraid you are wrong, etc.
Elismerés kifejezése, dicséret, és arra reagálás	That was really nice. Well done. Thank you, etc.
Közömbösség	I don’t mind, etc.
Ígéret	I promise. I’ll do it, etc.
Akarat, szándék, terv	I’d like an ice-cream. I’m going to buy a house, etc.
Kívánság, óhaj	I’d like to travel to ... I want to pay, etc.
Képesség, lehetőség, szükségesség, kötelezettség	I can understand French. He may be at home. People must sleep sometimes. I have to leave now. It’s time to go, etc.
Bizonyosság, bizonytalanság	She must be tired. I’m not sure, etc.
Preferencia, érdeklődési kör kifejezése, illetve érdeklődés ezek iránt	I prefer tea to coffee. I’d rather have a rest. What would you prefer? etc.
Kritika, szemrehányás	You had better stay at home. You shouldn’t have done it.

4. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok

Kommunikációs szándékok	Példa
Dolgok, személyek megnevezése	It’s a pen. The boy talking to Jane is my brother, etc.
Dolgok, események leírása	First he talked to his parents, then he phoned his friend. While waiting for the bus he saw an accident, etc.
Információkérés	When will the plane land? At 6.40. How do you spell your name? J-O-N-E-S. Can you tell me the way to the station, please? etc.
Igenlő vagy nemleges válasz	Did you see him? Yes, I did./No, I didn’t, etc.
Tudás, nem tudás	Do you know his name? I have no idea, etc.
Válaszadás elutasítása	Can you tell me the way to …? I’m afraid, I can’t, etc.
Bizonyosság, bizonytalanság	He must be at home. He can’t be there. Maybe he is right, etc.
Ismerés, nem ismerés	Do you know Peter? Yes, I’ve already met him, etc.
Feltételezés	I suppose I can come, etc.
Emlékezés, nem emlékezés	I remember saying that. I don’t remember where I put it, etc.
Indoklás (ok, cél)	I didn’t go walking because it was raining. We left early in order to avoid the traffic jam.

5. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok

Kommunikációs szándékok	Példa
Kérés, kívánság	Could you give me a pen? Would you pass me the sugar, please? I’d like you to …, etc.
Felszólítás, tiltás, parancs	Keep off the grass. You must not smoke here, etc.
Javaslat és arra reagálás	Let’s go out tonight. Good idea. Why don’t we go to the cinema? I’d prefer to stay at home. I suggest going to Prague. I’d rather not, etc.
Rendelés	I’ll have a Coke, please, etc.
Meghívás és arra reagálás	Would you like to come to a party? Yes, I’d love to. Let’s meet on Sunday. Sorry, I can’t make it …, etc.
Kínálás és arra reagálás	Have some cheese. Thank you. Would you like another drink? No, thank you, etc.
Reklamálás	This doesn’t work. I have a complaint, etc.
Tanácskérés, tanácsadás	What shall I do? Why don’t you….? I think you should …, etc.
Figyelmeztetés	I think you shouldn’t …, etc.
Engedély kérése, megadása, megtagadása	May I go out? Yes, of course./I’m afraid, not, etc.
Segítségkérés és arra reagálás	Will you do this for me? Certainly./Yes, of course, etc.
Segítség felajánlása és arra reagálás	Shall I carry it for you? That’s very kind of you, etc.

6. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok (kommunikációs stratégiák)

Kommunikációs szándékok	Példa
Visszakérdezés, ismétléskérés	Sorry, what did you say his name was? Could you repeat it, please? etc.
Nem értés	Sorry, I don’t understand, etc.
Betűzés kérése, betűzés	Can you spell it for me? etc.
Felkérés lassabb, hangosabb beszédre	Could you speak a little more slowly, please? etc.
Beszélési szándék jelzése	I’d like to say/tell you … I say…, etc.
Téma bevezetése	I’ll tell you what… The question is… The trouble is …, etc.
Témaváltás	That reminds me… Talking of holidays …, etc.
Félbeszakítás	Sorry to interrupt you. Can I say something? Could I come in here? etc.
Megerősítés, igazolás	Yes, sure… It is, isn’t it? etc.
Körülírás	To put it in another way, etc.
Példa megnevezése	A vehicle, for example a bus. A vehicle, like a bus. If I had, say, an hour to wait, etc.
Beszélgetés lezárása	Right …OK. Well, it’s been nice talking to you, etc.

D) NYELVTANI SZERKEZETEK ÉS SZÓKINCS

1. Nyelvtani szerkezetek

VIZSGASZINTEK
A vizsgázó A2: – általában megérti és helyesen használja a legegyszerűbb szerkezeteket szóban és írásban, – rendszeresen elkövethet nyelvtani hibákat és nyelvhasználatában erősen érezhetők az anyanyelv hatásai, – a hibák ellenére többnyire érthetően fejezi ki kommunikációs szándékait, B1: – megérti és helyesen használja az egyszerű szerkezeteket szóban és írásban, – ismerős helyzetekben elfogadható nyelvhelyességgel kommunikál, – az esetleg előforduló hibák és az érezhető anyanyelvi hatás ellenére érthetően fejezi ki gondolatait, kommunikációs szándékait.	A vizsgázó B2: – változatos szerkezeteket is megért és használ szóban és írásban, – viszonylag nagy biztonsággal használja a nyelvtani szerkezeteket, és közben nem követ el rendszerszerű hibát, – szükség esetén mondanivalóját képes önállóan helyesbíteni, pontosítani, – árnyaltan fejezi ki kommunikációs szándékait.

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

A vizsgázó

A2:
–    általában megérti és helyesen használja a legegyszerűbb szerkezeteket szóban és írásban,
–    rendszeresen elkövethet nyelvtani hibákat és nyelvhasználatában erősen érezhetők az anyanyelv hatásai,
–    a hibák ellenére többnyire érthetően fejezi ki kommunikációs szándékait,

B1:
–    megérti és helyesen használja az egyszerű szerkezeteket szóban és írásban,
–    ismerős helyzetekben elfogadható nyelvhelyességgel kommunikál,
–    az esetleg előforduló hibák és az érezhető anyanyelvi hatás ellenére érthetően fejezi ki gondolatait, kommunikációs szándékait.

A vizsgázó

B2:
–    változatos szerkezeteket is megért és használ szóban és írásban,
–    viszonylag nagy biztonsággal használja a nyelvtani szerkezeteket, és közben nem követ el rendszerszerű hibát,
–    szükség esetén mondanivalóját képes önállóan helyesbíteni, pontosítani,
–    árnyaltan fejezi ki kommunikációs szándékait.

A mellékelt lista tájékoztató jellegű, a nyelv természetéből adódóan nem teljes.

Az alábbi táblázatban az egyes nyelvtani szerkezetek azon a szinten jelennek meg, ahol először megtanítjuk őket. A példák a használatnak ezt az egyszerű szintjét illusztrálják. Természetesen magasabb nyelvi szinteken az egyes nyelvi jelenségek összetettebb használata is megjelenik.

Pl. Articles: A2 szint – He is at school.

B1 szint – Being a teacher he spends half of his life at the school.

Present Continuous: A2 szint: I am watching television at the moment.

B2 szint: She is always complaining about her teachers.

A középszintre vonatkozó táblázatban dőlt betűvel jelöljük azokat a szerkezeteket, amelyeket csak B1 szinttől kell produktívan használni. Ezek is előfordulhatnak azonban az A2 szintű feladatokban, de aktív használatuk nem szükséges a feladatok megoldásához.

Az emelt szintre vonatkozó táblázatban dőlt betűvel szerepelnek azok a szerkezetek, amelyek produktív használata B2 szinten nem szükséges a feladatok megoldásához.

KÖZÉPSZINT

Nyelvtani szerkezet	Példa
Articles (definite, indefinite, zero)	Iron is a metal. I love the seaside. He is at school.
Nouns (singular and plural, countable uncountable)	child, children, people, etc. How many disks have you got? a cup of tea, a piece of cake, etc. There are some pencils in the bag. Have you got any brothers? There’s some water in the vase. There isn’t any milk left. I haven’t got much time. He’s got a lot of friends.
Adjectives (regular and irregular, comparison)	good, better, best, etc. Tom is younger than Sue. She is the most intelligent of all. The town is less polluted now. I’m as tall as you. It’s too difficult. He isn’t old enough to drive.
Possession	It’s my life. Is this yours? I didn’t have many friends at school. He’s Kate’s brother. the corner of the room etc.
Adverbs	He drives fast. This is a problem everywhere in the world. I always make my bed. She has just arrived.
Prepositions, prepositional phrases	on the left, at the top, at the bottom, in the background, through the forest, along the river, etc.
Conjunctions, linking words	and, or, but, because, so, therefore, that’s why, although, etc.
Forms of the verb (infinitives, gerund and participles)	I don’t know how to get there. I like reading. Let me see, etc.
Auxiliaries/ Modal verbs	I am singing. He has left. Where do you live? You should ask her. I can swim. May I open the window? He could swim at the age of two. Did you manage to pass the exam? I must read it. You needn’t come. Do we have to be there? Children mustn’t smoke.
Present Simple	When do you get up? I don’t drink milk.
Present Simple Passive	This car was made in Britain.
Present Continuous	Why is she crying? I am watching television at the moment.
Present Perfect Simple	Have you finished? I’ve lived here for 10 years.
Present Perfect Passive	The letters have been sent.
Present Perfect Continuous	I have been learning French for 10 years.
Past Simple	Where did you go yesterday?
Past Simple Passive	When was this house built?
Past Continuous	What were you doing at five yesterday?
Past Perfect	He realised what he had done.
Future with will	He’ll be 18 next month. OK. I’ll take the dog for a walk. I don’t think I’ll pass the exam.
Passive Future	The exhibition will be closed on Monday.
Going to	What are you going to do on Sunday? Look at the sky, it is going to rain.
Reported Speech (with the reporting verb in the present)	I don’t know where he lives. Tell him to stop it.
Reported Speech (with the reporting verb in the past)	She said she was tired. I asked him if we had met before. He told me he was very tired.
Conditional Clauses 1st 2nd	We’ll stay at home if it rains. If I had time, I would go to the Zoo.
Conditional Clauses 3rd	If you had come, we would have had a good time.
Relative clauses defining	The book I am reading at the moment is very good.
Relative clauses non-defining	Shakespeare, who was a famous playwright, was born in Stratford.
Time clauses with future meaning	When Dad comes home, he’ll be angry with you.
Clauses of purpose	I helped him so that he could pass his exam.
Wish	I wish I had a dog.
Question-tags	He is a teacher, isn’t he? I’m a good girl, aren’t I? They went to the cinema, didn’t they?

EMELT SZINT

Nyelvtani szerkezet	Példa
Modal verbs with perfect infinitive	You should have told her. They may have come home. It must have been a very good holiday.
Future Continuous	This time tomorrow I’ll be flying over the ocean.
Future Perfect	By the end of this year they will have been married for 20 years.
Past Perfect Continuous	I was tired. I had been working all day.
Present Continuous Passive	Our flat is being redecorated.
Past Continuous Passive	We had to climb the stairs because the lift was being repaired.
Participle clauses	Preparing for my test, I reviewed the last three chapters. Having finished lunch, we went back to work.
Would (past habits)	I would go to the river every day when I was a young girl.
Wish (state verbs/ action verbs)	I wish you would help me.
Wish (unfulfilled actions)	I wish I hadn’t said that.
Gerund and infinitive in idiomatic expressions,	It’s no use talking to him. There’s no point in waiting here. If we are to catch the train, we should leave immediately. He went there only to find that everybody had left.
Conditionals – mixed type	If we had bought a map, we would know where we are.
Inversion (for emphasis)	Hardly had he arrived when he had to leave again. Not only did he arrive late, but he also forgot to bring a present.
Subjunctive	She insisted that she help her. It’s funny that you should say that. I suggest he go home. We had better go home now. I would rather have some coffee. I would rather you didn’t do this. It’s time we went home.

2. Szókincs

VIZSGASZINTEK
A vizsgázó A2: – megfelelő szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy kommunikálni tudjon begyakorolt helyzetekben, B1: – megfelelő szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy kommunikálni tudjon a legtöbb olyan témában, amely összefügg saját mindennapi életével, – jól tudja alkalmazni alapvető szókincsét, noha még előfordulhatnak nagyobb hibák, – a bonyolultabb gondolatokhoz, témákhoz nem mindig találja meg a legmegfelelőbb kifejezőeszközt.	A vizsgázó B2: – megfelelő szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy kommunikálni tudjon változatos helyzetekben, illetve elvont témákról, – a változatos nyelvi, lexikai elemek közül általában ki tudja választani a kommunikációs célnak legmegfelelőbbet; szükség esetén néha körülírást alkalmaz, – kisebb lexikai pontatlanságai nem gátolják a kommunikációt.

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

A vizsgázó

A2:
–    megfelelő szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy kommunikálni tudjon begyakorolt helyzetekben,

B1:
–    megfelelő szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy kommunikálni tudjon a legtöbb olyan témában, amely összefügg saját mindennapi életével,
–    jól tudja alkalmazni alapvető szókincsét, noha még előfordulhatnak nagyobb hibák,
–    a bonyolultabb gondolatokhoz, témákhoz nem mindig találja meg a legmegfelelőbb kifejezőeszközt.

A vizsgázó

B2:
–    megfelelő szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy kommunikálni tudjon változatos helyzetekben, illetve elvont témákról,
–    a változatos nyelvi, lexikai elemek közül általában ki tudja választani a kommunikációs célnak legmegfelelőbbet; szükség esetén néha körülírást alkalmaz,
–    kisebb lexikai pontatlanságai nem gátolják a kommunikációt.

A vizsga szókincsének alapjául a mai angol köznyelv szolgál. Speciális tájnyelvi szavak, csoportnyelvi szavak és szakszavak produktív ismerete nem követelménye a vizsgának. Ilyen típusú szavak kizárólag olyan szövegekben fordulhatnak elő, amelyekben az ismeretük nem előfeltétele az adott szöveg megértésének.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

A VIZSGA SZERKEZETE

Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc, a szóbeli vizsgáé 15 perc.

A következő táblázat bemutatja a vizsga részeit a lebonyolítás sorrendjében, továbbá az egyes vizsgarészek időtartamát és arányát az értékelésben.

Vizsgarész		Időtartam (perc)	Arány (%)	Pont
Írásbeli	Olvasott szöveg értése	60	22	33
	Nyelvhelyesség	30	12	18
	SZÜNET
	Hallott szöveg értése	30	22	33
	Íráskészség	60	22	33
Szóbeli	Beszédkészség	15	22	33
	Összesen:	––	100	150

A középszintű vizsga két nyelvi szintet fog át: az Európa Tanács skálájának A2–B1 szintjeit. Az eltérő képesség- és tudásszintek mérése érdekében az írásbeli feladatsorokban a lépcsőzetesség elve érvényesül. A feladatsorokat úgy állítják össze, hogy az A2 szinten lévő tanulók is le tudják tenni a vizsgát.

ÉRTÉKELÉS

– Az egyes vizsgarészek értékelése egymástól független.

– Minden vizsgarészben csak a célzottan mért készséget értékeljük.

– A vizsgázónak mind az öt vizsgarészben az elérhető pontszámnak legalább a 10%-át teljesítenie kell.

– Minden vizsgarész elbírálása központilag kidolgozott javítási és értékelési útmutatók alapján történik.

– Az Olvasott szöveg értése, a Hallott szöveg értése és a Nyelvhelyesség vizsgarészek értékelési útmutatói tartalmazzák a lehetséges elfogadható válaszokat.

– Az Íráskészség és a Beszédkészség vizsgarészek értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák alapján történik.

– Az egyes vizsgarészekben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.

ÍRÁSBELI VIZSGA

OLVASOTT SZÖVEG ÉRTÉSE

A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e a mindennapi életben előforduló, különböző fajtájú autentikus szövegeket önállóan elolvasni, és az olvasási céloknak megfelelő mélységben megérteni.

A vizsgafeladatok megoldásához a vizsgázónak képesnek kell lennie az értési céloknak megfelelő stratégiák alkalmazására is.

Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó az olvasási céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szövegben

A2:

– a lényeget (a szöveg célját) megérteni,

– eseménysorokat követni,

– kulcsinformációkat megérteni,

B1:

– a gondolatmenet lényegét megérteni,

– véleményeket, érvelést nagy vonalakban követni,

– egyes részinformációkat kiszűrni.

A vizsgarészben használt szöveg

– autentikus, esetleg kismértékben szerkesztett,

– tartalma, szerkezete, nyelve világos,

– tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,

– megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre,

– kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó,

– autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához,

A2:

– rövid, egyszerű,

– hétköznapi nyelven íródott, és főként gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz,

B1:

– rövid, tartalmilag és szerkezetileg világos,

– hétköznapi nyelven íródott.

A vizsgán az alábbi szövegfajták fordulhatnak elő:

– utasítások (pl. feliratok, használati utasítások),

– tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, menetrend, prospektus, műsorfüzet),

– levelek,

– újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport),

– ismeretterjesztő szövegek,

– egyszerű elbeszélő szövegek.

A feladatok és a feladatsor jellemzői

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:

– feleletválasztás

– hiányos szöveg kiegészítése (szavak, kifejezések pótlása előre megadott listából vagy anélkül),

– rövid választ igénylő, nyitott kérdések,

– a szövegből kiemelt mellékmondat, mondat, bekezdés helyének azonosítása a szövegben,

– képek, események, összekevert bekezdések sorrendbe rakása,

– egymáshoz rendelés, pl.

– cím, kép, összegző mondat szöveg(rész)hez, bekezdéshez rendelése,

– szavak, kifejezések, definíciók, szinonimák egymáshoz rendelése a szövegösszefüggés alapján,

– vélemények, kijelentések, események személyekhez kapcsolása,

– csoportosítás megadott kategóriák szerint.

A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezetű, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne. A feladatsor a szövegértés alábbi részkészségeit méri: globális, szelektív és részletes értés.

A feladatsor 3-4 szövegből és 3-4 feladatból áll. Egy feladaton belül egy hosszabb szöveg helyett előfordulhat több rövidebb szöveg is (pl. apróhirdetések). A feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme körülbelül 1100-1300 szó. A feladatsor 25-30 itemből áll.

Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások angol nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél.

A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Értékelés

Az értékelés központi javítási és értékelési útmutató alapján történik. Ha többféle válasz is elfogadható, a javítási útmutató tartalmazza a szövegből adódó lehetséges válaszokat, illetve azokat a tartalmi elemeket, amelyeket a jó válasznak tartalmaznia kell.

A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékelik, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor veszik figyelembe, ha azok a válasz megértését akadályozzák.

A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.

NYELVHELYESSÉG

A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó rendelkezik-e azokkal a lexikai, grammatikai, szemantikai és pragmatikai ismeretekkel, amelyek képessé teszik az önálló kommunikációra.

Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó

A2:

– az alapvető nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására mondat- és szövegszinten,

B1:

– gyakran használt nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására szövegszinten.

A vizsgarészben használt szöveg vagy szövegrészlet

– nehézségi foka alacsonyabb, mint az olvasott szöveg megértését mérő feladatokban,

– autentikus, esetleg szerkesztett,

– tartalma, szerkezete, nyelve világos,

– tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,

– megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre,

– kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó,

A2:

– rövid, egyszerű,

– hétköznapi nyelven íródott, és főként gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz,

B1:

– rövid, tartalmilag és szerkezetileg világos,

– hétköznapi nyelven íródott.

A feladatok és a feladatsor jellemzői

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:

– hiányos szöveg kiegészítése feleletválasztással (négy válaszlehetőség közül egy helyes kiválasztása),

– hiányos szöveg kiegészítése önállóan vagy előre megadott szókészletből,

– megadott szavak megfelelően képzett alakjainak beillesztése a szövegbe,

– mondatátalakítás (az új mondat eleje vagy eleje és vége megadva),

– összekevert szavakból mondatalkotás.

A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezetű, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne.

A feladatsor 3-4 feladatból, összesen körülbelül 25–30 itemből áll. A feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme körülbelül 500-700 szó.

A feladatok egy mondatszintű feladat kivételével szövegekre épülnek.

Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások angol nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél.

A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Értékelés

Az értékelés központi javítási és értékelési útmutató alapján történik, amely tartalmazza az összes elfogadható választ.

A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.

HALLOTT SZÖVEG ÉRTÉSE

A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e megérteni az adott nyelvterületen általánosan elfogadott nyelvhasználattól nem vagy csak kissé eltérő anyanyelvi beszédet az értési céloknak megfelelően.

A vizsgafeladatok megoldásához a vizsgázónak képesnek kell lennie az értési céloknak megfelelő stratégiák alkalmazására is.

Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó az értési céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szöveg

A2:

– témáját felismerni,

– lényegét megérteni,

– kulcsfontosságú szavait megérteni,

– legalapvetőbb adatszerű információit kiszűrni,

– B1:

– gondolatmenetét nagy vonalakban követni,

– egyes tényszerű részinformációkat megérteni.

A vizsgarészben használt szöveg

– autentikus vagy autentikus hangzású (stúdiófelvétel),

– tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,

– megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre,

– kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó,

– anyanyelvi beszélők közvetítésével hangzik el,

– egy vagy több beszélő közvetítésével hangzik el,

– akusztikai minősége kifogástalan,

– hossza és tartalma nem terheli meg feleslegesen a vizsgázó memóriáját,

A2:

– hétköznapi nyelven hangzik el, szinte kizárólag gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz,

– lassú, de még normál beszédtempójú,

– a standard kiejtés(ek)nek megfelelő,

– tisztán artikulált,

– tartalmilag kifejezetten egyszerű,

B1:

– hétköznapi nyelven hangzik el, alapvetően gyakran használt nyelvtani szerkezetekből és lexikai elemekből építkező,

– normál tempójú,

– a standard kiejtés(ek)hez közel álló,

– tartalmilag és szerkezetileg mérsékelten összetett.

A vizsgán az alábbi szövegfajták fordulhatnak elő:

– közérdekű bejelentések, közlemények (pl. pályaudvaron, repülőtéren, áruházban),

– rögzített telefonos szövegek (pl. üzenetrögzítő, információs szolgálatok: útinformáció, nyitva tartás, menetrend),

– utasítások (pl. utcán, repülőtéren, pályaudvaron),

– médiaközlemények (pl. időjárás-jelentés, reklám, programismertetés, rövid hír),

– beszélgetések, telefonbeszélgetések,

– műsorrészletek,

– riportok, interjúk,

– beszámolók.

A feladatok és a feladatsor jellemzői

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:

– feleletválasztás,

– egymáshoz rendelés (pl. személy és kijelentés, képek kiválasztása szöveghez),

– események sorrendjének megállapítása,

– nyomtatványok, űrlapok kitöltése,

– táblázat kitöltése,

– hiányos mondatok kiegészítése,

– rövid választ igénylő nyitott kérdések,

– ténybeli hibák azonosítása, javítása.

A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezetű, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne. A feladatsor a hallott szövegértés alábbi részkészségeit méri: globális, szelektív és részletes értés.

A feladatsor 3 szövegből és 3 feladatból áll. Egy feladaton belül egy hosszabb szöveg helyett előfordulhat több rövidebb szöveg is (pl. hirdetések). A feladatokhoz felhasznált szövegek együttes időtartama kb. 5-8 perc. A feladatsor kb. 20-25 itemből áll.

A vizsgázó minden szöveget kétszer hallgat meg.

Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások angol nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél.

A hangfelvétel tartalmazza a feladatmeghatározást, a szövegeket kétszer, valamint a feladatok elolvasásához és megoldásához szükséges szüneteket is. A hangfelvételen hallható és a feladatlapon olvasható feladatmeghatározások szó szerint megegyeznek.

A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Értékelés

A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékelik, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor veszik figyelembe, ha azok a válasz megértését akadályozzák.

A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.

ÍRÁSKÉSZSÉG

A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e magát az adott szinten idegen nyelven írásban kifejezni, illetve írásbeli feladatokat végrehajtani különböző kommunikációs célok megvalósítása érdekében.

Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó

– a feladatban megadott kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt),

– a megadott témákhoz kapcsolódó szövegeket írni (lásd Témakörök című részt),

A2:

– a személyével, illetve közvetlen környezetével kapcsolatos témákról írni,

– az adott témáról egyszerű kifejezéseket használva írni,

– egyszerű mondatokból álló rövid, összefüggő szöveget írni,

– a szöveg mondatai között lévő alapvető logikai kapcsolatokat egyszerű nyelvi eszközökkel (pl. a leggyakrabban használt kötőszavakkal) kifejezni,

– néhány egyszerű szerkezetet és alapvető helyesírási szabályt úgy használni, hogy a hibák ellenére érthető legyen a mondanivaló,

B1:

– ismert, köznapi témákról írni és véleményét is megfogalmazni,

– meglévő szókincsét változatosan használni,

– a szöveget megfelelően felépíteni és tagolni, a logikai viszonyok kifejezését szolgáló nyelvi eszközöket alkalmazni,

– a szövegfajtának, a közlési szándéknak, a címzetthez való viszonyának megfelelő stílust és hangnemet, választani,

– az adott szövegfajta formai sajátosságainak megfelelő írásművet létrehozni,

– egyszerű nyelvtani szerkezeteket, nyelvi fordulatokat és a helyesírási szabályokat általában biztonsággal alkalmazni.

A vizsgázónak olyan szövegeket kell létrehoznia, amelyek

– meghatározott kommunikációs szándékkal jönnek létre,

– az olvasó számára világosak, érthetőek és alkalmasak a kommunikációs cél elérésére,

– szövegfajtája meghatározott,

– tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,

– megírásához nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre.

A vizsgán az alábbi szövegfajtákat kell létrehozni:

– rövid személyes jellegű közlés (pl. üzenet, naplóbejegyzés),

– üdvözlőlap,

– meghívó,

– magánjellegű vagy intézménynek (pl. nyelviskolának) szóló levél.

A feladatok és a feladatsor felépítése

A feladatok a Kommunikációs helyzetek és szándékok, valamint a Témakörök című listákra épülnek.

Az íráskészség mérése során meghatározott kommunikációs helyzetet teremtünk, azaz megadjuk a szituációt, amelyben az írásmű keletkezik, az ehhez illeszkedő szövegfajtát, továbbá meghatározzuk az írásmű célját, témáját és címzettjét, valamint a szöveg írója és olvasója közötti kapcsolat jellegét. Mindezek meghatározzák a szöveg stílusát és hangnemét.

A feladatok a következő feladattípusok egy vagy több elemét tartalmazhatják:

– meghatározott szituációban megadott szempontok alapján történő szövegalkotás,

– verbális segédanyagok (pl. személyes feljegyzések, üzenetek, levelek, cikkek, felhívások, hirdetések, szórólapok stb.) alapján történő szövegalkotás és/vagy azokra való reagálás,

– vizuális segédanyagok (pl. ábrák, képek, képsorok, grafikonok, táblázatok stb.) alapján történő szövegalkotás.

A vizsgarész két feladatból áll. Az első feladat egy rövidebb, interakciós és tranzakciós szöveg, a második feladat egy hosszabb, véleménykifejtő szöveg létrehozása megadott szempontok alapján. A vizsgázónak az első feladatban körülbelül 50-100 szót, a második feladatban körülbelül 120-150 szót kell írnia.

A feladatmeghatározás és a segédanyagok angol nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a receptív készségeket mérő vizsgarészek nyelvi szintjénél.

A feladatok megoldásához nyomtatott szótár használható.

Értékelés

Az értékelés központi javítási és értékelési útmutatók alapján történik. Az értékelés alapjául szolgáló analitikus skálák magukban foglalják az értékelési szempontok részletes leírását is.

A két feladat értékelése egymástól független.

SZÓBELI VIZSGA

BESZÉDKÉSZSÉG

A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e az adott szinten gondolatait idegen nyelven szóban kifejezni, és a kommunikációs szándékoknak megfelelő beszélgetést folytatni.

A vizsga azt méri, hogy a vizsgázó milyen mértékben és milyen minőségben képes szóbeli tranzakcióra és interakcióra, amelynek egyaránt részét képezik a receptív és a produktív (beszédértés, beszédkészség) készségek. A vizsgázónak képesnek kell lennie mind az önálló témakifejtésre, mind a beszélgetésben való interaktív részvételre.

Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó

– a megadott helyzetekben és szerepekben, a feladatnak megfelelő kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd a Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt),

– a megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni (lásd a Témakörök című részt),

– a kommunikációs stratégiákat a szintnek megfelelően, hatékonyan alkalmazni (pl. beszélgetést elkezdeni, fenntartani és befejezni),

A2:

– saját magáról és közvetlen környezetéről egyszerű, begyakorolt nyelvi eszközökkel röviden és többnyire érthetően megnyilatkozni,

– egyszerű, begyakorolt beszélgetésekben részt venni,

– kiszámítható, mindennapi helyzetekben rutin feladatokat megoldani (pl. vásárlás),

– érezhető akcentusa és esetenként akadozó beszédtempója ellenére többnyire érthetően beszélni,

B1:

– az egyszerű nyelvi eszközök széles skáláját rugalmasan használni, és ezzel mondanivalójának nagy részét egyszerűen kifejezni,

– ismerős témáról folyó társalgásban részt venni,

– kevésbé begyakorolt mindennapi helyzetekben felmerülő feladatokat megoldani,

– viszonylag folyékonyan elmondani egy történetet, beszámolni élményeiről és érzéseiről,

– érezhető akcentusa és esetleg lassú beszédtempója ellenére érthetően beszélni.

A feladatok és a feladatsor jellemzői

A vizsgafeladatokban előforduló helyzetek és szerepek a Kommunikációs helyzetek és szándékok, valamint a Témakörök című listákra épülnek.

A feladatok tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, és teljesítésükhöz nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre.

A feladatmeghatározás egyértelműen megadja a szituációt és a vizsgázó szerepének leírását.

A vizsgabeszélgetésben az aktív szerepet a vizsgázó játssza.

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:

– társalgás,

– szituációs feladat,

– önálló témakifejtés segédanyagok (vizuális és verbális) alapján.

A vizsga három feladatból áll. A feladatsort a vizsgázó húzza. A feladatok kidolgozásához felkészülési idő nincs, de a második és harmadik feladat végiggondolásához a vizsgázónak rövid (körülbelül fél perc) gondolkodási idő áll rendelkezésére.

A feladatsorhoz készült vizsgáztatói példány a vizsgázónak adott információkon túl tartalmazza az előre megtervezett közbeszólásokat, kérdéseket és megjegyzéseket is.

A vizsga rövid bevezető, bemelegítő kérdésekkel kezdődik, amelyek célja az, hogy a vizsgázó ráhangolódjon az angol nyelv használatára. Az itt elhangzottakat nem értékeljük.

Az első feladatban, a társalgásban a vizsgázó néhány olyan kérdésre válaszol, amelyek saját személyéhez, közvetlen környezetéhez és hétköznapi tevékenységeihez kapcsolódnak. A társalgás három témát érint röviden.

A második feladat, a szituációs feladat során a vizsgázónak a mindennapi élet helyzeteihez hasonlító szituációban kell részt vennie, amelyben partnere a vizsgáztató. A vizsgázó feladata az, hogy a feladatlapon meghatározott helyzetben, a meghatározott cél elérése érdekében különböző kommunikációs szándékok felhasználásával beszélgetést (interakciót vagy tranzakciót) folytasson, azaz szükség esetén megfelelő kérdéseket tegyen fel, illetve az elhangzottakra megfelelően reagáljon. A vizsgázó számára készült angol nyelvű leírás rögzíti a szituációt, a szerepeket és az elérendő célt, továbbá tartalmazhat néhány szavas angol szöveget, egyszerű képet, rajzot, ábrát.

A harmadik feladatban, az önálló témakifejtésben, a vizsgázónak azt kell megmutatnia, hogy képes-e hétköznapi, élettapasztalatokhoz kapcsolódó témákban gondolatait, véleményét részletesen, összefüggően kifejteni képek és irányítószempontok alapján.

A vizsgázónak ebben a feladatban egy témáról a hozzá kapcsolódó két kép (fénykép, rajz) és megadott irányítószempontok alapján kell beszélnie. Ha a vizsgázó elakad, eltér a megadott szempontoktól, vagy mondanivalója elfogy, a vizsgáztató rövid segítő kérdéseket tehet fel. Ezeket a kérdéseket a vizsgáztatói példánynak tartalmaznia kell.

A feladatmeghatározás és a verbális segédanyagok angol nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a receptív készségeket mérő vizsgarészek nyelvi szintjénél.

A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Értékelés

Az értékelés központilag kidolgozott analitikus skála alapján történik, amely tartalmazza az értékelési szempontok részletes leírását is.

A feladatok értékelése egymástól független.

EMELT SZINTŰ VIZSGA

A VIZSGA SZERKEZETE

Az írásbeli vizsga időtartama 240 perc, a szóbeli vizsgáé 20 perc.

A következő táblázat bemutatja a vizsga részeit a lebonyolítás sorrendjében, továbbá az egyes vizsgarészek időtartamát és arányát az értékelésben.

Vizsgarész		Időtartam (perc)	Arány (%)	Pont
Írásbeli	Olvasott szöveg értése	70	20	30
	Nyelvhelyesség	50	20	30
	SZÜNET
	Hallott szöveg értése	30	20	30
	Íráskészség	90	20	30
Szóbeli	Beszédkészség	20	20	30
	Összesen:	––	100	150

Az emelt szintű vizsga az Európa Tanács skálája B2 szintjének felel meg. Az eltérő képesség- és tudásszintek mérése érdekében az írásbeli feladatsorokban a lépcsőzetesség elve érvényesül.

ÉRTÉKELÉS

– Az egyes vizsgarészek értékelése egymástól független.

– Minden vizsgarészben csak a célzottan mért készséget értékeljük.

– A vizsgázónak mind az öt vizsgarészben az elérhető pontszámnak legalább 10%-át teljesítenie kell.

– Minden vizsgarész elbírálása központilag kidolgozott javítási és értékelési útmutatók alapján történik.

– Az Olvasott szöveg értése, a Hallott szöveg értése és a Nyelvhelyesség vizsgarészek értékelési útmutatói tartalmazzák a lehetséges elfogadható válaszokat.

– Az Íráskészség és a Beszédkészség vizsgarészek értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák alapján történik.

– Az egyes vizsgarészekben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.

ÍRÁSBELI VIZSGA

OLVASOTT SZÖVEG ÉRTÉSE

A vizsgafeladatok megoldásához a vizsgázónak képesnek kell lennie az értési céloknak megfelelő stratégiák alkalmazására is.

Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó az olvasási céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szövegben

– a gondolatmenetet követni,

– véleményeket, érvelést követni,

– az információkat megfelelő részletességgel megérteni,

– a szerző álláspontjára következtetni,

– a szerző, illetve a szereplők érzéseire, érzelmeire következtetni.

A vizsgarészben használt szöveg

– autentikus, esetleg kismértékben szerkesztett,

– tartalma, szerkezete, nyelve világos,

– hosszabb, nyelvileg és tartalmilag összetettebb,

– konkrét vagy elvont témájú,

– tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,

– megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre,

– kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó,

A vizsgán az alábbi szövegfajták fordulhatnak elő:

– utasítások (pl. használati utasítások)

– tájékoztató szövegek (pl. műsorfüzet),

– levelek,

– újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport),

– ismeretterjesztő szövegek,

– publicisztikai írások,

– elbeszélő szövegek,

– (modern) szépirodalmi szövegek.

A két szint közötti különbség az adott téma megközelítési módjában, a szövegek terjedelmében, tartalmi és nyelvi komplexitásában, valamint a feladatok eltérő nehézségi fokában jelenik meg.

A feladatok és a feladatsor jellemzői

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:

– feleletválasztás,

– hiányos szöveg kiegészítése (szavak, kifejezések pótlása előre megadott listából vagy anélkül),

– rövid választ igénylő, nyitott kérdések,

– a szövegből kiemelt mellékmondat, mondat, bekezdés helyének azonosítása a szövegben,

– képek, események, összekevert bekezdések sorrendbe rakása,

– egymáshoz rendelés, pl.

– cím, kép, összegző mondat szöveg(rész)hez, bekezdéshez rendelése,

– szavak, kifejezések, definíciók, szinonimák egymáshoz rendelése a szövegösszefüggés alapján,

– vélemények, kijelentések, események személyekhez kapcsolása,

– csoportosítás megadott kategóriák szerint.

A feladatsor 4 szövegből és 4 feladatból áll. Egy feladaton belül egy hosszabb szöveg helyett előfordulhat több rövidebb szöveg is (pl. apróhirdetések). A feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme körülbelül 1300-1700 szó. A feladatsor 30-40 itemből áll.

Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások angol nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél.

A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Értékelés

A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékelik, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor veszik figyelembe, ha azok a válasz megértését akadályozzák.

A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.

NYELVHELYESSÉG

A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó rendelkezik-e azokkal a lexikai, grammatikai, szemantikai és pragmatikai ismeretekkel, amelyek képessé teszik az önálló kommunikációra.

Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó változatos nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására szövegszinten.

A vizsgarészben használt szöveg vagy szövegrészlet

– nehézségi foka alacsonyabb, mint az olvasott szöveg megértését mérő feladatoknál,

– autentikus, esetleg szerkesztett,

– tartalma, szerkezete, nyelve világos,

– hosszabb, nyelvileg és tartalmilag összetettebb,

– konkrét vagy elvont témájú,

– tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,

– megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre,

– kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó,

A két szint közötti különbség a nyelvtani és lexikai szerkezetek komplexitásában és a feladatok eltérő nehézségi fokában jelenik meg.

Középszinten a vizsgázó képes az alapvető nyelvtani és lexikai szerkezetek helyes felismerésére, illetve helyes használatára. Emelt szinten a vizsgázó változatos és komplexebb nyelvtani és lexikai szerkezetek helyes felismerésére és pontos használatára is képes.

A feladatok és a feladatsor jellemzői

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:

– hiányos szöveg kiegészítése feleletválasztással (négy válaszlehetőség közül egy helyes kiválasztása),

– hiányos szöveg kiegészítése önállóan vagy előre megadott szókészletből,

– megadott szavak megfelelően képzett alakjainak beillesztése a szövegbe,

– hibaazonosítás.

A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezetű, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne.

A feladatsor 4-5 feladatból, körülbelül 40-50 itemből áll, a feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme 800-1000 szó.

Valamennyi feladat szövegre épül.

Egy adott feladat több nyelvi jelenségre is rákérdezhet.

Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások angol nyelvűek, amelyek nyelvi szintje azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél.

A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Értékelés

Az értékelés központi javítási és értékelési útmutató alapján történik, amely tartalmazza az összes elfogadható választ.

A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.

HALLOTT SZÖVEG ÉRTÉSE

A vizsgafeladatok megoldásához a vizsgázónak képesnek kell lennie az értési céloknak megfelelő stratégiák alkalmazására is.

Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó az értési céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szöveg

– gondolatmenetét részleteiben is követni,

– egyes tényszerű részinformációit megérteni,

– megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni az egyes beszélők álláspontjára,

– megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni a beszélők érzelmeire és egymáshoz való viszonyára.

A vizsgán használt szöveg

– autentikus vagy autentikus hangzású (stúdiófelvétel),

– változatos nyelvtani szerkezetekből és lexikai elemekből építkező,

– természetes, a szöveg jellegének megfelelően változatos tempójú,

– tartalmilag és szerkezetileg összetett,

– tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,

– megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre,

– kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó,

– anyanyelvi beszélők közvetítésével hangzik el,

– egy vagy több beszélő közvetítésével hangzik el,

– akusztikai minősége kifogástalan,

– hossza és tartalma nem terheli meg feleslegesen a vizsgázó memóriáját,

A vizsgán az alábbi szövegfajták fordulhatnak elő:

– közérdekű bejelentések, közlemények,

– rögzített telefonos szövegek (pl. üzenetrögzítő),

– utasítások,

– médiaközlemények (pl. rövid hír),

– beszélgetések, telefonbeszélgetések,

– műsorrészletek,

– riportok, interjúk,

– beszámolók,

– általános érdeklődésre számot tartó témáról szóló ismeretterjesztő szövegek.

A szövegértés nehézségi fokát további tényezők is befolyásolhatják, mint például a beszédtempó, a beszélők száma, az artikuláció, a háttérzajok.

Középszinten a vizsgázónak döntően a mindennapi élet helyzeteiben elhangzó szövegeket kell megértenie, amelyek tartalmilag és szerkezetileg egyértelműek. Emelt szinten olyan szövegek is előfordulhatnak, amelyek az adott témát az általánosítás szintjén közelítik meg és árnyalt közléseket, véleményeket és ellenvéleményeket is tartalmaznak.

Középszinten a szövegek nyelvileg egyszerűbbek, emelt szinten pedig a művelt köznyelv összetettebb, választékosabb formái is előfordulnak.

A feladatok és a feladatsor jellemzői

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:

– feleletválasztás,

– egymáshoz rendelés (pl. személy és kijelentés, képek kiválasztása szöveghez),

– események sorrendjének megállapítása,

– térképkövetés,

– űrlapok kitöltése,

– táblázatok kitöltése,

– hiányos mondatok kiegészítése,

– rövid választ (3-5 szó) igénylő nyitott kérdések,

– ténybeli hibák azonosítása, javítása.

A feladatsor 3-4 szövegből és 3-4 feladatból áll. Egy feladaton belül egy hosszabb szöveg helyett előfordulhat több rövidebb szöveg is. A feladatokhoz felhasznált felvételek együttes időtartama körülbelül 8-10 perc. A feladatsor körülbelül 25-35 itemből áll.

A vizsgázó minden szöveget kétszer hallgat meg.

Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások angol nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél.

A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Értékelés

A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékelik, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor veszik figyelembe, ha azok a válasz megértését akadályozzák.

A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.

ÍRÁSKÉSZSÉG

Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó

– a feladatban megadott kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd a Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt),

– a megadott témákhoz kapcsolódó szövegeket írni (lásd a Témakörök című részt),

– a megadott témákat általános nézőpontból is tárgyalni,

– álláspontját viszonylag árnyaltan, érvelését rendszerzetten kifejteni,

– a nyelvi eszközök széles skálájának változatos alkalmazásával összefüggő, megfelelően tagolt, logikusan felépített szöveget létrehozni,

– a nyelvtani struktúrákat valamint a helyesírás szabályait rendszerszerű hibák nélkül, nagy biztonsággal alkalmazni,

– a szövegfajtának, a közlési szándéknak, a címzetthez való viszonyának megfelelő stílust és hangnemet, választani,

– az adott szövegfajta formai sajátosságainak megfelelő írásművet létrehozni.

A vizsgázónak olyan szövegeket kell létrehoznia, amelyek

– meghatározott kommunikációs szándékkal jönnek létre,

– az olvasó számára világosak, érthetőek és alkalmasak a kommunikációs cél elérésére,

– szövegfajtája meghatározott,

– tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,

– megírásához nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre.

A vizsgán az alábbi szövegfajtákat kell létrehozni:

– magánjellegű vagy intézménynek szóló levél,

– olvasói levél,

– cikk (diák)újság számára.

A két szint közötti különbség a témák megközelítésében, a létrehozandó szövegek terjedelmében a nyelvi megformálás jellemzőiben jelenik meg.

A témák megközelítésében az a lényeges különbség, hogy középszinten a vizsgázó személyes nézőpontból ír hozzá közel álló, mindennapi, személyével kapcsolatos vagy őt érdeklő témákról, míg emelt szinten az adott témát általánosabban is képes megközelíteni, és átfogó problémaként tárgyalni.

A nyelvi megformálásra az jellemző, hogy középszinten a vizsgázó röviden, egyszerűen, összefüggő mondatokban, emelt szinten pedig részletesen, változatos szókinccsel, nyelvileg igényesebben és pontosabban ír.

A feladatok és a feladatsor jellemzői

A feladatok a Kommunikációs helyzetek és szándékok, valamint a Témakörök című listákra épülnek.

A vizsgán az alábbi feladattípus fordulhat elő:

– meghatározott szituációban megadott szempontok alapján történő szövegalkotás,

– vizuális segédanyagok (pl. ábrák, képek, képsorok, grafikonok, táblázatok stb.) alapján történő szövegalkotás.

A vizsgarész két feladatból áll. Mindkét feladatot megadott szempontok alapján kell kidolgozni. Az első feladat egy rövidebb, interakciós és tranzakciós szöveg, a második feladat egy hosszabb, véleménykifejtő szöveg létrehozása. A vizsgázónak az első feladatban körülbelül 100-150 szót, a második feladatban körülbelül 200-250 szót kell írnia.

A feladatmeghatározás, és a segédanyagok angol nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a receptív készségeket mérő vizsgarészek nyelvi szintjénél.

A feladatok megoldásához nyomtatott szótár használható.

Értékelés

A két feladat értékelése egymástól független.

A dolgozatokat két értékelő javítja a megadott szempontok alapján.

SZÓBELI VIZSGA

BESZÉDKÉSZSÉG

A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e az adott szinten gondolatait idegen nyelven szóban kifejezni és a kommunikációs szándékoknak megfelelő beszélgetést folytatni.

Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó

– a megadott helyzetekben és szerepekben, a feladatnak megfelelő kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd a Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt),

– a megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni (lásd a Témakörök című részt),

– a kommunikációs stratégiákat a szintnek megfelelően, hatékonyan alkalmazni (pl. beszélgetést elkezdeni, fenntartani és befejezni),

– folyékonyan, helyesen és hatékonyan használni a nyelvet,

– gondolatait, álláspontját következetesen, folyamatosan kifejteni,

– a megadott témákat általánosabb nézőpontból is tárgyalni,

– folyamatosan és természetesen részt venni a különböző témájú társalgásokban,

– bonyolultabb, váratlan elemeket is tartalmazó feladatokat sikeresen megoldani,

– elmagyarázni álláspontját, világosan érvelni,

– enyhe akcentusa ellenére természetes kiejtéssel, hanglejtéssel és normál beszédtempóban beszélni.

A két szint közötti különbség a témák megközelítésében és a nyelvi teljesítmény színvonalában, azaz a nyelvi megformálás jellemzőiben jelenik meg.

A témák megközelítésében az a lényeges különbség, hogy középszinten a vizsgázó a megadott témakörökön belül a személyes vonatkozásokat fejti ki. Emelt szinten a vizsgázó az adott témákról az általánosítás szintjén is tud beszélgetni és véleményt nyilvánítani.

A nyelvi megformálásra az jellemző, hogy középszinten a vizsgázó el tudja érni, hogy az adott helyzetben kommunikáció jöjjön létre, és ezáltal szándéka megvalósul. Rövid, egyszerű mondatokban fejezi ki magát. Emelt szinten a vizsgázó választékosan, árnyaltabban fejezi ki magát.

A feladatok és a feladatsorok jellemzői

A vizsgafeladatokban előforduló helyzetek és szerepek a Kommunikációs helyzetek és szándékok, valamint a Témakörök című listákra épülnek.

A feladatmeghatározás egyértelműen meghatározza a szituációt és a vizsgázó szerepének leírását.

A vizsgabeszélgetésben az aktív szerepet a vizsgázó játssza.

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:

– társalgás,

– vita (véleménykülönbség megjelenítése és áthidalása),

– önálló témakifejtés vizuális segédanyagok alapján.

A vizsga három feladatból áll. A feladatsort a vizsgázó húzza. A feladatok kidolgozásához felkészülési idő nincs, de a második és a harmadik feladat végiggondolásához a vizsgázónak rövid (körülbelül feladatonként fél perc) gondolkodási idő áll rendelkezésére.

A feladathoz készült vizsgáztatói példány a vizsgázónak adott információkon túl tartalmazza az előre megtervezett segítő kérdéseket és megjegyzéseket is.

A vizsga rövid bevezető, bemelegítő kérdésekkel kezdődik, amelyek célja az, hogy a vizsgázó ráhangolódjon az angol nyelv használatára. Az itt elhangzottakat nem értékeljük.

Az első feladat, a társalgás, azt méri, hogy a vizsgázó képes-e olyan témákat érintő beszélgetésben részt venni, amelyek nem hétköznapi tevékenységéhez, hanem elvontabb jelenségekhez kapcsolódnak.

A második feladat, a vita, egy adott témához kapcsolódó provokatív állítás megvitatása a vizsgáztatóval. A vizsgázó feladata az, hogy az adott állítás mellett, vagy ellen érveljen, kifejtse álláspontját, és reagáljon vitapartnere álláspontjára. A feladathoz készült vizsgáztatói példány a vizsgázónak adott információkon túl tartalmazza az adott témához kapcsolódó lehetséges érveket, amelyeket a vizsgáztató a beszélgetés során használhat.

A harmadik feladatban, az önálló témakifejtésben a vizsgázónak egy problémakörről kell gondolatait és véleményét önállóan, összefüggően és részletesen kifejtenie vizuális segédanyagokból (képek, rajzok, grafikonok stb.) kiindulva. Ha a vizsgázó elakad, vagy mondanivalója elfogy, a vizsgáztató segítő kérdéseket tehet fel. Ezeket a kérdéseket a vizsgáztatói példánynak tartalmaznia kell.

Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások és a segédanyagok angol nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél.

A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Értékelés

Az értékelés központilag kidolgozott analitikus skála alapján történik, amely tartalmazza az értékelési szempontok részletes leírását is.

A feladatok értékelése egymástól független.

A vizsgán a vizsgázó teljesítményét két vizsgáztató értékeli a megadott szempontok alapján.

BIOLÓGIA

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY

1. Bevezetés a biológiába

TÉMÁK	VIZSGASZINTEK
TÉMÁK	Középszint	Emelt szint
1.1. A biológia tudománya
Vizsgálati szempontok Vizsgáló módszerek	Tudja, hogy a rendszerezés alapegysége a faj, de ennél nagyobb rendszertani kategóriák is vannak: ország, törzs, osztály. Értelmezze a természetes rendszert az élővilág fejlődéstörténete alapján. Tudja használni a fénymikroszkópot: tudjon kaparékot, nyúzatot készíteni, metszetet elemezni.	Fogalmazza meg a különbséget a feltevés (hipotézis) és az elmélet (teória) között. Értelmezzen biológiai kísérletet, ismertesse a szempontokat, ismerje föl a kísérleti változót. Ismertesse a modellalkotás lényegét.
1.2. Az élet jellemzői
1.2.1. Az élő rendszerek		Értelmezze működő rendszerként az élő szervezeteket.
1.2.2. Szerveződési szintek	Ismertesse a szerveződési szint fogalmát és biológiai tartalmát: sejt alatti, sejtszintű, egyed alatti és egyed feletti, szövet, szerv, szervrendszer, egyed, populáció, társulás, biom, bioszféra. Értelmezze, hogy a magasabb szerveződési szintek működései magukba foglalják az alacsonyabb szintűekét, de azokból nem vezethetők le (pl. a fizikai kémiai folyamatok az életműködések részjelenségei).	Fogalmazza meg az élő rendszerek általános tulajdonságait: anyagcsere, homeosztázis, ingerlékenység, mozgás, alkalmazkodás, belső egység, időzítő és irányító mechanizmusok (biológiai óra), növekedés, szaporodás, öröklődés és öröklődő változékonyság, evolúció, halandóság. Hozzon példákat ezekre.
1.3. Fizikai, kémiai alapismeretek
	Ismertesse a diffúzió és az ozmózis biológiai jelentőségét. Végezzen el egyszerű plazmolízises kísérletet hagyma bőrszöveti nyúzatával. Ismertesse a felületen való megkötődés biológiai jelentőségét (enzimműködés, talajkolloidok, kapillaritás). Mutassa ki az orvosi szén nagy felületi megkötőképességét festékoldattal. Tudja az aktiválási energia, és a katalizátor fogalmát. Ismertesse az enzimek előfordulását (minden sejtben működnek), az enzimműködés lényegét, optimális feltéte-leit, utóbbit hozza összefüggésbe szervezete jellemző értékeivel (testhőmérséklet, pH – ozmotikus viszonyok). Ismerjen enzimhibán alapuló öröklődő emberi betegséget (pl. tejcukorérzékenység), ismerje megnyilvánulásuk megelőz-hetőségét.	Ismertesse a szervezet ozmotikusan aktív anyagainak szerepét az életfolyamatokban (vérfehérjék a visszaszívásban, nyirokképzés). Magyarázza a kromatográfia elvi alapját. Hozza összefüggésbe az ATP-bontó enzimeket az energiaigényes folyamatokkal (miozin, Na-K pumpa), illetve az ATP szintézist az egyenlőtlen ioneloszlással (mitokon-drium). Magyarázzon egy olyan kísérletet, amely az enzim működésé-hez szükséges optimális kémhatást és hőmérsékletet mutatja be.

2. Egyed alatti szerveződési szint

TÉMÁK	VIZSGASZINTEK
TÉMÁK	Középszint	Emelt szint
2.1. Szervetlen és szerves alkotóelemek
2.1.1. Elemek, ionok	Ismertesse a C, H, O, N, S, P szerepét az élő szervezetben. Ismertesse a H⁺, Ca²⁺, Mg²⁺, Fe^2+-3+, HCO₃^–, a CO₃^2–, NO₃^– ionok természetes előfordulásait. Ismertesse, miért jódozzák a sót, miért tesznek a fogkrémekbe fluort.	Ismertesse a I, F, Si szerepét az élő szervezetben. Ismertesse a Na⁺, K⁺, Cl^-, NO₂^–, NO₃^–, PO₄^3– ionok természetes előfordulásait.
2.1.2. Szervetlen molekulák	Értelmezze a víz, a szén-dioxid és az ammónia jelentőségét az élővilágban. Mutasson ki szén-dioxidot meszes vízzel.
2.1.3. Lipidek	Ismertesse a lipidek oldódási tulajdonságait, hozzon rá köznapi példákat. Értelmezze, hogy a zsírban oldódó vitaminokat miért nem kell mindennap fogyasztani. Ismertesse és ismerje fel a zsírok szerkezetét (glicerin + zsírsavak).	Tudja, hogy mely mirigyek hormonjai szteránvázasak.
	Ismertesse a zsírok és olajok biológiai szerepét (energiaraktározás, hőszigetelés, mechanikai védelem), és hozza ezt összefüggésbe a zsírszövet szervezeten belüli előfordulásával. Magyarázza a foszfatidok polaritási tulajdonságai alapján, miért alkalmasak a biológiai membránok kialakítására (hártyaképzés). Ismertesse az epesav polaritása alapján az epe zsírokat szétoszlató szerepét. Végezzen kísérletet az epe zsírokat szétoszlató szerepének bemutatására.	Magyarázza, hogy mi az összefüggés a karotinoidok konjugált kettőskötés-rendszere és fotokémiai szerepe között a növényekben (karotin, xantofill) és az ember látási folyamatában (A-vitamin, rodopszin).
2.1.4. Szénhidrátok	Ismertesse a szénhidrátok tulajdonságait (íz, oldhatóság, emészthetőség) az alábbi példákon: szőlőcukor, keményítő, glikogén, cellulóz.	Ismertesse a hidrolízis és a kondenzáció fogalmát, hozzon rá példákat a makromolekula-alapegységek összekapcsolódása és szétbomlása folyamatában. Ismerje az aminosavak általános képletét és a peptidképződést.
2.1.5. Fehérjék	Ismertesse természetes előfordulásukat és az élő szervezetben betöltött szerepüket. Ismerje fel a glükóz, ribóz, dezoxiribóz molekulájának vázát. Tudja a glükóz összegképletét és a poliszaharidok általános képletét. Végezze el a keményítő kimutatását jóddal, vizsgálatát mikroszkóppal. Magyarázza, miért édes a sokáig rágott kenyérhéj. Ismertesse és ismerje fel a fehérjék általános szerkezetét (peptidlánc). Tudja, hogy a fehérjék alapegységei az aminosavak, s hogy a fehérje térszerkezete függ az aminosavsorrendtől. Jellemezze a fehérjék biológiai szerepét (enzimek, összhúzékony fehérjék, vázanyagok, receptorok, szállítófehérjék, tartalék tápanyagok, antitestek, jelölő fehérjék, véralvadás, szabályozó fehérjék). Mondjon példát ezek előfordulására.
	Magyarázza, miért elengedhetetlen alkotói étrendünknek az esszenciális aminosavak. Mondjon példákat a mindennapi életből a fehérjék szerkezetének megváltozására (tojás- és hússütés).	Hozza összefüggésbe a stresszfehérjék (hősokkfehérjék) működését a sejt öngyógyító folyamataival.
	Végezzen el fehérjék kicsapódását bemutató kísérleteket (hő, nehézfémsók, mechanikai hatás).
2.1.6. Nukleinsavak, nukleotidok	Magyarázza, hogyan rejlik a DNS szerkezetében az információhordozó, örökítő (önmegkettőződő) szerep.	Ismerje fel a nukleotidok és a nukleinsavak általános, cukor-bázis-foszfát egységekből felépülő molekulavázát. Ismertesse a nukleotidok (NAD⁺, NADP⁺, ATP) biológiai jelentőségét. Értelmezzen kísérleteket a DNS örökítő szerepének bizonyítására (Griffith és Avery, Hershey és Chase kísérlete).
2.2. Az anyagcsere folyamatai
2.2.1. Felépítés és lebontás kapcsolata 2.2.2. Felépítő folyamatok	Hasonlítsa és kapcsolja össze az élőlények felépítő és lebontó folyamatait. Hasonlítsa össze az élőlényeket energiaforrás szempontjából (fototrófok, kemotrófok) és C-forrás szempontjából (autotrófok és heterotrófok). Tudja, hogy minden átépítés energiaveszteséggel jár. Magyarázza az endo- és exocitózis folyamatát. Ismertesse e folyamatok lényegét (reduktív, energia-felhasználó), és helyét. Magyarázza a növények, a fotoszintézis alapvető szükségességét a földi életben. Értelmezze a fotoszintézis fény- és sötétszakaszának fő történéseit: a víz fényenergia segítségével bomlik, molekuláris oxigén keletkezik, a H szállítómolekulára kerül, ATP keletkezik (fényszakasz); a szén-dioxid redukálódik a H és az ATP segítségével, glükóz, majd más vegyületek keletkeznek (sötét szakasz).	Ismertesse az autotróf és a heterotróf lények nitrogénforrásait.
2.2.3. Lebontó folyamatok	Ismertesse a biológiai oxidáció lényegét, bruttó egyenletét. Magyarázza az erjedés lényegét, ismertesse mindennapi felhasználását. Tudja, hogy a szerves molekulák szénvázából szén-dioxid keletkezik, a hidrogén szállítómolekulára kerül.	Ismertesse a glikolízis összesített egyenletét, helyét. Értelmezze a citrátkör lényegét: a H szállítómolekulához kötődését, a széndioxid keletkezését, a folyamat helyét.
	Tudja, hogy a végső oxidáció során a szállítómolekulához kötött H molekuláris oxigénnel egyesül, víz és ATP keletkezik. Ismertesse a folyamat helyét a sejtben.	Tudja, hogy az aminosavak lebomlásakor és átalakításakor a N ammónia, ill. karbamid formájában kiválasztódik, vagy más aminosavba kerül.
2.3. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben)	Ismerje fel rajzolt ábrán a sejthártyát, citoplazmát, sejtközpontot, ostort, csillót, endoplazmatikus hálózatot, riboszómát, sejtmagot, mitokondriumot; sejtfalat, zöld színtestet, zárványt. Ismertesse e sejtalkotók szerepét a sejt életében. Vizsgálja és ismerje föl mikroszkópban a sejtfalat, színtestet, sejtmagot, zárványt.
2.3.1. Elhatárolás	Ismertesse a biológiai hártyák (membránok) szerepét (anyagforgalom, határolás, összekötés, jelölés, jelfogás) és felépítésének általános elvét. Hasonlítsa össze a passzív és az aktív szállítás lényegét (iránya, energiaigénye).	Ismertesse a passzív és az aktív szállítás mechanizmusát, végrehajtóit (kettős lipidréteg, membráncsatornák, szállítók, pumpák), hajtóerőit.
2.3.2. Mozgás	Hozzon példákat az állábas, ostoros, csillós mozgásokra az emberi szervezetben.	Hozza kapcsolatba a sejtmozgásokat a sejtvázzal.
2.3.3. Anyagcsere	Magyarázza a sejt belső hártyarendszerének funkcióját. Ismertesse a mitokondrium és a színtest szerepét (biológiai oxidáció, fotoszintézis).	Ismertesse a sejtbe bejutó anyagok vagy belső felesleges anyagok lebontásának lehetőségét (lizoszóma).
2.3.4. Osztódás	Ismertesse a sejtek osztódási ciklusát (nyugalmi szakasz, DNS-megkettőződés, nyugalmi szakasz, osztódás). Ismertesse a kromoszóma fogalmát, az ember testi sejtjeinek és ivarsejtjeinek kromoszómaszámát. Hasonlítsa össze a mitózist és a meiózist. Ismertesse, hogy a meiózis folyamata miért eredményez genetikai változatosságot.
2.3.5. A sejtműködések vezérlése	Magyarázza, hogy a sejt hogyan válaszolhat külső és belső ingerekre (valamilyen belső anyag koncentrációváltozása, működésének megváltozása: alakváltozás, elválasztás vagy elektromos változás).	Értelmezze a K–Na-pumpa fontosságát. Magyarázza a programozott és nem programozott sejthalál különbségét. Hozzon ezekre példákat.

3. Az egyed szerveződési szintje

TÉMÁK	VIZSGASZINTEK
TÉMÁK	Középszint	Emelt szint
3.1. Nem sejtes rendszerek
3.1.1. Vírusok	Ismertesse a vírusok biológiai, egészségügyi jelentőségét. Ismertesse a vírusok felépítését és a vírusfertőzés folyamatát. Hozzon példát vírus által okozott emberi megbetegedésekre. Legyen tisztában alapvető járványtani fogalmakkal (fertőzés, járvány, higiénia).	Ismertesse a vírusok kialakulására vonatkozó elméletet. Hasonlítsa össze a priont a vírussal.
3.2. Önálló sejtek
3.2.1. Baktériumok	Hasonlítsa össze a baktérium és az eukarióta sejt szerveződését. Ismertesse a baktériumok környezeti, evolúciós, ipari, mezőgazdasági és egészségügyi jelentőségét; lássa ezek kapcsolatát változatos anyagcseréjükkel. Magyarázza, hogy a felelőtlen antibiotikum-szedés miért vezet a kórokozók ellenálló formáinak elterjedéséhez. Hozzon példát baktérium által okozott emberi megbetegedésekre. Ismertesse ezek megelőzését és a védekezés lehetőségét. Ismertessen fertőtlenítési, sterilizálási eljárásokat.	Hozzon példát kemo- és fototróf, valamint auto- és heterotróf baktériumokra. Ismertesse a baktériumok DNS-ének jellemzőjét, és a baktériumok ivaros jellegű folyamatait.
3.2.2. Egysejtű eukarióták	Az alábbi fajokon mutassa be az egysejtű élőlények változatos testszerveződését és felépítő anyagcseréjét: amőba, a papucsállatka, a zöld szemes ostoros és élesztőgomba faj. Ismerje fel ezeket az élőlényeket fénymikroszkóppal, és figyelje meg mozgásukat.	Ismertesse az endoszimbióta elméletet. Elemezzen az egysejtűek életmódjával összefüggő kísérleteket.
3.3. Többsejtűség
3.3.1. A gombák, növények, állatok elkülönülése	Magyarázza, hogy a testszerveződés és az anyagcsere-folyamatok alapján miért alkotnak külön országot az élőlények természetes rendszerében a növények, a gombák és az állatok. Indokolja, hogy a sejtek működésbeli különbsége miért jár differenciálódással.	Hasonlítsa össze a gombákat, a növényeket és az állatokat (életszakaszok típusa, haploid és diploid szakasz hossza, ivarsejtképzés, spóraképzés).
	A zöldmoszatok példáján mutassa be az egysejtű szerveződés és a többsejtű szerveződés típusait (sejttársulás, sejtfonal, teleptest).
3.3.2. Sejtfonalak	Ismertesse a gombák fonalas testfelépítését, spórás szaporodását. Vizsgáljon fénymikroszkóppal penészgombát és fonalas zöldmoszatokat, rajzolja és jellemezze a mikroszkópban látottakat.
3.3.3. Teleptest és álszövet	Tudja, hogy ez a szerveződés jellemző a vörös- és barnamoszatok többségére, a zöldmoszatok egy részére (pl. csillárkamoszat), a kalapos gombákra és a mohákra. Ismertesse a szivacsok testfelépítésének főbb jellemzőit. Különböztesse meg a legismertebb ehető, és mérgező kalapos gombákat. Ismertesse a gombafogyasztás szabályait, tudja, hogy a gyilkos galóca halálosan mérgező. Ismertesse a peronoszpóra, a fejespenész, az ecsetpenész, a farontó gombák, az emberi megbetegedéseket okozó gombák és a sütőélesztő gyakorlati jelentőségét. Tudja, hogy a zuzmók a levegőszennyezés indikátorai. Vizsgáljon kézinagyítóval és mikroszkóppal lombosmohákat, zuzmókat, ismertesse a megfigyeltek alapján testfelépítésüket.	Rajzolt ábrán tudja értelmezni a mohák kétszakaszos egyedfejlődésének lépéseit Hozza összefüggésbe a mohák testfelépítését és társulásokban elfoglalt helyét.
3.4. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak
3.4.1. A növényvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából	Tudja, hogy a növényvilág fejlődését befolyásolta a fényért, vízért való verseny, a szárazabb élőhelyeken való szaporodás lehetősége. Tudja ezeket összefüggésbe hozni a szervek megjelenésével, felépítésével. Ismertesse a harasztoknál megjelenő evolúciós „újításokat” (szövetek, szervek), hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékony alkalmazkodással. Ismertesse a nyitvatermőknél megjelenő evolúciós „újításokat” (virág, mag, víztől független szaporodás), hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékonyabb alkalmazkodással.	Rajzolt ábrán tudja értelmezni a harasztok és a zárvatermők kétszakaszos egyedfejlődésében az ivaros és az ivartalan szakaszok arányát, és ennek fejlődéstörténeti jelentőségét.
	Ismertesse a zárvatermőknél megjelenő evolúciós „újításokat” (takarólevelek, bibe, zárt magház, termés, szállítócsövek, gyökérszőrök) hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékonyabb alkalmazkodással. Ismertesse a termés biológiai szerepét és a magterjesztés stratégiáit. Tudja használni a növényismeret könyvet a környezetében élő növények megismeréséhez, és élőhelyének, ökológiai igényeinek jellemzéséhez.	Ismertesse és ábrán ismerje föl a kettős megtermékenyítés folyamatát.
3.4.2. Az állatvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából
	Ismerje fel és fogalmazza meg a testfelépítés, az életmód (kültakaró, mozgás, táplálkozás, légzés, szaporodás, érzékelés) és a környezet kapcsolatát az alábbi állatcsoportok példáján: – szivacsok – laposférgek – gyűrűsférgek – rovarok – fejlábúak (lábasfejűek) – a gerincesek nagy csoportjai (halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök). Jellemezze önállóan csoportjellemzők alapján a fenti csoportokat.
3.4.3. A növények szövetei, szervei
− Szövetek	Ismertesse, hogy milyen működésekre specializálódtak a következő szövetek: osztódó szövet és állandósult szövetek: bőrszövet, táplálékkészítő alapszövet és szállítószövet. Vizsgáljon fénymikroszkóppal növényi szövet preparátumot, készítsen bőrszövet nyúzatot (pl. hagyma allevél). Vizsgáljon sejtüreget és kristáyzárványt. Értelmezze a látottakat.
− Gyökér, szár, levél	Ismertesse a gyökér, a szár és a levél alapfunkcióit. Ismerje fel egyszerű, sematikus rajzon a gyökér hossz- és keresztmetszetét, a kétszikű és egyszikű lágyszár keresztmetszetét, a fás szár keresztmetszetét, a kétszikű levél keresztmetszetét, tudja magyarázni a látottakat. Magyarázza a fás szár kialakulását, az évgyűrűk keletkezését. Vizsgáljon mikroszkópban gázcserenyílást és értelmezze a látottakat. Figyelje meg a víz útját színes tintába mártott fehér virágú növényen.	Jellemezze a gyökér, a szár, a levél felépítését és működését, módosulásait. Mondjon példát módosult szervekre. Kövesse egy talajból felvett vízmolekula atomjainak sorsát a növényben. Ismertesse a folyadékszállítás kémiai és fizikai hajtóerőit, hozza összefüggésbe a gyökér, szár és levél felépítésével. Értelmezze, hogy a gázcserenyílások működése hogyan függ össze a zárósejtek felépítésével, turgorával és az ozmózis jelenségével. Kövesse a gázcserenyíláson át felvett szén-dioxid-molekula sorsát a növényben. Értelmezzen növényi anyagszállítással kapcsolatos kísérletet.
− Virág, termés	Ismertesse a virág biológiai szerepét és részeit. Ismertesse az egyivarú és a kétivarú virág, az egylaki és a kétlaki növény fogalmát.	Hozza összefüggésbe a nappalhosszúság virágképzésben betöltött szerepét az eredeti élőhely, illetve a megváltoztatott élőhely (pl. honosítás) nappalhosszúságával. Tudjon kapcsolatot teremteni a virág és a termés részei között.
	Ismertesse a virágos növények fajfenntartó működéseit (mag-, illetve termésképzés, vegetatív szervekkel történő szaporodás). Ismertesse az ivaros és az ivartalan szaporítás előnyeit és hátrányait. Ismertesse a növények főbb ivartalan szaporítási módjait (tőosztás, dugványozás, oltás, szemzés, klónozás). Ismertesse a csírázás külső és belső feltételeit egy csírázási kísérlet kapcsán. Ismertessen hormonális hatásra bekövetkező növényi életműködéseket (gyümölcsérés).	Ismertesse a hormonok szerepét a növények életében, értelmezzen az auxin hatására vonatkozó kísérleteket (Paál Árpád).
3.4.4. Az állatok szövetei, szaporodása, viselkedése
− Szövetek	Magyarázza, hogy milyen működésekre specializálódtak a következő szövetek: hámszövet (működés és felépítés szerint is), izomszövet, kötőszövet és idegszövet, és ez hogyan tükröződik a felépítésükben. Ismerje fel fénymikroszkópos készítményen a következő szöveteket: többrétegű elszarusodott laphám, vázizom, csontszövet, idegszövet, emberi vér.	Ismerje fel fénymikroszkópi fényképen a következő szöveteket: többrétegű elszarusodott laphám, csillós hám, vázizom, csontszövet, üvegporc, emberi vér.
− Szaporodás – egyedfejlődés	Ismertesse a petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hímnősség és a váltivarúság, az ivari kétalakúság, az embrionális és posztembrionális fejlődés fogalmát. Vonjon párhuzamot példák alapján az életkörülmények és a szaporodási mód között (ivaros, ivartalan, külső és belső megtermékenyítés, szaporodási rendszerek, az ivadékgondozás és az utódszám összefüggése). Tudjon példát az ivartalan szaporodásra és a regenerációra.
− Viselkedés	Példák alapján ismertesse az önfenntartással kapcsolatos viselkedéseket (tájékozódás, komfortmozgás, táplálkozási magatartás, menekülés). Példák alapján ismertesse a fajfenntartással kapcsolatos viselkedéseket (a partner felkeresése, udvarlás–nász, párzás, ivadékgondozás, önzetlenség, agresszió). Jellemezze az alábbi magatartásformákat: reflex, irányított mozgás, mozgásmintázat, társítások, belátásos tanulás. Tudjon ezekre példát hozni, illetve példákból ismerje fel ezeket.

4. Az emberi szervezet

TÉMÁK	VIZSGASZINTEK
TÉMÁK	Középszint	Emelt szint
4.1. Homeosztázis
	Ismertesse a homeosztázis fogalmát, jelentőségét.	Értelmezze, hogy a beállított értékek maguk is változnak. Magyarázza az egészséget, mint a normális tartományon belül visszaálló homeosztázist.
4.2. Kültakaró 4.2.1. Bőr	Ismertesse a bőr funkcióit (védelem, hőszabályozás érzékelés: fájdalom, tapintás, nyomás, hő ingerek). Ismertesse a bőr szöveti szerkezetét, mirigyeit és azok funkcióit, és ábrán azonosítsa a bőr részeit. Magyarázza a hám megújulását.
4.2.2. Szabályozás	Ismertesse a bőr hajszálereinek szerepét a testhőmérséklet szabályozásában és az anyagforgalomban.
4.2.3. A bőr gondozása, védelme	Ismertesse a bőr festéksejtjeinek működését, a napsugárzás hatását a bőrre, a napozás egészségtani vonatkozásait, a védekezést. Tudja, mit jelent a bőr tisztántartása, kozmetikázása, a bőrápolás, hajápolás. Tudja, mi az anyajegy, a szemölcs, hogyan alakul ki a mitesszer, a pattanás, vízhólyag, vérhólyag és mi a teendő velük. Tudja, hogy miért veszélyes az égési sérülés. Tudjon égési sérülést ellátni.
4.3. A mozgás 4.3.1. Vázrendszer	Ismertesse a csontváz biológiai funkcióit. Ismertesse a gerincoszlop tájékait, a mellkas, az agykoponya és az arckoponya csontjait (orrcsontot, járomcsontot, felső és alsó állcsontot), tudjon az arcüreg szerepéről. Rajzolt ábrán ismerje fel ezeket. Magyarázza a gerincoszlop kettős S alakját. Ismertesse a csont kémiai összetételét (szerves és szervetlen alkotók), ezek szerepét, hozza összefüggésbe arányuk változását az életkorral, a fiatalkori és időskori csontsérülésekkel. Ismertesse egy lapos és egy hosszú csöves csont szerkezetét a megfelelő funkciókhoz kötve. Ismerje fel a csigolya részeit. Tudjon példát mondani a csontok összenövésére, varratos, porcos és ízületes kapcsolódására, magyarázza, hogy ezek milyen mozgást tesznek lehetővé az adott helyeken. Ismerje fel rajzon az ízület részeit. Tudja, hogy a csigolyák milyen funkciókat töltenek be. Ismertesse a függesztőövek funkcióját, csontjait, a gerincesek ötujjú végtagtípusának csontjait. Hasonlítsa össze a férfi és a női csontvázat, magyarázza a különbséget.
4.3.2. Izomrendszer	Tudja a helyét és funkcióit a következő izmoknak: gyűrű alakú záróizmok, mimikai izmok, bordaközi izmok, mellizom, hasizmok, gát izmok, rekeszizom, végtagok hajlító- és feszítő izmai, fejbiccentő izom.
	Ismertesse a vázizom felépítését: izomsejt, izomrost, izompólya, inak. Ismertesse miért fontos a bemelegítés, hogyan szüntethető meg az izomláz.	Magyarázza az izom saját energiatároló és oxigéntároló molekuláinak szerepét. Ábra segítségével magyarázza el a gerinces vázizomrost összehúzódását (aktin és miozin). Értelmezze a Ca²⁺-ion és az ATP szerepét. Értse az izomláz kialakulásának okait.
4.3.3. Szabályozás	Tudja, hogy a vázizmok akaratlagos mozgásai agykérgi funkciókhoz kötöttek.	Értelmezze, hogy valamennyi izommozgás alapvető háttere az izomtónus.
4.3. 4. A mozgás és mozgási rendszer egészségtana	Ismertesse a mozgási szervrendszer gyakoribb betegségeit és ellátásuk módját (elemi elsősegélynyújtás): törés, gerincsérülés, ficam, rándulás, izületi gyulladás, húzódás, lúdtalp, bokasüllyedés, gerincferdülések, illetve ezek megelőzésének lehetőségei. Ismertesse a csípőficam szűrésének fontosságát és korrigálásának lehetőségeit. Ismertesse az életmód szerepét a betegségek és a sérülések megelőzésében. Ismertesse a testépítés során alkalmazott táplálékkiegészítők káros hatásait. Ismertesse a testedzés jelentőségét, típusait (erőnléti, ügyességi, állóképességet fokozó). Ismertesse a mozgás szerepét a testsúly szabályozásában.
4.4. A táplálkozás
4.4.1. Táplálkozás	Tudja a táplálkozás jelentőségét, és értse folyamatait. Tudja, hogy mi a különbség a táplálék és tápanyag között.
4.4.2. Emésztés	Ismerje fel ábrán az emésztőrendszer részeit, tudja biológiai funkcióit. Ismertesse a máj szerepét az emésztőnedv-termelésben, a fehérje- glükóz- és glikogénszintézisben, a raktározásban és a méregtelenítésben. Ismerje fel a fog részeit, a fogképletet. Ismertesse a szájápolás higiéniáját, a fogszuvasodás megelőzését, kezelését. Ismertesse a rendszeres fogorvosi szűrővizsgálat jelentőségét. Ismertesse az emésztőnedveket, termelődési helyüket és szerepüket a fehérje, a szénhidrát, a zsír és a nukleinsav emésztésének folyamatában. Értelmezzen a hasnyál vagy a gyomornedv hatását bemutató kísérletet.
4.4.3. Felszívódás	Ismertesse a bélbolyhok helyét, és tudja működésük lényegét. Ismertesse a bélperisztaltika fogalmát.
4.4.4. Szabályozás	Tudja, hogy mi válthatja ki az éhség-, szomjúságérzetet és a tápcsatorna reflexes folyamatait (nyál- és gyomornedvtermelés, hányás, nyelés). Magyarázza a minőségi és mennyiségi éhezés fogalmát. Ismertesse a fehérjék, szénhidrátok, zsírok, növényi rostok, ásványi anyagok (nyomelemek), vitaminok természetes forrásait, tudja, hogy hiányuk vagy túlzott fogyasztásuk káros következményekkel jár.	Kövesse a táplálékkal felvett fehérje, szénhidrát és zsír alkotó részeinek útját a szövetekbe történő beépülésig, illetve a felhasználásig. Ismertesse az egyes vitaminok élettani jelentőségét. (D-, E-, K-, A-, B₁-, B₆-, B_12,- C-vitamin és folsav). Ismertesse az alapanyagcsere fogalmát. Értelmezze, miért járhatnak a májbetegségek együtt sárgasággal.
4.4.5. Táplálkozás egészségtana	Figyelje meg az élelmiszerek csomagolásán feltüntetett összetevőket és magyarázza a lehetséges kockázati tényezőket, táblázat segítségével. Megfelelő táblázat segítségével állítsa össze egy könnyű fizikai munkát végző fogyókúrázó napi étrendjét Elemezze a tápcsatorna megbetegedéseiben kockázati tényezőit (helytelen életmód, helytelen fogápolás, kóros stressz, túlzott alkohol- és gyógyszerfogyasztás, nem az életmódnak-szükségleteknek megfelelő étkezés, túltápláltság és a környezet mikroorganizmusai, vegyszerei, valamint veleszületett hajlam, és a környezet káros hatása).
	Magyarázza, hogyan változnak az étrendi elvárások tevékenységtől, kortól, nemtől és állapottól (terhesség, szoptatás) függően. Ismertesse az élelmiszer-, és ételtartósítás alapvető szabályait.
4.5. A légzés 4.5.1. Légcsere	Ismertesse a légzőrendszer funkcióit. Ismertesse a légzőrendszer szerveit, beleértve a légcsövet, hörgőket, hörgőcskéket és a léghólyagocskákat.	Ismertesse a légzési perctérfogat fogalmát. Elemezze a légzési térfogatváltozásokat és a légző-mozgásokkal kapcsolatos nyomásváltozásokat bemutató grafikont. Magyarázza meg a mellkasi és hasi légzést. Soroljon fel légzési segédizmokat, tudja hogy ezek részvétele a nehézlégzésben feltűnő. A Donders-modell ábráján tudja értelmezni a légzőműködéseket.
4.5.2. Gázcsere 4.5.3. Hangképzés	Magyarázza a légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggéseit. Magyarázza meg a belégzés és kilégzés folyamatát a mellhártya, rekeszizom, bordaközi izmok szerepének feltüntetésével. Ismertesse a vitálkapacitás fogalmát. Hasonlítsa össze aktív sportoló és nem sportoló fiúk és lányok vitálkapacitását bemutató táblázat értékeit. Adjon magyarázatot az eltérésekre. Határozza meg a légzésszámot nyugalomban és munkavégzés után, magyarázza az eltérést. Ismerje fel ábrán a gége alábbi részeit: pajzsporc, gégefedő, hangszalagok. Ismertesse a hangszalagok szerepét a hangképzésben.	Tudja, mely porcok között feszülnek ki a hangszalagok. Tudja, mitől függ a keletkezett hang erőssége, magassága, mi befolyásolja a hangszínt. Ismertesse a tüdőben és a szövetekben folyó gázcserét a diffúzió alapján (a parciálisnyomás-viszonyok figyelembevételével).
4.5.4. Szabályozás	Magyarázza, hogy a légzés szabályozásában milyen szerepet játszik a vér szén-dioxid koncentrációja.	Ismertesse a légzésszabályozásban a kemoreceptorok és a mechanoreceptorok szerepét.
4.5.5. A légzés és a légzőrendszer egészségtana (elsősegélynyújtás)	Ismertesse az orron át történő belégzés előnyeit a szájon át történő belégzéssel szemben. Ismertesse a légzőrendszert károsító tényezőket és a légzőrendszer gyakori betegségeit (légúti és rákos megbetegedések, asztma). Indokolja a tüdőszűrés jelentőségét. Magyarázza, miért jár gyakran együtt a torokgyulladás középfülgyulladással. Magyarázzon kísérletet a cigarettázás során keletkező anyagok kimutatására.	Kapcsolja össze fizikai ismereteivel a légmell és a keszonbetegség kialakulását. Hozza összefüggésbe a tüdő-léghólyagocskák felületi feszültségét a dohányzással.
4.6. Az anyagszállítás
4.6.1. A testfolyadékok	Ismertesse a vér, szövetnedv, nyirok összetételét, keletkezésüket, kapcsolatukat, a teljes vértérfogat mennyiségét, a sejtes elemek és a vérplazma arányát, a vérplazma fő alkotórészeit és jelentőségüket. Ismertesse a vörösvérsejtek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék szerepét, keletkezésük helyét, a normál értéktartománytól az eltérés okait, és következményeit. Ismertesse a vérzéscsillapítás módjait. Ismertesse a vérszegénység lehetséges okait.	Ismertesse a hemoglobin fő részeit (hem: 4 db N-tartalmú gyűrű, Fe, globin: fehérje). Ismertesse, hogy mi okból változhat a vér kémiai összetétele (pH, glükózszint). Ismertesse a sérült érfal, a vérlemezkék, a trombin, a fibrin, a kalcium ion szerepét a véralvadás folyamatában, tudja, hogy a folyamathoz K-vitamin szükséges. Hozza összefüggésbe ezeket a vérzékenység kialakulásával.
4.6.2. A szöveti keringés	Ismertesse a vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolatát; a szöveti folyadék szerepét, mint a sejtek közötti anyagcsere helyét. Magyarázza a hajszálerek keringési jellemzőit, funkcióját az anyagcserében. Értse a nyirokkeringés lényegét, a nyirokcsomók jelentőségét	Ismertesse a nyirokrendszer felépítését. Ismertesse, hogy milyen mechanizmus mozgatja a folyadékot a nyirokerekben. Hozzon példát a kapillárisok szerepére a különböző szervekben: vese, vékonybél, agy, máj. Ismertesse a szövetnedv áramlási mechanizmusát a vérnyomás és a plazmafehérjék ozmotikus nyomásának viszonya alapján.
4.6.3. A szív és az erek	Ismertesse a szív felépítését és működését. Ismertesse, hogy mi a koszorúerek feladata, hogy miért életveszélyes ezek elzáródása. Tudja a vérnyomás fogalmát és normál értékét. Tudjon pulzust és vérnyomást mérni. Ismertesse a lép helyét és szerepét.	Grafikonon elemezze a vérnyomás változását, a véráramlás sebességét, az erek keresztmetszetének alakulását ábrázoló görbéket. Ismertesse a szívfrekvencia, verőtérfogat, perctérfogat értékeit. Végezzen alapvető számításokat ezekkel az adatokkal. Értelmezze, milyen tényezők segítik a vénás áramlást.
4.6.4. Szabályozás	Ismertesse, hogy élettanilag milyen hatások emelik, vagy csökkentik a pulzusszámot és a vérnyomást. Magyarázza a véreloszlás megváltozásának élettani funkcióját.	Ismertesse a szinuszcsomó és a pitvar-kamrai csomó helyzetét, funkcióját.
4.6.5. A keringési rendszer egészségtana, elsősegélynyújtás	Ismertesse a helytelen életmód hatását az érelmeszesedés, visszértágulat, a trombózis, a vérnyomás-ingadozás, szívritmuszavar és az infarktus kialakulására, ismertesse ezek fogalmát. Értse a testedzésnek és a helyes táplálkozásnak a keringési rendszer egészségére gyakorolt hatását. Tudjon alapvető sebellátási módokat, tudja ellátni a kisebb vérzéssel járó sérüléseket.
4.7. A kiválasztás
4.7.1. A vizeletkiválasztó rendszer működése	Hasonlítsa össze a kiválasztás és az elválasztás funkcióját. Sorolja fel, és ábrán ismerje fel a vizeletkiválasztó rendszer főbb részeit. Tudja, hogy a vesében víz, glükóz, sók, karbamid visszaszívása; gyógyszerek, ionok (pl. hidrogénion) kiválasztása történik. Ismertesse a vizelet főbb összetevőit: víz, karbamid, Na⁺, K⁺, Cl^–ionok, gyógyszerek, hormonok.	Ismertesse a bőr, a máj, a tüdő, a végbél és a vese szerepét a kiválasztásban. Ismertesse a kiválasztás három fő részfolyamatát: szűrletképzés, visszaszívás, kiválasztás (exkréció). Ismertesse a nefron működését: vesetestecske (tok, hajszálérgomolyag), csatornák, a csatorna falát behálózó hajszálerek, funkcióit, a szűrletképzés az aktív és passzív transzport folyamatait. Elemezze a vizeletképződés folyamatát a vér, a tokban és a csatornában lévő folyadék, valamint a vizelet összetétele alapján.
4.7.2. Szabályozás	Tudja, hogy mi és hogyan befolyásolja a vizelet összetételét és mennyiségét.	Ismertesse a vazopresszin (ADH) és aldoszteron szerepét a folyadéktérfogat és sóháztartás szabályozásában
4.7.3. A kiválasztó szervrendszer egészségtana	Magyarázza, hogy egészséges emberben miért nem lehet fehérje, glükóz és vér a vizeletben. Indokolja a folyadékbevitel jelentőségét a vesekőképződés megelőzésében. Ismertesse a művesekezelés jelentőségét.
4.8. A szabályozás
4.8.1. Idegrendszer − Információelméleti vonatkozások	Hasonlítsa össze az irányítás két alapformáját, a szabályozást és a vezérlést. Értse a visszacsatolások szerepét a szabályozásban.	Ismertesse különböző korok elgondolásait, modelljeit az idegrendszer működéséről (viasztábla, mechanikus gőzgép, telefonközpont, számítógép).
− Sejtszintű folyamatok	Ismertesse az idegsejt felépítését, változatosságát és funkcióját (az ingerület keletkezését, vezetését, valamint más sejtekre való továbbadását). Ismerje, hogy az élő sejtek membránjának két oldalán az ionok koncentrációja nem azonos, és ez potenciálkülönbséget alakít ki. Tudja, hogy az idegsejt membránpotenciáljának változásai az axoneredésnél tovaterjedő csúcspotenciált válthatnak ki. Ismertesse az inger, az ingerküszöb fogalmát, példával igazolja, hogyan változhat ez meg a külső és belső környezeti hatásokra. Ismertesse a receptor, a receptornak megfelelő (adekvát) inger fogalmát, típusait (mechanikai, kémiai, fény, hő).	Magyarázza a kémiai és az elektromos potenciálok összefüggését az ionmozgásokkal. Értse a helyi (lokális) és a tovaterjedõ potenciál kialakulásának feltételeit. Tudja, hogy az inger erőssége a csúcspotenciál hullámsorozat szaporaságában kódolt.
− Szinapszis	Ismertesse a szinapszis fogalmát, magyarázza a serkentő vagy gátló hatást az átvivő anyag (vagy más molekulák) és a receptor kölcsönhatásával.	Ismertesse az ingerület átadásának lehetséges típusait (szinaptikus, nem szinaptikus). Tudja, hogy a drogok és egyes mérgek hogyan hatnak a szinapszis működésére (jelátvivő anyag működésének fokozása, visszavételének gátlása, receptormódosítás.
− Az idegrendszer általános jellemzése	Ismertesse a központi, környéki idegrendszer, az ideg, dúc, pálya, mag, kéreg, fehér- és szürkeállomány fogalmát, a testi (szomatikus), vegetatív idegrendszer jelentését. Ismertesse az idegrendszer működésének fő folyamatait, és az ezt megvalósító sejttípusokat (receptorsejt, érzőidegsejt, asszociációs sejtek, mozgatóidegsejt). Készítsen rajzot a gerincvelő keresztmetszetéről és ábrázolja a gerincvelői idegek eredését. Hasonlítsa össze a reflexív és a reflexkör fogalmát. Ismerje fel ábrán és tudja magyarázni a bőr- és izomeredetű gerincvelői reflexek reflexkörét, funkcióját. A mozgatóműködések példáján mutassa be az idegrendszer hierarchikus felépítését. Tudja, hogy az idegrendszer központi része csontos tokban, agy-gerincvelői folyadékkal és agyhártyákkal védetten helyezkedik el.	Magyarázza az idegsejt hálózatok spontán aktivitásának funkcióját (biológiai ritmusok). Tudja, hogy az agytörzsi hálózatos állomány és az agykérgi oszlopok is idegsejthálózatok. Ismertesse a gliasejtek és a velőshüvely főbb funkcióit (táplálás, szigetelés), hozza összefüggésbe az ingerület vezetési sebességével és az SM (szklerózis multiplex) betegség kialakulásával. Tudjon a jobb és bal agyfélteke eltérő funkcióiról.
− Gerincvelő	Ismertesse a gerincvelő főbb funkcióit (izomtónus kialakítása, védekező mechanizmusok, a bőr reflexes érszűkülete, ill. nemi szervek vérbősége). Váltson ki térd reflexet, és magyarázza funkcióját.
− Agy	Ismerje fel (rajzolt ábrán) az agy nyílirányú metszetén az agy részeit (agytörzs / nyúltvelő, híd, középagy /, köztiagy /talamusz, hipotalamusz/, kisagy, nagyagy).	Ismertesse az agytörzsi hálózatos állomány működéseit, az agykéreggel való kapcsolatát hozza összefüggésbe az alvás-ébrenléttel és a kómával. Tudja, hogy az álomalvás életszükséglet. Ismertessen elméleteket az alvás funkcióival kapcsolatosan. Értelmezze az agykéreg működését az agykérgi oszlopok fogalmának segítségével.
− Testérző rendszerek	Tudja, hogy az elsődleges érzőkéreg sérülése a tudatosuló érzékelés kiesését jelenti. Ismertesse a bőr (mechanikai, fájdalom, hő, kemoreceptorok) és a belső szervek receptorait. Értelmezzen kétpontküszöb térképet.	Tudja, hogy az érzőpályák kéreg alatti központjaiban már előzetes feldolgozás is történik (pl. talamusz = kéreg alatti látóközpont).
− Érzékelés	Értse az érzékszervek működésének általános elveit: (adekvát) inger, ingerület, érzet. Ismertesse az érzékcsalódás (illúzió, hallucináció) fogalmát, és hogy kiváltásukban pszichés tényezők és drogok is szerepet játszhatnak.
− Látás	Ismertesse és ábrán ismerje föl a szem alapvető részeit, magyarázza ezek működését, a szemüveggel korrigálható fénytörési hibákat, a szürke- és a zöldhályog lényegét. Ismertessen egyszerű kísérleteket a vakfolt, a színtévesztés, a látásélesség és a térbeli tájékozódás vizsgálatára. Próbálja ki és magyarázza a pupillareflexet. Értse a pupilla akkomodációs és szemhéjzáró reflex funkcióit. Ismertesse a távolságészlelés módjait, támpontjait.	Ismertesse a szem részletes felépítését és működését (sugárizom működése, csapok, pálcikák elhelyezkedése, működése). Ismertesse a kép- és színlátás, a fényerősség-érzékelés fizikai és élettani alapjait. Ismertesse a látórendszer kapcsolatát az egyensúlyérzéssel.
− Hallás és egyensúlyérzés	Ismerje föl rajzon a külső-, a közép- és a belső fül részeit. Értelmezze a dobhártya és a hallócsontocskák működését, a szabályozás lehetőségét. Értelmezzen kísérletet a hangirány érzékelésének bemutatására. Ismertesse a zajszennyeződés forrásait, halláskárosító- pszichés hatását. Ismertesse a tömlőcske és zsákocska, a három félkörös ívjárat szerepét.	Ismertesse a hallószerv részletes felépítését és működését (Corti-szerv, alaphártya, szőrsejtek). Ismertesse a helyzetérzékelés receptorainak (tömlő, zsákocska, három félkörös ívjárat, izomorsó, ínorsó) működését.
− Kémiai érzékelés	Ismertesse a nyúltvelői kemoreceptorok szén-dioxid-érzékenységét, hatásukat a légzésre. Ismertesse a szaglóhám, az ízlelőbimbók szerepét az érzékelésben.
− Testmozgató rendszerek	Magyarázza, hogy alapvetően motivációs állapotok irányítják és aktiválják magatartásunkat. Ismertesse az akaratlagos mozgások szerveződésében az agykéreg és a kéreg alatti magvak szerepét. Magyarázza a mozgatópályák kereszteződéseinek funkcionális következményeit. Ismertesse a kisagy fő funkcióját (mozgáskoordináció). Tudja, hogy alkohol hatására ez az egyik leghamarabb kieső funkció.
− Vegetatív érző és mozgató rendszerek	Értelmezze milyen folyamatok szabályozását jelenti a vegetatív működés, hogyan valósul ez meg. Ismertesse a szembogár (pupilla), a vázizom, a bél, a szív és a vérerek szimpatikus és paraszimpatikus befolyásolásának következményeit.	Ismerje fel ábrán a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer anatómiai hasonlóságait és különbségeit. Ismertesse, hogyan valósul meg szervezetünkben a keringés, és a testhőmérséklet szabályozása.
4.8.2. Az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai
− A magatartás elemei	Hasonlítsa össze az öröklött és tanult magatartásformákat.	Ismertesse az emberi viselkedés evolúciós (genetikai), ökológiai, kulturális alapjait.
− Öröklött elemek	Tudja, hogy az öröklött magatartási elemek hátterében feltétlen reflexek is állnak. Hozzon példákat az emberi magatartás öröklött elemeire (szopóreflex, érzelmet kifejező mimika, agresszió).
− Tanult elemek	Értelmezze a tanulás fogalmát a viselkedés megváltozása alapján. Feltételes reflexeket hozza összefüggésbe a fájdalmas ingerekre fellépő vérnyomás-növekedéssel, szívfrekvencia-fokozódással, félelemmel, drogtoleranciával. Világítsa meg a tanulás és az érzelmek kapcsolatát (megközelítés-elkerülés, játék, kíváncsiság és unalom). Példákon mutassa be a tanulás kritikus szakaszait az egyedfejlődés során (bevésődés, járás, beszéd).	Ismertessen olyan kísérleti módszereket, amelyek a feltételes reflex, az operáns tanulás és a belátásos tanulás kutatására irányulnak. Ismertesse módszerük korlátait. Hozzon példákat ezekre az ember viselkedéséből.
	Példákon mutassa be a megerősítés rászoktató vagy leszoktató hatását, a szokás, a rászokás és a függőség kialakulását. Lássa a család, az iskola, a hírközlés, reklám stb. szerepét a szokások kialakításában. Foglaljon állást a fentiekkel kapcsolatban.
− Emlékezés		Ismertesse az emlékezés szakaszait (kódolás, tárolás, előhívás), típusait, a memóriatárakat (szenzoros, rövid távú, hosszú távú memória) és az információfeldolgozás kontrollfolyamatait.
− A társas viselkedés alapjai	Hozzon példákat a társas kapcsolatokban megnyilvánuló vonzódásra és taszításra (pl. ivadékgondozás, rangsor), ezek formáira (pl. verbális) megnyilvánulására (pl. behódolás, fenyegetés). Hasonlítsa össze a csoportok közötti taszítás (agresszió), altruizmus megnyilvánulásait emberek és állatok esetében.	Magyarázza a társas kapcsolatokban megnyilvánuló vonzódás és taszítás lehetséges okait (csoportos kohézió, csoportszelekció, rokonszelekció).
− Pszichés fejlődés	Ismertesse az érzelmi fejlődés hatását az értelmi fejlődésre, hozza összefüggésbe a család szocializációs funkcióival.
4.8.3. Az idegrendszer egészségtana	Értelmezze a fizikai, mentális és szociális jólét fogalmát. Ismertesse az életmód szerepét az idegrendszeri betegségek kialakulásának megelőzésében. Ismertesse a stresszbetegségek kialakulásának feltételeit. Tudja a fájdalom csillapítás néhány módját, ezek esetleges veszélyeit. Ismertesse az idegrendszer néhány betegségét: agyrázkódás, migrén, epilepszia, szélütés, agyvérzés.	Értelmezze a zsigeri működések kapcsolatát az érzelmi-pszic-hikus működésekkel, hozza összefüggésbe a pszihoszoma-tikus betegségek kialakulásával. Magyarázza, hogy személyiségtényezők, társadalmi nyomás, biológiai faktorok is hozzájárulhatnak egy betegség kialakulásához (anorexia, bulémia). Ismertesse az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór megbetegedés lényegét.
− Drogok	Ismertesse a pszichoaktív szerek főbb csoportjait, a kémiai és a viselkedési függőségek közös jellegzetességeit. Ismertesse a szülő, a család, a környezet felelősségét és lehetőségét a drogfogyasztás megelőzésében.
4.8.4. A hormonrendszer − Hormonális működések	Ismertesse a hormonrendszer működésének a lényegét, a hormontermelést és szabályozását. Hasonlítsa össze a hormonrendszer és az idegrendszer működését, tudja, hogy a hormonok hathatnak a viselkedésre is.	Magyarázza, hogy ugyanaz a hormon más szervben más hatást fejthet ki (receptor különbség) Magyarázza, hogyan befolyásolják a hormonok a szervezet szénhidrát-anyagcseréjét (adrenalin, inzulin, glükokor-tiko-idok): só- és vízháztartását, kálcium-anyagcseréjét.
− Belső elválasztású mirigyek	Ismertesse az ember belső elválasztású mirigyeinek elhelyezkedését, az alábbi hormonok termelődési helyét és hatását: inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, oxitocin. Ábra alapján értelmezze a női nemi ciklus során végbemenő hormonális, valamint a méhnyálkahártyában, petefészekben és testhőmérsékletben végbemenő változásokat. Értse a hormonális fogamzásgátlás biológiai alapjait.	Ismertesse az alábbi hormonok termelődési helyét és hatását: agyalapi mirigy hormonjai, hipotalamusz hormonjai, mellékvesekéreg hormonjai.
	Magyarázza a belső környezet állandóságának a biztosítását az inzulin, tiroxin és az adrenalin termelésén keresztül. Ábra alapján – a pajzsmirigy példáján – elemezze a hormontermelés szabályozásának alapelveit.	Tudja, hogy hormon nem csak belső elválasztású mirigyben jöhet létre, gyakorlatilag minden szerv képes előállítani hormont.
− A hormonrendszer egészségtana	Ismertesse a cukorbetegség lényegét, tüneteit és kezelési módjait.	Ismertesse a hormonhiányból vagy túltermelésből eredő rendellenességeket, a növekedési hormon példáján.
4.8.5. Az immunrendszer
− Immunitás	Értelmezze az antitest, antigén, immunitás fogalmát. Sorolja fel az immunrendszer jellemző sejtjeit (falósejtek, nyiroksejtek). Ismertesse a memóriasejtek szerepét a másodlagos immunválasz kialakításában. Magyarázza meg a gyulladás tüneteit, kialakulásuk okát. Ismertesse a falósejtek szerepét és a genny eredetét. Ismertesse az immunizálás különböző típusait (aktív, passzív, természetes, mesterséges). Minden típusra mondjon példát. Hozzon példát a Magyarországon kötelező védőoltásokra. Magyarázza a vírus és baktérium által okozott betegségek eltérő kezelésének az okát. Ismertesse Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti jelentőségét.	Hasonlítsa össze a nem specifikus és specifikus immunválaszt. Magyarázza a rendszer működésének a lényegét: az idegen anyag megtalálásának a módját, felismerését, az immunglobulinok jelentőségét, az idegen anyag megsemmisítését. Ismertesse a vérszérum fogalmát. Ismertesse az autoimmun betegségek létezéséről és lényegét.
− Vércsoportok	Ismertesse az AB0 és Rh-vércsoportrendszert. Ismertesse az anyai Rh–összeférhetetlenség jelenségét.
	Ismertesse a vérátömlesztés és a véradás jelentőségét. Ismertesse a szervátültetésekkel kapcsolatos gyakorlati és etikai problémákat
− Az immunrendszer egészségtana	Ismertesse a láz védekezésben betöltött szerepét és a lázcsillapítás módjait. Magyarázza az allergia (pl. asztma) kialakulását, tudjon felsorolni allergén anyagokat, értse az allergiák és a környezetszennyezés közti kapcsolatot.
4.9. Szaporodás és egyedfejlődés
4.9.1. Szaporítószervek	Ismertesse a férfi és női nemi szervek felépítését, működését, valamint a megtermékenyítés folyamatát. Ismertesse a nem meghatározottságát (kromoszomális, ivarmirigy általi, másodlagos, pszichés). Ismerjen fel ábráról petesejtet és hímivarsejtet és ezek részeit.
− 4.9.2. Egyedfejlődés	Ismertesse az ember magzati fejlődésének és születésének fő szakaszait, a terhesség, szülés, a szoptatás biológiai folyamatait, a méhlepény és a magzatvíz szerepét. Ismertesse az ember posztembrionális fejlődésének szakaszait, ezek időtartamát és legjellemzőbb változásait (tömeg- és hosszgyarapodás, fogak megjelenése, járás, beszéd, jellemző tevékenység, nemi érés, a gondolkodásmód változása).	Magyarázza a magzati és anyai vérkeringés kapcsolatát.
	Ismertesse az akceleráció fogalmát. Ismertesse az öregedés során bekövetkező biológiai változásokat a szervezet, szervek szintjén. Tudjon különbséget tenni a klinikai és a biológiai halál fogalma között. Ismertesse az eutanázia biológiai és etikai vonatkozásait.
− A szaporodás, fejlődés egészségtana	Ismertesse a családtervezés különböző módjait, terhességi tesztek lényegét, a terhességmegszakítás lehetséges következményeit. Ismertesse a meddőség gyakoribb okait és az ezeket korrigáló orvosi beavatkozások lényegét, valamint a kapcsolódó etikai problémákat (mesterséges ondóbevitel, lombikbébi, béranyaság, klónozás). Ismertesse a várandóság jeleit, a terhesgondozás jelentőségét, a terhesség és szoptatás alatt követendő életmódot, a szoptatás előnyeit a csecsemőre és az anyára nézve. Ismertesse, hogyan előzhetők meg a nemi úton terjedő betegségek (szifilisz, AIDS, gombás betegségek). Ismertesse a rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálat jelentőségét.

5. Egyed feletti szerveződési szintek

TÉMÁK	VIZSGASZINTEK
TÉMÁK	Középszint	Emelt szint
5.1. Populáció	Ismertesse a populáció ökológiai és genetikai értelmezését. Ismertesse a populáció egyedszámának korlátlan és korlátozott növekedési modelljeit, értelmezze a környezet eltartó képességének fogalmát. Mondjon példát hirtelen elszaporodó (gradáció) majd összeomló létszámú populációra. Ismertesse ezek mezőgazdasági szerepét (pl. sáskajárás), a védekezés módjait, a biológiai védekezés előnyeit. Értelmezzen emberi korfákat, vonjon le belőlük következtetéseket.	Értelmezze a statisztikus megközelítés, a valószínűség, az előfordulási gyakoriság fogalmát. Ismertesse a populáció jellemzőit (egyedszám, egyedsűrűség, koreloszlás, térbeli eloszlás). Hozza összefüggésbe az r- és a K-stratégia fogalmát a környezet állandóságával, az élőlény élettartamával és testnagyságával. Magyarázza ezeket grafikus ábrán.
5.1.1. Környezeti kölcsönhatások	Ismertesse a környezet fogalmát (élettelen és élő), a környezet időbeli (periodikus és előrehaladó) és térbeli (horizontális, vertikális) változását. Értelmezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés. Hozza összefüggésbe az indikátor szervezetekkel. Esettanulmány alapján ismerjen fel összefüggéseket a környezet és az élőlény tűrőképessége között.	Ismertesse a környezet kitettségtől függő változását. Értelmezze Liebig kísérleti eredményeit (minimum-elv). Ismertesse a niche fogalmát. Magyarázza az élettani és az ökológiai optimum, az élettani és ökológiai niche különbségét. Ismertesse és magyarázza a hasonló igényű populációk kizáródásának elvét (Gauze elv). Hozza összefüggésbe az elvet a biológiai sokféleséggel és az evolúciós folyamatokkal. Ismertesse a testtömeg, a testfelület és az élőhely átlag hőmérsékletének az összefüggését.
	Példákkal igazolja, hogy az élettelen környezet legfontosabb tényezői – a fény, a hő, a víz, a levegő és a talaj – hogyan szabják meg az élőlények elterjedését. Ismertesse a talaj kialakulásának feltételeit. Ismertesse a trágyázás jelentőségét, a szakszerűtlen műtrágyázás lehetséges következményeit. Mutassa be példán, hogy egy faj elterjedését több környezeti tényező is befolyásolja. Magyarázza a peszticidek, mérgek felhalmozódását a táplá-lékláncban.
5.1.2. Kölcsönhatások − Viselkedésbeli kölcsönhatások	Ismertesse a territórium, a rangsor, az önzetlen és az agresszív magatartás, a rituális harc, a behódolás fogalmát, a társas kapcsolatok, párosodási rendszerek (csoportszer-veződés) szaporodási viselkedés típusait. Tudjon ezekre példát hozni, illetve példákból ismerje fel ezeket.	Példákon keresztül mutassa be az állatok és az ember kommunikációja közötti különbségeket, az emberi nyelv sajátosságait. Ismertesse az agresszív és az önzetlen viselkedés kialakulásának csoportszelekciós és rokonszelekciós hipotézisét. Alkosson véleményt az emberi agresszivitás eredetéről, szerepéről, kiváltó okairól, megszüntethetőségéről.
− Ökológiai kölcsönhatások	Ismertesse a szimbiózis, a versengés, az asztalközösség (kommenzalizmus,) az antibiózis, az élősködés és a táplálkozási kölcsönhatás (predáció) fogalmát, állati és növényi példákkal.	Hozza kapcsolatba a táplálkozási és élősködő kapcsolatokat a populációk létszámváltozásaival. Példákkal igazolja, hogy az egyes élőlénypopulációk közti kölcsönhatások sokrétűek.
5.2. Életközösségek (élőhelytípusok)
5.2.1. Az életközösségek jellemzői	Értelmezze a szintezettség kialakulásának okát. Magyarázza az életközösségek időbeni változásait. Értelmezze a változások természetes és ember által befolyásolt folyamatát, ismertesse a szennyezés csökkentésének lehetőségeit.	Ismertesse a mintázat kialakulásának okait, értelmezzen egy ökológiai mintázatot bemutató ábrát. Ismertesse a szukcesszió, az aszpektus, a kezdő (pionír), a zárótársulás és a leromlás (degradáció) fogalmát. Grafikonon vagy ábra segítségével értelmezze, hogyan változik az életközösség a szukcesszió folyamatában. Értse, hogy egy életközösség sokfélesége produktivitása és stabilitása összefügg. Értelmezze a szukcesszió tartós megszakadásának lehetséges okait (legeltetés, tavak kotrása).
5.2.2. Hazai életközösségek	Jellemezzen egy iskolájához vagy lakóhelyéhez közeli terület élővilágát (élőhelytípusok, környezeti tényezők, talaj, uralkodó állat- és növényfajok, szintezettség, időbeni változások). A fajok és életközösségek jellemzésére használja a növényismeret- és állatismeret könyveket.	Hasonlítsa össze az alábbi élőhely típusokat: cseres-tölgyes, gyertyános-tölgyes, bükkös ligeterdő, nyáras-borókás. Ismertesse és értékelje az ember szerepét átalakításukban (természetes erdők – faültetvények, folyószabályozás, legeltetés).
		Ismertesse a szikes puszták jellemzőit, a szikes talaj kialakulásának feltételeit, a másodlagos szikesedést
	Egy tó feltöltődésének folyamatán keresztül mutassa be az életközösségek előrehaladó változásait. Ismertesse a gyomnövény fogalmát, hozzon rá példát.	Ismertesse a sziklagyepek előfordulásait, jellemző környezeti sajátságaikat, az itt élő fajok természetvédelmi jelentőségét. Sorolja fel a sziklagyepeket fenyegető fontosabb károsító hatásokat. Ismertesse a fontosabb gyomtársulás-típusokat (vetési, útszéli, vágástársulások), kialakulásuk okait, jellemző fajait.
5.3. Bioszféra
− Globális folyamatok	Értelmezze a bioszférát ökoszisztémaként (Gaia). Soroljon fel és magyarázzon civilizációs ártalmakat (helytelen életmód, kábítószer-fogyasztás, túlzott gyógyszerfogyasztás, vegyszerek károsító hatásai.) Tudjon példát mondani a természetes növény- és állatvilágot pusztító és védő emberi beavatkozásokra (pl. az esőerdők irtása, a monokultúrák hatása, kőolajszennyezés, nemzeti parkok, nemzetközi egyezmények). Hozzon példát hazai lehetőségeinkre és felelősségünkre (pl. vásárlási szokások). Tudja, hogy a globális problémák között tartjuk számon a népességrobbanást, globális felmelegedést, hulladék-problémát, a savasodást, a tengerek-óceánok, édesvizek problémáit, az ózonpajzs csökkenését. Ismertesse, miért lehetnek ezek ökológiai válság tényezői. Magyarázza, hogyan függ össze az ökológiai válság társadalmi és gazdasági kérdésekkel.	Ismertesse a városok ökológiai hatásait. Ismertesse a közlekedés (úthálózat) ökológiai hatásait. Tudja, hogy a mennyiségi növekedésnek a Földön anyagi- és energetikai korlátai vannak. Ismertesse a fenntartható fejlődés fogalmát.
5.4. Ökoszisztéma	Ismertesse az ökoszisztéma fogalmát, értelmezze az életközösséget ökoszisztémaként
5.4.1. Anyagforgalom	Értelmezze, és példák segítségével mutassa be a termelők, a lebontók és a fogyasztók szerepét az életközösségek anyagforgalmában és energiaáramlásában. Fogalmazza meg a táplálkozási lánc és hálózat különbségét. Értelmezze a szén és az oxigén körforgásának útját: az autotróf és heterotróf lények szerepét, a humuszképződés lényegét, a szénhidrogén- és kőszénképződés okát, a karbonát-kőzetek keletkezését. Értelmezze az élőlények szerepét e folyamatokban.	Értelmezze az ökoszisztéma tagjainak kölcsönös egymásra utaltságát, a ragadozók szerepét a társulás stabilitásának fenntartásában. Elemezzen táplálékhálózatot. Ismertesse a foszfor körforgásában a tengeri madarak szerepét, a biológiai ciklusból való kilépés lehetőségét (foszfátüledék). Ábra segítségével elemezze a lebontó szervezetek, a nitrogéngyűjtő, a nitrifikáló és a denitrifikáló baktériumok szerepét a nitrogén körforgásában.
5.4.2. Energiaáramlás		Hasonlítsa össze a produkció, biomassza és egyedszám fogalmát. Értelmezzen „ökológiai produkció és energia piramist”. Értelmezze a biomassza és a produkció függését a globális éghajlati tényezőktől.
5.4.3. Biológiai sokféleség		Értelmezze a sokféleséget (diverzitást) a gének szintjén (pl. a heterozigótaság mértéke a populációban), a faj szintjén (pl. a fajok száma) és az ökoszisztéma szintjén (pl. a tápláléklánc szintjeinek száma).
5.5. Környezet- és természetvédelem	Ismertesse a természetvédelem fogalmát, a mellette szóló etikai, egészségügyi, kulturális és gazdasági érveket. Ismertesse a biológiai sokféleség megőrzésének etikai, jogi és gyakorlati szükségességét, a természetvédelem lehetőségeit. Tudja, hogyan csoportosítjuk a védett területeket példákkal (természetvédelmi terület tájvédelmi körzet, nemzeti park) Térképen ismerje fel hazánk nemzeti parkjait. Ismertesse a lakóhelyéhez legközelebb fekvő nemzeti parkot, ennek fontosabb értékeit.
	Ismertesse a környezetvédelem fogalmát, a kibocsátás és ülepedés, a határérték fogalmát.
− Levegő	Tudja a fontosabb légszennyező anyagokat, ezek eredetét és károsító hatását (CO, CO₂, nitrogén-oxidok, ólom és ólomvegyületek, korom, por, halogénezett szénhidrogének). Ismertesse a savas esők okát és következményeit. Ismertesse az üvegházhatást, a hőszennyezést, a lehetséges következményeket. Foglaljon állást a teendőkről. Tudjon a teendőkről szmogriadó esetén.	Tudjon a szennyezés csökkentését ösztönző főbb gazdasági és jogi lehetőségekről (adók, tiltás, határérték, bírság, polgári per). Fogalmazza meg véleményét ezek hatékonyságáról. Magyarázzon kísérletet a környezetszennyezés káros hatásai bizonyítására.
− Víz	Értelmezze a vizek öntisztuló képességének magyarázatát, korlátait. Ismertesse a fontosabb vízszennyező anyagokat. Ismertesse az ivóvíz nyerésének módjait, az ezeket a forrásokat fenyegető veszélyeket. Értelmezze a ,,közműolló” fogalmát, a mechanikai és biológiai víztisztítás lényegét, lehetőségeit. Fogalmazza meg álláspontját a legfontosabb teendőkről.
− Energia, sugárzás	Ismertesse a hagyományos és az ,,alternatív” energiaforrásokat, a megújuló és a nem megújuló energia különbségét. Értelmezze az atomenergia felhasználásának lehetőségét és veszélyeit. Tudjon az energiatakarékosság lehetőségeiről. Fejtse ki álláspontját a hazai energiagazdálkodás lehetőségeiről.
− Talaj	Magyarázza meg a talajerózió okait, csökkentésének lehetőségeit. Értelmezze a talaj romlásának, illetve javításának folyamatát.
− Hulladék	Ismertesse a hulladék típusait, kezelésük lehetséges módját. Lássa a szelektív gyűjtés előnyét, összefüggését a feldolgozással, újrahasznosítással.

6. Öröklődés, változékonyság, evolúció

TÉMÁK	VIZSGASZINTEK
	Középszint	Emelt szint
6.1. Molekuláris genetika 6.1.1. Alapfogalmak	Ismertesse a gén és allél, a genetikai kód, a kromoszóma, a rekombináció, a kromatinfonál és homológ kromoszóma fogalmakat. Fogalmazza meg az általános összefüggést a DNS bázissorendje, a fehérje aminosavsorrendje, térszerkezete és biológiai funkciója, valamint a tapasztalható jelleg között. Ábra alapján ismertesse a DNS megkettőződés folyamatát és a DNS → m RNS átírás (transzkripció) és a fehérje leolvasás (transzláció) főbb lépéseit. Ismerje annak jelentőségét, hogy a genetikai kód általános érvényű. Kösse a fehérjeszintézis fázisait az eukarióta sejt alkotó-részeihez.	Használja a kodonszótárt. Magyarázza a baktériumok felhasználását emberi fehérje előállítására.
6.1.2. Mutáció	Hasonlítsa össze a mutációt és ivaros szaporodást, mint a genetikai változékonyság forrásait. Ismertesse a mutáció fogalmát, evolúciós szerepét és lehetséges hatásait (hátrányos, közömbös, előnyös). Hozzon példát ezekre. Ismertessen példát az emberi népességben többféle génváltozat tartós jelenlétére. Hasonlítsa össze a mutagén hatásokat (kémiai és sugárzó), hatásuk felismerésének problémáját, csökkentésük vagy kivédésük lehetőségeit. Tudja, hogy a mutagén és a rákkeltő (karcinogén) hatás gyakran jár együtt. Tudja, hogy a Down-szindróma a kromoszómák számbeli rendellenessége. Ismertesse kialakulásának kockázati tényezőit.	A kodonszótár segítségével vezesse le különböző típusú pontmutációk következményeit az aminosavsorrendben. Ismertesse a sarlósejtes vérszegénység és az albinizmus genetikai hátterét, hatásait. Ismertesse a fenilketonúria öröklésmenetét, hatását, kezelésének módját (diéta). Hasonlítsa össze a gén-, kromoszóma- és genommutációkat (ploidiák). Tudja, hogy a kromoszómamutációk lehetnek szerkezetiek és számbeliek, hozzon ezekre példákat.
6.1.3. A génműködés szabályozása	Indokolja, hogy különböző felépítésű-és működésű testi sejtjeink miért hordoznak azonos genetikai információt. Magyarázza, hogy miért nem mindig aktív minden gén. Értelmezze, hogy a gének megnyilvánulását a hormonális állapot is befolyásolja. Ismertesse a jó és rosszindulatú daganat, az áttétel fogalmát, néhány daganattípusra utaló jeleket (bőr, emlő-, here- prosztata-, méhnyakrák), korai felismerésének jelentőségét.	Ismerje fel ábra alapján a laktóz–operon részeit, értelmezze szerepüket. Tudja, hogy az eukarióta sejt génműködésének a szabályozásában erősítő és kioltó faktorok vesznek részt.
6.2. Mendeli genetika
6.2.1. Minőségi jellegek	Ismertesse a haploid, diploid, homozigóta és heterozigóta, genotípus és fenotípus fogalmakat. Ismertesse az öröklésmenetek alaptípusait (domináns-recesszív, intermedier és kodomináns). Ismertesse a tesztelő keresztezésből levonható következtetéseket. Soroljon fel ember esetében dominánsan, illetve recesszíven öröklődő jellegeket. Tudja levezetni a dominanciaviszonyok ismeretében egy egygénes enzimbetegség, az Rh- és AB0-vércsoportok öröklődését. Ismertesse a humángenetikai sajátos módszereit (családfaelemzés).	Értelmezze Mendel kutatási módszerét, hozza összefüggésbe a valószínűség és gyakoriság fogalmával. Adja meg Mendel következtetéseinek érvényességi korlátait, ennek okait (kapcsoltság, sejtmagon kívüli öröklés). Magyarázza miért alkalmas alanya az ecetmuslica a genetikai vizsgálatoknak. Tudjon két gén két-két allél, illetve egy gén három-három alléljával, és letális alléllal kapcsolatos számításokat végezni. Legyen képes családfa alapján következtetni egy jelleg öröklésmenetére.
	Magyarázza az ivarsejtek szerepét az ivar meghatározásában. Ismertesse a génkölcsönhatás fogalmát, és azt, hogy a legtöbb tulajdonság csak így magyarázható. Ismertesse a génkapcsoltság tényét, magyarázatát (azonos kromoszóma).		Értelmezze és elemezze a nemhez kötött öröklést a vérzékenység és s színtévesztés példáján. Két gén kölcsönhatásának jellegére tudjon következtetni a második utódnemzedék arányaiból. Közölt adatok ismeretében következtessen 2 gén két allélos öröklésben a kapcsoltság és a rekombináció tényére. Értse a kapcsoltság, a rekombinációs gyakoriság és a genetikai térképezés módszerének összefüggését.
6.2.2.Mennyiségi jellegek	Ismertessen öröklődő mennyiségi tulajdonságokat és hajlamokat az élővilágban és az emberi öröklésben. Hasonlítsa össze a mennyiségi jellegeket és a minőségi jellegeket kialakító gének hatásait (sok gén, jelentős környezeti hatás). Hozza kapcsolatba a mennyiségi öröklődést a háziasítással és a hibridvetőmagok elterjedésével.		Ábrán ismerje fel és magyarázza, hogy a mennyiségi jellegek eloszlása a populációban normáleloszláshoz közelít. Ismertessen módszereket az öröklött és a környezeti hatások szétválasztására (ikervizsgálat, környezetváltoztatás).
6.3. Populációgenetika és evolúciós folyamatok
6.3.1. Ideális és reális populáció	Tudja, hogy a populációk genetikai szempontból allél- és genotípus gyakoriságokkal jellemezhetők. Értelmezze, hogy a mutációk jelentik a populációk genetikai változatosságának forrását. Ismertesse az irányító, a stabilizáló és a szétválasztó szelekció fogalmát, kapcsolja össze ezeket a fajkeletkezés elméletével. Értse a populáció nagyságának természetvédelmi jelentőségét.		Lássa a matematikai modell és a megfigyelhető biológiai folyamatok összefüggését. Értelmezze az ideális populáció fogalmát, feltételeit. Értelmezze a Hardy–Weinberg összefüggést 1 gén 2 allélos számítások esetén. Értelmezze a születési és halálozási ráta fogalmát, ezek függését a populációsűrűségtől. Értelmezze a kihalási küszöb fogalmát, kapcsolatát a genetikai sodródással és a beltenyészet következtében föllépő leromlással. Magyarázza el ennek természetvédelmi vonatkozásait (fajmegőrzés).
6.3.2. Adaptív és nem adaptív evolúciós folyamatok	Ismertesse a természetes szelekció darwini modelljét. Ismertessen adaptív és nem adaptív jellegű evolúciós folyamatokat, illetve egy példa alapján ítélje meg, hogy a folyamat milyen típusba sorolható. Ismertesse a homológ és analóg szerv fogalmát, a konvergens és divergens fejlődést, tudjon példaként ilyen fejlődésű szerveket, élőlényeket bemutatni.		Értse a beltenyésztés és a nem véletlenszerű párválasztás biológiai hatásait.
	Tudjon példákat említeni az evolúció közvetlen bizonyítékaira (zárvány, kövületek, lenyomat, lerakódás).		Ismertesse a relatív és az abszolút (C¹⁴/C¹²) kormeghatározás fogalmát. Ismertesse az élő kövület fogalmát, hozzon rá példát. Ismertesse a pollenanalízis és az évgyűrűelemzés módszerét, az ebből levonható következtetéseket. Ismertesse az ugrásszerű (pontozott) evolúció tényét az értelmezések lehetőségeit. Értse az evolúció közvetett bizonyítékait (DNS homológia, molekuláris törzsfák, genetikai kód, sejtes felépítés, homológ szervek, az embriók hasonlósága, funkciójukat vesztett szervek léte).
6.3.3. Biotechnológia	Ismertesse a klón fogalmát. Ismertessen néhány példát a genetikai technológia alkalmazására (inzulintermeltetés, génátvitel haszonnövénybe, klónozott fajták a mezőgazdaságban). Ismertessen néhány, a géntechnológia mellett és ellen felsorakoztatható érvet, álláspontot.		Értelmezze, hogy miért jelenthet a háziasítás genetikai beavatkozást.
6.3.4. Bioetika	Lássa a genetikai tanácsadás lehetőségeit, alkosson véleményt szerepéről. Ismertesse a humángenetika sajátos vizsgálati módszereit, a módszer korlátait (családfaelemzés, magzati diagnosztika), etikai megfontolásait. Lássa a biológiai alkalmasság (fittnes) és az emberi élet értéke közti különbséget. Ismerje a Human Genom Program célját.
6.4. A bioszféra evolúciója
6.4.1. Prebiológiai evolúció	Tudja, hogy a biológiai evolúciót fizikai és kémiai evolúció előzte meg. Ismertesse az élőlények anyagainak kialakulására vonatkozó elméleteket.		Indokolja az élő sejt kialakulásához vezető lehetséges lépéseket. Ismertesse Miller kísérletét és annak jelentőségét. Értse, hogy a szerves anyagok kialakulása nem jelenti automatikusan az élő rendszerek kialakulását.
6.4.2. Az ember evolúciója	Tudja összehasonlítani az emberszabású majmok és az ember vonásait. Ismertesse, hogy egy töredékes koponyából következtetéseket lehet levonni az adott emberelőd tulajdonságairól. Értse, hogy az ember evolúciója során kialakult nagyrasszok értékükben nem különböznek; a biológiai és kulturális örökség az emberiség közös kincse.		Ismertesse a korai emberfélék és a Homo nemzetség evolúciójának főbb lépéseire vonatkozó elképzeléseket.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A VIZSGA CÉLJA

Az új érettségi követelményrendszer épít a hazai biológiaoktatás hagyományaira, de több ponton módosítja is azt. A hangsúlyeltolódások főbb okai:

– hangsúlyozottan szerepel a mindennapi élettel összefüggő, alkalmazható tudás feltárása, mérése,

– a követelményrendszerben megjelenő tudománykép a pusztán empirikus-leíró és statikus jelleg felől közelít a kognitív, többszempontú és dinamikus látásmód felé,

– a pusztán elméleteket közlő megközelítés felől a gyakorlatban is használható ismeretek felé,

– az értékmentes tudomány absztrakt feltevése felől a megalapozott véleménynyilvánítás lehetősége és igénye felé.

