Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

7/2003. (II. 19.) GKM rendelet

a taxiba szerelt viteldíjjelzők típusvizsgálatáról és első hitelesítéséről1

2004.05.01.

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 56. §-ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem el:

1. § (1) E rendelet hatálya azokra a gazdálkodó szervezetekre [Ptk. 685. § c) pont], illetve külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeire terjed ki, amelyek taxiba szerelt viteldíjjelző készüléket (a továbbiakban: viteldíjjelző) gyártanak vagy forgalmaznak.

(2) E rendelet alkalmazási köre nem terjed ki az elektronikus eszközt magában foglaló viteldíjjelzőre.

2. § E rendelet alkalmazásában

a) viteldíjjelző: olyan idő-távolságmérő készülék, amely azon jármű jellemzőinek megfelelően, amelybe beszerelték, és azoknak a tarifáknak megfelelően, amelyekre beállították, – általában menet közben a megtett távolság alapján, egy bizonyos sebesség alatt pedig annak az időtartamnak az alapján, amelyre a járművet igénybe vették – automatikusan számítja és folyamatosan jelzi a taxi utasa által fizetendő összeget, amely nem tartalmazhat olyan további költséget, amelyet helyi szabályozás rendel el;

b) a viteldíjjelző ,,k'' állandója: olyan jellemző mennyiség, amely azoknak a jeleknek a típusát és számát mutatja meg, amelyek alapján a készülék helyesen adja meg a megtett távolságnak megfelelő jelzést.

A ,,k'' állandó kifejezése:

1. jelzett kilométerenkénti fordulatban (fordulat/km), vagy

2. jelzett kilométerenkénti impulzusban (impulzus/km)

történik attól függően, hogy a jármű által megtett távolságra vonatkozó információ a viteldíjjelzőbe a jármű tengelye által megtett fordulatok számának formájában vagy villamos jelek formájában került betáplálásra;

c) a jármű ,,w'' állandója: a viteldíjjelző meghajtására szolgáló, a járművön erre a célra biztosított helyen, a megtett távolságnak megfelelően továbbított jelek típusát és számát magában foglaló adatok mennyisége.

A ,,w'' állandó kifejezése:

1. megtett kilométerenként fordulatszámban (fordulat/km), vagy

2. megtett kilométerenkénti impulzusban (impulzus/km)

történik attól függően, hogy a jármű által megtett távolságra vonatkozó információ a viteldíjjelzőt meghajtó alkatrész által megtett fordulatok számának formájában vagy villamos jelek formájában áll rendelkezésre.

A ,,w'' állandó több tényezőtől függően változik, különösen a gumiabroncs kopásától és nyomásától, a jármű által szállított teher nagyságától és azoktól a feltételektől, amelyek között az utazás történik. A ,,w'' állandó értékét a jármű szabványos vizsgálati feltételei mellett kell meghatározni.

A viteldíjjelzőn lévő kijelzés – a tarifa pozíciótól eltekintve – a viteldíjjelző ,,k'' állandójától és azon jármű ,,w'' állandójától függ, amelybe a viteldíjjelzőt beszerelték;

d) a kerék ,,u'' dinamikus kerülete: a viteldíjjelzőt közvetlenül vagy közvetetten hajtó járműkerék ,,u'' dinamikus kerülete az a távolság, amelyet a jármű e kerék egy teljes fordulata alatt megtesz. Ha két kerék együttesen hajtja meg a viteldíjjelzőt, akkor a dinamikus kerület mindkét kerék dinamikus kerületének átlaga, milliméterben kifejezve. Az ,,u'' dinamikus kerület összefüggésben áll a jármű ,,w'' állandójával, ezért a kerületet, amennyiben azonosítani kell, a jármű szabványos vizsgálati feltételei mellett kell meghatározni;

e) illesztő egység: az illesztő egység rendeltetése, hogy a jármű ,,w'' állandóját a viteldíjjelző ,,k'' állandójához illessze;

f) legnagyobb megengedett hibatartomány: meghatározza a legnagyobb eltérést a legmagasabb és a legalacsonyabb kijelzés között. A hibák meghatározásához használt helyes értékeket a viteldíjjelző ,,k'' állandójából és azokból a tarifákból lehet kiszámítani, amelyekre a viteldíjjelzőt beállították. A legnagyobb megengedett hibatartomány kizárólag a viteldíjjelző hibáitól függ.

A felszerelésre készen álló és tartozékaival ellátott viteldíjjelző próbapadi ellenőrzéséhez a mért mennyiségek konvencionális helyes értéke az az érték, amely a mérőn megjelenített ,,k'' értékből és abból a tarifából (tarifákból) adódik, amelyre a mérőt beállították.

E mennyiségek helyes értékének a legnagyobb és legkisebb megengedett kijelzések között kell lennie.

Távolságmérésre alapozott meghajtásnál egy adott megtett távolság legnagyobb megengedett hibatartománya nem haladhatja meg:

1. kezdeti távolság esetén a helyes érték 2%-át, azonban 1000 m-nél kisebb kezdeti távolságok esetén a 20 m-es tartomány elfogadható,

2. az ezután következő távolságok esetén a helyes érték 2%-át.

Időmérésre alapozott meghajtásnál egy adott idő legnagyobb megengedett hibatartománya nem haladhatja meg:

1. kezdeti időtartam esetén a helyes érték 3%-át; azonban 10 percnél rövidebb kezdeti időtartamok esetén a 18 másodperces tartomány elfogadható,

2. az ez után következő időtartamok esetén a helyes érték 3%-át.

Nem megengedett a teljes mérőrendszernek (viteldíjjelző és jármű) a legnagyobb megengedett hibatartomány határaihoz képest szándékosan történő aszimmetrikus beszabályozása;

g) határsebesség: az a sebesség, amelynél a viteldíjjelző jelzőkészülékének a meghajtója az időről a megtett távolságra, illetve a megtett távolságról az időre átkapcsol;

h) a jármű szabványos vizsgálati feltételei (a jármű ,,w'' állandójának meghatározásához):

1. a viteldíjjelzőt meghajtó kerékre szerelt jó állapotú és megfelelő nyomású gumiabroncs típusazonosságából következően az ,,u'' dinamikus kerülete megegyezik a ,,w'' állandó meghatározásához használt kerékével;

2. a jármű által szállított teher kb. 150 kg (2 felnőtt személy tömege, beleértve a vezetőt is);

3. a jármű saját meghajtása révén mozog sima és vízszintes talajon, egyenes vonalban, 40 ± 5 km/h sebességgel.

Ha a vizsgálatokat eltérő körülmények között végzik, az eredményeket olyan átszámítási tényezőkkel kell korrigálni, amelyek révén olyan értékek adódnak, mintha azok szabványos vizsgálati feltételek mellett jöttek volna létre;

i) hitelesítés: a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvényben, a végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendeletben és a mérőeszközökről és azok mérésügyi ellenőrzéséről szóló 6/2001. (III. 19.) GM rendeletben (a továbbiakban: mérésügyi jogszabályok) szabályozott eljárás.

3. § (1) Viteldíjjelző akkor hozható forgalomba, ha

a) megfelel az adott viteldíjjelzőre vonatkozó, e jogszabályban meghatározott alapvető méréstechnikai követelményeknek,

b) rendelkezik hitelesítési engedéllyel és típusjóváhagyási jellel, továbbá

c) rendelkezik az első hitelesítést tanúsító jellel.

(2) Forgalomba hozatal előtt a belföldi forgalomba hozó gondoskodik arról, hogy a külön jogszabályban2 meghatározott hitelesítésre jogosult szervezet (a továbbiakban: hitelesítő szervezet) a viteldíjjelzőt az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott jelölésekkel ellássa.

4. § A viteldíjjelzők típusvizsgálati eljárására és első hitelesítési eljárására az e rendeletben foglaltak az irányadóak azzal, hogy az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a mérésügyi jogszabályok előírásait kell alkalmazni.

Típusvizsgálati eljárás

5. § (1) A külön jogszabályban3 meghatározott belföldi forgalombahozónak az újonnan gyártott viteldíjjelző típusokra típusvizsgálati eljárást kell kezdeményeznie.

(2) A kérelemben szereplő tervdokumentáció – a külön jogszabályban4 foglaltakon kívül – tartalmazza a viteldíjjelző anyagára, szerkezetére, a jelölésekre és a feliratokra vonatkozó, az e rendelet mellékletében meghatározott adatokat.

(3) Ha a típusvizsgálatra benyújtott tervdokumentáció e rendelet előírásainak megfelel, a hitelesítő szervezet – a laboratóriumi vizsgálat érdekében – több mintadarab rendelkezésre bocsátását kéri.

(4) A típusvizsgálati eljárás az általában vizsgált jellemzőkön kívül kiterjed a (2) bekezdésben meghatározottak vizsgálatára is.

6. § A viteldíjjelző megfelel a típusvizsgálaton, ha a minta kielégíti a mérésügyi jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott adminisztratív, műszaki, technológiai és pontossági követelményeket.

7. § (1) A hitelesítő szervezet a vizsgálatot követően igazolja, hogy a típusminta megfelel a gyártó által megadott specifikációnak és az adott mérőeszköztípussal szemben támasztott mérésügyi követelményeknek, és hitelesítési engedélyt állít ki. A hitelesítő szervezet ellátja a viteldíjjelzőt a külön jogszabályban5 meghatározott típusjóváhagyási jellel.

(2) A hitelesítési engedély határozza meg, hová kell a viteldíjjelzőn a törvényes tanúsító jeleket elhelyezni.

Első hitelesítés

8. § (1) A viteldíjjelző első hitelesítését a hitelesítő szervezet az arra feljogosított laboratóriumban végzi. A helyiség elrendezésének és a vizsgálati berendezéseknek alkalmasnak kell lennie a vizsgálat biztonságos, megbízható feltételek között, időveszteség nélkül történő elvégzésére.

(2) A viteldíjjelző első hitelesítését két fázisban kell elvégezni.

(3) Az első fázis során vizsgált viteldíjjelző akkor kaphatja meg az első hitelesítési jelet, ha

a) megfelel a hitelesítési engedélyben jóváhagyott típusmintának, és viseli a típusjóváhagyási jelölést és a melléklet 7.1. pontjában meghatározott jelöléseket, továbbá

b) hibatartománya a legnagyobb megengedett hibatartományon belül van.

(4) A második fázis vizsgálatai:

a) a járműre történő felszerelés előtt a viteldíjjelző és a tarifa beállításának ellenőrzése,

b) a járműre történő felszerelés után a létrehozott mérőrendszer ellenőrzése.

(5) Viteldíjjelző első hitelesítésekor a hitelesítő szervezet a külön jogszabályban6 meghatározott első hitelesítési jelet elhelyezi a mérőeszközön.

A viteldíjjelzőn elhelyezhető jelölések és feliratok

9. § (1) Az e rendelet szerinti jelöléseket és feliratokat jól láthatóan, egyértelműen és maradandó módon, a mérésügyi jogszabályokban meghatározottak szerint kell elhelyezni a viteldíjjelzőn.

(2) A viteldíjjelzőn nem helyezhető el az e rendeletben meghatározott jelölésekkel összetéveszthető más jelölés.

Záró rendelkezések

10. § (1) Ez a rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(2) E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek Tanácsának a tagállamoknak a taxamérőkre vonatkozó jogszabályai összehangolásáról szóló 77/95/EGK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

Melléklet a 7/2003. (II. 19.) GKM rendelethez


A viteldíjjelző műszaki előírásai és az azon elhelyezendő feliratok

Mértékegységek

1. A viteldíjjelző által szolgáltatott vagy megjelenített kijelzés számára a következő mértékegységek engedélyezettek:
a) méter és kilométer a távolság esetében,
b) másodperc, perc és óra az idő esetében.
A viteldíj meghatározása az ország törvényes fizetőeszközében történik.

Műszaki előírások

2. Mérőeszköz és számítóeszköz
2.1. A viteldíjjelzőnek olyan szerkezetűnek kell lennie, hogy kizárólag a következők alapján számítsa és jelezze a viteldíjat:
a) a megtett távolság (távolságmérésre alapozott meghajtás), ha a jármű a határsebességnél nagyobb sebességgel halad,
b) az idő (időmérésre alapozott meghajtás), ha a jármű a határsebesség alatti sebességgel halad vagy áll.
2.2. A távolságmérésre alapozott meghajtás esetén a gépjármű hátramenetének nem szabad a kijelzett viteldíj vagy távolság csökkentését eredményeznie.
Az időmérésre alapozott meghajtást olyan időmérő szerkezetnek kell végeznie, amelyet csak a viteldíjjelző ,,Foglalt'' állása hoz működésbe. Ha a mechanikus időmérő szerkezet kézi felhúzású, akkor ismételt felhúzás nélkül legalább 8 órán keresztül kell működnie; ha a felhúzó rendszer minden egyes működtetéssel a viteldíjjelző beindítását eredményezi, akkor legalább 2 órán keresztül.
Ha a mechanikus időmérő szerkezet villamos felhúzású, a folyamatnak automatikusnak kell lennie.
A villamos időmérő mechanizmusnak mindenkor működésre készen kell állnia.
2.3. A távolságmérésre alapozott meghajtás esetében a kijelzés első változásának mindegyik tarifánál egy olyan kezdeti távolság megtétele után kell megtörténnie, amelyet a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet (a továbbiakban: PM rendelet) határoz meg.
Az időmérésre alapozott meghajtás esetében a kijelzés első változásának mindegyik tarifánál egy olyan kezdeti időtartam eltelte után kell megtörténni, amelyet a PM rendelet határoz meg.
A meghajtás alapjának változtatása nélkül a kezdeti távolság és a következő távközök közötti aránynak bármelyik tarifa alkalmazása esetén meg kell egyeznie a kezdeti időtartam és a következő időtartamok közötti aránnyal.
2.4. Az illesztő készüléknek olyan szerkezetűnek kell lennie, hogy a ház nyitásával a viteldíjjelző egyéb alkatrészeihez ne lehessen hozzáférni.
2.5. A viteldíjjelzőnek olyan kialakításúnak kell lennie, hogy a számító szerkezet bármilyen, a tarifaváltoztatásokhoz szükséges módosítását könnyen végre lehessen hajtani.
A viteldíjjelzőnek alkalmasnak kell lennie a PM rendelet szerint elismert összes tarifatartomány szerinti működésre.

3. Vezérlő szerkezet
A viteldíjjelző szerkezetének nem szabad mozgásba hozhatónak lennie, ameddig azt a következő megengedett helyzetek egyikébe állított vezérlő szerkezet nem aktiválta.
3.1. A ,,Szabad'' helyzetben
a) nem szabad fizetendő viteldíj kijelzésnek lennie, vagy ennek a kijelzésnek nullának kell lennie. Ez a jelzés azonban egyenlő lehet az alapdíjjal;
b) sem a távolságmérésre alapozott meghajtásnak, sem az időmérésre alapozott meghajtásnak nem szabad működtetnie a fizetendő viteldíjat jelző készüléket.
3.2. A vezérlő szerkezet egyéb állásai
A vezérlő szerkezetnek olyannak kell lennie, hogy a ,,Szabad'' állásból kiindulva a viteldíjjelzőt egymás után a következő üzemi állásokba lehessen állítani:
a) különböző üzemi állásokba bármelyik meglévő tarifánál növekvő nagyságrendben, vagy bármilyen más olyan sorrendben, amelyet a PM rendelet szerinti tarifaszabályzatok megengednek. Ezekben az állásokban az időmérésre alapozott meghajtásnak, a távolságmérésre alapozott meghajtásnak bekapcsolva kell lennie;
b) a fizetendő végösszeget jelző ,,Fizet'' helyzetbe. Ebben a helyzetben az időmérésre alapozott meghajtásnak kikapcsolva kell lennie, és a távolságmérésre alapozott meghajtásnak a PM rendelet meghatározott tarifánál bekapcsolva kell lennie.
3.3. A vezérlő szerkezet működése
A vezérlő szerkezet működésére a következő előírások vonatkoznak:
a) bármilyen tarifa mellett, bármilyen üzemi állásból kiindulva, nem szabad lehetővé tennie a viteldíjjelző ,,Szabad'' állásba történő visszaállítását anélkül, hogy a ,,Fizet'' helyzeten áthaladna. Az egyik tarifáról a másik tarifára történő áttérésnek azonban lehetségesnek kell lennie;
b) a ,,Fizet'' helyzetből kiindulva nem szabad lehetővé tennie a viteldíjjelző bármilyen tarifa melletti üzemi állásába történő visszaállítását anélkül, hogy a ,,Szabad'' álláson áthaladna;
c) a viteldíjjelzőnek olyan kialakításúnak kell lennie, hogy az egyik tarifáról a másikra történő átváltás a ,,Szabad'' álláson keresztül csak akkor legyen lehetséges, ha a vezérlő készüléknek erre az állására meghatározott feltételek (3.1. pont) az ezen az álláson történő átmenet során maradéktalanul teljesülnek;
d) ne legyen lehetséges a vezérlő készülék olyan működtetése, hogy a viteldíjjelző az a)–c) pontokban meghatározottaktól eltérő más állásokon álljon.
3.4. Speciális előírások
A 3.1–3.3. pontokban leírt követelményektől függetlenül a különböző tarifáknak a PM rendelet szerinti tarifaszabályzat előírásainak megfelelő, a megtett távolságtól vagy a jármű igénybevételének időtartamától függő váltása automatikusan is előidézhető.

4. Jelző szerkezet
4.1. A viteldíjjelző számlapját úgy kell kialakítani, hogy az utast érintő kijelzések akár nappal, akár éjszaka könnyen olvashatók legyenek.
4.2. A fizetendő viteldíjnak legalább 10 mm-es magasságú, egy sorban lévő számokból álló kijelzés egyszerű leolvasásával nyilvánvalóvá kell válnia.
Ha a készülék indítása a vezérlő szerkezet működtetésével a ,,Szabad'' állásból történt, akkor a jelző készüléken az alapdíjnak megfelelő rögzített összegnek kell láthatónak lennie. Ezt követően a viteldíj kijelzésének megszakításokkal kell változnia, állandó pénzértékű fokozatos növekményekkel.
4.3. A viteldíjjelzőn egy olyan kijelzőnek kell lennie, amely a számtárcsán folyamatosan jelzi a bekapcsolt üzemi helyzetet.
4.4. A viteldíjjelzőt úgy kell kialakítani, hogy egy, a jármű külső részén elhelyezett, a viteldíjjelzőhöz kapcsolt második vezérlő készülék jelezze az üzemi helyzetet vagy a használatban lévő tarifát. Ennek a második vezérlő készüléknek nem szabad megzavarnia a viteldíjjelző helyes működését, illetőleg nem szabad lehetővé tennie a hozzáférést a viteldíjjelző szerkezetéhez vagy meghajtásához.
4.5. Ha a kötelező kijelzések nem világító számok vagy betűk formájában jelennek meg, akkor a viteldíjjelzőben egy olyan szerkezetnek kell lennie, amely nem vakít, de megvilágítja a kijelzéseket, egyben elég erős ahhoz, hogy biztosítsa a könnyű leolvasást.
Lehetővé kell tenni e szerkezet fényforráscseréjét (izzócseréjét) a plombált részek megbontása nélkül.
4.6. Lehetővé kell tenni, hogy a viteldíjjelzőt el lehessen látni a PM rendelet által előírt vagy engedélyezett összegző számlálókkal, például olyan regisztráló készülékekkel, amelyek a következőket jelzik:
a) a jármű által megtett teljes távolság,
b) az utassal megtett teljes távolság,
c) az ,,igénybevételek'' teljes száma,
d) a fizetett viteldíjak összege.
Ezeknek a regisztráló készülékeknek megfelelően teljesíteniük kell azt a funkciót, amelyre szolgálnak. A regisztrált értékeket legalább 4 mm-es látható magasságú, egy sorban lévő számok formájában kell jelezniük.

5. Szabadon választható kiegészítő eszközök
A viteldíjjelzőt a következő kiegészítő eszközökkel lehet felszerelni:
a) a jármű üzemeltetőjét érdeklő adatokat regisztráló készülék,
b) a fizetendő viteldíjat jelző kártyás vagy szalagos nyomtató készülék.
Az ilyen készülékek megléte és ezek működése nem befolyásolhatja a viteldíjjelző helyes működését.

6. Szerkezet
6.1. A viteldíjjelzőnek erős és stabil szerkezetűnek kell lennie. A fő alkatrészeinek megfelelő szilárdságot és stabilitást garantáló anyagokból kell készülniük.
6.2. A viteldíjjelző-háznak és bármilyen, a mérőeszköz házába be nem épített illesztő szerkezet házának, valamint a mozgásátviteli tagoknak olyan kialakításúnak kell lenniük, hogy a viteldíjjelző lényeges alkatrészei ne legyenek kívülről elérhetők, továbbá, hogy a ház ezeket az alkatrészeket védje a portól és a nedvességtől. A beállító alkatrészekhez való hozzáférés ne legyen lehetséges a plombák megsértése nélkül.

7. Jelölések
7.1. Általános jelölések és azonosítás
Minden viteldíjjelző számlapján vagy egy plombált (lezárt) lapján rajta kell lenniük a szokványos szerelési viszonyok mellett könnyen látható és olvasható következő jelöléseknek:
a) a gyártó neve és címe vagy jele,
b) a típus jelzése, a gyártási száma és a gyártás éve,
c) a típusjóváhagyási jelölés,
d) a ,,k'' állandó.
Mindegyik viteldíjjelzőn biztosítani kell a helyet a következő jelölések számára:
a) további információk, amennyiben a PM rendelet rendelkezései szerint ilyenek vannak a viteldíjjelzővel vagy a járművel kapcsolatban,
b) az első hitelesítési jelen kívül a PM rendelet rendelkezéseinek megfelelően előírt más jelzések.
7.2. Speciális jelölések
7.2.1. A jelzett értékek jelentését világosan, olvashatóan és egyértelműen kell megjeleníteni az összes kijelző ablakainak közelében.
7.2.2. A pénzegység nevét vagy jelét az utazás viteldíjának jelzése mellett kell megjeleníteni.

8. Plombálás (lezárás)
8.1. A viteldíjjelző következő alkatrészeit úgy kell szerkeszteni, hogy az alábbiakatt plombával lehessen lezárni:
a) a viteldíjjelző belső mechanizmusát magában foglaló ház,
b) az illesztő készülék háza,
c) azoknak a mechanikai vagy villamos készülékeknek a védőfedelei, amelyek a viteldíjjelzőn lévő bemeneti pontot kötik össze a járművön lévő azon megfelelő alkatrésszel, amely a jármű és a készülék összekötésére szolgál, beleértve az illesztő készülék leszerelhető alkatrészeit is,
d) ha az időmérő mechanizmusok villamos felhúzásúak és a viteldíjjelző vezérlő készüléke villamos meghajtású, akkor a villamos kábelcsatlakozások,
e) a kötelező jelzések vagy a hitelesítési jelzések számára szolgáló bármilyen lemez (tábla),
f) a 4.4. pontban meghatározott készülék villamos kábelének csatlakozásai, amennyiben fel van szerelve.
8.2. A plombát úgy kell rögzíteni, hogy megakadályozzon a védett alkatrészekhez és csatlakoztatásokhoz történő bármilyen hozzáférést a plomba megsértése nélkül.
1

A rendeletet a 8/2006. (II. 27.) GKM rendelet 18. § (1) bekezdésének h) pontja hatályon kívül helyezte 2006. október 30. napjával.

3

A mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról intézkedő 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet 7. §-ának (2) bekezdése.

4

A mérőeszközökről és azok mérésügyi ellenőrzéséről szóló 6/2001. (III. 19.) GM rendelet 5. §-ának (3) bekezdése.

5

A mérőeszközökről és azok mérésügyi ellenőrzéséről szóló 6/2001. (III. 19.) GM rendelet mellékletének 1. pontja.

6

A mérőeszközökről és azok mérésügyi ellenőrzéséről szóló 6/2001. (III. 19.) GM rendelet mellékletének 5. pontja.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás