DABRONC KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 12/2004 (XII.10.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Dabronc Község Helyi Építési Szabályzatáról

2004.12.10.

Dabronc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§ (3) bek. c.) pontban kapott felhatalmazás alapján, az építés helyi rendjének biztosítása érdekében – a település önkormányzatának az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel, a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan - az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja a Helyi Építési Szabályzatról, és elfogadja a Szabályozási Tervet.

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A helyi építési szabályzat és szabályozási terv hatálya

1. §

1. A Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv rendelet Dabronc Község teljes közigazgatási területére terjed ki.

2. A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet, út és egyéb közlekedési létesítményt kialakítani, valamint beépíteni , továbbá közműhálózatot elhelyezni, épületet és más építményt ( a műtárgyakat is ideértve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt kiadni az általános érvényű rendelkezések és hatósági előírások mellett, kizárólag a rendelet és a hozzá tartozó mellékletek együttes alkalmazásával lehet.

3. Jelen rendelet mellékletei:

Szabályozási Terv Külterület M=1: 10.000

Szabályozási Terv Belterület M=1: 4000

4. Jelen rendelet függelékei:

1. számú függelék – A műemlékek, a műemléki védelemre javasolt épületek és a műemléki környezetbe tartozó telekingatlanok jegyzéke

2. számú függelék – Helyi védelemre javasolt művi értékek jegyzéke

3. számú függelék – Régészeti lelőhelyek jegyzéke

4. számú függelék – Természeti területek és a helyi védelemre javasolt táji és természeti értékek jegyzéke

5. A rendelet hatálya alá tartozó területen az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló módosított 253/1997. (XII. 20.) sz. Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásait e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni.

6. A rendelet hatálya az 1.§ (1) bekezdés szerinti területen állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó, tevékenységet folytató magánszemélyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre terjed ki.

A helyi építési szabályzat alkalmazása

2. §

(1) Jelen rendelet mellékletét képező Szabályozási Terven kötelezőnek kell tekinteni:

a. a közigazgatási és a kül-, belterület határvonalat,

b. az egyes területek felhasználásának módját és határát,

c. az építési övezeti és övezeti besorolást, lehatárolást és jellemzőit,

d. szabályozási vonalat és szabályozási szélességet,

e. építési helyet,

f. a védőterületek, védőtávolságok, biztonsági övezetek határát,

g. kötelező fásítást,

h. beültetési kötelezettséget,

i. belterület határt megszűntető jelet.

2. A kötelezőnek jelölt szabályozási elemek megváltoztatása csak jelen rendelet és mellékletei módosításával lehetséges.

3. A szabályozási terven jelölt irányadó szabályozási elemek a következők:

a. irányadó telekhatár,

b. műemléki környezet határa,

c. régészeti terület határa,

d. természeti terület.

4. Az irányadó jelleggel jelölt és a 2.§ (1) bekezdésben fel nem sorolt elemek a szabályozási terv módosítása nélkül, a vonatkozó építésügyi jogszabályok keretei között az építéshatósági eljárás során megváltoztathatók.

5. Az irányadó szabályozási elemek a következőképpen értelmezendők:

a. Az irányadó telekhatár jelen rendelet keretei között az érintett tulajdonosok szándékától függően, az övezeti előírások adta lehetőségeken belül módosítható javaslat.

b. A műemléki környezet és a régészeti terület határa, valamint a természeti terület a védettséget meghatározó jogszabály változása esetén, illetve védettségi határ változása esetén jelen rendelet módosítása nélkül megváltoztatható.

6. Az építési hely értelmezése irányadó telekhatárral lehatárolt építési telken:

a) Az építési hely a telekhatár függvénye, véglegessé a telek pontos kitűzése és földhivatali átvezetése után válik.

7. Az építési helyértelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén:

a. Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek északi oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.

b. Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek keleti oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.

II. FEJEZET

TERÜLETFELHASZNÁLÁS

Az igazgatási terület tagozódása

3. §

A település közigazgatási területe az alábbi részekre tagozódik:

a. központi belterület

b. egyéb belterület – Ötvös

c. külterület

Belterületi határ módosítás

4. §

1. Belterületi határmódosítás nincs.

Területfelhasználás

5. §

1. A település közigazgatási területe:

a. beépítésre szánt területre, ezen belül építési övezetekre, valamint

b. beépítésre nem szánt területre, ezen belül a övezetekre

tagozódik.

2. Dabronc Község igazgatási területének beépítésre szánt területei az alábbi építési övezetekre tagolódnak:

1. Lakóterület

1. falusias lakóterület (Lf)

Lf-H hagyományos falusias lakóterüle

Lf-N normáltelkes falusias lakóterület

2. Vegyes terület

1. településközpont vegyes terület (Vt)

Vt-O oldalhatáron álló beépítésű településközpont vegyes terület

Vt-SZ szabadonálló beépítésű településközpont vegyes terület

Vt-Ö Ötvös-idegenforgalmi terület

Kastélynak külön övezet

Vt-M-RK Római katolikus templom

3. Gazdasági terület

1. kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)

Gksz szabadonálló beépítésű kereskedelmi, szolgáltató terület

1. ipari terület (Gip)

Gip iparterület

4. Különleges terület

K-t temetők területe

3. Dabronc község igazgatási területének beépítésre nem szánt területei az alábbi övezetekre tagozódnak:

1. Közlekedési terület

1. Közúti közlekedés területe

KÖu-m országos mellékutak területe

1. Vasúti közlekedés területe

KÖk-Va vasúti terület

2. Zöldterület

Z-Kp közpark

Z-S sporttér

3. Erdőterület

Ev védelmi erdő

Eg gazdasági erdő

Ee egészségügyi, turisztikai erdő

4. Mezőgazdasági terület

4.1. Általános mezőgazdasági terület

Má-sz mezőgazdasági rendeltetésű szántó

Má-gy mezőgazdasági rendeltetésű gyep, rét- legelő

4.2. Kertes mezőgazdasági terület

Mk mezőgazdasági rendeltetésű kert

5. Vízgazdálkodási terület

V vízfolyás, vízelvezetés

III. FEJEZET

ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE, AZ ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉS SZABÁLYAI

Az építés általános előírásai

6. §

A) Közművesítettség mértéke

1. A rendelet 1.§(1) bekezdésében meghatározott területen belül beépítésre szánt területen a szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig részleges közművesítettség esetén helyezhető el fő rendeltetési módú épület. A közműves szennyvízelvezetés és –tisztítás biztosításáig zárt, szigetelt, szakszerű szennyvízpótló építése szükséges.

2. A rendelet 1. § (1) bekezdésében meghatározott területen belül beépítésre szánt területen a szennyvízcsatorna hálózat kiépítése után fő rendeltetési módú épület csak teljes közművesítettség esetén helyezhető el.

3. A beépítésre nem szánt területen huzamos tartózkodás céljára szolgáló épület létesítése esetében amennyiben nem biztosítható közműves szennyvízelvezetés, abban az esetben zárt, szigetelt, szakszerű szennyvíztároló építése szükséges.

B) Terepszint alatti építmények

1. Terepszint alatti építmény, valamint az épülettel szerkezetileg egybefüggő pinceszint az oldal- és hátsókertben is elhelyezhető, de telekhatártól 2,00 métert szabadon kell hagyni.

2. Oldalhatáron álló beépítés esetében, valamint, az építési övezetben, övezetben meghatározott legkisebb telekszélességnél kisebb szélességű telek esetében a telekhatártól számított 1,00 métert kell elhagyni.

3. A terepszint alatt építhető szintterület mértéke megegyezik az építési övezetre, övezetre megállapított maximális beépítési mértékkel.

4. Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.

5. Térszín alatti parkolók a felettük lévő épületek homlokzati síkján nem nyúlhatnak túl.

Az építési engedélyezés szabályai

7. §

1. A Képviselő-testület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9.§-ában meghatározott építési munkák körét bővíti, és az alábbi építési munkákat is az engedélyköteles építési munkákhoz sorolja:

a. településközpont vegyes területen az épületek homlokzati színezése.

b. közterületeken, közhasználat céljára átadott területen köztárgy,

c. 4,0 méternél magasabb antenna, zászlórúd építése, elhelyezése, átalakítása, bővítése az épület térelhatároló szerkezeteire erősítve, illetve azon túlnyúlóan tartószerkezetével együtt számított hosszmérettel,

d. helyi védettségű építményen és a helyi értékvédelmi területen lévő építményen közterületről látható helyen bármilyen reklám, fényreklám, hirdetés elhelyezése, portál (üzlethomlokzat), kirakatszekrény, védőtető, előtető, ernyőszerkezet létesítése, bővítése.

e. helyi védettségű építményen és a helyi értékvédelmi területen lévő építményen végzett bármilyen külső felújítási, átalakítási, korszerűsítési munka, akkor is ha a teherhordó szerkezetet, illetve a homlokzati megjelenítést nem befolyásolja.

2. A helyi védettségű építményeken végzett építési engedély köteles munkálatok engedélyezését megelőzően elvi építési engedélyt kell kérni a beépítési, építészeti, településképi követelmények tisztázása céljából, melynek tartalmaznia kell:

a. az építmény építéstörténeti kutatását,

b. az építmény(ek)en még meglévő, illetve rontott homlokzat esetén az eredeti homlokzati tagozatok, részletek, valamint az eredeti arányú nyílászárók visszaállítását,

c. meghatározza az építmény homlokzati burkolatát, színezését.

(3) Az építési, illetve fennmaradási engedélyezési tervdokumentációnak a 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet előírásain túl tartalmaznia kell:

a) településközpont vegyes területen – a környezetbe illesztés bemutatására – a meglévő állapotot bemutató fotódokumentációt és homlokzati színezési dokumentációt és kerítés tervet, mely ábrázolja a két-két szomszédos utcai épületet is.

(4) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása, az övezet, illetve építési övezet az övezeti tervlapon jelöltek szerint – a jelenlegihez képest – megváltozik, építés és telekalakítás csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.

(5) Az (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően építés, fennmaradás, rendeltetés megváltoztatás, illetve telekalakítás a szabályozási tervvel nem egyező terület-felhasználás esetében akkor engedélyezhető, ha:

a. az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-, közbiztonság, esetleg egészségi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul,

b. a terv szerinti területfelhasználás nagyobb távlatban (legalább tíz év) válik esedékessé, és végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza, és nem teszi költségesebbé,

c. a terv szerinti területfelhasználás nagyobb távlatban (legalább tíz év) válik esedékessé és a kérelmezett állapot a végrehajtását költségesebbé teszi, de az építtető meghatározott időpontig kártalanítás nélküli elbontási kötelezettséget vállal, mely kötelezettséget az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

6. A településen állattartó épületet létesíteni csak az állatok tartásáról szóló önkormányzati rendelet előírásainak figyelembevételével lehet.

IV. FEJEZET

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI

Építési övezetek általános előírásai

8. §

1. Az építési övezetekben a nem kialakult (még nem, vagy jellemzően nem beépített, illetve átalakításra szánt) területeken telekalakítás, illetve beépítés a vonatkozó építési övezeti előírások betartásával engedélyezhető.

2. A településkép megőrzése érdekében az építési engedélyezési eljárás során:

törekedni kell a települési környezetbe illeszkedő, falusias jelleg megőrzésére,

előnyben kell részesíteni a hagyományos jellegű, anyagú, építészeti kialakítású épületet,

kerülni kell az olyan megoldásokat, amelyeknél a földszinti padlóvonal 50,0 cm-t meghaladóan eltér a terepszinttől.

3. Az építési övezetekben a már kialakult területeken a vonatkozó építési övezeti előírásoktól az alábbiak szerint lehet eltérni,

a. Ha a telek jelenlegi beépítettsége meghaladja az övezetre előírtat, akkor a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az építménymagasság nem növelhető. Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az (1) bekezdés előírásait kell alkalmazni.

b. Ha a telek jelenlegi területe kisebb, mint az övezetre előírt (azaz a kialakítható telekterület), akkor a telek csak akkor építhető be, ha az épület elhelyezésére vonatkozó szabályok (tűztávolság, oldal-, elő-, és hátsókert méretek betarthatók.

c. Ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az övezetre előírtat, akkor a meglévő épület felújítható, de átépítés esetén az új épület magassága nem haladhatja meg a szomszédos épületek építménymagasságának átlagát.

d. Ha a telek jelenlegi beépítési módja nem felel meg az övezetre előírtnak, vagy az előírás szerinti beépítési mód a szomszédos telken kialakult állapot miatt átépítésnél, vagy új épület elhelyezésénél nem érvényesíthető, akkor az építési hatóság meghatározhatja az övezeti előírástól eltérő beépítési módot, a telekre vonatkozó egyéb építési előírások betartása mellett.

4. Az egyes telkeken az épületek elhelyezésekor a szabályozási tervben vagy jelen rendeletben meghatározott építési helyet kell figyelembe venni. Az építési telken az építési helyet az építési övezet elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásai határozzák meg.

5. Az építési övezetek területén a gépjárművek elhelyezésére helyi parkolási rendelet hiányában az OTÉK 42. §-ának és 4. számú mellékletének előírásait kell alkalmazni.

LAKÓTERÜLET

Lakóterületek általános előírásai

9. §

1. Dabronc község lakóterületei a falusias lakóterület területfelhasználási egységbe tartoznak.

2. A falusias lakóterület jellemzően alacsony laksűrűségű, a beépített telekrészhez kapcsolódó, vagy önálló – mezőgazdaságilag hasznosított kertterülettel is rendelkezik és amely lakóépületen kívül mezőgazdasági építmények elhelyezésére szolgál.

3. A lakóterületek építési övezetekre való tagolását a szabályozási tervlap tartalmazza.

4. A terület elsődlegesen: lakóépületek, továbbá

a helyi igazgatási, egyházi, oktatási,

a helyi lakosság ellátását szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

művelődési, egészségügyi, szociális épület,

szálláshely szolgáltató épület

a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású üzemanyagtöltő,

a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény elhelyezésére szolgál.

5. A területen kivételesen elhelyezhető:

a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény,

sportépítmény,

- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,

ha az építmény a lakóterületre vonatkozó építési övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel, valamint a más rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az építési övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.

6. Építési telken két önálló lakóépület akkor helyezhető el, ha a telekméret legalább kétszerese az építési övezetben meghatározott minimális telekméretnek.

7. A terület telkein legfeljebb két fő rendeltetésű épület és maximum két lakás helyezhető el.

8. A területen lakóépületenként két lakás létesíthető.

9. A terület építési telkein jelen rendelet 9.§ (4) és (5) bekezdésében jelölt építményeket kiegészítő, kiszolgáló funkciójú épületek helyezhetők el:

a. járműtároló,

b. háztartással kapcsolatos barkácsműhely, mely megfelelően szigetelt, a lakosságot nem zavarja, valamint az építési övezetben megengedett zaj és rezgéshatárértékeket nem lépi túl,

c. nyárikonyha, mosókonyha, szárító, egyéb tárolóépítmény (tüzelőanyag, szerszámkamra, továbbá szín, fészer, magtár, góré, csűr és más tároló),

d. állattartás céljára szolgáló építmény az állattartási rendelet előírásainak betartása mellett,

e. műterem

f. kazánház.

10. A (9) bek. szerinti épület gerincmagassága az elsődleges rendeltetésű épület gerincmagasságát nem haladhatja meg.

11. Oldalhatáron álló elsődleges funkciójú épület esetén, vele azonos oldalhatárra, azzal lehetőleg egybeépítve, a fő épülettel azonos tetőidommal építhető a (9) bekezdés szerinti épület.

12. Újonnan épülő, a (9) bek. szerinti épület utcafrontra nem telepíthető.

13. A területen az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

a. közműbecsatlakozási műtárgy,

b. közműpótló műtárgy,

c. hulladéktartály – tároló ,

d. kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 méteres mélységgel),

e. kerti építmény,

f. kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,

g. kerti épített tűzrakóhely,

h. kerti lugas, lábonálló kerti tető legfeljebb 20,00 m² vízszintes vetülettel

i. háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,

j. kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,

k. szabadon álló és legfeljebb 6,00 méter magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.

14. Kerti víz- és fürdőmedence kizárólag az építési övezetben előírt építési helyen belül helyezhető el.

15. A fő rendeltetés szerinti épületek magastetős kialakításúak lehetnek, a tető 35-45 fok közötti hajlásszögű lehet, tetőgerinc az utcában kialakult állapothoz igazodjon. Kiegészítő, kiszolgáló funkciójú épület lapos tetős kialakítású is lehet. A tetőhéjalásnál hullámpala fedés nem alkalmazható.

16. Az építési telkeken a beépítési vonalat a kialakult állapotnak megfelelően, az utcában kialakult beépítés vonalához igazodva (legalább a 3-3 szomszédos ingatlan beépítéséhez igazodva), illetve a kedvező tájolás figyelembevételével kell engedélyezni, ha ez egyértelműen nem eldönthető minimum 5,00 méteres előkertet kell megtartani.

17. Az eredeti terepszintet megváltoztató tereprendezés esetén az építménymagasság az eredeti terepszinttől számítandó.

18. Az lakóterületen az építési telek felosztása akkor engedélyezhető, ha a telekméret legalább kétszerese az építési övezetben meghatározott minimális telekméretnek.

Lf-H

Hagyományos falusias lakóterület

10. §

(1) Az Lf-H jelű építési övezetben az építési telkekre meghatározott határértékek:

Engedélyezhető telekalakítás	telekcsoport újraosztás, telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár rendezés
Kialakítható legkisebb telekterület-méret	900 m²
Legkisebb utcai telekszélesség	a tömbben kialakult, új telekosztás esetében 15,00 m
Beépítési mód	oldalhatáron álló
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	20%
Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság	3,00 – 4,50 m
Előkert	a tömbben kialakult, jelen rendelet 9. § (16) bekezdés szerint, a Dózsa Gy. u, mentén valamint Ötvösön a 309 hrsz.-ú út mentén min. 5,0 m
Oldalkert	min. 4,50 m
Hátsókert	min. 6,00 m
Zöldfelület legkisebb mértéke	50 %
Megengedett legnagyobb szintterületi mutató	0,3 m²/m²

Lf-N

Normáltelkes falusias lakóterület

11. §

(1) Az Lf-N jelű építési övezetben az építési telkekre meghatározott határértékek:

Engedélyezhető telekalakítás	telekcsoport újraosztás, telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár rendezés
Kialakítható legkisebb telekterület-méret	500 m2
Legkisebb utcai telekszélesség	a tömbben kialakult, új telekosztás esetében 15,00 m
Beépítési mód	oldalhatáron álló
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	25%
Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság	3,00 – 4,50 m
Előkert	a tömbben kialakult, jelen rendelet 9. § (16) bekezdés szerint
Oldalkert	min. 4,50 m
Hátsókert	min. 6,00 m
Zöldfelület legkisebb mértéke	45 %
Megengedett legnagyobb szintterületi mutató	0,4 m²/m²

(2) Utcai kerítés max. 2,0 m magassággal, max. 50,0 cm lábazattal és 50%-ban áttört fakerítésként építhető.

TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLET

Településközpont vegyes területek általános előírásai

12. §

1. A terület több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, művelődési, egészségügyi, szociális építmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

2. A területen elhelyezhető:

lakóépület,

igazgatási épület,

kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, ahol a más rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát,

egyházi, oktatási, művelődési, egészségügyi, szociális épület,

sportépítmény.

3. Építési telken több épület is elhelyezhető.

4. A terület építési telkein az alábbi (2) bekezdésében jelölt építményeket kiegészítő, kiszolgáló funkciójú épületek helyezhetők el:

a. járműtároló,

b. kazánház.

5. A terület építési telkein, amennyiben a fő rendeltetés a lakófunkció, az alábbi kiegészítő funkciójú épületek helyezhetők el:

a. járműtároló,

b. háztartással kapcsolatos barkácsműhely, nyárikonyha, mosókonyha, szárító, egyéb tárolóépítmény (tüzelőanyag, szerszámkamra, továbbá szín, fészer, magtár, góré, csűr és más tároló),

c. az adott ingatlanon barkácsműhely, illetve kisipari tevékenység folytatására szolgáló, zárt műhely, mely megfelelően szigetelt, a lakosságot nem zavarja, valamint az építési övezetben megengedett zaj és rezgéshatárértékeket nem lépi túl,

d. műterem,

e. kazánház.

6. A (4) és (5) bek. szerinti épület gerincmagassága az elsődleges rendeltetésű épület gerincmagasságát nem haladhatja meg.

7. A (4) és (5) bek. szerinti épület a fő rendeltetésű épülettel lehetőleg egybeépítve, azzal azonos tetőidommal helyezhető el.

8. Újonnan épülő, (4) és (5) bek. szerinti épület utcafrontra nem telepíthető.

9. A területen az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

a. közműbecsatlakozási műtárgy,

b. közműpótló műtárgy,

c. hulladéktartály – tároló,

d. kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 méteres mélységgel),

e. kerti építmény,

f. kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,

g. kerti épített tűzrakóhely,

h. kerti lugas, lábonálló kerti tető legfeljebb 20,00 m² vízszintes vetülettel,

i. háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,

j. kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,

k. szabadon álló és legfeljebb 6,00 méter magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.

10. Az épületek magastetős kialakításúak lehetnek, a tető hajlásszöge 35-45 fok hajlásszöggel alakítható ki, tetőgerinc az utcában kialakult állapothoz igazodjon.

11. Az eredeti terepszintet megváltoztató tereprendezés esetén az építménymagasság az eredeti terepszinttől számítandó.

Vt-O

Oldalhatáron álló beépítésű településközpont vegyes terület

13. §

(1) A Vt-O jelű építési övezetben az építési telkekre meghatározott határértékek:

Engedélyezhető telekalakítás	telekcsoport újraosztás, telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár rendezés
Kialakítható legkisebb telekterület-méret	600 m²
Legkisebb utcai telekszélesség	A tömbben kialakult, új telekosztás esetén 15,00 m
Beépítési mód	Oldalhatáron álló
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	40%
Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság	3,00 – 4,50 m
Előkert	Kialakult, a 3-3 szomszédos ingatlan beépítéséhez igazodva
Oldalkert	min. 4,5 m
Hátsókert	min. 6,00 m
Zöldfelület legkisebb mértéke	30 %
Megengedett legnagyobb szintterületi mutató	0,6 m²/m²

(2) Fő rendeltetést kiszolgáló épület, a főépülethez kapcsolódóan oldalhatáros beépítéssel helyezhető el.

Vt-SZ

Szabadonálló beépítésű településközpont vegyes terület

14. §

(1) A Vt-SZ jelű építési övezetben az építési telkekre meghatározott határértékek:

Engedélyezhető telekalakítás	telekcsoport újraosztás, telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár rendezés
Kialakítható legkisebb telekterület-méret	600 m²
Legkisebb utcai telekszélesség	20,00 m
Beépítési mód	szabadonálló
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	40%
Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság	3,00 - 5,00 m
Előkert	kialakult, új épület elhelyezésénél az előkert nélküli beépítés is megengedett
Oldalkert	min. 3,00 m
Hátsókert	min. 3,00 m
Zöldfelület legkisebb mértéke	30 %
Megengedett legnagyobb szintterületi mutató	0,70 m²/m²

Vt-Ö

Idegenforgalmi terület - Ötvös

15. §

(1) Az építési övezetben:

idegenforgalmi

vendéglátó

szálláshely szolgáltató

vadászturizmust szolgáló

egyházi

közösségi

művelődési

épületek helyezhetők el.

(1) A Vt-Ö jelű építési övezetben az építési telkekre meghatározott határértékek:

Engedélyezhető telekalakítás	telekcsoport újraosztás, telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár rendezés
Kialakítható legkisebb telekterület-méret	3000 m²
Legkisebb utcai telekszélesség	30,00 m
Beépítési mód	szabadonálló
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	30%
Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság	3,00 – 4,50 m
Előkert	min. 5,00 m
Oldalkert	min. 3,00 m
Hátsókert	min. 6,00 m
Zöldfelület legkisebb mértéke	40 %
Megengedett legnagyobb szintterületi mutató	0,70 m²/m²

A településközpont vegyes területen belüli

műemléki övezetek általános előírásai

16. §

(1) A műemléki településközpont vegyes területen:

idegenforgalmi

vendéglátó

szálláshely szolgáltató

vadászturizmust szolgáló

egyházi

közösségi

művelődési

épületek helyezhetők el.

(2) A műemlékek építési ügyeiben az eljáró hatóság a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal.

Műemléki övezetek előírásai

17. §

(1) Vt-M-RK Római katolikus templom

a. A Vt-M-RK jelű építési övezetben az építési telkekre meghatározott határértékek:

Engedélyezhető telekalakítás	telekalakítás nem engedélyezhető, kialakult telekállapot megtartandó
Kialakítható legkisebb telekterület-méret	kialakult
Legkisebb utcai telekszélesség	kialakult
Beépítési mód	szabadonálló
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	kialakult, a meglévő beépítettség nem növelhető
Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság	kialakult
Előkert	kialakult
Zöldfelület legkisebb mértéke	60 %
Megengedett legnagyobb szintterületi mutató	kialakult

(2) Vt-M-Sz-Kastély Szegedy-Széchenyi kastély

a. A Vt-M-Sz-Kastély jelű építési övezetben az építési telkekre meghatározott határértékek:

Engedélyezhető telekalakítás	Telekegyesítés, telekhatárrendezés
Kialakítható legkisebb telekterület-méret	10 000 m²
Legkisebb utcai telekszélesség	kialakult
Beépítési mód	kialakult, új épület elhelyezése esetén szabadonálló
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	30%
Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság	kialakult, új épület elhelyezése esetén 3,00 - 4,50 m
Előkert	min. 5,00 m
Oldalkert	min. 3,0 m
Hátsókert	min. 6,00 m
Zöldfelület legkisebb mértéke	40 %
Megengedett legnagyobb szintterületi mutató	0,6 m²/m²

a. Új beépítés során az eredeti épületegyüttes visszaépítése támogatandó.

(3) Vt-M-Sz-Kúria Szegedy kúria

a) A Vt-M-Sz-Kúria jelű építési övezetben az építési telkekre meghatározott határértékek:

Engedélyezhető telekalakítás	telekcsoport újraosztás, telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár rendezés
Kialakítható legkisebb telekterület-méret	6 000 m²
Legkisebb utcai telekszélesség	50,0 m
Beépítési mód	szabadonálló
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	30%
Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság	kialakult, új épület elhelyezése esetén 3,00 - 4,50 m
Előkert	min. 5,00 m
Oldalkert	min. 3,0 m
Hátsókert	min. 6,00 m
Zöldfelület legkisebb mértéke	40 %
Megengedett legnagyobb szintterületi mutató	0,6 m²/m²

b) Műemléki épület közterület felőli homlokzata elé fő rendeltetésű épület nem helyezhető.

a. Egyéb építmény elhelyezése a közterületről a műemléki épületre való rálátást nem zavarhatja..

GAZDASÁGI TERÜLET

A gazdasági területek általános előírásai

18. §

1. Dabronc község gazdasági területei kereskedelmi, szolgáltató területekre és ipari területekre tagozódnak.

2. A terület építési telkein több épület elhelyezhető.

3. 10 000 m² telekméret felett a kötelező zöldfelület egy részét telekhatár mentén egybefüggően kell kialakítani.

4. A területen az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

a. közmű-becsatlakozási műtárgy,

b. közműpótló műtárgy,

c. hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,00 méteres belmagassággal),

d. kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 méteres mélységgel),

e. szökőkút,

f. terepszintnél 1,00 méternél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz,

g. kerti vízmedence, napkollektor,

h. lábon álló kerti tető legfeljebb 20,00 m² vízszintes vetülettel,

i. ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,

j. kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,

k. szabadon álló és legfeljebb 6,00 méter magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.

5. Az épületek lapos és magastetős kialakításúak lehetnek, magastetős esetében a tető hajlásszöge 35-45 fok hajlásszögű lehet.

Kereskedelmi, szolgáltató területek általános előírásai

19. §

1. A területen elhelyezhető nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek:

a. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

b. védőtávolságot nem igénylő üzemi (nem ipari) jellegű tevékenység, raktározás építményei,

c. igazgatási, egyéb irodaépület,

d. kereskedelem építményei,

e. ellátó, szolgáltató építmények,

f. vendéglátás épületei,

g. kutatás, fejlesztés építményei,

h. parkolóház, üzemanyagtöltő, autómosó építményei,

i. egyéb közösségi szórakoztató épület, ha más rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.

2. A terület építési telkein önálló építményként az (1) bekezdése szerinti építményeket kiegészítő, kiszolgáló funkciójú épületek önálló építményként is elhelyezhetők.

3. Az építési telken több fő rendeltetésű épület is elhelyezhető.

4. A rendeltetés szerinti használathoz szükséges parkolóhelyet a saját ingatlanon belül kell biztosítani.

Gksz

Szabadonálló beépítésű kereskedelmi, szolgáltató terület

20. §

1. A Gksz jelű építési övezetben az építési telkekre meghatározott határértékek:

Engedélyezhető telekalakítás	telekcsoport újraosztás, telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár rendezés
Kialakítható legkisebb telekterület-méret	3000 m²
Legkisebb utcai telekszélesség	20,00 m
Beépítési mód	szabadonálló
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	30%
Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság	3,00 –4,50 m
Előkert	min. 5,00 m
Oldalkert	min. 3,0 m
Hátsókert	min. 6,00 m
Zöldfelület legkisebb mértéke	40 %
Megengedett legnagyobb szintterületi mutató	0,5 m²/m²

2. Az építési telkek lakóterülettel határos telekhatára mentén, attól minimum 2,00 méter távolságra legalább 1 sor, honos fafajokból álló fasort kell telepíteni és fenntartani. A telepítést az épület használatbavételéig meg kell valósítani.

3. Az építési telkek szabályozási terven jelölt helyén 5,00 méter széles – lehetőség szerint honos fajokból álló – növénysávot kell telepíteni fa, cserje formájában. A beültetési kötelezettséget az épület használatbavételéig meg kell valósítani.

4. Parkolás telken belül térszín feletti felszíni parkolókban, térszín alatti parkolókban - melyek a felette lévő épületek homlokzati síkján nem nyúlhatnak túl -, illetve parkolóházban egyaránt megoldható.

5. Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság műtárgyak esetében túlléphető, az engedélyezésben résztvevő szakhatóságok állásfoglalása alapján.

Ipari területek általános előírásai

21. §

1. A terület elsődlegesen olyan gazdasági célú ipari, üzemi termelő-tároló építmények, telephelyek, állattartó telephelyek elhelyezésére szolgál, amelyek lakosságot zavaró hatásuk miatt más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

2. A tevékenységből, technológiából adódó védőtávolságot saját telekhatáron belül kell biztosítani az ingatlan tulajdonosának, illetve üzemeltetőnek.

3. Az építési telkek oldalsó és hátsó telekhatára mentén, valamint a szabályozási terven jelölt helyen legalább 5,00 méter széles – lehetőség szerint honos fajokból álló - növénysávot kell telepíteni fa, cserje formájában.

Gip

Iparterület

22. §

1. A Gip jelű építési övezetben az építési telkekre meghatározott határértékek:

Engedélyezhető telekalakítás	telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár rendezés
Kialakítható legkisebb telekterület-méret	10 000 m²
Beépítési mód	szabadonálló
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	30%,
Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság	3,00 – 6,00 m
Előkert	min. 5,00 m
Oldalkert	min. 10,00 m
Hátsókert	min. 10,00 m
Zöldfelület legkisebb mértéke	30 %
Megengedett legnagyobb szintterületi mutató	0,5 m²/m²

2. Az építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság műtárgyak esetében túlléphető, az engedélyezésben résztvevő szakhatóságok állásfoglalása alapján.

KÜLÖNLEGES TERÜLET

K-t

Temetők területe

23. §

1. A K-t jelű építési övezet a település temetőinek övezete. A területen a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény és az ennek végrehajtásáról szóló 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet előírásai szerint kell eljárni.

2. A K-t jelű építési övezetben az építési telkekre meghatározott határértékek:

Engedélyezhető telekalakítás	telekhatárrendezés
Kialakítható legkisebb telekterület-méret	kialakult
Legkisebb utcai telekszélesség	kialakult
Beépítési mód	szabadonálló
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	100 m²
Megengedett legnagyobb építménymagasság	4,00 m
Zöldfelület legkisebb mértéke	40 %

3. A területen a meglévő építmény bővíthető, illetve a meglévő helyén újjáépíthető legfeljebb 100 m² hasznos alapterület beépítésével.

4. Az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasságot műtárgy (pl.: harangláb, torony, emlékmű) építménymagassága legfeljebb 3,00 méterrel meghaladhatja.

V. FEJEZET

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI

KÖZLEKEDÉSI TERÜLET

Közlekedési területek általános előírásai

24. §

1. A közlekedési területek a közúti közlekedés és a kötöttpályás közlekedés területeire tagozódnak.

2. A közlekedési terület a meglévő és tervezett országos és a helyi közutak, közforgalom céljára átadott magánutak, a vasúti területek, mindezek csomópontjai és a hozzájuk tartozó létesítmények elhelyezésére szolgál.

3. A közlekedési területen az alábbi közlekedést kiszolgáló építmények helyezhetők el:

a. közlekedési építmények

b. autóbuszváró

c. vasútállomás

d. utcabútorok

e. hulladékgyűjtő

4. Az újonnan kialakítandó utakat úgy kell tervezni és kialakítani, hogy a tűzoltási felvonulási területet, a szükséges közmű elhelyezést és legalább egyoldali zöldsáv kialakítást biztosítani tudják.

5. A közlekedés műtárgyait a meglévő növényállomány és a természeti elemek fokozott figyelembevételével lehet csak elhelyezni.

6. Közút és vasút szintbeni keresztezésénél az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló többször módosított 20/1984. (XII. 21.) KM rendeletben meghatározott rálátási háromszög területén az út és a vasút szintjétől számított 50 cm-nél magasabb építményt elhelyezni, 50 cm-nél magasabb fát, növényzetet ültetni, termeszteni nem szabad.

7. Újonnan beépülő lakóterületen a szabályozási terv szerinti szabályozási szélesség biztosítandó a lakóutak részére.

8. Az újonnan kialakítandó utakat úgy kell tervezni és kialakítani, hogy a tűzoltási felvonulási területet, a szükséges közmű elhelyezést és kétoldali zöldsáv kialakítást biztosítani tudják.

KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS TERÜLETE

KÖu-m

Országos mellékutak területe

25. §

1. A KÖu-m jelű övezet a tervezett országos mellékutak övezete.

2. A KÖu-m jelű övezetbe tartozó meglévő országos mellékút:

7331 számú összekötő út

7337 számú összekötő út

73168 számú bekötőút

73173 számú bekötőút

3. A 7331, 7337, 73168, 73173 számú utak meglévő szabályozási szélessége megtartandó.

4. A tervezett mellékutak helyigényét 30,00 méter szabályozási szélességben kell biztosítani.

5. Az országos mellékutak tengelyétől mért 50,0 – 50,0 m-es védőtávolságon belül építmény elhelyezéséhez a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges.

KÖu-hm

Helyi mellékutak területe

26. §

(1) A KÖu-hm jelű övezet a tervezett helyi mellékutak övezete.

(2) A KÖu-hm jelű övezetbe tartozó tervezett helyi mellékút:

Dabronc (Ötvös) – Hetyefő összekötőút

(3) A tervezett mellékút helyigényét 12,00 méter szabályozási szélességben kell biztosítani.

Egyéb közlekedési területek

27. §

(1) Az övezetbe nem sorolt közlekedési területek közé tartoznak:

lakóút

kiszolgáló út

KÖTÖTTPÁLYÁS KÖZLEKEDÉS TERÜLETE

KÖk-Va

Vasúti terület

28. §

1. A KÖk-Va jelű övezet az övezeti tervlap szerinti meglévő vasúti terület övezete.

2. A KÖk-Va jelű övezetben a kötöttpályás vasúti megálló és váró, az ezekhez kapcsolódó irányítási, technológiai és üzemi építmények, valamint az alapfunkciót kiszolgáló és ellátó építmények mellett a tevékenységhez tartozó:

raktárak,

szolgálati intézmények,

szolgálati lakó- és szállásépületek,

szolgálati irodák,

vendéglátási és kiskereskedelmi funkciót tartalmazó épület

helyezhető el.

3. A települést érintő Zalaszentiván – Ukk – Boba vasútvonal villamosítása folyamatban van. A fejlesztés következtében a nyomvonal korrekciójára kerül sor.

4. A vasúti fejlesztéssel érintett ingatlanok területén épületet elhelyezni a MÁV Rt. hozzájárulásával lehet.

5. Az övezet zöldfelületeinek fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

ZÖLDTERÜLET

Z-Kp

Közpark

29. §

1. A Z-Kp jelű övezet a település állandóan növényzettel fedett közterületeinek, közparkjainak területe.

2. A Z-Kp jelű övezet területén:

játszókertet

sportkertet

pihenőkertet

dísztavat

lehet létesíteni.

3. A területen az alábbi építmények helyezhetők el:

a. a pihenést és a testedzést szolgáló építmény,

b. vendéglátó, idegenforgalmi épület,

c. ismeretterjesztés építményei,

d. játszóeszközök,

e. nyilvános illemhelyek,

f. a terület fenntartásához szükséges épület.

4. A (2) bekezdés szerinti építmények a Z-Kp jelű övezet teljes területére vonatkozóan legfeljebb 2%-os beépítettséggel, valamint szabadonálló beépítési móddal, legfeljebb 3,00 építménymagassággal alakíthatók ki.

5. Az övezet telkeinek minimum 80%-át intenzív zöldfelületként kell kialakítani.

6. Az övezet területe bekeríthető, de korlátlan közhasználatát biztosítani kell.

7. Az övezet telkeinek növényzetét kertészeti terv alapján kell kialakítani, felújítani.

8. A zöldterületek folyamatos karbantartásáról a települési önkormányzat gondoskodik.

Z-S

Sporttér

30. §

1. A Z-S jelű övezet a település állandóan növényzettel fedett sportolás céljára szolgáló területe.

2. A területen az alábbi építmények helyezhetők el:

a. a pihenést és a testedzést szolgáló építmény,

b. lelátó,

c. öltöző, nyilvános illemhely,

d. a terület fenntartásához szükséges épület.

3. A (2) bekezdés szerinti építmények a Z-S jelű övezet teljes területére vonatkozóan legfeljebb 2%-os beépítettséggel, valamint szabadonálló beépítési móddal, legfeljebb 3,00 méter építménymagassággal alakíthatók ki.

ERDŐTERÜLET

Erdőterületek általános előírásai

31. §

1. Az erdőterület a meglévő erdő, illetve erdősült terület az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV törvény 8.§ (1) bekezdése szerint.

2. Erdőterületen fát kivágni csak az Erdőfelügyelőség engedélyével szabad.

3. Az erdő védelme, rendben tartása a tulajdonos feladata.

4. A településen az erdőterületek megtartandók, az erdőtörvényben, illetve az üzemtervben rögzítetteknek megfelelően kezelendők, használhatók.

5. Erdőterület belterületbe vonása, építési- vagy egyéb célból történő, erdőtörvényben és az üzemtervben rögzítettekkel ellentétes, más célú igénybevétele nem engedélyezhető.

6. Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény szerint az erdő elsődleges rendeltetését meg kell tartani, megváltoztatását az erdészeti hatóság engedélyezi.

7. A nem erdőtervezett, de erdőtörvény hatálya alá tartozó (ingatlan-nyilvántartás szerint erdőművelési ágú), fásításnak minősülő erdőművelési ágú ingatlanok esetében, az erdőművelési ág megváltoztatása az erdészeti hatóság hatásköre, azt a tervezett igénybevétel előtt engedélyeztetni kell.

8. A nem üzemtervezett erdőművelési ágú, avagy más művelési ágon (szántó, rét, legelő stb.) lévő faállomány letermelését, a tervezett használat előtt, „fásításból történő fakitermelés bejelentése” című nyomtatványon, az erdészeti hatóságnál be kell jelenteni.

9. Új erdő telepítésénél az erdészeti és talajvédelmi hatóság engedélyét, illetve hozzájárulását be kell szerezni.

10. Erdőterületen erdőgazdálkodás kizárólag erdészeti üzemterv alapján lehetséges.

11. A felhagyott vagy részben művelt gyep területeken az erdőtelepítés végrehajtása támogatandó.

12. Új erdők létrehozása esetén növelni szükséges az egészségügyi és turisztikai rendeltetést.

13. Az erdőterületeken a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény, valamint a 29/1997. (IV.30.) FM rendelet, illetve az Erdőrendezési Szabályzatról szóló 88/2000. (XI. 10.) FVM rendelet előírásai elsődlegesen betartandók.

14. Az erdőterület az erdészeti igazgatási nyilvántartásban szereplő elsődleges rendeltetésnek megfelelő övezetekre tagozódik:

Ev védelmi erdő

Eg gazdasági erdő

Ee egészségügyi, turisztikai erdő

Védelmi erdő

32. §

(1) Védelmi rendeltetésű erdők az erdészeti kataszter szerinti erdőterületek (védelmi és védő).

(2) Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet.

Gazdasági erdő

33. §

(1) Gazdasági rendeltetésű erdők az erdészeti kataszter szerinti erdőterületek.

(2) Épület kizárólag a 100000 m2-t (10 ha) meghaladó területnagyságú telken helyezhető el.

(3) Az övezeten belül, az erdővel fedett területen – a faállomány védelmében - épület elhelyezése nem lehetséges, kizárólag erdészeti célú létesítmény (erdészház, erdészlak), mely legfeljebb 3,00 méter építménymagasságú, környezetbe illeszkedő kialakítású lehet.

Egészségügyi, turisztikai erdő

34. §

(1) A 100000 m2-t (10 ha) meghaladó területnagyságú telken 1%-os beépítettséggel az alábbi építmények helyezhetők el:

turistaház,

vendéglátó-épület,

szabadidő-eltöltés építményei,

pihenés, testedzés építményei,

ismeretterjesztés építményei,

a terület fenntartásához szükséges építmények,

a turizmust szolgáló építmények (menedékház, erdei tornapálya, télisport-pálya),

erdészház, erdészlak és ezek melléképületei, melléképítményei.

(2) Az övezetben épületek max. 3,50 méter építménymagassággal, környezetbe illeszkedő kialakítással épülhetnek.

MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET

Mezőgazdasági területek általános előírásai

35. §

1. A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része.

2. A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés, és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és – tárolás építményei helyezhetők el.

3. Termőföldön történő építésügyi eljárásokban a 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet, a telepengedélyezési eljárásokban a 80/1999. (VI.11.) számú Kormányrendelet értelmében a beruházással érintett termőföldek minőségének védelme érdekében a Veszprém Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat szakhatóságként működik közre.

4. Termőföldön tervezett egyéb beruházások engedélyezésében az 1994. évi LV.tv.70 § értelmében a Veszprém Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat szakhatóságként működik közre.

5. Mezőgazdasági terület az azonos tájjelleg, földhasználat, a beépítettség intenzitása szerint a következő területfelhasználási egységekbe, övezetekbe tartoznak:

a. Általános mezőgazdasági terület

Má-sz mezőgazdasági rendeltetésű szántó

Má-gy mezőgazdasági rendeltetésű gyep-rét-legelő

a. Kertes mezőgazdasági terület

Mk mezőgazdasági rendeltetésű kert

Má-sz

Mezőgazdasági rendeltetésű szántó

36. §

1. Az Má-sz jelű mezőgazdasági rendeltetésű szántó jelű övezetbe a szántóföldek területe tartozik.

2. A termőföld védelme érdekében a mezőgazdasági célú tájhasznosítás fenntartandó.

3. Az övezet a művelési ágnak megfelelően hasznosítandó.

4. Az övezetben csak az ingatlan művelési ágához kötődő, növénytermesztéshez, állattenyésztéshez és halászathoz, továbbá termékfeldolgozáshoz és tároláshoz kapcsolódó építmények helyezhetők el, a megközelítés biztosítása mellett.

5. Az övezetben növénytermesztést szolgáló fóliasátor, üvegház is létesíthető.

6. Mezőgazdasági rendeltetésű épület 3000 m²-t meghaladó telken, míg huzamos tartózkodásra szolgáló épület (lakóépület, tanya, farm) 10000 m²-t meghaladó telken helyezhető el.

7. Mezőgazdasági rendeltetésű épület csak hagyományos szerkezetű és anyagú, legfeljebb 4,00 méter építménymagasságú lehet, 40-45 fok hajlásszögű nyeregtető kialakításával. Amennyiben a gazdasági épületbe telepítendő technológia, használat megkívánja, az építménymagasság elérheti a 6,00 métert.

8. Mezőgazdasági rendeltetésű épület szabadonálló beépítési móddal, minimum 30,00 méter széles telken, minimum 10,00 – 10,00 méter elő-, oldal-, és hátsókert megtartásával, legfeljebb 3%-os beépítettséggel helyezhető el, de nettó alapterülete nem haladhatja meg az 1500 m²-t.

9. Huzamos tartózkodásra szolgáló épület: lakóépület, tanya, farm elhelyezésének feltételei:

közműves vízellátás, vagy a közegészségügyi hatóság által igazolt, jogszabály szerinti vízminőséget biztosító egyedi ellátás,

elektromos energiaellátás,

közműves szennyvízelvezetés, vagy az illetékes szakhatóságok által elfogadott korszerű közműpótló berendezéssel történő szennyvíztisztítás és vízelvezetés,

nyílt árokrendszerű csapadékvíz elvezetés,

az ingatlan gépjárművel történő megközelítése,

az épület használatbavételéig biztosítva legyen.

10. Huzamos tartózkodásra szolgáló épület hagyományos szerkezetű és anyag használatú lehet.

11. A szabályozási tervlapon a mezőgazdasági területen körülhatárolt területen belül (Hrsz,: 016/2) különleges területhasználatként a mezőgazdasági funkcióból adódó folyékony és szilárd hulladéklerakó létesíthető, a hatályos környezetvédelmi jogszabályok betartásával.

12. Szántóterület beerdősítése a szabályozási terv és a Helyi Építési Szabályzat módosítása nélkül, a helyi önkormányzat testületének jóváhagyásával megvalósítható.

Má-gy

Mezőgazdasági rendeltetésű gyep- rét-legelő

37. §

1. Az Má-gy jelű mezőgazdasági rendeltetésű gyep, rét övezet a gyep- és rétfelületek, legelők, kaszálók területe.

2. Az övezetben csak az ingatlan művelési ágához kötődő, növénytermesztéshez, állattenyésztéshez és halászathoz, továbbá termékfeldolgozáshoz és tároláshoz kapcsolódó létesítmények és építmények helyezhetők el, a megközelítés biztosítása mellett.

3. Mezőgazdasági rendeltetésű épület csak hagyományos szerkezetű és anyagú, legfeljebb 4,00 méter építménymagasságú lehet, 40-45 fok hajlásszögű nyeregtető kialakításával és 6,00 méter legnagyobb épületszélességgel. Amennyiben a gazdasági épületbe telepítendő technológia, használat megkívánja, az építménymagasság elérheti a 6,00 métert.

4. Mezőgazdasági rendeltetésű épület szabadonálló beépítési móddal, minimum 30,00 méter széles telken, minimum 10,00 – 10,00 méter elő-, oldal-, és hátsókert megtartásával, legfeljebb 3%-os beépítettséggel helyezhető el, de nettó alapterülete nem haladhatja meg az 1500 m²-t.

Mezőgazdasági rendeltetésű kert

38. §

1. Az Mk jelű mezőgazdasági rendeltetésű kert övezetbe tartoznak a településen kialakult kistelkes mezőgazdasági hasznosítású telkek területe.

2. Az övezetben kizárólag kiskertes növénytermesztést lehet folytatni.

3. A területen 700 m² –nél nagyobb telken, a kiskertes növénytermesztést kiszolgáló gazdasági rendeltetésű épület létesíthető.

4. Telkenként egy, a növénytermesztést kiszolgáló gazdasági épület elhelyezése engedélyezhető, a telekingatlan legfeljebb 3%-os beépíthetőségével.

5. A (4) bekezdés szerinti épület épület csak hagyományos szerkezetű és anyagú, legfeljebb 3,0 méter építménymagasságú lehet, 30-50 fok hajlásszögű nyeregtető kialakításával.

VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET

Vízgazdálkodási terület

39. §

1. A terület a vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő terület.

2. A vízgazdálkodási terület övezeteibe tartoznak:

folyóvizek medre és part sávja

a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja

a vízbeszerzési területek (védett vízbázis) és védőterületeik hidrogeológiai védőidom)

3. A területen építményt csak a vízügyi jogszabályokban foglaltak szerint lehet elhelyezni.

4. Az övezetben a hullámterek, partisávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról szóló 46/1999. (III. 18.) Korm. Rendelet előírásait be kell tartani.

Vízfolyás, vízelvezetés

40. §

1. Az övezetbe a szabályozási tervlap szerint az alábbi területek tartoznak:

Marcal területe Dabronc belterületétől keleti irányban

Csapadékvíz elvezető főárok Ötvös belterülettől keleti irányban

2. Az övezet területén épületek, építmények nem helyezhetők el, kivéve a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkárelhárítási létesítményeket.

3. A vízfolyások mentén a vízfolyás szélétől számított 6,00 méter széles sávot (parti sáv) - a vízfolyás rendeltetésszerű használatának biztosítása, karbantartása érdekében - fenntartási sávként kell biztosítani.

4. A (3) bekezdésben meghatározott 6,00 m-es parti savban állandó építmény, épület nem helyezhető el, valamint ezen területsáv művelése és hasznosítása csak a 46/1999. (III.18.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint történhet.

5. Az övezetben a hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999. (III. 18.) Korm. rendelet előírásait be kell tartani.

VI. FEJEZET

EGYÉB ELŐÍRÁSOK

Közterületekre, közhasználat céljára átadott területekre vonatkozó rendelkezések

41. §

1. Közterületek kialakítása és használata a Dabronc Község Önkormányzatának e tárgyú, mindenkori rendelete szerint történhet.

2. A rendezett településkép érdekében a közterületek és a közterületi műtárgyak fokozott karbantartásáról, tisztántartásáról gondoskodni szükséges.

3. Amennyiben a közterületek rendeltetéstől eltérő használata építési engedélyhez kötött építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson kívül az építési engedélyt is be kell szerezni.

4. A település közterületein vagy közhasználat céljára átadott területein elhelyezhető építmények, köztárgyak az alábbiak:

Belterületen:

reklám, hirdető berendezés önálló, maximum 1,00 méter átmérőjű hirdetőoszlopon,

árusítópavilon,

közúti-, tömegközlekedéssel kapcsolatos várakozóhely,

köztisztasággal kapcsolatos tárgyak,

művészeti, kegyeleti szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút, utcabútor,

építési munkával kapcsolatos állvány,

építőanyag és törmelék ideiglenes jelleggel,

távbeszélő fülke,

közvilágítási, közlekedésirányítási, elektronikus hírközlési műtárgy,

Külterületen:

közúti-, tömegközlekedéssel kapcsolatos várakozóhely,

köztisztasággal kapcsolatos tárgyak,

művészeti, kegyeleti szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút, utcabútor,

közvilágítási, közlekedésirányítási, elektronikus hírközlési műtárgy.

5. Közterületen vagy közhasználat céljára átadott területen a (3) bekezdés szerinti építmények, köztárgyak, illetve berendezések, korlátok a gyalogossáv és az úttest felöli biztonsági sáv közötti berendezési sávban létesíthetők, ha rendeltetésszerű használatuk a közlekedést, közművek elhelyezését, üzemeltetését, karbantartását nem zavarja, illetve nem veszélyezteti.

6. Gyalogos-átkelőhely nélküli forgalmi csomópontban az úttest szegélyének sarokpontjától mért 50,00 méteren belüli részén csak 0,5 méternél kisebb építmény, köztárgy, berendezés, illetve növényzet telepíthető.

Épületeken elhelyezhető reklám, hirdetés, cégér

42. §

1. a település közigazgatási területén hirdetés, reklámhordozó és hirdetőtábla - legfeljebb A1-es méretben (840x594 mm) –, valamint cégér csak az ingatlanon folyó tevékenységhez kapcsolódóan, kizárólag az épület(ek) közterületről látható homlokzatain, kerítéseken helyezhető el.

2. Kivételt képeznek ez alól a település területén ideiglenes jelleggel elhelyezhető rendezvényt, műsort hirdető plakátok, hirdetmények, választási plakátok, melyek érvényességi idejétől számított 1 héten belüli eltakarításáról gondoskodni kell.

3. Hirdetés, reklámhordozó, hirdetőtábla, cégér úgy helyezhető el, hogy azok szervesen illeszkedjenek a meglévő és tervezett épület(ek) vízszintes és függőleges homlokzati tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához és együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, kialakításával, színezésével.

Mérnöki létesítmények

43. §

1. Beépítésre szánt területen és beépítésre nem szánt területen elhelyezhető:

vízműgépház,

víz- és záportározó,

szennyvízátemelő,

transzformátorállomás,

gáznyomás-szabályozó,

önálló épületként kazánház,

közművezetékek nyomvonalai,

azok műtárgyai és építményei.

2. A felsorolt mérnöki létesítmények számára az övezeti, építési övezeti előírásoktól eltérő műszakilag szükséges méretű telek alakítható ki.

3. Épített transzformátorállomás homlokzatát a környezetéhez illeszkedően kell kialakítani.

4. Beépítésre szánt területen és beépítésre nem szánt területen – kivételt képez ez alól az erdőterület, vízgazdálkodási terület, településközpont vegyes terület – létesíthető hulladékgyűjtő udvar, a közegészségügyi, környezetvédelmi, esztétikai szempontok betartásával.

Zöldfelületek kialakítása

44. §

1. A településen fakivágás csak engedéllyel lehetséges, pótlási kötelezettség mellett. A kivágott fák pótlását az engedélyező hatóság által előírt mennyiségben és módon kell teljesíteni.

2. A zöldfelületeket őshonos, a termőhelynek megfelelő fajokból kell kialakítani, lombhullató növényfajták alkalmazásával.

3. A közlekedési területek zöldsávjait gondozni kell, elöregedés, betegség miatt elpusztuló fák pótlását el kell végezni. Az összefüggő fasor elérése érdekében a foghíjakon pótolni kell a fatelepítést.

4. A telkek területén az építési, övezeti határértékeknek megfelelő zöldfelületet kell biztosítani, melyek egyszintes növényállomány kialakítására vonatkoznak. Többszintes növényállomány zöldfelületi minimumértékét az alábbiak szerint kell figyelembe venni:

a. A telekre előírt zöldfelület területének minden 150 m²-ére számítva többszintesnek minősül:

ha legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa, valamint

legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje és

a többi nem burkolt felületen gyep vagy talajtakaró kerül együttesen telepítésre.

5. Többszintes növényállomány létesítése során az építési övezetre előírt legkisebb zöldfelületi mérték maximum 10%-al csökkenthető.

6. Az újonnan kialakítandó utak mentén kétoldali fasor telepítendő.

7. Az erdő- és gyep, rét, legelő területek megtartandók, azokat az ingatlan-nyilvántartás szerinti jelenlegi művelési ágnak megfelelően kell hasznosítani.

Védőterületek

45. §

1. A védőterületeket, illetve építmények közötti legkisebb távolságokat és előírásokat az OTÉK 36-38.§, valamint a vonatkozó jogszabályok – ennek hiányában az illetékes hatóságok előírásai – alapján kell meghatározni és betartatni.

2. Az egyes közlekedési létesítmények védőterületei:

a. A Kkt. 42/A.§ (1) bekezdés a) pontja és az OTÉK 36.§ (6) bekezdése szerint a közút védősávjának szélessége a meglévő 7331. sz., 7337 sz., 73168 sz. és a 73173 számú országos mellékutak tengelytől számított 50,00 - 50,00 méter.

a. A Kkt. szerint az a) pontban hivatkozott utak külterületi szakasza esetében a védősávokon belül építmény elhelyezéséhez, kő, kavics, agyag, homok, egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, illetve a közút területének határától számított 10,00 méteres távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges.

3. Az egyes közműlétesítmények védőterületei:

a. A gáz- és kőolajüzemű létesítmények biztonsági övezetről szóló 6/1982. (V.6.) IpM számú rendelet szerint:

A 25 bar-nál nagyobb üzemnyomású nagynyomású földgázvezeték biztonsági övezete a csőtengelytől mért 28,0 – 28,0 m.

a 4-25 bar engedélyezett üzemnyomású földgázvezeték biztonsági övezete a csőtengelytől mért 5,0 – 5,0 m.

a. Ivóvíz gerincvezeték biztonsági övezete a csőtengelytől mért 8,0 – 8,0 m.

a. A nyomó vákumos szennyvíz főgyűjtő csatorna biztonsági övezete a csőtengelytől mért 7,0 – 7,0 m.

a. Elektronikus hírközlő gerinckábel biztonsági övezete a csőtengelytől mért 3,0 –3,0 m.

a. Az a)-d) bekezdésben felsorolt vezetékek biztonsági övezetében idegen létesítmény emeléséhez, átalakításához vagy a korlátozások alá eső tevékenység végzéséhez be kell szerezni a vezetékek üzembentartójának hozzájárulását is.

a. A villamosmű biztonsági övezetéről szóló 11/1984. (VIII. 22.) IpM rendelet szerint a föld feletti vezeték – ideértve az oszloptranszformátor-állomásokat is – biztonsági övezete a vezeték névleges feszültségétől függően, a vezeték mindkét oldalán a szélső, nyugalomban lévő áramvezetőktől vízszintesen és nyomvonalukra merőlegesen mért, következő távolságokra lévő függőleges síkokig terjed:

Középfeszültségű föld feletti vezeték esetén:

1 – 35 kV-on 5,00 – 5,00 méter.

Kisfeszültségű föld feletti vezeték esetén: 1,00 – 1,00 méter.

a. A villamosmű biztonsági övezetében, a biztonsági övezet által érintett, korlátozások mellett használható területeken, továbbá azokon kívül végezhető tevékenységek csak a villamosmű üzembentartójának a hozzájárulásával lehet végezni a 11/1984. (VIII.22.) IpM rendeletben foglaltak betartása mellett.

4. Egyéb létesítmények, területhasználatok védőterületei:

a. A meglévő temető telekhatárától számított 50,00 méter.

a. Lakóterülettel határos új vagy újra megnyitott temető, temetkezési emlékhely telkén belül legalább 30 m széles, fásított védőterületet kell kialakítani. E követelményt működő temető, temetkezési emlékhely bővítési területére is alkalmazni kell.

a. A 016/2 hrsz.-ú mezőgazdasági funkcióhoz kapcsolódó folyékony- illetve szilárd-hulladéklerakó telekhatárától számított 500,0 méter.

a. A Gip építési övezetben a tevékenységből, technológiából adódó védőtávolságot saját telekhatáron belül kell biztosítani az ingatlan tulajdonosának, illetve üzemeltetőnek. A telkek szabályozási terven jelölt helyén, a telekhatár mentén legalább 5,00 méter széles – lehetőség szerint honos fajokból álló - növénysávot kell telepíteni fa, cserje formájában.

a. A fenti bekezdés szerint megállapított védőterületeken belül huzamos emberi tartózkodás céljából épület az érintett szakhatóságok hozzájárulásával lehetséges.

Közművek elhelyezése

46. §

1. Közműveket (hálózatokat és létesítményeket) közterületen kell elhelyezni, ettől eltérő esetben a közművek és biztonsági övezetük számára a helyet szolgalmi jogi bejegyzéssel kell biztosítani. A szolgalmi joggal terhelt területen mindennemű tevékenység csak az érintett üzemeltető hozzájárulásával végezhető el.

2. Közműnyomvonal kiépítését, közműlétesítmény elhelyezését, közműbekötéseket a vonatkozó szabványoknak, ágazati és eseti üzemeltetői előírásoknak megfelelően kell végrehajtani.

A. Vízellátás

(1) A teljes belterületre kiterjedő egységes vízelvezetési tervet kell kidolgozni.

(2) Az újonnan beépítésre kerülő területeken a tényleges telekosztás, beépítés előtt a vízelvezető létesítményeket a befogadóba vezetéssel együtt ki kell építeni.

3. A vízgazdálkodási hatósági jogkörről szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 24.§-a a házi vízellátást szolgáló, talajvízre telepített kutak engedélyezését az Önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe sorolja, amennyiben az éves vízkivétel az 500 m³-t nem haladja meg. Javasolt hidrogeológiai tanulmány készítése, annak meghatározására, hogy milyen talpmélységig Önkormányzati hatáskör a település területén a kutak engedélyezése.

A. Szennyvízelvezetés

(1) A rendelet hatálya alá tartozó területen a szennyvíz elszikkasztása tilos, zárt, szigetelt szennyvíztároló építése övezeti előírásoknak megfelelően lehetséges.

(2) A területen keletkező szennyvíz elvezetést és tisztítást közműves szennyvízcsatorna kiépítésével kell megoldani. A szennyvizet a befogadóig zárt rendszeren belül kell elvezetni.

(3) A szennyvízátemelők szag- és zajvédelméről gondoskodni kell.

A. Csapadékvíz elvezetés

(1) A csapadékvíz befogadó kapacitásának meghatározására a településre vonatkozóan hidraulikai vizsgálatot kell készíteni, melynek függvényében kell kialakítani a keletkezett csapadékvíz-elvezetés műszaki megoldásait.

(2) A csapadékvíz elvezetés korszerűsítése szükséges, különös tekintettel a Kossuth utcának a vasút felé eső szakaszára.

(3) A terület csapadékvíz elvezetését nyílt árokrendszerű vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetéssel kell megoldani.

4. A felszíni csapadékvíz elvezetéshez egyoldali árok elegendő, ha egyéb szempontok a kétoldali árkot nem teszik szükségessé. A kisebb szabályozási szélességű utcáknál vagy vápavonal kialakítása, vagy a tengelyben elhelyezett vb. fedlapos (rácsos) ”U” szelvény elhelyezése javasolt.

A. Gázellátás

(1) Gázvezeték védőtávolságait az MSZ 4078 számú szabvány határozza meg.

(2) Gáznyomás-szabályzó berendezések elhelyezése céljából telken belül, burkolt úttal megközelíthető területen helyet kell biztosítani.

A. Elektronikus Hírközlés

(1) A 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről 94.§ (1) bekezdés alapján: település tervezésénél, rendezésénél, utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál - a külön jogszabályban meghatározott módon - biztosítani kell az elektronikus hírközlési építmények elhelyezésének lehetőségét.

3. Antenna és antenna tartó építmények (tornyok) Gip építési övezetben és Má-sz övezetben helyezhetők el. Az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság túlléphető, a maximális építménymagasság egyedileg határozandó meg az engedélyezésben résztvevő szakhatóságok állásfoglalásai alapján, maximum 20 méterig.

4. Az elektronikus hírközlési építmények létesítését a vonatkozó 9/2000. (IV.19) KHVM rendelettel módosított 29/1999. (X.6.) sz. KHVM rendelet szerint kell engedélyeztetni.

Tűzvédelem

47. §

(1) A rendelet hatálya alá tartozó területen a vízhálózatot úgy kell kialakítani, hogy a mértékadó tűzszakaszhoz szükséges vízmennyiséget minden körülmények között biztosítsa.

(2) Az előírt oltóvízintenzitás, továbbá a létesítmények tűzveszélyességi osztályától függő kifolyási nyomásigény valamint a közműrendszer kialakítását figyelembe véve kell a vízvezeték-hálózat belső átmérőjét méretezni. Egyirányú táplálás esetén a vezeték legalább NA 100, körvezeték esetén pedig legalább NA 80 legyen. Lehetőség szerint a vízvezeték-hálózat körkörösen legyen kialakítva.

(3) A település, illetve létesítmény létesítése, bővítése estén az oltóvizet az egyes szakaszok használatbavételével egyidejűleg kell biztosítani.

(4) A rendelet hatálya alá tartozó területen a szükséges oltóvíz mennyiséget az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírása értelmében föld feletti tűzcsapokról kell biztosítani úgy, hogy a védendő építményektől való távolsága100 méternél nagyobb ne legyen.

(5) A tűzcsapokat egymáshoz 5,0 m-nél közelebb elhelyezni nem szabad.

(6) Konkrét építéshatósági ügyben az engedélyezés során a tűzcsapok telepítési helyét egyeztetni szükséges a területileg illetékes tűzoltóparancsnoksággal.

(7) A szükséges oltóvíz mennyiség biztosításához, ha hálózatról nem biztosítható, akkor telken belül tüzivíz tározókat kell elhelyezni, melyek megközelítéséhez burkolt utat kell kiépíteni.

(8) A vízszerzési helyet úgy kell kialakítani, hogy a tűzoltógépjárművel mindenkor megközelíthető legyen, az oltóvíz akadálytalanul kivehető legyen.

VII. FEJEZET

AZ ÉPÍTÉSSEL KAPCSOLATOS KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK

Környezetvédelem

48. §

A) Megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek – környezetterhelési határértékek - Általános előírások:

1. Belterületen a lakosságot zavaró, illetve bűzhatással járó tevékenységet tilos engedélyezni.

2. Az építési munka nem okozhat olyan hatásokat, melyek a környező területek jelenlegi és tervezett használati módját megakadályozzák.

3. A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenység, technológia folytatása, rendeltetés megváltoztatása, valamint telephely engedély alapján gyakorolható ipari és egyéb tevékenységek csak jelen rendelet, valamint a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.

4. Belterületen a lakókörnyezetet zavaró nagy szállításigényű, teherforgalmat gerjesztő, zajos, bűzös, kiporzással vagy egyéb szennyeződéssel járó zavaró hatású ipari-, kisipari létesítmények, üzemek építése, átalakítása, bővítése nem engedélyezhető.

5. Telephelyek, üzem jellegű tevékenységek megvalósításához, engedélyezéséhez az engedélyezési tervdokumentációnak környezetvédelmi fejezetet kell tartalmazni, melyben igazolni kell a környezetterhelésre vonatkozó követelmények teljesülését.

6. A környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II. 14.) Korm. rendeletben a környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek létesítése esetében környezeti hatásvizsgálat készítése kötelező, illetve a környezetvédelmi hatóság egyedi elbírálásától függően kötelező az építési, fennmaradási engedély mellékleteként.

7. Az erózió, defláció érzékeny területeken, az 5 hektárt meghaladó mezőgazdasági használatú területen védőfásítást kell kialakítani.

8. A termőföld más célú hasznosítása az illetékes földhivatal engedélye alapján lehetséges. A termőföld más célú hasznosításához az illetékes talajvédelmi hatóság hozzájárulása is szükséges.

9. A belterületi határtól, vízfolyástól 500,00 méteres távolságban állattartó telep, komposztálótelep, siló újonnan nem létesíthető. A meglévő létesítmények működéséből eredő szennyezéseket azonnali hatállyal meg kell szüntetni, különös figyelemmel a természetes és természetközeli állapotú vízfolyásokra, vízfelületekre.

B) Zaj- és rezgés elleni védelem

1. A település igazgatási területen kiépítésre kerülő jelentősebb forgalomnövelő, illetve teherforgalmat gerjesztő létesítményt, tevékenységet engedélyezni, meglévő üzemi létesítmény rendeltetését, használatát megváltoztatni, zajt, illetve rezgést előidéző új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, és egyéb helyhez kötött zajforrást létesíteni, üzemeltetni csak a létesítményre, tevékenységre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértékek betartásával, a határérték teljesülését igazoló zajvédelmi tervezés alapján lehetséges. A kérelmezőnek szakértői véleményt kell beszereznie és az engedélykérelemhez mellékelni, a zaj- és rezgésvédelmi vizsgálatról (mely tartalmazza: a terhelendő utak forgalmi adatait, a tervezett létesítményekből keletkező várható forgalom nagyságát és ezek hatását a meglévő, tervezett csomópontokban, beépített területeken, csatlakozási lehetőségek vizsgálatát, a forgalom környezetre gyakorolt hatásait).

2. Úthálózat felújítása során a zaj- és rezgésterhelés csökkentése érdekében a hatályos követelményeknek legmegfelelőbb műszaki megoldásokat, illetve anyagokat kell alkalmazni. Meglévő közlekedési útvonalak melletti új telekalakítású vagy megváltozott övezeti besorolású területeken megfelelő beépítési távolság meghatározásával, műszaki intézkedésekkel biztosítani kell az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.

3. Tervezett új közlekedési utak létesítésekor a zajterhelési határértéket érvényesíteni kell.

4. Közlekedési zajjal szennyezett területen az új épületek építése és a meglévő épületeken végzett építési tevékenység során a passzív akusztikai védelem biztosítása szükséges. Az épületekbe olyan építőanyagok, szerkezetek építhetők be, melyek a zaj- és rezgésvédelmi követelmények teljesülését segítik. Épület tájolásánál a zajtól védendő helyiségeket a közlekedési zajforrástól távol kell elhelyezni. Javasolt a zajtól terhelt területek zajvédő szerkezetekkel, növényzettel történő elválasztása a zajforrástól. Tervezett új közlekedési utak létesítésekor a zajterhelési határértéket érvényesíteni kell.

5. Meglévő üzemi létesítmény rendeltetését, használatát megváltoztatni, zajt, illetve rezgést előidéző új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, és egyéb helyhez kötött zajforrást létesíteni, üzemeltetni csak a létesítményre, tevékenységre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértékek betartásával, a határérték teljesülését igazoló zajvédelmi tervezés alapján lehetséges.

C) Talaj- és felszín alatti, felszíni vízminőség védelem

1. A felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet szennyeződés érzékenységi besorolásának megfelelően e rendelet 1.§ (1) bekezdésében lehatárolt terület ”B” érzékeny terület besorolású.

2. A felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól szóló 203/2001.(X.26.) Korm. rendeletet – a 21.§ (1)-(2) bekezdése, 24.§. (9) bekezdése, valamint a 2. számú mellékletének I. fejezete kivételével – 2004. VIII. 5-től hatályon kívül helyezte a felszíni vizek minősége védelmének szabályairólszóló220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 41.§. (1) bekezdése.

A csatornabírságról szóló 204/2001. (X.26.) Korm. rendelet 2005. december 31-től hatálytalan. Hatályon kívül helyezte a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 22/2004. (VII.21.)Korm.rendelet 41.§.(3) bekezdése azzal, hogy az abban foglalt rendelkezések csak a 2004. XII. 31.-ig lefolytatott ellenőrzésekre és bírságolásokra alkalmazhatók.

3. Vízfolyások, csatornák rendezése során csak környezet- és természetbarát mérnökbiológiai módszereket lehet használni. A meder burkolása, kiegyenesítése tilos, a természetes állapotot kell fenntartani.

4. A parkolás térszín alatti megoldása esetén a talajvízáramlást szükség szerint műszaki eszközökkel biztosítani kell. A tervezett terepszint alatti parkolás esetében a tervezett létesítmény terveit és a talajvíz áramlási viszonyokra készített vizsgálatokat a KDV Környezetvédelmi Felügyelőségnek meg kell küldeni.

5. Töltőállomás csak vákuumos rendszerű, a benzingőz kiáramlását megakadályozó rendszerrel telepíthető. A felszíni vízelvezetésre szolgáló lefolyók a töltőállomás területén olaj/zsírfogó berendezésekkel ellátandók.

6. A rendelet hatálya alá tartozó területen kontakt talajszennyezést okozó tevékenység nem folytatható.

7. A területfeltöltések esetében a feltöltés talajmechanikai tulajdonságai mellett a feltöltött anyag szennyezettségét is meg kell vizsgálni az engedélyezési eljárás során. Csak olyan anyag helyezhető el, mely a talajt, talajvizet nem károsítja.

8. Szükséges a meglévő illegális hulladéklerakó (29/1 hrsz) könyzeti állapotfelmérése és rekultiválása.

D) Levegőminőség védelem

(1) Légszennyezést okozó létesítmények és technológiák üzemeltetése során, illetve új létesítmény kialakításánál teljesíteni kell a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet és a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V. 9.) KÖM-EüM-FVM együttes rendelet előírásait.

(2) Út korszerűsítés, út szélesítés, út kereszteződés műszaki kialakításának tervezésekor és megvalósításakor, illetve kiporzással járó tevékenység, illetve új létesítmények elhelyezésénél az átszellőzés szempontjaira figyelemmel a kellő átszellőztetésről gondoskodni kell. A létesítések részeként kell megtervezni a zöldsávok kialakítását.

E) Termőföld védelem

1. A termőföld minőségének védelme érdekében a földhasznosítás során a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó talajvédő gazdálkodást kell folytatni.

2. A művelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelően, szakaszosan kell végrehajtani, és a munkák megkezdéséig a területet az eredeti művelési ágnak megfelelően kell hasznosítani.

3. Építési tevékenység, tereprendezés során a beépítésre kerülő részeken a talaj felső humuszos szintjét külön kell letermelni és deponálni, majd a munkák befejezésekor helyben, parkosítás céljára felhasználni.

4. A földmozgatással járó munkavégzések során:

a felső humuszos szintet külön kell letermelni és deponálni,

a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a külön tárolt humuszos szintet a kiporzás ellen védeni kell (takarással, füvesítéssel, nedvesítéssel),

az építési tevékenység befejezésekor a humuszos feltalajt helyben kell legfelső rétegként elteríteni.

A felesleges humuszos feltalajt forgalomba hozni, vagy más területen elhelyezni csak a talajvédelmi hatóság talajtani vizsgálat alapján kiadott hozzájárulásával lehet.

5. Termőföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A beruházások megvalósítása során a beruházó köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről (letermelés, deponálás, kezelés és hasznosítás). A kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében kárt ne okozzanak.

6. Mezőgazdasági területek szomszédságában új gazdasági telephelyek kialakításánál olyan tevékenységek engedélyezhetők, melyek során a termőterületekre talajidegen és szennyezőanyag még ideiglenesen sem kerül.

7. A település nitrátérzékeny terület, amelyre a 49/2001. (IV.3.) Korm. rend. előírásai betartandók.

F) Hulladékkezelés

1. Gazdasági területen a keletkező veszélyes hulladékot a telephelyeken csak ideiglenesen lehet tárolni. Ezeket egymástól elkülönítetten, fedett és zárt helyen, vízzáró, illetve saválló burkolaton szabad elhelyezni. Rendszeres vagy alkalmankénti – lerakóba vagy ártalmatlanítóba való – előírásoknak megfelelő elszállításukról az előállítónak kell gondoskodni.

Természetvédelem

49. §

(1) A Balaton-Felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság nyilvántartásában szereplő természeti területek valamint a helyi védelemre javasolt táji és természeti értékek jegyzékét a 4. számú függelék tartalmazza.

2. A 4. számú függelékben szereplő területekre vonatkozóan A természet védelméről szóló 1966. évi LIII. törvény előírásai betartandók.

(3) A helyi jelentőségű védelem alatt álló természeti területek körét külön önkormányzati értékvédelmi rendeletben kell megállapítani.

(4) A helyi jelentőségű védelem alatt álló természeti terület védettségének megszűnése, vagy újabb természeti érték védetté nyilvánítása jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül, önálló önkormányzati értékvédelmi rendelettel történhet.

VIII. FEJEZET

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELEM

Művi értékvédelem

50. §

A. Műemlékvédelem

1. Országos védelem alatt álló és a műemléki védelemre javasolt épületek jegyzékét az 1. számú függelék tartalmazza.

2. A műemlékek építési ügyeiben az eljáró hatóság a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal.

3. A műemlékek és a műemléki környezetbe tartozó ingatlanok használata, hasznosítása során a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény előírásai szerint kell eljárni.

4. Műemléki környezetben épület építése, bővítése, fennmaradása, rendeltetés megváltoztatás, illetve olyan felújítása, helyreállítása, átalakítása vagy korszerűsítése, mely a homlokzat jellegét, megjelenését megváltoztatja a műemléki szakhatóság hozzájárulását követően engedélyezhető.

A. Helyi védelem

(1) Jelen rendelet 2. sz. függeléke tartalmazza a helyi védelemre javasolt művi értékek jegyzékét.

(2) A védett helyi művi érték védettségének megszűnése, vagy újabb művi érték védetté nyilvánítása jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül, önálló önkormányzati helyi értékvédelmi rendelettel történhet.

(3) A helyi védettségi értékekről katasztert kell vezetni, amelynek alátámasztó anyagát a fényképes, rajzos és leíró anyag képezi. A katasztert időszakosan felül kell vizsgálni és szükség esetén módosítani kell.

(4) Helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését minden jogi vagy természetes személy kezdeményezhet dokumentáció benyújtásával.

(5) Helyi védettségű épületen (helyi művi értéken) végzett bármilyen építési munka esetében a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozódás megőrzendő.

(6) Helyi művi érték úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon.

(7) Helyi művi érték bontása, csak a műszaki avultság, életveszélyes állapot bekövetkeztekor lehetséges. A bontási engedély kérelem része kell legyen az épület felmérési és fotódokumentációja.

A. Régészeti lelőhelyek védelme

(1) A település közigazgatási területén nyilvántartott régészeti lelőhelyek jegyzékét a

3. számú függelék tartalmazza.

(2) A régészeti lelőhelyekre, a régészeti kutatásra és a régészeti leletekre vonatkozó főbb jogszabályokat szükséges betartani:

2001. évi LXIV. törvény – örökségvédelmi törvény

1997. évi CXL. törvény, különösen a 38-49. § - múzeumi törvény

1996. évi LIII. törvény, kifejezetten a 23. és a 28. § - természetvédelmi törvény (táji értékként a halomsírok és a földvárak ex lege védelem alatt állnak)

1979. évi 2. törvényerejű rendelet – kulturális javak jogtalan átruházásáról

218/1999. (XII. 28.) Kormányrendelet – szabálysértésekről

47/2001. (III. 27.) Kormányrendelet – múzeumokban folytatható kutatásról

190/2001. (X. 18.) Kormányrendelet – Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról

191/2001. (X. 18.) Kormányrendelet – örökségvédelmi bírságról

20/1999. (XII. 26.) NKÖM rendelet – szakfelügyelet rendjéről

1/2000. (I. 14.) NKÖM rendelet – szakemberek képzéséről

16/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet – örökségvédelmi hivatal eljárásrendjéről

17/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet – kulturális javak kiviteli szabályairól

18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet – régészeti feltárásokról

4/2003. (II.20.) NKÖM rendelet – örökségvédelmi hatástanulmányról

BTK vonatkozó paragrafusai (157, 216/b, 316, 324, 325. §) – örökségi értékek kárára elkövetett veszélyeztetés, rongálás, megsemmisítés

(3) A régészeti lelőhelyek a 2001. évi LXIV. törvény (11. §) erejénél fogva általános védelem alatt állnak.

(4) 2001. évi LXIV. tv. 63. § (2) bekezdés a) és (4) bekezdés a) pontjai szerint a nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében minden az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, építkezéshez, a talaj bolygatásával járó tevékenység végzéséhez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzetes (hatósági vagy szakhatósági) engedélye szükséges.

5. 2001. évi LXIV. tv. 65. § (1) bekezdése szerint az engedélyezési eljárás miatt célszerű már a tervezés előtt a Hivatal előzetes nyilatkozatát kérni, hogy az adott beruházáshoz, hasznosításhoz (pl. építkezés, művelési ág változtatása, halastó kialakítása, stb.) hozzá fognak-e járulni, s ha igen, akkor milyen feltételekkel. Így a később megvalósíthatatlannak minősülő fölösleges tervezést, illetve a feltárás miatt történő nem várt időbeli csúszás és költségnövekedés kiküszöbölhető vagy előre kalkulálható lesz.

6. 2001. évi LXIV. tv. 22. § (1)-(2) bekezdések szerint a földmunkával járó fejlesztésekkel a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által nyilvántartott régészeti lelőhelyeket – a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével – el kell kerülni. Ha a lelőhely földmunkával való elkerülése a fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás máshol nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett területet előzetesen fel kell tárni.

7. 2001. évi LXIV. tv. 22. és 23. §; 18/2001 NKÖM rendelet 14. § előírása szerint a beruházás feltételeként adott esetben előírt régészeti feltárás költségei mindig a beruházót terhelik, mivel az ő érdeke a már ismert lelőhely megbolygatása. A régészeti feltárásra vonatkozó szerződést a beruházónak minden esetben a területileg illetékes múzeummal kell megkötnie. Ez általában a megyei, egyes területeken a helyi (városi) múzeum. A szerződés érvényességéhez a Hivatal jóváhagyása szükséges. Magát a feltárást bármelyik, a régészeti feltárások végzésére jogosult intézmény elvégezheti, amennyiben a szerződő felek erről megállapodásra tudnak jutni. A feltárásra jogosult intézményeket a 18/2001. (X.18.) NKÖM rendelet 2. §-a sorolja fel.

8. Nyilvántartott régészeti lelőhelyen a lelőhely jelenlegi használati módját csak akkor kell korlátozni, ha annak folytatásától a lelőhely súlyosan károsodhat, vagy fennáll a megsemmisülés veszélye. Ugyanez vonatkozik az ott a Hivatal hozzájárulásával végzett tevékenységekre is: amennyiben ennek során előre nem kalkulálható örökségvédelmi érdek merül fel, vagy nem várt jelenség mutatkozik, a végzett tevékenységet korlátozni kell. A Hivatalnak a munka felfüggesztése esetén lehetősége van kártérítés fizetésére, kisajátítás kezdeményezésére, vagy régészeti védelem megindítására.

9. 2001. évi LXIV. tv. 82-85. §; 191/2001 Kormányrendelet szerint a régészeti lelőhelyben vagy a leletekben okozott kár, illetve ezek megsemmisítése büntetendő cselekmény (BTK hatálya alá esik), továbbá örökségvédelmi bírság kirovását eredményezi. A nyilvántartott régészeti lelőhelyek a III. kategóriába tartoznak, vagyis a bírság a kötelezettségszegés vagy a károkozás mértéke szerint 10 ezer forinttól 25 millió forintig terjedhet.

10. A régészeti lelőhelyeket – a fenntartható használat elvének figyelembevételével – csak olyan mértékben lehet igénybe venni, hogy azok állománya számottevően ne csökkenjen, illetve eredeti összefüggéseik ne károsodjanak.

(11) A régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti lelőhelyükön, eredeti állapotban, eredeti összefüggéseikben kell megőrizni.

(12) A régészeti lelőhelyek vonatkozásában a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény és a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályiról szóló 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet előírásait kell alkalmazni.

(13) A régészeti lelőhelyeken tervezett földmunkák (bontás, alapozás, pince- és mélygarázsépítés, közművesítés, egyéb nyomvonalas létesítmények kiépítése, tereprendezés), illetve telekalakítás engedélyeztetési eljárása során a KÖH területileg illetékes Irodáját szakhatóságként meg kell keresni.

(14) A régészeti lelőhelyeket a földmunkával járó beruházásokkal lehetőség szerint el kell kerülni. Ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni.

(15) A megelőző feltárás költségei teljes egészében a beruházót terhelik, amely magába foglalja a feltárás, dokumentálás, elsődleges leletkonzerválás, valamint az elsődleges leletfeldolgozás teljes és a leletelhelyezés rendkívüli költségeit.

(16) Amennyiben régészeti lelőhelynek nem minősülő területen földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, haladéktalanul értesíteni kell a területileg illetékes múzeumot.

IX. FEJEZET

SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés

51. §

1. A szabályozási terv szerint kiszolgáló és lakóút létesítésekhez, bővítésekhez vagy szabályozásokhoz az illetékes építésügyi hatóság a teleknek az út céljára szükséges részét –kisajátítási eljárás nélkül- a telek fekvése szerinti települési önkormányzat javára igénybe veheti és lejegyezheti.

2. Amennyiben a lejegyzéssel érintett telkek visszamaradó része a rendeltetésnek megfelelő használatra alkalmatlanná válik, úgy a tulajdonos kérelmére a lejegyzéssel egyidejűleg az egész telket igénybe kell venni. Ez esetben a telek teljes területéért kártalanítás jár.

Útépítési és közművesítési hozzájárulás

52. §

1. A beépítésre szánt területeken a tervezett építmények megvalósításához és működéséhez szükséges közterületi közműépítéseket és kiszolgáló utakat az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani.

2. Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség - ha jogszabály, vagy megállapodás arra mást nem kötelez - az önkormányzat feladata.

3. Az (1) bekezdés szerinti létesítés költségének mértékét, arányát, valamint az érintett ingatlantulajdonos, beruházó részvételi szerepét helyi önkormányzati rendeletben kell megállapítani.

Beültetési kötelezettség

53. §

1. A közérdekű környezetalakítás céljából a szabályozási tervlapon beültetési kötelezettséggel jelölt területen kötelező fásítást kell megvalósítani.

X. FEJEZET

VEGYES RENDELKEZÉSEK

54. §

1. Helyi művi érték és helyi táji, természeti értékek védelmére önálló önkormányzati értékvédelmi rendeletet kell alkotni.

2. A települési önkormányzatnak rendeletben kell az elővásárlási jogot, illetve útépítési és közművesítési hozzájárulás mértékét, arányát megállapítani.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

55. §

1. E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit ezen időponttól induló ügyekben alkalmazni kell.

2. A hatálybalépést követően a Dabroncra vonatkozó Dabronc és társközségei összevont rendezési terve hatályát veszti.

3. Jelen rendelet és a mellékletét képező szabályozási tervek karbantartását, felülvizsgálatát tíz évenként el kell végezni.

Simon Lajos Dr. Juhász Márta

polgármester jegyző

A kihirdetés napja: Dabronc 2004. december 10.

Dr. Juhász Márta

körjegyző

1. függelék

2. függelék