Ennek megfelelően:

– A puszta kijelentések mellett cél a vizsgálati módszerek (eszközök, eljárások, elméleti háttér) megmutatása, az egyes módszerek korlátainak, problémáinak érzékeltetése is.

– Fontos a betegségek, diszharmonikus állapotok felismerése, a várható változások, következmények és a teendők ismerete, valamint a megelőzési lehetőségek, az egészséges életmód szabályainak ismerete.

– Fontos Magyarország és közvetlen környéke (lakókörnyezet) sajátos problémáinak, szempontjainak figyelembevétele. (Különösen a környezet- és természetvédelem, az egészség, betegségmegelőzés és a kulturális örökség területén.)

– Az ember és környezete kapcsolatának ismeretében minden témakörben elvárható a helyes döntések fölismerésének képessége. A véleményalkotás szabadságának tiszteletben tartásával elvárható az etikai szempontból fontos kérdésekben az álláspont megfogalmazása, érvekkel való alátámasztása és az ellenérvek ismerete.

– Egyszerű biológiai vizsgálatok elvégzése mellett cél ezek értelmezésének, értékelésének képessége is.

A középszintű követelmények a gyakorlathoz közelebb álló, kevésbé elvont és mennyiségében is kisebb ismeretkört tartalmaznak. Az emelt szintű követelmények a középszinthez képest (azon felül és ahhoz kapcsolódva) a biológia tudományának elvontabb területeit is tartalmazzák. Ahol és amennyire szükséges, az ismeretek köre is szélesebb. Az emelt szint alapvetően a biológiából továbbtanulni szándékozók számára készült, ezért lehetővé kell tennie az esetleg szükséges szelekciót is.

A részletes követelményrendszer használata

A részletes követelményrendszer fejezetei témakörök, kulcsfogalmak köré épülnek. A fejezeteken belül a dőlt betűs részek tartalmazzák a gyakorlati ismereteket.

A követelmények megfogalmazásakor számos, részben szinonim, részben azonban eltérő jelentésű igét használtunk:

Tudja: a szükséges háttérismeretre utal.

Ismertesse, jellemezze: adja meg a fogalom (jelenség, folyamat) tartalmát, a kívánt részletességgel írja le, sorolja fel alkotóinak körét. Az ismeret tehát a meghatározás és a felosztás logikai képességét jelenti a megadott mélységig, pontosságig.

Ismerje fel: ugyanezt ábra segítségével, annak esetleges jelöléseit, részleteit értelmezve (az ábrát nem a vizsgázónak kell elkészítenie).

Rajzolja le: maga a jelölt készítse el a világos, lényegre törő ábrát.

Hasonlítsa össze: legyen képes két vagy több önálló ismerethalmazt egy vagy több, világosan látott szempont alapján leírni és az összevetés eredményét megfogalmazni.

Értelmezze, elemezze, magyarázza, indokolja: az ismeretet legyen képes tágabb összefüggések közé helyezni, magyarázni. Ezzel a jelenség okait, illetve funkcióit adhatjuk meg.

Foglaljon állást: etikai tartalmú (értékválasztást tartalmazó) feladat. A jelöltnek tudnia kell érvelni valamely általa választott álláspont mellett, a követelményekben megadott tények ismeretében, azokat felhasználva.

Végezzen el, mutasson ki stb. konkrétan elvégzendő gyakorlati feladatra utal (a középszintű szóbeli vizsgán).

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

A VIZSGA CÉLJA

A középszintű érettségi feladatainak megadásakor az a cél, hogy a feladatsor képet adjon a jelölt általános, és a mindennapi élettel kapcsolatos biológiai műveltségéről.

A VIZSGA SZERKEZETE

A középszintű vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 120 perces, központilag összeállított kérdésekből és javítási útmutatóból áll. Az útmutató alapján a felkészítő tanár értékeli. A szóbeli – 30 perces felkészülési idő után – 15 perces feleletből áll. A szóbeli tételsort a megadott szempontok alapján a felkészítő tanár, ill. iskolai szakmai munkaközösség állítja össze. A témakörök nyilvánosak, a konkrét kérdések nem. Az írásbeli vizsgán 100, a szóbelin 50 pont szerezhető. A két pontszám összeadódik. A vizsgaeredményt az összesített pontszám alapján az általános vizsgaszabályzatban rögzítettnek megfelelően kell megadni.

ÍRÁSBELI VIZSGA

Az írásbeli vizsga célja

Az általános, ill. részletes követelményekben megfogalmazott fejlesztési célok közül az írásbeli vizsga az alábbiakra helyezi a hangsúlyt:

– biológiai tények és elvek felidézésének képessége,

– a jelenségek közti kapcsolatok felismerésének képessége,

– a biológiai megfigyelések és kísérletek értelmezésének készsége,

– szakmai szövegek, ill. ábrák értelmezésének a képessége.

Az írásbeli vizsga leírása

Tartalmi szerkezet

A vizsga tematikája a középszintű követelményrendszerben megadott bármely témakört érintheti.

Feladattípusok

A feladattípusok formai szempontból a következők:

a) Feleletválasztó feladatok:

– igaz/ hamis állítás

– egyszerű választás

– többszörös választás (betűkombináció felsorolásával): a, b, c variációk

– négyféle asszociáció

– struktúra-funkció ill. ábraelemzés

– illesztés (párosítás)

b) Feleletalkotó feladatok.

– rövid válasz (nem meghatározás, hacsak a követelményrendszerben nem szerepel ez egyértelműen)

– ábrakészítés vagy kiegészítés

A feladatsor felépítése

A középszintű írásbeli vizsgán 100 pont szerezhető. Egy-egy részfeladat (item) 1 pontos. A feladatok 50%-a egyszerű zárt végű feladattípus.

A feladatok javításakor a megadott javítókulcshoz kell ragaszkodni.

Értékelés

Az elért pontszámot 1,25-tel szorozva kapjuk meg a vizsgapontok számát. Nem egész szám esetén fölfelé kerekítünk. Például 30 dolgozatpont esetén 30 × 1,25 = 40,75 pontot felfelé kerekítve kapjuk a 41. vizsgapontot.

SZÓBELI VIZSGA

A középszintű szóbeli vizsga az eddigi gyakorlatnak megfelelően az iskolában rendezhető meg. Segédeszközként az Állat- és Növényismeret c. tankönyvek és a kísérletekhez szükséges eszközök vehetők igénybe. Amennyiben a jelölt terepmunkájáról jegyzőkönyvet készített és az A) altételként ennek ismertetését választotta, jegyzőkönyvét az elnök előzetes ellenőrzése után használhatja.

A tételek száma minimum 20. Valamennyi két altételt tartalmaz.

Az A) altétel lehet

– önálló terepmunkát bemutató felelet (projekt), ha a jelölt ilyet készített és ezt választja.

Amennyiben nem terepmunkát választ:

– laboratóriumi vizsgálat (a részletes követelményekben dőlt betűvel szedett lehetőségek közül) vagy fajismerethez kapcsolódó feladat (ezek a lehetőségek 50-50% arányban szerepelnek az altételek között).

A B) altételek egy-egy életközeli témafelvetést fogalmaznak meg.

A szóbeli vizsga célja

Az általános, ill. részletes követelményekben megfogalmazott fejlesztési célok közül a szóbeli vizsga az alábbiakra helyezi a hangsúlyt:

– a rendszeres biológiai megfigyelések, egyszerű kísérletek elvégzésének, értelmezésének készsége,

– az álláspont megfogalmazása, a mellette való érvelés képessége,

– a helyi, ill. regionális problémák ismerete,

– a biológiai ismeretek alkalmazásának képessége a helyes életmód kialakítása, a fontosabb betegségek, és megelőzési módjaik ismeretének összefüggésében.

A szóbeli vizsga leírása

Tartalmi szerkezet

Mivel a szóbeli vizsgán nem a vizsgakövetelményekben megfogalmazott lexikális ismeretek teljes körű felidézése a cél, a témaköröknek sem kell ezek mindegyikére kiterjednie.

Feladattípusok

A vizsga két altételből áll.

A) Gyakorlati rész: célja a jelölt laboratóriumi vizsgálatokban és/vagy terepmunkában való jártasságának bemutatása. Két lehetőség nyílik:

– Ha a jelölt önálló terepmunkát végzett, és erről projektmunkát (jegyzőkönyvet, szakdolgozatot) készített, vállalkozhat ennek bemutatására. Ez fakultatív lehetőség, melyről a diák a vizsgára jelentkezés időpontjáig dönt.

– Ha a jelölt úgy dönt, hogy az A) altételt húzni fogja, feladata vagy laboratóriumi vizsgálat elvégzése, vagy növényfaj meghatározása és ökológiai igényeinek jellemzése a Növényismeret könyv segítségével vagy nemzeti park, természetvédelmi terület, ill. az iskolához közeli életközösség élővilágának jellemzése segédanyag (képanyag – video, dia, fénykép) alapján.

B) Elméleti rész: A jelölt véleményalkotásának, önálló előadásmódjának próbája a B) altételben fölvetett téma kapcsán fölmerülő egészségtani, környezetvédelmi problémáról.

A két altételre 25-25 pont adható. A szóbeli vizsgán elérhető maximális pontszám 50.

A szóbeli vizsga felépítése és értékelése

A) altétel: A jelölt a felkészülési idő alatt elvégzi a vizsgálatot, ill. elemzést, majd röviden – kb. 5 perc alatt – értékeli eredményeit. A felelet megkönnyítésére vázlatot készíthet és használhat (amennyiben a feladat ezt megköveteli, a vázlat készítése szükséges is). A kifejtést önállóan végzi, a tanár a felelet végén segítő, kiegészítő kérdéseket tehet föl. Az értékelést a szaktanár az előre elkészített értékelési útmutató alapján pontozással értékeli. Az útmutató alapfölépítése a következő:

– A feladat megértése és helyes elvégzése 10 pont

– Az értékelés tartalmi helyessége 10 pont

– A felelet fölépítése, nyelvi kritériumok 5 pont

Összesen: 25 pont

A nyelvi kritériumok értékelésének szempontjai

– Ha a vizsgázó mondandóját önállóan (segítség nélkül) és egész gondolatmenetbe illesztve, összefüggően és a nyelvhelyesség szabályainak megfelelően adta elő. 5 pont

– Ha a gondolatmenet nem alkot összefüggő egészet, de az elmondott állítások önmagukban helytállók (például a tapasztalatok és a magyarázatok nem kapcsolódnak egymáshoz). 4 pont

– Ha a tényeket és összefüggéseket önállóan nem, de tanári kérdésekre pótlólag sikeresen megválaszolta. 3 pont

– Ha a tények fölidézése tanári segítséggel is csak részlegesen, pontatlanul sikerült. 2 pont

– Ha a tanári segítséggel fölidézett tények közt nem vagy alig volt összefüggés. 1 pont

– Ha tanári segítséggel sem tudott hozzászólni a témához. 0 pont

Ezek a szempontok a B) altétel értékelésénél is irányadók.

C) altétel: A jelölt a felkészülési idő alatt végiggondolja – esetleg lejegyzi – mondandójának lényegét. Az értékelést a szaktanár az előre elkészített értékelési útmutató alapján pontozással értékeli. Az útmutató alapfölépítése a következő:

– Az érvelés alapjául szolgáló tények ismerete 15 pont

– A véleményalkotás képessége, ellentétes vélemények összevetésének képessége 5 pont

– Nyelvi kifejezőkészség 5 pont

Összesen: 25 pont

EMELT SZINTŰ VIZSGA

A VIZSGA CÉLJA

Az emelt szintű érettségi vizsga speciális célja az, hogy a jelölt továbbtanulásra való alkalmasságát bizonyítsa.

A VIZSGA SZERKEZETE

Az emelt szintű vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Mindkettőre központilag kijelölt helyen kerül sor. Az írásbelire 100 pont adható és 240 perc áll rendelkezésre.

A feladatsort és a javítási útmutatót is központilag állítják össze és javítása is központilag történik. A feladatlapon az egyes feladatok pontszámait föl kell tüntetni. A szóbeli vizsgabizottság előtt történik, témakörei nyilvánosak, a tételek nem. A szóbeli – 30 perces felkészülési idő után – 20 perces feleletből áll A szóbelin 50 pont szerezhető, a két pontszám összeadódik, így emelt szinten összesen 150 pont szerezhető.

ÍRÁSBELI VIZSGA

Az írásbeli vizsgán zsebszámológép használható.

Az írásbeli vizsga leírása

Tartalmi szerkezet

Az emelt szintű írásos érettséginek lehetőséget kell adnia arra, hogy a jelölt általános biológiai műveltségén túl egy általa választott szakterületben való elmélyült tudását is bizonyítsa. Mivel ez feltehetően egybeesik a választott felsőfokú oktatási intézmény profiljával, a vizsga olyan kötelezően választható egységet is tartalmaz, amely az egyetemek, főiskolák igényeinek is megfelel, ugyanakkor nem bontja meg az érettségi egységes formáját.

Feladattípusok

A fentiek figyelembe vételével a javasolt feladattípusok formai szempontból a következők:

a) Feleletválasztó feladatok

– igaz/ hamis állítás

– egyszerű választás

– többszörös választás (betűkombináció felsorolásával): a, b, c variációk

– négyféle asszociáció

– struktúra-funkció, ill. ábraelemzés

– illesztés (párosítás).

b) Feleletalkotó feladatok

– rövid válasz (nem meghatározás, hacsak a követelményrendszerben nem szerepel ez egyértelműen)

– számolásos feladat (számológép használható)

– ábrakészítés vagy kiegészítés

– irányított esszé (a szempontok – nem feltétlenül a megoldás sorrendjében történő – pontos megadásával, valamint a tartalomra és a szerkesztésre kapható részpontszámok feltüntetésével).

A fontosabb készségek, képességek:

– egyszerű ismeretfelidézés (reproduktív feladat)

– adatértés és értelmezés, szabályfelismerés (grafikonok, táblázatok)

– szövegértés

– példamegoldás

– problémafeladat (a probléma, a választott módszer, az eredmények érvényessége és a hibalehetőségek felismerése, elemzése)

– halmazba sorolás (a felosztás logikai alapjának egyértelmű megjelölésével), ill. fordítottja: a felosztás logikai alapjának keresése (a megadott halmazok értelmezésével)

– képek sorba rendezése, kiegészítése, magyarázata

A feladatsor felépítése

A vizsga három részből áll.

a) A témakör egészét lefedő, egyszerűbb feladatok. 50 pont

b) Kísérletek eredményeinek értékelése (problémafeladat) 30 pont

c) A jelölt által választható esszé 20 pont

Összesen: 100 pont

– A jelölt által szabadon választható esszé (c.) minden évben az alábbi két témakörből kerül ki (mindkét változat azonos feladattípusú, pontszámú és nehézségű):

a) Embertan (élettan és szervezettan, egészséges életmód)

b) Ökológia, környezet- és természetvédelem, növényélettan

Értékelés

Az elért pontszámot 0,75-tel szorozva kapjuk meg a vizsgapontok számát. Nem egész szám esetén fölfelé kerekítünk. Például 87 dolgozatpont esetén 87 × 0,75 = 65,25 vizsgapontot fölfelé, 66-ra kerekítjük.

SZÓBELI VIZSGA

Szóbeli vizsgán 30 perc felkészülési idő adott. A központilag kiadott szöveggyűjtemény használható.

A szóbeli vizsga célja

A szóbeli vizsga célja, hogy a felsőoktatásban (is) szükséges készségek, képességek meglétét bizonyítsa, önálló ismeretszerzésre és feldolgozásra serkentsen, elősegítse a lényegretörő, pontos fogalmazást. Cél, hogy elkerülve a fölösleges ismétlődést ne az írásbelin már bizonyított lexikális tudásáról, hanem kifejezőkészségéről, problémaérzékenységéről, olvasottságáról tegyen bizonyságot. A vizsgázónak olyan feladatokat kell kapnia, melyek részleges egységességet biztosítanak (tematikailag és értékelésben is), ugyanakkor a különböző képzési irányoknak megfelelő sajátos igényeket is képesek kielégíteni.

DRÁMA

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

1. Színház- és drámatörténet

TÉMÁK	VIZSGASZINTEK
TÉMÁK	Középszint	Emelt szint
1.1. Az ókori színház és dráma	Az ókor színháza és néhány görög dráma A tanuló legyen képes bemutatni – a görög színházművészet kialakulását, rituális gyökereit és az ókori görög színház felépítését, – Aiszkhülosz vagy Szophoklész vagy Euripidész egy tragédiáján, vagy Arisztophanész egy komédiáján pedig az ókori görög dráma sajátosságait.	Az ókor színháza, a görög dráma és a római komédia A tanuló legyen képes bemutatni – az ókori görög és római színházművészetet, – Aiszkhülosz vagy Szophoklész vagy Euripidész egy tragédiáján és Arisztophanész vagy Plautus egy komédiáján pedig az ókori görög és római dráma sajátosságait.
1.2. A középkori Európa színháza és drámája		A középkori színjátszás, a commedia dell’ arte A tanuló ismerje – a templomi szertartásból, illetve a bibliai szövegekből kibontakozó középkori színjáték és dráma típusait. – a középkori rögtönzéses vígjáték, a commedia dell’ arte jellegzetes vonásait.
1.3. Az angol reneszánsz színház és dráma	Shakespeare színháza és néhány drámája A tanuló legyen képes bemutatni – Shakespeare egy művén a Shakespeare-i dramaturgia jellegzetességeit (pl. jelenetépítés, idő- és térkezelés), – az elemzett dráma szereplőit és viszonyaikat, valamint a feldolgozott problémákat,	Az Erzsébet-kor színháza, Shakespeare A tanuló ismerje – Shakespeare egy tragédiáját, egy vígjátékát és az életmű drámatípusait, – az Erzsébet-kori színház társadalmi szerepét a színház felépítését és működését.
1.4. A spanyol barokk dráma és színház		A tanuló ismerje – a barokk színház szcenikai jellemzőit. A tanuló legyen képes – egy szabadon választott művön (pl. Lope de Vega vagy Calderon) bemutatni a barokk dráma dramaturgiai sajátosságait.
1.5. A francia klasszicista dráma	Molière néhány drámája A tanuló legyen képes bemutatni – Molière egy komédiáján a Molière-i dramaturgia jellegzetességeit, – az elemzett komédia szereplőit, viszonyaikat, valamint a feldolgozott emberi problémákat,	Molière művei és a klasszicista dráma A tanuló ismerje – Molière legalább két komédiáját, – Corneille vagy Racine egy tragédiáját, – a klasszicista dráma sajátosságait.
1.6. A régi magyar dráma néhány alkotása		A tanuló ismerje – a magyar drámairodalom általános jellemzőit – az alábbi szerzők valamelyikének egy drámáját: Bornemisza Péter, Balassi Bálint, Bessenyei György, Csokonai Vitéz Mihály.
1.7. A XIX–XX. századi magyar színház és dráma	A XIX. és XX. századi magyar színház és dráma néhány alkotása A tanuló legyen képes bemutatni – a XIX–XX. századi magyar színházi irányzatait vagy műhelyeit, vagy alkotóit, – a magyar drámairodalom egy ismert alkotásán, illetve annak színházi megvalósulásán keresztül a dráma és színház sajátos kapcsolatát jellegzetességeit.	A XIX. századi magyar dráma néhány alkotása A tanuló ismerje – az alábbi drámákat és szerzőjük drámaírói munkásságának jelentőségét: Katona József: Bánk bán, Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, Madách Imre: Az ember tragédiája.
		A hazai színjátszás kezdetei A tanuló ismerje – a magyarországi hivatásos színjátszás kialakulásának jelentős eseményeit, helyszíneit és személyiségeit.
		A XX. századi magyar dráma néhány alkotása A tanuló ismerje – az alábbi szerzők valamelyikétől egy szabadon választott drámát: Molnár Ferenc, Füst Milán, Lengyel Menyhért, Szomory Dezső, Szép Ernő, Móricz Zsigmond, Tamási Áron, Németh László, Illyés Gyula, Örkény István. A tanuló legyen képes bemutatni – az elemzett dráma szereplőit és viszonyaikat, valamint a feldolgozott problémákat.
1.8. A modern polgári dráma és színház kialakulása		A tanuló ismerje – Ibsen vagy Strindberg vagy Shaw egy drámáját. A tanuló legyen képes bemutatni – az elemzett dráma szereplőit és viszonyaikat, valamint a feldolgozott problémákat.
1.9. Csehov és Sztanyiszlavszkij	Csehov néhány drámája és Sztanyiszlavszkij színháza A tanuló legyen képes bemutatni – egy szabadon választott művön keresztül a csehovi dráma sajátosságait, – a Sztanyiszlavszkij-módszer jellegzetességeit.	Csehov drámái és Sztanyiszlavszkij színháza A tanuló ismerje – Csehov legalább két drámáját, – a Sztanyiszlavszkij-módszer egy-egy elemének továbbélését.
1.10. Brecht színháza és drámái	Brecht színháza és néhány drámája A tanuló legyen képes bemutatni – Brecht egy drámáján a brechti dramaturgia alapjait, – az elemzett dráma segítségével az epikus dráma jellemzőit.	Brecht drámái és színháza A tanuló ismerje – Brecht drámaírói tevékenységét, legalább két drámáját.
1.11. A XX. század meghatározó színházi irányzatai, jelentős drámaírói		A tanuló ismerje – a XX. század meghatározó színházi és drámai irányzatait (pl. az avantgarde, a politikai színház, a szegény színház, az abszurd, a performance), – az alábbi szerzők valamelyikének egy drámáját (Pirandello, García Lorca, Sartre, Camus, O’ Neill, Williams, Miller, Beckett, Ionesco, Mrožek, Dürrenmatt, Bulgakov).
1.12. Napjaink legfontosabb színházi irányzatai és a kortárs drámairodalom	A tanuló legyen képes bemutatni – egy látott színházi előadás jellemzőit, – egy szabadon választott mű elemzésével egy kortárs drámát	A tanuló ismerje – a mai magyar színházi struktúra jellemzőit (pl. hivatásos színház, alternatív színház, amatőr színház, diákszínjátszás), – a mai színházi élet jelentős alkotóit, műhelyeit.

2. Színház- és drámaelmélet

TÉMÁK		VIZSGASZINTEK
TÉMÁK		Középszint		Emelt szint
2.1. A drámai műnem sajátosságai		A tanuló legyen képes – az irodalmi alkotások rendszerében elhelyezni a drámai műnemet, – vázolni az epikától és a lírától eltérő sajátosságait, – bemutatni a dráma és a színházművészet kapcsolatrendszerét.		A tanuló ismerje – az arisztotelészi dramaturgia alapfogalmait, – az arisztotelészi drámától eltérő drámaformákat (pl. epikus dráma, konfliktus nélküli dráma).
2.2. A dráma / a színjáték mint kommunikáció				A tanuló ismerje – a dráma és a színjáték sajátos kommunikációs rendszerét, – a verbális és a nonverbális kommunikáció eszközeit (pl. gesztusok, mimika, testtartás).
2.3. A dráma szerkezeti felépítése		A tanuló ismerje fel – a dráma felépítésének sajátosságait, tagoltságát (pl. jelenet, kép, szín, felvonás). – a fordulatokat és a drámai csomópontokat.		A tanuló ismerje – a dráma felépítésének kortól és műfajtól függő tagoltságát.
2.4. Dramaturgiai és színházelméleti alapfogalmak		A tanuló legyen képes elemző tevékenysége során alkalmazni a következő fogalmakat: – történet és cselekmény, akció és dikció, szituáció, dialógus és monológ, szerep.		A tanuló legyen képes elemző tevékenysége során alkalmazni a következő fogalmakat: – karakter, jellem, fordulat, konfliktus, feszültség, tér és idő.
2.5. A színházművészet mint összművészet sajátosságai		A tanuló legyen képes bemutatni – hogyan alakítja ki autonóm formanyelvét a színházművészet a különböző művészeti ágak eszközeit felhasználva.		A tanuló legyen képes elemzően bemutatni – egy színházi előadás vizuális, zenei és irodalmi összetevőit.
	2.6. Színházi szakmák		Tudják felsorolni – A színházi előadás létrehozásához szükséges mesterségeket. (pl. rendező, diszlettervező, világosító)		Legyenek képesek – szabadon választott színházi szakmához tartozó tevékenységek ismertetésére (pl. az író, a rendező, a dramaturg, a díszlettervező, a jelmeztervező, a zeneszerző, a világosító, a hangtechnikus, a színpadmester, az ügyelő, a kellékes).

3. Színházi műfajok

TÉMÁK	VIZSGASZINTEK
TÉMÁK	Középszint	Emelt szint
3.1. A rituális játék / szertartásjáték		A tanuló legyen képes – a rituális és/vagy szertartásjáték műfajának azonosítására egy-egy színházi előadásban.
3.2. A tragédia	A tanuló legyen képes – a klasszikus tragédia jellemző jegyeinek azonosítására egy-egy színházi előadásban.	A tanuló legyen képes – a tragédia műfajának változásait felismerni különböző korszakokban.
3.3. A komédia	A tanuló legyen képes – különbséget tenni a vidám műfajú művek között.	A tanuló legyen képes – a vidám műfajú művek változásait felismerni különböző korszakokban.
3.4. A realista színjáték	A tanuló ismerje fel – a realista előadásmódot.	A tanuló ismerje fel – a realizmus és naturalizmus műfaji jegyeit, azokat tudja alkalmazni színházi elemzéseiben.
3.5. Az abszurd és a groteszk		A tanuló ismerje fel – az abszurd és groteszk elemeket a színházi előadásokban.
3.6. Bábjáték		A tanuló legyen képes – az alkalmazott bábtechnikák azonosítására.
3.7. Zenés, tánc- és mozgásszínház	A tanuló legyen képes – különböző zenés műfajú előadásokat (pl. opera, operetta, musical) felismerni és azonosítani, – elkülöníteni a tánc- és mozgásszínházi előadásokat a balettől és a tánctól.	A tanuló legyen képes – a zene, a tánc és a mozgás szerepének felismerésére színpadi előadásokban.

4. Drámajáték

TÉMÁK		VIZSGASZINTEK
TÉMÁK		Középszint		Emelt szint
	4.1. Helyzetgyakorlatok		Legyenek képesek rögtönzések során – a megadott helyzetnek megfelelő alapvető viselkedési sémák megjelenítésére,		Legyenek képesek – hétköznapi típusok jellemzőinek sűrítésére, azok megjelenítésére egyéni és/vagy páros munkában.
	4.2. Történet szerkesztése és megjelenítése		Legyenek képesek – jelenetek összefűzésére		Legyenek képesek – különböző színházi formák és drámatechnikák (pl. a kontraszt, a különböző időkezelési módok) alkalmazására.
	4.3. Improvizáció		Legyenek képesek – improvizációra, szöveges vagy szöveg nélküli etűdök alkotására egyéni és/vagy páros munkában.		Legyenek képesek – megadott témára és meghatározott stílusban szövegre épülő etűdök alkotására (pl. versrészlet, kisebb dialógus), – etűdsorozat összeállítására önálló munkában.
	4.4. Drámajáték				Ismerjék és alkalmazzák – a drámajátékok jellemzőit és különböző típusait,
	4.5. Drámapedagógia				Ismerjék – a dramatikus tevékenység alapfogalmait, a leggyakrabban alkalmazott konvenciókat, munkaformákat.

5. Mozgás, tánc- és mozgásszínházi ismeretek

TÉMÁK	VIZSGASZINTEK
TÉMÁK	Középszint	Emelt szint
5.1. Szituáció megfogalmazása állóképben, mozdulatsorral	Legyenek képesek – állókép és állókép-sorozat létrehozására, – egyszerű mozgássorok különböző tempójú kivitelezésére.	Legyenek képesek – összetett mozgássorok különböző tempójú kivitelezésére.
5.2. Improvizáció zenére vagy témára	Legyenek képesek – a zene hangulatához és tempójához, illetve a megadott téma hangulatához illeszkedő mozgássorok kivitelezésére, – megadott mozgásmotívumok felhasználására.	Legyenek képesek – egy mozgásmotívum kibontására, továbbfejlesztésére, variálására,
5.3. Összetett improvizáció létrehozása és bemutatása	Legyenek képesek – egyéni, páros és/vagy csoportos előkészített mozgás- vagy tánc-improvizációk bemutatására	Legyenek képesek – a tanult technikák alkalmazásával önálló mozgássor végrehajtására, – különböző összetett technikákat alkalmazó egyéni, páros és/vagy csoportos előkészített mozgás- vagy tánc-improvizációk bemutatására.

6. Bábjáték

TÉMÁK	VIZSGASZINTEK
TÉMÁK	Középszint	Emelt szint
6.1. A tanulók által a képzés során készített bábok és/vagy maszkok alkalmazása drámamunkában	Legyenek képesek – egy választott báb vagy maszk sajátosságainak megfelelő alkalmazására.	Legyenek képesek – a választott bábtechnika vagy maszktípus alkalmazásával színházi improvizációra.

7. Beszéd, vers- és prózamondás, egyéni vagy közös daléneklés

TÉMÁK		VIZSGASZINTEK
TÉMÁK		Középszint		Emelt szint
	7.1. A beszédtechnika alapjai		Legyenek képesek – drámajátékos és színjátékos gyakorlatuk során alkalmazni a légzés, a hangadás és az artikuláció alapvető szabályait.		Legyenek képesek alkalmazni – a légző-, hang- és artikulációs játékokat, gyakorlatokat – hangokkal, mechanikusan sorolható szavakkal és irodalmi szövegekkel.
	7.2. Lírai, epikai és drámai alkotások tolmácsolása		Legyenek képesek – a műfajnak megfelelő előadásmód megválasztására, és az ahhoz illő eszközök alkalmazására.		Legyenek képesek – színjátékos gyakorlatuk során alkalmazni a légzés, a hangadás és az artikuláció alapvető szabályait, a hangsúly-szabályokat és a beszéd váltásait (pl. erő, magasság, tempó).
	7.3. Pódiumműfajok				Vegyenek részt – versműsorok, ünnepi műsorok, szerkesztett játékok létrehozásában és bemutatásában.
	7.4. Egyéni vagy közös daléneklés				Legyenek képesek – dallamot improvizálni, vagy dalt előadni.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

A VIZSGA SZERKEZETE

A középszintű érettségi vizsga két fő részből áll:

– szóbeli vizsga

– gyakorlati vizsga.

KÖZÉPSZINT

Vizsgatípus

Tartalmi szerkezet

Időtartam

Szóbeli

– ismeretek, elemzési képességek ellenőrzése

– színház- és drámatörténet

– színház- és drámaelmélet

– színházi műfajok

10 perc/fő

Pontszám aránya: 50%

Gyakorlati

– alkotói ismeretek és képességek mérésére

Az alábbiakból kettő:

– drámajátékos improvizáció

– előkészített egyéni produkció

– előadásban való részvétel

3 perc/fő

5 perc/fő

Pontszám aránya: 50%

SZÓBELI VIZSGA

A szóbeli vizsga alapvetően elméleti ismereteket, illetve az elemzési képességek alkalmazását várja a tanulóktól.

Tartalmi szerkezet

A szóbeli témakörei

– színház- és drámatörténet;

– színház- és drámaelmélet;

– színházi műfajok.

A feladatok és a feladatsor jellemzői

Tételtípusok:

Egy dráma- és/vagy színháztörténeti korszak problémájának elemző bemutatása

és/vagy

dráma- és színházelmélethez kapcsolódó feladat megoldása

és/vagy

egy meghatározó színházi alkotó tevékenységének elemző ismertetése

és/vagy

egy konkrét drámai/vagy színházi mű elemzése.

A szóbeli tételek címét az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján a középiskolai szaktanárok határozzák meg. A tételcímeket a szaktanárok a részletes vizsgakövetelmények és az ott megfogalmazott szempontok alapján állítják össze. A témakörökből a szaktanárok összesen legalább húsz tételt fogalmaznak meg. A tételekben törekedni kell a változatos, a problémamegoldást ösztönző, az elemzési képességet mérő, valamint az ismeretek alkalmazását vizsgáló feladatok megfogalmazására.

Értékelés

Az értékelés a vizsgakövetelmények szerint az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:

Szempontok, kompetenciák	%
A feladat megértése, a lényeg kiemelése	20
A megközelítés, az elemzés sokszínűsége	30
Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége	20
Az ismeretek gazdagsága	30

GYAKORLATI VIZSGA

A gyakorlati vizsgán a tanulóknak a képzés során szerzett gyakorlati képességeikről és jártasságaikról kell számot adniuk.

Tartalmi szerkezet

A gyakorlati vizsga témakörei

– drámajáték, színjáték;

– mozgás- vagy táncszínház;

– beszéd, vers- és prózamondás, egyéni vagy közös daléneklés;

– bábjáték.

A feladatok és a feladatsor jellemzői

Tételtípusok (feladattípusok)

– kiscsoportos (2-3 fős) drámajátékos improvizáció a helyszínen megadott témára;

– előkészített, egyéni színpadi produkció;

– előkészített közös színpadi produkció (színielőadás) bemutatása.

A drámajátékos improvizációs feladatokhoz a szaktanár a részletes vizsgakövetelmények alapján tételsort állít össze. A tételsornak legalább tíz tételt kell tartalmaznia Az egyes tételekben, a szaktanár megadja az eljátszandó jelenet témáját és/vagy konfliktus-szerkezetét, és/vagy figuráit. Az egyes tételeket annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy eljátszásuk, nem igényelhet három percnél hosszabb időt. A szaktanár az elkészített tételsor alapján dönt arról, hogy véletlenszerűen vagy irányítottan (a jelenetek sajátosságainak alapján) állítja össze a 2-3 fős csoportokat.

Az előkészített, egyéni színpadi produkcióknál a vizsgázó egy – a szaktanárral egyeztetett – szabadon választott verset vagy monológot vagy dalt vagy táncot vagy mozgásetűdöt ad elő.

Az előkészített közös színpadi produkció [jelenet(ek) vagy színielőadás, vagy színielőadás-részlet] bemutatása során a tanulók előadóként lépnek fel egy vizsgaelőadásban és/vagy aktívan részt vesznek annak előkészítésében (pl. rendezőként, dramaturgként, színpadkép-tervezőként vagy kivitelezőként, világítóként, hangtechnikusként). A vizsgaelőadás lehet bármilyen stílusú színházi előadás, zenés színpadi mű, báb- vagy táncjáték.

A gyakorlati vizsga során a tanulóknak – választásuk alapján – legalább két feladattípus gyakorlati munkájában kell részt venniük.

Értékelés

Az értékelés a vizsgakövetelmények szerint az alábbi szempontok és az ajánlott, hozzávetőleges arányszámok alapján történik:

DRÁMAJÁTÉKOS IMPROVIZÁCIÓ

Szempontok	%
A szituáció megértése	30
Fantázia, ötletesség	40
Karakterábrázolás	30

EGYÉNI SZÍNPADI PRODUKCIÓ

Szempontok	%
Szövegtudás (dallam, a lépések memorizáltsága)	20
Értelmezés, szerkesztés	20
Az alkalmazott technikák (beszéd, mozgás stb.)	20
Előadásmód (karakterábrázolás, hitelesség, hangulatteremtés, kapcsolatteremtés)	30
Koncentráció	10

KÖZÖS SZÍNPADI PRODUKCIÓ

Szempontok	%
Az alkalmazott technikák (beszéd, mozgás stb.)	30
Előadásmód (karakterábrázolás, hitelesség, hangulatteremtés, kapcsolatteremtés)	40
Koncentráció, játékfegyelem	30

Amennyiben a tanuló a közös színpadi produkcióban nem játszóként vesz részt, az előadásmód helyett értelemszerűen az adott feladat színházszakmai megoldásának minősége kerül értékelésre.

A vizsgázó összteljesítményét a vizsgarészek százalékos arányának összegzése adja. Az egyes vizsgarészek értékelése egymástól függetlenül történik. A gyakorlati vizsga eredményét a két feladattípusban szerzett osztályzatok átlaga adja.

EMELT SZINTŰ VIZSGA

A VIZSGA SZERKEZETE

Az emelt szintű érettségi vizsga három fő részből áll:

– írásbeli vizsga,

– szóbeli vizsga,

– gyakorlati vizsga.

EMELT SZINT
Vizsgatípus	Tartalmi szerkezet	Időtartam
Írásbeli – ismeretek és elemzési képességek ellenőrzése	– színház- és drámatörténet – színház- és drámaelmélet – színházi műfajok	120 perc Pontszám aránya: 33%
Szóbeli – ismeretek és elemzési képességek ellenőrzése	– színház- és drámatörténet – színház- és drámaelmélet – színházi műfajok – drámajátékos ismeretek	10–15 perc/fő Pontszám aránya: 33%
Gyakorlati – alkotói képességek és ismeretek mérése	Az alábbiakból kettő: – drámajátékos improvizáció – előkészített egyéni produkció – előadásban való részvétel	5 perc/fő 5 perc/fő 5 perc/fő Pontszám aránya: 33%

ÍRÁSBELI VIZSGA

Az írásbeli vizsgán a tanulónak elméleti ismereteiről és elemzési képességeiről kell számot adnia.

