26/2003. (XII. 30.) KvVM rendelet
a környezetvédelmi felügyelőségek, a vízügyi felügyeletek és a nemzeti park igazgatóságok illetékességi, valamint a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok működési területéről
2004.01.01.
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. §-a (8) bekezdésének a) pontjában, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 3. §-ának (4) bekezdésében és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 57. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § Az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság és a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó területi szervek feladat- és hatásköréről szóló 183/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet mellékletében felsorolt környezetvédelmi felügyelőségek illetékességi területét e rendelet 1. számú melléklete, a vízügyi felügyeletek illetékességi területét e rendelet 2. számú melléklete, a nemzeti park igazgatóságok illetékességi területét e rendelet 3. számú melléklete, a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok működési területét pedig e rendelet 4. számú melléklete szerint állapítom meg.
2. § (1) Ez a rendelet 2004. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a már megindult első fokú hatósági eljárásokban is alkalmazni kell.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a környezetvédelmi felügyelőségek, valamint a nemzeti park igazgatóságok illetékességi területéről szóló 36/1997. (XII. 8.) KTM rendelet hatályát veszti.
Dr. Persányi Miklós s. k.,
környezetvédelmi és vízügyi miniszter
1. számú melléklet a 26/2003. (XII. 30.) KvVM rendelethez
A környezetvédelmi felügyelőségek illetékességi területe, szakmai területi kapcsolatai
I. ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG
Székhelye: Győr
Illetékességi területe:
1. Győr megyei jogú város
közigazgatási területe.
2. Sopron megyei jogú város
közigazgatási területe.
3. Tatabánya megyei jogú város
közigazgatási területe.
4. Győr-Moson-Sopron megye – kivéve
Csáfordjánosfa,
Csér,
Egyházasfalu,
Gyalóka,
Iván,
Répcevis,
Sopronhorpács,
Szakony,
Und,
Zsira
közigazgatási területét.
5. Komárom-Esztergom megye
teljes közigazgatási területe.
6. Vas megyéből
Csánig,
Csönge,
Jákfa,
Kenyeri,
Nick,
Otffyasszonyfa,
Pápóc,
Rábapaty,
Répcelak,
Uraiújfalu
közigazgatási területe.
7. Veszprém megyéből
Egyházaskesző,
Kemenesszentpéter,
Malomsok,
Marcaltő,
Várkesző
közigazgatási területe.
Jogszabályban meghatározott szakhatósági közreműködése során illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:
a) folyószabályozási:
a Duna a nyugati országhatártól az Ipoly-torkolatig (1850–1708 fkm) 142 km, a Mosoni-Duna-ág 122 km és az Iparcsatorna 2,4 km szakasza, a Rába a sárvári vasúti hídtól a torkolatig 86 km hosszban, továbbá a Marcalnak Mórichida (Új Malomsok) alatti, vagyis a vízügyi igazgatóság illetékességi területének déli határától a torkolatig terjedő szakasza 22 km hosszban; valamint a Fertő tó;
b) árvízvédelmi:
a Duna jobb part a rajkai országhatár és Pilismarót között, a Lajta mindkét part, a Lajta jobb és bal parti csatornák, valamint az összekötő csatorna jobb és bal parti töltései, a Mosoni-Duna jobb és bal parti töltései, a Rábca mindkét oldali töltése Bősárkány és Győr között, a Répce árapasztó töltései Répcelakig, illetve Répceszemeréig, a Rába jobb és bal parti töltése Sárvár és Győr között, a Marcal bal és jobb parti védvonal a Bakonyér visszatöltésezésével együtt.
Általános területi kapcsolattartása:
Győr, Sopron, Tatabánya megyei jogú városok, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.
II. KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG
Székhelye: Budapest
Illetékességi területe:
1. Budapest főváros
közigazgatási területe.
2. Salgótarján megyei jogú város
közigazgatási területe.
3. Heves megyéből
Apc,
Boldog,
Hatvan,
Heréd,
Lőrinci,
Nagykökényes,
Zagyvaszántó
közigazgatási területe.
4. Nógrád megye
teljes közigazgatási területe.
5. Pest megye – kivéve
Abony,
Albertirsa,
Cegléd,
Ceglédbercel,
Csemő,
Dánszentmiklós,
Jászkarajenő,
Kocsér,
Köröstetétlen,
Mikebuda,
Nagykőrös,
Nyársapát,
Pilis,
Tápiószőlős,
Törtel,
Újszilvás
közigazgatási területét.
6. Fejér megye Duna parti településeinek a folyam (középvízi) medrébe nyúló/tartozó közigazgatási területe.
Jogszabályban meghatározott szakhatósági közreműködése során illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:
a) folyószabályozási:
a Duna az Ipoly-torkolattól a dunaföldvári hídig (1708,2–1560,5 fkm) 147,7 km, a Szentendrei-Duna-ág 32 km és a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág 58 km hosszban, az Ipoly szlovák–magyar határszakasza 141 km hosszban, a Zagyva Jobbágyitól a jászfelsőszentgyörgyi elbontott hídig 41 km hosszban;
b) árvízvédelmi:
a Duna jobb part Pilismarót–Dunafüred között, a Duna bal part Szob–Dunaegyháza között, a Szentendrei-sziget és Csepel-sziget védvonalai – kivéve Budapest és Szentendre saját szervezettel védekező városok védvonalait –, a Zagyva mindkét parti védvonalai Jobbágyi és Jászfelsőszentgyörgy között, és az Ipoly bal parti védvonalai;
c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízilétesítmények:
a illetékességi területén lévő belvízvédelmi csatornák, kisvízfolyások és az ezeken lévő vízilétesítmények, ezen kívül
Bács-Kiskun megyében:
Kunpeszér határában a XX. jelű belvízcsatorna; Kunszentmiklós határában a XXXI. jelű belvízcsatornának a XXXIII. jelű belvízcsatorna betorkolása feletti szakasza; Tass határában az I. főcsatorna és a Szivárgó-csatorna.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében:
a Galga és az Egyesült-Tápió patakok.
Fejér megyében:
Kígyós, Sajgó, Etyeki, Mányi, Zámori patakok és mellékágaikat érintő engedélyezési eljárásokban.
Általános területi kapcsolattartása:
Budapest főváros, Salgótarján megyei jogú város, Pest, Heves és Nógrád megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.
III. ALSÓ-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG
Székhelye: Baja
Illetékességi területe:
1. Baranya megyéből
Homorúd, valamint
a Duna parti településeknek a folyam (középvízi) medrében nyúló/tartozó
közigazgatási területe.
2. Bács-Kiskun megye – kivéve
Balotaszállás,
Bócsa,
Bugac,
Bugacpusztaháza,
Csólyospálos,
Fülöpjakab,
Gátér,
Harkakötöny,
Jászszentlászló,
Kecskemét,
Kelebia,
Kiskunfélegyháza
Kiskunhalas,
Kiskunmajsa,
Kisszállás,
Kömpöc,
Kunfehértó,
Kunszállás,
Lakitelek,
Móricgát,
Nyárlőrinc,
Pálmonostora,
Petőfiszállás,
Szank,
Szentkirály,
Tiszaalpár,
Tiszakécske,
Tompa,
Városföld,
Zsana
közigazgatási területét.
3. Tolna megyéből
a Paksi Atomerőmű és a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának területe, valamint
a Duna parti településeknek a folyam (középvízi) medrébe nyúló/tartozó közigazgatási területe.
Jogszabályban meghatározott szakhatósági közreműködése során illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:
a) folyószabályozási:
a Duna a dunaföldvári hídtól a déli országhatárig (1560–1433 fkm) 127 km és a Ferenc-csatorna a bajai kiágazástól az országhatárig 34 km hosszban;
b) árvízvédelmi:
a Duna bal part Solt-déli országhatár között;
c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízilétesítmények:
a illetékességi területén lévő belvízvédelmi csatornák és az ezeken lévő vízilétesítmények, ezen kívül
Bács-Kiskun megyében:
Bócsa község határában a VII. számú csatorna; Rekettye-Bogárzó-csatorna Kiskunhalas közigazgatási területén.
Pest megyében:
Tatárszentgyörgy határában a XXIII. jelű belvízcsatorna: Bugyi határában a Duna-völgyi-főcsatorna a Kunpeszér-Bugyi közútig.
Általános szakmai terület kapcsolattartása:
Kecskemét megyei jogú város, Bács-Kiskun megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.
IV. KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG
Székhelye: Székesfehérvár
Illetékességi területe:
1. Székesfehérvár megyei jogú város
közigazgatási területe.
2. Dunaújváros megyei jogú város
közigazgatási területe.
3. Szekszárd megyei jogú város
közigazgatási területe.
4. Veszprém megyei jogú város
közigazgatási területe.
5. Baranya megyéből
Ófalu
közigazgatási területe.
6. Fejér megye
teljes közigazgatási területe – kivéve
a Duna parti településeknek a folyam (középvízi) medrébe nyúló/tartozó
közigazgatási területét.
7. Somogy megyéből
Balatonszabadi,
Kánya,
Siófok,
Siójut,
Tengőd, valamint
a Balaton parti településeknek a tó medrébe (jogi partvonalával határolt területébe) nyúló/tartozó
közigazgatási területe.
8. Tolna megye – kivéve
Attala,
Csikóstőttős,
Jágónak,
Kapospula,
Kaposszekcső,
Kismányok,
Lápafő,
Nagymányok,
Nak,
Váralja,
Várong,
a Duna parti településeknek a folyam (középvízi) medrébe nyúló/tartozó
közigazgatási területét, valamint
a Paksi Atomerőmű és a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának területét.
9. Veszprém megye – kivéve
Egyházaskesző,
Kemeneshőgyész,
Kemenesszentpéter,
Magyargencs,
Malomsok,
Marcaltő,
Várkesző
közigazgatási területét.
10. Zala megyéből
a Balaton parti településeknek a tó medrébe (jogi partvonalával határolt területébe) nyúló/tartozó közigazgatási területe.
Jogszabályban meghatározott szakhatósági közreműködése során illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:
a) folyó- és tószabályozási:
a Balaton és a Velencei-tó; a Sió a Balatontól a torkolatig;
b) árvízvédelmi:
a Duna jobb part Ercsi-Adony és Bölcske-Báta között, a Szt. László bal parti és a Váli vízfolyás jobb és bal parti torkolati szakasz, a Sió Simontornya-Sióagárd közötti bal parti, Sióagárd és Sió-torkolat közötti jobb és bal parti, a Sióba ömlő Völgységi árok torkolati szakaszának kétparti töltései, a Nádor-csatorna Kölesd alatti jobb és bal parti töltései;
c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízilétesítmények:
a illetékességi területén lévő belvízvédelmi csatornák, kisvízfolyások és az ezeken lévő vízilétesítmények, ezen kívül
Baranya megyében:
Mágocs határában a Kapos-csatorna jobb parti oldala és jobb parti depóniája.
Tolna megyében:
Kaposszekcső és Csikóstőttős határában a Kapos-csatorna jobb parti depóniája a Dombóvár-Kaposszekcső út hídjától lefelé; Nak határában a Kis-Konda patak.
Általános szakmai területi kapcsolattartása:
Dunaújváros, Szekszárd, Székesfehérvár, Veszprém megyei jogú városok, Fejér, Tolna, Veszprém megyék, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.
V. DÉL-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG
Székhelye: Pécs
Illetékességi területe:
1. Pécs megyei jogú város
közigazgatási területe.
2. Kaposvár megyei jogú város
közigazgatási területe.
3. Baranya megye – kivéve
Homorúd,
Ófalu, valamint
a Duna parti településeknek a folyam (középvízi) medrébe nyúló/tartozó
közigazgatási területét.
4. Somogy megye – kivéve
Balatonszentgyörgy,
Balatonszabadi,
Csákány,
Főnyed,
Hollád,
Iharosberény,
Inke,
Kánya,
Nagyszakácsi,
Nemesdéd,
Nemesvid,
Pogányszentpéter,
Sávoly,
Siófok,
Siójut,
Somogysámson,
Somogysimonyi,
Somogyzsitva,
Szegerdő,
Szőkedencs,
Tapsony,
Tengőd,
Tikos,
Varászló,
Vése,
Vörs, valamint
a Balaton parti településeknek a tó medrébe (jogi partvonalával határolt területébe), és
Őrtilos település Mura (középvízi) medrébe nyúló/tartozó
közigazgatási területét.
5. Tolna megyéből
Attala,
Csikóstőttős,
Jágónak,
Kapospula,
Kaposszekcső,
Kismányok,
Lápafő,
Nagymányok,
Nak,
Váralja,
Várong
közigazgatási területe.
Jogszabályban meghatározott szakhatósági közreműködése során illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:
a) folyószabályozási:
a Dráva a Mura torkolatától az országhatárig (236–225 fkm és 200–68 fkm) 143 km hosszban;
b) árvízvédelmi:
a Duna jobb part Mohács és a déli országhatár között, a Dráva bal part Korcsina átvágás és Eperjes között, a Fekete-víz bal partja a Pécsi-víz torkolata és a Dráva között, a Pécsi-víz bal partja Kémes és a Fekete-víz között, a Fekete-víz jobb partja a cuni híd és a Dráva között;
c) kisvízfolyások és belvízcsatornák és vízilétesítmények:
A illetékességi területén lévő belvízvédelmi csatornák, kisvízfolyások és az ezeken lévő vízilétesítmények, ezen kívül
Tolna megyében:
Dombóvár határában a Kapos-vízfolyás medre a dombóvár-kaposszekcsői út hídjától vízfolyás szerint felfelé; Váralja, Kismányok és Nagymányok határában a Völgységi patak medre.
Általános területi kapcsolattartása:
Pécs, Kaposvár megyei jogú városok, Baranya és Somogy megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.
VI. NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG
Székhelye: Szombathely
Illetékességi területe:
1. Nagykanizsa megyei jogú város
közigazgatási területe.
2. Szombathely megyei jogú város
közigazgatási területe.
3. Zalaegerszeg megyei jogú város
közigazgatási területe.
4. Győr-Moson-Sopron megyéből
Csáfordjánosfa,
Csér,
Egyházasfalu,
Gyalóka,
Iván,
Répcevis,
Sopronhorpács,
Szakony,
Und,
Zsira
közigazgatási területe.
5. Somogy megyéből
Balatonszentgyörgy,
Csákány,
Főnyed,
Hollád,
Iharosberény,
Inke,
Nagyszakácsi,
Nemesdéd,
Nemesvid,
Pogányszentpéter,
Sávoly,
Somogysámson,
Somogysimonyi,
Somogyzsitva,
Szegerdő,
Szőkedencs,
Tapsony,
Tikos,
Varászló,
Vése,
Vörs
közigazgatási területe, valamint
Őrtilos település Mura (középvízi) medrébe nyúló/tartozó közigazgatási területe.
6. Vas megye – kivéve
Csánig,
Csönge,
Jákfa,
Kenyeri,
Nick,
Ostffyasszonyfa,
Pápóc,
Rábapaty,
Répcelak,
Uraiújfalu
közigazgatási területét.
7. Veszprém megyéből
Kemeneshőgyész,
Magyargencs
közigazgatási területe.
8. Zala megye – kivéve
a Balaton parti településeknek a tó medrében (jogi partvonalával határolt területébe) nyúló/tartozó közigazgatási területét.
Jogszabályban meghatározott szakhatósági közreműködése során illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:
a) folyószabályozási:
a Mura az országhatártól a torkolatig (48 km), a Rába a sárvári vasúti hídtól az országhatárig (126 km);
b) árvízvédelmi:
a Zala árvízvédelmi rendszer Bókaháza és a Kis-Balaton vízvédelmi rendszer között, a Mura bal parti árvízvédelmi rendszer, a Rába árvízvédelmi rendszer a sárvári vasúti híd és az országhatár között;
c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízilétesítmények:
a illetékességi területén lévő belvízvédelmi csatornák, kisvízfolyások és az ezeken lévő vízilétesítmények, ezen kívül
Vas megyében
a Répcének a répcelaki osztómű feletti szakaszán az országhatárig; a Kőris patak a jákfai hídtól felfelé: a Marcal a Győr-Moson-Sopron, Veszprém megyék határától (Mórichida) Vas és Veszprém megyék határáig (Megyer).
Általános területi kapcsolattartása:
Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa megyei jogú városok, Vas és Zala, Győr-Moson-Sopron, Somogy megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.
VII. FELSŐ-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG
Székhelye: Nyíregyháza
Illetékességi területe:
1. Nyíregyháza megyei jogú város
közigazgatási területe.
2. Hajdú-Bihar megyéből
Téglás
közigazgatási területe.
3. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye – kivéve
Szorgalmatos,
Tiszadada,
Tiszadob,
Tiszaeszlár,
Tiszalök,
Tiszanagyfalu,
Tiszavasvári
közigazgatási területét.
Jogszabályban meghatározott szakhatósági közreműködése során illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:
a) folyószabályozási:
a Tisza a tiszabecsi országhatártól a Bodrog-torkolatig (744,8–543,7 fkm), Túr az országhatártól a torkolatig 30 km és a Szamos az országhatártól a torkolatig 49,5 km hosszban;
b) árvízvédelmi:
a Tisza jobb part Tarpa-Lónya között; Tisza bal part Tiszabecs-Rakamaz között, a Batár bal part Kispalád-Tiszabecs között, a Túr jobb és bal part Garbolc-Tiszakóród között, a Palád jobb és bal part, a Sáréger jobb és bal part, a Szamos jobb és bal part az országhatár és Olcsva, illetőleg Olcsvaapáti között a Kraszna jobb és bal part Ágerdő-Vásárosnamény között, a Lónyay-főcsatorna jobb és bal part, valamint a Lónyay-főcsatorna bal parti szakaszán beömlő Nyíri-főfolyások visszatöltésezett torkolati szakaszai;
c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízilétesítmények:
a illetékességi területén lévő belvízvédelmi csatornák és az ezeken lévő vízilétesítmények, ezen kívül
Hajdú-Bihar megyéből:
Hajdúhadház határában a Hadházi (VIII/7–2.) mellékág, Téglás határában a Téglási (VIII/7.) mellékág.
Általános területi kapcsolattartása:
Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.
VIII. ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG
Székhelye: Miskolc
Illetékességi területe:
1. Eger megyei jogú város
közigazgatási területe.
2. Miskolc megyei jogú város
közigazgatási területe.
3. Borsod-Abaúj-Zemplén megye
teljes közigazgatási területe.
4. Heves megye – kivéve
Apc,
Átány,
Boldog,
Erdőtelek,
Hatvan,
Heréd,
Heves,
Hevesvezekény,
Kisköre,
Kömlő,
Lőrinci,
Nagykökényes,
Pély,
Sarud,
Tarnaszentmiklós,
Tenk,
Tiszanána,
Zagyvaszántó
közigazgatási területét.
5. Jász-Nagykun-Szolnok megyéből
Jászágó,
Jászárokszállás,
Jászdózsa
közigazgatási területe.
Jogszabályban meghatározott szakhatósági közreműködése során illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:
a) folyószabályozási:
a Tisza a Bodrog-torkolattól Tiszabábolnáig (543,75–440,00 fkm) 103,75 km, a Bodrog az országhatártól a torkolatig 51,1 km, a Hernád az országhatártól a torkolatig 118,4 km és a Sajó az országhatártól a torkolatig 125,1 km hosszban;
b) árvízvédelmi:
a Tisza jobb part Zemplénagárd-Sarud között, a Bodrog jobb és bal part az országhatár és a Tisza között, a Hernád jobb és bal part az országhatár és a torkolat között a Gönci, Vadász és Garadna patakok visszatöltésezett szakaszaival, a Takta mindkét parti töltései Szerencs és a torkolat között, a Sajó jobb és bal part Sajópüspöki és a torkolat között, a Szinva, Mercse, Hangony, Vörös J., Szuha, Szörnyűvölgyi, Keleméri, Névtelen patakok visszatöltésezett szakaszaival, a Csincse, Eger és Rima mindkét parti torkolati szakaszai, a Laskó visszatöltésezett szakaszának bal partja, a Tana két part Kál-Jászjákóhalma közötti szakasza a Zagyváig, a Tarna jobb parti mellékvízfolyásainak a Tarnóca, Bene, Gyöngyös, Gyangya és Szarvágy, Ágói patakok visszatöltésezett szakaszai;
c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízilétesítmények:
a illetékességi területén lévő kisvízfolyások, belvízvédelmi csatornák és az azokon lévő vízilétesítmények, ezen kívül
Heves megyében:
Sarud határában a Laskó patak medre; Sarud, Tiszanána, Kömlő határában a Csincsa belvízcsatorna vízgyűjtő területe.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében:
Jászberény határában az Ágói patak és a bal parti vízgyűjtője, a Tarna patak és a bal parti vízgyűjtője, Jászjákóhalma határában a Tarna patak.
Nógrád megyében:
a ceredi Tarna patak, a Zabar, Kőverő, Utas patakok, Verscsátér és a Szilas patak.
Általános területi kapcsolattartása:
Miskolc, Eger megyei jogú városok, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.
IX. TISZÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG
Székhelye: Debrecen
Illetékességi területe:
1. Debrecen megyei jogú város
közigazgatási területe.
2. Hajdú-Bihar megye – kivéve
Téglás
közigazgatási területét.
3. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből
Szorgalmatos,
Tiszadada,
Tiszadob,
Tiszaeszlár,
Tiszalök,
Tiszanagyfalu,
Tiszavasvár
közigazgatási területe.
Jogszabályban meghatározott szakhatósági közreműködése során illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:
a) folyószabályozási:
a Berettyó az országhatártól a torkolatig, Hortobágy-Berettyó Bucsától az Ágotai hídig;
b) árvízvédelmi:
a Tisza bal part Rakamaz-Tiszafüred között, a Keleti-főcsatorna visszatöltésezett mindkét parti védtöltésével, a Tiszavasvári zsilipig, a Hortobágy-Berettyó bal part Nádudvar-Bucsa között, a Berettyó jobb part az országhatár-Darvas között, a Berettyó bal part országhatár Sebes-Körös között, a Berettyóba torkoló Ér- és Kálló-főcsatorna visszatöltésezett jobb és bal partja (az Ér-főcsatornának az országhatárig, a Kálló-főcsatornánál a Bakonszegi útig), a Sebes-Körös jobb part az országhatár és a Berettyó-torkolat között;
c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízilétesítmények:
az illetékességi területére eső belvízvédelmi csatornák és az ezeken lévő vízilétesítmények, ezen kívül
Békés megyében:
Ecsegfalva határában a Sárréti-főcsatorna.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében:
Nyírbéltek határában az országhatárt metsző Penészleki belvízcsatornák.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében:
Tiszaörs és Tiszaigar határában a Sarkad-Mérges-Sáros-ér.
Általános területi kapcsolattartása:
Debrecen megyei jogú város, Hajdú-Bihar megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.
X. KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG
Székhelye: Szolnok
Illetékességi területe:
1. Szolnok megyei jogú város
közigazgatási területe.
2. Heves megyéből
Átány,
Erdőtelek,
Heves,
Hevesvezekény,
Kisköre,
Kömlő,
Pély,
Sarud,
Tarnaszentmiklós,
Tenk,
Tiszanána
közigazgatási területe.
3. Jász-Nagykun-Szolnok megye – kivéve
Jászágó,
Jászárokszállás,
Jászdózsa
közigazgatási területét.
4. Pest megyéből
Abony,
Albertirsa,
Cegléd,
Ceglédbercel,
Csemő,
Dánszentmiklós,
Jászkarajenő,
Kocsér,
Köröstetétlen,
Mikebuda,
Nagykőrös,
Nyársapát,
Pilis,
Tápiószőlős,
Törtel,
Újszilvás
közigazgatási területe.
Jogszabályban meghatározott szakhatósági közreműködése során illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:
a) folyószabályozási:
a Tisza Tiszabábolnától Csongrád város északi közigazgatási határáig (Csongrád-Bokros) (440,0–253,8 fkm) 186,2 km hosszban, a Kiskörei-tározó a Tisza 440,0 fkm-ig, a Zagyva a jászfelsőszentgyörgyi vízmércétől a torkolatig 83,9 km hosszban;
b) árvízvédelmi:
a Tisza jobb part Sarudtól az Alpári magaspartig (Lakitelek-Alpár közigazgatási határáig), a Laskó visszatöltésezett szakaszának jobb partja, Tisza bal part a tiszafüredi vasúti hídtól a Hármas-Körös torkolatáig, a Zagyva mindkét partja Jászfelsőszentgyörgy-Szolnok között, a Tápió jobb és bal part visszatöltésezett szakasza Tápiógyörgyéig, a Német-éri-főcsatorna mindkét parti töltései, Hortobágy-Berettyó jobb parti töltése, a Német-éri-főcsatorna és a Hármas-Körös közötti szakaszon, a Hármas-Körös jobb parti szakasza a Hortobágy-Berettyó torkolat és a Tisza között;
c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:
az illetékességi területén lévő belvízvédelmi csatornák, az ezeken lévő vízügyi létesítmények, ezen kívül
Heves megyében:
Dormánd, Füzesabony, Kál, Kompolt, Kápolna és Kerecsend határában a Hanyi belvízi főcsatorna vízrendszeréhez tartozó mellékcsatornák.
Pest megyében:
Tápiószentmárton határában a Perje-felső-, Söregi- és Kutyatejes-csatornák.
Kiemelt vízilétesítmények:
a Kiskörei Vízlépcső, a Kiskörei-tározó, a Nagykunsági-főcsatorna (Keleti-ág, Nyugati-ág, NK III–2), a Jászsági-főcsatorna.
Általános területi kapcsolattartása:
Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok, megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.
XI. ALSÓ-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG
Székhelye: Szeged
Illetékességi területe:
1. Hódmezővásárhely megyei jogú város
közigazgatási területe.
2. Kecskemét megyei jogú város
közigazgatási területe.
3. Szeged megyei jogú város
közigazgatási területe.
4. Bács-Kiskun megyéből
Balotaszállás,
Bócsa,
Bugac,
Bugacpusztaháza,
Csólyospálos,
Fülöpjakab,
Gátér,
Harkakötöny,
Jászszentlászló,
Kecskemét,
Kelebia,
Kiskunfélegyháza,
Kiskunhalas,
Kiskunmajsa,
Kisszállás,
Kömpöc,
Kunfehértó,
Kunszállás,
Lakitelek,
Móricgát,
Nyárlőrinc,
Pálmonostora,
Petőfiszállás,
Szank,
Szentkirály,
Tiszaalpár,
Tiszakécske,
Tompa,
Városföld,
Zsana
közigazgatási területe.
5. Békés megyéből
Almáskamarás,
Battonya,
Békéssámson,
Csanádapáca,
Dombegyháza,
Gádoros,
Kardoskút,
Kaszaper,
Kevermes,
Kisdombegyház,
Kunágota,
Magyarbánhegyes,
Magyardombegyház,
Medgyesegyháza,
Mezőhegyes,
Mezőkovácsháza,
Nagybánhegyes,
Nagyszénás,
Orosháza,
Pusztaföldvár,
Pusztaottlaka,
Tótkomlós,
Végegyháza
közigazgatási területe.
6. Csongrád megye
teljes közigazgatási területe.
Jogszabályban meghatározott szakhatósági közreműködése során illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:
a) folyószabályozási:
a Tisza Csongrád város északi közigazgatási határától (Csongrád-Bokros) a déli országhatárig (253,8–159,6 fkm) 94,2 km és a Maros a keleti országhatártól a torkolatig 49,6 km hosszban;
b) árvízvédelmi:
a Tisza jobb part alpári magaspart (Lakitelek-Alpár közigazgatási határ) – déli országhatár közötti szakasza, a Dong-éri-főcsatorna torkolati szakaszának jobb és bal parti visszatöltésezése, a Tisza bal part a Hármas-Körös torkolattól a déli országhatárig, a Hármas-Körös bal part a Horgavölgy-ér mellékága alatti Darurampától a Tiszáig, a Maros mindkét parti töltés az országhatár és a torkolat között, a Sámson-Apátfalvi-főcsatorna jobb és bal parti töltése a Maros és a Királyhegyesi-főcsatorna között;
c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízilétesítmények:
az illetékességi területén lévő belvízvédelmi csatornák és az ezeken lévő vízilétesítmények, ezen kívül
Békés megyében:
Mágócs-éri-főcsatorna Csorvás közigazgatási területén,
Bács-Kiskun megyében:
Félegyházi-vízfolyás Helvécia közigazgatási területén.
Általános területi kapcsolattartása:
Szeged, Kecskemét, Hódmezővásárhely megyei jogú városok, Csongrád, Bács-Kiskun megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.
XII. KÖRÖS-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG
Székhelye: Gyula
Illetékességi területe:
1. Békéscsaba megyei jogú város
közigazgatási területe.
2. Békés megye – kivéve
Almáskamarás,
Battonya,
Békéssámson,
Csanádapáca,
Dombegyháza,
Dombiratos,
Gádoros,
Kardoskút,
Kaszaper,
Kevermes,
Kisdombegyház,
Kunágota,
Magyarbánhegyes,
Magyardombegyház,
Medgyesbodzás,
Medgyesegyháza,
Mezőhegyes,
Mezőkovácsháza,
Nagybánhegyes,
Nagyszénás,
Orosháza,
Pusztaföldvár,
Pusztaottlaka,
Tótkomlós,
Végegyháza
közigazgatási területét.
Jogszabályban meghatározott szakhatósági közreműködése során illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:
a) folyószabályozási:
a Sebes-Körös az országhatártól a torkolatig 59 km, a Fekete-Körös az országhatártól a torkolatig 20 km, a Fehér-Körös az országhatártól a torkolatig 10 km, a Kettős- és Hármas-Körös teljes 37 km, illetőleg 91 km hosszban, a Hortobágy-Berettyó Túrkevétől a torkolatig 54,8 km hosszban;
b) árvízvédelmi:
a Hortobágy-Berettyó bal parti töltés Bucsa és a torkolat között, a Hármas-Körös jobb parti töltése a Hortobágy-Berettyó és a Sebes-Körös között, a Sebes-Körös jobb parti töltése a Hármas-Körös és Berettyó torkolata között, a Berettyó jobb parti töltése Darvas és a Sebes-Körös között, a Sebes-Körös bal parti töltése az országhatár és a Hármas-Körös között, a Hármas-Körös bal parti töltése a Horgavölgyi-ér mellékága alatti Darurampa és a Sebes-Körös között, a Kettős-Körös, a Fekete-Körös és a Fehér-Körös mindkét parti töltései, a Fehér-Körös bal parti lokalizációs töltés, a mérgesi és a mályvádi árvízi szükségtározók töltései, a Gyulavári és Dénesmajori körtöltések, a Fehér-Körös és a Fekete-Körös közötti lokalizációs töltés, a Fekete-Körös és a Sebes-Körös közötti lokalizációs töltés, az Öcsöd-Békésszentandrási lokalizációs töltés az ATIVÍZIG határáig;
c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízilétesítmények:
az illetékességi területén lévő belvízcsatornák és az azokon lévő vízilétesítmények, ezen kívül
Békés megyében:
a Dögös-Kákafoki-főcsatorna Nagyszénás, Orosháza területén, a Tulkánéri-csatorna Pusztaottlaka, Medgyesegyháza és Kevermes területén.
Hajdú-Bihar megyében:
Zsáka-Nagyrábé-Darvas község határában az Ó-Berettyó-csatorna.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében:
a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna Túrkeve területén, a Horgavölgyi-főcsatorna Öcsöd község területén.
Általános területi kapcsolattartása:
Békés megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.
2. számú melléklet a 26/2003. (XII. 30.) KvVM rendelethez
A vízügyi felügyeletek illetékességi területe, szakmai területi kapcsolatai
I. ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI FELÜGYELET
Székhelye: Győr
Illetékességi területe:
1. Győr-Moson-Sopron megye – kivéve
Bakonygyirót,
Bakonyszentlászló,
Bakonypéterd,
Csáfordjánosfa,
Csikvánd,
Csér,
Egyházasfalu,
Fenyőfő,
Gyalóka,
Gyarmat,
Iván,
Lázi,
Répcevis,
Románd,
Sikátor,
Sopronhorpács,
Szakony,
Szerecseny,
Veszprémvarsány,
Und,
Zsira
közigazgatási területét.
2. Komárom-Esztergom megye – kivéve
Szárliget közigazgatási területét.
3. Vas megyéből
Csánig,
Csönge,
Jákfa,
Kenyeri,
Nick,
Ostffyasszonyfa,
Pápoc,
Rábapaty,
Répcelak,
Uraiújfalu
közigazgatási területe.
4. Veszprém megyéből
Egyházaskesző,
Kemenesszentpéter,
Malomsok,
Marcaltő,
Várkesző
közigazgatási területe.
Illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:
a) folyószabályozási:
a Duna a nyugati országhatártól az Ipoly-torkolatig (1850–1708 fkm) 142 km, a Mosoni Duna-ág 122 km és az Iparcsatorna 2,4 km szakasza, a Rába a sárvári vasúti hídtól a torkolatig 86 km hosszban, továbbá a Marcalnak Mórichida (Új Malomsok) alatti, vagyis a vízügyi felügyelet illetékességi területének déli határától a torkolatig terjedő szakasza 22 km hosszban; valamint a Fertő tó;
b) árvízvédelmi:
a Duna jobb part a rajkai országhatár és Pilismarót között, a Lajta mindkét part, a Lajta jobb- és bal parti csatornák, valamint az összekötő csatorna jobb- és bal parti töltései, a Mosoni-Duna jobb és bal parti töltései, a Rábca mindkét oldali töltése Bősárkány és Győr között, a Répce árapasztó töltései Répcelakig, ill. Répceszemeréig, a Rába jobb és bal parti töltése Sárvár és Győr között, a Marcal bal és jobb parti védvonal a Bakonyér visszatöltésezésével együtt;
c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:
az illetékességi területén lévő belvízvédelmi csatornák, kisvízfolyások és az ezeken lévő vízügyi létesítmények.
Általános területi kapcsolattartása:
Győr, Sopron, Tatabánya megyei jogú városok, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.
II. KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI FELÜGYELET
Székhelye: Budapest
Illetékességi területe:
1. Budapest főváros teljes közigazgatási területe.
2. Pest megye – kivéve
Abony,
Albertirsa,
Cegléd,
Ceglédbercel,
Csemő,
Dánszentmiklós,
Jászkarajenő,
Kocsér,
Kőröstetétlen,
Mikebuda,
Nagykőrös,
Nyársapát,
Pilis,
Tápiószőlős,
Törtel,
Újszilvás
közigazgatási területét.
3. Nógrád megye
teljes közigazgatási területe.
4. Heves megyéből
Apc,
Boldog,
Hatvan,
Heréd,
Kerekharaszt,
Lőrinci,
Nagykökényes,
Zagyvaszántó
közigazgatási területe.
Illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:
a) folyószabályozási:
a Duna az Ipoly-torkolattól a dunaföldvári hídig (1708,2–1560,5 fkm) 147,7 km, a Szentendrei Duna-ág 32 km és a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág 58 km hosszban, az Ipoly szlovák–magyar határszakasza 141 km hosszban, a Zagyva Jobbágyitól a jászfelsőszentgyörgyi elbontott hídig 41 km hosszban;
b) árvízvédelmi:
a Duna jobb part Pilismarót-Dunafüred között, a Duna bal part Szob-Dunaegyháza között, a Szentendrei-sziget és Csepel-sziget védvonalai – kivéve Budapest és Szentendre saját szervezettel védekező városok védvonalait –, a Zagyva mindkét parti védvonalai Jobbágyi és Jászfelsőszentgyörgy között, és az Ipoly bal parti védvonalai.
c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:
az illetékességi területén lévő belvízvédelmi csatornák, kisvízfolyások és az ezeken lévő vízügyi létesítmények.
Általános területi kapcsolattartása:
Budapest főváros, Salgótarján megyei jogú város, Pest és Nógrád megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.
III. ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI FELÜGYELET
Székhelye: Baja
Illetékességi területe:
1. Bács-Kiskun megye – kivéve
Balotaszállás,
Bócsa,
Bugac,
Bugacpusztaháza,
Csólyospálos,
Dunafalva,
Fülöpjakab,
Gátér,
Harkakötöny,
Jászszentlászló,
Kecskemét,
Kelebia,
Kiskunhalas,
Kiskunmajsa,
Kisszállás,
Kiskunfélegyháza,
Kömpöc,
Kunfehértó,
Kunszállás,
Lakitelek,
Nyárlőrinc,
Pálmonostora,
Petőfiszállás,
Szank,
Szentkirály (Lászlófalva),
Tiszaalpár,
Tiszakécske,
Tompa,
Városföld,
Zsana
közigazgatási területét, továbbá
Baja város és
Érsekcsanád közigazgatási területének a Duna jobb partjára eső részét, valamint
Tiszaug közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső részét.
2. Baranya megyéből
Homorúd közigazgatási területe, továbbá
Mohács város közigazgatási területének a Duna bal partjára eső része.
Illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:
a) folyószabályozási:
a Duna a dunaföldvári hídtól a déli országhatárig (1560–1433 fkm) 127 km és a Ferenc-csatorna a bajai kiágazástól az országhatárig 34 km hosszban;
b) árvízvédelmi:
a Duna bal part Solt-déli országhatár között, kivéve a Baja város belterületét védő fővédvonalat;
c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:
az illetékességi területén lévő belvízvédelmi csatornák és az ezeken lévő vízügyi létesítmények.
Bócsa község határában a VII. számú csatorna; Rekettye-Bogárzó-csatorna Kiskunhalas közigazgatási területén.
Pest megyében:
Tatárszentgyörgy határában a XXIII. jelű belvízcsatorna, Bugyi határában a Duna-völgyi főcsatorna a Kunpeszér-Bugyi közútig.
Általános területi kapcsolattartása:
Kecskemét megyei jogú város, Bács-Kiskun megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.
IV. KÖZÉP-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI FELÜGYELET
Székhelye: Székesfehérvár
Illetékességi területe:
1. Fejér megye teljes közigazgatási területe.
2. Veszprém megye – kivéve
Egyházaskesző,
Kemeneshőgyész,
Kemenesszentpéter,
Magyargencs,
Malomsok,
Marcaltő,
Várkesző
közigazgatási területét.
3. Tolna megye – kivéve
Attala,
Csikóstőttős,
Jágónak,
Kaposszekcső,
Kapospula,
Lápafő,
Nak
közigazgatási területét, továbbá
Váralja Völgységi patak jobb partjára eső részét,
Várong közigazgatási területét, továbbá
Kismányoknak és
Nagymányoknak a Völgységi patak jobb partjára eső részét.
4. Somogy megyéből
Balatonkiliti,
Balatonszabadi,
Kánya,
Siófok,
Siójut,
Tengőd
közigazgatási területe, továbbá
Ádándnak a Sió bal partjára eső része.
5. Baranya megyéből
Ófalu területe, továbbá
Hidas közigazgatási területének a Völgységi patak bal partjára eső része.
6. Bács-Kiskun megyéből
Baja város és
Érsekcsanád közigazgatási területének a Duna jobb partjára eső része,
Bakonygyirót,
Bakonyszentlászló,
Bakonypéterd,
Csikvánd,
Fenyőfő,
Gyarmat,
Lázi,
Románd,
Sikátor,
Szerecseny
közigazgatási területe.
7. Győr-Moson-Sopron megyéből:
Bakonygyirót,
Bakonyszetlászló,
Bakonypéterd,
Csíkvánd,
Fenyőfő,
Gyarmat,
Lázi,
Románd,
Sikátor,
Szerecseny,
Veszprémvarsány
közigazgatási területe.
8. Komárom-Esztergom megyéből:
Szárliget
közigazgatási területe.
Illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:
a) folyószabályozási:
a Balaton és a Velencei-tó; a Sió a Balatontól a torkolatig;
b) árvízvédelmi:
a Duna jobb part Ercsi-Adony és Bölcske-Báta között, a Szt. László bal parti és a Váli vízfolyás jobb és bal parti torkolati szakasz, a Sió Simontornya-Sióagárd közötti bal parti, Sióagárd és Sió-torkolat közötti jobb és bal parti, a Sióba ömlő Völgységi árok torkolati szakaszának kétparti töltései, a Nádor-csatorna Kölesd alatti jobb és bal parti töltései;
c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:
az illetékességi területén lévő belvízvédelmi csatornák, kisvízfolyások és az ezeken lévő vízügyi létesítmények, ezen kívül
Baranya megyében:
Mágocs határában a Kapos-csatorna jobb parti oldala és jobb parti depóniája.
Tolna megyében:
Kaposszekcső és Csikóstőttős határában a Kapos-csatorna jobb parti depóniája a Dombóvár-Kaposszekcső út hídjától lefelé; Nak határában a Kis-Konda patak.
Általános területi kapcsolattartása:
Székesfehérvár, Dunaújváros, Szekszárd és Veszprém megyei jogú városok,
Fejér, Tolna és Veszprém megye, az illetékességi területén működő önkormányzatok és más hatóságok.
V. DÉL-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI FELÜGYELET
Székhelye: Pécs
Illetékességi területe:
1. Pécs megyei jogú város.
2. Baranya megye – kivéve
Homorúd, valamint
Ófalu közigazgatási területét, továbbá
Hidas közigazgatási területének a Völgységi patak bal partjára eső részét, valamint Mohács közigazgatási területének a Duna bal partjára eső részét.
3. Somogy megye – kivéve
Balatonkiliti,
Balatonszentgyörgy,
Balatonszabadi,
Csákány,
Főnyed,
Hollád,
Iharosberény,
Inke,
Kánya,
Nagyszakácsi,
Nemesdéd,
Nemesvid,
Őrtilos,
Pogányszentpéter,
Sávoly,
Siófok,
Siójut,
Somogysámson,
Somogysimonyi,
Somogyzsitfa,
Szegerdő,
Szőkedencs,
Tapsony,
Tengőd,
Tikos,
Varászló,
Vése,
Vörs
közigazgatási területét, továbbá
Ádándnak a Sió bal partjára eső részét, valamint
Marcali közigazgatási területének a Zala folyó vízgyűjtőjére eső részét Horvátkút lakott hellyel.
4. Tolna megyéből
Attala,
Csikóstőttős,
Jágónak,
Kapospula,
Kaposszekcső,
Lápafő,
Nak,
Várong,
Váralja, továbbá
Kismányok és
Nagymányok közigazgatási területének a Völgységi patak jobb partjára eső része.
Illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:
a) folyószabályozási:
a Dráva a Mura torkolatától az országhatárig (236–225 fkm és 200–68 fkm) 143 hosszban.
b) árvízvédelmi:
a Duna jobb part Mohács és a déli országhatár között, a Dráva bal part Korcsina átvágás és Eperjes között, a Fekete-víz bal partja a Pécsi-víz torkolata és a Dráva között, a Pécsi-víz bal partja Kémes és a Fekete-víz között, a Fekete-víz jobb partja a cuni híd és a Dráva között;
c) kisvízfolyások és belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:
az illetékességi területén lévő belvízvédelmi csatornák, kisvízfolyások és az ezeken lévő vízügyi létesítmények, ezen kívül
Tolna megyében:
Dombóvár határában a Kapos-vízfolyás medre a dombóvár-kaposszekcsői út hídjától vízfolyás szerint felfelé; Váralja, Kismányok és Nagymányok határában a Völgységi patak medre.
Általános területi kapcsolattartása:
Pécs, Kaposvár megyei jogú városok, Baranya és Somogy megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.
VI. NYUGAT-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI FELÜGYELET
Székhelye: Szombathely
Illetékességi területe:
1. Vas megye – kivéve
Csánig,
Csönge,
Jákfa,
Kenyeri,
Nick,
Ostffyasszonyfa,
Pápoc,
Rábapaty,
Répcelak,
Uraiújfalu
közigazgatási területét.
2. Zala megye teljes közigazgatási területe.
3. Győr-Moson-Sopron megyéből
Csáfordjánosfa,
Csér,
Egyházasfalu,
Gyalóka,
Iván,
Répcevis,
Sopronhorpács,
Szakony,
Und,
Zsira
közigazgatási területe.
4. Veszprém megyéből
Kemeneshőgyész,
Magyargencs
közigazgatási területe.
5. Somogy megyéből
Balatonszentgyörgy,
Csákány,
Főnyed,
Hollád,
Iharosberény,
Inke,
Nagyszakácsi,
Nemesdéd,
Nemesvid,
Őrtilos,
Pogányszentpéter,
Sávoly,
Somogysámson,
Somogysimonyi,
Somogyzsitfa,
Szegerdő,
Szőkedencs,
Tapsony,
Tikos,
Varászló,
Vése,
Vörs
közigazgatási területe, valamint
Marcali közigazgatási területének a Zala folyó vízgyűjtőjére eső része Horvátkút lakott hellyel.
Illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:
a) folyószabályozási:
a Mura az országhatártól a torkolatig (48 km), a Rába a sárvári vasúti hídtól az országhatárig (126 km);
b) árvízvédelmi:
a Zala árvízvédelmi rendszer Bókaháza és a Kisbalaton vízvédelmi rendszer között, a Mura bal parti árvízvédelmi rendszer, a Rába árvízvédelmi rendszer a sárvári vasúti híd és az országhatár között, az OÁBSZ szerint;
c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:
az illetékességi területén lévő belvízvédelmi csatornák, kisvízfolyások és az ezeken lévő vízügyi létesítmények, ezen kívül
Vas megyében
a Répcének a répcelaki osztómű feletti szakaszán az országhatárig; a Kőris patak a jákfai hídtól felfelé: a Marcal a Győr-Moson-Sopron, Veszprém megyék határától (Mórichida) Vas és Veszprém megyék határáig (Megyer).
Általános területi kapcsolattartása
Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa megyei jogú városok, Vas és Zala megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.
VII. FELSŐ-TISZA-VIDÉKI VÍZÜGYI FELÜGYELET
Székhelye: Nyíregyháza
Illetékességi területe:
1. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye – kivéve
Nyírlugos,
Penészlek,
Tiszadada,
Tiszadob,
Tiszaeszlár,
Tiszalök,
Tiszanagyfalu,
Tiszavasvári
települések közigazgatási területét,
Balsa,
Dombrád,
Ibrány,
Timár,
Tiszabercel,
Tiszakanyár,
Tiszatelek,
Gávavencsellő
települések közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső részét, továbbá
Nyírbéltek közigazgatási területének délnyugati részét,
Rakamaz közigazgatási területének a Tiszanagyfalu-Rakamaz községhatár, a Nyíregyháza-Tokaj vasútvonal és a 38-as számú út által alkotott vonaltól délre eső területét.
2. Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből
Cigánd,
Kenézlő,
Tiszakarád,
Zemplénagárd
közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső része.
3. Hajdú-Bihar megyéből
Téglás közigazgatási területe, valamint
Nyíradony közigazgatási területének északi része.
Illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:
a) folyószabályozási:
a Tisza a tiszabecsi országhatártól a Bodrog-torkolatig (744,8–543,7 fkm), Túr az országhatártól a torkolatig 30 km és a Szamos az országhatártól a torkolatig 49,5 km hosszban;
b) árvízvédelmi:
a Tisza jobb part Tarpa-Lónya között; Tisza bal part Tiszabecs-Rakamaz között, a Batár bal part Kispalád-Tiszabecs között, a Túr jobb és bal part Garbolc-Tiszakóród között, a Palád jobb és bal part, a Sáréger jobb és bal part, a Szamos jobb és bal part az országhatár és Olcsva, illetőleg Olcsvaapáti között a Kraszna jobb és bal part Ágerdő-Vásárosnamény között, a Lónyay-főcsatorna jobb és bal part, valamint a Lónyay-főcsatorna bal parti szakaszán beömlő Nyíri-főfolyások visszatöltésezett torkolati szakaszai;
c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:
az illetékességi lévő belvízvédelmi csatornák és az ezeken lévő vízügyi létesítmények.
Általános területi kapcsolattartása:
Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.
VIII. ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI FELÜGYELET
Székhelye: Miskolc
Illetékességi területe:
1. Borsod-Abaúj-Zemplén megye – kivéve
Ároktő,
Cigánd,
Hejőkürt,
Kenézlő,
Oszlár,
Révleányvár, valamint
Ricse közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső részét,
Tiszabábolna közigazgatási területének a Kiskörei-tározó területére eső részét (a Tisza 440 fkm szelvénye alatt),
Tiszacsermely,
Tiszadorogma,
Tiszakarád,
Tiszakeszi,
Tiszapalkonya,
Tiszatardos,
Tiszatarján, valamint
Tiszaújváros
közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső részét,
Tiszavalk
közigazgatási területének a Kiskörei-tározó területére eső részét,
Tokaj és
Zemplénagárd
közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső részét.
2. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből
Balsa,
Dombrád,
Ibrány,
Timár,
Tiszadada,
Tiszabercel,
Tiszadob,
Tiszaeszlár,
Tiszakanyár,
Tiszalök,
Tiszatelek, valamint
Gávavencsellő
közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső része.
3. Heves megye – kivéve
Apc,
Átány,
Boldog,
Erdőtelek,
Hatvan,
Heréd,
Heves,
Hevesvezekény,
Kerekharaszt,
Kisköre,
Kömlő,
Lőrinci,
Nagykökényes,
Pély,
Sarud,
Tarnaszentmiklós,
Tenk,
Tiszanána,
Zagyvaszántó
közigazgatási területét, továbbá
Poroszló közigazgatási területének a Kiskörei tározó területére eső részét, Újlőrincfalva közigazgatási területének a Kis-Tisza bal partjára és a Kiskörei tározó területére eső részét.
4. Hajdú-Bihar megyéből
Tiszacsege közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső része.
5. Jász-Nagykun-Szolnok megyéből
Jászágó,
Jászárokszállás,
Jászdózsa közigazgatási területe.
Illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:
a) folyószabályozási:
a Tisza a Bodrog-torkolattól Tiszabábolnáig (543,75–440,00 fkm) 103,75 km, a Bodrog az országhatártól a torkolatig 51,1 km, a Hernád az országhatártól a torkolatig 118,4 km és a Sajó az országhatártól a torkolatig 125,1 km hosszban;
b) árvízvédelmi:
a Tisza jobb part Zemplénagárd-Sarud között, a Bodrog jobb és bal part az országhatár és a Tisza között, a Hernád jobb és bal part az országhatár és a torkolat között a Gönci, Vadász és Garadna patakok visszatöltésezett szakaszaival, a Takta mindkét parti töltései Szerencs és a torkolat között, a Sajó jobb és bal part Sajópüspöki és a torkolat között, a Szinva, Mercse, Hangony, Vörös J., Szuha, Szörnyűvölgyi, Keleméri, Névtelen patakok visszatöltésezett szakaszaival, a Csincse, Eger és Rima mindkét parti torkolati szakaszai, a Laskó visszatöltésezett szakaszának bal partja, a Tana két part Kál-Jászjákóhalma közötti szakasza a Zagyváig, a Tarna jobb parti mellékvízfolyásainak a Tarnóca, Bene, Gyöngyös, Gyangya és Szarvágy, Ágói patakok visszatöltésezett szakaszai;
c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:
az illetékességi területén lévő kisvízfolyások, belvízvédelmi csatornák és az azokon lévő vízügyi létesítmények, ezen kívül
Heves megyében:
Sarud határában a Laskó patak medre; Sarud, Tiszanána, Kömlő határában a Csincsa belvízcsatorna vízgyűjtő területe.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében:
Jászberény határában az Ágói patak és a bal parti vízgyűjtője, a Tarna patak és a bal parti vízgyűjtője, Jászjákóhalma határában a Tarna patak.
Nógrád megyében:
a ceredi Tarna patak, a Zabar, Kőverő, Utas patakok, Verscsátér és a Szilas patak.
Általános területi kapcsolattartása:
Miskolc, Eger megyei jogú városok, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.
IX. TISZÁNTÚLI VÍZÜGYI FELÜGYELET
Székhelye: Debrecen
Illetékességi területe:
1. Hajdú-Bihar megye – kivéve
Téglás közigazgatási területét,
Nyíradony közigazgatási területének északi részét,
Tiszacsege közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső részét,
Komádi és
Körösszakál Sebes-Körös bal partjára eső részét,
Darvas közigazgatási területének a Berettyó jobb partján a közúti híd alatt,
Zsáka közigazgatási területének a Kálló-csatorna jobb partjára eső részét.
2. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből
Nyírlúgos,
Penészlek,
Szorgalmatos,
Tiszanagyfalu,
Tiszavasvári
közigazgatási területe, továbbá
Tiszaeszlár,
Tiszalök,
Tiszadob,
Tiszadada
közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső része,
Nyírbéltek
közigazgatási területének délnyugati része, valamint
Rakamaz közigazgatási területének a Tiszanagyfalu-Rakamaz községhatár, a Nyíregyháza-Tokaj vasútvonal és a 38. sz. út által alkotott vonaltól délre eső területe.
3. Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből
Tokaj,
Tiszatardos,
Tiszaújváros,
Tiszapalkonya,
Oszlár,
Hejőkürt,
Tiszatarján,
Tiszakeszi,
Ároktő, valamint
Tiszadorogma
közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső része.
4. Jász-Nagykun-Szolnok megyéből:
Tiszafüred közigazgatási területének a 33. sz. közúttól északra, a karcagi közúttól és a Tiszafüredi öntöző főcsatornától keletre eső része,
Tiszaigar közigazgatási területének a Tiszafüredi öntöző főcsatornától keletre eső része,
Tiszaörs közigazgatási területének északkeleti része,
Nagyiván közigazgatási területe,
Kunmadaras közigazgatási területének keleti része,
Karcag Kisújszállás közigazgatási területének a Német-ér és a Hortobágy-Berettyó bal oldali hullámterét és töltését érintő része.
5. Békés megyéből:
Bucsa közigazgatási területe,
Ecsegfalva közigazgatási területének északkeleti része,
Szeghalom közigazgatási területének a Berettyó és a Sebes-Körös közé eső része,
Biharugra és
Körösnagyharsány közigazgatási területének a Sebes-Körös jobb partjára eső része.
Illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:
a) folyószabályozási:
a Berettyó az országhatártól a torkolatig, Hortobágy-Berettyó Bucsától az Ágotai hídig;
b) árvízvédelmi:
a Tisza bal part Rakamaz-Tiszafüred között, a Keleti-főcsatorna visszatöltésezett mindkét parti védtöltésével, a Tiszavasvári zsilipig, a Hortobágy-Berettyó bal part Nádudvar-Bucsa között, a Berettyó jobb part az országhatár-Darvas között, a Berettyó bal part országhatár Sebes-Körös között, a Berettyóba torkoló Ér- és Kálló-főcsatorna visszatöltésezett jobb és bal partja (az Ér-főcsatornának az országhatárig, a Kálló-főcsatornánál a Bakonszegi útig), a Sebes-Körös jobb part az országhatár és a Berettyó-torkolat között;
c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:
az illetékességi területére eső belvízvédelmi csatornák és az ezeken lévő vízügyi létesítmények.
Általános területi kapcsolattartása:
Debrecen megyei jogú város, Hajdú-Bihar megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.
X. KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI VÍZÜGYI FELÜGYELET
Székhelye: Szolnok
Illetékességi területe:
1. Jász-Nagykun-Szolnok megye – kivéve
Jászágó,
Jászárokszállás,
Jászdózsa,
Nagyiván
közigazgatási területét,
Karcag közigazgatási területének a Német-ér és a Hortobágy-Berettyó bal oldalára eső részét,
Kunmadaras közigazgatási területének a keleti részét,
Tiszafüred közigazgatási területének a 33. sz. közúttól északra, a karcagi közúttól és a Tiszafüredi öntöző főcsatornától keletre eső részét,
Tiszaigar közigazgatási területének a Tiszafüredi öntöző főcsatornától keletre eső részét,
Tiszaörs közigazgatási területének északkeleti részét,
Túrkeve közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó bal partjára eső részét,
Mezőtúr közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó, valamint a Hármas-Körös bal partjára eső részeit és – a Hortobágy-Berettyó torkolata felett – a jobb partjára eső részét,
Öcsöd közigazgatási területének a Hármas-Körös bal partjára eső részét,
Kunszentmárton és Szelevény közigazgatási területének a Hármas-Körös bal partjára eső részét,
Tiszasas közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső részét.
2. Heves megyéből:
Átány,
Erdőtelek,
Heves,
Hevesvezekény,
Kisköre,
Kömlő,
Pély,
Sarud,
Tarnaszentmiklós,
Tenk,
Tiszanána
közigazgatási területe, továbbá
Újlőrincfalva és Poroszló közigazgatási területének a Kiskörei-tározó területére eső része.
3. Békés megyéből:
Ecsegfalva közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó jobb partjára eső része.
4. Csongrád megyéből
Csongrád város közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső része, Szentes-Magyartés közigazgatási területének a Hármas-Körös jobb partjára eső része.
5. Bács-Kiskun megyéből:
Lakitelek – kivéve Tőserdő, valamint az alpári nyárigát területét,
Szentkirály (Lászlófalva),
Tiszakécske közigazgatási területe.
6. Pest megyéből:
Abony,
Albertirsa,
Cegléd,
Ceglédbercel,
Csemő,
Dánszentmiklós,
Jászkarajenő,
Kocsér,
Kőröstetétlen,
Mikebuda,
Nagykőrös,
Nyársapát,
Pilis,
Tápiószőlős,
Törtel,
Újszilvás
közigazgatási területe.
7. Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből
Tiszavalk és Tiszabábolna közigazgatási területének a Kiskörei-tározó területére eső része.
Illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:
a) folyószabályozási:
a Tisza Tiszabábolnától Csongrád város északi közigazgatási határáig (Csongrád-Bokros) (440,0–253,8 fkm) 186,2 km hosszban, a Kiskörei-tározó a Tisza 440,0 fkm-ig, a Zagyva a jászfelsőszentgyörgyi vízmércétől a torkolatig 83,9 km hosszban;
b) árvízvédelmi:
a Tisza jobb part Sarudtól az Alpári magaspartig (Lakitelek-Alpár közigazgatási határáig), a Laskó visszatöltésezett szakaszának jobb partja, Tisza bal part a tiszafüredi vasúti hídtól a Hármas-Körös torkolatáig, a Zagyva mindkét partja Jászfelsőszentgyörgy-Szolnok között, a Tápió jobb és bal part visszatöltésezett szakasza Tápiógyörgyéig, a Német-éri-főcsatorna mindkét parti töltései, Hortobágy-Berettyó jobb parti töltése, a Német-éri-főcsatorna és a Hármas-Körös közötti szakaszon, a Hármas-Körös jobb parti szakasza a Hortobágy-Berettyó torkolat és a Tisza között;
c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:
az területén lévő belvízvédelmi csatornák, az ezeken lévő vízügyi létesítmények, ezen kívül
Heves megyében:
Dormánd, Füzesabony, Kál, Kompolt, Kápolna és Kerecsend határában a Hanyi belvízi főcsatorna vízrendszeréhez tartozó mellékcsatornák.
Pest megyében:
Tápiószentmárton határában a Perje-felső-, Söregi- és Kutyatejes-csatornák.
Kiemelt vízilétesítmények:
a Kiskörei Vízlépcső, a Kiskörei-tározó, a Nagykunsági-főcsatorna (Keleti-ág, Nyugati-ág, NK III–2), a Jászsági-főcsatorna.
Általános területi kapcsolattartása:
Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.
XI. ALSÓ-TISZA-VIDÉKI VÍZÜGYI FELÜGYELET
Székhelye: Szeged
Illetékességi területe:
1. Csongrád megye – kivéve
Csongrád város közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső részét.
Szentes-Magyartés közigazgatási területének a Hármas-Körös jobb partjára eső részét.
2. Bács-Kiskun megyéből
Balotaszállás,
Bócsa,
Bugac,
Bugacpusztaháza,
Csólyospálos,
Fülöpjakab,
Gátér,
Harkakötöny,
Jászszentlászló,
Kecskemét,
Kelebia,
Kiskunfélegyháza,
Kiskunhalas,
Kiskunmajsa,
Kisszállás,
Kömpöc,
Kunfehértó,
Kunszállás,
Móricgát,
Nyárlőrinc,
Pálmonostora,
Petőfiszállás,
Szank,
Tiszaalpár,
Tompa,
Városföld,
Zsana
közigazgatási területe, valamint
Tiszaug közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső része.
Lakitelek közigazgatási területéből Tőserdő és az Alpári nyárigát területe.
3. Békés megyéből:
Almáskamarás,
Battonya,
Békéssámson,
Csanádapáca,
Dombegyháza,
Dombiratos,
Gádoros,
Kardoskút,
Kaszaper,
Kevermes,
Kisdombegyház,
Kunágota,
Magyarbánhegyes,
Magyardombegyház,
Medgyesbodzás,
Medgyesegyháza,
Mezőhegyes,
Mezőkovácsháza,
Nagybánhegyes,
Nagyszénás,
Orosháza,
Pusztaföldvár,
Pusztaottlaka,
Tótkomlós,
Végegyháza
közigazgatási területe.
4. Jász-Nagykun-Szolnok megyéből:
Öcsöd közigazgatási területének a Hármas-Körös bal partjára eső része,
Kunszentmárton és Szelevény közigazgatási területének a Hármas-Körös bal partjára eső része,
Tiszasas közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső része.
Illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:
a) folyószabályozási:
a Tisza Csongrád város északi közigazgatási határától (Csongrád-Bokros) a déli országhatárig (253,8–159,6 fkm) 94,2 km és a Maros a keleti országhatártól a torkolatig 49,6 km hosszban;
b) árvízvédelmi:
a Tisza jobb part alpári magaspart (Lakitelek-Alpár közigazgatási határ) – déli országhatár közötti szakasza, a Dong-éri-főcsatorna torkolati szakaszának jobb és bal parti visszatöltésezése, a Tisza bal part a Hármas-Körös torkolattól a déli országhatárig, a Hármas-Körös bal part a Horgavölgy-ér mellékága alatti Darurampától a Tiszáig, a Maros mindkét parti töltés az országhatár és a torkolat között, a Sámson-Apátfalvi-főcsatorna jobb és bal parti töltése a Maros és a Királyhegyesi-főcsatorna között;
c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:
az területén lévő belvízvédelmi csatornák és az ezeken lévő vízügyi létesítmények, ezen kívül
Békés megyében:
Mágócs-éri-főcsatorna Csorvás közigazgatási területén,
Bács-Kiskun megyében:
Félegyházi-vízfolyás Helvécia közigazgatási területén.
Általános területi kapcsolattartása:
Szeged, Kecskemét, Hódmezővásárhely megyei jogú városok, Csongrád megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.
XII. KÖRÖS-VIDÉKI VÍZÜGYI FELÜGYELET
Székhelye: Gyula
Illetékességi területe:
1. Békés megye – kivéve
Almáskamarás,
Battonya,
Békéssámson,
Bucsa,
Csanádapáca,
Dombegyháza,
Dombiratos,
Gádoros,
Kardoskút,
Kaszaper,
Kevermes,
Kisdombegyháza,
Kunágota,
Magyarbánhegyes,
Magyardombegyház,
Medgyesbodzás,
Medgyesegyháza,
Mezőhegyes,
Mezőkovácsháza,
Nagybánhegyes,
Nagyszénás,
Orosháza,
Pusztaföldvár,
Pusztaottlaka,
Tótkomlós,
Végegyháza
közigazgatási területét,
Biharugra közigazgatási területének a Sebes-Körös jobb partjára eső részét,
Ecsegfalva közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó jobb partjára eső részét és a Hamvas-Sárréti belvízrendszer területére eső részét,
Körösnagyharsány közigazgatási területének a Sebes-Körös jobb partjára eső részét,
Szeghalom közigazgatási területének a Sebes-Körös jobb partja és a Berettyó bal partja közé eső részét.
2. Jász-Nagykun-Szolnok megyéből:
Mezőtúr közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó bal és a Hármas-Körös jobb partjának a Hortobágy-Berettyó torkolat feletti része, valamint
Túrkeve város közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó bal partjára eső része.
3. Hajdú-Bihar megyéből:
Komádi és
Körösszakál közigazgatási területének a Sebes-Körös bal partjára eső része,
Darvas közigazgatási területének a Berettyó jobb partjára, valamint
Zsáka közigazgatási területének a Kálló-csatorna jobb partjára eső része.
Illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:
a) folyószabályozási:
a Sebes-Körös az országhatártól a torkolatig 59 km, a Fekete-Körös az országhatártól a torkolatig 20 km, a Fehér-Körös az országhatártól a torkolatig 10 km, a Kettős- és Hármas-Körös teljes 37 km, illetőleg 91 km hosszban, a Hortobágy-Berettyó a torkolattól Ecsegfalva és Bucsa község határáig 54,8 km hosszban;
b) árvízvédelmi:
a Hortobágy-Berettyó bal parti töltés a torkolattól Ecsegfalva és Bucsa község határáig 43 km hosszban, a Hármas-Körös jobb parti töltése a Hortobágy-Berettyó és a Sebes-Körös között, a Sebes-Körös jobb parti töltése a Hármas-Körös és Berettyó torkolata között, a Berettyó jobb parti töltése Darvas és a Sebes-Körös között, a Sebes-Körös bal parti töltése az országhatár és a Hármas-Körös között, a Hármas-Körös bal parti töltése a Horgavölgyi-ér mellékága alatti Darurampa és a Sebes-Körös között, a Kettős-Körös, a Fekete-Körös és a Fehér-Körös mindkét parti töltései, a Fehér-Körös bal parti lokalizációs töltés, a mérgesi és a mályvádi árvízi szükségtározók töltései, Kisdelta árvízi szükségtározozó ( a Fehér_Körös jobb oldali és a Fekete-Körös balodali védtöltései között), a Gyulavári és Dénesmajori körtöltések, a Fehér-Körös és a Fekete-Körös közötti lokalizációs töltés, a Fekete-Körös és a Sebes-Körös közötti lokalizációs töltés, az Öcsöd-Békésszentandrási lokalizációs töltés az ATIKÖ-VIZIG határáig;
c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:
az illetékességi területén lévő belvízcsatornák és az azokon lévő vízügyi létesítmények, ezen kívül
Békés megyében:
a Dögös-Kákafoki-főcsatorna Nagyszénás, Orosháza területén, a Tulkánéri-csatorna Pusztaottlaka, Medgyesegyháza és Kevermes területén.
Hajdú-Bihar megyében:
Zsáka-Nagyrábé-Darvas község határában az Ó-Berettyó-csatorna.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében:
a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna Túrkeve területén, a Horgavölgyi-főcsatorna Öcsöd község területén.
Általános területi kapcsolattartása:
Békés megye, az illetékességi területén működő települési önkormányzatok és más hatóságok.
3. számú melléklet a 26/2003. (XII. 30.) KvVM rendelethez
A Nemzeti Park Igazgatóságok illetékességi területe
I. HORTOBÁGYI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG
Székhelye: Debrecen
Illetékességi területe:
1. Hajdú-Bihar megye.
2. Jász-Nagykun-Szolnok megye.
3. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye.
4. Heves megye területén:
a Közép-tiszai TK területe Kisköre és Pély községhatárban,
a Hortobágyi Nemzeti Park területe Poroszló, Újlőrincfalva községhatárokban.
5. Bács-Kiskun megye területén:
a Közép-tiszai TK területe Lakitelek, Tiszakécske és Tiszaug községhatárokban.
6. Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén:
a Tiszatelek-tiszaberceli ártér TT területe Tiszakarád, Tiszacsermely községhatárokban,
a Tiszadorogmai Göbe-erdő TT területe Tiszadorogma községhatárban,
a Hortobágyi Nemzeti Park területe Ároktő, Négyes, Tiszabábolna, Tiszavalk községhatárokban.
II. KISKUNSÁGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG
Székhelye: Kecskemét
Illetékességi területe:
1. Bács-Kiskun megye területe – kivéve
Bátmonostor,
Csátalja,
Dávod,
Dunafalva,
Hercegszántó,
Nagybaracska,
Szeremle,
települések teljes közigazgatási területe, illetve
Baja,
Érsekcsanád,
Fajsz,
Sükösd
településhatárokban a Duna-Dráva Nemzeti Park törzsterülete.
2. Csongrád megye területén:
Algyő,
Ásotthalom,
Baks,
Balástya,
Bordány,
Csanytelek,
Csongrád,
Csengele,
Dóc,
Domaszék,
Felgyő,
Forráskút,
Kistelek,
Mórahalom,
Ópusztaszer,
Öttömös,
Pusztamérges,
Pusztaszer,
Röszke,
Ruzsa,
Sándorfalva,
Szatymaz,
Szeged,
Tiszasziget,
Tömörkény,
Újszentiván,
Üllés,
Zákányszék,
Zsombó,
Mártélyi TK területe: Mindszent és Hódmezővásárhely községhatárokban,
a Pusztaszeri TK területe: Szentes községhatárban.
3. Jász-Nagykun-Szolnok megye területén:
a Kiskunsági NP területe Tiszasas községhatárban.
4. Pest megye területén:
a Kiskunsági Nemzeti Park területe Apaj, Kiskunlacháza, Tatárszentgyörgy és Bugyi községhatárokban.
III. BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG
Székhelye: Eger
Illetékességi területe:
1. Borsod-Abaúj-Zemplén megye területe – kivéve
az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe.
2. Heves megye.
3. Nógrád megye.
4. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén:
a Kesznyéteni TK területe Tiszadob községhatárban.
5. Jász-Nagykun-Szolnok megye területén:
a Hevesi füves puszták TK területe Jászivány községhatárban.
IV. AGGTELEKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG
Székhelye: Jósvafő
Illetékességi területe:
Borsod-Abaúj-Zemplén megye területéből
a Sajó, a Hernád és az országhatár által bezárt terület.
V. FERTŐ-HANSÁG NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG
Székhelye: Sarród
Illetékességi területe:
1. Győr-Moson-Sopron megye területe – kivéve
Bakonygyirót,
Bakonyszentlászló,
Fenyőfő,
Románd,
Sikátor,
Veszprémvarsány
települések teljes közigazgatási területét.
2. Komárom-Esztergom megye területén:
a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet területe Komárom községhatárban.
3. Vas megye területén:
a Fertő-Hanság Nemzeti Park területe Vámoscsalád és Nagygeresd községhatárokban.
VI. DUNA-IPOLY NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG
Székhelye: Budapest
Illetékességi területe:
1. Budapest főváros.
2. Fejér megye.
3. Komárom-Esztergom megye.
4. Pest megye.
5. Nógrád megye területén:
a Duna-Ipoly Nemzeti Park területe, Balassagyarmat, Borsosberény, Dejtár, Diósjenő, Drégelypalánk, Hont, Ipolyvece, Nagyoroszi, Nógrád, Patak községhatárokban.
6. Jász-Nagykun-Szolnok megye területén:
a Tápió-Hajta Vidéke TK területe Újszász községhatárban.
VII. BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG
Székhelye: Veszprém
Illetékességi területe:
1. Veszprém megye.
2. Győr-Moson-Sopron megye területén:
Bakonygyirót,
Bakonyszentlászló,
Fenyőfő,
Románd,
Sikátor,
Veszprémvarsány
települések teljes közigazgatási területe.
3. Zala megye területe – kivéve
Csöde,
Felsőszenterzsébet,
Magyarföld,
Szentgyörgyvölgy,
Zalalövő
települések teljes közigazgatási területe.
4. Somogy megye területén:
Ádánd,
Nagyberény,
Nyim,
Som,
Szőkedencs
települések teljes közigazgatási területe, valamint
a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetbe tartozó települések, kivéve Marcali település teljes közigazgatási területét.
VIII. DUNA-DRÁVA NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG
Székhelye: Pécs
Illetékességi területe:
1. Baranya megye.
2. Somogy megye területe – kivéve
Ádánd,
Nagyberény,
Nyim,
Som,
Szőkedencs, valamint
a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozó
települések teljes közigazgatási területe, Marcali település teljes közigazgatási területe nélkül.
3. Tolna megye.
4. Bács-Kiskun megye területén:
Bátmonostor,
Csátalja,
Dávod,
Dunafalva,
Hercegszántó,
Nagybaracska,
Szeremle
települések teljes közigazgatási területe, illetve
Baja, Érsekcsanád, Fajsz, Sükösd településhatárokban a Duna-Dráva Nemzeti Park törzsterülete.
5. Fejér megye területén:
a Dél-Mezőföldi TK területe Alsószentiván, Cece, Vajta községhatárokban
IX. KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG
Székhelye: Szarvas
Illetékességi területe:
1. Békés megye.
2. Jász-Nagykun-Szolnok megye területén:
a Körös-Maros NP területe Túrkeve, Kisújszállás, Kunszentmárton, Mesterszállás, Mezőtúr, Öcsöd, Szelevény és Tiszaföldvár községhatárokban.
3. Csongrád megye területén:
Ambrózfalva,
Apátfalva,
Árpádhalom,
Csanádalberti,
Csanádpalota,
Derekegyház,
Deszk,
Eperjes,
Fábiánsebestyén,
Ferencszállás,
Földeák,
Hódmezővásárhely,
Királyhegyes,
Kiszombor,
Klárafalva,
Kövegy,
Kübekháza,
Magyarcsanád,
Makó,
Maroslele,
Mártély,
Mindszent,
Nagyér,
Nagylak,
Nagymágocs,
Nagytőke,
Óföldeák,
Pitvaros,
Szegvár,
Szentes,
Székkutas,
települések teljes közigazgatási területe, valamint
a Körös-Maros Nemzeti Park területe Szeged községhatárban.
X. ŐRSÉGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG
Székhelye: Őriszentpéter
Illetékességi területe:
1. Vas megye területe – kivéve
a Fertő-Hanság Nemzeti Park Vámoscsalád és Nagygeresd községhatárok közé eső területét.
2. Zala megye területén:
Csöde,
Felsőszenterzsébet,
Magyarföld,
Szentgyörgyvölgy,
Zalalövő
települések teljes közigazgatási területe.
4. számú melléklet a 26/2003. (XII. 30.) KvVM rendelethez
A környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok működési területe
I. ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
Székhelye: Győr
Működési területe:
1. Győr-Moson-Sopron megye – kivéve
Bakonygyirót,
Bakonyszentlászló,
Bakonypéterd,
Csáfordjánosfa,
Csér,
Csikvánd,
Egyházasfalu,
Fenyőfő,
Gyalóka,
Gyarmat,
Iván,
Lázi,
Répcevis,
Románd,
Sikátor,
Sopronhorpács,
Szakony,
Szerecseny,
Veszprémvarsány,
Und,
Zsira közigazgatási területét.
2. Komárom-Esztergom megye – kivéve
Szárliget közigazgatási területét.
3. Vas megyéből
Csánig,
Csönge,
Jákfa,
Kenyeri,
Nick,
Ostffyasszonyfa,
Pápoc,
Rábapaty,
Répcelak,
Uraiújfalu közigazgatási területe.
4. Veszprém megyéből
Egyházaskesző,
Kemenesszentpéter,
Malomsok,
Marcaltő,
Várkesző közigazgatási területe.
Működési vonalai:
a) folyószabályozási és vízminőségi kárelhárítás műveleti végrehajtási:
a Duna a nyugati országhatártól az Ipoly-torkolatig (1850–1708 fkm) 142 km, a Mosoni Duna-ág 122 km és az Iparcsatorna 2,4 km szakasza, a Rába a sárvári vasúti hídtól a torkolatig 86 km hosszban, továbbá a Marcalnak Mórichida (Új Malomsok) alatti, vagyis a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság működési területének déli határától a torkolatig terjedő szakasza 22 km hosszban; valamint a Fertő tó;
b) árvízvédelmi:
a Duna jobb part a rajkai országhatár és Pilismarót között, a Lajta mindkét part, a Lajta jobb- és bal parti csatornák, valamint az összekötő csatorna jobb- és bal parti töltései, a Mosoni-Duna jobb és bal parti töltései, a Rábca mindkét oldali töltése Bősárkány és Győr között, a Répce árapasztó töltései Répcelakig, ill. Répceszemeréig, a Rába jobb és bal parti töltése Sárvár és Győr között, a Marcal bal és jobb parti védvonal a Bakonyér visszatöltésezésével együtt;
c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:
a működési területén lévő belvízvédelmi csatornák, kisvízfolyások és az ezeken lévő vízügyi létesítmények.
Kapcsolatok:
Győr, Sopron, Tatabánya megyei jogú városok, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas és Veszprém megye.
II. KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
Székhelye: Budapest
Működési területe:
1. Budapest főváros teljes közigazgatási területe.
2. Pest megye – kivéve
Abony,
Albertirsa,
Cegléd,
Ceglédbercel,
Csemő,
Dánszentmiklós,
Jászkarajenő,
Kocsér,
Kőröstetétlen,
Mikebuda,
Nagykőrös,
Nyársapát,
Pilis,
Tápiószőlős,
Törtel,
Újszilvás közigazgatási területét.
3. Nógrád megye teljes közigazgatási területe.
4. Heves megyéből
Apc,
Boldog,
Hatvan,
Heréd,
Kerekharaszt,
Lőrinci,
Nagykökényes,
Zagyvaszántó közigazgatási területe.
Működési vonalai:
a) folyószabályozási és vízminőségi kárelhárítás műveleti végrehajtási:
a Duna az Ipoly-torkolattól a dunaföldvári hídig (1708,2–1560,5 fkm) 147,7 km, a Szentendrei Duna-ág 32 km és a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág 58 km hosszban, az Ipoly szlovák-magyar határszakasza 141 km hosszban, a Zagyva Jobbágyitól a jászfelsőszentgyörgyi elbontott hídig 41 km hosszban;
b) árvízvédelmi:
a Duna jobb part Pilismarót-Dunafüred között, a Duna bal part Szob-Dunaegyháza között, a Szentendrei-sziget és Csepel-sziget védvonalai – kivéve Budapest és Szentendre saját szervezettel védekező városok védvonalait –, a Zagyva mindkét parti védvonalai Jobbágyi és Jászfelsőszentgyörgy között, és az Ipoly bal parti védvonalai.
c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:
a működési területén lévő belvízvédelmi csatornák, kisvízfolyások és az ezeken lévő vízügyi létesítmények, ezen kívül
Bács-Kiskun megyében:
Kunpeszér határában a XX. jelű belvízcsatorna; Kunszentmiklós határában a XXXI. jelű belvízcsatornának a XXXIII. jelű belvízcsatorna betorkolása feletti szakasza; Tass határában az I. főcsatorna és a Szivárgó-csatorna kezelése.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében:
a Galga és az Egyesült-Tápió patakok kezelése.
Fejér megyében:
Kígyós, Sajgó, Etyeki, Mányi, Zámori patakok és mellékágaikat érintő engedélyezési eljárásokban a KDV-KÖVIZIG szakmai véleményét ki kell kérni.
Kapcsolatok: Budapest főváros, Salgótarján megyei jogú város, Pest és Nógrád megye.
III. ALSÓ-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
Székhelye: Baja
Működési területe:
1. Bács-Kiskun megye – kivéve
Balotaszállás,
Bócsa,
Bugac,
Bugacpusztaháza,
Csólyospálos,
Dunafalva,
Fülöpjakab,
Gátér,
Harkakötöny,
Jászszentlászló,
Kecskemét,
Kelebia,
Kiskunhalas,
Kiskunmajsa,
Kisszállás,
Kiskunfélegyháza,
Kömpöc,
Kunfehértó,
Kunszállás,
Lakitelek,
Nyárlőrinc,
Pálmonostora,
Petőfiszállás,
Szank,
Szentkirály (Lászlófalva),
Tiszaalpár,
Tiszafalva,
Tiszakécske,
Tompa,
Városföld,
Zsana közigazgatási területét, továbbá
Baja város és
Érsekcsanád közigazgatási területének a Duna jobb partjára eső részét.
2. Baranya megyéből
Homorúd közigazgatási területe, továbbá
Mohács város közigazgatási területének a Duna bal partjára eső része.
Működési vonalai:
a) folyószabályozási és vízminőségi kárelhárítás műveleti végrehajtási:
a Duna a dunaföldvári hídtól a déli országhatárig (1560–1433 fkm) 127 km és a Ferenc-csatorna a bajai kiágazástól az országhatárig 34 km hosszban;
b) árvízvédelmi:
a Duna bal part Solt-déli országhatár között, kivéve a Baja város belterületét védő fővédvonalat;
c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:
a működési területén lévő belvízvédelmi csatornák és az ezeken lévő vízügyi létesítmények, ezen kívül
Bács-Kiskun megyében:
Bócsa község határában a VII. számú csatorna; Rekettye-Bogárzó-csatorna Kiskunhalas közigazgatási területén.
Pest megyében:
Tatárszentgyörgy határában a XXIII. jelű belvízcsatorna kezelése: Bugyi határában a Duna-völgyi főcsatorna a Kunpeszér-Bugyi közútig.
Kapcsolatok: Kecskemét megyei jogú város, Bács-Kiskun megye.
IV. KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
Székhelye: Székesfehérvár
Működési területe:
1. Fejér megye teljes közigazgatási területe.
2. Veszprém megye – kivéve
Egyházaskesző,
Kemeneshőgyész,
Kemenesszentpéter,
Magyargencs,
Malomsok,
Marcaltő,
Várkesző közigazgatási területét.
3. Tolna megye – kivéve
Attala,
Csikóstőttős,
Jágónak,
Kaposszekcső,
Kapospula,
Lápafő,
Nak közigazgatási területét, továbbá
Váralja Völgységi patak jobb partjára eső részét,
Várong közigazgatási területét, továbbá
Kismányoknak és
Nagymányoknak a Völgységi patak jobb partjára eső részét.
4. Somogy megyéből
Balatonkiliti,
Balatonszabadi,
Kánya,
Siófok,
Siójut,
Tengőd közigazgatási területe, továbbá
Ádándnak a Sió bal partjára eső része.
5. Baranya megyéből
Ófalu területe, továbbá
Hidas közigazgatási területének a Völgységi patak bal partjára eső része.
6. Bács-Kiskun megyéből
Baja város és
Érsekcsanád közigazgatási területének a Duna jobb partjára eső része.
7. Győr-Sopron-Moson megyéből
Bakonygyirót,
Bakonyszentlászló,
Bakonypéterd,
Csikvánd,
Fenyőfő,
Gyarmat,
Lázi,
Románd,
Sikátor,
Szerecseny,
Veszprémvarsány
közigazgatási területe.
8. Komárom-Esztergom megyéből:
Szárliget
közigazgatási területe.
Működési vonalai:
a) folyószabályozási és vízminőségi kárelhárítás műveleti végrehajtási:
a Balaton és a Velencei-tó; a Sió a Balatontól a torkolatig;
b) árvízvédelmi:
a Duna jobb part Ercsi-Adony és Bölcske-Báta között, a Szt. László bal parti és a Váli vízfolyás jobb és bal parti torkolati szakasz, a Sió Simontornya-Sióagárd közötti bal parti, Sióagárd és Sió-torkolat közötti jobb és bal parti, a Sióba ömlő Völgységi árok torkolati szakaszának kétparti töltései, a Nádor-csatorna Kölesd alatti jobb és bal parti töltései;
c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:
a működési területén lévő belvízvédelmi csatornák, kisvízfolyások és az ezeken lévő vízügyi létesítmények, ezen kívül
Baranya megyében:
Mágocs határában a Kapos-csatorna jobb parti oldala és jobb parti depóniája.
Tolna megyében:
Kaposszekcső és Csikóstőttős határában a Kapos-csatorna jobb parti depóniája a Dombóvár-Kaposszekcső út hídjától lefelé; Nak határában a Kis-Konda patak.
Kapcsolatok: Székesfehérvár, Dunaújváros, Szekszárd és Veszprém megyei jogú városok,
Fejér, Tolna és Veszprém megye.
V. DÉL-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
Székhelye: Pécs
Működési területe:
1. Pécs megyei jogú város.
2. Baranya megye – kivéve
Homorúd, valamint
Ófalu közigazgatási területét, továbbá
Hidas közigazgatási területének a Völgységi patak bal partjára eső részét, valamint Mohács közigazgatási területének a Duna bal partjára eső részét.
3. Somogy megye – kivéve
Balatonkiliti,
Balatonszentgyörgy,
Balatonszabadi,
Csákány,
Főnyed,
Hollád,
Iharosberény,
Inke,
Kánya,
Nagyszakácsi,
Nemesdéd,
Nemesvid,
Őrtilos,
Pogányszentpéter,
Sávoly,
Siófok,
Siójut,
Somogysámson,
Somogysimonyi,
Somogyzsitfa,
Szegerdő,
Szőkedencs,
Tapsony,
Tengőd,
Tikos,
Varászló,
Vése,
Vörs közigazgatási területét, továbbá
Ádándnak a Sió bal partjára eső részét, valamint
Marcali közigazgatási területének a Zala folyó vízgyűjtőjére eső részét Horvátkút lakott hellyel.
4. Tolna megyéből
Attala,
Csikóstőttős,
Jágónak,
Kapospula,
Kaposszekcső,
Lápafő,
Nak,
Várong,
Váralja, továbbá
Kismányok és
Nagymányok közigazgatási területének a Völgységi patak jobb partjára eső része.
Működési vonalai:
a) folyószabályozási és vízminőségi kárelhárítás műveleti végrehajtási:
a Dráva a Mura torkolatától az országhatárig (236–225 fkm és 200–68 fkm) 143 hosszban.
b) árvízvédelmi:
a Duna jobb part Mohács és a déli országhatár között, a Dráva bal part Korcsina átvágás és Eperjes között, a Fekete-víz bal partja a Pécsi-víz torkolata és a Dráva között, a Pécsi-víz bal partja Kémes és a Fekete-víz között, a Fekete-víz jobb partja a cuni híd és a Dráva között;
c) kisvízfolyások és belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:
A működési területén lévő belvízvédelmi csatornák, kisvízfolyások és az ezeken lévő vízügyi létesítmények, ezen kívül
Tolna megyében:
Dombóvár határában a Kapos-vízfolyás medre a dombóvár-kaposszekcsői út hídjától vízfolyás szerint felfelé; Váralja, Kismányok és Nagymányok határában a Völgységi patak medre.
Kapcsolatok: Pécs, Kaposvár megyei jogú városok, Baranya és Somogy megye.
VI. NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
Székhelye: Szombathely
Működési területe:
1. Vas megye – kivéve
Csánig,
Csönge,
Jákfa,
Kenyeri,
Nick,
Ostffyasszonyfa,
Pápoc,
Rábapaty,
Répcelak,
Uraiújfalu közigazgatási területét.
2. Zala megye teljes közigazgatási területe.
3. Győr-Moson-Sopron megyéből
Csáfordjánosfa,
Csér,
Egyházasfalu,
Gyalóka,
Iván,
Répcevis,
Sopronhorpács,
Szakony,
Und,
Zsira közigazgatási területe.
4. Veszprém megyéből
Kemeneshőgyész,
Magyargencs közigazgatási területe.
5. Somogy megyéből
Balatonszentgyörgy,
Csákány,
Főnyed,
Hollád,
Iharosberény,
Inke,
Nagyszakácsi,
Nemesdéd,
Nemesvid,
Őrtilos,
Pogányszentpéter,
Sávoly,
Somogysámson,
Somogysimonyi,
Somogyzsitfa,
Szegerdő,
Szőkedencs,
Tapsony,
Tikos,
Varászló,
Vése,
Vörs közigazgatási területe, valamint
Marcali közigazgatási területének a Zala folyó vízgyűjtőjére eső része Horvátkút lakott hellyel.
Működési vonalai:
a) folyószabályozási és vízminőségi kárelhárítás műveleti végrehajtási:
a Mura az országhatártól a torkolatig (48 km), a Rába a sárvári vasúti hídtól az országhatárig (126 km);
b) árvízvédelmi:
a Zala árvízvédelmi rendszer Bókaháza és a Kisbalaton vízvédelmi rendszer között, a Mura bal parti árvízvédelmi rendszer, a Rába árvízvédelmi rendszer a sárvári vasúti híd és az országhatár között, az OÁBSZ szerint;
c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:
a működési területén lévő belvízvédelmi csatornák, kisvízfolyások és az ezeken lévő vízügyi létesítmények, ezen kívül
Vas megyében
a Répcének a répcelaki osztómű feletti szakaszán az országhatárig; a Kőris patak a jákfai hídtól felfelé: a Marcal a Győr-Moson-Sopron, Veszprém megyék határától (Mórichida) Vas és Veszprém megyék határáig (Megyer).
Kapcsolatok:
Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa megyei jogú városok, Vas és Zala megye.
VII. FELSŐ-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
Székhelye: Nyíregyháza
Működési területe:
1. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye – kivéve
Nyírlugos,
Penészlek,
Tiszadada,
Tiszadob,
Tiszaeszlár,
Tiszalök,
Tiszanagyfalu,
Tiszavasvári települések közigazgatási területét,
Balsa,
Dombrád,
Ibrány,
Timár,
Tiszabercel,
Tiszakanyár,
Tiszatelek,
Gávavencsellő települések közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső részét, továbbá
Nyírbéltek közigazgatási területének délnyugati részét,
Rakamaz közigazgatási területének a Tiszanagyfalu-Rakamaz községhatár, a Nyíregyháza-Tokaj vasútvonal és a 38-as számú út által alkotott vonaltól délre eső területét.
2. Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből
Cigánd,
Kenézlő,
Tiszakarád,
Zemplénagárd közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső része.
3. Hajdú-Bihar megyéből
Téglás közigazgatási területe, valamint
Nyíradony közigazgatási területének északi része.
Működési vonalai:
a) folyószabályozási és vízminőségi kárelhárítás műveleti végrehajtási:
a Tisza a tiszabecsi országhatártól a Bodrog-torkolatig (744,8–543,7 fkm), Túr az országhatártól a torkolatig 30 km és a Szamos az országhatártól a torkolatig 49,5 km hosszban;
b) árvízvédelmi:
a Tisza jobb part Tarpa-Lónya között; Tisza bal part Tiszabecs-Rakamaz között, a Batár bal part Kispalád-Tiszabecs között, a Túr jobb és bal part Garbolc-Tiszakóród között, a Palád jobb és bal part, a Sáréger jobb és bal part, a Szamos jobb és bal part az országhatár és Olcsva, illetőleg Olcsvaapáti között a Kraszna jobb és bal part Ágerdő-Vásárosnamény között, a Lónyay-főcsatorna jobb és bal part, valamint a Lónyay-főcsatorna bal parti szakaszán beömlő Nyíri-főfolyások visszatöltésezett torkolati szakaszai;
c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:
a működési területén lévő belvízvédelmi csatornák és az ezeken lévő vízügyi létesítmények, ezen kívül
Hajdú-Bihar megyéből:
Hajdúhadház határában a Hadházi (VIII/7–2.) mellékág, Téglás határában a Téglási (VIII/7.) mellékág kezelése.
Kapcsolatok: Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye.
VIII. ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
Székhelye: Miskolc
Működési területe:
1. Borsod-Abaúj-Zemplén megye – kivéve
Ároktő,
Cigánd,
Hejőkürt,
Kenézlő,
Oszlár,
Révleányvár, valamint
Ricse közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső részét,
Tiszabábolna közigazgatási területének a Kiskörei-tározó területére eső részét (a Tisza 440 fkm szelvénye alatt),
Tiszacsermely,
Tiszadorogma,
Tiszakarád,
Tiszakeszi,
Tiszapalkonya,
Tiszatardos,
Tiszatarján, valamint
Tiszaújváros közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső részét,
Tiszavalk közigazgatási területének a Kiskörei-tározó területére eső részét,
Tokaj és
Zemplénagárd közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső részét.
2. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből
Balsa,
Dombrád,
Ibrány,
Timár,
Tiszadada,
Tiszabercel,
Tiszadob,
Tiszaeszlár,
Tiszakanyár,
Tiszalök,
Tiszatelek, valamint
Gávavencsellő közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső része.
3. Heves megye – kivéve
Apc,
Átány,
Boldog,
Erdőtelek,
Hatvan,
Heréd,
Heves,
Hevesvezekény,
Kerekharaszt,
Kisköre,
Kömlő,
Lőrinci,
Nagykökényes,
Pély,
Sarud,
Tarnaszentmiklós,
Tenk,
Tiszanána,
Zagyvaszántó közigazgatási területét, továbbá
Poroszló közigazgatási területének a Kiskörei tározó területére eső részét, Újlőrincfalva közigazgatási területének a Kis-Tisza bal partjára és a Kiskörei tározó területére eső részét.
4. Hajdú-Bihar megyéből
Tiszacsege közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső része.
5. Jász-Nagykun-Szolnok megyéből
Jászágó,
Jászárokszállás,
Jászdózsa közigazgatási területe.
Működési vonalai:
a) folyószabályozási és vízminőségi kárelhárítás műveleti végrehajtási:
a Tisza a Bodrog-torkolattól Tiszabábolnáig (543,75–440,00 fkm) 103,75 km, a Bodrog az országhatártól a torkolatig 51,1 km, a Hernád az országhatártól a torkolatig 118,4 km és a Sajó az országhatártól a torkolatig 125,1 km hosszban;
b) árvízvédelmi:
a Tisza jobb part Zemplénagárd-Sarud között, a Bodrog jobb és bal part az országhatár és a Tisza között, a Hernád jobb és bal part az országhatár és a torkolat között a Gönci, Vadász és Garadna patakok visszatöltésezett szakaszaival, a Takta mindkét parti töltései Szerencs és a torkolat között, a Sajó jobb és bal part Sajópüspöki és a torkolat között, a Szinva, Mercse, Hangony, Vörös J., Szuha, Szörnyűvölgyi, Keleméri, Névtelen patakok visszatöltésezett szakaszaival, a Csincse, Eger és Rima mindkét parti torkolati szakaszai, a Laskó visszatöltésezett szakaszának bal partja, a Tana két part Kál-Jászjákóhalma közötti szakasza a Zagyváig, a Tarna jobb parti mellékvízfolyásainak a Tarnóca, Bene, Gyöngyös, Gyangya és Szarvágy, Ágói patakok visszatöltésezett szakaszai;
c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:
a működési területén lévő kisvízfolyások, belvízvédelmi csatornák és az azokon lévő vízügyi létesítmények, ezen kívül
Heves megyében:
Sarud határában a Laskó patak medre; Sarud, Tiszanána, Kömlő határában a Csincsa belvízcsatorna vízgyűjtő területe.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében:
Jászberény határában az Ágói patak és a bal parti vízgyűjtője, a Tarna patak és a bal parti vízgyűjtője, Jászjákóhalma határában a Tarna patak.
Nógrád megyében:
a ceredi Tarna patak, a Zabar, Kőverő, Utas patakok, Verscsátér és a Szilas patak.
Kapcsolatok: Miskolc, Eger megyei jogú városok, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye.
IX. TISZÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
Székhelye: Debrecen
Működési területe:
1. Hajdú-Bihar megye – kivéve
Téglás közigazgatási területét,
Nyíradony közigazgatási területének északi részét,
Tiszacsege közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső részét,
Komádi és
Körösszakál Sebes-Körös bal partjára eső részét,
Darvas közigazgatási területének a Berettyó jobb partján a közúti híd alatt,
Zsáka közigazgatási területének a Kálló-csatorna jobb partjára eső részét.
2. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből
Nyírlúgos,
Penészlek,
Szorgalmatos,
Tiszanagyfalu,
Tiszavasvári közigazgatási területe, továbbá
Tiszaeszlár,
Tiszalök,
Tiszadob,
Tiszadada közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső része,
Nyírbéltek közigazgatási területének délnyugati része, valamint
Rakamaz közigazgatási területének a Tiszanagyfalu-Rakamaz községhatár, a Nyíregyháza-Tokaj vasútvonal és a 38. sz. út által alkotott vonaltól délre eső területe.
3. Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből
Tokaj,
Tiszatardos,
Tiszaújváros,
Tiszapalkonya,
Oszlár,
Hejőkürt,
Tiszatarján,
Tiszakeszi,
Ároktő, valamint
Tiszadorogma közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső része.
4. Jász-Nagykun-Szolnok megyéből:
Tiszafüred közigazgatási területének a 33. sz. közúttól északra, a karcagi közúttól és a Tiszafüredi öntöző főcsatornától keletre eső része,
Tiszaigar közigazgatási területének a Tiszafüredi öntöző főcsatornától keletre eső része,
Tiszaörs közigazgatási területének északkeleti része,
Nagyiván közigazgatási területe,
Kunmadaras közigazgatási területének keleti része,
Karcag Kisújszállás közigazgatási területének a Német-ér és a Hortobágy-Berettyó bal oldali hullámterét és töltését érintő része.
5. Békés megyéből:
Bucsa közigazgatási területe,
Ecsegfalva közigazgatási területének északkeleti része,
Szeghalom közigazgatási területének a Berettyó és a Sebes-Körös közé eső része,
Biharugra és
Körösnagyharsány közigazgatási területének a Sebes-Körös jobb partjára eső része.
Működési vonalai:
a) folyószabályozási és vízminőségi kárelhárítás műveleti végrehajtási:
a Berettyó az országhatártól a torkolatig, Hortobágy-Berettyó Bucsától az Ágotai hídig;
b) árvízvédelmi:
a Tisza bal part Rakamaz-Tiszafüred között, a Keleti-főcsatorna visszatöltésezett mindkét parti védtöltésével, a Tiszavasvári zsilipig, a Hortobágy-Berettyó bal part Nádudvar-Bucsa között, a Berettyó jobb part az országhatár-Darvas között, a Berettyó bal part országhatár Sebes-Körös között, a Berettyóba torkoló Ér- és Kálló-főcsatorna visszatöltésezett jobb és bal partja (az Ér-főcsatornának az országhatárig, a Kálló-főcsatornánál a Bakonszegi útig), a Sebes-Körös jobb part az országhatár és a Berettyó-torkolat között;
c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:
a működési területére eső belvízvédelmi csatornák és az ezeken lévő vízügyi létesítmények, ezen kívül
Békés megyében:
Ecsegfalva határában a Sárréti-főcsatorna kezelése.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében:
Nyírbéltek határában az országhatárt metsző Penészleki belvízcsatornák kezelése.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében:
Tiszaörs és Tiszaigar határában a Sarkad-Mérges-Sáros-ér kezelése.
Kapcsolatok: Debrecen megyei jogú város, Hajdú-Bihar megye.
X. KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
Székhelye: Szolnok
Működési területe:
1. Jász-Nagykun-Szolnok megye – kivéve
Jászágó,
Jászárokszállás,
Jászdózsa,
Nagyiván közigazgatási területét,
Karcag közigazgatási területének a Német-ér és a Hortobágy-Berettyó bal oldalára eső részét,
Kunmadaras közigazgatási területének a keleti részét,
Tiszafüred közigazgatási területének a 33. sz. közúttól északra, a karcagi közúttól és a Tiszafüredi öntöző főcsatornától keletre eső részét,
Tiszaigar közigazgatási területének a Tiszafüredi öntöző főcsatornától keletre eső részét,
Tiszaörs közigazgatási területének északkeleti részét,
Túrkeve közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó bal partjára eső részét,
Mezőtúr közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó, valamint a Hármas-Körös bal partjára eső részeit és – a Hortobágy-Berettyó torkolata felett – a jobb partjára eső részét,
Öcsöd közigazgatási területének a Hármas-Körös bal partjára eső részét,
Kunszentmárton és Szelevény közigazgatási területének a Hármas-Körös bal partjára eső részét,
Tiszasas közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső részét.
2. Heves megyéből:
Átány,
Erdőtelek,
Heves,
Hevesvezekény,
Kisköre,
Kömlő,
Pély,
Sarud,
Tarnaszentmiklós,
Tenk,
Tiszanána közigazgatási területe, továbbá
Újlőrincfalva és Poroszló közigazgatási területének a Kiskörei-tározó területére eső része.
3. Békés megyéből:
Ecsegfalva közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó jobb partjára eső része.
4. Csongrád megyéből
Csongrád város közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső része, Szentes-Magyartés közigazgatási területének a Hármas-Körös jobb partjára eső része.
5. Bács-Kiskun megyéből:
Lakitelek – kivéve Tőserdő, valamint az alpári nyárigát területét,
Szentkirály (Lászlófalva),
Tiszakécske közigazgatási területe.
6. Pest megyéből:
Abony,
Albertirsa,
Cegléd,
Ceglédbercel,
Csemő,
Dánszentmiklós,
Jászkarajenő,
Kocsér,
Kőröstetétlen,
Mikebuda,
Nagykőrös,
Nyársapát,
Pilis,
Tápiószőlős,
Törtel,
Újszilvás közigazgatási területe.
7. Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből
Tiszavalk és Tiszabábolna közigazgatási területének a Kiskörei-tározó területére eső része.
Működési vonalai:
a) folyószabályozási és vízminőségi kárelhárítás műveleti végrehajtási:
a Tisza Tiszabábolnától Csongrád város északi közigazgatási határáig (Csongrád-Bokros) (440,0–253,8 fkm) 186,2 km hosszban, a Kiskörei-tározó a Tisza 440,0 fkm-ig, a Zagyva a jászfelsőszentgyörgyi elbontott hídttól a torkolatig 83,9 km hosszban;
b) árvízvédelmi:
a Tisza jobb part Sarudtól az Alpári magaspartig (Lakitelek-Alpár közigazgatási határáig), a Laskó visszatöltésezett szakaszának jobb partja, Tisza bal part a tiszafüredi vasúti hídtól a Hármas-Körös torkolatáig, a Zagyva mindkét partja Jászfelsőszentgyörgy-Szolnok között, a Tápió jobb és bal part visszatöltésezett szakasza Tápiógyörgyéig, a Német-éri-főcsatorna mindkét parti töltései, Hortobágy-Berettyó jobb parti töltése, a Német-éri-főcsatorna és a Hármas-Körös közötti szakaszon, a Hármas-Körös jobb parti szakasza a Hortobágy-Berettyó torkolat és a Tisza között;
c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:
a működési területén lévő belvízvédelmi csatornák, az ezeken lévő vízügyi létesítmények, ezen kívül
Heves megyében:
Dormánd, Füzesabony, Kál, Kompolt, Kápolna és Kerecsend határában a Hanyi belvízi főcsatorna vízrendszeréhez tartozó mellékcsatornák.
Pest megyében:
Tápiószentmárton határában a Perje-felső-, Söregi- és Kutyatejes-csatornák.
Kiemelt vízilétesítmények:
a Kiskörei Vízlépcső, a Kiskörei-tározó, a Nagykunsági-főcsatorna (Keleti-ág, Nyugati-ág, NK III–2), a Jászsági-főcsatorna.
Kapcsolatok: Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok megye.
XI. ALSÓ-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
Székhelye: Szeged
Működési területe:
1. Csongrád megye – kivéve
Csongrád város közigazgatási területének a Tisza bal partjára eső részét.
Szentes-Magyartés közigazgatási területének a Hármas-Körös jobb partjára eső részét.
2. Bács-Kiskun megyéből
Balotaszállás,
Bócsa,
Bugac,
Bugacpusztaháza,
Csólyospálos,
Fülöpjakab,
Gátér,
Harkakötöny,
Jászszentlászló,
Kecskemét,
Kelebia,
Kiskunfélegyháza,
Kiskunhalas,
Kiskunmajsa,
Kisszállás,
Kömpöc,
Kunfehértó,
Kunszállás,
Móricgát,
Nyárlőrinc,
Pálmonostora,
Petőfiszállás,
Szank,
Tiszaalpár,
Tompa,
Városföld,
Zsana közigazgatási területe, valamint
Lakitelek közigazgatási területéből Tőserdő és az Alpári nyárigát területe, és
Tiszazug közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső része.
3. Békés megyéből:
Almáskamarás,
Battonya,
Békéssámson,
Csanádapáca,
Dombegyháza,
Dombiratos,
Gádoros,
Kardoskút,
Kaszaper,
Kevermes,
Kisdombegyház,
Kunágota,
Magyarbánhegyes,
Magyardombegyház,
Medgyesbodzás,
Medgyesegyháza,
Mezőhegyes,
Mezőkovácsháza,
Nagybánhegyes,
Nagyszénás,
Orosháza,
Pusztaföldvár,
Pusztaottlaka,
Tótkomlós,
Végegyháza közigazgatási területe.
4. Jász-Nagykun-Szolnok megyéből:
Öcsöd közigazgatási területének a Hármas-Körös bal partjára eső része,
Kunszentmárton és Szelevény közigazgatási területének a Hármas-Körös bal partjára eső része,
Tiszasas közigazgatási területének a Tisza jobb partjára eső része.
Működési vonalai:
a) folyószabályozási és vízminőségi kárelhárítás műveleti végrehajtási:
a Tisza Csongrád város északi közigazgatási határától (Csongrád-Bokros) a déli országhatárig (253,8–159,6 fkm) 94,2 km és a Maros a keleti országhatártól a torkolatig 49,6 km hosszban;
b) árvízvédelmi:
a Tisza jobb part alpári magaspart (Lakitelek-Alpár közigazgatási határ) – déli országhatár közötti szakasza, a Dong-éri-főcsatorna torkolati szakaszának jobb és bal parti visszatöltésezése, a Tisza bal part a Hármas-Körös torkolattól a déli országhatárig, a Hármas-Körös bal part a Horgavölgy-ér mellékága alatti Darurampától a Tiszáig, a Maros mindkét parti töltés az országhatár és a torkolat között, a Sámson-Apátfalvi-főcsatorna jobb és bal parti töltése a Maros és a Királyhegyesi-főcsatorna között;
c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:
a működési területén lévő belvízvédelmi csatornák és az ezeken lévő vízügyi létesítmények, ezen kívül
Békés megyében:
Mágócs-éri-főcsatorna Csorvás közigazgatási területén,
Bács-Kiskun megyében:
Félegyházi-vízfolyás Helvécia közigazgatási területén.
Kapcsolatok: Szeged, Kecskemét, Hódmezővásárhely megyei jogú városok, Csongrád megye.
XII. KÖRÖS-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
Székhelye: Gyula
Működési területe:
1. Békés megye – kivéve
Almáskamarás,
Battonya,
Békéssámson,
Bucsa,
Csanádapáca,
Dombegyháza,
Dombiratos,
Gádoros,
Kardoskút,
Kaszaper,
Kevermes,
Kisdombegyháza,
Kunágota,
Magyarbánhegyes,
Magyardombegyház,
Medgyesbodzás,
Medgyesegyháza,
Mezőhegyes,
Mezőkovácsháza,
Nagybánhegyes,
Nagyszénás,
Orosháza,
Pusztaföldvár,
Pusztaottlaka,
Tótkomlós,
Végegyháza közigazgatási területét,
Biharugra közigazgatási területének a Sebes-Körös jobb partjára eső részét,
Ecsegfalva közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó jobb partjára eső részét és a
Hamvas-Sárréti belvízrendszer területére eső részét,
Körösnagyharsány közigazgatási területének a Sebes-Körös jobb partjára eső részét,
Szeghalom közigazgatási területének a Sebes-Körös jobb partja és a Berettyó bal partja közé eső részét.
2. Jász-Nagykun-Szolnok megyéből:
Mezőtúr közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó bal és a Hármas-Körös jobb partjának a Hortobágy-Berettyó torkolat feletti része, valamint
Túrkeve város közigazgatási területének a Hortobágy-Berettyó bal partjára eső része.
3. Hajdú-Bihar megyéből:
Komádi és
Körösszakál közigazgatási területének a Sebes-Körös bal partjára eső része,
Darvas közigazgatási területének a Berettyó jobb partjára, valamint
Zsáka közigazgatási területének a Kálló-csatorna jobb partjára eső része.
Működési vonalai:
a) folyószabályozási és vízminőségi kárelhárítás műveleti végrehajtási:
a Sebes-Körös az országhatártól a torkolatig 59 km, a Fekete-Körös az országhatártól a torkolatig 20 km, a Fehér-Körös az országhatártól a torkolatig 10 km, a Kettős- és Hármas-Körös teljes 37 km, illetőleg 91 km hosszban, a Hortobágy-Berettyó a torkolattól Ecsegfalva és Bucs közigazgatási határáig 54,8 km hosszban;
b) árvízvédelmi:
a Hortobágy-Berettyó bal parti töltés a torkolattól Ecsegfalva és Bucsa közigazgatási határáig 43 km hosszban és a Hármas-Körös jobb parti töltése a Hortobágy-Berettyó és a Sebes-Körös között, a Sebes-Körös jobb parti töltése a Hármas-Körös és Berettyó torkolata között, a Berettyó jobb parti töltése Darvas és a Sebes-Körös között, a Sebes-Körös bal parti töltése az országhatár és a Hármas-Körös között, a Hármas-Körös bal parti töltése a Horgavölgyi-ér mellékága alatti Darurampa és a Sebes-Körös között, a Kettős-Körös, a Fekete-Körös és a Fehér-Körös mindkét parti töltései, a Fehér-Körös bal parti lokalizációs töltés, a mérgesi és a mályvádi árvízi szükségtározók töltései, a Kisdelta szükségtározó zárótöltése (a Fehér-Körös jobboldali és a Fekete-Körös bal oldali védtöltései között), a Gyulavári és Dénesmajori körtöltések, a Fehér-Körös és a Fekete-Körös közötti lokalizációs töltés, a Fekete-Körös és a Sebes-Körös közötti lokalizációs töltés, az Öcsöd-Békésszentandrási lokalizációs töltés az ATI-KÖVIZIG határáig;
c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:
a működési területén lévő belvízcsatornák és az azokon lévő vízügyi létesítmények, ezen kívül
Békés megyében:
a Dögös-Kákafoki-főcsatorna Nagyszénás, Orosháza területén.
Hajdú-Bihar megyében:
Zsáka-Nagyrábé-Darvas község határában az Ó-Berettyó-csatorna.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében:
a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna Túrkeve területén.
