Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

282/2003. (XII. 29.) Korm. rendelet

a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet módosításáról1

2007.01.01.

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 50. §-ának (12) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

,,
1/A. § Az építésre, a tereprendezésre, illetve a vízgazdálkodási célból végzett mederalakításra hatósági engedéllyel rendelkező a tevékenysége során kitermelt ásványi nyersanyagot az engedélyében meghatározottak szerint felhasználhatja, vagy azon a külön jogszabály2 szerint tulajdonjogot szerezve üzletszerűen hasznosíthatja, vagy értékesítheti.''

2–3. §3

4. § (1)4

(2) A Bt. Vhr. 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(3) A kutatásra engedélyezett időszakon belül a bányavállalkozó a kutatási területet vagy annak egy részét visszaadhatja. A bányavállalkozó köteles a kutatási terület azon részét visszaadni, amelyre a kutatás befejezését, de legkésőbb az engedélyben megállapított határidő lejártát követő egy éven belül a bányatelek megállapítását nem kezdeményezte. A kutatási területnek azt a részét is vissza kell adni, amelyre a bányatelek megállapítását jogerősen elutasították. A bányakapitányság a terület-visszaadást akkor fogadhatja el, ha a visszaadásra bejelentett területen a bányakárokat megtérítették, továbbá a tájrendezési és környezetvédelmi, továbbá a földvédelmi kötelezettségeket teljesítették.''

5–6. §5

7. § (1) A Bt. Vhr. 10. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

,,(1) Szénhidrogén szállítóvezetéknek, alkotórészének, valamint tartozékának (a továbbiakban együtt: szénhidrogén szállítóvezeték) hatósági engedély alapján történő létesítésére és használatba vételére a Bt. 31. §-ában, üzemeltetésére a Bt. 28. §-ában és 32–35. §-aiban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A szénhidrogén szállítóvezeték tartozéka a földgázszállító vezetékről közvetlenül ellátott fogyasztó kiszolgálását biztosító vezeték a fogyasztó telekhatáráig, ha az külön jogszabály szerint nem minősül célvezetéknek.
(2) Szénhidrogén szállítóvezeték létesítése, valamint bővítése csak szénhidrogén szállítására jogosult gazdálkodó szervezet kérelmére és részére engedélyezhető.''

(2) A Bt. Vhr. 10. §-a (5) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(5) A bányavállalkozó, valamint a földgázellátásról szóló törvény alapján szállítási-, tárolási-, és elosztási működési engedéllyel rendelkező a Bt. 24. §-a (5) bekezdésében meghatározott vezetékek, valamint a kapcsolódó''

[a) önálló felszíni tároló technológiával rendelkező föld alatti tárolólétesítmények, és a

b) föld felett, 1000 m3-t meghaladó űrtartalmú kőolajtárolók

szabad kapacitását [...] más vállalkozónak köteles rendelkezésre bocsátani. Ennek alapján a bányavállalkozó [...] köteles a megrendelővel díjfizetés ellenében szerződést kötni.]

8. § A Bt. Vhr. a következő 10/A. §-sal egészül ki:

,,
10/A. § (1) A minőségbiztosítási rendszer tervét az MBH-nak előzetesen be kell mutatni.
(2) A minőségbiztosítási rendszert az MBH hagyja jóvá, és a területileg illetékes bányakapitányság felügyeli.''

9. §6

10. § A Bt. Vhr. 14. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(3) Kitermelésre vonatkozó műszaki üzemi terv mélyművelés esetében legfeljebb 2 évi, kőolaj- és földgázbányászat, valamint külfejtések esetében legfeljebb 5 évi időtartamra készíthető. Ha a terv több évre készül, azt évente felül kell vizsgálni, és az esetleg megváltozott viszonyoknak megfelelően módosítani kell. A felülvizsgálatról szóló jelentést a felülvizsgálatot követő második hónap 25. napjáig a bányakapitányságnak meg kell küldeni. Ha a bányavállalkozó a jóváhagyott tervben kitermelésre meghatározott területet a tervidőszakban nem vette igénybe, a jóváhagyó határozat teljesítési határideje legfeljebb egy alkalommal, az eredetileg engedélyezett teljesítési idő felével meghosszabbítható.''

11. § A Bt. Vhr. 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(3) Ha a bányaüzem kiterjedése, a munkahelyek egymástól való távolsága, továbbá a veszélyforrások mértéke indokolja, több felelős műszaki vezető helyettest kell kijelölni. Több felelős műszaki vezető helyettes kijelölése esetén a bányavállalkozó – bejelentési kötelezettséggel – jogosult általános helyettest kijelölni a felelős műszaki vezető távolléte, vagy akadályoztatása idejére. A kijelölést a bányakapitányság hivatalból is elrendelheti.''

12. § (1)7

(2)8 A Bt. Vhr. 19. §-a a következő (9)–(10) bekezdéssel egészül ki:

,,(9)
(10) A Bt. 42. §-ában szabályozott intézkedések keretében a bányászati célból mélyített fúrólyukak megszüntetése esetén a biztonsági övezet fenntartásáról, tartalmáról is rendelkezni kell.''

13. § (1)9

,,(7) Az (5) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell
a) a bányavállalkozó, illetve működési engedélyes megnevezését, székhelyét;
b) a más vállalkozóval elvégeztetni tervezett tevékenység megnevezését (leírását);
c) a tevékenység helyét;
d) az igénybe venni tervezett vállalkozó megnevezését, székhelyét;
e) a vállalkozó e bekezdés szerinti alkalmasságának igazolását.
(8) A bányakapitányság az (5) bekezdés szerinti bejelentést követő 8 napon belül az igénybevétellel szemben kifogást emelhet.''

14. §10

15. § A Bt. Vhr. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

23. § ,,(1) A bányavállalkozó, illetőleg a földtani kutatásra jogosult szervezet köteles az ingatlan tulajdonosát (kezelőjét, használóját) legalább nyolc nappal a Bt. 38. §-ának (1)–(2) bekezdéseiben említett tevékenység megkezdése előtt előzetesen értesíteni. Az értesítési kötelezettség nem áll fenn, ha a bányavállalkozó, illetőleg a földtani kutatásra jogosult szervezet az ingatlan használatára jogosult.
(2) A Bt. 38. §-ának rendelkezéseit alkalmazni kell a bányászati célt szolgáló függőpályákhoz és vezetékekhez tartozó átalakító- és kapcsoló-berendezésekre is.
(3) Ha a biztonsági övezetben a Bt. hatálya alá tartozó létesítményekért több vállalkozó felel, és közöttük a biztonsági övezet, illetőleg a szolgalmi jog nincs megosztva, a vállalkozók egyetemlegesen jogosultak a létesítmények védelmére, és kötelesek az okozott kár megtérítésére. Az egyetemlegesség a szolgalmi jog tartalmát, a korlátozás mértékét nem érinti. A vállalkozók egymással szembeni felelősségére a Ptk. 346. §-át kell alkalmazni.
(4) A 2004. január 1. után megépült, a törvény hatálya alá tartozó létesítményekre a (3) bekezdésben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha
a) azokat szabályszerűen létesítették és
b) tartozékból váltak fődologgá.
(5) Ha az ingatlan tulajdonosa a szabályszerűen megküldött vételi, bérleti, vagy szolgalmi jog alapítási ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik, a bányavállalkozó kezdeményezheti a kisajátítási, illetve szolgalmi jogi eljárás megindítását. Ha az ingatlan tulajdonosa az ingatlan-nyilvántartási vagy más nyilvántartott lakcímén nem lelhető fel, lakcíme nem kutatható fel, a bányavállalkozó eseti gondnok kirendelését kérheti.
(6) A bányafelügyelet a bányavállalkozót a biztonsági övezet terjedelmében szolgalom alapítására kötelezheti. A bányavállalkozó a biztonsági övezet fennállásának időtartama alatt jogosult a szolgalom alapítására.''
,,
23/A. § (1) A Bt. hatálya alá tartozó létesítmények üzemeltetésére alapított szolgalmi jog esetén az ingatlan rendeltetésszerű használatának akadályozása miatt járó kártalanítás megállapításánál – amennyiben az akadályoztatás nem korábban keletkezett – a szolgalmi jog alapításának időpontja az irányadó.
(2) A forgalmi érték megállapításánál az ingatlan-forgalmi adatokat kell figyelembe venni. Ingatlan-forgalom hiányában az ingatlan értékét a használati jellemzők (különösen valós használat, hozam, állami megvásárlási érték) alapján kell meghatározni.
(3) A kártalanítás mértékét az (1) bekezdés szerinti időpontban igazolt használat korlátozása miatt beálló tényleges kár alapján kell meghatározni.
(4) A szolgalmi jognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránti kérelmet a bányavállalkozónak kell benyújtania az illetékes földhivatalhoz. Az akadályoztatással járó ingatlanhasználat megszűnése után a bányavállalkozó köteles a szolgalmi jogot az ingatlan-nyilvántartásból töröltetni.
(5) A megállapodáson, illetőleg a hatósági határozaton alapuló bányaszolgalmi jog gyakorlásának nem akadálya az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés hiánya.
(6) Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) az ingatlanon elhelyezett bányászati létesítményeket és mérési jeleket kímélni köteles.
(7) A Bt. 38. §-ának (4) bekezdése alapján az állam javára kisajátított ingatlan a külön törvény szerinti kincstári vagyon.
(8) Az állam javára kisajátított ingatlan tulajdonjogának, valamint a bányavállalkozót a Bt. 38. § (5) bekezdés szerint megillető használati jognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését a földhivatalnál a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezdeményezi.
(9) A kiadások összegének megelőlegezése akkor is a bányavállalkozó kötelessége, ha az ingatlan kisajátítását az ingatlan tulajdonosa azért kéri, mert az ingatlanán elhelyezett bányászati létesítmény az ingatlan rendeltetésszerű használatát megszüntette, vagy súlyosan akadályozza.

23/B. § (1) A Bt. 38/A–38/F. §-aiban meghatározott jogok gyakorlása során az ingatlan értékcsökkenése, az abban keletkező kár vagy a kisajátított ingatlanért fizetendő kártalanítás összegében a Bt. 38/A. §-ának (1) bekezdése szerinti engedélyes (a továbbiakban: engedélyes) és az idegen ingatlan tulajdonosa, használója (a továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos) állapodik meg. Megállapodás hiányában az engedélyes az engedélyben foglalt munkálatokat csak akkor kezdheti meg, ha a költségére készített szakvéleményben foglalt kár kártalanítási összegét az ingatlantulajdonos részére átadta, illetőleg annak javára a bíróságon kezelt letétekről szóló külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően bírósági letétbe helyezi, és arról az ingatlan tulajdonosát tájékoztatja.
(2) Ha a Bt. 38/A. §-ának (1) bekezdése szerinti jogok alapján végzett munkával, vagy a Bt. 38. §-ának (4) bekezdése szerinti helyreállítási kötelezettség nem, vagy nem megfelelő végzésével összefüggő kárt és kártalanítási összeget az engedélyes az ingatlan tulajdonosának nem fizeti meg, vagy az általa felajánlott és az ingatlantulajdonos által át nem vett, illetőleg bírósági letétbe helyezett összeg a kárt nem fedezi, a károsult a további igényét bírósági eljárás során érvényesítheti.
(3) Kisajátítás esetén, amennyiben az ingatlan tulajdonosa a kártalanítás összegével nem ért egyet, további igényeit a kisajátításról szóló jogszabályok szerint érvényesítheti.

23/C. § (1) Az előmunkálati jog iránti kérelemhez csatolandó műszaki leírásokat, helyszíni rajzokat, ütemtervet a 2. számú melléklet szerinti tartalommal, méretekben és példányban kell az engedélyesnek elkészítenie.
(2) Az előmunkálati jog alapján az engedélyes vagy megbízottja – az engedélyezést követő egy éven belül – a másnak tulajdonában, használatában levő ingatlanon jogosult kártalanítás ellenében bejárást végezni, olyan jeleket elhelyezni, méréseket, talajvizsgálatokat végezni, amelyek a gázelosztó-vezeték (a továbbiakban: elosztóvezeték) elhelyezéséhez szükségesek. Az előmunkálati jog alapján végezhető munka megkezdéséről az ingatlan tulajdonosát az előmunkálati jog jogosultja 15 nappal korábban értesíteni köteles. Az előmunkálati jog érvényességi ideje kérelemre, egy alkalommal további egy évvel meghosszabbítható.

23/D. § (1) A vezetékjog engedélyezése iránti kérelem bányafelügyelethez történő benyújtását megelőzően előkészítő eljárást kell lefolytatni. Az előkészítő eljárást az engedélyes vagy megbízása alapján a tervező folytatja le.
(2) Az előkészítő eljárást megelőzően az engedélyes műszaki tervet köteles készíteni, amelynek tartalmaznia kell egyebek között az elosztóvezeték nyomvonalát, az elosztóvezeték (és tartozékai), valamint azok biztonsági övezete által elfoglalt terület nagyságát. A műszaki tervben meg kell jelölni az elosztóvezetékhez csatlakozó vezetékek csatlakozási pontjait és a fogyasztó telekhatárát.
(3) Az előkészítő eljárás során figyelemmel kell lenni az elosztóvezeték által érintett település, települési környezet, illetőleg az építészeti örökség védelme szempontjából nagy jelentőségű településrendezési elképzelésekre, az építészeti-műszaki tervek szakszerűségének elősegítésére, továbbá a településrendezési, építési-műszaki környezetalakítási és egyéb jelentős építésügyi célokra, valamint a vonatkozó jogszabályok összehangolt érvényre juttatására, úgyszintén az ingatlantulajdonos ingatlanát érintő középtávú terveire.
(4) Az előkészítő eljárás lefolytatásakor biztosítani kell a megőrzésre érdemes történeti vagy településképi jelentőségű településrészek és az építészeti örökség védelmét, felújítását és az értékes építmény és tájrészlet látványát.

23/E. § (1) Az előkészítő eljárást követően helyszíni szemlét kell lefolytatni, amelynek megszervezése az engedélyes kötelessége. A helyszíni szemlére a bányakapitányságot, a vezetékjoggal érintett ingatlantulajdonosokat és az 1. számú mellékletben felsorolt érintett szakhatóságokat, valamint az érintett közművek üzemeltetőit – legalább a szemle kitűzött időpontját 8 nappal megelőzően – meg kell hívni. A meghívással egyidejűleg az érintett szakhatóságok, valamint az érintett közművek üzemeltetői részére a 2. számú melléklet szerinti vezetékjogi engedélyezési dokumentációt is meg kell küldeni.
(2)
(3) Az (1) bekezdés szerinti szakhatóságok a szakhatósági hozzájárulás tekintetében, a közművek üzemeltetői az érdekeltségi területüket illetően kötelesek a helyszíni szemlét követő 30 napon belül állást foglalni és azt a bányakapitánysággal és a kérelmezővel közölni.
(4) Ha a szakhatóság a hozzájárulását a műszaki előírásoktól, nemzeti szabványoktól való eltéréshez köti, vagy egyedi előírást tesz kötelezővé az engedélyes terhére, továbbá, ha hozzájárulását megtagadja, állásfoglalását indokolnia kell.

23/F. § (1) A vezetékjogi engedélyben kell meghatározni az elosztóvezeték biztonsági övezetének mértékét.
(2) Az elosztóvezeték építésügyi hatósági (létesítési) és használatbavételi engedélyezésére külön jogszabály vonatkozik.
(3) Az engedélyes a vezetékjog alapján a Bt. 38/C. §-ának (3) bekezdésében foglalt tevékenységével okozott kárt a 23/B. §-ban foglaltak szerint megtéríteni köteles.
(4) Ha az engedélyes a Bt. 38/C. §-ának (3) bekezdés c) pontja szerinti jogosultságával élve fákat, bokrokat, azok ágait, gyökereit távolítja el és azokra az ingatlan tulajdonosa nem tart igényt, az engedélyes köteles saját költségén az ingatlanról eltávolítani.
(5) Erdőnek és fásított területnek elosztóvezeték létesítése céljából szükséges átvágása esetén – megállapodás alapján – a faanyag kitermelése, elszállítása és hasznosítása az erdő, illetőleg a fásított terület tulajdonosának a kötelezettsége és jogosultsága. Ha a tulajdonos az itt meghatározott kötelezettségét az engedélyes felszólítása ellenére nem teljesíti, az engedélyes a tulajdonos költségére a faanyagot kitermelheti, ez esetben a faanyag a tulajdonost illeti meg.

23/G. § (1) A vezetékjogot engedélyező határozatot a bányafelügyelet köteles az érintett ingatlantulajdonosokkal, a vezetékjog jogosultjával, az eljárásban részt vevő szakhatóságokkal és az érintett közművek üzemeltetőivel közölni.
(2) Az engedélyes a vezetékjog alapján, a létesítési engedélyben meghatározottak szerint az elosztóvezetéket megépítheti, és jóváhagyott minőségbiztosítási rendszere alapján használatba veheti, illetve üzemeltetheti. A létesítési munkák megkezdéséről legalább 8 nappal korábban, a befejezéséről 8 napon belül az engedélyes köteles az ingatlan tulajdonosát, valamint a települési önkormányzat jegyzőjét tájékoztatni.

23/H. § Az ingatlan tulajdonosa kérheti az engedélyestől az elosztóvezeték és tartozéka eltávolítását, átalakítását vagy áthelyezését, ha annak műszaki feltételei adottak, azok az elosztóvezeték (rendszer) üzemeltetésében jelentős hátrányt nem jelentenek, és vállalja az azokkal kapcsolatos költségek viselését.

23/I. § Használati jog alapításában az engedélyesnek és az ingatlantulajdonosnak kell megállapodnia. Megállapodás hiányában a használati jog alapítását az engedélyes a bányafelügyelettől kérheti. A használati jog alapítására a 23/D–23/H. §-okban foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni, egyebekben Ptk. 108. §-a és 171. §-a az irányadó. Nem kell használati jogot alapítani, ha a létesítmény elosztóvezeték részeként közterületen kerül elhelyezésre.''

17. § A Bt. Vhr. 24. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a 24. § jelenlegi szövege a (2) bekezdés sorszámozást kapja:

,,(1) A biztonsági övezetben lévő ingatlan megosztása esetén a megosztás szerinti biztonsági övezetre vonatkozó szolgalmat, vezetékjogot, használati jogot érvényesíteni kell. A megosztási vázrajzot a jogosulttal ellen kell jegyeztetni. Az ellenjegyzést a jogosult nem tagadhatja meg.''

18. § (1)12

(2)13 A Bt. Vhr. 25. §-ának (4)–(6) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

,,(4) A befolyt bírság összege az MBH-t illeti meg. A bírság összegének 60%-át biztonsági, munkavédelmi kutatásokra és ezek megvalósítására, az ipartörténeti jelentőségű bányászati emlékek felkutatására és megőrzésére, a bányász szakma hagyományainak ápolására, a bányászati szakirodalom támogatására, az e tevékenységekhez szükséges feltételek biztosítására, továbbá a bányászati országos gyűjtőkörrel rendelkező iparági múzeumok működési támogatására kell fordítani. A bírság felhasználásról az MBH elnöke dönt.
(5)
(6) Az (5) bekezdésben foglalt biztosítékul a bányavállalkozó által hitelintézettel vagy biztosítási társasággal e célra megkötött fedezeti megállapodás, bankgarancia, zálogjog, jelzálog, tartozás-átvállalási szerződés, a külön jogszabály14 szerint képzett céltartalék, illetve hitelintézetnél e célra tartósan lekötött pénzbetét szolgálhat. A pénzbetét felhasználásához a bányafelügyelet hozzájárulása szükséges, amely feltételt a pénzintézettel kötött szerződésben is rögzíteni kell. A pénzbetét terhére a bányafelügyelet végrehajtási határozatban intézkedhet.''

19. § A Bt. Vhr. 26. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

,,(9) Szénhidrogén mezők, mezőrészek esetében, amennyiben még létezik kitermelhető ásványvagyon, de annak kitermelése az adott feltételek mellett nem gazdaságos, a mező felhagyása helyett a bányavállalkozó kezdeményezheti a felszín alatti és a felszíni létesítmények biztonságba helyezésével a mező újra termelésbe állíthatóságának biztosítását, konzerválását.''

20. § (1)–(2)15

(3) A Bt. Vhr. 29. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

,,(5) A Bt. 22–23., 27., 30., 36. és 42. §-aiban előírt műszaki terveket a bányaüzem felelős műszaki vezetőjének ellen kell jegyeznie.''

21. § A Bt. Vhr. 30. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) A bányakapitányság – a bányavállalkozó, illetőleg a gázipari engedélyes kérelmére – eltérést, felmentést engedélyezhet a biztonsági szabályzatok egyes előírásai alól.''
,,
30/A. § (1) A bányafelügyelet – mint piacfelügyeleti hatóság – ellenőrzi, hogy a hatósági felügyelete alá tartozó létesítményekbe beépített termékek, berendezések, rendszerek biztonságossága kielégíti-e az irányadó külön jogszabályokban foglalt követelményeket.
(2) Piacfelügyeleti eljárás keretében kell az olyan termékek biztonságosságát is elbírálni, amelyek
a) használatba vételéhez összeszerelés, helyre szerelés vagy más installációs műveletek elvégzése szükséges;
b) alkalmazhatóságára a forgalmazási műveletek – különösen szállítás, raktározás – hatással lehettek;
c) amelyeknél nem történt piacra helyezés a használatba vételt megelőzően, különös tekintettel a saját használatra előállított termékekre.

30/B. § (1) A bányafelügyelet piacfelügyeleti hatósági feladatainak ellátása érdekében
a) tájékoztatást kérhet a gyártótól,
b) beléphet a termék ellenőrzéséhez szükséges valamennyi helyiségbe, telephelyre, akadályoztatása esetén igénybe veheti a rendőrség segítségét,
c) megtekintheti az ellenőrzéshez szükséges valamennyi iratot, és azokról másolatot készíthet.
(2) Ha a bányafelügyelet piacfelügyeleti hatósági eljárása során megállapítja, hogy a termék a biztonságossági követelményeknek nem felel meg, jogosult:
a) széles körű tájékoztatást elrendelni úgy, hogy a termék használatából vagy üzemeltetéséből származó veszélyről az érintettek időben és megfelelő módon – szükség esetén a tömegtájékoztatás eszközeinek igénybevételével – értesüljenek,
b) a termék használhatatlanná tételét vagy megsemmisítését elrendelni.
(3) Ha a bányafelügyelet piacfelügyeleti hatósági eljárása során megállapítja, hogy a termék állapota, elhelyezése nem felel meg az engedélyekben vagy a külön jogszabályokban foglalt követelményeknek, a termék használatát megtiltja.
(4) Ha a bányafelügyelet megállapítja, hogy a terméken a megfelelőségi jelölést nem, vagy megalapozatlanul tüntették fel, a jogsértés megszüntetése érdekében határozatban felszólítja az üzemeltetőt, a gyártót, a forgalmazót, illetőleg a gyártó magyarországi meghatalmazottját (a továbbiakban együtt: gyártó), hogy a hiányosságokat az előírásoknak megfelelően orvosolja. Ha a gyártó nem a hatóság határozatának megfelelően jár el, vagy a termék az előírásoknak nem felel meg, a bányafelügyelet korlátozhatja, vagy megtilthatja a termék forgalomba hozatalát, létesítését, üzembe helyezését és használatát. Közvetlen és súlyos veszély esetén elrendelheti a terméknek a forgalomból történő kivonását.
(5)
(6) Az (5) bekezdés szerinti bírság összegének felső határa 10 000 000 Ft. A bírságot az azt megállapító jogerős és végrehajtható határozatban előírt határidőn belül az MBH-nak a Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell befizetni. A befolyt bírság 40%-a az MBH-t illeti meg, 60%-át költségvetési bevételként kell kezelni.''

23. § A Bt. Vhr. 34. §-a a következő 13. ponttal egészül ki:

,,13. Mező: a szénhidrogén telepek termeltetésével kapcsolatos bányaüzemi fogalom. Egy vagy több hidrodinamikai kapcsolatban nem álló szénhidrogén tároló réteget, vagy telepet tartalmazó földtani térség külszíni vetülete.''

24. § A Bt. Vhr. 35. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(10) A bányászati szakigazgatási eljárásban szakhatóságként közreműködő érintett hatóságok jegyzékét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.''

25. § A Bt. Vhr. 35. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

,,(11) Az előmunkálati jog iránti kérelemhez csatolandó műszaki leírások, helyszíni rajzok és ütemtervek tartalmi és formai követelményeit a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.''

27. §17

28. §18 Ez a rendelet 2004. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a Bt. Vhr. a 10. §-ának (7)–(9) bekezdései, valamint a 29. §-a (1) bekezdésének c) pontja.

1. számú melléklet a 282/1998. (XII. 29.) Korm. rendelethez


A bányászati szakigazgatási eljárásban szakhatóságként közreműködő érintett hatóságok

1. Belügyminisztérium területén:

1.1. tűzvédelem (a bányák föld alatti és azzal egy tekintet alá eső külszíni létesítményei kivételével)
– első fokon:
illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok,
– másodfokon:
megyei katasztrófavédelmi igazgató, a főváros területén a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság;

1.2. építésügy
– első fokon:
települési önkormányzatoknál a jegyző, községi körjegyzőségeknél a körjegyző, építésügyi hatósági igazgatási társulásnál az ügy szerint illetékes jegyző,
– másodfokon:
megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője;

2. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium területén:

2.1. egészségvédelem
– első fokon:
Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei, fővárosi intézete,
– másodfokon:
Országos Tisztifőorvosi Hivatal;

2.2. gyógyhelyek, ásvány-, gyógyvíz és gyógyiszap lelőhelyek védelme
– első fokon:
Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatósága,
– másodfokon:
országos tisztifőorvos;

3. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium területén:

3.1. mezőgazdaság

3.1.1. termőföldvédelem
– első fokon:
körzeti földhivatal, illetve Fővárosi Kerületek Földhivatala,
– másodfokon:
fővárosi, megyei földhivatal;

3.1.2. talajvédelem
– első fokon:
megyei növényegészségügyi és talajvédelmi szolgálat,
– másodfokon:
Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat;

3.2. erdőgazdaság
– első fokon:
Állami Erdészeti Szolgálat területi igazgatóságai,
– másodfokon:
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium;

4. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium területén:

4.1.19 útügyekben
országos közutak esetében

gyorsforgalmi út (autópálya, autóút), valamint közúti határátkelőhely közlekedési építményei esetében
– első fokon: Központi Közlekedési Felügyelet,
– másodfokon: Közlekedési Főfelügyelet;

egyéb országos közút esetében
– első fokon: a területileg illetékes megyei közlekedési felügyelet,
– másodfokon: Közlekedési Főfelügyelet;

helyi közutak esetében

a települési önkormányzat tulajdonában lévő közutak esetében
– első fokon: a területileg illetékes megyei közlekedési felügyelet,
– másodfokon: Közlekedési Főfelügyelet;
a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő közutak esetében
– első fokon: Fővárosi Közlekedési Felügyelet,
– másodfokon: Közlekedési Főfelügyelet;

a fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában lévő közutak esetében
– első fokon: fővárosi főjegyző,
– másodfokon: Fővárosi Közlekedési Felügyelet;

4.2. vasúti ügyekben
országos közforgalmú vasút esetében
– első fokon:
Központi Közlekedési Felügyelet,
– másodfokon:
Közlekedési Főfelügyelet,

helyi közforgalmú és saját használatú vasút esetében
– első fokon:
a területileg illetékes megyei, fővárosi közlekedési felügyelet,
– másodfokon: Közlekedési Főfelügyelet;

4.3.20 víziközlekedési ügyekben:

a vízi utat keresztező szénhidrogén vezetékkel kapcsolatos eljárásban
– első fokon: Központi Közlekedési Felügyelet,
– másodfokon: Közlekedési Főfelügyelet;

egyéb esetekben
– első fokon: a hajózási ügyekben területileg illetékes megyei közlekedési felügyelet [237/2002. (XI. 8.) Korm. rendelet],
– másodfokon: Közlekedési Főfelügyelet;

4.4. polgári repülési ügyekben
– első fokon:
Polgári Légiközlekedési Hatóság,
– másodfokon:
Közlekedési Főfelügyelet;

5. Honvédelmi Minisztérium területén:

5.1. honvédelmi ügyekben
– első fokon:
Honvéd Vezérkar illetékes szerve,
– másodfokon:
honvédelmi miniszter;

5.2. állami légi közlekedési hatósági ügyekben
– első fokon:
Katonai Légügyi Hatóság,
– másodfokon:
honvédelmi miniszter;

6. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium területén:

6.1. környezetvédelem
– első fokon:
illetékes környezetvédelmi felügyelőség,
– másodfokon:
Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség;

6.2. természet és tájvédelem
– első fokon:
illetékes nemzeti park igazgatóság,
– másodfokon:
Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség;

6.3. vízügyi hatósági ügyekben
– első fokon:
illetékes vízügyi felügyelet,
– másodfokon:
Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség;

7. Informatikai és Hírközlési Minisztérium területén:

hírközlési hatósági ügyekben
– első fokon:
Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala,
– másodfokon:
Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsának elnöke;

8. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma:
kulturális örökségvédelem terén
– első fokon:
Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes regionális szervezeti egysége,
– másodfokon:
Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke.

2. számú melléklet a 282/2003. (XII. 29.) Korm. rendelethez

,,
2. számú melléklet a 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelethez

Az előmunkálati jog és a vezetékjog engedélyezése iránti kérelemhez csatolandó műszaki leírások, helyszíni rajzok és ütemtervek tartalmi és formai követelményei

I. Előmunkálati jogi engedély dokumentációi

1. Műszaki leírás (2 pld):
a) létesítmény helye, rendeltetése,
b) létesítendő vezeték megnevezése,
c) építtető megnevezése, címe,
d) tervező neve, címe, tervezői jogosultság megjelölése,
e) műszaki jellemzők felsorolása (vezeték anyaga, névleges nyomása, átmérője)
f) nyomvonal leírása az érintett közigazgatási területek és helyrajzi számok megadásával
g) a Bt. 38/A §-ának (3) bekezdése szerinti előzetes hozzájárulások,

2. Átnézeti helyszínrajz a tervezési terület feltüntetésével, ingatlan-nyilvántartási térkép alapján – méretarány: legfeljebb M 1:500, de legalább M 1:4000 (2 pld)

3. Vezeték tartozékát képező egyéb építmény elhelyezési és körvonal vázlata (2 pld)

II. Vezetékjogi engedély dokumentációi

1. Az I. pontban felsorolt pontosított és véglegesített dokumentációk (4 pld)

2. Az előkészítő eljárást követő helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv (1 pld)

3. Az érintett szakhatóságok és érdekeltek, továbbá az érintett közmű-üzemeltetők nyilatkozatai (állásfoglalás, hozzájárulás). Ezek hiányában megkeresésüket hitelt érdemlően igazoló bizonylat.

4. Helyszínrajz térképmásolattal, amely tartalmazza:
a) a létesítendő vezeték nyomvonalát,
b) vezeték függőleges irányú elhelyezkedését, illetve nyomsávját (térbeli elhelyezésének határait)
c) a vezeték (és tartozékai) nyomvonala, valamint annak biztonsági övezete által elfoglalt terület méretét és megjelölését
d) a keresztezéseket,
e) az érintett ingatlanok határait és helyrajzi számait, azok művelési ágát,
f) közigazgatási határokat, megnevezésüket,
g) egyedi rajzszámot és megnevezést.

5. Környezeti hatásvizsgálat köteles létesítmény esetén a jogerős környezetvédelmi engedély hiteles másolata.''
1

A rendeletet a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 763. pontja hatályon kívül helyezte 2008. május 16. napjával.

2

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény.

4

A 4. § (1) bekezdését a 106/2005. (VI. 16.) Korm. rendelet 40. §-a (2) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.

7

A 12. § (1) bekezdését a 268/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 14. § (3) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

8

A 12. § (2) bekezdésében a Vhr. 19. § (9) bekezdését megállapító részt a 106/2005. (VI. 16.) Korm. rendelet 40. §-a (2) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.

9

A 13. § (1) bekezdését a 106/2005. (VI. 16.) Korm. rendelet 40. §-a (2) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.

11

A rendelet 16. §-ának a Vhr. 23/E (2) bekezdését megállapító részt a 106/2005. (VI. 16.) Korm. rendelet 40. §-ának (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

12

A 18. § (1) bekezdését a 106/2005. (VI. 16.) Korm. rendelet 40. §-a (2) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.

13

A 18. § (2) bekezdésében a Vhr. 25. § (5) bekezdését megállapító részt a 106/2005. (VI. 16.) Korm. rendelet 40. §-a (2) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.

14

2000. évi C. törvény a számvitelről.

15

A 20. § (1)–(2) bekezdését a 268/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 14. § (3) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

16

A 22. §-ában a Vhr. 30/B. § (5) bekezdését megállapító részt a 106/2005. (VI. 16.) Korm. rendelet 40. §-a (2) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.

18

A 28. §-ában a „4. §-ának (7) bekezdése”, a „6. §-a (2) bekezdésének b) pontja”, a „11. §-ának (1) bekezdése”, valamint a „12. § (7) bekezdése” szövegrészt a 106/2005. (VI. 16.) Korm. rendelet 40. §-a (2) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.

19

Az 1. számú melléklet 4. pontjának 4.1. alpontja a Magyar Közlöny 2004. évi 8. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

20

Az 1. számú melléklet 4. pontjának 4.3. alpontja a Magyar Közlöny 2004. évi 8. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás