Okorvölgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2004. (X. 28.) önkormányzati rendelete

1. § (1) Jelen rendelet a község igazgatási területére terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott területen területet felhasználni, építési telket, vagy területet kialakítani, a földrészleteken építési tevékenységet folytatni, rendeltetést megváltoztatni, ilyen célra hatósági engedélyt adni az Országos Településrendezési és Építési követelményekről szóló 253/1997 Korm. rendelet továbbiakban: (OTÉK) előírásainak, valamint jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelően szabad.

(3) Jelen szabályzat az alábbi melléklettel együtt érvényes:

1. melléklet: A PÉCSÉPTERV STÚDIÓ dokumentációjának SZ- 1 jelű és SZ- 2 jelű 1:10000, illetve 1:2000 léptékű szabályozási tervlapjai.

2. melléklet: a régészeti és építészeti védettséghez

3. melléklet: Helyi értékvédelmi kataszter, amely tartalmazza az ismert régészeti lelőhelyek pontos helyét és leírását, a védett építmények jegyzékét és a védett elemek leírását, illetve a javasolt módosításokat

2. § (1) Jelen szabályzat alkalmazása során az alábbi felsorolt fogalmakon kívül az 1997. évi LXXVIII. törvény 2. §-ában, illetve az OTÉK 1. számú mellékletében meghatározott fogalomértelmezéseket kell használni:

Nagy haszonállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha.

Kis haszonállat: sertés, kecske, juh, strucc.

Baromfi- szárnyas állat: tyúk, csirke, lúd, kacsa, húsgalamb stb.

Apró haszonállat: húsnyúl, nutria, prémes állat.

Árutermelő állattartás: 10-nél több nagy haszonállat, 50-nél több kis haszonállat, vagy 220-nál több apró haszonállat vagy baromfi- szárnyas állat tartása.

3. § (1) A szabályozás elemei a település alakításában játszott szerepüknek megfelelően I., II., vagy III. rendűek lehetnek.

(2) Az I. rendű szabályozási elemek a település egésze szempontjából a legfontosabbak, ezért ezeket csak a településszerkezeti terv felülvizsgálatára és módosítására előírt eljárással lehet megváltoztatni. I. rendűnek kel tekinteni azokat a közlekedési elemeket, területfelhasználási módokat és területfelhasználási egység határokat, amelyek a településszerkezeti tervben jelölve vannak.

(3) Településszerkezeti terv módosítása nélkül, szabályozási tervvel módosítható a területfelhasználási egység határa egy teleksáv mértékéig.

(4) A II. rendű szabályozási elemek egy- egy településrész szempontjából fontosak, ezeket csak a szabályozási terv módosítására előírt eljárással lehet megváltoztatni. II. rendűnek kell tekinteni minden szabályozási elemet, amit a (2) és (5) bekezdés tételesen nem sorol fel.

(5) A III. rendű szabályozási elemek hatósági eljárásban, illetve önkormányzati rendeletben módosíthatók, pontosíthatók, kiegészíthetők a rendelkezési tervi célok megvalósítása érdekében.

4. § (1) Az építési engedélyezési eljárásba az alábbi esetekben szakhatóságként be kell vonni a területileg illetékes elsőfokú

5. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében lehatárolt területen – az OTÉK szerint – az alábbi megnevezésű, és jelű terület-felhasználási egységek találhatók.

Beépítésre szánt területek:

falusias lakóterület Lf

kereskedelmi szolgáltató

gazdasági terület Gksz

(különleges) temetői terület Kt

Beépítésre nem szánt területek:

közúti közlekedési terület KÖu

védelmi erdőterület Ev

gazdasági erdőterület Eg

általános mezőgazdasági terület Má

korlátozott mezőgazdasági terület Mko

zöldterület Z

vízgazdálkodási terület V

(2) A területfelhasználási egységek területe – amennyiben annak több felhasználási módú, vagy építési feltételű része van – övezetekre, illetve építési övezetekre tagolódik.

(3) Az övezetek, építési övezetek területe telkekre, építési telkekre és ezek megközelítését biztosító kiszolgáló köz-, illetve magánutakra bontható.

6. § (1) A helyi értékvédelmi terület kivételével a területfelhasználási egységeken belül telekalakítási engedélyezési eljárás keretében 150 m-t meg nem haladó hosszúságú kiszolgáló út alakítható ki.

(2) A területen az adott építési övezetben megengedett funkciót nem zavaró közmű létesítmények – trafó, gáznyomás szabályozó – számára önálló telek is kialakítható. E telkek és beépítésük paramétereit az építési hatóság az övezeti előírásoktól eltérően is megállapíthatja.

(3) A meglévő telek akkor is beépíthető, ha a telek területe és szélessége az építési övezetben megengedett helyett, csak a táblázatban zárójelben szereplő értéket éri el. Az út számára történő terület átadásból származó területcsökkenés nem érinti a telek eredeti beépíthetőségére megállapított bruttó beépíthetőség nagyságát.

(4) Az építési övezetre megengedett legnagyobb beépítettséget meghaladó meglévő épületen építési engedély köteles munka csak a zárójelben meghatározott beépítési mértékig és csak a tömegén belül folytatható.

(5) Lakó és vegyes területen az épületet a teleknek a közterület felőli 50 méteres sávjában kell elhelyezni. Az építési telkek szabályozási tervben jelölt be nem építhető része, valamint a telek homlokvonalától 50 m-nél távolabb eső része a beépítettség és a zöldfelületi arány számítása során nem vehető figyelembe.

(6) A telek beépítése során az előkert méretét környezetében meglévőhöz alkalmazkodóan, újonnan kialakított telekcsoportnál pedig elvi engedély keretében készített telekalakítási tervben meghatározottak szerint kell biztosítani.

(7) A beépítésre szánt területen – az OTÉK 32. §-ában felsorolt építményeket kivéve – építést engedélyezni csak legalább a részleges közművesítettség kiépítése esetén szabad.

(8) Szintalatti beépítés nem haladhatja meg az adott építési övezetre megengedett beépítés kétszeresét.

7. § (1) A területek elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgálnak, de elhelyezhető más az OTÉK -ban meghatározott funkciójú épület is az ott meghatározott feltételekkel – az üzemanyagtöltő állomás kivételével.

(2) Az Lf- jelű falusias lakóterületen lakóépületet a közterülethez csatlakozó 20 m-en belül, állattartó és gazdasági épületet 20 méteren túl kell elhelyezni.

(3) Az Lf- jelű lakóterületen egy telken legfeljebb két lakás létesíthető.

(4) A területen árutermelő állattartás nem folytatható.

(5) A település építési övezetein alkalmazható legkisebb telekméreteket, előírt beépítési

8. § (1) A területen az OTÉK- ban meghatározott funkciójú létesítményeken kívül a mezőgazdasági üzemi épületek is engedélyezhetők.

(2) A telkek új beépítése során legalább 10,0 m előkertet kell biztosítani.

(3) A terület építési övezetein alkalmazható legkisebb telekméreteket, előírt beépítési

9. § (1) Kt jelű különleges temetői területen épület csak a temetést szolgáló funkcióval létesíthető.

(2) A temető 50 m-es környezetében kegyeletet sértő épület nem helyezhető el.

(3) A terület építési övezetein alkalmazható legkisebb telekméreteket, előírt beépítési módot legnagyobb beépítettséget és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az alábbi táblázat tartalmazza.

10. § (1) A közlekedési és közmű terület a következő övezetekre oszlik:

hálózati szerepű út övezete KÖu-1

kiszolgálóutak övezete KÖu-2

(2) Trafó, gáznyomás szabályzó, közlekedési építmény a területen elhelyezhető.

11. § (1) A területen lévő erdők rendeltetésük szerint Eg jelű gazdasági erdők, Ev jelű védelmi erdők lehetnek.

(2) Véderdőben tarvágás nem, csak szálalóvágás, vagy természetes felújítás engedélyezhető.

12. § (1) A mezőgazdasági területen belül az alábbi területfelhasználási egysége találhatók

Má jelű általános mezőgazdasági terület

Mko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági terület

13. § (1) A terület fásított és részben más növényekkel betelepített járműforgalom elől elzárt közterület.

(2) A területen belül a zöldfelületnek 75%-ot, lombkorona fedettségének 30%-ot el kell érni. Épületet legfeljebb 2%-os beépítettséggel és 4,5 m építménymagassággal helyezhető el.

(3) A területen telekosztás nem engedélyezhető.

14. § (1) A V jelű vízgazdálkodási terület a vízművek, valamint az állandó vízfolyások és állóvizek, területeit és partjait foglalja magába.

(2) A területen végzett minden telekalakítási és építési tevékenységhez a vízügyi hatóság engedélye szükséges.

(3) Az állandó vízfolyások és állóvizek partjától (telekhatártól) számított 6,0 m szélességben karbantartás céljára szolgalmat kell biztosítani.

15. § (1) A régészeti védelem szempontjából különböztethető meg ⁴:

nyilvántartásba vett lelőhely területe⁵

(2) Az illetékes elsőfokú Örökségvédelmi Hivatal az (1) bekezdésben felsorolt esetek közül az elsőben engedélyező, a másodikban szakhatósági közreműködő. A harmadik esetben – lelet spontán előkerülésekor – bejelentés alapján a mentő feltárást az illetékes múzeum végzi.

(3) Az (1) bekezdésben megnevezett területeket a 3. melléklet tartalmazza

16. § (1) Az építészeti örökség értékei országos, vagy helyi jelentőséggel bírhatnak.

(2) Az országos jelentőséggel rendelkezőkkel – a műemlékkel – kapcsolatos építésügyekben az Örökségvédelmi Hivatal engedélyezőként, a műemléki környezetben szakhatósági közreműködőként jár el.

(3) A helyi védelem alatt álló épületek és területekkel kapcsolatos építési ügyekben meg kell kérni az önkormányzati-, annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményét.

(4) Az építészeti örökség helyi védelmének tárgyát⁶ azok az értékek képzik, amelyeket jelen szabályzat 3. melléklete, illetve az Önkormányzat rendelete településtörténeti, helyi építészeti, néprajzi, vagy termeléstörténeti értéke miatt védettnek minősít, továbbá amely országos védelemre nyert felterjesztést – a védelemről szóló határozat meghozataláig.

(5) A helyi egyedi védelem kiterjedhet az építmény teljes külső megjelenésére (H1), vagy az építmény valamely részértékére (H2).

(6) Az egyedileg védett építmények jegyzékét és a védett elemek leírását, illetve a felújítás, vagy átalakítás korrekciós javaslatát a 3. melléklet tartalmazza.

(7) A szabályozási tervben jelölt helyi értékvédelmi területen az általános érvényű szabályokon kívül még az alábbiakat kell betartani.

17. § (1) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.

(2) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.

(3) Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni.

(4) A település fejlesztése során előnybe kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.

(5) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell az érvényes előírásokban szereplő környezetterhelési és – minőségi határértékeket.

18. § (1) Az egyes tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében, a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszüntetésére irányuló, az elérhető legjobb technológián alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során állapítja meg a környezetvédelmi hatóság.

(2) A „környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek” -re környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni a vonatkozó jogszabályok szerint, és környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni.

(3) Okorvölgy a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint „C” kevésbé érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezésére, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése engedély alapján történhet.

(4) A település felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint „C” kevésbé érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezésére, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése engedély alapján történhet.

(5) Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít.

(6) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a „jó mezőgazdasági gyakorlat” szabályait.

(7) A hulladékok elhelyezéséről – különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra – gondoskodni kell. Veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról.

19. § (1) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.

(2) A település zöldfelületeinek védelme érdekében belterületen – mellmagasságban mért – 15 cm törzsátmérőt elérő vagy meghaladó fa kivágása – a gyümölcsfák kivételével – kizárólag építési hatósági engedéllyel történhet.

(3) Építési, közmű- és útépítési munka engedélyezési tervéhez, amennyiben az meglévő, legalább 15 cm törzsátmérőjű fát is érint, favédelmi tervet kell készíteni.

(4) A telek beépítése során a beépítésre és a burkolásra nem kerülő területek zöldfelületeit is ki kell alakítani az építéssel egy időben.

(5) A növények telekhatártól való minimális telepítési távolsága:

20. § (1) Az építmények által keltett gépkocsi elhelyezési igényt az OTÉK szerint kell kiszámolni és a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével kielégítésüket az építmény telkén kell biztosítani.

(2) A parkolási igény kielégítésére – a lakás és szállásférőhely által keltett igény kivételével – az utak területe is figyelembe vehető, a tulajdonos hozzájárulásával.

21. § (1) Önálló távközlési antennatorony, szélerőmű nem helyezhetők el nem, fejleszthető és nem korszerűsíthető belterületen, a szabályozási tervben jelölt helyi védelem alatt álló természeti, régészeti érdekű területen és műemléki környezetben, valamint e területek 50-m-es környezetében.

(2) Oszloptrafó nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető, műemléki környezetben, helyi értékvédelmi területen.

(3) Nagy- és középfeszültségű elektromos vezeték beépítésre szánt területen, országos és helyi jelentőségű természetvédelmi területen légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.

(4) Fém kémény, füstkivezető nyílás az épületek utcai homlokzatán nem helyezhetők el.

(5) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

22. § Telekalakítás csak akkor engedélyezhető, ha az általa érintett minden telek és a rajta már meglévő létesítmény a telekalakítás után is megfelel a rá vonatkozó övezeti előírásoknak.

23. § A rendezési tervi célok megvalósítása érdekében a beépítésre szánt területek, a település fejlődése által megkívánt ütemben, belterületbe vonhatók.

24. § (1) A településkép javítása érdekében helyrehozatali kötelezettség rendelhető el a helyi értékvédelmi és településképileg jelentős területen.

(2) Településrendezési kötelezés: az építési telken lévő utcai épület bontását követő 3 éven belül a telek beépítését meg kell kezdeni.

25. § A rendelet kihirdetését követő 30-ik napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépést követően folyamatba tett ügyekben kell alkalmazni.