Kifejezéskereső
Tartalomjegyzék
- Szerkezet
Az oldalmenübe visszatéréshez használhatja az ALT + S billentyűket.
48/2003. (VII. 24.) GKM rendelet
a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás ,,A'' és ,,B'' Mellékletének kihirdetéséről és belföldi alkalmazásáról szóló 20/1979. (IX. 18.) KPM rendelet módosításáról1
2003.07.24.
A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1979. évi 19. törvényerejű rendelet 4. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – az érdekelt miniszterekkel egyetértésben – a következőket rendelem el:
1. § (1) A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodásnak – a többször módosított – 20/1979. (IX. 18.) KPM rendelettel (a továbbiakban: R.) kihirdetett ,,A'' és ,,B'' Melléklete módosítását és kiegészítését e rendelettel kihirdetem, a módosításokat és kiegészítéseket e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(2) Belföldi közúti szállításokra az ,,A'' és ,,B'' Melléklet előírásait e rendelet 2. számú mellékletében lévő kiegészítésekkel kell alkalmazni.
2. § (1) Az ,,A'' Melléklet 4. és 6. részében szereplő illetékes hatóság a műszaki biztonsági felügyeletet ellátó szervezet.
(2) A ,,B'' Melléklet 9. rész 9.1.2 szakasz szerinti jármű jóváhagyásnál a műszaki biztonsági felügyeletet ellátó szervezet szakhatóságként működik közre.
(3) Az ,,A'' Melléklet 3. rész 3.3 fejezetében, az 1 osztály anyagaira és tárgyaira vonatkozó különleges előírásokban szereplő illetékes hatóság a Magyar Bányászati Hivatal.
3. § (1) A R. 3/A. §-a a következő francia bekezdéssel egészül ki:
,,– a Bizottság 2003/28/EK irányelve a Tanácsnak a tagállamok veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó jogszabályainak közelítéséről szóló 94/55/EK irányelvének a műszaki fejlődés miatti negyedik módosításáról.''
4. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás ,,A'' és ,,B'' Mellékletének kihirdetéséről és belföldi alkalmazásáról szóló 20/1979. (IX. 18.) KPM rendelet módosításáról rendelekező 28/2002. (XII. 9.) GKM rendelet 2. számú melléklete.
1. számú melléklet a 48/2003. (VII. 24.) GKM rendelethez
A VESZÉLYES ÁRUK
NEMZETKÖZI KÖZÚTI SZÁLLÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ
EURÓPAI MEGÁLLAPODÁS
NEMZETKÖZI KÖZÚTI SZÁLLÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ
EURÓPAI MEGÁLLAPODÁS
(ADR)
„A” ÉS „B” MELLÉKLETE
MÓDOSÍTÁSAI ÉS KIEGÉSZÍTÉSEI2
Az 1.1.3.1 a) – c) pont módosul:
„a) a magánszemélyek által történő veszélyes áru szállításra, amennyiben az áru kiskereskedelmi csomagolásban van és személyes vagy háztartási használatra, továbbá szabadidő vagy sport célokra szolgál, feltéve, hogy a veszélyes áru normális szállítási feltételek melletti kiszabadulásának megakadályozására szükséges intézkedéseket megtették. Az IBC, a nagycsomagolás, ill. a tartány nem tekinthető kiskereskedelmi csomagolásnak;
b) az ebben a mellékletben nem szereplő gépek és készülékek szállítására, amelyek szerkezetükben vagy működtető elemeikben veszélyes árut tartalmaznak, feltéve, hogy a veszélyes áru normális szállítási feltételek melletti kiszabadulásának megakadályozására szükséges intézkedéseket megtették;
c) a vállalatok (vállalkozások) olyan szállításaira, ami fő tevékenységükkel kapcsolatos, mint például a mély- és magasépítési munkaterületek ellátása, vagy méréssel, javítással és karbantartással kapcsolatos szállítások, küldeménydarabonként legfeljebb 450 liter mennyiségű veszélyes áru esetén és az 1.1.3.6 bekezdésben meghatározott mennyiségi határokon belül. Meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a veszélyes áru normális szállítási feltételek melletti kiszabadulásának megakadályozására.
Ez a fajta mentesség nem alkalmazható a 7 osztályra.
Ugyancsak nem alkalmazható ez a mentesség a vállalatok (vállalkozások) által anyagbeszerzés, külső vagy belső anyagelosztás céljából végzett szállításokra;’’
Az 1.1.3.6.2 pont felsorolásából az „- 1.3 fejezet;’’ törlendő, a 7.2 fejezet után a „7.2.3 szakaszt és a” szövegrész törlendő és a 8 rész alatt a „8.1.4.1 a)” „8.1.4.2 – 8.1.4.5”-re módosul, továbbá a „8.3.4” elé felveendő a „8.2.3” hivatkozás.
Az 1.1.3.6.3 pont táblázatban:
A 0 szállítási kategóriában a 4.3 osztály vége kiegészül „, 3372”.
Az 1 szállítási kategóriában a 2 osztály kiegészül: „aeroszolok: C, CO, FC, T, TF, TC, TO, TFC és TOC csoport’’.
A 2 szállítási kategóriában a 2 osztály kiegészül: „aeroszolok: F csoport”.
A 3 szállítási kategóriában a 2 osztály kiegészül: „aeroszolok: A és O csoport”.
A táblázat utáni magyarázatban a „nyomás alatt oldott gázoknál” módosul: „oldott gázoknál”.
Az 1.1.3.6.5 pont első mondatában az „Ezen előírások” módosul: „E bekezdés”.
Az 1.1.4.2 szövege (a megjegyzés kivételével) az új 1.1.4.2.1 bekezdés szövege lesz és kiegészül a következő ponttal (a megjegyzés előtt): „1.1.4.2.2 A tengeri vagy légi szállítást is magában foglaló szállítási lánc esetén az 5.4.1 és az 5.4.2 szakaszban előírt okmányok és információk, illetve a 3.3 fejezet szerinti különleges előírásokban megkövetelt információk helyettesíthetők az IMDG Kódexben, ill. az ICAO Műszaki Utasításokban előírt fuvarokmánnyal, illetve információkkal.”
1.2.1 szakasz: Az Aeroszol és aeroszol csomagolás meghatározás hatályát veszti.
A felsorolás kiegészül a következő meghatározással: „Aeroszol vagy aeroszol csomagolás: a 6.2.4 szakasz követelményeit kielégítő, fémből, üvegből vagy műanyagból készült, nem utántölthető tartály, amely sűrített, cseppfolyósított vagy oldott gázt tartalmaz valamilyen folyékony, pépszerű vagy por alakú anyaggal együtt vagy akár nélküle, olyan adagoló szerkezettel, amely lehetővé teszi a tartalomnak gázban szuszpendált szilárd vagy folyékony részecskék, hab, paszta, por formájában, folyadék vagy gáz alakban való kibocsátását;”
A biológiai vagy műszaki megnevezés meghatározás hatályát veszti.