Tartalmi szerkezet

Az írásbeli vizsga témakörei

– színház- és drámatörténet;

– színház- és drámaelmélet;

– színházi műfajok.

A feladatok és feladatsor jellemzői

Az írásbeli vizsga egy esszéjellegű kifejtést igénylő kérdést tartalmaz. A tanulók három megadott tétel közül egyet választhatnak.

Lehetséges tételtípusok:

– egy drámai mű színházi megvalósulásának elemző bemutatása;

– egy dráma- vagy színházelméleti kérdés kifejtése;

– alkotói portré.

Értékelés

Az értékelés az alábbi táblázat alapján történik:

Mennyiségi szempontok	Minőségi szempontok	Kifejező képesség
Elemei	Aránya	Elemei	Aránya	Elemei	Aránya
az ismeretek mennyisége	40%	a feladat megértése, a szaknyelv használata, a lényeg kiemelése, a téma kidolgozottsága, az ismeretek mélysége, a megközelítés sokszínűsége	40%	világosság, nyelvhelyesség, helyesírás, tartalmi és formai elrendezés	20%

Mennyiségi szempontok

Minőségi szempontok

Kifejező képesség

Elemei

Aránya

Elemei

Aránya

Elemei

Aránya

az ismeretek mennyisége

40%

a feladat megértése,
a szaknyelv használata,
a lényeg kiemelése,
a téma kidolgozottsága,
az ismeretek mélysége,
a megközelítés sokszínűsége

40%

világosság,
nyelvhelyesség,
helyesírás,
tartalmi és formai elrendezés

20%

SZÓBELI VIZSGA

A szóbeli vizsga alapvetően elméleti ismereteket, illetve az elemzési képességek alkalmazását várja a tanulóktól.

Tartalmi szerkezet

A szóbeli témakörei

– színház- és drámatörténet;

– színház- és drámaelmélet;

– előadáselemzés;

– színházi műfajok;

– drámajátékos ismeretek.

A feladatok és feladatsor jellemzői

Tételtípusok:

Egy dráma- és/vagy színháztörténeti korszak problémájának elemző bemutatása

és/vagy

dráma- és színházelmélethez kapcsolódó feladat megoldása

és/vagy

egy meghatározó színházi alkotó tevékenységének elemző ismertetése

és/vagy

egy konkrét drámai/vagy színházi mű elemzése

és/vagy

a drámajátékos gyakorlatokhoz kapcsolódó feladat megoldása.

„A” tétel

A tételek címét az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján a vizsgaközpont által felkért szóbeli vizsgabizottságok tagjai határozzák meg. A felsorolt témakörökből a bizottság legalább harminc konkrét tételt fogalmaz meg. A tételek kijelölésekor törekedni kell a változatos, a problémamegoldást ösztönző, az elemzési képességet mérő, valamint az ismeretek alkalmazását vizsgáló feladatok megfogalmazására.

„B” tétel

A szóbeli vizsga keretei között a tanuló által látott, a részletes követelményeknek megfelelő 3-5 színházi előadás egyikéről kell – a vizsgabizottság választása alapján – elemző beszámolót tartani.

Értékelés

Az értékelés a vizsgakövetelmények szerint az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:

Szempontok, kompetenciák	%
A feladat megértése, a lényeg kiemelése	20
A megközelítés, az elemzés sokszínűsége	30
Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége	20
Az ismeretek gazdagsága	30

GYAKORLATI VIZSGA

A gyakorlati vizsgán a tanulóknak a képzés során szerzett gyakorlati képességekről és jártasságaikról kell számot adniuk.

Tartalmi szerkezet

A gyakorlati vizsga témakörei

– drámajáték, színjáték;

– mozgás- vagy táncszínház;

– beszéd, vers- és prózamondás, egyéni vagy közös daléneklés;

– bábjáték.

A feladatok és feladatsor jellemzői

Tételtípusok

– kiscsoportos (2-3 fős) drámajátékos improvizáció a helyszínen megadott témára;

– előkészített, egyéni színpadi produkció;

– előkészített közös színpadi produkció (színielőadás) bemutatása.

A drámajátékos improvizációs feladatokhoz a vizsgabizottság a részletes vizsgakövetelmények alapján tételsort állít össze. A tételsornak legalább tíz tételt kell tartalmaznia Az egyes tételekben a vizsgabizottság megadja az eljátszandó jelenet témáját és/vagy konfliktusszerkezetét, és/vagy figuráit és/vagy a játék követendő stílusát. Az egyes tételeket annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy eljátszásuk nem igényelhet öt percnél hosszabb időt. A vizsgabizottság az elkészített tételsor alapján dönt arról, hogy véletlenszerűen vagy irányítottan (a jelenetek sajátosságainak alapján) állítja össze a 2-3 fős csoportokat. A jelenet eljátszása után a csoportok a vizsgabizottság instrukciói alapján variációkat adnak elő.

Az előkészített, egyéni színpadi produkcióknál a vizsgázó az alábbi öt elemből (versek és/vagy monológok és/vagy dalok és/vagy táncok és/vagy mozgásetűdök) listát állít össze, amelyből a vizsgabizottság választ verset vagy monológot vagy dalt vagy táncot vagy mozgásetűdöt.

Az előkészített közös színpadi produkció [jelenet(ek) vagy színielőadás, vagy színielőadás-részlet] bemutatása során a tanulók előadóként lépnek fel egy vizsgaelőadásban, és/vagy aktívan részt vesznek annak előkészítésében (pl. rendezőként, dramaturgként, színpadkép-tervezőként vagy kivitelezőként, világítóként, hangtechnikusként). A vizsgaelőadás lehet bármilyen stílusú színházi előadás, zenés színpadi mű, báb- vagy táncjáték.

A gyakorlati vizsga során a tanulónak – választásuk alapján – legalább két típusú gyakorlati munkában kell alkotó módon részt vennie.

Értékelés

Az értékelés a vizsgakövetelmények szerint az alábbi szempontok és az ajánlott, hozzávetőleges arányszámok alapján történik:

DRÁMAJÁTÉKOS IMPROVIZÁCIÓ

Szempontok	%
A szituáció megértése	20
Fantázia, ötletesség	40
Karakterábrázolás	20
Instrukciók követése	20

EGYÉNI SZÍNPADI PRODUKCIÓ

Szempontok	%
Szövegtudás (dallam, a lépések memorizáltsága)	20
Értelmezés, szerkesztés	20
Az alkalmazott technikák (beszéd, mozgás stb.)	20
Előadásmód (karakterábrázolás, hitelesség, hangulatteremtés, kapcsolatteremtés)	30
Koncentráció	10

KÖZÖS SZÍNPADI PRODUKCIÓ

Szempontok	%
Az alkalmazott technikák (beszéd, mozgás stb.)	30
Előadásmód (karakterábrázolás, hitelesség, hangulatteremtés, kapcsolatteremtés)	40
Koncentráció, játékfegyelem	30

ÉNEK-ZENE

ÉNEK–ZENE

A részletes követelmények használata és felépítése

A részletes vizsgakövetelmények az érettségi vizsgán számon kérhető tananyag tartalmi vonatkozásait, továbbá az adott ismeretek elsajátításának szintjét határozzák meg közép- és emelt szinten.

A középszintű érettségi vizsga követelményeinek teljesítése azt tanúsítja, hogy a vizsgázó teljesíti-e az általános zenei műveltségnek a vizsga követelményeiben megfogalmazott elvárásait. Rendelkezik-e olyan jártasságokkal, készségekkel, képességekkel és ismeretekkel a befogadás és a reprodukálás folyamatában, melyek alkalmassá teszik a mindennapi életben a zeneművészet iránti fogékonyság és kötődés kifejezésére.

Az emelt szintű érettségi vizsga követelményei feltételezik az ének-zene tárgy iránti nagyobb érdeklődést, vonzódást és annak szándékát is, hogy a vizsgázó valamely zenei követelményeket támasztó felsőoktatási intézménybe kíván felvételt nyerni.

Az ének-zene érettségi vizsga azonban nem vállalhatja a hangszeres tudás mérését.

Az emelt szintű tudásnál előtérbe kerül az elért zenei képességekben, az elvárható zenei ismeretekben kimutatható, alaposabb összefüggéseket is feltáró tájékozottság vizsgálata. Az emelt szint emellett új ismereteket is tartalmaz.

A két vizsgaszint viszonyára jellemző, hogy az emelt szint teljesítéséhez a teljes középszintű követelményanyag ismerete szükséges, ezért az emelt szintű követelmények csak a középszintet meghaladó tudásanyagot tartalmazzák.

A részletes vizsgakövetelmények támaszkodnak a kerettantervi követelményekre, de bizonyos mértékben meghaladják azt, mivel a kerettanterv ének-zene tantárgyból csak 10. évfolyamig tartalmaz tantervi követelményeket. Az érettségi vizsgakövetelmények teljesítésének érdekében, a szabadon felhasználható órakeret terhére, a 11-12. évfolyamon az iskolának további – törvénybe foglalt – óraszámokat kell biztosítania az adott tantárgyból az érettségi vizsgára felkészülők számára mind közép-, mind emelt szinten.

A részletes követelményrendszer magába foglalja reprodukálás és a befogadás tevékenységi köreit, melyek mérése különböző vizsgaformák (írásbeli és gyakorlati/szóbeli) keretei között történik.

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY

1. Reprodukálás

TÉMAKÖR		VIZSGASZINTEK
TÉMAKÖR		Középszint	Emelt szint
1.1. Éneklés,		A helyes hangzóformálás – A pontos szövegejtés és ritmus – Az intonációs biztonság – A stílusnak megfelelő, kifejező előadás (Szemelvények a Műjegyzékben)
1.1.1. Népzene		Huszonnégy népdal előadása szöveggel, emlékezetből. Ezen belül húsz magyar népdal (eltérő stílusú és más-más tájegységről gyűjtött), két különböző nemzetiségi és két más nép népdala található. A magyar népdalokat több versszak esetén legalább kettő versszakkal kell előadni. A nemzetiségi népdal, ill. a más népek dala eredeti nyelven is előadható.	Harmincnégy népdal előadása szöveggel, emlékezetből Ezen belül harminc magyar népdal (eltérő stílusú és más-más tájegységről gyűjtött), két különböző nemzetiségi és két más nép népdala található. A magyar népdalokat több versszak esetén legalább kettő versszakkal kell előadni. A nemzetiségi népdal ill. a más népek dala eredeti nyelven is előadható.
1.1.2. Műzene		Az énekelt anyaghoz kötődő általános zenetörténeti ismeretek, a társművészetekkel való kapcsolatok (irodalom, képzőművészet, építészet, tánc, színház) kifejtése.
	Középkor	Egy szillabikus gregorián dallam éneklése latin szöveggel, emlékezetből.	Egy szillabikus és egy melizmatikus gregorián dallam éneklése latin szöveggel, emlékezetből.

			Modális hangsorok éneklése szolmizálva.
		Egy trubadúr dallam előadása szöveggel emlékezetből.	Egy trubadúr és egy Minnesang dallam előadása szöveggel emlékezetből.
	Reneszánsz	Egy históriás ének szöveges megszólaltatása emlékezetből.	Egy ungaresca dallam éneklése szolmizálva, emlékezetből.
	Barokk		Egy virágének előadása szöveggel emlékezetből.
		Egy korál dallam éneklése magyar szöveggel emlékezetből.
		Egy könnyebb ária vagy dal szöveges éneklése kottából, tanári zongorakísérettel.	Egy könnyebb ária vagy dal szöveges éneklése emlékezetből, tanári zongorakísérettel.
			Három szemelvény éneklése emlékezetből szolmizálva.
			Hangközök éneklése adott hangra szolmizálva és hangnévvel decimáig, felismerésük hallás után. Középnehéz moduláló barokk dallam lapról olvasása szolmizálva, dó-váltással.
	Bécsi klasszika	Egy dal szöveges éneklése emlékezetből, tanári zongorakísérettel.	Haydn, Mozart és Beethoven egy-egy dalának éneklése emlékezetből, tanári zongorakísérettel.
			Három téma éneklése szolmizálva emlékezetből.
		Egy magyar szöveges verbunkos dallam éneklése emlékezetből.	Egy magyar hangszeres verbunkos dallam éneklése kottából, szolmizálva.
		Periódus terjedelmű, modulálás nélküli zenei idézet lapról olvasása szolmizálva (2 # – 2b-ig).	Periódus terjedelmű, hangnemi kitérést tartalmazó vagy moduláló dallam lapról olvasása (3#–3b-ig). Hármashangzatok és megfordításaik ismerete. Alaphelyzetű hármashangzatok éneklése azonos hangmagasságról indítva szolmizálva és hangnévvel (3#–3b-ig). Domináns szeptimakkord és megfordításainak ismerete, éneklése alaphelyzetben szolmizálva és hangnévvel (3#–3b-ig).
	Romantika	Egy dal éneklése szöveggel emlékezetből, tanári zongorakísérettel.	Két szerző egy-egy dalának éneklése szöveggel emlékezetből, tanári zongorakísérettel. Két szerző egy-egy művéből téma éneklése szolmizálva, kottából.
			Moduláló középnehéz dallam lapról olvasása szolmizálva (2 #–2b-ig).
	Századforduló	Egy zenemű részletének éneklése kottából szolmizálva.	Két szemelvény éneklése szolmizálva vagy hangnévvel kottából.
			Egészhangú skála éneklése hangnévvel.
	XX. századi és kortárs zene	Egy-egy téma éneklése szolmizálva kottából Bartók Béla és Kodály Zoltán műveiből.	Egy Bartók kórusmű előadása kottából (kamaraéneklés). Egy Kodály kórusmű előadása kottából (kamaraéneklés).
		A tanult zeneművekből válogatva, három zenei szemelvény éneklése kottából (szabadon választva: szöveggel vagy szolmizálva 3#–3 b-ig).	Középnehéz dallam lapról olvasása hangnévvel vagy szolmizálva.
1.2. Műelemzés
1.2.1. Népzene		Az énekelt régi és új stílusú magyar népdalok elemzése a következő szempontok alapján: dallamvonal, sorszerkezet, hangkészlet, hangsor megállapítása, besorolás az alapvető stílusrétegekbe.
1.2.2. Műzene
	Középkor		Egy énekelt világi egyszólamú dallam elemzése kotta alapján (ritmus, dallam, szöveg sajátossága, kapcsolódása).
	Reneszánsz		Egy világi vagy egy egyházi kórusmű elemzése kotta alapján. (szerkesztési mód, ritmikai, dallami, harmóniai, hangnemi érdekességek, műfaji sajátosságok).
	Barokk		Az egyik énekelt mű elemzése kotta alapján (szerkesztési mód, ritmikai, dallami, harmóniai, hangnemi érdekességek, műfaji sajátosságok).
	Bécsi klasszika		Egy énekelt dal formai elemzése kotta alapján.

2. Befogadás

TÉMAKÖR		VIZSGASZINTEK
TÉMAKÖR		Középszint	Emelt szint
2.1. Zenetörténet		A tanult anyagban leggyakrabban előforduló zenei műszavak, fogalmak, előadási jelek, hangszerek ismerete (lásd Szakkifejezések).
2.1.1. Népzene		A magyar népdalok stílusrétegei: a régi és az új stílus jellemzőinek ismerete (dallamvonal, szerkezet, forma, hangnem). A tanult népdalokhoz kapcsolódó népszokások ismerete.
		A furulya, a duda, a tekerőlant, a citera, a cimbalom megnevezése hangzás alapján.
			Vikár Béla, Kodály Zoltán, Bartók Béla népdalgyűjtő munkájának bemutatása: gyűjtőhelyek, gyűjtési, lejegyzési módszerek ismerete.
2.1.2. Műzene		A zenetörténeti korszakok általános jellemzése, a társművészeti kapcsolódások bemutatása.
	Középkor	A gregorián zene általános jellemzése.
			A zsoltár, a himnusz, a mise fogalmának meghatározása.
			Az énekes világi zene általános jellemzése (trubadúr, Minnesang).
	Reneszánsz	A vokális műfajok felsorolása, a műfaji jellemzők meghatározása (mise, motetta, madrigál)	Lassus és Palestrina életútjának vázlatos ismertetése.
		A magyarországi reneszánsz zene általános bemutatása.
		A reneszánsz korszak jellemző hangszereinek felsorolása.
			A homofon és polifon szerkesztési mód kottakép alapján történő felismerése és értelmezése.
	Barokk		J. S. Bach, Händel életútjának vázlatos ismertetése, főbb műveik felsorolása.
		A korál, a passió, az oratórium, a kantáta, a barokk opera meghatározása.
			A korál szerepének ismertetése.
			A da Capo ária formai ismerete.
		Barokk hangszeres formák (rondó, variáció), műfajok (concerto, concerto grosso, szvit, prelúdium, fúga) értelmezése.
		A barokk zenekar összetételének és jellemző hangszereinek felsorolása.
	Bécsi klasszika		Haydn, Mozart és Beethoven életútjának vázlatos ismertetése, főbb műveik felsorolása.
		A klasszikus periódus, a két-, illetve háromtagú formák meghatározása.	A klasszikus periódus, a két-, illetve háromtagú formák és a szonátaforma ismerete, egy-egy példával alátámasztva.
		Jellemző műfajok (szonáta, szimfónia, vonósnégyes, klasszikus versenymű, klasszikus opera) általános bemutatása.
		A klasszikus szimfonikus zenekar összetételének meghatározása.
		A magyar verbunkos zene jellemzése, kiemelkedő mestereinek megnevezése.	A magyar verbunkos zene jellemzése, kiemelkedő mestereinek megnevezése.
	Romantika	A romantikus dal, jellegzetes vonásainak ismerete.
			A romantikus dalciklus jellegzetes vonásainak ismerete.
		A programzene jellemzése.
		A szimfonikus költemény műfaji meghatározása. Liszt Ferenc életútjának életútjának vázlatos ismertetése, főbb műveinek felsorolása.
			A legjelentősebb romantikus operaszerzők, és főbb műveik felsorolása.
		A nemzeti romantika jellemzése. Erkel Ferenc életútjának életútjának vázlatos ismertetése, főbb műveinek felsorolása.
			Verdi, Muszorgszkij, Wagner életútjának vázlatos ismertetése, főbb műveiknek felsorolása.
	Századforduló	A zenei impresszionizmus bemutatása (melodika, ritmika, hangkészlet, hangszerelés).
	XX. századi és kortárs zene	Bartók Béla és Kodály Zoltán életművének bemutatása (életút, főbb művek).
			Bartók Béla és Kodály Zoltán műveinek jellemző formai, dallami, ritmikai sajátosságainak ismerete.
		A XX. század főbb zenei irányzatainak megnevezése.
			Komponálási technikák (dodekafónia, aleatória) felsorolása és lényegének ismerete.
		Kortárs magyar szerzők és főbb műveik felsorolása.
			Az oratorikus és színpadi műfajok változásainak ismerete.
		Az amerikai zene fejlődésének, a dzsessz és hatásának leíró jellegű bemutatása.
2.2. Zenefelismerés		A Műjegyzékben szereplő művek felismerése a továbbiakban megadott szempontok szerint, CD vagy hangkazettáról történő lejátszás alapján.
2.2.1. Népzene		Népi hangszerek: furulya, duda, citera, tekerő, cimbalom felismerése, megnevezése.
2.2.2. Műzene
	Reneszánsz	Korszak, műfaj meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: Josquin des Pres, Tinódi Lantos Sebestyén	Palestrina, Lassus, Bakfark Bálint
	Barokk	Korszak, zeneszerző, mű és műfajának meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: J. S. Bach, Händel	Monteverdi, Corelli, Esterházy Pál, Purcell, Vivaldi
	Bécsi klasszika	Korszak, zeneszerző, mű és műfajának meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: Haydn, Mozart, Beethoven
	Romantika	Korszak, zeneszerző, mű és műfajának meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Verdi, Muszorgszkij,	Chopin, Wagner, Dvořák, Smetana, Brahms
	Századforduló	Korszak, zeneszerző, mű és műfajának meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: Ravel	Debussy
	XX. századi és kortárs zene	Korszak, zeneszerző, mű és műfajának meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: Bartók Béla, Kodály Zoltán, Orff, Gershwin	Sztravinszkij, Honegger, Bernstein, Szokolay Sándor
2.3. Zeneelmélet		A tanult anyagban leggyakrabban előforduló zenei műszavak, fogalmak, előadási jelek, hangszerek ismerete (lásd Szakkifejezések).
			Hétfokú hangsorok 4#–4b-ig és az egészhangú skála lejegyzése.
		Oktávig terjedő hangközök (csak a tiszta, kis és nagy), alaphelyzetű hármashangzatok ismerete és lejegyzése szolmizációs nevekkel adott hangra.	Hangközök decimáig, a hármashangzatok és megfordításaik, a domináns szeptim és megfordításai, a szűkített szeptim akkord ismerete, a hangközök és hangzatok leírása megadott hangra.
			A moduláció fogalma és értelmezése.
			Minore – maggiore kapcsolat hallási felismerése.
			A klasszikus funkciós rend (T – S – D) fogalmának ismerete.
			A teljes kvintkör ismerete.
			Az autentikus és plagális zárlatok ismerete.
2.4. Dallamírás
Barokk			Nyolc–tíz ütem egyszólamú dallam diktálás utáni lejegyzése violinkulcsban (2#–2b -ig).
Bécsi klasszika Stíluskörön kívül		Egy egyszólamú, hangnemben maradó, periódus terjedelmű dallam átírása betűkottából a vonalrendszerbe violinkulcsban (2#–2b-ig).	Nyolc-tíz ütem egyszerű kétszólamú dallam diktálás utáni lejegyzése violinkulcsban (2#–2b -ig).

MŰJEGYZÉK

A műjegyzék énekes anyaga és a zenefelismerés hangzó anyaga válogatási lehetőséget kínál. A tételsorok összeállításához egyéb, a követelményeknek megfelelő zenei anyag is felhasználható.

Népdalok

Középszint	Emelt szint
A bolhási kertek alatt...
	A citrusfa levelestől, ágastól...
	A csitári hegyek alatt...
	A marosi füzes alatt...
A nagy bécsi kaszárnyára...
A Vidróczki híres nyája...
Annyi bánat a szívemen...
	Az én lovam Szajkó...
	Az hol én elmegyek...
Béres legény...
Beteg asszony...
	Bújdosik az árva madár...
	Bús a kis gerlice...
	Csordapásztorok...
Duna parton van egy malom ...
Elindultam szép hazámból...
Erdő mellett estvéledtem...
Este, este, de szerelmes...
Gyújtottam gyertyát....
	Gyulainé édesanyám...
	Ha felülök...
Hej rozmaring, rozmaring...
	Hej, csillag, csillag...
Istenem, Istenem áraszd meg a vizet...
Katona vagyok én ...
	Kőmíves Kelemen balladája...
Körösfői kertek alatt...
	Látod-e te babám...
Magos kősziklának...
Megkötöm lovamat...
Megrakják a tüzet...
Most jöttem Gyuláról...
	Rákóci kocsmába...
	Regősének
Röpülj páva, röpülj...
Sok Zsuzsánna napokat...
Szép a gyöngyvirág egy csokorba...
Szivárvány havasán...
Tavaszi szél vizet áraszt...
Tiszán innen, Dunán túl...

Kiegészítés: Más népek dalai és a helyi sajátosságoknak megfelelően válogatva különböző nemzetiségi népdalok.

Műdalok, műzenei szemelvények

Középszint	Emelt szint
	Alleluja dallam
Ut queant laxis.
	Dies irae...
Moniot d’ Arras: Nyári ének
	Neidhardt: Májusi ének
Tinódi: Egervár viadaljáról való ének
	Balassi: Bocsásd meg Úristen...
	Áll előttem egy virágszál...
	Esterházy: Harmonia Caelestis - Jesu dulcedo
J. S. Bach: Már nyugosznak a völgyek- korál dallam
	J. S. Bach: II. Brandenburgi verseny – I. tétel téma
	Corelli: La Folia – téma
Händel: Hímes rétek - első szakasz
Händel: Csordul a könnyem
	Vivaldi: A négy évszak – Tél II. tétel témája
	Haydn: Falusi jókedv
Haydn: Szerenád
	Haydn: D-dúr (,,Londoni’’) szimfónia (No. 104) – Menüett – téma
	Ej, haj gyöngyvirág.
	Kapuvári verbunk dallama
	Mozart: A-dúr zongoraszonáta (K. 331) I. tétel – téma
	Mozart: Requiem – Lacrimosa
Mozart: Jöjj drága május - 1. versszak
Beethoven: A tarisznyás fiú dala /Mormotás fiú dala /
	Beethoven: Százszorszép
Beethoven: IX. szimfónia – IV. tétel – Örömóda
	Beethoven: V. (,,Sors’’) szimfónia – I., II. és IV. tétel témái
Simonffy: Három a tánc...
	Schubert: A muzsikához
Schubert: Hová? – részlet
	Schubert: h-moll (,,Befejezetlen’’) szimfónia – I. tétel témák
Schumann: Zöld hímes rét
	Liszt: Les Préludes - két választott téma
Verdi: Nabucco – Rabszolgák kara (a téma első része)
	Verdi: Requiem – Lacrimosa
	Smetana: Moldva – a folyó témája
	Brahms: Bölcsődal - 1. versszak
Gaudeamus igitur
	Dvořák: e – moll (,,Újvilág’’) szimfónia (Op. 95) – II. és IV. tétel témái
	Debussy: Három noktürn; Felhők – témák
Ravel: Bolero – a téma első része
Kodály: Psalmus Hungaricus – Zsoltár dallam
Kodály: Galántai táncok – rondótéma
Bartók: Concerto – egy választott téma
	Bartók: Cantata profana – témák: ,,Volt egy öregapó’’, ,,Erdő sűrűjében’’
	Bartók: Ne menj el
	Bartók: Levél az otthoniakhoz
Bartók: A kékszakállú herceg vára című opera az V. ajtó – téma
	Sztravinszkij: Petruska – I. és IV. rész témái
	Orff: Carmina Burana – O, Fortuna, Semper crescis - részletek
Gershwin: Porgy és Bess című opera – Porgy dala

A ZENEFELISMERÉS HANGZÓ ANYAGA

Középszint	Emelt szint
Népi hangszerek felismerése, megnevezése (furulya, duda, citera, tekerő, cimbalom) a tankönyvhöz tartozó hanganyagokról.
	Lassus: Visszhang
Josquin: Ave vera virginitas
	Palestrina: Nigra sum, sed formosa
	Bakfark: Lantfantázia
Tinódi: Egervár viadaljáról való ének
	Monteverdi: Poppea megkoronázása (Seneca búcsúja)
	Purcell: Dido és Aeneas, - Dido búcsúja
	Esterházy: Harmonia Caelestis - részletek: (Dormi Jesu, Jesu dulcedo)
	Vivaldi: A négy évszak - Tavasz, Tél
J. S. Bach: h-moll szvit
	J. S. Bach: Máté passió - nyitókórus, vezérkorál
J. S. Bach: II. Brandenburgi verseny
Händel: Messiás - Halleluja kórus
	Corelli: La Folia
Haydn: ,,Oxford’’ szimfónia (No. 92) IV. tétel
Mozart: Figaro házassága (F dúr kavatina)
	Mozart: Requiem (Lacrimosa)
Beethoven: V. szimfónia
	Beethoven: D-dúr hegedűverseny - III. tétel
	Brahms: IV. szimfónia IV. tétel
	Chopin: a-moll mazurka (Op. 17/4)
Liszt: Les Préludes
Erkel: Bánk bán (Keserű bordal, Hazám, hazám)
	Verdi: Requiem - Lacrimosa
Verdi: Nabucco - Rabszolgák kora
	Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok – Nyitány
	Smetana: Moldva
Muszorgszkij: Egy kiállítás képei
	Dvořák: e – moll (,,Újvilág’’) szimfónia
	Debussy: A tenger
Ravel: Bolero
Bartók: Concerto
	Bartók: A kékszakállú herceg vára - V. ajtó
Kodály: Psalmus Hungaricus
	Kodály: Galántai táncok - rondótéma
	Sztravinszkij: Zsoltárszimfónia III. tétel
	Honegger: Jeanne d ’Arc a máglyán
Gershwin: Rhapsody in Blue
Orff: Carmina Burana - O, Fortuna
	Bernstein: West Side Story (részlet)
	Szokolay: Vérnász – II. felv. - De szép a menyasszony

SZAKKIFEJEZÉSEK

Az alábbi szakkifejezések és fogalmak a részletes vizsgakövetelmények anyagát képezik.

A vastagon szedett kifejezések az emelt szint követelményeihez tartoznak.

a cappella
a tempo
accelerando
adagio
alaphang
aleatória
alla breve
allegro
allemande
alt
alteráció
álzárlat
ambitus
andante
ária
atonalitás
attacca
autentikus zárlat
ballada
bariton
basso continuo
basszus
bicinium
bitonalitás
bolgár ritmus
bővített hármashangzat
cantus firmus
coda
concerto
concerto grosso
crescendo
da capo
dalciklus
dalforma
daljáték
decrescendo
dinamika
divertimento
dodekafónia
dolce
domináns
dór
duett
duó
dúr
egészhangú skála
egynemű kar
előjegyzés
enharmónia
eol

expozíció
forte
fríg
fúga
giusto
hangköz
hangnem
hangnevek
hangsor
hangzat
hexachord
homofon
imitáció
improvizáció
induló
intermezzo
kadencia
kamarazene
kánon
kantáta
kidolgozás
korál
Köchel-jegyzék
kromatika
kvartett
kvintett
kvintkör
largo
legato
lento
líd
Lied
lokriszi
madrigál
maggiore
mazurka
melizma
metronóm
metrum
mezzoforte
mezzopiano
mezzoszoprán
minore
mise
mixolíd
mixtúra
moderato
moll
motetta
neuma

nőikar
nyitány
opera
opus
oratórium
orgonapont
organum
ostinato
partitúra
passacaglia
passió
pentatónia
periódus
piano
plagális zárlat
polifon
preludium
presto
quodlibet
recitativo
refrén
ritornello
rondó
rubato
scherzo
sostenuto
staccato
szekvencia
szextett
szillabikus
szimfónia
szimfonikus költemény
szonáta
szoprán
szubdomináns
szűkített hármashangzat
szvit
tenor
tercett
tonika
tranquillo
trió
tritonus
tutti
ungaresca
unisono
variáció
vokális
vonósnégyes
zárlat

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

A VIZSGA SZERKEZETE

Forma

Jelleg

Időtartam

Értékelési arány

Pont

Írásbeli
Befogadói ismeretek mérése

zenefelismerés
zenetörténet
zeneelmélet
dallamátírás

30 perc
90 perc
45 perc
15 perc
Összesen: 180 perc

60 %

100 pont

Gyakorlati / Szóbeli
Reprodukáló,
Népdal és műelemző képesség, valamint a kapcsolódó zenei ismeretek mérése

éneklés
műelemzés

15 perc

40 %

50 pont

ÍRÁSBELI VIZSGA

A feladatokban megjelenő kompetenciák arányai

	Zenefelismerés feladatsor	24 pont
	Zenetörténeti feladatsor:	50 pont
	Zeneelmélet feladatsor:	18 pont
	Dallamátírás feladat	8 pont
	Összesen	100 pont

Az írásbeli feladatok jellemzői

ZENEFELISMERÉS

A zenefelismerési feladatban a hangzó (CD-n vagy hangkazettán rögzített) zenei szemelvényeket kell felismerni, megnevezni.

Feladat nyolc zenei szemelvény hallási felismerése, megnevezése, feladattípustól függően a népi hangszerek, a korszak, a zeneszerző, a mű és a műfaj meghatározása.

A bejátszások időtartama 1-1,5 perc. Valamennyi zenei idézet egyszer szólal meg. A nyolc bejátszás között időt kell adni a feladatok megoldásra. A hangzó anyag minden esetben tartalmazza a szükséges utasításokat, és a feladat megoldására biztosított időt is meghatározza. (24 pont)

ZENETÖRTÉNET

A zenetörténet feladatsor két részből áll.

1. Az első részben egy megadott téma esszéjellegű kidolgozását kell megoldania a vizsgázónak. (30 pont)

Esszétémák lehetnek például:

– egy adott zenetörténeti kor, stílus, műfaj jellegzetes vonásainak leírása,

– egy zeneszerző életútjának vázlatos bemutatása,

– egy zenetörténeti kor és a kapcsolódó társművészetek összefüggéseinek feltárása.

2. A második részében 7 összetett feladatból álló, zenetörténeti kérdéseket feldolgozó feladatot kell megoldania a vizsgázónak. (20 pont)

A feladat típusai lehetnek:

– fogalmi meghatározások (pl. zenei formák, műfajok),

– válaszok illesztése,

– rövid válaszokat igénylő feladatsor – kiegészítéssel.

ZENEELMÉLET

Ebben a feladatrészben a vizsgázónak 8 összetett feladatból álló feladatsort kell megoldania.

A feladatsorok a vizsgázó tudását mérik a hangközök, hármashangzatok, a tempó, a dinamikai jelek, a klasszikus zenei formák ismeretének vonatkozásában. (18 pont)

Feladattípusok lehetnek:

– hangközök felismerése és megnevezése betűkottáról (tiszta, kis, nagy),

– hármashangzatok (dúr – moll – szűkített – bővített) felépítése adott alapra betűkottával,

– előjegyzések ismerete,

– tempó – és dinamikai jelek fogalmának használata,

– zeneelméleti fogalmak meghatározása

DALLAMÁTÍRÁS

A vizsga során 1 egyszólamú, hangnemben maradó, periódus terjedelmű dallamot kell átírni a tanult hangnemekben (2#–2b) betűkottából violinkulcsban a vonalrendszerbe. (8 pont)

Értékelés

A vizsgázó összteljesítményét a vizsgarészek pontszámainak összegzésével kapjuk.

Az egyes vizsgarészek értékelése egymástól függetlenül történik. A középszintű érettségi vizsga eredményét a részeredmények összessége adja.

Az írásbeli vizsgarészben az összpontszám 60%-a, tehát 100 pont szerezhető.

A vizsga értékelése részletes központi javítási útmutató segítségével történik. Az értékelési útmutató rögzíti továbbá a vizsgarészekben szerzett pontok vizsgaponttá történő átalakítását is.

GYAKORLATI / SZÓBELI VIZSGA

ÉNEKLÉS

A vizsgázónak háromféle tételsorból a), b), c) kell húznia, egyet-egyet.

a) Egy népdal éneklése szöveggel emlékezetből, valamint az énekelt népdal elemzése.

b) Egy műdal éneklése a részletes vizsgakövetelményekben megjelölt szintek alapján. Az énekelt anyaghoz kötődő zenei ismeretek kifejtése.

c) Egy periódus terjedelmű, modulálás nélküli klasszikus zenei idézet lapról olvasása szolmizálva 2#–2b-ig terjedő hangnemekben.

Értékelés

A vizsgázó összteljesítményét a vizsgarészek pontszámainak összegzésével kapjuk.

Az egyes vizsgarészek értékelése egymástól függetlenül történik. A középszintű érettségi vizsga eredményét a részeredmények összessége adja.

A gyakorlati/szóbeli vizsgarészben 40%, azaz 50 pont szerezhető.

A vizsga értékelését és a szerzett pontok vizsgaponttá történő átalakítását központi értékelési útmutató rögzíti.

EMELT SZINTŰ VIZSGA

A VIZSGA SZERKEZETE

Forma	Jelleg	Időtartam	Értékelési arány	Pont
Írásbeli A befogadói ismeretek és képességek mérése	dallamdiktálás zenefelismerés zeneelmélet zenetörténet	40 perc 60 perc 30 perc 110 perc Összesen: 240 perc	60 %	100 pont
Gyakorlati / Szóbeli A reprodukáláshoz kapcsolódó zenei- és zeneelméleti ismeretek, a műelemző képesség vizsgálata	éneklés népzenei és műzenei műelemzés zeneelmélet	20 perc	40 %	50 pont

ÍRÁSBELI VIZSGA

A feladatokban megjelenő kompetenciák arányai

	Dallamdiktálás:	30 pont
	Zenefelismerés:	25 pont
	Zeneelmélet:	20 pont
	Zenetörténet:	25 pont
	Összesen:	100 pont

Az írásbeli feladatok jellemzői

DALLAMDIKTÁLÁS

Feladat a zongorán lejátszott barokk, bécsi klasszikus dallamok lejegyzése a részletes követelményekben meghatározottak szerint. A dallamok leírása violinkulcsban történik a megadott előjegyzéssel. Adott a metrum és a kezdőhang is.

A dallamot mindig egész terjedelemben hallják a vizsgázók: az egyszólamú dallamot 5-8 alkalommal, a kétszólamú dallamot 8-10 alkalommal. (30 pont)

ZENEFELISMERÉS

A zenefelismerés feladatban (CD-n vagy hangkazettán rögzített) zenei szemelvényeket kell felismerni, megnevezni. A feladat 16 zenei szemelvény hallási felismerése, megnevezése, a korszak, a zeneszerző, a mű és a műfaj meghatározásával.

A 16 szemelvényből 9 ismert műrészlet (lásd Műjegyzék) és 7 ismeretlen zenei részlet. A tanult művekből válogatott 9 részletet egyenként 1-2 perces időtartamban, egyszer hallja a vizsgázó, ennek alapján kell válaszolnia.

A 7 ismeretlen zenei anyagot 3-3 perc terjedelemben hallja. A hangzó anyag tartalmazza a szükséges utasításokat, és a feladatok megoldására biztosított időt is meghatározza. (25 pont)

Feladattípusok:

– a megszólaltatott 9 részlet alapján a szerző, cím, műfaj, korszak megnevezése,

– a megszólaltatott 4 ismeretlen műrészlet alapján a hangszer megnevezése,

– a megszólaltatott 3 ismeretlen–műrészlet alapján a mű korszakba helyezése.

ZENEELMÉLET

Ebben a vizsgarészben a vizsgázónak 6 összetett feladatból álló feladatsort kell megoldania. A feladatsorok a vizsgázó tudását mérik a hangsorok, a hangközök, a hármas- és négyeshangzatok, valamint megfordításaik, a funkciós rend és a zárlatok, a formatani ismeretek területein. (20 pont)

Feladattípusok lehetnek:

– hangsorok elméleti ismerete és kottázása,

– hangközök, hármas- és négyeshangzatok elméleti ismerete és kottázása,

– formatani fogalmak meghatározása.

ZENETÖRTÉNET

A vizsgázónak egy választott téma esszéjellegű kidolgozását kell megoldania. (25 pont)

Esszétémák lehetnek:

– egy adott zenetörténeti kor, stílus, műfaj jellegzetes vonásainak leírása,

– egy zenetörténeti kor és a kapcsolódó társművészetek összefüggéseinek feltárása.

Értékelés

A vizsgázó összteljesítményét a vizsgarészek pontszámainak összegzése adja.

A vizsgarészek értékelése egyenként, egymástól függetlenül történik. Az emelt szintű érettségi vizsga eredményét a részeredmények összessége adja.

Az emelt szintű írásbeli vizsgarészben az összpontszám megközelítőleg 60%-a, azaz 100 pont szerezhető.

GYAKORLATI / SZÓBELI VIZSGA

A gyakorlati / szóbeli feladatokban megjelenő kompetenciák arányai

	Éneklés, népzenei és műzenei elemzés:	25 pont
	Zeneelmélet:
	Hangsor, hangzaténeklés:	15 pont
	Lapról olvasás:	10 pont
	Összesen:	50 pont

A szóbeli feladat jellemzői

A vizsgázó egy tételt húz, melyen öt feladatsor szerepel:

– egy népdal,

– egy műdal,

– egy zenei szemelvény cím szerint,

– két hangsor típus szerint,

– hangzatok (egy alaphelyzetű hármas, és egy alaphelyzetű négyeshangzat) típus szerint.

A hatodik részfeladatot, a lapról olvasási anyagot külön kapja meg a vizsgázó a tétel húzásakor.

A műdalt és a szemelvényt a tételsor összeállításakor különböző stíluskorszakból kell választani.

Feladattípusok:

– egy népdal éneklése és elemzése emlékezetből a részletes vizsgakövetelményekben megjelölt szempontok szerint,

– egy műdal éneklése emlékezetből szöveggel, tanári zongorakísérettel, a dal elemzése kotta alapján,

– műzenei szemelvény éneklése a részletes vizsgakövetelményekben megjelölt szempontok szerint,

– modális hangsorok éneklése szolmizálva,

– adott hangra 1-1 alaphelyzetű hármas, illetve négyeshangzat éneklése szolmizálva és hangnévvel,

– műzenei részlet lapról éneklése.

Értékelés

A vizsgázó összteljesítményét a vizsgarészek pontszámainak összegzésével kapjuk. A vizsgarészek értékelése egyenként, egymástól függetlenül történik. Az emelt szintű érettségi vizsga eredményét a részeredmények összessége adja.

Az emelt szintű gyakorlati/szóbeli vizsgarészben az összpontszám 40%-a, azaz 50 pont szerezhető.

A vizsga értékelését és a szerzett pontok vizsgaponttá történő átalakítását központi értékelési útmutató rögzíti.

BEVEZETÉS A FILOZÓFIÁBA

A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi ismereteit és képességeit kell bizonyítania:

– a hétköznapi és a filozófiai gondolkodásmód megkülönböztetése;

– a tartalmi követelményekben meghatározott alapismeretek elsajátítása;

– a tanult filozófiai alapfogalmak, szakkifejezések alkalmazása;

– a logikus érvelés, a következtetések világos nyelvi formában való előadása;

– eredeti forrásból merített rövid filozófiai szövegek értelmezése;

– a különböző filozófiai álláspontok megkülönböztetése;

– a kiemelt korszakok művészete, tudománya és filozófiája találkozási pontjainak felismerése.

Az emelt szintű filozófia érettségi vizsgán ezen túlmenően az alábbi ismeretek és képességek meglétét kell bizonyítania a vizsgázónak:

– hétköznapi problémák filozófiai szinten való megfogalmazása;

– a tartalmi követelményekben meghatározott alapismeretek elsajátítása;

– a tanult filozófiai alapfogalmak, szakkifejezések alkalmazása és többrétegű értelmezése;

– az önálló kérdésfeltevés és véleményalkotás képessége;

– egy meghatározott filozófiai problémára adott különböző válaszok összehasonlítása;

– a válaszok sokféleségében való kronológiai tájékozottság.

I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

1. FILOZÓFIAI PROBLÉMÁK

Középszinten kötelező filozófiai problémák	Emelt szinten kötelező filozófiai problémák
Mi a filozófia?	Mi a filozófia?
A létre vonatkozó kérdés	A létre vonatkozó kérdés
A test-lélek probléma	A test-lélek probléma
Megismerhetőség, igazság, bizonyosság	Megismerhetőség, igazság, bizonyosság
Az én problémája	Az én problémája
	Az idő filozófiai értelmezése
A végesség emberi problémája	Végesség és végtelenség
Az érték problémája: a jó és a szép	Az érték problémája: a jó és a szép
A szabadság kérdése	A szabadság kérdése
	Erkölcsi univerzalizmus és relativizmus
A környezet- és bioetika problémái	A környezet- és bioetika problémái
Globalizáció és társadalom	Globalizáció és társadalom
	Hit és tudás

1. Filozófiai problémák

Emelt szinten csak a középszintet meghaladó követelmények találhatók.

A Filozófiai problémák részletes tartalmi követelményeinek leírása során vastagon szedett dőlt betűkkel jelöljük a kötelező filozófusok, korszakok és irányzatok nevét. Dőlt betűvel a választható filozófusok nevét és irányzatokat emeltük ki.

TÉMÁK	VIZSGASZINTEK
TÉMÁK	Középszint	Emelt szint
1.1. Mi a filozófia?
Filozófusok, irányzatok	Platón, Arisztotelész, Kant, Jaspers, Wittgenstein	Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás, Marx, Bécsi Kör, Heidegger
A probléma megközelítése	Eltérő felfogások a filozófia mibenlétéről (tudomány, nem tudomány); a filozófia tárgya, a filozófiai gondolkodás sajátosságai. Egy adott téma különböző megközelítési lehetőségei (hétköznapi, művészeti, szaktudományos, filozófiai). Platón: a filozófia szerepe a nevelésben, az állami életben; Arisztotelész: a végső okok önmagáért művelt tudománya; Kant: a filozófia négy fő kérdése, a kritikai filozófia; Jaspers: a filozófia forrásai: rácsodálkozás, kételkedés, bizonytalanságérzet, valódi kommunikációra törekvés; Wittgenstein: a filozófia mint a köznapi nyelv elemzése.	Szent Ágoston: a „hiszek, hogy érthessek” elve; Aquinói Szent Tamás: értelmi és hitigazság; *marxizmus: a világ értelmezésére és megváltoztatására törekvés; Bécsi Kör:* a természettudományok nyelvének logikai elemzése, ideális tudományos nyelv konstruálása; *Heidegger*: a hermeneutikai kör.
Filozófiai diszciplínák	Metafizika, ismeretelmélet, etika, politikai filozófia, tudományfilozófia.
Ajánlott művek/műrészletek	Jaspers: Bevezetés a filozófiába (részletek)	Platón: Az állam (részletek). Kant: A tiszta ész kritikája (részletek). Carnap: A metafizika kiküszöbölése… (részletek).
1.2. A létre vonatkozó kérdés
Filozófusok, irányzatok	Parmenidész, Hérakleitosz, Platón, Arisztotelész,* Szent Ágoston, Descartes, Kant, Bécsi Kör, Heidegger*	Preszókratikusok, Szent Ágoston, Locke, Berkeley, Schopenhauer, Heidegger, Bécsi Kör
A probléma megközelítése	Preszókratikusok: az arkhé és a logosz, a létező és a lét; Platón: az állandó megragadása a változó dolgokban, az ideák világa; *Arisztotelész:* a létező és a lényeg szétválasztásának kritikája, a szubsztancia keletkezése és létezése. Szent Ágoston: a rossz mint léthiány; *Descartes:* Isten, a gondolkodó és a kiterjedt dolog mint szubsztanciák; Kant: a jelenségvilág és a magukban lévő dolgok világa; Bécsi Kör: a metafizikai állítások értelmetlensége; Heidegger: a metafizika kritikája; a létre vonatkozó kérdés újbóli feltétele.	Preszókratikusok: dinamikus és statikus létfelfogás; neoplatonizmus: emanáció, Egy – Szellem – Lélek; Locke: a kiterjedt szubsztancia, mint a minőségek megismerhetetlen hordozója; Berkeley: a kiterjedt (anyagi) szubsztancia fogalmának kritikája, létezni annyi mint érzékelni vagy érzékelve lenni (esse et percipi); Schopenhauer: a magánvaló dolog és a jelenség, akarat, képzet; *Heidegger:* a létnek rejtőzködésből való kilépése, az igazság a lét elrejtetlensége, feltárultsága, a létet feltáró művészet; Bécsi Kör: a metafizika kiküszöbölése, értelmes és látszatállítások.
Filozófiai diszciplínák	Metafizika, lételmélet, tudományfilozófia.
Ajánlott művek/műrészletek	Hérakleitosz: Töredékek B1; Parmenidész: B 8. 1-61. Platón: Állam VII. 514 a–518 b (Barlanghasonlat).	Locke: Értekezés az emberi értelemről (részletek). Heidegger: Mi a metafizika? (részletek). Carnap: A metafizika kiküszöbölése (részletek). Heidegger: A műalkotás eredete (részlet: Van Gogh: Parasztcipők).
1.3. Test-lélek probléma
Filozófusok, irányzatok	Platón, Arisztotelész, Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás, Descartes	Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás, Spinoza
A probléma megközelítése	A test és lélek dualizmusa, eltérő felfogások a különbségükről és a kapcsolatukról.	Spinoza: a test-lélek dualizmus monista megszüntetése; elmefilozófia: a test és lélek problematika 20. századi megközelítésben.
Filozófiai diszciplínák Ajánlott művek/műrészletek	Metafizika, ismeretelmélet, etika, politikai filozófia. Platón: Állam (részletek). Descartes: Elmélkedések a metafizikáról (részletek).	Spinoza: Etika (részletek). Dennett: Micsoda elmék (részletek).
1.4. Megismerhetőség, igazság, bizonyosság
Filozófusok, irányzatok	Preszókratikusok, Platón, Arisztotelész, hellenizmus, Aquinói Szent Tamás, Descartes, Locke, Kant, Comte, Bécsi Kör, K. Popper, Wittgenstein	Preszókratikusok, hellenizmus, Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás, Locke, pozitivizmus, Mill, Bergson, Husserl, logikai pozitivizmus, Bécsi Kör, K. Popper, analitikus filozófia, Wittgenstein, Kuhn, a posztmodern
A probléma megközelítése Filozófiai diszciplínák Ajánlott művek/műrészletek	Hérakleitosz, Parmenidész: vélekedés és igazi tudás; szofisták: a világról való beszéd és gondolkodás; Platón, Arisztotelész: a megismerés és az ismeret miben-léte; hellenizmus: biztos ismeret a külvilágról, igazságkritérium; Aquinói Szent Tamás: hit és tudás viszonya; Descartes, Locke: biztos ismeretelméleti kiindulópont keresése, tapasztalat és értelem, racionalizmus és empirizmus, a szkeptikus és a módszeres kétely; *Kant: „kopernikuszi fordulat”; Comte:* az elméletalkotás stádiumai; Bécsi Kör, K. Popper: a kijelentések logikai elemzése és igazolhatósága; Wittgenstein: nyelv és valóság, az elmondható és a kimondhatatlan, a beszéd mint tevékenység és az életforma része, nyelvjátékok. Metafizika, ismeretelmélet, etika, tudományfilozófia. Parmenidész: B 8. 1-61. Platón: Állam VII. 514 a–518 b (Barlanghasonlat). Descartes: Elmélkedések a metafizikáról (részletek). Kant: A tiszta ész kritikája. Bevezetés.	*Preszókratikusok:* a létező nyelvi megközelítése, a létige egzisztenciális és kopulatív használata; *szkeptikusok, hellenizmus:* az igazság kritériumának tagadása, az ítéletek felfüggesztése (epokhé), szkeptikus érvelési módok; *Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás:* Isten a megismerés és az erkölcsiség alapja; *skolasztikusok: az univerzália-vita; Comte / pozitivizmus:* teológiai, metafizikai és pozitív stádium; Mill: a tudományok általános és egységes metodológiája; Bergson: a valóság statikus és dinamikus szemlélete, intuitív és fogalmi megismerés, relatív és abszolút ismeret; Husserl: a fenomenológia mint leíró módszer és a priori tudomány, fenomén, fenomenológiai redukció, intencionalitás; Bécsi Kör: a kijelentések igazságértéke, verifikáció; K. Popper: fallibilis tudományfejlődési elméletek, hipotézis, kritikai vizsgálat, falszifikáció; Th. S. Kuhn: tudományos fejlődés, a tudományos kutatás metodológiai normarendszere, paradigma, paradigmaváltás, tudományos forradalom; *posztmodern:* a tudás mint információ és hatalmi kérdés, a metanarratívák megkérdőjeleződése, diskurzusok integráló szerepe. Gorgiász: A nemlétezőről (részletek). Comte: A pozitív szellem (részletek). Carnap: A metafizika kiküszöbölése… (részletek). Wittgenstein: Logikai-filozófiai értekezés (részletek). Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete (részletek). Lyotard-Habermas-Rorty: A posztmodern állapot (részletek).
1.5. Az én problémája
Filozófusok, irányzatok A probléma megközelítése Filozófiai diszciplínák Ajánlott művek/műrészletek	Descartes, Locke, Kant, Schopenhauer, Kierkegaard, Heidegger, Sartre, életfilozófiák Antropológiai fordulat az újkori filozófiában: az ember mint megismerő, gondolkodó lény; *Descartes:* gondolkodó és kiterjedt dolog; *Kant: empirikus és transzcendentális én, etikai megközelítés, cselekedni és akarni képes én; Schopenhauer:* az individuum és a világ viszonya, élet, szenvedés, halál; Kierkegaard: az individuum létezése, választás, szorongás, a hit és a létezés paradoxonjai, esztétikai, etikai, vallási stádiumok; Heidegger: a létre vonatkozó kérdés újbóli felvetése, a lét és a létező; Sartre, egzisztencializmus: az emberi lét problémáinak megvilágítása az egyéni léten keresztül, egzisztencia és esszencia, szabadság, választás, felelősség. Ismeretelmélet, lételmélet, etika. Descartes: Elmélkedések a metafizikáról (részletek). Kierkegaard: Félelem és rettegés (részletek). Sartre: Mi az egzisztencializmus? Egy vezér gyermekkora, A fal (novellák).	Hume, *német idealizmus, Heidegger, életfilozófiák* Hume: az Én azonossága melletti filozófiai érvek kritikája és az emlékezet mint a személyiség azonosságának alapja; német idealizmus: a szubjektum (Én) és a világ viszonya; Schopenhauer: az individuum és a világ viszonya; Kierkegaard: az egzisztencia egzisztálása, a „szerencsétlen individuum”, az ismétlés; Camus: az emberi lét abszurditása; Heidegger: jelenvalólét, világban való lét, szorongás, halálhoz viszonyuló lét, időbeli lét. Kierkegaard: Vagy-vagy, Az ismétlés (részletek). Heidegger: Lét és idő. Bevezetés. Camus: A lázadó ember, Sziszüphosz mítosza.
1.6. Az idő filozófiai értelmezése
Filozófusok, irányzatok		Zénón, Szent Ágoston, Kant, Nietzsche, Bergson, Heidegger
A probléma megközelítése		Zénón paradoxonai, Szent Ágoston: a szubjektív idő, idődimenziók, múlt, jelen, jövő – emlékezés, cselekvés, várakozás, az idő a lélek kiterjedése; Kant: az idő mint a priori szemléleti forma; *Nietzsche: „ugyanannak örök visszatérése”; Bergson: mechanikus idő és tartam, Heidegger*: lét és idő, időbeli lét.
Filozófiai diszciplínák		Metafizika, lételmélet, ismeretelmélet.
Ajánlott művek/műrészletek		Szent Ágoston: Vallomások (részletek). Bergson: Idő és szabadság. Heidegger: Lét és idő.
1.7. A végesség emberi problémája		1.7. Végesség és végtelenség
Filozófusok, irányzatok	Aquinói Szent Tamás, Descartes, életfilozófiák,* Heidegger*	Preszókratikusok, Aquinói Szent Tamás, Kant, Hegel, Kierkegaard, Heidegger, életfilozófiák
A probléma megközelítése Filozófiai diszciplínák Ajánlott művek/műrészletek	Aquinói Szent Tamás: a véges és a végtelen ellentéte, a végtelen lét és a véges létező viszonya, az ember vágyódása a végtelen és a tökéletesség iránt; *Descartes:* Isten mint végtelen, örökkévaló, mindenható szubsztancia; az ember mint kiterjedt és gondolkodó szubsztancia; *életfilozófiák:* az individuum létezése, az időbeli és az örök az emberi létezésben; Heidegger: halálhoz viszonyuló lét. Természetfilozófia, lételmélet, ismeretelmélet, etika. Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae (részletek). Descartes: Elmélkedések a metafizikáról (részletek).	*Preszókratikusok: apeirón; Kant: a világ térben és időben véges és végtelen volta, antinómia; Hegel: a véges és a végtelen szellem ellentétének megszűnése (Abszolút Szellem), az ember végessége; Kierkegaard:* a végtelen és a véges az emberi létezésben; Heidegger: az ember végessége lételméleti megközelítésben, a halál a létezőnek a végre irányuló léte, a halál színe előtt való lét az ember tulajdonképpeni létformája. Kierkegaard: Vagy-vagy (részletek). Heidegger: Lét és idő.
1.8. Az érték problémája: a jó és a szép
Filozófusok, irányzatok	Platón, Arisztotelész, epikureizmus, sztoicizmus, Szent Ágoston	*Preszókratikusok, Szent Ágoston,* *Kant, analitikus filozófia*
A probléma megközelítése	Az értékek világa: eltérő megközelítések a léttel való kapcsolatáról; etikai és esztétikai kérdésfelvetések az ítéletekről, a jóságról és a szépségről; *Platón:* a jó, a szép ideája, az erények és a lélekrészek; *Arisztotelész:* az erkölcsi jó, „két szélsőség közötti közép”; epikureizmus, sztoicizmus: hédoné, apatheia; Szent Ágoston: Isten felé irányuló szeretet, Isten mint a legfőbb jó, a rossz mint léthiány és bűn.	Univerzalizmus és relativizmus; etika és esztétika; szofisták. phüszisz, nomosz; *Kant:* a szépség megítélésének egyetemes érvényessége, a szépség mint „az erkölcsi jó szimbóluma”, erkölcs és esztétika; *analitikus filozófia:* az esztétikai ítéletek általános kritériumának vitatása; metaetika, az emotivizmus: az értékítéleteknek nincs logikai igazságértéke.
Filozófiai diszciplínák	Metafizika, etika, esztétika.
Ajánlott művek/műrészletek	Platón: Állam (részletek) Arisztotelész: Nikomakhoszi Etika II. 5-6. Szent Ágoston: Az Isten városáról XII. könyv, 4. F.	Kant: Az ítélőerő kritikája (részletek).
1.9. A szabadság kérdése
Filozófusok	Szent Ágoston, felvilágosodás, Kant,* Sartre*	Szent Ágoston, Spinoza, Hume, felvilágosodás, Rousseau, *Kant, J. S. Mill*
A probléma megközelítése Filozófiai diszciplínák Ajánlott művek/műrészletek	Szent Ágoston: a szabad akarat és a bűn, a cselekvési és döntési szabadság, a felelősség, a rossz mint az emberi szabadság helytelen használatának következménye; felvilágosodás: a polgári szabadság; *Kant:* az ész nyilvános használatának szabadsága; Sartre: az egyéni létezés és a szabadság. Etika, metafizika, lételmélet, politikai filozófia. Szent Ágoston: Vallomások VII. könyv (részletek). Kant: Válasz a kérdésre: Mi a felvilágosodás? Sartre: Mi az egzisztencializmus?	Spinoza: a szabad akarat determinista kritikája; Hume: a szabad akarat etikai és a szabadság politikai fogalmának elválasztása; Rousseau: természetjog, társadalmi szerződés, polgári szabadság; Kant: a szabad akarat, Isten és a halhatatlan lélek mint erkölcsi posztulátumok, az erkölcsi cselekvés lehetőségi feltételei; J. S. Mill: liberális állam, individuális szabadság és társadalmi pluralitás. Kant: Az erkölcsök metafizikájának alapvetése (részletek). Rousseau: A társadalmi szerződés, I-II. könyv. J. S. Mill: A szabadságról (részletek).
1.10. Erkölcsi univerzalizmus és relativizmus
Filozófusok, irányzatok		Preszókratikusok, Platón, Arisztotelész, hellenizmus, Spinoza, Hume, Kant, J. S. Mill, Nietzsche
A probléma megközelítése		Preszókratikusok, szofisták: phüszisz, nomosz; Platón: a lélek részei és megfeleltetésük a kardinális erényeknek; Arisztotelész: az erény mint mérték (közép); epikureizmus, sztoicizmus: hédoné, apatheia, szabadság; Spinoza: racionalista etikája és „Isten értelmi szeretete”; Hume törvénye; Kant: hipotetikus és kategorikus imperatívusz; J. S. Mill: utilitarizmus, az erkölcsileg helyes cselekvés; *Nietzsche*: morál, erkölcsi jó és rossz, Übermensch, nihilizmus, gonosz, az úri és a szolga morál, ressentiment, aszketikus papi ideál.
Filozófiai diszciplínák		Etika, politikai filozófia.
Ajánlott művek/műrészletek		Arisztotelész: Nikomakhoszi Etika II. 5-6. Nietzsche: Imígyen szóla Zarathusztra (részletek), A morál genealógiájához (részletek).
1.11. A környezet- és bioetika problémái
A probléma megközelítése	A környezeti problémák vizsgálata (pl. globális felmelegedés, környezetszennyezés, ózonréteg, atomenergia…) – eltávolodás a tisztán tudományos-technikai megközelítéstől a társadalmi, gazdasági és etikai dimenziók irányába. Bioetikai kérdések: abortusz, eutanázia, klónozás, genetikai beavatkozások. Az ember és környezete viszonyáról alkotott felfogások: a környezet mint az emberi célok és értékek megvalósításának eszköze és színtere, a környezet önmagában való érték, a természet a maga totalitásában erkölcsi értékkel rendelkezik. Környezetvédelem – a természetvédő, fogyasztói és atomellenes mozgalmak szerepe és hatása (helyi, világméretű szintek).	A probléma emelt szintű megközelítése.
Filozófiai diszciplínák	Etika, politikai filozófia, tudományfilozófia.
Ajánlott művek/műrészletek	Charles Susanne: Bioetikai olvasókönyv (részletek). Tillmann József (Szerk.): A későújkor józansága. Konrad Lorenz: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne.
1.12. Globalizáció és társadalom
A probléma megközelítése	A globalizáció problémáinak történeti, közgazdasági, szociológiai, politikai és etikai megközelítése; pozitív és negatív hatásai az egyénre, a világ különböző térségeire; optimizmus és félelem a globalizálódó világban; egyéni és kollektív felelősség.	A globalizálás előnyei és hátrányai; a szabadkereskedelem biztosította jólét következményei.
Filozófiai diszciplínák	Etika, politikai filozófia, tudományfilozófia.
Ajánlott művek/műrészletek	Fukuyama: A történelem vége (részletek). Charles Susanne: Bioetikai olvasókönyv (részletek).	Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása (részletek). Hans-Peter Martin–Harald Schumann: A globalizáció csapdája.
1.13. Hit és tudás
Filozófusok, irányzatok		Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás, Kant, Kierkegaard, Wittgenstein
A probléma megközelítése		Szent Ágoston: a „hiszek, hogy érthessek” elve; Aquinói Szent Tamás: értelmi és hitigazság; Kant: a tudomány határai, a tiszta ész nem szólhat a tapasztalaton túli dolgokról; Kierkegaard: választás, szorongás, az egzisztencia egzisztálása, a hit és a létezés paradoxonai, a hit abszurditása, etikai és vallási stádium; *Wittgenstein:* az elmondható és a kimondhatatlan.
Filozófiai diszciplínák		Metafizika, ismeretelmélet, etika, vallásfilozófia.
Ajánlott művek/műrészletek		Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae (részletek). Kierkegaard: Félelem és rettegés (részletek).

2. FILOZÓFUSOK ALAPVETŐ GONDOLATAINAK ISMERETE

FILOZÓFUSOK
KÖZÉPSZINT		EMELT SZINT
Kötelező (5)	Választható (4)	Kötelező (9)	Választható (4)
			Egy preszókratikus
Platón		Platón
Arisztotelész		Arisztotelész
	Szent Ágoston	Szent Ágoston
	Aquinói Szent Tamás	Aquinói Szent Tamás
	Bacon		Bacon
Descartes		Descartes
	Locke		Locke
			Berkeley
	Hume		Hume
			Spinoza
			Rousseau
Kant		Kant
	Hegel		Hegel
	Marx		Marx
	Comte		Comte
			Mill
	Schopenhauer		Schopenhauer
	Kierkegaard		Kierkegaard
Nietzsche		Nietzsche
	Bergson		Bergson
			Husserl
	Heidegger	Heidegger
	Sartre		Sartre
	Bécsi Kör		Bécsi Kör
			Popper
			Kuhn
	Wittgenstein	Wittgenstein
			Egy posztmodern
			Egy magyar filozófus

Megjegyzés: Középszinten a középkorból és a 20. századból egy-egy szerző kötelezően választandó.

2. Filozófusok

TÉMÁK	VIZSGASZINTEK
TÉMÁK	Középszint	Emelt szint
Platón
Filozófiai problémák	Az állandó megragadása a változó dolgokban, test és lélek, a lélek halhatatlansága, a lélekrészek megfelelése a kardinális erényeknek, az igazi megismerés lehetősége, a jó ideája, az ideális állam, a dialógus mint módszer.	Metafizikai és antropológiai dualizmus, az igazságosság és az ideális állam, a művészet mimetikus jellege, szerelemfelfogások.
Fogalmak	Idea, részesedés, visszaemlékezés, kardinális erények, boldogság.	Idea (eidosz, ouszia), részesedés (methexis), visszaemlékezés (anamnézis), bölcsesség (phronézis), igazság (alétheia), mimézis.
Ajánlott művek/műrészletek	Állam VII 514 a–518 b (Barlanghasonlat). Állam X. 596 b–597 d (A lét három formája).	Állam VI. 508 c–511 e (Nap- és Vonalhasonlat), Phaidon Bevezetés 70a–77d, Lakoma, Szókratész védőbeszéde.
Arisztotelész
Filozófiai problémák	A létező és a lényeg szétválasztásának kritikája, az anyag-forma kettőssége, a szubsztancia keletkezése és létezése, jó és rossz kormányzati formák, az erkölcsi jó, „két szélsőség közötti közép”, erények, fogalom, ítélet, következtetés.	A létező és a lét, mozgás – változás, lehetőség – valóság, mozdulatlan mozgató, a polisz és polgárai, a közjó, praktikus, poétikus és teoretikus tudás
Fogalmak	Metafizika, szubsztancia, erény (areté), boldogság (eudaimónia), zóon politikon, szillogizmus.	Kategória, attribútum, szubsztrátum, univerzálé, genus, potencialitás és aktualitás, katharzis.
Ajánlott művek/műrészletek	Politika (részletek). Nikomakhoszi Etika II. 5-6. 1106 b–1107 a.	Metafizika Z 1029a–1033a (A szubsztancia, a mibenlét, Platón kritikája, a keletkezés és mozgás); Nikomakhoszi Ethika I–II. könyv.
Szent Ágoston
Filozófiai problémák	A boldogság mibenlétének keresése, Isten felé irányuló szeretet, az igazságot kereső ember, lélek és Isten. A rossz mint léthiány; a szabad akarat és a bűn, a rossz mint etikai kérdés.	A kereszténység világ- és Isten felfogása; Isten a megismerés és erkölcsiség alapja; lineáris idő- és történetfelfogás, a szubjektív idő.
Fogalmak	Patrisztika, boldogság, erkölcsi rossz, szabad akarat.	Illumináció, szeretet etika.
Ajánlott művek/műrészletek	Vallomások VII. könyv III-V, VII, XI-XVI; (a szabad akarat és a rossz kérdései).	Vallomások XI. könyv (a teremtés és idő problémái).
Aquinói Szent Tamás
Filozófiai problémák	Hit és tudás, értelmi és hitigazság, az általános fogalmak és az egyedi dolgok, Isten létének öt úton történő bizonyítása, skolasztikus érvelési módszer.	Canterbury-i Szent Anzelm: ontológiai istenérv. A lét és a létező, Isten mint végtelen létteljesség, anyag – forma, lehetőség – valóság.
Fogalmak	Skolasztika, univerzália – vita, mérsékelt realizmus, kozmológiai istenérvek, immanens és transzcendens világ, tomizmus.	Létező – lét – lényeg, actus / energeia / valóság – potencia / dünamisz / lehetőség.
Ajánlott művek/műrészletek	Summa Theologiae, Pars I, Questio I, Art. 1-2.	Summa Theologiae, Pars I, Questio I, Art. 3-8; A létezőről és a lényegről 1-2, 6. fejezet.
F. Bacon
Filozófiai problémák	A természet és az elme újfajta vizsgálata, a megismerés útjában álló akadályok, biztos megismerés, természettudományos módszerek alkalmazása a filozófiában.
Fogalmak	Empirizmus, racionalizmus, ködképek, indukció.
Művek/műrészletek	Novum Organum (ködképek).

Descartes
Filozófiai problémák	Az ismeretek eredete, tapasztalat és értelem, biztos ismeretelméleti kiindulópont keresése, kételkedés, test és lélek dualizmusa.	Antropológiai fordulat, a tudományos kutatás módszertani problémái, a descartes-i istenbizonyíték; autonóm etika megalapozási kísérlete.
Fogalmak	Racionalizmus és empirizmus, módszeres kétely, szubsztanciák: Isten, a gondolkodó és a kiterjedt dolog, az én mint gondolkodó dolog, velünk született ideák.	A szkepszis és a módszeres kétely, res cogitans és res extensa, autonóm etika.
Ajánlott művek/műrészletek	Elmélkedések a metafizikáról (1-3. Elmélkedés).	Értekezés a módszerről (3-4. rész).

Locke
Filozófiai problémák	Az ismeretek forrása és igazolásának eszközei, tapasztalat és értelem, a velünk született eszmék kritikája, érzékelés és reflexió. A polgári hatalom és a közjó.	A kiterjedt szubsztancia mint a minőségek megismerhetetlen hordozója; elsődleges és másodlagos minőségek; a társadalmi szerződés és a hatalommegosztás elmélete; vallási tolerancia, az állam és az egyház szétválasztásának elve.
Fogalmak	Empirizmus, idea, tabula rasa, társadalmi szerződés elmélet, liberalizmus.	Percepció és reflexió, idea, absztrakció és absztrakt idea.
Ajánlott művek/műrészletek	Értekezés az emberi értelemről II. könyv, I. fejezet, 1-5. § (az ideákról).	(Második) Értekezés a polgári kormányzatról, II; VII; XI-XII. fejezet.
Berkeley
Filozófiai problémák Fogalmak Ajánlott művek/műrészletek		Ismereteink forrása, tapasztalat és értelem, az ideák csak az elmében vannak, a külvilág anyagi voltának vitatása. A dolgok és tulajdonságaik egy univerzális isteni elme ideái. A kiterjedt (anyagi) szubsztancia fogalmának kritikája: létezni annyi, mint érzékelni vagy érzékelve lenni, az absztrakt ideák locke-i tézisének kritikája, nominalizmus. Idea, empirizmus. Létezni annyi, mint érzékelve lenni: (esse et percipi). Hülasz és Philonusz három párbeszéde (részletek). Tanulmány az emberi megismerés alapelveiről, Bevezetés és I. rész 1-24.
Hume
Filozófiai problémák	Ismereteink forrása a tapasztalat, megszokásokon alapuló hiedelmek és a tudás.	Az Én azonossága melletti filozófiai érvek kritikája; az emlékezet mint a személyiség azonosságának alapja; a szabad akarat etikai és a szabadság politikai fogalmának elválasztása. A kauzalitás mint szubjektív, a megszokáson alapuló asszociációs viszony (a törvények leíró vagy előíró jellege), Hume törvénye.
Fogalmak	Empirizmus, tudás.	Percepció, benyomások és ideák.
Ajánlott művek/műrészletek	Értekezés az emberi természetről (részletek).	Értekezés az emberi természetről I. könyv, Az értelemről, III. I. 1. Tanulmány az emberi értelemről, 7. Fejezet, 2.
Spinoza
Filozófiai problémák		Monizmus: Isten: egyetlen szubsztancia (causa sui) és attribútumai (kiterjedés és gondolkodás); a test-lélek dualizmus (Descartes) monista megszüntetése; a kauzalitás, mint mindent determináló, objektív, analitikus viszony; a szabad akarat determinista kritikája; racionalista etikája és „Isten értelmi szeretete”.
Fogalmak Ajánlott művek/műrészletek Rousseau Filozófiai problémák Fogalmak Ajánlott művek/műrészletek		Monizmus, dualizmus, causa sui, szubsztancia, attribútum. Etika I. Istenről. A civilizáció fejlődése és az ember erkölcsi integritása, radikális szakítás a klasszikus természetjogi tradícióval, a polgári szabadság, a közjó és az egyéni jó. Természetjog, társadalmi szerződés, polgári szabadság, a hatalom legitimitása, népszuverenitás, törvényesség. A társadalmi szerződés I-II. könyv.

Kant
Filozófiai problémák	A felvilágosodás: az ész és az értelem lehetőségei és korlátai, a filozófia 4 fő kérdése, az empirizmus és racionalizmus egyoldalúságán való túllépés, kopernikuszi fordulat, a jelenségvilág és a magukban való dolgok világa, a morális jó, a szép és a fenséges.	A kritikai filozófia transzcendentális jellege; a metafizika kopernikuszi fordulata; az idő mint szemléleti forma, a végtelenség kérdésének antinomikus volta; a szabad akarat, mint az erkölcsi cselekvés lehetőségi feltétele; az istenérvek kritikája és a morális istenérv.
Fogalmak	Sapere aude!; kopernikuszi fordulat, a priori és a posteriori ismeretek, analitikus és szintetikus ítéletek, a priori szintetikus ítéletek, hipotetikus és kategorikus imperatívusz.	Ding für uns, Ding an sich, phenomenon, noumenon, transzcendentális filozófia, erkölcsi posztulátumok.
Ajánlott művek/műrészletek	Válasz a kérdésre: Mi a felvilágosodás? A tiszta ész kritikája. Bevezetés.	A tiszta ész kritikája. Előszó az első és második kiadáshoz, Bevezetés. Az ítélőerő kritikája, 43-48.
Hegel
Filozófiai problémák Fogalmak Ajánlott művek/műrészletek	Átfogó metafizikai rendszer, a gondolkodás és a lét, a szabadság és a szellem kibontakozási folyamata a világtörténelemben. Abszolút Eszme, triád-forma: tézis, antitézis, szintézis, dialektika. Előadások a világtörténet filozófiájáról (részletek).	A német idealizmus gondolatai az objektum és a szubjektum viszonyáról, egy transzcendentális szubjektum létezése: a fichtei Abszolút Én, a schellingi Abszolútum, a hegeli Szellem. Objektum, szubjektum, transzcendentális szubjektum. A filozófiai tudományok enciklopédiájának alapvonalai (részletek).
Marx
Filozófiai problémák	A hegelianizmus kritikája, a világ értelmezésére, illetve megváltoztatására törekvés, a praxis és a teória viszonya.	A világ anyagi egysége, az elidegenedés és megszüntetése.
Fogalmak	Dialektikus és történelmi materializmus, „tudományos szocializmus”, praxis.	Anyag, tudat, értéktöbblet-elmélet, elidegenedés, társadalmi-gazdasági alakulat.
Ajánlott művek/műrészletek	Tézisek Feuerbachról.	A politikai gazdaságtan bírálatához, Előszó; Gazdasági-filozófiai kéziratok 1844-ből (az elidegenült munka).
Comte
Filozófiai problémák	A megismerés, az elméletalkotás és a történeti fejlődés stádiumai.
Fogalmak	Pozitivizmus, teológiai, metafizikai és pozitív stádium.
Ajánlott művek/műrészletek	Beszéd a pozitív szellemről 1. rész (részletek).

J. S. Mill
Filozófiai problémák		A tudományok általános és egységes metodológiája, a természet egyformaságának elve, individuális szabadság és társadalmi pluralitás. Az erkölcsileg helyes cselekvés, a cselekedetek hasznosság szerinti értékelése.
Fogalmak		Liberalizmus, utilitarizmus.
Ajánlott művek/műrészletek		A szabadságról (részletek).

Schopenhauer
Filozófiai problémák	Az ész mindenható szerepének megkérdőjelezése; az egyéni létezés kérdései, a nem racionális szférák felé fordulás a Hegel utáni filozófiában. Az individuum és a világ viszonya, a művészetek és a zseni, élet, szenvedés, halál.	A magánvaló dolog és a jelenség, akarat és képzet.
Fogalmak	Akarat, képzet, idea, pesszimizmus.
Ajánlott művek/műrészletek	A világ mint akarat és képzet III. 31-33.§.

Kierkegaard
Filozófiai problémák	Az individuum létezése, választás, szorongás.	Az individuum választási lehetőségei, az egzisztencia egzisztálása, a „szerencsétlen individuum”, a hit és a létezés paradoxonjai.
Fogalmak	Egzisztencializmus. Esztétikai, etikai, vallási stádiumok.	Egzisztálás, paradoxon.
Ajánlott művek/műrészletek	Félelem és rettegés. Előszó (Ábrahám-történetek).	Félelem és rettegés: Lehetséges-e az etika teológiai felfüggesztése? Az ismétlés. Halálos betegség.
Nietzsche
Filozófiai problémák	A dionüszoszi , az apollóni és a szókratészi ideál, minden érték átértékelése”, Isten halott, az értékteremtő ember, „ugyanannak örök visszatérése”, a hatalom akarása.	A morál, az erkölcsi jó és rossz.
Fogalmak	Dionüszoszi, apolloni művészet, Übermensch, morál, nihilizmus.	Jó (gut), rossz (schlecht), gonosz (böse), az úri és a szolga-morál, ressentiment, aszketikus papi ideál.
Ajánlott művek/műrészletek	Imígyen szóla Zarathusztra: Előljáró beszéd, A három átváltozásról, A felsőbbrendű emberről.	A morál genealógiájához I. rész; Túl jón és rosszon 2. és 5. rész, A tragédia születése.
Bergson
Filozófiai problémák	Az individuum létezése, az ösztönök béklyóitól való megszabadulás; életakarat, halál, Isten; szabadság és morál. Az idő.	A századvég egyetemes sorskérdései: létezés, halál, Isten, a valóság statikus és dinamikus szemlélete, az intuitív és a fogalmi megismerés, relatív és abszolút ismeret.
Fogalmak	Intuíció, életlendület.	Relatív és abszolút ismeret.
Ajánlott művek/műrészletek		Teremtő fejlődés (részletek).

Husserl
Filozófiai problémák		A fenomenológia mint leíró módszer és a priori tudomány, a megismerés tárgya: az intencionális élményben adott fenomén.
Fogalmak		Fenomén, fenomenológiai redukció, intencionalitás.
Ajánlott művek/műrészletek		A fenomenológia ideája (részletek).

Heidegger
Filozófiai problémák	A létre vonatkozó kérdés újbóli feltevése, a lét és a létező, a létet feltáró művészet – a létnek rejtőzködésből való kilépése.	Az igazság a lét elrejtetlensége, feltárultsága, a jelenvalólét, mint szorongás, halálhoz viszonyuló lét, időbeli lét. A metafizikai kérdezés.
Fogalmak	Lét (Sein), létező (Seiende), egzisztencia, ittlét / jelenvalólét (Dasein), világban való lét (in-der-Welt-Sein).	Phüszisz, logosz, alétheia.
Ajánlott művek/műrészletek	A műalkotás eredete (részletek: – Van Gogh: Parasztcipők).	Mi a metafizika?

Sartre
Filozófiai problémák Fogalmak Ajánlott művek/műrészletek	Az individuum létezése, lényege, Én és Másik, szabadság, választás, felelősség, szorongás, az ember „szabadságra van ítélve”, „az amivé önmagát teszi”; „lenni nem más mint tenni”. Egzisztencia, esszencia, szorongás. Az egzisztencializmus: humanizmus.	A tudat és a semmi, a világ mint önmagában létező lét totalitása. A magánvaló, a magáért való és a másokért való lét, tudat, Semmi, semmítés. A Lét és a Semmi (részletek). In: Tordai Zádor: Egzisztencia és valóság. Egy vezér gyermekkora, A fal (novellák).
Bécsi Kör
Filozófiai problémák	A kijelentések logikai elemzése és igazolhatósága.	A természettudományok nyelvének logikai elemzése, ideális tudományos nyelv konstruálása, a metafizika kiküszöbölése, értelmes- és látszatállítások, értelem és jelentés.
Fogalmak	Logikai pozitivizmus, verifikáció.
Ajánlott művek/műrészletek	Schlick: A filozófia fordulata (részletek).	Carnap: A metafizika kiküszöbölése a nyelv logikai elemzésén keresztül (részletek).
K. Popper
Filozófiai problémák		A kijelentések igaz, illetve hamis volta, a kritikai vizsgálat; nyitott és totalitáriánus társadalom.
Fogalmak		Fallibilis tudományfejlődési elmélet, falszifikáció.
Ajánlott művek/műrészletek		A historicizmus nyomorúsága (részletek).

Kuhn
Filozófiai problémák		A tudományos fejlődés, a tudományos kutatás metodológiai normarendszere.
Fogalmak		Paradigma, paradigmaváltás, tudományos forradalom.
Ajánlott művek/műrészletek		A tudományos forradalmak szerkezete (részletek).

Wittgenstein
Filozófiai problémák	A filozófia feladata: a természetes, köznapi nyelv elemzése; a nyelv és a világ, az elmondható és a kimondhatatlan.	A kijelentések igaz, illetve hamis volta, igazságérték- táblázatok, a beszéd mint tevékenység vagy életforma része.
Fogalmak	Köznapi nyelv.	Nyelvjátékok.
Ajánlott művek/műrészletek		Logikai-filozófiai értekezés (részletek).

3. KORSZAKOK, IRÁNYZATOK

A Korszakok, irányzatok témakörhöz tartozó filozófusok és filozófiai problémák leírása a megelőző táblázatokban található.

Középszint	Emelt szint
Antik görög filozófia	Antik görög filozófia
	Patrisztika és skolasztika
Felvilágosodás	Felvilágosodás
	Német idealizmus
Életfilozófiák	Életfilozófiák
	Pozitivizmus; Logikai pozitivizmus; Analitikus filozófia
	Posztmodern

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

A VIZSGA SZERKEZETE

A filozófia érettségi vizsga középszinten szóbeli vizsga.

SZÓBELI VIZSGA

A szóbeli tételeket – a központilag kiadott érettségi útmutatóban szereplő témakörök és minta tételsor alapján – a szaktanár vagy a szakmai munkaközösség állítja össze.

A szóbeli vizsga „A” és „B” részei az általános érettségi vizsgakövetelményekben szereplő három nagy témakörre épülnek (filozófiai problémák; filozófusok alapvető gondolatainak ismerete; korszakok, irányzatok).

A központilag megadott érettségi témakörök alapján a szaktanár vagy a szakmai munkaközösség 20 szóbeli tételt állít össze. Minden tétel két feladatot („A” és „B” rész) tartalmaz.

Az „A” rész egy filozófiai probléma átfogó kifejtését, vagy egy filozófus jellemző gondolatainak bemutatását, vagy egy művének ismert szövegrészleteken alapuló értelmezését, vagy egy filozófiatörténeti korszak, ill. irányzat bemutatását tartalmazza. A vizsgázó legalább két „A” feladat közül választhat.

A „B” rész ismert filozófiai, ill. filozófiával összefüggő irodalmi szövegrészletek, fogalmak, ábrák, festmények stb. értelmezését várja a vizsgázótól. A szaktanár a „B” feladatrészhez – külön tétellapon vagy központilag kiadott szöveggyűjteményben – a szövegrészleteket, ábrákat vagy festményeket a vizsgázó rendelkezésére bocsátja.

Az „A” és „B” tételek összeállításánál a szaktanár a tantervben, az általános vizsgakövetelményekben és a vizsgaszabályzatban megfogalmazottakon túl vegye figyelembe az alábbi szempontokat:

Az „A” tételek, illetve azok megfogalmazási variánsai az alábbi táblázatban felsorolt valamennyi feladattípust reprezentálják.

Az „A” és „B” részben a filozófia eltérő területeiről és korszakaiból származó problémafelvetések, álláspontok, érvek, szövegértelmezések szerepeljenek.

A vizsgázónak legyen lehetősége szóbeli felelete során a filozófia, a tudományok, a művészetek és a hétköznapi gondolkodás találkozási pontjainak bemutatására, más tantárgyakból és az iskolán kívül szerzett ismereteinek felhasználására (interdiszciplináris és kultúrtörténeti megközelítések, a hétköznapi és a filozófiai gondolkodásmód megkülönböztetése).

A szaktanár kb. 10%-os arányban beépítheti a helyi pedagógiai programban és tantervben szereplő speciális tartalmakat is (művészettel, természettudományokkal, médiával, környezeti etikával összefüggő filozófiai kérdések stb.).

A vizsgázó számára a felkészüléshez legalább harminc perc, tétele „A” részének kifejtéséhez legalább tíz, „B” részének kifejtéséhez legalább öt perc időt kell biztosítani.

Tartalmi szerkezet

Szóbeli vizsga	„A” rész: – egy filozófiai probléma átfogó kifejtését; vagy – egy filozófus jellemző gondolatainak bemutatását; vagy – egy filozófus művének ismert szövegrészleteken alapuló értelmezését; vagy – egy filozófiatörténeti korszak, ill. irányzat bemutatását tartalmazza
	„B” rész: – filozófiai, ill. filozófiával összefüggő irodalmi szövegrészletek, fogalmak, ábrák vagy művészeti alkotások értelmezése

Szövegfajták

A vizsgán csak autentikus szövegek használhatóak. A szövegrészleteket úgy kell kiválasztani, hogy jellemző gondolatmeneteket mutassanak be, s a szövegből kitűnjék a szerző kérdésfeltevése, álláspontja, érvei. Egy-egy szövegrészlet nem lehet hosszabb, mint két gépelt oldal, azaz 4000 karakter. A domináns filozófiai szövegek mellett irodalmi vagy jól érthető tudományos ismeretterjesztő szövegek is felhasználhatók egy probléma sokoldalú megközelítéséhez (művelődéstörténeti és interdiszciplináris vonatkozások).

Feladattípusok

A tantárgy specifikumának megfelelően a feladattípusok a kognitív és az integratív képességeket mérik:

– szövegértelmezés;

– fogalom értelmezése és alkalmazása;

– problémafelvetés és válaszok;

– problémafelvetések és gondolatok újdonsága;

– egy probléma eltérő megközelítésének összehasonlító elemzése;

– viták, érvelési módok bemutatása;

– az önálló vélemény kialakításának és megfogalmazásának képessége;

– egy korszak vagy egy irányzat kérdésfelvetéseken, szerzőkön keresztül történő bemutatása;

– a filozófia, a tudományok, a vallás és a művészetek találkozási pontjait bemutató elemzés;

– irodalmi szövegrészletben felvetődő filozófiai gondolatok értelmezése;

– műalkotáshoz kapcsolódó filozófiai szöveg értelmezése;

– műalkotásban rejlő filozófiai és tudománytörténeti utalások feltárása;

– filozófiai ábrák elemzése;

– a filozófiai problémák hétköznapi aspektusainak feltárása;

– hétköznapi problémák filozófiai aspektusainak feltárása.

Értékelés

A szaktanár a vizsgázó teljesítményét legfeljebb 50 ponttal értékeli, melynek 70%-a az „A”, 30%-a a „B” részfeladat teljesítésére adható az alábbi értékelési szempontok szerint:

– filozófiatörténeti tudás, problémafelvetések és válaszok, interpretációk ismerete;

– a logikus gondolkodás eljárásainak és az érvelési technikáknak az alkalmazása;

– a szövegértelmezési készség szintje;

– a tanuló véleménye, nyitottsága más gondolatrendszerek iránt;

– a filozófiai problémák interdiszciplináris és kultúrtörténeti megközelítése.

A pontszám átváltása osztályzatra az Érettségi Vizsgaszabályzatban meghatározott módon történik.

EMELT SZINTŰ VIZSGA

A VIZSGA SZERKEZETE

A filozófia érettségi vizsga emelt szinten írásbeli és szóbeli vizsga. Az írásbeli vizsga tételeit és a szóbeli vizsga tételsorát egyaránt központilag határozzák meg.

ÍRÁSBELI VIZSGA

Az írásbeli vizsga időtartama négy óra (240 perc). Az írásbeli vizsgán csak kijelölt szöveggyűjtemény vagy helyben kapott autentikus szöveg használható.

Tartalmi szerkezet

A feladatsor 20%-ában elemi filozófiatörténeti tények ismeretét ellenőrzi, 30%-ában az olvasottságot, a problémafelismerési és -értelmezési képességet teszteli, 50%-ában komplex készségeket mér. Az esszéírási feladat a filozófiai ismereteket, a filozófiai gondolkodásmódot és az argumentációs készséget együttesen vizsgálja.

Írásbeli vizsga	„A” rész: – elemi filozófiatörténeti tények ismerete
	„B” rész: – szövegértelmezés, filozófiai problémameghatározás
	„C” rész: – filozófiai esszéalkotás

A feladatok jellemzői

Az első feladatcsoport az elemi filozófiatörténeti ismereteket ellenőrző tesztkérdésekből áll. Négy tesztfeladatot tartalmaz. Az első az ókori vagy a középkori, a második a 17–18. századi, a harmadik és a negyedik a 19–20. századi filozófia történetéhez kapcsolódik.

A második feladatcsoport az olvasottság és a problémaértelmezési készség felmérésére hivatott. Három rövid idézet szerzőjének és az idézetekben taglalt filozófiai kérdéseknek a meghatározását, illetve értelmezését igényli. Az első idézet az ókorból vagy a középkorból, a második a 17–18. századból, a harmadik a 19–20. századból származik.

A harmadik feladat egyetlen, kisebb terjedelmű (minimum két oldal) önálló esszé megalkotása. A vizsgázó három téma közül választhat.

A második és a harmadik feladathoz a szemelvényeket a vizsgázó a vizsga helyszínén kapja meg.

Értékelés

Az írásbeli vizsgán nyújtott teljesítmény összesen legfeljebb 100 ponttal értékelhető. Az első feladatsor négy feladatának teljes értékű megoldásával a lehetséges összpontszám 20%-át (20 pontot), a második feladatsor mindhárom feladatának teljes értékű megoldásával a lehetséges összpontszám 30%-át (30 pontot) lehet megszerezni. Az esszé a lehetséges összpontszám 50%-ával (50 pont) értékelhető.

SZÓBELI VIZSGA

A szóbeli vizsga az általános érettségi vizsgakövetelményekben szereplő három nagy témakörre épül. 20–25 tételt tartalmaz. Minden tétel két részből áll.

A tétel „A” része egy filozófiai problémának vagy egy filozófus alapvető gondolatainak az összefüggő kifejtése, illetve egy korszak vagy irányzat átfogó bemutatása lehet. A tételnek ezt a részét a fenti három megközelítésmód szerinti két-három különböző változatban kell megfogalmazni. Ezek közül kell a tanulónak egyet kiválasztania, s azt a felkészülési idő alatt kidolgoznia. A vizsgázó felkészülése során csak kijelölt szöveget használhat.

A tételsor „A” részének kialakításánál ügyelni kell arra, hogy az érettségi vizsga általános követelményei szerint kötelezően ismerendő filozófusok valamilyen kontextusban megjelenjenek, s törekedni kell arra, hogy legalább egy tétel erejéig jelenjék meg a magyar filozófia is (pl. Apáczai, Bibó, Hamvas, Lukács, Polányi Mihály).

A tételsor „A” részét az iskoláknak és a tanulóknak az érettségi tanévének kezdetén meg kell kapniuk.

A tétel „B” része egy – legfeljebb 2-5 gépelt oldal (4-10 ezer karakter) terjedelmű – autentikus filozófiai szemelvény elemzése. Az elemzésre szánt szövegek listáját a vizsgázók már a vizsga előtt ismerhetik.

Az elemzés során a vizsgázónak rekonstruálnia kell a szövegben taglalt filozófiai problémát és az argumentáció módszerét. Ismernie kell, és helyesen kell használnia a szövegben előforduló filozófiai szakkifejezéseket. A szemelvényben tárgyalt kérdést el kell helyeznie a vele összefüggő problémák és kérdésfelvetések általánosabb rendszerében. Végül lehetőséget kell adni a vizsgázónak arra, hogy logikus formában kifejthesse saját álláspontját a vitatott kérdésben.

Tartalmi szerkezet

Szóbeli vizsga	„A” rész: – egy filozófiai probléma összefüggő kifejtése; vagy – egy filozófus alapvető gondolatainak összefüggő bemutatása; vagy – egy filozófiatörténeti korszak vagy irányzat átfogó bemutatása
	„B” rész: – egy filozófiai szöveg elemzése, értelmezése

Szövegfajták

Az érettségi vizsgán csak autentikus filozófiai szövegek használhatóak. A szövegkiválasztás alapvető szempontja, hogy az idézett részből kitűnjön a filozófus kérdésfeltevése és álláspontja. Törekedni kell a művek jellemző részleteinek a kiválasztására.

Feladattípusok

Az érettségi tételsort úgy kell összeállítani, hogy az alábbi típusú feladatokat tartalmazza:

– egy filozófus legfontosabb gondolatainak kifejtése;

– egy filozófiai probléma több bölcselő segítségével való bemutatása;

– egy irányzat, egy korszak filozófusokon keresztül történő bemutatása;

– fogalmak értelmezése, kifejtése és alkalmazása;

– szövegértelmezés;

– a filozófia és más területek (művészet, vallás, tudomány) találkozási pontjainak a bemutatása;

– a filozófiai problémák hétköznapi aspektusainak a bemutatása;

– szépirodalmi szövegekben rejlő filozófiai gondolatok feltárása.

Értékelés

A vizsgabizottság a vizsgázó teljesítményét legfeljebb 50 ponttal értékeli, melynek 70%-a (35 pont) az „A”, 30%-a (15 pont) a „B” részfeladat teljesítésére adható az alábbi értékelési szempontok szerint:

– filozófiatörténeti tudás;

– logikus gondolkodás, argumentációs készség;

– szövegértelmezési készség;

– a filozófiai problémák kultúrtörténeti és interdiszciplináris vonatkozásainak meglátása;

– a vizsgázó kreativitása, önálló véleményformáló képessége;

– a vizsgázó előítélet-mentessége és toleranciája tőle idegen gondolatrendszerekkel szemben.

A pontszám átváltása osztályzatra az Érettségi Vizsgaszabályzatban meghatározott módon történik.

FIZIKA

KOMPETENCIÁK

A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania:

– ismeretei összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt jelenségekkel, a technikai eszközök működésével;

– a természettudományos gondolkodás, megismerési módszerek alapvető sajátosságainak felismerése;

– alapmennyiségek mérése;

– egyszerű számítások elvégzése;

– egyszerűen lefolytatható fizikai kísérletek elvégzése, a kísérleti tapasztalatok kiértékelése;

– grafikonok, ábrák értékelése, elemzése;

– mértékekegységek, mértékrendszerek használata;

– a tanult szakkifejezések szabatos használata szóban és írásban;

– a napjainkban felmerülő, fizikai ismereteket is igénylő problémák lényegének megértése, a természet- és környezetvédelemmel kapcsolatos problémák felismerése;

– időbeli tájékozódás a fizikatörténet legfontosabb eseményeiben.

Az emelt szintű fizika érettségi vizsgán ezen túlmenően az alábbi kompetenciák szükségesek:

– az ismeretanyag belső összefüggéseinek, az egyes témakörök közötti kapcsolatok áttekintése, felismerése;

– problémák megoldásában – a megfelelő matematikai eszközöket is felhasználva – az ismeretek alkalmazása;

– a fizika tanult vizsgálati és következtetési módszereinek alkalmazása;

– a tanultak alapján lefolytatható fizikai mérés, kísérlet megtervezése;

– az alapvető fontosságú tények és az ezekből következő alaptörvények, összefüggések szabatos kifejtése, magyarázata szóban és írásban;

– a mindennapi életet befolyásoló fizikai természetű jelenségek értelmezése;

– több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő, összetett fizikai feladatok, problémák megoldása;

– időbeli tájékozódás a legfontosabb fizikatörténeti és kultúrtörténeti vonatkozásokban;

– a környezetvédelemmel és természetvédelemmel összefüggő problémák megértése és elemzése.

I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

Emelt szinten csak a középszintet meghaladó követelmények találhatók.

A táblázat első oszlopában dőlt betűvel szereplő fogalmak, jelenségek stb. csak az emelt szintre vonatkoznak.

1. Mechanika

TÉMÁK	VIZSGASZINTEK
TÉMÁK	Középszint	Emelt szint
1.1. Newton törvényei 1.1.1. Newton I. törvénye Kölcsönhatás Mozgásállapot, -változás Tehetetlenség, tömeg Inerciarendszer 1.1.2. Newton II. törvénye Erőhatás, erő, eredő erő támadáspont, hatásvonal Lendület, lendületváltozás, Lendületmegmaradás Zárt rendszer Szabaderő, kényszererő 1.1.3. Newton III. törvénye Erőlökés	Ismerje fel és jellemezze a mechanikai kölcsönhatásokat. Ismerje a mozgásállapot-változások létrejöttének feltételeit, tudjon példákat említeni különböző típusaikra. Ismerje fel és jellemezze az egy kölcsönhatásban fellépő erőket, fogalmazza meg, értelmezze Newton törvényeit. Értelmezze a tömeg fogalmát Newton 2. törvénye segítségével. Ismerje a sztatikai tömegmérés módszerét. Tudja meghatározni a 3. pontban felsorolt mozgásfajták létrejöttének dinamikai feltételét. Legyen jártas az erővektorok ábrázolásában, összegzésében. Tudja, mit értünk egy test lendületén, lendületváltozásán. Konkrét, mindennapi példákban ismerje fel a lendületmegmaradás törvényének érvényesülését, egy egyenesbe eső változások esetén tudjon egyszerű feladatokat megoldani. Konkrét esetekben ismerje fel a kényszererőket. Legyen jártas az egy testre ható erők és az egy kölcsönhatásban fellépő erők felismerésében, ábrázolásában.	Értelmezze a mindennapos mechanikai jelenségeknél az ok-okozati kapcsolatokat. Legyen jártas a sztatikai tömegmérésben. Alkalmazza Newton törvényeit a 3. pontban meghatározott mozgásfajtákra. Legyen jártas az erővektorok felbontásában. Tudja alkalmazni a lendületmegmaradás törvényét feladatmegoldásokban. Ismerje a kényszererő és a szabaderő fogalmát. Értelmezze az erőlökés fogalmát.
1.2. Pontszerű és merev test egyensúlya Forgatónyomaték Erőpár Egyszerű gépek: Lejtő, emelő, csiga Tömegközéppont	Tudja értelmezni dinamikai szempontból a testek egyensúlyi állapotát. Tudjon egyszerű számításos feladatot e témakörben megoldani. Ismerje a tömegközéppont fogalmát, tudja alkalmazni szabályos homogén testek esetén.
1.3. Mozgásfajták Anyagi pont, merev test Vonatkoztatási rendszer Pálya, út, elmozdulás Helyvektor, elmozdulásvektor 1.3.1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás Sebesség, átlagsebesség Mozgást befolyásoló tényezők: súrlódás, közegellenállás súrlódási erő	Tudja alkalmazni az anyagi pont és a merev test fogalmát a probléma jellegének megfelelően. Egyszerű példákon értelmezze a hely és a mozgás viszonylagosságát. Tudja alkalmazni a pálya, út, elmozdulás fogalmakat. Legyen jártas konkrét mozgások út-idő, sebesség-idő grafikonjának készítésében és elemzésében. Ismerje és alkalmazza a sebesség fogalmát. Ismerje a súrlódás és a közegellenállás hatását a mozgásoknál, ismerje a súrlódási erő nagyságát befolyásoló tényezőket.	Ismerje a csúszási és tapadási súrlódásra vonatkozó összefüggéseket.
1.3.2. Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás Egyenletesen változó mozgás átlagsebessége, pillanatnyi sebessége Gyorsulás Négyzetes úttörvény Szabadesés, nehézségi gyorsulás (→ 5.1)	Ismerje fel és jellemezze az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgásokat. Konkrét példákon keresztül különböztesse meg az átlag- és a pillanatnyi sebességet, ismerje ezek kapcsolatát. Ismerje és alkalmazza a gyorsulás fogalmát. Tudjon megoldani egyszerű feladatokat. Értelmezze a szabadesést mint egyenletesen változó mozgást. Tudja a nehézségi gyorsulás fogalmát és értékét, egyszerűbb feladatokban alkalmazni is.	Az a-t, v-t, s-t grafikon egyikének ismeretében tudja a másik két grafikont elkészíteni. Ismerje az út grafikus kiszámítását a v-t grafikonból.
1.3.3. Összetett mozgások Függőleges, vízszintes hajítás	Értelmezze egyszerű példák segítségével az összetett mozgást.	Tudja meghatározni a függőleges és vízszintes hajítás magasságát, távolságát, időtartamát, végsebességét.
1.3.4. Periodikus mozgások 1.3.4.1. Az egyenletes körmozgás Periódusidő, fordulatszám Kerületi sebesség Szögelfordulás, szögsebesség Centripetális gyorsulás Centripetális erő	Jellemezze a periodikus mozgásokat. Ismerje fel a centripetális gyorsulást okozó erőt konkrét jelenségekben, tudjon egyszerű számításos feladatokat megoldani.	Tudjon kinematikai és dinamikai feladatokat megoldani.
1.3.4.2. Mechanikai rezgések Rezgőmozgás Harmonikus rezgőmozgás Kitérés, amplitúdó, fázis Rezgésidő, frekvencia Csillapított és csillapítatlan rezgések Rezgő rendszer energiája Szabadrezgés, kényszerrezgés Rezonancia Matematikai inga Lengésidő	Ismerje a rezgőmozgás fogalmát. Ismerje a harmonikus rezgőmozgás kinematikai jellemzőit, kapcsolatát az egyenletes körmozgással kísérleti tapasztalat alapján. Ismerje, milyen energiaátalakulások mennek végbe a rezgő rendszerben. Ismerje a szabadrezgés, a kényszerrezgés jelenségét. Ismerje a rezonancia jelenségét, tudja mindennapi példákon keresztül megmagyarázni káros, illetve hasznos voltát. Tudjon periódusidőt mérni.	Ismerje a matematikai inga periódusidejét leíró összefüggést, feladatmegoldásoknál és méréseknél tudja alkalmazni.
1.3.4.3. Mechanikai hullámok (→3.6, 3.7) Longitudinális, transzverzális hullám Hullámhossz, terjedési sebesség, frekvencia Visszaverődés, törés jelensége, törvényei Beesési, visszaverődési, törési szög, törésmutató Polarizáció Interferencia Elhajlás Állóhullám, duzzadóhely, csomópont Húrok Hangforrás, hanghullámok Hangerősség Hangmagasság Hangszín Ultrahang, infrahang	Ismerje a mechanikai hullám fogalmát, fajtáit, tudjon példákat mondani a mindennapi életből. Ismerje a hullámmozgást leíró fizikai mennyiségeket. Tudja leírni a hullámjelenségeket, tudjon példákat mondani a mindennapi életből. A hangtani alapfogalmakat tudja összekapcsolni a hullámmozgást leíró fizikai mennyiségekkel.	Ismerje az interferencia létrejöttének feltételeit. Ismerje az állóhullám kialakulásának feltételeit. Ismerje az ultra- és infrahang jellemzőit, néhány gyakorlati alkalmazást, a zajártalom mibenlétét.
1.4. Munka, energia Munkavégzés, munka Gyorsítási munka Emelési munka Súrlódási munka Energia, energiaváltozás (→4.4) Mechanikai energia: Mozgási energia Rugalmassági energia Helyzeti energia Munkatétel Energiamegmaradás törvénye (→2.5) Konzervatív erők munkája Teljesítmény Hatásfok (→2.8)	Definiálja a munkát és a teljesítményt, tudja kiszámítani állandó erőhatás esetén. Ismerje a munka ábrázolását F-s diagramon. Tudja megkülönböztetni a különféle mechanikai energiafajtákat, tudjon azokkal folyamatokat leírni, jellemezni. Tudja alkalmazni a mechanikai energiamegmaradás törvényét egyszerű feladatokban. Ismerje az energiagazdálkodás környezetvédelmi vonatkozásait. Ismerje és alkalmazza egyszerű feladatokban a teljesítmény és a hatásfok fogalmát.	Tudjon munkát, teljesítményt számolni egyenletesen változó erőhatás esetén is. Jellemezze kvantitatív értelemben a különféle mechanikai energiafajtákat. Tudjon egyszerű feladatokat megoldani a munkatétel segítségével. Mutassa be néhány energiaátalakító berendezés példáján, hogyan hasznosítjuk a természet energiáit. Értelmezze a konzervatív erő fogalmát. Értelmezze a hatásfokot mint a folyamatok gazdaságosságának jellemzőjét.
1.5. A speciális relativitáselmélet elemei (→*4.2)* Az éter fogalmának elvetése, fénysebesség Egyidejűség, idődilatáció, hosszúságkontrakció A tömeg, tömegnövekedés		Ismerje a speciális relativitáselmélet alapgondolatait. Tudja, hogy a tömeg is relativisztikus mennyiség. Ismerjen az elméletet alátámasztó tapasztalatot.

2. Termikus kölcsönhatások

TÉMÁK	VIZSGASZINTEK
TÉMÁK	Középszint	Emelt szint
2.1. Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Egyensúlyi állapot Hőmérséklet, nyomás, térfogat Belső energia Anyagmennyiség, mól Avogadro törvénye (→4.1)	Tudja, mit értünk állapotjelzőn, nevezze meg őket. Legyen tájékozott arról, milyen módszerekkel történik a hőmérséklet mérése. Ismerjen különböző hőmérőfajtákat (mérési tartomány, pontosság). Ismerje a Celsius- és Kelvin-skálákat, és feladatokban tudja használni. Ismerje az Avogadro-törvényt. Értelmezze, hogy mikor van egy test környezetével termikus egyensúlyban.
2.2. Hőtágulás Szilárd anyag lineáris, térfogati hőtágulása Folyadékok hőtágulása	Ismerje a hőmérséklet-változás hatására végbemenő alakváltozásokat, tudja indokolni csoportosításukat. Legyen tájékozott gyakorlati szerepükről, tudja konkrét példákkal alátámasztani. Tudjon az egyes anyagok különböző hőtágulásának jelentőségéről, a jelenség szerepéről a természeti és technikai folyamatokban, tudja azokat konkrét példákkal alátámasztani. Mutassa be a hőtágulást egyszerű kísérletekkel.	Feladatok megoldásakor alkalmazza a hőtágulást leíró összefüggéseket.
2.3. Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között) Gay-Lussac I. és II. törvénye Boyle-Mariotte törvénye Egyesített gáztörvény Állapotegyenlet Ideális gáz Izobár, izochor, izoterm állapotváltozás	Ismerje és alkalmazza egyszerű feladatokban a gáztörvényeket, tudja összekapcsolni a megfelelő állapotváltozással. Ismerje az állapotegyenletet. Tudjon értelmezni p-V diagramokat.	Mutasson be egyszerű kísérleteket a gázok állapotváltozásaira. Legyen jártas a p-V diagramon való grafikus ábrázolásban. Tudja alkalmazni az állapotegyenletet.
2.4. Az ideális gáz kinetikus modellje (→4.1) Hőmozgás	Ismerje, mit jelent a gáznyomás, a hőmérséklet a kinetikus gázelmélet alapján. Ismerjen a hőmozgást bizonyító jelenségeket (pl. Brown-mozgás, diffúzió).
2.5. Energiamegmaradás hőtani folyamatokban (→1.4) 2.5.1. Termikus, mechanikai kölcsönhatás Hőmennyiség, munkavégzés 2.5.2. A termodinamika I. főtétele zárt rendszer Belső energia Adiabatikus állapotváltozás 2.5.3. Körfolyamatok Perpetuum mobile	Értelmezze a térfogati munkavégzést és a hőmennyiség fogalmát. Ismerje a térfogati munkavégzés grafikus megjelenítését p-V diagramon. Értelmezze az I. főtételt, alkalmazza speciális – izoterm, izochor, izobár, adiabatikus – állapotváltozásokra.	Értse a folyamatra jellemző mennyiségek és az állapotjelzők közötti különbséget. Tudja alkalmazni az I. főtételt feladatmegoldásoknál. Tudjon értelmezni p-V diagramon ábrázolt speciális körfolyamatokat. Ismerje, mit jelent az elsőfajú perpetuum mobile kifejezés, értse a megvalósítás lehetetlenségét.
2.6. Kalorimetria Fajhő, mólhő, hőkapacitás Gázok fajhői	Ismerje a hőkapacitás, fajhő fogalmát, tudja kvalitatív módon megmagyarázni a kétféle fajhő különbözőségét gázoknál. Legyen képes egyszerű keverési feladatok megoldására.	Tudjon egyszerű kalorimetrikus mérést elvégezni.
2.7. Halmazállapot-változások 2.7.1. Olvadás, fagyás Olvadáshő, olvadáspont 2.7.2. Párolgás, lecsapódás Párolgáshő Forrás, forráspont, forráshő Szublimáció Cseppfolyósíthatóság Telített és telítetlen gőz	Ismerje a különböző halmazállapotok tulajdonságait. Értelmezze a fogalmakat. Tudja, milyen energiaváltozással járnak a halmazállapotváltozások, legyen képes egyszerű számításos feladatok elvégzésére. Tudja, mely tényezők befolyásolják a párolgás sebességét. Ismerje a forrás jelenségét, a forráspontot befolyásoló tényezőket.	Értse a gáz és a gőz fogalmak különbözőségét. Tudja kvalitatív módon magyarázni a gőz telítetté válásának okait, a telített gőz tulajdonságait. Ismerje a nyomás halmazállapot-változásokat befolyásoló szerepét.
2.7.3. Jég, víz, gőz A víz különleges fizikai tulajdonságai A levegő páratartalma Csapadékképződés	Értse a víz különleges tulajdonságainak jelentőségét, tudjon példákat mondani ezek következményeire (pl. az élet kialakulásában, fennmaradásában betöltött szerepe). Ismerje a levegő relatív páratartalmát befolyásoló tényezőket. Kvalitatív módon ismerje az eső, a hó, a jégeső kialakulásának legfontosabb okait. Értse, milyen változásokat okoz a felmelegedés, az üvegházhatás, a savas eső stb. a Földön.
2.8. A termodinamika II. főtétele 2.8.1. Hőfolyamatok iránya Rendezettség, rendezetlenség Reverzibilis, irreverzibilis folyamatok 2.8.2. Hőerőgépek (→1.5, 4.4) Hatásfok Másodfajú perpetuum mobile	Tudjon értelmezni mindennapi jelenségeket a II. főtétel alapján. Legyen tisztában a hőerőgépek hatásfokának fogalmával és korlátaival.	Ismerje a reverzibilis, irreverzibilis folyamatok fogalmát. Értse, hogy mit jelent termodinamikai értelemben a rendezettség, rendezetlenség fogalma. Ismerje a másodfajú perpetuum mobile megvalósíthatatlanságát. Tudja alkalmazni a hőerőgépek működését leíró fogalmakat konkrét esetekre (pl. gőzgép, belső égésű motor). Ismerje a hűtőgép működési elvét.

3. Elektromos és mágneses kölcsönhatás

TÉMÁK	VIZSGASZINTEK
TÉMÁK	Középszint	Emelt szint
3.1. Elektromos mező 3.1.1. Elektrosztatikai alapjelenségek Kétféle elektromos töltés Vezetők és szigetelők Elektroszkóp Elektromos megosztás Coulomb-törvény A töltésmegmaradás törvénye 3.1.2. Az elektromos mező jellemzése Térerősség A szuperpozíció elve Erővonalak, -fluxus Feszültség Potenciál, ekvipotenciális felület Konzervatív mező (→1.5) Homogén mező Földpotenciál 3.1.3. Töltések mozgása elektromos mezőben (→1.2)	Értse az elektrosztatikai alapjelenségeket, és tudja ezeket elemezni és bemutatni egyszerű elektrosztatikai kísérletek, hétköznapi jelenségek alapján. Alkalmazza az elektromos mező jellemzésére használt fogalmakat. Ismerje a pontszerű elektromos töltés által létrehozott és a homogén elektromos mező szerkezetét és tudja jellemezni az erővonalak segítségével. Tudja alkalmazni az összefüggéseket homogén elektromos mező esetén egyszerű feladatokban. Tudja, hogy az elektromos mező által végzett munka független az úttól.	Alkalmazza a Coulomb-törvényt feladatmegoldásban. A pontszerű elektromos töltés által létrehozott és a homogén elektromos mezőt tudja jellemezni az ekvipotenciális felületek segítségével. Értse, hogy az elektrosztatikus mező konzervatív volta miatt értelmezhető a potenciál és a feszültség fogalma. Alkalmazza a munkatételt ponttöltésre elektromos mezőben.
3.1.4. Töltés, térerősség, potenciál a vezetőkön Töltések elhelyezkedése vezetőkön Térerősség a vezetők belsejében és felületén Csúcshatás Az elektromos mező árnyékolása Földelés 3.1.5. Kondenzátorok Kapacitás Síkkondenzátor Permittivitás Feltöltött kondenzátor energiája	Ismerje a töltés- és térerősség viszonyokat a vezetőkön, legyen tisztában ezek következményeivel a mindennapi életben, tudjon példákat mondani gyakorlati alkalmazásukra. Ismerje a kondenzátor és a kapacitás fogalmát. Tudjon példát mondani a kondenzátor gyakorlati alkalmazására. Ismerje a kondenzátor energiáját.	Ismerje a kondenzátor lemezei között lévő szigetelőanyag kapacitásmódosító szerepét. Ismerje a síkkondenzátor kapacitásának meghatározását. Ismerje a feltöltött kondenzátor energiájának meghatározását, és alkalmazza a fenti összefüggéseket feladatok megoldásában.
3.2. Egyenáram 3.2.1. Elektromos áramerősség Feszültségforrás, áramforrás Elektromotoros erő, belső feszültség, kapocsfeszültség Áramerősség- és feszültségmérő műszerek	Értse az elektromos áram létrejöttének feltételeit, ismerje az áramkör részeit, tudjon egyszerű áramkört összeállítani. Ismerje az áramerősség- és feszültségmérő eszközök használatát.
3.2.2. Ohm törvénye Ellenállás, belső ellenállás, külső ellenállás Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás Változtatható ellenállás Az ellenállás hőmérsékletfüggése Telepek soros, fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása Az eredő ellenállás 3.2.3. Félvezetők Félvezető eszközök	Értse az Ohm-törvényt vezető szakaszra és ennek következményeit, tudja alkalmazni egyszerű feladat megoldására, kísérlet, illetve ábra elemzésére. Ismerje a soros és a párhuzamos kapcsolásra vonatkozó összefüggéseket, és alkalmazza ezeket egyszerű áramkörökre. Ismerje a félvezető fogalmát, tulajdonságait. Tudjon megnevezni félvezető kristályokat. Tudja megfogalmazni a félvezetők alkalmazásának jelentőségét a technika fejlődésében, tudjon példákat mondani a félvezetők gyakorlati alkalmazására (pl. dióda, tranzisztor, memóriachip).	Alkalmazza az Ohm-törvényt összetett feladat megoldására, kísérlet, illetve ábra elemzésére. Ismerjen ellenállásmérési módszert. Ismerje a fémek ellenállásának hőmérsékletfüggését. Értse a soros és a párhuzamos kapcsolásra vonatkozó összefüggések magyarázatát, és alkalmazza ezeket összetettebb áramkörökre is. Alkalmazza ismereteit egyszerűbb egyenáramú mérések megtervezésére, vagy megadott kapcsolási rajz alapján történő összeállítására és elvégzésére.
3.2.4. Az egyenáram hatásai, munkája és teljesítménye Hő-, mágneses, vegyi hatás (→4.2) Galvánelemek, akkumulátor	Ismerje az elektromos áram hatásait és alkalmazásukat az elektromos eszközökben. Ismerje az áram élettani hatásait, a balesetmegelőzési és érintésvédelmi szabályokat. Alkalmazza egyszerű feladatok megoldására az elektromos eszközök teljesítményével és energiafogyasztásával kapcsolatos ismereteit. Ismerje a galvánelem és az akkumulátor fogalmát, és ezek környezetkárosító hatását.
3.3. Az időben állandó mágneses mező 3.3.1. Mágneses alapjelenségek A dipólus fogalma Mágnesezhetőség A Föld mágneses mezeje Iránytű	Ismerje az analógiát és a különbséget a magneto- és az elektrosztatikai alapjelenségek között. Ismerje a Föld mágneses mezejét és az iránytű használatát.
3.3.2. A mágneses mező jellemzése Indukcióvektor Indukcióvonalak, indukciófluxus	Ismerje a mágneses mező jellemzésére használt fogalmakat és definíciójukat, tudja kvalitatív módon jellemezni a különböző mágneses mezőket.	Tudja kvantitatív módon jellemezni a mágneses mezőket. Ismerje az elektromos áram keltette mágneses mezőnek az elektrosztatikus mezőtől eltérő szerkezetét.
3.3.3. Az áram mágneses mezeje Hosszú egyenes vezető, áramhurok, egyenes tekercs mágneses mezeje Homogén mágneses mező Elektromágnes, vasmag Mágneses permeabilitás 3.3.4. Mágneses erőhatások A mágneses mező erőhatása áramjárta vezetőre Két párhuzamos, hosszú egyenes vezető között ható erő Lorentz-erő Részecskegyorsító berendezés (→4.3)	Ismerje az elektromágnes néhány gyakorlati alkalmazását, a vasmag szerepét (hangszóró, csengő, műszerek, relé stb.). Ismerje a mágneses mező erőhatását áramjárta vezetőre nagyság és irány szerint speciális esetben. Ismerje a Lorentz-erő fogalmát, hatását a mozgó töltésre, ismerje ennek néhány következményét.	Alkalmazza a speciális alakú áramvezetők mágneses mezejére vonatkozó összefüggéseket egyszerű feladatokban. Tudjon a Lorentz-erővel kapcsolatos feladatokat megoldani. Tudjon megnevezni egy gyorsítótípust és ismerje működési elvét.
3.4. Az időben változó mágneses mező 3.4.1. Az indukció alapjelensége Mozgási indukció Nyugalmi indukció Faraday-féle indukciós törvény Lenz törvénye (→1.4) Kölcsönös indukció Önindukció Tekercs mágneses energiája	Ismerje az indukció alapjelenségét, és tudja, hogy a mágneses mező mindennemű megváltozása elektromos mezőt hoz létre. Ismerje Lenz törvényét és tudjon egyszerű kísérleteket és jelenségeket a törvény alapján értelmezni. Ismerje az önindukció szerepét az áram ki- és bekapcsolásánál. Ismerje a tekercs mágneses energiáját.	Ismerje az időben változó mágneses mező keltette elektromos mező és a nyugvó töltés körül kialakuló elektromos mező eltérő szerkezetét. Alkalmazza az indukcióval kapcsolatos ismereteit egyszerű feladatok megoldására.
3.4.2. A váltakozó áram A váltakozó áram fogalma Generátor, motor, dinamó Pillanatnyi, maximális és effektív feszültség és áramerősség Váltakozó áramú ellenállások: ohmos, induktív és kapacitív ellenállás Fáziskésés, fázissietés	Ismerje a váltakozó áram előállításának módját, a váltakozó áram tulajdonságait, hatásait, és hasonlítsa össze az egyenáraméval. Ismerje a generátor, a motor és a dinamó működési elvét. Ismerje az effektív feszültség és áramerősség jelentését. Ismerje a hálózati áram alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat. Ismerje, hogy a tekercs és a kondenzátor eltérő módon viselkedik egyenárammal és váltakozó árammal szemben.	Ismerje a feszültség és az áram időbeli lefolyását leíró összefüggéseket. Értse az eltérő viselkedés okát. Alkalmazza ismereteit egyszerűbb váltakozó áramú kísérletek megadott kapcsolási rajz alapján történő összeállítására és elvégzésére.
3.4.3. A váltakozó áram teljesítménye és munkája Hatásos teljesítmény Látszólagos teljesítmény Transzformátor	Fáziseltérés nélküli esetben ismerje az átlagos teljesítmény és a munka kiszámítását. Ismerje a transzformátor felépítését, működési elvét és szerepét az energia szállításában. Tudjon egyszerű feladatokat megoldani a transzformátorral kapcsolatban.	Általános esetben ismerje az átlagos teljesítmény és a munka kiszámítását.
3.5. Elektromágneses hullámok 3.5.1. Az elektromágneses hullám fogalma Terjedési sebessége vákuumban Az elektromágneses hullámok spektruma: rádióhullámok, infravörös sugarak, fény, ultraibolya, röntgen- és gammasugarak (→2.9) Párhuzamos rezgőkör zárt, nyitott Thomson-képlet Csatolt rezgések, rezonancia Dipólus sugárzása, antenna, szabad elektromágneses hullámok	Ismerje a mechanikai és az elektromágneses hullámok azonos és eltérő viselkedését. Ismerje az elektromágneses spektrumot, tudja az elektromágneses hullámok terjedési tulajdonságait kvalitatív módon leírni. Ismerje a különböző elektromágneses hullámok alkalmazását és biológiai hatásait. Tudja, miből áll egy rezgőkör, és milyen energiaátalakulás megy végbe benne.	Ismerje, hogy a modern híradástechnikai, távközlési, kép- és hangrögzítő eszközök működési alapelveiben a tanultakból mit használnak fel. Értse a rezgőkörben létrejövő szabad elektromágneses rezgések kialakulását. Ismerje a gyorsuló töltés és az elektromágneses hullám kapcsolatát.
3.6. A fény mint elektromágneses hullám 3.6.1. Terjedési tulajdonságok Fényforrás Fénynyaláb, fénysugár Fénysebesség 3.6.2. Hullámjelenségek A visszaverődés és törés törvényei – Snellius-Descartes törvény Prizma, planparalel lemez Abszolút és relatív törésmutató Teljes visszaverődés, határszög (száloptika) Diszperzió Színképek (→4.2) Homogén és összetett színek Fényinterferencia, koherencia Fénypolarizáció, polárszűrő Fényelhajlás résen, rácson Lézerfény	Tudja, hogy a fény elektromágneses hullám, ismerje ennek következményeit. Ismerje a fény terjedési tulajdonságait, tudja tapasztalati és kísérleti bizonyítékokkal alátámasztani. Tudja, hogy a fénysebesség határsebesség. Tudja alkalmazni a hullámtani törvényeket egyszerűbb feladatokban. Ismerje fel a jelenségeket, legyen tisztában létrejöttük feltételeivel, és értse az ezzel kapcsolatos természeti jelenségeket és technikai eszközöket. Tudja egyszerű kísérletekkel szemléltetni a jelenségeket. Ismerje a színszóródás jelenségét prizmán. Legyen ismerete a homogén és összetett színekről. Ismerje az interferenciát és a polarizációt, és ismerje fel ezeket egyszerű jelenségekben. Értse a fény transzverzális jellegét.	Ismerjen a fénysebesség mérésére vonatkozó klasszikus módszert (pl. Olaf Römer, Fizeau). Alkalmazza a hullámtani törvényeket összetett (prizma, planparalel lemez) feladatokban. Tudjon egyszerűbb méréseket tervezni és elvégezni a hullámtani törvényekkel kapcsolatban (pl. törésmutató meghatározása). Ismerje, hogy a fény terjedési sebessége egy közegben frekvenciafüggő. Ismerje az elhajlást, és ismerje fel ezeket egyszerű jelenségekben. Ismerje és értelmezze a színfelbontás néhány esetét (prizma, rács). Tudja alkalmazni a rácson történő elhajlásra vonatkozó összefüggéseket hullámhossz mérésére. Ismerje a lézerfény fogalmát, tulajdonságait.
3.6.3. A geometriai fénytani leképezés Az optikai kép fogalma (valódi, látszólagos) Síktükör Lapos gömbtükrök (homorú, domború) Vékony lencsék (gyűjtő, szóró) Fókusztávolság, dioptria Leképezési törvény Nagyítás Egyszerű nagyító Fényképezőgép, vetítő, mikroszkóp, távcső 3.6.4. A szem és a látás Rövidlátás, távollátás Szemüveg	Ismerje a képalkotás fogalmát sík- és gömbtükrök, valamint lencsék esetén. Alkalmazza egyszerű feladatok megoldására a leképezési törvényt, tudjon képszerkesztést végezni tükrökre, lencsékre a nevezetes sugármenetek segítségével. Ismerje, hogy a lencse gyűjtő és szóró mivolta adott közegben a lencse alakjától függ. Tudjon egyszerűbb méréseket elvégezni a leképezési törvénnyel kapcsolatban. (Pl. tükör, illetve lencse fókusztávolságának meghatározása.) Ismerje a tükrök, lencsék, optikai eszközök gyakorlati alkalmazását, az egyszerűbb eszközök működési elvét. Ismerje a szem fizikai működésével és védelmével kapcsolatos tudnivalókat, a rövidlátás és a távollátás lényegét, a szemüveg használatát, a dioptria fogalmát.	Alkalmazza a leképezési törvényt összetettebb feladatok megoldására. Tudja, hogy a lencse gyűjtő és szóró mivolta a környező közeg anyagától is függ. Tudjon egyszerűbb méréseket tervezni a leképezési törvénnyel kapcsolatban.

4. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás

TÉMÁK	VIZSGASZINTEK
TÉMÁK	Középszint	Emelt szint
4.1. Az anyag szerkezete (→2.4) Atom Molekula Ion Elem Avogadro-szám (→2.1, 2.3) Relatív atomtömeg Atomi tömegegység	Tudja meghatározni az atom, molekula, ion és elem fogalmát. Tudjon példákat mondani az ezek létezését bizonyító fizikai-kémiai jelenségekre. Ismerje az Avogadro-számot, a relatív atomtömeg és az atomi tömegegység fogalmát, ezek kapcsolatát.	Tudjon ezekkel a mennyiségekkel számításokat végezni.
4.2. Az atom szerkezete Elektron Elemi töltés Elektronburok Rutherford-féle atommodell Atommag	Ismerje az elektron tömegének és töltésének meghatározására vonatkozó kísérletek alapelvét. Tudja értelmezni az elektromosság atomos természetét az elektrolízis törvényei alapján. Tudja ismertetni Rutherford atommodelljét, szórási kísérletének eredményeit. Ismerje az atommag és az elektronburok térfogati arányának nagyságrendjét.	Tudja értelmezni Thomson katódsugárcsöves méréseit, a Millikan-kísérletet.
4.2.1. A kvantumfizika elemei Planck-formula Foton (energiakvantum) Fényelektromos jelenség Kilépési munka Fotocella (fényelem) Vonalas színkép (→3.6, 5.2) Emissziós színkép Abszorpciós színkép Bohr-féle atommodell Energiaszintek Bohr-posztulátumok Alapállapot, gerjesztett állapot Ionizációs energia	Ismerje Planck alapvetően új gondolatát az energia kvantáltságáról. Ismerje a Planck-formulát. Tudja megfogalmazni az einsteini felismerést a fénysugárzás energiájának kvantumosságáról. Ismerje a foton jellemzőit. Tudja értelmezni a fotoeffektus jelenségét. Tudja ismertetni a fotocella működési elvét, tudjon példát mondani gyakorlati alkalmazására. Ismerje a vonalas színkép keletkezését, tudja indokolni alkalmazhatóságát az anyagi minőség meghatározására. Tudja megmagyarázni a Bohr-modell újszerűségét Rutherford modelljéhez képest. Ismerje az alap- és a gerjesztett állapot, valamint az ionizációs energia fogalmát.	Tudja a kilépési munka és a Planck-állandó méréssel való meghatározását. Ismerje az emissziós és abszorpciós színképek jellemzőit. Ismerje a színképvonalak hullámhossza és az atomi elektronok energiája közötti összefüggést. Tudja mindezt értelmezni új elemek felfedezése szempontjából.
4.2.2. Részecske- és hullámtermészet A fény mint részecske Tömeg-energia ekvivalencia (→1.5) Az elektron hullámtermészete de Broglie-hullámhossz Heisenberg-féle határozatlansági reláció	Tudja megfogalmazni a fény kettős természetének jelentését. Ismerje a tömeg-energia ekvivalenciáját kifejező einsteini egyenletet. Ismerje az elektron hullámtermészetét.	Tudja felírni a foton tömegére és energiájára vonatkozó összefüggéseket. Tudja megfogalmazni az anyag kettős természetét. Ismerje az elektron de Broglie-hullámhosszát és kiszámítását egy szabadon mozgó részecske esetére. Ismerjen az elektron hullámtermészetét bizonyító kísérletet.
4.2.3. Az elektronburok szerkezete Fő- és mellékkvantumszám Pauli-féle kizárási elv Elektronhéj Kvantummechanikai atommodell	Ismerje a fő- és mellékkvantumszám fogalmát, tudja, hogy az elektron állapotának teljes jellemzéséhez további adatok szükségesek. Tudja meghatározni az elektronhéj fogalmát. Tudja megfogalmazni a Pauli-féle kizárási elvet.	Tudja értelmezni a fő- és mellékkvantumszám fizikai jelentését. Tudja megfogalmazni a Bohr-modell erre vonatkozó korlátait. Tudja alkalmazni Pauli elvét az elektronok betöltési rendjére a periódusos rendszerben. Ismerje az elektron „tartózkodási helyének” jelentését az atomban a kvantummechanikai atommodell szerint.
4.3. Az atommagban lejátszódó jelenségek 4.3.1. Az atommag összetétele Proton Neutron Nukleon Rendszám Tömegszám Izotóp Erős (nukleáris) kölcsönhatás Magerő Tömeghiány (→1.5) Kötési energia Fajlagos kötési energia	Tudja felsorolni az atommagot alkotó részecskéket. Ismerje a proton és a neutron tömegének az elektron tömegéhez viszonyított nagyságrendjét. Tudja a proton és a neutron legfontosabb jellemzőit. Tudja megfogalmazni a neutron felfedezésének jelentőségét az atommag felépítésének megismerésében. Ismerje a nukleon, a rendszám és a tömegszám fogalmának meghatározását, tudja a közöttük fennálló összefüggéseket. Tudja meghatározni az izotóp fogalmát, tudjon példát mondani a természetben található stabil és instabil izotópokra. Ismerje az erős (nukleáris) kölcsönhatás fogalmát, jellemzőit. Tudja megmagyarázni a magerő fogalmát, természetét. Tudja értelmezni a tömegdefektus keletkezését. Tudja értelmezni az atommag kötési energiáját a tömegdefektus alapján, ismerje nagyságrendjét.	Tudja kiszámolni a tömegdefektus nagyságát. Tudja meghatározni a fajlagos kötési energia fogalmát, nagyságrendjét MeV-ban kifejezve. Tudja értelmezni a fajlagos kötési energia görbéjét a tömegszám függvényében.
4.3.2. Radioaktivitás Radioaktív bomlás α-, β-, γ-sugárzás Magreakció Felezési idő Bomlási törvény Aktivitás Mesterséges radioaktivitás Sugárzásmérő detektorok	Tudja meghatározni a radioaktív bomlás fogalmát. Tudja jellemezni az α -, β-, γ-sugárzást. Tudja értelmezni a bomlás során átalakuló atommagok rendszám- és tömegszámváltozását. Ismerje a magreakció, a felezési idő fogalmát, a bomlási törvényt. Ismerje az aktivitás, a bomlási sor fogalmát, ábra alapján tudjon magadott bomlási sort ismertetni. Ismerje a mesterséges radioaktivitás fogalmát. Tudjon példákat mondani a radioaktív izotópok ipari, orvosi és tudományos alkalmazására.	Tudja a bomlási törvényt egyszerű feladatmegoldásban használni. Ismerje néhány sugárzásfajta detektálására alkalmas eszköz (GM-cső, Wilson-kamra) működési elvét.
4.3.3. Maghasadás Hasadási reakció Hasadási termék Lassítás Láncreakció Hasadási energia Szabályozott láncreakció Atomreaktor Atomerőmű Atomenergia (→2.8, 1.5) Szabályozatlan láncreakció Atombomba	Ismerje a maghasadás folyamatát, jellemzőit. Tudjon párhuzamot vonni a radioaktív bomlás és a maghasadás között. Ismerje a hasadási termék fogalmát. Tudja ismertetni a láncreakció folyamatát, megvalósításának feltételeit. Ismerje a maghasadás során felszabaduló energia nagyságát és keletkezésének módját. Tudja elmagyarázni a szabályozott láncreakció folyamatát, megvalósítását az atomreaktorban. Ismerje az atomerőmű és a hagyományos erőmű közötti különbség lényegét. Tudja megfogalmazni az atomenergia jelentőségét az energiatermelésben. Ismerje az atomerőművek előnyeit, tudjon reális értékelést adni a veszélyességükről. Ismerje a szabályozatlan láncreakció folyamatát, az atombomba működési elvét.	Tudja elemezni a ²³⁵U-ra megadott hasadási reakció egyenletét. Tudja indokolni, hogy miért alkalmas az atomreaktor radioaktív izotóp gyártására.
4.3.4. Magfúzió A Nap energiája (→5.2) Hidrogénbomba	Tudja elmagyarázni a magfúzió folyamatát és értelmezni az energiafelszabadulást. Ismerje a Napban lejátszódó energiatermelő folyamatot. Ismerje a H-bomba működési elvét.	Tudjon értelmezni megadott fúziós magreakció-egyenletet.
4.4. Sugárvédelem Sugárterhelés Háttérsugárzás Elnyelt sugárdózis Dózisegyenérték	Ismerje a radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásait. Ismerje a sugárterhelés fogalmát. Tudja megfogalmazni a háttérsugárzás eredetét. Tudja ismertetni a sugárzások elleni védelem szükségességét és módszereit. Ismerje az embert érő átlagos sugárterhelés összetételét. Ismerje az elnyelt sugárdózis fogalmát, mértékegységét, valamint a dózisegyenérték fogalmát, mértékegységét.
*4.5. Elemi részek* Stabil és instabil részecske Neutrino Szétsugárzás-párkeltés		Tudjon a stabil és instabil elemi részecskére példát mondani. Tudja, mi az antirészecske. Ismerje a neutrino jelentőségét a maghasadás energiamérlegében. Ismerje a szétsugárzás és párkeltés folyamatát.

5. Gravitáció, csillagászat

TÉMÁK	VIZSGASZINTEK
TÉMÁK	Középszint	Emelt szint
5.1. A gravitációs mező Az általános tömegvonzás törvénye A bolygómozgás Kepler-törvényei (→6.2) Súly és súlytalanság Nehézségi erő Potenciális energia homogén gravitációs mezőben (→1.5) Kozmikus sebességek	Ismerje a gravitációs kölcsönhatásban a tömegek szerepét, az erő távolságfüggését, tudja értelmezni ennek általános érvényét. Értelmezze a Kepler-törvényeket a bolygómozgásokra és a Föld körül keringő műholdak mozgására. Értelmezze a súly és súlytalanság fogalmát. Tudjon példát mondani a gravitációs gyorsulás mérési eljárásaira. (→1.4) Feladatokban tudja alkalmazni a homogén gravitációs mezőre vonatkozó összefüggéseket. Tudja értelmezni a kozmikus sebességeket.	Ismerje a Kepler törvényei és Newton gravitációs törvénye közötti összefüggést. Ismerje a gravitációs állandó mérését. Problémamegoldásban tudja figyelembe venni a gravitációs gyorsulás tömeg- és távolságfüggését, térerősségjellegét.
5.2. Csillagászat Fényév Vizsgálati módszerek, eszközök (→4.2) Naprendszer Nap (→4.4) Hold Üstökösök, meteoritok A csillagok (→4.4) A Tejútrendszer, galaxisok Az Ősrobbanás elmélete A táguló Univerzum	Ismerje a fényév távolságegységet. Legyen ismerete az űrkutatás alapvető vizsgálati módszereiről és eszközeiről. Legyen fogalma a Naprendszer méretéről, ismerje a bolygókat, a fő típusok jellegzetességeit, mozgásukat. Ismerje a Nap szerkezetének főbb részeit, anyagi összetételét, legfontosabb adatait. Tudja jellemezni a Hold felszínét, anyagát, ismerje legfontosabb adatait. Ismerje a holdfázisokat, a nap- és holdfogyatkozásokat. Határozza meg a csillag fogalmát, tudjon megnevezni néhány csillagot. Jellemezze a csillagok Naphoz viszonyított méretét, tömegét. Ismerje a Tejútrendszer szerkezetét, méreteit, tudja, hogy a Tejútrendszer is egy galaxis. Ismerje a Tejútrendszeren belül a Naprendszer elhelyezkedését. Legyen tájékozott a galaxisok hozzávetőleges számát és távolságát illetően, legyen ismerete az Univerzum méreteiről. Ismerje az Ősrobbanás-elmélet lényegét, az ebből adódó következtetéseket a Világegyetem korára és kiinduló állapotára vonatkozóan.

6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek

A fejezethez kapcsolódó kérdések, feladatok az előző fejezetek témaköreiben jelennek meg.

TÉMÁK	VIZSGASZINTEK
TÉMÁK	Középszint	Emelt szint
6.1. A fizikatörténet fontosabb személyiségei Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm, Joule, Ampère, Faraday, Jedlik Ányos, Maxwell, Hertz, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, Curie-család, Planck, Heisenberg, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő, Gábor Dénes	Tudja, hogy a felsorolt tudósok mikor (fél évszázad pontossággal) és hol éltek, tudja, melyek voltak legfontosabb, a tanultakhoz köthető eredményeik.
6.2. Felfedezések, találmányok, elméletek Geo- és heliocentrikus világkép „Égi és földi mechanika egyesítése” Távcső, mikroszkóp, vetítő A fény természetének problémája Gőzgép és alkalmazásai Dinamó, generátor, elektromotor Az elektromágnesség egységes elmélete Belső égésű motorok Az elektron felfedezésének története Radioaktivitás, az atomenergia alkalmazása Röntgensugárzás Speciális relativitáselmélet Kvantummechanika Az űrhajózás történetének legfontosabb eredményei Félvezetők Lézer	Tudja a felsoroltak keletkezésének idejét fél évszázad pontossággal, a 20. századtól évtized pontossággal. Tudja a felsoroltak hatását, jelentőségét egy-két érvvel alátámasztani, az elméletek lényegét néhány mondatban összefoglalni. Tudja a felsoroltakat a megfelelő nevekkel összekapcsolni. Legyen tisztában a geo- és heliocentrikus világkép szerepével a középkori gondolkodásban. Tudja, milyen szerepe volt a kísérlet és a mérés mint megismerési módszer megjelenésének az újkori fizika kialakulásában. Tudja példákkal alátámasztani a newtoni fizika hatását a kor tudományos és filozófiai gondolkodására. Ismerje az optikai eszközök hatását az egyéb tudományok fejlődésében. Tudja érzékeltetni néhány konkrét következmény felsorolásával az újabb és újabb energiatermelő, -átalakító technikák hatását az adott kor gazdasági és társadalmi folyamataira (gőzgépek, az elektromos energia és szállíthatósága, atomenergia). Tudja felsorolni a klasszikus fizika és a kvantummechanika alapvető szemléletmódbeli eltéréseit. Legyen tisztában a nukleáris fegyverek jelenlétének hatásával világunkban. Tudja alátámasztani a modern híradástechnikai, távközlési, számítástechnikai eszközöknek a mindennapi életre is gyakorolt hatását.	Ismerje Maxwell és Hertz munkásságának lényegét, jelentőségét. Tudja felsorolni a tanultak alapján a klasszikus fizika és a relativitáselmélet alapvető szemléletmódbeli eltéréseit.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

ÍRÁSBELI VIZSGA

Az írásbeli vizsgán a jelölteknek egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsga időtartama 120 perc. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. Használható segédeszközök: függvénytáblázat, zsebszámológép.

A feladatok tartalmi szerkezete, típusai

A feladatsor egy 20 kérdésből álló feleletválasztós kérdéssort és négy nyíltvégű kérdést tartalmaz. Az utóbbiak közül a vizsgázónak hármat kell megoldania.

A feleletválasztós kérdéssor a követelményrendszer első öt nagy fejezetéből egyenlő arányban tartalmaz feladatokat. Minden kérdéshez három vagy négy válasz adott, amelyek közül pontosan egy helyes. Bár ezek a feladatok formailag azonos szerkezetűek, a megoldásukhoz szükséges képességek, kompetenciák tekintetében nagyon különbözőek lehetnek. A középszintű feladatsorban nagyrészt olyan kérdések szerepelnek, amelyek a legalapvetőbb tanult törvényszerűségek közvetlen alkalmazását jelentik lehetőleg a mindennapi életben is tapasztalható jelenségekre. Ezek egyszerű számítást is igényelhetnek. Másrészt olyan jelenségekre, összefüggésekre irányulnak, amelyek mélyebb értelmezésére, problémamegoldásban történő alkalmazására középszinten nincs mód, de a vizsgázónak legalább a felismerés szintjén rendelkeznie kell ismeretekkel.

A nyíltvégű kérdések numerikus eljárások alkalmazását vagy rövid szöveges kifejtést egyaránt igényelhetnek. Ezek lehetnek pl. „hagyományos” számításos feladatok, jelenség- vagy kísérletelemzések, -értelmezések, gyakorlati alkalmazásokkal kapcsolatos egyszerű problémamegoldások. A kifejezetten jelenségértelmezés vagy kísérletelemzés jellegű feladatok esetében a vizsgázó két feladat közül választhat. A négy feladat a követelményrendszer négy különböző fejezetéhez kapcsolódik.

Értékelés

A feleletválasztós kérdéssorra és a három megoldott feladatra 45-45 pont adható. Ez utóbbiak 10-20 pontosak lehetnek. A választható feladatpár tagjai azonos pontértékűek. A feleletválasztós kérdések legfeljebb 4 pontosak lehetnek. A javítás központi útmutató alapján történik. A megadott részpontszámok nem bonthatók, hacsak az útmutató ettől eltérő utasítást nem tartalmaz.

Ha a vizsgázó az elvárt indoklást vagy leírást nem kerek, egész mondatokban fejti ki, de az helyes és egyértelmű, a pontszám akkor is megadható. Ha a következtetés logikáját nem sérti, akkor a lépések más sorrendben, illetve összevonva is elfogadhatók.

SZÓBELI VIZSGA

A középszintű szóbeli vizsga tételeit, illetve tételsorát a vizsgáztató tanár állítja össze. A vizsgázó által használható eszközök: a rendelkezésére bocsátott kísérleti eszközök, függvénytáblázat, zsebszámológép.

A vizsgázó a felkészülési időben vázlatot készít a kifejtendő részhez, illetve elvégzi a kísérletet vagy mérést és a hozzá kapcsolódó értékelést a rendelkezésére bocsátott eszközökkel. Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választhatja meg. A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A kísérletet vagy mérést nem kell újra elvégeznie, elég, ha elmondja, mit csinált, illetve bemutatja a rögzített eredményeket (táblázat, grafikon stb.). Közbekérdezni csak akkor lehet, ha nyilvánvaló, hogy elakadt vagy teljesen helytelen úton indult el. A felelet végén kiegészítő kérdéseket lehet feltenni, amennyiben a vizsgázó lényeges kérdésekre nem tért ki és a felelési időbe még belefér.

Tartalmi szerkezet

A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. Tartalmi arányai a következők:
A követelményrendszer	1. fejezetéből (Mechanika):	25%
	2. fejezetéből (Hőtan):	20%
	3. fejezetéből (Elektromágnesség):	25%
	4. fejezetéből (Atomfizika, magfizika):	20%
	5. fejezetéből (Gravitáció, csillagászat)	10%

Ezek az arányok csak hozzávetőlegesek, hiszen lehetnek olyan tételek, amelyek több fejezethez is kapcsolódnak. Az azonos fejezethez kötődő tételek különböző témaköröket tartalmazzanak. Témakörön a követelményrendszer két számjeggyel jelölt részei értendők (pl. 4.1).

A tételek legalább kétharmadának tartalmaznia kell ténylegesen kivitelezendő mérést vagy kísérletet.

A tételek jellemzői, összeállításuk

A tétel tartalmazzon egy megadott szempontok szerint kifejtendő elméleti részt, egy ehhez kapcsolódó, lehetőség szerint elvégzendő kísérletet vagy mérést, illetve ennek jellegétől függően egy ehhez kapcsolódó egyszerű számítást. A tétel kifejtéséhez hozzátartozik a fizikatörténeti vonatkozások ismertetése is, erre a tétel szövegének utalnia kell. A tételt lehetőleg úgy kell megfogalmazni, hogy a vizsgázónak lehetősége legyen több altéma közül választani. Ha a téma nem teszi lehetővé ténylegesen elvégezhető kísérlet vagy mérés beiktatását, akkor is feladatul kell adni egy kísérlet vagy mérési eljárás ismertetését vagy értékelését valamilyen forrás segítségével (grafikon, táblázat, sematikus rajz, videofelvétel, számítógépes szimuláció stb.).

Értékelés

A felelet 60 ponttal értékelhető. Ebből 55 pont a tartalmi rész. A felelet felépítésére és a kifejtés önállóságára 5 pont adható az alábbi szempontok szerint:

– a felelet mennyire alkot összefüggő, logikus egészet;

– nem tartalmaz-e a témától idegen részeket;

– mennyire önálló a tétel kifejtése (azaz szükség van-e és milyen mértékben, mennyire lényeges részeknél segítő, illetve kiegészítő kérdésekre).

A tétel összeállításakor röviden rögzíteni kell a felelet várt tartalmát és ennek pontozását legalább 6-7 pont részletezettséggel. Ezek az egységek a felelet színvonalától függően bonthatók. A felelet minősítése ennek az előre meghatározott értékelési útmutatónak az alapján történik.

EMELT SZINTŰ VIZSGA

ÍRÁSBELI VIZSGA

Az írásbeli vizsgán a jelölteknek egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsga időtartama 240 perc. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. Használható segédeszközök: függvénytáblázat, zsebszámológép.

A feladatok tartalmi szerkezete, típusai

A feladatlap három részből áll.

I. Feleletválasztós kérdéssor

A kérdéssor 20 kérdést tartalmaz 4-4 válaszlehetőséggel, amelyek közül pontosan egy helyes.
Tartalmi arányai a következők:
A követelményrendszer	1. fejezetéből (Mechanika):	25%
	2. fejezetéből (Hőtan):	20%
	3. fejezetéből (Elektromágnesség):	25%
	4. fejezetéből (Atomfizika, magfizika):	20%
	5. fejezetéből (Gravitáció, csillagászat):	10%

Ezek az arányok csak hozzávetőlegesek, hiszen lehetnek olyan kérdések, amelyek több fejezethez is kapcsolódnak. Ezek a kérdések a követelményrendszerben leírt törvényszerűségek, összefüggések közvetlen alkalmazását jelentik a megismert jelenségekre, folyamatokra, illetve jelenségek, összefüggések felismerésére vagy értelmezésére irányulnak.

II. Számítást igénylő problémák megoldása

A feladatlap 4 ilyen, különböző nehézségű feladatot tartalmaz. A feladatok megoldása során a vizsgázónak értelmeznie kell a problémát, fel kell ismernie, milyen törvényszerűségek, összefüggések alkalmazása vezethet a megoldáshoz, használnia kell a fizika következtetési és megoldási módszereit, eljárásait.

III. Egy téma szöveges kifejtése megadott szempontok szerint

A vizsgázónak három megadott téma közül kell egyet választania és azt másfél-két oldal terjedelemben kifejtenie. A kifejtéshez szükség van egy-egy témakör áttekintésére, a hozzá tartozó ismeretek rendszerezésére, logikus elrendezésére.

Értékelés

A javítás központi útmutató alapján történik. A feladatsorra összesen 100 pont adható. Ez a következőképpen oszlik meg a három rész között:

I. rész: 20 pont – helyes válaszonként 1 pont.

II. rész: 55 pont. Az egyes feladatok pontértéke 10-től 20-ig terjedhet a feladatokhoz kiadott részletes javítási útmutató szerint. Ha a vizsgázó egy lépésben számolási hibát vét, de a további lépések a hiba nélkül egyébként helyesek lennének, akkor ezekre megadható a pontszám. Az értékelési útmutatóban nem szereplő, más helyes megoldás is elfogadható. Ha ez a megoldás nem teljes, de egyébként célravezető lenne, az útmutatóban szereplő megoldáshoz képest arányosan értékelhető.

III. rész: 25 pont, amelyből 20 pont a tartalmi megoldásra, 5 pont a nyelvi megoldásra adható. A tartalmi megoldás értékelését a konkrét feladathoz kiadott részletes javítási útmutató szabja meg. A nyelvi megoldás értékelése az alábbi szempontok alapján történik:

Nyelvhelyesség: 2 pont (bontható)

– a kifejtés szabatos, érthető, jól szerkesztett mondatokat tartalmaz;

– a szakkifejezésekben, nevekben, jelölésekben nincsenek helyesírási hibák.

A szöveg egésze: 3 pont (bontható)

– a egész ismertetés szerves, egységes egészet alkot;

– az egyes szövegrészek, résztémák összefüggenek egymással egy világos, követhető gondolatmenet alapján.

Ha a vizsgázó a várt tényeket, összefüggéseket más sorrendben fejti ki, mint ahogy azok az útmutatóban szerepelnek, az előírt pontszámok akkor is megadhatók. Amennyiben a válasz a fél oldal terjedelmet nem haladja meg, a nyelvi megoldásra nem adható pont.

SZÓBELI VIZSGA

Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik. A vizsgázó által használható eszközök: a rendelkezésére bocsátott kísérleti eszközök, függvénytáblázat, zsebszámológép.

A vizsgázó a felkészülési időben elvégzi a kísérletet vagy mérést a rendelkezésére bocsátott eszközökkel és a megkívánt módon értékeli a kapott adatokat, illetve vázlatot készít a felelethez. Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választhatja meg. A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A kísérletet vagy mérést nem kell újra elvégeznie, elég, ha elmondja, mit csinált, és bemutatja a rögzített eredményeket. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha nyilvánvaló, hogy elakadt vagy teljesen helytelen úton indult el. A felelet végén, ha lényeges részek kimaradtak, és a felelet ideje engedi, ezekre vonatkozó kiegészítő kérdéseket lehet feltenni.

Tartalmi szerkezet

A tételsor legalább 20 tételből áll. Tartalmi arányai a következők:
A követelményrendszer	1. fejezetéből (Mechanika):	25%
	2. fejezetéből (Hőtan):	20%
	3. fejezetéből (Elektromágnesség):	25%
	4. fejezetéből (Atomfizika, magfizika):	20%
	5. fejezetéből (Gravitáció, csillagászat):	10%

Ezek az arányok csak hozzávetőlegesek, hiszen lehetnek olyan tételek, amelyek több fejezethez is kapcsolódnak. Az azonos fejezethez kötődő tételek különböző témaköröket tartalmaznak.

A tételek legalább kétharmada tartalmaz ténylegesen kivitelezendő mérést vagy kísérletet.

A tételek jellemzői, összeállításuk

A tétel egy mérési vagy kísérleti feladatot tartalmaz. A követelményrendszerben meghatározott eljárás esetén a feladathoz tartozik a mérés, kísérlet megtervezése is. A tétel szövege megszabja, hogy a vizsgázónak milyen módon kell rögzítenie a kapott eredményeket, azok alapján milyen további számításokat kell elvégeznie. A tétel kifejtéséhez hozzátartozik az elméleti háttér kifejtése, illetve – amennyiben a követelményrendszer lehetővé teszi – a kapcsolódó fizikatörténeti vonatkozások ismertetése is. A tétel szövegének erre utalnia kell. A tételben választási lehetőséget is fel lehet kínálni egy-egy altéma esetén. Ha a téma nem teszi lehetővé ténylegesen elvégezhető kísérlet vagy mérés beiktatását, akkor is feladatként szerepel egy kísérlet vagy mérési eljárás ismertetése vagy értékelése valamilyen forrás segítségével (grafikon, táblázat, sematikus rajz, videofelvétel, szimulációs program stb.).

Értékelés

A felelet 50 ponttal értékelhető. Ebből 45 pont a tartalmi rész, a felelet felépítésére és a kifejtés önállóságára 5 pont adható az alábbi szempontok szerint:

– a felelet mennyire alkot összefüggő, logikus egészet;

– nem tartalmaz-e a témától idegen részeket;

– mennyire önálló a tétel kifejtése (azaz szükség van-e és milyen mértékben, mennyire lényeges részeknél segítő, illetve kiegészítő kérdésekre).

A tartalmi pontszámban körülbelül egyenlő arányt képvisel az elméleti rész, illetve a kísérlet megtervezése, kivitelezése, a hozzá kapcsolódó értékelés vagy számítás elvégzése.

A felelet minősítése központi értékelési útmutató alapján történik, amely röviden rögzíti a felelet várt tartalmát és ennek pontozását 5-6 pont részletezettséggel. Ezek az egységek a felelet színvonalától függően bonthatók.

FÖLDRAJZ

(FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK)

A földrajz (Földünk és környezetünk) tantárgy vizsgamodellje több szempontból is lényegesen különbözik a korábbi földrajzi érettségitől. A középszintű érettségi vizsgán a jelöltnek – az eddigiektől eltérően – szóbeli vizsga mellett írásban is számot kell adnia a felkészültségéről. Mind a középszintű, mind pedig az emelt szintű írásbeli vizsgán a hagyományos feladatok kiegészülnek újszerű, az ismeretek alkalmazását igénylő feladattípusokkal.

A vizsgán a jelöltnek a földrajzi-környezeti ismeretein kívül számot kell adnia az alábbi földrajzi kompetenciák – adott vizsgaszintnek megfelelő – elsajátításáról is:

– földrajzi-környezeti tartalmú információhordozók használata, információk feldolgozása, értelmezése;

– földrajzi-környezeti ismeretek alkalmazása a mindennapokban tapasztalható természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jelenségek, folyamatok magyarázatában, értelmezésében;

– különböző fajtájú térképeken közölt információk olvasása, értelmezése;

– kontúrtérképes feladatok megoldása;

– egyszerű gyakorlati és alapvető számítási feladatok elvégzése, az eredmények értelmezése;

– az ismeretanyag belső összefüggéseinek felismerése, több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő, összetett feladatok megoldása;

– földrajzi-környezeti tartalmú információkkal kapcsolatos egyszerű vázlatrajzok, folyamatábrák, keresztmetszeti rajzok és térképvázlatok készítése;

– szövegalkotás és szövegértés földrajzi tartalmú témákhoz kapcsolódóan;

– földrajzi-környezeti szemlélet és gondolkodásmód alkalmazása feladatmegoldások, szóbeli és írásbeli témakifejtések során.

Tartalmi szempontból is vannak új vonásai a vizsgának. A kerettantervben a korábbiakhoz képest nagyobb teret kap a társadalomföldrajzi szemlélet. Ennek megfelelően a feladatok között szerepelhetnek a napi gazdasági folyamatokkal, társadalmi-gazdasági élettel kapcsolatos kérdések is.

A földrajz (Földünk és környezetünk) tantárgy közép- és emeltszintű vizsgakövetelményei között a különbség az ismeretek mennyiségében, mélységében és megközelítési módjában is megnyilvánul. A középszintű vizsgán a jelölt általános földrajzi, környezeti műveltségéről ad számot. A vizsgafeladatok a tananyagban való általános tájékozottságot, az egyszerű összefüggések felismerését, a praktikus ismeretek birtoklását és alkalmazásának képességét mérik. Az emelt szintű vizsgán emellett az összetettebb kölcsönhatások felismerését, a földrajzi-környezeti gondolkodás és az ismeretek alkalmazásának képességét várják el a vizsgázótól a különböző földrajzi-környezeti feladatok megoldása során.

Fontos kiemelni, hogy a földrajz érettségi vizsgakövetelmény tartalmazza az általános iskolai regionális földrajzi tananyagot is. Ezért a vizsga sikeres teljesítéséhez szükség van az általános iskolában tanultak szintézisére, valamint a középiskolában elsajátított ismeretek alapján történő újraértelmezésére. A részletes vizsgakövetelményekben nem került külön felsorolásra a vizsga sikeres teljesítéséhez szükséges topográfiai követelmény, a kerettantervben megadott topográfiai fogalmak egyben a vizsgakövetelményt is jelentik. Az általános fogalmakat csak abban az esetben emeli ki a követelményrendszer, ha az eltér a korábban megszokott gyakorlattól. Az egyes témakörök eltérő részletezettséggel jelennek meg. A részletesebb kifejtés ott szerepel, ahol az eddigi hagyományokhoz képest új ismeretekkel és képességekkel kapcsolatos követelményeket fogalmaztunk meg.

A közép- és emelt szintű részletes vizsgakövetelményeket tartalmazó táblázatban az emelt szint oszlopa csak a középszintet meghaladó követelményeket tartalmazza, de az emelt szintű vizsga természetesen magába foglalja a középszintű követelményeket is.

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

1. Térképi ismeretek

TÉMÁK	VIZSGASZINTEK
TÉMÁK	Középszint	Emelt szint
1.1. A térképi ábrázolás	Legyen tisztában a térkép és a valóság kapcsolatával, a térképi ábrázolás jelentőségével. Magyarázza a kicsinyítés mértéke és a méretarány közötti kapcsolatot.	Következtessen a nagy, a közepes és a kis méretarányú, illetve különböző tartalmú térképek felhasználási lehetőségeire.
A térképek jelrendszere	Ismertesse a domborzatábrázolás különböző módszereit. Ismerje fel térképen a domborzati formákat. Legyen képes a szintvonal, a magassági számok és a relatív magasság fogalmának használatára. Ismerje a földrajzi fokhálózat jellemzőit. Tudjon térképvázlatot készíteni, és alakítsa ki jelrendszerét.	Értse, hogy a térképek készítésekor a különböző ábrázolási célok érdekében különböző módszereket alkalmaznak.
	Használja feladatmegoldásai során a tematikus térképen közölt információkat.
1.2. Térképi gyakorlatok	Alkalmazza a térkép jelei, színei és számai által közölt információkat. Legyen képes távolságot mérni és meghatározni egyenes és görbe vonal mentén különböző eszközök segítségével. Tudja leolvasni a tényleges magasságot, kiszámítani a viszonylagos magasságot térképek alapján. Tudjon tájékozódni, helymeghatározást végezni földgömbön és térképen. Használja ismeretszerzésre a különböző méretarányú és tartalmú térképeket. Olvasson le információkat keresztmetszetről és tömbszelvényről, tudja azokat elemezni, összevetni térképekkel. Legyen képes tematikus térképek összehasonlító elemzésére.	Legyen képes távolság meghatározásra az Egyenlítő vagy valamely hosszúsági kör mentén fokhálózat segítségével. Legyen képes területszámításra arányszám felhasználásával. Tudjon a méretarány használatát igénylő számításos feladatokat megoldani. Tudjon metszetet szerkeszteni a szintvonalas térkép alapján.
1.3. Az űrtérképezés	Legyen tisztában a légi és az űrfelvételek felhasználási lehetőségeivel, tudjon példát mondani alkalmazásukra. Tudjon azonosítani környezeti elemeket térképvázlattal vagy térképpel történő összevetés alapján légi és űrfelvételeken.	Ismertesse a műholdfelvételek készítésének elvét. Tudjon tényeket leolvasni légi és űrfelvételekről.

2. Kozmikus környezetünk

TÉMÁK	VIZSGASZINTEK
TÉMÁK	Középszint	Emelt szint
2.1. A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben	Ismertesse a Naprendszer helyét, a Tejútrendszer alakját, méreteit. Igazodjon el a csillagászati nagyságrendekben. Különítse el a csillagok és a bolygók tartalmi jegyeit.	Mutassa be a naptávolság, a hőmérséklet és az anyageloszlás összefüggéseit. Sorolja fel a csillagászat történeti fejlődésének jelentősebb állomásait.
2.2. A Nap és kísérői	Ismertesse a Nap jellemzőit (mérete, távolsága a Földtől, anyagi összetétele, belső és felszíni hőmérséklete). Mutassa be a Nap földi életet meghatározó szerepét, legfontosabb sugárzásait és azok légköri következményeit. Tudja megkülönböztetni a nap- és holdfogyatkozás kialakulásának okait. Sorolja fel a Föld- és a Jupiter-típusú bolygókat, sorrendjüket, mutassa be közös és egyedi jellemzőiket. Ismertesse a Hold mozgásának sajátosságát, értse a holdfázisok váltakozásának okát. Magyarázza a meteor és meteorit közötti különbséget.	Ismertesse a Nap gömbhéjas szerkezetét, a Nap szféráinak jelenségeit és ezek hatását a földi életre. Magyarázza meg a holdfázisok és a napfogyatkozás kialakulásának okait. Legyen képes a Naprendszer bolygóiról készült adatsorok elemzésére. Jellemzze a Hold felszínét, bizonyítsa a hőmérséklet és a légkörhiány összefüggését. Mutassa be az üstökösök felépítésének jellemzőit, mozgásának jellemzőit, jellegzetes formájuk kialakulását.
2.3. A Föld és mozgásai	Legyen tisztában a Föld méreteivel (sugár, Egyenlítő). Tudja egyszerű rajzzal bemutatni a napsugarak hajlásszöge és a szoláris éghajlati övezetek kialakulása közötti összefüggést.	Bizonyítsa a Föld alakja és tengely körüli forgása közötti összefüggést.
Tengely körüli forgás	Magyarázza a nappalok és az éjszakák váltakozását. Ismerje az égitestek látszólagos napi K–Ny-i járását, a forgás Ny–K-i irányát. Alkalmazza az alapvető átváltásokat: 15 hosszúsági fok = 1 óra időkülönbség = 1 időzóna 1 hosszúsági fok = 4 perc időkülönbség Tudja kiszámítani a helyi és a zónaidőt.
Nap körüli keringés	Ismerje a keringés pályájának jellemzőit, a keringés idejét. Elemezzen a keringéssel kapcsolatos ábrákat. Ismerje a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség, a nyári és a téli napforduló fogalmát és időpontját. Mutassa be a forgástengely ferdesége és az évszakok kialakulása közötti összefüggést.	Számítsa ki a Nap delelési magasságát a nevezetes időpontokban bármely földrajzi helyen. Alkalmazza feladatmegoldásban a dátumválasztó vonalat.
2.4. Űrkutatás az emberiség szolgálatában	Tudjon példákat mondani az űrkutatás eredményeinek gyakorlati hasznosítására.	Ismertesse a mesterséges holdak típusait és szerepüket a mindennapi életben. Legyen képes szövegek értelmezésére, a mesterséges égitestek, szondák jelentőségének bemutatására a Naprendszer és más galaxisok megismerésében.

3. A geoszférák földrajza

A rendeletet a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 41. §-ának 56. pontja hatályon kívül helyezte 2008. május 16. napjával.

Rövidítések: 1/2: első fele; 2/3: második harmada stb.; é.: évek; sz.: évszázad; ée.: évezred; e.: előtt; k.: körül; u.: után.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Önkormányzati rendeletek
Jogszabálykereső
{{ page.url }}

Megnyitottak

{{ page.url }}

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

14/2003. (V. 27.) OM rendelet

az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosításáról¹

Változott rendelkezések

Megnyitottak

Megnyitottak

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

14/2003. (V. 27.) OM rendelet

az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosításáról1

Változott rendelkezések

Megnyitottak

Megnyitottak

az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosításáról¹