Kifejezéskereső
Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 34/2003. (VI.18.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról
2016.11.22.
(Egységes szerkezetben a 9/2004. (II.26.) Önk. sz., a 20/2004. (V.18.) Önk. sz., a 15/2005. (IV.15.) Önk. sz., a 18/2005. (V.19.) Önk. sz., a 19/2006. (IV. 28.) Önk. sz., a 43/2006. (XII.19.) Önk. sz., a 44/2007. (IX. 20.) Önk. sz., 40/2008. (X. 31.) Önk. sz., a 38/2010. (XII. 15.) Önk. számú, a 14/2012. (III.26.), a 13/2013. (V.14.), a 20/2014. (IX.16.) a 23/2015. (V.19.), a 10/2016. (III.11.) és a 28/2016. (XI.21.) önkormányzati rendeletekkel)
Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 16. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv.) 18. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettség teljesítésére, Szentendre Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 27/2008. (IX. 10.) 56. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésére az alábbi rendeletet alkotja.1
I. fejezet
A rendelet hatálya
1. §
(1) E rendelet tárgyi hatálya kiterjed a Szentendre Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonába tartozó ingó, ingatlan dolgokra, értékpapírokra, pénzeszközökre, követelésekre, vagyoni értékű jogokra, immateriális javakra és gazdasági társaságokban meglévő részesedésekre, együttesen az önkormányzati vagyonra.
(2) Az önkormányzati vagyon egyes vagyontárgyai feletti tulajdonosi jogok gyakorlását külön rendelet szabályozhatja. Ezen vagyontárgyak esetében e rendelet szabályait csak akkor kell alkalmazni, ha a külön helyi rendelet szabályai másképp nem rendelkeznek.
(3) Külön rendelet szabályozza:
a) az önkormányzat tulajdonában álló lakás és nem lakás célját szolgáló helyiségek bérbeadásának, valamint a lakbér- és egyéb díjhátralék rendezésének, valamint elidegenítésének feltételeit,2
b) 3
c) a közterületek használatának rendjére vonatkozó szabályokat,
d) a pénzeszközök felhasználásának feltételeit (költségvetési rendelet).
2. §
E rendelet személyi hatálya kiterjed:
a) a Képviselő-testületre
b) a Képviselő-testület szerveire: a polgármesterre, a testület bizottságaira és a polgármesteri hivatalra (utóbbi a továbbiakban: hivatal),
c) az önkormányzat intézményeire, valamint
d) az önkormányzat saját alapítású többségi tulajdonú társaságaira az általuk kezelt és üzemeltetett önkormányzati vagyon tekintetében.
II. fejezet
Az önkormányzat vagyona
3. §4
4. §5
5. §
(1) Helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyont, az Nvtv. 5. § (3) bekezdése határozza meg.6
(2) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülnek az Nvtv-ben, törvényben, valamint jelen bekezdésben meghatározott, alábbiakban felsorolt vagyonelemek:
a) köztéri műalkotások,
b) köztemetők,
c) helyi jelentőségű természetvédelmi területek,
d) szilárd hulladék lerakóhely,
e) levéltári anyagok, irattári anyagok (1991. évi XXXIII. tv. 23. §),
f) tervtár terv- és iratanyagai,
g) mindaz a vagyon, melyet a Képviselő-testület nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak nyilvánít.7
(3) A kizárólagos, és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, forgalomképtelen ingatlan vagyontárgyak tételes felsorolását a vagyonkataszter tartalmazza.8
6. §
(1) Korlátozottan forgalomképes vagyonelemek - az Nvtv-ben meghatározott vagyonelemeken kívül - az alábbiak:
a) műemlék, műemléki jellegű és városképi jelentőségű ingatlanok (1991. évi XXXIII. tv. 3. §),
b) védett természeti területek (1991. évi XXXIII. tv. 7. §),
c) kulturális javak (1991. évi XXXIII. tv. 22. §),
d) műalkotások,
e) nyilvános illemhelyek,
f) a határozott időre bérbe adott szociális, vagy közérdekű elhelyezésre szolgáló, illetve városrendezési szempontok figyelembevételével kijelölt önkormányzati lakások, valamint az önkormányzati üdülők,
g) a nem lakás céljára szolgáló helyiségek vagyongazdálkodási és városrendezési szempontok szerint meghatározott köre,
h) mindaz a vagyon, amelyet a Képviselő-testület annak nyilvánít.9
(2) Korlátozottan forgalomképesek az önkormányzati közszolgáltatás alapvető funkcióját, illetve a helyi közhatalom gyakorlását biztosító
a) igazgatási, művelődési, oktatási, sport, egészségügyi, szociális, jóléti célt szolgáló, és egyéb intézmények használatába adott vagyon,
b) a kommunális tevékenységet végző gazdasági társaság használatába kerülő önkormányzati vagyon,
c) a Képviselő-testület és szervei, valamint a hivatal elhelyezésére szolgáló középület, illetve a feladatok ellátására szolgáló eszközök,
d) az önkormányzati közszolgáltatás alapvető funkciójának ellátása céljából létrejött gazdasági társaságban meglévő önkormányzati vagyonrész illetve részesedés, valamint a vagyongazdálkodás hatékonyabbá tétele érdekében létrehozott gazdasági társaság üzletrésze.
(3) A korlátozottan forgalomképes ingatlan vagyontárgyak tételes felsorolását a vagyonkataszter tartalmazza.10
7. §
(1) A törzsvagyonba nem tartozó önkormányzati vagyon (vállalkozói vagyon) forgalomképes.
(2) 11
(3) A forgalomképes ingatlan vagyontárgyak tételes felsorolását a vagyonkataszter tartalmazza.12
8. §
Az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyak átminősítése – az egyes csoportok közötti átsorolás – a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
III. fejezet
Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása
1. cím
Közös szabályok
9. §
(1) Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyakat a költségvetési év zárónapjával készült vagyonleltárban kell kimutatni értékben és mennyiségben.
(2) A törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani.
(3)13 A vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóval egyidejűleg kell elkészíteni, és lehetővé kell tenni, hogy abba, a beszámolóban megjelölt hivatali helyiségben, bármely szentendrei lakos betekinthessen.
10. §
(1) Az önkormányzati vagyon tárgyának értékesítése esetén a vagyontárgy induló árát:
a) ingatlan vagyon és vagyoni értékű jog esetén 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés, vagy - hasonló paraméterekkel rendelkező ingatlan esetén - 3 hónapon belül elért tényleges értékesítési ár alapján;
b) ingó vagyon esetén legalább a könyv szerinti nyilvántartási értéken, de ha nyilvánvaló, hogy ez az érték – különösen az ingóság állagára tekintettel – aránytalanul alacsony, akkor az értékbecslés alapján meghatározott értéken;
c) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén:
- a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott értékpapírt a tőzsdei árfolyamon,
- másodlagos értékpapír piacon forgalmazott értékpapírt az értékpapír kereskedők által a sajtóban közzétett vételi közép árfolyamon,
- társasági részesedés esetén három hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján,
kell meghatározni.
(2) Az önkormányzati vagyon nem pénzbeli hozzájárulásként, gazdasági társaság, egyesülés, illetve közhasznú társaság részére történő szolgáltatásakor, a könyvvizsgáló által meghatározott értéken vehető figyelembe.
(3) 14Önkormányzati vagyontárgy értékesítése esetén az adásvételi szerződést ellenjegyző ügyvéd, valamint az ingatlanforgalmi értékbecslő kiválasztása az önkormányzat joga.
11. §
(1) Az önkormányzat részére ingyenesen felajánlott bármely vagyontárgy elfogadásáról az e rendelet 17. § (1) bekezdésében meghatározott szervek jogosultak dönteni, az ott meghatározott értékhatárok alapján.
(2) 15Az önkormányzat vagyontárgyaival való térítésmentes hasznosításra, rendelkezésre az e rendelet 14-19. §-aiban előírtakat kell alkalmazni, azzal a feltétellel, hogy a jogügylet forgalmi értékét jelen rendelet 10. § (1) bekezdése alapján meg kell határozni.
2. cím
A tulajdonosi jogok gyakorlói
12. §
(1) Az önkormányzatot az önkormányzati vagyon tekintetében megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost illetik, illetve terhelik.
(2) A tulajdonost megillető jogokat a Képviselő-testület gyakorolja, ezt a jogát a polgármesterre, bizottságaira, intézményeire, hivatalára és gazdasági társaságaira átruházhatja.
(3) Az önkormányzati vagyonnal való rendelkezési jog gyakorlói:
a) Képviselő-testület,
b) Képviselő-testület bizottságai,
c) polgármester.
(4)16
13. §17
3. cím
Forgalomképtelen vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása
14. §
(1) A forgalomképtelen vagyontárgy nem idegeníthető vagy ajándékozható el, nem terhelhető meg, nem köthető le, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete.
(2) A forgalomképtelen vagyon tulajdonjog változással nem járó hasznosítása esetén az érvényben lévő önkormányzati rendeletek és más jogszabályok figyelembe vételével kell a hivatalnak eljárnia.
(3) A mindenkor hatályos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabályban meghatározott, az építtetőt terhelő gépjármű elhelyezési kötelezettséggel kapcsolatos, a forgalomképtelen vagyon körébe tartozó ingatlanon lévő parkolóhelyek biztosításáról szóló megállapodás megkötésére a polgármester jogosult.18
4. cím
Korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása
15. §
(1) A korlátozottan forgalomképes vagyontárggyal való rendelkezésre, így különösen annak elidegenítésére, megterhelésére, gazdasági társaságba, alapítványba való bevitelére a Képviselő-testület jogosult.
(2) A műemlék épület elidegenítéséhez, megterheléséhez, kezelői joga átruházásához, használati vagy bérleti joga gazdasági társaságba való beviteléhez, illetve a kulturális javak elidegenítéséhez a szakminiszter hozzájárulása; a védett természeti terület elidegenítéséhez, kezelői vagy használati jogának átadásához a szakminiszter engedélye is szükséges.
16. §
(1) A korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon hasznosítását a polgármester a hivatal vagyongazdálkodási csoportja közreműködésével, az önkormányzati intézmények vezetői, valamint az önkormányzat által alapított többségi részesedésű gazdasági társaságok végzik.
(2) Az önkormányzati intézmények vezetői a tulajdonjog változásával nem járó hasznosítást – az alapító okiratban foglaltak szem előtt tartásával – a vagyontárgy bérbeadásával végezhetik.
(3) A bérbeadásról a legfeljebb egy évre szóló szerződést az intézmény nevében az intézmény vezetője kötheti meg, amelyről az aláírást követő 15 napon belül a szerződés megküldésével értesíteni kell a polgármestert. A hasznosításból befolyt összeget az intézmény saját bevételeként kell kezelni. Egy éven túli hasznosítási szerződéshez a polgármester előzetes írásbeli egyetértése szükséges.
(4) A polgármester a vagyonhasznosítás körében szerződést köthet. A határozatlan időre szóló szerződést úgy kell megkötni, hogy azt legfeljebb 3 havi felmondási idővel meg lehessen szüntetni. Határozott idő esetén a szerződés legfeljebb 5 évre szólhat.
(5) 5 évnél hosszabb határozott idejű szerződés megkötéséhez a Képviselő-testület hozzájárulására van szükség.
(6) A gazdasági társaság az alapító okirata szerinti tevékenység keretében a használatba adott korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyontárgyakat tulajdonjog változásával nem járó módon hasznosíthatja. Az egy éven túli hasznosítás esetén köteles a Képviselő-testület, mint Alapító részére előzetesen tájékoztatást adni.
5. cím
Forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása
1917. §
A forgalomképes vagyon szerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről és gazdasági társaságba történő beviteléről, illetve bármely más, tulajdonjog változásával járó hasznosításáról
a) 20.000.000 ,- Ft egyedi forgalmi értékhatárig a polgármester;
b) 20.000.001 – 50.000.000,-Ft egyedi forgalmi értékhatárig a vagyongazdálkodási kérdésekkel foglalkozó szakbizottság20
c) 50.000.000 ,-Ft egyedi forgalmi értékhatár felett a Képviselő-testület dönt.
18. §
(1) A tulajdonjogot nem érintő vagyonhasznosítás körében
a) 5.000.000 ,- Ft-ot meg nem haladó éves bérleti díj (Áfa nélkül) hasznosítási ellenértékig a polgármester,
b) 10.000.000 ,- Ft-ot meg nem haladó éves bérleti díj (Áfa nélkül) hasznosítási ellenértékig a vagyongazdálkodási kérdésekkel foglalkozó szakbizottság,21
c) 10.000.000 ,- Ft-ot meghaladó éves hasznosítási ellenérték esetén a Képviselő-testület
dönt a szerződéskötésről.22
(2) Koncesszió köteles tevékenység folytatására koncessziós pályázatot a Képviselő-testület írhat ki.
19. §
(1) A polgármester gondoskodik a vagyonhasznosítással kapcsolatos döntések végrehajtásáról és ellenőrzi azt.
(2) A forgalomképes vagyon feletti rendelkezési jogot a jelen és más önkormányzati rendeletben, törvényben nem szabályozott esetekben a polgármester gyakorolja.
6. cím
Az önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaságok
20. §
(1) Az önkormányzat által alapított többségi részesedésű gazdasági társaságok esetében a legfőbb szervet megillető jogok közül kizárólag a Képviselő-testület gyakorolja a következőket:
a) Az Alapító okirat megállapítása és módosítása,
b) A Társaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének az elhatározása,
c) A Gt. 37. §-ban foglalt kivétellel az ügyvezető(k)nek, Igazgatóság tagjainak, továbbá a felügyelő bizottság tagjainak és a könyvvizsgálónak a megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása.
d) A számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása és döntés az adózott eredmény felhasználásáról
e) Döntés osztalékelőleg fizetéséről
f) Döntés a részvények típusának átalakításáról (csak ha többszemélyessé válik a társaság, és egyben a nyilvános működési formát is elhatározza)
g)Döntés a nyomdai úton előállított részvények dematerializált részvénnyé történő átalakításáról
h) Döntés az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatásáról, illetve az egyes részvényfajták, osztályok átalakításáról,
i) Döntés átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvény forgalomba hozataláról,
j) Döntés az alaptőke felemeléséről és leszállításáról,
k) Döntés minden olyan egyéb kérdésben, melyet a Gt. és egyéb jogszabályok (pl. A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. sz. törvény), valamint az Alapító okirat az Alapító hatáskörébe utal, illetve amely kérdésekben az Igazgatóság saját elhatározásából vagy pedig a felügyelő bizottság az Alapító döntését kéri, Amennyiben a Gt. illetve egyéb jogszabályok esetleges jövőbeli módosítása egyéb kérdéseket is az Alapító hatáskörébe utalna úgy azok külön ez irányú Alapító okiratbeli rendelkezés nélkül is az Alapító kizárólagos hatáskörébe tartoznak.
l) Döntés hitelfelvételéről hosszúlejáratú hitel esetén amennyiben a Társaság hitelállománya a hitelfelvételével az alaptőke 30%-át meghaladja, rövidlejáratú hitel esetén amennyiben a Társaság hitelállománya a hitel felvételével a 20 millió forintot meghaladja.
m) Döntés ingatlan vagy vagyon értékű jog elidegenítéséről, amennyiben annak bruttó könyvszerinti értéke eléri vagy meghaladja az 1 millió forintot.
n) Döntés ingatlan bérbeadásáról, ha a bérleti szerződés határozott idő esetén az 5 évet meghaladja, vagy ha az éves bérleti díj a 10 (tíz) millió forintot meghaladja.
o) 23
p) Döntés az éves szinten 500.000.-Ft. értéket meghaladó támogatásról.
q) Döntés a társaság éves üzleti tervének jóváhagyásáról.
r) Az Igazgatóság éves beszámoltatása tevékenységéről.
s) A vezető tisztségviselők díjazásának megállapítása.
t) Cégvezető kijelölése.
A képviselő-testület – a megválasztással és kinevezéssel kapcsolatos ügyek kivételével – a hatáskörébe tartozó döntés meghozatalát megelőzően köteles a vezető tisztségviselők, valamint a Felügyelő Bizottság véleményét megismerni.24
(1a) A Szentendrei Kulturális Központ Nonprofit Kft. esetében a nettó 5 millió forint értéket meghaladó értékű jogügyletről a Kulturális és Turisztikai Bizottság, a nettó 20 millió forint értéket meghaladó értékű jogügyletről a Képviselő-testület dönt.25
(1b) Az Aquapalace Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. esetében a nettó 5 millió forint értéket meghaladó értékű jogügyletről a Városfejlesztési Bizottság, a nettó 20 millió forint értéket meghaladó értékű jogügyletről a Képviselő-testület dönt.26
(1c) A Városi Szolgáltató Nonprofit Zrt. esetében a nettó 10 millió forint értéket meghaladó értékű jogügyletről a Városfejlesztési Bizottság, a nettó 20 millió forint értéket meghaladó értékű jogügyletről a Képviselő-testület dönt.27
(2) Az (1) bekezdésben nem szabályozott tulajdonosi jogokat (így különösen a Gt. 25. § (1), 28. § (2), 34. § (4) bekezdésben foglalt jogokat) a Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.28
21. §
(1) A gazdasági társaságokban meglévő önkormányzati tulajdonú tőkerészesedéshez kapcsolódó tagsági jogokat a polgármester gyakorolja.
(2) Közalapítvány esetén a Képviselő-testület felhatalmazása alapján az alapítói jogokat a polgármester gyakorolja.
22. §
Ha az önkormányzat olyan gazdasági társaságot alapít, melynek tevékenysége az önkormányzat kötelező feladatai körébe tartozik, az önkormányzati tulajdoni hányad aránya 51%-nál kevesebb nem lehet.
23. §
Az önkormányzat kültagként saját nevének betéti társaság nevében történő feltüntetéséhez nem járulhat hozzá.
7. cím
A pályáztatásra vonatkozó szabályok
24. §
(1) A korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyon értékesítése és hasznosítása az e rendeletben meghatározott pályáztatás útján történik.
(2) 29 30 Önkormányzati vagyon értékesítése vagy hasznosítása esetén pályázatot kell kiírni akkor, ha a várható értékesítési, illetve hasznosítási ellenértéknek, ingatlancsere esetén az értékkülönbözetnek, telek kiegészítés esetén a keletkezett értéktöbbletnek az e rendelet 27. § (4) bekezdés szerint számított összege a 20 millió forintot meghaladja.
(3) 31
25. §
(1) A pályázati hirdetményt a hasznosítónak
- a hivatal hirdetőtábláján 15 napra (a kifüggesztés keltezésének feltüntetésével) ki kell függeszteni, és
- egy írott sajtóban és egy elektronikus sajtóban (az önkormányzat honlapján) legalább egy alkalommal közzé kell tenni.
(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:
- az ingatlan címét és helyrajzi számát;
- területét;
- műszaki jellemzőit;
- tulajdonos nevét és címét;
- felhasználási célt, illetve tevékenységi kört;
- utalás az inflációkövető díj meghatározására;
- esetleges bánatpénz, óvadék mértékét és szabályait;
- a hasznosítás formáját (bérlet, tulajdonjog, stb.);
- az ingatlan értékét illetve árát;
- a használó által a rendeltetésszerű használat érdekében elvégzendő olyan munkák értékét, amelyek a használót terhelik;
- a hasznosítás időtartamát (határozott vagy határozatlan idejű);
- a jogviszony megszűnésekor a helyreállítási kötelezettség mértékét (eredeti állapot helyreállítása);
- azt a körülményt, hogy a pályázat nyilvános, azon részt vehet bármilyen természetes és jogi személy, akinek a tevékenységi kör gyakorlására törvényes módja van;
- azt, hogy hiánypótlásra van-e lehetőség, ha igen, akkor annak határidejét és módját;
- azt, hogy a kiíró jogosult indokolás nélkül bármikor a pályázatot eredménytelennek nyilvánítani, és új pályázatot kiírni;
- esetleges szakhatósági kikötéseket;
- a pályázati ajánlat benyújtásának módjára vonatkozó szabályokat;
- a pályázati ajánlat benyújtásának helyét és idejét;
- a pályázat formai és tartalmi érvénytelenségének feltételeit;
- a kötendő szerződés kötelező tartalmi elemeit;
- a kihirdetés határidejét;
- arról való tájékoztatást, hogy a pályázónak nyilatkoznia kell arról, hogy Szentendre Város Önkormányzata felé semmilyen köztartozása nincsen, a nyilatkozat elmaradása vagy a nyilatkozattal ellentétesen köztartozás megállapítása esetén pályázó az eljárásból kizárható;
- a pályázat értékelési szempontjait, és azok számítási módját, különös tekintettel arra, hogy jogvita esetén 0,5-es szorzó is alkalmazható.32
(3) 33
(4) A pályázatokat az a szerv bírálja el, amely a vagyonhasznosítással kapcsolatos döntés meghozatalára jogosult. A döntést a pályázati határidő elteltét követő első bizottsági vagy testületi ülésen meg kell hozni, indokolt esetben a döntést hozó szerv további 60 nappal a döntés határidejét meghosszabbíthatja, erről a pályázó(ka)t írásban értesíteni kell.34
(5) A bírálati eredményről az ajánlattevőket az elbírálást követő 15 napon belül kell írásban értesíteni.
8. cím35
Követelések érvényesítése, követelésekkel kapcsolatos kedvezmények
26. §
(1) Az önkormányzatot és költségvetési szerveit illető lejárt, de esedékességükig meg nem fizetett követelések (továbbiakban: követelés) érvényesítése iránt az önkormányzat és a hivatal esetében a jegyző, egyéb költségvetési szerv esetében a költségvetési szerv vezetője köteles intézkedni.
(2) Az önkormányzatot illető tőke vagy kamat követelés részbeni vagy teljes elengedésére, illetve részletfizetés engedélyezésére (továbbiakban együtt: kedvezmények) 100.000 Ft egyedi értékhatárig a polgármester, 100.001 Ft–tól 500.000 Ft egyedi értékhatárig a jogi és pénzügyi kérdésekkel foglalkozó szakbizottság, 500.001 Ft egyedi értékhatárt meghaladóan a Képviselő-testület jogosult.
(3) A követelésről részben vagy egészben csak akkor lehet lemondani, ha a követelésről történő lemondás nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását.
(4) A követelésről részben vagy egészben az alábbi okokból lehet:
a) ha a követelés érvényesítése, behajtása a rendelkezésre álló információk, bizonyítékok alapján a követelés összegét meghaladó költségekkel járna; vagy
b) ha a kérelmező méltányolható körülményei azt indokolják.
(5) Méltányolható körülmények különösen:
a) a kérelmező szociális helyzete;
b) ha a követelés kiegyenlítése a kérelmező életkörülményeit elnehezítené;
c) ha a követelés kiegyenlítése a kérelmező gazdasági helyzetét elnehezítené;
c) ha a követelés kiegyenlítése a kérelmező cég felszámolását eredményezné;
d) egyéb a kérelmezővel kapcsolatos méltányolható élethelyzet.
(6) A (2) bekezdésben meghatározott döntéshozó minden egyes kérelemről az eset összes körülményeinek mérlegelésével dönt, és döntését indokolnia kell.
(7) Az önkormányzat tulajdonában álló bérlakások bérbeadásából származó lakbér és egyéb díj követelések részletekben történő megfizetésének engedélyezésére, valamint a hátralék elengedésére, kamatkedvezmény nyújtására az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolágáló helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló mindenkor hatályos önkormányzati rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
(8) A fenti bekezdésekben említett tőke vagy kamatkövetelésekkel kapcsolatos kedvezmények nyújtására kizárólag a Képviselő-testület jogosult, ha az adós a kedvezmény iránti kérelmének benyújtását megelőző 5 évben részesült valamilyen kedvezményben, de annak feltételeit nem tartotta be.
9. cím
Vagyonkezelői jog36
26/A. §
(1) A Képviselő-testület az önkormányzati közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében, a közfeladat átadásához kapcsolódóan az önkormányzat tulajdonában lévő törzsvagyonra és üzleti vagyonra az átvevő jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet megillető vagyonkezelői jogot létesíthet.
(2) Az önkormányzati vagyon kezelője csak az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 19. pontjában meghatározott szervezet lehet.
(3) Vagyonkezelői jogot az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódóan ellenérték fejében vagy ingyenesen lehet megszerezni és gyakorolni. Az ingyenesség vagy visszterhesség megállapítása során az adott vagyontárgy rendeltetését, a közfeladat ellátásához való szükségességét, a működtetés költségeit és a vagyonelem értékét, műszaki állapotát figyelembe véve kell eljárni.
(4) Költségvetési szervvel vagyonkezelési szerződés értékhatárra tekintet nélkül versenyeztetés nélkül köthető.
(5) Törvény alapján kijelöléssel létrejött vagyonkezelői jog részletes szabályait rendező vagyonkezelési szerződésre e cím rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
26/B. §
(1) Az önkormányzati vagyon kezelője a kezelésbe vett vagyonnal a vonatkozó jogszabályok, valamint a vagyonkezelési szerződés keretei között szabadon gazdálkodhat. A vagyonkezelőt jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában megilletik a tulajdonos jogai és terhelik a tulajdonos kötelezettségei azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, továbbá – törvényben meghatározott kivételekkel – nem terhelheti meg, biztosítékul nem adhatja, azon osztott tulajdont nem létesíthet, illetve a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át.
(2) A vagyonkezelő a jogszabályokban meghatározott kötelezettségein túl köteles:
a) a rábízott vagyont biztosítani,
b) a vagyon fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatokat ellátni,
c) az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni.
(3) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe adott vagyonra vonatkozóan a vagyonkezelési szerződése lejáratánál hosszabb időtartamra szóló kötelezettséget csak az önkormányzat előzetes, írásbeli hozzájárulásával vállalhat.
(4) A vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a vagyonkezelő által ellátandó önkormányzati közfeladat és az ellátható egyéb tevékenységek meghatározását,
b) a vagyonkezelő által, feladatai ellátásához közreműködők igénybevételére vonatkozó szabályokat,
c) a vagyonkezeléssel érintett vagyon pontos meghatározását és értékét,
d) a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben történő gondoskodásra, illetőleg e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékű tartalék képzésére vonatkozó rendelkezéseket,
e) a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, illetve az ingyenesség tényét,
f) a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,
g) a vagyonkezelési szerződés időtartamát,
h) a szerződés megszűnésének eseteit,
i) az ingatlan-nyilvántartási rendelkezéseket, az ezzel kapcsolatos költségek viselését.
26/C. §
(1) Az önkormányzat a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal való gazdálkodást, a közfeladat ellátását évente ellenőrzi.
(2) Az ellenőrzéshez a vagyonkezelő éves beszámolót köteles készíteni, melynek tartalmaznia kell az általa kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást.
(3) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő megfelelően gondoskodott
a) a vagyontárgy értékének megőrzéséről,
b) a vagyontárgy állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról,
c) egyéb vállalt kötelezettségeiről.
(4) A vagyonkezelő az éves beszámolót a következő naptári év március 1. napjáig köteles elkészíteni, melyet a Képviselő-testület hagy jóvá.
IV. fejezet
Záró rendelkezések
27. §37
(1) A Képviselő-testület dönt a vagyongazdálkodás stratégiai kérdéseiről.
38(2) Jelen rendelet 17. §-ában foglalt egyedi forgalmi érték, valamint a 20. § (1) bekezdés m) pontjában foglalt piaci érték alatt a 10. § (1) bekezdés alapján meghatározott induló árat kell érteni.
(3) Jelen rendelet 18. § (1) bekezdésében foglalt éves hasznosítási ellenérték, valamint a 20. § (1) bekezdés n) pontjában foglalt éves bérleti díj alatt a szerződő fél által havonta fizetendő ellenérték egy éves kumulált összegét kell érteni.39
(4) Jelen rendelet 24. § (2) bekezdés alkalmazása során a pályáztatási kötelezettség megállapításához figyelembe veendő összeg:
a) értékesítés esetén az e rendelet 10. § (1) bekezdés szerinti induló ár;
b) 40hasznosítás esetén
- vagyontárgy határozott idejű hasznosítása esetén, az egy évre, vagy rövidebb időre kötött szerződés estén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás, az egy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén pedig a szerződés fennállása alatt fizetendő ellenszolgáltatás értéke, beleértve az esetleges becsült maradványértéket is.
- határozatlan idejű hasznosítás esetén, vagy ha a szerződés időtartama kétséges a havi ellenszolgáltatás tizenkétszerese.
28. §41
(1) Ez a rendelet 2003. július 01-én lép hatályba, egyúttal hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló 4/1996. (I.17.) Önk. sz. rendelet, és annak módosításai a 11/1996. (IV.15.) Önk. sz., a 24/1996. (VIII.15.) Önk. sz., a 32/1996. (X.16.) Önk. sz., a 17/1997. (V.29.) Önk. sz., a 21/1997. (VI.25.) Önk. sz., a 29/1997. (X.15.) Önk. sz., a 40/1997. (XII.15.) Önk. sz., a 4/1998. (I.28.) Önk. sz., a 17/1998. (IV.22.) Önk. sz., a 22/1998. (VIII.12.) Önk. sz., a 14/1999. (III.19.) Önk. sz., a 29/1999. (VI.21.) Önk. sz., a 35/1999. (IX.1.) Önk. sz., a 40/1999. (X.15.) Önk. sz., a 7/2000. (I.28.) Önk. sz., a 19/2000. (III.20.) Önk. sz., a 25/2000. (IV.25.) Önk. sz., a 32/2000. (V.19.) Önk. sz., a 37/2000. (VII.17.) Önk. sz., a 39/2000. (IX.15.) Önk. sz., a 49/2000. (IX.15.) Önk. sz., a 59/2000. (XI.20.) Önk. sz., a 65/2000. (XII.15.) Önk. sz., a 7/2001. (II.19.) Önk. sz., a 28/2001. (VII.2.) Önk. sz., a 31/2001. (VIII.01.) Önk. sz., a 34/2001. (VIII.15.) Önk. sz., a 35/2001. (IX.14.) Önk. sz., a 47/2001. (X.15.) Önk. sz., az 51/2001. (XI.19.) Önk. sz., a 4/2002. (II.20.) Önk. sz., a 8/2002. (III.18.) Önk. sz., a 15/2002. (VIII.01.) Önk. sz., a 26/2002. (IX.11.) Önk. sz., a 30/2002. (X.09.) Önk. sz., a 31/2002. (X.09.) Önk. sz. rendeletek, valamint az egyes önkormányzati rendeletek módosításáról szóló 7/2003. (II.24.) Önk. sz. rendelet 1. § (7), (8), és (9) bekezdése.
(2) Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
Szentendre, 2003. június 10.
Miakich Gábor s.k. dr. Drobilisch Erzsébet s.k.
polgármester mb. jegyző
Záradék:
A rendelet 2016. november 22-én került egységes szerkezetbe foglalásra.
dr. Gerendás Gábor
jegyző
1. számú melléklet42
2. számú melléklet43
1
Módosította a 14/2012. (III.26.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2012. március 26-tól.
2
Módosította a 43/2006. (XII.19.) Önk. sz. rendelet. Hatályos 2007. január 01-től.
3
Hatályon kívül helyezte a 43/2006. (XII.19.) Önk. sz. rendelet. Hatálytalan 2007. január 01-től.
4
Hatályon kívül helyezte a 14/2012. (III.26.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2012. március 26-tól.
5
Hatályon kívül helyezte a 14/2012. (III.26.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2012. március 26-tól.
6
Módosította a 14/2012. (III.26.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2012. március 26-tól.
7
Módosította a 13/2013. (V.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. május 15-től.
8
Módosította a 13/2013. (V.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. május 15-től.
9
Módosította a 13/2013. (V.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. május 15-től.
10
Módosította: 20/2004. (V.18.) Önk. sz. rendelet. Hatályos 2004. június 01-től.
11
Hatályon kívül helyezte a 14/2012. (III.26.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2012. március 26-tól.
12
Módosította: 20/2004. (V.18.) Önk. sz. rendelet. Hatályos 2004. június 01-től.
13
Módosította a 40/2008. (X. 31.) Önk. sz. rendelet. Hatályos: 2008. október 31-től.
14
Módosította a 43/2006. (XII.19.) Önk. sz. rendelet. Hatályos 2007. január 01-től.
15
A paragrafust kiegészítette a (2) bekezdéssel a 44/2007. (IX. 20.) Önk. sz. rendelet. Hatályos: 2007. október 1-től.
16
Hatályon kívül helyezte a 20/2014. (IX.16.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2014. szeptember 16-tól.
17
Hatályon kívül helyezte a 20/2014. (IX.16.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2014. szeptember 16-tól.
18
Beillesztette a 23/2015. (V.19.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2015. május 20-tól.
19
A paragrafust módosította a 40/2008. (X. 31.) Önk. sz. rendelet. Hatályos: 2008. október 31-től.
20
Módosította a 38/2010. (XII.15.) Önk. sz. rendelet, hatályos: 2010. december 15-től.
21
Módosította a 38/2010. (XII.15.) Önk. sz. rendelet, hatályos: 2010. december 15-től.
22
Módosította a 19/2006. (IV. 28.) Önk. sz. rendelet. Hatályos 2006. április 28-tól. Ezt módosította a 43/2006. (XII.19.) Önk. sz. rendelet. Hatályos 2007. január 01-től.
23
Hatályon kívül helyezte a 10/2016. (III.11.) önkormányzati rendelet, hatályát veszti 2016. március 12-től
24
Módosította a 43/2006. (XII.19.) Önk. sz. rendelet. Hatályos: 2007. január 01-től.
25
Beillesztette a 10/2016. (III.11.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2016. március 12-től
26
Beillesztette a 10/2016. (III.11.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2016. március 12-től
27
Beillesztette a 10/2016. (III.11.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2016. március 12-től
28
Módosította a 43/2006. (XII.19.) Önk. sz. rendelet. Hatályos: 2007. január 01-től.
29
Módosította a 44/2007. (IX. 20.) Önk. sz. rendelet. Hatályos: 2007. október 1-től.
30
Módosította a 28/2016. (XI.21.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2016. november 22-től
31
Törölte a 44/2007. (IX. 20.) Önk. sz. rendelet. Hatályos: 2007. október 1-től.
32
Módosította a 43/2006. (XII.19.) Önk. sz. rendelet. Hatályos 2007. január 01-től.
33
Módosította a 20/2004. (V.18.) Önk. sz. rendelet. Hatályos 2004. június 01-től. Hatályon kívül helyezte a 43/2006. (XII.19.) Önk. sz. rendelet. Hatályon kívül 2007. január 01-től.
34
Módosította a 43/2006. (XII.19.) Önk. sz. rendelet. Hatályos 2007. január 01-től.
35
Beiktatta a 13/2013. (V.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. május 15-től.
36
Beillesztette a 28/2016. (XI.21.) önkormányzati rendelet, hatályos 2016. november 22-től
37
Módosította a 13/2013. (V.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. május 15-től.
38
Módosította a 40/2008. (X. 31.) Önk. sz. rendelet. Hatályos: 2008. október 31-től.
39
Módosította a 43/2006. (XII.19.) Önk. sz. rendelet. Hatályos 2007. január 01-től.
40
Módosította a 44/2007. (IX. 20.) Önk. sz. rendelet. Hatályos: 2007. október 1-től.
41
Módosította a 13/2013. (V.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. május 15-től.
42
A melléklet számozását módosította: 20/2004. (V.18.) Önk. sz. rendelet. Hatályos 2004. június 01-től. Hatályon kívül helyezte a 43/2006. (XII.19.) Önk. sz. rendelet. Hatályon kívül 2007. január 01-től.
43
A melléklet számozását módosította: 20/2004. (V.18.) Önk. sz. rendelet. Hatályos 2004. június 01-től. Hatályon kívül helyezte a 43/2006. (XII.19.) Önk. sz. rendelet. Hatályon kívül 2007. január 01-től.