Az ENSZ Minta Szabályzat meghatározás vége módosul: „…tizenkettedik javított kiadása (ST/SG/AC.10/1/Rev.12);’’
A Gázhordó meghatározás módosul: „Gázhordó: szállításra használt, hegesztett, nyomástartó tartály legalább 150 liter, de legfeljebb 1000 liter űrtartalommal (pl. hengeres tartály gördítőabroncsokkal, csúszótalpakra erősített, gömb alakú tartály);”
A Hulladék szállítására szolgáló, vákuummal üzemelő tartány meghatározás eleje módosul: „olyan rögzített tartány, leszerelhető tartány, tankkonténer vagy tartányos cserefelépítmény, amelyet … „ (a további szöveg változatlan).
A Kármentő csomagolás meghatározás módosul: „Kármentő csomagolás: olyan különleges csomagolóeszköz, amelybe sérült, meghibásodott vagy szivárgó veszélyes áru küldeménydarabot vagy kiszóródott, kifolyt veszélyes árut lehet elhelyezni visszanyerés vagy ártalmatlanítás céljából történő szállításhoz;”
A Megengedett legnagyobb bruttó tömeg meghatározás a) pontja módosul: „a) (a hajlékony falú IBC-ket kivéve, minden más IBC típusnál) az IBC, az üzemi és a szerkezeti szerelvények tömegének, valamint a legnagyobb nettó rakomány tömegnek az összege;”
A Mélyhűtő tartály meghatározás eleje módosul: „szállításra használt, hőszigetelt, nyomástartó tartály …’’
A Műszaki vagy biológiai megnevezés módosul: „Műszaki megnevezés: elfogadott kémiai – adott esetben biológiai – megnevezés, vagy a tudományos és műszaki kézikönyvekben, folyóiratokban és egyéb szakirodalomban jelenleg használt, egyéb megnevezés (lásd a 3.1.2.8.1.1 pontot);”
A Nagypalack meghatározásban az „5000 liter” módosul: „3000 liter”.
A Palackköteg meghatározás módosul: ‘‘Palackköteg: szállításra használt, szerkezeti egységbe épített palackok, amelyek egymással gyűjtőcsővel vannak összekötve és szilárdan egymáshoz vannak erősítve. A palackok együttes űrtartalma legfeljebb 3000 liter lehet, a 2 osztály mérgező (a 2.2.2.1.3 pont szerint T betűvel kezdődő osztályozási kód alá tartozó) gázainak szállítására használt palackkötegek űrtartalma azonban legfeljebb 1000 liter lehet;”
A Próbanyomás meghatározás módosul: „Próbanyomás: az üzembe helyezés előtti, ill. az időszakos vizsgálat alkalmával végzett nyomáspróba során kifejtett nyomás (lásd még legnagyobb üzemi nyomás (túlnyomás), számítási nyomás, töltési nyomás és ürítési nyomás);
Megjegyzés: A mobil tartányokra lásd a 6.7 fejezetet.”
A Tartály meghatározás kiegészül: „… Ez a meghatározás a tartányokra nem vonatkozik (lásd még belső tartály, gázpatron, mélyhűtő tartály, merev belső tartály és nyomástartó tartály);” A megjegyzés hatályát veszti.
A Többelemes gázkonténer (MEG-konténer) meghatározás kiegészül: „Megjegyzés: Az UN tanúsítású MEG-konténerekre lásd a 6.7 fejezetet.”
A Túlnyomásos gázpatron meghatározás módosul: „Túlnyomásos gázpatron: lásd aeroszol vagy aeroszol csomagolás;”
A Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv meghatározás az „(ST/SG/AC.10/11/Rev.3)” után kiegészül: „az ST/SG/AC.10/11/Rev.3/Amend.1 jelű dokumentum alapján módosítva;”
A felsorolás kiegészül a következő meghatározásokkal:
„Állandósult nyomás: a nyomástartó tartály tartalmának nyomása a termikus és diffúziós egyensúly elérése után;
Kritikus hőmérséklet: az a hőmérséklet, amely felett az anyag nem létezhet folyékony halmazállapotban;
Nyomástartó tartály: gyűjtőfogalom, amelyhez a palackok, a nagypalackok, a gázhordók, a zárt mélyhűtő tartályok és a palackkötegek tartoznak;
Töltési fok: a gáz tömegének és a felhasználásra kész nyomástartó tartályt teljesen kitöltő víz tömegének aránya 15 °C-on;
Üzemi nyomás: a sűrített gáz állandósult nyomása a megtöltött nyomástartó tartályban 15 °C referencia hőmérsékleten;
Megjegyzés: Tartányokra lásd a legnagyobb üzemi nyomás (túlnyomás) fogalmát;
Vizsgáló szervezet: az illetékes hatóság által elismert, független vizsgáló szervezet;”
A Nagyméretű csomagolóeszköz (IBC) meghatározás kiegészül:
„Az átalakított IBC olyan fém, merev falú műanyag vagy összetett IBC,
a) amelyet nem UN típusúból alakítottak át UN típusúvá; vagy
b) amelyet valamely UN típusúból egy másik UN típusúvá alakítottak át.
Az átalakított IBC-kre az ADR ugyanazon követelményei vonatkoznak, mint amelyeket az azonos típusú, új IBC-kre kell alkalmazni (lásd még a gyártási típus meghatározását a 6.5.4.1.1 pontban).
A javított IBC olyan fém, merev falú műanyag vagy összetett IBC, amely ütődés vagy bármilyen más ok (pl. korrózió, ridegedés, a gyártási típushoz képest gyengült ellenálló képesség) miatt kijavítottak, hogy megegyezzen a gyártási típussal és képes legyen a gyártási típus vizsgálatok elviselésére. Az összetett IBC-k merev falú műanyag belső tartályának a cseréje a gyártó eredeti specifikációja szerinti belső tartályra az ADR értelmében az IBC javításának minősül. Az IBC-k rendszeres karbantartása azonban nem minősül javításnak. A merev falú műanyag IBC testeken és az összetett IBC-k belső tartályán nem végezhető javítás.
Az IBC rendszeres karbantartása a fém, merev falú műanyag és összetett IBC-ken a következő, rendszeresen elvégzett munkákat jelenti:
a) tisztítás;
b) a zárószerkezetek (beleértve a hozzátartozó tömítéseket) vagy az üzemi szerelvények eltávolítása és visszahelyezése vagy a gyártó eredeti előírásainak megfelelővel való cseréje, feltéve, hogy az IBC tömörségét ellenőrzik; vagy
c) a veszélyes áru megtartására vagy az ürítési nyomás fenntartására közvetlenül nem szolgáló szerkezeti szerelvények kijavítása (pl. a tartólábak, emelő tartozékok helyreigazítása), hogy megegyezzenek a gyártási típussal, amennyiben ez az IBC megtartó funkcióját nem befolyásolja;”
A meghatározások kiegészülnek a következő fogalmakkal:
„Átalakított IBC: lásd nagyméretű csomagolóeszköz (IBC);
IBC rendszeres karbantartása: lásd nagyméretű csomagolóeszköz (IBC);
Javított IBC: lásd nagyméretű csomagolóeszköz (IBC);”
Az 1.2.2.2 c) pontban A „nyomás alatt oldott gázkeverék” módosul: „oldott gázkeverék”.
Az 1.6.1.1 bekezdés módosul: „Az ADR anyagai és tárgyai – más előírás hiányában – 2003. június 30-ig az ADR 2002. december 31-ig érvényes előírásai szerint is szállíthatók.”
Az 1.6.2 szakasz kiegészül:
„1.6.2.3 A 2003. január 1-je előtt gyártott tartályok 2003. január 1-je után is viselhetik azokat a jelöléseket, amelyek a 2002. december 31-ig érvényes követelményeknek felelnek meg.”
Az 1.6.3.8 bekezdés második mondata módosul: „Amikor az ADR módosítása következtében egyes gázok helyes szállítási megnevezése módosul, a táblán, ill. a tartányon (lásd a 6.8.3.5.2 és a 6.8.3.5.3 pontot) nem szükséges a megnevezést módosítani, amennyiben a gáz(ok) megnevezését a rögzített tartányon (tartányjárművön), leszerelhető tartányon, battériás járművön vagy a rajtuk levő táblán [lásd a 6.8.3.5.6 a) és c) pontot] a következő időszakos vizsgálat során módosítják.”
A jelenlegi 1.6.3.19 bekezdést 1.6.3.21 bekezdésre át kell számozni és a szakasz kiegészül az 1.6.3.19 és 1.6.3.20 bekezdéssel:
„1.6.3.19 Azok a 2003. január 1-je előtt, a 6.8.2.1.21 pont 2002. december 31-ig érvényes előírásai szerint gyártott rögzített tartányok (tartányjárművek) és leszerelhető tartányok, amelyek nem felelnek meg a 2003. január 1-jétől érvényes előírásoknak, továbbra is használhatók.
1.6.3.20 Azok a 2003. július 1-je előtt, a 2002. december 31-ig érvényes előírások szerint gyártott rögzített tartányok (tartányjárművek) és leszerelhető tartányok, amelyek nem felelnek meg a 6.8.2.1.7 pont és a 6.8.4 szakasz a) pont TE15 különleges előírása 2003. január 1-jétől érvényes követelményeinek, továbbra is használhatók.”
Az 1.6.4.5 bekezdés második mondata módosul: „Amikor az ADR módosítása következtében egyes gázok helyes szállítási megnevezése módosul, a táblán, ill. a tartányon (lásd a 6.8.3.5.2 és a 6.8.3.5.3 pontot) nem szükséges a megnevezést módosítani, amennyiben a gáz(ok) megnevezését a tankkonténeren, a MEG-konténeren vagy a rajtuk levő táblán [lásd a 6.8.3.5.6 a) és c) pontot] a következő időszakos vizsgálat során módosítják.”
Az 1.6.4.11 bekezdés módosul: „(fenntartva)”
Az 1.6.4 szakasz kiegészül a következő bekezdéssel:
„1.6.4.13 Azok a 2003. július 1-je előtt, a 2002. december 31-ig érvényes előírások szerint gyártott tankkonténerek, amelyek nem felelnek meg a 6.8.2.1.7 pont és a 6.8.4 szakasz a) pont TE15 különleges előírása 2003. január 1-jétől érvényes követelményeinek, továbbra is használhatók.”
Az 1.6.5.4 bekezdés módosul: „Az alapjármű szerkezetére a 9. rész 2002. december 31-ig érvényes előírásai 2004. június 30-ig alkalmazhatók.”
Az 1.6.5 szakasz kiegészül a következő bekezdésekkel:
„1.6.5.5 Azok az 2003. január 1-je előtt bejegyzett vagy forgalomba helyezett járművek, amelyeknek az elektromos berendezései nem felelnek meg a 9.2.2, a 9.3.7 vagy a 9.7.8 szakasz követelményeinek, de megfelelnek a 2001. június 30-ig alkalmazható előírásoknak, továbbra is használhatók.
1.6.5.6 Azok a szállítóegységek, amelyek a 8.1.4 szakasz 2002. december 31-ig érvényes előírásai szerint vannak tűzoltó készülékekkel ellátva, 2007. december 31-ig tovább használhatók.
1.6.5.7 Azok a kész (teljes) és befejezett járművek, amelyeket 2002. december 31-e előtt az ENSZ-EGB 105. sz. előírása1) 01. módosítása, ill. a 98/91/EK irányelv2) megfelelő előírásai szerint láttak el típusjóváhagyással, és nem felelnek meg a 9.2 fejezet előírásainak, de megfelelnek az alapjármű szerkezetére 2001. június 30-ig érvényes B.2 Függelék 220 100 – 220 540 szélzetszáma előírásainak, amennyiben 2003. július 1-je előtt helyezik először forgalomba, továbbra is jóváhagyhatók, ill. használhatók.”
A lábjegyzetek kiegészülnek:
„1) ENSZ-EGB 105. sz. előírás (Egységes feltételek a veszélyes áruk szállítására szánt járművek jóváhagyására a különleges szerkezeti jellemzők szempontjából).
2) Az Európai Parlament és a Tanács 1998. december 14-i 98/91/EK irányelve a veszélyes áruk közúti szállítására szánt gépjárművekről és pótkocsijaikról, valamint a gépjárművek és pótkocsijaik típusjóváhagyására vonatkozó 70/156/EGK irányelv módosításáról (lásd az EK Hivatalos Lapja L011 sz., 1999.01.16, 25-36 o.).”
Az 1.8 fejezet jelenlegi lábjegyzeteit ennek megfelelően át kell számozni.
Az 1.6.6.4 bekezdés hatályát veszti.
Az 1.8.3 szakaszcímhez fűzött megjegyzés hatályát veszti.
Az 1.8.5.1 bekezdés módosul: „…, a szállítónak, fuvarozónak meg kell győződnie arról, hogy az érintett Szerződő Fél illetékes hatósága számára az 1.8.5.4 bekezdésben szereplő minta szerinti jelentés készül.”
Az 1.8.5 szakasz kiegészül a következő bekezdésekkel:
„1.8.5.3 Az 1.8.5.1 bekezdés szerinti jelentést akkor kell elkészíteni, ha a következő események közül egy vagy több bekövetkezett: a veszélyes áru kiszabadult vagy kiszabadulásának közvetlen veszélye állt fenn, személyi sérülés, anyagi kár vagy a környezet károsodása következett be, vagy a hatóságok beavatkoztak. Ennek megítélésénél a következő kritériumokat kell alkalmazni:
A „személyi sérülés” olyan esemény, amelyben a szállított veszélyes áruval közvetlenül kapcsolatba hozható sérülés vagy haláleset következik be, és a sérülés
a) intenzív orvosi kezelést igényel,
b) legalább egy napos kórházi tartózkodást igényel, vagy
c) legalább három, egymást követő napig munkaképtelenséget okoz.
A „veszélyes áru kiszabadulás”
a) a 0 vagy az 1 szállítási kategóriába tartozó veszélyes árunak legalább 50 kg vagy 50 l mennyiségben,
b) a 2 szállítási kategóriába tartozó veszélyes árunak legalább 333 kg vagy 333 l mennyiségben, vagy
c) a 3 vagy a 4 szállítási kategóriába tartozó veszélyes árunak legalább 1000 kg vagy 1000 l mennyiségben
történő szabaddá válása.
A „veszélyes áru kiszabadulás” kritériuma akkor is teljesül, ha a veszélyes áru kiszabadulásának közvetlen veszélye állt fenn az előzőekben említett mennyiségekben. Ezt rendszerint akkor kell feltételezni, ha a szerkezeti sérülés következtében a csomagolóeszköz nem alkalmas a további szállításra, vagy ha bármilyen más okból a megfelelő biztonsági szint már nem áll fenn (pl. a tartányok vagy konténerek deformálódása, a tartány felborulása vagy a közvetlen közelben levő tűz miatt).
A 6.2 osztály veszélyes árui esetén a jelentési kötelezettség a mennyiségtől függetlenül fennáll.
Ha az eset a 7 osztály anyagával történik, a „veszélyes áru kiszabadulás” kritériumai a következők:
a) radioaktív anyag bármilyen kiszabadulása a küldeménydarabból;
b) olyan sugárterhelés bekövetkezése, amely meghaladja a dolgozók és a lakosság ionizáló sugárzással szembeni védelmét szabályozó előírások határértékeit (NAÜ 115. sz. Biztonsági Sorozat, II. Rész – „Nemzetközi alapvető biztonsági szabványok az ionizáló sugárzással szembeni védelemre és a sugárforrások biztonságára”); vagy
c) ha okkal feltételezhető, hogy a küldeménydarab valamelyik biztonsági funkciójának (megtartás, árnyékolás, hővédelem vagy kritikusság) jelentős csökkenése következett be, ami a küldeménydarabot alkalmatlanná teszi a további szállításra kiegészítő biztonsági intézkedések nélkül.
Megjegyzés: Azon küldeményekre, amelyek nem szolgáltathatók ki, lásd a 7.5.11 szakasz CV33 előírás6) bekezdését.
Az „anyagi kár” vagy a „környezet károsodása” a veszélyes áru kiszabadulását jelenti, függetlenül annak mennyiségétől, ha a kár becsült értéke meghaladja az 50 000 eurót. A veszélyes árut tartalmazó szállítóeszközben és a közlekedési infrastruktúrában keletkezett kárt ebből a szempontból figyelmen kívül kell hagyni.
A „hatósági beavatkozás” a hatóságok vagy kárelhárító szolgálatok közvetlen beavatkozása a veszélyes áruval kapcsolatos eseménybe, ill. személyek legalább három órára történő evakuálása vagy közforgalmú közlekedési útvonalak (utak, vasútvonalak) legalább három órára történő lezárása a veszélyes áru által okozott veszélyhelyzet miatt.
Szükség esetén az illetékes hatóság további, érdemi információt kérhet.
1.8.5.4 A veszélyes áruk szállítása során bekövetkezett eseményekről készítendő jelentés mintája
A veszélyes áruk szállítása során bekövetkezett eseményekről készítendő jelentés a RID/ADR 1.8.5 szakasza szerint
|
A szállító/a fuvarozó/a vasúti infrastruktúra üzemeltetője .............................................………………. |
(Ezt a fedlapot az illetékes hatóságnak a jelentés továbbítása előtt el kell távolítania.)
1. Közlekedési alágazat |
||||||
! Vasút Kocsiszám (nem kötelező megadni) ............................................................................. |
! Közút Jármű rendszám (nem kötelező megadni) ...................................................................... |
|||||
2. Az esemény ideje és helye |
||||||
Év: ………………….. Hónap: …………………. Nap: …………………. Időpont: …………… |
||||||
Vasút ! Állomás ! Rendezőpályaudvar ! Berakóhely/kirakóhely/átrakóhely Helység/ország: ………………………...... vagy ! Nyílt pálya A vonal megnevezése: ………………… Kilométerszelvény: ……………………. |
Közút ! Lakott területen ! Berakóhely/kirakóhely/átrakóhely ! Lakott területen kívül Helység/ország: ……………………………… |
|||||
3. Topográfia |
||||||
! Emelkedő/lejtő ! Alagút ! Híd/aluljáró ! Kereszteződés |
||||||
4. Különleges időjárási körülmények |
||||||
! Eső ! Hó ! Jég ! Köd ! Felhőszakadás ! Vihar Hőmérséklet: ..... °C |
||||||
5. Az esemény leírása |
||||||
! Kisiklás/az útpálya elhagyása ! Összeütközés ! Eldőlés/felborulás ! Tűz ! Robbanás ! Szivárgás ! Műszaki hiba
Az esemény kiegészítő leírása:
|
||||||
6. Az eseményben érintett veszélyes áru(k) |
||||||
UN szám1) |
Osz- |
Csoma- |
A szabadba jutott |
Az árut befogadó eszköz3) |
Az árut befogadó eszköz anyaga |
Az árut befogadó eszköz meghibá- |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1) Gyűjtőmegnevezések alá tartozó veszélyes áruk esetén, amelyekre a 274 különleges előírás vonatkozik, a műszaki megnevezést is meg kell adni. |
2) A 7 osztálynál az értéket az 1.8.5.3 bekezdés krité- |
|||||
3) A megfelelő számot kell feltüntetni: 1 Csomagolóeszköz 2 IBC 3 Nagycsomagolás 4 Kiskonténer 5 Vasúti kocsi 6 Jármű 7 Tartálykocsi 8 Tartányjármű 9 Battériás kocsi 10 Battériás jármű 11 Vasúti kocsi leszerelhető tartánnyal 12 Leszerelhető tartány 13 Nagykonténer 14 Tankkonténer 15 MEG-konténer 16 Mobil tartány |
4) A megfelelő számot kell feltüntetni: 1 Szivárgás 2 Tűz 3 Robbanás 4 Szerkezeti hiba |
|||||
7. Az esemény oka (ha egyértelműen ismert) |
||||||
! Műszaki hiba ! Rakomány rögzítés ! Üzemi ok (vasútüzem) ! Egyéb: |
||||||
8. Az esemény következménye |
||||||
A veszélyes áruval kapcsolatba hozható személyi sérülés: ! Halottak (száma: ......) ! Sérültek (száma: ......)
A veszélyes áru kiszabadulása: ! Igen ! Nem ! A veszélyes áru kiszabadulásának közvetlen veszélye
Áru / környezeti kár ! A kár becsült értéke ≤ 50 000 euró ! A kár becsült értéke > 50 000 euró
Hatósági beavatkozás: ! Történt ! Személyek evakuálására volt szükség legalább három órára a veszélyes ! A közforgalmú közlekedési útvonalak lezárására volt szükség legalább három ! Nem történt |
||||||
Szükség esetén az illetékes hatóság további, érdemi információt kérhet.”
Az 1 rész kiegészül a következő fejezettel:
„1.10 fejezet
(fenntartva)”
A 2.1.1.3 bekezdés módosul: „Csomagolási szempontból az anyagok – az 1, a 2, az 5.2, a 6.2 és a 7 osztály anyagai, valamint a 4.1 osztály önreaktív anyagai kivételével – az általuk képviselt veszély mértéke szerint csomagolási csoportokhoz vannak hozzárendelve:
|
|
I csomagolási csoport |
– |
nagyon veszélyes anyagok; |
|
|
II csomagolási csoport |
– |
közepesen veszélyes anyagok; és |
|
|
III csomagolási csoport |
– |
kevésbé veszélyes anyagok. |
A csomagolási csoporto(ka)t, amely(ek)hez egy anyag hozzá van rendelve, a 3.2 fejezet „A” táblázata tartalmazza.”
A 2.1.3.4 bekezdés második francia bekezdésben a „(CIÁNSAV)” módosul: „(CIÁN-HIDROGÉNSAV VIZES OLDAT)”.
2.1.3.9 bekezdés táblázatában a 3,I sor és a 4.1,II, 4.1,III, 4.2,II, 4.2, III, 5.1,I, 5.1,II, 5.1,III oszlop találkozásánál levő rovatok (hét rovat) kiegészülnek: „Foly.: 3, I”, és a 6.1,I Dermal. – 6.1.II Dermal. sorok és a 8,I oszlop találkozásánál levő rovatok (négy rovat) módosul: „Szil.: 6.1, I Foly.: 8, I „.
A 2.2.1.1.7 pontban a „LÉGZSÁK FELFÚVÓK PIROTECHNIKAI ANYAGGAL …” tétel módosul: „LÉGZSÁK GÁZGENERÁTOR vagy LÉGZSÁK MODUL vagy BIZTONSÁGI ÖV ELŐFESZÍTŐ: UN 0503”, és a „PILLANATGYÚJTÓ, NEM ROBBANÓ: UN 0101” tételnél az első mondat vége kiegészül: „(gyújtószál)”. Az utolsó mondat hatályát veszti.
A 2.2.2.1.1 pont a következő megjegyzéssel kiegészül: „4. A szénsavas italok nem tartoznak az ADR előírásainak hatálya alá.”
A 2.2.2.1.2 pont módosul: „A 2 osztály anyagai és tárgyai a következők szerint vannak csoportosítva:
1. Sűrített gáz: olyan gáz, amely a szállításra szánt csomagolásban túlnyomás alatt –50 °C-on teljesen gáz halmazállapotú; ebbe a kategóriába tartozik minden gáz, amelynek kritikus hőmérséklete –50 °C vagy annál alacsonyabb.
2. Cseppfolyósított gáz: olyan gáz, amely a szállításra szánt csomagolásban túlnyomás alatt –50 °C felett részben folyékony állapotban van. Meg kell különböztetni a következőket:
nagy nyomáson cseppfolyósított gáz: olyan gáz, amelynek kritikus hőmérséklete –50 °C-nál magasabb, de legfeljebb +65 °C;
kis nyomáson cseppfolyósított gáz: olyan gáz, amelynek kritikus hőmérséklete +65 °C-nál magasabb.
3. Mélyhűtött, cseppfolyósított gáz: olyan gáz, amely a szállításra szánt csomagolásban alacsony hőmérséklete folytán részben folyékony állapotban van.
4. Oldott gáz: olyan gáz, amely a szállításra szánt csomagolásban túlnyomás alatt folyadék fázisú oldószerben van oldva.
5. Aeroszol csomagolások és gázzal töltött kisméretű tartályok (gázpatronok).
6. Túlnyomás alatti gázt tartalmazó egyéb tárgyak.
7. Túlnyomás nélküli gázok, amelyekre különleges előírások érvényesek (gázminták).”
A 2.2.2.1.3 pont első mondata a „tárgyai” után kiegészül: „(az aeroszolok kivételével)”.
A 2. megjegyzés módosul: „A gázzal töltött kisméretű tartályokat (UN 2037) a tartalom veszélyessége alapján az A – TOC csoportok valamelyikéhez kell hozzárendelni. Az aeroszolokra (UN 1950) lásd a 2.2.2.1.6 pontot.”
A 2.2.2.1.5 pont első sora a „tárgyait” után kiegészül: „(az aeroszolok kivételével)”.
A „Mérgező gázok” és a „Maró gázok” „ Ti” és „Tci” meghatározása alatt az „az ISO 10298:1995 szabvány(ban)” hivatkozás módosul: „a 4.1.4.1 bekezdés P200 csomagolási utasítása (utasításában)” (négyszer).
A 2.2.2.1 bekezdés kiegészül:
‘‘2.2.2.1.6 Aeroszolok
Az aeroszolok (UN 1950) veszélyes tulajdonságaik alapján a következő csoportok valamelyikéhez vannak hozzárendelve:
A fojtó
O gyújtó hatású
F gyúlékony
T mérgező
C maró
CO maró, gyújtó hatású
FC gyúlékony, maró
TF mérgező, gyúlékony
TC mérgező, maró
TO mérgező, gyújtó hatású
TFC mérgező, gyúlékony, maró
TOC mérgező, gyújtó hatású, maró.
A csoporthoz rendelés az aeroszol csomagolás tartalmának tulajdonságaitól függ.
Megjegyzés: Aeroszol csomagolások hajtóanyagaként nem használhatók a 2.2.2.1.5 pont kritériumai szerint mérgező gázok, ill. a 4.1.4.1 bekezdés P200 csomagolási utasítása szerint piroforos gázok. Azok az aeroszolok, amelyek tartalma mérgezőképesség vagy maró hatás tekintetében az I csomagolási csoportnak felel meg, a szállításból ki vannak zárva (lásd még a 2.2.2.2.2 pontot is).
A kritériumok a következők:
a) az A csoporthoz kell hozzárendelni, ha a tartalom a következő a) – f) pont szerinti, egyetlen más csoport kritériumainak sem felel meg;
b) az O csoporthoz kell hozzárendelni, ha az aeroszol a 2.2.2.1.5 pont szerint gyújtó hatású (oxidáló) gázt tartalmaz;
c) az F csoporthoz kell hozzárendelni, ha a tartalom 45 tömeg%-nál vagy 250 g-nál több gyúlékony alkotórészt tartalmaz. A gyúlékony alkotórész olyan gáz, amely normál nyomáson, levegőn gyúlékony, vagy olyan folyékony anyag vagy készítmény, amelynek lobbanáspontja legfeljebb 100 °C;
d) a T csoporthoz kell hozzárendelni, ha a tartalom, az aeroszol csomagolás hajtóanyagát kivéve, a 6.1 osztály II vagy III csomagolási csoportjába tartozik;
e) a C csoporthoz kell hozzárendelni, ha a tartalom, az aeroszol csomagolás hajtóanyagát kivéve, megfelel a 8 osztály II vagy III csomagolási csoportjának kritériumait;
f) ha az O, F, T és C csoport közül egynél több kritériuma teljesül, akkor az esettől függően a CO, FC, TF, TC TO, TFC vagy TOC csoporthoz kell hozzárendelni.”
A 2.2.2.2.2 pont utolsó francia bekezdésben az „a nyomás alatt oldott” szöveg módosul: „az oldott”. A pont kiegészül a következő francia bekezdésekkel:
„– azok az aeroszolok, amelyek hajtógázként olyan gázt tartalmaznak, amely a 2.2.2.1.5 pont kritériuma szerint mérgező, vagy a 4.1.4.1 bekezdés P200 csomagolási utasítás kritériuma szerint piroforos;
– azok az aeroszolok, amelyek tartalma a mérgezőképesség vagy maró hatás tekintetében az I csomagolási csoportnak felel meg (lásd a 2.2.61 és a 2.2.8 szakaszt);
– azok a gázzal töltött kisméretű tartályok (gázpatronok), amelyek tartalma erősen mérgező (LC50 200 ppm-nél kiseba) vagy a 4.1.4.1 bekezdés P200 csomagolási utasítás kritériuma szerint piroforos.”
A 2.2.2.3 bekezdés táblázatban a „Nyomás alatt oldott gázok” módosul: „Oldott gázok”.
A 2.2.41.1.18 pont második mondatának vége módosul: „… 3319, 3344, 3364, 3365, 3366, 3367, 3368, 3369, 3370 és 3376.”
A 2.2.41.4 bekezdéshez fűzött megjegyzések módosulnak:
‘‘Megjegyzések: 1. Az ebben a táblázatban levő osztályozás a technikailag tiszta anyagokon alapul (kivéve, ha a megadott koncentráció 100%-nál kiseba). Más koncentrációk esetében az anyag eltérően osztályozható a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” II. Részében és a 2.2.41.1.17 pontban található eljárást követve.
2. A „csomagolási módszer” oszlopban levő OP1 – OP8 kódok a P520 csomagolási utasítás csomagolási módszereire utalnak (lásd még a 4.1.7.1 bekezdést).”
A táblázat kiegészül a következő tételekkel:
|
ÖNREAKTÍV ANYAG |
Koncentráció |
Csoma- |
Szabályozási °C |
Vészhő- °C |
Generikus |
|
Megjegyzések |
||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
2-DIAZO-1-NAFTOL- SZUFONSAV |
< 100 |
OP7 |
|
|
|
|
3226 |
9) |
||
2,5-DIBUTOXI-4-(4-MORFOLINIL)- |
100 |
OP8 |
|
|
|
|
3228 |
|
|
|
2,5-DIETOXI-4-(4-MORFOLINIL)- |
100 |
OP7 |
|
|
|
|
3226 |
|
|
|
4-(DIMETIL-AMINO)-BENZOL- |
100 |
OP8 |
|
|
|
|
3228 |
|
|
|
A jelenleg besorolt önreaktív anyagok felsorolásában a „BENZOL-1,3-DISZULFO-HIDRAZID, paszta” módosul: „BENZOL-1,3-DISZULFONIL-HIDRAZID, paszta”, a „BENZOL-SZULFO-HIDRAZID” módosul: „BENZOL-SZULFONIL-HIDRAZID” és a „DIFENIL-OXID-4,4'-DISZULFO-HIDRAZID” módusul: „DIFENIL-OXID-4,4'-DISZULFONIL-HIDRAZID”.
A megjegyzések kiegészülnek: „9) Ez a tétel a 2-diazo-1-naftol-4-szulfonsav észter és a 2diazo-1-naftol-5-szulfonsav észter keverékeire vonatkozik, amelyek megfelelnek a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” 20.4.2d) bekezdésének kritériumainak.”
A 2.2.43.3 pont táblázatában a WF2 kód alatti tétel kiegészül:
‘‘3372 VÍZZEL REAKTÍV, GYÚLÉKONY, SZILÁRD, SZERVES FÉMVEGYÜLET, M.N.N.”
A 2.2.51.2.1 pontba a „tartályok” után kiegészül: „és a tartányok”.
A 2.2.51.2.2 pont 13. francia bekezdése módosul:
„– az ammónium-nitrát tartalmú műtrágyák, amelyek ammónium-nitrát tartalma (mindazon nitrát-ion mennyiséget, amellyel egyenérték tömegű ammónium-ion van jelen a keverékben, ammónium-nitrátként kell számításba venni) vagy éghető anyag tartalma a 307 különleges előírásban megadott határokat meghaladja, kivéve az 1 osztályra vonatkozó feltételek melletti szállítást;”
A 14. francia bekezdést (az UN 2072 ammónium-nitrát műtrágyák…) hatályát veszti.
A 2.2.51.3 bekezdés táblázatában az O2 osztályozási kód alatt az UN 2072 tételt és a hozzá fűzött megjegyzés hatályát veszti.
A 2.2.52.4 bekezdés címéhez fűzött megjegyzés c) pontjában a „4.2.4.2 bekezdés” módosul: „4.2.5.2 bekezdés”.
A szerves peroxidok felsorolásában azoknál a szerves peroxidoknál, ahol az „UN szám (generikus tétel)” oszlopban „mentesítve” bejegyzés szerepel, az utolsó oszlop kiegészül a „29)” bejegyzéssel.
A táblázat kiegészül a következő tételekkel:
Szerves peroxid
|
Kon- |
A típusú hígító (%) |
B típusú hígító (%) 1) |
Inert szilárd anyag (%) |
Víz
(%) |
Csoma- |
Szabá- |
Vész- |
UN szám |
Járulékos veszélyek és meg- |
|||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
DIIZOPROPIL- |
|
≤ 28 |
|
≥ 72 |
|
|
|
|
|
|
|
OP7 |
|
− 15 |
|
− 5 |
|
3115 |
|
|
|
PEROXI-ECETSAV, F TÍPUSÚ, stabilizált |
|
≤ 41 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
M |
|
+ 30 |
|
+ 35 |
|
3119 |
|
13) 30) |
|
A táblázathoz fűzött megjegyzések kiegészülnek:
„29) Nem tartozik az ADR 5.2 osztályra vonatkozó előírásainak hatálya alá.
30) Peroxi-ecetsav desztillációjából származó készítmények legfeljebb 41% peroxi-ecetsav tartalommal vizes oldatban, legfeljebb 9,5% összes aktív oxigéntartalommal (peroxi-ecetsav+H2O2), amelyek a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” 20.4.3 f) pontjának megfelelnek.”
A 2.2.61.1.7.2 pontban a „[lásd a 2.2.8.1.4 ponthoz fűzött 8) lábjegyzetet]” módosul „(lásd a 2.2.8.1.5 pontot)”.
A 2.2.61.1.8 pont táblázatában a csomagolási csoport oszlopban a „III” kiegészül: „a)”, és táblázat kiegészül a következő megjegyzéssel: „a) A könnygáz anyagokat a II csomagolási csoportba kell sorolni, még ha mérgezőképességük a III csomagolási csoport értékeinek felel is meg.”
A 2.2.61.1.13 pontban a „2.2.61.11” hivatkozás módosul: „2.2.61.1.11”.
A 2.2.61.3 pont „Mérgező anyagok járulékos veszéllyel” táblázata kiegészül a következő tételekkel:
A TC1 blokkban az UN 2927 előtt: „3361 MÉRGEZŐ, MARÓ KLÓR-SZILÁNOK, M.N.N.”
A TFC blokkban: „3362 MÉRGEZŐ, MARÓ, GYÚLÉKONY KLÓR-SZILÁNOK, M.N.N.”
A 2.2.62.1.2 pont felsorolása kiegészül: „I4 Diagnosztikai minták.”
A 2.2.62.1.6 pont módosul: „A diagnosztikai minták emberi vagy állati eredetű anyagok, beleértve, de nem korlátozva a következőkre: váladék, széklet, vér és alkotóelemei, szövetek és szövetfolyadékok, amelyeket diagnosztikai vagy kutatási célokra szállítanak; kizárva azonban a fertőzött élő állatokat.
A diagnosztikai minták az UN 3373 alá tartoznak, kivéve, ha olyan páciensből vagy állatból származnak, akinek, ill. amelynek olyan súlyos betegsége van vagy lehet, ami közvetlenül vagy közvetve könnyen továbbterjed az egyik egyedről a másikra, és rendszerint nem áll rendelkezésre hatékony megelőzési vagy kezelési módszer ellene, amely esetben a mintát az UN 2814 vagy az UN 2900 alá kell besorolni.
Megjegyzések: 1. A vérátömlesztés céljára vagy vérkészítmények előállítására gyűjtött vér, valamint a vérkészítmények és a transzplantációra szolgáló szövetek vagy szervek nem tartoznak az ADR előírásainak hatálya alá.
2. Az UN 2814, ill. az UN 2900 tétel alá történő besorolást a páciens, ill. az állat ismert kórtörténetére, a helyi járvány körülményekre, a páciens, ill. az állat tüneteire vagy a páciens, ill. az állat egyedi körülményeinek szakszerű megítélésére kell alapozni.”
A 2.2.62.1.8 pont hatályát veszti és a következő pontokat ennek megfelelően át kell számozni.
A 2.2.62.3 táblázata kiegészül a következő tétellel:
„Diagnosztikai minták I4 3373 DIAGNOSZTIKAI MINTA”.
A 2.2.8.1.1 pont első mondata végén az „, és egyéb veszélyt is okozhatnak” szöveg hatályát veszti.
A 2.2.8.1.4 pontban a „8)” lábjegyzetre hivatkozás módosul: „(lásd a 2.2.8.1.5 pontot)”, és következő bekezdéseket, ill. lábjegyzeteket ennek megfelelően át kell számozni.
A 2.2.8.1 bekezdés kiegészül a 2.2.8.1.5 ponttal, melynek szövege a jelenlegi 8) lábjegyzet szövege.
A 2.2.8.1.8 pontban (korábbi 2.2.8.1.7) a „2.2.8.1.5” hivatkozás módosul „2.2.8.1.6”.
A 2.2.9.1.14 ponthoz fűzött megjegyzés módosul: „… 3166 belsőégésű motor vagy gyúlékony gáz üzemű jármű, vagy gyúlékony folyadék üzemű jármű, ... és 3363 veszélyes áru készülékben vagy veszélyes áru berendezésben.”
A 2.2.9.2 első francia bekezdésében „, 287” szövegrész hatályát veszti.
A 2.2.9.3 bekezdés táblázatának M11 blokkja kiegészül a következő tétellel:
„3359 FÜSTÖLŐSZER HATÁSA ALATT ÁLLÓ EGYSÉG”.
A 3.1.2 szakasz „Helyes szállítási megnevezés” címe kiegészül a következő megjegyzéssel:
„Megjegyzés: Minták szállításánál a helyes szállítási megnevezésre lásd a 2.1.4.1 bekezdést.”
A 3.1.2.2 a) pont utolsó mondatában a „(lásd a 3.1.2.6.1 pontot)” módosul: „(lásd a 3.1.2.8.1 pontot)”.
A 3.1.2.6 és a 3.1.2.7 bekezdést 3.1.2.8, ill. 3.1.2.9 bekezdésre át kell számozni.
A 3.1.2 szakasz kiegészül a következő bekezdésekkel:
„3.1.2.6 Ha a 2.2.x.2 bekezdések szerint egy anyag stabilizálás nélkül a szállításból ki lenne zárva, mivel normális szállítási feltételek mellett veszélyes reakcióra hajlamos, a helyes szállítási megnevezést ki kell kiegészíteni a „STABILIZÁLT” kifejezéssel (pl.: „SZERVES, MÉRGEZŐ FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N., STABILIZÁLT”), kivéve az önreaktív anyagokat, a szerves peroxidokat és azokat az anyagokat, amelyeknél a 3.2 fejezet „A” táblázat 2 oszlopában lévő megnevezésben a „stabilizált” szó nagybetűvel szedve szerepel.
Ha az ilyen anyagokat hőmérséklet-szabályozással stabilizálják, hogy mindenféle veszélyes túlnyomás kialakulását megakadályozzák, akkor:
a) folyadékok esetében: ha az ÖBH 50 °C-nál kisebb, akkor a 2.2.41.1.17 pont előírásait, a 7.2 fejezet V8 különleges előírását, a 8.5 fejezet S4 különleges előírását és a 9.6 fejezet követelményeit kell betartani, IBC-ben és tartányban történő szállítás esetén az összes olyan előírást kell betartani, amely az UN 3239 anyagra vonatkozik (lásd különösen a 4.1.7.2 bekezdés IBC520 csomagolási utasítását és a 4.2.1.13 bekezdést);
b) gázok esetében: a szállítási feltételeket az illetékes hatóságnak kell jóváhagynia.
3.1.2.7 A hidrátok a vízmentes anyagra vonatkozó helyes szállítási megnevezés alatt szállíthatók.”
A 3.1.2.8.1 pont (korábbi 3.1.2.6.1 pont) módosul: „Azokat az „m.n.n.” vagy „generikus” helyes szállítási megnevezéseket, amelyekhez a 3.2 fejezet „A” táblázat 6 oszlopában a 274 különleges előírás van hozzárendelve, ki kell egészíteni az áru műszaki megnevezésével, kivéve, ha az áru ellenőrzött termék, aminek közzétételét belföldi jogszabály vagy nemzetközi egyezmény tiltja. Az 1 osztály robbanóanyagai esetében a veszélyes áru megnevezése kiegészíthető további leírással, kereskedelmi vagy katonai névvel. A műszaki megnevezést közvetlenül a helyes szállítási megnevezés után, zárójelben kell feltüntetni. Ezeken kívül a megnevezéshez megfelelő kiegészítő leírás is fűzhető, mint pl. a „tartalmaz”, „tartalmazó” „keverék”, „oldat”, stb. szavak, ill. a technikai alkotórész százalékos aránya is megadható. Például „UN 1993 Gyúlékony folyékony anyag, m.n.n. (xilolt és benzolt tartalmaz), 3, II.”
A 3.1.2.8.1.1 pont (korábbi 3.1.2.6.1.1 pont) módosul: „A műszaki megnevezés lehet elfogadott kémiai – adott esetben biológiai – megnevezés, vagy a tudományos és műszaki kézikönyvekben, folyóiratokban és egyéb szakirodalomban jelenleg használt, egyéb megnevezés. Kereskedelmi nevek erre a célra nem használhatók. Peszticidek esetén az ISO által elfogadott megnevezés vagy „A WHO ajánlása a peszticidek veszély szerinti osztályozására és az osztályozás irányelvei” (‘‘The WHO Recommended Classification of Pesticides by Hazard and Guidelines to Classification”) c. kiadványban felsorolt nevek, illetve a hatóanyagok neve használható.”
A 3.2.1 szakaszban a 9a oszlop magyarázatában a második francia bekezdésben a „B betűvel” kiegészül „vagy BB betűkkel” (kétszer).
A 10 oszlop magyarázatának első bekezdésében „4.2.4.2.1 – 4.2.4.2.4 és a 4.2.4.2.6 „módosul: „4.2.5.2.1 – 4.2.5.2.4 és a 4.2.5.2.6”, a „4.2.4.2.5” módosul: „4.2.5.2.5”, a második bekezdésében a „4.2.1 – 4.2.3” módosul: „4.2.1 – 4.2.4”.
A 11 oszlop magyarázatában a „4.2.4.3” módosul: „4.2.5.3”.
A 12 oszlop magyarázatában az ötödik bekezdésben a „4.3.4.1.3” módosul: „4.3.4.1.2”.
3.2 fejezet „A” táblázat módosításai:
A táblázatban a 10 oszlop fejlécében a „4.2.4.2” módosul: „4.2.5.2”, a 11 oszlop fejlécében a „4.2.4.3” módosul: „4.2.5.3”.
Ahol az „A” táblázatban ugyanazon UN számú anyag folyékony és szilárd is lehet, mindig a folyékony tételnek kell elsőnek szerepelnie.
1
A rendeletet a 46/2005. (VI. 28.) GKM rendelet 4. § (2) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.
2
A módosítások és kiegészítések a 28/2002. (XII. 9.) GKM rendelet 1. számú melléklete adott pontjaihoz értendők.
12)
8);
A szerkezeti jellemzők ellenőrzésekor 1 MPa (10 bar) vagy annál nagyobb próbanyomású tartányok esetén hegesztési mintadarabokat (üzemi mintákat) is kell vizsgálni, a 6.8.2.1.23 pont és a 6.8.5 szakaszban előírt vizsgálatok szerint.
9)
hatóság által elismert szakértő hozzájárulásával a folyadéknyomás-próba vízen kívül más folyadékkal vagy gázzal is elvégezhető, amennyiben ez az eljárás nem veszélyes.
1)
A tűzosztályokra vonatkozóan lásd az MSZ EN 2:1992 „A tüzek osztályozása” c. szabványt.
2),
8)
EGB 13. sz. előírás (Egységes feltételek az M, N és O kategóriájú járművek jóváhagyására a fékezés vonatkozásában, vagy a 71/320/EEC Tanácsi Irányelv ennek megfelelő előírásai (lásd az EK Hivatalos Lapja L202 sz., 1971.09.06.) módosított változata.
3
I. típusú szállító egység: a jármű fedett vagy ponyvás; a ponyvás jármű ponyvája vízhatlan vagy lágmentesített anyagból készült, és a ponyvát úgy feszítik ki, hogy a jármű mindkét oldalán, az oldalfal szélén legalább 20 cm-rel túlérjen és ebben a helyzetben zárható készülékkel rögzítik.
4
Az üzemi szállítás fogalmát az Általános Robbantás Biztonsági Szabályzat (ÁRBSZ) határozza meg.
Változott rendelkezések
Megváltozott
Nincs változás
Változni fog
Nincs változás
- Másolás a vágólapra
- Nyomtatás