Kifejezéskereső
259/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet
az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról1
2006.01.01.
A Kormány az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 78. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nybr.) a III., a pénztári befektetések biztonsági szabályai című része a következő alcímmel és 20/A–20/D. §-sal egészül ki:
,,
Ingatlanbefektetésekre vonatkozó különös
rendelkezések
rendelkezések
20/A. § (1) A pénztár kizárólag az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) területén és Magyarországon fekvő, tehermentes, az ingatlan-nyilvántartásban egy helyrajzi számon (alszámon) nyilvántartott, önállóan forgalomképes ingatlant vásárolhat.
(2) A pénztár az ingatlan megvásárlásakor a döntést megalapozó előzetes tervezetet készít, amely tartalmazza a várható költségeket, a megtérülést, valamint az ingatlan hasznosítására vonatkozó terveket. A tervezetet az ellenőrző bizottság véleményezi. Az igazgatótanács az ingatlan vásárlásáról, értékesítéséről, valamint más jelentős eseményről a soron következő közgyűlést tájékoztatja.
20/B. § (1) Ha a pénztár portfoliója ingatlant is tartalmaz, akkor a pénztár a tulajdonában lévő ingatlanok értékének rendszeres megállapításával saját szervezetétől független, a pénztár befektetéseiben nem érdekelt ingatlanértékelő személyt, illetve szervezetet köteles megbízni. A megbízás érvényességéhez a letétkezelőnek a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 215. §-ának (1) bekezdése szerinti beleegyezése, továbbá a Felügyelet jóváhagyása szükséges. A pénztárnak egyidejűleg csak egy ingatlanértékelője lehet.
(2) Az ingatlan értékelésével csak olyan büntetlen előéletű személy bízható meg, aki rendelkezik
a) ingatlan értékbecslésére feljogosító végzettséggel;
b) egyetemen vagy főiskolán szerzett jogi, államigazgatási, közgazdasági, pénzügyi, építész vagy építő mérnöki diplomával, oklevéllel, illetőleg könyvvizsgálói végzettséggel;
c) legalább 2 év, ingatlanértékelési területen szerzett szakmai gyakorlattal.
(3) Társaság akkor bízható meg, ha legalább egy, a (2) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő személyt munkaviszonyban vagy tagsági viszonyban alkalmaz.
20/C. § (1) Az ingatlanértékelő meghatározza
a) az ingatlan megvásárlásakor a kifizethető legmagasabb összeget;
b) az ingatlan eladásakor az elfogadható legalacsonyabb összeget;
c) a pénztár tulajdonában álló ingatlanok forgalmi értékét évente legalább egyszer, az éves pénztári beszámoló fordulónapjára vonatkozóan;
d) az építés, fejlesztés alatt álló ingatlanok értékét, egyúttal ellenőrzi a kivitelezési terv teljesítését;
e) bérbeadás esetén, az elfogadható legkisebb bérleti díjat.
(2) Az ingatlan vásárlásakor, valamint értékelésekor az ingatlanértékelő köteles az ingatlan tehermentességét ellenőrizni.
(3) Az ingatlanértékelő az éves beszámoló elfogadását megelőzően beszámol a pénztár közgyűlésének a pénztár tulajdonában álló, valamint év közben vásárolt, illetve eladott ingatlanokról, azok értékéről, hasznosításáról, valamint az ingatlanbefektetéseken elért hozam alakulásáról.
20/D. § (1) A pénztár a megbízását követő 15 napon belül a Felügyeletnek jóváhagyás végett bejelenti az értékelő személyét, és csatolja
a) természetes személy esetén annak 3 hónapnál nem régebbi eredeti erkölcsi bizonyítványát, valamint a végzettségét és gyakorlatát igazoló dokumentumok hiteles másolatát;
b) társaság esetén az eljáró személy a) pontban felsorolt dokumentumait, továbbá a társaságra vonatkozó következő adatokat: a társaság neve, székhelye, az alapítás időpontja, a cégbejegyzés száma, helye és ideje, a tevékenységi kör meghatározása, a működés időtartama, az üzleti év, az alaptőkéje, tulajdonosi köre, a vezető tisztségviselők fontosabb személyi és szakmai adatai, gazdálkodásuk fontosabb adatai (előző három év mérlege), alkalmazotti létszáma, feladata.
(2) A Felügyelet a megbízást a bejelentést követő 30 napon belül jóváhagyja, vagy elutasítja. Amennyiben a Felügyelet a megbízást 30 napon belül nem utasítja el, akkor a megbízást jóváhagyottnak kell tekinteni.''
2. § (1)2
(2) Az Nybr. 25. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
,,(6) A tagjai számára választható befektetési portfoliót kínáló pénztár köteles portfoliónként nyilvánosságra hozni az (1) bekezdés c), d), e) és f) pontjaiban meghatározott adatokat.''
3. § Az Nybr. 2. számú mellékletének 5–8. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
,,5. a) A befektetési szabályok alkalmazása szempontjából a pénztárnál a felhalmozási időszakban lévő tagok követeléseit megtestesítő, a fedezeti tartalék részét képező egyéni számlákon lévő, tagokkal szembeni kötelezettséget olyan pénznemben fennállónak kell tekinteni, amelyben a pénztár alapszabálya szerint a pénztár szolgáltatási kötelezettsége keletkezik.
b) Az egyéni számlák fedezetéül szolgáló eszközöket az a) pontban meghatározott pénznemben fennálló befektetésekbe kell kihelyezni.
c) A pénztárnak lehetősége van arra, hogy az a) pontban meghatározott kötelezettségei 30 százalékát meg nem haladó összeget ne a b) pont szerinti eszközben tartson.
6. a) A befektetési szabályok alkalmazása szempontjából a pénztárnál a járadékszolgáltatásban részesülő tagok számára történő kifizetések fedezetéül szolgáló, a fedezeti tartalék részét képező szolgáltatási tartalékot olyan pénznemben fennállónak kell tekinteni, amelyben a pénztár alapszabálya szerint a pénztár szolgáltatási kötelezettsége fennáll.
b) A pénztár szolgáltatási tartalékának fedezetéül szolgáló eszközöket az a) pontban meghatározott pénznemben fennálló befektetésekbe kell kihelyezni.
c) A pénztárnak lehetősége van arra, hogy az a) pontban meghatározott kötelezettségei 30 százalékát meg nem haladó összeget ne a b) pont szerinti eszközben tartson.
7. A befektetési jegyek vásárlásakor a pénztár közvetetten sem sértheti meg a befektetett pénztári eszközök megosztására vonatkozó korlátokat. Befektetési alapba (is) befektető befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy vásárlásakor csak az első alapra vonatkozó értékpapír tartalom- és limitfigyelés szükséges. A kibocsátási tájékoztatója szerint a pénztárak számára közvetlenül nem engedélyezett befektetési eszközökbe (is) fektető második alapot is vásárolt első alap aránya azonban az összes befektetett pénztári eszköz legfeljebb 10%-a lehet. Az arányok meghatározásakor az alapkezelő által az alapra vonatkozó utolsó közzétett portfolió-összetételt kell figyelembe venni.
8. A nem OECD, illetve EGT tagországbeli kibocsátó értékpapírjába történő befektetések aránya nem haladhatja meg az összes külföldi befektetés 20%-át.''
Záró rendelkezések
4. § (1) Ez a rendelet 2004. január 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Nybr. 15. §-a (2) bekezdésének c) pontjában az ,, , és ha befektetési portfoliója ingatlant is tartalmaz, ingatlanforgalmazói szakvizsgával'' szövegrész, 29. §-ának (4) bekezdése, valamint 30. §-a (1) bekezdésének n) pontja.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Nybr. 25. §-ának (5) bekezdésében a ,,b) pontjában'' szövegrész helyébe az ,,f) pontjában'' szövegrész lép.
1
A rendeletet a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 778. pontja hatályon kívül helyezte 2008. május 16. napjával.
2
A 2. § (1) bekezdését a 293/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.