Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

76/2003. (VII. 4.) FVM rendelet

a vágómarhák vágás utáni minősítéséről és a hasított féltestek kereskedelmi osztályba sorolásáról szóló 14/1998. (IV. 3.) FM rendelet módosításáról1

2003.07.12.

Az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény 32. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a 14/1998. (IV. 3.) FM rendeletet (a továbbiakban: R.) a következők szerint módosítom:

1. § Az R. 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

1. § ,,(1) A rendelet hatálya a vágóállatok vágás utáni minősítéséről szóló FVM rendelet 1. §-ában foglaltak szerinti vágóhíd üzemeltetőjére, minősítő szervezetre és minősítőre, termelőre, kereskedőre, valamint az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézetre (a továbbiakban: OMMI) terjed ki.
(2) A rendelet előírásait az alábbi kategóriájú kereskedelmi értékesítésre kerülő vágómarhákra kell alkalmazni:

Vtsz.

Megnevezés

Régi megnevezés

0102900500

Legfeljebb 80 kg tömegű

Vágóborjú (hízó)

0102902100

80 kg-ot meghaladó, de legfeljebb 160 kg tömegű vágásra

Vágóborjú (hízó)

0102904100

160 kg-ot meghaladó, de legfeljebb 300 kg tömegű vágásra

Vágóüsző (hízó)
Vágóbika, növendék
és felnőtt (hízó)
Vágótinó (hízó)

0102905100

300 kg-ot meghaladó üsző (még nem borjazott nőivarú) vágásra

Vágóüsző (hízó)

0102906100

Tehén vágásra

Vágótehén (hízó)

0102907100

Más vágásra

Vágómarha (hízó) máshova nem sorolt
Vágóbika, növendék
és felnőtt (hízó)
Vágótinó (hízó)
Vágóökör (hízó)

''

2. § Az R. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

2. § ,,E rendelet alkalmazásában:
a) marha vágott test (hasított marha): a levágott marha kivéreztetve, bőr, belsőség, fej és lábvégek nélkül; a fej az atlanto-occipitális (az atlasz és az első nyakcsigolya közötti) ízületben, a lábak a carpo-metacarpalis ízületben (lábtőízületben), illetve a tarso-metatarsalis ízületben (csánkízületben) kerülnek levágásra; a nemi szervek és csatlakozó izmaik, továbbá teheneknél a tőgy nélkül; mellkasi és hasűri szervek nélkül, vesékkel, vesefaggyúval és medenceüregi faggyúval, vagy azok nélkül;
b) marha vágott féltest (hasított féltest): a hátgerinc felezésével, a nyaki, háti, ágyéki és keresztcsigolyák, a mellcsont és a szimfízis (medencecsonti összekapcsolódás) közepén, szimmetrikusan kettéválasztott vágott test;
c) negyed marha: a vágott féltest a bordák mentén a gerincre merőlegesen szétvágva;
d) első negyed marha: a kettévágott féltest első része;
e) hátsó negyed marha: a kettévágott féltest hátsó része;
f) meleg súly: az a) pont szerint előkészített vágott test súlya szúrás után nem több mint negyvenöt perccel;
g) vágott test hideg súly: a meleg súly kétszázalékos csökkentésével számított érték;
h) az osztályba sorolás alapja: marha esetében a húsosság és a faggyússág alapján megállapított kategóriák;
i) azonosító jel: a tulajdonos és az állategyed azonosságának megállapítására alkalmas vágómarha jelölés, a szarvasmarha-fajok egyedeinek jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 99/2002. (XI. 5.) FVM rendelet előírásai szerint;
j) minősítés: az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti minősítő módszer alkalmazása, és az ez alapján történő osztályba sorolás;
k) minősítő módszer: az e rendeletben rögzített követelményrendszer;
l) minőséget tanúsító jel: a kereskedelmi osztályokat tanúsító betű- és számjel;
m) minősítő: a vágómarhák minősítésre külön jogszabály szerint jogosult, minősítő szervezet keretében munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján foglalkoztatott természetes személy;
n) minősítő szervezet: a vágómarhák minősítésre külön jogszabály szerint jogosult, Magyarországon bejegyzett, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság;
o) termelő: vágómarhát előállító tenyésztő, hizlaló;
p) vágómarha kis- vagy nagykereskedő: a vágómarhát a termelőtől megvásárló, vágóhídnak értékesítő vállalkozó.''

3. § Az R. 3. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) Az 1. § (2) bekezdésében súlyhatár nélkül meghatározott valamennyi engedélyezett vágóhídon vágott testet az engedélyezett minősítő módszerrel kell minősíteni és osztályba sorolni.
(2) A minősítést csak akkor lehet elvégezni, ha az azonosítás a vágóállatok vágás utáni minősítéséről szóló FVM rendelet 13. §-ának, valamint a szarvasmarha-fajok egyedeinek jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 99/2002. (XI. 5.) FVM rendelet előírásai szerint megtörtént és a vágómarhák technológiai előkészítését a 2. § a) pontjának megfelelően elvégezték.''

4. § (1) Az R. 4. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) A vágott test minősítésekor és osztályba sorolásakor olyan módszert kell alkalmazni, amely pontosan tükrözi a húsok kereskedelmi használati értékét, ezáltal alapjául szolgálhat az élő állat, illetve az értékesített vágott féltestek ármeghatározásának.
(2) A marhahús használati és kereskedelmi értékét a testek húsossága, valamint a faggyússági fok (faggyútartalom) határozza meg. Az osztályba soroláskor e két jellemző jelzést kell feltüntetni.''

(2) Az R. 4. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

,,(5) A vágott testek vagy a vágott féltestek minősítését a vágóhídon, a vágás után a lehető leghamarabb, de legkésőbb a szúrást követő negyvenöt percen belül el kell végezni.''

5. § Az R. 6. §-ának (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(2) A vágott test hideg súly meghatározása a meleg súly kétszázalékos csökkentésével történik.
(3) Ha a vágóhídon – műszaki, technológiai okok miatt – a szúrás és a mérlegelés között a negyvenöt perces időkorlát nem tartható, az OMMI engedélyével ez az időtartam meghosszabbítható. Meghosszabbítás esetén a kétszázalékos csökkentés minden további eltelt negyedóra után 0,1 százalékponttal mérséklődik.''

6. § Az R. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

7. § ,,(1) A vágott féltesteket a meleg súly mérését követő minősítés után a kereskedelmi (minőségi) osztályba sorolásnak megfelelő nagybetűs jellel (S/EUROP) és számjellel kell ellátni (1., 2., 3., 4., 5.).
(2) A betűknek, illetve számoknak legalább két centiméter nagyságúaknak kell lenniük. A jelölésre bármilyen nem mérgező, véletlenszerűen eltávolíthatatlan hőálló tinta, ráakasztott címke vagy más elfogadott módszer alkalmazható. Jelölésként csak olyan címke használható, amely nem távolítható el, és nem rongálható meg. A minősítő általi jelölést a kereskedelmi értékesítésig vagy a feldolgozásig tilos eltávolítani.
(3) A kereskedelmi osztályba sorolás akkor tekinthető hitelesnek, ha a S/EUROP betűjel alatt a minősítő azonosító száma és az OMMI jelölése is szerepel.''

7. § (1) Az R. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(1) A minősítés alapján a vágott féltestek külső felületén kell a jelölést alkalmazni. Az első negyeden a szegyen, a szegycsonti vágás helyétől 10–30 cm távolságra, hátsó negyeden a vesepecsenye környékén, a negyedik hátcsigolya magasságában kell megjelölni az egyedet az osztályba sorolásnak megfelelő betű-szám kombinációval, valamint a kor- és ivarjelöléssel.''

(2) Az R. 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(3) A minősítést, illetve a vágott féltestek osztályba sorolását a minősítő saját engedélyszámát tartalmazó bélyegzővel tanúsítja, amelyet az (1) bekezdésben meghatározott helyeken kell elhelyezni.''

8. § Az R. a következő 8/A. §-sal egészül ki:

,,
8/A. § (1) A vágómarhák vágás utáni minősítésével kapcsolatosan a központi adatbázist az OMMI működteti.
(2) A minősítő köteles a 3. számú mellékletben szereplő tartalommal napi jelentést készíteni, annak adatait közvetlenül az adatbázisba eljuttatni.
(3) A vágóhíd kéthetenként jelentést készít a 4. számú mellékletben meghatározottak alapján, amelyet köteles az adatbázisnak megküldeni.
(4) Az OMMI kétheti rendszerességgel – az 5. számú melléklet alapján – összesítőt készít, illetve havonta, megyénként külön-külön összesíti a levágott borjak, üszők, tehenek, bikák és ökrök darabszámát és vágósúlyát. Az OMMI az összesítőket – megállapodás szerinti határidővel – megküldi a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium számára. Az OMMI a Vágóállat és Hús Terméktanács számára előre egyeztetett módon és tartalommal szolgáltat adatot.''

9. § Az R. a következő 8/B. §-sal egészül ki:

,,
8/B. § A piaci ár kialakítása érdekében a vágott testet a külső faggyúréteg eltávolítása nélkül kell kidolgozni, de el kell távolítani a következőket:
a) vese, vesefaggyú vagy medenceüregi faggyú;
b) vékony vagy vastag dagadó;
c) farok;
d) gerincvelő;
e) neccfaggyú;
f) a nyaki véna és a körülötte lévő zsír. A nyakat az állategészségügyi követelményeknek megfelelően kell elvágni.''

10. § Az R. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

10. § ,,E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
– a Tanács 1208/81/EGK rendelete a vágott kifejlett marhák közösségi osztályozási rendszerének meghatározásáról,
– a Bizottság 2930/81/EGK rendelete a vágott kifejlett marhák közösségi osztályozási rendszerének alkalmazására vonatkozó kiegészítő rendelkezések elfogadásáról,
– a Bizottság 344/91/EGK rendelete a vágott kifejlett marhák közösségi osztályozási rendszere alkalmazási körének kiterjesztéséről szóló 1186/90/EGK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról,
– a Tanács 1186/90/EGK rendelete a vágott felnőtt szarvasmarhák közösségi minősítési rendjének kiterjesztéséről.''

11. § (1) Az R. 2. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép.

12. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 8. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.

(3) E rendelet 2. §-ának a), b), h), j), k), l) pontjai; a 3. § (1) bekezdése; a 4. §-a, az 5. §-a; a 6. §-ának (1) bekezdése; a 7. §-ának (1) bekezdése; a 8. §-ának (1) bekezdése; valamint az 1. számú melléklete Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján hatályát vesztik.

1. számú melléklet a 76/2003. (VII. 4.) FVM rendelethez


A minősítési szempontok az alábbi ismérveket tartalmazzák:

1. A húsosság kifejezése

Húsossági osztály

Jellemzők

S
Szuper

Comb: szuperdomború, duplán izmolt, láthatóan elkülönülnek az izmok, redők
Hát: teljesen a lapockáig nagyon széles, nagyon vastag
Lapocka: szuperdomború

A fartő nagyon határozottan túlnyúlik a medenceízesülésen (symphisis pelvis)
A far nagyon domború

E
Kiváló

Comb: erősen domború
Hát: teljesen a lapockáig széles, nagyon vastag
Lapocka: erősen domború

A fartő határozottan túlnyúlik a medenceízesülésen
A far nagyon domború

U
Nagyon jó

Comb: domború
Hát: teljesen a lapockáig széles, vastag
Lapocka: domború

A fartő túlnyúlik a medenceízesülésen
A far domború

R
Jó

Comb: jól fejlett
Hát: még vastag, de kevésbé széles a lapockánál
Lapocka: egészen jól fejlett

A fartő és a far kissé domború

O
Közepes

Comb: átlagos fejlettségűtől a hiányos fejlettségig
Hát: átlagos vastagságú vagy kevésbé vastag
Lapocka: átlagos fejlettségűtől a majdnem laposig

A far egyenes profilú

P
Csekély

Comb: gyengén fejlett
Hát: keskeny, láthatóak a csontok
Lapocka: lapos, a csontok látszanak

 


2. Faggyússági fokozatok a vágott féltest külső részén lévő, valamint a mellüregben lévő faggyútartalom alapján

Faggyússági fok

Jellemzők

1 Igen csekély

A mellüregben nincs lerakódás

2 Csekély

A bordák között jól látható az izomzat

3 Közepes

A mellüregben az izomzat a bordák között még látható

4 Erős

A combon erőteljes a faggyúfelrakódás. A mellüregben a bordák között az izomzat faggyúval átszőtt lehet.

5 Igen erős

A comb majdnem teljesen faggyúval fedett, így külön faggyúfelrakódások már nem látszódnak tisztán. A mellüregben az izomzat faggyúval teljesen átszőtt.


3. Kor- és ivarjelölés
A felnőtt szarvasmarha vágott testeket a következő kategóriákba kell sorolni:
A: két évnél fiatalabb, nem ivartalanított, hím ivarú állat vágott teste
B: egyéb, nem ivartalanított, hímivarú állat vágott teste
C: ivartalanított hímivarú állat vágott teste
D: nőivarú állat vágott teste, amely már borjadzott
E: egyéb nőivarú állatok vágott teste

Az intervenciós szabályok alkalmazásának sérelme nélkül az A, B, C, D és E betűket alkalmazni kell a vágott testek azonosításához.

2. számú melléklet a 76/2003. (VII. 4.) FVM rendelethez

3. számú melléklet a 14/1998. (IV. 3.) FM rendelethez


A minősítés során a következő adatokat kötelező felvenni:
– a vágás helye, a minősítő hely azonosítója és a vágás időpontja;
– a vágóállatok darabszáma és azonosító jelei;
– a súlymérési adatok: egyedenként a vágott test meleg súlya;
– az egyedenkénti minősítési adatok az azonosító jel feltüntetésével:
= a húsossági osztály betűjele, (S/EUROP szerint)
= a faggyússági fokozat számjele (1–5),
= a kor- és ivarjelölés (A, B, C, D, E);
– a termelő vagy a kereskedő azonosító adatai (név, lakcím, adóazonosító jel, illetve cég neve, székhelye, telephelye, adószáma, valamint egyéb más rendeletben előírt azonosító);
– a minősítő szervezet neve, székhelye, működési engedélyének száma;
– a minősítő neve, címe, működési engedélyének száma.

3. számú melléklet a 76/2003. (VII. 4.) FVM rendelethez

4. számú melléklet a 14/1998. (IV. 3.) FM rendelethez


A vágóhíd által kötelezően felveendő adatok:

Felvásárolt mennyiség darabszáma összesen
Felvásárolt mennyiség megoszlása élősúlyban (darab és százalék):
– legfeljebb 80 kg vágóborjú,
– 80–160 kg közötti vágóborjú,
– 160–300 kg közötti vágóüsző,
– 160–300 kg közötti vágóbika,
– 160–300 kg közötti vágótinó,
– 300 kg feletti vágóüsző,
– 300 kg feletti vágótehén,
– 300 kg feletti máshová nem sorolt vegyes ivarú vágómarha, ebből bika
ebből tinó és ökör együttesen.

4. számú melléklet a 76/2003. (VII. 4.) FVM rendelethez

5. számú melléklet a 14/1998. (IV. 3.) FM rendelethez


A vágóhidakról készítendő összesítő jelentések tartalmi követelményei:

Felvásárolt mennyiség darabszáma összesen.
Felvásárolt mennyiség megoszlása élősúlyban (darab és százalék):
– legfeljebb 80 kg vágóborjú,
– 80–160 kg közötti vágóborjú,
– 160–300 kg közötti vágóüsző,
– 160–300 kg közötti vágóbika,
– 160–300 kg közötti vágótinó,
– 300 kg feletti vágóüsző,
– 300 kg feletti vágótehén,
– 300 kg feletti máshová nem sorolt vegyes ivarú vágómarha, ebből bika
ebből tinó és ökör együttesen
– Vágás utáni minősített vágómarha darabszám összesen.
– Minőségi kategóriák szerinti darabszám és százalékos megoszlás (S/EUROP, faggyússági fok, valamint A, B, C, D, E kategóriák és jelölés szerint).
– Minőségi kategóriák szerinti darabszám, százalékos megoszlás (S/EUROP, faggyússági fok, valamint A, B, C, D, E kategóriák és jelölés szerint) átlagos vágott testsúly és annak összesítése.
– A nem minősített vágómarhák darabszám és százalékos megoszlása, kor és ivar megjelölése, a nem minősítés oka.
1

A rendeletet a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 9. §-ának 273. pontja hatályon kívül helyezte 2008. május 16. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás