Kifejezéskereső
111/2004. (IX. 18.) GKM rendelet
a közlekedési, hírközlési és vízügyi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 32/1995. (XII. 30.) KHVM rendelet módosításáról
2005.02.01.
A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján – az informatikai és hírközlési miniszterrel, a környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel, valamint az oktatási miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
1. § (1) A közlekedési, hírközlési és vízügyi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 32/1995. (XII. 30.) KHVM rendelet (a továbbiakban: R.) mellékletében foglalt „Jegyzék az állam által elismert – a közlekedési, hírközlési és vízügyi ágazathoz tartozó – szakképesítéshez kiadott szakmai és vizsgakövetelményről” a következő rendelkezéssel egészül ki:
„
|
OKJ azonosító |
Szakképesítés |
Bevezetésének kezdő napja |
Alkalmazásának |
|---|---|---|---|
|
31 7001 01 |
Autóbuszvezető |
2005. |
visszavonásig |
|
31 7001 02 |
Tehergépkocsi- |
2005. |
visszavonásig |
”
(2) Az R. melléklete az e rendelet mellékletével megállapított autóbuszvezető és tehergépkocsi-vezető szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeivel egészül ki.
2. § Ez a rendelet 2005. február 1-jén lép hatályba.
Dr. Csillag István s. k.,
gazdasági és közlekedési miniszter
Melléklet a 111/2004. (IX. 18.) GKM rendelethez
[Melléklet a 32/1995. (XII. 30.) KHVM rendelethez]
Az autóbuszvezető szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A SZAKKÉPESÍTÉS ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. A szakképesítés azonosító száma: 31 7001 01
2. A szakképesítés megnevezése: Autóbuszvezető
II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
-----------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma FEOR megnevezése
-----------------------
8357 Autóbuszvezető
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A belföldön személyszállítást végző autóbuszvezető a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) szabályainak betartásával és a közúti forgalomhoz történő alkalmazkodásával biztonságosan képes vezetni járművét. Munkája során az autóbusz műszaki állapotával kapcsolatosan előírt ellenőrzési és a biztonságos üzemeltetést szolgáló karbantartási feladatokat pontosan ellátja. A jármű vezetése, ellenőrzése és karbantartása mellett képes alkalmazni, valamint használni a különböző menetokmányokat, a közforgalmú közlekedés menetrendjeit, a közúti térképeket, továbbá ezek alapján képes útvonaltervet készíteni. A személyszállítási feladathoz kapcsolódóan kezeli az autóbusz utastájékoztatási és egyéb információs berendezéseit. Alkalmazza és betartja az utasforgalomra, a poggyászkezelésre, a vezetési és pihenőidőkre, valamint a munkaidőre vonatkozó hazai és közösségi jogszabályokat, továbbá a munkajogi és munkavédelmi előírásokat.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
-----------------------
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító száma megnevezése
-----------------------
31 7001 02 Tehergépkocsi-vezető
III. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:
1. A közlekedésföldrajz elemeinek alkalmazása
A szakember legyen képes
– áttekinteni a megyeszékhelyek, gazdasági és közlekedési szempontból jelentős települések földrajzi elhelyezkedését, közlekedési kapcsolatait,
– áttekinteni a hazai vasúti, a közúti és vízi közlekedés földrajzi hálózatát,
– áttekinteni a hazai közúthálózat felépítését és számozási rendszerét,
– használni útvonaltervezés céljából a közúthálózati térképeket.
2. Gépjárművek üzemeltetése
A szakember legyen képes
– áttekinteni a gépjárművek felépítését,
– a gépjárműalvázak és kocsiszekrények szerkezetét,
– az autóbuszok utastere kialakítását, az ajtók, ablakok megoldásait és szerkezeteit,
– használni és működtetni az utaskényelmi berendezéseket (klímaberendezések, büfé, WC és belső világítás),
– felismerni és osztályozni a meghajtások fajtáit, az üzemi jellemzőket,
– áttekinteni, értelmezni és osztályozni a belső égésű (benzin, dízel és gáz tüzelőanyagú) motorok szerkezetét, működését, jellemzőit,
– a motorok hűtési rendszereit,
– felismerni a hűtés fontosságát, a fontosabb fagyálló folyadékokat,
– elvégezni a fagyveszély elleni védekezést,
– meghatározni a gépjárműmotoroknál alkalmazott kenőanyagok fizikai és kémiai tulajdonságait,
– felismerni, kezelni és karbantartani az olajozási rendszereket,
– meghatározni és felismerni a gépjárműmotorok tüzelőanyagait, azok kémiai és fizikai tulajdonságait,
– áttekinteni, ellenőrizni és karbantartani a tüzelőanyagellátó rendszereket,
– felismerni a fekete kormozó füstölést és meghatározni annak okait,
– áttekinteni az akkumulátor felépítését,
– alkalmazni az akkumulátor savsűrűségére, feszültségére és ezek mérésére, valamint az akkumulátortöltésre vonatkozó szabályokat,
– áttekinteni és ismertetni a generátorok, az indítómotorok, a feszültségszabályozók, az akkumulátoros gyújtókészülékek, a közlekedés biztonságát befolyásoló világító, jelző és egyéb elektromos berendezések működését, a rájuk vonatkozó hatósági előírásokat,
– felismerni, osztályozni, kezelni és karbantartani a tengelykapcsolókat, a nyomatékváltókat, a kardántengelyeket, a kiegyenlítőmű szerkezeteket, a különböző futómű és rugózási rendszereket,
– meghatározni a gumiabroncstípusokat, ismertetni a keréktárcsák és a gumiabroncsok felépítését és azok kezelését,
– felismerni a különböző gumiabroncskopások okait és megszüntetni azokat,
– áttekinteni, értelmezni és ellenőrizni a kormányberendezéseket, valamint kormányműveket, különösen a kormány-szervoberendezéseket,
– meghatározni és ismertetni a különböző dob és tárcsa kerékfékszerkezeteket, a hidraulikus fékberendezéseket, a légfékberendezéseket (ideértve az egy- és kétvezetékes pótkocsi légfékeket is), a lassító és vészfékeket, valamint végrehajtani ezek ellenőrzését és karbantartását,
– használni szükség esetén a póttengelyt,
– felismerni a főbb gépkocsitípusok jellegzetességeit,
– felsorolni a pótkocsik (trailer) sajátosságait,
– alkalmazni a gépjármű rendeltetésszerű, üzem- és közlekedésbiztonsági szempontból megfelelő üzemeltetésére, a gépjárművek telephelyen, tároló helyen történő tárolására, közlekedésére vonatkozó előírásokat, a gépjárművekkel kapcsolatos sajátos, üzembentartási közösségi szabályozásokat,
– alkalmazni a gazdaságos gépjármű üzemeltetés és vezetés szakmai ismereteit,
– az üzemanyag felhasználás és megtakarítás elszámolásával, nyilvántartásával kapcsolatos, a gépjármű átvételére, forgalomba állást megelőző ellenőrzések elvégzésére vonatkozó előírásokat.
3. A közlekedés általános tudnivalóinak alkalmazása
A szakember legyen képes
– meghatározni és ismertetni a közlekedési alapfogalmakat,
– felismerni és áttekinteni a közlekedés és idegenforgalom kapcsolatát, jelentőségét,
– felismerni a személyszállítás okmányait, és a gyakorlatban alkalmazni azok kezelését, használatát,
– végrehajtani a gépjárművekkel kapcsolatos forgalmi tevékenységeket,
– alkalmazni a belföldön végzett személyszállításokkal kapcsolatos közösségi jogszabályokat,
– alkalmazni a biztonságos járművezetés vezetéstechnikai ismereteit.
4. Jogalkalmazás
A szakember legyen képes
– ismertetni a polgári jogi felelősséget, a kötelmi jog fogalmát,
– megfogalmazni a szerződések létrejöttét, típusait, elemeit,
– áttekinteni a vállalkozási szerződés jogszabályi előírásait,
– alkalmazni a személyszállítási folyamathoz tartozó legfontosabb jogi fogalmakat,
– ismertetni a személyszállítási szerződés lebonyolításának szabályait,
– felismerni és megfogalmazni a személyszállító felelősségét kár esetén (a kár fogalma, fajtái, a felelősség alóli mentesség esetei, a kártérítés mértéke),
– alkalmazni a gépjárművezető vezetési és pihenőidejére vonatkozó nemzetközi szerződésen alapuló (AETR) előírásokat,
– kezelni a menetíró készüléket (tachográfot), ismertetni szerkezetét, működését és használatát.
5. Személyszállítási tevékenység
A szakember legyen képes
– meghatározni és ismertetni a személyszállítási folyamat összetevőit (technológiai jellemzők, személyszállító eszközök, személyszállítási létesítmények),
– megfogalmazni a menetrend fogalmát, feladatát, fajtáit, tartalmát (menetrendi mezők),
– áttekinteni a közforgalmú autóbusz-közlekedés technológiai folyamatát (indítás, vonali forgalom, érkeztetés),
– felidézni és megfogalmazni a helyi autóbusz-közlekedés menetrendjének kialakítását (a forda fogalma, jellemzői),
– meghatározni a szerződéses járatok, különjáratok fogalmát, fajtáit, jelentőségét, a nem menetrendszerinti különjárati autóbusszal történő személyszállítási feladatokat,
– ismertetni a vezénylés fogalmát, fajtáit, a vezénylési elveket,
– meghatározni a pénztárszolgálat fogalmát, feladatait, a pénztárak fajtáit, a pénzkezelési szabályokat,
– ismertetni a bevétel elszámolás és ellenőrzés feladatát, menetét és szabályait,
– az utazóközönségnek szóbeli tájékoztatást adni,
– szolgálata alatt kulturált magatartást tanúsítani, és szükség szerint az utasokat segíteni,
– rendkívüli események alkalmával a helyzetnek megfelelően intézkedni, és az utasokat megnyugtatni.
6. Személyszállítási díjszabási tevékenység
A szakember legyen képes
– ismertetni a menetjegyek fogalmát, rendeltetését, fajtáit, csoportosítását,
– meghatározni az utazási igazolványok fogalmát, rendeltetését, fajtáit, csoportosítását (díjtalan utazásra jogosító igazolványok, bérletjegyek, hitelezett utazási igazolványok, poggyászjegyek, jogosultsági igazolványok és utalványok),
– felsorolni a személyszállításban használt menetokmányokat, azok fajtáit, fontosabb rovatait, ismertetni és alkalmazni a kitöltésükre vonatkozó előírásokat,
– ismertetni a poggyászmegőrzés formáit, szabályait, a talált tárgyak kezelését és megőrzését,
– meghatározni a biztosítás fogalmát, jelentőségét (utas-balesetbiztosítás, poggyászbiztosítás),
– felsorolni az utasokra vonatkozó szabályokat (utazási jogosultság, menetjegyváltás, magatartási szabályok az autóbuszon, autóbuszok belső berendezései és azok használata),
– ismertetni a kézipoggyász és élőállat szállítását autóbuszokon (kézipoggyász fogalma, szállítási szabályok, élő állat szállításának szabályai).
7. Közlekedési informatika és számítástechnika feladatok ellátása
A szakember legyen képes
– használni a személyi számítógépeket felhasználó szinten,
– használni a forgalmi szolgálat hírközlő és informatikai eszközeit [telefon, távíró, fax, URH, CB, utastájékoztatási eszközök, helymeghatározó rendszerek (GPS)].
8. Munkajogi és munkavédelmi előírások alkalmazása
A szakember legyen képes
– meghatározni és értelmezni a munkaszerződés fontos részeit,
– ismertetni a bérezésre, bérköltségre vonatkozó előírásokat,
– felsorolni a személyszállításra, a munkahelyre érvényes munkavédelmi előírásokat,
– ismertetni a baleseteknél, tűzeseteknél alkalmazandó intézkedéseket, az elsősegélynyújtás szabályait és azok végrehajtását,
– felsorolni a tűz megelőzésére vonatkozó intézkedéseket és a tűzoltás szabályait, valamint használni a tűzoltó készülékeket,
– felismerni és felsorolni az elektromos áram élettani hatását, az áramütés elleni védekezés szabályait,
– intézkedni az elektromos áram által okozott baleseteknél,
– áttekinteni a munkahelyre jellemző környezeti szennyezéseket, a környezetszennyezést csökkentő eljárásokat, módszereket.
9. Idegen nyelv használata (fakultatív tevékenység)
A szakember legyen képes
– használni egy választott idegen nyelv (az Európai Unió egyik hivatalos nyelve) közlekedéssel, személyszállítással kapcsolatos szakkifejezéseit,
– kommunikálni a választott idegen nyelven külföldi utasokkal,
– elolvasni és megérteni az idegen nyelvű menetokmányokat.
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei
A szakképzést folytató intézmény igazolása a szakmai követelményekben meghatározott tantárgyak hallgatásáról, illetőleg az azok hallgatása alóli felmentésről.
2. A szakmai vizsga részei
A szakmai vizsga sorrendben a következő vizsgarészekből áll: írásbeli, gyakorlati és szóbeli. A vizsgarészek sorrendjének betartása a vizsga során kötelező.
a) Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama
– Személyszállítási ismeretek
A vizsga időtartama: 120 perc.
b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama
– Személyszállítási ismeretek
– Gépjárművek üzemeltetése
– Munkajogi, munkavédelmi ismeretek
A vizsgázónak minden tantárgyból egy-egy kérdést kell megválaszolnia, egy-egy feleletre 5–10 perc fordítható.
c) A gyakorlati vizsga tantárgyai, időtartama
– Gépjárművek üzemeltetése
– Közlekedési informatika és számítástechnika
A vizsga időtartama: tantárgyanként 45 perc.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
a) Az írásbeli vizsga tartalma
Az írásbeli vizsgán a III. fejezet 1., 3., 5. és 6. pontban szereplő feladatcsoportok mindegyikéből legalább egy-egy feladatsort kell megoldani. A vizsga feladatsorait a szakképesítésért felelős minisztérium központilag adja ki és a jelölt az írásbeli vizsgán kapja meg.
Segédeszközként menetrendkönyvek, térképek és számológépek használhatók, amelyeket a vizsgáztató intézménynek kell biztosítania.
b) A szóbeli vizsga tartalma
A szóbeli vizsgán a III. fejezet 1–6. és 8. pontban szereplő feladatcsoportok mindegyikéből központilag összeállított tantárgyankénti tételsorok alapján számolnak be tudásukról a jelöltek.
c) A gyakorlati vizsga tartalma
A gyakorlati vizsgán a III. fejezet 2. és 7. pontjaiban szereplő feladatcsoport mindegyikéből a vizsgaszervező intézmény által összeállított tantárgyankénti, legalább egy-egy komplex gyakorlati feladatot kell megoldania a jelöltnek, amelyet előzetesen jóvá kell hagyatni a vizsgabizottság elnökével és a területi gazdasági kamarát képviselő vizsgabizottsági taggal.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott egyes tantárgyak vizsgája alól szakirányú szakképesítések alapján a szakképzést folytató intézmény vezetője felmentést adhat.
5. A szakmai vizsga értékelése
a) A szakmai elméleti vizsga értékelése
Az írásbeli vizsgarész minősítését a szakképesítésért felelős minisztérium által kiadott értékelési útmutató szerint egyetlen érdemjeggyel kell megállapítani.
A szóbeli vizsgarészt, a feladatcsoportokat felölelő egyes szóbeli tantárgyakból kapott érdemjegyek számtani átlaga alapján, egyetlen érdemjeggyel kell minősíteni.
A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarész átlaga alapján az írásbeli vizsgarész eredménye felé kerekítve állapítja meg a vizsgabizottság a vizsgabizottság munkáját segítő tanárok javaslatainak figyelembevételével.
b) A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A feladatcsoportok alapján összeállított feladatokra a vizsgázónak legalább elégséges minősítést kell kapnia tantárgyanként.
A gyakorlati vizsgarész eredményét az egyes tantárgyakra kapott osztályzatok számtani átlaga alapján, egyetlen osztályzattal kell értékelni.
Amennyiben bármelyik gyakorlati tantárgy minősítése elégtelen, úgy a gyakorlati vizsgarész eredménye is elégtelen.
c) A szakmai vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki a szakmai elmélet és a szakmai gyakorlat követelményeit teljesítette.
Eredménytelennek kell minősíteni azt a vizsgát, amelynél a jelölt egyik részeredménye (írásbeli, gyakorlati, szóbeli vizsgarész) elégtelen.
A sikertelen szakmai vizsga, a pótló vizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában hatályos szakmai és vizsgakövetelmény szerint, a vizsga befejezését követő harminc napon túl megismételhető.
V. EGYÉB TUDNIVALÓK
1. A szakképzés megkezdésének feltételei
– Nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség,
– 21. életév betöltése,
– egészségi alkalmasság,
– legalább „D” kategóriára érvényes vezetői engedély.
2. A képzés időtartama: max. 600 óra.
Az elmélet és a gyakorlat aránya:
– elmélet 70%
– gyakorlat 30%
A minimális képzési idő legalább 450 óra.
* * *
A tehergépkocsi-vezető szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
I. A SZAKKÉPESÍTÉS ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATAI
1. A szakképesítés azonosító száma: 31 7001 02
2. A szakképesítés megnevezése: Tehergépkocsi-vezető
II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
-----------------------
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma FEOR megnevezése
-----------------------
8356 Tehergépkocsi-vezető
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A belföldön árutovábbítást végző tehergépkocsi-vezető a KRESZ szabályainak betartásával és a közúti forgalomhoz történő alkalmazkodásával biztonságosan képes vezetni járművét. Munkája során a tehergépkocsi műszaki állapotával kapcsolatosan előírt ellenőrzési és a biztonságos üzemeltetést szolgáló karbantartási feladatokat pontosan ellátja. A jármű vezetése, ellenőrzése és karbantartása mellett képes alkalmazni, valamint használni a különböző menetokmányokat, a közúti térképeket, továbbá ezek alapján képes útvonaltervet készíteni. Az árutovábbítási feladathoz kapcsolódóan szükség szerint rakodási, árukezelési, rakodásgépesítési, raktározási, továbbá speciális árutovábbítási tevékenységet végez, valamint kezeli a tehergépkocsi információs berendezéseit. Alkalmazza és betartja a vezetési és pihenőidőkre, valamint a munkaidőre vonatkozó hazai és közösségi jogszabályokat, továbbá a munkajogi és munkavédelmi előírásokat.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
-----------------------
A szakképesítéssel rokon szakképesítések
azonosító száma megnevezése
-----------------------
31 7001 01 Autóbuszvezető
III. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI
A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:
1. A közlekedésföldrajz elemeinek alkalmazása
A szakember legyen képes
– áttekinteni a megyeszékhelyek, gazdasági és közlekedési szempontból jelentős települések földrajzi elhelyezkedését, közlekedési kapcsolatait,
– áttekinteni a hazai vasúti, a közúti és vízi közlekedés földrajzi hálózatát,
– áttekinteni a hazai közúthálózat felépítését és számozási rendszerét,
– felismerni a térképek jelöléseit,
– használni útvonaltervezés céljából a közúthálózati térképeket.
2. Gépjárművek üzemeltetése
A szakember legyen képes
– áttekinteni a gépjárművek felépítését,
– a gépjárműalvázak és kocsiszekrények szerkezetét,
– használni és működtetni a gépjárművek vezetőkabinjainak kényelmi berendezéseit (klímaberendezés, belső világítás stb.),
– felismerni és osztályozni a meghajtások fajtáit, az üzemi jellemzőket,
– áttekinteni, értelmezni és osztályozni a belső égésű (benzin, dízel és gáz tüzelőanyagú) motorok szerkezetét, működését, jellemzőit,
– a motorok hűtési rendszereit,
– felismerni a hűtés fontosságát, a fontosabb fagyálló folyadékokat,
– elvégezni a fagyveszély elleni védekezést,
– meghatározni a gépjárműmotoroknál alkalmazott kenőanyagok fizikai és kémiai tulajdonságait,
– felismerni, kezelni és karbantartani az olajozási rendszereket,
– meghatározni és felismerni a gépjárműmotorok tüzelőanyagait, azok kémiai és fizikai tulajdonságait,
– áttekinteni, ellenőrizni és karbantartani a tüzelőanyagellátó rendszereket,
– ismertetni a befecskendező rendszereket,
– felismerni a fekete kormozó füstölést és meghatározni annak okait,
– áttekinteni az akkumulátor felépítését,
– alkalmazni az akkumulátor savsűrűségére, feszültségére és ezek mérésére, valamint az akkumulátortöltésre vonatkozó szabályokat,
– áttekinteni és ismertetni a generátorok, az indítómotorok, a feszültségszabályozók, az akkumulátoros gyújtókészülékek, a közlekedés biztonságát befolyásoló világító, jelző és egyéb elektromos berendezések működését, a rájuk vonatkozó hatósági előírásokat,
– felismerni, osztályozni, kezelni és karbantartani a tengelykapcsolókat, a nyomatékváltókat, a kardántengelyeket, a kiegyenlítőmű szerkezeteket, a különböző futómű és rugózási rendszereket,
– meghatározni a gumiabroncstípusokat, ismertetni a keréktárcsák és a gumiabroncsok felépítését és azok kezelését,
– felismerni a különböző gumiabroncskopások okait és megszüntetni azokat,
– áttekinteni, értelmezni és ellenőrizni a kormányberendezéseket, valamint kormányműveket, különösen a kormány-szervoberendezéseket,
– meghatározni és ismertetni a különböző dob és tárcsa kerékfékszerkezeteket, a hidraulikus fékberendezéseket, a légfékberendezéseket (ideértve az egy- és kétvezetékes pótkocsi légfékeket is), a lassító és vészfékeket, valamint végrehajtani ezek ellenőrzését és karbantartását,
– használni szükség esetén a póttengelyt,
– felismerni a főbb gépkocsitípusok jellegzetességeit,
– fölsorolni a billenő rakterű tehergépkocsik sajátosságait,
– ismertetni a rakomány hűtésére szolgáló berendezések működési elvét,
– kezelni a rakomány hűtésére szolgáló berendezéseket,
– ismertetni a konténer-elhelyezés, rögzítés módját,
– végrehajtani a konténer elhelyezését és rögzítését,
– felsorolni a pótkocsik (trailer) sajátosságait,
– ismertetni a gépkocsira szerelt gépi rakodó-berendezéseket és azok működését, valamint ellenőrzését,
– alkalmazni a gépjármű rendeltetésszerű, üzem- és közlekedésbiztonsági szempontból megfelelő üzemeltetésére, a gépjárművek telephelyen, tároló helyen történő tárolására, közlekedésére vonatkozó előírásokat, a gépjárművekkel kapcsolatos sajátos, üzembentartási közösségi szabályozásokat,
– alkalmazni a gazdaságos gépjármű üzemeltetés és vezetés szakmai ismereteit,
– az üzemanyag felhasználás és megtakarítás elszámolásával, nyilvántartásával kapcsolatos, a gépjármű átvételére, forgalomba állást megelőző ellenőrzések elvégzésére vonatkozó előírásokat.
3. A közlekedés általános tudnivalóinak alkalmazása és a közúti árutovábbítás végzése
A szakember legyen képes
– meghatározni és ismertetni a közlekedési alapfogalmakat,
– különbséget tenni a közlekedés, a szállítás, a fuvarozás és a szállítmányozás között,
– csoportosítani a tehergépjárműveket és anyagmozgató gépeket,
– ismertetni a raktár fogalmát,
– meghatározni az árutovábbításhoz kapcsolódó járművek, gépek, épületek jellemzőit,
– felismerni a belföldi árutovábbítás okmányait, és a gyakorlatban alkalmazni azok kezelését, használatát,
– használni a gyakorlatban az árutovábbítási folyamat elemeit,
– ismertetni a vezénylés, az indítás és az érkeztetés fogalmát, feladatát és módszereit,
– meghatározni az árutovábbítási feladat előkészítésével kapcsolatban a csomagolás, az áruvédelem, a fuvareszköz kiállítása, a rakodás, a rakományrögzítés, a küldemény átvétele, kiszolgáltatása fogalmát és feladatát,
– ismertetni a közúti közlekedési szolgáltatások fogalmát és fajtáit,
– ismertetni a veszélyes áruk továbbításának szabályait és fontosabb előírásait,
– meghatározni a fuvarköltség kiegyenlítésnek módjait és az árutovábbítás bevételeit,
– ismertetni a bevételek elszámolását,
– végrehajtani a gépjárművekkel kapcsolatos forgalmi tevékenységeket,
– alkalmazni a belföldön végzett árutovábbítással kapcsolatos közösségi jogszabályokat,
– alkalmazni a biztonságos járművezetés vezetéstechnikai ismereteit,
– szóban és írásban kommunikálni mindazokkal a személyekkel, akikkel munkavégzése során kapcsolatba kerül,
– szóbeli utasításokat adni a gépjármű rakodását végzők számára, valamint alkalmazni, illetve felismerni a rakodást és a gépjármű mozgását segítő kézjeleket.
4. Jogalkalmazás
A szakember legyen képes
– ismertetni a polgári jogi felelősséget, a kötelmi jog fogalmát,
– megfogalmazni a szerződések létrejöttét, típusait, elemeit,
– áttekinteni a vállalkozási szerződés jogszabályi előírásait,
– alkalmazni az árutovábbítási folyamathoz tartozó legfontosabb jogi fogalmakat,
– ismertetni a fuvarozási szerződés lebonyolításának szabályait,
– megfogalmazni a gyűjtőáru fuvarozás fogalmát, jogszabályi előírásait,
– ismertetni az árufuvarozással kapcsolatos teendők jogszabályi előírásait (árukíséret, csomagolás, rakodás, küldemény átvétele),
– megfogalmazni a fuvarozási határidő fogalmát kocsirakományú fuvarozásnál, gyűjtőáru fuvarozásnál,
– felismerni és megfogalmazni az áruszállító felelősségét kár esetén (a kár fogalma, fajtái, a felelősség alóli mentesség esetei, a kártérítés mértéke),
– alkalmazni a gépjárművezető vezetési és pihenőidejére vonatkozó nemzetközi szerződésen alapuló (AETR) előírásokat,
– kezelni a menetíró készüléket (tachográfot), ismertetni szerkezetét, működését és használatát.
5. Árutovábbítás díjszámítása
A szakember legyen képes
– ismertetni az árutovábbítás területén alkalmazott leggyakoribb díjszabási rendszereket,
– áttekinteni a továbbítási díjak lehetséges vetítési alapjait,
– áttekinteni az árutovábbításhoz kapcsolódó egyéb díjakat (pl. raktározás, rakodás, csomagolás).
6. Az árutovábbítási folyamat rakodástechnikájának alkalmazása
A szakember legyen képes
– ismertetni a logisztikai alapfogalmakat,
– meghatározni az áruk fizikai, kémiai és fiziológiai jellemzőit, és azokat figyelembe venni az árutovábbítási feladatnál,
– áttekinteni a rakodási igénybevételek fajtáit és hatásait,
– ismertetni a különböző árukhoz felhasználható rakományképzési módszereket és eszközöket,
– meghatározni az árukhoz illeszkedő rakodási és raktározási technológiákat, valamint a gyakorlatban alkalmazni azokat.
7. Közlekedési informatika és számítástechnika feladatok ellátása
A szakember legyen képes
– használni a személyi számítógépeket felhasználó szinten,
– használni a közlekedési üzemvitel segítését szolgáló számítógép programokat,
– használni a forgalmi szolgálat hírközlő és informatikai eszközeit [telefon, távíró, fax, URH, CB, helymeghatározó rendszerek (GPS)].
8. Munkajogi és munkavédelmi előírások alkalmazása
A szakember legyen képes
– meghatározni és értelmezni a munkaszerződés fontos részeit,
– ismertetni a bérezésre, bérköltségre vonatkozó előírásokat,
– felsorolni az áruszállításra, raktározásra és a munkahelyre érvényes munkavédelmi előírásokat,
– ismertetni a baleseteknél, tűzeseteknél alkalmazandó intézkedéseket, az elsősegélynyújtás szabályait és azok végrehajtását,
– felsorolni a tűz megelőzésére vonatkozó intézkedéseket és a tűzoltás szabályait, valamint használni a tűzoltó készülékeket,
– felismerni és felsorolni az elektromos áram élettani hatását, az áramütés elleni védekezés szabályait,
– intézkedni az elektromos áram által okozott baleseteknél,
– áttekinteni a munkahelyre jellemző környezeti szennyezéseket, a környezetszennyezést csökkentő eljárásokat, módszereket.
9. Idegen nyelv használata (fakultatív tevékenység)
A szakember legyen képes
– használni egy választott idegen nyelv (az Európai Unió egyik hivatalos nyelve) közlekedéssel, árutovábbítással kapcsolatos szakkifejezéseit,
– kommunikálni a választott idegen nyelven az árutovábbításban közreműködő külföldiekkel,
– elolvasni és megérteni az idegen nyelvű fuvarokmányokat.
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei
A szakképzést folytató intézmény igazolása a szakmai követelményekben meghatározott tantárgyak hallgatásáról, illetőleg az azok hallgatása alóli felmentésről.
2. A szakmai vizsga részei
A szakmai vizsga sorrendben a következő vizsgarészekből áll: írásbeli, gyakorlati és szóbeli. A vizsgarészek sorrendjének betartása a vizsga során kötelező.
a) Az írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama
– Közúti árutovábbítási ismeretek
A vizsga időtartama: 120 perc.
b) A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama
– Közúti árutovábbítási ismeretek
– Gépjárművek üzemeltetése
– Munkajogi, munkavédelmi ismeretek
A vizsgázónak minden tantárgyból egy-egy kérdést kell megválaszolnia, egy-egy feleletre 5–10 perc fordítható.
c) A gyakorlati vizsga tantárgyai, időtartama
– Gépjárművek üzemeltetése
– Közlekedési informatika és számítástechnika
A vizsga időtartama: tantárgyanként 45 perc.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
a) Az írásbeli vizsga tartalma
Az írásbeli vizsgán a III. fejezet 1., 3., 5. és 6. pontban szereplő feladatcsoportok mindegyikéből legalább egy-egy feladatsort kell megoldani. A vizsga feladatsorait a szakképesítésért felelős minisztérium központilag adja ki és a jelölt az írásbeli vizsgán kapja meg.
Segédeszközként térképek, fuvarokmányok és számológépek használhatók, amelyeket a vizsgáztató intézménynek kell biztosítania.
b) A szóbeli vizsga tartalma
A szóbeli vizsgán a III. fejezet 1–6. és 8. pontban szereplő feladatcsoportok mindegyikéből központilag összeállított tantárgyankénti tételsorok alapján számolnak be tudásukról a jelöltek.
c) A gyakorlati vizsga tartalma
A gyakorlati vizsgán a III. fejezet 2. és 7. pontjaiban szereplő feladatcsoport mindegyikéből a vizsgaszervező intézmény által összeállított tantárgyankénti, legalább egy-egy komplex gyakorlati feladatot kell megoldania a jelöltnek, melyet előzetesen jóvá kell hagyatni a vizsgabizottság elnökével és a területi gazdasági kamarát képviselő vizsgabizottsági taggal.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott egyes tantárgyak vizsgája alól szakirányú szakképesítések alapján a szakképzést folytató intézmény vezetője felmentést adhat.
5. A szakmai vizsga értékelése
a) A szakmai elméleti vizsga értékelése
Az írásbeli vizsgarész minősítését a szakképesítésért felelős minisztérium által kiadott értékelési útmutató szerint egyetlen érdemjeggyel kell megállapítani.
A szóbeli vizsgarészt, a feladatcsoportokat felölelő egyes szóbeli tantárgyakból kapott érdemjegyek számtani átlaga alapján, egyetlen érdemjeggyel kell minősíteni.
A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarész átlaga alapján az írásbeli vizsgarész eredménye felé kerekítve állapítja meg a vizsgabizottság a vizsgabizottság munkáját segítő tanárok javaslatainak figyelembevételével.
b) A szakmai gyakorlati vizsga értékelése
A feladatcsoportok alapján összeállított feladatokra a vizsgázónak legalább elégséges minősítést kell kapnia tantárgyanként.
A gyakorlati vizsgarész eredményét az egyes tantárgyakra kapott osztályzatok számtani átlaga alapján, egyetlen osztályzattal kell értékelni.
Amennyiben bármelyik gyakorlati tantárgy minősítése elégtelen, úgy a gyakorlati vizsgarész eredménye is elégtelen.
c) A szakmai vizsga értékelése
Eredményes vizsgát tett az a jelölt, aki a szakmai elmélet és a szakmai gyakorlat követelményeit teljesítette.
Eredménytelennek kell minősíteni azt a vizsgát, amelynél a jelölt egyik részeredménye (írásbeli, gyakorlati, szóbeli vizsgarész) elégtelen.
A sikertelen szakmai vizsga, a pótló vizsga és a javítóvizsga a vizsga időpontjában hatályos szakmai és vizsgakövetelmény szerint, a vizsga befejezését követő harminc napon túl megismételhető.
V. EGYÉB TUDNIVALÓK
1. A szakképzés megkezdésének feltételei
– Nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség,
– 18. életév betöltése,
– egészségi alkalmasság,
– legalább „C” kategóriára érvényes vezetői engedély.
2. A képzés időtartama: max. 600 óra.
Az elmélet és a gyakorlat aránya:
– elmélet 70%
– gyakorlat 30%
A minimális képzési idő legalább 450 óra.
