Kifejezéskereső
34/2003. (V. 28.) GKM–PM együttes rendelet
a vasúti tevékenységek vasúti társaságon belüli számviteli elkülönítéséről1
A vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény 2. §-ának (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeljük el:
A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén bejegyzett országos közforgalmú vasúti társaságra.
A számviteli elkülönítés
2. § (1) A számviteli elkülönítés a vasúti társaságnak a 3. § (1) és (2) bekezdésében megjelölt szervezetei
a) eszközeinek, forrásainak, humánerőforrásainak elkülönítését,
b) eszköz- és forrás-, valamint eredményszámláinak elkülönített vezetését,
c) egymás közötti szolgáltatásainak elszámolását,
d) társaságon belüli egyszerűsített mérlegének és eredmény-kimutatásának készítését,
e) elkülönített üzleti terv készítését és kontrolling-rendszer működtetését
jelenti.
(2) A vasúti társaság – belső szervezetenként készített – mérlegét és eredménykimutatását szervezetenként vezetett főkönyvi számlákkal kell alátámasztani.
(3) A vasúti társaságnak a külön jogszabály2 szerint elkészített éves beszámolójában (annak mérlegében, eredménykimutatásában, kiegészítő mellékletében) és üzleti jelentésében a társaság egészére vonatkozó adatoknak kell szerepelni.
A szervezetek elkülönítése
3. § (1) A vasúti társaság szervezetén belül elkülönítendő
a)3 a pályavasúti,
b) a személyszállító vállalkozó vasúti,
c) az árufuvarozó vállalkozó vasúti,
d) a vontatási és járműkarbantartási szolgáltató, valamint
e) a vasúti társasági központi irányító és háttérszolgáltató
szervezet.
(2) A kis kiterjedésű vasúthálózattal rendelkező vasúti társaságnál a társaságon belül szervezetileg és számvitelileg elkülönítendő a pályavasút, a vállalkozó vasút és a központi irányító szervezet. A vállalkozó vasúton belül számvitelileg szükséges elkülöníteni a személyszállító, az árufuvarozó és a nem vasúti tevékenységeket.
(3) A szervezetek további belső struktúráját és feladataikat a vasúti társaságra érvényes szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni.
Az elkülönített szervezetek tevékenysége
4. § (1)4 A pályavasúti szervezet végzi a (2) bekezdés szerinti vasúti pályahálózat működtető tevékenységet. A vasúti pálya használatán túl a pályavasút egyéb meghatározott szolgáltatások (a továbbiakban: infrastruktúra-szolgáltatások) igénybevételét is köteles lehetővé tenni.
(2) Pályahálózat működtetési tevékenység:
a) a közforgalmú vasúti pálya és tartozékai létesítése, nyilvántartása, üzemeltetése, fejlesztése, felújítása, karbantartása, felügyelete, megszüntetése (a továbbiakban együtt: működtetés), az ehhez szükséges, a vasúti társaság tulajdonában lévő létesítmények, gépek, berendezések és járművek működtetése,
b)5
c) a földingatlanok kezelése,
d)6
e) a vasúti forgalom irányítása, a vonatközlekedés megszervezése, lebonyolítása,
f) a vasúti forgalom biztonságos lebonyolítása érdekében járműbiztonsági vizsgálatok végzése,
g) a vonatok közlekedésére vonatkozó információk szolgáltatása,
h) az utaskiszolgáló létesítmények üzemeltetése,
i) a személyszállító, árufuvarozó és vontatási tevékenységet végző szervezetek, valamint engedéllyel rendelkező harmadik fél részére meghatározott, további infrastruktúra-szolgáltatások teljesítése,
j) a baleseti következmények elhárítási munkáinak végzése és koordinálása,
k) pályahasználati és infrastruktúra-szolgáltatási díjak kiszámlázása és beszedése,
l)7 a menetrendtervezet készítése.
m)8
(3)9
(4) A pályavasút köteles a vasúti pályát és tartozékait úgy működtetni, hogy a személyszállító, az árufuvarozó, a vontatási és járműkarbantartási szervezetek a szolgáltatói tevékenységüket elláthassák.
5. § A személyszállító vállalkozó vasúti szervezet tevékenysége:
a) a vasúti személyszállítás megszervezése, a szolgáltatások értékesítése,
b) a személyszállítási és a személyszállítással összefüggő szolgáltatások végzése,
c) a személyszállítási célú vasúti járművek üzemeltetése,
d) a személykocsi tisztítás és takarítás,
e) a személyszállítási célú üzemi (saját vagy bérelt) vágányok, valamint azok tartozékainak működtetése,
f) a személyszállítási szolgáltatásokért fizetendő díjak kiszámlázása és beszedése,
g) menetrendi igények meghatározása,
h) a menetvonal, valamint az infrastruktúra- és vontatási szolgáltatások megrendelése,
i) személyvonatok továbbításának megszervezése,
j) az a)–i) pontban meghatározott tevékenységek ellátásához szükséges – kizárólagosan használt – ingatlanok kezelése, létesítmények, gépek, berendezések és járművek működtetése.
6. § Az árufuvarozó vállalkozó vasúti szervezet tevékenysége:
a) a vasúti áruforgalom megszervezése, a szolgáltatások értékesítése,
b) az árufuvarozási és szállítmányozási szolgáltatások végzése,
c) az árufuvarozási célú vasúti járművek üzemeltetése,
d) a rakodógépek és berendezések, rakodók, rakterületek, raktárak, teherkocsi tisztító ponkok, mérlegelő berendezések üzemeltetése, amennyiben azok nem tartoznak a pályavasút szolgáltatásainak teljesítéséhez szükséges eszközök körébe,
e) a vasúti társaság tulajdonában lévő, árufuvarozási célú üzemi (bérelt vagy saját) vágányok, iparvágányok, valamint azok tartozékainak működtetése, amennyiben azok nem tartoznak a pályavasút szolgáltatásainak teljesítéséhez szükséges eszközök körébe,
f) az árufuvarozási szolgáltatásokért fizetendő díjak kiszámlázása és beszedése,
g) menetrendi igények meghatározása,
h) teherkocsi, konténer tisztítás,
i) menetvonal, illetve infrastruktúra- és vontatási szolgáltatások megrendelése,
j) az a)–i) pontban meghatározott tevékenységek ellátásához szükséges – kizárólagosan használt – ingatlanok kezelése, létesítmények, gépek, berendezések és járművek működtetése.
7. § A vontatási és járműkarbantartási szolgáltató szervezet tevékenysége:
a) a vasúti járművek és eszközök karbantartása, javítása,
b) a vasúti járművek karbantartására szolgáló gépek, berendezések, létesítmények üzemeltetése,
c) a vasúti vontató járművek üzemeltetése és bérbeadása, vezénylése, vontatási szolgálat végzése,
d) vontatási és járműkarbantartási célú üzemi vágányok működtetése,
e) mozdonyszemélyzet biztosítása, vezénylése,
f) a baleseti, vegyi és tűzelhárítást szolgáló járművek és eszközök üzemeltetése,
g) a vontatási és járműkarbantartási szolgáltatások értékesítése,
h) járművizsgálat, vonatvizsgálat, fékpróba végzése,
i) menetrendi igények meghatározása,
j) menetvonal és infrastruktúra-szolgáltatások megrendelése,
k) az a)–j) pontban meghatározott tevékenységek ellátásához szükséges – kizárólagosan használt – ingatlanok kezelése, létesítmények, gépek, berendezések és járművek üzemeltetése.
8. § A központi irányító és háttérszolgáltató szervezet tevékenysége:
a) a 4–7. §-ban említett tevékenységek elvi irányítása, koordinálása, különösen: stratégiai tervezés és irányítás, pénzgazdálkodás, számviteli irányítás, belső ellenőrzés, vasútbiztonság, balesetvizsgálat, kockázatkezelés, fejlesztés, beruházás – a pályavasúti eszközökre irányuló fejlesztés és beruházás kivételével –, humánpolitika, gazdálkodásirányítás vagyonhasznosítás, igazgatási és jogi irányítás, informatikai irányítás, minőségbiztosítás irányítása, környezetvédelem, nemzetközi kapcsolatok, közkapcsolatok, területi koordináció;
b) a 4–7. §-ban nem említett tevékenységek végzése, különösen: anyagellátás, beruházás-lebonyolítás – a pályavasúti beruházások lebonyolításának kivételével –, kutatás-fejlesztés, pénzügyi és számviteli végrehajtás, bevétel-ellenőrzés, humán szolgáltatás, valamint az e feladatok elvégzéséhez szükséges eszközök működtetése.
A tárgyi eszközök elkülönítése
9. § (1) A pályavasúthoz tartoznak a kincstári tulajdonban lévő vagyonkezelési szerződéssel átadott eszközök és a kincstári tulajdont működtető eszközök; a Győr-Sopron-Ebenfurt Vasút Rt. (a továbbiakban: GySEV Rt.) esetében a társasági tulajdonban lévő vasúti pálya és tartozékai, valamint az azokat működtető eszközök is.
(2) A pályavasúthoz tartozó eszközök különösen:
a) a hozzáférhetőség elve alapján az az épület, építmény, amelynek igénybevételét a pályavasút köteles lehetővé tenni a belföldi vagy külföldi székhelyű vasúti vállalkozás részére,
b) a szétválaszthatatlanság elve alapján az az épület, építmény, amely a kincstári tulajdonnal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy az elválasztott rész működésképtelenné válna vagy értéke, illetve használhatósága számottevően csökkenne,
c) a műemléknek nyilvánított épületek,
d) a pályavasúti szervezet által használt ingatlanok, gépek, berendezések, járművek,
e) a pályavasút eszközeihez tartozó földterületek.
(3) A közforgalmú és az egyéb vasúti pályát és tartozékait, továbbá a felsővezetéki, a biztosítóberendezési, a távközlési, adatátviteli rendszereket egy műszakilag értelmezhető pontnál (szakaszoló, kábelrendező, főkapcsoló stb.) kell elválasztani, a helyi adottságok figyelembevételével.
(4) A pályavasút
a) a kincstári tulajdonban levő eszközeit a kezelésükre külön megkötött szerződésben foglaltaknak megfelelően; a GySEV Rt. esetében a társaság tulajdonában lévő országos közforgalmú vasúti pályát is,
b) a vasúti társaság tulajdonában levő eszközeit
az analitikus és a főkönyvi könyvelésben köteles elkülönítetten nyilvántartani.
(5) A (4) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott eszközök főbb eszközcsoportjainak felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza.
10. § (1) Mindazon eszközöket, amelyek a vasúti személyszállítási, árufuvarozási, valamint vontatási és járműkarbantartási szolgáltatások teljesítéséhez szükségesek, és amelyekkel nem nyújtanak infrastruktúra-szolgáltatást, a személyszállítási, az árufuvarozási, valamint a vontatási és járműkarbantartási szolgáltatást nyújtó szervezeteknél kell kimutatni.
(2) A személyszállító, az árufuvarozó, a vontatási és járműkarbantartási szolgáltató tevékenységhez tartoznak különösen a 2–4. számú melléklet szerinti eszközök.
(3) A vasúti társaság központi irányító és háttérszolgáltató szervezetéhez tartoznak mindazok a társasági tulajdonban lévő eszközök, amelyek nem tartoznak az 1–4. számú mellékletben említett eszközök körébe. A központi irányító és háttérszolgáltató üzletág főbb eszközcsoportjait az 5. számú melléklet tartalmazza.
(4) A vasúti társaság az 1–5. számú mellékletben meghatározott eszközök besorolását köteles elvégezni és a besorolást folyamatosan felülvizsgálni.
11. § (1) Az egyes szervezetek által közösen használt ingatlanokat a pályavasút, illetve – a pályavasút által nem használt eszközök esetében – az azt legnagyobb arányban használó szervezet eszközének kell tekinteni.
(2) Ha a pályavasút működtetés, a személyszállító, az árufuvarozó, a vontatási és járműkarbantartási szolgáltató tevékenység, valamint az 1–4. számú melléklet alapján valamely eszköz hovatartozása nem állapítható meg, azt a központi irányító és háttérszolgáltató szervezethez tartozónak kell tekinteni. Ide tartoznak különösen a vasúti társaság által nem használt, hasznosításra felkínált, bérbeadott (különálló) ingatlanok, valamint a központi irányító és háttérszolgáltató szervezet szolgáltatásainak teljesítéséhez szükséges ingatlanok, létesítmények, gépek, berendezések is.
Egyéb eszközök és források besorolása
12. § (1) Az immateriális javakat a használó szerint, illetve – ahol ez külön jogszabály10 szerint indokolt – a tárgyi eszközökhöz kapcsolódóan kell besorolni.
(2) A részesedéseket a tevékenységeknek megfelelően kell az egyes szervezetek eszközei közé sorolni.
(3) Az adott kölcsönöket és értékpapírokat a szerződést kötő szervezetnél kell kimutatni.
(4) A készleteket a nyilvántartó szervezet eszközeként kell feltüntetni.
(5) A pénzeszközök – az üzleti területek banki számlái és pénztárai kivételével – a központi irányító és háttérszolgáltató szervezetnél kezelendők.
(6) A rövid lejáratú követeléseket és kötelezettségeket a szerződést kötő szervezetnél kell kimutatni. Az elkülönült szervezetek mérlegében egymással szembeni követelésként-kötelezettségként csak a pénzügyileg is rendezendő tételek mutathatók ki.
(7) Az adókötelezettségeket – a kapcsolódó gazdasági esemény függvényében – az azt terhelő szervezeteknél kell elszámolni. A bevallás és a pénzforgalmi elszámolás a központi irányító és háttérszolgáltató szervezetnél történik.
(8) A felvett hiteleket a hitelből megvalósított eszközhöz kapcsolódóan, illetve – a működés finanszírozására felvett hitelek esetében – a hitelfelvétel rögzített célja szerinti tevékenységet végző szervezetnél kell kimutatni, több szervezethez tartozás esetén megosztani. Amennyiben a hitelfelvétel célját nem rögzítik, azt a központi irányító és háttérszolgáltató szervezetnél kell kimutatni.
(9) A kincstári tulajdonú eszközök fejlesztéséhez kapott költségvetési juttatást a pályavasútnál hosszúlejáratú kötelezettségként kell kimutatni.
(10) Az időbeli elhatárolásokat az elkülönített szervezetek elhatárolt bevételeivel és ráfordításaival megegyezően kell kimutatni.
A saját tőke meghatározása
13. § (1) A 9–12. § szerint az egyes elkülönített szervezetekhez rendelt eszközök és kötelezettségek (ideértve az időbeli elhatárolásokat és a céltartalékokat is) alapján el kell készíteni az elkülönült szervezetek mérlegét. A mérlegbe beállított eszközök és források különbözete az adott szervezet saját tőkéje. A szervezetenkénti saját tőkék együttes összegének meg kell egyeznie a vasúti társaság mérlegében szereplő saját tőke összegével.
(2) A vasúti társaság saját tőkéjében levő eredménytartalékot annak a szervezetnek a mérlegében kell szerepeltetni, amely azt létrehozta.
(3) A lekötött tartalékot annak a szervezetnek a mérlegében kell szerepeltetni, amely szervezet a lekötésre okot szolgáltatott.
(4) Amennyiben a tőketartalék nevesített eszközökhöz kapcsolódik, úgy ahhoz a szervezethez kell rendelni, ahol a nevesített eszközök a mérlegben megjelennek. A fennmaradó tőketartalékkal a negatív eredménytartalékot kell kompenzálni. Az ezen felül maradó tőketartalék az elkülönített szervezetek között felosztható.
(5) Az értékelési tartalékot annál a szervezetnél kell kimutatni, amely szervezet a mérlegben értékhelyesbítést mutat ki, azzal egyező összegben.
(6) Az (1) bekezdés szerinti saját tőke és a (2)–(5) bekezdés szerinti tételek különbözete az adott szervezethez tartozó jegyzett tőke.
A bevételek és költségek vasúti társaságon belüli elszámolásának szabályai
14. § Az egyes szervezetek közvetlen elszámolású bevételei különösen:
a) a szervezet által számlázott bevételek,
b) a működéséhez címzetten kapott költségvetési juttatás, különösen a pályavasút termelési ártámogatása, a személyszállítási termelési támogatás és fogyasztói árkiegészítés, a vontatási célú gázolaj-felhasználáshoz kapcsolódóan (költségcsökkentő tételként elszámolt) visszaigényelt jövedéki adó,
c) a társasági tulajdonú eszközök fejlesztésére kapott költségvetési juttatás, a különböző alapokból kapott vissza nem térítendő támogatások,
d) a szervezet eszközeihez és a szervezet által végzett egyéb tevékenységhez kapcsolódó egyéb bevételek.
15. § (1) Az egyes szervezetek közvetlen elszámolású ráfordításai különösen:
a) a szervezet által felhasznált anyagok, külső féltől megrendelt szolgáltatások költsége,
b) eszközeinek értékcsökkenési leírási költsége,
c) a létszámában lévő dolgozók személyi jellegű ráfordításai,
d) a szervezetek eszközeihez és a szervezet által végzett tevékenységhez kapcsolódó egyéb költségek és ráfordítások.
(2) Az egyes tevékenységek végzésére közösen használt épületek, területek számlázott működtetési költségeit és bevételeit (a használati érték figyelembevételével) a használat arányában, az igénybe vett szolgáltatások (távközlés, adatátvitel, áram, víz, csatorna, fűtés stb.) költségét az igénybe vett mért, mérés hiányában éves megállapodásban rögzített, becsült mennyiség arányában kell megosztani.
(3) A káresemények (balesetek, környezeti károk stb.) költségeit a pályavasút, a személyszállító vállalkozó vasúti, az árufuvarozó vállalkozó vasúti, a vontatási és járműkarbantartási szolgáltató, a központi irányító és háttérszolgáltató tevékenységet végző szervezetek viselik.
16. § (1) A szervezetek belső megrendelőlevél alapján egymásnak végzett szolgáltatásai:
a) a szervezetek egyes szervezeti egységei által közvetlenül egymás részére végzett szolgáltatások (pl. karbantartás, felügyelet, épület- és közmű-üzemeltetés, gép- és járműkölcsönzés, belső személyszállítás vagy árufuvarozás, anyagvonati teljesítmény stb.);
b) a szervezetek között központilag elszámolt kiemelt szolgáltatások:
ba) infrastruktúra-szolgáltatások,
bb) vontatási szolgáltatások;
c) a központi irányítás management-szolgáltatásai és egyéb központi szolgáltatások.
(2) A belső szolgáltatási díjak meghatározása a következők szerint történik:
a) a szervezetek által egymás részére végzett, közvetlenül elszámolt belső szolgáltatás esetében a szolgáltatási díj az üzleti területen belül a közvetlen költség, az üzleti területek között a várható költségek arányában kialakított összeg, amely nem lehet magasabb, mint az adott szolgáltatás piaci értéke,
b) a szervezetek által egymás részére végzett, központilag elszámolt belső szolgáltatást normatív alapú díjakkal kell elszámolni. A normatív díjakat önköltség alapon kell meghatározni oly módon, hogy azok nem lehetnek magasabbak a piaci viszonyok között elfogadható értéknél. Ezek a tételek havonta, összevont bizonylat alapján, elkülönített módon számolandók el az egyes szervezetek között termékenként és vonalszakaszonként,
c) a központi irányítás management-szolgáltatási díját a szervezetek tervezett közvetlen költségei arányában, az egyéb központi szolgáltatás díját a szolgáltatás jellemzői (pl. létszám, anyagfelhasználás) arányában kell – az erre a célra készített belső bizonylaton – elszámolni.
(3) A különböző tevékenységet végző szervezetek között elszámolt díjakat a szolgáltatónál bevételként, az igénybe vevő szervezetnél költségként kell elszámolni az erre a célra elkülönített főkönyvi számlákon, és az érintett vasúti szervezetek eredménykimutatásában kell szerepeltetni.
(4) Az egyes szervezetek kalkulációját a ténylegesen elszámolt, az (1)–(3) bekezdés szerinti belső elszámolásokat is tartalmazó költségek, ráfordítások és bevételek alapján kell elkészíteni. A kalkuláció alapján meghatározott szervezetenkénti önköltség, bevétel és eredmény elemzése alapján kell az alkalmazott belső díjakat évente felülvizsgálni.
Üzleti terv és kontrolling
17. § (1) A társaság üzleti tervét a szervezetek szerinti részletezésben kell összeállítani.
(2) A társaság kontrolling tevékenységét és kötelező adatszolgáltatását a jelen rendeletben foglaltak figyelembevételével kell kialakítani.
Záró rendelkezések
18. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a pályavasút és a vállalkozó vasút tevékenységének elkülönítéséről szóló 11/1996. (III. 5.) KHVM–PM együttes rendelet.
(2) A szervezetenként elkülönített eszközök besorolását a rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül kell megkezdeni, és 2003. január 1. napja szerinti állapotnak megfelelően a 2002. üzleti év lezárását követően kell a nyilvántartásokban rögzíteni. A besorolás esetleges felülvizsgálatának eredményét a tárgyév december 31-ével kell a nyilvántartásba átvezetni és a mérlegben szerepeltetni.
1. számú melléklet a 34/2003. (V. 28.) GKM–PM
együttes rendelethez
2. számú melléklet a 34/2003. (V. 28.) GKM–PM
együttes rendelethez
3. számú melléklet a 34/2003. (V. 28.) GKM–PM
együttes rendelethez
4. számú melléklet a 34/2003. (V. 28.) GKM–PM
együttes rendelethez
5. számú melléklet a 34/2003. (V. 28.) GKM–PM
együttes rendelethez
A rendeletet az 50/2007. (IV. 26.) GKM–PM együttes rendelet 10. § a) pontja hatályon kívül helyezte 2007. május 11. napjával. A fenti időpontban működő vasúti társaságok számviteli elkülönítési kötelezettségeire lásd e hatályon kívül helyező rendelet 11. §-át.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény.
A 3. § (1) bekezdésének a) pontja a 67/2003. (X. 21.) GKM rendelet 24. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (1) bekezdésének első mondata a 67/2003. (X. 21.) GKM rendelet 24. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (2) bekezdésének b) pontját a 67/2003. (X. 21.) GKM rendelet 23. §-a hatályon kívül helyezte.
A 4. § (2) bekezdésének d) pontját a 67/2003. (X. 21.) GKM rendelet 23. §-a hatályon kívül helyezte.
A 4. § (2) bekezdésének l) pontja a 67/2003. (X. 21.) GKM rendelet 24. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (2) bekezdésének m) pontját a 67/2003. (X. 21.) GKM rendelet 23. §-a hatályon kívül helyezte.
A 4. § (3) bekezdését a 67/2003. (X. 21.) GKM rendelet 23. §-a hatályon kívül helyezte.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény.