Kifejezéskereső

  • ELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

23/2003. (V. 9.) ESZCSM rendelet

az anyatej-helyettesítő és az anyatej-kiegészítő tápszerekről1

2008.05.16.

Az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény 27. §-a (13) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem el:

1. § (1) Anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő (elválasztási) tápszert (a továbbiakban együtt: tápszer) előállítani, kiszerelni, jelölni, forgalomba hozni, forgalmazni és alkalmazni az e rendeletben meghatározott módon lehet.

(2) E rendelet alkalmazása szempontjából nem minősül tápszernek

a) a külön jogszabály alapján nyilvántartásba vett, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyag, illetve készítmény,

b) a gyógyszer, valamint

c) a speciális – gyógyászati célra szánt – diétás élelmiszer (speciális tápszer).

2. § Jelen rendelet alkalmazásában

a) csecsemő: a 12 hónaposnál fiatalabb gyermek,

b) kisgyermek: az 1 és 3 év közötti gyermek,

c) anyatej-helyettesítő tápszer: olyan különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszer, amely az egészséges csecsemő táplálására szolgál életének első 4–6 hónapjában és önmagában kielégíti az ilyen korú gyermek táplálására vonatkozó követelményeket,

d) anyatej-kiegészítő (elválasztási) tápszer: olyan különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszer, amely 4 hónaposnál idősebb egészséges csecsemő táplálására szolgál, és az egyre változatosabb táplálékbevitelnek a fő folyadékelemét alkotja,

e) gyártási tétel: az a tápszermennyiség, amely ugyanazon előállítási, illetve kiszerelési folyamatban vagy egy gyártási sorozatban készült,

f) címke: a tápszer csomagolási egységén a termék legfontosabb adatait és az alkalmazás módját tartalmazó, a közvetlen felhasználónak szóló szöveges tájékoztatás.

3. § (1) A tápszer csak addig hozható forgalomba, amíg a jelen rendelet előírásainak megfelel. A minőségmegőrzési idő lejártát követően a tápszer kisgyermek táplálására nem használható fel.

(2) Anyatej-helyettesítő tápszerként a 2. § c) pontja szerinti terméken kívül semmilyen más termék nem hozható forgalomba, illetve nem jeleníthető meg olyan termékként, amely önmagában (egyedül) kielégíti az élet első 4–6 hónapjában az egészséges csecsemők táplálékával szemben támasztott követelményeket.

4. § (1) Az anyatej-helyettesítő tápszer az 1. számú mellékletben megadott összetételi követelmények figyelembevételével állítható elő. Az előállításhoz a mellékletek szerinti fehérjeforrások és olyan élelmiszer összetevők használhatók, amelyek a tudományos ismeretek szerint bizonyítottan alkalmasak csecsemő táplálására a születést követően.

(2) Az anyatej-kiegészítő tápszer a 2. számú mellékletben megadott összetételi követelmények figyelembevételével állítható elő. Az előállításhoz a mellékletek szerinti fehérjeforrások és olyan élelmiszer összetevők használhatók, amelyek a tudományos ismeretek alapján a 4 hónaposnál idősebb csecsemők táplálására megfelelőek.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti élelmiszer összetevők felhasználása esetén az 1. és 2. számú mellékletben foglalt tilalmakat és korlátozásokat figyelembe kell venni.

(4) A tápszer fogyasztásra alkalmas elkészítéséhez ivóvíz minőségű vízen kívül más anyag hozzáadására nem lehet szükség.

(5)2 A tápszerek gyártásához a 3. számú mellékletben felsorolt anyagok használhatók annak érdekében, hogy

a) az ásványi anyagokra,

b) a vitaminokra,

c) az aminosavakra és egyéb nitrogéntartalmú vegyületekre,

d) egyéb, speciális táplálkozási célokat szolgáló anyagokra

vonatkozó követelmények teljesüljenek.

A tápszerek előállításához felhasználható adalékanyagokat a Magyar Élelmiszerkönyv 1–2–95/2 jelű kötelező előírása tartalmazza.

(6)3 Tápszer nem tartalmazhat semmilyen anyagot olyan mennyiségben, ami a gyermek egészségét veszélyezteti. Az egyes peszticidek maradékának maximális mennyisége – a (8) és (9) bekezdésben foglaltak kivételével – 0,01 mg/kg lehet a fogyasztásra kész tápszerben.

(7) A mikrobiológiai követelmények tekintetében a tápszernek az élelmiszerekben előforduló mikrobiológiai szennyeződések megengedhető mértékéről szóló 4/1998. (XI. 11.) EüM rendeletben írtaknak kell megfelelnie.

(8)4 Tápszer előállításához olyan mezőgazdasági termék nem használható fel, amelyet a 6. számú melléklet szerinti peszticiddel kezeltek. A fogyasztásra kész, illetve a gyártó utasítása szerint fogyasztásra elkészített tápszer az ellenőrzés szempontjából megfelelő, ha a 6. számú melléklet I. és II. táblázatában felsorolt peszticidek maradékának mennyisége nem haladja meg a 0,003 mg/kg értéket.

(9)5 A tápszerben megengedhető egyes peszticidek, illetve metabolitjuk maradékának megengedhető mértékét a 7. számú melléklet tartalmazza.

5. § (1) Az anyatej-helyettesítő tápszer elnevezésének és címkéjének az ,,anyatej-helyettesítő tápszer'', az anyatej-kiegészítő tápszer elnevezésének és címkéjének az ,,anyatej-kiegészítő tápszer'' megnevezést tartalmaznia kell.

(2) A kizárólag tehéntejfehérje felhasználásával előállított tápszer elnevezésének és címkéjének a ,,tejalapú anyatej-helyettesítő tápszer'', illetve ,,tejalapú anyatej-kiegészítő tápszer'', megnevezést tartalmaznia kell.

(3) A tápszer csomagolásán (címkéjén) az élelmiszerekre általánosan előírt adatok mellett a következőket kell magyar nyelven feltüntetni:

a) az anyatej-helyettesítő tápszernél általános utalást arra vonatkozóan, hogy a termék a nem szoptatott csecsemők születés utáni, meghatározott ideig történő táplálására alkalmas;

b) a vassal nem dúsított anyatej-helyettesítő tápszer esetében azt a figyelmeztetést, hogy ha a tápszert 4 hónaposnál idősebb csecsemő kapja, úgy a teljes vasszükségletet más kiegészítő forrásokból kell biztosítani;

c) az anyatej-kiegészítő tápszernél figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy a termék legalább 4 hónapos vagy annál idősebb csecsemő táplálására szolgál és csak részét képezheti a vegyes tápláléknak, továbbá hogy nem használható anyatejet helyettesítő szerként az élet első 4 hónapjában;

d) a kJ-ban és kcal-ban kifejezett energiatartalmat, a fehérje-, zsír- és szénhidrát-tartalmat számszerűen, 100 ml fogyasztásra kész termékre vonatkoztatva;

e) az 1. és 2. számú mellékletben felsorolt ásványi anyagok és vitaminok átlagos mennyiségét, és amennyiben kolint, inozitolt vagy karnitint tartalmaz, úgy ezek mennyiségét 100 ml fogyasztásra kész termékre vonatkoztatva;

f) a használati utasítást a termék helyes elkészítéséhez és figyelmeztetést, hogy milyen egészségkárosító veszéllyel jár a helytelen elkészítési mód alkalmazása, a nem ivóvíz minőségű víz használata vagy az előírástól eltérő hígítás.

(4) A tápszerek megkülönböztetésére használható jelöléseket és alkalmazhatóságuk feltételét a 4. számú melléklet tartalmazza. A címkén csak a 4. számú mellékletben felsorolt esetekben és csak az ott megállapított feltételek mellett lehet a tápszer különleges összetételére vonatkozó egyéb megállapításokat feltüntetni.

(5) A tápszer címkéjének a termék helyes használatához szükséges információkat kell közvetítenie és nem szabad eltántorítania az anyát a szoptatástól. A ,,humanizált'', ,,maternalizált'' vagy hasonló fogalmak használata tilos. Az ,,adaptált'' kifejezés csak akkor használható, ha az összhangban van a 4. számú mellékletben foglaltakkal.

(6) A tápszer címkéjén ,,Fontos figyelmeztetés'' cím alatt kell utalni a szoptatás előnyeire, illetve arra, hogy a terméket csak orvosi javallatra használhatják.

(7) A tápszer címkéjén nem lehet sem csecsemő ábrája, sem más olyan kép vagy szöveg, amely ideálisként tüntetné fel a terméket. A címke tartalmazhat grafikus megjelenítést a termék könnyebb azonosíthatósága céljából, és illusztrációt az elkészítésére vonatkozóan.

(8)6 A tápszer csomagolásán a (3) bekezdés e) pontjában foglaltakon kívül feltüntethető a 3. számú mellékletben meghatározott tápanyagok átlagos mennyisége számszerű formában, 100 ml fogyasztásra kész termékre vonatkoztatva. Az anyatej-kiegészítő tápszer csomagolásán a 100 ml fogyasztásra kész termékre vonatkozó számszerű tápanyag adatok mellett az értékek megadhatók az 5. számú melléklet IV. táblázata szerinti vitamin és ásványi anyag referencia értékek százalékában is, amennyiben a vonatkozó mennyiség legalább a referencia érték 15%-át eléri.

(9)7 A (2)–(5) bekezdésekben felsorolt követelmények, tilalmak és korlátozások vonatkoznak a termék külső megjelenésére, alakjára, az alkalmazott csomagolóanyagra, az elrendezés módjára és környezetére az árusító helyeken, valamint a reklámra (hirdetésre) is.

6. § (1) Anyatej-helyettesítő tápszerre vonatkozó reklám vagy hirdetés csak csecsemőgondozással kapcsolatos, valamint tudományos kiadványban jelenhet meg. A reklám, illetve hirdetés csupán tudományos és ténymegállapító természetű lehet. Az információ nem sugallhatja, nem keltheti azt az érzést, hogy a tápszerrel történő táplálás az anyatejjel azonos értékű vagy annál előnyösebb.

(2) Az anyatej-helyettesítő tápszert árusító helyeken nem szabad népszerűsíteni a terméket sem minta adásával sem más módon, így például speciális közszemlére tétellel, árengedményes vásárral, ráadásként adott termékként, különleges ajánlatként, csalogató vagy kapcsolt áruként a tápszer eladás növelése céljából.

(3) Az anyatej-helyettesítő tápszer előállító és forgalmazó a nyilvánosságnak, várandós anyának, szoptató anyának vagy családtagjainak ingyenes vagy csökkentett árú készítményt, mintát vagy bármely más népszerűsítő ajándékot egészségügyi szolgáltató vagy az egészségügyi szolgáltató alkalmazottja útján sem adhat.

7. § (1) A graduális és posztgraduális képzés, valamint az egészségügyi ismeretterjesztés keretében gondoskodni kell arról, hogy a családok és a csecsemő- és kisgyermek étkeztetésében foglalkoztatottak széles körű tájékoztatást kapjanak a csecsemő és a kisgyermek táplálásáról, beleértve annak tervezését és a tápszerek elkészítését.

(2) Az egészséges életmódra nevelés keretében gondoskodni kell arról, hogy az információs és képzési célokat szolgáló, a csecsemőtáplálással kapcsolatos, a várandós és kisgyermekes anyáknak szóló írott vagy audovizuális anyagok közérthető felvilágosítást adjanak:

a) a szoptatás szükségességéről és előnyeiről;

b) az anya táplálkozásáról és felkészüléséről a szoptatásra és a szoptatás folytatására;

c) a részleges tápszeres táplálás lehetséges negatív hatásairól a szoptatásra, a szoptatás megszakítása esetén fellépő nehézségekről visszaszoktatáskor;

d) szükség esetén az üzemi körülmények között előállított vagy otthon elkészített tápszer szakszerű felhasználásáról.

(3) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatónak felvilágosítást kell adnia

a) ha információt tartalmaz a tápszer alkalmazásáról, akkor annak szociális és pénzügyi vonatkozásairól is,

b) a nem megfelelő tápszer vagy helytelen táplálási módszer alkalmazásából, illetve tápszer szakszerűtlen alkalmazásából adódó egészségkárosító veszélyekről.

Az ilyen anyag nem tartalmazhat olyan képet, amely tápszer alkalmazását idealizálná.

(4)8 A tájékoztatáshoz és képzéshez szükséges eszköznek és anyagnak az előállító és a forgalmazó általi térítésmentes adományozása csak az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (a továbbiakban: OÉTI) engedélyével történhet. Az adományozást az OÉTI-nek be kell jelenteni. Ha az OÉTI a bejelentéstől számított 15 napon belül az adományozást határozattal nem tiltja meg, azt úgy kell tekinteni, hogy az adományozáshoz hozzájárul. Az anyag vagy az eszköz viselheti az adományozó cég nevét vagy cégjelét, azonban nem utalhat a tápszer kereskedelmi márkájára és csak az egészségügyi ellátó hálózaton belül alkalmazható.

(5) Valamely intézet vagy szervezet részére akár az intézményen belüli vagy azon kívüli felhasználásra ajándékozott vagy csökkentett áron adott tápszerrel csak az a csecsemő táplálható, akinek tápszeres táplálása szükséges és ez csak olyan hosszú ideig történhet, ameddig arra feltétlenül szükség van.

8. § (1)9 A tápszer, illetve a tápszer gyártási tételére vonatkozó – feltételezett – minőségi hibát az azt észlelő, illetve a tápszert forgalmazó a tudomására jutást követően haladéktalanul köteles az OÉTI-nek bejelenteni.

(2) A feltételezett minőségi hiba bejelentője a reklamáció okának leírásával együtt a kifogásolt mintát, továbbá – ha rendelkezésre áll – egy darab, a kifogásolt tápszerrel azonos gyártási sorozatú, zárt csomagolású mintát köteles beküldeni. A bejelentőnek közölnie kell azt is, hogy milyen készlettel rendelkezik a kifogásolt sorozatból.

(3)10 A minőségi hiba bejelentéséről az OÉTI az Országos Tisztifőorvosi Hivatalt (a továbbiakban: OTH) értesíti. Az OTH a minőségi hiba gyanújának súlyát mérlegeli, és a kifogásolt tápszer gyártási tételének forgalmazását átmenetileg felfüggesztheti.

(4)11 Amennyiben az OÉTI megállapítja, hogy a tápszer, illetve a gyártási tétel nem felel meg az e rendeletben meghatározott követelményeknek, az OTH a tápszert, illetve a gyártási tételt a forgalomból kivonja, és erről a forgalmazásban részt vevőket közvetlenül és haladéktalanul értesíti.

(5) A tápszer forgalomból való kivonásának költségei – ideértve az (1)–(4) bekezdésekben foglalt eseteket is, amennyiben a minőségi kifogás beigazolódik – a forgalmazót terhelik.

(6)12 Az előállító vagy annak magyarországi megbízottja – a tápszerek minőségi ellenőrzése céljából – köteles minden gyártási tételből legalább három csomagolási egység megőrzéséről gondoskodni legalább a minőségmegőrzési idő végéig, és azt kérésre az OÉTI rendelkezésére bocsátani.

9. § (1)13 A forgalmazó, illetve a tápszert rendelő orvos köteles az alkalmazás során általa észlelt vagy tudomására jutott

a) a tápszer alkalmazása során fellépő súlyos, nem kívánatos, illetve,

b) a tápszer további alkalmazását befolyásoló

mellékhatásokat az OÉTI-nek bejelenteni.

(2)14 Az OÉTI az (1) bekezdés szerinti bejelentést kivizsgálja, értékeli és a vizsgálat eredményéről az OTH-t értesíti.

(3) Az OTH a vizsgálat eredményének ismeretében intézkedik, intézkedéséről a forgalmazásban résztvevőket, illetve a bejelentőt közvetlenül értesíti.

10. § (1) Tápszerekkel nagykereskedelmi tevékenységet csak olyan gazdálkodó szervezet folytathat, amely tápszer, gyógyszer vagy élelmiszer forgalomba hozatalára vagy forgalmazására jogosító engedéllyel rendelkezik.

(2)15 A tápszerek forgalomba hozatalával és a forgalmazott tápszerekkel kapcsolatos hatósági intézkedésekre vonatkozó általános előírásokat a különleges táplálkozási célú élelmiszerekről szóló 36/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet tartalmazza.

11. § A kivitelre szánt tápszernek meg kell felelnie az e rendeletben foglalt követelményeknek azzal, hogy a címkeszöveget az importáló országban használt nyelv(ek)en kell megadni.

12. § (1)16 Az anyatej-helyettesítő és az anyatej-kiegészítő (elválasztási) tápszerek társadalombiztosítási támogatással történő rendelésére és kiadására a gyógyszerekre vonatkozó jogszabályok az irányadók.

(2)17 A csak vényre kiadható tápszereket a speciális gyógyászati célra szánt tápszerekről szóló 24/2003. (V. 9.) ESZCSM rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

13. § Az esszenciális és szemiesszenciális aminosavak mennyiségét az anyatejben, a kazein és az anyatej esszenciális aminosavainak mennyiségét, tehéntej ásványi anyagait és a csecsemők és kisgyermekek számára készített táplálékok jelöléséhez használható táplálkozási referencia értékeket az 5. számú melléklet tartalmazza.

14. § (1) E rendelet a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) A 4. § (8) és (9) bekezdése, valamint a 6. és 7. számú melléklet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(3)–(5)18

(6) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, valamint azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, az azt kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban a Bizottság 96/4/EK, 1999/50/EK és 2003/14/EK irányelveivel módosított, az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerekről szóló 91/321/EGK bizottsági irányelvvel, valamint a Tanács harmadik országba való kivitelre szánt anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerekről szóló 92/52/EGK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

1. számú melléklet a 23/2003. (V. 9.) ESZCSM rendelethez19


Az anyatejet helyettesítő tápszerek összetételével kapcsolatos követelmények
(Az adatok az előállító által megadott utasítás szerint elkészített, fogyasztásra kész tápszerre vonatkoznak.)


1. Energia

 

Minimum

Maximum

 

 

250 kJ/100 ml

315 kJ/100 ml

 

 

60 kcal/100 ml

75 kcal/100 ml

 



2. Fehérje

Fehérje = nitrogén x 6,38 tehéntej fehérje esetén.
Fehérje = nitrogén x 6,25 szója fehérje izolátumok és részlegesen hidrolizált fehérjék esetén.
A fehérje „kémiai index” kiszámításához minden egyes esszenciális aminosav esetében az aminosavnak a vizsgálandó fehérjében mért mennyiségi arányát kell osztani ugyanannak az aminosavnak a referencia fehérjében megadott arányával. A fehérje kémiai indexét a legkisebb hányados adja.
A fehérje kémiai indexe legalább 80%-a legyen az anyatejének (5. számú melléklet).

2.1. Tehéntej fehérjéből előállított készítmények

 

Minimum

Maximum

 

 

0,45 g/100 kJ

0,7 g/100 kJ

 

 

1,8 g/100 kcal

3 g/100 kcal

 


Azonos energia értékre számolva minden esszenciális és szemiesszenciális aminosavból a készítménynek legalább annyit kell tartalmaznia, mint a referencia fehérjének, az anyatejnek, amint azt a 5. számú melléklet mutatja. A számítás szempontjából a metionin és a cisztein mennyiségét együttesen lehet figyelembe venni.

2.2. Részlegesen hidrolizált fehérjéből készült tápszerek

 

Minimum

Maximum

 

 

0,56 g/100 kJ

0,7 g/100 kJ

 

 

2,25 g/100 kcal

3 g/100 kcal

 


Azonos energia értékre számolva minden esszenciális és szemiesszenciális aminosavból a készítménynek legalább annyit kell tartalmaznia, mint a referencia fehérjének, az anyatejnek, amint azt a 5. számú melléklet mutatja. A számítás szempontjából a metionin és a cisztein mennyiségét együttesen lehet figyelembe venni.
A felhasznált fehérjére jellemző fehérje hatékonysági aránynak (PER) és a nettó fehérje hasznosulásnak (NPU) legalább olyan értékűnek kell lenni, mint a kazeinre jellemző értékek.
A taurin mennyisége legalább 10 μmol/100 kJ (42 μmol/100 kcal) és az L-karnitin mennyisége legalább 1,8 μmol/100 kJ (7,5 μmol/100 kcal) legyen.

2.3. Szója fehérjeizolátumot, valamint szója fehérjeizolátumot és tehéntej fehérjét tartalmazó készítmények

 

Minimum

Maximum

 

 

0,56 g/100 kJ

0,7 g/100 kJ

 

 

2,25 g/100 kcal

3 g/100 kcal

 


Kizárólag csak szója fehérjeizolátumot szabad felhasználni. Energia értékre számolva a készítménynek a metionint legalább olyan mennyiségben kell tartalmaznia, mint a referencia fehérjének, az anyatejnek, amint azt az 5. számú melléklet mutatja, legalább 80%-át el kell érnie.
Az L-karnitin mennyisége nem lehet kevesebb, mint 1,8 μmol/100 kJ (7,5 μmol/100 kcal).

2.4. Minden tápszer esetében a szabad L-aminosavak hozzáadása csak a táplálkozási érték növelése érdekében és csak a szükséges mértékben engedhető meg.


3. Lipidek

 

Minimum

Maximum

 

 

1,05 g/100 kJ

1,5 g/100 kJ

 

 

4,4 g/100 kcal

6,5 g/100 kcal

 


3.1.

3.2. A tápszerekben a laurinsav mennyisége nem lehet több, mint az összes zsír 15%-a.

3.3. A tápszerekben a mirisztinsav mennyisége nem lehet több, mint az összes zsír 15%-a.

3.4. A trigliceridek formájában jelen levő linolsav mennyisége:

 

Minimum

Maximum

 

 

70 mg/100 kJ

285 mg/100 kJ

 

 

300 mg/100 kcal

1200 mg/100 kcal

 


3.5. Az α-linolénsav mennyisége nem lehet kevesebb, mint 12 mg/100 kJ (50 mg/100 kcal). A linolsav/α-linolénsav arány nem lehet kevesebb, mint 5 és nem lehet nagyobb, mint 15.

3.6. A transzzsírsavak mennyisége nem haladhatja meg az összes zsír 4%-át.

3.7. Az erukasav mennyisége nem haladhatja meg az összes zsír 1%-át.

3.8. Hosszú szénláncú (20–22 szénatom) többszörösen telítetlen (LCP) zsírsavak hozzáadása megengedett. Ebben az esetben:
– az n-3 LCP zsírsavak mennyisége nem lehet több, mint az összes zsír 1%-a,
– az n-6 LCP zsírsavak mennyisége nem lehet több, mint az összes zsír 2%-a. (Az arachidonsav mennyisége nem lehet több, mint az összes zsír 1%-a),
– az eikozapentaénsav (20:5, n-3, EPA) mennyisége nem haladhatja meg a dokozahexaénsavét (22:6, n-3, DHA).


4. Szénhidrátok

 

Minimum

Maximum

 

 

1,7 g/100 kJ

3,4 g/100 kJ

 

 

7,0 g/100 kcal

14 g/100 kcal

 


4.1. Csak a következő szénhidrátokat szabad felhasználni: laktóz, maltóz, szacharóz, maltodextrin, glükóz szirup és kristályos glükóz, valamint gluténmentes növényből előállított, előfőzött vagy gélesített keményítő.

4.2. A laktóz mennyisége minimum 0,85 g/100 kJ, illetve 3,5 g (100 kcal. Ez az előírás nem vonatkozik azokra a tápszerekre, amelyekben a szója fehérje izolátum mennyisége meghaladja az összes fehérje 50%-át.

4.3. A szacharóz mennyisége nem haladhatja meg az összes szénhidrát mennyiségének a 20%-át.

4.4. Az előfőzött keményítő, illetve a gélesített keményítő mennyisége nem haladhatja meg a 2 g/100 ml értéke és nem lehet több, mint az összes szénhidrát 30%-a.


5. Ásványi anyagok

5.1. Tehéntej fehérjét tartalmazó készítmények:

 

 

100 kJ

100 kcal

 

 

 

Min.

Max.

Min.

Max.

 

 

Nátrium (mg)

5

14

20

60

 

 

Kálium (mg)

15

35

60

145

 

 

Klorid (mg)

12

29

50

125

 

 

Kalcium (mg)

12

50

 

 

Foszfor (mg)

6

22

25

90

 

 

Magnézium (mg)

1,2

3,6

5

15

 

 

Vas (mg)1

0,12

0,36

0,5

1,5

 

 

Cink (mg)

0,12

0,36

0,5

1,5

 

 

Réz (μg)

4,8

19

20

80

 

 

Jód (μg)

1,2

5

 

 

Szelén (μg)2

0,7

3

 


A kalcium foszfor arány nem lehet kisebb, mint 1,2 és nem lehet nagyobb mint 2,0.

5.2. Szója fehérjeizolátumot, valamint szója fehérjeizolátumot és tehéntej fehérjét együttesen tartalmazó készítményeknek meg kell felelni az 5.1. pontban leírt követelményeknek, kivéve a vasra és cinkre vonatkozóknak, amelyek ebben az esetben a következők:

 

 

100 kJ

100 kcal

 

 

 

Min.

Max.

Min.

Max.

 

 

Vas (mg)

0,25

0,51

1

2

 

 

Cink (mg)

0,18

0,6

0,75

2,4

 


A kalcium foszfor arány nem lehet kisebb, mint 1,2 és nem lehet nagyobb mint 2,0.


6. Vitaminok

 

 

100 kJ

100 kcal

 

 

 

Min.

Max.

Min.

Max.

 

 

A-vitamin (μg)-RE3

14

43

60

180

 

 

D-vitamin (μg)4

0,25

0,65

1

2,5

 

 

Tiamin (μg)

10

40

 

 

Riboflavin (μg)

14

60

 

 

Niacin (mg NE)5

0,2

0,8

 

 

Pantoténsav (μg)

70

300

 

 

B6-vitamin (μg)

9

35

 

 

Biotin (μg)

0,4

1,5

 

 

Folsav (μg)

1

4

 

 

B12-vitamin (μg)

0,025

0,1

 

 

C-vitamin (mg)

1,9

8

 

 

K-vitamin (μg)

1

4

 

 

E-vitamin (mgα-TE)6

0,1

0,5

 


______
1 Vas hozzáadásával készült termékre vonatkozik.
2 Szelén hozzáadásával készült termékre vonatkozik.
3 RE: végig transz retinol ekvivalens.
4 Kolekalciferol, 10 (μg) megfelel 400 nemzetközi egységnek.
5 NE: niacin ekvivalens, mg niacin + mg triptofán/60.
6 α-TE: d-α-tokoferol ekvivalens, 0,5 mg/g linolsavban kifejezett többszörösen telítetlen zsírsav, de semmilyen esetben sem kevesebb, mint a táblázatban megadott érték.


7. Nukleotidok megengedett maximális mennyisége

 

 

Maximum

Maximum

 

 

 

mg/100 kJ

mg/100 kcal

 

 

citidin 5’-monofoszfát

0,60

2,50

 

 

uridin 5’-monofoszfát

0,42

1,75

 

 

adenozin 5’-monofoszfát

0,36

1,50

 

 

guanozin 5’-monofoszfát

0,12

0,50

 

 

inozin 5’-monofoszfát

0,24

1,00

 


A nukleotidok koncentrációja összességében nem haladhatja meg az 1,2 mg/100 kJ (5 mg/100 kcal) értéket.

2. számú melléklet a 23/2003. (V. 9.) ESZCSM rendelethez20


Az anyatejet kiegészítő tápszerek összetételére vonatkozó előírások
(Az adatok az előállító által megadott utasítás szerint elkészített, fogyasztásra kész tápszerre vonatkoznak.)


1. Energia

 

Minimum

Maximum

 

 

250 kJ/100 ml

335 kJ/100 ml

 

 

60 kcal/100 ml

80 kcal/100 ml

 



2. Fehérje

Fehérje = nitrogén x 6,38 tehéntej fehérje esetén.
Fehérje = nitrogén x 6,25 szója fehérje izolátumok esetén.

 

Minimum

Maximum

 

 

0,5 g/100 kJ

1 g/100 kJ

 

 

2,25 g/100 kcal

4,5 g/100 kcal

 


A fehérje „kémiai index” kiszámításához minden egyes esszenciális aminosav esetében az aminosavnak a vizsgálandó fehérjében mért mennyiségi arányát kell osztani ugyanannak az aminosavnak a referencia fehérjében megadott arányával.
A fehérje kémiai indexét a legkisebb hányados adja.
A fehérje kémiai indexe legalább 80%-a legyen az anyatejének, illetve a kazeinének (5. számú melléklet).
Szója fehérje tartalmú tápszerek előállításához függetlenül attól, hogy a szója fehérjét önmagában vagy tejfehérjével együtt alkalmazzák, a szójából előállított készítmények közül csak fehérjeizolátumot szabad alkalmazni. Az anyatejet kiegészítő tápszerek előállításához aminosavakat csak a táplálkozási érték növelése érdekében és csak a szükséges mértékben szabad felhasználni.
Azonos energiaértékre számolva a készítményeknek legalább annyi metionint kell tartalmaznia, mint az anyatejnek, amint azt az 5. számú melléklet tartalmazza. A számítás szempontjából a metionin és a cisztein mennyiségét együttesen lehet figyelembe venni.


3. Lipidek

 

Minimum

Maximum

 

 

0,8 g/100 kJ

1,5 g/100 kJ

 

 

3,3 g/100 kcal

6,5 g/100 kcal

 


3.1.

3.2. A tápszerekben a laurinsav mennyisége nem lehet több, mint az összes zsír 15%-a.

3.3. A tápszerekben a mirisztinsav mennyisége nem lehet több, mint az összes zsír 15%-a.

3.4. A gliceridek formájában jelen levő linolsav mennyisége minimum 70 mg/100 kJ, illetve 300 mg/100 kcal legyen a növényi olajokat is tartalmazó tápszerekben.

3.5. A transzzsírsavak mennyisége nem haladhatja meg az összes zsír 4%-át.

3.6. Az erukasav mennyisége nem haladhatja meg az összes zsír 1%-át.


4. Szénhidrátok

 

Minimum

Maximum

 

 

1,7 g/100 kJ

3,4 g/100 kJ

 

 

7,0 g/100 kcal

14 g/100 kcal

 


4.1. Gluten tartalmú alapanyagok felhasználása tilos!

4.2. Laktóz minimum 0,45 g/100 kJ, illetve 1,8 g/100 kcal. Ez az előírás nem vonatkozik a laktózmentes tápszerekre és azokra, amelyekben a szója fehérje izolátum mennyisége meghaladja az összes fehérje 50%-át.

4.3. Szacharóz, fruktóz mennyisége külön-külön, illetve együttes alkalmazás esetén a kettő együtt nem haladhatja meg az összes szénhidrát mennyiségének 20%-át.


5. Ásványi anyagok

5.1.

 

 

100 kJ

100 kcal

 

 

 

Min.

Max.

Min.

Max.

 

 

Vas (mg)

0,25

0,5

1

2

 

 

Jód (μg)

1,2

5

 


5.2. Cink
5.2.1. Azokban a tápszerekben, amelyek kizárólag tehéntej fehérjét tartalmaznak:

 

Minimum

Maximum

 

 

0,12 mg/100 kJ

 

 

0,5 mg/100 kcal

 


5.2.2. Azokban a tápszerekben, amelyek szója fehérjét is tartalmaznak (akkor is, ha tehéntej fehérjével kevert).

 

Minimum

Maximum

 

 

0,18 mg/100 kJ

 

 

0,75 mg/100 kcal

 


5.3. Egyéb ásványi anyagokat a tápszerek legalább olyan mennyiségben tartalmazzanak, mint a tehéntej. Ezek az értékek csökkenthetők olyan arányban, amilyen arányban a tej fehérje mennyiségét csökkentették az anyatejet kiegészítő tápszer készítése során. A tej jellemző ásványi anyagainak koncentrációja az 5. számú mellékletben található.

5.4. A kalcium/foszfor aránya nem lehet 2-nél nagyobb.


6. Vitaminok

 

 

100 kJ

100 kcal

 

 

 

Min.

Max.

Min.

Max.

 

 

A-vitamin (μg)-RE1

14

43

60

180

 

 

D-vitamin (μg)2

0,25

0,75

1

3

 

 

C-vitamin (mg)

1,9

8

 

 

E-vitamin (mg-TE)3

0,1

0,5

 

______
1 RE: végig transz retinol ekvivalens.
2 Kolekalciferol, 10 (μg) megfelel 400 nemzetközi egységnek.
3 mg-TE: d-α-tokoferol ekvivalens. A minimális igény 0,5 mg/g linolsavban kifejezett többszörösen telítetlen zsírsav. Nem lehet kevesebb, mint a táblázatban megadott érték.


7. Nukleotidok megengedett maximális mennyisége

 

 

Maximum

Maximum

 

 

 

mg/100 kJ

mg/100 kcal

 

 

citidin 5’-monofoszfát

0,60

2,50

 

 

uridin 5’-monofoszfát

0,42

1,75

 

 

adenozin 5’-monofoszfát

0,36

1,50

 

 

guanozin 5’-monofoszfát

0,12

0,50

 

 

inozin 5’-monofoszfát

0,24

1,00

 


A nukleotidok koncentrációja összességében nem haladhatja meg az 1,2 mg/100 kJ (5 mg/100 kcal) értéket.

3. számú melléklet a 23/2003. (V. 9.) ESZCSM rendelethez


A tápszerek készítéséhez felhasználható anyagok

1. Vitaminok

A-vitamin
Retinil acetát
Retinil palmitát
Retinol

A-provitamin
Beta karotin

D-vitamin
Ergocalciferol-D2
Kolecalciferol-D3

B1-vitamin
Tiamin-hidroklorid
Tiamin mononitrát

B2-vitamin
Riboflavin
Riboflavin-5' foszfát nátrium só

Niacin
Nikotinsavamid
Nikotinsav

B6-vitamin
Piridoxin hidroklorid
Piridoxin-5'-foszfát

Folsav
Folsav

Pantoténsav
D-pantoténsav kalciumsó
D-pantoténsav nátriumsó
Dexpantenol

B12-vitamin
Cianokobalamin
Hidroxikobalamin

Biotin
D-biotin

C-vitamin
L-aszkorbinsav
Nátrium L-aszkorbát
Kalcium L-aszkorbát
Kálium L-aszkorbát
Aszkorbil palmitát

E-vitamin
D-alfa-tokoferol
DL-alfa-tokoferol
D-alfa-tokoferol acetát
DL-alfa-tokoferol acetát

K-vitamin
Fillokinon (Phytomenadion)

2. Ásványi anyagok

Cink (Zn)
Cink-acetát
Cink-klorid
Cink-laktát
Cink-szulfát
Cink-citrát
Cink-glukonát
Cink-oxid

Jód (I)
Kálium-jodid
Kálium-jodát
Nátrium-jodid

Kalcium (Ca)
Kalcium-karbonát
Kalcium-klorid
Kalcium-citrát
Kalcium-glukonát
Kalcium-glicerofoszfát
Kalcium-laktát
Kalcium-hidroxid
Ortofoszforsav kalcium sói

Kálium (K)
Kálium-bikarbonát
Kálium-karbonát
Kálium-klorid
Kálium-glukonát
Kálium-laktát
Kálium-hidroxid
Citromsav kálium sói
Ortofoszforsav kálium sói

Magnézium (Mg)
Magnézium-karbonát
Magnézium-klorid
Magnézium-oxid
Ortofoszforsav magnéziumsói
Magnézium-szulfát
Magnézium-glukonát
Magnézium-hidroxid
Citromsav magnéziumsói

Mangán (Mn)
Mangán-karbonát
Mangán-klorid
Mangán-citrát
Mangán-szulfát
Mangán-glukonát

Nátrium (Na)
Nátrium-bikarbonát
Nátrium-karbonát
Nátrium-klorid
Nátrium-citrát
Nátrium-glukonát
Nátrium-laktát
Nátrium-hidroxid
Ortofoszforsav-nátrium sói

Réz (Cu)
Réz-II-citrát
Réz-II-glukonát
Réz-II-szulfát
Réz-II-lizin komplex
Réz-II-karbonát

Szelén (Se)
Nátrium-szelenát
Nátrium-szelenit

Vas (Fe)
Vas-II-citrát
Vas-II-glukonát
Vas-II-laktát
Vas-II-szulfát
Vas-III-ammónium citrát
Vas-II-fumarát
Vas-III-difoszfát (ferripirofoszfát)

3. Aminosavak és egyéb nitrogén tartalmú vegyületek

L-arginin és hidrokloridja
L-cisztin és hidrokloridja
L-hisztidin és hidrokloridja
L-izoleucin és hidrokloridja
L-leucin és hidrokloridja
L-lizin és hidrokloridja
L-cisztein és hidrokloridja
L-metionin
L-fenilalanin
L-treonin
L-triptofán
L-tirozin
L-valin
L-karnitin és hidrokloridja
Taurin
Citidin 5'-monofoszfát és nátrium sója
Uridin 5'-monofoszfát és nátrium sója
Adenozin 5'-monofoszfát és nátrium sója
Guanozin 5'-monofoszfát és nátrium sója
Inozin 5'-monofoszfát és nátrium sója

4. Egyéb

Kolin
Kolin kloridja
Kolin citrát
Kolin bitartarát
Inozit

4. számú melléklet a 23/2003. (V. 9.) ESZCSM rendelethez21



A tápszerek megkülönböztetésére használható jelölések és alkalmazhatóságuk feltétele

Elnevezés

Az elnevezés használhatóságának feltétele

 

 

1. Adaptált fehérje

A fehérje mennyisége kevesebb, mint 0,6 g/100 kJ
(2,5 g/100 kcal) és a savófehérje/kazein arány nem kisebb, mint 1,0.

2. Alacsony nátriumtartalom

A nátrium mennyisége kevesebb mint 9 mg/100 kJ
(39 mg/100 kcal).

3. Szacharózmentes

Nem tartalmaz szacharózt.

4. Csak laktózt tartalmaz

Laktóz (tejcukor) az egyetlen szénhidrát a tápszerben.

5. Laktózmentes

Nem tartalmaz laktózt (tejcukrot).

6. Vassal dúsított

Vas hozzáadásával készült.

7. Tehéntejjel szembeni csökkent allergia veszély. Ez a jelölés a csökkent antigén jelleg alapján várt csökkent allergén hatásra utaló kifejezéseket tartalmazhat.

a) A készítménynek ki kell elégítenie az 1. számú melléklet 2.2. pontjában leírtakat és az általánosan elfogadott módszerrel mért immuno-reaktív fehérje mennyisége nem lehet több, mint a készítményben levő nitrogéntartalmú anyagok 1%-a.
b) A címkén jelölni kell, hogy a terméket nem szabad fogyasztani azoknak a csecsemőknek, akik allergiásak arra az intakt fehérjére, amelyből a tápszer készült, kivéve ha általánosan elfogadott klinikai módszerekkel igazolják, hogy az eredeti fehérjére túlérzékeny csecsemők 90%-a tolerálja a készítményt.
c) A készítmény szájon át adagolva nem teheti érzékennyé a felhasználót arra a fehérjére, amelyet az előállításhoz felhasználtak.
d) Objektív és tudományosan igazolt adatokkal kell bizonyítani, hogy a feltüntetett állítások valósak.

5. számú melléklet a 23/2003. (V. 9.) ESZCSM rendelethez


I. Esszenciális és szemiesszenciális aminosavak az anyatejben

A táblázatban 100 kJ és 100 kcal energiát biztosító anyatejben levő esszenciális és szemiesszenciális aminosavak mennyiségét mg-ban adjuk meg.

 

 

aminosav

aminosav

 

 

 

mg/100 kJ

mg/100 kcal

 

 

Arginin

16

69

 

 

Cisztin

6

24

 

 

Hisztidin

11

45

 

 

Izoleucin

17

72

 

 

Leucin

37

156

 

 

Lizin

29

122

 

 

Metionin

7

29

 

 

Fenilalanin

15

62

 

 

Treonin

19

80

 

 

Triptofán

7

30

 

 

Tirozin

14

59

 

 

Valin

19

80

 



II. A kazein és az anyatej esszenciális aminosavainak mennyisége (g/100 g fehérje)

 

 

Kazein

Anyatej

 

 

Arginin

3,7

3,8

 

 

Cisztin

0,3

1,3

 

 

Hisztidin

2,9

2,5

 

 

Izoleucin

5,4

4,0

 

 

Leucin

9,5

8,5

 

 

Lizin

8,1

6,7

 

 

Metionin

2,8

1,6

 

 

Fenilalalin

5,2

3,4

 

 

Treonin

4,7

4,4

 

 

Triptofán

1,6

1,7

 

 

Tirozin

5,8

3,2

 

 

Valin

6,7

4,5

 


Forrás: Amino acid content of foods and biological data on protein. FAO Nutritional Studies. No 245 Rome 1970.


III. A tehéntej ásványi anyagai

 

 

100 g zsírmentes szárazanyagban

1 g fehérjére számolva

 

 

Nátrium (mg)

550

15

 

 

Kálium (mg)

1680

43

 

 

Klorid (mg)

1050

28

 

 

Kalcium (mg)

1350

35

 

 

Foszfor (mg)

1070

28

 

 

Magnézium (mg)

135

3,5

 

 

Réz (μg)

225

6

 

 

Jód

Évszakonként és a tartási körülményektől függően változik

 



IV. Csecsemők és kisgyermekek számára készített táplálékok jelöléséhez használható táplálkozási referencia értékek

 

 

Jelölési referencia érték

 

 

A-vitamin

400 μg

 

 

D-vitamin

10 μg

 

 

C-vitamin

25 mg

 

 

Tiamin

0,5 mg

 

 

Riboflavin

0,8 mg

 

 

Niacin ekvivalens

9 mg

 

 

B6-vitamin

0,7 mg

 

 

Folsav

100 μg

 

 

B12-vitamin

0,7 μg

 

 

Kalcium

400 mg

 

 

Vas

6 mg

 

 

Cink

4 mg

 

 

Jód

70 μg

 

 

Szelén

10 μg

 

 

Réz

0,4 mg

 

6. számú melléklet a 23/2003. (V. 9.) ESZCSM rendelethez22


Peszticidek, melyek nem használhatók tápszerek alapanyagául szolgáló mezőgazdasági termékek előállítása során
I. Táblázat

Diszulfoton (az összes diszulfoton, diszulfoton-szulfoxid és diszulfoton-szulfon diszulfotonban kifejezve)

Fenszulfotion (az összes fenszulfotion, ennek oxigén analógjai és szulfonjai fenszulfotionban kifejezve)

Fentin (trifeniltin kationban kifejezve)

Haloxifop (haloxifop, ennek sói, észterei és konjugátumaik)

Heptaklór és transz-heptaklór-epoxid

Hexaklórbenzol

Nitrofen

Ometoát

Terbufosz (beleértve a szulfoxidot és szulfont is)



II. Táblázat

Aldrin és dieldrin

Endrin

7. számú melléklet a 23/2003. (V. 9.) ESZCSM rendelethez23


Egyes speciális peszticidek és metabolitjaik maradékának maximálisan megengedhető szintje tápszerekben

Peszticidek és metabolitjaik

Maximális maradék szint (mg/kg)

Cadusafos

0,006

Demeton-S-metil/demeton-S-metil-szulfon/oxydemeton-metil

0,006

Etoprofosz

0,008

Fipronil (beleértve a fipronil-deszulfinit is)

0,004

Propineb/propilénetiourea

0,006

1

A rendeletet a 20/2008. (V. 14.) EüM rendelet 19. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte 2008. június 13. napjával. E hatályon kívül helyező rendelet 19. § (3) bekezdése alapján a 2008. június 13. napját megelőzően forgalomba hozott anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszer 2009. december 31-ét követően nem hozható forgalomba, nem kerülhet értékesítésre, illetve bármely más módon nem adható át végső felhasználónak, amennyiben a 20/2008. (V. 14.) EüM rendelet előírásainak nem felel meg.

2

A 4. § (5) bekezdésének utolsó mondatát a 78/2004. (VIII. 27.) ESZCSM rendelet 1. § (1) bekezdése iktatta be.

3

A 4. § (6) bekezdése a 78/2004. (VIII. 27.) ESZCSM rendelet 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

4

A 4. § (8) bekezdése a 78/2004. (VIII. 27.) ESZCSM rendelet 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

5

A 4. § (9) bekezdése e rendelet 14. §-ának (2) bekezdése alapján a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

6

Az 5. § új (8) bekezdését a 78/2004. (VIII. 27.) ESZCSM rendelet 2. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (8) bekezdés számozását (9) bekezdésre változtatva.

7

Az 5. § eredeti (8) bekezdésének számozását (9) bekezdésre változtatta a 78/2004. (VIII. 27.) ESZCSM rendelet 2. §-a.

8

A 7. § (4) bekezdése a 12/2008. (III. 26.) EüM rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

9

A 8. § (1) bekezdése a 12/2008. (III. 26.) EüM rendelet 5. § (3) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.

10

A 8. § (3) bekezdése a 12/2008. (III. 26.) EüM rendelet 5. § (3) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.

11

A 8. § (4) bekezdése a 12/2008. (III. 26.) EüM rendelet 5. § (3) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.

12

A 8. § (6) bekezdése a 12/2008. (III. 26.) EüM rendelet 5. § (3) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.

13

A 9. § (1) bekezdésének záró szövegrésze a 12/2008. (III. 26.) EüM rendelet 5. § (3) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.

14

A 9. § (2) bekezdése a 12/2008. (III. 26.) EüM rendelet 5. § (3) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.

15

A 10. § (2) bekezdése a 78/2004. (VIII. 27.) ESZCSM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

16

A 12. § eredeti szövegét a 37/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet 15. § (2) bekezdése (1) bekezdésre változtatta.

17

A 12. § (2) bekezdését a 37/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet 15. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti § szövegét (1) bekezdésre változtatta.

18

A 14. § (3)–(5) bekezdését a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 4. § 86. pontja hatályon kívül helyezte.

20

A 2. számú melléklet a 78/2004. (VIII. 27.) ESZCSM rendelet 5. § (2) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

21

A 4. számú melléklet a 78/2004. (VIII. 27.) ESZCSM rendelet 5. § (3) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

22

A 6. számú melléklet rendelet 14. §-ának (2) bekezdése alapján a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

23

A 7. számú melléklet rendelet 14. §-ának (2) bekezdése alapján a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás