4/2003. (I. 31.) HM rendelet

a hivatásos és szerződéses katonák egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának minősítéséről¹

2003.02.08.

A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 287. §-ának c) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) hivatásos és szerződéses állományába jelentkező, illetve tényleges hivatásos, illetve szerződéses katonai szolgálatot teljesítő egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának részletes követelményeiről, a követelményeknek való megfelelés (alkalmasság) minősítéséről, valamint az egészségügyi szabadságra és szolgálatmentességre, a csökkentett napi szolgálati időre vonatkozó szabályokról a következő rendeletet adom ki:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

A RENDELET ALKALMAZÁSA

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed

a) a hivatásos és szerződéses katonai szolgálatra jelentkezőre (a továbbiakban együtt: jelentkező),

b) a hivatásos és szerződéses állományú katonára (a továbbiakban együtt: katona),

c) az a) és b) pont hatálya alá tartozók egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságát (a továbbiakban együtt: alkalmasság), felülvizsgálatát és ellenőrzését végző katonai szervezetekre, továbbá

d) az egészségügyi szabadságot (a továbbiakban: eü. szabadság) és a csökkentett napi szolgálati időt engedélyező katonai szervezetekre.

A hivatásos és szerződéses katonai szolgálatra való alkalmasság

2. § (1) Hivatásos és szerződéses katonai szolgálatra (a továbbiakban együtt: hivatásos katonai szolgálat) egészségileg, pszichikailag és fizikailag azok alkalmasak, akiknek nincs olyan fizikai vagy pszichikai elváltozásuk, betegségük vagy fogyatékosságuk, amely a katonai szolgálat teljesítését nem teszi lehetővé, illetve annak során egészségi állapotuk jelentős rosszabbodásának veszélye nem várható.

(2) A katonai szolgálatra való alkalmasság

a) teljes, ha a jelentkező vagy a katona az egészségi, pszichikai, fizikai követelményeknek maradéktalanul megfelel;

b) korlátozott, ha a jelentkező vagy a katona szervezete az egészségi követelményeknek maradéktalanul nem felel meg, vagy egyes pszichikai adottságai, funkciói nem megfelelőek, de ezek nem olyan mértékűek, hogy a katonai szolgálatra való alkalmasságot kizárják. A korlátozott egészségi és pszichikai alkalmasság egyes betöltendő, illetve betöltött beosztás, munkakör, fegyvernemi szolgálat ellátására való alkalmatlanságra (kizáró korlátozások) vonatkozhat;

c) kiemelt, ha az adott egyén egészségi, pszichikai és fizikai állapota egyes kiemelt (haderőnemi, fegyvernemi, munkaköri) katonai tevékenység sajátosságaiból adódó követelményeknek megfelel.

Az alkalmassági vizsgálatok célja

3. § (1) Az alkalmassági vizsgálatok feladata a vizsgált személy alkalmassági fokozatának, a kiemelt (egyes fegyvernemi, munkaköri) szolgálatra való alkalmasságának elbírálása, illetve az alkalmasság felülvizsgálata és ellenőrzése.

(2) Alkalmassági vizsgálatokat kell végezni:

a) a szolgálati viszony létesítése,

b) külföldi katonai szolgálat teljesítése,

c) hazai katonai felsőfokú oktatási intézménybe posztgraduális tanulmányokra történő beiskolázás,

d) hivatásos állományba történő visszavétel,

e) a szolgálati viszonynak a Hjt. 55. §-a szerinti meghosszabbítása,

f) a katona kinevezése [Hjt. 83. § (1) bekezdése szerint] előtt,

g) a katonai szolgálatra való képesség egészségi okból történt megszűnését követően, ha a betegség, baleset következtében maradandó egészségkárosodás alakult ki, továbbá

h) a rendelet 16. §-a (1) és (2) bekezdésének a rendelkezései szerint, valamint

i) időszakosan a szolgálatteljesítés során az alkalmasság ellenőrzése céljából.

(3) A szolgálatot teljesítő katona betegsége, műtéte, baleseti sérülése esetén a szolgálatképesség elbírálása (eü. szabadság, csökkentett napi szolgálati idő engedélyezése).

(4) A (2) bekezdésben felsorolt esetekben – a g) és az i) pontokban szereplők kivételével – az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság vizsgálatát egyidejűleg el kell végezni.

(5) Az egészségi alkalmasságot orvos, a pszichikait pszichológus, a fizikai alkalmasságot sportélettanban jártas orvos, illetve a fizikai felkészítésben, illetőleg terheléses, sportélettani vizsgálatokban jártas szakember állapítja meg.

Az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági
minősítések

4. § (1) A jelentkező, illetve a katona egészségi (orvosi) vizsgálata alapján megállapítható alkalmassági minősítések:

a) ,,Egészségileg alkalmas'',

b) ,,Egészségileg korlátozással alkalmas'',

c) ,,Egészségileg a tervezett beosztásra ideiglenesen alkalmatlan ....................-ig'',

d) ,,Egészségileg alkalmatlan''.

(2) A pszichológiai vizsgálatok alapján megállapítható alkalmassági minősítések:

a) ,,Pszichikailag alkalmas'',

b) ,,Pszichikailag korlátozással alkalmas'',

c) ,,Pszichikailag a tervezett beosztásra ideiglenesen alkalmatlan ...................-ig'',

d) ,,Pszichikailag alkalmatlan''.

(3) A fizikai terheléses vizsgálatok alapján megállapítható alkalmassági minősítések:

a) ,,Fizikailag alkalmas'',

b) ,,Fizikai terhelhetősége jelenleg nem megfelelő, hat hónapon belül ismételt vizsgálata szükséges'',

c) ,,Fizikailag alkalmatlan''.

(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti minősítések vonatkozhatnak a jelenlegi, illetve a tervezett beosztásra.

Az összesített alkalmassági minősítések
és értelmezésük

5. § (1) Az összesített alkalmassági minősítések:

a) a ,,Katonai szolgálatra alkalmas'' minősítés azt jelenti, hogy a vizsgált személy egészséges, vagy csak olyan szervi, szervrendszeri működési elváltozása van, amely az élettani tűréshatárokat nem haladja meg, illetve az elváltozás a szolgálat teljesítésében nem korlátozza, továbbá pszichikailag és fizikailag is megfelel a követelményeknek,

b) ,,Katonai szolgálatra korlátozással alkalmas'' minősítés – pszichikailag és fizikailag alkalmas személy esetében – az egészségi alkalmasság minősítésén alapulhat. E minősítés meghatározott beosztások, munkakörök betöltését nem teszi lehetővé (kizáró korlátozások),

c) ,,A jelenlegi beosztásban alkalmatlan'', illetőleg ,,A tervezett beosztásra alkalmatlan'' minősítés a fizikai, a pszichikai, illetve az egészségi alkalmasság minősítésén egyaránt alapulhat, ha az adott beosztáson kívül más beosztásban alkalmas lehet,

d) ,,A tervezett beosztásra ideiglenesen alkalmatlan ..........-ig'' minősítés a pszichikai, az egészségi és a fizikai alkalmasság minősítésén alapulhat,

e) ,,Katonai szolgálatra alkalmatlan'' minősítés valamennyi katonai beosztásra való alkalmatlanságot jelent.

(2) Az alkalmasság bármely összetevőjére megállapított ,,alkalmatlan'' minősítés ,,Katonai szolgálatra alkalmatlan'' összminősítést jelent.

(3) ,,Katonai szolgálatra alkalmatlan'' minősítés a szolgálati jogviszony létesítését, illetőleg a hivatásos és szerződéses szolgálat további teljesítését kizárja.

MÁSODIK RÉSZ

A KATONA ALKALMASSÁGI FOKOZATÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA

II. Fejezet

AZ EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁG

Az egészségi alkalmassági követelmények
és alkalmazásuk

6. § (1) Az egészségi alkalmasság minősítése

a) a rendelet 1. számú mellékletét képező, ,,Táblázat és magyarázat a betegségek és fogyatékosságok egészségi alkalmassági fokozatának megállapításához'' című táblázat (a továbbiakban: Táblázat) alapján, valamint

b) az 1/a. számú ,,Egyes kiemelt egészségi alkalmassági követelmények''-ről szóló mellékletben foglaltak szerint történik.

(2) A Táblázatban a betegségek és a fogyatékosságok felsorolása – a ,,Betegségek Nemzetközi Osztályozása'' (BNO) című kiadvány figyelembevételével –, szakaszok (pl. 001) és alszakaszok (pl. 1., 2., 3., stb.) szerint történik.

(3) A Táblázat rovatai az alszakaszoknak megfelelően az egészségi alkalmassági fokozatokat nyomtatott nagybetűkkel jelölik a következők szerint:

a) ,,Egészségileg alkalmas'' (,,A''),

b) ,,Egészségileg korlátozással alkalmas'' (,,K''),

c) ,,Egészségileg ideiglenesen alkalmatlan . . .- ig'' (,,I''),

d) ,,Egészségileg alkalmatlan'' (,,E'').

(4) A szakaszok a), b) és c) pontjai sorolják fel az adott szakasz szerint minősítendő elváltozásokat és a kórisme tisztázásához szükséges kiegészítő és speciális szakvizsgálatokat, valamint meghatározzák az eltérő, illetve mérlegelhető minősítési változatokat az elváltozás súlyossága, a beosztás, az életkor és a fegyvernem szerint.

(5) Az ,,Egészségileg korlátozással alkalmas'' (,,K'') minősítés a beosztási, munkaköri, fegyvernemi korlátozás(ok) (kizáró korlátozások), megjelölésével egészül ki, melyeket a Táblázat szakaszainak d) pontja betű- és számjelekkel fejez ki. A betű- és számjelek jelentését – a 24 órás ügyeleti szolgálatok felsorolásával együtt – a rendelet 2. számú mellékleteként a ,,Korlátozások és felmentések jegyzéke'' tartalmazza.

(6) A Táblázat szakaszainak e) pontja az adott betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének a lehetőségét határozza meg.

(7) Ha a vizsgálatkor olyan megbetegedés észlelhető, amely a Táblázatban nem szerepel, a vizsgált személyt az adott betegséget orvosilag (kórtanilag) leginkább megközelítő kórformára vonatkozó előírások szerint kell minősíteni.

Különleges elbírálás

7. § (1) Az egészségi alkalmasság minősítése a Táblázat alapján történik. A Táblázat határesetekben ,,Különleges elbírálás'' (,,KLGS'') megjelölést alkalmaz. Erre kerül sor akkor is, ha a Táblázat kétféle döntési lehetőséget tartalmaz. A ,,KLGS'' megjelölés nem jelent minősítést, csak választási lehetőséget biztosít a 6. § (3) bekezdés szerinti minősítések (jelölések) közül.

(2) A különleges elbíráláskor a következőket kell figyelembe venni:

a) a betegség súlyosságának fokát és a vele együtt járó működési zavarokat, rendellenességeket,

b) a szervezet kompenzáló képességét és az elváltozások kiegyenlítődésének, illetve regenerálódásának lehetőségét,

c) a megbetegedésnek a szolgálat teljesítésében rejlő, reális súlyosbodási lehetőségét,

d) az egészségi állapot befolyását az adott beosztás ellátására, a beosztás jellegének és sajátosságainak figyelembevételével, illetve

e) a rendelet 3. számú mellékletét képező ,,Munkaköri térkép''-ben szereplő fegyvernemi, munkaköri szolgálati tevékenység munkaegészségügyi jellemzőit,

f) a már megszerzett szolgálati tapasztalatokat, képzettséget, az eltelt szolgálati időt,

g) a más beosztásban további egészségkárosodás vagy állapotromlás nélkül való foglalkoztatás (rehabilitáció) lehetőségét.

A Táblázat rovatainak alkalmazása

8. § (1) A Táblázat szakaszaihoz, alszakaszaihoz kapcsoltan az egészségi követelményeknek megfelelő minősítéseket a Táblázat A2–A6 jelű rovatai állapítják meg.

(2) A jelentkező és a katona egészségi alkalmasságát a következők szerint kell minősíteni:

a) az A2a–A2d rovatok szerint a személyi állomány külföldi szolgálatra jelentkező és a külföldi szolgálatra tervezett tagját a rendelet 22. §-a szerint;

b) az A3 rovat szerint egyes fegyvernemi beosztásokban (légi mozgékonyságú katonai szervezetek, lövész, tüzér, harckocsizó, búvár, tűzszerész és aknakutató, felderítő, radioaktív anyagokkal, ionizáló sugárforrásokkal és rakéta üzemanyaggal dolgozó) a hivatásos és szerződéses tisztek, tiszthelyettesek és a szerződéses tisztesek alkalmasságát a beosztásba helyezés előtt és a szolgálat teljesítése során;

c) az A4 rovat szerint a tényleges szolgálatot teljesítő hivatásos és szerződéses tisztet és tiszthelyettest, a szerződéses tisztest és a hivatásos állományba történő visszavételt a b) pontban szereplők kivételével, valamint a hivatásos állomány tagját a nyugdíjkorhatáron túli szolgálatra való meghosszabbítása előtt;

d) az A5 rovat szerint az állományba vételre jelentkezőét a b) pontban szereplők kivételével;

e) az A6 rovat szerint az egység (önálló alegység) – és a magasabb egység parancsnoki beosztásra tervezettet a beosztásba helyezés előtt és a szolgálat teljesítése során, valamint a hazai katonai felsőoktatási intézménybe posztgraduális tanulmányokra jelentkezőét a beiskolázás előtt.

(3) A légiközlekedési szakszemélyzet, illetve az MH Kecskeméti Repülő Kórház (a továbbiakban: MH KRK) Elsőfokú Repülőorvosi Bizottságának (a továbbiakban: elsőfokú ROB) hatáskörébe tartozó egyéb beosztott, illetve a felsorolt feladatkör ellátására jelentkező alkalmasságának elbírálása külön jogszabály² szerint történik.

(4) A hivatásos szolgálat felső korhatárát elérő katona esetén a 6. § (3) bekezdésének c) pontja szerinti minősítés nem alkalmazható, ehelyett a 6. § (3) bekezdésének d) pontja szerinti minősítést kell alkalmazni.

III. Fejezet

A PSZICHIKAI ALKALMASSÁG

A pszichikai alkalmassági követelmények
és alkalmazásuk

9. § (1) Katonai szolgálatra pszichikailag az a személy alkalmas, aki várhatóan hosszú távon megfelel a katonai szolgálat által támasztott szellemi, érzékelési, személyiségbeli, értékrendi és pályamotivációs követelményeknek.

(2) A jelentkezőnek és a katonának a következő katonai pszichikai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie:

a) valamennyi beosztásban (rendfokozatban) a pszichikai alapkövetelményeknek – jelölése: Pa,

b) a vezető beosztásokban az átlagot meghaladó vezetői, szervezői készségekkel kell rendelkezni – jelölése: Pv,

c) az egyes fegyvernemi munkakörökben az adott munkakörre jellemző pszichikai készségek szükségesek – jelölése: Pm,

d) az átlagos megterheléstől lényegesen eltérő beosztásokban speciális pszichikai elvárásoknak kell megfelelni – jelölése: Pk.

(3) A (2) bekezdés a)–d) pontjaiban összefoglalt követelményeknek megfelelő pszichikai funkciócsoportokat ,,Részletes pszichikai alkalmassági követelmények'' címmel a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

(4) A vizsgálatok alapján megállapított pszichikai teljesítmények értékelése és jelölése az egyes pszichikai funkciócsoportokban optimálisan elérhető összteljesítmény százalékos arányában:

a) 91–100% esetén ,,Kiemelkedő''(V.),

b) 76–90% esetén ,,Jó'' (IV.),

c) 46–75% esetén ,,Közepes''(III.),

d) 31–45% esetén ,,Gyenge'' (II.),

e) 0–30% esetén ,,Nem megfelelő''(I.).

(5) A (4) bekezdés a)–c) pontjaiban meghatározott összteljesítmény esetén a minősítés ,,Pszichikailag alkalmas'', míg az e) pont szerinti összteljesítmény esetén ,,Pszichikailag alkalmatlan''. A c) és a d) pontok szerinti összteljesítmény esetén – a teljesítmény csökkenését okozó pszichikai funkció csoport jellegétől függően – a minősítés lehet ,,Pszichikailag korlátozással alkalmas'', illetve a d) pont esetében ,,Pszichikailag a tervezett beosztásra ideiglenesen alkalmatlan ....-ig'' vagy ,,Pszichikailag alkalmatlan'' is.

(6) Az egyes pszichikai funkciócsoportok vizsgálata és értékelése tesztvizsgálatokkal, kérdőívekkel, pszichológiai műszerek alkalmazásával és célzott beszélgetéssel történik.

(7) A rendelet 4. számú melléklete szerinti részletes pszichikai követelményeket és a Magyar Honvédség egyes beosztásaihoz kapcsolódó munkaköri követelményeiről szóló 20/2002. (IV. 10.) HM rendelet (a továbbiakban: HM R.) 2. számú mellékletének (Az MH Munkaköri Térkép alapján meghatározott munkakörcsaládok és az abban foglalt követelményrendszer) a pszichikai követelményekre vonatkozó előírásait kell alkalmazni a pszichikai alkalmasságnak az állománybavétel előtt és a katonai szolgálat teljesítése (felülvizsgálat, célzott pszichikai szűrővizsgálat, a pszichikai alkalmasság ellenőrzése) során történő elbírálásakor, véleményezésekor, valamint az egyes rendfokozati állománycsoportba, illetőleg kiemelt (fegyvernemi, beosztási) feladatokra való alkalmasság pszichikai minősítésekor.

(8) A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok állománya tekintetében a pszichikai alkalmassági vizsgálatok körét és alkalmazásuk szabályait – a (6) bekezdés alapján kiadott előírások figyelembevételével – az alárendeltségükbe tartozó szervezetek vonatkozásában a főigazgatók állapítják meg. A pszichológiai alkalmasság elbírálását önállóan az általuk felkért egészségügyi intézet igénybevételével hajtják végre.

IV. Fejezet

A FIZIKAI ALKALMASSÁG

A fizikai alkalmassági követelmények
és alkalmazásuk

10. § (1) A fizikai teljesítőképességet a következő alapvető tényezők határozzák meg, illetve befolyásolják:

a) életkor,

b) egészségi állapot,

c) életmód (fizikai aktivitás, táplálkozás, élvezeti szerek, pszichés terhelések stb.),

d) a beosztás jellege, a fizikai terhelés nagysága.

(2) A jelentkezőnek és a katonának a beosztás jellegétől és a fizikai terhelés nagyságától függően a következő edzettségi (fizikai) követelményszinteknek kell megfelelni:

a) Első követelményszint (jelölése: T1) az alap szintű edzettségi állapot.

b) Második követelményszint (jelölése: T2) a közepes szintű edzettségi állapot.

c) Harmadik követelményszint (jelölése: T3) az emelt szintű edzettségi állapot.

d) Negyedik követelményszint (jelölése: T4) a fokozott szintű edzettségi állapot.

(3) Katonai szolgálatra fizikailag az a jelentkező, illetve katona alkalmas, aki a rendeletnek ,,A fizikai alkalmassági követelmények mozgásanyagához kapcsolódó teljesítménymutató nem és életkor szerint''-i 5. számú mellékletében és a HM R. 2. számú mellékletében meghatározott követelményeknek megfelel, illetve az MH EVI-ben vagy az MH KRK-ban végzett antropometriai és spiro-ergometriás vizsgálata megfelelő eredménnyel zárult.

(4) A rendelet 5. számú mellékletének A) pontja szerinti ,,Általános mozgásanyag'':

a) 3200 méter síkfutás,

b) 4 kilométer gyaloglás,

c) mellső fekvőtámaszban karhajlítás-karnyújtás,

d) húzódzkodás,

e) hanyattfekvésből felülés.

A mozgásanyagból három mozgásfajta teljesítését kell mérni. A katona az a) és b), illetve a c) és d) pont szerinti mozgásfajták között választhat.

(5) A rendelet 5. számú mellékletének B) pontja szerinti ,,A másodfokú FÜV bizottság által előírható mozgásanyag'':

a) 800 méter úszás,

b) 10 kilométer teremkerékpározás,

c) fekve-nyomás.

E mozgásanyagban szereplő három mozgásfajta az általános mozgásanyag egyes mozgásfajtáinak kiváltására szolgál. Ennek megfelelően – a vizsgált katona egészségi állapotától függően – a (4) bekezdés a) és b) pontjának mozgásfajtája az a) vagy b) pontban, a (4) bekezdés c), illetve d) pontjának mozgásfajtája pedig a c) pontban szereplővel helyettesíthető. A b) pontban szereplő teremkerékpározás csak az MH EVI-ben, illetve az MH KRK-ban végezhető. A (4) bekezdés e) pontja szerinti mozgásfajta ezen bekezdés szerinti mozgásfajtával nem helyettesíthető.

(6) A követelményeknek való megfelelést (a fizikailag alkalmas minősítést) a HM R. 2. számú melléklete szerinti egyes munkaköri csoportokban:

a) a T1 jelű edzettségi szint esetében 216 pont,

b) a T2 jelű edzettségi szint esetében 230 pont,

c) a T3 jelű edzettségi szint esetében 240 pont,

d) a T4 jelű edzettségi szint esetében 260 pont

összteljesítmény elérése jelenti.

(7) Ha a katona huzamosabb ideig tartó, illetve maradandó egészségkárosodása következményeként ,,Egészségileg korlátozással alkalmas'' és emiatt nem képes eleget tenni az 5. számú melléklet A) pontja szerinti követelményeknek, a másodfokú FÜV bizottság a módosult fizikai terhelhetőségre figyelemmel az 5. számú melléklet B) pontjában szereplő alternatív mozgásfajták alkalmazását írhatja elő, határozott időre szólóan vagy véglegesen, illetve a rendelet 15. § (1) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

(8) A fizikai alkalmassági vizsgálatok előtt lehetőség szerint közvetlenül, de legfeljebb azt megelőzően egy héttel a terhelhetőség elbírálása céljából orvosi, szakorvosi vizsgálatot kell végezni. A vizsgálatok eredményét a rendelet 6. számú mellékletét képező ,,Fizikai alkalmasságvizsgálati lap''-on kell feljegyezni.

(9) A fizikailag alkalmas minősítés egy évig érvényes. A fizikai alkalmasság ismételt vizsgálatát egy éven belül csak a 3. § (2) bekezdés b), c), e), f) és h) pontjai szerinti esetekben kell elvégezni.

(10) Az 5. számú melléklet B) pontjában szereplő alternatív mozgásfajták az állományba vételt megelőző alkalmassági vizsgálatok esetében – az MH EVI-ben és az MH KRK-ban végzett teremkerékpározás kivételével – nem alkalmazhatók.

V. Fejezet

A KATONAI SZOLGÁLATRA VALÓ ALKALMASSÁG RENDSZERES ELLENŐRZÉSE

Az alkalmasság ellenőrzésének általános szabályai

11. § (1) Az alkalmasság rendszeres ellenőrzése során az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságot egyaránt ellenőrizni kell.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzésen való részvétel a katona szolgálati kötelezettsége.

(3) Az alkalmasság rendszeres ellenőrzése során a követelményekre e rendelet mellékleteit kell alkalmazni.

(4) Ha a katona a követelményeknek nem felel meg, az ellenőrzést a rendeletben meghatározott határidőben meg kell ismételni.

(5) Ha az e rendeletben megállapított időtartamok lejárta előtt – a rendelet 3. § (2) bekezdése szerinti – alkalmassági vizsgálatot végeznek, és a megfelelő eredménnyel jár, e vizsgálat az alkalmasság ellenőrzését is jelenti, ezért a következő alkalmasság-ellenőrző vizsgálat időpontját ettől az időponttól kell számítani.

(6) Az alkalmassági ellenőrzés(ek) eredményét minden esetben a katona egészségügyi könyvébe és személyügyi gyűjtőjébe be kell jegyezni.

Az egészségi alkalmasság ellenőrzése

12. § (1) A katona egészségi alkalmasságának rendszeres ellenőrzését az időszakos egészségügyi szűrővizsgálat (a továbbiakban: szűrővizsgálat) keretében kell elvégezni.

(2) A szűrővizsgálatot a katona

a) 30. életévének betöltéséig háromévente,

b) 40. életévének betöltéséig kétévente,

c) a 40. életévének betöltése után és

d) három éves külszolgálat teljesítése során évente

kell elvégezni.

(3) Az (1) bekezdés, illetve a 16. § (1) bekezdés szerinti egészségi szűrővizsgálatot

a) ,,a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség vezető állományú tagjai egészségügyi szűrővizsgálatának szabályozásáról'' szóló 56/2002. (HK 20.) HM utasítással módosított 42/2001. (HK 13.) HM utasítás szerinti vezető állományúak, továbbá a nyugdíjkorhatáron túli szolgálatot ellátók esetében – a (4) bekezdés szerintiek kivételével – az MH Központi Honvédkórház (a továbbiakban: MH KHK) és az MH KRK,

b) egyéb esetben az állományilletékes, illetve az alapellátást végző csapatorvos végzi.

(4) A repülő-, a légvédelmi és az ejtőernyős katonai szervezetnél a külön jogszabályban³ meghatározott beosztást ellátó katonák, valamint a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói által meghatározott beosztott alkalmassági ellenőrzését az MH KRK elsőfokú ROB végzi.

(5) Azt a katonát, akinél a csapatorvosi szűrővizsgálat olyan egészségi állapotváltozást talál, amely egészségi alkalmasságának a felülvizsgálatát vagy szakorvosi kivizsgálását indokolja, az utaltság szerinti katonai kórház szakmai hatáskörrel rendelkező szakrendelésére (osztályára) kell beutalni.

(6) Az (5) bekezdés szerinti egészségügyi intézménybe beutalt, illetőleg az MH KHK és az MH KRK által végzett szűrővizsgálaton kiszűrt, megváltozott egészségi állapotú katona felülvizsgálatáról, valamint az egészségi állapot helyreállításáról (gyógykezelés, egészségügyi gondozás és rehabilitáció) a felsorolt intézmények szakmai hatáskörrel rendelkező főorvosai intézkednek.

(7) Az egészségügyi időszakos szűrővizsgálaton kívül a Honvédelmi Minisztérium Honvédvezérkar egészségügyi csoportfőnök (a továbbiakban: HVK EÜCSF) eseti (pl. járványügyi, toxikológiai, radiológiai), illetőleg célzott (pl. fokozott egészségkárosodás veszélyének kitett beosztást ellátók, speciális feladatra történő kiválasztás) szűrővizsgálat elvégzését is elrendelheti.

A pszichikai alkalmasság ellenőrzése

13. § (1) A hivatásos katonák pszichikai alkalmasságának ellenőrzését rendfokozatra tekintet nélkül 5 évenként kell végezni.

(2) A szerződéses állományú katona pszichikai alkalmasságát a szerződés meghosszabbítása előtt ellenőrizni kell.

(3) A pszichikai alkalmasság ellenőrzését a rendelet 4. számú melléklete szerint a Hjt. 4. számú mellékletében foglaltak figyelembevételével kell elvégezni. A pszichikai alkalmasság ellenőrzését szolgáló pszichológiai vizsgálatok végzése az MH EVI feladata.

(4) A katonai nemzetbiztonsági szolgálatoknál a pszichológiai alkalmasság ellenőrzése a rendelet 9. §-ának (8) bekezdésében előírtak szerint történik.

A fizikai alkalmasság ellenőrzése

14. § (1) A fizikai alkalmasságot évente kell ellenőrizni. Az ellenőrzés az 5. számú mellékletben – a fizikai alkalmassági követelmények teljesítmény mutatói –, illetve a HM R. 2. számú mellékletében meghatározott követelmények szerint történik.

(2) A 10. § (7) bekezdés szerinti esetben a fizikai alkalmasság évenkénti ellenőrzése a másodfokú FÜV bizottság által előírt mozgásanyag alkalmazásával, illetve antropometriai és spiro-ergometriás vizsgálattal történik.

(3) Az ellenőrzést három tagból álló fizikai alkalmasságvizsgáló bizottság (a továbbiakban: FAB) hajtja végre és annak eredményét a rendelet 4. § (3) bekezdése szerint állapítja meg.

(4) A FAB tagjait – a (6) bekezdés a) és b) pontjában szereplők kivételével – (orvost és testnevelőt, illetőleg a fizikai terhelhetőség megítélésében jártas szakembert), valamint a bizottság elnökét az állományilletékes parancsnok jelöli ki. Ha a katonai szervezetnél szakmailag megfelelő személy nem áll rendelkezésre a bizottság tagjainak kijelöléséről a szolgálati elöljáró gondoskodik.

(5) Az ellenőrzést

a) a 12. § (3) bekezdés a) pontja szerinti vezető állományú és a nyugdíjkorhatáron túli szolgálatot teljesítő esetében az MH EVI FAB,

b) a repülő és a légvédelmi katonai szervezetek egységparancsnoki és ennél magasabb beosztású katonái esetében az MH KRK FAB,

c) a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok állománya, valamint a nem vezető beosztású katonák esetében a katonai szervezet (4) bekezdés szerinti állományilletékes FAB-ja végzi.

(6) Az (5) bekezdés a) és b) pontjaiban felsoroltak ellenőrzését végző FAB tagjait saját állományából az MH EVI főigazgatója, illetőleg az MH KRK főigazgatója, a bizottság elnökét az MH humán szakfeladatokat ellátó szervezetének vezetője jelöli ki.

(7) Az ellenőrzés adatait és a FAB értékelését a rendelet 6. számú melléklete szerinti Fizikai alkalmasságvizsgálati lapon kell feltüntetni. A Fizikai alkalmasságvizsgálati lapot – a kitöltést követően – a csapatorvos, az MH EVI és az MH KRK FAB orvosa kezeli és tárolja.

(8) Ha a katona a rendelet 5. számú mellékletének A), illetve B) pontjaiban szereplő három mozgásfajtából szerzett pontjainak összessége a beosztására a 10. § (6) bekezdésében előírt pontszámot eléri, vagy az antropometriai és a spiro-ergometriás vizsgálata megfelelő eredménnyel zárul, a katonai szolgálatra ,,Fizikailag alkalmas''-nak, ellenkező esetben ,,Fizikailag alkalmatlan''-nak minősül.

(9) A fizikai alkalmatlanság alapján a katonai szolgálatra való alkalmatlanságról első fokon a másodfokú FÜV bizottság, másodfokon a központi FÜV bizottság határoz.

15. § (1) Ha a hat hónapon belül elvégzett ismételt ellenőrzés során a katona minősítése ,,Fizikailag alkalmatlan'' őt az MH EVI-be, vagy az MH KRK-ba kell beutalni teljes körű szakorvosi és fizikai (antropometriai és spiro-ergometriás) kivizsgálás elvégzésére. Az antropometrián alapuló fizikai állapot megítélése a rendelet 7. számú melléklete szerint ,,A fizikai állapot megítélése a testzsír százalék alapján a testalkati típus szerint'' történik. Az antropometriai vizsgálat önmagában nem képezheti alapját a fizikai alkalmasság érdemi elbírálásának.

(2) Ha a kivizsgálás szerint a katona fizikai teljesítménycsökkenése

a) egészségi okra vezethető vissza a katona gyógykezeléséről, orvosi rehabilitációjáról, illetőleg egészségi alkalmasságának felülvizsgálatáról kell intézkedni;

b) nem egészségi okra vezethető vissza, hanem a katona életmódjának következménye, fizikai alkalmatlanságát kell megállapítani és a katonai szolgálatra való alkalmasság első fokú elbírálása céljából az MH EVI másodfokú FÜV bizottsága elé kell állítani.

(3) A másodfokú FÜV bizottság első fokú döntése ellen a katona – annak közlésétől számított 15 napon belül – a központi FÜV bizottsághoz fellebbezéssel élhet. A központi FÜV bizottság döntése jogerős.

(4) A fizikai alkalmatlanságot megállapító jogerős döntés a rendelet 5. § (2) bekezdése értelmében ,,Katonai szolgálatra alkalmatlan'' összminősítést jelent és a Hjt. 82. § (6) bekezdése szerinti jogkövetkezményekkel jár.

A katona teljesítményének minősítéséhez kapcsolódó alkalmassági vizsgálat egyes szabályai

16. § (1) Ha a katonának a Hjt. 88. § (3) és (4) bekezdése szerinti minősítésére kerül sor, alkalmasságát ellenőrizni kell.

(2) Az (1) bekezdés szerinti alkalmassági ellenőrzést a minősítés tervezett időpontja előtt legalább egy hónappal a katona minősítését előkészítő állományilletékes személyügyi (humán) szerv vezetője (megbízottja) írásban kéri.

(3) A (2) bekezdés szerinti írásos kérelemben fel kell tüntetni a katona személyi adatait és a minősítés okát (pl. új beosztásba kinevezés, előléptetés).

(4) A (2) bekezdés szerinti írásos kérelmet az MH EVI alkalmassági vizsgálatokért felelős igazgatójának címére (postai úton, faxon) kell megküldeni. A vizsgálat(ok) idejét a személyügyi (humán) szerv vezetője előzetesen egyeztetni köteles.

VI. Fejezet

A KATONAI PÁLYAALKALMASSÁG

A katonai pályára jelentkező alkalmassági vizsgálata

17. § (1) A jelentkező alkalmassági vizsgálatát – a (4) bekezdésben és a 19. § (1) bekezdésben foglaltak kivételével – az MH EVI végzi.

(2) Az alkalmasságot első fokon az MH EVI Egészségügyi Pályaalkalmasság-vizsgáló Bizottság (a továbbiakban: Eü PAB) bírálja el. Az Eü PAB elnöke az MH EVI Foglalkozás-egészségügyi Orvosi Osztály (a továbbiakban: MH EVI FEOO) pályaalkalmasság-vizsgáló főorvosa, tagjai a fizikai alkalmasságvizsgáló osztály orvosa (ergonómusa) és a pszichológiai alkalmasságvizsgáló osztály pszichológusa. A pályaalkalmasság-vizsgáló főorvos távollétében az elnöki teendőket az MH EVI FEOO belgyógyász, illetve sebész főorvosa látja el.

(3) Az Eü PAB határozata ellen a jelentkező az MH EVI másodfokú FÜV bizottságánál a minősítés közlésétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet. A másodfokú FÜV bizottság minősítése ellen további fellebbezésnek nincs helye. Az első és fellebbezés esetén, a másodfokon hozott ,,alkalmas'' minősítés egy évig, az első fokon hozott meg nem fellebbezett (jogerős) ,,alkalmatlan'' minősítés három évig érvényes, a másodfokon hozott ,,alkalmatlan'' minősítés végleges.

(4) A fegyvernemi alkalmassági vizsgálatok közül az ejtőernyős és a búvár beosztásba, valamint a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói által meghatározott egyes beosztásba jelentkező fegyvernemi alkalmasságát az MH KRK elsőfokú ROB bírálja el. Az elsőfokú ROB minősítése ellen, annak közlésétől számított 15 napon belül a jelentkező fellebbezéssel élhet a Másodfokú Repülőorvosi Bizottsághoz⁴ (a továbbiakban: másodfokú ROB), amelynek döntése jogerős.

(5) Ha az MH EVI-ben, illetve az MH KRK-ban az alkalmassági vizsgálat során végzett drogszűrés pozitív eredménye alapján az Eü PAB, illetve az elsőfokú ROB katonai szolgálatra alkalmatlan döntése ellen a jelentkező az MH EVI másodfokú FÜV bizottságánál a (3) bekezdés szerinti fellebbezéssel él, az MH EVI Toxikológiai Osztályán laboratóriumi ellenőrző vizsgálatot kell végeztetni és ennek eredményétől függően kerülhet sor a jogerős döntés meghozatalára.

(6) Az elsőfokú ROB döntése csak a (4) bekezdés szerinti fegyvernemi beosztásokra terjed ki, azaz más fegyvernemi szolgálatra történő jelentkezés lehetőségét nem zárja ki. Az elsőfokú ROB a katonai szolgálatra való alkalmasság kérdésében nem dönthet. Utóbbi esetben az utaltság szerint illetékes katonai kórház elsőfokú FÜV bizottsága és az MH EVI Eü PAB, illetve a másodfokú FÜV bizottság jogosult dönteni.

(7) Az (5) bekezdés szerinti rendelkezéseket kell alkalmazni a katona, a hivatásos állományba történő visszavételét kérő és a nyugdíjkorhatáron túli szolgálatot vállaló katona esetében is.

Az egészségi alkalmasság minősítéséhez szükséges szakorvosi vizsgálatok, leletek és okmányok

18. § (1) Az egészségi alkalmasság minősítéséhez:

a) vizsgálni és értékelni kell a jelentkező belgyógyászati, sebészeti, mozgásszervi, ideggyógyászati, pszichiátriai, szemészeti, fül-orr-gégészeti és fogászati állapotát,

b) nő jelentkező esetében 1 hónapon belüli negatív nőgyógyászati és egyidejű cytológiai vizsgálati leletet kell bemutatni,

c) a fül-orr-gégészeti vizsgálat során a műszeres szűrőaudiometriás vizsgálat nem mellőzhető,

d) a szív EKG vizsgálata, a vér és a vizelet laboratóriumi vizsgálata (teljes vérkép és vizelet, vércukor, májenzimek), a HIV, a hepatitis B és C vírus, a vérbaj (lues) fertőzöttségtől való mentességet igazoló vizsgálati eredmény, valamint a drogszűrés eredménye nem mellőzhető és három hónapon belüli negatív mellkas röntgen lelet bemutatása kötelező,

e) feltétlen szükséges a Társadalombiztosítási Azonosító Jel (a továbbiakban: TAJ kártya) bemutatása, valamint a rendelet 8. számú melléklete szerinti ,,Háziorvosi-Csapatorvosi Tájékoztatás'' átadása,

f) az alkalmassági vizsgálatok előtt a jelentkező kitölti a rendelet 9. számú melléklete szerinti ,,Egészségi kérdőív és nyilatkozat''-ot.

(2) Az (1) bekezdés b)–f) pontjaiban felsoroltak (leletek, okmányok) bármelyikének hiányában az alkalmassági vizsgálatok nem végezhetők el.

(3) A minősítésnél figyelembe kell venni a korábban végzett alkalmassági vizsgálatok eredményét is. Az a jelentkező, aki a sorozáson, a sorkatonai szolgálat teljesítése során és tartalékosként katonai szolgálatra alkalmatlannak minősült, illetve ,,a hadkötelezettség alapján teljesítendő katonai szolgálatra és a katonai oktatási intézményi tanulmányokra való egészségi alkalmasság elbírálásáról'' szóló 9/2002. (II. 28.) HM–EüM együttes rendelet 4. §-a (1) bekezdésének c) és e) pontjai szerinti minősítést kapott (a rendelet szigorúbb követelményeire tekintettel) szerződéses és hivatásos katonai szolgálatra alkalmatlan. A d) pont szerinti minősítés (,,Katonai szolgálatra ideiglenesen alkalmatlan ...... év ...... hó ...... -ig'') esetén az alkalmasság a hadköteles katonai szolgálatra való alkalmasságának végleges elbírálásától függően bírálandó el.

(4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezésekre figyelemmel a hivatásos és szerződéses katonai szolgálatra jelentkezők sorozási egészségi és pszichológiai vizsgálati okmányainak (Hadköteles Egészségügyi Törzslapja, Sorozási egészségi alkalmasságvizsgálati lap, Pszichológiai vizsgálati lap és egyéb orvosi okmányok) fénymásolatát lezárt borítékban az alkalmassági vizsgálatot kérő katonai szervezet csatoltan megküldi a vizsgálatot végző egészségügyi szervezet vezetőjének (csapategészségügyi szolgálat orvosa, MH EVI foglalkozás-egészségügyi igazgató).

(5) A vizsgálatok eredményét ,,Pályaalkalmasság-vizsgálati lap''⁵-on (a továbbiakban: PAB lap) kell feljegyezni, amelynek eredeti példányát a leletekkel együtt (a korábbi PAB laphoz csatoltan, ha van) az MH EVI irattárában kell elhelyezni, és 10 évig megőrizni. A vizsgálatot kérő katonai szervezet a PAB lap alkalmasságra vonatkozó – csak a minősítést tartalmazó – kivonatát kapja.

(6) A PAB lapot ,,Orvosi titoktartásra kötelezett'' jelzéssel kell ellátni, arról másolatot az érintett személy kérésére, illetve külön jogszabályban meghatározott szervezet részére a jogerős döntést hozó pályaalkalmasság-vizsgáló bizottság (Eü PAB, másodfokú FÜV bizottság) készíthet és adhat ki.

(7) A pszichikai alkalmasság vizsgálata a pályaalkalmassági és a munkapszichológiai vizsgálatok körében használatos eljárásokkal történik. A vizsgálatokkal és az explorációval fel kell tárni a rendelet 4. számú melléklete szerinti követelmények teljesítését, illetőleg az alkalmasságot kizáró okokat.

(8) A fizikai állapot felmérését az 5. számú mellékletben meghatározottak szerint, illetőleg antropometriai és szükség esetén spiro-ergometriás vizsgálattal kell elvégezni. Ha a fizikai állapot felmérése során a testtömeg index (BMI) 25 feletti értéket mutat antropometriai, testzsír- és bőrredővastagság-vizsgálatot kell végezni. Abban az esetben, ha a belgyógyász szakorvos indokoltnak tartja spiro-ergometriás vizsgálatot is végezni kell.

(9) A ,,Katonai szolgálatra alkalmas'' minősítés – ha a jelentkező egészségi állapotában (betegség, baleset) változás nem következett be – egy évig érvényes.

(10) Ha a vizsgálat megkezdésétől számított egy hónapon belül a jelentkező hibájából valamely vizsgálat nem került elvégzésre, illetve a vizsgálat valamely lelet hiányában nem zárható le, az Eü PAB az ,,egy hónap után minősítés nélkül lezárva'' határozatot hozza. Ebben az esetben a jelentkezővel szolgálati viszony nem létesíthető és a PAB lap lezárásától számított egy éven belül újabb alkalmassági vizsgálat nem végezhető el.

(11) A jelentkező állományba vételének szándékáról a katonai szervezet parancsnoka az MH EVI és az MH KRK részére ,,befogadó nyilatkozat''-ot ad, amely tartalmazza a jelentkező által betöltendő beosztást és annak jellegét, illetve a HM R. szerinti beosztási kategóriát (A3–A5 rovat), amely alapján a vizsgálatot elvégzik.

A szerződéses katonai szolgálatra jelentkező alkalmassági előszűrése

19. § (1) A szerződéses katonai szolgálatra jelentkező alkalmasságát előszűrés formájában – nő, illetve tiszti, tiszthelyettesi és az ejtőernyős beosztásba tervezett kivételével – a szerződéskötésre jogosult katonai szervezet állomány-, illetve utaltság szerint illetékes csapatorvosa bírálja el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti alkalmassági vizsgálat, illetve minősítés csak a Hjt. 45. § (1) bekezdése szerinti próbaidőre érvényes.

(3) A csapatorvos az alkalmassági vizsgálatokat a HVK EÜCSF szakmai előírásai⁶ szerint végzi. Az alkalmasságot ezen vizsgálatok eredményeire és a 18. § (4) bekezdésében megjelölt sorozási egészségi és pszichológiai vizsgálati adatokra támaszkodva a következők szerint minősíti:

a) ,,szerződéses katonai szolgálatra a próbaidő tartamára alkalmas'',

b) ,,szerződéses katonai szolgálatra alkalmatlan''.

(4) Az egészségi alkalmasság vizsgálatával egyidejűleg el kell végezni a jelentkező fizikai felmérését is a rendelet IV. Fejezetében és a HVK EÜCSF szakmai előírásai szerint. A pszichológiai alkalmasság megítélése a sorozási pszichológiai vizsgálati adatok alapján történik.

(5) A csapatorvos a jelentkező egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról 2 példányban igazolást állít ki. Az igazolás 1. számú példányát a vizsgálatot kérő katonai szervezet személyügyi szervének kell átadni (megküldeni). A 2. számú példányt – alkalmas minősítés esetén a vizsgálati eredményeket is tartalmazó – a jelentkezőről kiállított ,,Egészségügyi könyv''-ben kell tárolni, ha a minősítés ,,alkalmatlan'' az igazolás 2. számú példányát a jelentkezőnek kell átadni.

(6) A próbaidőre szóló minősítéseket a személyi adatok és a vizsgálatot kérő katonai szervezet feltüntetésével ,,Napló''-ban kell nyilvántartani.

(7) A jelentkező a (3) bekezdés b) pontja szerinti minősítés ellen, annak kézhezvételétől (közlésétől) számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet, amelyet – az MH EVI foglalkozás-egészségügyi igazgatónak címezve – a vizsgálatot végző egészségügyi szolgálatnál kell benyújtani. A fellebbezést jogerősen az MH EVI Eü PAB bírálja el.

(8) Ha az illetékes katonai szervezet vezetője a jelentkező szerződéses szolgálati jogviszonyának véglegesítése mellett dönt – a próbaidő letelte előtt két hónappal – intézkedik a végleges alkalmassági vizsgálat elvégzésére, melyet az MH EVI-ben kell végrehajtani.

(9) Ha a (8) bekezdés szerinti alkalmassági vizsgálat ,,alkalmatlan'' minősítéssel zárul, a jelentkező ennek közlésétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet az MH EVI másodfokú FÜV bizottságához, amelynek döntése jogerős.

(10) A szerződéses katonai szolgálatra való alkalmasságot a rendelet 17. és 18. §-ainak rendelkezései szerint első fokon

a) nő és tiszti, tiszthelyettesi beosztásba jelentkező esetében az MH EVI Eü PAB,

b) ejtőernyős beosztásba tervezett jelentkező esetében az MH KRK elsőfokú ROB

bírálja el. ,,Alkalmas'' minősítés esetén a döntés végleges, azaz a próbaidő letelte előtt a vizsgálatot nem kell megismételni.

(11) Ha a (10) bekezdés szerinti alkalmasság-vizsgálat ,,alkalmatlan'' minősítéssel zárul, a közléstől számított 15 napon belül a jelentkező fellebbezéssel élhet [az a) pont szerinti] az MH EVI másodfokú FÜV bizottsághoz, illetve [a b) pontban szereplő] az MH KRK másodfokú ROB-hoz. E bizottságok döntése jogerős.

VII. Fejezet

A KÜLFÖLDI KATONAI SZOLGÁLATRA VALÓ ALKALMASSÁG

A külföldi katonai szolgálatra jelentkező, illetve tervezett katona csapatorvosi előszűrése

20. § (1) A jelentkező csapatorvosi és fogorvosi alkalmassági előszűrésen vesz részt. Az előszűrés alapján a jelentkező egészségi alkalmasságát a következők szerint kell minősíteni és azt a katona egészségügyi könyvébe bejegyezni:

a) ,,Külföldi katonai szolgálatra A2/... kategóriában várhatóan alkalmas'',

b) ,,Külföldi katonai szolgálatra való alkalmassága az A2/... kategóriában szakorvosi elbírálást igényel'',

c) ,,Külföldi katonai szolgálatra az A2/... kategóriában alkalmatlan''.

(2) A jelentkezőnek a következő egészségi követelményeknek kell megfelelnie:

a) az idegrendszer kifogástalan állapota, teljesen ép reflexek, harmonikus életvezetés, jó beilleszkedési és tűrőképesség, káros szenvedély hiánya, negatív drogszűrési eredmény,

b) a légző-, valamint a szív-érrendszer kifogástalan állapota, ép légzés, tiszta szívhangok (a jelölt még funkcionális zörejek esetén is alkalmatlan), 140/90 Hgmm-t meg nem haladó vérnyomás,

c) az emésztőrendszer kifogástalan állapota, dyspepsias panaszok hiánya, rendezett székletürítés,

d) a mozgásszervek funkcionálisan ép állapota és teljes panaszmentesség,

e) 0,6 látóélesség mindkét szemen javítás nélkül,

f) hangvilla vizsgálattal megállapított teljesen ép hallás és hallójáratok,

g) szanált (rendezett) fogazat.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti minősítés azt jelenti, hogy a jelentkező egészségi, pszichikai és fizikai állapota az élettani tűréshatárokon belül van és külföldi katonai szolgálat teljesítésére várhatóan alkalmas.

(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti ,,szakorvosi elbírálást igényel'' minősítés alkalmazható, ha van elváltozás, de az az alkalmasságot nem korlátozza és felmentések alkalmazása sem szükséges, vagy ha a határeset elbírálásánál a csapatorvosi rendelő szakmai lehetőségei nem elegendőek a vizsgálatok lefolytatásához.

(5) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti ,,Külföldi szolgálatra alkalmatlan'':

a) akinél az előszűrés alkalmával megállapított betegség vagy elváltozás következtében a katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság módosítása indokolt,

b) akit a csapategészségügyi szolgálat betegellátási okmányainak adatai alapján a szolgálatteljesítése során, a csapatgyengélkedőn neuro-pszichiátriai vagy egyéb szervrendszeri megbetegedésre utaló panaszok miatt kezeltek,

c) aki túltáplált, vagy akinek súlycsökkenése mellett gyenge a fizikai teherbíró-képessége,

d) akinek aktuális heveny vagy idült neuro-psychiátriai panasza, betegsége van, egyenetlen az életvezetése vagy a beilleszkedési és tűrőképessége nem kielégítő, továbbá akinél szeszesital-, gyógyszerfüggőség, kábítószer fogyasztás jelei (pozitív drogszűrési eredmény), illetve ezekre utaló elvonási (testi és pszichikai) tünetek észlelhetők,

e) akinek kórelőzményében bármilyen lokalizációjú anyagcserezavar vagy recidiváló allergiás folyamat szerepel,

f) akinek a tüdő vitálkapacitása 3000 köbcentiméter alatt van,

g) akinek szívzöreje vagy szívritmuszavara van,

h) akinek a vérnyomása ismételt ellenőrzés során magasabb 140/85 Hgmm-nél, nyugalmi állapotban 90/min-nél szaporább a pulzusa,

i) akinek visszértágulatai vannak,

j) aki dyspepsias panaszokban, étvágy vagy székletürítési zavarokban szenved;

k) akinek bármilyen sérve van,

l) akinél mozgásszervi elváltozások (a kórelőzményben szereplő vagy aktuálisan jelentkező panasz, funkciókárosodás) tapasztalhatók,

m) akinél a rágóképességet jelentősen befolyásoló foghiányt, fogszuvasodást vagy foggyökérmaradványt lehet kimutatni.

(6) A csapatorvos megállapításait a csapatgyengélkedő naplóba és a jelentkező egészségügyi könyvébe bejegyzi.

(7) Ha a jelentkező a csapatorvosi előszűrésen az (1) bekezdés c) pontja szerinti minősítést kapta – annak közlésétől számított 15 napon belül – az Eü PAB-hoz fellebbezéssel élhet. Az Eü PAB döntése jogerős.

A külföldi katonai szolgálatra jelentkező,
illetve a külföldi szolgálatból visszatérők szakorvosi szűrése az MH EVI-ben

21. § (1) Az MH EVI szakorvosi (belgyógyászati, ideg-elmegyógyászati, sebészeti, mozgásszervi, szemészeti, orr-fül-gégészeti, fogászati, laboratóriumi), pszichológiai és fizikai alkalmassági vizsgálatokat végez. A katona külföldi szolgálatra való alkalmasságát az Eü PAB állapítja meg a Táblázat A2a–d rovatai szerint. A minősítés

a) ,,Külföldi szolgálatra A2/...kategóriában alkalmas'',

b) ,,Külföldi szolgálatra A2/...kategóriában .....-ig ideiglenesen alkalmatlan'',

c) ,,Külföldi szolgálatra A2/...kategóriában alkalmatlan''

lehet.

(2) A minősítés ellen – az első fokú minősítés közlésétől számított 15 napon belül – a katona fellebbezést nyújthat be a másodfokú FÜV bizottsághoz. A másodfokú FÜV bizottság döntése jogerős.

(3) Az MH EVI-ben elvégzendő külföldi szolgálatra való alkalmassági vizsgálat elvégzésének feltételei:

a) a külföldi szolgálatra tervezett katona állományilletékes parancsnokának a szolgálati jellemzése, amelyet a (4) bekezdés szerinti megkereséshez kell csatolni. A szolgálati jellemzésben értékelni kell az egyén beilleszkedési, tűrő-, valamint pszichikai, fizikai teherbíró képességét,

b) a 20. § (1) bekezdés szerinti csapatorvosi előszűrésen való részvétel és annak az a), illetve b) pont szerinti eredménye,

c) az MH EVI-ben végzendő alkalmassági vizsgálatok megkezdése előtt bemutatandó a Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ kártya), valamint 3 hónapnál nem régebbi negatív mellkas röntgen lelet, fogászati panoráma röntgen film, nők esetében 1 hónapon belüli negatív nőgyógyászati vizsgálati lelet,

d) a labor vizsgálatok keretében elvégzendő a vércsoport meghatározása, a Humán Immundeficiencia Vírus (a továbbiakban: HIV) és a drogszűrés.

(4) Az alkalmassági vizsgálatot a katona állományilletékes humán (személyügyi) szervének vezetője írásban kéri az MH EVI alkalmasságvizsgálatok végzéséért felelős igazgatójától. A megkeresésben közölni kell a katona szervezeti és személyi adatait (név, születés helye, időpontja, anyja neve, TAJ száma, rendfokozata, jelenlegi beosztása), a tervezett külföldi szolgálat jellegét [békefenntartó, továbbképzés stb. a megfelelő kódjellel (pl. A2a)] és a tervezett beosztást.

(5) Az alkalmassági vizsgálat konkrét időpontját a (4) bekezdés szerinti megkeresés alapján az MH EVI Eü PAB elnöke egyezteti a vizsgálatot kezdeményező humán (személyügyi) szerv vezetőjével.

(6) Azok a katonák, akik külföldi katonai szolgálatot teljesítettek, hazatérésük után szakorvosi és pszichológiai záróvizsgálaton kötelesek részt venni az MH EVI-ben. A szakorvosi és pszichológiai vizsgálatok mellett drog- és HIV-szűrést, mellkas röntgen vizsgálatot és a járványügyi szempontból veszélyeztetett területről érkezőknél székletszűrést és malária vizsgálatot is végezni kell.

(7) A (3) bekezdésben felsorolt bármely feltétel hiányában az alkalmassági vizsgálat nem végezhető el, illetve a katona szolgálati tevékenységét csak a (6) bekezdés szerinti záróvizsgálat elvégzése után kezdheti meg, ha az megfelelő, illetve negatív eredménnyel járt. Ellenkező esetben a katona járóbeteg- vagy kórházi ellátásáról kell intézkedni.

A külföldi katonai szolgálatra való alkalmasság minősítése

22. § (1) A külföldi katonai szolgálatra való alkalmasság a szolgálat jellegétől függően eltérő követelményeket támaszt az alkalmasság mind három összetevőjét illetően. Ennek megfelelően az egészségi alkalmasság, ha a teljesítendő feladat

a) fegyveres béketeremtő, illetve békefenntartó, vagy különleges megterhelést jelentő katonai szakfeladat végrehajtása, annak időtartamától függetlenül a Táblázat A2a rovata szerint,

b) béketeremtő, illetve békefenntartói szolgálat törzsbeosztásban, vagy nem fegyveres szolgálat saját szakmájában, illetve NATO beosztás ellátása, annak időtartamától függetlenül a Táblázat A2b rovata szerint,

c) egy évet meghaladó tanulmány (pl. katonai oktatási intézményben) vagy kutatómunka végzése a Táblázat A2c rovata szerint,

d) egy évnél rövidebb ideig tartó tanulmányi vagy kutatói tevékenység végzése a Táblázat A2d rovata szerint

minősül.

(2) A fizikai alkalmassági követelmény az (1) bekezdés

a) pontja szerinti feladat esetében T4 követelményszint (260 pontos teljesítmény),

b) pontja szerinti feladat esetében T3 követelményszint (240 pontos teljesítmény),

c) pontja szerinti feladat esetében T2 követelményszint (230 pontos teljesítmény),

d) pontja szerinti feladat esetében T1 követelményszint (216 pontos teljesítmény).

(3) A pszichikai követelmény az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti feladatok esetében az átlagos megterheléstől lényegesen eltérő speciális pszichikai teljesítmény (Pk), az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti feladatok esetében a pszichikai alapkövetelményeknek való megfelelés (Pa).

HARMADIK RÉSZ

AZ ALKALMASSÁG FELÜLVIZSGÁLATA

VIII. Fejezet

A FELÜLVIZSGÁLAT KEZDEMÉNYEZÉSE ÉS OKMÁNYAI

Az alkalmasság felülvizsgálatának kezdeményezése

23. § (1) Ha a katona egészségi állapota a gyógyulását követően olyan mértékben változott, hogy az nem felel meg a számára előírt alkalmassági követelményeknek, alkalmasságának a felülvizsgálatát kell kezdeményezni.

(2) Az alkalmasság felülvizsgálatát kezdeményezheti

a) a katona,

b) a katonai szervezet orvosa,

c) az állományilletékes parancsnok,

d) a honvédkórház osztályvezető főorvosa,

e) a honvédségi szakrendelés orvosa,

f) az MH EVI Eü PAB, valamint

g) a KRK elsőfokú ROB.

(3) A felülvizsgálat kezdeményezését a katona köteles jelenteni az állományilletékes parancsnoknak. Az eljárás megindításához az állományilletékes parancsnok véleménye is szükséges.

(4) A felülvizsgálatról szóló kérelmet a területileg illetékes, illetőleg a kijelölt honvédkórház elsőfokú FÜV bizottság elnökének kell megküldeni.

Az alkalmasság felülvizsgálatának okmányai

24. § (1) A felülvizsgálat során az alkalmasság elbírálásához a következő okmányok szükségesek:

a) egészségügyi könyv,

b) kórtörténeti lap (járóbetegnél vizsgálati karton),

c) csapatorvosi vélemény,

d) parancsnoki vélemény,

e) felülvizsgálati táblázat⁷ (a továbbiakban: FÜV táblázat) az előírt példányszámban,

f) orvos szakértői vélemény a munkaképesség-csökkenés mértékéről.

(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti vélemény beszerzésétől a felülvizsgálatot előkészítő főorvos eltekinthet, ha az egészségi állapot e nélkül is egyértelműen megítélhető.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt okmányokon kívül szükség esetén a következő okmányokat is el kell készíteni:

a) ,,Adatlap a szolgálati betegségről''⁸ három példányban, ha szolgálati eredetű betegséget is véleményezni kell,

b) a megismételt kivizsgálás eredményét,

c) a másodfokú minősítést (az első fokú minősítéssel azonos példányban), ha arra az első fokú minősítést tartalmazó FÜV táblázat kivonatának az illetékes szervezetekhez történt továbbítása után került sor.

(4) A FÜV bizottság alkalmassági minősítő határozatát, valamint a fellebbezés lehetőségét a katonával ismertetni kell. A minősítést, a fellebbezés lehetőségét és az egyes szolgálati feladatok alóli felmentést a katona egészségügyi könyvében fel kell tüntetni, és az egészségügyi könyvet a katonának át kell adni. A minősítést a kórtörténeti lapon is fel kell tüntetni, melyet a bizottság elnöke ír alá, és személyi orvosi bélyegzőjével lát el. A kórtörténeti lapot a FÜV táblázat egy eredeti példányával együtt a felülvizsgálat előkészítését végző kórházi osztálynak vagy szakrendelőnek kell megőrzésre átadni.

(5) A FÜV táblázat egy eredeti példányát mellékleteivel együtt a jogerős döntést hozó FÜV bizottság irattárában kell elhelyezni. A katona állományilletékes katonai szervezete parancsnokának és a HM Pénzügyi Számító és Nyugdíjmegállapító Igazgatóságának csak a FÜV táblázat határozati részét (Kivonat⁹ a FÜV táblázatból) kell megküldeni, amely indoklást sem tartalmazhat.

(6) A FÜV táblázatot ,,Orvosi titoktartásra kötelezett'' jelzéssel kell ellátni, arról másolatot az érintett katona kérelmére, vagy törvényben meghatározott személyek és szervek részére lehet kiadni. Másolatot csak a jogerős döntést hozó FÜV bizottság készíthet.

A parancsnoki és a csapatorvosi vélemény

25. § (1) A felülvizsgálathoz ismerni kell a katona élet- és munkakörülményeit, a beosztásával együtt járó fizikai és pszichikai terheléseket, továbbá a katona korábbi teljesítőképességéhez viszonyított és a közvetlen környezet által tapasztalható változásokat.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megítéléséhez be kell szerezni az állományilletékes parancsnok, illetőleg a csapatorvos véleményét is.

(3) A parancsnoki véleményben a következőket kell ismertetni:

a) a beosztásával együtt járó fizikai és pszichikai megterhelését,

b) a szolgálat ellátásával kapcsolatos magatartását,

c) fáradékonyságra vagy idegi túlterhelésre utaló jeleket (ingerlékenység, feledékenység, elbizonytalanodás, aggályoskodás, szorongás, vagy ellenkezőleg, gátlástalanság, agresszivitás),

d) az igénybe vett rendes szabadságot,

e) beszámítható szolgálati idejét,

f) jelenlegi beosztásában megfelel-e, vagy a beosztás változtatása javasolt,

g) más beosztásban van-e lehetőség a szolgálat teljesítésére.

(4) Ha a felülvizsgálatot a katonai szervezet orvosa kezdeményezi, a beteg állapotáról, szolgálati körülményeiről és az orvosi szempontból értékelhető rendellenességről orvosi véleményt készít, amelyet – két példányban – megküld a kivizsgálást végző kórház (rendelőintézet), osztály- (szakrendelés) vezető főorvosának.

(5) Ha a baleset (betegség) szolgálati kötelmekkel összefüggő, vagy szolgálati eredetű, a csapatorvosi véleményben – az Ambuláns Naplóban feljegyzett adatok alapján – közölni kell a baleset (betegség) bekövetkezésének idejét, helyét és körülményeit, továbbá a katonai szolgálattal való összefüggésre vonatkozó megállapításokat. A vélemény nem helyettesíti a külön rendelkezések szerint előírt egyéb okmányolási kötelezettségek teljesítését (pl. a baleseti jegyzőkönyv felvételét).

(6) Ha a felülvizsgálat kórházi kezelés során válik szükségessé, a parancsnoki véleményt, a felülvizsgálatot előkészítő főorvos szerzi be az állományilletékes parancsnoktól, aki a véleményt 8 napon belül megküldi.

(7) Ha a felülvizsgálatot a honvédkórház vagy a szakrendelő főorvosa kezdeményezi, kérésére a katonai szervezet orvosa a telefonon (faxon) történő megkeresés alapján a betegről rendelkezésére álló orvosi adatokat – véleményével együtt – 8 napon belül megküldi.

A felülvizsgálathoz szükséges orvosi vizsgálatok

26. § (1) Az alkalmasság felülvizsgálatához szükséges kórházi (rendelőintézeti) kivizsgálást az utalási rend szerint illetékes honvédkórház-rendelőintézet, illetőleg a feladat ellátására kijelölt más gyógyintézet végzi.

(2) Az alkalmassági felülvizsgálatra rendelt katona a felülvizsgáló bizottság előtt személyesen köteles megjelenni. A személyes megjelenéstől el lehet tekinteni, ha

a) a felülvizsgálata idején járóképtelen, illetőleg egészségi állapota súlyos, vagy

b) a büntetőeljárás során elrendelt olyan kényszerintézkedés hatálya alatt áll, amely akadályozza személyes megjelenését.

(3) Ha a felülvizsgálandó katona korábban nem részesült kórházi kezelésben, a felülvizsgálat előkészítéséért felelős főorvost az első fokú FÜV bizottság elnöke jelöli ki. Ha korábban már a kórházban kezelésben részesült és alkalmasságának felülvizsgálata annak a betegségnek következtében válik indokolttá, amely miatt kezelték, a felülvizsgálatot a kivizsgálást, illetőleg kezelést végző osztály (szakrendelés) készíti elő. Több szakorvosi profilba tartozó elváltozás esetén – ha a vezető kórisme nem tisztázott – a legsúlyosabb panaszok szerint illetékes osztály főorvosát kell kijelölni a felülvizsgálat előkészítésére.

(4) A kivizsgálást a rendelkezésre álló legkorszerűbb diagnosztikai eljárásokkal kell végezni, amelyek a betegség, illetőleg a kóros állapot tényleges fennállását és természetét az orvostudomány mindenkori követelményei szerint igazolják, vagy kizárják. A kivizsgálás eredményét a katona kórlapjában teljes részletességgel, a FÜV táblázatban olyan mértékben kell feljegyezni, hogy a döntés alapját képező kórállapot vagy betegség szakmai szempontból értékelhető legyen.

(5) A kórházi (rendelőintézeti) főorvos biztosítja, hogy a beteg kivizsgálása során az előírt és az általa szükségesnek tartott vizsgálatok, szakkonzíliumok megtörténjenek, és azok eredményét a kórtörténeti iratokban hitelesen rögzítsék. Ezek elvégzéséről köteles meggyőződni, és az észlelt hiányosságok pótlására intézkedni.

(6) Az alkalmasság elbírálása szempontjából alapvető kórelváltozásokról az eljárást előkészítő (javaslattevő) főorvosnak személyes vizsgálattal is meg kell győződnie.

(7) A katonának a felülvizsgáló bizottság elé állítására a kivizsgálást irányító főorvos intézkedik.

IX. Fejezet

A FELÜLVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁGOK ÖSSZETÉTELE HATÁS- ÉS JOGKÖRE, VALAMINT MŰKÖDÉSI SZABÁLYAIK

Az első fokú egészségügyi felülvizsgáló bizottság

27. § (1) A három tagból álló első fokú egészségügyi felülvizsgáló bizottságokat (a továbbiakban: első fokú FÜV bizottság) a honvédkórházakban kell működtetni. A bizottság elnöki teendőit a honvédkórház főigazgató gyógyító feladatok irányítását végző helyettese (igazgatója), távollétében a helyettesítésével megbízott főorvos látja el.

(2) Az első fokú FÜV bizottság tagjaként a felülvizsgálatra kerülő katona kórházi, illetve rendelőintézeti kezelőorvosa és a kivizsgálását irányító kórházi osztályvezető főorvos, illetve, ha az osztályvezető főorvos egyúttal MH főszakorvos is, a másodfőorvos vesz részt a bizottság munkájában.

(3) A bizottság rendeltetés szerinti működésének megszervezése és működtetése a bizottság elnökének a feladata. Feladatkörében köteles gondoskodni a bizottsághoz utaltak rendelkezések szerinti kivizsgáltatásáról, a felülvizsgálati eljárás okmányainak előírások szerinti elkészíttetéséről, a beszámolási rendszerben előírt adatszolgáltatás határidőre történő teljesítéséről.

28. § (1) A honvédkórházakban működő első fokú FÜV bizottság a katona egészségi alkalmasságáról, valamint a szolgálatképességéről a következő döntéseket hozhatja:

a) ,,Katonai szolgálatra alkalmas'' (,,A''),

b) ,,Katonai szolgálatra korlátozással alkalmas'' (,,K''),

c) legfeljebb 90 napig tartó ,,egészségügyi szabadság'' engedélyezése,

d) ,,részleges szolgálatmentesség'' engedélyezése (az egyes szolgálati feladatok alóli felmentés az alkalmasság megváltoztatása nélkül, legfeljebb 180 napig,

e) a napi ,,szolgálatteljesítési idő csökkentése'' napi 4 vagy 6 óra időtartamra, legfeljebb 120 napig.

(2) Az első fokú FÜV bizottság ,,Katonai szolgálatra alkalmatlan'' minősítést nem hozhat. Ha ez a minősítés indokolt, akkor a bizottság elnöke az iratokat véleményével együtt – haladéktalanul – a másodfokú FÜV bizottsághoz továbbítja. Ugyanígy jár el az első fokú FÜV bizottság határozata elleni fellebbezés esetén is.

(3) Az első fokú FÜV bizottság orvosszakmai felügyeletét az MH felülvizsgáló főszakorvos látja el.

A másodfokú egészségügyi felülvizsgáló bizottság

29. § (1) A háromtagú másodfokú FÜV bizottság az MH EVI-ben működik. A bizottság elnöki teendőit az MH EVI felülvizsgálati feladatokat ellátó szervezeti elemének (a továbbiakban: FÜV osztály) vezetője (MH felülvizsgáló főszakorvos), távollétében helyettese látja el.

(2) A bizottság tagjaiként a FÜV osztály állományába tartozó szakfőorvosok vesznek részt a döntések meghozatalában. Ha a bizottság olyan esetben jár el, amikor a pszichikai, illetve a fizikai alkalmasságot kell elbírálni, a bizottság tagjaként a másodfokú döntés meghozatalában az MH EVI mentálhigiénés csoportvezető főpszichológusa, illetve a fizikai alkalmasságvizsgáló főorvosa is részt vesz.

(3) A bizottság rendeltetés szerinti működésének megszervezése, irányítása a másodfokú FÜV bizottság elnökének a feladata.

(4) A másodfokú FÜV bizottság orvosszakmai felügyeletét a központi FÜV bizottság elnöke (az MH főbelgyógyász, MH fősebész és az MH ideg-elme főszakorvos közreműködésével) látja el.

A másodfokú egészségügyi felülvizsgáló bizottság jogosultsága

30. § (1) A másodfokú FÜV bizottság első fokon jár el az első fokú FÜV bizottság ,,Katonai szolgálatra alkalmatlan'' minősítési javaslata esetén, másodfokon jár el a fellebbezés miatt hozzá utalt ügyekben. A bizottság másodfokon hozott döntése ellen további fellebbezésnek nincs helye.

(2) Döntésében valamennyi alkalmassági fokozatot, bármely korlátozást és felmentést alkalmazhat. Az első fokú minősítést megváltoztathatja, illetőleg újabb kivizsgálást vagy a kivizsgálás kiegészítését rendelheti el. Az újabb vizsgálat elvégzésére bármelyik honvédkórház illetékes osztálya kijelölhető, kivéve annak a kórháznak az osztályát, amely az első fokú eljárásban részt vett.

(3) A bizottság az engedélyezett egészségügyi szabadságot – legfeljebb 180 napig – meghosszabbíthatja, jogosult – a már engedélyezett mentességek időtartamának beszámításával – a részleges szolgálatmentességet 360 napig, illetőleg a csökkentett szolgálatteljesítési idő napi 6, illetve 4 órára történő csökkentését 180 napig engedélyezni.

(4) A bizottság első fokú határozata elleni fellebbezést és az ügy iratait a másodfokú FÜV bizottság elnöke – véleményével együtt – haladéktalanul a központi FÜV bizottsághoz továbbítja.

A központi egészségügyi felülvizsgáló bizottság

31. § (1) A háromtagú központi FÜV bizottság elnöki teendőit az MH EVI főigazgatója látja el. A bizottság tagjaként az MH EVI foglalkozás-egészségügyi igazgatója és az az MH főszakorvos vesz részt a döntéshozatalban, akinek az elbírálandó eset a szakmai profiljába tartozik.

(2) A központi FÜV bizottság bírálja el a másodfokú FÜV bizottság első fokon hozott határozata elleni fellebbezéseket. Valamennyi alkalmassági fokozatot, bármely korlátozást és felmentést megállapíthat. Határozata ellen további fellebbezésnek nincs helye.

(3) A központi FÜV bizottság jogosult továbbá

a) 180 napon túl, legfeljebb 365 nap időtartamig egészségügyi szabadságot,

b) 365 nap időtartamban a napi szolgálatteljesítés idejének 6, illetőleg 4 órára történő csökkentését

engedélyezni.

A felülvizsgáló bizottságok eljárása

32. § (1) A felülvizsgáló bizottságok üléseiket szükség szerint, illetve az MH EVI főigazgató által meghatározott gyakorisággal tartják.

(2) A felülvizsgáló bizottság elnöke a bizottság részére tájékoztatást ad a kivizsgálás eredményéről, és javaslatot tesz a vizsgált katona egészségi alkalmassági fokára, egészségkárosodásának a szolgálati kötelmekkel való összefüggésére, valamint az egyéb kérdésekre (pl. egészségügyi szabadság meghosszabbítása).

(3) A katonát a bizottság szakmai szempontból illetékes tagja megvizsgálja, a vizsgálat eredményét összeveti a FÜV táblázatban szereplő vizsgálati eredményekkel.

(4) A bizottság szótöbbséggel határoz. A határozattal egyet nem értő bizottsági tag külön véleményét az elnök írásban a FÜV táblázat kórházi másodpéldányához csatolja.

(5) A felülvizsgáló bizottság a határozatát a FÜV táblázaton adja ki, amelyet a bizottság tagjai írnak alá, és személyi (orvosi) bélyegzőjükkel hitelesítenek. A FÜV táblázat tartalmazza:

a) az egészségi alkalmasság fokozatát, a szükséges korlátozások, felmentések felsorolását,

b) a betegség (sérülés) honvédelmi kötelezettséggel, illetőleg katonai kötelmekkel való összefüggésével kapcsolatos véleményt,

c) a gépjárművezetői egészségi alkalmasság vizsgálatának kezdeményezését,

d) az egyenruha viselésének egészségi szempontból való ellenjavallatát.

(6) Alkalmatlanság megállapítása esetén a bizottság a személyügyi eljárás (nyugállományba, illetőleg tartalékos állományba helyezés) kezdetéig a katonának egészségügyi szabadságot engedélyez, szükség esetén azzal, hogy a szolgálati kötelmeinek átadás-átvételére igénybe vehető.

(7) Ha az egészségi alkalmassági felülvizsgálat során úgy dönt a bizottság, hogy más alkalmassági fokozat megállapítása, vagy a felmentések bővítése nem indokolt, erről a bizottság elnöke az egészségügyi könyvbe történő bejegyzéssel tájékoztatja a katonát, a kezelőorvost és az állományilletékes parancsnokot. Ilyen esetben FÜV táblázatot nem kell készíteni.

(8) A polgári gyógyintézetben kezelt katonát – ha az alkalmasságának felülvizsgálata indokolt – a gyógyintézetből való kibocsátása után az utaltság szerint illetékes honvédkórház felülvizsgáló bizottsága elé kell állítani.

(9) Ha a katona betegsége, sérülése miatt járó- vagy cselekvőképtelen, illetve az ellene folyó büntetőeljárás személyes megjelenését a FÜV bizottság előtt nem teszi lehetővé a FÜV bizottság a felülvizsgálati okmányok (FÜV táblázat, kórlap, orvosszakértői vélemény) adatai alapján bírálja el egészségi alkalmasságát. A FÜV bizottság döntéséről és a jogorvoslat lehetőségéről a FÜV bizottság elnöke a katonát (jogi képviselőjét) írásban értesíti.

(10) A bizottság döntését és a fellebbezés lehetőségét ismertetni kell a katonával. A minősítést és a szükséges felmentést (egészségügyi szabadság stb.) be kell vezetni a katona egészségügyi könyvébe.

A betegség (sérülés) katonai kötelmekkel való összefüggésének véleményezése

33. § (1) A felülvizsgálat során, vagy külön megkeresésre az egészségi állapot károsodása esetén a FÜV bizottság véleményezi, hogy az egészségkárosodás összefüggésben van-e a katonai szolgálati kötelezettség teljesítésével. E véleményt a katona halála esetén is el kell készíteni.

(2) A véleményt – ha az egészségi alkalmasság megváltoztatására is sor kerül – a FÜV táblázaton fel kell tüntetni. Ha az alkalmasság megváltoztatására nem kerül sor, szakvéleményt kell készíteni a betegség (sérülés) katonai kötelmekkel való összefüggéséről, amelyet a másodfokú minősítésre jogosult FÜV bizottság elnöke ír alá, és személyi (orvosi) bélyegzőjével hitelesít.

(3) Ha az egészségkárosodás következményeként szövődmény vagy szervi elváltozás, illetőleg működési zavar következett be, a véleménynek ezt is tartalmaznia kell.

(4) A FÜV táblázaton az egészségkárosodás keletkezési helyét, idejét és körülményeit ,,a vizsgált nyilatkozata szerint'' jelzéssel kell feltüntetni. A nyilatkozat valódiságát a FÜV bizottság nem vizsgálja.

(5) A hallószerv egyszeri behatás okozta, úgynevezett dörejártalmát nem betegségként, hanem balesetként kell elbírálni.

A katona munkaképesség-csökkenésének
megállapítása

34. § (1) A felülvizsgálat során be kell szerezni az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Orvosszakértői Intézetének (a továbbiakban: OOSZI) szakvéleményét a hivatásos állományú katona munkaképesség-csökkenésének (a továbbiakban: MKCS) mértékéről, ha

a) egészségi állapota alapján alkalmatlan minősítés megállapítása indokolt,

b) a felülvizsgálatra szolgálati kötelmekkel összefüggő egészségkárosodás következtében kerül sor,

c) a katona kéri.

(2) A szakvélemény beszerzését a másodfokú FÜV bizottság elnöke kezdeményezi.

(3) Az OOSZI-nak szóló megkeresésben kérni kell, hogy az orvosszakértői vélemény az MKCS mértékét az össz-szervezeti MKCS-n belül százalékos mértékben külön állapítsa meg minden olyan elváltozásnál, egészségkárosodásnál, amelyről feltételezhető a szolgálati kötelmekkel való okozati összefüggés (baleset következményei, szolgálati betegség gyanúja, zajártalom stb.). Ennek megállapítását kérni kell akkor is, ha a korábban történt balesetnek vagy lezajlott betegségnek később a munkaképesség mértékét befolyásoló maradványtünetei lehetnek.

35. § (1) A területileg illetékes első fokú orvosszakértői bizottság által megállapított MKCS mértéke ellen a katona a másodfokú FÜV bizottság elnöke útján, az első fokú döntésben meghatározott fellebbezési időn belül, az ott megjelölt másodfokú orvosszakértői bizottsághoz fellebbezhet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti fellebbezés esetén a másodfokú jogerős döntés beérkezéséig a FÜV eljárást szüneteltetni kell, ha az alkalmasság e nélkül nem bírálható el. A katona részére – ha azt egészségi állapota indokolja – erre az időszakra egészségügyi szabadságot kell engedélyezni.

(3) Kivételesen – ha az MKCS a rokkantság megállapításához szükséges mértéket el is éri – a katona és az állományilletékes parancsnok együttes kérelmére korlátozással alkalmas minősítés is adható, ha a szolgálatteljesítés folytatása a katona egészségi állapotának további romlását nem idézi elő, és a harckészültséget sem veszélyezteti.

Felmentés a szolgálatteljesítés alól

36. § (1) A szolgálatteljesítés alóli felmentés teljes vagy részleges lehet:

a) teljes felmentés a fekvőbeteg-gyógyintézetben, illetve lakáson fekvőbetegként történő gyógykezelés és az egészségügyi szabadság,

b) részleges felmentés az egyes szolgálati kötelezettségek alóli mentesség és csökkentett napi szolgálatteljesítési idő.

(2) A katona az egészségügyi szabadságot gyógyintézetben, gyógyüdültetésre kijelölt honvédüdülőben és a lakásán töltheti el.

(3) Az aktív gyógykezelés, illetőleg a lábadozás időszakában a katona részére

a) az alapellátást végző orvos, illetve a polgári gyógyintézet szakorvosának javaslatára az állományilletékes parancsnok 14 nap,

b) a honvédkórházi szakrendelés orvosa 14 nap,

c) kórházból történt elbocsátást követően a honvédkórházi fekvőbeteg-ellátó osztály főorvosa 28 nap egészségügyi szabadságot

engedélyezhet.

(4) A (3) bekezdés a)–c) pontjaiban meghatározott egészségügyi szabadság lejárta után a beteg kezelését végző orvos, szakorvos, főorvos javaslatára a már engedélyezett egészségügyi szabadság beszámításával 90 napig az első fokú FÜV bizottság, 180 napig a másodfokú FÜV bizottság, 180 napon túl a központi FÜV bizottság jogosult az egészségügyi szabadság engedélyezésére.

(5) A fekvőbeteg-gyógyintézeti (kórház, rehabilitációs intézet) kezelés időtartamát a gyógyintézet osztályvezető főorvosa határozza meg.

(6) A lakáson fekvőbetegként, illetve a fekvőbeteg-gyógyintézetben töltött idő a (4) bekezdés szerinti időtartamok számításakor már engedélyezett egészségügyi szabadságnak számít.

(7) Ha a másodfokú FÜV bizottság által engedélyezett 180 nap egészségügyi szabadság leteltével a katona szolgálatképessége nem áll helyre – és a szolgálatképesség helyreállása az összességében 365 napig engedélyezhető egészségügyi szabadság, illetőleg csökkentett napi szolgálatteljesítési idő engedélyezése esetén sem várható – a kezelőorvos a katona egészségi alkalmasságának felülvizsgálatát kezdeményezi. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha az egészségügyi szabadság engedélyezése – egy adott évben – egynél több és eltérő időben megállapított betegség (baleset) miatt történt.

(8) Az engedélyezett egészségügyi szabadság megkezdésére az állományilletékes parancsnok haladéktalanul intézkedik.

37. § (1) A katonai kórházi kezelőorvos az egészségügyi szabadság meghosszabbítására az illetékes bizottságnak FÜV táblázaton tesz javaslatot.

(2) Az egészségügyi szabadság meghosszabbítását a bizottság elnöke a katona egészségügyi könyvébe és gyógyintézeti betegkartonjába bejegyzi, és azt aláírásával, valamint személyi orvosi bélyegzőjével látja el.

(3) Az engedélyezett egészségügyi szabadságot a katonai szervezet egészségügyi szolgálata nyilvántartja.

38. § (1) Tartós vagy végleges egészségkárosodás esetén, ha az nem okoz alkalmatlanságot, a katona egyes szolgálati kötelezettségek teljesítése alól felmentést (a továbbiakban: eü. felmentés) kaphat. Az eü. felmentések – számokkal jelölt felsorolását – a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(2) A felmentés engedélyezésére

a) az alapellátást végző orvos 30 nap,

b) a honvédkórházi szakrendelés orvosa 60 nap,

c) a honvédkórházi fekvőbetegosztály főorvosa 90 nap,

d) az első fokú FÜV bizottság 180 nap,

e) a másodfokú FÜV bizottság 365 nap

időtartamban jogosult.

(3) A (2) bekezdés b)–e) pontjai szerinti időtartamokba a már engedélyezett időtartamokat be kell számítani.

(4) A (2) bekezdés d) és e) pontja szerinti időtartamban olyan felmentés engedélyezhető, amely az alternatív mozgásfajták alkalmazásával történő fizikai alkalmasság vizsgálatát nem zárja ki. Ha az egészségkárosodás miatt a fizikai alkalmasság-vizsgálat az alternatív mozgásfajták alkalmazásával sem végezhető el, a katona alkalmasságának felülvizsgálatára kell intézkedni.

(5) A felmentés időtartamát a FÜV táblázaton a minősítési javaslatban, valamint a minősítésben fel kell tüntetni.

(6) Az eü. felmentés a katona alap-, illetve szakkiképzését 3 hónapon túl nem akadályozhatja. Ha az eü. felmentés okát képező egészségkárosodás olyan természetű (súlyosságú), hogy az a katona alap-, illetve szakkiképzését 3 hónapon túl sem teszi lehetővé, a katona egészségi alkalmasságának felülvizsgálatára kell intézkedni.

(7) Ha a teljes szolgálatképesség az első fokú FÜV bizottság által engedélyezett 180 nap leteltével sem áll helyre – és a teljes szolgálatképesség helyreállása az összességében 365 nap időtartamban engedélyezhető felmentés mellett sem várható – a kezelőorvos a katona egészségi alkalmasságának felülvizsgálatát kezdeményezi.

(8) A felmentések végrehajtásáért az állományilletékes parancsnok, a parancs előkészítéséért a csapatorvos felelős. Az állományilletékes parancsnok parancsában – a rendelet 2. számú mellékletében foglalt jegyzék számával és szövegével – az időtartam megjelölésével határozza meg a katona egyes szolgálati kötelezettségek alóli felmentését, illetve a csökkentett szolgálati időt.

(9) A múló, heveny betegségek esetén, illetve a gyógyulás bekövetkezésekor, ha a felmentés további alkalmazása már nem indokolt, a csapatorvos a felmentést engedélyező FÜV bizottságnál annak megszüntetését kezdeményezi.

(10) A 24 órás ügyeleti szolgálat alóli felmentés – a (2) bekezdés szerinti időtartamban – csak akkor állapítható meg, ha az ügyeleti szolgálat teljesítése a szolgálati könnyítés (pl. bakancs helyett félcipő viselése) engedélyezése esetén sem lehetséges.

39. § (1) A csökkentett szolgálatteljesítési idő a kórházi kezelést követően csak akkor engedélyezhető, ha a betegség súlyossága tartósan kímélő életmódot tesz szükségessé.

(2) Ha a katona egészségi állapota olyan mértékben javult, hogy csökkentett szolgálatteljesítési időben szolgálatát egészségromlás veszélye nélkül képes ellátni, részére csökkentett napi szolgálatteljesítési időt kell engedélyezni.

(3) A csökkentett szolgálatteljesítési idő legfeljebb napi 4 óra lehet.

(4) Csökkentett napi szolgálatteljesítési idő engedélyezésére

a) a honvédkórházi fekvőbetegosztály főorvosa 60 nap,

b) az első fokú FÜV bizottság 120 nap,

c) a másodfokú FÜV bizottság 180 nap,

d) a központi FÜV bizottság 365 nap

időtartamban jogosult.

(5) A (4) bekezdés b)–d) pontja szerinti időtartamba a már engedélyezett időtartamokat be kell számítani.

(6) A szolgálatteljesítés alóli felmentéssel kapcsolatos rendelkezések a várható gyógyulási időtartamot naptári napban jelölik meg, és ezen időpont alapján állapítható meg a szolgálatteljesítés alóli felmentés napjainak száma.

X. Fejezet

ORVOSI JAVASLAT AZ EGYENRUHA-VISELÉS EGÉSZSÉGI OKBÓL TÖRTÉNŐ KIZÁRÁSÁRÓL

A kizárásra vonatkozó javaslattétel rendje

40. § (1) Ha az egészségi okból alkalmatlanná vált hivatásos katona állományviszonya nyugállományba helyezéssel szűnik meg, és az alkalmatlanságot okozó betegség (baleset) a katona külső megjelenését, magatartását és társadalmi érintkezése során az egyenruha tekintélyét orvosi megítélés szerint negatívan befolyásolja, az egyenruha viselésének kizárására a másodfokú FÜV bizottság tesz javaslatot.

(2) Az (1) bekezdés szerinti javaslatot csak abban az esetben kell elkészíteni, ha az egyenruha-viselés kizárása indokolt. A kizárásra vonatkozó javaslatot a FÜV táblázaton (annak valamennyi példányán) és a FÜV döntést tartalmazó kivonaton megfelelő szövegű bélyegző alkalmazásával kell feltüntetni.

(3) Ha a hivatásos katona a másodfokú FÜV bizottság döntése ellen fellebbezéssel él, és a bizottság az egyenruha viselésre kizáró javaslatot tett, a fellebbezés elbírálásakor a FÜV döntés mellett a javaslatot is el kell bírálni. A javaslatot a központi FÜV bizottságnak akkor is felül kell vizsgálni, ha a hivatásos katona csak az egyenruha-viselésre vonatkozó kizáró javaslattal nem ért egyet. A központi FÜV bizottság ebben az esetben a kizáró javaslatot helybenhagyja, vagy megváltoztatja, azaz az egyenruha viselés engedélyezését javasolja.

A kizáró javaslat szakmai indokai

41. § (1) Az egyenruha viselését kizárja

a) az olyan betegség vagy állapot, amely véglegesen vagy időlegesen az ítélőképesség megszűnésével vagy csökkenésével járhat, illetve amely ismétlődő eszméletvesztéses állapotot okozhat. A szív-érrendszeri eredetű vagy az anyagcsere-betegséggel járó nem súlyos rosszulléteket nem kell ide sorolni;

b) az állandó jellegű járászavar, a mozgást tartósan és jelentősen gátló csont-ízületi elváltozás, nagy kiterjedésű – látható – torzító heg vagy egyéb bőrelváltozás;

c) a nagyfokú, nem befolyásolható, illetve nem javítható látás- vagy halláscsökkenés;

d) az idült alkoholizmus és bármely narkománia;

e) a kóros elhízás, illetve a kóros soványság.

(2) Olyan esetben, ha a szolgálatot teljesítő hivatásos katonánál nem állandósult járászavar, testtartási rendellenesség vagy torzító bőrbetegség alakult ki, de a katonai szolgálat teljesítésére nem vált alkalmatlanná, a saját kérésére állományilletékes parancsnokának egyetértésével részére az egészségi alkalmasság kérdésében döntést hozó FÜV bizottság polgári ruha viselését átmenetileg huzamosabb ideig, de legfeljebb egy év időtartamra engedélyezheti.

XI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

42. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg a hivatásos és szerződéses katonák egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról szóló 12/1997. (V. 16.) HM rendelet és ennek módosításáról szóló 24/2001. (X. 20.) HM rendelet hatályát veszti.

(2) Az alkalmassági vizsgálatokkal kapcsolatos szervezési feladatokat és azok végrehajtását a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar főnöke szabályozza. A szakmai – módszertani előírásokat a HVK EÜCSF állapítja meg.

1. számú melléklet a 4/2003. (I. 31.) HM rendelethez

TÁBLÁZAT ÉS MAGYARÁZAT A BETEGSÉGEK ÉS FOGYATÉKOSSÁGOK EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁGI FOKOZATÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ

Fertőző betegségek (001–010)

001 Tüdő, mellhártya és mellkasi nyirokcsomó gümőkórja		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
001 Tüdő, mellhártya és mellkasi nyirokcsomó gümőkórja		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A15–A16 A19, B90
1.	inactiv kiskiterjedésű formák, functiokárosodás nélkül	E	KLGS	A	A	A	A	A	A
2.	activ formák	E	E	I	I	E	KLGS	E	K
3.	inactiv kp. kiterjedésű formák, enyhe functiozavarral	E	E	KLGS	KLGS	E	KLGS	E	KLGS
4.	inactiv kiterjedt formák, súlyos functiozavarral	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Ide tartoznak a mycobactérium tuberculosis okozta megbetegedések (a tüdő, mellhártya, hörgő, gége és nyirokcsomó tuberculosis) activ és inactiv formái, légzőszervi tuberculosis késői hatásai, valamint a fiatalkori pleuritis azon esetei, amikor nem mutatható ki az aethiológiai factor. A tüdősebészeti műtét utáni állapot értékelése a 104–105-ös szakaszok szerint történik.

b) We, teljes vérkép és vizelet, vérgáz-analysis, köpet általános bacteriológiai, köpet cytológiai, köpet direct Koch, köpet Koch tenyésztés, Mantoux-próba, EKG, mellkas rtg. és tomographia, légzésfunctio, szükség esetén mellkaspunctio, bronchológiai vizsgálat.

c) 001.1. szerint minősítendő az inactiv gümőkóros tüdőfibrosis kiskiterjedésű, functiokárosodás nélkül, inactiv gümőkóros tüdőfibrosis calcificatioval enyhe formában, functiozavar nélkül, maradvány nélkül vagy minimális residuummal gyógyult gümőkóros pleuritis, maradvány nélkül gyógyult gümős nyirokcsomó-gyulladás

001.2. szerint minősítendők az activ formák: tüdőtuberculosis (infiltrativ, nodularis, cavernosus) hörgők gümős megbetegedése, gümőkóros pneumonia, gümőkóros ptx., gümőkóros mellhártyagyulladás, gümőkóros nyirokcsomó-(hilusi, mediastinalis, tracheo-bronchialis)gyulladás, glottis tuberculosis, miliáris tuberculosis disseminált és generalizált formája.

001.3. szerint minősítendő az inactiv gümőkóros tüdőfibrosis kp. kiterjedésű enyhe functiozavarral, inactiv gümőkóros tüdőfibrosis calcificatioval, enyhe functiozavarral, közepes fokú kiterjedt maradvánnyal és mérsékelt functiozavarral gyógyult gümőkóros pleuritis, kp. fokban kiterjedt maradvánnyal és mérsékelt functiokárosodással gyógyult gümőkóros nyirokcsomó-gyulladás.

001.4. szerint minősítendő az inactiv gümőkóros tüdőfibrosis kiterjedt formája súlyos functiozavarral, inactiv gümőkóros tüdőfibrosis calcificatioval, kifejezett functiozavarral, kiterjedt meszesedéssel, zsugorodással, jelentős functiozavar hátrahagyásával gyógyult gümőkóros nyirokcsomó megbetegedések, inactiv kiterjedt maradvánnyal és jelentős functiozavarral gyógyult gümőkóros pleuritis.

A morphológiai elváltozások kimutatása egymagában nem elegendő az alkalmasság megállapításához. Epidemiológiai, therápiás, rehabilitatios, prognosztikai és functionális szempontokat kell egyidejűleg figyelembe venni. Döntő jelentősége van a specificus folyamat activitása és a környezetre való veszélyesség mértéke meghatározásának.

Az activ specificus folyamat rendszerint hosszas kezelést és a ht. állomány részére tartós eü. szabadság biztosítását teszi szükségessé. Az állapotromlás és functiokárosodás értékelése után a tüdőgyógyászati osztály vezető főorvosa határozza meg a szolgálat folytatásának feltételeit.

d) K: 1, 8, 13–17, 19, 23; F: 1–2, 6, 8.

e) A tuberculosis szolgálati betegségként való elismerésekor különbséget kell tenni a friss specificus fertőzés és az olyan esetek között, mikor a már meglevő tuberculosis gócok reaktiválódnak a szolgálat okozta speciális körülmények hatására. Szolgálati megbetegedésnek fogadható el az a fertőzés, melynél az infectio forrása jól ismert, a tüdőtuberculosisban szenvedő emberrel az együttlét bizonyíthatóan tartós vagy szoros volt és a fertőzés katonai kollektívában történt. Közvetlen fertőzés esetén az expositio és a manifesztátio közötti időtartam legkevesebb két hét, a folyamat fellobbanása esetén pedig négy–hat hét kell, hogy legyen. A rosszabbodás szolgálati eredete elismerhető, ha a régi folyamat egyértelműen bizonyítható (kórházi zárójelentés, tüdőgondozói vélemény, mellkas rtg. stb.), és a már meglévő góc activálódása a katonai szolgálat feltételeinek hatására (szokatlan és az átlagosnál jelentősen magasabb terhelés) történt. A korrekt minősítéshez a folyamat progressióját és a szolgálattal való okozati és időbeni összefüggést bizonyító adatokra van szükség.

002 Az agyhártyák és a központi idegrendszer gümőkórja		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
002 Az agyhártyák és a központi idegrendszer gümőkórja		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A17, B90.0, G05.1
1.	activ folyamat elbírálása, vagy az ellenőrzés szükségessége esetén	E	E	I	I	KLGS	KLGS	I	I
2.	gyógyult, maradványtünetek nélkül	A	A	A	A	A	A	A	A
3.	gyógyult, kp. súlyos maradványtünetekkel	E	E	E	E	E	K	E	KLGS
4.	gyógyult, súlyos maradványtünetekkel	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Az agyhártyák és a központi idegrendszeri tuberculosis activ folyamatai és késői hatásai.

b) Ideggyógyászati szakvélemény.

c) A minősítést a chemotherápia időtartama, a gyógyulás jellege (defectussal vagy defectus nélkül) és a defectus mértéke határozzák meg. A beteg szubjektív panaszait csupán mérsékelt, az enyhe neurológiai tüneteket már kp. súlyos és a kifejezett neurológiai tüneteket súlyos maradványtünetnek kell tekinteni. 002.1/A3 rovat szerint hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén ,,I”.

d) K: 1, 3–4, 6, 11–12, 16, 21; F: 1–2, 6, 8.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elbírálása az első szakasznál leírtak szerint történik a betegség kétféle pathogenesise figyelembevételével.

003 A húgy-, ivarrendszer gümőkórja		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
003 A húgy-, ivarrendszer gümőkórja		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A18.1
1.	functiokárosodás nélkül gyógyult	A	A	A	A	A	A	A	A
2.	gyógyintézet által igazolt activ folyamatok	E	E	I	I	I	KLGS	I	I
3.	mérsékelt functiozavarral gyógyult	E	E	KLGS	KLGS	E	K	E	KLGS
4.	súlyos functiozavarral gyógyult	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Pyelonephritis tuberculosa, cystitis tuberculosa, ureteritis tuberculosa, mellékhere és egyéb férfi nemi szervek tuberculosisa, oophoritis tuberculosa, salpingitis tuberculosa. A nagy kiterjedésű destructio miatt végzett vese-resectio, nephrectomia vagy egyéb urológiai műtéti beavatkozás utáni állapot értékelése a 135. szakasz szerint történik.

b) We, teljes vérkép és vizelet, Se kreatinin, Urea N, vizelet Koch tenyésztés, Mantoux-próba, mellkas rtg., i.v. urographia, cystoscopia, cystographia, esetleg CT.

c) Az alkalmasság elbírálását jelentős mértékben a kezelés időtartama határozza meg. Sok esetben a chemotherapia eredményeként elért gyógyulás csak tünetmentességet jelent, mert a folyamat letokolt gócokban továbbra is fennáll, és bármikor kiújulhat. Klinikai gyógyulás megállapításához hosszas megfigyelés szükséges. Végleges gyógyulás esetén a minősítést functiokárosodás mértéke határozza meg.

d) K: 1, 4, 12, 16, 21; F: 6.

e) A szolgálati kötelmekkel való összefüggés meghatározása az első szakasznál leírtak szerint történik.

004 Bőr és bőr alatti kötőszövet, csontok és ízületek, valamint egyéb szervek gümőkórja		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A18.0, A18.4, A18.8
1.	gyógyult, mérsékelt maradványtünetekkel	E	E	KLGS	KLGS	KLGS	A	E	A
2.	gyógyult, kp. súlyos maradványtünetekkel	E	E	E	E	E	K	E	E
3.	activ folyamat	E	E	E	E	E	E	E	E
4.	gyógyult, súlyos maradványtünetekkel	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Bőr és bőr alatti kötőszövet, csont és ízületi tuberculosis, Addison-kór (ha gümőkóros), erythema nodosum, tuberculosis miliaris, valamint a szem, periphériás nyirokcsomók és egyéb szervek tuberculosisa.

b) We, teljes vérkép és vizelet, Mantoux-próba, mellkas rtg. az érintett szerv vagy szövet hystológiai és rtg. vizsgálata, tüdőgyógyászati szakvélemény.

c) Az alkalmasság elbírálásánál figyelembe kell venni a functiokárosodás és kozmetikai torzulás mértékét, a katonai öltözet viselésének lehetőségét és a chemotherapia időtartamát. 004.1/A3 rovat szerint hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén ,,E”.

d) K: 1–4, 6, 11–15, 18, 21; F: 1–2, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elbírálása az első szakasznál leírtak szerint történik.

005 Vírusos májgyulladás		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
005 Vírusos májgyulladás		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	B15–B19 B94.1
1.	funkciókárosodás nélkül gyógyult	KLGS	A	A	A	KLGS	A	A	A
2.	posthepatitis-syndroma	E	E	E	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS	KLGS
3.	elhúzódó vírusos hepatitis, hepatitis recidiva	E	E	E	E	E	E	E	E
4.	persistaló idült hepatitis, activ idült hepatitis	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Hepatitis infectiosa, inoculatios hepatitis, mononucleosis eredetű hepatitis, valamint a chronicus hepatitis azon esetei, melyek kialakulását bizonyíthatóan vírus hepatitis előzte meg. Egyéb infectiok, mérgek, keringési zavarok, táplálkozási hiány, mechanikus tényezők okozta májbetegségek elbírálása a 122-es szakasz szerint történik. A posthepatitis bilirubinaemia (ártalmatlan enzimműködési zavar) az 1. alszakasz szerint minősítendő.

b) We, teljes vérkép és vizelet, májfunctios próbák, ismételt transaminase vizsgálatok, gamma GT, serum összfehérje, Elfo, Latex, virológiai vizsgálatok.

c) Legtöbb esetben a betegség öt hét alatt lezajlik, és a minősítés nem szükséges. A betegek egy részének azonban, még ezután is maradnak panaszai (posthepatitis syndroma), vagy epefesték conjugatios, illetve kiválasztási zavarai (posthepatitis hyperbilirubinaemia). Ha az acut hepatitis elhúzódik, figyelembe kell venni, hogy az elhúzódó virusos hepatitis (és a hepatitis recidiva) persistaló chronicus, illetve progressiv chronicus hepatitis kialakulásához vezethet.

d) K: 3–4, 11, 17; F: 1–2, 6, 8.

e) Hepatitis infectiosa esetén a katonai kötelmekkel való összefüggés csak a következő feltételek mellett állapítható meg:

– a beteg és a fertőző forrás azonos katonai kollektívából származik;

– mindkettőnek a hepatitis infectiosa diagnosisa bizonyítható;

– a tünetek megjelenésének időpontja valószínűsíti a fertőzés létrejöttét. A fertőző forrás fertőzőképessége (2–3 hét az icterus fellépése után) és a betegség incubatios ideje (15–50 nap az első tünetek megjelenése előtt) időben egybe kell hogy essen;

– bizonyítható legyen a beteg és a fertőző forrás érintkezése az említett időben;

– nagy valószínűséggel kizárható legyen a szolgálaton kívüli (családi) fertőzés lehetősége.

Inoculatios hepatitis a következő feltételek mellett minősíthető szolgálati eredetűnek:

– a beteg inoculatios hepatitis (hepatitis B, C) diagnosisa biztosan megállapítható;

– a betegség időbeli lefolyása valószínűsíti az inoculatios hepatitis kórismét (incubatios idő 42–180 nap);

– az említett incubatios időn belül igazolható egy parenteralis vagy sebészeti therápiás, illetve diagnosztikai beavatkozás ténye;

– utólagos ellenőrzés során a véradó megbetegedése vagy a használt műszerek nem kielégítő fertőtlenítése valószínűsíti a diagnosist.

006 Trachoma (egyiptomi szemgyulladás) és a kötőhártya vírusos betegségei		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A71, A74, B94.0
1.	Gyógyult, mérsékelt maradványtünetekkel	E	E	E	E	KLGS	K	KLGS	K
2.	Gyógyult, kifejezett maradványtünetekkel	E	E	E	E	E	K	E	E

a) Trachoma és a kötőhártya vírus vagy chlamydia okozta betegségei és azok késői hatásai.

b) Záradék és réslámpavizsgálat.

d) K: 1, 3, 6, 9–11, 21; F: 1–2, 4, 6.

e) Trachoma akkor ismerhető el szolgálati eredetű betegségnek, ha a fertőzés forrása jól ismert, és a fertőzés a katonai kollektívában történt.

007 Vérbaj (szifilisz)		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
007 Vérbaj (szifilisz)		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A 50–A53
1.	kezelés és gondozás után functiokárosodás nélkül gyógyult	A	A	A	A	A	A	A	A
2.	késői syphilis mérsékelt functiozavarral	E	E	E	E	E	K	E	E
3.	korai és késői manifeszt syphilis	E	E	E	E	E	KLGS	KLGS	E
4.	késői syphilis súlyos functiozavarral	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Veleszületett, friss tüneti és latens, szív- és érrendszeri, központi idegrendszeri, késői tüneti és latens syphilis.

b) We, teljes vérkép és vizelet, TPHA, esetleg FTA–ABS (fluorescent treponemal antibody) serologiai vizsgálat, Treponaema pallidum kimutatása a területi laesioból, EKG, mellkas rtg., neurológiai, szemészeti, gégészeti consilium.

c) 007.3/A5 rovat szerint szerződéses vagy hivatásos állományba vétel elbírálásakor, ha nem alakult ki functiokárosodás és nincs szükség további nemigondozói ellenőrzésre, ,,Alkalmas” minősítés hozható.

d) K: 3, 6, 11, 14, 21; F: 1–2, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

008 Gombák okozta betegségek		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
008 Gombák okozta betegségek		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	B35–B49
1.	felületes bőr, szőrzet, körömmycosisok	I	I	I	I	KLGS	A	I	A
2.	mély mycosisok	E	E	E	E	E	KLGS	E	KLGS

a) Dermatophytosis, tinea, candidiasis, coccidiomycosis, histoplasmosis, sarjadzó gombafertőzések és egyéb szisztémás gombás betegségek.

b) A gomba meghatározása tenyésztéssel, illetve mikroszkópos vizsgálattal, esetleg szövettani, immunbiológiai és Wood-fénnyel történő vizsgálat.

c) A gombák okozta betegségek hajlamosak a recidivára és sokszor tartós vagy ismételt kezelést igényelnek. 008.1/A3 rovatban a szerződéses vagy hivatásos állományba vétel előtt ,,I” minősítés szükséges. A kezelésre jól reagáló, kiújulási hajlamot nem mutató esetekben az 1. alrovatban a minősítés lehet ,,A”.

d) K: 4, 14, 21; F: 1–2.

e) A gombás betegségek szolgálati eredete akkor ismerhető el, ha bizonyítható a nagyszámú fertőző forrás jelenléte a beteg környezetében (érintkezés beteg emberekkel vagy állatokkal, illetve fertőzött anyaggal), valamint a betegség és a fertőző forrás aethiológiai azonossága. Figyelembe kell venni továbbá a hajlamosító (endocrin betegségek, tumorok stb.) és külső (nedves környezetben tartósan végzett munka, gumicsizma állandó használata) tényezők hatását is.

009 Heveny fertőző betegségek		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
009 Heveny fertőző betegségek		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A00–A99, B00–B99
1.	hosszú lefolyású, mérsékelt functiozavarral	E	E	E	KLGS	E	K	KLGS	KLGS
2.	hosszú lefolyású, jelentős functiozavarral	E	E	E	E	E	K	E	E

a) Heveny fertőzés esetén a minősítést a betegség viszonylag elhúzódó jellege, illetve a panaszok vagy functiozavar tartós volta határozza meg.

b) We, teljes vérkép és vizelet, speciális vizsgálatok a kórokozó kimutatására, megfelelő functionális vizsgálatok.

c) 009.1/A5 rovat szerint a szerződéses és hivatásos állományba vétel előtt, számolva annak lehetőségével, hogy az egyes elhúzódó acut fertőzések chronicus lefolyásúvá válhatnak, ,,I” minősítés szükséges.

d) K: 3–4, 6, 11–12, 14, 16, 21; F: 1–2, 6, 8.

e) Heveny fertőző betegség a következő feltételek mellett minősíthető összefüggőnek a katonai kötelmekkel:

1. Katonai kollektívában, ahová a beteg tartozott, vagy környezetében, ahol teljesítette szolgálatát, fertőző forrás volt igazolható.

2. A beteg és a fertőző forrás esetében a kórisme megegyezik, és kellően bizonyított.

3. A tünetek megjelenésének időpontja valószínűsíti a fertőzés létrejöttét a beteg és a fertőző forrás között.

4. Nagy valószínűséggel kizárható a szolgálaton kívüli (familiaris vagy egyéb) fertőzés lehetősége.

010 Idült fertőző betegségek		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
010 Idült fertőző betegségek		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	A00–A99, B00–B99
1.	mérsékelt működészavarral	E	E	E	KLGS	E	KLGS	E	KLGS
2.	kp. súlyos működészavarral	E	E	E	E	E	KLGS	E	E
3.	súlyos működészavarral	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Itt minősítendők a több mint egy éve tartó, sőt évekre vagy évtizedekre elhúzódó fertőző betegség azon esetei, amikor az idült folyamat (pl. dysenteria, malaria, salmonellosis chr., idült parasitás megbetegedés) nem minősíthető az alkalmassági utasítás más szakasza szerint. Itt minősülnek továbbá a functiokárosodás mértékének megfelelően az idült fertőző betegség okozta szövődmények és defectusok.

b), d), e) A megfelelő diagnosztikai vizsgálat vagy alkalmassági korlátozás alkalmazása és a katonai kötelmekkel való összefüggés elbírálása a 009. szakasz magyarázatában foglaltak szerint történik.

c) Szerződéses és hivatásos állományba vételkor, az eddigi therápiás kísérletek eredményességét, az idült folyamat időtartamát és várható prognosisát kell mérlegelni. E szerint a minősítés lehet ,,I” vagy ,,E”.

Daganatok (011–014)

011 Rosszindulatú daganatok		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
011 Rosszindulatú daganatok		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	C00–C80, C97
1.	kezelést nem igénylő jó általános állapot	KLGS	KLGS	A	A	KLGS	KLGS	KLGS	A
2.	időszakos vagy folyamatos kezeléssel biztosított jó általános állapot	E	E	E	E	E	E	E	E
3.	rossz általános állapot, functiokárosodással, metastasissal	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Malignus tumor bármilyen eredetű vagy localisatiojú esetei függetlenül a választott kezelési eljárástól. Kivételt képeznek az egyes szervcsonkolási műtét utáni állapotok megfelelő szakasz szerinti minősítése (pl. tüdőműtét utáni állapot 105. szakasz, vagy gyomorműtét utáni állapot 116. szakasz).

b) We, teljes vérkép és vizelet, májfunctio, vércukor, Se kreatinin, UN, a daganat kimutatására és morphologiai szerkezetének meghatározására irányuló vizsgálatok, megfelelő functionális vizsgálatok.

c) A hivatásos állományúak minősítése akkor lehet ,,K”, ha a minősített is kívánja a szolgálat folytatását, ha az eredményes kezelés után nem mutatható ki metastasis, vagy ha ezt a szociális és orvosetikai szempontok teszik szükségessé. Külföldi szolgálatra való alkalmasság minősítésénél csak ,,E” döntés hozható. A malignus tumor eradikációja után öt évvel tünet- és panaszmentes esetben a beteg gyógyultnak tekinthető és ,,A” minősítést is adhatunk. 1–5 év között az alkalmasság megítélése KLGS.

d) K: 4, 6, 11–13, 17–19, 21; F: 1–2, 4, 8.

e) Rosszindulatú daganat csak a következő feltételek mellett minősíthető összefüggőnek a katonai kötelmekkel:

– a beteg környezetében, ahol teljesítette szolgálatát, exogen carcinogen tényező volt igazolható;

– a beteg bizonyíthatóan ki volt téve e tényező hatásának;

– a meghatározott típusú daganat és a kimutatott carcinogen tényező között szakmailag elismert összefüggésnek kell lenni (pl. röntgensugár hatására bőrcarcinoma, ionizáló sugárzás hatására osteogen sarcoma stb.);

– meg kell vizsgálni és nagy valószínűséggel kizárni a nem szolgálati eredetű, ún. endogen (öröklődés, életkor) tényezők lehetőségét.

012 A nyirok- és vérképzőszövet rosszindulatú daganatai		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
012 A nyirok- és vérképzőszövet rosszindulatú daganatai		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	C81–C96
1.	folyamatosan kezelt, még nem véglegesen kialakult állapotok	E	E	I	I	E	KLGS	E	KLGS
2.	spontán vagy kezeléssel elért tartós remissio	E	E	KLGS	KLGS	E	KLGS	E	KLGS
3.	spontán vagy kezeléssel elért, rövid ideig tartó remissio	E	E	E	E	E	E	E	E

a)–e) Az itt minősítendő non Hodgkin lymphomák, Hodgkin-kór, myeloma multiplex, különböző leukaemiák, valamint a nyirok- és vérképzőszövet egyéb rosszindulatú daganatainak elbírálása, a 011. szakasz magyarázatában foglaltak szerint történik. Waldenström-féle hypergammaglobulinaemiás purpura elbírálása a 022-es szakasznál található.

013 Jóindulatú daganatok		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
013 Jóindulatú daganatok		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	D10–D36
1.	solitaer daganatok eltávolítása utáni állapot functiokárosodás nélkül	A	A	A	A	KLGS	A	A	A
2.	solitaer és multiplex daganatok functiokárosodás nélkül	KLGS	KLGS	A	A	E	K	KLGS	KLGS
3.	solitaer daganatok eltávolítása utáni állapot mérsékelt functiokieséssel	E	KLGS	KLGS	KLGS	E	K	E	KLGS
4.	solitaer és multiplex daganatok mérsékelt functiokieséssel	E	E	KLGS	KLGS	E	K	E	KLGS
5.	solitaer és multiplex daganatok súlyos functiokieséssel, vagy ha gátolják a felszerelés viselését	E	E	E	E	E	E	E	E
6.	solitaer daganatok eltávolítása utáni állapot súlyos functiokieséssel	E	E	E	E	E	E	E	E

a) A benignus tumor bármilyen eredetű vagy localisatiojú esetei, valamint ezek kezelése utáni állapotai.

b) We, teljes vérkép és vizelet, a daganat kimutatására és morphológiai szerkezetének meghatározására irányuló vizsgálatok, megfelelő functionális vizsgálatok.

c) Elbíráláskor elsősorban a daganat által okozott, kezelése után várható vagy visszamaradt functiokárosodás mértékét kell figyelembe venni, de számolni kell az egyenruha- vagy az előírt szerelvényviselés esztétikai (pl. kiterjedt naevus pigmentosus az arcon) vagy traumatizáló és ezzel esetleg malignisatiót előidéző hatásával is. Sok esetben a jóindulatú daganat radicalis műtéttel történő eltávolítása teljes gyógyulást és ,,A” minősítést eredményez. Műtét után visszamaradt functiokárosodás esetén azonban a minősítés csak ,,K” vagy ,,E” lehet a functiokiesés mértéke szerint. Felülvizsgálati eljárás során a minősítést sokszor a sebészi therapia indicatiói, illetve sürgőssége határozza meg. Hivatásos és szerződéses állományba vételkor, halasztható műtét esetén a minősítés – a functiokárosodás mértékétől függően – ,,A” vagy ,,K”, viszonylag sürgős műtét (pl. myoma uteri) esetén pedig ,,I”.

d) K: 3–4, 6, 11, 13, 17–19, 21; F: 1–4, 6.

e) Jelenlegi ismereteink szerint nem mutatható ki összefüggés a katonai kötelmek és a jóindulatú daganatképződés között.

014 Csak a hámrétegre kiterjedő rák (in situ carcinoma) és bizonytalan természetű daganatok		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	D00–D09, D37–D48
1.	kezelés után functiokárosodás nélkül	A	A	A	A	E	A	E	A
2.	kezelés után mérsékelt functiokieséssel	E	E	E	KLGS	E	K	E	KLGS
3.	folyamatosan kezelt, még nem véglegesen kialakult állapot	E	E	E	E	E	K	E	E
4.	kezelés után súlyos functiokieséssel	E	E	E	E	E	E	E	E

a)–e) Itt minősülnek a carcinoma in situ és bizonytalan természetű daganatok (pl. Recklinghausen-féle betegség) bármilyen eredetű localisatiojú esetei. Helyenként semimalignusként jelölt daganatok minősítése értelemszerűen 011. vagy 013. szakaszok magyarázatában foglaltak szerint történik. Igazolt 5 éves, tünetmentes túlélés esetében 1. alszakaszban ,,A” minősítés adható, 1 és 5 év között ,,KLGS”, 1 évig ,,I”.

Endrocin betegségek (015–020)

015 A pajzsmirigy betegsége		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
015 A pajzsmirigy betegsége		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	E00–E07
1.	műtét utáni normofunctios állapot	A	A	A	A	A	A	A	A
2.	struma nyomási tünetek nélkül, euthyreosis	E	A	A	A	KLGS	A	A	A
3.	struma nyomási tünetekkel, műtét szükségessége esetén	E	E	E	E	E	K	E	E
4.	hyperthyreosis golyvával vagy anélkül	E	E	E	E	E	K	E	E
5.	hypothyreosis (enyhe formák)	E	E	E	E	E	K	E	E
6.	Hypothyreosis (súlyos formák)	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Egyszerű (nem toxicus) struma, a pajzsmirigy gyulladásos betegségei és functió-zavarai, valamint ezek kezelése utáni állapotai. Struma maligna esetén a minősítés a 011. szakasz szerint történik.

b) We, teljes vérkép és vizelet, vércukor T3, T4, szükség esetén, TSH, EKG, nyakkörfogat, pajzsmirigy rtg. és scintigraphias vizsgálata, sella felvétel, gégészeti szakvélemény, szükség esetén a pajzsmirigy betegség kimutatására irányuló egyéb serológiai vagy immunológiai vizsgálat.

c) Elbíráláskor elsősorban a kezelés szükségességét, a kezelés után kialakult functionális állapotot és annak tartósságát, valamint az egyes elváltozások (pl. exophthalmus, vagy a nyak jelentősen megnövekedett körfogata) és az egyenruha-viselés esztétikai vonatkozásait kell mérlegelni. Szerződéses és ht. állományba vételkor ,,A” minősítés csak a kezelést nem igénylő euthyreoid struma vagy a normofunctios műtét utáni állapot esetén hozható. Enyhe, substitutios kezeléssel panasz- és tünetmentes esetben 015. 5/A5–A6-ban KLGS is alkalmazható. A 3. alszakaszban a műtét eredményességétől függően minősítünk, normofunkciós esetben az 1. alszakasz szerint.

d) K: 3–4, 6, 11–14, 17–19, 21; F: 1–4, 6.

e) A pajzsmirigy betegségek keletkezésében bizonyos öröklött hajlam is szerepet játszik, ezért a katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el. Kivételt képezhetnek azon esetek, amikor az addig rejtett folyamat kibontakozása a szolgálattal összefüggő tényezők (pl. rendkívüli psychés trauma, éhezés, acut fertőzés) hatására történt.

016 Cukorbaj		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
016 Cukorbaj		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	E10–E14
1.	csak diétával kezelhető formák, jó általános állapot	E	E	KLGS	KLGS	KLGS	A	E	KLGS
2.	szigorú diétával, tablettával kezelhető formák	E	E	E	E	E	K	E	KLGS
3.	szigorú diétával, közepes mennyiségű Inzulinnal kezelhető, nem labilis formák, jó általános állapot	E	E	E	E	E	KLGS	E	E
4.	szigorú diétával, nagy mennyiségű Inzulinnal kezelhető, labilis formák, érszövődményekkel	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Diabetes mellitus minden formája, beleértve a csökkent glukóz tolerantiát és a latens diabetest. A cukorbaj szövődményei: glomerulosclerosis intracapillaris, Kimmelstiel–Wilson-féle syndroma, nephropathia diabetica, cataracta diabetica, retinopathia diabetica, angiopathia diabetica, gangraena diabetica, neuropathia diabetica.

b) Éhgyomri és sz. e. terheléses vércukor, gyűjtött vizelet (cukor, aceton), vesefunctiok, szemfenék, oscillometria (lehetőség szerint Doppler), ideggyógyászati vizsgálat. A familiaris anamnesist dokumentálni kell és negatív esetben kutatni a diabetest okozó esetleges alapbetegség után.

c) Szerződéses és hivatásos állományba vétel, valamint külföldi szolgálat vállalás esetén diabetes mellitus súlyosságától függetlenül csak ,,E” minősítés hozható. Hivatásos állományúak minősítése szövődmények súlyosságának figyelembevételével lehet ,,K” Renalis glycosuria minősítése ,,A”.

d) K: 4, 12, 14; F: 1–2.

e) A szolgálati kötelmekkel való összefüggés vizsgálatánál mindenekelőtt figyelembe kell venni, hogy a diabetes mellitus öröklődő betegség és a geneticus dispositio sok esetben fennállhat a diabetes manifestatioja nélkül is. Diabetes mellitus csak kivételes esetben (pl. a szolgálati baleset okozta traumás diabetes) ismerhető el katonai kötelmekkel összefüggő betegségnek.

17 A hasnyálmirigy belső elválasztású tevékenységének egyéb zavarai		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	E15–E16
1.	enyhe esetek	E	E	KLGS	KLGS	E	K	E	KLGS
2.	súlyos esetek	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Hypoglykaemia, hasnyálmirigyműtét utáni állapot, a gastrin-elválasztás zavarai.

b) We, teljes vérkép és vizelet, éhgyomri és terheléses vércukor, éhezéses próba, megfelelő hormonszintvizsgálatok, pancreas Echo, szükség esetén retrograd pancreatographia, pancreas CT.

c) Enyhe esetek közé sorolható az anamnesisben szereplő functionalis hypoglykaemia, ha a rosszullét ritkán jelentkezik, szénhydrátban szegény étrenddel megelőzhető és cukorevéssel könnyen megszüntethető. A hasnyálmirigyműtét utáni utókövetkezmény nélkül gyógyult, vagy substitutios kezeléssel tartósan biztosított jó általános állapot ugyancsak enyhe esetnek tekinthető. Súlyos esetnek kell tekinteni az organicus eredetű hypoglykaemiát és a functionalis hypoglykaemia azon eseteit, amelyek gyakori, szénhydrátban szegény diétával nem megelőzhető és cukorevéssel nem szüntethető rosszulléttel járnak. Súlyos továbbá a pancreatectomia utáni állandó utókezelést igénylő állapot és a Zollinger–Ellison syndroma is.

d) K: 2–4, 6, 11–12, 14, 21, 24; F: 1–2, 6.

e) A hasnyálmirigy endokrin tevékenységének zavarai nem tekinthetők szolgálati eredetűnek. Előfordulhat azonban, hogy a hasnyálmirigyműtétre a katonai szolgálat teljesítése alatt baleseti adatlappal igazoltan bekövetkezett hasi sérülés után kerül sor. Ilyen esetben a műtét utáni állapot katonai kötelmekkel összefüggőnek tartható.

018 A mellékpajzsmirigy betegségei		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
018 A mellékpajzsmirigy betegségei		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	E20–E21
1.	enyhe formák	E	E	E	KLGS	KLGS	KLGS	E	E
2.	súlyos formák	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Hyperparathyreoidismus (beleértve a Recklinghausen-betegséget) és hypoparathyreoidismus minden formája. Hysteriás tetania a 036-os, pszichogén tetania a 039-es szakasz szerint minősül.

b) Serum Ca és P tartalmának meghatározása, EKG, a csontok fokozott vagy csökkent mésztartalmának, osteosclerosis, csontcysták és törések rtg. vizsgálattal történő kimutatása, gastrointestinalis, vese- és szemszövődmények vizsgálata.

c) Enyhe formának a klinikailag típusos, tetania nélküli, könnyen kezelhető hypoparathyreoidismus tartható. Hivatásos állományúak minősítése A4 rovat szerint lehet ,,K”, ha a hypo- vagy hyperparathyreoidismus jól kezelhető, ritka tetaniás rohamokkal vagy kevés és enyhe szövődménnyel jár. A nehezen kezelhető, gyakori rohamokkal, több és súlyos szövődménnyel kísért esetek minősítése ,,E”. 018.1/A3 rovat szerint hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén ,,E”.

d) K: 2–4, 6, 11–12, 14, 21; F: 1–2.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés hypo- vagy hyperparathyreoidismus esetén nem igazolható.

019 Az agyalapi mirigy működési zavarai		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
019 Az agyalapi mirigy működési zavarai		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	E22–E23
1.	enyhe formák	E	E	E	KLGS	E	KLGS	E	E
2.	súlyos formák	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Acromegalia, Marfan-syndroma, Sheehan-féle syndroma, Simmonds-féle betegség, hypophysis eredetű törpeség, diabetes insipidus, iatrogén hypophysis zavarok és a hypophysis és diencephalo-hypophysealis rendszer egyéb zavarai.

b) We, teljes vérkép és vizelet, éhgyomri és terheléses vércukor, actualis vagy terhelés utáni hormontermelés és ürítés meghatározása, sella turcica és csontok rtg. vizsgálata, látótérvizsgálat.

c) A Marfan syndroma megítélése az egyes klinikai megjelenési formák alapján történhet.

d) K: 2–4, 6, 11–14, 16–19, 21, 24; F: 1–4, 6, 8.

e) A hypophysis-hypothalamus rendszer zavarai közül csupán azok minősíthetők összefüggőnek a katonai kötelmekkel, amelyek a katonai szolgálat ideje alatt és a katonai feladatok teljesítése közben elszenvedett koponyasérülések után jelentkeztek.

020 A mellékvese betegségei	A2				A3	A4	A5	A6	BNO
	a	b	c	d					E25–E27
	E	E	E	E	E	KLGS	E	E

a) Cushing-féle syndroma, Conn-féle syndroma, adrenogenitalis zavarok, Addison-kór, Waterhouse–Friderichsen-syndroma. Pheochromocytoma esetén a minősítés 011., 013., 014. szakaszok szerint történik.

b) We, teljes vérkép és vizelet, éhgyomri és terheléses vércukor, Se kreatinin, UN, Se Na, Cl, K, hormontermelés és ürítés vizsgálata a hormonconcentratio meghatározás, illetve a stimuláló és suppressiós próbák elvégzése útján, sella turcica, csontok, vesék és mellékvesék rtg. vizsgálata, szemészeti és ideggyógyászati szakvizsgálat.

c) 020/A4 rovat szerint csak az kapjon ,,K” minősítést, aki kellően egyensúlyban tartható, egyébként a minősítés ,,E”.

d) K: 2–4, 6, 11–12, 14–16, 21, 24; F: 1–2, 6, 8.

e) A mellékvese betegségei a katonai kötelmekkel nem összefüggő betegségek, a szolgálati balesetekből származó, traumás mellékvese károsodások kivételével.

Anyagcsere betegségek (021–024)

021 Köszvény		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
021 Köszvény		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	M10
1.	nem régen fennálló, remissio állapotában lévő köszvény, ritka rohamok esetén	E	E	E	E	E	KLGS	E	E
2.	,,visceralis” köszvény, gyakori rohamok esetén	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Arthritis urica, köszvényesek nephropathiája és a köszvény egyéb manifestatioja.

b) We, teljes vérkép és vizelet, vércukor, Se kreatinin, UN, Se, húgysav, vizelet urattartalom meghatározása, EKG, mellkas rtg., húgysavas nátriumkristályok kimutatása a synovialis folyadékból, klinikai adatok (tophusok, rohamleírás).

c) Abban az esetben, ha a ,,visceralis” köszvény három éven át végzett kezelése mellett évente az eü. szabadság a 60 napot nem haladja meg, a 021.2/A4 rovat szerint ,,K” minősítés is adható.

d) K: 2–4, 6, 11–12, 14, 21; F: 1–2, 6.

e) Arthritis urica eredetére vonatkozó ismereteink szerint öröklődő és ezért a katonai kötelmekkel nem összefüggő betegség. Szolgálati baleset által kiváltott roham esetén szolgálati kötelmekkel összefüggő állapotrosszabbodás ismerhető el.

022 Az anyagcsere zavarai		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
022 Az anyagcsere zavarai		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	E70–E90
1.	enyhe	E	KLGS	KLGS	KLGS	E	A	KLGS	KLGS
2.	kp. súlyos	E	E	E	E	E	K	E	E
3.	súlyos	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Az aminosav-anyagcsere és transport (pl. Fanconi syndroma), a szénhydrát-anyagcsere és transport (pl. diabetes renalis), a zsíranyagcsere (pl. hypercholesterolaemia, hyperlipidaemia), a plazmafehérjék anyagcsere (pl. macroglobulinaemia), az ásványi anyagcsere (pl. haemochromatosis, degeneratio hepatolenticularis, calcinosis), a folyadék, electrolit és a savbázis egyensúly (pl. hyper- és hyponatraemia, acidosis, alkalosis, hyper- és hypopotassaemia) és az anyagcsere egyéb zavara (pl. amyloidosis).

b) We, teljes vérkép és vizelet, az anyagcserezavar kimutatására irányuló vizsgálatok.

c) A szűrővizsgálat során véletlenül kimutatott diabetes renalis, hypercholesterolaemia, hyperlipidaemia, Gilbert-féle hyperbilirubinaemia panaszmentes esetei az anyagcsere enyhe zavarainak tekinthetők. Az átmeneti jellegű folyadék, electrolit, sav-bázis egyensúly vagy egyéb panaszt okozó (pl. Waldenström-féle purpura hypergammaglobulinaemia) zavar minősítése a 2-es alszakasz szerint történik. Amyloidosis, haemochromatosis, Waldeström-féle macroglobulinaemia vagy egyéb súlyos anyagcserezavar esetén alkalmatlan minősítés hozható.

d) K: 2, 4, 12–14, 17–19, 21; F: 1–4, 6.

e) Mivel az anyagcserezavarok döntően örökölt rendellenességek vagy valamilyen más betegséghez társuló másodlagos elváltozások, így nem tekinthetők a katonai kötelmekkel összefüggő betegségeknek.

023 Elhízás és egyéb túltápláltság		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
023 Elhízás és egyéb túltápláltság		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	E65–E68
1.	enyhe	E	E	KLGS	KLGS	KLGS	A	A	A
2.	kp. súlyos	E	E	E	E	E	K	KLGS	KLGS
3.	súlyos	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Obesitas, localis zsírfelrakódás.

b) Az elhízás mértékének pontosabb mennyiségi meghatározására a testtömeg indexet (BMI) használjuk. A testtömeg index (BMI) pontosabban tükrözi a zsírfelesleget. A BMI-t úgy számoljuk, hogy a (kg-okban) mért testsúlyt osztjuk a (méterben) mért testmagasság négyzetével. A ,,normális” BMI 20–25 kg/m.

Az elhízás mértéke

	Férfi	nő
enyhe	28–36	27–35
kp. súlyos	36–42	35–42
súlyos	42 felett	42 felett

c) Az elhízás mértéke csupán tájékoztató jellegű adatként szolgálhat. Végleges minősítés csak az egyéni teherbíró-képesség értékelése után hozható. Kórosnak tekinthető extrém elhízás esetén 023.2 szerint végleg alkalmatlan ,,E” is lehet.

d) K: 2–4, 6, 11–12, 14, 21, 23; F: 1–2.

e) Az elhízás nem tekinthető a szolgálati kötelmekkel összefüggő kóros állapotnak.

024 Immunzavarok és táplálkozási hiányállapotok		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
024 Immunzavarok és táplálkozási hiányállapotok		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	B20–B24, D80–D89, E40–E64, Z20.6, Z21
1.	enyhe	E	KLGS	E	KLGS	E	A	E	KLGS
2.	kp. súlyos	E	E	E	E	E	KLGS	E	E
3.	súlyos	E	E	E	E	E	E	E	E

a) A vitaminok, a humoralis immunitás, a sejtes immunitás hiánya, kevert típusú immundeficiencia, valamint szerzett formái, pl. AIDS.

b) Vitaminok kiválasztásának vizsgálata a vizeletben, terhelési próbák thiamin, riboflavin és ascorbinsav esetében, a capillaris resistentia vizsgálata ascorbinsav-hypovitaminosis esetében, adaptometriás vizsgálat axerophthol-hypovitaminosis esetében, ugyanitt a plasma axerophtol, illetve carotintartalmának meghatározása. Immundeficit kimutatására irányuló immunológiai vizsgálatok.

c) Az enyhe tünetekkel járó vitaminhiány minősítése lehet ,,A” vagy ,,K” a klinikai képtől függően. Ismételten fellépő vitaminhiány, partialis vagy totalis antitest hiány eseteinek minősítése ,,KLGS”, illetve ,,E”. Az immundeficiencia (AIDS) minősítése minden esetben ,,E”.

d) K: 4, 12, 24; F: 1, 6.

e) Mivel az avitaminosisok és a szerzett immundeficiencia mindig valamely előzetes betegség következményei és az egyéb immunzavarok pedig congenitalis eredetűek, minősítésük esetén a katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

Vérképző szervek betegsége (025–029)

025 Hiányvérszegénység		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
025 Hiányvérszegénység		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	D50–D53
1.	enyhe formák	E	E	E	KLGS	E	A	KLGS	A
2.	súlyos formák	E	E	E	E	E	KLGS	E	E

a) Vashiány-vérszegénység, anaemia perniciosa, fólsav-anaemia, egyéb hiány-vérszegénységek, posthaemorrhagiás anaemia és az egyéb secunder anaemiák.

b) We, teljes vérkép és vizelet, reticulocyta-szám, thrombocyta-szám, bilirubin, Se vas, TVK, fólsav, széklet féregpete, a gyomor-bél rendszer átvizsgálása. Különösen anaemia perniciosa gyanúja esetén sternum punctio, próbareggeli, Schilling-próba, Se Bi. meghatározás.

c) A külföldi szolgálatra jelentkezők esetén ,,E” minősítés már az időszakos parenteralis substitutio és ellenőrzés szükségessége esetén hozható. Az egyes esetek minősítése a kiváltó októl függően (pl. okkult vérzést okozó betegség, gyomor műtét utáni állapot, anaciditás stb.) történik.

d) K: 1–2, 4, 11–14, 17–19, 21; F: 1–4, 6.

e) Hiány-vérszegénység a katonai kötelmekkel nem összefüggő betegség.

026 Öröklődő és szerzett vérsejtoldó (haemolyticus) vérszegénység		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	D55–D59
1.	enyhe formák	E	E	E	KLGS	E	K	E	KLGS
2.	súlyos formák	E	E	E	E	E	KLGS	E	E

a) Öröklődő sphaerocytosis, anaemia enzimdeficit miatt, thalassaemia, sarlósejtes anaemia, haemoglobinopathiák, autoimmun és nem autoimmun haemolyticus anaemia, haemoglobinuria exogen okú haemolysis miatt.

b) VDRL, We, teljes vérkép és vizelet, reticulocytaszám, thrombocyta-szám, VVT resistentia, Coombs-próba, Se bilirubin, LDH, Se vas, TVK, sternum punctio és a haemolyticus anaemia különböző alakjainak meghatározására használt specifikus diagnosticai próbák (pl. Ham-, Heller-, Nelson-, Rosenbach-próbák).

c) A külföldi szolgálatra jelentkezőnél (A2d esetén) ,,A” minősítés csak olyan szerzett vérszegénység esetén alkalmazható, amikor a spontán vagy gyógyszeres kezelés utáni gyógyulás óta legalább két év telt el.

d) K: 2, 4, 11–14, 17–19, 21; F: 1–4, 6.

e) Bizonyos kémiai mérgek vagy fizikai ártalmak hatására kialakult haemolyticus vérszegénység egyes esetei összefüggésbe hozhatók a katonai kötelmekkel.

027 Veleszületett és egyéb vérszegénység		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
027 Veleszületett és egyéb vérszegénység		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	D60, D61, D64
1.	enyhe formák	E	E	E	KLGS	E	KLGS	E	KLGS
2.	súlyos formák	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Anaemia aplastica, anaemia sideroblastica.

b) We, teljes vérkép és vizelet, reticulocyta-szám, thrombocyta-szám, VVT-resistentia, Se vas, TVK, EKG, sternum-punctio.

c) Heveny posthaemorrhagiás anaemia és egyéb secunder anaemiák a kiváltó ok szerint minősítendők. Aplasticus anaemia és anaemia sideroblastica csak a 027.2 szakasz szerint minősíthető.

d) K: 2, 4, 11–14, 17–21; F: 1–4, 6.

e) Baleset vagy sérülés következtében kialakult posthaemorrhagiás anaemia egyes esetei lehetnek összefüggőek a katonai kötelmekkel.

028 Véralvadási hibák		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
028 Véralvadási hibák		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	D65–D68
1.	enyhe formák	E	E	E	KLGS	E	K	E	E
2.	súlyos formák	E	E	E	E	E	KLGS	E	E

a) Haemophylia, egyéb véralvadási faktorok congenitalis hiánya, von Willebrand-féle betegség, vérzéses zavarok keringő anticoagulansok miatt, defibrinatiós syndroma, véralvadási factorok szerzett hiánya.

b) We, teljes vérkép és vizelet, thrombocyta-szám, vérzési és alvadási idő, coagulogramm, Rumple–Leede tünet vizsgálata.

c) Hivatásos állománynál enyhe lefolyású vagy latens haemorrhagiás diathesis esetén a minősítés lehet ,,K”.

d) K: 2, 4, 11–14, 16–19, 21; F: 1–4, 6–8.

e) Az öröklődő vagy szerzett véralvadási hibák katonai kötelmekkel nem összefüggő betegségek.

029 Egyéb vérzéses állapotok, valamint a vér és a vérképző szervek egyéb betegségei		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	D69–D77
1.	enyhe formák	E	E	E	KLGS	E	K	E	KLGS
2.	súlyos formák	E	E	E	KLGS	E	KLGS	E	E

a) Purpura allergica (Henoch–Schönlein-féle purpura, vasculitis allergica), thrombasthenia haemorrhagica hereditaria, thrombocytopathia, elsődleges és másodlagos thrombocytopenia, agranulocytosis, leukaemoid reactio, Woldenström féle hypergammaglobulinaemiás purpura.

b) We, teljes vérkép és vizelet, thrombocyta-szám, Coombs próba, vérzési és alvadási idő, coagulogramm, Se kreatinin, UN, Se összfehérje, Elfo, sternum punctio, Rumpel–Leede tünet vizsgálata, EKG.

c) A külföldi szolgálatra jelentkezőnél (029.1/A2d esetén) secunder és tüneti thrombocytopenia, valamint leukaemoid reactio esetén legalább két évvel a gyógyulás után ,,A” minősítés hozható.

d) K: 2, 4, 11–14, 16–19, 21; F: 1–4, 6, 8.

e) Nem állapítható meg összefüggés a katonai kötelmek és e szakasz szerint minősített betegségek között.

Ideg-elme betegségek (030–053)

030 Szervi és kórjelző értelmi (mentalis) zavarok		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
030 Szervi és kórjelző értelmi (mentalis) zavarok		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	F00–F09
1.	Átmeneti, maradványtünet nélkül	E	E	E	E	E	KLGS	E	E
2.	súlyos tünetekkel	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Demencia, organikus amnesiás syndroma, delírium, melyet nem alkaohol vagy más pszichoaktív szer okoz, agyi károsodás vagy testi betegség okozta egyéb mentális rendellenességek, (hallucinozis, catatonia, paranoid zavar, hangulatzavar, szorongás, disszociativ zavar, emocionalis labilitás), organikus személyiség- és viselkedészavarok (epilepsziás, posttraumás, postencephalitises, egyéb idegrendszeri károsodás okozta személyiségzavarok).

b) Pszichiatriai vizsgálat és osztályos megfigyelés. Alapbetegségnek megfelelő laboratóriumi és műszeres vizsgálat.

c) A dementia eredete és súlyossági foka a minősítést nem befolyásolja, csak ,,E” döntés hozható.

d) K: 2, 4, 11–14, 15–19, 21, 23–24; F: 1–4, 6, 8.

e) Katonai kötelmekkel összefüggés mérlegelendő agysérülés, olyan agyvelőgyulladás maradványaként, ahol a fertőzés a katonai közösséggel valószínű.

031 Alkohol okozta értelmi és viselkedészavarok		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
031 Alkohol okozta értelmi és viselkedészavarok		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	F10
1.	kezelésre tartósan tünetmentes, abstinens	E	E	E	E	E	KLGS	E	E
2.	kezelésre nem tünetmentes	E	E	E	E	E	E	E	E

a) A rendszeres, mértéktelen alkoholfogyasztás, alkoholfüggőség, megvonási szindróma, amnestikus szindróma, egyéb alkohol okozta pszichotikus zavar (delírium, hallucinosis).

b) Pszichiatriai vizsgálat, megfigyelés, parancsnoki és csoportorvosi vélemény adataira támaszkodunk. A szolgálat közben jelentkező betegségek esetén a döntés a gyógyítás után történik.

c) A hivatásos állományú beteg 031.1/A4 ,,A” minősítésére akkor van lehetőség, ha sikeres alkoholelvonó kezelés után kompenzált psychés állapota.

d) Korlátozások nem alkalmazhatók.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem igazolható.

032 Drog (pszichoaktiv szer) használata által okozott értelmi és viselkedészavarok		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	F11–F19
1.	kezelésre reagáló	E	E	E	E	KLGS	KLGS	E	KLGS
2.	kezelésre nem reagál, visszaeső	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Itt minősítendők a 031. kivételével a pszichoaktív szer rendszeres használata, túladagolás, drogfüggőség, megvonási szindróma, amnestikus szindróma, egyéb psychotikus zavar. A drogszűréskor észlelt pozitívitás állományba vétel előtt (ideértve a katonai oktatási intézményi felvételt és HM ösztöndíjas szerződéskötést is) a minősítés ,,E”. A szolgálatteljesítés során (ideértve a külföldi szolgálat előtti és utáni szűrővizsgálatokat is) az első alkalommal észlelt drogpozitívitás esetén a katona gyógykezelésére kell intézkedni és annak eredményétől függően kell az alkalmasságát elbírálni. Ismételten észlelt drogpozitívitás esetén a minősítés ,,E”.

b) Pszichiátriai kivizsgálás, parancsnoki, csapatorvosi jellemzés.

c) –

d) –

e) Katonai kötelmekkel összefüggés nem igazolható.

033 Hasadásos elmezavar és téveseszmés rendellenességek		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
033 Hasadásos elmezavar és téveseszmés rendellenességek		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	F20–F29
1.	kezelésre jól reagál tünetmentes, nem ismétlődik	E	E	E	E	E	KLGS	E	E
2.	Kezelésre maradványtünettel gyógyul, visszaeső	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Schizophrenia minden formája, schizotipiás, perzisztáló téveseszmékkel járó rendellenességek, schizoaffektiv és egyéb nem organikus psychotikus rendellenességek.

b) Pszichiátriai osztályos kivizsgálás.

c) –

d) K: 2, 4, 11–14, 15–19, 21, 23–24; F: 1–4, 6, 8.

e) E szakasz betegségei a katonai kötelmekkel nem összefüggőek.

034 Hangulatzavarok (affectiv rendellenességek)		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
		a	b	c	d					F30–F39
1.	kezelésre jól reagál, tartósan tünetmentes	E	E	E	E	E	KLGS	E	KLGS

a) Mániás epizód, bipolaris affectiv zavar, depressziós epizód, ismétlődő depressziós rendellenességek, perzisztáló hangulati zavar (cyclothymia, dysthimia), egyéb hangulatzavarok. (A neurotikus, stresszhez társuló szorongásos, depressziós zavar a 036 alapján minősítendő.)

b) Pszichiátriai osztályos kivizsgálás, parancsnoki és csapatorvosi jellemzés.

c) –

d) K: 21, 24; F: 6.

e) E szakasz betegségei a katonai kötelmekkel nem összefüggőek.

035 Alvászavarok		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
035 Alvászavarok		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	G 47
1.	ritka előfordulás	E	E	E	E	E	KLGS	E	KLGS
2.	gyakori előfordulás, szomatikus tünetekkel	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Somnabulizmus, insomniák, hypersomniák, alvási apnoe, narcolepsia.

b) Neurológiai, pszichiátriai osztályon, illetve szakrendelésen kivizsgálás, a protokoll szerint előírt alváslaboratóriumi vizsgálatok, parancsnoki és csapatorvosi jellemzés.

c) –

d) K: 2, 11–12, 24; F: 1, 6.

e) E szakasz betegségei katonai kötelmekkel nem összefüggőek.

036 Neurotikus, stresszhez társuló és szomatoform betegségek. Táplálkozási zavarok		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	F40–42 F44–48 F50–51
1.	mérsékelt tünetekkel	E	E	E	KLGS	E	KLGS	E	KLGS
2.	Kifejezett, kezelésre nem javuló	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Fóbiás, szorongásos rendellenességek (pánik, generalizált szorongás, kevert szorongásos és depressziós zavar), obsessiv-kompulziv zavar, disszociativ (konverziós) zavarok, somatoform rendellenességek, egyéb neurotikus rendellenességek (neurasthenia), anorexia, bulimia nervosa.

b) Pszichiátriai osztályos, szakrendelői kivizsgálás, parancsnoki, csapatorvosi jellemzés.

c) –

d) K: 2–6, 12, 13, 15, 17, 23–24; F: 1–2, 4, 6, 8.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem igazolható.

037 Személyiség- és viselkedészavarok		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
		a	b	c	d					F60–65 F89
	személyiségzavar minden fajtája	E	E	E	E	E	E	E	E

a) E szakasz szerint minősítendők a BNO-ban szereplő személyiségzavarok, melyek nem agyi károsodáshoz járulnak (paranoid, schizoid, disszociális, érzelmileg labilis, hystrionikus, anancastikus, szorongó, dependens) és az éretlen személyiség.

b) Pszichiátriai kórházi, szakrendelői kivizsgálás, parancsnoki és csapatorvosi jellemzés.

c) –

d) –

e) Katonai kötelmekkel összefüggés e szakasz szerinti minősítésnél nem ismerhető el.

038 Gyermek- és serdülőkorban kezdődő viselkedési és érzelmi (emocionalis) rendellenességek		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	F90–98
1.	kezelésre jól reagál	E	E	E	E	E	E	E	E
2.	kezelésre nem reagál	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Gyermekkorban kezdődő hyperkinetikuszavar tic, nem organikus enuresis, dadogás.

b) Neurológiai vagy pszichiátriai osztályos, illetve szakrendelői kivizsgálás, parancsnoki és csapatorvosi jellemzés.

c) –

d) –

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

039 Lelki (pszichés) fejlődés zavarai		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
039 Lelki (pszichés) fejlődés zavarai		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	F80–89
1.	kezelésre jól reagál	E	E	E	E	E	E	E	E
2.	kezelésre nem reagál	E	E	E	E	E	E	E	E

a) A beszéd kifejező és megértés zavara, olvasási, írászavar, amely a gyermekkorban kezdődött.

b) Neurológiai, pszichiátriai osztályos, szakrendelői kivizsgálás, parancsnoki és csapatorvosi jellemzés.

c) –

d) –

e) Katonai kötelmekkel összefüggés nem ismerhető el.

040 Súlyos stressz által kiváltott reactió és alkalmazkodási rendellenességek		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	F 43
1.	rövid lefolyással, tünetmentesen gyógyul	E	E	E	E	E	KLGS	E	E
2.	elhúzódó lefolyással, maradványtünettel	E	E	E	E	E	E	E	E

a) E szerint minősítendők az abnormis fizikai vagy mentális stresszre adott átmeneti reakció, a posttraumás stressz zavar, mely a negatív élményre fellépő késői válasz, az alkalmazkodási zavarok, melyek az új életkörülményekhez való alkalmazkodás során alakultak ki.

b) Pszichiátriai kivizsgálás, gyógykezelés, parancsnoki, csapatorvosi jellemzés.

c) –

d) K: 12, 13, 15, 17, 24, 25; F: 1–2, 6.

e) A szolgálat során az átlagos frustrációt meghaladó fizikai vagy pszichikai stresszre kialakuló alkalmazkodási reakció, posttraumás stressz zavar lehet a katonai kötelmekkel összefüggő.

041 Mentális retardatió (szellemi visszamaradottság)	A2				A3	A4	A5	A6	BNO
	a	b	c	d
	E	E	E	E	E	E	E	E	F70–79

a) Itt minősítendők akiknél az intelligenciamutató 80 alatt van és mentális elmaradást a pszichológiai exploráció is megerősíti.

b) Pszichiátriai vizsgálat, parancsnoki és csapatorvosi jellemzés.

c) A minősítés kimondásához a teszteredményeken túl az élettörténeti eseményeket és az exploráció által feltártakat is figyelembe kell venni.

d) –

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

042 A központi idegrendszer gyulladásos betegségei		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
042 A központi idegrendszer gyulladásos betegségei		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	G00–09
1.	maradványtünet nélkül	A	A	A	A	A	A	A	A
2.	maradványtünettel	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Itt minősítjük a meningitis, encephalitis, poliomyelitis, myelitis, intrakranialis, intraspinalis tályog, koponyaűri, gerinccsatornai phlebitis, thrombophlebitis kórképeket.

b) Kórházi kivizsgálás, liquor, radiológiai, elektrofiziológiai vizsgálat. A fenti kórképek súlyossága a csak liquor eltérést okozó, egyébként tünetmentes meningitistől, a letalis kimenetelűig terjed. Indokolt a végleges minősítéssel minden állománykategóriában megvárni a végállapotot, addig eü. szabadság vagy ,,I” minősítéssel biztosítani az időt az utókezelésre.

c) –

d) K: 2–4, 6, 11–12, 14, 21; F: 1–2, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elismerhető, ha a megbetegedés katonai közösségben zajló járvány esetén keletkezett.

043 Az extrapyramidalis rendszer betegségei		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
043 Az extrapyramidalis rendszer betegségei		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	G20–26
1.	enyhe formák	E	E	E	E	E	KLGS	E	KLGS
2.	kp. Súlyos, súlyos formák	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Itt minősítendő a Parkinson-kór, másodlagos parkinsonizmus, a törzsdúcok egyéb elfajulásos megbetegedései, tónuszavarok, tremor, chorea, myoclonus, tic egyéb mozgási rendellenességek. Gyógyszer okozta extrapyramidalis mozgászavarok.

b) Kórházi kivizsgálás, parancsnoki és csapatorvosi jellemzés.

c) –

d) K: 2, 4, 11–14, 16–19, 21, 23–24; F: 1–4, 6, 8.

e) Amennyiben a mozgászavar katonai kötelmekkel oki és időbeni kapcsolata bizonyított, a katonai kötelmekkel való összefüggés ismerhető.

044 Központi idegenrendszer elfajulásos (degeneratív) betegségei és egyéb zavarai	A2				A3	A4	A5	A6	BNO
	a	b	c	d					G10–13 G30–32 G80–83 G90–94
	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Hungtinton chorea, öröklődő ataxiák, motoneuron megbetegedések. Egyéb egy végtagra, fél- és kétoldali bénulások, ha a kórok ismeretlen. Az autonom idegrendszer rendellenességei, toxikus encephalopathiák.

b) Neurológiai osztályos kivizsgálás, szükséges radiológiai, elektrofiziológiai vizsgálatok.

c) –

d) –

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

045 A gerincvelő betegségei		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
045 A gerincvelő betegségei		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	G95 G99
1.	enyhe formák	E	E	E	E	E	KLGS	E	KLGS
2.	kp. súlyos, súlyos formák	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Itt minősítjük a syringomyelia, gerincvelő éreredetű bántalmait, spondylotikus, daganatos és egyéb myelopathiákat.

b) Neurológiai osztályos kivizsgálás, laboratóriumi, radiológiai, elektrofiziológiai vizsgálatok.

c) –

d) K: 2, 4, 11–14, 16–19, 21, 23–24; F: 1–4, 6–8.

e) A katonai kötelmekkel összefüggés nem ismerhető el.

046 A központi idegrendszer elvelőtlenedési (demyelinizációs) betegségei		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	G35–37
1.	enyhe formák	E	E	E	E	E	KLGS	E	KLGS
2.	kp. súlyos, súlyos formák	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Itt minősítjük a sclerosis multiplex, neuromyelitis optica, egyéb demyelinizációs megbetegedéseket.

b) Neurológiai osztályos kivizsgálás, elektrofiziológiai vizsgálatok, MR.

c) –

d) K: 2, 4, 10, 12–14, 17–19; F: 1–2, 4, 6.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

047 Epilepsia		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
047 Epilepsia		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	G40–41
1.	alkalmi epilepsziás roham	E	E	E	E	E	KLGS	E	E
2.	ritka rosszullét, gyógyszerrel befolyásolható	E	E	E	E	E	KLGS	E	E
3.	gyakori rosszullét és/vagy psychés tünet	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Idetartozik a generalizált, fokális epilepsia bármely formája és az alkalmi epilepsiás roham.

b) Neurológiai osztályos kivizsgálás.

c) –

d) K: 2–4, 6; F: 1–2.

e) Katonai kötelmekkel összefüggés a katonai szolgálattal összefüggő trauma, központi idegrendszeri gyulladás után ismerhető el.

048 Migrén és egyéb fejfájás formák		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
048 Migrén és egyéb fejfájás formák		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	G43–44
1.	aura nélküli migrén, tenziós fejfájás	E	E	E	KLGS	E	A	E	A
2.	migrén aurával, elsődleges fejfájás gyakori rohamokkal, cluster fejfájás	E	E	E	E	E	KLGS	E	KLGS

a) Itt minősítjük az elsődleges fejfájásokat (migrén, cluster, tenziós, különleges fejfájás formák).

b) Neurológiai kivizsgálás, parancsnoki és csapatorvosi jellemzés.

c) –

d) K: 2–4, 6, 7, 11–15, 22; F: 1–2.

e) Katonai kötelmekkel összefüggés nem ismerhető el.

049 Agyi bénulásos tünetcsoport (szindrómák), az idegrendszer egyéb rendellenességei	A2				A3	A4	A5	A6	BNO
	a	b	c	d					G80–83 G90–99 Q85
	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Itt minősítjük a csecsemőkori agyi bénulás, az autonom idegrendszer rendellenességei, egyéb agyi és gerincvelői rendellenességek, neurofibromatosis és más fakomatosisok eseteit.

b) Neurológiai osztályos kivizsgálás.

c) –

d) –

e) Katonai kötelmekkel összefüggés nem ismerhető el.

050 Agyidegek betegségei		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
050 Agyidegek betegségei		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	G50–G53
1.	maradványtünet nélkül	E	E	KLGS	KLGS	E	KLGS	E	KLGS
2.	maradványtünettel	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Idetartozik az agyidegek bénulása, sérülése, gyulladása, neuralgiája.

b) Neurológiai kivizsgálás.

c) –

d) K: 2–4, 6, 11–15, 17–19; F: 1–4, 6.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés elismerhető, ha traumás vagy toxikus behatás körülményei ezt egyértelműen igazolják.

051 Ideggyök és idegfonat (plexus) rendellenességek		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
051 Ideggyök és idegfonat (plexus) rendellenességek		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	G54–55
1.	kezelésre jól reagál, maradványtünet nélkül gyógyul	A	A	A	A	A	A	A	A
2.	gerincműtét utáni állapot maradványtünet, illetve funkciózavar nélkül	E	E	E	E	E	K	E	KLGS
3.	műtétet nem igénylő rendellenesség és gerincműtét utáni állapot, maradványtünettel funkciókárosodással	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Itt minősítjük a porckorongsérvek és azok műtéte utáni állapotot, a plexusok és ideggyökök egyéb megbetegedéseit.

b) Neurológiai, idegsebészeti osztályos kivizsgálás, parancsnoki, csapatorvosi jellemzés.

c) –

d) K: 10–20; F: 1–4, 6, 8.

e) Katonai kötelmekkel összefüggés trauma után kialakult, azzal összefüggésben fellépő folyamat esetén.

052 Az idegek elfajulásos károsodása (mono és polyneuropathiák) és a perifériás idegrendszer egyéb rendellenességei		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	G56–64
1.	enyhe defektussal, mérsékelt funkciózavarral	E	E	E	KLGS	E	K	E	KLGS
2.	végleges maradvánnyal, kifejezett funkciózavarral	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Itt minősítjük a perifériás idegkárosodásokat – kiváltó okoktól függetlenül –, alagút szindrómákat.

b) Neurológiai kivizsgálás, elektrofiziológiai vizsgálatok, parancsnoki és csapatorvosi jellemzés.

c) –

d) K: 2, 3, 6, 7, 12–14, 18–20; F: 1–4, 6.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés a trauma, mérgezés körülményeinek vizsgálata alapján ítélhető meg.

053 Myopathiák és egyéb izombetegségek		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
053 Myopathiák és egyéb izombetegségek		a	b	c	d	G70–73			A6
1.	funkciót jelentősen nem befolyásoló forma, kezelésre jól reagál	E	E	E	KLGS	E	KLGS	E	KLGS
2.	jelentős funkciózavarral	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Itt minősítjük a myasthenia gravis és egyéb myopathiák, myotoniák, periodikus bénulás, gyulladásos myopathiák eseteit.

b) Kórházi neurológiai osztályos kivizsgálás, EMG.

c) –

d) K: 2–4, 6–9, 12–15, 18–21; F: 1–4, 6.

e) Katonai kötelmekkel összefüggés nem ismerhető el.

Érzékszervek betegségei (054–074)

054 A szemgolyó és az üvegtest betegségei		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
054 A szemgolyó és az üvegtest betegségei		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	H44–H45
1.	látásromlást nem okozó szemsérülés maradványtünetekkel	E	E	E	KLGS	KLGS	K	KLGS	KLGS
2.	áthatoló szemsérülés utáni állapot visszamaradt el nem távolítható idegentesttel	E	E	E	E	E	KLGS	E	E
3.	gyulladásos és degeneratív állapotok	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Endophtalmitis purulenta és egyéb endopthalmitis, a bulbus degeneratív és elfajulásos állapotai, áthatoló szemsérülés után visszamaradt fém vagy nem fémes idegentest. A látásromlást okozó szemsérülések minősítése a látóélesség (061. szakasz) alapján történik.

b) A szemben elhelyezkedő el nem távolítható idegentestek pontos helyét Comberg–Sweet-röntgen és/vagy CT alapján kell meghatározni.

c) A 054.1/A2d, A3, A4, A5 és A6 szerint ,,A”-nak minősítjük a látásromlást nem okozó, maradványtünet nélkül gyógyult szemsérülést.

d) K: 3–4, 6, 10–11, 21; F: 1–2, 4, 6.

e) A szolgálati baleset következtében keletkezett szemsérülés a katonai kötelmekkel összefüggő sérülésként elismerhető.

055 Az ideghártya leválása és defektusai		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
055 Az ideghártya leválása és defektusai		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	H33
1.	eredményes kezelés esetén, látásromlás nélkül	E	E	E	KLGS	E	KLGS	E	KLGS
2.	nem véglegesen kialakult műtét utáni állapot	E	E	E	E	E	KLGS	E	KLGS
3.	eredménytelen kezelés után	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Ablatio retinae a retina sérülésével és a retina sérülése nélkül, retinasérülés ablatio nélkül, retinoschisis és cysta retinae.

b) Szemfenék, látótér, látásélesség vizsgálata, szükség esetén szemfenék indirect vizsgálata, hármastükör vizsgálat, UH B scan.

c) Az elsődleges látóhártya-leválás eredményes műtét után is ,,E” a hivatásos, szerződéses állományba vétel vagy külföldi szolgálat vállalása esetén. Másodlagos leválás az alapbetegség (sérülés, érproliferatio stb.) szerint értékelendő.

d) K: 2–4, 11–12; F: 1–2, 6, 8.

e) Retina-leválás elismerhető szolgálati sérülésnek:

– áthatoló szemsérülésnél akkor is, ha a retina-leválás hónapokkal vagy évekkel később lép fel;

– ha annak baleseti előzménye bizonyítható (pl. sphincter repedés vagy paresis, lencsesérülés stb.);

– a fej súlyos sérüléseinél vagy nagy testi erőfeszítés után, ha az hat hónapnál nem régebben történt.

056 Az ideghártya, a szaruhártya, sugártest, érhártya (uvea), szivárványhártya és ínhártya idült vagy kiújuló gyulladásos megbetegedései és elfajulásai		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	H30–H32, H34–H36
1.	enyhe vagy kiújulásra nem hajlamos	E	E	E	KLGS	E	K	KLGS	KLGS
2.	súlyos idült elváltozások	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Retinopathia diabetica, retina érelváltozásai, degeneratio et dystrophia retinae, chorioretinitis, iritis, iridocyclitis, scleritis, episcleritis.

b) Szemfenék réslámpa vizsgálat, a csak farkasvaksággal járó elfajulás esetén látótér és adaptatios vizsgálat, szükség esetén fluorescein angiographia, hármastükör vizsgálat.

c) A külföldi szolgálat vállalása esetén a betegség súlyosságától függetlenül – 056.1/A2d kivételével – csak ,,E” minősítés hozható.

d) K: 3–4, 6, 10–12, 14, 21; F: 1–2, 4, 6, 8.

e) Szolgálati kötelmekkel való összefüggés a szem sérüléseihez csatlakozó gyulladás esetén akkor ismerhető el, ha ezt a sérülést szolgálati baleset okozta.

057 Zöldhályog		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
057 Zöldhályog		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	H40
1.	látótérkiesés nélkül	E	E	E	KLGS	E	KLGS	E	KLGS
2.	zavaró látótérkieséssel	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Határeset glaucoma, nyílt zugú glaucoma, elsődleges zárt zugú glaucoma, egyéb betegségekhez társult glaucoma.

b) Szemnyomásmérés, szükség esetén tonographia, a szemnyomás napszaki ingadozásának a megállapítása, az ún. tensiogörbe felvétele, a látótér és a látóélesség vizsgálata.

c) A glaucoma kórismét csak kórházi kivizsgálás alapján lehet elfogadni.

d) K: 2, 4, 11–12, 14, 21; F: 1–2, 4, 6, 8.

e) A másodlagos glaucomában a szemnyomás-emelkedést a szem sérülése okozhatja, ezért a szolgálati baleset után felépő glaucoma szolgálati kötelmekkel összefüggő betegség.

058 Szürkehályog, a lencse egyéb betegségei		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
058 Szürkehályog, a lencse egyéb betegségei		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	H25–H27
1.	egyik szemen, javítható esetben	E	E	E	KLGS	E	KLGS	E	KLGS
2.	mindkét szemen	E	E	E	K	E	K	E	K

a) Cataracta, aphakia, dislocatio lentis, subluxatio és luxatio lentis, műlencse beültetése utáni állapot.

b) Pupillatágítás utáni, tükörrel végzett átvilágítás, réslámpa vizsgálat.

c) Az alkalmasság elbírálásához mérlegelni kell a javíthatóság mértékét is (lásd 061. szakasz).

d) K: 2–3, 6–7, 10–11, 13, 18, 22; F: 1–4, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés sugárzás, elektromos energia, mérgek okozta cataracta vagy cataracta traumatica esetén a következő feltételek mellett ismerhető el:

– a cataractát kiváltó külső tényezők bizonyíthatóan a szolgálat teljesítése közben érték a beteget;

– hatásuk időtartama vagy intenzitása elegendő volt a cataracta keletkezéséhez;

– a külső tényezők hatása és a cataracta keletkezése közötti időbeli összefüggés igazolható.

059 Alkalmazkodási hibák		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
059 Alkalmazkodási hibák		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	H52
1.	eredményes kezelés után	E	E	E	KLGS	E	A	KLGS	A
2.	eredménytelen kórházi kezelés után	E	E	E	E	E	K	E	E

a) Ophthalmoplegia interna totalis, az alkalmazkodás bénulása, az alkalmazkodás görcse.

b) A fénytörés meghatározása tükrözéssel (sciascopia), az accomodatio és a convergentia vizsgálata, accomodatios görcs esetén accomodatio bénítás (legalább három nap), belgyógyászati és ideggyógyászati szakvélemény.

c) Az alkalmazkodás tartós görcse esetén kórházi kivizsgálás szükséges, amennyiben az elváltozást más betegségek váltották ki, az alkalmasságot alapbetegségnek megfelelően kell elbírálni.

d) K: 2–4, 6–7, 10–11, 17, 22; F: 1–4, 6.

e) Ha az alkalmazkodás bénulása szolgálati baleset kapcsán elszenvedett trauma hatására következett be, szolgálati kötelmekkel összefüggőnek minősíthető.

060 Színlátás zavarai		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
060 Színlátás zavarai		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	H53.5
1.	színlátás enyhe zavara (anomal)	E	E	E	KLGS	E	A	KLGS	KLGS
2.	színlátás kifejezett zavara (anop)	E	E	E	E	E	KLGS	E	KLGS

a) A színlátás kifejezett zavara (anop, anomal).

b) A színlátást a közhasználatban levő polychromaticus táblákkal kell vizsgálni, amennyiben a színtévesztés foka nem állapítható meg, anomaloscopos vizsgálat szükséges.

c) A színtévesztés nem ellenjavallja a katonai szolgálatot, kivéve a fegyvernemi alkalmassági rendelkezésekben feltüntetett beosztásokat.

d) K: 2–3, 6, 8–9, 11, 20; F: 1–2, 6.

e) A veleszületett színlátás zavarai a katonai kötelmekkel nem összefüggő állapotok.

061 A látóélesség csökkenése		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
061 A látóélesség csökkenése		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	H53–H54
1.	1,0–0,9 nyers 1,0–0,8 visus	A	A	A	A	A	A	A	A
2.	1,0–0,7 szemüveggel 1,0–0,7	KLGS	A	A	A	KLGS	K	KLGS	KLGS
3.	1,0–0,7 szemüveggel 0,6–0,1	E	E	E	KLGS	KLGS	K	KLGS	KLGS
4.	0,6–0,3 szemüveggel 0,6–0,1	E	E	E	E	E	K	E	E
5.	egyik szem hiánya vagy gyakorlati vaksága fényérzéstől 0,08-ig	E	E	E	E	E	KLGS	E	E
6.	szemüveggel javítva mindkét szemen kevesebb, mint 0,3	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Ezen szakasz szerint minősülnek a fénytörési rendellenességeken kívül az amblyopia, a nystagmus, a törőközegek állandó homálya vagy a szemfenék tartós elváltozása okozta látóélesség-csökkenés.

b) A látóélesség Kettesy-tábla alapján történő vizsgálata, ujjolvastatás, vagy a tárgylátás teljes hiányakor a retina fényérzőképességének a vizsgálata. Anisometropia esetén a látóélességet a gyakorlatilag elviselhető binocularis javítással határozzuk meg. A fénytörési hiba fokát skiaskopia és/vagy refraktométer segítségével is meg kell határozni. Vitás esetekben szükséges az alkalmazkodás bénítása.

c) A szemészeti alkalmasságot minden esetben kontaktlencse viselés esetén is szemüveg nélkül és szemüveggel kell meghatározni. A látóélesség megadott értékét a lehető legjobb javítással kell érteni. A legjobb javítás mértéke a jobbik szemre vonatkozik, a gyengébb szem látóélességét a még elfogadható javítással kell figyelembe venni. A két szem között maximum 3,0 D különbség lehet. A javíthatóság felső határa szerződéses, ht. állományba vételkor vagy külföldi szolgálat vállalása esetén (A2a–d, A3, A5 rovat) +/– 3,0 D sph. +/–1,5 D cyl.

A tényleges katonai szolgálatot teljesítők minősítése esetén (A4 rovat) +/– 7,0 D sph. +/–3,0 D cyl lehet.

d) K: 2–4, 6–7, 10–11, 14, 22; F: 1–2, 4, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés meghatározásánál a látóélesség-csökkenést előidéző alapbetegséget kell értékelni.

061/A Refraktív sebészeti beavatkozás utáni állapot		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
061/A Refraktív sebészeti beavatkozás utáni állapot		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6
1.	Radiális keratotomia	E	E	E	E	E	KLGS	E	KLGS
2.	Photorefraktív keratektomia	E	E	E	KLGS	E	KLGS	K	KLGS
3.	LASIK	E	E	KLGS	A	E	A	K	A
4.	Phakiás intraokuláris lencse	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Rövidlátás, távollátás, astigmia csökkentése, illetve megszüntetése céljából végzett műtéti beavatkozások a szaruhártyán, valamint nagyfokú rövidlátás miatt végzett műlencse beültetés utáni állapot a szemlecse megtartásával.

b) Az alkalmasság megállapításához szükséges a beavatkozás dokumentációja. Az alkalmasság megállapításakor a vizsgált látóképességét (061) is figyelembe kell venni.

c) A beavatkozás és az alkalmasság elbírálása között minimum 6 hónap eltelte szükséges.

062 A szaruhártya és a kötőhártya kiújuló gyulladásos megbetegedései és elfajulása		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	H10–H22
1.	felszínes gyulladás ritka recidivák esetén	E	E	E	KLGS	KLGS	A	KLGS	A
2.	hypertrophiaval járó idült kötőhártya-gyulladás, gyakran recidiváló gyulladás	E	E	E	E	E	KLGS	E	KLGS
3.	a szaru ismétlődő mély gyulladása vagy progrediáló degeneratív elfajulása	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Keratitis, ulcus corneae, keratoconjunctivitis, opacitas corneae, dystrophia corneae hereditaria, keratoconus, keratoglobus és a cornea egyéb betegségei, conjunctivitis, pterygium, a kötőhártya degeneratív elváltozásai.

b) A kötőhártya (tarsalis, bulbaris és az áthajlás), a szaruhártya (felszín, állomány, görbület, érzékenység) és gyulladás esetén a kötőhártya váladékából készült kenet, bacteriumtenyésztés, antibiogramm vizsgálat.

c) A szerződéses vagy hivatásos állományba vételnél (062.1/A3 és A5) ,,A” minősítés csak a várható katonai beosztás figyelembevételével alkalmazható. A recidiváló esetekben ismételt kórházi kivizsgálás és kezelés szükséges.

d) K: 3–4, 6–7, 10–12, 14, 21; F: 1–2, 4, 6.

e) Csak a szolgálati baleset során elszenvedett szemsérülés után keletkezett ulcus corneae ismerhető el a katonai kötelmekkel összefüggő betegségnek.

063 A szemhéjak gyulladásai		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
063 A szemhéjak gyulladásai		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	H00–H01
1.	fekélyes kiújulásra hajlamos szemhéjszélgyulladás eredményes kezelés után	E	E	E	KLGS	KLGS	A	KLGS	A
2.	kezelésnek ellenálló és/vagy pillaszőrök elpusztulásával járó esetek	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Blepharitis és a szemhéjak egyéb mély gyulladásai, a szemhéj parazitás, fertőzéses és nem fertőzéses, valamint torzulást eredményező bőrbetegségei.

b) A szemhéjgyulladást előidéző tényezők baktériumok, vírusok, fizikai és kémiai ártalmak meghatározása (tenyésztés, bőrgyógyászati szakvélemény).

c) A szerződéses vagy hivatásos állományba vételnél (063.1/A3, A5 rovat) ,,A” minősítés csak a várható katonai beosztás figyelembevételével alkalmazható.

d) K: 2, 4, 6–7, 10–11, 13–14, 17–18, 21; F: 1–4, 6.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés csak akkor ismerhető el, ha a szemhéjgyulladást előidéző tényező bizonyíthatóan a szolgálati helyen érte a minősítendőt.

064 A szemhéj egyéb betegségei		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
064 A szemhéj egyéb betegségei		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	H02–H03
1.	műtéttel javítható, látásromlást nem okozó esetek	E	E	KLGS	KLGS	KLGS	A	KLGS	A
2.	műtéttel javítható, látásromlást okozó esetek	E	E	E	KLGS	E	K	E	KLGS
3.	műtéttel nem javítható esetek	E	E	E	E	E	KLGS	E	E

a) Szemhéj entropium és -trichiasis, ectropium, lagophthalmus, a szemhéj ptosisa és működését érintő egyéb zavar, a szemhéj és a periocularis terület degeneratív betegségei.

b) A szemhéjak és szemrés vizsgálata.

c) A külföldi katonai szolgálatra alkalmas döntés csak a látásromlást nem okozó műtét utáni állapot elbírálása esetén hozható. A műtét utáni állapotok mérsékelt látásromlással ugyancsak a 2-es alszakasz szerint minősülnek. Jelentős látásromlás esetén a minősítés a 061. szakasz szerint történik.

d) K: 2, 4, 6–7, 10–12; F: 1, 4, 6.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés akkor ismerhető el, ha az elváltozást előidéző sérülés bizonyíthatóan a szolgálati helyen érte a minősítendőt.

065 A könnyszervek betegségei		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
065 A könnyszervek betegségei		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	H04, H06.0
1.	gyógyítható esetekben	E	E	E	KLGS	KLGS	A	KLGS	A
2.	nem gyógyítható esetekben	E	E	E	E	E	KLGS	E	E

a) E csoportba sorolandók az elvezetés akadályozottsága következtében fellépő makacs könnycsorgás, valamint a szárazszem syndroma. Gyógyíthatónak tekinthető a könnyutak szűkülete, a könnypontok rendellenes állása, heveny vagy idült könnytömlőgyulladás. Gyógyíthatatlannak tekinthető a könnytömlő hiánya, vagy a könnyutak olyan fokú hegesedése, mely kórházban korszerű módszerekkel sem befolyásolható.

b) A könnyutak átfecskendezése és szondázása, szükség esetén a könnyutak röntgenvizsgálata.

c) Postgradualis képzésre (065.1/A6) jelentkezők vagy hivatásos és szerződéses állományba vétel (065.1/A3 és A5) előtt a gyógyítható esetek végleges elbírálása csak a kórházi kivizsgálás és kezelés után lehetséges, addig ,,I” minősítés.

d) K: 2–4, 6–7, 10–12, 14–15, 17; F: 1, 3–4, 6.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés akkor ismerhető el, ha a könnyszervek betegsége közvetlenül a szolgálati baleset után jelentkezett.

066 A szemüreg betegségei		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
066 A szemüreg betegségei		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	H05, H06.1–H06.3
1.	eredményes kezelés esetén látásromlás nélkül	E	E	E	KLGS	KLGS	A	KLGS	KLGS
2.	eredménytelen kezelés és súlyos látásromlás esetén	E	E	E	E	E	K	E	E

a) Az orbita heveny és idült gyulladásai, az endokrin és egyéb exophthalmus, az orbita deformitásai, enophthalmus, az orbita áthatoló sérülése után visszamaradt idegentest.

b) Látóélesség és látótér, az orbita és a melléküregek röntgenvizsgálata, a szemgolyó protrusió (Hertel) dislocatio és mozgáskorlátozottság vizsgálata Hess-táblán, szükség esetén orbita CT.

c) A folyamatban levő orbitális gennyedések veszélyessége miatt a 066.1/A3, A5 és A6 szerinti minősítés esetén ,,I” döntés hozható. Eredménytelennek tekinthető a gyógykezelés, ha a szemen szövődmény lép fel, vagy fellépése várható.

d) K: 2, 4, 11–12, 14, 21; F: 1–2.

e) Közvetlenül a szolgálati baleset után jelentkező orbitalis gennyedés katonai kötelmekkel összefüggő betegség.

067 A látóideg és látópálya betegségei		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
067 A látóideg és látópálya betegségei		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	H46–H48
1.	látásromlás és látótér-károsodás nélkül	E	E	E	E	E	K	E	KLGS
2.	látásromlással és látótér-károsodással	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Oedema papillae, atrophia nervi optici, neuritis nervi optici, neuritis retrobulbaris, neuropathia nervi optici, a látópályák egyéb megbetegedése.

b) A látóélesség, látótér, szemfenék, fúsiós-frekvencia, mindkét szemen külön végzett színlátás vizsgálat, neurológiai szakvélemény, szükség esetén VEP, CT, carotis Doppler, esetleg MRI.

c) A hivatásos, szerződéses és a külföldi szolgálatra való alkalmasság elbírálása esetén a betegségek súlyosságától függetlenül csak ,,E” döntés hozható.

d) K: 2, 4, 6–7, 10–12, 14, 22; F: 1, 3–4, 6.

e) Bizonyított szolgálati baleset (pl. methylalkohol fogyasztása) következtében kialakult neuritis retrobulbaris szolgálati kötelmekkel összefüggő betegségként minősíthető.

068 Kancsalság és a mindkét szemhez tartozó (binocularis) szemmozgások egyéb zavarai		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	H49–H51, H55
1.	kísérő kancsalság	E	E	E	KLGS	KLGS	A	KLGS	KLGS
2.	szemmozgató izmok bénulása zavaró kettősképek nélkül	E	E	E	E	E	K	E	KLGS
3.	szemmozgató izmok bénulása zavaró kettősképekkel	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Strabismus, heterotropia intermittens, heterophoria, a conjugált szemmozgás bénulása vagy görcse, a convergentia fokozódása vagy elégtelensége, a szemmozgás deviatiojának elégtelensége, ophthalmoplegia.

b) Részletes kettőskép elemzés Hess-táblán dokumentálva, perimetriás eljárás, a phoriák vizsgálata Maddox módszere szerint, szükség szerint myographia.

c) A manifesztálódott phoriák esetében részletes kivizsgálás, az alapbetegség felderítése és ez alapján történő minősítés szükséges. Kísérő kancsalság esetén a látóélesség szerint bírálandó el a 068.1/A2d, A3, A5 és A6 rovatban.

d) K: 6, 9, 11, 14, 22; F: 1–2, 4.

e) Szolgálati baleset (pl. sérülés, intoxicatio) következtében kialakult kancsalság vagy binocularis szemmozgások egyéb zavara szolgálati kötelmekkel összefüggő betegségként minősíthető.

069 A külsőfül betegségei		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
069 A külsőfül betegségei		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	H60–H62
1.	therápiára resistens, eczematizált külső hallójárat-gyulladás	E	E	E	E	E	K	KLGS	KLGS
2.	alaki torzulások, hallásromlással	E	E	E	E	E	KLGS	KLGS	E

a) Perichondritis cartilaginis auriculae, a külsőfül fertőzései (erysipelas, herpes, impetigo, furunculosis meati acustici externi, otitis externa, cholesteatoma et eczema auris externae), a fülkagyló szerzett deformitása, collapsus et exostosis canalis acustici externi.

b) Fülészeti vizsgálat, otoscopia, szükség esetén a külső hallójáratot szűkítő betegségeknél hallásvizsgálat, esetleg rtg. felvétel.

c) Minősítést csak a súlyosabb, recidiváló fertőzések, jelentős alaki torzulások és halláskárosodást előidéző esetek igényelnek. Therápiára resistens, eczematizált külső hallójárat-gyulladás diagnosisa felállítható, ha a glycerines dehydrálás után legalább három frekvencián 10 dB-es vagy nagyobb hallásjavulás mérhető.

d) K: 3–4, 6, 9, 11, 25; F: 1–2, 4.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés a külsőfül betegségei elbírálása esetén nem igazolható, és csak a szolgálati balesetből eredő, szerzett külsőfül-deformitás esetén ismerhető el.

070 A középfül nem gennyes gyulladásai és az Eustach-kürt betegségei		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	H65, H68–H69
1.	jó gyógyhajlammal	E	A	KLGS	KLGS	E	A	KLGS	A
2.	elhúzódó lefolyás, átmeneti hallásromlással	E	E	E	E	E	K	E	KLGS
3.	elhúzódó lefolyás, tartós halláskárosodással	E	E	E	E	E	KLGS	E	E

a) Otitis media acuta nonsuppurativa, otitis media chronica (serosa, mucoides, allergica, exudativa), salpingitis tubae Eustachii, az Eustach-kürt elzáródása és egyéb betegségei.

b) Otoscopia, rhinoscopia anterior és posterior, epipharyngoscopia, a fülkürt katheteres átfúvása és az átfúvási hang értékelése, Schüller rtg., tympanometria: dobüregi nyomásmérés, tympanogramm értékelése, esetleg próba paracentesis, ismételt átfúvások és controll hallásvizsgálat.

c) Gyakran ismétlődő vagy elhúzódó lefolyású középfülhurutok esetén átmeneti hallásromlással hivatásos, szerződéses állományba vétel előtt 070.1/A5 ,,I” minősítés adható.

d) K: 4, 6, 8–9, 11, 14–15, 21, 25; F: 1–2, 4, 6.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés a középfül nem gennyes gyulladásai és az Eustach-kürt betegségei elbírálása esetén nem igazolható.

071 Középfül, csecsnyúlvány és dobhártya idült gennyes gyulladásai és egyéb betegségei		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	H66, H70–H74, H95
1.	egyszeri heveny gyulladásos esetekben, teljes gyógyulás és teljes hallás esetén	A	A	A	A	A	A	A	A
2.	szövődménymentes esetek és radicalis, valamint hallásjavító műtét utáni állapot	E	E	E	KLGS	E	K	KLGS	KLGS
3.	szövődményekkel járó esetek, recidiva	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Otitis media acuta et chronica suppurativa, mastoiditis acuta et chronica, perforatio membranae tympani, tympanosclerosis, a középfül adhaesiv betegségei, a hallócsontok egyéb szerzett rendellenességei, a középfül és a csecsnyúlvány cholesteatomája, radicalis fülműtét, tympanoplastica és stapedectomia utáni állapot.

b) Otoscopia, a dobhártya-elváltozás microscopos vizsgálata, hangvilla vizsgálat, audiometria, Schüller rtg., rhinoscopia, epipharyngoscopia, szükség szerint, zárt dobüreg esetén tympanometria, cholesteatomas középfülgyulladásnál sipoly tünet vizsgálata.

c) A szerződéses és hivatásos állományba vétel (071.1/A3, A5), valamint a külföldi szolgálat vállalása (071.1/A2) otitis media chronica mesotympanalis formája konzervatív szakkezeléssel gyógyult esetében, valamint stapedectomia utáni állapot esetén is ,,E” a minősítés (071.1) A2c esetén KLGS), mert gyakori a recidiva és a középfül zajvédelme hiányzik a stapedius-működés hiányában.

d) K: 4, 8–9, 11, 14, 21, 25; F: 1–2, 4, 6.

e) Szolgálati baleset (dörejártalom) következtében elszenvedett perforatio membranae tympani esetén a katonai kötelmekkel való összefüggést az egység parancsnoka állapítja meg és baleseti jegyzőkönyvet készít.

072 Szédüléses állapotok és az egyensúlyszerv egyéb zavarai		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
072 Szédüléses állapotok és az egyensúlyszerv egyéb zavarai		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	H81–H83
1.	jó gyógyhajlamú esetek, maradványtünetekkel	E	E	E	KLGS	E	K	KLGS	KLGS
2.	Meniére-betegség (kezelésre resistens)	E	E	E	E	E	KLGS	E	E
3.	tartós labyrinthusműködési zavar, mely gyógykezelésre nem reagál (kinetosis)	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Méniére-betegség, benignus paroxysmalis vertigo vagy nystagmus, neuronitis vestibularis, centralis positionalis nystagmus, labyrinthitis, a labyrinthus fistulája és sikeres műtét utáni állapota, a labyrinthus működésének egy- vagy kétoldali kiesése, a labyrinthus hypersensitivitása, kinetosis.

b) Anamnesis felvétele, a szédüléses rohamok pontos értékelése, otoscopia, audiometria: küszöb és küszöb feletti vizsgálatok, Schüller, Stenvers, nyaki gerinc rtg. Otoneurológiai: spontán tünetek vizsgálata ENG-vel, a labyrinthus forgatásos és kalóriás ingerlése, szükség esetén neurológiai, szemészeti és rheumatológiai vizsgálat, kiegészítő rtg. felvétel, kétirányú koponya CT és kórházi kivizsgálás.

c) Az 1. alszakaszhoz tartoznak a hajó, a repülőgép és a gk. mozgásával szembeni fülérzékenység. Ezen érzékenység szoktatással és psychotherápiával rendszerint csökkenthető. A 2. alszakaszba soroljuk a kifejezett Méniére-betegséget, amelyre a rohamokban jelentkező és fülzúgással járó szédüléses és perceptios jellegű – a roham alatt erősen romló – halláscsökkenés a jellemző. Diagnosisa felállítható, ha glycerines dehydrálás után legalább 3 frekvencián 10 dB-es vagy ennél nagyobb hallásjavulás mérhető. Oki kezelése nem megoldott, tüneti kezelése mellett bármikor jelentkezhet Méniéres-roham, ezért a szerződéses és hivatásos állományba vételkor 072.1/A5 minősítése ,,E”. A 3-as alszakaszhoz tartozik a mozgásbetegség, a kinetosis. A kinetosis gyanúja esetén Coriolis-vizsgálat szükséges.

d) K: 2–4, 6, 9, 11, 14, 25; F: 1–2, 4.

e) A szolgálati baleset után visszamaradt szédülés vagy egyéb egyensúlyszervi zavar szolgálati kötelmekkel összefüggő betegségként ismerhető el.

073 A belsőfül gócos kötőszövetes csontos elfajulása (otosclerosis)		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	H80
1.	enyhe	E	E	E	E	E	K	E	KLGS
2.	súlyos	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Otosclerosis.

b) Otoscopia, Weber-, Rinne-, Gelle, audometria, tympanometria: dobüregi nyomás mérése, tympanogramm, stapedius reflex vizsgálata, esetleg dobhártya mozgathatóságának vizsgálata pneumaticus tölcsérrel, tuba átfúvás, utána hallásvizsgálat controll.

c) Mivel az otosclerosis progrediáló folyamat, enyhe formája is 073.1/A2a–d, A3 és A5 rovatokban ,,E” minősítést igényel.

d) K: 2, 4, 9, 11, 14, 25; F: 1–2, 4, 6.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

074 Halláscsökkenés		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
074 Halláscsökkenés		a	b	c	d					H90–H91
Egyoldali:
1.	I. fokú	E	E	E	E	E	K	K	A
2.	II. fokú	E	E	E	E	E	K	KLGS	A
3.	III. fokú	E	E	E	E	E	KLGS	E	KLGS
4.	IV. fokú	E	E	E	E	E	KLGS	E	E
Kétoldali:
5.	I–I. fokú	E	E	E	E	E	K	E	KLGS
6.	I–II., II–II., I–III., II–III., I–IV. fokú	E	E	E	E	E	KLGS	E	E
7.	III–III., II–IV., III–IV., IV–IV. fokú	E	E	E	E	E	E	E	E

I.	fokú: 20–30 dB,	mérsékelt halláscsökkenés
II.	fokú: 31–60 dB	kifejezett nagyothallás
III.	fokú: 61–90 dB	súlyos nagyothallás
IV.	fokú: 90 dB felett	gyakorlatilag süket

A hallás elbírálásánál a beszéd megértése a döntő. A beszédzónában észlelt küszöbérték-csökkenésnek megfelelő
dB-értékek súgott beszéd hallás (sb) távolságában kifejezve:

20 dB = 4 m sb

30 dB = 2 m sb

40 dB = ac. sb

40 dB-nél rosszabb vagy magas hangfrequentiánál is meglévő küszöbérték-csökkenés esetén a súgott beszédet nem hallja.

a) Presbyacusis, múló ischaemiás süketség, a fül zajtraumája, zaj okozta hallásvesztés, a hallás hirtelen elvesztése, a vezetéses hallás elvesztése, sensorineuralis surditas, kevert típusú süketség, süketnémaság.

b) Otoscopia, hangvilla vizsgálat: Weber-, Rinne-, küszöbaudiometria, küszöb feletti vizsgálatok, pl. regressios vizsgálatok (SISI, Fowler), beszédaudiometria, szükség szerint, féloldali halláscsökkenésnél nagy oldalkülönbség esetén összehasonlító Stenvers rtg., otoneurológiai vizsgálat, hallásfáradékonyság vizsgálata, neurológiai vizsgálat.

Amennyiben a halláscsökkenést balesetszerű zajártalom (dörejártalom) okozta, a minősítéshez a katonai szervezetnél baleseti jegyzőkönyvet kell felvenni. Egyéb zajártalom esetén a katonai szervezet foglalkozási betegség adatlapja szükséges arról, hogy a zajkárosodott 1966. július 1-jétől 5 évet meghaladó ideig hallást károsító zajban dolgozott.

c) A halláscsökkenés fokát súgott beszéd hallás, illetve audiogramm esetén decibel (dB) értékben határozzuk meg. A megadott értékek irányadók a különböző alpontokba való besorolásra, nem lehet azonban a határeseteknél teljes mértékben tekintetbe venni. A besorolás legyen értelemszerű. Külön értékelve a beszédzónában észlelt küszöbértékek csökkenését. Az egészségügyi alkalmasság elbírálásánál ugyanis döntő jelentősége van a beszédmegértés vizsgálatának. Szerződéses, vagy hivatásos állományba vételnél, tanintézeti felvétel esetén az audiometriai vizsgálat nem mellőzhető.

d) K: 2, 4, 6, 8–9, 11, 14, 25; F: 1–2, 4.

e) A már említett feltételek mellett acut vagy chronicus zajártalom hatására kialakult halláscsökkenés szolgálati betegségként ismerhető el. Ennek elbírálása során különös gonddal kell mérlegelni a zajbehatás intenzitását, időtartamát, a zajvédő eszközök használatát, a korral járó nagyothallást, a halláscsökkenés stádiumát és várható prognosisát.

A szív és az erek betegségei (075–093)

075 A szív gyulladásos betegségei		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
075 A szív gyulladásos betegségei		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	I00–I02, I09, I30–I33
1.	carditis utáni állapot vitium nélkül	A	A	A	A	A	A	KLGS	A
2.	heveny, félheveny carditis következményes vitiummal	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Febris rheumatica, pericarditis, endocarditis, myocarditis és pancarditis acuta rheumatica, myopericarditis chronica rheumatica, rheumás vitustánc, pericarditis acuta, endocarditis bacterialis et lenta, myocarditis.

b) Kórházi osztályos kivizsgálás, VDRL, We, teljes vérkép és vizelet antistreptolysin-titer, LE-sejt, Rose-próba, haemokultura sorozatvizsgálata, EKG, terheléses EKG, mellkas rtg., echocardiographiás (transthoracalis, transoesophagealis) vizsgálat, góckutatás.

c) A 075.1/A5 rovat szerint 4 éven belül a minősítés ,,I”, 4 év után vitium nélkül gyógyult esetben lehet
,,A”, zárójelentések alapján a visszatérő carditis elbírálása lehet ,,E”. 075.1/A4 rovat szerint a gyógyulásig tartós eü. szabadság biztosítása válhat szükségessé.

d) K: 1–4, 6, 11–14, 16–19, 21; F: 1–4, 6, 8.

e) A betegség keletkezésében fontos szerepet játszik az öröklött hajlam (immunogeneticai tényező), ezért a katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

076 A kéthegyű, a háromhegyű és az aortabillentyű szerzett betegségei		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	I05–I09
1.	szívelégtelenség tünetei nélkül	E	E	E	KLGS	E	K	E	KLGS
2.	mérsékelt szívelégtelenség tüneteivel	E	E	E	E	E	E	E	E
3.	súlyos szívelégtelenség tüneteivel	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Stenosis mitralis, insufficientia valvulae mitralis, stenosis aortae, inofufficientia aortae, stenosis ostii venosi dextri, insufficientia valvulae tricuspidalis. Mitralis prolapsus syndroma a 175-ös szakasz szerint minősül.

b) Kórházi osztályos kivizsgálás, VDRL, We, teljes vérkép és vizelet, antistreptolysin-titer, LE-sejt, Rose-próba, haemokultura sorozatvizsgálata, sz. sz. EKG, terheléses EKG, Echo, mellkas rtg. (szívnagyság, szívconfiguratio).

c) A vitium kórjelzése során a fizikális leleten (a relatív szívtompulat nagysága, a zörej punctum maximuma, vezetődése, jellege, időtartama, a nagyerek második hangjának viselkedése, jellege stb.) kívül a kórelőzmény adatait (lezajlott rheumás láz, tonsillitis follicularisok stb.) is értékelnünk kell. A szívcsúcson hallható izolált systolés zörej esetén gondolni kell functionális eltérés lehetőségére is! Az aorta vitium megítélése szigorúbb, hiszen itt egy, illetve az első decompensatio már súlyos bal szívfélelégtelenséget jelenthet.

d) K: 1–4, 6, 11–14, 16–19, 21; F: 1–4, 6, 8.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

077 Magasvérnyomás betegség		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
077 Magasvérnyomás betegség		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	I10–I15
1.	Praehypertensios állapot, hyperkinesis enyhe formája	E	E	E	KLGS	E	A	KLGS	A
2.	Hypertonia essentiális átmeneti vérnyomás-emelkedéssel, hyperkinesis kifejezett formája	E	E	E	E	E	K	E	KLGS
3.	Hypertonia essentiális tartós vérnyomás-emelkedés, hyperkinesis súlyos formája	E	E	E	E	E	KLGS	E	KLGS
4.	Tüneti és essentiális hypertonia szövődményes esetei, mérsékelt functiozavarral	E	E	E	E	E	E	E	E
5.	Tüneti és essentiális hypertonia szövődményes esetei, súlyos functiozavarral	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Hypertonia essentialis, hypertonia secundaria, hypertoniás szív- és vesebetegség, hyperkinesis.

b) Hypertensio az az állapot, amikor a nyugalomban mért vérnyomás az életkornak megfelelő felső határ – felnőttön 150/90 Hgmm – fölött van. A vérnyomást mindig mint nyugalmi értéket adjuk meg, mérjük meg mind a két karon, sőt a lábon is fekvő és álló testhelyzetben. A kórházi osztályos kivizsgálás során, vagy a csapatgyengélkedőn napokon át mért vérnyomás szélső értékeit fel kell tüntetni a felülvizsgálati táblázaton.

We, teljes vérkép és vizelet, Se kreatinin, UN, Se Na, K, vizeletbacteriológia, VMA, EKG, mellkas rtg., hasi UH, szemfenék vizsgálata, sz. sz. vizeletkoncentrálás, creatinin-clearance, aldosteronürítés, vizelet pressoraminok, Histamin vagy Regitin-próba, renalis angiographia, radiorenographia, vesék szeparált vizsgálata, vesetűbiopsia.

c) Essentialis hyperkinesis esetén mért emelkedett vérnyomás systolés hypertensiók csoportjából való, ezért a magasabb diastolés nyomás nem minősíthető hyperkinesisnek. Terheléses EKG-vizsgálattal tisztázhatók a megengedett fizikai terhelések. Praehypertensio jelének tekinthetjük, ha terhelésre a vérnyomás a normális felső határát meghaladja és csak lassan normalizálódik. A praehypertensiós jeleket komolyabban értékeljük és 077.2. alszakasz szerint minősítjük, ha a családban már több hypertensiós beteg van, illetve volt. Ugyanitt minősítjük az átmeneti és a jól kezelhető tartós emelkedett vérnyomás eseteit. 100 Hgmm vagy annál magasabb diastolés érték a vérnyomás-emelkedés tartós voltára utal. Ha a tartósan emelkedett vérnyomás gyógyszeres kezelése során időnként magasabb vérnyomásértéket mérünk, vagy sok mellékhatást és panaszt észlelünk, továbbá ha már kimutathatók a hypertensio szervi szövődményei (agy, szem, szív, vese), 077.1/A5 rovat szerint ,,E” minősítési döntés hozható.

d) K: 2–4, 6, 11–14, 16, 18, 21, 24; F: 1–3, 6, 8.

e) Essentiális hypertoniát nem lehet a katonai kötelmekkel összefüggőnek tekinteni, azonban egyes tüneti hypertensiókat lehet akkor, ha az alapbetegség szolgálat következménye (pl. nephritis chr.).

078 Vérellátási (ischaemiás) szívbetegség		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
078 Vérellátási (ischaemiás) szívbetegség		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	I20–I25
1.	angina pectoris terheléses EKG-eltérés nélkül	E	E	E	E	E	K	E	KLGS
2.	koszorúserek elmeszesedése okozta ritka angina pectoris EKG-eltéréssel és az intermediaer coronaria syndroma	E	E	E	E	E	KLGS	E	E
3.	szívizominfarctus utáni állapot stenocardia és decompensatio nélkül	E	E	E	E	E	KLGS	E	E
4.	koszorúserek elmeszesedése okozta gyakori (instabil) angina pectoris	E	E	E	E	E	E	E	E
5.	szívizominfarctus utáni állapot stenocardiával és decompensatioval vagy szívaneurysma	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Infarctus myocardii, coronaria insufficientia, intermediaer coronaria syndroma, Dressler-féle syndroma, angina pectoris, coronaria sclerosis, aneurysma cordis.

b) Rutinvizsgálatok, rizikófaktorok, SGOT, SGPT, HBDH, EKG, terheléses EKG, echocardiographia, cardiológiai mellkasfelvétel, coronarographia (csak műtéti indikáció felállítása céljából).

c) 078.3/A6 rovat szerint, ha a kétdimenziós Echo-vizsgálat (non invasiv), vagy a ventriculographia (invasiv) jó vagy viszonylag jó bal kamra functiot mutat, a minősítés lehet ,,K” féll- vagy egyéves controll mellett. 078.4/A4 rovat szerint haemodynamikai vizsgálatig, esetleg műtétig tartós eü. szabadság, sikeres műtét után ,,KLGS”, sikertelen műtét után a minősítés ,,E”.

d) K: 1–4, 6, 11–14, 16, 18, 21, 24; F: 1–3, 6, 8.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elismerhető, ha a hadsereg specificus tényezői (erős testi vagy psychés terhelés) és a szívinfarctus között időben összefüggés bizonyítható és a terhelés szokatlan és az átlagosnál jelentősen magasabb volt (pl. gázálarcban végzett erős testi munka, ijedtség vagy félelmi reactió előre nem látható helyzetek miatt). Állandó konfliktushelyzetek vagy tartós psychés többletterhelés nem fogadhatók el szívinfarctus kiváltó okaként.

079 A tüdő-keringés betegségei		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
079 A tüdő-keringés betegségei		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	I26–I28
1.	heveny pulmonalis szívbetegség utáni véglegesen gyógyult állapot functiokárosodás nélkül	E	E	E	KLGS	E	A	KLGS	A
2.	heveny pulmonalis szívbetegség utáni állapot, mérsékelt functiokárosodással, vagy idült pulmonalis szívbetegség a jobb kamra decompensatioja nélkül	E	E	E	KLGS	E	KLGS	E	E
3.	heveny pulmonalis szívbetegség utáni állapot súlyos functiokárosodással, vagy idült pulmonalis szívbetegség a jobb kamra decompensatioja esetén	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Cor pulmonale acutum, embolia pulmonum, hypertensio pulmonalis idiopathica, cor pulmonale chronicum, a pulmonalis keringés egyéb zavarai.

b) Kórházi osztályos kivizsgálás, rutinvizsgálatok, Se. bilirubinszint, SGOT, SGPT, HBDH, LDH, EKG, mellkas rtg., tüdőscintigraphia, a respiratios insufficientia kimutatása vérgáz analitikai és légzésfunctios vizsgálatokkal.

c) Tüdőembólia lezajlása után functiokárosodás nélküli esetben is 079.1/A4 és A5 rovat szerint szigorúbb ,,K” elbírálás szükséges. Minősítésnél figyelembe kell venni, ha valakinek végtag-thrombosisból eredő tüdőembóliája volt, mert ez bármikor ismétlődhet. Műtét utáni embólia vagy vetélés utáni embólia enyhébb megítélés alá eshet.

d) K: 1–4, 6, 11–14, 16, 18, 21, 24; F: 1–3, 6, 8.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elismerhető, ha szolgálati balesetből származó acut túlnyomásos pneumathorax következtében támad a cor pulmonale kialakulása.

080 Szívizombántalom		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
080 Szívizombántalom		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	I42
1.	mérsékelt functiozavarral	E	E	E	E	E	K	E	KLGS
2.	súlyos functiozavarral	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Primaer és secundaer cardiomyopathiák tartoznak ide.

b) Rutinvizsgálatok, SGOT, SGPT, gamma GT, EKG, terheléses EKG, Echo-cardiographia, mellkas rtg.

c) Congenstiv cardiomyopathia (COCM) progresszív jellegénél fogva szigorúbb elbírálás alá esik, mint az obstuctív formák (HOCM, IHSS, ASH).

d) K: 2–4, 11–12, 14, 16, 21; F: 1–2, 6, 8.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

081 A szív ingerképzési és ingervezetési zavarai		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
081 A szív ingerképzési és ingervezetési zavarai		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	I44–I49
1.	enyhe formák	E	E	E	KLGS	E	A	KLGS	A
2.	kp. súlyos formák	E	E	E	E	E	E	E	E
3.	súlyos formák	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Atrioventricularis block, bal Tawara-szár block, bal anterior hemiblock, bal posterior hemiblock arborisatios block, jobb Tawara-szár block, sinoatrialis és sinoauricularis block, WPW-syndroma, LGL-syndroma, supraventricularis paroxysmalis tachycardia, ventricularis paroxysmalis tachycardia, auricularis fibrillatio és flutter, ventricularis fibrillatio és flutter, extrasystolia, sinus ritmuszavar.

b) Arrhythmia jellegére utaló részletes anamnesis, az arrhythmia előtti életszakaszban alkalmazott gyógyszeres therápiának a tisztázása, EKG (sz. sz. terheléses vagy Holter monitoros).

c) Az ingerképzési-ingervezetési zavar súlyosságának megítélésénél mindenekelőtt az aetiologiát és a therápia hatékonyságát kell mérlegelni. A congenitalis eredetű zavarok enyhébb elbírálást igényelnek.

081.1. szerint minősítendők: LGL-syndroma, szövődménymentes WPW-syndroma, sinus coronarius rhytmus, intraventricularis-intrauricularis-interauricularis vezetési zavar, sinus bradycardia, ritkán fellépő nodalis rhythmus, monotop pitvari extrasystolia, bal post. hemiblock, jobb Tawara-szár block, tartósan (évekre) megszüntethető ,,magányos” csak az anamnesisben szereplő pitvar fibrillatio.

081.2. szerint minősítendők: ritka és rövid ideig tartó supraventricularis és atrioventricularis nodalis (a-v junctionalis) paroxysmalis tachycardia, gyakori nodalis rhytmus (vándorló ingerképzés), bal anterior hemiblock, elvétve rendszertelenül és a vulnerabilis fázison kívül jelentkező monotop kamrai extrasystolia, bal posterior hemi-block.

081.3. szerint minősítendők: gyakori és hosszabb ideig tartó supraventricularis és atrioventricularis nodalis (a-v junctionalis) paroxysmalis tachycardia, ventricularis tachycardia, arborisatios block, bifascicularis block, trifascicularis block, elsőfokú a-v block rendszeres gyakori controll mellett, másodfokú és pace-makerral jól corrigált harmadfokú a-v block, rendezett halmozott vulnerabilis fázisban jelentkező, vagy polytop kamrai extrasystolia, sérült sinus syndroma, tartósan nem szüntethető paroxysmalis és cardiálisan compenzált chronikus pitvarfibrillatio, sinuauricularis block. Chronikus pitvari fibrillatio cardialis decompensatio tüneteivel és a pace-makerral rosszul corrigálható rhytmuszavarok esetén minden rovat szerint ,,E” minősítés hozható.

d) K: 1–4, 6, 11–12, 14, 16–17, 21; F: 1–4, 6, 8.

e) Mivel a szív ingerképzés és ingervezetési zavarok (a congenitalis rhytmuszavarokon kívül) mindig csak egy meghatározott alapbetegség tünetei lehetnek, a katonai kötelmekkel való összefüggést is e betegségek megítélése alapján kell eldönteni.

082 Szívelégtelenség		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
082 Szívelégtelenség		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	I50
1.	rejtett elégtelenség esetén	E	E	E	E	E	KLGS	E	KLGS
2.	mérsékelt elégtelenség tüneteivel	E	E	E	E	E	E	E	E
3.	súlyos elégtelenség tüneteivel	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Pangásos szívelégtelenség, jobb szívfél-elégtelenség, bal szívfél-elégtelenség (asthma cardiale, balkamra-elégtelenség, oedema pulmonum acutum).

b) Kórházi osztályos kivizsgálás, rutinvizsgálatok, Se. kreatinin, UN, EKG, terheléses EKG, Holter monitoros EKG, kerékpár ergometria, mellkas rtg., testsúly.

c) 082.1. szerint kell minősíteni csak a nehéz testi munkára jelentkező és a munka iramának csökkentésére gyorsan múló decompensatios tünetek esetén.

082.2. szerint minősítendők a normális, megszokott munkakörben is egy bizonyos idő múlva estére decompenzálódó betegek.

082.3. szerint minősítendők a munka nélküli, de fent járó életmód mellett is decompenzált, valamint a teljes nyugalomban fekve is decompenzált betegek.

d) K: 2–4, 6, 11–14, 16–19, 21; F: 1–4, 6, 8.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés megállapítása a szívelégtelenséget kiváltó betegség alapján történik.

083 Szívműtét utáni állapotok, valamint rosszul meghatározott szívbetegségek és szövődmények		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	I51, I97
1.	enyhe formák	E	E	E	KLGS	E	K	E	KLGS
2.	kp. súlyos formák	E	E	E	E	E	KLGS	E	E
3.	súlyos formák	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Szívműtét utáni functionalis zavarok, postcardiotomiás syndroma, myocarditis (arteriosclerosis említésével), degeneratio myocarditis (arteriosclerosis említésével), arteriosclerosis cardiovascularis, cardiomegalia, chorda tendinea szakadása, szemölcsizmok szakadása.

b) Lásd az előző szakasz előírt vizsgálatait.

c) A felülvizsgálati táblázaton fel kell tüntetni az elvégzett szívműtét fajtáját. A zárt műtétek közül a pitvari és kamrai sövény zárása, a ductus Botalli persistens megszüntetése az esetek nagy részében teljes gyógyulást eredményez, ezért enyhébb elbírálás ajánlott, ,,A” minősítés adható. A nyitott vagy motoros műtéteknél a coronaria bypass esetén mindig sorsdöntő a nem operált ágak állapota (coronarographia), továbbá a szívizom károsodása (ventriculographia). A billentyűpótlással járó műtétek utáni állapot szigorúbban ítélendő meg, mert a műtétek már a NYHA szerinti II–III. stádiumban történnek.

d) K: 1–4, 6, 11–14, 16–19, 21; F: 1–4, 6, 8.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

084 A központi idegrendszer keringési zavarai		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
084 A központi idegrendszer keringési zavarai		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	I60–I69
1.	múló működési zavarok, nem organicus (reflexes) eredettel	E	E	E	E	E	K	E	A
2.	ismétlődő organicus eredetű múló működési zavarok	E	E	E	E	E	KLGS	E	E
3.	mérsékelt defectussal	E	E	E	E	E	KLGS	E	E
4.	tartós defectussal	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Itt minősítjük a TIA-t, a nyaki verőerek, agyi erek szűkületét, elzáródását, thrombosisát, illetve az emiatt fellépő kórképeket, a subarachnoidális vérzéseket, agyi embóliát, thrombosist stb., valamint az általános tünetekkel járó agyérelmeszesedést, a hypertensiv encephalopathiát, az agyi aneurysmákat, az arteritis cerebralist, Moyamoya-betegséget és a cerebrális vénás synusok thrombosisát.

b) Neurológiai osztályos kivizsgálás, Doppler, sz. sz. angiographia, CT, laboratóriumi vizsgálatok, a differential diagnosishoz szükséges mértékben.

c) A 084.1., illetve 084.2. szerint minősítendők az intermittaló keringési zavarok, Barre-Lieou és pseudo-menier syndromák, a localisalható vasomotoros zavarok, az ismétlődő collapsusok, steel syndromák.

d) K: 1–4, 6, 9, 11–14, 17–19, 21, 23–24; F: 1–4, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés trauma vagy toxicus károsodás körülményeinek függvénye.

085 Érelmeszesedés		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
085 Érelmeszesedés		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	I70
1.	keringési zavar nélkül	E	E	E	KLGS	E	A	E	A
2.	az érintett szerv mérsékelt keringészavarával	E	E	E	E	E	KLGS	E	KLGS
3.	az érintett szerv súlyos keringészavarával, vagy veszélyes localisatio esetén	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Arteriosclerosis, atheroma, endarteritis obliterans, az aorta, a vesék verőerei, a végtagok verőerei, egyéb verőerek arteriosclerosisa.

b) Kórházi osztályos kivizsgálás, rutin laboratóriumi vizsgálatok, vércukor, Se kreatinin, UN, Se összfehérje, Elfo, Se cholesterin, triglycerid, EKG, mellkas rtg. oscillometria, Doppler-vizsgálat, szemfenék-vizsgálata, szükség esetén arteriographia (érsebészeti konzílium alapján).

c) A minősítést az érintett szervek vérkeringési zavarának mértéke és következményei határozzák meg.

d) K: 2–4, 11–12, 14, 16, 21; F: 1–2, 6, 8.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

086 Verőér helyi tágulata (aneurysma)		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
086 Verőér helyi tágulata (aneurysma)		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	I71–I72
1.	nyomási tünetet és panaszt nem okozó aneurysma	E	E	E	KLGS	E	K	E	KLGS
2.	aneurysma műtét utáni állapot enyhe maradványtünettel	E	E	E	E	E	KLGS	E	E
3.	panaszt és nyomási tünetet okozó aneurysma	E	E	E	E	E	KLGS	E	E
4.	aneurysma műtét utáni állapot súlyos maradványtünettel	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Aorta-aneurysma (hasi, mellkasi, dissecans), egyéb aneurysma (felső végtagok verőerei, vese verőerek, arteria iliaca, alsó végtagok verőerei). A cerebralis aneurysma 084. szakasz, a szív aneurysma 078. szakasz szerint minősítendő.

b) Kórházi osztályos kivizsgálás, VDRL, rutin laboratóriumi vizsgálatok, vércukor, Se cholesterin, összlipoid, EKG, Echo PG, mellkas rtg., röntgenkymographia, aortographia vagy arteriographia, szemészeti, gégészeti szakorvosi vizsgálat.

c) Kis egyenletes aorta-dilatatio önmagában jelentéktelen. Nagy, zsák alakú aneurysma dinamikusan megterheli a szívet, mert áramlási ellenállást jelent. Az aneurysma betörhet vénába, oesophagusba, bronchusba és az arteria pulmonalisba. Az aorta-aneurysma megrepedése hirtelen halált okoz, bár kisebb vérzések gyógyulhatnak is. Nem ritka complicatio kisebb vérzés a tüdőből. A bronchusok nyomása és a n. recurrens bénulása következtében tüdőgyulladásra, bronchiectasiára nagy a hajlam. A fali véralvadékból embólia keletkezhet. A hivatásos állományúakat fentieket figyelembe véve kell minősíteni. Aneurysma dissecans minősítése minden esetben és rovatban ,,E”.

d) K: 2–4, 11–12, 14, 16, 21; F: 1–2, 6, 8.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

087 Egyéb perifériás érbetegség		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
087 Egyéb perifériás érbetegség		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	I73
Angiopathiák:
1.	enyhe formák	E	E	E	KLGS	E	K	E	KLGS
2.	súlyos formák	E	E	E	E	E	E	E	E
Thromboangitis obliterans
(Bürger-féle betegség)
3.	hosszabb tünetmentes stationaer állapot esetén	E	E	E	KLGS	E	K	E	KLGS
4.	műtét utáni állapot enyhe maradványtünettel	E	E	E	E	E	KLGS	E	E
5.	műtét utáni állapot súlyos maradványtünettel, valamint visceralis kerintési zavar esetén	E	E	E	E	E	E	E	E

a) M. Raynaud, Raynaud-syndroma, acrocyanosis, erythrocyanosis, erythromegalia, arteria-spasmus, perifériás érbetegség, thromboangitis obliterans.

b) Előző egészségügyi dokumentáció. Rutin laboratóriumi vizsgálatok. Az autoimmun-betegségek, illetve cryopathiák kimutatására és a collagen rendszerbetegségek kizárására irányuló vizsgálatok. M. Raynaud vagy Raynaud-syndroma esetén a rohamok leírása, a beteg által elmondottak, vagy az orvos megfigyelése alapján, ujjak állapota a rohammentes időben. Bürger-féle betegség esetén claudicatio intermittens és jelentkezése feltételeinek pontos leírása, oscillometria. Angiologiai szakkonzílium, Doppler-vizsgálat, provocatios próbák, sz. sz. angiographia, bőr vagy izombiopsia.

c) Acrocyanosis esetén a kiálló testrészek szederjesek kis hideg hatására. Többnyire csak kozmetikai jelentősége van, panaszt nem okoz. Minősítése 087.1/A5 szerint lehet ,,K”. Raynaud-syndromás roham súlyosságát az elkékülés és a fájdalom foka, a roham időtartama és a rohamok ismétlődésének gyakorisága adja meg. 087.3. alszakasz szerint a Bürger-kór konzervatív kezeléssel egyensúlyban tartható formái minősítendők.

087.4. alszakaszba a Bürger-kór miatt operált esetek tartoznak, melyek trophikus zavarral, illetve dysbasiával járnak, esetleg a műtéthez minor amputatio társul.

087.5. alszakasz szerint minősítendők a Bürger-kór miatt operáltak, ha a műtéthez nagyobb amputatio társul, vagy komoly ischaemiás tünetek maradnak vissza, valamint a Bürger-kór visceralis ereken manifesztálódó esetei.

d) K: 2, 3, 6, 11, 15, 21; F: 1–2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

088 Verőeres vérrögösödés és embolia		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
088 Verőeres vérrögösödés és embolia		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	I74
1.	az érintett szerv mérsékelt functiozavara esetén	E	E	E	E	E	K	E	E
2.	az érintett szerv súlyos functiozavara esetén	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Infarctus embolicus, infarctus thromboticus, occlusio.

b) Előző eü. dokumentáció, Doppler-vizsgálat, provocatios próbák, belgyógyászati és angiológiai szakkonzílium, ennek döntése alapján angiographia.

c) A külföldi szolgálatra való alkalmasság megállapításánál a betegség súlyosságától függetlenül csak ,,E” minősítés hozható.

d) K: 1–4, 6, 11–12, 14, 21; F: 1–2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

089 A kis artériák gyulladásos elfajulása és rokon állapotok		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	I77
1.	tartós remissio esetén	E	E	E	E	E	KLGS	E	KLGS
2.	súlyos szervi laesio esetén	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Periarteritis nodosa, MCL-syndroma, angiitis hypersensitiva, granuloma lethale mediolineare, Wegener-féle granulomatosis, arteritis temporalis, microangiopathia thrombotica, Takayasau-féle betegség.

b) VDRL, We, teljes vérkép és vizelet, Se creatinin, UN, kórképnek megfelelő immunológiai vizsgálatok, mellkas rtg., bőr, izmok próba-excisiója és szövettani vizsgálata, esetleg a vese vagy a máj tűbiopsiája.

c) A végleges minősítésre a hosszas bizonytalan kórlefolyás miatt már esetleg előbb ,,K”-ra minősített betegeknél kerül sor. A rossz prognózis miatt hivatásos állományúak esetében az enyhébb vagy hosszabb ideje stagnáló esetekben az elbírálás lehet egyéni. Kivételt csak az arteritis temporalis képezhet, ha a rendszerint műtéttel panaszmentessé tett betegen hosszabb ideje egyéb lokalizációra utaló jel nem észlelhető (089.1/A4 és A6 esetén ,,A” minősítés is szóba jöhet).

d) K: 2, 4, 11–12, 14–15, 17–18, 21; F: 1–4.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

090 Visszér és visszérrögösödéses gyulladás		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
090 Visszér és visszérrögösödéses gyulladás		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	I80–I82
1.	végtagok felületes venagyulladása vagy thrombosisa	E	E	E	KLGS	E	A	E	A
2.	végtagok nem ismétlődő mély venathrombosisa jó collateralis keringéssel	E	E	E	KLGS	E	K	E	KLGS
3.	végtagok mély venathrombosisa mérsékelt helyi keringési zavarral	E	E	E	E	E	KLGS	E	E
4.	végtagok ismétlődő mély venathrombosisa súlyos helyi keringési zavarral, valamint az egyéb visszeres embólia és thrombosis	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Endophlebitis, inflammatio venorum, periphlebitis, phlebitis suppurativa, thrombophlebitis, vena portae thrombosis, Budd–Chiari-féle syndroma, thrompophlebitis migrans.

b) Előző eü. dokumentáció, vérzési-alvadási rendszer laboratóriumi vizsgálata, belgyógyászati és angiológiai szakkonzílium, szükség esetén phlebographia.

c) A 090.1/A5 rovata szerint végtagok ismétlődő felületes venathrombosisa esetén ,,E”, első esetben azonban kivételesen ,,I” minősítés is adható.

090.2. alszakasz szerint minősítendők mind az alsó, mind a felső végtagon egy alkalommal előforduló mélyvénás-thrombosis, valamint a v. iliaca szintű és a v. cava inferior szintű thrombosis utáni állapot, ha secunder varicositas és végtagoedema nem társul.

090.3. alszakaszba tartoznak az előző alszakaszban említett kórképek, ha secunder varicositas, illetve terhelésre kialakuló végtagoedema társul. A 090/A2d, A4, A6 rovat minden alszakasza szerint csak ,,E” döntés adható.

090.4. alszakaszba tartoznak az előző két alszakaszban említett kórképek, ha secunder varicositas, állandó oedema és trophikus zavar társul.

d) K: 1, 2, 4, 6, 11, 14; F: 1, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés legtöbb esetben nem ismerhető el. Kivételt képeznek phlebothrombosis vagy thrombophlebitis azon esetei, amelyek kialakulását szolgálati baleset okozta és a kettő közötti összefüggés a sérülés helyét és időpontját illetően bizonyítható.

091 Az alsó végtag visszértágulatai		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
091 Az alsó végtag visszértágulatai		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	I83
1.	eredményes műtét utáni állapot	E	A	A	A	KLGS	A	KLGS	A
2.	kis kiterjedésű visszértágulat gyulladásos és trophiás zavar nélkül	E	A	KLGS	A	E	A	KLGS	A
3.	kis kiterjedésű visszértágulat gyulladás vagy trophiás zavar esetén, valamint nagy kiterjedésű visszértágulat említett elvátozások nélkül	E	E	E	E	E	K	E	KLGS
4.	műtét utáni állapot mérsékelt keringési zavarral	E	E	E	KLGS	E	KLGS	E	KLGS
5.	műtét utáni állapot súlyos keringési zavarral	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Phlebectasia, varicositas, varix, ulcus varicosum (alsó végtagon vagy egyéb lokalizációjú).

b) Fizikális vizsgálat, vérzési-alvadási rendszer laboratóriumi vizsgálata, belgyógyászati és szükség esetén angiológiai szakkonzílium, angiológiai javaslatra phlebographia.

c) 091.1. alszakaszba tartozik az alsó végtagon eredményes visszérműtét utáni állapot, recidiva nélkül.

091.2. alszakaszba a kis kiterjedésű visszértágulat gyulladásos és trophicus zavar nélkül.

091.3. alszakasz szerint minősítendők a primer varicositas, az ehhez társuló pigmentatio crusis, ulcus varicosum, valamint a primer varicositas előrehaladott esetei.

091.4. alszakaszba tartozik a visszérműtét utáni állapot terhelésre kialakuló lábszár-oedemával.

091.5. alszakaszba a visszérműtét után fennálló ulcus crusis, illetve állandó lábszár-oedema, recidiv varicositassal vagy anélkül.

d) K: 3, 4, 6, 9, 11–12, 14, 21; F: 1–2, 4.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

092 Aranyér		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
092 Aranyér		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	I84
1.	szövődmény nélkül hatásos konzervatív kezelés esetén	E	A	A	A	KLGS	A	A	A
2.	szövődménnyel, sikeres műtét utáni állapot esetén	E	E	E	KLGS	E	K	E	KLGS
3.	szövődménnyel, gyakori recidiva és ismételt műtét szükségessége esetén	E	E	E	E	E	KLGS	E	E

a) Nodus haemorrhoidalis recti internus et externus (thromboticus haemorrhagicus, prolapsus, strangulatus, ulcerosus).

b) Digitalis és rectoscopos vizsgálattal tisztázni kell a haemorrhoidalis csomók helyét (külső, belső ,,aranyeres” csomók), esetleges szövődményeit.

c) A szerződéses vagy ht. állományba vételkor 092.2/A5 rovatban műtét elvégzése céljából a minősítés ,,I” lehet.

d) K: 3; F: 0.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

093 Alacsony vérnyomás		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
093 Alacsony vérnyomás		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	I95
1.	enyhe formák	E	E	KLGS	KLGS	E	A	KLGS	A
2.	kifejezett formák	E	E	E	E	E	K	E	KLGS

a) Hypotonia orthostatica, hypotonia chronica, collapsus (elhúzódó is), syncope.

b) We, teljes vérkép és vizelet, a vérnyomás különböző testhelyzetben végzett mérése, EKG fekvő és álló helyzetben, a hypotonia aetiológiai tisztázása szükséges.

c) A normálisnál alacsonyabb vérnyomás önmagában nem indokolja az alkalmasság korlátozását. Az átlagosnál alacsonyabb értékek nem ritkán fordulnak elő nagy fizikai teljesítőképességgel rendelkező emberek között is. A minősítés klinikai tünetek esetén (fejfájás, szédülés, fáradékonyság, collapsus hajlam), ha azok az anamnesisben bizonyítottan szerepelnek (csapatorvosi jellemzés!) korlátozással alkalmas.

d) K: 1, 2, 4, 6, 11–12, 14, 16–19, 21; F: 1–4, 6, 8.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

A légzőszervek betegségei (094–105)

094 Az orrnyálkahártya daganata (orrpolyp)		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
094 Az orrnyálkahártya daganata (orrpolyp)		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	J33
1.	mindkét orrfél nehezített légzése, vagy teljes elzártsága esetén	E	E	E	E	E	A	I	E
2.	gyakran recidiváló, sokszor operált esetek	E	E	E	E	E	KLGS	E	E

a) Polypus cavi nasi, conchae, nasopharyngis, polypus-sinus ethmoidalis, frontalis, maxillaris, sphenoidalis.

b) Rhinoscopia anterior, posterior, orr melléküreg rtg., sz. sz. orr és melléküregek endoscopos vizsgálata, allergológiai vizsgálat.

c) 094.1/A2d és A3–A6 rovat szerint a polypectomia utáni állapot recidiva nélkül lehet ,,A”. Amennyiben a recidiv orrpolyp allergiás eredetű, a minősítés 095.1. alszakasz szerint történik.

d) K: 6, 14; F: 6.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

095 Az orrnyálkahártya idült betegségei		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
095 Az orrnyálkahártya idült betegségei		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	J30–J31
1.	enyhe formák	E	E	E	KLGS	E	A	KLGS	A
2.	kp. súlyos formák	E	E	E	E	E	K	E	KLGS
3.	súlyos formák	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Rhinitis chronica, rhinitis allergica, ozaena.

b) Rhinoscopia anterior, posterior, orrváladék bacteriológiai vizsgálata, allergológiai vizsgálat, szükség szerint kórházi kivizsgálás, orr-endoscopia, sinoscopia.

c) Az alkalmasság megítélésében a klinikai kép a döntő! Súlyosnak számít a gyerekkor óta vagy több mint 6 éve fennálló betegség, amelyet korábban kivizsgáltak, kezeltek, esetleg hyposensibilizáló kezelésben részesült a beteg. Orr- és szempanasz mellett szezonálisan köhögés, terhelésre vagy éjjelente nehézlégzés lép fel. Szabadban, fűben fekve testszerte kiütés, esetleg Quincke oedema jelentkezik. Súlyos allergiás állapot a méh- vagy darázscsípést követő anaphylaxiás reakció. Súlyos a betegség, ha a tavaszi és nyár végi növények virágporára egyaránt erős +++ vagy ++++ érzékenységet találunk a Prick teszttel, s ez összevetve a klinikai képpel, gyakorlatilag fél éven át tartó tüneteket jelent. Súlyosnak számít, évszaktól független panaszok esetén a ++++ háziporatka és penészgomba érzékenység, súlyos tünetekkel. In vitro vizsgálatnál az össz-IgE 100 IU/ml, a spec-IgE magas. Légzésfunkciós vizsgálatnál szezonban a jelzett légúti obstrukció áll fenn. Ekkor indokolt szezonon kívül, lehetőleg panaszmentes állapotban a provokációs légzésfunkciós vizsgálat elvégzése, Ach-val vagy 10%-os KCl-dal, amely pozitív esetben a hörgőrendszer hyperreaktivitását igazolja. Súlyosnak számít az a pollenosis is, amely katonai idő alatt olyan tünetekkel kezdődik, amely akut ellátásra szorul a csapatnál.

Közepesen súlyos esetekben legfőbb tünet a tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás. Általában a beteget korábban is kezelték, tüneti kezeléssel egyensúlyban volt, jelenleg azonban kezeléssel nem befolyásolható. Több allergénre pozitív a bőrpróba, de döntően a nyár elején (fűszezon) vagy a nyár végén (parlagfűszezon) van komolyabb panasz. In vitro vizsgálatnál az össz-IgE értéke 50–100 IU/ml között van, spec-IgE kimutatható, de alacsony titerű.

Enyhe forma esetén a betegnek kevés panasza van. Időnként tüsszögés, szemviszketés, enyhe nátha. Eddig orvoshoz nem fordult, mert annyira nem zavarta a panasz, gyógyszert nem szedett. A bőrpróba mérsékelt, ++ érzékenységet mutat nyár eleji vagy nyár végi pollenekre vagy háziporra. In vitro vizsgálatnál az össz-IgE alacsony vagy negatív, spec-IgE nem mutatható ki. Ilyen esetben is feltétlenül kísérjük figyelemmel a beteget, szezonálisan felmentetjük a terepfoglalkozások alól. A 095.1/A4 rovat szerint a beosztás figyelembevételével ,,K” minősítés is adható.

d) K: 21; F: 0.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

096 Idült melléküreg-gyulladás		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
096 Idült melléküreg-gyulladás		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	J32
1.	recidiváló sinusitisek	E	E	E	E	E	K	E	KLGS
2.	torzító, műtét utáni állapot	E	E	E	E	E	KLGS	E	KLGS

a) Sinusitis maxillaris chronica, sinusitis frontalis chronica, sinusitis ethmoidalis chronica, sinusitis sphenoidalis chronica, pansinusitis chronica, torzító műtét utáni állapotok, amelyek az arc, homlok alaki elváltozásával járnak (pl. Riedl-műtét).

b) Rhinoscopia anterior, posterior, orr melléküreg rtg., sz. sz. orr endoscopia, sinoscopia, punctio.

c) 096.1/A6 rovat szerinti minősítésnél műtét esetén, ha az állapotváltozás kedvező, ,,A” minősítés lehetséges. Sikertelen műtét esetén ,,E”.

d) K: 6, 21; F: 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

097 A gége, légcső idült betegségei		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
097 A gége, légcső idült betegségei		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	J37
1.	enyhe	E	E	KLGS	KLGS	E	K	E	KLGS
2.	kp. súlyos	E	E	E	E	E	KLGS	E	KLGS
3.	súlyos	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Laryngitis chronica hypertrophica, laryngitis chronica sicca, laryngotracheitis chronica.

b) Indirect laryngoscopia, orr melléküreg rtg., sz. sz. direct laryngoscopia, laryngomicroscopia, fiberoscopia, allergológiai vizsgálat, légzésfunctios vizsgálat.

c) 097.1. alszakasz szerint minősítendők a therápiásan jól befolyásolható esetek.

097.2. alszakasz szerint a tartós kezelés mellett recidivára való hajlam esetén.

097.3. alszakasz szerint minősítendők az éveken át tartó kezelés mellett is súlyos panaszokkal (aphonia, nehéz légzés) járó esetek.

d) K: 21; F: 0.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés csapatnál kedvezőtlen klímájú munkahelyen több mint öt éven át folyamatosan teljesített szolgálat esetén ismerhető el.

098 A hangszalagok és a gége bénulása		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
098 A hangszalagok és a gége bénulása		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	J38
1.	egyoldali recurrens bénulás hangképzési zavarral, jó légzésfunctioval	E	E	E	E	E	K	E	KLGS
2.	kétoldali recurrens paresis súlyos hangképzési és légzési zavarral	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Laryngoplegia, paralysis glottidis.

b) Indirect laryngoscopia, esetleg direct laryngoscopia.

c) Minősítést a bénulás oldalisága, a hangképzési és légzési zavar súlyossága, a therápiás kísérletek eredményessége határozzák meg.

d) K: 17, 21; F: 3–4.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el. Kivételt képezhet a peripheriás eredetű hangszalag- és recurrensbénulás, ha az ideg szolgálati baleset következtében sérült.

099 Idült hörghurut és hörgőtágulat		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
099 Idült hörghurut és hörgőtágulat		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	J40–J42 J44
1.	kis kiterjedésű, kevés köpettel, cardiorespiratoricus zavar nélkül	E	E	E	KLGS	E	K	E	KLGS
2.	nagyobb kiterjedésű, sok köpettel, mérsékelt cardiorespiratoricus zavarral	E	E	E	E	E	K	E	E
3.	nagy kiterjedésű, sok köpettel, súlyos cardiorespiratoricus zavarral	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Bronchitis chronica (simplex, mucopurulenta, obstructiva), bronchiectasia (fusiformis, postinfectiosa, recurrens).

b) Rutin laboratóriumi vizsgálatok, vérgáz-analysis, köpet bacteriológiai, eo-sejtszám és cytológiai vizsgálata, EKG, kétirányú rtg. felvétel, légzésfunctio (ha lehetséges testpletysmographia), bronchológiai vizsgálat, farmacodinamiás próba.

c) A két rész egy helyen történő minősítése miatt különös figyelmet kell fordítani a két betegségcsoport elkülönítésekor adódó sajátosságokra. A két kórkép együtt tárgyalására a bronchiectasia előfordulásának ritkasága miatt került sor. Az obstructioval nem járó chr. bronchitis, illetve a kevés panaszt okozó bronchitis deformans minősítésekor a cél az állapot további romlásának megakadályozása (pl. exogen tényezők – por, gáz, füst – kiszűrése). Szolgálatot teljesítőknél ezen túlmenően rendszeres ellenőrzés, szükség szerint szanatóriumi beutalás. Az obstructioval járó chr. bronchitis súlyosságát az obstructio mértéke szerint, illetve a vérgázértékek alapján ítéljük meg (lásd a légzőszervek minősítésének irányelveit). Bronchiectasiáknál a kiterjedés nagysága és tüneti megnyilvánulása mellett a minősítéskor a folyamatot előidéző egyéb tüdőbetegséget is figyelembe kell venni. Tekintettel az irreverzibilis állapotra, a szerződéses és hivatalos állományba vételkor a minősítés ,,E”.

A légzőszervi megbetegedések minősítésének irányelvei:

A restrictiv, obstructiv, illetve vegyes jellegű légzészavarral járó tüdőmegbetegedések súlyosságának megítélésekor az alábbiakat kell figyelembe venni:

1. Restrictiv zavarok: a légzészavarok súlyossága mértékét a statikus légzésfunctios paraméterek: totálkapacitás (TC) és vitálkapacitás (VC) határozzák meg. Pl. a TC és VC a kell-érték százalékában:

– enyhe fokú 76–60;

– kp. fokú 60–50;

– nagyfokú 50 alatt.

2. Obstructiv zavarok: a légzészavar mértékét a dinamikus légzésmechanikai vizsgálatok (Tiffenau, IGV) határozzák meg. A légúti obstructio lényeges kritériuma a légúti áramlási ellenállás fokozódása. A resistance már kisfokú emelkedése (3,5–5 vízcm/l/s) fokozott légzési munkát igényel, nehézlégzés is jelentkezhet. 5 vízcm/l/s felett már kp. súlyos testi megterhelés mellett is légszomj lép fel. 10 vízcm/l/s felett már könnyű terhelés esetén is súlyos légszomj fordul elő. A légzészavar megítélésekor arról is tájékozódni kell, hogy a nyugalomban, illetve különböző megterhelés mellett a pulmonális gázcsere megfelelő-e, ami vérgáz analitikai vizsgálatok segítségével határozható meg.

d) K: 2–4, 7–8, 11–12, 14–16, 21; F: 1–2, 6, 8.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés bronchiectasia esetén nem igazolható. Az idült bronchitisnél ha bizonyítható a katonai szolgálat teljesítése során az exogen tényező tartós, egyértelmű hatása, az összefüggés megállapítható.

100 Tüdőtágulat		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
100 Tüdőtágulat		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	J43
1.	enyhe	E	E	E	KLGS	E	K	E	KLGS
2.	kp. súlyos	E	E	E	E	E	K	E	KLGS
3.	súlyos	E	E	E	E	E	KLGS	E	E
4.	veszélyes	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Emphysema pulmonum, emphysemás hólyag, Mac-Leod-féle syndroma.

b) We, teljes vérkép és vizelet, EKG, mellkas rtg. átvilágítás, felvételek, légzésfunctio (TC, IGV, RV, FEV 1) meghatározás, ajánlott vizsgálat: vérgáz-analysis.

c) A kompenzatorikus és ventil formáknál az alapbetegség minősítéséből indulunk ki. A folyamat súlyosságának megítélésénél abból indulunk ki, hogy az RV/TC és IGV, az RV milyen mértékben emelkedett, illetve a FEV 1 mennyivel csökkent.

d) K: 3–4, 6, 11–12, 14, 16–17; F: 1–4, 6, 8.

e) Fenti betegségek katonai kötelmekkel nem függnek össze.

101 Hörgi nehézlégzés		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
101 Hörgi nehézlégzés		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	J45
1.	rövid időtartam és ritka exogen asthma rohamok jó cardiorespiratoricus functioval	E	E	E	KLGS	E	K	E	KLGS
2.	hosszan tartó, de ritka asthma bronchiale rohamok mérsékelt cardioprespiratoricus zavarral	E	E	E	E	E	K	E	E
3.	hosszan tartó és gyakori asthma bronchiale rohamok súlyos cardio respiratoricus zavarral	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Extrinsic, illetve intrinsic asthma bronchiale.

b) EKG, mellkas rtg., ismételt légzésfunctio (testpletysmographia), cutan-test (allergológia), javasolt vizsgálatok: pharmacodinamiás test, terheléses légzésfunctio, provocatios test.

c) A 101.1/A3 és A5 rovat szerint a szerződéses és ht. állományba vételkor a minősítés ,,E”.

d) K: 1–4, 6, 8–9, 11–12, 14–17, 21; F: 1–4, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem ismerhető el.

102 Mellhártyagyulladás		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
102 Mellhártyagyulladás		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	J85–J92
1.	izzadmány vagy activ gümőkór említése nélkül	A	A	A	A	A	A	A	A
2.	izzadmánnyal, szövődmény nélkül, egyéb bacteriális ok említésével	E	E	E	E	KLGS	K	I	KLGS
3.	bacteriális eredetű izzadmány szövődménnyel, mérsékelt functiokárosodás esetén	E	E	E	E	E	K	E	KLGS
4.	bacteriális eredetű izzadmány szövődménnyel, súlyos functiokárosodás esetén	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Itt minősítjük a nem gümőkóros mellhártyagyulladásokat (pl. pleuritis sicca, Bornholm-betegség formái, pleuritis diaphragmatica, pleuritis interlobaris, pleuritis fibrinosa). Maradványállapotok: adhaesio pulmonis et pleurae, calcificatio pleurae, pleuramegvastagodás.

Izzadmányos mellhártyagyulladások: pleuritis exsudativa bacterialis, nem gümőkóros, nem bacteriális (pl. haemothorax, haemopneumothorax, hydropneumothorax). Empyema fistulával vagy fistula említése nélkül. Egyéb megbetegedés részjelenségeként fellépő mellhártyaizzadmány esetei az alapbetegség elbírálásának alapelvei szerint minősítendők.

b) We, teljes vérkép és vizelet, köpet ált. bact. tenyésztés, köpet direct Koch és Koch tenyésztés, Mantoux-próba, mellkas summatios és rétegfelvételek, kiegészítő vizsgálatok: köpetcytológia, mellkaspunctio, (inactív formákban): vérgáz-analysis, EKG, légzésfunctio (lehetőleg testpletysmographia).

c) A felsorolt megbetegedések gyógyulásáig – ha a gyógytartam a 90 napot meghaladja –, a minősítés 102.1/A5 rovat szerint ,,I”, A4 szerint ,,K”. A gyógyulás után esetleges functiozavar, maradványtünetek esetén az eü. károsodás mértékének arányában korlátozások bevezetése szükséges.

d) K: 2–4, 6, 11–12, 14, 16–17, 21; F: 1–4, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elismerhető, ha a pleuritis szolgálati eredetű baleset (mellkas trauma) vagy baleset jellegű esemény (nagymérvű átnedvesedés vagy átfázás) következménye. A tünetek fellépésének időpontja az eseményt követően ne legyen több egy napnál.

103 Spontán légmell		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
103 Spontán légmell		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	J93
1.	egy alkalommal keletkezett, konzervatív kezeléssel megoldott	E	E	E	KLGS	E	A	KLGS	A
2.	egy alkalommal keletkezett, műtéttel megoldott	E	E	E	E	E	K	E	KLGS
3.	ismételten keletkezett	E	E	E	E	E	KLGS	E	E

a) Pneumothorax (acutus, chronicus, spontaneus, tensivus, congenitalis, traumaticus).

b) Ismételt kétirányú mellkas rtg. felvétel.

c) A szerződéses vagy hivatásos állományba vételkor a minősítésnél abból kell kiindulni, hogy a spontán légmell mikor alakult ki. Egy éven belüli előfordulás esetén a minősítés: 103.1/A5 rovat szerint ,,E”.

d) K: 2–4, 11, 14, 16–17, 21; F: 1–4, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elismerhető a katonai szolgálat teljesítésekor, mellkassérülés következtében fellépett pneumothorax esetén.

104 Mellkasi szervek csonkolás nélküli műtéte utáni állapot		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
104 Mellkasi szervek csonkolás nélküli műtéte utáni állapot		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	J95
1.	légzésfunctios zavar nélkül	E	E	E	KLGS	KLGS	K	E	KLGS
2.	mérsékelt légzésfunctios zavarral	E	E	E	E	E	K	E	KLGS
3.	súlyos légzésfunctios zavarral	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Itt minősítendők a mellkas, a pleura, a mediastinum, a nyelőcső, a rekesz benignus betegségei, fejlődési rendellenességei miatt és diagnosztikai vagy therápiás célból történő sebészi beavatkozások (pl. pectus excavatum, recurvatum, carinatum, rekeszrelaxatio, rekesz és pleura jóindulatú daganatai, nyaki borda, reflux oesophagei, mediastinum benigus elváltozásai, thymuselváltozások, mediastinoscopia, pleuroscopia, pericardialis cysta). Az 1. alszakaszban az etiológiától függően akár ,,A” minősítés is adható.

b) EKG, mellkas átvilágítás, kétirányú summatios mellkas rtg. felvétel, légzésfunctio, sz. sz. bronchofiberoscopia, célzott rtg. rétegfelvétel, nyeléspróba.

c) A minősítésnél a sebészi beavatkozás után esetlegesen fennálló panaszokat, légzésfunctió eltéréseket vegyük figyelembe. A súlyosság elbírálásánál a légzészavar megítélésének általános irányelveit kell figyelembe venni. 104.1/A3 rovat szerint hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén ,,E”.

d) K: 2, 4, 6, 11–12, 14, 16–17, 21; F: 1–4, 6.

e) Fenti betegségek a katonai kötelmekkel nem összefüggőek.

105 Tüdőműtétek utáni állapot		A2				A3	A4	A5	A6	BNO
105 Tüdőműtétek utáni állapot		a	b	c	d	A3	A4	A5	A6	J98
1.	segmentectomia utáni állapot	E	E	E	KLGS	KLGS	K	E	KLGS
2.	lobectomia utáni állapot	E	E	E	E	E	KLGS	E	E
3.	pulmonectomia utáni állapot	E	E	E	E	E	E	E	E

a) Itt minősítendő a segmentectomia, lobectomia vagy pulmonectomia utáni állapot.

b) Vérgáz-analysis, EKG, summatios mellkas rtg. felvétel, légzésfunctios vizsgálat, (terheléses LF), testpletysmographia.

c) A minősítésnél a 104. szakaszban és a légzészavarok általános értékelése irányelveinél (099. szakasz) leírtakon kívül lehetőleg egyénileg bíráljuk a ténylegesen kialakult állapotot, különös tekintettel a műtétet kiváltó többféle alapbetegségre. 105.1/A3 rovat szerint hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén ,,E”.

d) K: 2, 4, 6, 11–12, 14, 16–17, 21; F: 1–4, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elbírálása a műtétet kiváltó körülmény, illetve betegség vizsgálata alapján történik.

Az emésztőszervek betegségei (106–125)

A rendeletet a 7/2006. (III. 21.) HM rendelet 50. § b) pontja hatályon kívül helyezte 2006. március 29. napjával.

Jelenleg: az állami célú légiközlekedés szakszemélyzetének szakszolgálati engedélyeiről szóló 16/1998. (X. 28.) HM–EüM együttes rendelet (a továbbiakban: HM–EüM e. r.)

Jelenleg: HM–EüM e. r.

⁴

Lásd: HM–EüM e. r. 21. §-át.

⁵

Lásd: a jelenleg hatályos ,,a katonai szolgálatra való alkalmasság elbírálását végző bizottságok összetételéről, egyes működési szabályairól, valamint a bizottsági döntések okmányolásáról'' szóló 105/1998. (HK 21.) MHPK VKF intézkedés (a továbbiakban: VKF intézkedés) 1. számú mellékletét.

⁶

Jelenleg: a hivatásos és szerződéses katonák egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról szóló 12/1997. (V. 16.) HM rendelet végrehajtásáról szóló 177/2001. (HK 1/2002.) HVK EÜCSF–SZÜCSF együttes szakutasítása.

⁷

Lásd: VKF intézkedés 2. számú mellékletét.

⁸

Lásd: a 31/1978. (HK 33.) MN PÜSZF–MN EÜSZF együttes utasítás mellékletét.

⁹

Lásd: VKF intézkedés 3. számú mellékletét.

¹⁰

Lásd: HM–EüM e. r.

¹¹

Lásd: HM–EüM e. r. 21. §-át.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Önkormányzati rendeletek
Jogszabálykereső
{{ page.url }}

Megnyitottak

{{ page.url }}

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

4/2003. (I. 31.) HM rendelet

a hivatásos és szerződéses katonák egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának minősítéséről¹

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

4/2003. (I. 31.) HM rendelet

a hivatásos és szerződéses katonák egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának minősítéséről1

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak

a hivatásos és szerződéses katonák egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának minősítéséről¹