Kifejezéskereső
260/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet
az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól szóló 268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról1
2006.01.01.
A Kormány az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 78. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § Az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól szóló 268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ebr.) 4. §-ának (3)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
,,(3) A befektetett pénztári eszközök állománya csak a támogató adománya vagy az induló vagyon összetétele miatt térhet el az e rendeletben előírt arányoktól és formáktól. Az eltérésről a Felügyeletet a befektetési és likviditási jelentés benyújtásával egyidejűleg értesíteni kell.
(4) Amennyiben a pénztár az induló vagyon részeként vagy a támogató adománya miatt az e rendeletben meghatározott eszközcsoportokba nem tartozó, befektetett pénztári eszköznek minősített befektetéssel rendelkezik, azt be nem sorolt befektetett pénztári eszközként kell kimutatni.
(5) A pénztár a (3), illetve a (4) bekezdésben meghatározott állapot létrejöttétől számított fél éven belül köteles:
a) az előírt befektetési arányoktól való eltérést megszüntetni,
b) a be nem sorolt befektetett pénztári eszközöket az eszközcsoportok között felsorolt befektetési formák valamelyikébe átalakítani.''
2. § Az Ebr. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(1) A pénztár befektetett eszközeiből portfolió osztályokat képezhet.''
3. § (1) Az Ebr. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(1) A pénztári befektetések 5. és 7. §-ban, valamint a 2. számú mellékletben megjelölt mértékeit a számviteli szabályok alkalmazásával a befektetett eszközök könyv szerinti értéke alapján kell megállapítani. Az egyes befektetési eszközök arányának számításakor az egyes befektetési eszközökhöz kapcsolódó származékos ügyletekben megtestesülő – a befektetési alapokra vonatkozó törvényi előírások szerint meghatározott – nettó pozíciót is figyelembe kell venni.''
(2) Az Ebr. 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(3) A (2) bekezdés szerinti beszámolási időszakok között a pénztári befektetések tényleges arányai legfeljebb 5%-os mértékig térhetnek el a 2. számú mellékletben előírt mértékektől.''
4. § Az Ebr. 9. §-ának (2) bekezdése a következő h)–j) ponttal egészül ki:
(A pénztári letétkezelő az alábbi feladatokat együttesen végzi:)
,,h) ellátja a letéti őrzéssel kapcsolatos teendőket;
i) ellenőrzi a pénztári befektetésekre vonatkozó jogszabályi előírások betartását;
j) ha a pénztár úgy dönt, a pénztár felhatalmazása alapján eljár a pénztár tulajdonosi jogai gyakorlásának a biztosítása érdekében a letétkezelésben lévő értékpapírok vonatkozásában.''
5. § Az Ebr. 10. §-ának (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A pénztár nem bízhatja meg pénztári letétkezeléssel azt a szervezetet,)
,,f) amelyhez a pénztár nyilvántartásainak vezetését kihelyezte.''
6. § Az Ebr. a II., a befektetési és likviditási szabályok című része a következő alcímmel és 19/A–19/D. §-sal egészül ki:
,,
Ingatlanbefektetésekre vonatkozó különös
rendelkezések
rendelkezések
19/A. § (1) A pénztár kizárólag az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) területén és Magyarországon fekvő, tehermentes, az ingatlan-nyilvántartásban egy helyrajzi számon (alszámon) nyilvántartott, önállóan forgalomképes ingatlant vásárolhat.
(2) A pénztár az ingatlan megvásárlásakor a döntést megalapozó előzetes tervezetet készít, amely tartalmazza a várható költségeket, a megtérülést, valamint az ingatlan hasznosítására vonatkozó terveket. A tervezetet az ellenőrző bizottság véleményezi. Az igazgatótanács az ingatlan vásárlásáról, értékesítéséről, valamint más jelentős eseményről a soron következő közgyűlést tájékoztatja.
19/B. § (1) Ha a pénztár portfóliója ingatlant is tartalmaz, akkor a pénztár a tulajdonában lévő ingatlanok értékének rendszeres megállapításával saját szervezetétől független, a pénztár befektetéseiben nem érdekelt ingatlanértékelő személyt, illetve szervezetet köteles megbízni. A megbízás érvényességéhez a letétkezelőnek a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 215. §-ának (1) bekezdése szerinti beleegyezése, továbbá a Felügyelet jóváhagyása szükséges. A pénztárnak egyidejűleg csak egy ingatlanértékelője lehet.
(2) Az ingatlan értékelésével csak olyan büntetlen előéletű személy bízható meg, aki rendelkezik
a) ingatlan értékbecslésére feljogosító végzettséggel;
b) egyetemen vagy főiskolán szerzett jogi, államigazgatási, közgazdasági, pénzügyi, építész vagy építő mérnöki diplomával, oklevéllel, illetőleg könyvvizsgálói végzettséggel;
c) legalább 2 év, ingatlanértékelési területen szerzett szakmai gyakorlattal.
(3) Társaság akkor bízható meg, ha legalább egy, a (2) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő személyt munkaviszonyban vagy tagsági viszonyban alkalmaz.
19/C. § (1) Az ingatlanértékelő meghatározza
a) az ingatlan megvásárlásakor a kifizethető legmagasabb összeget;
b) az ingatlan eladásakor az elfogadható legalacsonyabb összeget;
c) a pénztár tulajdonában álló ingatlanok forgalmi értékét évente legalább egyszer, az éves pénztári beszámoló fordulónapjára vonatkozóan;
d) az építés, fejlesztés alatt álló ingatlanok értékét, egyúttal ellenőrzi a kivitelezési terv teljesítését;
e) bérbeadás esetén, az elfogadható legkisebb bérleti díjat.
(2) Az ingatlan vásárlásakor, valamint értékelésekor az ingatlanértékelő köteles az ingatlan tehermentességét ellenőrizni.
(3) Az ingatlanértékelő az éves beszámoló elfogadását megelőzően beszámol a pénztár közgyűlésének a pénztár tulajdonában álló, valamint év közben vásárolt, illetve eladott ingatlanokról, azok értékéről, hasznosításáról, valamint az ingatlanbefektetéseken elért hozam alakulásáról.
19/D. § (1) A pénztár a megbízását követő 15 napon belül a Felügyeletnek jóváhagyás végett bejelenti az értékelő személyét és csatolja
a) természetes személy esetén annak 3 hónapnál nem régebbi eredeti erkölcsi bizonyítványát, valamint a végzettségét és gyakorlatát igazoló dokumentumok hiteles másolatát;
b) társaság esetén az eljáró személy a) pontban felsorolt dokumentumait, továbbá a társaságra vonatkozó következő adatokat: a társaság neve, székhelye, az alapítás időpontja, a cégbejegyzés száma, helye és ideje, a tevékenységi kör meghatározása, a működés időtartama, az üzleti év, az alaptőkéje, tulajdonosi köre, a vezető tisztségviselők fontosabb személyi és szakmai adatai, gazdálkodásuk fontosabb adatai (előző három év mérlege), alkalmazotti létszáma, feladata.
(2) A Felügyelet a megbízást a bejelentést követő 30 napon belül jóváhagyja, vagy elutasítja. Amennyiben a Felügyelet a megbízást 30 napon belül nem utasítja el, akkor a megbízást jóváhagyottnak kell tekinteni.''
7. § (1)2
(2) Az Ebr. 21/B. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
,,(5) Egészségpénztárból más egészségpénztárba történő átlépés az Öpt. 51. §-a (5) bekezdése alapján lekötött összeg lekötését nem érinti, az átvevő pénztár figyelembe veszi az átadó pénztárban történt a lekötéseket. A pénztár az átlépés lebonyolítása során az átvevő pénztár részére az egészségszámlán lekötött összegről, a lekötés időpontjáról és tartamáról az átadó pénztár részére adatot szolgáltat.''
8. § Az Ebr. 21/D. §-ának második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
,,A pénztártagnak kiküldött számlaértesítőnek legalább a befizetésekre, a számla megterheléseire, a pénztár elérhetőségeire, továbbá egészségpénztárak esetén az egészségszámlán lekötött összegekre, azok lekötésének és a lekötés lejárati időpontjára vonatkozó adatokat kell tartalmaznia.''
9. § Az Ebr. a III., egyéb gazdálkodási szabályok című része a következő alcímmel és 21/E. §-sal egészül ki:
,,
Az egészségpénztárak által vezetett egyéni egészségszámla szabályai
21/E. § Az egészségpénztár Egészségszámla Kezelési Szabályzatban köteles rögzíteni az egyéni egészségszámla vezetésére vonatkozó azon szabályokat, amelynek alapján a pénztártag a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 35. § (3) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott mértékű adókedvezményt érvényesítheti.''
10. § Az Ebr. 22. §-át megelőző címe, valamint a 22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,
A pénztárak biztosításmatematikai, szolgáltatásfinanszírozási előírásai és pénzügyi tervezésének egyes szabályai''
22. § ,,(1) A pénztár az egyéni számlákhoz és a szolgáltatási számlákhoz kapcsolódó nyilvántartások alapján a tagdíjfizetők létszámáról, az egyéni számlák állásáról, a tagdíjfizetés szüneteltetéséről és a szolgáltatások igénybevételéről évente elkészíti a 4–7. számú mellékletekben szereplő táblázatokat.''
11. § Az Ebr. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
25. § ,,Amennyiben a pénztár tárgyévi nyitómérlegében a fedezeti és likviditási alap együttes állománya nem haladja meg a 100 millió forintot (a továbbiakban: szabályozási szint), a pénztár befektetéseire e rendelet 5–7. §-aiban, valamint a 2. számú mellékletben foglaltak nem vonatkoznak, ugyanakkor a pénztár a pénztári alapok tárgyévben képződő befektetett eszközeit csak az 1. számú melléklet 1. b), 1. c) és 1. d1)–d4) pontjaiban meghatározott befektetési formákba fektetheti.''
12. § Az Ebr. a következő 27. §-sal egészül ki:
,,
27. § A pénztár az e rendeletben előírt befektetési arányoknak és formáknak legkésőbb 2004. június 30-ig köteles megfelelni.''
13. § Az Ebr. 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép, az Ebr. kiegészül e rendelet 2. számú mellékletével, és ezzel egyidejűleg az Ebr. 2–6. mellékleteinek számozása 3–7. mellékletekre változik.
Záró rendelkezések
14. § (1) Ez a rendelet 2004. január 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Ebr. 2. §-ának (3)–(4) bekezdése, 6/A. §-ának (1) és (3) bekezdései, 8. §-ának (4)–(5) bekezdése, 15. §-ának a) pontjában a ,,valamint portfolió osztályok szerinti megosztását'' szövegrész, 15. §-ának d) pontja, 23. §-a (3) bekezdésének második mondata, valamint 23. §-ának (5) bekezdése.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Ebr. 9. §-ának (1) bekezdésében a ,,3. f), 4. e), 4. f) és 4. g)'' szövegrész helyébe az ,,és 1. h)'' szövegrész lép, 11. §-ának (1) bekezdésében a ,,15 napon belül'' szövegrész helyébe a ,,30 napon belül'' szövegrész lép, 21. §-ának (2) bekezdésében ,,2. számú melléklet'' szövegrész helyébe a ,,3. számú melléklet'' szövegrész lép.
1. számú melléklet a 260/2003. (XII. 24.) Korm. rendelethez
1. A 2. § (1) bekezdése szerinti csoportokba a következők tartoznak:
a) házipénztár: forint- és valutapénztár;
b) pénzforgalmi számla;
c) lekötött betét (betétszerződés): hitelintézeti betétszámlán lekötött pénzösszeg;
d) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények):
d1) magyar állampapír,
d2) értékpapír, amelyben foglalt kötelezettség teljesítéséért a magyar állam készfizető kezességet vállal (ideértve a jegybank által kibocsátott értékpapírt),
d3) külföldi állampapír,
d4) értékpapír, amelyben foglalt kötelezettség teljesítéséért külföldi állam készfizető kezességet vállal (ideértve a jegybank által kibocsátott értékpapírt),
d5) Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet – a hitelintézet kivételével – által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény,
d6) külföldön bejegyzett gazdálkodó szervezet – a hitelintézet kivételével – által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény,
d7) Magyarországon bejegyzett hitelintézet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény és egyéb értékpapír,
d8) külföldön bejegyzett hitelintézet által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény és egyéb értékpapír,
d9) magyarországi helyi önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény,
d10) külföldi önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott kötvény;
e) részvények:
e1) a Budapesti Értéktőzsdére vagy más elismert értékpapírpiacra bevezetett Magyarországon nyilvánosan forgalomba hozott részvény,
e2) tőzsdére vagy más elismert értékpapírpiacra bevezetett, külföldön kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott részvény,
f) befektetési jegyek:
f1) Magyarországon bejegyzett befektetési alap befektetési jegye, ideértve az ingatlan befektetési alapot is,
f2) külföldön bejegyzett befektetési alap befektetési jegye, ideértve az ingatlan befektetési alapot is;
g) jelzáloglevél:
g1) Magyarországon bejegyzett jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevél,
g2) külföldön bejegyzett jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevél;
h) ingatlan;
i) tőzsdei határidős ügyletek;
j) tőzsdei opciós ügyletek;
k) repó (fordított repó) ügyletek.
2. Nem szabványosított határidős és opciós ügyletet a pénztár nem köthet. Ettől, valamint e melléklet (1) bekezdésében leírtaktól eltérően megengedett tőzsdén kívüli származtatott ügyletek kötése, amelyeket a pénztár csak devizaárfolyam-kockázat fedezeti céllal köthet.
3. A pénztár nem köteles eladni a tulajdonában lévő, tőzsdéről kivezetésre kerülő részvényt az e rendelet befektetési kategóriáinak történő megfelelés céljából. Az ilyen értékpapírok aránya azonban nem haladhatja meg a befektetett pénztári eszközök 5%-át.
4. A pénztár csak állampapír alapú repót (fordított repót) köthet.''
2. számú melléklet a 260/2003. (XII. 24.) Korm. rendelethez
,,
2. számú melléklet a 268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelethez
1. A pénztár az 1. számú melléklet szerinti befektetési formák esetében az alábbi szabályoknak köteles megfelelni:
a) a pénztár csak olyan eszközöket adhat el, amely a tulajdonában van, nettó ,,rövid'' pozíciók nem megengedettek;
b) a pénztár portfoliójában az e) pontban feltüntetett eszközök aránya nem haladhatja meg a befektetett pénztári eszközök 50%-át;
c) az 1. számú melléklet d5), d6), d9), d10) alpontokban feltüntetett eszközök értékének alpontonként számított együttes aránya nem haladhatja meg a befektetett pénztári eszközök 10-10%-át, és együttes arányuk nem haladhatja meg a befektetetett pénztári eszközök 30%-át;
d) a g1), g2) alpontokban meghatározott eszközök együttes aránya nem haladhatja meg a befektetetett pénztári eszközök 25%-át;
e) a pénztár portfoliójában az f) pontban feltüntetett eszközök együttes aránya nem haladhatja meg a befektetett pénztári eszközök 50%-át oly módon, hogy az egy befektetési alapba a pénztári eszközök 10%-a, míg az egy alapkezelő által kezelt alapokba együttesen 30%-a fektethető be;
f) az f) pontban feltüntetett eszközökön belül az ingatlanba befektető befektetési alapok, valamint a h) pontban feltüntetett eszközök együttes aránya nem haladhatja meg a befektetett pénztári eszközök 10%-át;
g) a pénztár az i) és j) pontban meghatározott ügyleteket csak fedezeti célból köthet, a spekulációs célú kötés nem megengedett. Fedezeti célú az olyan ügylet, amelyet a pénztár portfoliójában már meglévő eszközökre, az azok tartásából adódó kockázat csökkentésére kötik. Fedezeti ügylet esetén szükséges egy előzetes kockázati kitettség, amelyre irányul a fedezés.
h) a pénztár k) pontban meghatározott ügyleteinek értéke nem haladhatja meg a befektetett pénztári eszközök 20%-át;
i) a befektetett pénztári eszközökön belül a b), c), d1–d4) és g) pontokban meghatározott eszközök, valamint a kizárólag ezen eszközökbe fektető befektetési jegyek együttes arányának legalább 40%-nak kell lennie.
2. A pénztár házipénztárában, annak napi zárásakor legfeljebb 500 000 Ft értékű készpénz tartható. Ha a pénztárnak több telephelye van, akkor ennek az előírásnak az egyes telephelyekre külön-külön kell érvényesülnie.
3. a) A befektetési szabályok alkalmazása szempontjából a pénztárnál a tagok követeléseinek fedezetéül szolgáló tartalékot olyan pénznemben fennállónak kell tekinteni, amelyben a pénztár alapszabálya szerint a pénztár szolgáltatási kötelezettsége keletkezik.
b) Az egyéni számlák fedezetéül szolgáló eszközöket az a) pontban meghatározott pénznemben fennálló befektetésekbe kell kihelyezni.
c) A pénztárnak lehetősége van arra, hogy az a) pontban meghatározott kötelezettségei 10 százalékát meg nem haladó összeget ne a b) pont szerinti eszközben tartson.
4. A nem OECD, illetve EGT tagországbeli kibocsátó értékpapírjába történő befektetések aránya nem haladhatja meg a külföldi befektetések 20%-át.
5. A befektetési jegyek vásárlásakor a pénztár közvetetten sem sértheti meg a befektetett pénztári eszközök megosztására vonatkozó korlátokat. Befektetési alapba (is) befektető befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy vásárlásakor csak az első alapra vonatkozó értékpapír tartalom- és limitfigyelés szükséges. Az arányok meghatározásakor az alapkezelő által az alapra vonatkozó utolsó közzétett portfolió-összetételt kell figyelembe venni.''
1
A rendeletet a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 777. pontja hatályon kívül helyezte 2008. május 16. napjával.
2
A 7. § (1) bekezdését a 263/2005. (XII. 14.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.