Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

Balatonhenye Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2003.(VI.19.) önkormányzati rendelete

A képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2013.07.30.
Az önkormányzati rendszer folyamatos erősödésének eredményeként Balatonhenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete kiemelt céljának tekinti, hogy olyan önszerveződésen alapuló helyi hatalomgyakorlás valósuljon meg, amelyben a lakosság közvetlenül, illetve választott helyi képviselői útján – a törvényi keretek között – önállóan intézheti a helyi ügyek széles körét. Mindezek figyelembevételével Balatonhenye Község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikusan, széles körű nyilvánosságot biztosítva intézi a település közügyeit, valamint gondoskodik a közszolgáltatásokról és a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról. Az önkormányzat képviselő-testülete alapelvként fogadja el, hogy:
a. a) a képviselő-testület mindenkor demokratikus alapokon működik;
b. b)a képviselő-testületi döntések meghozatalát megelőzően minden esetben lehetőség nyílik a különböző vélemények, így a kisebbségi vélemény ismertetésére;
c. c) a képviselő-testület tagjai döntéseik meghozatalakor Balatonhenye polgárainak az érdekeit tartják szem előtt és szolgálják.
Balatonhenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 18. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján szervezeti és működési rendjére vonatkozóan a következő rendeletet alkotja:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. §
Az önkormányzat képviselő-testülete és szervei vonatkozásában az Ötv.-ben és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési szabályokat a jelen szervezeti és működési szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
Az önkormányzat
2. §
1. (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:
Balatonhenye Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)
2. (2) Az Önkormányzat székhelye: Balatonhenye Címe: 8275 Balatonhenye, Kossuth u. 54.
2. (3)[1]Az Önkormányzat hivatalának megnevezése:
Köveskál, Balatonhenye, Szentbékkálla Községi Önkormányzatok Körjegyzőségének Hivatala (a továbbiakban: Körjegyzőség)
(4)[2] Az önkormányzat költségvetési bankszámla száma: 73200134-10000654.
[1] Módosította a 4/2011. (III.31.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése, hatályba lépés időpontja: 2011. április 1.
[2] A 2. §. (4) bekezdését a 9/2006. (XII.19.) ÖK. Sz. rendelettel megállapította. Hatályba lépés időpontja: 2006.december 27.
Az önkormányzat jelképei, elismerő díjak és az önkormányzat hivatalos lapja
3. §
(1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
(2) Az önkormányzat képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) a címerének és zászlajának leírására, valamint az azok használatának rendjére vonatkozó szabályokat külön rendeletben állapítja meg.
4. §
(1) A képviselő-testület és szervei által használt hivatalos kör alakú pecsét közepén a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:
a. a) Balatonhenye Község Polgármestere
b. b) Balatonhenye Község Képviselő-testülete
c. c)[1] Köveskál, Balatonhenye, Szentbékkálla Községi Önkormányzatok Körjegyzője, vagy
d. d)Köveskál Körjegyzője ( rövidített forma )
(2) Az önkormányzat Képviselő-testületének pecsétjét kell használni:– a képviselő-testület ülésén készített jegyzőkönyveken hitelesítésre, – a képviselő-testület által adományozott oklevelekben, – az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző dokumentumokon.
[1] Módosította a 4/2011. (III.31.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése, hatályba lépés időpontja: 2011. április 1.
5. §
A helyi önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat külön rendelet tartalmazza.
6. §
(1) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak
(2) A helyi önkormányzat – a törvény keretei között – önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül. ( Ötv. 1.§ (3) bek.)
7. §
(1) Az önkormányzat – saját felelősségére – vállalkozási tevékenységet folytathat. (Ötv. 1.§ (6) bek.) Ennek megfelelően:
a. a) közvetlenül részt vehet vállalkozásban,
b. b) a helyi önkormányzati politikával illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival vállalkozás-élénkítő, piacgazdaság barát környezetet teremthet.
c. c) vagyoni értékű jogokkal rendelkezhet.
(2) Az önkormányzat gazdasági vállalkozási tevékenysége nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező alapellátási feladatit, valamint az azokhoz szükséges anyagi eszközöket és tartalékokat.
(3) A gazdasági vállalkozásban való részvétel kérdésében történő képviselő-testületi döntést megelőzően gazdasági elemzést kell készíteni.
(4) Az önkormányzat vagyonhasznosítási, vagyongazdálkodási tevékenységére vonatkozó szabályokat külön rendelet szabályozza.
8. §
(1) A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben (Ötv. 2.§. (3) bek.). E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben a képviselő-testület – a polgármester indítványára – csak a közvetlenül érintett lakosság meghallgatása /közmeghallgatás/ után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.
(2) Önkormányzati döntést:
a. a) képviselő-testület, illetve annak felhatalmazására
1. 1. bizottsága,
2. 2. a polgármester,
b. b) a helyi népszavazás hozhat.
9. §
(1) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben, és gazdaságszervező munkában együttműködik a Veszprém Megyei Önkormányzattal, a Balaton-felvidéki Térségfejlesztési Társulással. Az együttműködés célja:
kistérségi és helyi stratégiai tervek közti megfelelés biztosítása, pályázatok benyújtása fejlesztési forrásokra.
(2) A folyamatos és rendszeres kapcsolattartással összefüggő feladatokat a polgármester látja el, aki tevékenységéről rendszeresen tájékoztatja a képviselő-testületet.
(3) A külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozásról, az erre vonatkozó megállapodás, nyilatkozat jóváhagyásáról a képviselő-testület dönt.
II. Fejezet
AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI ÉS AZOK GYAKORLÁSA
Az önkormányzat által ellátott feladat- és hatáskörök
10. §
(1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.
(2) A települési önkormányzat képviselő-testületének törvények által előírt önkormányzati feladat- és hatáskörei a közszolgáltatások körében:
a. a) településfejlesztés és rendezés
b. b) a környezet védelme
c. c) ízrendezés és csapadékvíz elvezetése
d. d) csatornázás, helyi közutak és közterületek fenntartása
e. e) köz-, és településtisztaság fenntartása
f. f) közbiztonság és tűzvédelem fenntartása
g. g) az óvodai ellátás és az alapfokú nevelés, oktatás biztosítása
h. h) egészségügyi és szociális ellátás biztosítása
i. i) gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás
j. j) közművelődési feladatok ellátása
k. k) közreműködés a foglalkoztatás megoldásában
l. l) nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása
(3) Az önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik:
a. a) az egészséges ivóvízellátásról,
b. b) az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről,
c. c) az egészségügyi és szociális alapellátásról,
d. d) a közvilágításról,
e. e) a helyi közutak és hidak fenntartásáról,
f. f) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről (Ötv. 8.§. (4) bek.)
11. §
(1) Új közszolgáltatási feladat felvállalása előtt előkészítő eljárását kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a képviselő-testület illetékes bizottságait véleményezési jogkör illeti meg. Az előkészítő eljárást a képviselő-testület döntésétől függően a polgármester, vagy az erre felkért bizottság folytatja le.
(2) Az előkészítő eljárás eredményét összegező előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat felvállalásával elérendő célokat és az (1) bekezdésben említett feltételeket.
12. §
Az önkormányzat önként vállalt önkormányzati feladatait, amennyiben ilyenek lesznek, az SZMSZ mellékletei között kell feltüntetni.
Az önkormányzati feladat- és hatáskörök átruházása
13. §
(1) A képviselő-testület hatásköreit – ha az Ötv. lehetővé teszi – a (2) bekezdésben foglaltak szerint, vagy más önkormányzati rendelettel átruházhatja:
a) a polgármesterre;
b) a bizottságokra;
c) az intézményfenntartó társulására.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szervekre átruházott hatásköröket az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza .
(3) A képviselő-testület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvető intézményhálózat létrehozásával és működtetésével szorosan összefüggő hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át. A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a. a) az önkormányzati rendeletalkotás;
b. b) az önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározása;
c. c) a törvény által a képviselő-testület hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás és felmentés;
d. d) a helyi népszavazás kiírása;
e. e) az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása,
f. f) a díszpolgári cím adományozása;
g. g) a gazdasági program (a továbbiakban: ciklusprogram), a költségvetés megállapítása és végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása;
h. h) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervhez való csatlakozás;
i. i) a településrendezési terv jóváhagyása;
j. j) hitel felvétele;
k. k) kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása;
l. l) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás;
m. m) intézmény alapítása;
n. n) közterület elnevezése;
o. o) emlékmű állítása;
p. p) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;
q. q) felterjesztési jog gyakorlása;
r. r) a bíróságok népi ülnökeinek megválasztása;
s. s) állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha az általa nyújtott szolgáltatás a települést is érinti;
t. t) előterjesztési jog gyakorlása;
u. u) amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal;
14. §
(1) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, illetve a hatáskört visszavonhatja (Ötv. 9.§ (3) bek.). Az átruházott hatáskörben eljáró minden képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.
(2) A képviselő-testület a hatáskörének átruházásáról, illetőleg az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.
(3) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók (Ötv. 9.§. (3) bek.).
15. §
A képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő törvényi változásokról és az átruházhatóság törvényi feltételeiről a körjegyző a képviselő-testületet írásban rendszeresen tájékoztatja.
III. Fejezet
A KÉPVISELÕ-TESTÜLET MÛKÖDÉSE
Általános szabályok és a képviselő-testületi ülés összehívása
16. §
(1)[1] A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő.
(2) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart .
(3) A képviselő-testület rendes ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze az önkormányzat székhelyére. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshol is összehívható.
[1] Módosította a 4/2011. (III.31.) önkormányzati rendelet 1. § (3) bekezdése, hatályba lépés időpontja: 2011. április 1.
17. §
(1) A polgármester rendkívüli képviselő-testületi ülést köteles összehívni a képviselők legalább egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának a kezdeményezésére (Ötv. 12. § (1) bek.). A rendkívüli képviselő-testületi ülés kezdeményezésére vonatkozó indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét is.
(2) A képviselő-testület összehívását a megyei közigazgatási hivatal vezetője, valamint népi kezdeményezés is indítványozhatja (Ötv. 92/C. § (6) bek. f) pont, illetve Ötv. 49. § (2) bek.).
(3) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a. a) a képviselőket;
b. b) a bizottság(ok) nem képviselő tagjait;
c. c) a körjegyzőt.
(4) A képviselő-testület ülésein a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.
(5) Tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:
a. a) a bizottság(ok) nem képviselő tagjait;
b. b) a körjegyzőt;
18. §
(1) Az képviselő-testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább öt nappal megkapják.
(2) Halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt négy órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen célszerű értesítési mód igénybe vehető, a sürgősség okát azonban a meghívottal mindenképpen közölni kell.
(3) A képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot az ülés előtt legalább négy nappal a helyben szokásos módon tájékoztatja a polgármester. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát hol lehet megtekinteni a körjegyzőség hivatalában.
19. §
A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább nyolc nappal a közmeghallgatás előtt a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.
Ciklusprogram és munkaterv
20. §
(1) Az önkormányzat tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat ciklusprogramja tartalmazza, amely a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól (Ötv. 91. § (1) bek.).
(2) A ciklusprogram tervezetének előkészítéséről és a képviselő-testület alakuló ülését követő három hónapon belül történő előterjesztéséről a polgármester gondoskodik.
(3) A ciklusprogram képviselő-testületi tárgyalását és elfogadását közmeghallgatás előzi meg.
(4) A ciklusprogramot a képviselő-testület fogadja el.
21. §
(1) A képviselő-testület a ciklusprogramon alapuló éves munkaterv alapján végzi munkáját.
(2) A munkaterv tartalmazza:
a. a) a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait és napirendjét;
b. b) a tervezett napirendi pontok előterjesztőinek nevét;
c. c) a tervezett napirendi pontokhoz meghívandók felsorolását;
(3) A munkaterv tervezetét a polgármester állítja össze. Új képviselő-testület megválasztását követő első alkalommal a munkaterv a ciklusprogrammal együtt kerül előterjesztésre.
(4) A munkaterv tervezetével kapcsolatosan december 01-ig javaslatot tehetnek:
a. a) a települési képviselők;
b. b) a bizottság(ok);
c. c) az alpolgármester;
d. d) a körjegyző;
(5) Az munkaterv tervezetének előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, valamint azok indokáról.
(6) Az képviselő-testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni:
a. a) az önkormányzati képviselőknek;
b. b) a bizottság(ok) nem képviselő tagjainak;
c. c) a munkatervbe felvett napirendi pont előterjesztőjének;
d. d) a körjegyzőnek.
22. §
A jóváhagyott ciklusprogramot és a munkatervet közzé kell tenni a helyben szokásos módon a község lakói részére.
A képviselő-testület ülésével és annak vezetésével kapcsolatos általános szabályok
23. §
(1) A képviselő-testület ülése nyilvános (Ötv. 12. § (3) bek.) Az ülésen bármely állampolgár szabadon részt vehet, és az ülésvezető előzetes engedélyével felszólalhat.
(2) A képviselő-testület:
a. a) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor;
b. b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdekeit sértené (Ötv 12. § (4) bek.).
(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a kisebbségi szószóló és a körjegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.
24. §
(1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti (Ötv. 12. § (2) bek.). Akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az alpolgármester vagy annak akadályoztatása esetén a képviselő-testület által arra kijelölt képviselő-testületi tag,- a korelnök- vezeti (Ötv. 31. §).
(2) A polgármester a testületi-ülés vezetése során:
a. a) megnyitja, illetve berekeszti az ülést;
b. b) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívására az SZMSZ szabályainak megfelelően került sor;
c. c) megállapítja az ülés határozatképességét és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri azt;
d. előterjeszti az ülés napirendjét;
e. d) beszámol a két ülés közt tett fontosabb intézkedéseiről, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról tájékoztatást ad, előterjeszti a sürgősségi indítványokat, az ülés érdemi vitavezetésére előterjesztést tesz, szünetet rendelhet el.
(3) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselő-testületi tagok több mint a fele jelen van (Ötv. 14. § (1) bek.).
Napirend előtti témák és a napirend
25. §
(1) A képviselő-testület két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót a testület a napirend előtti témák között – vita nélkül – tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról.
(2) A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(3) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet ésszerű indokolás mellett.
Az előterjesztés
26. §
(1) Előterjesztésnek minősül:
a. a) minden a munkatervbe felvett és új – tervezett napirenden kívüli – anyag;
b. b) a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet-tervezet, határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.
(2) Előterjesztés benyújtására jogosult:
a. a) a polgármester;
b. b) a képviselő-testület tagja;
c. c) a körjegyző.
(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés a (4) bekezdésben foglalt kivétellel írásban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző tizedik napon kell a körjegyzőhöz eljuttatni, aki jogszerűségi észrevételt tesz, és gondoskodik valamennyi anyag postázásáról. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. Az írásbeli előterjesztés terjedelme – a határozati javaslattal és a mellékletekkel együtt – az öt, kivételesen indokolt esetben a polgármester előzetes engedélyével a nyolc gépelt oldalt nem haladhatja meg.
(4) Szóbeli előterjesztést kivételesen, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor. A szóbeli előterjesztés leghosszabb ideje 15 perc, ezt azonban a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel megváltoztathatja.
(5) Az előterjesztések valamennyi típusa csak az érintett bizottság(ok) véleményének, valamint a körjegyző jogszerűségi észrevételeinek ismeretében tűzhető napirendre.
(6) Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei:
a. a) Az előterjesztés első része tartalmazza:
a címet vagy tárgyat, az előzmények ismertetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntéseket, a tárgykört érintő jogszabályokat, az előkészítésben részt vevők (bizottság(ok), szakértő(k), más közigazgatási szervek stb.) véleményét,mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik a minősítést és a döntést indokolják,
b. b) Az előterjesztés második része tartalmazza:
az egyértelműen megfogalmazott határozati vagy rendeletalkotási javaslatot, a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét,
A sürgősségi indítvány
27. §
(1) A képviselő-testület a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy elvetéséről minősített szótöbbséggel, soron kívül dönt.
(2) A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:
a. a) Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző nap 12. óráig írásban nyújtható be a polgármesternél.
b. b) Sürgősségi indítványt nyújthatnak be:
a polgármester, a témakör szerint illetékes bizottság(ok) elnöke(i), a képviselő-testület tagja,a körjegyző.
c. c) Ha a polgármester vagy valamely sürgősségi indítvány előterjesztésére jogosult ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására;
d. d) Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősségi tárgyalásra irányuló javaslatot, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalják azt.
(3) Sürgősségi indítvány esetében is megfelelően alkalmazni kell a 26. § (3); (6) bekezdésében foglaltakat.
A napirendek vitája, döntéshozatal, határozatok nyilvántartása
28. §
(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:
a. a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt legfeljebb 10 percben szóbeli kiegészítést tehet, amely nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia;
b. b) az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ha ugyanaz a személy, ugyanazon napirenddel kapcsolatban ismételten hozzászólásra jelentkezik, a polgármester a második és a további hozzászólásokat 2 percre korlátozhatja. Az idő túllépése miatt az ülés vezetője megvonhatja a szót a felszólalótól.
(3) Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.
29. §
(1) Az önkormányzat bizottsága(i), valamint a képviselő-testület tagja(i) a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthat(nak) be a képviselő-testülethez.
(2) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja. A módosító javaslat megváltoztatása esetén a polgármester azt újabb javaslatként véleményezésre az illetékes bizottságnak átadja.
30. §
(1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.
(2) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül határoz.
(3) A napirend vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre és előadja az esetleges módosító indítványait.
(4) A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a körjegyző törvényességi észrevételt tehet.
31. §
(1) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először – az elhangzás sorrendjében – a módosító indítványokról dönt a képviselő-testület, majd a döntéséről végleges határozatot hoz.
(2) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselő-testületi tagok több mint felének „igen” szavazata szükséges. A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni (Ötv. 14. §).
(3) Szavazategyenlőség esetén a polgármester a következő testületi ülésre még egyszer beterjesztheti határozati javaslatát, amennyiben szavazategyenlőség áll fenn ismét, a határozati javaslat többször nem terjeszthető a testület elé.
(4)[1] A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően minősített többség – 3 fő képviselő-testületi tag “igen” szavazata – szükséges:
a. a) önkormányzati rendeletalkotáshoz
b. b) az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz
c. c) önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz
d. d) külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz
e. e) intézmény alapításához
f. f) zárt ülés elrendeléséhez
g. g) képviselő-testületi tag kizárásához
h. h) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti önfeloszlatásához
i. i) a polgármester elleni bírósági kereset benyújtásához
j. j) a ciklusprogram elfogadásához.
[1] Módosította a 4/2011. (III.31.) önkormányzati rendelet 1. § (4) bekezdése, hatályba lépés időpontja: 2011. április 1.
32. §
(1) A képviselő-testület a döntéseit általában nyílt szavazással hozza meg (Ötv. 12. § (6) bek.). A zárt ülésen hozott határozatok kivonatát is nyilvános ülésen kell ismertetni.
(2) Nyílt szavazás esetén bármely képviselő indítványára egyszerű szótöbbséggel név szerinti szavazás rendelhető el. Név szerinti szavazás esetén a polgármester felolvassa a képviselő-testületi tagok névsorát, a képviselő válaszát „igen”-nel vagy „nem”-mel adja meg.
(3) Név szerinti szavazást kell tartani:
a. a) a képviselő-testület megbízatásának lejártát megelőző feloszlásáról szóló testületi döntésről (Ötv. 18. § (3) bek.);
b. b) hitel felvételéről, önkormányzati tulajdon elidegenítéséről.
(4) A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet hitelesítve a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
(5) A nyílt szavazás eredményét a polgármester állapítja meg, illetőleg – a szavazatok téves összeszámlálása miatti panasz esetén – elrendeli a szavazás megismétlését.
33. §
(1) A képviselő-testület titkos szavazást tart az alpolgármester megválasztásakor.
(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és urna igénybevételével történik.
1. (3) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:
a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját, a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
a szavazás során felmerült körülményeket.
(4) A titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazás megismétléséről, illetve elhalasztásáról – annak konkrét idejének megjelölésével – azonnal dönteni kell. A szavazás újabb szavazategyenlőség esetén azonnal megismételhető.
34. §
(1) A képviselő-testület határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint: Balatonhenye Község Önkormányzatának …./…. ( ) ÖK sz. határozata, a határozat tárgyának a megjelölésével.
(2) A testületi határozatokról a körjegyző sorszám szerinti, valamint betűrendes és határidős nyilvántartást vezet, amely alkalmas a gyors keresésére, ellenőrzésre.
(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 15 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek, valamint a képviselőknek, de a képviselő-testület tagjai a határozatokat a polgármesternél is bármikor megtekinthetik.
(4) A körjegyző köteles elkészíteni a határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket és azokat a képviselő-testület elé kell terjesztenie.
Kérdés és interpelláció
35. §
(1) A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetésként vagy tudakozódásként kérdést tehet fel.
(2) A kérdésre a megkérdezettnek a képviselő-testület ülésén kell választ adni. A válasznak lényegre törőnek kell lennie. A válaszadás időtartama nem haladhatja meg a 6 percet. Amennyiben összetett problémafelvetésről van szó a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozott döntse alapján 5 napon belül, írásban kell a választ megadni.
36. §
(1) A képviselő-testület tagjai a testület ülésén a polgármesterhez, a bizottságok elnökeihez valamint a körjegyzőhöz önkormányzati ügyekben, szóban vagy írásban interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában, vagy intézkedés elmulasztása esetén lehet előterjeszteni.
(2) Az interpellációt a polgármesternél lehetőleg az ülést megelőző 5 nappal vagy az ülésen, a napirend megtárgyalásának megkezdése előtt kell benyújtani. A polgármester az interpellációt haladéktalanul továbbítja a címzettnek.
(3) Amennyiben az interpellációt a képviselő-testület ülését megelőző 2 napon belül nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 8 napon belül írásban kell választ adni, és ennek tartalmáról a soron következő ülésen tájékoztatást adni.
(4) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról vagy a kérdés további napirenden tartásáról. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni.
37. §
A kérdésekről és az interpellációkról a körjegyző külön nyilvántartást vezet.
A tanácskozás rendje
38. §
(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.
(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:
a. a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;
b. b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja;
c. c) ismétlődő rendzavarás esetén javaslatot tehet a képviselő-testületnek arra, hogy a rendbontó képviselő tiszteletdíját csökkentse;
(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.
A jegyzőkönyv
39. §
(1) A képviselő-testület üléséről 3 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:
a. a) a megjelent képviselők és meghívottak nevét;
b. b) a tárgyalt napirendi pontokat;
c. c) a tanácskozás lényegét;
d. d) a szavazás számszerű eredményét;
e. e) a hozott döntéseket;
f. f) az ülés helyét és időpontját,
(2) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, és a jelenléti ívet. Ha a képviselő hozzászólását írásban nyújtotta be, azt kell mellékelni a jegyzőkönyvhöz.
(3)[1] A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvének elkészítéséről a körjegyző köteles gondoskodni. A jegyzőkönyvet a polgármester és a körjegyző írja alá.
(4) A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv
a. a) eredeti példányát a körjegyző kezeli, évente bekötteti és elhelyezi a körjegyzőség hivatal irattárában;
b. b) az egyik példányt meg kell küldeni 15 napon belül a megyei közigazgatási hivatal vezetőjének (Ötv. 17. § (2) bek.);
c. c) egy példányát a polgármester kapja, aki biztosítja a hozzáférhetőséget a képviselők és az érdeklődő állampolgárok számára.
(5) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testületi előterjesztésekbe és az ülések jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről az (1)–(3) bekezdésben foglaltak szerint külön jegyzőkönyvet kell készíteni (Ötv. 17. § (3) bek.). A jegyzőkönyvből az állampolgárok az e rendelet 32. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően csak a döntésről készült kivonatot ismerhetik meg.
[1] Módosította: 9/2006. (XII.19.) ÖK. sz. rendelet. Hatályba lépés időpontja: 2006. december 27.
IV. Fejezet
AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS
A rendeletalkotással kapcsolatos általános szabályok
40. §
(1) A képviselő-testület az Ötv. 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot az állampolgárokat érintő egyes ügyek helyi szabályozása érdekében (Ötv. 16. § (1) bek.).
(2) Az Ötv. értelmében rendeletet kell alkotni a következő esetekben, illetve ügyekben:
a. a) törvény felhatalmazása alapján;
b. b)az önkormányzat szervezetéről és működési szabályzatról;
c. c) a képviselő-testület tagjainak, a bizottságok elnökeinek és a bizottságok tagjainak a tiszteletdíjáról, illetve természetbeni juttatásairól;
d. d) bizottság részére történő önkormányzati hatáskör, hatósági jogkör megállapításáról;
e. e) helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeinek, eljárási rendjének a megállapításáról;
f. f) a helyi önkormányzat meghatározott vagyontárgya vagy vagyonrésze elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról.
A rendeletalkotás folyamata és a rendelet kihirdetése
41. §
(1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:
a. a) a képviselő-testület tagja;
b. b) az önkormányzat bizottságai;
c. c)a polgármester;
d. d) a körjegyző;
(2) A képviselő-testület döntést hozhat a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalására is.
(3) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a körjegyző feladata, aki belátása szerint külső segítséget is igénybe vehet.
(4) A rendelet tervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik:
a. a) a képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg;
b. b) a rendelet tervezetet a körjegyzőség tárgy szerint érintett munkatársa, szervezeti egysége készíti el. A tervezet előkészítésével eseti önkormányzati bizottság is megbízható;
c. c) a körjegyzőség akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet eseti bizottság, vagy külső szakértő készíti el.
d. d) a tervezetet megvitatás céljából az eseti jogi feladatokkal foglalkozó bizottság elé kell terjeszteni, amely azt megvitatja. Erre az ülésre a körjegyzőt és szükség szerint más külső szakembereket is meg kell hívni.
e. e) a körjegyző – a polgármester és a bizottság egyetértése esetén – a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti;
f. f) a testületet tájékoztatni kell az előkészítés és véleményezés során javasolt, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira is.
(5) A rendelet hiteles, végleges szövegét a körjegyző állítja össze. A rendeletet a polgármester és a körjegyző írja alá (Ötv. 16. § (3) bek.).
(6) A képviselő-testület rendeleteit évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint: Balatonhenye Község Önkormányzatának …./…. ( ) ÖK sz. rendelete, a rendelet tárgyának a megjelölésével.
42. §
(1) Az önkormányzati rendeleteket a körjegyzőség hivatalában, a jól látható helyen kell elhelyezni. Erről a körjegyzőség hirdetőtábláján tájékoztatni kell a település lakosságát.
(2) A körjegyző gondoskodik a rendeletek kihirdetéséről (Ötv. 16. § (3) bek.), nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását vagy hatályon kívül helyezését. A körjegyző köteles gondoskodni arról is, hogy a hatályos rendeletek évenként gyűjteményes formában is megjelenjenek.
V. Fejezet
A TELEPÜLÉSI KÉPVISELÕ
Általános rendelkezések
43. §
(1) A képviselő-testület tagjait az Ötv.-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.
(2)[1]
(3) A képviselő-testület tagja az (1) bekezdésben említett eskü letételéig jogait nem gyakorolhatja (2000. évi XCVI. tv. 1. § (2) bek.).
(4) A képviselő – önkormányzati tevékenysége során – hivatalos személyként jár el.
[1] Hatályon kívül helyezte a 4/2011. (III.31.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdése, hatályba lépés időpontja: 2011. április 1.
A képviselő jogai
44. §
(1) Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében (Ötv. 19. § (1) bek.).
(2) Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését (Ötv. 19. § (2) bek. c) pont).
(3) A képviselő-testület ülésén a polgármestertől, az alpolgármestertől, amennyiben helyettesíti a polgármestert, a körjegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy 10 napon belül írásban – érdemi választ kell adni (Ötv. 19. § (2) bek. a) pont).
(4) Sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyekben kezdeményezheti a körjegyzőség intézkedését, a hivatal érintett dolgozója erre 10 napon belül köteles érdemi választ adni (Ötv. 19. § (2) bek. e) pont).
(5) Bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, elutasítás esetén a bizottsághoz vagy a tisztségviselőkhöz fordulhat (Ötv. 19. § (2) bek. c) pont).
(6) Igényt tarthat írásban benyújtott hozzászólásának jegyzőkönyvhöz csatolására, illetőleg kérheti véleményének jegyzőkönyvbe való rögzítését (Ötv. 19. § (2) bek. b) pont).
(7) A képviselő-testület vagy a tisztségviselők megbízása alapján képviselheti a képviselő-testületet (Ötv. 20. § (2) bek. d) pont).
45. §
A képviselő-testület tagjait, a bizottság tagjait és elnökét megillető tiszteletdíjat és természetbeni juttatást külön rendelet állapítja meg (Ötv. 20. § (2) bek.).
A képviselő kötelezettségei
46. §
A képviselő köteles:
a. a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában és ennek érdekében írásban vagy szóban az ülés napján 10 óráig a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik.
b. b) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;
c. c) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrizni (titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll);
d. d) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal;
e. e) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a polgármesternek haladéktalanul bejelenti.
VI. Fejezet
A KÉPVISELÕ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI
A bizottságok típusai, feladatai és szervezete
47. §
(1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.
(2) A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre:Ügyrendi Bizottság, létszáma: 3 fő
(3) Az Ügyrendi Bizottság által ellátandó feladatok:
Vagyonnyilatkozatok ellenőrzése. A polgármester és a képviselők összeférhetetlenségi ügyeinek vizsgálata.
Egyéb ügyrendi kérdések, amelyeket a Képviselő-testület a Bizottság hatáskörébe utal.
(4)[1] A képviselő-testület 2007. december 31-ig ideiglenes bizottságot hoz létre:Kulturális Bizottság, létszáma: 7 fő.
(5)[2] A Kulturális Bizottság által ellátandó feladatok:kulturális, ifjúsági és sport programok szervezése.
[1] Hatályba léptette: 9/2006. (XII.19.) ÖK. sz. rendelet. Hatályba lépés időpontja: 2006. december 27.
[2] Hatályba léptette: 9/2006. (XII.19.) ÖK. sz. rendelet. Hatályba lépés időpontja: 2006. december 27.
48. §
(1) A képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra – ideiglenes bizottságot alakíthat.
(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő írásban indítványozhatja.
(3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.
49. §
(1) Az állandó és ideiglenes bizottság (a továbbiakban: bizottság) elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell megválasztani. A polgármester, az alpolgármester és a körjegyzőség köztisztviselője nem lehet bizottság elnöke, illetve tagja (Ötv. 24. § (1) bek.).
(2) A bizottság elnökét, valamint képviselő és nem képviselő (külső szakértő) tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg.
(3) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.
(4) A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.
A bizottságok működése
50. §
Az állandó és ideiglenes bizottság belső működési szabályait tartalmazó ügyrendjét – az Ötv. és az SZMSZ keretei között – maga állapítja meg, amelyet tájékoztatás céljából a képviselő-testület elé kell terjeszteni.
51. §
(1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 6 nappal kézhez kapják az érdekeltek.
(2) A bizottságot 15 napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselő-testület határozata alapján, illetve a polgármester, vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára
(3) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, és a körjegyző.
(4) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak többsége jelen van
(5) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság elnöke esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt (Ötv. 26. §).
(6) A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést az e rendelet 23. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott szabályok megfelelő alkalmazásával tarthat. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati titkot és személyes adatot megőrizni.
(7) A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű többséggel hoz döntést. A bizottság döntéseiről csak annak elnöke adhat tájékoztatást.
52. §
(1) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és az ülésen kijelölt egy tagja írja alá.
(2) A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell – megfelelően – alkalmazni.
(3) A bizottság döntéseiről a körjegyző nyilvántartást vezet és gondoskodik az iratanyag szabályszerű kezeléséről.
(4)[1] a) Az állandó bizottság tevékenységéről 2 évente beszámol a képviselő-testületnek.
b) Az ideiglenes bizottság tevékenységéről 3 havonta beszámol a képviselő-testületnek.
(5) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a körjegyzőség látja el (Ötv. 29. §).
[1] Módosította: 6/2006. (XII.19.) ÖK. sz. rendelet. Hatályba lépés időpontja: 2006. december 27.
VII. Fejezet
A TISZTSÉGVISELÕK
A polgármester
53. §
(1) A polgármester a megbízatását tiszteletdíjas polgármesterként látja el.
(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztását követően a képviselő-testület alakuló ülésen az SZMSZ 43. § (2) bekezdés szerint esküt tesz a testület tagjai előtt (Ötv. 32. §.).
(3) A polgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok közül a képviselő-testület gyakorolja a következőket:
az illetmény megállapítása, a jutalmazás, összeférhetetlenség kimondása, a fegyelmi eljárás megindítása és a fegyelmi büntetés kiszabása,az anyagi felelősség megállapítása.
(4) A polgármester illetményére az alakuló ülésen a korelnök, majd annak fejlesztésére az alpolgármester tesz javaslatot.
54. §
(1) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai:
a. a) összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit (Ötv. 12. §(2) bek.);
b. b) képviseli az önkormányzatot (Ötv. 9. § (1) bek.);
c. c) segíti a képviselő-testület tagjainak a munkáját;
d. d) szervezi a településfejlesztést és közszolgáltatásokat;
e. e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást és a közakarat érvényesítését;
f. f) ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal az ülést követő három napon belül kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezésről a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt (Ötv. 35. § (3) bek.);
(2) A polgármester a jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túlmenően:
a. a) ellátja az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő protokolláris feladatokat;
b. b) nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek;
c. c) gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a község érdekének megfelelő propaganda tevékenység kialakításáról;
d. d) irányítja az önkormányzat nemzetközi tevékenységét;
e. e) ellátja a törvényben megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat.
(3) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai különösen:
a. a) indítványozhatja a bizottság összehívását;
b. b) felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit, a felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz (Ötv. 25. § (2) bek.).
(4) A körjegyzőséggel összefüggő polgármesteri feladatok:
a. a) a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt;
b. b) a körjegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;
c. c) a körjegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásnak, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének a meghatározására;
d. d) szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét;
e. e) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzati intézményvezetők, illetve a körjegyzőséget alkotó önkormányzatok polgármestereinek megállapodása alapján a körjegyző tekintetében (Ötv. 35. § (2) bek.);
f. f) a körjegyzőséget alkotó önkormányzatok polgármestereinek megállapodása alapján egyetértési jogot gyakorol a körjegyzőségben foglalkoztatott köztisztviselők kinevezésével, felmentésével és jutalmazásával kapcsolatos körjegyzői munkáltatói intézkedésekkel kapcsolatban (Ötv. 40. § (4) bek.).
(5) A körjegyzőséget alkotó községek polgármestereivel együttesen végzi a körjegyzőség működésének ellenőrzését és a feladatok egyeztetését (Ötv. 40. § (6) bek.).
(6) A polgármester részletes feladatait és hatásköreit tartalmazó jegyzék vezetéséről a körjegyző gondoskodik.
(7)[1] A polgármester az önkormányzat hivatalában minden hétfőn 8.00 órától 10.00 óráig fogadóórát tart.
[1] Módosította: 12/2008. (IX.20.) ÖK számú rendelet. Hatályba lépés időpontja: 2008. október 1.
55. §
A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a képviselő-testület – minősített többséggel hozott határozata alapján – keresetet nyújthat be a polgármester ellen a Veszprém Megyei Bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is (Ötv. 33/C. § (1) bek.).
Az alpolgármester
56. §
(1) A képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére és munkájának segítségére alpolgármestert választ (Ötv. 34. § (1) bek.).
(2) Az alpolgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.
(3) Az alpolgármesterrel kapcsolatos jogok közül a képviselő-testület gyakorolja a következőket:
megválasztás, a tiszteletdíjának megállapítása, összeférhetetlenség kimondása, a fegyelmi eljárás megindítása és a fegyelmi büntetés kiszabása, az anyagi felelősség megállapítása.
57. §
Az alpolgármester feladatai – jellegüket, tartalmukat tekintve, a polgármester utasításainak megfelelően – előkészítő, összehangoló jellegűek.
A körjegyző
58. §
(1) A körjegyző kinevezéséhez a körjegyzőséget alkotó képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel hozott egybehangzó döntése szükséges. A körjegyző határozatlan időre történő kinevezésére pályázat alapján kerül sor (Ötv. 36. § (1) bek. és 40. § (1) bek.).
(2) A körjegyzőséget a körjegyző vezeti, ellátva a képviselő-testületek, a bizottságok és a települési képviselők működésével kapcsolatos igazgatási feladatokat, valamint a polgármesterek hatáskörébe tartozó államigazgatási döntések előkészítését és véleményezését.
59. §
(1) A körjegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát, gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a feladatkörében:
a. a) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
b. b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a körjegyzőség köztisztviselői tekintetében, de a kinevezéshez, felmentéshez és a jutalmazáshoz – a polgármester által meghatározott körben – a körjegyzőséget alkotó önkormányzatok polgármestereinek megállapodása alapján egyetértési jogot gyakorló polgármester egyetértése szükséges;
c. c) a polgármesterek útmutatásával előkészíti a képviselő-testületek és a bizottság(ok) elé kerülő előterjesztéseket;
d. d) döntésre előkészíti a polgármesterek hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
e. e) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármesterek átadnak részére;
f. f) tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testületek, a képviselő-testületek bizottságának (bizottságainak) ülésén;
g. g) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben (Ötv. 36. § (2) bek.);
h. h) köteles jelezni a képviselő-testületeknek, a bizottságnak (bizottságoknak) és a polgármestereknek, ha a döntéseiknél jogszabálysértést észlel (Ötv. 36. § (2) bek.);
i. i) minden évben beszámol a képviselő-testületeknek a körjegyzőség munkájáról (Ötv. 40. § (4) bek.);
j. j) gondoskodik az SZMSZ és mellékletei naprakész vezetéséről;
(2) A körjegyző egyéb feladatai:
a. a) ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és hatósági hatásköröket;
b. b) szervezi a körjegyzőség jogi felvilágosító munkáját;
c. c) ellátja a körjegyzőség tevékenységének egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat;
d. d) ellátja a képviselő-testületek által hozott rendeleteket érintő deregulációs tevékenységet, figyelemmel a jogharmonizációs követelményekre is;
e. e) véleményt nyilvánít a polgármesterek, az alpolgármesterek és bizottsági elnökök kérésére jogértelmezési kérdésekben;
f. f) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára;
(3) A körjegyző köteles gondoskodni a részletes feladatait és hatásköreit tartalmazó jegyzék elkészítéséről és folyamatos aktualizálásáról.
(4)[1] A körjegyző vagy megbízottja az önkormányzat hivatalában minden hétfőn 9.00 órától 10.00 óráig fogadóórát tart.
[1] Módosította: 12/2008. (IX.20.) ÖK számú rendelet. Hatályba lépés időpontja: 2008. október 1.
VIII. Fejezet
A körjegyzőség
60. §
(1) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati ügyek végrehajtására, a működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására Köveskál, Szentbékkálla, Balatonhenye községek önkormányzataival közösen körjegyzőséget hoz létre .
(2)[1] A körjegyzőség neve: Köveskál, Szentbékkálla, Balatonhenye Községi Önkormányzatok Körjegyzősége.
[1] Módosította a 4/2011. (III.31.) önkormányzati rendelet 1. § (5) bekezdése, hatályba lépés időpontja: 2011. április 1.
61. §
(1) A körjegyzőség létszámát, belső szervezeti felépítését, működi rendjét, valamint részletes feladat és hatáskörét a körjegyzőséget alapító együttműködési megállapodás részletezi. E megállapodás tartalmazza:
1. a) a körjegyzőséghez tartozó önkormányzatok a körjegyzőség fenntartásához a települések lakosságszámának arányában járulnak hozzá,
2. b) a finanszírozás minden hó 10-ig történik, az éves költségvetési rendeletben meghatározott, állami támogatáson felüli összegek erejéig,
3. c) vállalják az önkormányzatok, előzetes megbeszélést követően a költségvetési rendeletben elfogadott előirányzatok évközi módosítása esetén, a többlettámogatás kifizetését,
4. d) az elszámolás a költségvetési beszámolóban megállapított teljesítések alapján történik.
(2) A körjegyzőség ügyrendjének tervezetét az érintett polgármesterek véleményének kikérésével a körjegyző készíti el, és terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.
(3) A körjegyzőséget létrehozó képviselő-testületek együttes ülése dönt:
a. a) a körjegyző kinevezéséről és felmentésről,
b. b) a körjegyzővel szembeni fegyelmi és anyagi felelősségre vonás kezdeményezéséről,
c. c) a körjegyző működéséről szóló beszámoló elfogadásáról,
d. d) a körjegyzőség költségvetéséről és zárszámadásáról,
(4) A körjegyzőség működésének ellenőrzése, a feladatok egyeztetése céljából az érdekelt községek polgármesterei a körjegyző részvételével rendszeresen tartanak megbeszéléseket. A megbeszélésről emlékeztető készül.
62. §
(1) A körjegyzőség hivatalában nem adományozható szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói cím.
(2) A körjegyzőség hivatalában a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkaköröket az SZMSZ 2. számú melléklete tartalmazza .
(3) A körjegyzőség hivatalában a képzettségi pótlékra jogosító munkaköröket és képzettségeket az SZMSZ 3. számú melléklete tartalmazza .
IX. Fejezet
ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS
63. §
(1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében Intézményfenntartó Társulásban vesz részt a körjegyzőségben társult községekkel, valamint Monoszlóval az orvosi rendelő és a védőnői szolgálat fenntartásában, valamint a Tapolcai Kistérség-fejlesztési Társulásban.
(2) A képviselő-testület a rendelkezésére álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.
(3) A társulás célja és rendeltetése:
a. a) tervek, fejlesztési koncepciók és programok egyeztetése;
b. b) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása;
c. c) a lakosság közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatása;
(4) A koordináció főbb módszerei:
a. a) a polgármesterek, a jegyző szakmai tanácskozásai;
b. b) testületi ülések együttes tartása;
c. c) közös bizottságok szervezése;
(5) A társulás létrehozásáról, valamint szervezeti és működési rendjéről szóló együttműködési megállapodás(ok) az SZMSZ 4. számú mellékletét képezi(k).
X. Fejezet
HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS, LAKOSSÁGI FÓRUMOK
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
64. §
A képviselő-testület a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés szabályait külön önkormányzati rendeletben határozza meg (Ötv. 50. § (2) bek.).
Lakossági fórumok
65. §
A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart (Ötv. 13. §), az alábbi szabályok figyelembevételével:
a. a) a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek;
b. b) a közmeghallgatás idejét, helyét és témáját, valamint más lakossági fórumok megtartásának tervét a képviselő-testület határozza meg, lehetőleg a munkatervének elfogadásakor;
c. c) a közmeghallgatás pontos időpontjára vonatkozó javaslatot a polgármester a közmeghallgatás üléstervvel egyidejűleg terjeszti elő;
d. d) a közmeghallgatásra általában az önkormányzat székhelyén, de indokolt esetben az önkormányzat által létrehozott intézmény székhelyén is sor kerülhet;
e. e) a közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről a helyben szokásos módon tájékoztatni kell a lakosságot a rendezvény előtt legalább 8 nappal;
66. §
(1) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(2) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 8 napon belül írásban kell választ adni.
(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.
XI. Fejezet
AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA
67. §
(1) A képviselő-testület az önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokat (vagyontárgyak köre, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására vonatkozó előírások) külön önkormányzati rendeletben határozza meg. E rendeletben kell megállapítani:
a. a) a forgalomképtelen vagyontárgyak körét;
b. b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképtelen tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során;
c. c) azoknak a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyaknak, vagyoni részeknek és jogoknak a körét, amelyek elidegenítéséről, megterheléséről, gazdasági társaságba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról csak helyi népszavazással lehet dönteni (Ötv. 80. § (2) bek.);
(2) Az önkormányzat forgalomképes vagyontárgyainak körét az SZMSZ 5. számú melléklete tartalmazza.
(3) Az önkormányzat vagyonának növelése érdekében – az Ötv. 80. § (2) bekezdésben foglaltakra is tekintettel – az alábbi korlátozásokkal vehet részt különböző gazdasági vállalkozásokban: csak limitált felelősségű gazdasági társaságban vehet részt, az alapítói vagyon értéke nem haladhatja meg az önkormányzat vagyonának 12 %-át.
(4) A polgármester az önkormányzati vagyongazdálkodással kapcsolatos kérdésekről – erre irányuló igény esetén – köteles tájékoztatni az állampolgárokat.
Az önkormányzat költségvetése
68. §
(1)A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről külön önkormányzati rendelet alkot.
(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik:
a. a) Az első fordulóban történik a költségvetési koncepció elkészítése. Ennek során történik meg a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek tartalmának az önkormányzat gazdálkodására gyakorolt hatásainak, valamint az önkormányzat alapellátási kötelezettségeivel és az önként vállalt feladatokkal kapcsolatos pénzügyi információk szakmai elemzése. A költségvetési koncepció kidolgozásával kapcsolatos kiemelt feladatok:
1. 1. fel kell tárni a bevételi forrásokat és azok bővítési lehetőségeit,
2. 2. a kiadási szükségletek (helyi közösségi igények) meghatározása, azok gazdaságos, célszerű megoldásainak feltérképezése,
3. 3. az igények és célkitűzések egyeztetése,
4. 4. meg kell határozni a feladatvállalás sorrendjét,
5. 6. el kell végezni a döntésekkel hatásvizsgálatokat,
b. b) A második fordulóban történik a költségvetési-rendelet tervezetének kidolgozása, amely alternatív javaslatokat is tartalmazhat. A rendelet tervezet javaslat formájában kerül a képviselő-testület elé és tartalmazza:
1. 1. a bevételi forrásokat,
2. 2. önálló költségvetési szervenként a működési, fenntartási előirányzatokat,
3. 3. a felújítási előirányzatokat célonkénti bontásban,– a fejlesztési kiadásokat feladatonként, külön tételben,
4. 4. az általános és céltartalék pénzeszközeit,
(3) A költségvetési rendelet tervezetét szakmailag a körjegyző készíti elő, a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(4) A körjegyző féléves költségvetési információt szolgáltat a képviselő-testületnek, melyről a testület határozatot hoz.
(5) A zárszámadásról szóló rendelet előkészítése és előterjesztése a (3) bekezdésben foglaltak szerint történik.
Az önkormányzati gazdálkodás szabályai
69. §
(1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős (Ötv. 90. § (1) bek.).
(2) A fizetőképesség helyreállítása érdekében az önkormányzat köteles felfüggeszteni a hatósági és az alapvető lakossági szolgáltatások kivételével a feladatok finanszírozását (Ötv. 90. § (4) bek.) az alábbi sorrendben:
a. a) a felhalmozási tevékenységek felfüggesztése,
b. b) az önkormányzat által más önkormányzatok részére fizetett tanulók költsége,
c. c) a kulturális rendezvényekre és eseményekre fordított pénzeszközök,
d. d) az önkormányzati képviselő-testületi tagok díjának kifizetése.
(3) Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a körjegyzőség látja el. E körbe tartozó feladatai, különösen:
a. a) a költségvetési beszámoló, a költségvetési tájékoztató és a havi pénzforgalmi információ elkészítése a pénzügyminiszter által előírt módon és határidőre;
b. b) a címzett és céltámogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátása;
c. c) biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését;
(4)[1] Az SZMSZ 6. sz. mellékletét képezi A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) szabályzata, valamint a gazdálkodási szabályzatok.
[1] Hatályba léptette: 6/2006. (XII.19.) ÖK. sz. rendelet. Hatályba lépés időpontja: 2006. december 27.
70. §
(1) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények részben önállóan gazdálkodnak, az alábbi korlátozásokkal:
a. a) A részükre megállapított és jóváhagyott költségvetési rendelet alapján az előirányzatokkal szabadon rendelkeznek.
b. b) Valamennyi önkormányzat és intézmény pénzügyi gazdálkodása a Körjegyzőségen bonyolódik.
(2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények és azok vállalkozásainak ellenőrzését a polgármester a körjegyzőség hivatala útján látja el, illetve biztosítja.
71. §
(1) Az önkormányzat kiadása teljesítésének, bevétele beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.
(2) Az utalvány ellenjegyzésére a körjegyző vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.
(3) Az (1)–(2) bekezdésen alapuló felhatalmazás részletes szabályait a körjegyzőség ügyrendjében kell megállapítani. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
72. §
(1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi (Ötv. 92. § (1) bek.).
(2) A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület látja el. A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján gondoskodik eseti megbízással (Ötv. 92. § (2) bek.).
(3) A képviselő-testület – egyebek között – az önkormányzatnál és intézményeinél:
a. a) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit;
b. b) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, -csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat;
c. c) vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését (Ötv. 92. § (3) bek.).
(4) A képviselő-testület eseti ellenőre vizsgálati megállapításait a képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek (Ötv. 92. § (4) bek.).
Felterjesztési jog
73. §
(1) A képviselő-testület általa irányított szerv működésével, illetőleg az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását (Ötv. 101. §. (1) bek. c) pont).
(2) A képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetőleg az önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben – közvetlenül vagy érdek-képviseleti szervezete útján – az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat és tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást kérhet, illetve javaslatot tehet, vagy intézkedés megtételét kezdeményezheti (Ötv. 101. § (1) bek.).
(3) A képviselő-testület felterjesztési jogának gyakorlását megelőzően köteles kikérni a tárgy szerint illetékes képviselő-testületi bizottság(ok) véleményét.
XII. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
74. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetésétől számított 15 napon lép hatályba .
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Balatonhenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/1995 (V. 09.) ÖK sz. rendelet, és az azt módosító 4/1998. (XII. 08.) és 6/2002. (XII. 13.) ÖK. számú Rendelet.
(3) Az SZMSZ mellékleteinek folyamatos vezetéséről a körjegyző gondoskodik.
(4) Az SZMSZ kihirdetéséről az e rendelet 42. § (1) bekezdésében meghatározott módon a körjegyző köteles gondoskodni.
Balatonhenye, 2003. június 16.
Szalai József sk. Dr. Miklósy Gábor sk.
polgármester körjegyző
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás