71/2003. (V. 27.) Korm. rendelet

Szövegértés

Információk feldolgozása és megítélése

Szépirodalmi és nem irodalmi szövegek értelmezése

Nyomtatott és elektronikus közlések információinak célirányos és kritikus használata.

A szövegértési képesség bizonyítása különféle szakmai-tudományos, publicisztikai, gyakorlati, szépirodalmi szövegek értelmezésével, összehasonlításával.

Különböző szövegértelmezési eljárások alkalmazása.

Írásbeli kifejezőképesség

Különböző témákban, különböző műfajokban széles körű olvasottságon alapuló tájékozottság és személyes vélemény megfogalmazása a műfajnak, a témának, a címzettnek megfelelő szabatossággal.

Kérdéskör, kérdés, probléma írásbeli megvitatása, a téma több nézőpontú értékelését is magában foglaló vélemény, álláspont, következtetés megfogalmazása az érvelés módszerével.

Hivatalos írásművek nyelvi normáinak alkalmazása

A köznyelvi norma alkalmazása, biztos helyesírás, rendezett, olvasható kézírás, a helyesírási és nyelvhelyességi hibák javításának képessége.

Beszéd, szóbeli szövegalkotás

A beszédhelyzetnek, a műfajnak és a témának megfelelő tartalmú, szóhasználatú lényegre törő, világos felépítésű, kifejtett közlés.

Memoriter: teljes művek és részletek szöveghű előadása.

Fogalmi műveltség

Fogalomismeret, fogalomhasználat

Nyelvi és irodalmi fogalmak beszédhelyzetnek, témának, megfelelő helyénvaló alkalmazása.

Fogalmak értelmezése.

1. Magyar nyelv

1.2. Kommunikáció

A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal.

A kommunikáció interdiszciplináris jellege.

Jel, jelrendszer.

Nyelvi és vizuális kommunikáció.

A nyelvhasználat, mint kommunikáció.

Kommunikációs funkciók és közlésmódok.

Személyközi kommunikáció.

A tömegkommunikáció.

1.4. Nyelv és társadalom

Társadalmi és területi nyelvváltozatok.

Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban.

Kisebbségi nyelvhasználat.

A határon túli magyar nyelvűség.

Tömegkommunikáció és nyelvhasználat.

1.5. A nyelvi szintek

Hangtan.

Alaktan és szótan.

Mondattan.

A mondat szintagmatikus szerkezete.

A mondat a szövegben.

Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban. Szókincs és frazeológia.

1.6. A szöveg

A szöveg és a kommunikáció.

A szöveg szerkezete és jelentése.

Szövegértelmezés.

A szöveg szóban és írásban.

Az intertextualitás.

A szövegtípusok.

Szöveg a médiában.

1.7. A retorika alapjai

A nyilvános beszéd.

Érvelés, megvitatás, vita.

A szövegszerkesztés eljárásai.

1.8. Stílus és jelentés

Szóhasználat és stílus.

A szójelentés.

Állandósult nyelvi formák.

Nyelvi, stilisztikai változatok.

Stíluseszközök.

Stílusréteg, stílusváltozat.

2. Irodalom

2.1. Szerző, művek

2.1.1. Életművek a magyar irodalomból

Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila.

Az életmű: az életút jelentős tényei, a főbb művek szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között.

Memoriterek.

2.1.2. Portrék

Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc,

Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó

Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János.

Két-három lírai és/vagy néhány epikai/drámai alkotás bemutatása, értelmezése.

Memoriterek.

2.1.4. A kortárs irodalomból

Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy epikai művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból.

Irodalmi nyilvánosság; nyomtatott szöveg, digitális közlés.

2.1.5. Világirodalom

Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia.

A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzői és egy-két kiemelkedő képviselője.

2.1.6. Színház és dráma

Színház és dráma különböző korszakokban.

1-1 mű értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Molière, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája.

2.1.8. Regionális kultúra

Interkulturalitás.

A régió, a tájegység, a település irodalmi, kulturális hagyományai.

Kisebbségi irodalmak.

Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok bemutatása.

2. 2. Értelmezési szintek, megközelítések

2.2.1. Témák, motívumok

Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése.

Az olvasott művekben motívumok, témák változatainak felismerése, értelmezése.

2.2.2. Műfajok, poétika

Műnemek, műfajok. Poétikai fogalmak alkalmazása.

2.2.3. Korszakok, stílustörténet

A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a középkortól a szimbolizmusig.

1. Magyar nyelv

1.2. Kommunikáció

A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal.

Jel, jelrendszer.

Nyelvi és vizuális kommunikáció.

A nyelvhasználat, mint kommunikáció.

Kommunikációs funkciók és közlésmódok.

Személyközi kommunikáció.

A tömegkommunikáció.

Társadalmak és kultúrák jelrendszerei.

1.3. A magyar nyelv története

Változás és állandóság a nyelvben.

A magyar nyelv rokonsága.

A magyar nyelv történetének fő szakaszai. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, Ó-magyar Mária-siralom.

Életmód és szókincs összefüggései. A szókészlet rétegei.

Régi magyar irodalmi szövegek bemutatása.

Az egységes írott nyelvi norma kialakulása.

A nyelvművelés szerepe.

1.4. Nyelv és társadalom

Társadalmi és területi nyelvváltozatok.

Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban.

Egy nyelvjárás bemutatása.

Kisebbségi nyelvhasználat.

A határon túli magyar nyelvűség.

Kétnyelvűség, kettős nyelvűség.

Nyelvpolitika, nyelvi tervezés.

Tömegkommunikáció és nyelvhasználat.

1.5. A nyelvi szintek

A leíró grammatika mint a magyar nyelvi rendszer modellje. Hangtan.

Alaktan és szótan.

Mondattan.

A mondat szintagmatikus szerkezete.

A mondat a szövegben.

Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban. Szókincs és frazeológia.

1.6. A szöveg

A szöveg és a kommunikáció.

A szöveg pragmatikai, szemantikai és grammatikai megközelítése.

A szöveg szerkezete és jelentése.

Szövegértelmezés.

A szöveg szóban és írásban.

Az intertextualitás.

A szövegtípusok.

Szöveg a médiában. Médiaközlések elemzése.

1.7. A retorika alapjai

A retorika jelentősége és alkalmazásának társadalmi színterei.

A nyilvános beszéd.

Érvelés, megvitatás, vita.

A szövegszerkesztés eljárásai.

1.8. Stílus és jelentés

Szóhasználat és stílus.

A szójelentés.

Állandósult nyelvi formák.

Nyelvi, stilisztikai változatok.

Stíluseszközök.

Stílusréteg, stílusváltozat.

Stílus és norma koronkénti változatai.

2. Irodalom

2.1. Szerző, művek

2.1.1. Életművek a magyar irodalomból

Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila.

Az életmű: az életút jelentős tényei, a főbb művek szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között.

Irányzatok, szellemi kötődések.

Művek hatása, utóélete az irodalmi-kulturális hagyományban.

Memoriterek.

2.1.2. Portrék

Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc,

Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó

Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János.

Három-négy lírai és/vagy egy-két epikai néhány epikai/drámai alkotás több szemponton alapuló értelmezése.

Összefüggések a korszak irányzataival, korstílussal.

Etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozások.

Művek hatása, utóélete az irodalmi-kulturális hagyományban.

Memoriterek.

2.1.4. A kortárs irodalomból

Egy költő néhány versének; egy-egy drámaíró, illetve prózaíró 1-2 művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból.

Irodalmi nyilvánosság; nyomtatott szöveg, digitális közlés.

2.1.5. Világirodalom

Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia.

Középkor, reneszánsz, barokk, felvilágosodás, romantika, a XIX. század második fele, avantgárd és a XX. század első fele, a XX. század második fele és a kortárs világirodalom jellemzői, korszakonként két mű bemutatása.

2.1.6. Színház és dráma

Színház és dráma különböző korszakokban.

Egy-egy mű értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Molière, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája.

Egy-egy dráma elemzése: Ibsen, Csehov, epikus színház, abszurd dráma.

2.1.8. Regionális kultúra

Interkulturalitás.

A régió, a tájegység, a település irodalmi, kulturális hagyományai.

Kisebbségi irodalmak.

Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok bemutatása.

2. 2. Értelmezési szintek, megközelítések

2.2.1. Témák, motívumok

Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése.

Az olvasott művekben motívumok, témák változatainak értelmezése.

Műveket összekötő motivikus összefüggések.

2.2.2. Műfajok, poétika

Műnemek, műfajok. Poétikai fogalmak alkalmazása.

Műfajteremtő művek.

Poétikai jellemzők történeti változásai.

2.2.3. Korszakok, stílustörténet

2.2.3.1. Irodalomtörténet

A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a középkortól a szimbolizmusig.

Az irodalom, az irodalmiság változó hagyománya.

A magyar irodalomtörténet/művelődéstörténet főbb korszakainak néhány jellemzője.

1. Írásbeli és szóbeli nyelvhasználat

A) Szövegértés

Különböző műfajú és tematikájú szövegek értelmezése, összevetése, az így szerzett ismeretek alkalmazása beszédben és írásban.

A cél, a szándékok, érvelések, vélemények felismerése köznyelvi szóbeli és írásbeli szövegfajtában.

A szöveg lényegének megítélése.

Irodalmi és nem irodalmi (pl. publicisztikai, ismeretterjesztő, audiális és vizuális tömegtájékoztatás műfajai) szövegek gondolatmenetének követése, a nyelvi eszközök jelentőségének felismerése.

A társadalomtudományi és természettudományi tantárgyak anyanyelvű szövegeinek megértése.

B) Szövegalkotás

Állásfoglalás megfogalmazása aktuális témával, illetve problémával kapcsolatban.

Vélemény, álláspont hatásos kifejtése.

Képesség a kulturált, a partner véleményét figyelembe vevő vitatkozásra.

Tárgyszerű, a szituációknak megfelelő formában történő információadás képessége (tudósítás, felvilágosítás stb.).

Beszámoló szövegekkel és filmekkel kapcsolatban különböző szempontból.

Kiselőadás (referátum) előkészítése és szabatos előadása.

Szépirodalmi és ismeretterjesztő szövegek lényegének megragadása és írásban szabatos formában való megfogalmazása.

Aktuális problémákkal, ill. olvasott művekkel, szövegekkel kapcsolatban érvek és ellenérvek összegyűjtése és ütköztetése, kifejtő fogalmazás írása.

Szövegek értelmezése, ezekkel kapcsolatos állásfoglalás.

Megadott szempontok alapján szövegek megváltoztatása

(szemlélet- és stílusváltás, befejezetlen szöveg folytatása).

A magán- és a közéletben használatos különböző szövegfajták szerkesztése (önéletrajz, pályázat, hirdetés, olvasói levél stb.).

Összefüggő értekező fogalmazások írása megadott szempontok alapján.

A szövegalkotás során a tanult műfajok ismérveinek rendszerezése, a fogalmazás technikai eljárásainak ismerete.

A helyesírási ismeretek biztos alkalmazása.

2. Nyelvi ismeretek

Kommunikatív kompetenciák elsajátítása, azaz az adott nemzetiségi nyelv rendszerének és szabályainak ismerete, alkalmazásuk szóban és írásban.

A nyelv leíró nyelvtanában való jártasság a hangtan, az alaktan és a mondattan egymással való összefüggésében (hangváltozások, szórend, egyeztetések…). Hangsúlyok az egyes nyelvekben.

Jelentéstani és stilisztikai ismeretek.

Szövegek leíró nyelvtani és stilisztikai elemzése.

A retorika alapfogalmainak áttekintése.

A nyelv helye a jelrendszerek sorában. A nyelv és a beszéd.

Anyanyelv, idegen nyelv, kétnyelvűség.

Az adott nemzetiség nyelvének eredete, helye a világ nyelvei között és az indoeurópai nyelvcsaládban, nyelvrokonság.

Irodalmi nyelv, köznyelv, dialektusok.

A nyelvújítás fogalma, kiemelkedő nyelvújítók az egyes nyelvekben.

Nyelvművelés.

3. Irodalmi ismeretek

Az irodalomban közvetített esztétikai, erkölcsi és szociális értékek felismerésének képessége, a szépirodalom eszköztárának fogalmi ismerete.

A különféle irodalmi műfajú és nem irodalmi művek több szempontú elemzésének és értelmezésének képessége,

A műelemzés, az értelmezés és az értékelés megkülönböztetése

Irodalmi művek olvasása során rögződött nyelvi fordulatok használata, idézetek, memoriterek tudása.

A világirodalmi kontextusba való elhelyezés képessége.

Az adott magyarországi nemzetiség irodalma. A nemzetiségek nyelvén alkotott irodalmi értékek ismerete nyelvenként.

Témakörök

A) Szerzők és művek

Népköltészet.

Életművek az anyanemzetek és a magyarországi nemzetiségek irodalmából.

A szerző és művének beható ismerete.

Szerzők és művek az anyanemzetek és a magyarországi nemzetiségek irodalmából (egy-egy szerző több jelentős művének ismerete).

A XX. század és a kortárs irodalom alkotóinak művei.

Világirodalom (ahol az anyanyelvi órák keretében tanítják).

B) Értelmezési szintek, megközelítések

Irodalomtörténeti, stílustörténeti megközelítés.

Tematikus, motivikus értelmezés.

Műfaji, poétikai megközelítés.

Kultúrtörténeti értelmezés.

(Művészeti ágak közötti kapcsolatok, az egyes nemzetiségek

irodalmának világirodalmi helye, kölcsönhatások, kapcsolatok a magyar irodalommal).

4. Fogalomismeret, fogalomhasználat nyelvből és irodalomból

(nemzetiségenként, a részletes követelmények tartalmazzák)

1. Írásbeli és szóbeli nyelvhasználat

A) Szövegértés

A cél és a kommunikatív kontextus meghatározása, a szerzői előfelvetések, szándékok felismerése, rekonstruálása írott közlésekben és szóbeli megnyilatkozásokban.

A szövegek lényegének megítélése, illetve annak mérlegelése, hogy a hallott vagy olvasott szöveg mennyire alkalmas információk szerzésére.

Irodalmi és nem irodalmi (pl. publicisztikai, ismeretterjesztő, audiális és vizuális tömegtájékoztatás műfajai) szövegek gondolatmenetének követése, az érvelő szándék felismerése.

A tanulók tanulmányaival összefüggő társadalomtudományi és természettudományi szövegek körében való biztos tájékozódás, a tantárgyak körén kívül eső szakmai szövegek megértése szótár használatával.

B) Szövegalkotás

Állásfoglalás megfogalmazása aktuális témával, illetve problémával kapcsolatban.

Vélemény, álláspont hatásos kifejtése.

Képesség a kulturált, a partner véleményét figyelembe vevő vitatkozásra.

Tárgyszerű, a szituációnak megfelelő formában történő információadás képessége (tudósítás, felvilágosítás stb.).

Kiselőadás (referátum) előkészítése és szabatos előadása.

Szépirodalmi és ismeretterjesztő szövegek lényegének megragadása és írásban szabatos formában való megfogalmazása.

Aktuális problémákkal, illetve olvasott művekkel, szövegekkel kapcsolatban érvek és ellenérvek összegyűjtése és ütköztetése, kifejtő fogalmazás írása.

Szövegek értelmezése, ezekkel kapcsolatos állásfoglalás.

Megadott szempontok alapján szövegek megváltoztatása (szemlélet- és stílusváltás, befejezetlen szöveg folytatása).

A szövegalkotás során a tanult műfajok ismérveinek rendszerezése: az egyes műfajok tartalmi és stiláris követelményeinek, szerkezeti felépítésének alapos ismerete.

Irodalmi és más olvasmányok alapján értekezés, esszé, érvelés, összehasonlítás megfogalmazása.

Színházi és filmélmény személyes érintettséget is magában foglaló megfogalmazása.

Hibátlan helyesírás.

2. Nyelvi ismeretek

Kommunikatív kompetenciák elsajátítása, azaz az adott nemzetiségi nyelv rendszerének és szabályainak ismerete definíciók szintjén is, alkalmazásuk szóban és írásban.

A nyelvtan terminológiájának ismerete.

Szövegek leíró nyelvtani, szövegtani és stilisztikai elemzése, valamint az elemzésben alkalmazott fogalmak, nyelvi rendszerbeli összefüggések felismerése.

A flektáló és agglutináló nyelvek közötti különbségek felismerése (a nemzetiségek „hajlító”, azaz deklináló nyelvei és a ragok a magyar nyelvben).

A nyelvművelés szerepe, a nyelvek rétegeződése, fejlődése, a nyelvhasználat társadalmi összefüggései.

3. Irodalmi ismeretek

Az irodalomban közvetített esztétikai, erkölcsi és szociális értékek felismerésének képessége, a szépirodalom eszköztárának fogalmi ismerete; az élmények befogadásán túl személyes állásfoglalás kialakítása.

A különféle irodalmi műfajú és nem irodalmi művek több szempontú elemzése, a művek közvetítette gondolatok, értékek összevetésének és szembesítésének képessége.

A műelemzés, az értelmezés, az értékelés megkülönböztetése, olvasat és személyes érintettség megfogalmazása.

Az adott nemzetiségi nyelven íródott irodalom világirodalmi helyének megállapítása, a világirodalmi és magyar irodalmi kapcsolatok felismerésének és értékelésének képessége.

Irodalmi művek olvasása során rögződött nyelvi fordulatok használata, idézetek, memoriterek.

Témakörök

Népköltészet.

A) Szerzők és művek

Életművek az anyanemzet és az adott magyarországi nemzetiség irodalmából.

A szerző és művének beható ismerete.

Szerzők és művek az adott nemzetiség nyelvén íródott irodalmából (egy-egy szerző több jelentős művének ismerete).

A XX. század és a kortárs irodalom alkotóinak művei.

Világirodalom (ahol az anyanyelvi órák keretében tanítják).

B) Értelmezési szintek, megközelítések

Irodalomtörténeti, stílustörténeti megközelítés.

Tematikus, motivikus értelmezés.

Műfaji, poétikai megközelítés.

Kultúrtörténeti értelmezés.

(Művészeti ágak közötti kapcsolatok, az egyes nemzetiségek nyelvén íródott irodalom világirodalmi helye, kölcsönhatások, kapcsolatok a magyar irodalommal).

A magyarországi nemzetiségek irodalma.

4. Fogalomismeret, fogalomhasználat nyelvből és irodalomból

(nemzetiségenként, a részletes követelmények tartalmazzák)

1. Kommunikatív készségek

Beszédértés/Hallott

szöveg értése

–    hétköznapi témájú beszélgetések, interjúk alapvető kommunikációs szándékának megértése,

–    hallott szövegből a szükséges informá-

–    ciók kikeresése

–    nehezebb, elvontabb témájú, nyelvileg bonyolultabb beszélgetés menetének megértése,

–    nyelvjárások hallás utáni felismerése

Beszédkészség

–    általános, a vizsgázó érdeklődési köréhez közel álló témákról történő beszélgetés,

–    állásfoglalás aktuális témával kapcsolatban,

–    rövidebb irodalmi és nem irodalmi szövegek, értelmezése, lényegének megfogalmazása,

–    olvasói élmények megfogalmazása,

–    a szintnek megfelelő témában vélemény, álláspont hatásos kifejtése

–    beszélgetés folytatása összetettebb a mindennapi témáktól távolabb eső témákban,

–    irodalmi szövegek, filmek különböző szempontok alapján történő bemutatása,

–    a szintnek megfelelő vélemény, álláspont hatásos kifejtése,

–    kultúrált vita folytatása, érvek ütköztetése,

–    aktuális problémákkal, irodalmi szövegekkel kapcsolatban érvek és ellenérvek kifejtése, ütköztetése

Szövegértés/olvasott szöveg értése

–    köznyelvi szövegek lényegének megértése,

–    az adott nyelv szállóigéinek értelmezése,

–    a szintnek megfelelő szépirodalmi alkotások (rövidebb terjedelmű epikai művek, rövid lírai versek memorizálása) értelmezése,

–    egyszerűbb ismeretterjesztő szövegek megértése,

–    az olvasási módok (globális, szelektív, részletes értés) alkalmazása feladatokon

–    elvontabb témájú szövegek megértése,

–    hosszabb epikus és drámai művek olvasása, értelmezése,

–    a szépirodalmi alkotásokban megjelenő szándékok, vélemények, rejtett jelentéstartalmak megértése,

–    bonyolultabb ismeretterjesztő szövegek megértése

Íráskészség

–    kifejezésmód a mindennapi szövegfajtákban,

–    fogalmazások (leírás, elbeszélő fogalmazás, jellemzés) írása megadott szempontok alapján,

–    a közéletben használatos szövegfajták szerkesztése (önéletrajz, pályázat, hirdetés, olvasói levél, stb.) szerkesztése

–    szépirodalmi szövegek (elbeszélések, novellák) lényegének megfogalmazása,

–    kiselőadás / referátum előkészítése

–    árnyalt kifejezésmód a mindennapi tapasztalati világtól távolabb álló, összetettebb témákban,

–    változatos szókincsű mondatszerkezetek használata,

–    különböző műfajú szövegek írásánál a műfaji sajátosságok figyelembevétele,

–    versek és terjedelmesebb irodalmi alkotások lényegének elemző megfogalmazása,

–    hosszabb terjedelmű referátumok előkészítése

2. Nyelvi kompetencia

–    a különböző társalgási témák, a mindennapi témakörök, szituációk kommunikációs szándékainak kifejezésekor a megfelelő nyelvi eszközök alkalmazása,

–    a kommunikációs szándékok értelmezése,

–    a szintnek megfelelő szövegfajtákban előforduló nyelvi struktúrák használata,

–    az írott és beszélt nyelv fontos szerkezeteinek funkcionális használata,

–    a kiejtés, hangsúly, intonáció és helyesírási ismeretek helyes alkalmazása

–    választékos nyelvhasználat a kommunikációs szándékok kifejezésében,

–    a szintnek megfelelő szövegfajtákban előforduló nyelvi struktúrák biztos és árnyalt használata,

–    az írott és beszélt nyelv fontos szerkezeteinek funkcionális használata,

–    nyelvi fogalmak definiálása, egymáshoz rendelése

1. Kompetenciák

Források használata és értékelése

A szaknyelv alkalmazása

Történelmi fogalmak azonosítása, helyes használata.

Tájékozódás térben és időben

Történelmi helyszínek azonosítása különböző térképeken.

A földrajzi környezet szerepe az egyes történelmi kultúrák és államok kialakulásában.

Egyszerű történelmi térképvázlatok készítése.

Konkrét történelmi események térben és időben való elhelyezése.

Különbségek és egybeesések felismerése a világtörténet és a magyar történelem legfontosabb eseményei között.

A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok elnevezésének, sorrendjének, valamint legfontosabb jellemzőinek ismerete.

Az eseményeket alakító tényezők feltárása

A tanultak okok és következmények szerinti rendezése.

Annak bizonyítása, hogy a történelmi eseményeknek általában több oka és következménye van.

Különböző típusú okok és következmények megkülönböztetése, azok eltérő jelentőségének felismerése.

A lényeges és kevésbé lényeges szempontok, tényezők megkülönböztetése, mérlegelése.

Önálló kérdések megfogalmazása a tanult történelmi események okairól és következményeiről.

A változás és a fejlődés közötti különbség értelmezése konkrét példákon.

A különböző történeti régiók eltérő fejlődésének bemutatása.

Aktuális események történelmi előzményeinek bemutatása.

Személyek, pártok, csoportok szerepének fölismerése egy-egy történelmi esemény alakulásában.

Annak megállapítása, hogy miként függhetnek össze a történelmi események okai, következményei és a benne résztvevők szándékai.

Történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása

Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra.

Népesség, település, életmód.

Egyén, közösség, társadalom.

A modern demokráciák működése.

Politikai intézmények, eszmék, ideológiák.

Nemzetközi konfliktusok és együttműködés.

2. Témakörök

Az ókor és kultúrája

Vallás és kultúra az ókori Keleten.

A demokrácia kialakulása Athénban.

A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása.

Az antik hitvilág, művészet, tudomány.

A kereszténység kialakulása és elterjedése.

A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása.

A középkor

A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői.

A nyugati és a keleti kereszténység.

Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése.

A középkori városok.

Egyházi és világi kultúra a középkorban.

A humanizmus és a reneszánsz Itáliában.

Az oszmán birodalom terjeszkedése.

A középkori magyar állam megteremtése és virágkora

A magyar nép őstörténete és vándorlása.

A honfoglalástól az államalapításig.

Az Árpád-kor.

Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond idején.

A Hunyadiak.

Kultúra és művelődés.

Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban

A nagy földrajzi fölfedezések és következményei.

Reformáció és katolikus megújulás.

A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában.

A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás.

Magyarország a Habsburg Birodalomban

A mohácsi csata és az ország három részre szakadása.

Az Erdélyi Fejedelemség virágkora.

A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc.

Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban.

Művelődés, egyházak, iskolák.

A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora

A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata.

A XIX. század eszméi.

Az ipari forradalom és következményei.

Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón.

Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik.

A polgárosodás kezdetei és kibontakozása

Magyarországon

A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései.

A reformkori művelődés, kultúra.

Polgári forradalom.

A szabadságharc.

A kiegyezés előzményei és megszületése.

Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában.

Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése.

Az első világháborútól

a kétpólusú világ felbomlásáig

Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék.

A gazdaság a társadalom és életmód új jelenségei a fejlett világban.

Az USA és az 1929–33-as gazdasági válság.

A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa.

A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920–30-as években.

A második világháború előzményei és jelentős fordulatai.

A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői.

A szocialista rendszerek bukása.

Magyarország története

az első világháborútól a második világháborús összeomlásig

Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása és következményei.

A Horthy-rendszer jellege, jellemzői.

A művelődési viszonyok és az életmód.

A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái.

Magyarország részvétele a világháborúban.

A német megszállás, a holocaust Magyarországon.

Magyarország 1945-től

a rendszerváltozásig

A szovjet felszabadítás és megszállás.

A határon túli magyarság sorsa.

A kommunista diktatúra kiépítése és működése.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc.

A Kádár-rendszer jellege, jellemzői.

A rendszerváltozás.

A jelenkor

A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái.

Az európai integráció története.

A „harmadik világ”.

Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés.

A globális világ kihívásai és ellentmondásai.

A mai magyar társadalom

és életmód

Alapvető állampolgári ismeretek.

Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban.

A magyarországi roma társadalom.

A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság.

Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások.

1. Kompetenciák

Források használata és értékelése

A szaknyelv alkalmazása

Történelmi fogalmak azonosítása, helyes használata.

A történelmi fogalmak jelentésváltozásainak ismerete.

Tájékozódás térben

és időben

Történelmi helyszínek azonosítása különböző térképeken.

A földrajzi környezet szerepe az egyes történelmi kultúrák és államok kialakulásában.

A történeti fejlődés során kialakult régiók bemutatása térképen.

Egyszerű történelmi térképvázlatok készítése.

A történelmi tér változásainak ismerete.

Konkrét történelmi események térben és időben való elhelyezése.

A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok elnevezésének, sorrendjének, valamint legfontosabb jellemzőinek ismerete.

Különbségek és egybeesések felismerése a világtörténet és a magyar történelem legfontosabb eseményei között.

Európa történetének (ókortól napjainkig) több szempontú korszakolása.

Az eseményeket alakító tényezők feltárása

A tanultak okok és következmények szerinti rendezése.

Annak bizonyítása, hogy a történelmi eseményeknek általában több oka és következménye van.

Különböző típusú okok és következmények megkülönböztetése, azok eltérő jelentőségének felismerése.

A lényeges és kevésbé lényeges szempontok, tényezők megkülönböztetése, mérlegelése.

Példákkal való alátámasztása, hogy nehéz történelmi szituációban az egyes emberek nézetét, döntéseit és cselekedeteit élethelyzetük miként befolyásolja.

Önálló kérdések megfogalmazása a tanult történelmi események okairól és következményeiről.

A változás és a fejlődés közötti különbség értelmezése konkrét példákon.

A különböző történeti régiók eltérő fejlődésének bemutatása.

Aktuális események történelmi előzményeinek bemutatása.

Történelmi analógiák megadott szempontok szerinti keresése, értelmezése.

Szabadon választott példa segítségével hosszabb időtávú történelmi változások bemutatása.

A magyar történelem sorsfordító eseményeinek több szempontú bemutatása.

Személyek, pártok, csoportok szerepének fölismerése egy-egy történelmi esemény alakulásában.

Annak megállapítása, hogy miként függhetnek össze a történelmi események okai, következményei és a benne résztvevők szándékai.

Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra.

Népesség, település, életmód.

Egyén, közösség, társadalom.

A modern demokráciák működése.

Politikai intézmények, eszmék, ideológiák.

Nemzetközi konfliktusok és együttműködés.

2. Témakörök

Az ókor és kultúrája

Vallás és kultúra az ókori Keleten.

A demokrácia kialakulása Athénban.

A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása.

Az antik hitvilág, művészet, tudomány.

A kereszténység kialakulása és elterjedése.

A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása.

A középkor

A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői.

A nyugati és a keleti kereszténység.

Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése.

A középkori városok.

Egyházi és világi kultúra a középkorban.

A humanizmus és a reneszánsz Itáliában.

Az oszmán birodalom terjeszkedése.

A középkori magyar állam megteremtése és virágkora

A magyar nép őstörténete és vándorlása.

A honfoglalástól az államalapításig.

Az Árpád-kor.

Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond idején.

A Hunyadiak.

Kultúra és művelődés.

Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban

A nagy földrajzi fölfedezések és következményei.

Reformáció és katolikus megújulás.

A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában.

A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás.

Magyarország a Habsburg Birodalomban

A mohácsi csata és az ország három részre szakadása.

Az Erdélyi Fejedelemség virágkora.

A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc.

Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban.

Művelődés, egyházak, iskolák.

A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora

A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata.

A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája.

A XIX. század eszméi.

Az ipari forradalom és következményei.

Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón.

Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik.

A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon

A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései.

A reformkori művelődés, kultúra.

Polgári forradalom.

A szabadságharc.

A kiegyezés előzményei és megszületése.

Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában.

Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése.

Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig

Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék.

A gazdaság a társadalom és életmód új jelenségei a fejlett világban.

A tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában és az olasz fasizmus.

Az USA és az 1929–33-as gazdasági válság.

A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa.

A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920–30-as években.

A második világháború előzményei és jelentős fordulatai.

A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői.

A szocialista rendszerek bukása.

Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig

Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása és következményei.

A Horthy-rendszer jellege, jellemzői.

A művelődési viszonyok és az életmód.

A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái.

Magyarország részvétele a világháborúban.

A német megszállás, a holocaust Magyarországon.

Magyarország 1945-től

a rendszerváltozásig

A szovjet felszabadítás és megszállás.

A határon túli magyarság sorsa.

A kommunista diktatúra kiépítése és működése.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc.

A Kádár-rendszer jellege, jellemzői.

A rendszerváltozás.

A jelenkor

A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái.

Az európai integráció története.

A „harmadik világ”.

Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés.

A globális világ kihívásai és ellentmondásai.

A mai magyar társadalom

és életmód

Alapvető állampolgári ismeretek.

Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban.

A magyarországi roma társadalom.

A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság.

Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások.

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok

Kombinatorika

Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása.

Számelmélet

Az osztó, többszörös, prímszám, összetett szám fogalma.

A számelmélet alaptétele, számok prímtényezőkre bontása, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös.

Egyszerű oszthatósági feladatok.

Hatvány, gyök,

logaritmus

Definíciók, műveletek, azonosságok (egész kitevőjű hatványok, racionális kitevőjű hatványok).

A logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak alkalmazása egyszerű esetekben.

Függvények jellemzése

Zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték, periodicitás, paritás.

Sorozatok

Számtani sorozat, mértani sorozat

Kamatos kamat számítása.

Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás

Egyszerű síkidomok és részeik kerülete, területe.

Testek felszínének és térfogatának számítása.

Hasonló síkidomok és testek különböző mérőszámainak és a hasonlóság arányának viszonya.

Trigonometria

Szögfüggvények fogalma.

Egyszerű összefüggések a szögfüggvények között.

Szinusztétel, koszinusztétel.

5. Valószínűségszámítás, statisztika

Valószínűség-számítás

Valószínűség fogalma.

A valószínűség klasszikus kiszámítási módja.

Visszatevéses mintavétel.

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok

Gráfok

A gráf szemléletes fogalma, alkalmazásai.

Gráfelméleti alapfogalmak.

Számelmélet

Osztó, többszörös, összetett szám fogalma.

A számelmélet alaptétele.

Számok prímtényezőkre bontása, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös.

Oszthatósági feladatok.

Algebrai kifejezések, műveletek

Műveletek egyszerű algebrai kifejezésekkel.

Nevezetes azonosságok, szorzattá alakítások.

Függvények jellemzése

Függvényvizsgálat.

Szélsőérték-feladatok.

Sorozatok

Sorozat megadása, jellemzése.

Számtani sorozat, mértani sorozat.

Kamatos kamat számítása.

Járadékszámítás.

Az analízis elemei

4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria

Geometriai transzformációk

A geometriai transzformáció mint függvény.

Egybevágósági, hasonlósági transzformációk és alkalmazásuk számításos és bizonyítási feladatokban.

Hasonló alakzatok tulajdonságai.

A merőleges vetítés szemléletes fogalma.

Térbeli alakzatok

Henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp.

Vektorok

A vektor fogalma.

Vektorműveletek (összegvektor, különbségvektor, skalárral való szorzás, skaláris szorzat) és tulajdonságaik.

Vektor koordinátái.

Vektorok alkalmazása.

Valószínűségszámítás

A nagy számok törvényének szemléletes tartalma.

A valószínűség klasszikus kiszámítási módja.

Visszatevéses mintavétel és alkalmazásai.

A binomiális eloszlás tulajdonságai, várható értéke és alkalmazásai.

Visszatevés nélküli mintavétel és alkalmazásai.

A hipergeometrikus eloszlás.

Feltételes valószínűség fogalma és konkrét alkalmazásai.

1. Kommunikatív készségek

Beszédértés (hallott szöveg értése)

Rövidebb, hétköznapi témájú beszélgetések, interjúk lényeges információinak, alapvető kommunikációs szándékának megértése.

Egy hallott szövegből az adott helyzetben szükséges kulcs- és részletinformáció(k) megértése.

Az értési célnak megfelelő stratégia alkalmazása (globális, szelektív, részletes értés).

Beszédkészség

Kommunikációs szándék megvalósítása megadott egyszerű, hétköznapi helyzetekben és szerepekben.

Egyértelmű, egyszerű és összefüggő megnyilatkozás megadott ismerős témákról.

A szintnek megfelelő kommunikációs stratégiák alkalmazása.

Szövegértés (olvasott szöveg értése)

Köznyelven íródott, a mindennapi élet témáival foglalkozó, gyakori szövegfajták lényegének megértése.

Egy szövegből az adott helyzetben szükséges információ(k) megértése, vélemény, érvelés követése.

Az értési célnak megfelelő olvasási stratégia alkalmazása (globális, szelektív, részletes értés).

Egyéb készségek (stratégiák)

A feladatok megtervezéséhez, megoldásához, értékeléséhez szükséges készségek és technikák alkalmazása.

A nyelvi nehézségek áthidalásához szükséges legalapvetőbb technikák alkalmazása.

A vizsgázó tudásszintjének megfelelő szövegfajtákban előforduló alapvető lexikai elemek és nyelvi szerkezetek felismerése és nyelvileg elfogadható, azaz a megértést nem akadályozó használata.

A kommunikációs szándékok megvalósításához szükséges nyelvi eszközök alkalmazása szóban és írásban.

Az írott és a beszélt nyelv funkcionális használata.

3. Témák

Ember és társadalom

Például: a másik ember külső és belső jellemzése, ünnepek, vásárlás.

Környezetünk

Például: az otthon, a lakóhely és környéke, időjárás.

Az iskola

Például: a saját iskola bemutatása, nyelvtanulás.

A munka világa

Például: diákmunka, pályaválasztás.

Életmód

Például: napirend, kedvenc ételek.

Szabadidő, művelődés, szórakozás

Például: színház, mozi, kedvenc sport.

Utazás, turizmus

Például: tömegközlekedés, utazási előkészületek.

Tudomány és technika

Például: népszerű tudományok, ismeretterjesztés,

a technikai eszközök szerepe a mindennapi életben.

1. Kommunikatív készségek

Beszédértés (hallott szöveg értése)

Hosszabb, nyelvileg és tartalmilag bonyolultabb beszéd, illetve beszélgetés gondolatmenetének követése, a beszélő(k) álláspontjának követése, érzelmeinek, egymáshoz való viszonyának felismerése, a kommunikációs szándékok megértése.

Az értési célnak megfelelő stratégia alkalmazása (globális, szelektív, részletes értés).

Beszédkészség

Összefüggő önálló megnyilatkozás, illetve beszélgetésben való részvétel megadott témákról általánosabb szempontból.

A vizsgázó álláspontjának, véleményének szabatos, következetes kifejtése.

A kommunikációs szándékoknak megfelelő folyékony és természetes kommunikáció.

A szintnek megfelelő kommunikációs stratégiák alkalmazása.

Szövegértés (olvasott szöveg értése)

Általánosabb jellegű, a jelenkor problémáival kapcsolatos, elvontabb témájú szövegek megértése.

A szerző álláspontjának megértése.

Érvek és ellenérvek, tények és vélemények elkülönítése.

A széles olvasóközönség számára hozzáférhető, közérthető szövegek, szövegrészletek megértése.

Az értési célnak megfelelő olvasási stratégia alkalmazása (globális, szelektív, részletes értés).

Íráskészség

Világos, részletes szöveg létrehozása általánosabb, összetettebb témákban.

A vizsgázó álláspontjának, véleményének szabatos, következetes kifejtése.

Logikus szerkesztésű és tagolású írásmű létrehozása.

Az írott szövegben a mindennapi élet feladataihoz használt szövegtípusok műfaji jellemzőinek és a különböző közlésformák (pl. elbeszélés, leírás, érvelés) sajátosságainak figyelembe vétele.

Egyéb készségek (stratégiák)

A feladatok megtervezéséhez, megoldásához, értékeléséhez szükséges készségek és technikák alkalmazása.

A nyelvi nehézségek áthidalásához szükséges technikák alkalmazása.

2. Nyelvi kompetencia

A vizsgázó tudásszintjének megfelelő szövegfajtákban előforduló lexikai elemek, nyelvi struktúrák felismerése és biztos használata.

Az írott és a beszélt nyelv funkcionális használata.

A kommunikációs szándékok megvalósításához szükséges nyelvi eszközök meglehetősen biztos alkalmazása.

Értelemzavaró (nyelvtani, lexikai és kiejtésbeli) hibák nélküli sikeres kommunikáció.

3. Témák

Személyes vonatkozások, család

Például: a család szerepe az egyén és a társadalom életében.

Ember és társadalom

Például: az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom életében,

a fogyasztói társadalom, reklámok.

Környezetünk

Például: a lakóhely fejlődésének problémái,

a környezetvédelem lehetőségei és problémái.

Az iskola

Például: iskolatípusok és iskolarendszer Magyarországon és külföldön.

A munka világa

Például: a munkavállalás körülményei, lehetőségei itthon és külföldön.

Divatszakmák.

Életmód

Például: az étkezési szokások hazánkban és külföldön.

Szabadidő, művelődés, szórakozás

Például: szabadidősport, élsport, veszélyes sportok.

A könyvek, a média és az internet szerepe, hatásai.

Utazás, turizmus

Például: az idegenforgalom jelentősége.

Tudomány és technika

Például: a tudomány és a technikai fejlődésének pozitív és negatív hatása a társadalomra, az emberiségre.

A dinamika törvényei

A testek mechanikai kölcsönhatása, az erő, az erő mérése, erők összegzése.

Newton törvényeinek értelmezése.

Kényszererők felismerése konkrét példákban.

Az impulzus (lendület) megmaradása, felismerése és alkalmazása konkrét példákra.

Az erőpár fogalma, a forgatónyomaték kiszámítása egyszerű esetekben.

Tömegközéppont alkalmazása homogén, egyszerű alakú testek esetében.

Testek egyensúlyi helyzetének értelmezése.

Egyszerű gépek működésének leírása.

Mozgások

A vonatkoztatási rendszer, pálya, út, idő, elmozdulás fogalmainak alkalmazása,

a mozgás viszonylagossága.

Az egyenes vonalú, egyenletes mozgás leírása.

Az egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás leírása, a sebesség, gyorsulás alkalmazása.

Az átlagsebesség és a pillanatnyi sebesség megkülönböztetése.

A szabadesés és a függőleges hajítás leírása.

Az egyenletes körmozgás leírása, a harmonikus rezgőmozgás jellemzői.

E mozgások dinamikai feltételének alkalmazása konkrét példákra.

A súrlódás jelensége.

A rezonancia jelensége, felismerése gyakorlati példákban.

A matematikai inga és az időmérés kapcsolata.

A frekvencia, hullámhossz, terjedési sebesség fogalmának alkalmazása.

A longitudinális és transzverzális hullám leírása.

A hullámjelenségek felismerése és leírása.

A hang tulajdonságainak (hangmagasság, hangerősség, hangszín) összekapcsolása fizikai jellemzőivel.

Állóhullámok felismerése.

Munka és energia

A munka és a teljesítmény. A hatásfok.

A mozgási energia.

Az emelési munka, a helyzeti energia.

A munka grafikus ábrázolása. A rugalmas energia.

A mechanikai energia megmaradása, a törvény alkalmazása.

2. Hőtan, termodinamika

Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly

Az állapotjelzők ismerete, alkalmazásuk.

Hőmérők és használatuk. A Kelvin-skála.

Avogadro-törvény, anyagmennyiség.

A termikus egyensúly értelmezése.

Hőtágulás

Szilárd testek vonalas és térfogati hőtágulásának leírása.

Folyadékok hőtágulásának leírása.

A hőtágulási jelenségek gyakorlati jelentősége.

Összefüggés a gázok állapotjelzői között

Az ideális gáz speciális állapotváltozásainak leírása.

p-V-diagramok értelmezése.

Az egyesített gáztörvény alkalmazása egyszerűbb problémákban.

Az állapotegyenlet ismerete.

A kinetikus gázmodell

A hőmozgás értelmezése.

Az állapotjelzők kvalitatív értelmezése a modell alapján.

Termikus és mechanikai kölcsönhatások

A hőközlés, hőmennyiség, fajhő fogalmainak ismerete, alkalmazása.

A belső energia értelmezése.

A térfogati munka értelmezése.

A termodinamika I. főtétele és jelentősége, egyszerű alkalmazások.

Nyílt folyamatok ideális gázokkal: izoterm, izochor, izobár, adiabatikus folyamatok energetikai jellemzése.

A gázok állandó nyomáson és állandó térfogaton mért fajhőjének megkülönböztetése.

Halmazállapot-változások

A halmazállapotok tulajdonságainak ismerete.

Olvadás és fagyás.

Párolgás és lecsapódás. Forrás.

E folyamatok energetikai vizsgálata.

A nyomás szerepének kvalitatív leírása a forrás esetében.

A víz különleges tulajdonságainak ismerete, ezek jelentősége.

A levegő páratartalma.

A légkört érő káros behatások és következményeik.

A termodinamika

II. főtétele

A II. főtétel szemléltetése mindennapi példákon.

A hőerőgépek hatásfokának korlátai.

3. Elektromágnesség

Elektrosztatika

Elektrosztatikai alapjelenségek értelmezése, bemutatása.

A töltésmegmaradás törvénye.

A Coulomb-törvény ismerete.

Az elektrosztatikai mező jellemzése: térerősség, erővonalak, feszültség.

Többlettöltés fémen, alkalmazások.

A kapacitás fogalma, a kondenzátorok egy-két gyakorlati alkalmazásának ismerete.

Az egyenáram

Az áramkör részei. Áram- és feszültségmérés.

Ohm törvénye. Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás.

Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása, az eredő ellenállás meghatározása egyszerű esetekben.

Az egyenáram munkája és teljesítménye.

Az egyenáram hatásai, alkalmazások.

A galvánelem és az akkumulátor.

Az érintésvédelmi szabályok ismerete és betartása.

Félvezetők tulajdonságai, alkalmazások.

Magnetosztatika.

Egyenáram mágneses mezője

A Föld mágnessége, az iránytű használata.

A magnetosztatikai mező jellemzése: a mágneses indukcióvektor és a mágneses fluxus.

Az elektromágnes, gyakorlati alkalmazások.

A Lorentz-erő.

Az elektromágneses indukció

A mozgási és a nyugalmi indukció jelenségének leírása, Lenz törvénye.

Az önindukció jelensége az áram ki- és bekapcsolásánál.

A váltakozó áram

A váltakozó áram jellemzése, az effektív feszültség és áramerősség.

A váltakozó áram munkája, effektív teljesítménye ohmikus fogyasztó esetében.

Az elektromos energia gyakorlati alkalmazásai (generátor, motor, transzformátor).

Elektromágneses hullámok

A rezgőkörben zajló folyamatok kvalitatív leírása.

Az elektromágneses hullámok tulajdonságai (terjedési sebesség, hullámhossz, frekvencia).

Az elektromágneses hullámok spektrumának és biológiai hatásainak ismerete.

Az elektromágneses hullámok alkalmazásainak ismerete.

A fény

Fényforrások, fénynyaláb, fénysugár, a fény terjedési sebessége.

A fény visszaverődése, a visszaverődés törvénye.

A fénytörés, a Snellius–Descartes-törvény, a teljes visszaverődés jelensége.

Színfelbontás prizmával, homogén és összetett színek.

A fény hullámjelenségeinek felismerése (interferencia, polarizáció).

Képalkotás, valódi és látszólagos kép, nagyítás fogalmának ismerete, alkalmazása.

A síktükör, a gömbtükrök és a leképezési törvény ismerete.

Az optikai lencsék és a leképezési törvény ismerete, dioptria fogalma.

Optikai eszközök: a nagyító, a mikroszkóp, a távcső, a szem, a szemüveg,

a fényképezőgép működésének alapelvei.

4. Atomfizika, magfizika

Az atommagban lejátszódó jelenségek

Az atommag összetétele.

Az erős kölcsönhatás, nukleonok, tömeghiány és kötési energia, tömeg-energia ekvivalencia fogalmainak használata az atommag leírásában.

A természetes radioaktív sugárzás (alfa, béta, gamma) leírása; felezési idő, aktivitás.

Atommag-átalakulások leírása, izotópok, alkalmazások. Maghasadás, láncreakció, atomreaktor, atombomba. Az atomenergia jelentősége, előnyei, hátrányai, összehasonlítás más energiafelhasználási módokkal.

Magfúzió, hidrogénbomba, a Nap energiája.

Sugárvédelem

A radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásainak ismerete, a sugárterhelés fogalma. A sugárvédelem módszerei.

5. Gravitáció, csillagászat

Gravitáció

Az általános tömegvonzási törvény és jelentősége.

A bolygók mozgásának leírása: Kepler törvényei.

A mesterséges égitestek mozgása.

Nehézségi erő, a súly, a súlytalanság értelmezése.

A gravitációs gyorsulás mérése.

A csillagászat elemeiből

A Naprendszer és főbb részeinek jellemzése.

A csillag fogalma, összehasonlítás a Nappal.

A Tejútrendszer, galaxisok.

Az Univerzum tágulása. Ősrobbanás-elmélet.

A világűr megismerésének legfontosabb módszerei, eszközei.

6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek

Személyiségek

Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm, Joule, Ampère, Faraday, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, Curie-család, Planck, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő a tanultakkal kapcsolatos legfontosabb eredményeinek ismerete.

Elméletek, felfedezések, találmányok

A geo- és heliocentrikus világkép összehasonlítása.

Galilei munkásságának jelentősége: a kísérletezés szerepe.

Newton munkásságának jelentősége: ,,az égi és földi mechanika egyesítése”,

a newtoni fizika hatása.

A távcső, a mikroszkóp, a gőzgép, az elektromotor, a generátor,

a transzformátor, az elektron, belső égésű motor, a röntgensugárzás, a radioaktivitás, a félvezetők, az atomenergia felhasználásának felfedezése, illetve feltalálása és hatásuk – összekapcsolás a megfelelő nevekkel.

A követelményekben szereplő ismeretek alapján megállapítható eltérések a klasszikus fizika és a kvantummechanika között.

Az űrkutatás történetének legfontosabb állomásai.

A dinamika törvényei

A testek mechanikai kölcsönhatása, az erő, az erő mérése, erők összegzése, felbontása.

Newton törvényeinek értelmezése. Sztatikai tömegmérés.

Szabaderők és kényszererők.

Az impulzus (lendület) megmaradása, felismerése és alkalmazása feladatmegoldásban.

Az erőpár fogalma, a forgatónyomaték kiszámítása egyszerű esetekben.

Tömegközéppont alkalmazása homogén, egyszerű alakú testek esetében.

Testek egyensúlyi helyzetének értelmezése.

Egyszerű gépek működésének leírása.

Mozgások

A vonatkoztatási rendszer, pálya, út, idő, elmozdulás fogalmainak alkalmazása,

a mozgás viszonylagossága.

Az egyenes vonalú, egyenletes mozgás leírása.

Az egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás leírása, a sebesség, gyorsulás alkalmazása.

Az átlagsebesség és a pillanatnyi sebesség.

A szabadesés, a függőleges és a vízszintes hajítás leírása.

A mozgások grafikus jellemzése.

Az egyenletes körmozgás leírása, a harmonikus rezgőmozgás jellemzői.

E mozgások dinamikai feltételének alkalmazása feladatmegoldásban.

A súrlódást leíró összefüggések alkalmazása.

A rezonancia jelensége, felismerése gyakorlati példákban.

A matematikai inga periódusideje.

A frekvencia, hullámhossz, terjedési sebesség fogalmának alkalmazása.

A longitudinális és transzverzális hullám leírása.

Hullámjelenségek felismerése és leírása, az interferencia létrejöttének feltétele.

A hang tulajdonságainak (hangmagasság, hangerősség, hangszín) összekapcsolása fizikai jellemzőivel.

Az állóhullámok létrejöttének feltétele.

Az infra- és ultrahang jellemzői, a zajártalom.

Munka és energia

A munka és a teljesítmény. A hatásfok.

A mozgási energia, a munkatétel.

Az emelési munka, a helyzeti energia.

Konzervatív erők.

A lineárisan változó erő munkája, a rugalmas energia.

A mechanikai energia megmaradása, a törvény alkalmazása.

A speciális relativitáselmélet alapgondolatai

A fénysebesség szerepe, az időtartam, a hosszúság, a tömeg relativisztikus jellege, tapasztalati alátámasztások ismerete.

2. Hőtan, termodinamika

Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly

Az állapotjelzők ismerete, alkalmazásuk.

Hőmérők és használatuk. A Kelvin-skála.

Avogadro-törvény, anyagmennyiség.

A termikus egyensúly értelmezése.

Hőtágulás

Szilárd testek vonalas és térfogati hőtágulásának leírása.

Folyadékok hőtágulásának leírása.

A hőtágulási jelenségek gyakorlati jelentősége, a hőtágulást leíró összefüggések alkalmazása.

Összefüggés a gázok állapotjelzői között

Az ideális gáz speciális állapotváltozásainak leírása, bemutatása.

p-V-diagramok értelmezése, készítése.

Az egyesített gáztörvény alkalmazása egyszerűbb problémákban.

Az állapotegyenlet ismerete, alkalmazása.

A kinetikus gázmodell

A hőmozgás értelmezése.

Az állapotjelzők kvalitatív értelmezése a modell alapján.

Termikus és mechanikai kölcsönhatások

A hőközlés, hőmennyiség, fajhő fogalmainak ismerete, alkalmazása.

A belső energia értelmezése.

A térfogati munka értelmezése.

A termodinamika I. főtétele és jelentősége, alkalmazása.

Nyílt folyamatok ideális gázokkal: izoterm, izochor, izobár, adiabatikus folyamatok energetikai jellemzése.

A gázok állandó nyomáson és állandó térfogaton mért fajhőjének megkülönböztetése.

Speciális körfolyamatok értelmezése. Az elsőfajú perpetuum mobile lehetetlensége.

Halmazállapot-változások

A halmazállapotok tulajdonságainak ismerete.

Olvadás és fagyás.

Párolgás és lecsapódás. Forrás.

E folyamatok energetikai vizsgálata.

A nyomás szerepének kvalitatív leírása.

A gáz és a gőz különbsége, a telítetté válás kvalitatív leírása.

A víz különleges tulajdonságainak ismerete, ezek jelentősége.

A levegő páratartalma.

A légkört érő káros behatások és következményeik.

A termodinamika

II. főtétele

Irreverzibilis és reverzibilis folyamatok megkülönböztetése.

Rendezettség, rendezetlenség kvalitatív értelmezése.

A másodfajú perpetuum mobile lehetetlensége.

A hőerőgépek működésének leírása konkrét esetekre.

A hűtőgép működési elve.

3. Elektromágnesség

Elektrosztatika

Elektrosztatikai alapjelenségek értelmezése, bemutatása.

A töltésmegmaradás törvénye.

A Coulomb-törvény alkalmazása.

Az elektrosztatikai mező jellemzése: térerősség, erővonalak, feszültség, potenciál, ekvipotenciális felületek.

Többlettöltés fémen, alkalmazások.

A kapacitás fogalma, a kondenzátorok egy-két gyakorlati alkalmazásának ismerete. A szigetelő hatása, a síkkondenzátor kapacitása.

Töltések mozgása elektromos mezőben.

Az egyenáram

Az áramkör részei. Áram- és feszültségmérés.

Ohm törvénye teljes áramkörre, ellenállásmérés. Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás.

Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása, az eredő ellenállás meghatározása.

A fémek ellenállásának hőmérsékletfüggése.

Az egyenáram munkája és teljesítménye.

Az egyenáram hatásai, alkalmazások.

A galvánelem és az akkumulátor.

Az érintésvédelmi szabályok ismerete és betartása.

Félvezetők tulajdonságai, alkalmazások.

Magnetosztatika

Egyenáram mágneses mezője

A Föld mágnessége, az iránytű használata.

A magnetosztatikai mező jellemzése: a mágneses indukcióvektor és a mágneses fluxus.

Speciális alakú áramvezetők mágneses mezője.

Elektromágnes, gyakorlati alkalmazások.

A Lorentz-erő és alkalmazása.

Az elektromágneses indukció

A mozgási és a nyugalmi indukció jelenségének leírása, Lenz törvénye.

Az elektrosztatikus mező és az indukált elektromos mező összehasonlítása.

Az összefüggések alkalmazása.

Az önindukció jelensége az áram ki- és bekapcsolásánál.

A váltakozó áram

A váltakozó áram jellemzése, időbeli lefolyásának leírása, az effektív feszültség és áramerősség.

A váltakozó áram munkája, effektív teljesítménye.

Az elektromos energia gyakorlati alkalmazásai (generátor, motor, transzformátor).

A tekercs és a kondenzátor váltakozó árammal szembeni viselkedésének magyarázata.

Elektromágneses hullámok

A rezgőkörben zajló folyamatok leírása, az antenna szerepe, az elektromágneses hullámok tulajdonságai (terjedési sebesség, hullámhossz, frekvencia).

A gyorsuló töltés és az elektromágneses hullám kapcsolata.

Az elektromágneses hullámok spektrumának és biológiai hatásainak ismerete.

Az elektromágneses hullámok alkalmazásainak ismerete.

A fény

Fényforrások, fénynyaláb, fénysugár, a fénysebesség mérése.

A fény visszaverődése, a visszaverődés törvénye.

A fénytörés, a Snellius–Descartes-törvény, a teljes visszaverődés jelensége. Prizma, plánparalel lemez.

Színfelbontás prizmával, homogén és összetett színek.

A fény hullámjelenségeinek ismerete (interferencia, elhajlás, polarizáció).

A lézerfény sajátosságai.

Képalkotás, valódi és látszólagos kép, nagyítás fogalmának ismerete, alkalmazása.

A síktükör, a gömbtükrök és a leképezési törvény ismerete.

Az optikai lencsék és a leképezési törvény ismerete, dioptria fogalma.

Optikai eszközök: a nagyító, a mikroszkóp, a távcső, a szem, a szemüveg,

a fényképezőgép működésének alapelvei.

4. Atomfizika, magfizika

Az atommagban lejátszódó jelenségek

Az atommag összetétele.

Az erős kölcsönhatás, nukleonok, tömeghiány és kötési energia, tömeg-energia ekvivalencia fogalmainak használata az atommag leírásában.

A természetes radioaktív sugárzás (alfa, béta, gamma) leírása; felezési idő, aktivitás, bomlási törvény.

Atommag-átalakulások leírása, izotópok, alkalmazások.

Az atomenergia felhasználásának ismerete: maghasadás, láncreakció, atomreaktor, atombomba. Az atomenergia jelentősége, előnyei, hátrányai, összehasonlítás más energiafelhasználási módokkal.

Magfúzió, hidrogénbomba, a Nap energiája.

Sugárvédelem

A radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásainak ismerete,

a sugárterhelés fogalma, mennyiségi jellemzés. A sugárvédelem módszerei.

5. Gravitáció, csillagászat

Gravitáció

Az általános tömegvonzási törvény és jelentősége, a gravitációs állandó mérése.

A bolygók mozgásának leírása: Kepler törvényei.

A mesterséges égitestek mozgása.

Nehézségi erő, a súly, a súlytalanság értelmezése.

A gravitációs gyorsulás mérése.

A csillagászat elemeiből

A Naprendszer és főbb részeinek jellmezése.

A csillag fogalma, összehasonlítás a Nappal.

A Tejútrendszer, galaxisok.

Az Univerzum tágulása. Ősrobbanás-elmélet.

A világűr megismerésének legfontosabb módszerei, eszközei.

6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek

Személyiségek

Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm, Joule, Ampère, Faraday, Jedlik Ányos, Maxwell, Hertz, Eötvös Loránd,

J. J. Thomson, Rutherford, Curie-család, Planck, Heisenberg, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő, Gábor Dénes a tanultakkal kapcsolatos legfontosabb eredményeinek ismerete.

Elméletek, felfedezések, találmányok

A geo- és heliocentrikus világkép összehasonlítása.

Galilei munkásságának jelentősége: a kísérletezés szerepe.

Newton munkásságának jelentősége: ,,az égi és földi mechanika egyesítése”,

a newtoni fizika hatása.

Maxwell és Hertz munkásságának jelentősége.

A távcső, a mikroszkóp, a gőzgép, az elektromotor, a generátor,

a transzformátor, az elektron, belső égésű motor, a röntgensugárzás,

a radioaktivitás, a félvezetők, az atomenergia felhasználásának felfedezése, illetve feltalálása és hatásuk – összekapcsolás a megfelelő nevekkel.

A követelményekben szereplő ismeretek alapján megállapítható eltérések a klasszikus fizika és a kvantummechanika, illetve a klasszikus fizika és a relativitáselmélet között.

Az űrkutatás történetének legfontosabb állomásai.

Az elemek és vegyületek szerkezete

(az atom-, a molekula- és a halmazszerkezet kapcsolata)

A megismert elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak magyarázata az általános kémiai ismeretek alapján.

Az elemek és vegyületek fizikai tulajdonságai és ezek anyagszerkezeti értelmezése

Az általános kémiában tanult fogalmak, összefüggések, szabályok alkalmazása a megismert elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak magyarázatára.

Az elemek és vegyületek előfordulása

A megismert elemek előfordulásának formái.

Az elemek és vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása

Az elemek, szervetlen vegyületek laboratóriumi és ipari előállításának elvi alapjai és módjai.

Az elemek és szervetlen vegyületek legfontosabb felhasználásai

Annak ismerete, hogyan kell felelősségteljesen használni a környezetben előforduló elemeket és szervetlen vegyületeket.

Tudománytörténet

A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Hevesy György, Irinyi János, Semmelweis Ignác).

3. Szerves kémia

A szerves vegyületek fizikai tulajdonságai

Megismert vegyületek fizikai tulajdonságainak molekula- és halmazszerkezeti értelmezése.

A szerves vegyületek előfordulása

A legismertebb szerves vegyületek előfordulási területei.

A szerves vegyületek jelentősége

A mindennapi életben fontos vegyületek felhasználása, élettani, gyógyító, károsító hatása (pl. drogok).

Az energiatermelés szerves kémiai vonatkozásai, megújuló energiaforrások.

4. Kémiai számítások

A tömeg, az anyagmennyiség, a részecskeszám és a térfogat közti összefüggések (moláris tömeg, sűrűség, Avogadro-állandó) és alkalmazásuk.

A képlettel és reakcióegyenlettel kapcsolatos számítások

A vegyületek összegképlete és százalékos összetétele közötti kapcsolat és annak alkalmazása.

A kémiai egyenlet jelentései, ez alapján egyszerűbb számítási feladatok megoldása.

Molekulák és összetett ionok

Egyszerűbb molekulák, összetett ionok képletének megadása, szerkezetük jellemzése az atom- és molekulaszerkezeti ismeretek alapján.

2. Szervetlen kémia

Az elemek és vegyületek fizikai tulajdonságai és anyagszerkezeti értelmezése

Az általános kémiában tanult fogalmak, összefüggések, szabályok alkalmazása az elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak magyarázatára.

Az elemek és vegyületek jelentősége

Megismert elemek és vegyületek felhasználása, élettani hatása, gyógyító, károsító hatása.

A környezetkárosító anyagok hatásai és a megelőzés módjai.

Az energiatermelés szervetlen kémiai vonatkozásai.

A környezetszennyezés okai, környezetvédelem.

Tudománytörténet

A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Hevesy György, Irinyi János, Semmelweis Ignác).

A szerves vegyületek kémiai sajátosságai

A szerves vegyületek kémiai reakciói a szénváz és a funkciós csoportok alapján.

A kémiai változások reakcióegyenleteinek felírása.

Egyszerű kísérleteket elvégzése leírás alapján, és ezek eredményének értelmezése.

Egyszerű kísérletek megtervezése.

Valamely kísérlet várható eredményének becslése az elméleti ismeretek alapján.

A szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása

A gyakorlati élet szempontjából legfontosabb szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállításának elvi alapjai és előállítási módjai.

Tudománytörténet

A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Szent-Györgyi Albert, E. Fischer, F. Sanger, A. Nobel).

Az anyagmennyiség

A tömeg, az anyagmennyiség, a részecskeszám és a térfogat közti összefüggések (moláris tömeg, sűrűség, Avogadro-állandó) és alkalmazásuk.

Oldatok, elegyek

Az oldatok százalékos összetételének és koncentrációjának alkalmazása.

1. Bevezetés a biológiába

A biológia tudománya

A rendszertani kategóriák, a faj, a mesterséges és természetes rendszer fogalma.

A szerveződési szint fogalma.

Fizikai, kémiai alapismeretek

A diffúzió, az ozmózis, a felületi kötődés és a katalízis biológiai jelentősége, feltételei.

2. Egyed alatti szerveződési szint

Lebontó folyamatok

A biológiai oxidáció lényege, bruttó egyenlete.

Az erjedés lényege, felhasználása.

Sejtalkotók

(az eukarióta sejtben)

Ismerje fel rajzolt ábrán, mikroszkópban a sejtalkotókat.

A biológiai hártyák (membránok) szerepe, felépítésük általános elve.

A passzív és az aktív szállítás.

Állábas, ostoros, csillós mozgásokra az emberi szervezetben.

A sejtek osztódási ciklusa. Mitózis és a meiózis.

Sejtválasz külső és belső ingerekre.

3. Az egyed szerveződési szintje

Vírusok

Önálló sejtek:

Fepítésük, biológiai, egészségügyi jelentőségük. A járványok.

A baktérium és az eukarióta sejt szerveződése.

A baktériumok jelentősége; anyagcseréjük.

Egysejtű eukarióták

Többsejtűség

Gombák, növények,

állatok elkülönülése

Testszerveződésük és felépítő anyagcseréjük példákon.

Az öt regnum elkülönítésének alapja.

Az egysejtű szerveződés és a többsejtű szerveződés típusai (sejttársulás, sejtfonal, teleptest).

Sejtfonalak

A gombák fonalas testfelépítése, spórás szaporodása.

Teleptest és álszövet

Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak

A növényvilág fejlődésének hajtóerői. Evolúciós „újítások'’ a harasztoknál, a nyitvatermőknél és a zárvatermőknél.

A testfelépítés az életmód és a környezet kapcsolata (szivacsok, laposférgek, gyűrűsférgek, rovarok, lábasfejűek, a gerincesek nagy csoportjai – halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök).

Növényi szövettípusok működései, mikroszkópos képük. Felépítésük és alapfunkcióik. Fás szár. A virág biológiai szerepe, része, típusai.

A virágos növények ivaros és az ivartalan szaporodása, szaporítása.

Állati szövettípusok, működésük, mikroszkópos képük.

A petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hímnősség és a váltivarúság, az ivari kétalakúság, az embrionális és posztembrionális fejlődés fogalma.

Életkörülmények és szaporodási mód kapcsolata. Regeneráció.

Reflex, irányított mozgás, mozgásmintázat, társítások, belátásos tanulás.

Homeosztázis

A homeosztázis fogalma, jelentősége.

Kültakaró

A bőr funkciói, részei. Ápolása, védelme.

A mozgás

A csontváz biológiai funkciói, a csontok szerkezete, lehetséges kapcsolataik. Néhány fontosabb emberi izom helye és funkciója. A vázizom felépítése.

Az agykérgi funkciók szerepe.

A mozgási szervrendszer gyakoribb betegségei.

A táplálkozás

A légzés

A gége részei, a hangszalagok szerepe.

A vér szén-dioxid koncentrációjának szerepe.

Az anyagszállítás

A vér, szövetnedv, nyirok összetétele, fő működéseik.

A vérzéscsillapítás módja. A vérszegénység lehetséges okai.

A vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolata.

A szív, a koszorúerek felépítése és működése. Vérnyomás, pulzus.

Befolyásoló élettani hatások. A véreloszlás megváltozásának élettani funkciója.

A kiválasztás

A kiválasztás funkciója, a vizeletkiválasztó rendszer főbb részei.

A vizelet összetételét és mennyiségét befolyásoló tényezők.

Vesekőképződés megelőzése, művesekezelés.

A szabályozás

A szabályozás a vezérlés és a visszacsatolások.

Az idegsejt felépítése és funkciója. A receptor, a receptornak megfelelő (adekvát) inger, típusai (mechanikai, kémiai, fény, hő).

A szinapszis fogalma, a serkentő vagy gátló hatás magyarázata.

Az idegrendszer általános jellemzése

A pszichoaktív szerek főbb csoportjai, a kémiai és a viselkedési függőségek közös jellegzetességei.

Az inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, oxitocin termelődési helye és hatása. A női nemi ciklus során végbemenő hormonális, és testi változások. A hormonális fogamzásgátlás biológiai alapjai.

A cukorbetegség.

Az AB0 és Rh-vércsoportrendszer. Rh-összeférhetetlenség

Az öregedés során bekövetkező biológiai változások.

Az emberi élet vége.

Ökoszisztéma

Hazánk nemzeti parkjai.

6. Öröklődés, változékonyság, evolúció

Mendeli genetika

A haploid, diploid, homozigóta és heterozigóta, genotípus és fenotípus fogalmai.

Az öröklésmenetek alaptípusai.

A humángenetikai sajátos módszerei (családfaelemzés).

Az ivarsejtek szerepe az ivar meghatározásában.

A génkölcsönhatás és a génkapcsoltság.

Öröklődő mennyiségi tulajdonságok és hajlamok.

A biológia tudománya

A rendszertani kategóriák, a faj, a mesterséges és természetes rendszer fogalma. A szerveződési szint fogalma. Modellek.

Fizikai, kémiai alapismeretek

A diffúzió, az ozmózis, a felületi kötődés és a katalízis biológiai jelentősége, feltételei.

2. Egyed alatti szerveződési szint

Szervetlen és szerves alkotóelemek:

Elemek, ionok

szervetlen molekulák

Lipidek

Szénhidrátok

A C, H, O, N, S, P szerepe az élő szervezetben.

A H⁺,Ca²⁺, Mg²⁺, Fe^2+–3⁺, HCO₃^–, CO₃^2–, NO₃^– természetes előfordulásai.

Az ionok természetes előfordulásai.

A víz, a szén-dioxid és az ammónia jelentősége az élővilágban.

A lipidek oldódási tulajdonságai, a zsírok és olajok, a foszfatidok, az epe biológiai szerepe.

A fontosabb szénhidrátok természetes előfordulása, tulajdonságai.

Fehérjék

A fehérjék általános szerkezete (peptidlánc). Térszerkezete és aminosavsorrend.

A fehérjék és az esszenciális aminosavak biológiai szerepe.

Az anyagcsere folyamatai:

Felépítés és lebontás

kapcsolata

Felépítő folyamatok

Az élőlények felépítő és lebontó folyamatainak kapcsolata (fototrófok, kemotrófok, autotrófok és heterotrófok). Az endo- és exocitózis.

Lényegük (reduktív, energia-felhasználó), és helyük.

A fotoszintézis szerepe a földi életben, alapfolyamatai.

Lebontó folyamatok

Ismerje fel rajzolt ábrán, mikroszkópban a sejtalkotókat.

A biológiai hártyák (membránok) szerepe, felépítésük általános elve.

A passzív és az aktív szállítás.

Állábas, ostoros, csillós mozgásokra az emberi szervezetben.

A sejtek osztódási ciklusa. Mitózis és a meiózis.

Sejtválasz külső és belső ingerekre. Mechanizmusa.

3. Az egyed szerveződési szintje

Nem sejtes rendszerek:

Vírusok

Fepítésük, biológiai, egészségügyi jelentőségük. A járványok.

Többsejtűség:

Gombák, növények,

állatok elkülönülése

Sejtfonalak

Teleptest és álszövet

Az öt regnum elkülönítésének alapja.

Az egysejtű szerveződés és a többsejtű szerveződés típusai (sejttársulás, sejtfonal, teleptest).

A gombák fonalas testfelépítése, spórás szaporodása.

Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak

A növényvilág fejlődésének hajtóerői. Evolúciós „újítások a harasztoknál, a nyitvatermőknél és a zárvatermőknél. A növényismeret könyv használata a környezetében élő növények megismeréséhez, és élőhelyének, ökológiai igényeinek jellemzéséhez.

A testfelépítés az életmód és a környezet kapcsolata (szivacsok, laposférgek, gyűrűsférgek, rovarok, lábasfejűek, a gerincesek nagy csoportjai – halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök).

Növényi szövettípusok működései, mikroszkópos képük. Felépítésük és alapfunkcióik. Fás szár. A virág biológiai szerepe, része, típusai.

A virágos növények ivaros és az ivartalan szaporodása, szaporítása.

Állati szövettípusok, működésük, mikroszkópos képük.

A petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hímnősség és a váltivarúság, az ivari kétalakúság, az embrionális és posztembrionális fejlődés fogalma.

Életkörülmények és szaporodási mód kapcsolata. Regeneráció.

Homeosztázis

A homeosztázis fogalma, jelentősége. Az egészség fogalma.

A mozgás

A csontváz biológiai funkciói, a csontok szerkezete, lehetséges kapcsolataik. Néhány fontosabb emberi izom helye és funkciója. A vázizom felépítése.

Az agykérgi funkciók szerepe.

A mozgási szervrendszer gyakoribb betegségei.

A táplálkozás

A táplálkozás jelentősége, folyamatai.

Az emésztőrendszer részei, funkciói. A máj szerepe.

A fog részeit, a szájápolás higiéniája.

A bélbolyhok helye, működése. A bélperisztaltika.

Az éhség-, szomjúságérzet.A tápanyagok természetes forrása, hiányuk vagy túlzott fogyasztásuk következményei.

Az étrend változása tevékenységtől, kortól, nemtől és állapottól függően. Az élelmiszer- és ételtartósítás alapvető szabályai.

Az anyagszállítás

A kiválasztás

A vér, szövetnedv, nyirok összetétele, fő működéseik.

A vérzéscsillapítás módja. A vérszegénység lehetséges okai.

A vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolata.

A szív, a koszorúerek felépítése és működése. Vérnyomás, pulzus.

Befolyásoló élettani hatások. A véreloszlás megváltozásának élettani funkciója.

Az életmód és a táplálkozás hatása. Sebellátás.

A kiválasztás funkciója, a vizeletkiválasztó rendszer főbb részei.

A vizelet összetételét és mennyiségét befolyásoló tényezők. Mechanizmusa.

Vesekőképződés megelőzése, művesekezelés.

A szabályozás

Az idegrendszer általános jellemzése

Az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai

A szabályozás a vezérlés és a visszacsatolások Az idegsejt felépítése, és funkciója. A receptor, a receptornak megfelelő (adekvát) inger, típusai (mechanikai, kémiai, fény, hő).

A szinapszis fogalma, a serkentő vagy gátló hatás magyarázata.

A reflexív és a reflexkör fogalma. Hierarchikus felépítés.

A gerincvelő főbb funkciói.

Az agy főbb részei.

A bőr és a belső szervek receptorai.

Az érzékszervek működésének általános elvei.

A szem részei, ezek működése, látáshibák, korrigálásuk.

A pupilla, akkomodációs és szemhéjzáró reflex, a távolságészlelés.

A külső-, közép- és belső fül része, működései.

A nyúltvelői kemoreceptorok szerepe.

A szaglóhám, az ízlelőbimbók szerepe.

Az akaratlagos mozgások szerveződése.

A motiváció szerepe.

A kisagy fő funkciója, az alkohol hatása.

A vegetatív működés fogalma, a szimpatikus és paraszimpatikus befolyásolás következményei. Mechanizmusa.

Az öröklött és tanult magatartásformák.

Öröklött és tanult elemek az emberi viselkedésben. A tanulás és az érzelmek kapcsolata.

A tanulás kritikus szakaszait az egyedfejlődés során.

Lorenz bevésődésre vonatkozó kísérletei.

Megerősítés, szokás, függőség kialakulása.

Vonzódás és taszítás, ezek formái, a csoportok közötti taszítás (agresszió) és altruizmus megnyilvánulásai. Oka.

Ézelmi és értelmi fejlődés kapcsolata.

Életmód, stresszbetegségek. Fájdalomcsillapítás. Az idegrendszer néhány betegsége. Mechanizmusuk.

A pszichoaktív szerek főbb csoportjai, a kémiai és a viselkedési függőségek közös jellegzetességei.

A hormonrendszer,

hormonális működések

A hormonrendszer működésének lényege és szabályozása.

A neurohormonális rendszer.

5. Egyed feletti szerveződési szintek

Populáció

A populáció fogalma.

Növekedési modellek, korfák.

A környezet fogalma, időbeli és térbeli változása.

Tűrőképességi görbék és indikáció.

A territórium, a rangsor, az önzetlen és az agresszív magatartás, a rituális harc, a behódolás fogalma, a párosodási rendszerek (csoportszerveződés) típusai.

A szimbiózis, a versengés, az asztalközösség (kommenzalizmus,) az antibiózis, az élősködés és a táplálkozási kölcsönhatás (predáció) fogalma, állati és növényi példákkal.

Életközösségek (élőhelytípusok)

A flóra és fauna és az életközösség (élőhelytípus) fogalma.

Térbeli és időbeli mintázatok, az emberi hatás felismerése.

Egy iskolájához vagy lakóhelyéhez közeli terület élővilága.

Egy tó feltöltődésének folyamata.

A gyomnövény fogalma.

Hazai élőhelytípusok.

Ökoszisztéma

Az ökoszisztéma fogalma.

Az életközösségek anyagforgalmának és energiaáramlásának jellemzői.

A szén és az oxigén és a nitrogén körforgása. (Biogeokémiai ciklus.)

Környezet- és természetvédelem

A természetvédelem fogalma, a mellette szóló érvek.

A védett területek típusai.

Hazánk nemzeti parkjai.

A környezetvédelem a kibocsátás és ülepedés, a határérték fogalma. A légszennyezés forrásai, az üvegházhatás. A lehetséges teendők. A vizek tisztulása, tisztítása. Hagyományos és ,,alternatív” energiaforrások. A talaj romlásának, illetve javításának folyamata. A hulladék típusai, kezelésük lehetséges módja.

Populációgenetika és

evolúciós folyamatok

Az ideális és a reális populáció fogalma, a mutációk, a szelekció szerepe, kapcsolat a fajkeletkezés elméletével. A természetes szelekció darwini modellje. Hardy–Weinberg modell.

A populáció nagyságának természetvédelmi jelentősége.

Adaptív és nem adaptív jellegű evolúciós folyamatok.

Az evolúció közvetlen bizonyítékai.

A klón fogalma. Biotechnológai módszerek.

Néhány, a géntechnológia mellett és ellen felsorakoztatható érv.

Genetikai tanácsadás. Biológiai alkalmasság (fittnes) és az emberi élet értéke. A Human Genom Program célja.

A földrajzi környezet ábrázolásának lehetőségei, módjai.

A különböző tartalmú és fajtájú térképeken közölt információk leolvasása,

az egyszerű összefüggések feltárása és alkalmazása.

Helymeghatározás a térképen, távolságmérés és -számítás.

Az űrtérképezés gyakorlati jelentősége.

Földrajzi és környezeti elemek azonosítása űrfelvételeken.

2. Kozmikus környezetünk

A levegőburok

A légkör szerkezete, anyagi felépítése.

A légkörben lezajló folyamatok és törvényszerűségeik, az éghajlati elemek közötti kölcsönhatások.

Az időjárási elemek szerepe a felszínformálódásban.

Az időjárási elemekkel kapcsolatos számítási feladatok megoldása.

Az időjárás-jelentések értelmezése, a változások okainak magyarázata.

A légkör szennyeződésének okai és a szennyezettség következményei.

4. A földrajzi övezetesség

A szoláris és a valós éghajlati övezetek.

A földrajzi övezetek, övek, területek/vidék elhelyezkedése, hasonló és eltérő vonásai, a gazdálkodás jellemzői, a környezeti problémák.

A függőleges és a vízszintes övezetesség kapcsolata.

5. Népesség- és településföldrajz

A Föld népességnövekedésének időbeli alakulása, okai, környezeti következményei.

A népesség szerkezete.

A népesség térbeli eloszlását meghatározó legfontosabb tényezők, a területi megoszlás különbségei.

Az urbanizáció és a népességmozgások vonásai és következményei.

Az egyes településtípusok jellemzői, kialakulásuk okai.

6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe

A világgazdaság

A világgazdaság ágazati felépítése.

A gazdasági fejlettség mérésére alkalmas legfontosabb mutatók.

A fejlettség területei különbségei.

A piacgazdaság működésének elve.

A jelentősebb nemzetközi gazdasági és pénzügyi tevékenységek és szervezetek.

A nemzetközi munkamegosztás és a világkereskedelem főbb irányai, résztvevői. A globalizáció.

Az integráció legfontosabb lépései az Európai Unió példáján.

A gazdasági ágazatok

A legfontosabb gazdasági ágazatok telepítő tényezői, azok változása.

A gazdasági szerkezetváltás folyamata.

A mezőgazdaság termelés jellemzői.

Az energiagazdaság és az ipar jelentősége, átalakulási tendenciái.

Az infrastruktúra szerepe és kapcsolata az életminőséggel.

7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok

Földünk országainak csoportosítása társadalmi-gazdasági jellemzőik szerint.

A világgazdasági központok és a peremterületek, eltérő és változó szerepük a világgazdaságban.

A különböző egyedi szerepköröket betöltő országcsoportok és országok földrajzi jellemzői.

8. Magyarország földrajza

Magyarország földrajzi helyzete.

Hazánk természeti adottságai és erőforrásai, a medence-jelleg érvényesülése.

Népességföldrajzi folyamatok és azok következményei. A népesség nemzetiségi összetételének változásai és következményei a Kárpát-medencében.

Magyarország gazdaságának jellemző vonásai. A gazdaság fő ágai, ágazatai,

területi és szerkezeti átrendeződése, annak okai és társadalmi-gazdasági következményei.

Nemzetközi gazdasági kapcsolataink. Hazánk idegenforgalma.

A hazai tájak és régiók eltérő természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági képének bemutatása.

Hazánk környezeti állapota, legfőbb természeti, kulturális és környezeti értékei, gazdasági eredményei.

A lakóhely és a régió természeti, társadalmi-gazdasági jellemzői.

9. Európa regionális földrajza

Európa természeti és társadalmi-gazdasági képe.

Az egyes kontinensrészek és a tipikus tájak földrajzi jellemzői.

Az európai országok szerepe a kontinens, illetve a világ gazdaságában. Társadalmi-gazdasági adottságaik közös és eltérő vonásai, jellemzői.

Az Európai Unió kialakulásának társadalmi-gazdasági alapjai, működésének jellemző földrajzi vonásai. Egyes területeinek és országainak hasonlóságai és különbségei.

A környezeti problémák területi jellemzői, a megoldásukra tett törekvések Európában.

10. Az Európán kívüli földrészek földrajza

Az egyes kontinensek általános természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági jellemzői, tipikus tájaik.

Az eltérő társadalmi-gazdasági fejlettségű területek, a világgazdaságban kiemelkedő jelentőségű országcsoportok és országok.

Példák a társadalom természeti környezetbe való beavatkozására az egyes föld-

részeken.

11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai

A legfőbb globális problémák és azok kialakulásának természeti, társadalmi-gazdasági okai.

Példák a globális környezeti gondok megoldási lehetőségeire.

A földrajzi környezet ábrázolásának lehetőségei, módjai.

A különböző tartalmú és fajtájú térképeken közölt információk leolvasása,

az egyszerű összefüggések feltárása és alkalmazása.

Helymeghatározás a térképen, távolságmérés és -számítás, metszetszerkesztés.

Az űrtérképezés módszerei és gyakorlati jelentősége.

Földrajzi és környezeti elemek azonosítása űrfelvételeken, információk leolvasása űrfelvételekről.

2. Kozmikus környezetünk

A vízburok

A vízburok tagolódása és a víz körforgása. A vízkörzés és a légkörzés kap-

csolata.

Az óceánok és a tengerek földrajzi jellemzői, természeti erőforrásai, gazdasági jelentőségük.

A felszíni és felszín alatti víztípusok, kialakulásuk, hasznosíthatóságuk lehe-

tőségei.

A vízgazdálkodás főbb tevékenységei.

A vízellátás és a vízszennyezés helyi, ill. az egész bolygóra kiható problémái, természeti és társadalmi-gazdasági következményei, megoldási lehetőségek.

A víz és a jég felszínformáló tevékenysége.

4. A földrajzi övezetesség

A szoláris és a valós éghajlati övezetek közötti különbségek.

A földrajzi övezetek, övek, területek/vidék elhelyezkedése, hasonló és eltérő

vonásainak kialakulása és bemutatása, a gazdálkodás jellemző vonásai,

a környezeti problémák.

A függőleges és a vízszintes övezetesség kapcsolata.

A természeti erőforrások övezetes elrendeződésének bizonyítása.

A földrajzi övezetesség és az eltartóképesség összefüggései.

5. Népesség- és településföldrajz

A népesedési szakaszok. A Föld népességnövekedésének időbeli alakulása, okai, környezeti következményei.

A népesség szerkezetének változásai.

A népesség térbeli eloszlását meghatározó legfontosabb tényezők, a területi megoszlás különbségei.

Az urbanizáció és a népességmozgások összefüggései és következményei.

Az egyes településtípusok jellemzői, kialakulásuk és átalakulásuk okai, a települések kapcsolatai.

6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe

A világgazdaság

A világgazdaság ágazati felépítése.

A gazdasági fejlettség mérésére alkalmas legfontosabb mutatók.

A fejlettség területei különbségei.

A piacgazdaság működésének elve.

A jelentősebb nemzetközi gazdasági, pénzügyi tevékenységek, szervezetek,

szerepük a világ- és a nemzetgazdasági folyamatokban.

A nemzetközi munkamegosztás és a világkereskedelem kialakulásának folyamata, főbb irányai, résztvevői. A globalizáció.

Az integráció legfontosabb lépései az Európai Unió és egyéb regionális együttműködések példáján.

A működőtőke áramlásának legfontosabb irányai és hatásai a gazdasági

fejlődésre.

A mindennapi élet jellemző gazdasági folyamatainak felismerése példák alapján.

A gazdasági ágazatok

A gazdasági ágazatok jelentőségének változásai példák alapján.

A legfontosabb gazdasági ágazatok telepítő tényezői, azok változása.

A gazdasági szerkezetváltás folyamata.

A mezőgazdaság termelés jellemzői.

Az energiagazdaság és az ipar jelentősége, átalakulási tendenciái.

Az infrastruktúra szerepe és kapcsolata az életminőséggel.

7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok

Földünk országainak csoportosítása társadalmi-gazdasági jellemzőik szerint.

A világgazdasági központok és a peremterületek kialakulása, területi átrendeződésük, eltérő és változó szerepük a világgazdaságban.

Függőségi viszonyok a világgazdaságban.

A különböző egyedi szerepkörök kialakulásának okai. Az egyedi szerepet betöltő országcsoportok és országok földrajzi jellemzői, jelentőségük a világgazdaság működésében.

8. Magyarország földrajza

9. Európa regionális földrajza

Európa természeti és társadalmi-gazdasági képe.

Az egyes kontinensrészek és a tipikus tájak földrajzi jellemzői.

Az európai országok szerepének bemutatása a kontinens, illetve a világ gazdaságában. Közös és eltérő társadalmi-gazdasági adottságaik magyarázata, azok következményei.

Az Európai Unió kialakulásának társadalmi-gazdasági alapjai, működésének földrajzi vonásai, a bővítés lehetőségei és korlátai. Egyes területeinek és országainak hasonlóságai és különbségei. A tagországok közös és nemzeti érdekeinek bemutatása, a hasonlóságok és a különbségek okainak magyarázata.

A környezeti problémák területi jellemzői, a megoldásukra tett törekvések Európában.

10. Az Európán kívüli földrészek földrajza

Az egyes kontinensek általános természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági jellemzői, tipikus tájaik.

Az eltérő társadalmi-gazdasági fejlettségű területek, a világgazdaságban kiemelkedő jelentőségű országcsoportok és országok, szerepük változásai.

Példák a társadalom természeti környezetbe való beavatkozására az egyes földrészeken.

11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai

A legfőbb globális problémák és azok kialakulásának természeti, társadalmi-gazdasági okai.

A túlnépesedés, a termelés és a fogyasztás regionális társadalmi következményei és azok megoldási lehetőségei.

Példák a globális környezeti gondok megoldási lehetőségeire.

A környezetvédelem nemzetközi szervezetei, az egyezmények legfőbb céljai és elvei. A fenntartható fejlődés.

1. Éneklés és zenetörténet

Középkor

Egy szillabikus gregorián dallam éneklése latin szöveggel, emlékezetből.

A gregorián zene általános jellemzése.

Egy trubadúr dallam előadása szöveggel emlékezetből.

Reneszánsz

Egy históriás ének szöveges megszólaltatása emlékezetből.

Vokális műfajok felsorolása, a műfaji jellemzők meghatározása (mise, motetta, madrigál).

A magyarországi reneszánsz zene általános bemutatása.

A reneszánsz korszak jellemző hangszereinek felsorolása.

Barokk

Egy korál dallam éneklése magyar szöveggel, emlékezetből.

Egy könnyebb ária vagy dal szöveges éneklése kottából, tanári zongorakísérettel.

Korál, passió, oratórium, kantáta, a barokk opera meghatározása.

Zenei formák: rondó, variációk értelmezése.

Hangszeres műfajok: concerto, concerto grosso, szvit, prelúdium, fúga értelmezése.

A barokk zenekar összetételének és jellemző hangszereinek felsorolása.

Bécsi klasszika

Egy bécsi klasszikus dal bemutatása szöveggel emlékezetből, tanári zongorakísérettel.

Egy magyar szöveges verbunkos dallam éneklése emlékezetből.

A periódus fogalma.

Két-, ill. háromtagú formák meghatározása.

Jellemző műfajok általános bemutatása: szonáta, vonósnégyes, szimfónia, klasszikus versenymű, opera.

A klasszikus szimfonikus zenekar összetételének meghatározása.

A magyar verbunkos zene jellemzői a XVIII. században, kiemelkedő mesterek megnevezése.

Periódus terjedelmű, modulálás nélküli zenei idézet lapról olvasása szolmizálva (2#–2b-ig).

Romantika

Egy romantikus dal előadása szöveggel emlékezetből, tanári zongorakísérettel.

A romantikus dal jellegzetes vonásainak ismerete.

A programzene jellemzése.

A szimfonikus költemény műfaji meghatározása.

A nemzeti romantika jellemzése.

Liszt Ferenc és Erkel Ferenc életútjának vázlatos ismertetése, főbb műveinek felsorolása.

Népzene

Népi hangszerek: furulya, duda, citera, tekerő, cimbalom.

Reneszánsz

Josquin des Pres, Tinódi Lantos Sebestyén.

Barokk

J. S. Bach, Händel.

Bécsi klasszika

Haydn, Mozart, Beethoven.

Romantika

Liszt Ferenc, Erkel Ferenc, Verdi, Muszorgszkij.

Századforduló

Ravel.

3. Dallamátírás

Egy egyszólamú, hangnemben maradó, periódus terjedelmű dallam átírása betűkottából a vonalrendszerbe violinkulcsban, 2#–2b előjegyzési körben.

Középkor

Egy szillabikus és egy melizmatikus gregorián dallam latin nyelvű éneklése emlékezetből.

A gregorián zene általános jellemzése.

Egy trubadúr és egy Minnesang dallam előadása szöveggel emlékezetből és elemzésük kotta alapján.

A modális hangsorok éneklése szolmizálva, hallás utáni felismerésük.

Reneszánsz

Egy ungaresca dallam éneklése szolmizálva emlékezetből.

Egy-egy világi és egyházi kórusmű elemzése kotta alapján.

Vokális műfajok felsorolása, a műfaji jellemzők meghatározása (mise, motetta, madrigál).

A magyarországi reneszánsz zene általános bemutatása.

A reneszánsz korszak jellemző hangszereinek felsorolása.

Barokk

Egy korál dallam éneklése magyar szöveggel emlékezetből.

Egy virágének előadása szöveggel emlékezetből.

Egy könnyebb ária vagy dal szöveges éneklése emlékezetből, tanári zongorakísérettel.

Az egyik énekelt mű elemzése kotta alapján.

Három szemelvény éneklése emlékezetből szolmizálva.

Hangközök éneklése adott hangra szolmizálva és hangnévvel, felismerésük hallás után.

Jellemző műfajok: korál, passió, oratórium, kantáta, opera meghatározása.

A korál szerepének ismertetése.

A ,,da capo” ária lényegének ismerete.

Zenei formák (rondó, variáció), műfajok (prelúdium, fúga, concerto, concerto grosso, szvit) értelmezése.

A barokk zenekar összetételének és jellemző hangszereinek felsorolása.

Hangközök ismerete decimáig.

Hangközök éneklése adott hangra szolmizálva és hangnévvel, hangközök felismerése hallás után.

A hármashangzatok és megfordításaik éneklése azonos hangról szolmizálva és hangnévvel. Felismerésük hallás után.

A hangzatok hangnembe helyezése.

Domináns szeptim és megfordításainak ismerete, éneklése szolmizálva, hangnévvel és azok felismerése hallás után.

Középnehéz moduláló barokk dallam lapról olvasása szolmizálva, dó-váltással.

Bécsi klasszika

Három szerző (Haydn, Mozart, Beethoven) egy-egy dallamának előadása emlékezetből, tanári zongorakísérettel.

Egy énekelt dal formai elemzése kotta alapján.

Három téma éneklése hangszeres művekből szolmizálva, emlékezetből.

Egy magyar verbunkos dallam éneklése kottából szolmizálva.

A klasszikus periódus, két-, ill. háromtagú formák és a szonátaforma ismerete.

A klasszikus funkciórend fogalmának ismerete.

A teljes kvintkör ismerete.

Jellemző műfajok: szonáta, vonósnégyes, szimfónia, versenymű, opera ismerete és felismerése.

A szimfonikus zenekar összetételének ismerete.

A verbunkos zene megjelenésének ismerete a bécsi klasszikus művekben.

Haydn, Mozart és Beethoven életútjának vázlatos ismertetése, főbb műveik felsorolása.

Periódus terjedelmű, hangnemi kitérést tartalmazó vagy moduláló dallam lapról olvasása.(3 #–3b-ig)

Romantika

Két választott szerző egy-egy dalának éneklése szöveggel emlékezetből, tanári zongorakísérettel.

A romantikus dal műfaja, a dalciklus jellegzetes vonásai.

Két szerző egy-egy művéből téma éneklése szolmizálva, kottából.

A romantikus zenekari összetétel.

A szimfonikus költemény műfaji meghatározása.

A legjelentősebb operaszerzők és főbb műveik felsorolása.

Verdi, Muszorgszkij, Wagner életútjának vázlatos ismertetése, főbb műveik felsorolása.

Századforduló

Két szemelvény éneklése szolmizálva, vagy hangnévvel kottából.

A zenei impresszionizmus bemutatása (melodika, ritmika, hangkészlet, hangszerelés).

Egészhangú skála éneklése hangnévvel.

XX. századi és kortárs zene

Bartók Béla és Kodály Zoltán életművének bemutatása (életút, főbb művek).

Bartók Béla és Kodály Zoltán műveinek jellemző formai, dallami, ritmikai sajátosságainak ismerete.

Egy Bartók kórusmű előadása kottából.

Egy Kodály kórusmű előadása kottából.

A XX. század főbb zenei irányzatainak megnevezése.

Komponálási technikák felsorolása és lényegének ismerete.

Kortárs magyar szerzők és műveik felsorolása.

Az oratorikus és színpadi műfajok változásainak ismerete.

Az amerikai zene fejlődésének, a dzsessz és hatásának leíró jellegű bemutatása.

Népzene

Népi hangszerek: furulya, duda, citera, tekerő, cimbalom.

Reneszánsz

Josquin des Pres, Tinódi Lantos Sebestyén, Palestrina, Lassus, Bakfark Bálint.

Barokk

Monteverdi, Purcell, Vivaldi, J. S. Bach, Händel, Corelli, Esterházy Pál.

Bécsi klasszika

Haydn, Mozart, Beethoven.

Romantika

Liszt Ferenc, Erkel Ferenc, Verdi, Muszorgszkij, Wagner, Dvořak, Smetana, Brahms.

Századforduló

Debussy, Ravel.

XX. századi és kortárs zene

Bartók Béla, Kodály Zoltán, Gershwin, Orff, Sztravinszkij, Honegger, Bernstein, Szokolay Sándor.

3. Dallamdiktálás

8–10 ütemű egyszólamú barokk dallam lejegyzése violinkulcsban (2#–2b-ig).

8–10 ütemű egyszerű bécsi klasszikus kétszólamú dallam lejegyzése violinkulcsban (2#–2b-ig).

1. Alkotás