Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

201/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet

a nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról szóló 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelet módosításáról1

2003.12.18.

A Kormány a honvédelemről szóló 1993. CX. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 8. §-ának (5) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján a nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról szóló 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) módosításáról a következőket rendeli el:

1. § Az R. 5. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

,,(10) A védelemgazdasági alapterv elkészítésének módszertani szabályait az 1. számú melléklet tartalmazza.''

2. § Az R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

8. § ,,(1) Az 5. §-ban előírt gazdaságfelkészítési tervezéshez és a szövetséges erők számára nyújtandó befogadó nemzeti támogatás2 (a továbbiakban: BNT) tervezéséhez az 1. § d) pontjában foglalt és adatszolgáltatásra a (4) bekezdés szerint kijelölt szolgáltató (a továbbiakban: adatszolgáltató) – a külön jogszabályban3 meghatározott adatszolgáltatási kötelezettsége alapján – gazdaságmozgósítási célú adatszolgáltatást (a továbbiakban: adatszolgáltatás) teljesít.
(2) Az 5. § (2) bekezdés a)–c) pontjaiban megjelölt tervező szervek (a továbbiakban: adatgyűjtő szervek) az adatszolgáltatók által közölt adatokat – a tervezési rendnek megfelelően – központi, ágazati és területi szinten gyűjtik be.
(3) Az adatszolgáltatás az adatszolgáltató
a) gazdasági tevékenysége során értékesített, illetve vásárolt fontosabb termékek, szolgáltatások (a továbbiakban: vagyoni szolgáltatások) 2. számú melléklet szerinti egyes forrás, felhasználás és kapacitás adataira, valamint
b) a tevékenységéhez használt, a 3. számú melléklet szerinti adatkörökhöz tartozó anyagok, eszközök, berendezések, infrastruktúra (a továbbiakban: BNT erőforrások) jellemző adataira vonatkozik.
(4) Az adatszolgáltatók kijelölésére az adatgyűjtő szervek jogosultak. Az adatgyűjtő szerv az adatszolgáltatót kijelöléséről írásban értesíti. A kijelöléssel egyidejűleg papíralapon vagy egyéb adathordozón adatlapcsomagot (a továbbiakban: adatlapok) küld részükre. Az adatlapok tartalmát az adatgyűjtő szervek határozzák meg. A különböző szintű adatgyűjtő szervek az általuk tervezett kijelölésekről egymást tájékoztatják. A kijelölések koordinációjáért a központi tervező szerv a felelős.
(5) Az adatszolgáltatást az adatlapok kitöltésével és az adatgyűjtő szerv részére történő visszaküldésével kell teljesíteni a megadott határidőig.
(6) A vagyoni szolgáltatásokra vonatkozó adatszolgáltatást a 2. számú mellékletben meghatározott adattartalommal az adatgyűjtő szerv által az adatlapokon meghatározott vagyoni szolgáltatásokra (a továbbiakban: megfigyelt vagyoni szolgáltatások) vonatkozóan kell teljesíteni.
(7) A BNT erőforrásokra vonatkozó adatszolgáltatást a 3. számú melléklet szerinti adatkörökre vonatkozó – az adatgyűjtő szerv által összeállított – egyedi adatlapok kitöltésével kell teljesíteni.
(8) Az adatgyűjtő szervek kötelesek a minősítési jelöléssel ellátott adatlapokat a minősített adatok kezelésére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően kezelni és őrizni. Az adatgyűjtés során nyert adatokat csak védelmi felkészítési és országmozgósítási célokra lehet felhasználni.
(9) Indokolt esetben az adatgyűjtő szerv az adatszolgáltatótól gazdaságfelkészítési, védelmi célból további adatot, illetve rendkívüli adatszolgáltatást vagy -frissítést is kérhet.
(10) Az adatszolgáltatók kötelesek az elérhetőségi adataik megváltozásáról, valamint az adatszolgáltatásban jelentett termelő, szolgáltató kapacitásuk megszűnéséről, 30%-ot meghaladó csökkenéséről vagy 30%-ot meghaladó növekedéséről, illetve – a megfigyelt vagyoni szolgáltatások körét érintő – új kapacitás beindításáról az adatgyűjtő szervet haladéktalanul értesíteni.
(11) A tervező szervek a gazdaságfelkészítési tervezés információs hátterének biztosításához a külön jogszabályban4 meghatározott országos statisztikai adatgyűjtési programban szereplő adatgyűjtések alapján létrehozott és más – a nemzetgazdasági folyamatokat leíró igazgatási célú – adatbázisok aktuális adatállományából, eseti jelleggel, személyes/egyedi adatokra nem vonatkozó kigyűjtéseket kérhetnek.''

3. §5 Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti a gazdaságmozgósítási célú adatgyűjtés elrendeléséről szóló 20/1995. (VII. 25.) PM rendelet, valamint az azt módosító 21/1997. (VI. 13.) PM rendelet.

1. számú melléklet a 201/2003. (XII. 10.) Korm. rendelethez

,,
1. számú melléklet a 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelethez

A védelemgazdasági alapterv elkészítésének módszertani szabályai

I. ÁLTALÁNOS TERVEZÉSI ALAPELVEK

A védelemgazdasági alapterv (a továbbiakban: alapterv) a nemzetgazdaság felkészítése és mozgósítása tervezésének a felkészülés időszakában kidolgozott dokumentuma.
Az alapterv elkészítését és rendszeres pontosítását a tervező szervek a jelen módszertani szabályok (a továbbiakban: módszertan) alapján végzik.
A módszertanban alkalmazott rövidítések jegyzékét a Függelék tartalmazza.
A tervező szervek a tervezés során követelménytámasztó és/vagy felelős teljesítő minőségben terveznek.
Az alapterv összeállítása során a követelménytámasztó szervek összesítik a gazdaságmozgósítási helyzetre vonatkozó terveik végrehajtásához szükséges – a nemzetgazdaságtól igényelt – vagyoni szolgáltatásokat, erőforrásokat; a felelős teljesítő szervek megvizsgálják, egyeztetik a kielégítés lehetőségét és előkészítik az igények teljesítéséhez szükséges dokumentumokat. A központi tervező szerv értékeli a tervezés eredményeit, és jelentést készít a Kormánynak a gazdaság minősített időszaki teljesítőképességéről.

A tervező szervek csoportosítása
A tervező szervek az általános tervezési feladatok meghatározása alapján az alábbiak szerint csoportosíthatók:

1. Követelménytámasztó szervek
– A Kormány, a MeH, az MNB és az érintett ágazati minisztériumok (BM, ESZCSM, FVM, FMM, GKM, KüM, KvVM, NKÖM, OM);
– a MeH mint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok felügyeleti szerve,
– a HM mint az MH és a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok felügyeleti szerve,
– a BM mint a Rendőrség, a Katasztrófavédelem, a Határőrség és a Közigazgatási Hivatalok felügyeleti szerve;
– az ESZCSM mint az ÁNTSZ és az OMSZ felügyeleti szerve;
– az IM mint a BV felügyeleti szerve,
– a PM mint a VP felügyeleti szerve,
– az OITH mint a bíróságok felügyeleti szerve;
– a megyei védelmi bizottságok elnökei a lakosság ellátásának követelménytámasztói.

2. Felelős teljesítő szervek
Ágazati ellátási felelősséggel az ágazati tervező szervek:
– a BM – az építésügyi kapacitások, az életvédelmi létesítmények biztosításáért,
– az ESZCSM – az egészségügyi szolgáltatásokért, a szociális ellátásért,
– az FMM – a munkaerő biztosításért, a foglalkoztatáspolitikai feladatok ellátásáért,
– az FVM – a hazai mezőgazdasági, erdészeti és élelmiszeripari cikkekkel való ellátásért,
– a GKM – a hazai nyersanyagokkal, energiahordozókkal, ipari, kereskedelmi cikkekkel és szolgáltatásokkal való ellátásért, továbbá a szállítási szolgáltatásért, közúti, vasúti helyreállításért,
– az IHM – az informatikai és távközlési szolgáltatásokért,
– a KüM – a nyersanyagból, energiahordozóból, ipari, mezőgazdasági, erdészeti és egyéb termékekből való behozatalért,
– a KvVM – a vízgazdálkodási, környezet- és árvízvédelmi feladatok ellátásáért,
– a NKÖM – a kulturális szolgáltatásokért,
– az OM – az oktatás-képzés védelmi feladatai ellátásáért,
– a PM – a költségvetési előirányzatokért.
Területi ellátási felelősséggel a megyei védelmi bizottságok,
Funkcionális feladatot ellátó központi hivatalok
– az MNB – a pénzügyi, monetáris feladatok ellátásáért, illetve
– a KSH – a statisztikai adatszolgáltatás védelmi feladatai ellátásáért.

3. Szolgáltatók
A Hvt. 69. § (3) bekezdése alapján a magánszemély állampolgárságára való tekintet nélkül, továbbá a jogi személy, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és személyegyesülés vagyoni szolgáltatásként a Hvt.-ben meghatározott gazdasági és anyagi szolgáltatásra kötelezhető. A külföldi tulajdonú magán- vagy társas vállalkozások esetében a Magyarországon bejegyzett telephely alapján rendelhető el a vagyoni szolgáltatás.
A szolgáltatók gazdaságmozgósítási feladat végzésére való kijelölése és számukra a feladat meghatározása a 6. §-ban foglaltak szerint történik.

II. A TERVEZŐ SZERVEK TERVEZÉSI FELADATAI

1. A honvédelmi miniszter feladatai
Az MH minősített időszaki működéséhez és mozgósításához, kiegészítéséhez szükséges anyagi javakra, erőkre és szolgáltatásokra stb. vonatkozó igényeinek összeállítása és az illetékes ágazati és területi tervező szervek részére történő megküldése.
A BNT keretében beérkező szövetségesi erőforrás igény fogadása, a BNT katonai igény kielégítésének tervezése, a nem katonai igény továbbítása az illetékes tervező szervek részére. A BNT összes igény visszaigazolása a szövetségesek részére. A BNT képességkatalógus összeállítása, frissítése, valamint a NATO tagállamok és a küldő államok részére történő átadása.

2. A belügyminiszter feladatai
Az irányítása és felügyelete alá tartozó határőr és rendvédelmi szervek nemzetgazdasággal szembeni minősített időszaki igényei tervezésének összefogása, a részigénytervek összesítése. Az összesített igénytervet az illetékes ágazati tervező szervek részére kell megküldeni.
A határőr és rendvédelmi szervek gazdaságmozgósítási helyzetre vonatkozó igényei tervezésének ki kell terjednie az egyéb gazdaságmozgósítási helyzetre vonatkozó – központi beavatkozást igénylő – tárcaszintű tervkivonat elkészítésére is. Az egyéb gazdaságmozgósítási helyzetre vonatkozó tárcaszintű tervkivonatot csak a központi tervező szerv részére kell megküldeni.

3. Az egyéb rendvédelmi szervek felügyeletét ellátó miniszterek, országos hatáskörű szervek vezetőinek feladatai
Az alárendelt rendvédelmi szervek nemzetgazdasággal szemben támasztott, gazdaságmozgósítási helyzetre vonatkozó igényeinek tervezése, a részigénytervek összesítésének elvégzése. Az összesített igénytervet az illetékes ágazati tervező szervek részére kell megküldeni.
A rendvédelmi szervek gazdaságmozgósítási helyzetre vonatkozó igényei tervezésének ki kell terjednie az egyéb gazdaságmozgósítási helyzetre vonatkozó – központi beavatkozást igénylő – tervkivonat elkészítésére is. Az egyéb gazdaságmozgósítási helyzetre vonatkozó tárcaszintű tervkivonatot csak a központi tervezőszerv részére kell megküldeni.

4. Az ágazati miniszterek feladatai
A követelménytámasztó szervek gazdaságmozgósítási helyzetre vonatkozó igényei teljesíthetőségének vizsgálata és visszaigazolása; a társadalom, a nemzetgazdaság és a közigazgatási rendszer minősített időszaki (itt: rendkívüli állapoti) működőképessége fenntartását szolgáló, valamint az export-import igények tárcaszintű tervezése, az igények megküldése az illetékes teljesítő szervek részére.
Az egyéb gazdaságmozgósítási helyzet tervezése során, amennyiben a miniszter felelős valamilyen típusú válsághelyzet kezeléséért, illetve válságkezelési tervkészítési kötelezettsége van, terveznie kell a válsághelyzetből következő gazdaságmozgósítási igényeket, és meg kell küldenie az illetékes ágazati vagy területi tervező szervnek. Ezen túl a terv központi beavatkozást igénylő tételeiről tervkivonatot is kell készíteni. Az egyéb gazdaságmozgósítási helyzetre vonatkozó tervkivonat táblázatán fel kell tüntetni a feltételezett válsághelyzet típusát és számításba vett főbb jellemzőit, valamint a tervezés alapjául vett válságkezelési terv megnevezését. A tárcaszintű (országos) tervkivonatot csak a központi tervező szerv részére kell megküldeni.
A tárcaszintű igénykielégítési tervek elkészítése ágazati és területi bontásban.
A közvetlen irányítása alá tartozó országos hatáskörű és területi tervező szervek tervezői munkájának irányítása.
A KSH által koordinált OSAP keretében végzett adatgyűjtésekben a gazdaságfelkészítési tervezés szempontjainak érvényesítése. Az adatgyűjtés kérdőíveinek összeállításakor a védelemgazdasági alapterv tényadat igényeinek figyelembevétele. A védelemgazdasági alapterv ágazati bázisadatainak – szükség szerinti – egyszeri adatfelvételezéssel történő biztosítása.

5. A gazdasági és közlekedési miniszter feladatai
Az ágazati miniszterre vonatkozó tervezési feladatok ellátása.
A BNT keretében a honvédelmi minisztériumból érkezett szövetségesi nemzetgazdasági (nem katonai) erőforrásigény fogadása és – az illetékes tervező szervek vizsgálata és javaslata alapján történő – visszaigazolása a honvédelmi miniszter részére.
A védelemgazdasági alapterv módszertanának szükség szerinti korszerűsítése. Az igénybejelentéshez szükséges egységes követelménytámasztói nomenklatúra (a továbbiakban: EKN) évenkénti pontosítása a követelménytámasztó szervek igényei alapján.
Az ágazati és területi védelemgazdasági alaptervek nemzetgazdasági szintű összesítése, a tervek elemzése és a szükséges intézkedések megtétele, illetve kezdeményezése. A nemzetgazdaság minősített időszaki teljesítőképességének elemző vizsgálata.
A 8. §-ban szabályozott gazdaságmozgósítási célú adatgyűjtések koordinálása, a központi adatgyűjtés lebonyolítása, az adatok feldolgozása, összesítése, az összesített adatok tervező szervek részére történő továbbítása.
Minden tervidőszakban egy alkalommal (4 évenként) – illetve szükség szerint – a Kormány tájékoztatása a tervezés főbb előirányzatairól és megállapításairól, a gazdaság minősített időszaki teljesítőképességéről, valamint a döntést igénylő kérdésekről (a pénzügyminiszterrel közös jelentésben). Az illetékes tervező szervek tájékoztatása a Kormány döntéseiről, állásfoglalásáról, a döntések végrehajtását szolgáló tervezési feladatok egyidejű meghatározásával.

6. A külügyminiszter feladatai
A követelménytámasztó szervek import igényei teljesíthetőségének vizsgálata, a közigazgatási rendszer, a nemzetgazdaság és a társadalom minősített időszaki (rendkívüli állapoti) működőképessége fenntartását szolgáló export-import igények felülvizsgálata, a nemzetgazdasági szintű sarokszámok kialakítása, és az igények visszaigazolása az igényt benyújtó miniszternek.
Az igények felülvizsgálata során ki kell alakítani az egyes stratégiai jellegű termékek exportjára vonatkozó esetleges korlátozó, illetve importjára vonatkozó esetleges könnyítő külkereskedelmi eljárási szabályokat.

7. A pénzügyminiszter feladatai
A védelemgazdasági alapterv módszertani szabályai pénzügyi tervfejezetének – a gazdasági és közlekedési miniszterrel egyetértésben történő – szükség szerinti korszerűsítése.
A pénzügyminiszter koordinálja a követelménytámasztó szervek gazdaságmozgósítási helyzeti igényeinek kielégítésére, a társadalom és a nemzetgazdaság minősített időszaki működtetésének finanszírozására, a költségvetési előirányzatok szükséges átcsoportosításaira vonatkozó pénzügyi intézkedések tervezését.
A Kormány tájékoztatása a minősített időszaki költségvetés főbb sarokszámairól, megállapításairól, valamint a döntést igénylő kérdésekről (a gazdaság és közlekedési miniszterrel közös jelentésben). Közreműködés a nemzetgazdaság minősített időszaki (rendkívüli állapoti) teljesítőképességének elemző vizsgálatában. Az illetékes tervező szervek tájékoztatása a Kormány döntéseiről, állásfoglalásáról, a döntések végrehajtását szolgáló pénzügyi tervezési feladatok egyidejű meghatározásával.

8. A fővárosi, megyei védelmi bizottságok feladatai
A védelmi bizottság a gazdaságfelkészítési tervezés keretében elvégzi:
– az illetékességi terület lakosságának minősített időszaki, alapvető élelmiszerekkel, közszükségleti cikkekkel, egészségügyi szolgáltatással való ellátásának tervezési feladatait;
– a fegyveres erők és rendvédelmi szervek részéről, valamint a BNT keretében a megyére mint közigazgatási egységre háruló igények kielégítése tervezését;
– az illetékességi területen működő és az alapterv végrehajtásában érintett szolgáltatásra kötelezettek kijelölésével kapcsolatos feladatokat;
– a helyi védelmi bizottságok és a kijelölt szolgáltatásra kötelezettek tervezési, adatszolgáltatási tevékenységének szabályozását;
– az életvédelemmel és vagyonmegóvással kapcsolatos feladatok ellátását.

9. Valamennyi tervező szervre vonatkozó feladat
A tervező szervek a négyévente készülő alaptervet tervfejezetenként szövegesen értékelik. A szöveges értékelésben ki kell térni:
– a bejelentett igények kielégíthetőségének vizsgálatára;
– a tervezést, az igény kielégítését akadályozó tényezőkre;
– a tervezést segítő javaslatokra.

10. A tervező szervek kódjai

a) Fegyveres erők és rendvédelmi szervek:

F-01: HM
F-11: KNSz

R-01: BM
R-11: Rendőrség
R-12: Határőrség
R-13: OKF
R-02: IM
R-21: BV
R-03: PM
R-31: VP
R-04: MeH
R-41: NBH
R-42: IH
R-43: NbSz

b) Minisztériumok, országos hatáskörű szervek:
M-01: BM (építésügyi ágazat)
M-02: ESZCSM
M-03: FMM
M-04: FVM
M-05: GKM
M-06: IHM
M-07: KüM
M-08: KvVM
M-09: NKÖM
M-10: OM
M-11: PM
M-12: MNB
M-13: KSH
M-14: OITH

c) Megyei védelmi bizottságok:
V-01: Budapest
V-02: Baranya
V-03: Bács-Kiskun
V-04: Békés
V-05: Borsod-Abaúj-Zemplén
V-06: Csongrád
V-07: Fejér
V-08: Győr-Moson-Sopron
V-10: Heves
V-09: Hajdú-Bihar
V-11: Komárom-Esztergom
V-12: Nógrád
V-13: Pest
V-14: Somogy
V-15: Szabolcs-Szatmár-Bereg
V-16: Jász-Nagykun-Szolnok
V-17: Tolna
V-18: Vas
V-19: Veszprém
V-20: Zala

III. A VÉDELEMGAZDASÁGI ALAPTERV FEJEZETEI

A védelemgazdasági alapterv a gazdaságfelkészítési tervezés során a központi tervező szerv koordinációjában az ágazati és a területi tervező szervek által összeállításra kerülő dokumentum, amely a következő fejezetekből tevődik össze:
(A helyi tervező szervek számára a megyei védelmi bizottságok határozzák meg a helyi védelemgazdasági alapterv felépítését.)

1. A követelménytámasztók minősített időszaki igényei (,,I'' jelű táblázatok)
A követelménytámasztók minősített időszaki igényeik összeállításánál – a feladatra összeállított saját szabályzat szerint – az alkalmazási tervükben tervezett szakfeladatokhoz vagy válságkezelési típustervekhez az EKN-ben szereplő tételekre határozzák meg a nemzetgazdaságból – a békeidőszaki ellátásukhoz képest többletként – igényelt erőforrás szükségletüket. A lakosság minősített időszaki ellátása, valamint a nemzetgazdaság minősített időszaki működésének fenntartása céljából a többlet a valamilyen rendkívüli helyzet következményeként kieső legfontosabb erőforrások pótlásaként vagy a meglévő erőforrásokat meghaladó, többletként jelentkező szolgáltatási igények teljesítéseként értelmezendő.
A gazdaságmozgósítási igények között a követelménytámasztó szervek folyó időszaki költségvetése terhére képzett és meglévő tartalékain felüli igények szerepelhetnek. A békeidei normától való esetleges eltérés (hiány) a K.01. jelű táblázaton kerül számbavételre.
A nemzetgazdasági igények összeállításánál csak az EKN-ben szereplő, – az adott szervezet minősített időszaki rendeltetésének megfelelő feladatok végrehajtása szempontjából – kiemelt fontosságú vagyoni szolgáltatások vehetők figyelembe. A hazai kereskedelemben a minősített időszakban is nagy valószínűséggel beszerezhető termékek, szolgáltatások biztosítására költségvetési forrást kell igényelni a követelménytámasztó minősített időszaki költségvetésében.
Az igények tervezése kiterjed:
1.1. A fegyveres erők és rendvédelmi szervek által a nemzetgazdaságtól igényelt, a béke időszaki alapfeladataik ellátásához megállapított békeszükséglethez vagy átlagos békefelhasználáshoz képest számított többlet erőforrás igény tételes felmérésére (követelménytámasztók).
1.2. A nemzetgazdaság gazdaságmozgósítási helyzetben való működéséhez, valamint az 1.1. pont szerinti erőforrásigény biztosításához szükséges ágazati és import igények felmérésére (ágazati tervező szervek).
1.3. A lakosság minősített időszaki és egyéb gazdaságmozgósítási helyzetben való ellátása szükségletének tervezésére (területi tervező szervek).

2. Az igénykielégítési tervjavaslat (,,K'' jelű táblázatok)
Az 1. pont 1.1–1.3. alpontok szerinti vagyoni szolgáltatások teljesítésére vonatkozó igénykielégítési tervjavaslatot a minisztériumok ágazati bontásban, a védelmi bizottságok fővárosi, megyei szinten készítik el.
Az igénykielégítés tervezése a nemzetgazdaság folyamataiban megfigyelt statisztikai és egyéb módon (gazdaságmozgósítási célú adatgyűjtéssel) előállított tényadatokon alapuló követő tervezési módszerrel történik.
A követő tervezés a gazdaságfelkészítési tervezés fő módszertani elve, amely szerint a tervező szervek – a védelmi szempontból – fontos vagyoni szolgáltatásokat folyamatosan figyelemmel kísérik, ezekről megbízható információkat gyűjtenek, azokat elemzik, és a minősített időszaki terveket ezen bázisadatok alapján állítják elő.
A gazdaságmozgósítási igények kielégítése tervezésekor az alábbi kielégítési módokat lehet figyelembe venni:
2.1. Az igénybevétellel történő igénykielégítés
A kielégítési mód meghatározásához legelőször azt kell megvizsgálni, hogy az adott igény közvetlenül a nemzetgazdaságból minősített időszaki igénybevétellel kielégíthető-e. Ide tartoznak a nemzetgazdaságban meglévő és honvédelmi vagy egyéb védelmi célból igénybevételre kijelölt ingatlanok (beleértve a közlekedési, hírközlési, távközlési, infrastrukturális hálózatokat és létesítményeket is), ingó dolgok (gépek, közúti, vízi és légi járművek, vasúti gördülőanyagok és más technikai eszközök és tartozékaik, pótalkatrészek), a tartalékos személyi állomány, valamint a meghagyásban részesített szakemberek. A honvédelmi és a polgári védelmi célú igénybevétellel kapcsolatos előkészületi, tervezési és nyilvántartási tevékenységeket az MH, valamint az OKF, a Határőrség, a Rendőrség (együtt a BM) igénybejelentése alapján a Hvt. és a végrehajtásáról szóló 178/1993. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) vonatkozó szakaszai szerint a megyei/fővárosi hadkiegészítő parancsnokságok és védelmi bizottságok végzik.
2.2. A folyó termelésből és készletekből történő igénykielégítés
A vagyoni szolgáltatások közül azokat soroljuk ide, amelyek teljesítésekor a gazdasági erőforrást folyamatosan üzemelő hazai termelő, szolgáltató kapacitásokon állítják elő, vagy belföldi kereskedelmi szervezetek forgalmazzák (és/vagy készletezik), és amelyekből a szükséges feltételek biztosítása esetén a gazdaságmozgósítási igény megfelelő időben és mennyiségben kielégíthetőnek minősíthető. Ebbe a csoportba tartozik a működő hazai kapacitásokon ismert átfutási idővel előállításra kerülő, vagy a belföldi kereskedelemben folyamatosan forgalmazott, elsősorban polgári termékek többsége, az energiahordozók, az élelmiszerek, egyéb ipari és mezőgazdasági termékek, a hazai gyártású, illetve forgalmazású gyógyszerek. Ide sorolhatók a törvény alapján a forgalmazónál készletezett anyagok (pl. üzemanyagok), a termeléshez vagy szolgáltatáshoz szükséges egyes alapanyagok, fogyasztási cikkek, de ide tartoznak egyes honvédelmi célú anyagok, eszközök belföldi gyártó/javító kapacitásai.
2.3. A védelmi célú tartalékokból történő igénykielégítés
Amennyiben megállapítást nyert, hogy az igények kielégítése a 2.1–2.2. pontokban leírt módon nem biztosíthatók, úgy a tervezésnek ki kell terjednie a védelmi célú tartalékoknak a tervezésbe történő bevonására, mint a gazdaságmozgósítási igény kielégítésének legbiztosabb fajtájára. Az igényelt gazdasági erőforrás (pl. egy gépipari termék) meghatározott időpontban való biztosítása történhet az előállítási ciklus különböző fázisainak (kész-, vagy félkész termék, nyersanyag, gyártóeszköz) tartalékolásával és szükség esetén a félkész terméknek a meglévő kapacitáson az átfutási időnek megfelelő időpontban beindított készre-gyártásával. Erre a célra szolgálnak a 12. §-ban részletezett védelmi célú állami tartalékok, amelyek az egyes miniszterek védelmi feladatainak végrehajtását szolgálják.
Az egyes speciális termékek minősített időszaki gyártására fenntartott, úgynevezett rögzített ipari kapacitásokat a védelmi célú tartalékolás speciális eseteihez soroljuk, tervezési szempontból azonban külön igénykielégítési módnak tekintjük.
2.4. A rögzített ipari kapacitásokról történő igénykielégítés
Egyes nagy tömegben alkalmazásra kerülő, honvédelmi vagy egyéb védelmi szempontból alapvető fontosságú termékféleségek gyártására vagy javítására, változtatható volumenű vagy adott időszakban aktivizálható kapacitás kerül biztosításra, rögzítésre. A kapacitások folyó időszaki fenntartására a Kormány évente szerződés alapján költségvetési forrást biztosít. A szolgáltatásra kötelezett gazdasági megfontolás és a termék előállítási és/vagy eltarthatósági ideje (gyártás felfuttatás max. 90–180 nap) alapján dönti el, hogy a készterméket fizikailag készletezi és tárolja, vagy pedig a készre gyártó kapacitást szerződéssel rögzíti, esetleg a kettő kombinációját alkalmazza. A kapacitás-fenntartási szerződésben vállalja az adott igény minősített időszaki szállítására vonatkozó szerződéskötési kötelezettséget.
2.5. Az export-importból történő igénykielégítés
A 2.1–2.4. pontokban leírt igénykielégítési módokkal nem biztosítható erőforrás esetén tervezhető az importból történő igénykielégítés. A minősített időszaki igények kielégítése tervezésekor figyelembe kell venni a veszélyeztetettségi időszakban (6 hónap) szükség szerint bevezetésre kerülő exportot korlátozó, importot könnyítő gazdaságpolitikai intézkedéseket. A NATO-ban alkalmazott együttműködői logisztikai technikák, mint a NATO Logisztikai Értéktőzsde, a Raktári Készlet és Eszközigények Cseréje, a Közös Felhasználású Termékek Anyaggazdálkodása, a Termékek Nyilvántartásból Történő Biztosítása, vagy a NATO Lőszer Adatbázis projektek alkalmazása alapvető érdekünk.
A szövetségesi kötelezettség alapján tervezni kell a BNT-re vonatkozó kormánymegállapodásból a nemzetgazdaságra háruló export, valamint a szövetséges állam területén állomásoztatott, működtetett magyar haderő import igényeit is. Ezen igénykielégítési mód tervezésénél jelen módszertant a BNT tervezési és eljárási szabályaira vonatkozó kormányrendelet6 figyelembevételével kell alkalmazni.
2.6. Költségvetési előirányzat
A minősített időszakban megvásárolható vagyoni szolgáltatások fedezetéhez költségvetési előirányzatokra van szükség, amelyek rendelkezésre állását a minősített időszaki költségvetési átcsoportosítások tervezésével lehet biztosítani. Költségvetési előirányzatot tervezhetnek a tervező szervek a saját fejezeti, illetve önkormányzati költségvetésük átcsoportosításával, a fejezeti tartalék felhasználásával, fejezetek közötti átcsoportosítással, a költségvetés általános tartaléka, illetve a vis maior keret terhére.
2.7. Szövetségesi támogatás, külföldi segélyszolgáltatás
Szövetségesi tagságunk alapján számíthatunk – minősített időszakban vagy egyéb gazdaságmozgósítási helyzetben – a szövetséges NATO-tag- és egyéb államok segélyt nyújtó támogatására. A külföldi segélyszállítmányok fogadása, elosztása a speciális válságkezelési feladatokhoz tartozik.
A fentiek leegyszerűsítve mutatják be a az igénykielégítési mód megválasztásának folyamatát. A különböző egyedi igények esetében mindig a konkrét szakmai és gazdasági szempontok mérlegelésével kell kijelölni a legalkalmasabb módot. Ugyanakkor számolni kell azzal a körülménnyel, hogy az egyes kielégítési módok megválasztásánál a nemzetgazdaság teljesítőképessége és/vagy a költségvetés helyzete az igényelt költségvonzat miatt korlátot szabhat. Ilyen esetekben a tervező szerveknek mérlegelniük kell a másik igénykielégítési módba való átsorolás lehetőségét.

3. Az igénykielégítés költségvetési tervezése (,,P'' jelű táblázat)
A gazdaságfelkészítés békeidőszaki egyszeri és folyamatos ráfordításainak költségvetési tervezése két lépcsőben, egymással párhuzamosan, de folyamatosan egyeztetve történik:
– A PM a gazdasági prognózisok és a GDP előírt százalékában meghatározza a tervezési évben figyelembe veendő védelmi kiadások összesített nagyságrendjét s ezen belül az egyéb védelmi kiadásokat is.
– A tervező szervek költségvetési javaslatait megküldik a HM Védelmi Hivatalnak, amely az összesített adatokat a PM-nek továbbítja.
Amennyiben a HM Védelmi Hivatal által megadott összesített igény és a PM által kimunkált főszámok nem felelnek meg egymásnak, további egyeztetés következik. A költségvetési törvényjavaslatban már konszenzusos számadatok jelennek meg, amelyekről az Országgyűlés dönt. Az elfogadott előirányzathoz kell ezután igazítani a költségvetési igényeket.
Az Országgyűlés által elfogadott előirányzatból kiindulva a HM előterjesztésében a Kormány minden évben jóváhagyja az előző évi felhasználásról szóló beszámolót, és egyidejűleg tételes bontásban, tárcánként meghatározza a tárgyévi előirányzatokat. E jóváhagyást követően kezdődhet meg a PM részéről a konkrét finanszírozás.
3.1. A pénzügyi fedezet tervezését a gazdaságmozgósítási helyzeti igények kielégítéséhez, azaz a szükséges költségvetési átcsoportosítási javaslatok elkészítését a tervező szervek végzik.
A különböző gazdaságmozgósítási helyzetekben felmerülő országos költségvetési igényt csak a tervező szervek által felmért, meghatározott és ellenőrzött adatszolgáltatásra lehet építeni. A felmért igények teljesítésénél, a szükséges pénzügyi forrás biztosításánál az alábbi sorrendiséget kell figyelembe venni:
– tárca/önkormányzat saját költségvetésén belüli átcsoportosítás;
– tárcák/önkormányzatok közötti átcsoportosítás;
– költségvetés általános tartalékának igénybevétele;
– költségvetés módosítása;
– pótköltségvetés.
A béke időszaki krízishelyzetek pénzügyi kezelésénél eddig minden esetben egyedi döntést hoztak a felsőbb irányító szervezetek vezetői. Az ügyek egyedi kezelését a jövőben sem lehet kizárni, ezért a minősített időszaki költségvetési terv összeállítása csak iránymutatásul és tájékoztatásul szolgál.

4. Az igénykielégítéshez szükséges szerződések előkészítése, illetve megkötése (,,J'' jelű táblázat)
A gazdaságfelkészítési szerződések, gazdaságmozgósítási előszerződések megkötése és a gazdaságmozgósítási szerződések előkészítése a felelős teljesítő szervek feladata.
A ,,T'' jelű táblázatot csak azok a tervező szervek (minisztériumok) töltik ki, amelyek az egyéb gazdaságmozgósítási helyzetre vonatkozó, – jogszabályban7 előírt – tervkészítésre kötelezettek.
A nemzetgazdaság minősített időszaki teljesítőképességének ellenőrző vizsgálatát a tervező szervek adatai alapján a GKM és a PM végzi. A nemzetgazdasági szintű elemző munka kiterjed a visszaigazolt igények költségvetési fedezetének és a gazdaság teljesítőképességének összehasonlítására.

IV. AZ ALAPTERV KIDOLGOZÁSÁNAK MÓDSZERE ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

A tervező tevékenység – az 5. §-ban foglaltakkal összhangban – központi, ágazati, területi és helyi szinten folyik.
Az alaptervet 4 évenként (1+3 év) kell elkészíteni. A tervező szervek adatai alapján összeállított alaptervről a gazdasági és közlekedési miniszter és a pénzügyminiszter közös előterjesztésben számol be a Kormánynak.
A terv a 4 éves tervezési ciklus első évére (a továbbiakban: tervév)8 a követelménytámasztók által bejelentett igényeknek megfelelő részletességgel, mint alapterv kerül kidolgozásra, és – az évenként szükségessé váló pontosításokkal – folyamatosan tartalmazza az aktuálisan visszaigazolt minősített időszaki vagyoni szolgáltatásokat.
A tervezési ciklus 2–4. éveiben9 csak a tervév adataiban szükségessé váló változásokat kell – a tervévivel azonos ütemezéssel – végigvezetni a tervezési folyamaton. Az alapterv pontosításáról évente szűkített jelentésben számol be a Kormánynak a gazdasági és közlekedési miniszter.
Az alapterv bázisát, a tervévet megelőző év tényadatai képezik. A tényadatokat szolgáltató információs rendszerek a következők:
– a KSH által koordinált OSAP;
– a 8. § szerinti gm célú központi, ágazati vagy területi adatgyűjtés;
– az ágazati miniszterek saját igazgatási célú adatgyűjtései;
– a megyei védelmi bizottságok egyéb, a Hvt. 16. § (2) bekezdése alapján elrendelt adatgyűjtései;
– a védelmi célú állami tartalékok nyilvántartási adatai;
– egyéb nemzetgazdasági és katonai adatbázisok.
A tervező szervek egymás gazdaságmozgósítási célú adatai vonatkozásában hozzáférésre jogosultak azzal, hogy az átvett adatok csak gazdaságfelkészítési, védelmi célra használhatók fel.
A követő tervezés információs rendszerével szemben támasztott követelmény, hogy hatékonyan támogassa a jelen módszertan szerinti gazdaságfelkészítési tervezést.
Az alapterv főleg naturális adatokat tartalmaz, de a táblázaton jelölt minden esetben a naturáliák mellett fel kell tüntetni az értéket is. Az érték mindig a tervévet megelőző évi átlag egységáron számított folyóáras adat.
A minősített időszaki igények tervezésekor a követelménytámasztó tervező szervek számára kötelező az EKN alkalmazása, amelyet a központi tervező szerv a követelménytámasztó szervek igényei alapján állít össze, és a tervezési ciklus megkezdéséig a követelménytámasztó szervek részére megküld.
A védelemgazdasági alapterv nem öleli fel a nemzetgazdaság egészét – így csak reprezentatív számítási anyagnak tekinthető –, mivel a 8. § szerinti gm célú adatszolgáltatásra csak az adott gazdasági alágazatban meghatározó súlyú, illetve a speciális szolgáltatást nyújtó gazdálkodókat jelöli ki az adatgyűjtő szerv.
A szolgáltatók kijelölését a minisztériumok és a védelmi bizottságok a katonai meghagyásban részesített gazdálkodó szervezetek jegyzékének összeállításával és egyeztetésével összhangban, illetve azzal azonos ütemezésben végzik.
A követő tervezés információs rendszerének kialakításakor alapelv, hogy az adatszolgáltatásra kijelöltek köre minden esetben meghaladja a tervezésbe bevontak körét.
A kijelölt szolgáltatókat a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR10) alapján kell besorolni. Az ágazati besorolásnál a gazdasági egységeknek a tervév január 1-jei szervezeti állapotát kell figyelembe venni.

V. A TERVEZÉS FOLYAMATA

A tervező szervek a védelemgazdasági alapterv összeállítása során
– a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek igényei, valamint a BNT keretében a nemzetgazdaságra háruló igények tervezésekor a ,,felülről lefelé tervezés'' (feladat-meghatározó) módszerét, míg
– a lakossági igények, valamint a területi, ágazati és nemzetgazdasági igénykielégítés tervezésekor az ,,alulról felfelé tervezés'' módszerét alkalmazzák.
A kétirányú tervezést szervesen kiegészíti a nemzetgazdaság minősített időszaki működőképessége fenntartását szolgáló – az ágazati kapcsolatokból eredő – tárcaszintű, valamint a nemzetközi együttműködést, illetve a külkereskedelmi forgalom minősített időszaki fenntartását szolgáló export-import tervezés.
A BNT-ből a nemzetgazdaságra háruló ,,polgári támogatási'' igények (termékek, gépek stb.) tervezés-technikailag exportnak minősülnek. Amennyiben a Magyar Köztársaság küld más szövetséges állam területére haderőt, úgy a magyar haderő állomásoztatásának, működtetésének polgári-katonai támogatás igényét, amelyet ott BNT keretében nyújtanak számára, tervezés-technikailag import igénynek kell tekinteni, illetve tervezni.
A BNT export-import igényeit a tárcaszintű tervezés keretében a HM tervezi és küldi meg a GKM, illetve a KüM részére.
A minősített időszaki külkereskedelmi igények kielégítését szolgáló import tervezés módszerét a külügyminiszter a relációk speciális jellege alapján alakítja ki. A relációnként (országonként) elkészített tervlapokat a KüM tárolja, elvégzi rajtuk folyamatosan a szükséges pontosításokat, a címzett országoknak azonban csak a Kormány külön intézkedésére küldi meg.
A tervezés módszere lehetőséget biztosít arra, hogy a gazdasággal szemben támasztott igények kielégíthetősége
– területi: megyei, fővárosi,
– ágazati: minisztériumi, valamint
– nemzetgazdasági szinten tervezhető legyen.
A nemzetgazdasági szintű alaptervet a központi tervező szerv a tervező szervek tervjavaslatai alapján állítja össze.
A központi tervező szerv a nemzetgazdasági alapterv-javaslathoz csatolja a tervező szervek által a kijelölt szolgáltatókkal megkötött gazdaságfelkészítési szerződések és gazdaságmozgósítási előszerződések jegyzékét.
A nemzetgazdaság minősített időszaki működtetésének finanszírozására vonatkozó költségvetési tervjavaslatot a pénzügyminiszter állítja össze.
A két nemzetgazdasági szintű tervjavaslatot a gazdasági és közlekedési miniszter és a pénzügyminiszter közös előterjesztésben nyújtja be a Kormányhoz jóváhagyásra.
A központi tervező szerv kiadja a Kormány által elfogadott védelemgazdasági alapterv szerinti, a minisztériumi és védelmi bizottsági alaptervekre vonatkozó főbb mutatókat. A tervező szervek a kiadott tervmutatók alapján – évente, illetve szükség szerint – tervkorrekciót hajtanak végre.
A tervező szervek tervjavaslatait a központi tervező szerv visszaigazolása alapján a tervező szerv vezetője vagy az általa felhatalmazott vezető hagyja jóvá. Az így jóváhagyott alapterveket évenként egyszer a tervező szervek felülvizsgálják és szükséges esetben – a megváltozott gazdasági-műszaki feltételek alapján – pontosítják.

VI. A TERVEZÉS SEGÉDLETEI

Az alapterv tervezési segédleteit az 1–13. számú táblázatok tartalmazzák.
A segédletek támpontul szolgálnak
– a tervező szervek munkamegosztásának (1. számú táblázat) egységes értelmezéséhez;
– a tervező szervek tervezési feladatai határidős ütemezéséhez (2. számú táblázat); továbbá tartalmazzák azokat az űrlapokat, amelyek
= az igények bejelentéséhez (3–6. számú táblázatok);
= az igények kielégítésének tervezéséhez (7–8. számú táblázatok),
= az igénykielégítéshez szükséges költségvetési átcsoportosítások tervezéséhez (9. számú táblázat),
= a követő tervezés információs rendszere által előállított bázisadatok feldolgozásához, elemzéséhez (10. számú táblázat),
= a gazdaságfelkészítési szerződések és a gazdaságmozgósítási előszerződések jegyzékének összeállításához (11–12. számú táblázat),
= az egyéb gazdaságmozgósítási helyzetre vonatkozó tervkivonat (13. számú táblázat) elkészítéséhez szükségesek;
– a Függelék a rövidítések magyarázatát adja.

VII. A TERVEZÉSI SEGÉDLETEK KITÖLTÉSE

Az igények tervezésekor az EKN alkalmazása kötelező. Igények csak a benne szereplő tételekre adhatók fel.
A tervezési segédletek kitöltésekor a tervező szerveknek a következő szempontokat kell figyelembe venni:
A jelen módszertani szabályok a tervezési segédletek papíralapú kitöltését tekintik alapértelmezésnek. Amikor a tervezés számítógépes támogatásának folyamatos bevezetésével megteremtődnek a feltételek a teljes folyamat elektronikus úton történő végrehajtására, kiváltjuk a hagyományos iratokat; addig a papíralapú dokumentumok tekintendők elsődlegesnek.

1. A Fegyveres erőket és a rendvédelmi szerveket felügyelő minisztériumok
az erőforrás igényeket (3. számú táblázat) igénykielégítési módonként, ágazati besorolás szerinti felelős teljesítő szervenként és a javasolt igénykielégítők székhelye szerinti megyei bontásban 3 példányban küldik meg az illetékes felelős teljesítő szervek részére. A felelős teljesítő szerv a visszaigazolt tervlap egy példányát a követelmény támasztó és egy példányát a GKM részére küldi meg. A fegyveres erők és rendvédelmi szervek a költségvetési többletigényt az igény-bejelentési táblázaton feltüntetett módon tervezik.
A 3. számú táblázat értelmezéséhez szükséges magyarázatok:
– A 2 jelű oszlop, a megnevezés kitöltése nem kötelező.
– A 7–8 jelű oszlopok közül a nem használatosak elhagyhatók.
– Egy igénybejelentő lapon csak egy felelős teljesítő szervtől igényelt tételek lehetnek.
– A 6 jelű oszlopba a tervezés évét megelőző tárgyévi tényadatot kell az alapterv bázisaként beírni, az oszlop kitöltése kötelező.

A tervezéshez feltételesen a következő időtartamokat kell használni:

Tárgyév

 

12 hónap

Veszélyhelyzet

 

1 hónap

Szükségállapot

 

1 hónap

A rendkívüli állapothoz kapcsolódó időszakok

Veszélyeztetettségi időszak

6 hónap

Háborús időszak

1 hónap

Helyreállítási időszak

6 hónap


A rendkívüli állapot költségvetési összes többletigényét megkapjuk, ha az összesen igény értékadatából (13. oszlop, 2. sor) kivonjuk a tárgyévi felhasználás (6. oszlop, 2. sor) adatát. (A táblázaton szereplő példa szerint: 2400–1200=1200.) Az így megkapott rendkívüli állapoti költségvetési többlet összesen (13. oszlop, 3. sor) 10., 11., 12. oszlopok közötti megoszlását úgy számoljuk ki, hogy a teljes igény (13. oszlop, 2. sor) adatának (2400) 10., 11., 12. oszlopok közötti megoszlási viszonyszámai alapján megosztjuk a költségvetési többlet összesen adatot (1200).
A példánk szerint:
a) A megoszlási viszonyszámok számítása:

10

11

12

13

 

1600

= 0,667

 

 

200

= 0,083

 

 

600

= 0,25

 

2400

 

2400

 

 

2400

 

 

2400

 


b) A költségvetési többlet igény számítása:

10

11

12

13

1200 × 0,667 =
= 800

1200 × 0,083 =
= 100

1200 × 0,25 =
= 300

1200


A példa alapján bemutatott számítást a 3. számú táblázat valamennyi tételsorára vonatkozóan el kell végezni. Amennyiben az adott tétel rendkívüli állapoti összesen igénye kisebb vagy egyenlő a tárgyévi felhasználás tényadatánál, akkor a költségvetési többlet megállapítására vonatkozó számításokat nem kell elvégezni (nincs költségvetési többlet igény). Hasonló a helyzet abban az esetben is, amelyben az adott tételből tárgyévi felhasználás nincs. Ekkor azonban a teljes igény értékadatait (8–13. oszlopok, 2. sor) a táblázat költségvetési többlet sorában is meg kell ismételni.
A felelős teljesítő szervek a táblázat 14 jelű oszlopa (Szolgáltató) figyelembevételével kielégíthetőségi szempontból megvizsgálják az igényeket, elvégzik a szükséges egyeztetéseket, pontosításokat, előkészítik a vagyoni szolgáltatás teljesítésére szóló előszerződés megkötését, és az igényeket visszaigazolják a követelménytámasztó szervnek.

2. Az ágazati minisztériumok
a nemzetgazdaság minősített időszaki működőképessége fenntartását szolgáló ágazati tervező tevékenységük során:
– Követelménytámasztói minőségben tervezik az EKN-ben szereplő és az adott ágazat minősített időszaki működése szempontjából alapvetően fontos vagyoni szolgáltatás hazai kapacitáson történő kielégítését szolgáló, az ágazati kapcsolatokból származó igényeket. Az ágazati igényeket a minisztériumok 3 példányban küldik meg az illetékes felelős teljesítő szerv részére (4. számú táblázat). A felelős teljesítő szerv a visszaigazolt tervlap egy példányát a követelménytámasztó és egy példányát a GKM részére küld meg. Amennyiben a rendkívüli állapoti igény (12. oszlop) kisebb vagy egyenlő a tárgyévi felhasználás (6. oszlop) értékadatánál, úgy a 3. számú táblázat kitöltésekor levezetett, a rendkívüli állapotra (10–12. oszlop) vonatkozó költségvetési többletigény számításokat nem kell elvégezni.
– Felelős teljesítői minőségben az igényeket kielégíthetőségi szempontból megvizsgálják, egyeztetik, szükség szerint módosítják és visszaigazolják a követelménytámasztó szervnek.
A 4. számú táblázat értelmezéséhez szükséges magyarázatok:
= A 7–11 jelű oszlopok közül a nem használatosak elhagyhatók.
= Egy igénybejelentő lapon csak egy felelős teljesítő szervtől igényelt tételek lehetnek.
= A 6 jelű oszlopba a követő tervezés információs rendszerén kapott, a tervezési évet megelőző tárgyévi tényadatot kell az alapterv bázisaként beírni. A 6. oszlop kitöltése kötelező.

A tervezéshez feltételesen a következő időtartamokat kell használni:

Tárgyév

 

12 hónap

Veszélyhelyzet

 

1 hónap

Szükségállapot

 

1 hónap

A rendkívüli állapothoz kapcsolódó időszakok

Veszélyeztetettségi időszak

6 hónap

Háborús időszak

1 hónap

Helyreállítási időszak

6 hónap


– végzik a nemzetgazdasági ágazatok minősített időszaki működéséhez
– alapvetően fontos igények kielégítését szolgáló nyersanyagok, alkatrészek, gyógyszerek, kötszerek, gyógyszeralapanyagok, élelmiszerek, gépek és berendezések stb. importból történő beszerzésének tárcaszintű tervezését (6. számú táblázat).
Az import igényeik összeállításakor figyelembe veszik a tervévet megelőző évi külkereskedelmi statisztikai adatokat.
A tervlapot 3 példányban készítik el, és megküldik a KüM részére. A KüM az előzetesen visszaigazolt tervlap egy példányát a követelménytámasztó és egy példányt a GKM részére küld meg. A KüM a tervlapokat kielégítő országonként csoportosítva további intézkedésig tárolja.
= elkészítik az igénykielégítési tervjavaslatot (7. számú táblázat);

A 7. számú táblázat értelmezéséhez szükséges magyarázatok:
V Veszélyhelyzet
SZ Szükségállapot
Rv Rendkívüli állapot veszélyeztetettségi időszak
Rh Rendkívüli állapot háborús időszak
Rhá Rendkívüli állapot helyreállítási időszak
R Rendkívüli állapot összesen

A tervlapot a fegyveres erők és rendvédelmi szervek (3. számú táblázat), valamint az ágazati kapcsolatok (4. számú táblázat) igénytervezése során kapott és visszaigazolt tervadatok alapján értelemszerűen kell kitölteni.
A 2. számú oszlop adata megegyezik a 3., illetve a 4. számú táblázat 6. oszlop adatával.
A 3. oszlop adata megegyezik a 3. számú táblázat 7. oszlop adatával.
A békenorma 3. oszlop szerinti feltöltését a 11–12. oszlop költségei között kell tervezni.
A minősített időszak kihirdetését nem indokoló egyéb gazdaságmozgósítási helyzetekre vonatkozó költségtervezés adatait szintén a 11–12. oszlopok adataihoz kell hozzászámítani.
A tervjavaslatot a felelős teljesítő szervek a visszaigazolt igények, valamint a követő tervezés információs rendszerén keresztül kapott – a tervévet megelőző évi – tényadatok alapján, az igénykielégítési kód feltüntetésével készítik el és küldik meg a GKM részére.
– elkészítik az igénykielégítéshez szükséges költségvetési előirányzatok átcsoportosítását (9. számú táblázat);
– kidolgozzák az alapterv bázisadatait (10. számú táblázat) a követő tervezés információs rendszere segítségével előállított adatok alapján;
– összeállítják a szerződések jegyzékét (11–12. számú táblázatok).

3. A védelmi bizottságok
A védelmi bizottságok az ágazati minisztériumokhoz hasonlóan a tervezés során követelménytámasztói és felelős teljesítő minőségben is terveznek.
3.1. A védelmi bizottságok követelménytámasztói minőségben tervezik:
– a lakosság ,,kiemelt'' és ,,kiegészítő'' fogyasztási cikkekre vonatkozó minősített időszaki (itt rendkívüli állapoti szervezett) ellátásának szükségletét;
A lakosság minősített időszaki egyszerűsített szervezett ellátása igényeit a ,,kiemelt'' és ,,kiegészítő'' fogyasztási cikkekre vonatkozóan a védelmi bizottságok a főváros, a megye lakosságának lélekszáma, valamint az 5a. számú táblázatban szereplő normatívák alapján az 5. számú táblázatban tervezik. A lakosság létszámát a népszámlálási bázisadatokon túl növelni, illetve csökkenteni kell a követelménytámasztó szervek (HM, BM) által bejelentett létszám adatokkal.
– a lakosság minősített időszaki (itt rendkívüli állapoti) egészségügyi ellátásának szükségletét;
A felülről lefelé irányuló tervezés keretében az ESZCSM által a ,,Tervezési munkaprogram''-ban megadott határidőre megküldött tervezési irányszámok alapján – a fővárosi, megyei Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) bevonásával – kialakítják a lakosság minősített időszaki egészségügyi ellátásának igényeit. A tervezési irányszámoknak tartalmazni kell a fővárosi, megyei kórházakra vonatkozó (gyógyszer, kötszer, kórházi ágy stb.) minősített időszaki tervelőirányzatokat.
A védelmi bizottságok a lakosság minősített időszaki egészségügyi ellátásának igényeit a 4. és 6. számú táblázat megfelelő oszlopainak kitöltésével az ESZCSM részére küldik meg.
Fentiek alapján a védelmi bizottságok által összeállított igényeket a 4. számú táblázat megfelelő oszlopainak (Rendkívüli állapot összesen) kitöltésével a felelős teljesítő szervek részére 3 példányban küldik meg. A felelős teljesítő szerv a visszaigazolt tervlap egy példányát a követelménytámasztó és egy példányát a GKM részére küldi meg.
3.2. A védelmi bizottságok felelős teljesítői minőségben tervezik:
– a követelménytámasztók igényeinek kielégítését, és visszaigazolják az igények teljesíthetőségét;
– elkészítik az igénykielégítési tervjavaslatokat (7. számú táblázat);
A 7. számú táblázat értelmezéséhez szükséges magyarázatokat lásd az ágazati minisztériumoknál a 2. pontban.
– a lakosság minősített időszaki (szervezett) ellátása igényeinek a főváros, illetve a megye hatáskörében megvalósítható kielégítését (8. számú táblázat);
A 8. számú táblázat értelmezéséhez szükséges magyarázatok:
= a táblázat 1–21 sorainak 1–4 oszlopai megegyeznek az 5. számú táblázat azonos oszlopaival;
= az 5. oszlop adatai megegyeznek az 5. számú táblázat 6. oszlopa megfelelő adataival;
= az éves termelés összesen (6. oszlop) adatát a bérmunka nélküli bázis adatokból kell tervezni;
= a lakosság minősített időszaki (szervezett) ellátása igényeinek a főváros, a megye hatáskörében megvalósítható kielégítésének – a gazdaságmozgósítási célú adatgyűjtésen alapuló – tervezése támpontul szolgálhat javaslattételre az adatszolgáltatásba bevontak körének szükség szerinti bővítéséhez. A javaslatot a táblázathoz csatolt jegyzékben kell megtenni.
– az igénykielégítéshez szükséges költségvetési előirányzatok átcsoportosítását (9. számú táblázat);
– előállítják a gazdaságmozgósítási célú adatgyűjtések alapján a védelemgazdasági alapterv területi igénykielégítési bázisadatait (10. számú táblázat).
A 10. számú táblázat értelmezéséhez szükséges magyarázatok:
= A gazdaságmozgósítási célú adat felvételezés kérdőívének fejlécét a 2. számú melléklet tartalmazza.
= A feldolgozást azokra a vagyoni szolgáltatásokra kell elvégezni, amelyek a tervező szervnek küldött minősített időszaki igényekben szerepelnek.
= A GM adatgyűjtésekből vett bérmunka nélküli termelés összesen (termékek: ,,g''–,,h'' oszlop), illetve az értékesített szolgáltatás mennyisége (szolgáltatások: ,,f'' oszlop).
= A 8. oszlop adata megegyezik a GM célú adatgyűjtés megfelelő (termékek: ,,s'', illetve szolgáltatások: ,,h'') oszlopának adatával.
– az igények minősített időszaki teljesítésére a kijelölt beszállítóval előszerződést kötnek;
– összeállítják a szerződések jegyzékét (11–12. számú táblázatok).

4. Egyéb tervező szervek
Az egyéb, eddig fel nem sorolt tervező szervek a módszertan táblázatait a tervezésben elfoglalt szerepük (követelménytámasztó, felelős teljesítő) alapján, valamint a felügyeletet ellátó tervező szerv útmutatásának megfelelően értelemszerűen alkalmazzák.

VIII. AZ IGÉNYEK VISSZAIGAZOLÁSA

A felelős teljesítő tervező szerv minden esetben azon tervlap egyik példányán igazolja vissza az igényeket, amelyik tervlapon a követelménytámasztó benyújtotta azt. A tételes visszaigazolás a követelménytámasztó tervlapjára való egyértelmű hivatkozással történhet az alábbiak figyelembevételével:
a) A fegyveres erők és rendvédelmi szervek igényeinek kielégítése a nemzetgazdaság igényeivel szemben prioritást élveznek. A kielégítés mértéke azonban nem veszélyeztetheti az alapellátást szolgáló (egészségügyi ellátás, élelmiszer- és közszükségleti cikkek) lakossági igények kielégítését.
b) A minősített időszaki rendkívüli állapoti ágazati kapcsolatok biztosítását szolgáló tárcaközi igények visszaigazolási mechanizmusába kell sorolni a területi tervező szervek által tervezett, a lakosság minősített időszaki (egészségügyi és szervezett) ellátását szolgáló igények tárcaszintű visszaigazolását is.
c) A minősített időszaki (rendkívüli állapoti) nemzetközi együttműködést szolgáló igényeket a KüM, a tervévet megelőző évi külkereskedelmi statisztikai adatok – mint bázisadatok – figyelembevételével előzetesen visszaigazolja, és a megjegyzés rovatban feltünteti a szállító ország megnevezését. Az ágazati tervező szervek az előzetesen visszaigazolt import igényeket az igénykielégítési tervjavaslat összeállításakor ténylegesen visszaigazoltnak tekintik.
d) Az import igények tényleges visszaigazolására és az illetékes szállító ország részére történő kiküldésre csak a Kormány vagy a Honvédelmi Tanács külön rendelkezése alapján kerülhet sor.
e) A követelménytámasztók igényeinek tételes visszaigazolása – az import igények kivételével – a tervlapra való egyértelmű hivatkozással történik az alábbi módon:
= ,,a benyújtott igényeket teljes mértékben visszaigazolom'';
= ,,az igényeket a táblázat x, y, … stb. sorszámú tételei kivételével visszaigazolom'';
= ,,az igényeket a táblázat x, y, … stb. sorszámú tételei adatainak a következő mértékű történő módosításával visszaigazolom: x/5=800; y/8=500'', ahol x/5; y/8 a sor/oszlop megjelölésére szolgál;
= ,,a benyújtott x, y, ... stb. sorszámú igényeket felelős teljesítő beszállító hiányában nem áll módomban visszaigazolni'';
= a táblázat x, y, stb. sorok igényadatait a minősített időszaki teljesíthetőség érdekében az ,,Államigazgatási eljárást igénylő feltételesen visszaigazolt'' csoportba soroltam;
= lábjegyzettel kell ellátni.
A visszaigazolást a felelős teljesítő szerv gazdaságfelkészítési tervezéssel megbízott szervezetének vezetője aláírásával hitelesíti.
Az igénykielégítési tervjavaslat összeállításakor csak a ,,visszaigazolt'', illetve az import igényekre vonatkozó ,,feltételesen visszaigazolt'' tételek vehetők figyelembe.

Megjegyzés: A fegyveres erők és rendvédelmi szervek ,,Államigazgatási eljárást igénylő feltételesen visszaigazolt'' igényeire az éves pontosításkor a felelős teljesítő beszállító kijelölésére ismételten kísérletet kell tenni.
Az ágazati minisztériumok és a védelmi bizottságok jelen módszertannal összhangban szabályozzák a gazdaságfelkészítési tervezésre általuk kijelölt szolgáltatók tervezési feladatait.

Tervezési táblázatok, segédletek

Sorszáma

Jele

Címe

1.

 

A tervező szervek munkamegosztása

2.

 

Tervezési munkaprogram

3.

I.01.

Igénybejelentés, -módosítás a fegyveres erők, rendvédelmi szervek igényeit képező vagyoni szolgáltatások minősített időszaki teljesítésére

4.

I.02.

Igénybejelentés, -módosítás a nemzetgazdaság ágazati kapcsolatainak tervezéséhez alapvetően fontos termékek, szolgáltatások minősített időszaki beszerzésére

5.

I.03.

A lakosság minősített időszakra vonatkozó igénye a kiemelt és a kiegészítő fogyasztási cikkekből

5a

 

A lakossági ellátás minősített időszaki fejadag normái

6.

I.04.

Igénybejelentés, -módosítás a nemzetgazdaság igényeit szolgáló import termékek rendkívüli állapotban történő beszerzésére

7.

K.01

Minősített időszaki ágazati/területi igénykielégítési tervjavaslat

7a

 

A minősített időszaki igények kielégítési módjai

8.

K.02.

A lakosság minősített időszaki igényének kielégíthetősége a kiemelt és a kiegészítő fogyasztási cikkekből

9.

P.01.

A gazdaságmozgósítás finanszírozásához szükséges költségvetési többletigények, valamint a költségvetési előirányzatok átcsoportosítási tervjavaslata

10.

B.01.

Összesítő a követő tervezés információs rendszere által előállított bázisadatok elemzéséhez, feldolgozásához

11.

J.01.

Jegyzék a gazdaságfelkészítési szerződésekről

12.

J.02

Jegyzék a gazdaságmozgósítási előszerződésekről

13.

T.01.

Tervkivonat az egyéb gazdaságmozgósítási helyzetek gazdaságfelkészítési tervezéséhez

Függelék

Rövidítések magyarázata



1. számú táblázat

A tervező szervek munkamegosztása

A gazdaságmozgósítás alapfeladata

Követelménytámasztó szervek

Az ágazati/területi felelősségű ellátási feladatként biztosítandó erőforrás

Felelős teljesítő szervek

Tervezés szintje

A közigazgatási rendszer feltételeinek biztosítása

Kormány, ágazati miniszterek

védett vezetési infrastruktúra és objektumok

MeH, IHM

központi

A társadalom
és a nemzetgazdaság működésének fenntartása

Kormány, ágazati miniszterek

hazai nyersanyagok, ipari termékek, energiahordozók

GKM

ágazati

hazai mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdészeti cikkek

FVM

import nyersanyagból, energiahordozóból, ipari, mezőgazdasági, erdészeti és egyéb termékekből

KüM

informatikai, távközlési szolgáltatás

IHM

építési kapacitás, életvédelmi létesítmények, építőanyagok

BM

munkaerő

FMM

egészségügyi szolgáltatás, szociális ellátás

ESZCSM

környezet- és árvízvédelem

KvVM

oktatás, képzés védelmi feladatai

OM

kulturális védelem

NKÖM

szállítási szolgáltatás

GKM

statisztikai adatszolgáltatás

KSH

költségvetési előirányzatok, pénzeszközök

PM, MNB

A minősített időszaki feladatok végrehajtásáért felelős fegyveres erők és rendvédelmi szervek működéséhez szükséges többlet anyagi javak és szolgáltatások biztosítása

MH (HM), Rendőrség (BM), HÖR (BM), OKF (BM), közigazgatási hivatalok (BM), BV (IM), VP (PM), Polgári nemzetbiztonsági szolgálatok (MeH), bíróságok (OIT)

rögzített hadiipari kapacitások fenntartása

GKM

ágazati

élelmezési anyagok, élelmiszerek

FVM

egyéb anyagok, fogyasztási cikkek, szállítási szolgáltatás

GKM

egészségügyi anyag és ellátás

ESZCSM

import haditechnikai anyag, eszköz és szolgáltatások

KüM

informatikai, távközlési szolgáltatás

IHM

technikai eszköz igénybevétel

Védelmi bizott-
ságok

területi

polgári objektum igénybevétel

A lakosság alapvető szolgáltatásokkal való ellátása

Megyei közgyűlés elnökök, polgármesterek

élelmiszerek

Védelmi bizott-
ságok

területi

gyógyszerek

alapvető ipar- és közszükségleti cikkek

alapvető köz- és egészségügyi ellátás

külföldi segély fogadása

A szövetségi kötelezettség alapján kollektív védelmi feladatot végrehajtó szövetséges fegyveres erők ellátásához, nemzetközi segítségnyújtáshoz

Kormány / KüM

BNT katonai szolgáltatásból

HM

központi

BNT nem katonai szolgáltatásból

GKM

 

import áruforgalom biztosítása

KüM

ágazati

külföldi segély fogadása

stratégiai export biztosítása


2. számú táblázat

Tervezési munkaprogram

Sorsz.

A feladat meghatározása

Tervező szerv

Az anyagot kapja

Határidő

01.

Pontosított EKN megküldése

GKM

követelménytámasztó szervek

II. 28.

02.

A lakosság egészségügyi ellátására vonatkozó terv irányszámok megküldése

ESZCSM

területi tervező szervek

IV. 30.

03.

A fegyveres erők, rendvédelmi szervek, valamint a szövetséges erők BNT igényeinek megküldése

illetékes követelménytámasztó szervek

illetékes felelős teljesítő szervek, GKM

V. 31.

04.

A lakossági igények megküldése

05.

Ágazati/területi tervező szervek hazai és import igényeinek megküldése

VI. 30.

06.

A követelménytámasztó szervek igényeinek visszaigazolása

illetékes felelős teljesítő szervek

illetékes követelménytámasztó szervek, GKM

VII. 31.

07.

BNT igények visszaigazolása

HM, GKM, KüM

08.

Az ágazati/területi folyó és minősített időszaki költségvetési tervjavaslatok megküldése

illetékes tervező szervek

PM

VIII. 30.

09.

A nemzetgazdasági szintű folyó időszaki költségvetési tervjavaslat kiemelt mutatóinak visszaigazolása

PM

illetékes tervező szervek

XI. 30.

10.

Az ágazati/területi igénykielégítési tervjavaslatok megküldése

felelős teljesítő szervek

GKM

XII. 31.

11.

A felkészülési szerződések, a minősített időszaki előszerződések és szerződéstervezetek jegyzékének megküldése

12.

EKN igények pontosítása

követelménytámasztó szervek

GKM

I. 31.

13.

A nemzetgazdaság védelmi alaptervjavaslatának és minősített időszaki költségvetési tervjavaslatának Kormány elé terjesztése

GKM, PM

Kormány

II. 28.

14.

A Kormány által elfogadott tervek visszaigazolása

GKM, PM

illetékes tervező szervek

III. 31.


3. számú táblázat

IGÉNYBEJELENTÉS, -MÓDOSÍTÁS
a fegyveres erők, rendvédelmi szervek igényeit képező vagyoni szolgáltatások minősített időszaki teljesítésére

A követelménytámasztó szerv kódja, megnevezése:
F-01 Honvédelmi Minisztérium

I.01. IGÉNYBEJELENTÉS, -MÓDOSÍTÁS
a fegyveres erők, rendvédelmi szervek igényeit képező vagyoni szolgáltatások minősített időszaki teljesítésére


Igényazonosító:
F-01/V-02TFK

A felelős teljesítő szerv kódja, megnevezése:

 

V-02 Baranya MVB

Tervév: 2004.


Érték: ezer Ft (200 . tárgyévi áron)

Igény-
sor-
szám

Az igényelt vagyoni szolgáltatás

A követelménytámasztó szerv által igényelt volumen mennyiségben, illetve értékben

Szolgáltató

megnevezése

EKN
azonosító

mérték-
egysége
(Me)

egységára
E Ft/Me

Tárgyévi felhasználás tényadata

A békenorma eléréséhez szükséges mennyiség

Veszély-
helyzeti többlet

Szükség-
állapoti többlet

Rendkívüli állapoti igény

veszélyez-
tetettségi
időszak

háborús időszak

helyreállítási időszak

összesen

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

Igénykielégítési mód és osztálykód: Folyó termelés TFK

001

„X” termék vagy szolgáltatás

1650

t

20,0

60

5

0

10

80

10

30

120

„Y” Rt.

E Ft

1200

100

0

200

1600

200

600

2400

Ebből költségvetési többlet:

E Ft

0

100

0

200

800

100

300

1200

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

E Ft

 

 

 

 

 

 

 

 

Ebből költségvetési többlet:

E Ft

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Összes igény:

M Ft

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ebből költségvetési többlet:

M Ft

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Elkészítik: a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek.
Kapják: az illetékes felelős teljesítő szervek és a GKM.

Jóváhagyom:

............., 200... ........... .....

....................................................
a követelménytámasztó szerv
vezetője

A táblázaton szereplő igényeket .............................. .......................
...................... ................................................................. visszaigazolom.

 

............., 200... ........... .....

....................................................
a felelős teljesítő szerv
vezetője


4. számú táblázat

IGÉNYBEJELENTÉS, -MÓDOSÍTÁS
a nemzetgazdaság ágazati kapcsolatainak tervezéséhez alapvetően fontos termékek, szolgáltatások beszerzésére

A követelménytámasztó szerv kódja, megnevezése:

I.02. IGÉNYBEJELENTÉS, -MÓDOSÍTÁS
a nemzetgazdasági ágazat kapcsolatainak tervezéséhez alapvetően fontos termékek, szolgáltatások beszerzésére


Igényazonosító:

A felelős teljesítő szerv kódja, megnevezése:

 

 

Tervév: 200…


Érték: ezer Ft (200 . tárgyévi áron)

Igény-
sor-
szám

Az igényelt vagyoni szolgáltatás

A követelménytámasztó szerv által igényelt volumen mennyiségben, illetve értékben

Szolgáltató

megnevezése

EKN
azonosító

mérték-
egysége
(Me)

egységára
E Ft/Me

Tárgyévi felhasználás tényadata

A békenorma eléréséhez szükséges mennyiség

Veszély-
helyzeti többlet

Szükség-
állapoti többlet

Rendkívüli állapoti igény

veszélyez-
tetettségi
időszak

háborús időszak

helyreállítási időszak

összesen

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

Igénykielégítési mód és osztálykód:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

E Ft

 

 

 

 

 

 

 

 

Ebből költségvetési többlet:

E Ft

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

E Ft

 

 

 

 

 

 

 

 

Ebből költségvetési többlet:

E Ft

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Összes igény:

M Ft

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ebből költségvetési többlet:

M Ft

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Elkészítik: az ágazati, területi tervező szervek.
Kapják: az illetékes felelős teljesítő szervek és a GKM.

Jóváhagyom:

............., 200... ........... .....

....................................................
a követelménytámasztó szerv
vezetője

A táblázaton szereplő igényeket .............................. .......................
...................... ................................................................. visszaigazolom.

 

............., 200... ........... .....

....................................................
a felelős teljesítő szerv
vezetője


5. számú táblázat

I.03. A lakosság minősített időszakra
vonatkozó igénye a kiemelt és a kiegészítő fogyasztási cikkekből

Területi tervező szerv kódja, megnevezése:

 

 

I.03. A lakosság minősített időszakra
vonatkozó igénye a kiemelt és a kiegészítő fogyasztási cikkekből

Sor-
szám

BTO kódszám

Megnevezés

Mérték-
egység

Havi
igény

Éves
igény

Megjegyzés

1

2

3

4

5

6

7

 

Kiemelt fogyasztási cikkek:

 

 

 

 

01

Csontos nyershús és vágott baromfi

t

150

1800

 

151 11 1 00 00
151 11 2 00 00
151 11 3 00 00
151 11 4 00 00
151 21 1 10 00
151 21 2 10 00

Szarvasmarhafélék húsa frissen vagy hűtve
Szarvasmarhafélék húsa, fagyasztott
Sertéshús frissen vagy hűtve
Sertéshús, fagyasztott
Vágott baromfi, egészben, frissen vagy hűtve
Vágott baromfi, egészben, fagyasztva

 

 

 

 

02

Zsíradékok

t

 

 

 

151 13 0 41 00
151 13 0 42 00
154 21 1 20 00
154 31 0 10 00

Étkezési sertészsír
Étkezési baromfizsír
Finomított étolaj
Margarin (folyékony margarin nélkül)

 

 

 

 

03

Liszt

t

 

 

 

156 12 1 00 00

Búzaliszt és liszt kétszeresből

 

 

 

 

04

Cukor

t

 

 

 

158 31 2 00 00

Finomított cukor (színező- vagy ízesítőanyag hozzáadása nélkül)

 

 

 

 

05

Kenyér

t

 

 

 

158 11 1 10 00

Friss kenyér

 

 

 

 

06

Tej

1000 l

 

 

 

155 11 1 00 00

Fogyasztói tej legfeljebb 6 tömegszázalék zsírtartalommal

 

 

 

 

07

Mosó- és mosogatószer

t

 

 

 

245 13 2 50 00

Mosó-, mosó-fertőtlenítő és tisztítószerek kiskereskedelmi kiszerelésben

 

 

 

 

08

Ivóvíz

1000 m3

 

 

 

159 81 1 00 00

410 01 1 00 00

Ásványvíz és szénsavas víz; egyéb ivóvíz palackozva és más csomagolásban
Ivóvíz

 

 

 

 

 

Kiegészítő fogyasztási cikkek:

 

 

 

 

09

Húskészítmények

t

 

 

 

151 31 2 13 10

151 31 2 13 30
151 31 2 15 30
151 31 2 32 00

Szárazkolbász, sertés, marha, ló, egyéb állat húsából
Szalámi
Húspépből készült töltött termék (vörösáru)
Egyéb baromfihús elkészítve vagy konzerválva

 

 

 

 

10

Étkezési tyúktojás

1000 db

 

 

 

012 42 0 12 10

Étkezési tyúktojás

 

 

 

 

11

Főzelék- és ételkonzerv

t

 

 

 

153 31 4 60 00

Egynemű zöldség- és főzelékkonzerv, nem fagyasztott (burgonyakonzerv nélkül)

 

 

 

 

151 31 2 32 00

Egyéb baromfihús elkészítve vagy konzerválva

 

 

 

 

12

Húskonzerv

t

 

 

 

151 31 2 56 00

Hőkezeléssel tartósított sertéshúsos konzerv

 

 

 

 

151 31 2 66 00

Hőkezeléssel tartósított marha- és borjúhúsos konzerv

 

 

 

 

13

Élesztő

t

 

 

 

158 91 3 10 00

Élesztő

 

 

 

 

14

Étkezési só

t

 

 

 

144 01 0 00 00

Só és tiszta nátrium-klorid

 

 

 

 

15

Petróleum

1000 l

 

 

 

232 01 4 52 00

Világítópetróleum

 

 

 

 

16

Szappan

t

 

 

 

245 13 1 00 00

Szappan és szappanként használt szerves, felületaktív termékek és készítmények

 

 

 

 

17

Gyertya

t

 

 

 

366 37 5 00 00

Gyertya, mécses és hasonló termék

 

 

 

 

18

Gyufa

1000
doboz

 

 

 

366 36 3 00 00

Gyufa

 

 

 

 

19

Toalett- (WC-) papír

t

 

 

 

212 21 1 10 00

Toalett- (WC-)papír

 

 

 

 

20

Egészségügyi vatta

t

 

 

 

175 43 1 30 00

Egészségügyi vatta és vattatermékek

 

 

 

 

21

Cigaretta

1000 db

 

 

 

160 01 1 20 00

Cigaretta dohánytartalommal

 

 

 

 

Elkészítik: a fővárosi, megyei védelmi bizottságok.

Megküldik: a GKM részére.


Jóváhagyom:


............................ 200... ........

 

..........................................................

 

a Védelmi Bizottság elnöke


5a. számú táblázat

Ellátási normatívák
a kiemelt és a kiegészítő fogyasztási cikkekből

Sorszám

Megnevezés

Normatíva 1 főre/1 hóra

1

2

3

Kiemelt fogyasztási cikkek:

01

Csontos nyershús és vágott baromfi

3 kg

02

Zsíradékok

2 kg

03

Liszt

2 kg

04

Cukor

2 kg

05

Kenyér

9 kg

06

Tej

11 l

07

Mosó- és mosogatószer

1 kg

08

Ivóvíz

120 l

 

 

 

Kiegészítő fogyasztási cikkek:

09

Húskészítmények

1 kg

10

Étkezési tyúktojás

15 db

11

Főzelék- és ételkonzerv

1 kg

12

Húskonzerv

0,5 kg

13

Élesztő

0,25 kg

14

Étkezési só

0,25 kg

15

Petróleum

2 l

16

Szappan

0,08 kg

17

Gyertya

1 kg

18

Gyufa

4 doboz

19

Toalett- (WC-) papír

3 tekercs

20

Egészségügyi vatta

0,3 kg

21

Cigaretta

300 db

Megjegyzés: A termékcsoportok megegyeznek az 5. számú táblázat termékcsoportjaival.

6. számú táblázat

I.04. IGÉNYBEJELENTÉS, -MÓDOSÍTÁS
a nemzetgazdaság igényeit szolgáló import termékek
beszerzésére

A követelménytámasztó szerv kódja, megnevezése

I.04. IGÉNYBEJELENTÉS, -MÓDOSÍTÁS

 

................................................

a nemzetgazdaság igényeit szolgáló import termékek

 

A felelős teljesítő szerv kódja, megnevezése

rendkívüli állapotban történő beszerzésére

Igényazonosító:

 

Tervezési év: 200........

....../.....

M-07 Külügyminisztérium

 

 


Érték: ezer Ft (........ tárgyévi áron)

Sor-
száma

Az igényelt szolgáltatás

Mérték-
egysége
Me

Egységára
E Ft/Me

A tervévet megelőző év
tényadata

Rendkívüli állapot

Szállító ország

igény

kielégítés

EKN
azonosító

megnevezése

Mennyiség

Érték

Mennyiség

Érték

Mennyiség

Érték

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

01

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

02

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Összesen

M Ft

 

 

 

 

 

 

 

 

Elkészítik: a követelménytámasztó szervek     Jóváhagyom:

 

................................................., 200.........

.....................................................................

 

 

a követelménytámasztó szerv vezetője

Az igényelt termékek beszerzését előzetesen visszaigazolom

 

................................................., 200.........

.....................................................................

 

 

Külügyminisztérium vezetője


7. számú táblázat

MINŐSÍTETT IDŐSZAKI
ÁGAZATI/TERÜLETI
IGÉNYKIELÉGÍTÉSI TERVJAVASLAT

Ágazati/területi felelős teljesítő szerv kódja, megnevezése:

K.01. MINŐSÍTETT IDŐSZAKI

Azonosító:

V-02/1650/2004

V-02

Baranya MVB

ÁGAZATI/TERÜLETI

Lapszám:

1/1

EKN azonosító:

16.5

IGÉNYKIELÉGÍTÉSI TERVJAVASLAT

 

Megnevezés:

„X” termék

 

 

Mértékegység

t

Egységár

20 E Ft/t

TERVEZÉSI ÉV:

2004

 

Gazdasági ágazati osztály: ...

(TEÁOR)

Érték: millió Ft (2003. évi áron)

A követelménytámasztó

A felelős teljesítő által visszaigazolt teljes igény
természetes mértékegységben

A kielé-
gítési
osztály
kódja

A költségvetési többletigény mértéke az igénybevétel ideje szerint

A szerződő fél
megnevezése

Kódja,
igény
sor-
száma

Éves
felhasz-
nálás,
Me

A béke-
norma hiánya,
Me

V

Sz

Rv

Rh

Rhá

R

folyó időszakban

a minősített időszak esetén

egyszeri

folya-
matos

V

Sz

Rv

Rh

Rhá

R

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

F-01 0123

60

5

0

10

80

10

30

120

TFK

 

100

0

200

800

100

300

1200

„Y” Rt.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

R-01 0023

 

 

 

 

 

 

 

 

TFK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Össz.

 

 

 

 

 

 

 

 

TFK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Elkészítik: a felelős teljesítő szervek.     Jóváhagyom:

Kapja: a GKM.

................................................., 200.........

......................................................................

 

 

a felelős teljesítő szerv illetékes vezetője


7a. számú táblázat

A minősített időszaki igények kielégítési módjai

Az igénykielégítés

módja

osztálya

kódja

Igénybevétel

Technikai eszköz igénybevétel

TEI

Polgári objektum igénybevétel

POI

Életvédelmi létesítmény igénybevétel

ÉLI

Szakember igénybevétel

SZI

Tartalékos személyi állomány

TSZ

Folyó termelés

Termék, szolgáltatás folyamatosan üzemelő kapacitásból

TFK

Termék kötelező készletezésből

TKK

Termék önkéntes készletezésből

TOK

Termék, szolgáltatás belföldi kereskedelemből

TBK

Információ gm célú adatgyűjtésből

IGM

Védelmi célú tartalék

Termék a Gazdaságbiztonsági Tartalékból

TGT

Termék az Állami Egészségügyi Tartalékból

TÁE

Termék az Állami Céltartalékokból

TÁC

Pénztartalék Készlet

PTK

Rögzített ipari kapacitások

Termék rögzített ipari kapacitásból

TRK

Export-import

Termék importból

TI

Befogadó nemzeti támogatás export

BNTe

Befogadó nemzeti támogatás import

BNTi

Költségvetési előirányzat

Költségvetési fejezeti tartalék

KFT

Költségvetési általános tartalék

KÁT

Fejezeten belüli átcsoportosítás

FBÁ

Fejezetek közötti átcsoportosítás

FKÁ

Pótköltségvetési előirányzat

PKE

Vis maior keret felhasználása

VMF

Szövetségesi támogatás, segélynyújtás

Nemzetközi segélyek, adományok fogadása

NSA


8. számú táblázat

K02. A lakosság minősített időszaki igényének
kielégíthetősége a kiemelt és a kiegészítő fogyasztási cikkekből

Területi tervező szerv kódja, megnevezése:

 

 


K02. A lakosság minősített időszaki igényének
kielégíthetősége a kiemelt és a kiegészítő fogyasztási cikkekből

Adatok mértékegységben

Sor-
szám

BTO kódszám

Megnevezés

Mérték-
egység

Éves szük-
séglet

Éves termelés

Megjegyzés

Össze-
sen

Többlet

Hiány

1

2

3

4

5

6

7

8

9

01

Csontos nyershús és vágott baromfi

t

 

 

 

 

 

151 11 1 00 00

Szarvasmarhafélék húsa frissen vagy hűtve

 

 

 

 

151 11 2 00 00

Szarvasmarhafélék húsa, fagyasztott

 

151 11 3 00 00

Sertéshús frissen vagy hűtve

 

151 11 4 00 00

Sertéshús, fagyasztott

 

151 21 1 10 00

Vágott baromfi, egészben, frissen vagy hűtve

 

151 21 2 10 00

Vágott baromfi, egészben, fagyasztva

 

02

Zsíradékok

t

 

 

 

 

 

151 13 0 41 00

Étkezési sertészsír

 

 

 

 

 

151 13 0 42 00

Étkezési baromfizsír

 

 

154 21 1 20 00

Finomított étolaj

 

 

154 31 0 10 00

Margarin (folyékony margarin nélkül)

 

 

03

Liszt

t

 

 

 

 

 

156 12 1 00 00

Búzaliszt és liszt kétszeresből

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

21

Cigaretta

1000 db

 

 

 

 

 

160 01 1 20 00

Cigaretta dohánytartalommal

 

 

 

 


Elkészítik: a fővárosi, megyei védelmi bizottságok.

Megküldik: a felelős teljesítő szervek, illetve a GKM részére.

..................................    200... ...................................

......................................................
a Védemi Bizottság elnöke


9. számú táblázat

P.01. A gazdaságmozgósítás finanszírozásához szükséges költségvetési többletigények,
valamint a költségvetési előirányzatok átcsoportosítási tervjavaslata

A tervező szerv kódja, megnevezése:

 

 
P.01. A gazdaságmozgósítás finanszírozásához szükséges költségvetési többletigények, valamint a költségvetési előirányzatok átcsoportosítási tervjavaslata

Minősített időszak:     Rendkívüli állapot összesen

Sor-
szám

Igénykielégítési mód

A költségvetési többletigények összege

Saját forrás
átcsoportosítással

Központi
költségvetési igény

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mindösszesen:

 

 

 


Elkészítik: ágazati és területi tervező szervek.

Kapja: PM és GKM.

..................................., 200... ......................................................
..................................................
a tervező szerv vezetője


10. számú táblázat

B.01. Összesítő
a követő tervezéssel előállított bázisadatok elemzéséhez, feldolgozásához

A tervező szerv kódja, megnevezése:

 

 


B.01. Összesítő
a követő tervezéssel előállított bázisadatok elemzéséhez, feldolgozásához

Sor-
szám

A vagyoni szolgáltatás

Bázisadat

Összes
igény

Az igény-
kielégítés
mértéke,
(5)/(6)%

Maximális
éves
termelési
kapacitás

Az igény-
kielégítés
lehetősége,
(8)/(6)%

kódja

megnevezése

mértékegy-
sége

1

2

3

4

5

6

7

8

9

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Elkészítik: a felelős teljesítő szervek

 

a Korm. r. szerinti gm célú,

 

a KSH OSAP, illetve

 

a saját adatgyűjtések feldolgozása alapján.

Kapja: GKM.


11. számú táblázat

J.01. Jegyzék
a gazdaságfelkészítési szerződésekről

A tervező szerv kódja, megnevezése:

 

 

J.01. Jegyzék
a gazdaságfelkészítési szerződésekről

Sor-
szám

A szerződő szolgáltató megnevezése,
címe

A szerződés

Megjegyzés
(igényazonosító)

tárgya

iktató-
száma

1

2

3

4

5

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Elkészítik: a felelős teljesítő szervek.
Megküldik: a GKM részére.

.................................., 200... ...................................

...................................................................................
a felelős teljesítő szerv illetékes vezetője


12. számú táblázat

J.02. Jegyzék
a gazdaságmozgósító előszerződésekről

A tervező szerv kódja, megnevezése:

 

 

J.02. Jegyzék
a gazdaságmozgósító előszerződésekről

Sor-
szám

A szerződő szolgáltató megnevezése,
címe

Az előszerződés

Megjegyzés
(igényazonosító)

tárgya

iktató-
száma

1

2

3

4

5

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Elkészítik: a felelős teljesítő szervek.

Megküldik: a GKM részére.

.................................., 200... ...................................

...................................................................................
a felelős teljesítő szerv illetékes vezetője


13. számú táblázat

T.01. Terv kivonat az egyéb gazdaságmozgósítási helyzetek gazdaságfelkészítési
tervezéséhez

A követelménytámasztó szerv kódja, megnevezése:

 

 


T.01. Terv kivonat az egyéb gazdaságmozgósítási helyzetek gazdaságfelkészítési
tervezéséhez

 

Válságkezelési terv azonosító:

 

A válsághelyzet típusa:

 

A válsághelyzet főbb jellemzői
(a szituáció rövid leírása):





A válság kezeléséhez szükséges, a védekezési tartalékban (békeszükséglet) tervezett főbb erőforrások:

Sor-
szám

Megnevezés

EKN
azonosító

Mértékegység
Me

Egységár
Ft/Me

Tárgyévi
felhasználás
tényadata
Me

Előírt
mennyiség
Me

Meglévő
mennyiség
Me

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Elhúzódó válság esetén a nemzetgazdaságtól igényelt többlet erőforrások:

Sor-
szám

Megnevezés

EKN
azonosító

Mértékegység
Me

Egységár
Ft/Me

Tárgyévi
felhasználás
tényadata
Me

A békeszük-
séglethez
hiányzó mennyiség
Me

Havi igény
(Me/hó)

Hónapok
száma

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Elkészítik: A válságkezelési tervvel rendelkező minisztériumok.

Kapja: GKM.


Függelék

Rövidítések magyarázata

ÁNTSZ

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat

KvVM

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

BM

Belügyminisztérium

MeH

Miniszterelnöki Hivatal

BNT

Befogadó Nemzeti Támogatás

MH

Magyar Honvédség

BV

Büntetés-végrehajtás

MNB

Magyar Nemzeti Bank

EKN

Egységes követelménytámasztói nomenklatúra

NbH

Nemzetbiztonsági Hivatal

ESZCSM

Egészségügyi, Szociális és Családügyi
Minisztérium

NKÖM

Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium

FMM

Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi
Minisztérium

OITH

Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala

FVM

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési
Minisztérium

OKF

Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

GKM

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

OM

Oktatási Minisztérium

Gm

gazdaságmozgósítás/-i

OMSz

Országos Mentőszolgálat

HM

Honvédelmi Minisztérium

OSAP

Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program

IH

Információs Hivatal

PM

Pénzügyminisztérium

IHM

Informatikai és Hírközlési Minisztérium

PNSz

Polgári nemzetbiztonsági szolgálatok

IM

Igazságügyi Minisztérium

NbSz

Nemzetbiztonsági Szakszolgálat

KNSz

Katonai nemzetbiztonsági szolgálatok

TEÁOR

Gazdasági tevékenységek egységes ágazati
osztályozási rendszere

KSH

Központi Statisztikai Hivatal

VP

Vám- és Pénzügyőrség

KüM

Külügyminisztérium

 

 

''

2. számú melléklet a 201/2003. (XII. 10.) Korm. rendelethez

,,
2. számú melléklet a 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelethez

A vagyoni szolgáltatásokra vonatkozó adatgyűjtés adattartalma
A) TERMÉKEK

a

 

Sorszám

b

 

Kód

c

 

Megnevezés

d

 

Mértékegység (Me)

 

 

 

 

FORRÁS

 

 

 

Nyitókészlet január 1-jén

e

 

érték, 1000 Ft

f

 

mennyiség, Me

 

 

Termelés

g

 

összesen, Me

h

 

ebből: bérmunkában végzett, Me

 

 

Vásárlás (beszerzés)

i

 

összesen, Me

j

 

ebből: import, Me

k

 

Bérmunkában végeztetett termelés, Me

l

 

Egyéb növekedés, Me

 

 

 

 

FELHASZNÁLÁS

 

 

 

Értékesítés

m

 

összesen, Me

n

 

ebből: export, Me

o

 

Termelő felhasználás, Me

p

 

Egyéb csökkenés, Me

 

 

Zárókészlet december 31-én

q

 

érték, 1000 Ft

r

 

mennyiség, Me

 

 

 

 

KIEGÉSZÍTŐ ADATOK

 

s

 

Maximális éves termelési kapacitás, Me

t

 

Műszakszám

u

 

Exportból bérmunka


B) SZOLGÁLTATÁSOK

a

 

Sorszám

b

 

Kód

c

 

Megnevezés

d

 

Mértékegység (Me)

 

AZ ÉRTÉKESÍTETT SZOLGÁLTATÁS

 

e

 

Árbevétele, 1000 Ft

f

 

Mennyisége, Me

 

 

 

 

KIEGÉSZÍTŐ ADATOK

 

g

 

A kapacitás átlagos napi terhelése, Me/nap

h

 

Maximális éves kapacitás, Me/év

i

 

Műszakszám

C) ADATSZOLGÁLTATÓK ELÉRHETŐSÉGI ADATAI

''

3. számú melléklet a 201/2003. (XII. 10.) Korm. rendelethez

,,
3. számú melléklet a 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelethez

A BNT erőforrásokra vonatkozó adatgyűjtés adatkörei

1. A NATO Szövetséges erők fogadásánál érintett szervezetek és objektumok létszám-, kapacitás, illetve más, nem számszerűsíthető adatai.

2. A beérkezett erők mozgatásához kapcsolódó közlekedési infrastruktúra információi.

3. A közutakon és vasúton történő mozgásbiztosítás szervezetei és azok lehetősége.

4. A számításba vett elhelyezési objektumok infrastrukturális adatai, a természetvédelmi és tájvédelmi területek megjelölésével.

5. Fegyverzettechnikai és egyéb szakanyagok tárolására alkalmas raktárak adatai.

6. Főbb ellátási anyagok biztosításában szabad kapacitásokkal rendelkező nemzetgazdasági és honvédségi szervezetek lehetőségeit átfogó információk.

7. Ellátási-, javítási szolgáltatások nyújtása terén számításba vehető nemzetgazdasági szervezetek és katonai logisztikai lehetőségek tatalma.

8. Távközlés – híradás – informatikai támogatás adatai.

9. Igénybevételre tervezhető egészségügyi intézetek kapacitásadatai.

10. Térképészeti ellátás területéről összegyűjtött katonai információk.

11. Nemzeti és katonai Meteorológiai Szolgálatok adatai.

12. A BNT különböző feladatainál igénybevételre tervezhető polgári munkaerő adatai.

13. NATO beszállítói minősítést szerzett szolgáltatók listája.

14. Adatszolgáltatók elérhetőségi adatai.''
1

A rendeletet a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 815. pontja hatályon kívül helyezte 2008. május 16. napjával.

2

Lásd a befogadó nemzeti támogatás egyes kérdéseiről szóló 176/2003. (X. 28.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdését.

5

A rendeletet a 201/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet 3. §-a hatályon kívül helyezte 2003. december 18. napjával.

6

A befogadó nemzeti támogatás egyes kérdéseiről szóló 176/2003. (X. 28.) Korm. rendelet.

7

A polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény, a polgári védelmi tervezés rendszeréről és követelményeiről szóló 20/1998. (IV. 10.) BM rendelet, az egészségügyi intézmények katasztrófa tervének tartalmi követelményeiről szóló 29/2000. (X. 30.) EüM rendelet.

8

Először e módszertan szerint 2004-re.

9

Az első ciklusban a 2005–2007. években.

10

TEÁOR '03. Közzétette: 9003/2002. (SK 6.) KSH közlemény.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás