14/2004. (V. 7.) OM rendelet

Fejlesztési feladatok

Tevékenységek

A családi és közeli rokoni kapcsolatok felismerése, megnevezése. A családtagok egymás közötti kapcsolatai (szülő-gyerek, nagyszülő-unoka, testvér).

A rokonsági fokozatok megnevezése anyanyelven.
A családdal kapcsolatos dokumentumok (fotók, emlékkönyvek) gyűjtése. Saját családjában a szűkebb és tágabb rokonsági fokozat megnevezése.

A lakóhely természeti szépségei, kulturális értékei.
A szerb családi ház jellegzetessége.

A településen lévő házak, lakberendezés összehasonlítása.
A település szerb nevének (felirat), az Iván napi koszorú, ikon és mécses szerepének bemutatása.

Magyarország tájai és szerb kulturális emlékhelyek egy-egy tájegységben.

Néhány szerb épület, kulturális emlék megjegyzése egy-egy tájegységben. Tablókészítés Magyarország tájairól és szerb emlékhelyekről.

Állami szimbólumok, jelképek.

Magyar és szerb zászlók, himnuszok, címerek felismerése.
A himnuszok (aktuális és régi szerb) szövegének és dallamának eléneklése.

A szerb családi események jellegzetessége.
Születés, znamenje, keresztelő, eljegyzés, esküvő.

Az események szerb jellegének felismertetése (pl. búza, kereszt).
Fényképek gyűjtése a családi ünnepekről. Meséljen róluk.
Az ünnepekhez kapcsolódó, 8–10 mondóka, szólás, rigmus elmondása.

Egyházi ünnepekkel kapcsolatos hagyományok, rítusok a családban. Pravoszláv ünnepeink (Karácsony, Újév, Húsvét,
Pünkösd).

Házszentelés, slava, karácsonyi kalács, cesnica, vrbica, citulja tojásfestés, parastos, koljivo-hoz kötődő hagyományok ismerete.
Materice-Oci-Detinci népszokás felelevenítése.
A gregoriánus és julianus naptár összehasonlítása. Hogyan ünnepel a család – elmesélése vagy lerajzolása.
Speciális ünnepi ételek készítése felnőttek segítségével. (pl. zdravlje). Tudja a jelentősebb ünnepek dátumát.

Népművészet – kézművesség – népzenei hagyományok.
Néptánc. Egyházi ének.

Népművészeti tárgyak (hímzés, szőttes…) keresése otthonában, környezetében. Ismerkedés a népi hangszerekkel. Tudjon néhány népdalt, gyermektáncot.

Munkához, évszakokhoz, időjáráshoz kapcsolódó szerb ünnepi népszokások (dodole, moba, pudarina). Improvizatív jellegű táncok és szertartások.

A szokásokról készült szemelvények olvasása. Egyszerű táncos mozgáselemek megtanulása, bábok és maszkok készítése. Tudja a szokások idejét, eseményeit, szerepét.
2-3 mondóka megtanulása, ritmizálása.

Szerb nyelvű sajtótermék olvasása.

Szerb nyelvű gyermeklapok olvasása. Szerb Narodne Novine
gyermekrovatának figyelemmel kísérése. Az egyes írások ismertetése, a beszédkészség fejlesztése az olvasott cikkek segítségével. A hetilap gyermekrovatának olvasása.

Fejlesztési feladatok

Tevékenységek

Szerb lakta települések megnevezése és térképen történő felismerése.
A lakóhely földrajzi jellemzői, a település társadalmi összetétele.
A szülőhely régi dűlőnevei.

Adatok gyűjtése tanári irányítással, a jellemző foglalkozások megismerése és anyanyelven történő megnevezése.
A szerbek lakta település földrajzi adottságainak megismerése.
Tanulmányi kiránduláson a természetvédelmi munka megfigyelése. A lakóhely legfontosabb földrajzi sajátosságainak bemutatása.
Egy szerb család és közösség mindennapjainak ismertetése, hajdani és mai életmódjának összehasonlítása.
Helyszínek megtalálása a térképen.

Az életmód változásának megfigyelése irodalmi és történelmi szemelvények alapján.

Betekintés a szerbek fejlődéstörténetébe. Néhány fontos esemény elmondása.

Sorsfordulók, történelmi események:
– Cirill és Metod szerepe
– Az önálló szerb egyház
létrehozása,
– Dusan cár törvénykönyve
– Rigómezei csata
– 1690-es szerb vándorlás
– 1804-es felkelés

Térkép és időszalag használata. Egy-egy sorsforduló, történelmi esemény bemutatása, dramatizálása.
Részvétel évfordulókon, megemlékezéseken.

Az egykori Jugoszlávia, Pannónia területeinek természetföldrajzi jellemzése (Vajdaság, Fruska gora, Sumadija Novi Sad ) földrajzi fekvése és jelentősége.

Ismerkedés a szerb tájjal és szerb vidékkel.
Földrajzi, irodalmi és képzőművészeti források felhasználása, értékelése. Képzőművészeti alkotások és irodalmi forrásmunkák gyűjtése a jellegzetes szerb tájakról.

Szerb népviseletek:
– motívumok,
– színek

A szerbiai táj (Sumadija) és a szülőhelye népviseletének felismerése. A legjellemzőbb férfi és női öltözék tartozékainak megnevezése (pl. subara, opanke).

Jellegzetes szerb ételek:
(sütemény, főételek, saláták…)

A mindennapokhoz, ünnepekhez, hagyományokhoz kapcsolódó étrend összeállítása. Szerb ételek keresése a szakácskönyvekből
(burek, gyuvecs, ajvar…).

A mai szerb irodalmi nyelv a nyelvújító mozgalom sikerének eredménye. Vuk Karadzic művei, a szerb nyelv és helyesírás megújításában betöltött szerepe.

Az olvasottak önálló elbeszélése saját szavaival.
Tájékozottság Vuk Karadzic nyelvújító tevékenységéről. Az „Írj, ahogy beszélsz…” szabály alkalmazása.
Nebojsa Mitric a Tabánban lévő Vuk Karadzic mellszobrának felismerése.

A hazai szerbség szellemi, kulturális és egyházi központjai:
Budapest.: Tabán, Rácváros, Illés-forrás, Thökölyanum, Szt.György templom. Szentendre: Egyháztörténeti Múzeum, „Beogradska”- székesegyház, Jakov Ignjatovic szülőháza és mellszobra, a Szerb Tanítóképző.

Ismerjen híres személyeket, nevezetes épületeket.
A „zaduzbina” fogalmának és a szerbek történetében betöltött szerepének elmondása.
A városok nevezetességeinek felsorolása.
Szemelvények olvasása Kovacek: „Thökölyanumi történetek’’ vagy „A száz legismertebb szerb” című könyvből.

Nép – nemzet – nemzetiség.
Nemzetiségi kisebbség, etnikum.
Magyar–szerb együttélés.
Anyaország, anyanemzet.

A többségi nép és a kisebbség, a kisebbség-anyanemzet kapcsolata, őshaza, a migráció jelensége, hazaszeretet és a kisebbségi tudat megjelenési formái. A kisebbségi lét és hovatartozás ismerete. Azonosságtudat, kettős kötődés.

Az asszimiláció.
A nyelvi asszimiláció

Az asszimiláció okai, jellemzői, fokozatai és irányai, ismerje az asszimiláció társadalmi összefüggéseit.

A szerbek ma Szerbiában, az egykori Jugoszláviában és a szomszédos államokban.

Az országhatár és a nép, népcsoportok területi elhelyezkedésének bemutatása térképen.
Legyen tisztában a diaszpóra fogalmával.

Szerbia és Montenegró régiói azok földrajzi és néprajzi sajátosságai.
Szerbia és Montenegró tájegységei, közigazgatási központjai, fontosabb városai,
Szerbia és Montenegró természeti szépségei és gazdagsága, turisztikai nevezetességei.

Ismerkedés a szerbek lakta településeken élő emberek életével, a népművészet értékeivel, valamint Szerbia és Montenegró jelentősebb központjaival (Beograd, Novi Sad, Nis, Kragujevac, Podgorica, Lovcen) hangfelvétel, filmek, fényképek segítségével.
Képek gyűjtése a jellemző tájegységekről. Kiadványok, tablók készítése az ország idegenforgalmi látványosságairól, nevezetességeiről.

Az Adriai tengerpart nevezetesebb helyei, fontosabb városai.

Ismerkedés az Adriai tengerpart természetföldrajzának legjellemzőbb vonásaival (Boka Kotorska, Sveti Stefan…).
Az Adriai tengerpart sajátosságainak ismerete és bemutatása (mediterrán jellegzetességek).

A szlávok őstörténete, az önálló szerb állam létrejötte és bukása.

Őshaza. A kereszténység felvételének nyomon követése.
A feudális viszonyok megszilárdulásának figyelemmel kísérése.
Nemanjic dinasztia,
Stevan Prvovencani (1217),
Szent Száva ( 1219),
Dusan, Knez Lazar (1389). A szlávok életének és harcmodorának és a törzsek neveinek ismerete.
A dinasztia által építtetett ,,zaduzbina”-k felismerése.

A szerbek migrációja a
XIV–XV. században.
Élet az Oszmán Birodalomban.
A szerbek Magyarországra történő ún. nagy betelepülése 1690.

„Despotovina”, Despot Stefan Lazarevic és Zsigmond király együttműködési kísérlete a török elleni harcban.
Szemelvények és térképhasználat segítségével a szerbek török elleni harcának nyomon kísérése. Történeti korba helyezze el a sajkásokat, Despot S. Lazarevic, Srpski Kovin, Grabovac kolostorokat, valamint Arsenije III. Carnojevic pátriárka tevékenységét.

A kisebbségek jogai és kötelezettségei Magyarországon.
Szimbólumok használata, névhasználat. Nyelvhasználat.
A kisebbségeket érintő törvények. Magyarország kisebbségi politikája. EU integráció jelentősége.

Tudatosan alkalmazza az egyéni és kollektív jogok fogalmát. Tartsa számon a család és a kisebbség nemzeti ünnepeit. A kisebbségi léthez kapcsolódó törvények alapvető kitételeinek ismerete. Ismerje és használja a szerb szimbólumokat, valamint a családi és nemzeti ünnepek megülésének rendjét, jelentőségét és hagyományait. Iskolai fórum szervezése e témakörben. Részvétel a regionális és az országos rendezvényeken.

Fejlesztési feladatok

Tevékenységek

A görögkeleti (pravoszláv) szerb vallás és a hit kapcsolata.

Vesse össze a kereszténység és más vallások tanításait.
A római katolikus és a görögkeleti (pravoszláv), valamint a görög katolikus vallás összehasonlítása. A szerbség és a pravoszláv vallás összefonódása. A szerb nemzeti egyház megtartó ereje és szerepe a diaszpórában élő szerbek életében.

A középkori szerb kultúra:
– építészet- a ras-i, a szerb
bizánci, a moravai iskola,
– a freskó- és ikonfestészet
jellemzői.

Az építészeti stílusok felismerése:
– Hilandar,
– Studenica,
– Zica,
– Ravanica,
– Manasija
Képek, videofelvételek vagy kirándulási élmények alapján beszélgetés a kolostorokról.

Szerb képzőművészet, építészet Magyarországon a XVIII. században.

Ismerje fel a barokk és a klasszicizmus jegyeit (pl. templomok, rézkarc…) Ikonfestők: V. Ostovic, T. Gruntovic, M. Zivkovic,
D. Popovic művészetének felismerése egy-egy mű alapján.

A nagy szerb zeneszerzők életműve. Népzene.
Zenei ismeretek, éneklés, zenehallgatás. Szerb népdalok, lakóhelye népdalai.
Jeles napok zenéje.

A dalok hangulatának megfelelő éneklése.
Népdalok éneklése emlékezetből.
Tudjon K. Stankovic életéről és tevékenységéről.
Ismerje Vujicsics Tihamér népdalgyűjteményét.
Tudjon 5-10 népdalt szépen, kifejezően énekelni szólóban vagy kórusban.

Fejlesztési feladatok

Tevékenységek

Az 1804. és az 1815. évi szerb felkelés.
Az ország fejlődése 1815–1858-ig
A Crna Gora-i állam fejlődése.






A magyarországi szerbek története az első világháborúig.

A felkelés menete és sajátosságai, a gazdasági és társadalmi változások elemzése.
Crna Gora történelmi sajátosságainak tanulmányozása.
Szellemi, kulturális közművelődési virágkor bemutatása:
– iskolák, gimnáziumok,
– Matica srpska,
– Novine, Letopis.
Karadorde Petrovic és Milos Obrenovic szerepének bemutatása.
I. Petar Petrovic és II. Petar Petrovic Njegos jelentőségének kiemelése.
A reformkori magyar és szerb kulturális, illetve szellemi élet összevetése.

Szerbek az 1848–1849-es forradalomban.

Legyen tisztában a májusi országgyűlés és a Szerb Vajdaság jelentőségével. Karadorde Petrovic és Milos Obrenovic szerepének bemutatása.
I. Petar Petrovic és II. Petar Petrovic Njegos jelentőségének kiemelése.

Szerbia és Crna Gora története az első világháborúig.

Szerbia határain kívül élő szerbek
története. Az államhatárok alakulása a Balkán félszigeten
és Délkelet-Európában

A királyság kikiáltása és a parlamentáris polgári demokrácia működésének elemzése. Bosznia és Hercegovina, Dalmácia, Horvátország, Szlavónia és Magyarország történetének tanulmányozása és elemzése. Az Obrenovic és Karadordevic dinasztia politikájának, valamint az annexiós válság és a balkáni háborúk történeti szerepének jellemzése.
S. Miletic mozgalmának kiemelése.

Szerbia, Crna Gora az
I. világháborúban és az SzHSz Királyság létrejötte.
Jugoszlávia története napjainkig.

Tudatosan alkalmazza a honvédő háború, az „albániai Golgota” és a „Szaloniki front” fogalmakat. Gazdasági és politikai változások elemzése.
Az ellenállás módjai. Péter király szerepének jellemzése.
Jasenovac, a szerb tragédia jelképe. Egy-egy modern irodalmi alkotás alapján beszélgetés a korszakról.

A hazai szerbség története
1920-tól napjainkig.

Magyarországról való visszatelepülés, létszámcsökkenés.
A települések depopulációja. A gyorsuló asszimiláció okainak feltárása. A tanulók felkészítése, hogy a hazai kisebbségi életet nem ismerő kortársaival beszélgetve, (vitatkozva) hitelesen bemutassa a kisebbségek jogait, a mindennapok problémáit.

Az 1993. évi LXXVII. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény.

Ismerje az állami, kormányzati és társadalmi intézmények a kisebbségi jogokkal kapcsolatos hatáskörét és a kulturális autonómia fogalmát.

Fejlesztési feladatok

Tevékenységek

A szerb képzőművészet a
XIX–XX. században. Ikonfestők, zeneszerzők, festők, szobrászok
és irodalmárok munkáinak tanulmányozása.

Személyes élmények, érzelmek kifejezőképességének fejlesztése.
Művekről alkotott vélemény megfogalmazása, pl. Matica srpska kiadványai. A tanult művészeti ágak legjellegzetesebb vonásainak összefoglalása egy-egy kiemelkedő alkotás alapján
(pl. Na Drini Cuprija).

A szerbek országos intézményei Magyarországon:
– kulturális,
– egyházi,
– politikai.

Tudja, hogyan működnek a következő intézmények: szerb kisebbségi önkormányzatok, iskolák, alapítványok, egyesületek.
A település delegált képviselőinek felsorolása.
A hazai szerb kulturális örökség tanulmányozása.

Fejlesztési feladatok

Tevékenységek

Jelenismeret – Jugoszláviától, Szerbia és Montenegróig, a rendszerváltás földrajzi, etnikai, vallási és kulturális problémái, az államforma változásai.

Az első, második és harmadik Jugoszlávia felépítésének tanulmányozása. Szerbia és Montenegró államközössége kialakulásának menete. Az etnikai, vallási és kulturális megosztottság okainak feltárása. A délszláv (jugoszláv) államforma átalakulásainak ismerete. Szerbia és Montenegró államközössége alapvető demokratikus intézményeinek felsorolása.
Az etnikai, vallási és kulturális megosztottság okainak ismerete.

A szerbek élete és kultúrája Szerbiában és határain kívül a
XX. században és a XXI. század elején.

A különböző tudományok és művészetek jeles képviselőinek és munkásságuknak tanulmányozása. A művészetek és tudományok egy-egy kiemelkedő teljesítményének ismerete (pl. Ivo Andric, Nikola Tesla, Ivan Mestrovic…).

A szerb kisebbség élete a mai Magyarországon:
– érdekérvényesítés,
érdekképviselet lehetőségei,
– az anyanemzettel és a
diaszpórával való kapcsolat-
tartás lehetőségei és módjai,
– az önazonosság vállalása és a
kettős kötődés kérdése,
– a hagyományok ápolásának és
átadásának nehézségei (vegyes
házasságokban, szórványban),
– a kis létszám és a csökkenő
gyermekszám korlátai
– az ön- és továbbképzésben az
anyanyelv és kultúra ápolásának
és fejlesztésének igénye.

A magyarországi szerb kisebbség történelmi, tárgyi és szellemi örökségének, értékeinek bemutatása.
Az önazonosság tudatos vállalásához szükséges készségek és életvitel ismeretek fejlesztése:
– a mai kisebbségi szabályozók tanulmányozása,
– saját vélemény kialakítása az önazonosságról és a jövőről,
– adatok gyűjtése a szerb diaszpóra életéről,
– a kettős kötődés és a hagyományok ápolásának fejlesztése a vegyes házasságokban és a kis létszámú, szórvány közösségekben,
– életutak felvázolása az ön- és továbbképzés, valamint az anyanyelv és kultúra fejlesztésének tükrében,
– a tudatos életvitelhez szükséges ismeretek készségek kialakítása,
– a mindennapi élet megfigyelésével ismeretek gyűjtése és elemzése, illetve feldolgozása,
civilizációnk normáinak ismerete.

A magyarországi szerb közösség hagyományos ünnepei és kultu-rális rendezvényei:
– kulturális emlékhelyek, programok (Szentendre, Grábóc, festőkolónia,
Szt. Száva akadémia),
– országos rendezvények
(Szt. Száva, Szt. Vid napja),
– médiák (hetilap, rádió, tv, kalendárium),
– kulturális és művészeti egyesületek (J. Ignyátovity alapítvány, Joakim Vujity Színház),
– civil szervezetek (Szerb Demokratikus Szövetség, folklór egyesületek).

A magyarországi szerb közösség hagyományos ünnepei és rendezvényei jellegének bemutatása, a rendezvényeken való részvételt követően, azok személyes élményeken alapuló értékelése.
A festőkolónia tárlatainak megtekintése.
Egy-egy kiemelkedő alkotás elemzése.

Aktív részvétel a Szt. Száva napi rendezvényeken.
Szt. Száva mint az iskolák védőszentje.
A hetilap fiataloknak szóló rovatának figyelemmel kísérése.
Cikkek írása a kisebbségi médiákba.
Részvétel egy folklór egyesület munkájában.
Egy darab megrendezése az iskolai színjátszó kör szervezésében.

A civil szervezetek tevékenységi körének figyelemmel kísérése.

Prepoznavawe i imenovawe naziva rodbinskih veza
(roditeq- dete, baba- deda, unuci, brat, sestra).

Prirodne lepote i kulturne vrednosti rodnog mesta.
Osobenosti srpskih ku}a, stanova.


Prirodne lepote Ma|arske i srpska kulturna ba{tina u pojedinim predelima.

Dr`avni simboli, grbovi.

Imenovawe naziva rodbinskih veza na materwem jeziku. Sakupqawe dokumente vezanih za porodicu (slike, spomenar). Imenovawe naziva porodi~nih veza u u`oj i {iroj porodici.

Upore|ivawe svog doma sa ku}ama naseqa (enterijer i eksterijer).
Prepoznavawe srpskog naziva naseqa i zna~ewe ivandanskog venca, slavske ikone i kandila.


Prepoznavawe nekoliko srpskih kulturnih spomenika unutar podru~ja. Pripremawe tabloa o pejza`ima Ma|arske i o srpskim spomenicima.

Poznavawe grbova, ma|arske i srpske zastave, zna tekst i melodiju aktuelne i stare srpske himne.

Osobenosti doga|aja kod Srba.
Ro|ewe, znamewe, kr{tewe, veridba, ven~awe.



Porodi~ne tradicije vezane za crkvene praznike i rituale.



Pravoslavni praznici (Bo`i}, Nova godina, Uskrs, Duhovi).



Narodna primewena umetnost, doma}a radinost.
Folklor.
Crkveno pojawe.

Prepoznavawe osobenosti srpskih porodi~nih doga|aja (npr. p{enica, krst).
Sakupqawe slika i pri~a o porodi~nim praznicima
Treba da zna 8 – 10 izreka, brojalica, brzalica u vezi tih doga|aja.

Treba da poznaje obi~aje: slavsku i bogojavqensku vodicu, bo`i}ni kola~, zdravqe, ~esnicu, vrbicu, uskr{wa jaja, parastos, ~ituqu, koqivo i tradicije vezane za ove obi~aje. Obnavqawe obi~aja: Materice – Oci – Detinci.
Upore|ivawe gregorijanskog i julijanskog kalendara.
Treba da ispri~a i nacrta kako se porodica priprema za praznik i uz pomo} odrasle osobe pripremi neko srpsko nacionalno jelo (npr. zdravqe) i- zapamti datum zna~ajnih praznika

Treba da potra`i u ku}i i u svojoj okolini predmete ku}ne radinosti (vez, tkanina, keramika)da se upozna sa narodnim instrumentima (tamburica, frula, gusle) i da zna nekoliko de~jih narodnih pesama i igara.

Obi~aji kod Srba u Ma|arskoj vezani za rad i godi{wa doba, (dodole, moba, pudarine).
Improvizovane igre, obredi.


^itawe srpske pisane {tampe Srpskih narodnih novina.

^itawe odlomaka o obi~ajima, u~iwe jednostavnih pokreta narodnih igara, pravqewe lutke i maske. Treba da zna vreme, ulogu i doga|aje obi~aja, nau~i i ritmi~ki otpeva 2–3 brzalice.


Treba da ~ita srpske de~je novine
i prati de~ju stranu Srpskih narodnih novina, komentari{e pojedine ~lanke i pomo}u wih da razvija sposobnost govora. Pisawe izve{taja o jednoj {kolskoj priredbi.

Imenovawe i prepoznavawe srpskih naseqa na geografskoj karti.
Geografske karakteristike mesta stanovawa, dru{tveni sastav naseqa. Stari nazivi “atara” rodnog mesta.

Prepoznavawe promena na~ina `ivota na osnovu istorijskih i kwi`evnih tekstova (odlomaka).

Sakupqawe podataka i pomo}u uputstva nastavnika upoznavawe karakteristi~nih zanimawa i imenovawe na materwem jeziku. Upoznavawe geografskih karakteristika srpskih naseqa. Na ekskurziji zapazawa u vezi za{titu ~ovekove sredine (okoline)



Treba da prika`e glavne geografske karakteristike mesta stanovawa, da pri~a o svakodnevnici jedne srpske porodice i sredine, da zna da uporedi nekada{wi i dana{wi na~in `ivota, i da potra`i srpska mesta na geografskoj karti.

Prekretnice, istorijski doga|aji:
– uloga ]irila i Metoda
– sticawe samostalnosti Srpske pravoslavne crkve
– Du{anov zakonik
– Kosovska bitka
– velika seoba Srba
– Srpski ustanak (1804)

Prirodno - geografske karakteristike Panonske oblasti u Jugoslaviji (Vojvodina, Fru{ka Gora, [umadija). Geografski polo`aj i zna~aj Novog Sada.

Upotreba geografske karte, hronolo{ko orijentisawe. Prikazivawe i dramatizacija pojedinih doga|aja. Poznavawe godi{wica, obele`avawe zna~ajnijih doga|aja
Sticawe uvida u istorijski razvoj Srba, prepri~avawe nekoliko va`nih doga|aja.




Upoznavawe srpskih krajeva i podru~ja, kori{cewe i analiza geografskih, kwi`evnih i umetni~kih izvora, sakupqawe likovnih i kwi`evnih izvora o zna~ajnim srpskim podru~jima

Razvojni zadaci

Aktivnosti

Srpska narodna no{wa:
– motivi
– boje.

Karakteristi~na srpska jela (kola~i, glavna jela i salate …).

Dana{wi kwi`evni srpski jezik je rezultat jezi~ke reforme.
Prosvetiteqska uloga i delo Vuka Karayi}a u obnovi srpskog jezika i pravopisa.

Prepoznavawe narodne no{we {umadijskog kraja i zavi~aja. Poznavawe naziva najkarakteristi~nijih delova mu{ke i `enske narodne no{we ({ubara, opanke)

Sastavqawe jelovnika tradicionalnih jela za praznike. Otkrivawe srpskih jela u kuvarima (burek, |uve~, ajvar)

Prepri~avawe ~itanog dela svojim re~ima, obave{tenost o jezi~koj obnovi i ulozi Vuka Karayi}a, primena pravila: “Pi{i kao {to govori{”
Poseta spomenika Vuka Karayi}a u Tabanu delo Neboj{e Mitri}a

Kulturni, intelektualni i verski centri Srba u Madarskoj.
– Budimpe{ta – Taban
– Srpski grad (varo{)
– Tekelijanum
– Ilijin bunar
– Pe{tanska crkva posve}ena Velikomu~eniku Svetom Georgiju
– Sentandreja
– Crkveno – umetni~ki muzej
– “Beogradska” saborna crkva
– rodna ku}a i bista Jakova Igwatovi}a
- zgrada srpske Preparandije (U~iteqska {kola).

Prepoznavawe znamenitih li~nosti i zgrada, poznavawe pojma “zadu`bine” i uloge zadu`bina u istoriji Srba. Poseta znamenitosti gradova, ~itawe odloaka iz kwige B. Kova~eka “Tekelijanumske pri~e” ili iz kwige
“100 najznamenitijih Srba”

Narod - nacija- narodnosti.
Nacionalne mawine, etnicitet, koegzistencija Srba i Madara. Mati~na dr`ava, mati~ni narod.

Povezanost ve}inskog naroda i mawine; odnos mawine i matice; pradomovina; migracija, odnos izme|u rodoqubqa i mawinske pripadnosti. Poznavawe pripadnosti i na~ina `ivota mawine: Identitet I dvostruko povezivawe.

Asimilacija, jezi~ka asimilacija.

@ivot Srba u Srbiji, u biv{oj Jugoslaviji i u susednim dr`avama.

Poznavawe uzroka, karakteristika, pravaca, faza i dru{tvenih interakcija asimilacije.

Prikazivawe teritorijalne rasprostawenosti naroda, narodnosti na geografskoj karti, poznavawe pojma dijaspore.

Geografske i etnografske specifi~nosti regija Srbije I Crne Gore. Oblasti i dr`avno-upravni centri, va`niji gradovi. Prirodne lepote, ekonomija i turisti~ke znamenitosti Srbije i Crne Gore.

Najpoznatija mesta, vazniji gradovi Jadranskog mora,

Upoznavawe `ivota qudi u srpskim naseqima i sakupqawe vrednosti narodne umetnosti. Upoznavawe najzna~ajnijih centara Srbije i Crne Gore (Beograd, Novi sad, Nis, Kragujevac, Podgorica, Lovcen) pomocu audio snimaka, filmova, fotografija. Sakupqawe fotografija o karakteristi~nim krajevima. Izrada tabloa i prospekata o turisti~kim znamenitostima dr`ave.

Upoznavawe va`nijih karakteristika i prirodnih lepota Crne Gore (Boka Kotorska, Sfeti Stefan). Poznavawe i predstavqawe specifi~nosti Jadranske obale (mediteranske specifi~nosti).

Praistorija Slovena, nastanak i pad sredwovekovne Samostalne srpske dr`ave.

Pradomovina, poznavawe istorije od pokr{ta-vawa Slovena do u~vr{}ivawa feudalnih odnosa.
Poznavawe li~nosti dinastije Nemawi}a:
S. Prvoven~ani (1217),
Sveti Sava (1219),
Car Du{an, knez Lazar (1389) Prepznavawe `ivota i na~ina ratovawa Slovena.

Migracije Srba u. veku.
@ivot u Otomanskom carstvu.
Velika seoba Srba 1690 na teritoriju Madarske.

Zna za despotovinu i poku{aj despota Stefana Lazarevi}a i kraqa @igmonda u zajedni~koj borbi protiv Turaka.
Pomo}u odlomaka i geografske karte da se upozna s u~e{}em Srba u borbi protiv Turaka. Sticawe osnovnog znawa o {ajka{i-ma, despotu S. Lazarevi}u, o Srpskom Kovinu i manastiru u Grabovcu, poznavawe uloge patrijarha Arsenija XIV–XV. ^arnojevi}a.

Prava i obaveze mawina u Ma}arskoj. Kori{}ewe simbola i imena i jezika.
Zakoni koji tangiraju mawine. Mawinska politika Madarske. Zna~aj Unijske integracije.

Svesno kori{}ewe pojmova: pojedina~na i kolektivna prava, zna za porodicne i mawinske praznike. Poznavawe osnovnih stavki zakona o mawinama. Poznavawe i kori{}ewe srpskih simbola odnosno zna~aja i na~ina proslavqawa porodi~nih i mawinskih nacionalnih i tradicionalnih praznika.
U~estvovawe na srpskim regionalnim, zemaqskim priredbama i na {kolskom forumu.

Razvojni zadaci

Aktivnosti

Odnos pravoslavne vere i srpskog naroda.




Sredwovekovna srpska kultura:
– arhitektura ra{ke, srpsko – vizantijske i moravske {kole
– karakteristika sredwovekovnih srpskih ikona.




Srpska likovna umetnost i arhitektura u Ma|arskoj u 18. veku.



Opus velikih srpskih kompozitora. Narodna muzika i igre.
Osnove muzi~ke kulture, slu{awe muzike. Srpske narodne pesme, narodne pesme zavi~aja.
Muzika znamenitijih doga|aja.

U~enik treba da poznaje hri{}ansku veru i ostale vere, da uporedi rimokatoli~ku, grkokatoli~ku i pravoslavnu veru. Poznaje povezanost izme|u srpstva i pravoslavqa. Treba da zna da ustanovi snagu i ulogu srpske pravoslavne crkve u opstanku Srba u dijaspori.

Prepozna arhitektonske stilove
– Hilendar,
– Studenica,
– @i~a,
– Ravanica,
– Manasija.
Razgovor o manastirima pomo}u fotografija, videosnimaka ili na osnovu do`ivqaja.

Prepoznavawe karakteristika baroka
i klasicizma (npr.: crkve, rezba-rije ...).
Na osnovu pojedinih dela prepoznavawe umetnost ikonopisaca V. Ostovi}a, T. Gruntovi}a, M. @ivkovi}a, D. Popovi}a.

Treba da zna autenti~no interpretirati muzi~ka dela, pevawe narodne pesme po secawu. Poznavawe zivota i dela Kornelija Stankovi}a i zbirku narodnih pesama Tihomira Vuji~i}a. Treba da zna zajedno sa drugovima izra`ajno otpevati 5–10 narodnih pesama.

Prvi srpski ustanak 1804. i Drugi srpski ustanak 1815. razvoj dr`ave u tom periodu.





Razvitak Crnogorske dr`ave (1815 – 1858).


Srbi u Ugarskoj do Prvog svetskog rata.

Pracewe toka i osobenosti ustanka i analizira ekonomskih i dru{tvenih promena. Prikazivawe uloge Kara|or|a Petrovi}a i Milo{a Obrenovi}a.
Predstavqawe duhovnog, kulturnog I prosvetnog procvata:
– {kole, gimnazije
– Matica srpska
– Novine, Letopis
Treba da naglasi zna~aj Petra I i Petra II Petrovi}a Wego{a, prou~i istorijske osobenosti Crnogoraca, prika`e kulturni, prosvetni i dr`avni uspon.

Upore|ivawe kulturnog i duhovnog `ivota reformskog doba u Ugarskoj sa kulturnim i duhovnnim `ivotom Srba.

Istorija Srbije i Crne Gore do Prvog svetskog rata.
Istorija Srba van granice Srbije.
Formirawe dr`avnih granica na balkanskom poluostrvu i jugoisto~noj Evropi.

Zna za progla{ewe kraqevstva i da analizira parlamentarnu gra|ansku demokratiju. Prou~avawe istorije Bosne i Hercegovine, Dalmacije, Hrvatske, Slavonije i Ugarske. Analizirawe politike Obrenovi}a i Kara|or|evi}a, aneksione krize i karakteristika balkanskih ratova. Zna da istakne zna~aj nacionalnog pokreta Stevana Mileti}a

Srbija, Crna Gora u Prvom svetskom ratu i stvarawe Kraqevine SHS. Istorija Jugoslavije do dana{wih dana.

Treba da bude svestan sledecih pojmova: odbrambena oslobodila~ka borba, “Albanska golgota“, ” Solunski front” I da ih primewuje. Analizirawe ekonomskih i politi~kih promena i oblika pokreta otpora. Treba da zna da uka`e na ulogu kraqa Petra, da zna da je Jasenovac simbol tragedije Srba. Diskusija o razdobqu na osnovu kwi`evnih dela

Srbi u Ma|arskoj 1920 – 1990.

Poznavawe procesa, uzroka i posledica optacije, opadawa broja Srba, depopulacije naseqa, ubrzane asimilacije. Spremnost u~enika mi da u razgovoru
(diskusiji) sa vr{wacima koji nisu pripadnici mawine verodostojno prika`e prava i probleme pripadnika mawine.

Zakon br. LXXVII. iz 1993. godine o pravima nacionalnih i etni~kih mawina u Republici Ma|arskoj.

Poznavawe delokruga dr`avnih, vladinih i dru{tvenih institucija u vezi sa mawinama, kao i pojma i sadr`aja kulturne autonomije.

Razvojni zadaci

Aktivnosti

Srpska likovna umetnost u XIX–XX. veku.
Prou~avawe radova i dela kwi`evnika, ikonopisaca, kompozitora, slikara, vajara.

Razvijawe sposobnosti izr`avawa li~nog do`ivqaja i ose}awa, formirawe mi{qewe o delima (npr. izdawa Matice srpske). Sumirawe karakteristika umetni~kih grana na osnovu pojedinih istaknutih dela.

Dr`avne institucije Srba u Ma|arskoj
– kulturne,
– crkvene i,
– politi~ke.

Poznavawe funkcionisawa institucija kao sto su: srpske samouprave, {kole, zadu`bine, udru`ewa. Poznaje delegate naseqa. Prou~avawe srpske kulturne ba{tine.

Poznavawe sada{wosti – od Jugoslavije do Srbije i Crne Gore, geografski, etni~ki, verski i kulturni problemi tranzicije dru{tva, promene dr`avne konstitucije.

Prou~avawe konstitucije prve, druge i tre}e Jugoslavije. Tok formirawa dr`avne zajednice Srbije i Crne Gore. Istra`ivawe razloga etni~ke, verske i kulturne podeqenosti. Poznavawe transformacije ju_`noslovenske (jugoslovenske) dr`ave. Da zna nabrojati osnovne demokratske institucije Srbije i Crne Gore. Poznavawe razloga kulturne, etni~ke i verske podeqenosti.

@ivot i kultura Srba u Srbiji i van granica Srbije u XX-om i na pocetku XXI-og veka


@ivot srpske mawine ternutno u Ma|arskoj:
– Mogu}nosti za{tite i ostvarivawa interesa,
– Na~in i mogu}nosti odr`avawa veza sa maticom i dijasporom,
– samosvenost, identitet i pitawe dvostrukog identiteta,
– pote{koce u negovanju i predaji tradicija (me{oviti brakovi, dijaspora)
– broj~anopst populacije i smaweni broj dece kao prepreke
– zahtev za negovawe i razvoj
materweg jezika i kulture
u procesu usavr{avawa i
samousavr{avawa

Prou~avawe rada i delatnosti istaknutih predstavnika umetnosti i raznih oblasti nauke. Poznavawe pojedinih istaknutih rezultata u oblasti nauke i umetnosti (npr. I. Andri}, N. Tesla, I. Mestrovi}…)

Predstavqawe istorijskog, predmetnog i duhovnog nasle|a srpske mawine u Ma|arskoj.
Razvoj kompetencija i zivotnih saznawa potrebnih za formirawe nacionalne svesti i dentiteta:
– prou~avawe dana{wih mawinskih regulativa,
– formirawe sopstvenog mi{qewa o samoidentitetu i budu}nosti,
– sakupqawe podataka o `ivotu dijaspore,
– razvijawe negovawa tradicija i dvostrukog identiteta u me{ovitim brakovima i u mestima gde u dijaspori `ivi malobrojna zajednica,
– `ivotni putevi u okvirima razvoja materweg jezika i kulture putem usavr{avawa i samousavr{avawa,
– formirawe kompetencija i znawa neophodnih za svesno upravqawe `ivotom,
– pra}ewem svakodnevnog `ivota sakupqawe, analiza i obrada informacija
– poznavawe civilizacijskih normi

Tradicionalne sve~anosti i kulturne manifestacije srpske zajednice u Ma|arskoj
– centri culture i programi (Sentandreja, Grabovac, likovna kolonija, Svetosavska akademija)
– zemaqske manifestacije (Sveti Sava, Vidovdan)
– madiji (nedeqnik, radio, televizija, Kalendar)
– kulturna i umetni~ka dru{tva (zadu`bina J. Igwatovi}a, Pozori{te Joakim Vuji})
– organizacije (Srpski
– demokratski savez,
folklorna dru{tva)

Predstavqawe karaktera tradicionalnih praznika i manifestacija srba u Madarskoj i nakon uce{}a na istim na osnovu sopstvenih do`ivqaja analiza doga|aja. Poseta izlo`ba likovne kolonije, analiza pojedinih istaknutih dela.

Aktivno u~e{}e na manifestacijama povodom dana Svetog Save, Sveti Sava kao za{titnik srpskih {kola.

Pra}ewe rubrike nedeqnika namewene za mlade i pisawe ~lanaka u mawinske medije
Re`irawe pozori{nog komada u organizaciji dramske sekcije {kole.

U~e{}e u radu jednog folklornog dru{tva, pra}ewe aktivnosti civilnih organizacija.