Kifejezéskereső

  • ELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

20/2003. (XII. 16.) KvVM rendelet

a Kámoni Arborétum Természetvédelmi Terület bővítéséről és határainak módosításáról1

2006.11.21.

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, valamint 85. §-ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) Védetté nyilvánítom és az Országos Természetvédelmi Tanács 115.010/1950. OTT számú határozatával létesített, és a 182/1957. OTT számú határozattal kibővített Kámoni Arborétum Természetvédelmi Terület területéhez csatolom a Szombathely 825/1, 828/7 a, 828/7 b, 891 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú, összesen 2,1 hektár kiterjedésű területet.

(2) A Kámoni Arborétum Természetvédelmi Terület részét képező szombathelyi 974/1 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú, 0,1 hektár kiterjedésű terület védettségét megszüntettem.

(3) A Kámoni Arborétum Természetvédelmi Terület ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számait az 1. számú melléklet tartalmazza.

2. § A területváltozások célja a védettségi kritériumoknak nem megfelelő területrészek leválasztása és más célú hasznosítása, illetve az arborétum fejlesztését, a tudományt, a botanikai, a genetikai kutatást, az ökológiai oktatás-nevelést, az ökoturizmust szolgáló ingatlanok csatolása a védett természeti területhez.

3. § (1) A Kámoni Arborétum Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezeléssel járó feladatait – a kezelési tervben foglaltaknak megfelelően – az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság látja el.

(2)2 A Kámoni Arborétum Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési tervét a 2. számú melléklet tartalmazza.

4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

1. számú melléklet a 20/2003. (XII. 16.) KvVM rendelethez


A Kámoni Arborétum Természetvédelmi Terület ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számai

Szombathely
817, 825/1, 828/7 a, 828/7 b, 891, 974/2, 1002, 1003

2. számú melléklet a 20/2003. (XII. 16.) KvVM rendelethez3


A Kámoni Arborétum Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések

– A dendrológiai, botanikai gyűjtemény fenntartása, megőrzése és védelme,
– a fenyő fajtafenntartó telep fenntartása,
– a géngyűjtemény megőrzése,
– a természetes növénytársulások maradványainak megőrzése,
– a védett állatfajok létfeltételeinek biztosítása,
– az arborétum mint kultúrtörténeti érték megőrzése,
– a közművelődés, a szabadidő kulturált felhasználásának, a természetben történő élményszerzésnek és felüdülésnek az elősegítése elsősorban a fenyő- és hangafélék, valamint egyéb botanikai értékek oktatási és ismeretterjesztési célokat szolgáló bemutatásával,
– a természeti, tájépítészeti és kultúrtörténeti értékek megismerésére irányuló idegenforgalom, valamint a rekreáció elősegítése.

2. Természetvédelmi stratégiák

– Az arborétum erdészeti, kertészeti, tájépítészeti és botanikai kutatások regionális központjává fejlődésének elősegítése, elsősorban a növénynemesítési kutatások, a génmegőrzési tevékenység feltételeinek biztosításával,
– az arborétumban folyó kutatások eredményei táj- és természetvédelmi célú hasznosításának elősegítése,
– a természetestől távol álló, sajátos szempontok szerint kialakított mesterséges élőhelyek gondozása, ápolása, megfelelő állapotuk fenntartása az általuk nyújtott esztétikai élmény biztosítása érdekében,
– a mesterséges élőhely-komplexum állatvilágának védelme, különös tekintettel a tavi, folyóvízi, fás társulásokhoz kötődő, illetve az odúlakó fajokra,
– a növényfajok, -fajták, kertészeti változatok fennmaradásának biztosítása a mesterséges biotópok fenntartása érdekében,
– a potenciális növénytársulások fennmaradt képviselőinek, egyedeinek (így különösen a Gyöngyös-part vegetációja, az idős tanúfák) védelme.

3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

A természetvédelmi kezelési módokra, korlátozásokra, tilalmakra vonatkozó előírásokat – a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 30/2001. (XII. 28.) KöM rendelet 2. § (2) bekezdésének c) pontjában, illetve mellékletének 7. pontjában meghatározottak szerint – a 3.1.1–3.1.6. fejezet tartalmazza.

3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása
– Az arborétum füves területeit – melyek elsősorban a rálátások szerepét hivatottak betölteni – évente legalább egyszer kézi vagy gépi úton kaszálni szükséges, és gondoskodni kell a széna forgatásáról, begyűjtéséről és elszállításáról.
– A fával és cserjékkel borított területeken az oda nem illő, felverődő, nem kívánt cserje-, illetve gyomfajokat talajfelszíni mechanikus gyomirtással kell eltávolítani. A megfelelő állapotot (záródás, növőtér) a gyűjtemény növényegyedeinek nyesésével, egészségügyi célzatú ápolásával, a kiszáradt egyedek eltávolításával kell biztosítani.
– A mesterséges tavak, árokrendszerek, a Gyöngyös-holtág műtárgyait, partvédelmi berendezéseit folyamatosan karban kell tartani, növényzetüket ápolni, védeni szükséges. A tavakat tízévente legalább egyszer ki kell kotorni a feliszapolódás megakadályozása érdekében.
– A Gyöngyös-patak parti sávjának növényzetét – az egészségügyi termelésen kívül – beavatkozással nem szabad érinteni.
– A zsilipeken keresztül annyi vizet kell juttatni a területen található vízfolyások medreibe, hogy a Gyöngyös-patak vízszintjéhez képest lényeges különbség ne alakuljon ki.

3.1.2. Fajok védelme
– Az odúlakó állatok részére mesterséges odúkat kell kihelyezni.
– Gondoskodni kell az idős tanúfák, tekintélyes korú növénykülönlegességek védelméről, ápolásáról.

3.1.3. Látogatás
– Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság) a látogatók mozgását időben és térben korlátozhatja.

3.1.4. Oktatás és bemutatás
– A természetvédelmi oktatás, nevelés előmozdítása érdekében újabb ismertető, tájékoztató és növénynév táblákat kell kihelyezni, valamint – a már meglévőkkel együttesen – gondoskodni kell fenntartásukról, folyamatos karbantartásukról.
– Oktatás, bemutatás céljával állandó és időszaki tárlatokat, gyűjteményes, interaktív kiállítást, rendezvényeket, természetvédelmi táborokat kell szervezni.

3.1.5. Kutatás, vizsgálatok
– Biztosítani kell a feltételeket az erdészeti célú kutatás, fajtanemesítés, valamint a természetvédelemhez köthető tudományos vizsgálatok elvégzéséhez.
– Engedélyezett kutatást csak kutatási terv alapján, az igazgatósággal egyeztetett módon lehet végezni. A kutatás eredményeiről kutatási jelentést kell leadni az igazgatóság részére.

3.1.6. Természetvédelmi infrastruktúra
– A látogatók kulturált fogadása érdekében új bejáratot, fogadóépületet, szociális létesítményeket és autóparkolókat szükséges létesíteni.
– A Gyöngyös-patakra hidat kell építeni.
– A sétaút-hálózatot új utakkal kell bővíteni.
– A természetvédelmi oktatás-nevelés előmozdítása érdekében a területen tanösvényt kell létesíteni.
– Az épületek, berendezési tárgyak és a látogatást, bemutatást, kutatást lehetővé tévő infrastruktúra megfelelő műszaki állapotát fenn kell tartani.
– Az arborétum területén csak olyan mély- és magasépítési tevékenység folyhat, amely a meglévő épületek, építmények fenntartása, valamint a természetvédelmi kezelés érdekében történik. Egyéb célú építési munka nem végezhető a területen.
1

A rendeletet a 162/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet 5. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, 2008. január 1. napjával.

2

A 3. § (2) bekezdése a 43/2006. (XI. 13.) KvVM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

3

A 2. számú melléklet a 43/2006. (XI. 13.) KvVM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás