Vissza a Jogszabálykeresőre

Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2003. (VI. 18.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat és a lakosság együttműködésében megvalósuló, ivóvíz, szennyvíz, és csapadékvíz elvezetést szolgáló közmű építésekről, és a kapcsolódó hozzájárulásokról

2003.07.01.

Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, foglalt felhatalmazás alapján a helyi társadalmi viszonyok rendezésére, valamint az ivóvíz, szennyvíz és csapadékvíz elvezetést szolgáló közművek létesítésekor alkalmazandó szabályokra tekintettel az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Szentendre város közigazgatási területén a jóváhagyott helyi építési szabályzat és szabályozási tervek, és az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) előírásaiban, valamint a vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint az ingatlanok ellátását szolgáló ivóvíz, szennyvíz és csapadékvíz elvezetést szolgáló közműépítésekre:

a) a már beépített területen ivóvíz, szennyvíz, és csapadékvíz elvezetést szolgáló közmű létesítésére,

b) a jóváhagyott rendezési tervek szerint kialakított ingatlanoknak a jogszabályi feltételeknek megfelelő előközművesítésére.

(2) A fenti munkákat az önkormányzat

- vagy lakossági kezdeményezésre építteti az ingatlantulajdonosokkal anyagi együttműködésben, vagyis önkormányzati pénzeszközökből ( a továbbiakban: támogatás ) és az ingatlantulajdonosoktól átvett pénzeszközökből ( a továbbiakban: lakossági önerő ), valamint esetleg a fejlesztésben szintén érdekelt harmadik féltől átvett pénzeszközökből ( a továbbiakban: együttműködésben ),
- vagy saját elhatározásból előközművesít, és annak költségeit részben vagy egészben az ingatlan tulajdonosokra áthárítja.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

(1) ingatlan: az ingatlannyilvántartás szerint önálló helyrajzi számmal rendelkező beépített vagy beépíthető földrészletek

(3) közműépítés: ivóvíz, szennyvíz és csapadékvíz elvezetést szolgáló közmű elosztó hálózatok fejlesztése a telekhatárig, az önkormányzati tulajdonban lévő és közterületként, közútként nyilvántartott területen

(4) telekhatár: a fejlesztéssel érintett ingatlannak az ingatlannyilvántartás szerinti határa.

(5) szilárd burkolat: aszfaltburkolat, betonburkolat, kockakő burkolat

(6) előközművesítés: beépítetlen terület közművekkel és/vagy útburkolattal való ellátása.

II. Fejezet

Az építések szervezése

3. § (1) Az építések indulhatnak lakossági kezdeményezésre vagy az önkormányzat saját elhatározásából.

(2) Az önkormányzat anyagi részt vállalásával megvalósuló ivóvíz, szennyvíz, és csapadékvíz elvezetést szolgáló közműépítések az önkormányzat mindenkori költségvetési rendeletével, a helyi építési szabályzattal és a szabályozási tervekkel, fejlesztési tervével összhangban szervezhető.

(3) A lakossági kezdeményezésre induló lakossági önerős ivóvíz, szennyvíz, és csapadékvíz elvezetést szolgáló közműépítésekkel érintett ingatlanok tulajdonosai a beruházás önkormányzattal együttműködésben történő megvalósításához a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő építőközösséget hoznak létre (a továbbiakban: társulás). Jelen rendelet előírásai nem vonatkoznak a tulajdonosok által a fejlesztések szervezésére, lebonyolítására létre hozandó vízi-közmű társulatokra, azokra külön jogszabályi rendelkezések vonatkoznak.

(4) A társulás szabadon szervezi tagjait, szabadon határozza meg a fejlesztési terület határát.

(5) Közműépítő társulásban ingatlanonként, több lakás esetén lakásonként, több lakásrész esetén lakásrészenként, vagyis olyan mérőnként (és lakás-egyenértékenként egyenlő arányban) lehet részt venni, mely mérő a szolgáltatóval közvetlen elszámolásra szolgál.

(6) Lakásegyenértékek:

- ivóvíz esetén: 600 liter/nap kapacitás igény
- szennyvíz csatorna esetén: 600 liter/nap kapacitás igény.
(7) Az együttműködésben való részvétellel szerzett ellátási, bekötési jogosultság az önkormányzat szempontjából nem személyhez, hanem az ingatlanhoz, vagy a lakáshoz, vagy a lakásrészhez kötődik, a jogosultság az új tulajdonosra, használóra átruházható.
(8) A lakossági kezdeményezést az önkormányzat polgármesteri hivatalánál kell megtenni, az építőközösségi szerződés beadásával.
(9) Az önkormányzat a költségvetésről szóló rendeletében határoz a megvalósuló ivóvíz, szennyvíz és csapadékvíz elvezetést szolgáló közműépítésekről, és arról, hogy annak költségeit (részben vagy egészben) át kívánja hárítani az érintett ingatlanok tulajdonosaira.
III. Fejezet

Az építésekhez adható önkormányzati ráfordítások meghatározása

4. § (1) Az építésekhez biztosítandó önkormányzati ráfordítás meghatározása és odaítélése kizárólag pályázati rendszerben történhet. Pályázaton kívül e célra támogatás nem adható.

(2) A lakossági önerős ivóvíz, szennyvíz és csapadékvíz elvezetést szolgáló közműépítésekhez felhasználható keretösszeget a költségvetésről szóló rendelet határozza meg.

(3) A keretösszeg felosztásáról, a támogatandó beruházásokról a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a hatályos Szentendre Város Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendeletben meghatározott illetékes bizottsága dönt évente egyszer, pályázati kiírás után.

(4) A pályázatot a költségvetési rendelet elfogadása után 30 napon belül kell kiírni.

(5) A pályázati feltételeket, az elbírálási szempontokat – ezen rendeletben foglaltakon túlmenően – a bizottság határozza meg.

(6) A pályázatoknak legalább az alábbiakat tartalmaznia kell:

a) az együttműködésben megvalósuló ivóvíz, szennyvíz és csapadékvíz elvezetést szolgáló közműépítéssel érintett terület megnevezését,

b) a létesítendő közmű fajtáját, rövid műszaki tartalmat,

c) az együttműködésben résztvevő ingatlan tulajdonosoknévsorát, az ingatlan helyrajzi számának, illetve házszámának megjelölésével,

d) a társulás létrehozására vonatkozó szerződés példányát,

e) társulási nyilatkozatot, a közműnek a megvalósulás utáni önkormányzati vagy üzemeltetői, szolgáltatói tulajdonba kerülésének feltételeiről,

f) a társulás nyilatkozatát arról, hogy a jelen rendelet 5. §-ában foglalt eljárást tudomásul veszik,

g) nyilatkozatot a lakossági önerő mértékéről,

(7) A pályázatok elbírálásának főbb szempontjai, melyek együtt vizsgálandók:

- a lakossági önerő mértékének nagysága,
- a tervezett fejlesztés műszaki szükségessége,
- városfejlesztési és városrendezési, valamint környezetvédelmi szempontok,
- az ellátott, illetve közvetlenül érintett ingatlanok száma, ezen belül az önkormányzat tulajdonában lévő telkek száma,
(8) A társulásnak odaítélt önkormányzati ráfordítás visszavonható, ha nem várható annak felhasználása, ha a társulás nem fizeti be az együttműködési megállapodásban rögzített határidőig a rájutó költséghányadot. A visszavont ráfordítás , illetve összegének azon része, melyet a döntésről szóló bizottsági határozatban foglalt feltételek következtében megtakarítottak, külön bizottsági döntéssel átcsoportosítható, más társulásnak odaítélhető,
(9) Az önkormányzati önerő mértéke nem lehet több a teljes bekerülési költség 50%-ánál.
(10) Megkezdett kivitelezésű építéshez önkormányzati önerő nem használható fel.
(11) Önkormányzati ráfordítás az alábbi műszaki tartalomra adható:
a) ivóvíz hálózat esetén: a törzs hálózatra és a bekötő vezetékre, a meglévő hálózathoz való csatlakozástól,
b) szennyvíz csatorna esetén: a szennyvíz-közműhálózatra, és a szennyvíz-bekötővezetékre, a meglévő hálózathoz való csatlakozástól.
(12) Nem adható önkormányzati ráfordítás
a) ivóvízvezeték esetén: a betápláló főnyomó vezetékre és műszaki berendezéseire,
b) szennyvíz csatorna esetén: a főgyűjtő vezetékre és műtárgyaira.
(13) E rendelet alkalmazása szempontjából a ráfordítás odaítélése során figyelembe vehető beruházási költségek:
a) a tervezési költségek, az engedélyezési költségek, és az engedélyezési eljárás során fizetendő hatályos jogszabályokban meghatározott illetékek, eljárási díjak összege,
b) a kivitelezési munkák teljes költsége, beleértve a kivitelezés során felbontott útburkolatnak vagy közterületnek a hatósági engedélyben, illetve tulajdonosi (kezelői) hozzájárulásban előírt szintű és műszaki tartalmú helyreállításának költségét, az üzembe helyezés és a jogszabályi előírások szerinti geodézia bemérés költségét,
c) esetleg szükséges külső lebonyolítónak, műszaki ellenőrnek a díja,
d) a kivitelezés során felmerülő tervezői művezetés és közmű szakfelügyelet költsége,
e) az élőre kötések költségei,
f) az a)-e) pontokban foglalt költségeket terhelő általános forgalmi adó,
(14) A benyújtott pályázatok elbírálásáról a döntést követő 15 napon belül valamennyi pályázót írásban értesíteni kell.
IV. Fejezet

Az építések lebonyolítása

5. § (1) Feleknek együttműködési megállapodást kell kötni, melyben rögzíteni kell a megvalósítandó beruházás megnevezését, költségét, az önkormányzat és a társulás (esetleg harmadik fél) közötti költségmegosztást (önkormányzati ráfordítás, illetve a lakossági önerő), a fizetési és kivitelezés-indítási feltételeket, valamint a megvalósuló létesítmény tulajdoni, üzemeltetési kérdéseit.

(2) Együttműködési megállapodást kell kötni akkor is, ha az önkormányzati együttműködés anyagi hozzájárulást (támogatást) nem jelent, csak szervezési, bonyolítási együttműködést.

(3) Az együttműködési megállapodásban rögzíteni kell, hogy a társulás elfogadja jelen rendelet 7. §-ában foglaltakat.

(4) A megállapodást az önkormányzat nevében a polgármester köti meg.

(5) Az együttműködésben megvalósuló beruházást a társulástól (vagy tagjaitól külön-külön) átvett pénzeszközökből és a ráfordításból a polgármesteri hivatal építteti meg:

- vagy közvetlen megrendelőként, ellátva az előkészítő és végrehajtó faladatokat is,
- vagy külön megállapodásokon alapuló, az érintett közműszolgáltatónak történő beruházási keret átadás útján.
(6) A társulás befizetéseit és ráfordítást a polgármesteri hivatalnak elkülönített számlán kell kezelnie. Az elkülönített számláról kifizetést csak a társulás közös képviselőjének hozzájárulásával lehet teljesíteni.
(7) A beruházás meghiúsulás esetén a már befizetett összegeket a társulásnak (vagy tagjainak külön-külön) vissza kell fizetni kezelési költség felszámítása, illetve kamatfizetés nélkül.
(8) Keretátadással megvalósuló építéseknél: a beruházással, annak lebonyolításával kapcsolatos önkormányzati és a lakossági érdekeket érvényre kell juttatni a kötendő beruházási keretátadási megállapodásokban, valamint az átadott keretösszegre kötendő vállalkozási szerződések tekintetében is, mely utóbbit a beruházási keretetátvevő és a kivitelező köt meg.
(9) A beruházási keret átadásáról szóló megállapodásban rögzíteni kell, hogy az együttműködésben megvalósuló közműről utólag leágazni (utólagos csatlakozás) csak a 6. §-ban szabályozott hozzájárulás önkormányzat részére történő megfizetése után lehetséges.
(10) A hivatalnak az előkészítő és végrehajtó munkákat a beszerzésekre vonatkozó hatályos törvényi, önkormányzati rendeleti előírások, a polgármesteri hivatal minőségbiztosítási eljárásai, valamint a vonatkozó jegyzői utasítások szerint kell végezni.
(11) A szükséges tervezési munkákat vagy a társulás külön befizetése, vagy az önkormányzati önrész terhére lehet megrendelni. A költségek megosztásánál majd figyelembe kell venni, hogy a tervezési munka mely forrásból lett megfizetve.
(12) A kivitelezés csak érvényes kiviteli szerződés birtokában indítható, a szerződés megkötése pedig akkor lehetséges, ha a fedezet az elkülönített számlán rendelkezésre áll.
(13) A végleges helyreállítás érdekében a közművek elosztó vezetékeinek közterületet érintő leágazó vezetékeit lehetőség szerint minden ingatlanhoz ki kell építeni az elosztó vezetékkel együtt.
(14) Az együttműködésben megvalósuló építések kivitelezésére vonatkozó szerződéseket úgy kell megkötni, hogy 5.000 E Ft (ÁFA nélkül) alatti munkáknál részszámlát nem, csak végszámlát nyújthat be a vállalkozó, valamint a nyomvonal jellegű munkáknál jólteljesítési biztosítékként a vállalási ár 10%-a 4 hónapos konszolidációs időtartamra visszatartásra kerüljön.
(15) Kifizetés csak teljesítés után, és az elvégzett munkák arányában történhet kifizetés a kivitelező számára, kivéve a beruházási keret keretátvevő számára történő átutalását, mely átutalás a kivitelezésre vonatkozó szerződés megkötése előtt történik.
(16) A polgármesteri hivatal a beruházás bonyolítási feladatokat az építéssel kapcsolatosan térítésmentesen végzi.
V. Fejezet

Utólagos közműcsatlakozás,

az ivóvíz, szennyvíz és csapadékvíz elvezetést szolgáló

közműépítési érdekeltségi hozzájárulás

6. § (1) Azon közművek meglévő elosztó vezetékeiről, illetve víziközmű törzshálózatról (továbbiakban: gerincvezetékről) leágazni (utólagos csatlakozás), melyek az önkormányzat és a lakosság jelen rendeletben szabályozott együttműködésében valósultak meg, csak az adott gerincvezeték-szakasz beruházási költségének egy társulási tagra jutó összegének a fizetési kötelezettség megállapításának évében a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított inflációs rátákkal felszorzott teljes összegének (a továbbiakban: közműépítési érdekeltségi hozzájárulás) megfizetése után, a hatályos technológia előírások szerint lehetséges. Akkor is meg kell fizetni a közműépítési érdekeltségi hozzájárulást, ha az adott gerincvezeték korábban és más formában, de helyi erőből (tanácsi, később önkormányzati és/vagy lakossági pénzeszközökből) létesült, üzemeltetésre és/vagy tulajdonba át lett adva az érintett közműszolgáltatónak, viszont vagy az önkormányzat érte nem kapott értékének megfelelő juttatást, a hozzájárulás önkormányzat általi beszedését pedig jogszabály nem tiltja, vagy szolgáltatóval kötött megállapodás a hozzájárulás önkormányzat általi beszedését konkrétan lehetővé teszi.

(2) Az adott gerincvezeték-szakasz üzembe-helyezését követő 10 éven túl jelentkező utólagos csatlakozónak a 10. évben fizetendő hozzájárulást kell megfizetni.

(3) A közműépítési érdekeltségi hozzájárulást az önkormányzat részére kell megfizetni, ezen bevételt kizárólag közműépítések megvalósítására lehet fordítani.

(4) Az (1) bekezdésben említett közműépítési érdekeltségi hozzájárulást minden olyan mérővel elkülönített utólagos fogyasztónak (az ingatlan tulajdonosa, haszonélvezője vagy használója) kell fizetni, mely mérő a szolgáltatóval történő elszámolásra szolgál.

(5) Az egy telken lévő több lakás, illetve lakásrész esetében a hozzájárulások lakásonként, illetve lakásrészenként fizetendők, függetlenül attól, hogy a telek már esetleg rendelkezik leágazással.

(6) Amennyiben a leágazó vezeték utólag kiépítendő, akkor az az utólagos csatlakozó feladata és költsége. A hozzájárulás kiszámításánál az (1) bekezdésben említett egy társulási tagra jutó összegből le kell vonni az elosztó vezeték építésekor elkészült leágazó vezetékek létesítéskori átlagos egységárát.

(7) Utólagos fogyasztó: aki az elosztó vezeték létesítésekor a költségekhez bármely oknál fogva nem járult hozzá, mert az együttműködésből bármely oknál fogva kimaradt, vagy szándékát késve jelezte, ezért befizetésével és számára a leágazó kiépítésével már nem lehetett kalkulálni.

(8) Az ivóvíz, szennyvíz és csapadékvíz elvezetést szolgáló közműfejlesztési hozzájárulás megfizetésével szerzett ellátási jogosultság nem személyhez, hanem az ingatlanhoz, a lakáshoz vagy a lakásrészhez kötődik, a jogosultság az új tulajdonosra, használóra átruházható.

(9) A fizetendő ivóvíz, szennyvíz és csapadékvíz elvezetést szolgáló közműépítési érdekeltségi hozzájárulást a polgármester határozza meg, aki méltányosságból két részletben történő megfizetést engedélyezhet.

(10) A közműépítési érdekeltségi hozzájárulást meghatározó polgármesteri határozat ellen a Képviselő-testülethez lehet fellebbezni, a kézhezvételtől számított 15 napon belül.

VI. Fejezet

Az önkormányzat saját elhatározásából létesült ivóvíz, szennyvíz és csapadékvíz elvezetést szolgáló közműépítések költségeinek áthárítása,

közművesítési hozzájárulás

7. § (1) Amennyiben – jelen rendelet hatályba lépését követően – az önkormányzat saját elhatározásából előközművesít, és annak költségeinek az érintett ingatlan tulajdonosokra történő áthárításáról (részben vagy egészben) is döntött a Képviselő-testület a költségvetésről szóló rendeletében, akkor a fizetendő ivóvíz, szennyvíz és csapadékvíz elvezetést szolgáló közművesítési hozzájárulást az elkészült közmű üzembe helyezését követő 1 éven belül a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben eljárva a polgármester írja elő.

(2) Az ivóvíz, szennyvíz és csapadékvíz elvezetést szolgáló közművesítési hozzájárulást az ingatlannak a kötelezettséget előíró határozat meghozatalának időpontjában lévő tulajdonosának kell megfizetni, több tulajdonos esetén a tulajdoni arányok szerint.

(3) Az ivóvíz, szennyvíz és csapadékvíz elvezetést szolgáló közművesítési hozzájárulást meghatározó határozat ellen a Képviselő-testülethez lehet fellebbezni, a kézhezvételtől számított 15 napon belül.

(4) Az ivóvíz, szennyvíz és csapadékvíz elvezetést szolgáló közművesítési hozzájárulás összegét a határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül kell megfizetni.

(5) Az ivóvíz, szennyvíz és csapadékvíz elvezetést szolgáló közművesítési hozzájárulás mértéke: az áthárítandó költségek egy ingatlanra jutó összege a fizetési kötelezettség megállapításának évében a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított inflációs rátákkal felszorzott összege.

(6) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben eljárva a polgármester méltányosságból maximum 12 havi, különösen méltányos esetben 24 havi kamatmentes részletfizetést engedélyezhet a kötelezett kérelmére, melyet a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kell benyújtani.

(7) Késedelmes fizetés esetén a PTK. szerinti késedelmi kamattal növelt hozzájárulást kell megfizetni.

(8) A teljesítés elmulasztása esetén az ivóvíz, szennyvíz és csapadékvíz elvezetést szolgáló közművesítési hozzájárulás közadók módjára behajtható. A közművesítési hozzájárulás megfizetéséig a fizetésre kötelezett tulajdonában lévő ingatlanra az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot lehet bejegyezni.

(9) A közművesítési hozzájárulás szempontjából érintett ingatlan:

- ivóvíz, szennyvíz és csapadékvíz elvezetést szolgáló közmű építés esetén: amely ingatlanhoz közvetlen leágazás létesíthető a megépült elosztó vezetékről.
(10) Az az ingatlan, amely két vagy több oldalról érintett ingatlan, az előbb megépült közmű szempontjából tekintendő érintettnek. A két vagy több oldalról érintett ingatlan tulajdonosa csak egy ivóvíz, szennyvíz és csapadékvíz elvezetést szolgáló közmű megépítése során kötelezhető közművesítési hozzájárulás megfizetésére.
(11) A 7. § szerint fizetett közművesítési hozzájárulásokat elkülönített számlán kell kezelni, a bevételt az önkormányzat csak az önkormányzati közműfejlesztésekre fordíthatja.
VII. Fejezet

Tulajdonra vonatkozó rendelkezések

8. § (1) Az önkormányzat és a lakosság együttműködésében megvalósuló ivóvíz, szennyvíz és csapadékvíz elvezetést szolgáló közművek az önkormányzat tulajdonába kerülnek.

(2) Keretátadással megvalósuló közműveket a keretet átvevő szolgáltató saját tulajdonába aktiválja.

(3) Fenntartásukról, fejlesztésükről az üzembe helyezéstől kezdve a tulajdonos, illetve a kezelő köteles gondoskodni.

Záró rendelkezések

9. § (1) E rendelet 2003. július 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
A működéshez szükséges sütik mellett a Google Analytics statisztikai sütijeit, a munkamenet-azonosítót és a bejelentkezést csak az Ön hozzájárulásával használjuk. Döntését bármikor megváltoztathatja a lábléc „Süti beállítások” hivatkozásával.
A cookie-k kezeléséről részletesebb információt ide kattintva olvashat.