97/2003. (VIII. 19.) FVM rendelet
a szalmonellózis és a baromfitífusz elleni védekezésről és a mentesség megtartásáról szóló 49/2002. (V. 24.) FVM rendelet módosításáról
2003.08.19.
Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 45. §-ának 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § A szalmonellózis és baromfitífusz elleni védekezésről és a mentesség megtartásáról szóló 49/2002. (V. 24.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
,,3. ellenőrző vizsgálat: a védekezésben részt vevő üzemek szalmonella fertőzöttségi állapotának az üzem által saját vagy más engedélyezett laboratóriumban végzett vagy végeztetett folyamatos, rendszeres ellenőrzése,''
2. § Az R. 3. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés jelölése (3) bekezdésre módosul:
,,(1) A házityúkban (Gallus domesticus) előforduló, a rendelet szerinti szalmonellák elleni védekezés minden, tenyészállományt tartó, tojást keltető üzem részére kötelező.
(2) Húshibrid csirke és árutojást termelő üzem részére – az árutojást termelő állományok vakcinázása kivételével – a védekezés önkéntes.''
3. § (1) Az R. 5. §-ának (3)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(3) A védekezést önkéntesen vállaló üzem a húshibrid csirkeállomány minősítő vizsgálatát a (2) bekezdésben meghatározott, ellenőrző vizsgálatok végzésére jogosult laboratóriumban is elvégeztetheti.
(4) A laboratóriumi vizsgálat a 2. számú melléklet szerinti bakteriológiai vizsgálatot jelenti. Árutojást termelő állomány esetében (1. számú melléklet) ez szerológiai vizsgálattal is helyettesíthető.''
(2) Az R. 5. §-a új (5)–(6) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (5) bekezdés jelölése (7) bekezdésre módosul:
,,(5) Ha a szalmonella vizsgálat eredménye pozitív, erről a laboratórium haladéktalanul értesíti az illetékes állomást, egyidejűleg az izolált törzset tipizálás céljából a 3. számú melléklet szerinti kísérőirattal az Országos Élelmiszervizsgáló Intézetnek vagy olyan vizsgáló laboratóriumnak küldi meg, melynek a minisztérium szalmonella ,,O'' szerocsoport meghatározására engedélyt adott.
(6) A laboratórium az általa elvégzett szerotipizálás eredményét haladéktalanul megküldi a törzset izoláló laboratóriumnak, amely a pozitív szalmonella eredménnyel egyidejűleg a törzs szerotípusát is közli a mintát beküldő állatorvossal.''
4. § Az R. 6. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(4) A rendelet szerinti szalmonelláktól mentesnek minősül az a házityúk-állomány, illetve üzem, ahol a kedvező eredményű ellenőrző vizsgálatok után az állomás által végeztetett minősítő vizsgálatok is negatív eredményűek.''
5. § (1) Az R. 7. §-ának (2) és (3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
,,(2) A tenyészállomány gyógykezelhető. A gyógykezelés után az állományt áttelepítés céljából az üzem más, megfelelően takarított és fertőtlenített épületébe kell elhelyezni. A gyógykezelést követően, az élelmezés-egészségügyi várakozási idő (de minimum 4 hét) eltelte után, kéthetes időközzel, két alkalommal kell minősítő vizsgálatot végezni. Ha ennek eredménye negatív, akkor a forgalmi korlátozást a kerületi főállatorvos feloldja.
(3) Ha a gyógykezelés eredménytelen vagy az ezt követő vizsgálatok pozitív eredményt hoztak, további gyógykezelés nem alkalmazható és a tenyészállományt a vágóhíddal és a hatósági felügyeletet ellátó állatorvossal történő előzetes egyeztetés alapján, elkülönített vágásra kell bocsátani. Az ilyen baromfihús csak hőkezelés után hozható forgalomba.''
(2) Az R. 7. §-ának (5), (6) és (7) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
,,(5) A húshibrid csirkeállományt forgalomba hozni külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint lehet.
(6) Az árutojást termelő állományok vakcinázása kötelező.
(7) Fertőzött tenyészállomány gyógykezelése esetén:
a) a gyógykezelés és a felhasznált gyógyszer élelmezés-egészségügyi várakozási ideje alatt a termelt tenyésztojást meg kell semmisíteni
b) az állomány sikeres gyógykezelését követő újraminősítés után, a termelt tojást tenyésztojásként lehet értékesíteni
c) sikertelen gyógykezelés és újraminősítés után az élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartásával a termelt tojást csak – hőkezelés után – árutojásként, csíramentes feldolgozásra lehet bocsátani, vagy meg kell semmisíteni.''
6. § Az R. 9. §-ának a) és d) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A szalmonella fertőzöttség megszűntnek tekinthető, ha)
,,a) minden sikertelenül gyógykezelt, pozitív állományból származó házityúkot, illetve tojást az üzemből eltávolítottak,''
,,d) a gyógyszerrel kezelt tenyészállomány minősítő vizsgálatát, a gyógyszer élelmezés-egészségügyi várakozási idejének (de minimálisan 4 hét) figyelembevételével, kéthetes időközzel, két alkalommal elvégezték és a vizsgálatok negatív eredménnyel zárultak.''
7. § (1) Az R. 10. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állomás az újraminősítés érdekében:)
,,c) gyógykezelt tenyészállomány esetében a gyógykezelés után és a gyógyszer élelmezés-egészségügyi várakozási idejének leteltét követően, de legalább négy héttel a gyógykezelés befejezése után, két alkalommal – kéthetes időközzel – minősítő vizsgálatot köteles elrendelni.''
(2) Az R. 10. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(3) A rendelet szerinti szalmonelláktól mentesnek minősül az a házityúk-állomány, amelyben a (2) bekezdés c) pontjában foglaltak szerint elvégzett minősítő vizsgálatok negatív eredménnyel zárultak.''
8. § Az R. 11. §-a (3) bekezdéssel egészül ki:
,,(3) A vizsgáló laboratórium köteles jelezni az illetékes állomásnak, ha a vizsgált minták a normális bélflórát sem tartalmazzák. Ebben az esetben mentességi igazolás nem adható ki.''
9. § Az R. új alcímmel és 19/A. §-sal egészül ki:
,,
A házityúk és szaporító anyagának importja
19/A. § Magyarországra kizárólag Salmonella gallinarum, Salmonella pullorum, Salmonella enteritidis és Salmonella typhimurium-tól mentes állományból származó házityúkot, szaporítóanyagot és étkezési tojást lehet importálni.''
10. § Az R. 1., 2. és 4. számú melléklete helyébe az e rendelet 1., 2. és 3. számú melléklete lép.
11. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
Dr. Németh Imre s. k.,
földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
1. számú melléklet a 97/2003. (VIII. 19.) FVM rendelethez
Mintavétel
A minősítő vizsgálatokhoz szükséges minták vételének általános követelményei:
1. A minták mielőbb, lehetőleg hűtve kerüljenek a vizsgáló laboratóriumba. Amennyiben a mintavétel és a feldolgozás között 6 óránál több idő telik el, javasolt a környezeti mintákat tízszeres mennyiségű 1%-os pufferolt peptonvízben (elődúsítóban) tartani és szállítani. A kísérőiratban a minta kódszámát mindig fel kell tüntetni.
2. A laboratóriumba történő mintaküldés alkalmával a mintavételi jegyzőkönyvben jelezni kell a keltetett tojások vagy a csibék, illetve a baromfi (Gallus dom.) a beküldést megelőző két héten belüli bármely természetű antibiotikumos kezelésének idejét, hatóanyagát és módját.
3. A jelen mellékletben leírt vizsgálatok során, Salmonellaként azonosított izolátumokat (mintánként legalább egyet) a 3. számú melléklet szerinti kísérőirattal, az Országos Élelmiszervizsgáló Intézetbe kell küldeni.
Mintagyűjtés vizsgálatokhoz
Tenyészállományok:
Nevelési időszak:
1. nap A szállító járműről, a csibeszállító dobozok belső felületéről vett minták (25 g állományonként 5 dobozból);
az érkezéskor elhullott állapotban talált csibék mintái (max. 60 csibehulla),
elhullott csibék (min. 10 db, ha kevesebb, 10 db-ra az élőkből kiegészítendő)
Minősítő vizsgálat
4. élethét állományonként 12 x 5 bélsárminta (500 db/állomány felett)
Termelési időszak:
a tojásrakás előtt 2 héttel állományonként 12 x 5 bélsárminta (500 db/állomány felett)
33–35. élethéten és a 45–47. élethéten állományonként (több mint 500 db) 60 friss bélsárminta (egyesíthetők: 12 x 5)
az egyes állományokból a keltetőbe vitt tojásokból kikelt 250 csibe egyesített meconium mintái (több mint 25 g), vagy
az egyes állományokból a keltetőbe vitt tojásokból kikelt, vagy befulladt 50 csibehullából vett minták
Keltetőüzemek:
A keltetőben a minősítő vizsgálatokat 6 havonta az alábbiak szerint kell elvégeztetni:
– a keltetőüzembe szállított tojásokból kikelt 250 csibe elegyített meconium mintája (25 g);
– a keltetőüzemekbe szállított tojásokból kikelt, vagy azokba belefulladt 50 csibehullából vett minták;
– javasolt 25 g-nyi mintát venni a tojáshéjból és a csibeporból is.
Amennyiben az ellenőrző vagy minősítő vizsgálatok során pozitív mintát találnak, az üzemet szigorított módon takarítani és fertőtleníteni kell.
Az ezt követő minősítés során:
– ventilátoronként 3-3 nedves tamponnal vett porminta
– az épület teljes hosszában vett, minimálisan 3 db, húzott tamponmintát (olyan környezeti minta, amelyet különös tekintettel a padozat repedéseire és a dilatációs kapcsolatokra vettek a következők szerint: a minta vételéhez egyszerhasználatos kesztyűt kell viselni, a mintát a megfelelő tamponnal kb. egy négyzetméternyi területet átdörzsölve kell venni, – nagyobb felvevő képességű 10 x 10 cm felületű, 1 cm vastag, steril peptonvízzel nedvesített szivacs vagy gézköteg használatával – a mintavétel hatásfokának javítása érdekében a területet pufferolt peptonvízzel 5–10 percen át áztatni érdemes)
– keltetőgépenként, azok rejtett szegleteiből vett, minimálisan 3 db tamponmintát kell kétszer, kéthetes időközben intézetben megvizsgáltatni.
A védekezés önkéntes vállalása esetén az állományokban az alábbiak szerint kell eljárni:
Húshibrid-csirke
állományok:
1. nap A szállító járműről a csibeszállító dobozok belső felületéről vett minták 10 x 15 cm (25 g rakományonként 5 dobozból) az érkezéskor elhullott állapotban talált csibékből vett minták (max. 60 db)
vágás előtt max. 10 nappal állományonként (nagyobb 500 db-nál) 60 friss bélsárminta, ezek egyesíthetők (12 x 5)
Tojóállományok (árutojás)
Nevelési időszak
1. nap A szállító járműről a csibeszállító dobozok belső felületéről vett minták 10 x 15 cm (25 g rakományonként 5 dobozból) érkezéskor elhullott állapotban talált csibék mintái (max. 60 db) elhullott állapotban talált csibék mintái (min. 10 db)
Minősítő vizsgálat
4. élethét állományonként 12 x 5 bélsárminta (500 db/állomány felett)
tojásrakás előtt max. 2 héttel állományonként (nagyobb mint 500) 60 friss bélsárminta (ezek egyesíthetők: 12 x 5), vagy 60 baromfiból származó szerológiai minta (szerológiai minták nem egyesíthetők)
Termelési időszak 33–35. élethéten és 45–47. élethéten állományonként (nagyobb mint 500) 60 friss bélsárminta (12 x 5)
A hivatalos minősítéshez szükséges minősítő vizsgálatot az állami állategészségügyi szolgálat keretében működő állategészségügyi intézetben kell elvégeztetni.
Amennyiben az ellenőrző vagy minősítő vizsgálatok során pozitív mintát találnak, az üzemet szigorított módon takarítani és fertőtleníteni kell.
Az ezt követő minősítés során:
– az épület mindkét oldalán minimálisan 3 ventilátorból vagy annak tetejéről vett összesen 10 g-nyi pormintát
– az épület teljes hosszában vett, minimálisan 3 db, húzott tamponmintát
– minimálisan 3 db, a berendezési tárgyak rejtett szegleteiből vett tamponmintát kell az intézetben kétszer kéthetes időközben megvizsgáltatni.
2. számú melléklet a 97/2003. (VIII. 19.) FVM rendelethez
Vizsgálati módszerek
1. Bújtatóláda és szállítódoboz bélésének vizsgálata
A naposbaromfi szállítására szolgáló dobozok béléséből (legalább 5 dobozból) gyűjtött, 25 g meconiummal és bélsárral szennyezett, 10 x 15 cm-nél nem nagyobb bélésanyagot kell egy mintaként feldolgozni. A mintákat jelöléssel ellátva légmentesen záró műanyag zacskókban kell vizsgálatra küldeni.
Elődúsítás: a mintát 225 ml, 1:10 arányban 1%-os peptonvízzel 30 másodpercig felrázni és a minta meconium-, illetve bélsárszennyezettségétől függően 37 °C-on 6–18 óráig inkubálni.
Dúsítás: ezt követően az elődúsító 0,1 ml-ét 10 ml-nyi Rappaport-Vassiliadis (RV) szelektív dúsítóban (41,5 °C-on 24 ± 3 óráig) inkubálni.
Kioltás: a dúsítóban történő 24 órás inkubálás után XLD és/vagy Rambach agarra, melyeket 37 °C-on 24 ± 3 óráig inkubálunk.
2. Naposbaromfi-hulla (vagy élő naposbaromfi) vizsgálata
Öt csibe májából és/vagy szikzsákjából, vékonybeléből és vakbeléből (3 pool) szervenként 0,1 g-nyi darabot egy gyűjtőmintaként kell kezelni. Az elődúsítás 1%-os peptonvízben, a dúsítás és kioltás az 1. és a 2. pontban leírtak szerint végzendő. A szervmintákat nem szabad összekeverni a vakbélmintákkal.
3. Növendékek és tojótyúkok vizsgálata
Öt állat májának, petefészkének és vakbél-mintájának egy-egy g-nyi darabját felaprítva kell egy mintaként feldolgozni, a fenti 1. és 2. pont szerint, 10-szeres mennyiségű, 1%-os peptonvízben történő elődúsítással, dúsítással, majd táptalajokra történő kioltásokkal (lásd fent) vizsgálni.
4. Befulladt tojás (embrió) vizsgálata
A befulladt embriókat sterilen kell kibontani. Salmonella vizsgálat céljából azok szikanyagából kb. 0,1 g-nyit (vagy 100 μl-nyit) (5 embrió = 1 minta) elődúsítással, majd dúsítással, (2. pont szerint) végül XLD és/vagy Rambach agarra való kioltással kell feldolgozni. Ugyanezen elv alapján 5-5 embriót is fel lehet dolgozni.
5. Bélsárminták és baromfiszervek vizsgálata
A felaprított szerv elegymintákat alaposan össze kell keverni. A bélsár és a szerv elegymintákat 1:10 arányban 1%-os peptonvízzel 18 ± 2 óráig 37 °C-on kell elődúsítani. A dúsítás és a kioltás az 1. és 2. pontokban leírtak szerint történik.
A bélsármintákat a szervmintáktól jól el kell különíteni.
Ad 1–5. pontig
Légterenként 5 szalmonella-gyanús telepet biokémiailag, majd – ha kell – szerotípusra legalább 2 izolátumot meg kell vizsgáltatni az MSZ EN ISO 6579 2002 szabvány szerint.
6. A por-, keltetői hulladék, alom és a ,,húzott tampon''-minták vizsgálata
Elődúsítással az 1. pontnál írottak értelemszerű alkalmazásával történik.
7. A takarmányok Salmonella-vizsgálati módszere
Más jogszabályban foglaltak szerint (MSZ EN ISO 6579 2002 szabvány).
3. számú melléklet a 97/2003. (VIII. 19.) FVM rendelethez
A Salmonella-mentesség igazolása
.............................................................. Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás
Kerületi főállatorvos
Cím:
A Salmonella-mentesség igazolása
Igazolom, hogy az előírt módon, a .....................................................................................-i Állategészségügyi Intézetben (vagy húshibrid-csirke esetén vizsgálatra jogosult laboratóriumban) végzett hivatalos minősítő vizsgálatok alapján, a ....................................................................................................................................................................... tulajdonát képező .................................................................................................................................................................................... székhelyű ..................................................................................................................................... című és kódszámú telephelyen található (az ól jelzése: ................................................................................. az állomány betelepítéskori létszáma: ..............................) baromfiállomány (törzskönyvezett, nagyszülő-, szülőállomány, keltetőüzem, tojáscsomagoló és -elosztó állomás)
Salmonella enteritidistől/Salmonella typhimuriumtól mentes.
....................................., 20....... év ................... hónap ...... nap
.............................................................................
kerületi főállatorvos
kerületi főállatorvos
Laboratóriumi vizsgálatok
Iktatószáma és dátuma:
