Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2003. (VI.30.) önkormányzati rendelete

(1) A rendelet hatálya a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel kiterjed az Önkormányzat tulajdonában álló valamennyi lakásra (a továbbiakban: lakás) és helyiségre (a továbbiakban helyiség).

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a módosított 2/1998. (I. 21.) ök. rendelettel szabályozott Nyugdíjasházban lévő lakásokra, a vásárok és piacok rendjéről szóló a 25/1999. (VII. 22.) ök. rendelettel módosított 23/1999. (VII. 15.) ök. rendelet hatálya alá tartozó helyiségekre, továbbá az Önkormányzat által alapított költségvetési intézmények használatába adott lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre.

gyakorolja.

(2) Ahol a rendelet külön nem rögzíti a bérbeadói jogokat illetve kötelezettségeket gyakorló szervet, ott ezeknek a jogoknak és kötelezettségeknek gyakorlója a polgármester.

(4) Az (1) bekezdésben megjelöltek kötelesek e rendeletben meghatározott feladataik ellátása során egymással együttműködni, a kért adatokat haladéktalanul közölni, szakmai ismereteikkel egymást segíteni.

(7) Amennyiben a döntésre jogosult nem tudja gyakorolni a jogokat, az (1)–(6) bekezdésében foglaltak szerinti ügyekben a Képviselő‑testület dönt.

(2) A pályázat keretében megvalósuló bérbeadás:

a) szociális rászorultság jogcímén, az e rendelet 5. § (1) bekezdése szerint,

a) az e rendeletben meghatározott közérdekű feladatok, célok megvalósítása érdekében,

b) a lakáscsere jogcímén,

d) a kényszerbérlők elhelyezése jogcímén,

e) jogszabályon, vagy megállapodáson alapuló elhelyezési – másik lakás bérbeadási kötelezettség jogcíme alapján,

f) e rendelet 3. § (7) bekezdése alapján,

(1) Szociális (jövedelmi és vagyoni) helyzete alapján lehet a lakást bérbe adni annak a pályázónak, aki megfelel a FÖR. 1.-ben meghatározott feltételeknek, és nem áll fenn vele szemben a (4) bekezdésben meghatározott kizáró ok.

(3) A lakásigény mértékének megállapításánál figyelembe kell venni:

a) a jogosultat,

b) kiskorú gyermekét és vele - a pályázat benyújtását megelőző három

év óta - életvitelszerűen együttlakó azon személyeket, akik az Ltv. 21. § (2) bekezdés alapján a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhatóak be a lakásba,

c) akik öröklés útján jutottak nem beköltözhető lakásra vonatkozó tulajdonjoghoz.

(4) Nem lehet figyelembe venni pályázati eljárás során azokat a személyeket, akik más beköltözhető lakás:

a) tulajdonjogával,

b) haszonélvezeti jogával,

c) bérleti jogával,

d) öröklés útján szerezett lakásra vonatkozó tulajdonjoggal

rendelkeznek.

(5) A (2)-(4) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén sem adható bérbe lakás, ha

b) önkényesen költözött bármely lakásba, kivéve az e rendelet 13. § (5) bekezdésében foglalt, kivételes méltányosságot,

c) öt éven belül volt beköltözhető önálló lakása, tulajdonjoga vagy eredményes pályázat útján bérbevételre lehetősége volt, amit önhibájából nem kötött meg.

(1) Piaci alapon történő bérbeadás elsősorban pályázat keretében történik. A polgármester javaslatára az LGB ettől eltérhet.

(3) Piaci alapú bérbeadásra olyan pályázat is kiírható, amelynek alapján a lakás rendeltetésszerű használatra való alkalmassá tételére, felújítására, komfortfokozatának emelésére és lakbérére együttesen kell ajánlatot tenni. A pályázat részletes feltételeit az LGB hagyja jóvá.

(1) Közérdekből valósul meg a bérbeadás:

a) az Önkormányzat kisajátítási kérelme alapján kisajátított lakás bérlője vagy használója elhelyezése esetén,

b) a megsemmisült vagy életveszélyes lakás bérlőjének vagy használójának elhelyezése esetén,

d) az Önkormányzat és szerveinek alkalmazásában álló köztisztviselőnek, illetve közalkalmazottnak történő bérbeadáskor,

(2) Akinek lakását az (1) a), b), c), pontja alapján közérdekű célból kell kiüríteni (a továbbiakban: jogosult), az Ltv. rendelkezései szerinti másik lakásra tarthat igényt.

(3) A közérdekű célból történő elhelyezés esetén a cseréből adódó indokolt költségeket - lakbéren kívül - az Önkormányzat viseli.

(1) Lakásra egyszeri bérlőkijelölési jog biztosítható határozott időre.

(2) A bérlőkijelölési jog biztosítható:

c) térítésmentesen.

(3) Az egyszeri bérlőkijelölési jog ellenében megállapítható pénzbeni térítés összege a lakás értékbecslésében rögzített piaci forgalmi értékének 40%-a. A pénzbeni térítést egy összegben kell a kezelő számlájára megfizetni.

a) rossz műszaki állapota,

b) felújításra szorultsága

indokolja.

(5) A (4) bekezdés a)-b) pontjaira vonatkozó adatokat, a kezelő ellen- őrzi, és tételes jegyzőkönyvvel igazolja.

(6) Térítésmentes az egyszeri bérlőkijelölési jog, ha a jog jogosultja más közigazgatási szerv, és a térítés- mentességet a kerületet érintő közérdek alapján kéri, és indokolja.

(7) Az e § -ban foglaltak tekintetében az LGB javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.

(4) Kényszerbérlet pénzbeli térítés ellenében megváltható, melynek mértékéről az LGB dönt.

(1) Másik lakást kell bérbe adni annak a jogcímnélküli személynek, aki az Ltv. hatálybalépését követően a bérlő halála után maradt vissza a lakásban, ha:

a) a bérbeadó a lakásba történő befogadásához korábban adott hozzájárulást, illetve erre kötelezettséget vállalt,

c) a befogadott személy nem tartozik a b) pontban foglaltak közé, de a bérlő halálát megelőző tíz év óta a lakásban igazolt módon, életvitelszerűen tartózkodik.

(2) Az (1) bekezdés alapján másik lakás csak akkor adható bérbe, ha a jogosult vállalja a lakásban lakó többi - másik lakás bérbevételére nem jogosult - személy lakásba történő befogadását.

(6) Ha az a lakás, amelyben az elhelyezésre jogosult lakik nem haladja meg a lakásigénye mértékét, az általa használt lakás részére bérbe adható.

(7) A másik lakásra való jogosultság megállapításához szükséges adatok és igazolások benyújtására a polgármester - a kezelő javaslatára - a közléstől számított tizenöt napos határidő megjelölésével szólítja fel a lakáshasználót. A határidő eredménytelen leteltével a másik lakásra való jogosultságot nem lehet megállapítani.

(8) Jelen §-ban foglalt bérbeadói jogokat a polgármester javaslatára az LGB gyakorolja.

(2) Különösen indokolt esetnek minősül a bérbeadás, ha:

(4) A 13. § (1)-(2) bekezdésében foglalt bérbeadói jogokat az LGB gyakorolja.

a) több kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, vagy

kivételes méltányosságból az LGB javaslatára a Képviselő-testület az általa lakott, vagy más lakás bérlőjéül határozott időre kijelölheti.

(l) A költségalapú bérlakások bérbeadói jogát az LGB gyakorolja.

(2) A pályázat kiírásáról, közzétételéről és a pályázathoz szükséges feltételek biztosításáról a bérbeadói jogok és kötelezettségek gyakorlójának (lakás esetében az LGB-nek, helyiség esetében a TVKB-nak) javaslatára a polgármester gondoskodik.

(3) A pályázat kötelező tartalmi elemeit az Önkormányzat hivatalos lapjában a „Városházi Napló”-ban kell közzé tenni és a pályázati kiírás teljes szövegét a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján harminc napra ki kell kifüggeszteni.

(4) Pályázni az jogosult, aki a pályázati feltételeknek megfelel.

A lakás és helyiségre vonatkozó pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a) a bérbeadás jogcímét (lakás esetében azt, hogy szociális rászorultság vagy piaci alapú a pályázat),

b) a bérbe adandó lakás, illetve helyiség címét, alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát, műszaki állapotát és a pályázat alapjául szolgáló bérleti díjakat,

d) a bérleményben végzendő esetleges felújítási munkálatokkal kapcsolatos költségvállalás megoszlását,

h) a pályázat elbírálásának módját és szempontjait,

j) az eredmény közlésének módját és időpontját,

l) a lakás és helyiség átadásával, karbantartásával, felújításával, szerződéskötés egyéb feltételeivel kapcsolatos megállapodás tartamára vonatkozó bérbeadói ajánlatot,

m) az egyéb pályázati feltételeket.

(1) A pályázatot írásban kell benyújtani.

(4) Egy pályázó csak egy lakás és egy helyiség bérbevételére jogosult.

(5) Érvénytelen az a pályázat, amelyet e rendeletben foglaltak, valamint a pályázati kiírás megsértésével, a pályáztató tévedésbe ejtésével vagy megtévesztésével nyújtottak be.

(1) A pályázati kiírásnak a 17. §-ban meghatározott feltételeken túlmenően tartalmaznia kell:

(2) A pályázatnak tartalmaznia kell:

a) a bérbevételre ajánlatot tevő személy nevét, lakóhelyét, értesítési címét,

b) lakásba költözők számát,

c) a lakás és helyiség bérletéért felajánlott bérleti díjat, továbbá a bérleti díj értékállandóságának megőrzésére vonatkozó, e rendelet 17. § f) pontjában meghatározott kötelezettségvállalást,

d) pályázati költségek megfizetésére vonatkozó nyilatkozatot.

(1) A bérleti szerződést az LGB által kijelölt pályázóval kell megkötni.

(5) Eredménytelen pályázat esetén az LGB dönt a pályázat megismétléséről, vagy javaslatot tesz a Képviselő-testületnek a lakás más jogcímen történő hasznosítására.

(2) A pályázati szabályokat (a kiírás feltételeit, a pályázati csomag adatlapjait és az elbírálásra szolgáló pontrendszert) a polgármester javaslatára az LGB hagyja jóvá.

(3) A benyújtott pályázatokat az LGB 3 tagja pontrendszer alapján rangsorolja, és lakásonként az I.-III. helyezettre javaslatot tesz, amelyről az LGB dönt.

(5) A pályázóval a bérleti szerződést a pályázat elnyerését közlő bérbeadói nyilatkozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a kezelő köti meg.

(6) Ha a nyertes pályázó a szerződést önhibájából nem köti meg az e rendeletben foglaltak szerint, akkor a szerződést a soron következő helyezettel kell megkötni.

(7) A szerződést legfeljebb öt, de legalább egy évre - a pályázati kiírás szerint - lehet megkötni.

(8) A határozott idő lejártával, változatlanul fennálló szociális rászorultság esetén kérelemre, az LGB döntése alapján, a bérlővel újabb – legfeljebb öt évre szóló - bérleti szerződést lehet kötni.

(9) Ha a bérlő a lakást ismételten bérbe kívánja venni, de szociális rászorultság alapján a lakásbérletre már nem jogosult, a bérleti szerződése piaci alapú bérletre változik az LGB döntése alapján.

Érvénytelen a pályázat, ha:

c) hiányos adatokat tartalmaz,

d) szociálisan nem rászorult személy terjesztette elő, vagy vele szemben kizáró ok áll fenn,

e) a pályázó nem igazolja a szociális bérletre való jogosultságát,

f) az e rendeletben meghatározott anyagi vagy eljárási szabályok megsértésével került benyújtásra.

(1) Szociális rászorultság címén történő bérletre pályázat úgy is kiírható, hogy a bérbeadás feltételeként az adott lakás műszaki felújítása kerül meghatározásra.

(2) E feltételek teljesítése során a bérlő a 36. § (2) bekezdés szerinti bérbeszámítást igényelhet a kezelő által ellenőrzött számla bemutatásával, abban az esetben, ha a kezelő a munkák elkészültét ellenőrizte és az e rendelet 36. § (5) és (6) bekezdése szerinti leltárt és jegyzőkönyvet felvette.

(1) Ha jogszabály és e rendelet másként nem rendelkezik, a lakást legfeljebb 5 évig tartó határozott időre kell bérbeadni. A bérlőnek a határidő eltelte után, szociális, vagy piaci alapú bérlet alapján előbérleti joga van, amennyiben a kezelő az Ltv. 24. § (1) bekezdés a) és b) pontja alapján nem kezdeményezte a bérleti jogviszony felmondását.

(2) Határozott időre kell bérbe adni a lakást, ha:

a) a bérlő kiválasztására szociális, vagy piaci alapú pályázat alapján került sor,

b) a bérbeadást törvényben, illetve e rendeletben előírt kötelezettség alapján valósul meg,

c) a bérlő és a bérbeadó így állapodnak meg.

(3) Határozott időre, vagy feltétel bekövetkezéséig kell a lakást bérbe adni, ha a bérlőkijelölési, vagy bérlő kiválasztási jog jogosultja így rendelkezik.

(4) Ha a bérlő a határidő letelte előtt előbérleti jogával nem él, illetve további szociális bérletre nem jogosult, piaci alapú bérlakásba történő elhelyezését nem kéri, sem szociális elhelyezésre, sem piaci bérű lakásra nem tarthat igényt. A lakást e § (6) bekezdésében foglaltak szerint kell leadni a kezelőnek.

(5) A Képviselő-testület a bérlő kérelmére az LGB javaslata alapján a határozott határidőre szóló bérleti szerződéssel bérbe adott lakást, további határozatlan, vagy feltétel bekövetkeztéig tartó időre is bérbe adhatja.

(6) Ha a bérlő ismételt bérbevételre irányuló kérelemmel nem él, a határozott idejű, vagy feltétel bekövetkeztéig tartó bérleti idő lejár, a lakást tisztán, kifestve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, a bérleti szerződés lejártát követő 15 napon belül köteles a kezelő birtokába visszaadni.

(7) A költségalapú bérlakás a használatbavételi engedély megadásától kezdődően húsz évig csak lakásbérleményként hasznosítható.

A lakbér megállapítására vonatkozó előírásokat és annak elveit, a lakbér mértékét az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza, kivéve a költségalapú bérlakásra vonatkozó lakbérmérték elveinek meghatározását.

(3) A lakáshasználati díjat a kezelő a használat kezdetétől számított hat hónap elteltével hathavonta emeli, a korábbi lakbérrel azonos díj kétszeresére.

(5) Nem emelhető a lakáshasználati díj, ha:

b) a jogcímnélküli lakáshasználó a bérbeadónál kezdeményezte helyzetének rendezését, de arról a döntés a bérbeadó hibájából nem történt meg 60 napon belül.

(6) Kérelemre méltányosságból az LGB dönthet a lakáshasználati díj (3) bekezdés szerinti emelésétől való eltekintésről, ha:

a) a jogcímnélküli, illetve családja hátrányos, veszélyeztetett helyzetű,

(1) A bérlő kérelmére a bérbeadó engedélyezheti, hogy a lakásba a bérbeadó hozzájárulása nélkül befogadott, és vele együtt lakó gyermeke (az örökbefogadott, a mostoha, és nevelt gyermek) valamint a jogszerűen befogadott unokája a bérlőtársi szerződést megkösse, ha a gyermek illetőleg az unoka a 18. életévét betöltötte és az együtt lakás a bérlővel legalább 3 év óta folyamatos.

(2) A házastársak közös kérelme esetén a bérlőtársi szerződést meg kell kötni.

(2) A hozzájárulást a bérbeadó megtagadhatja, ha:

(3) A bérbeadó a tartási szerződéshez való hozzájárulásban egyidejűleg hozzájárul az eltartó lakásba való befogadásához.

(4) A bíróság jogerős döntése alapján cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes személy, mint eltartott által kötendő tartási szerződéshez hozzájáruló nyilatkozat a gyámhivatal előzetes hozzájárulását követően adható.

(1) Egy szobás lakás albérletbe nem adható, kivéve, ha a bérlő katonai szolgálata, gyógykezelése, külföldön teljesített munkavállalása, illetve egyéb rendkívüli, méltányolható ok ezt indokolttá teszi.

(2) A lakás egy részének albérletbe adásához bérbeadói hozzájárulás szükséges. Az (1) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve piaci alapon, illetve méltányossági jogcímen bérbe adott lakás albérletbe adásához a bérbeadó nem ad hozzájárulást.

(3) A bérbeadó a lakásban visszamaradó albérlő elhelyezésére előzetesen kötelezettséget nem vállal. Ezt a bérbeadói hozzájárulásban ki kell kötni.

(4) Az albérletbe adás - fentieken túli - feltételei:

b) a befogadó nyilatkozat bérbeadó részére történő átadása,

c) bérlőtársak esetén valamennyi

bérlőtárs írásos hozzájáruló nyilatkozata,

d) az albérlő teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt írásos kötelezettségvállalása arra, hogy a bérleti szerződés megszűnését követő három munkanapon belül a bérleményt elhagyja,

e) legalább egy lakóhelyiség / félszoba, szoba / a bérlő használatában maradjon és az albérleti jogviszony alapján a lakásba költözők, valamint már lakásban jogszerűen lakók számát figyelembe véve a lakás minden egyes használójára legalább 6 m²-es lakóterület jusson,

(7) A lakás engedély nélküli albérletbe, vagy használatba adása esetén a kezelő a bérleti szerződés felmondását kezdeményezi.

(8) E paragrafus tekintetében a bérbeadói jogokat az LGB gyakorolja.

(1) A határozott időre szóló és feltétel bekövetkeztéig tartó szerződés megkötésének feltétele olyan közjegyzői okirat, vagy teljes bizonyító erejű magánokirat bérbeadónak történő átadása, amelyben egy másik lakás tulajdonosa (bérlője, haszonélvezője) vállalja, hogy a szerződés megszűnése esetén a bérlőt és a vele együtt lakó személyeket, a lakásába befogadja, és a bérelt lakásban lévő ingóságok elhelyezését biztosítja (a továbbiakban: befogadó nyilatkozat). Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakásba történő befogadásra csak határozatlan időre szóló bérleti jogviszony esetén és a bérbeadó hozzájárulásával kerülhet sor.

(2) Befogadó nyilatkozat helyett a bérlő külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint közjegyzői okiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban (továbbiakban együtt: befogadó nyilatkozat) is kötelezettséget vállalhat arra, hogy a szerződés megszűnése esetén a bérlő és a vele együtt lakó személyek a lakást kiürített állapotban azonnali hatállyal elhagyják.

(3) Ha a befogadó nyilatkozat benyújtására kötelezett (volt) bérlő a lakás-kiürítési kötelezettségét nem teljesíti, a bérbeadó jogosult a lakásban lévő ingóságokat a volt bérlő költségére és kárveszélyére raktárba elszállítani és raktárbérleti díj ellenében tárolni. Ehhez a befogadó nyilatkozat átadására kötelezett (volt) bérlőnek írásban hozzá kell járulnia. Ilyen hozzájárulás hiányában a befogadó nyilatkozatot nem lehet érvényesnek tekinteni.

(1) Bérbeadó a bérlő írásos kérelmére hozzájárulhat testvérének, élettársának, élettársa kiskorú gyermekének, gyermeke házastársának, unokájának a lakásba meghatározott vagy határozatlan időre történő befogadásához.

(2) Határozott időre szóló és feltétel bekövetkeztéig tartó bérleti szerződés esetén a bérbeadói hozzájárulás feltétele, hogy a befogadandó személy a rendelet 29. § szerinti okiratot a kérelemhez mellékelje. Szükséges e rendelet 29. § szerinti okirat benyújtása abban az esetben is, ha a bérlő határozott időre kéri a bérbeadói hozzájárulást.

(3) A bérbeadó hozzájárul azoknak a személyeknek a befogadásához, akik csere folytán költöznek a lakásba, ha a csereszerződés benyújtását megelőzően legalább egy éve a bérlővel életvitelszerűen együtt laktak és a lakásban bejelentett lakóhellyel rendelkeznek.

(5) Amennyiben a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogad be a lakásba bárkit, a kezelő a bérleti szerződés felmondását kezdeményezi.

(6) Nem lehet az (1) bekezdésben felsorolt személyek befogadásához hozzájárulni, ha a lakásban életvitelszerűen lakók vagy a lakásban állandó bejelentett lakóhellyel rendelkezők száma szerint (a befogadandó személyeket is figyelembe véve) a lakás össz-alapterületéből egy főre nem jut legalább 6 m².

(7) A bérbeadó írásbeli hozzájárulásával, 2001. január 1-je előtt befogadott személy a bérlő halála esetén – a FÖR. 1. figyelembevételével – akkor tarthat igényt az adott, vagy másik lakásra, ha a lakásnak nincs bérlője, illetőleg a bérleti jogviszony folytatására jogosult más személy, s a befogadott a befogadáshoz való hozzájárulás után legalább 10 évig, életvitelszerűen a bérlővel együtt a bérleményben lakott.

(8) Az (1) bekezdésben felsorolt személyeken kívül más befogadásához a bérbeadó nem járul hozzá.

(3) A bérleti szerződést a nyilatkozatban foglaltak szerint a kezelő a bérleti jogviszony folytatójával e rendelet 3. § (5) bekezdése szerint köti meg.

(2) Ha a lakást a bérlő engedély nélkül nem lakás céljára használja a lakásbérleti jogviszonyt a kezelő köteles a tudomásra jutástól számított 15 napon belül felmondani.

a) lakásban folyó tevékenységet a bérlő saját jogon egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozás tagjaként végzi,

(2) A visszamaradt társbérlő lakásigénye mértékének számításánál azokat a lakásban lakó személyeket lehet figyelembe venni, akiket a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül a lakásba befogadhatott.

(4) A visszamaradt társbérlő számára felajánlandó cserelakás, társbérleti lakrészénél kisebb szobaszámú és alacsonyabb komfortfokozatú nem lehet, kivéve, ha ezt a bérlő kifejezetten kéri.

(1) A bérlő a bérbeadó előzetes hozzájárulása alapján vállalhatja a bérlet ideje alatt a lakás rendeltetésszerű használatra való alkalmassá tételét, vagy komfortfokozatának növelését a hatósági előírásoknak megfelelően, a kezelővel kötött szerződés alapján. Ha a munkálatoknak az elvégzését a bérlő pályázat keretében vállalta, akkor az erre vonatkozó megállapodást a bérleti szerződés rögzíti. A bérlő által elvégzett, a bérbeadótól átvállalt (egyébként a bérbeadót kötelezően terhelő) munkák, kötelezettségek teljesítésének ellenértékét a lakbérbe történő beszámítással lehet ellentételezni.

(2) Az (1) bekezdésben említett feltételek mellett:

(5) A lakás átadás-átvételéről tételes leltárt kell felvenni, amelyben fel kell tüntetni a lakás, illetve a berendezési és felszerelési tárgyak tényleges állapotát, valamint a bérlő esetleges észrevételeit.

(6) Jegyzőkönyvet kell felvenni a lakás műszaki állapotáról is. A bérlő a lakás átvételét a leltár és a jegyzőkönyv aláírásával ismeri el.

A bérbeadó követelheti az épületben, vagy az épület központi műszaki berendezéseiben a rongálással keletkezett károk, vagy a nem rendeltetésszerű használat miatt bekövetkezett hibák kijavítását. Kérheti, illetve a kár megtérítését a bérlőtől kártérítési eljárás útján is érvényesítheti, ha a hiba, vagy a kár a bérlő, vagy a vele együtt lakó személyek magatartása következtében keletkezett.

(1) A luxusberuházás költségeinek a megtérítésére, vagy bérbeszámítására a bérlő nem tarthat igényt.

(2) Luxusberuházásnak minősül minden olyan kialakítás vagy anyagfelhasználás, amely meghaladja a lakás rendeltetésszerű használatához szükséges mértéket.

(2) Amennyiben a bérlő a lakásbérleti jogviszonyt pénzbeli térítés ellenében szünteti meg, a megállapodásban ki kell kötni a bérlő azon nyilatkozatát, hogy az Önkormányzattal szemben 5 évig elhelyezési igényt nem támaszt.

(11) A lakáscseréket önkormányzati lakásgazdálkodási célokból a kezelő is köteles kezdeményezni.

(12) Az e §-ban szabályozott lakáscserék során előtérbe kell helyezni a vegyes tulajdonú társasházak helyett teljes egészében magántulajdonú társasházak kialakítását segítő cseréket.

(1) A lakásbérlet megszűnik, ha:

(3) A kezelő a fennálló tartozás erejéig a (2) bekezdés a) pontja vonatkozásában részletfizetést engedélyezhet.

(4) Cserelakásként az Ltv. rendelkezéseinek megfelelő másik lakás ajánlható fel, vagy a bérlővel megállapodás köthető e rendelet 40. §-ában foglaltak szerint.

(5) Cserelakásként azonos komfortfokozatú, vagy kisebb alapterületű lakás ajánlható fel. Lakás felajánlása helyett a bérlővel való megállapodás alapján pénzbeli térítés is fizethető.

(6) A pénzbeli térítés mértéke a lakás forgalmi értékének 50 %-a.

(1) A helyiségek piaci értékük szerint KIEMELT I., KIEMELT II., és EGYÉB kategóriába sorolhatóak.

(2) A területi besorolást, továbbá a kategória és a használat módját magába foglaló számítási eljárás szabályait e rendelet 2. és 3. számú melléklete tartalmazza.

(3) Üresnek minősül a helyiség, ha a helyiség bérletére kötött határozott idejű bérleti jogviszony időtartama lejárt, természetes személy elhalálozása esetén, a bérleti szerződésnek az Ltv. 39-41. § rendelkezéseinek figyelembevételével történő megszűnése, illetve a határozatlan idejű bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésében való megállapodás esetén, feltéve, hogy a szerződés megszűnéséig kevesebb, mint két hónap van hátra.

(2) Pályázat útján nem hasznosítható üres helyiséget pályázaton kívül is bérbe lehet adni.

(1) A pályázat kiírásáról, a pályáztatás módjáról, a pályázat közzétételéről és a szükséges feltételek biztosításáról valamint a helyiségben folytatható tevékenység meghatározásáról pályázat esetén a TVKB dönt, a pályázat kiírásáról a polgármester gondoskodik.

(1) A pályázati ajánlat érvényességének feltétele, hogy a pályázó a

pályázati kiírásban foglalt feltételeknek megfeleljen, ne álljon fenn az Önkormányzattal szemben bármilyen jogcímen keletkezett tartozása és a pályázati hirdetményben meghatározott összegű pályázati díj megfizetését igazolja.

(3) A helyiségbérleti szerződést TVKB által kijelölt pályázóval kell megkötni.

(4) A nyertes pályázóval a pályázati eredmény alapján létrejött bérbeadói nyilatkozat kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül a bérleti szerződést a kezelő köti meg.

(1) A pályázati kiírás alapján a bérlő kiválasztása nyilvános versenytárgyaláson, licitálással is történhet, melyet a pályázatok benyújtására meghatározott határidő lejártát követő harminc napon belül kell megtartani.

(2) A pályázat nyertesét a versenytárgyaláson ki kell hirdetni, és vele kell a szerződést megkötni.

(3) A pályázat nyertese az, aki a legmagasabb bérleti díj megfizetésére vállalt kötelezettséget. A kiinduló licitárat e rendelet 2. és 3. számú mellékleteinek figyelembe vételével kell meghatározni.

(4) A TVKB a pályázatok elbírálásánál figyelembe veheti a helyiség tervezett funkcióját, és a lakossági ellátás szempontjából kedvezőbb funkció esetén dönthet a legfeljebb 20%-kal alacsonyabb ajánlatot tevő mellett is.

(1) A pályázati úton nem hasznosítható helyiségek bérbeadásának módjáról és feltételeiről a polgármester javaslatára a TVKB dönt.

a) a határozott időre kötött bérleti szerződés megszűnése után a helyiséget az eredeti célra ugyanannak az érdekeltnek célszerű bérbe adni,

b) a helyiséget az Önkormányzat szerve, szervezete, intézménye kívánja hasznosítani,

c) a korábban hatályos jogszabályok szerint kötött szerződés értelmében a bérlőnek előbérleti joga van,

d) az alól a polgármester javaslatára a TVKB felmentést adott, és azt különösen fontos kerületi lakossági érdek indokolttá teszi,

(1) Üres helyiség határozott vagy határozatlan időre, illetve feltétel bekövetkeztéig adható bérbe, azzal a feltétellel, hogy bérlő öthavi bérleti díjnak megfelelő összeget igénybevételi díj jogcímén a bérbeadónak előre befizet. Az igénybevételi díj nem jár vissza.

(2) A határozott időre szóló bérlet időtartama legfeljebb öt év, de a felek ettől rövidebb időtartamban is megállapodhatnak. Határozatlan, illetve öt évnél hosszabb határozott idejű szerződést csak a képviselőtestület engedélyezhet.

(3) A határozott időre kötött bérleti szerződés legfeljebb tíz éves egyszeri időtartamra meghosszabbítható, ha:

a) a bérlőnek a helyiséggel kapcsolatos felújítási, korszerűsítési ráfordításai a helyiség forgalmi értékének 50 %-át meghaladják, illetve a helyiséget teljes egészében a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, valamint azt a kezelő ellenőrizte és az e rendelet 34. § (5)-(6) bekezdése szerinti leltárt és jegyzőkönyvet felvette,

(4) Bérleti szerződés feltétel bekövetkeztéig akkor köthető, ha:

b) a helyiségre az Önkormányzat szervének, szervezetének, intézményének van szüksége, de az igény teljesítésének időpontja nem határozható meg.

(5) A bérlő jelen rendelet 2. számú mellékletében meghatározott tarifarendszer szerint meghatározott bérleti díjat köteles fizetni. Pályázat útján keletkezett bérlet tekintetében a bérleti díj a licit bérleti díja. A jelen rendelet 2. számú mellékletének IV./3. szerinti esetében a bérleti díjat a TVKb állapítja meg.

(6) A nem lakáscélú helyiségek bérleti díja minden évben az Önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározott alapdíj szerint módosul.

(7) A kerületi oktatási, művelődési, sport, humánszolgáltatás, társadalmi és közösségi, bejegyzés alapján közhasznú és kiemelten közhasznú igénybevétel esetén kedvezmény adható, melynek mértékéről a szakmai bizottságok véleménye alapján a polgármester javaslatára a TVKB dönt, a pártok által fizetendő bérleti díj mértékéről a polgármester javaslatára a Képviselő-testület dönt.

(1) Helyiséget több bérlő együttesen is bérelheti (a továbbiakban: bérlőtársak).

(2) A helyiséget bérlőtársak részére akkor lehet bérbe adni, ha ebben a bérlő és a leendő bérlőtársa megállapodnak és vállalják az e rendeletben meghatározott feltételek teljesítését.

(3) Bérlőtársi szerződés csak olyan helyiségre köthető, amely méreténél fogva erre alkalmas, és a bérlőtársak a helyiségben az eredeti célnak megfelelő tevékenységet kívánnak folytatni.

(5) A már fennálló bérlőtársi jogviszony esetén újabb bérlőtárssal a felek megállapodása alapján csak akkor lehet bérlőtársi szerződést kötni, ha a bérlők az e rendeletben előírt valamennyi feltétel teljesítését vállalják.

(2) E megállapodás tartalmára a bér-beadó részéről a lakásbérletnél szabályozottakat kell megfelelően alkalmazni a (3)-(8) bekezdésekben foglalt eltérésekkel.

(3) Ha a bérlő önhibáján kívül a helyiséget azért kénytelen elhagyni, mert annak állapota az egészséget, az életet, vagy a közbiztonságot veszélyezteti, és az átalakítás, bővítés, helyreállítás, felújítás másként nem oldható meg a költözéssel kapcsolatos költségeket a bérbeadó viseli, illetve igény esetén hasonló feltételekkel rendelkező cserehelyiséget biztosít.

(5) A bérlő köteles gondoskodni:

a) az épület továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztántartásáról és megvilágításáról, ha ez a bérlő tevékenysége miatt válik szükségessé,

b) a tevékenységével kapcsolatban keletkezett háztartási és ipari hulladék elszállításáról, a helyiség előtti utcaszakasz takarításáról,

c) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetőleg tart üzemben,

d) a helyiségekhez tartozó üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védőtető, ernyőszerkezet, biztonsági berendezések karbantartásáról,

(6) A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor - ha a felek másként nem állapodtak meg - rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, tisztán és kifestve és az átvételkori felszereltséggel köteles a bérbeadónak visszaadni.

(8) A bérlet tartama alatt a bérbeadó gondoskodik a bérlő tűrési kötelezettsége mellett:

a) az ingatlan (műtárgy) karbantartásáról, az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotban tartásáról és a közös használatra szolgáló helyiségek állagának megőrzéséről, berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről,

b) az életveszélyt okozó, az ingatlan állagát veszélyeztető, a helyiség rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozó hibák kijavításáról.

(1) A bérlő részére más személynek a helyiségbe történő befogadásához a TVKB akkor adhat hozzájárulást, ha:

c) a befogadott személy tevékenysége a bérlő tevékenységével összefüggő, azt kiegészítő tevékenység.

(2) A bérbeadói hozzájárulást írásban kell megadni.

(3) A hozzájárulás feltétele, hogy a bérbeadó és a bérlő a bérleti szerződést közös megegyezéssel módosítsa. A szerződés módosításakor a bérleti díjat felül kell vizsgálni. A bérleti díj módosításának mértékét a TVKB határozza meg.

(4) Ha a befogadott személy a bérlő halála esetén a bérleti jogviszony folytatására nem jogosult, cserehelyiségre való igény nélkül köteles a helyiséget elhagyni.

(1) Helyiség csak a TVKB engedélyével adható albérletbe.

a) a TVKB által meghatározott, a helyiség bérleti díjának legalább kétszeres, és legfeljebb tízszeres összegének megfelelő bérleti díj fizetésének vállalása,

b) az albérlőnek teljes bizonyító erejű magánokiratban történő nyilatkozata arról, hogy az albérlet, de legkésőbb a bérlő szerződésének bármilyen okból történő megszűnésekor minden elhelyezési igény nélkül kiüríti a helyiséget, és a bérbeadó tulajdonossal szemben semmiféle további igényt nem támaszt.

(4) A 47. § (3) bekezdés e) pontja szerinti helyiség bérlet határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig bejegyzés alapján közhasznú, kiemelten közhasznú tevékenység fennállásának időtartamáig szól. A bérlet megszüntetéséről, ha azt a megállapodás nem tartalmazza a polgármester javaslatára a TVKB dönt.

(1) Helyiség bérleti joga kizárólag a bérbeadó hozzájárulása mellett ruházható át másra vagy cserélhető el.

(2) A bérbeadói hozzájárulást a TVKB javaslata alapján a polgármester adja meg.

(3) A hozzájárulás feltétele, hogy a bérleti jog átruházására vagy cseréjére vonatkozó megállapodás tartalmazza:

a) a helyiség fekvési helyét (település, kerület, helyrajzi szám, utca, házszám), alapterületét, az addig fizetett bérleti díjat,

b) a bérleti jogot megszerző által folytatni kívánt tevékenység megjelölését,

c) az új bérlő adatait, nyilatkozatát arról, hogy jelen rendelet 3. számú mellékletében meghatározott bérleti

díj tekintetében a bérleti szerződést közös megegyezéssel módosítja,

d) az új bérlő nyilatkozatát arról, hogy tudomásul veszi azt a tényt, hogy a bérleti jog cseréjéről ill. átruházásáról szóló megállapodás nem jogosítja fel a bérleti szerződésnek a más célú felhasználásra szóló módosítására, melyhez a bérbeadó engedélye szükséges,

e) mindkét fél nyilatkozatát arról, hogy az Önkormányzattal szemben fennálló köztartozásuk és bérleti díj tartozásuk nincs,

f) az új bérlő nyilatkozatát arról, hogy a helyiséget addig nem veheti birtokba, amíg a bérbeadói hozzájárulást be nem szerezte.

(4) A 47. § (3) bekezdés e) pontja szerint bérbeadott helyiségek használatának megosztása csak a fenti pontban felsorolt szervezetek számára lehetséges a döntéshozó külön határozata alapján.

(5) A bérlő által a helyiségben folytatott tevékenységet módosítani csak a TVKB engedélyével lehet.

(2) A jogcím nélkül használt helyiség használati díjának összegét hathavonta az előző kétszeresére kell emelni, melyet bérbeadó, vagy megbízott kezelőjének kell érvényesíteni.

(2) E rendelet 41. § (2) bekezdése, valamint az Ltv 24. § (1) bekezdés és. 43. § (2) bekezdése alapján a helyiségbérletet fel lehet mondani.

(3) A felmondási jogot a bérbeadó, vagy megbízott kezelő gyakorolja.

(4) Bérbeadó kezdeményezésére a bérlő és a bérbe adó megállapodhatnak abban, hogy a bérleti jogviszony megszűnése mellett a bérlő részére másik helyiséget és/vagy pénzbeli térítést biztosít a bérbeadó.

(1) A bérbeadó és a kezelő - a Ltv., a FÖR. 1. , FÖR. 2., és a szociális igazgatásról szóló 1993. évi III. tv. keretei között - jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat , amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítására, megtagadásra, a bérbeadói hozzájárulás megadásához szükséges döntés érdekében a tudomására jutottak.

(2) A polgármester utasításban rendelkezik arról, hogy az önkormányzati lakás és a helyiséggazdálkodással kapcsolatosan a Polgármesteri Hivatal milyen nyilvántartásokat köteles a vezetni.

(1) Az e rendelet szerinti kérelmeknek a Polgármesteri Hivatalba való beérkezésétől számított 30 napon belül tájékoztatni kell az ügyfelet az általa kezdeményezett eljárás szabályairól, az ügyben hatáskörrel rendelkező szervről, vagy személyről és a várható ügyintézési időről.

(2) A bérbeadó minden lakásra, vagy nem lakáscélú helyiségre vonatkozó, jogviszonyváltozást kezdeményező kérelmet elutasít, amennyiben a bérleményre bármilyen tartozás fenn áll.

1./ Szociális bérlakás: változó komfortfokozatú, önkormányzati tulajdonú bérlakás. A Budapest Főváros Önkormányzat rendeletében meghatározott vagyoni helyzetben élők kaphatnak e rendeletben meghatározott jogcímeken ilyen lakásokat.

2./ Piaci bérlakás: önkormányzati tulajdonú, összkomfortos, vagy komfortos lakás, amiben legalább egy lakószoba nagysága a 12 m2-t meghaladja, van benne főző, fürdő helyiség és WC, közművesített, melegvíz ellátással és központi, vagy egyedi fűtésmóddal. A lakhatási szoláltatások színvonala miatt lakbére a mindenkori piaci lakbérrel egyenlő.

(1) E rendelet 2003. július 1-jén lép hatályba.