Füzesgyarmat Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2004. (VI. 29.) önkormányzati rendelete

Füzesgyarmat Önkormányzata az 1990. évi LXV. tv. 6. § b) pontjában és a 80 §-ban kapott felhatalmazás alapján, valamint az Államháztartástól szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108. §-ának végrehajtására az önkormányzat tulajdonáról és vagyonáról az alábbi rendeletet alkotja:

I. fejezet

A RENDELET HATÁLYA

1.§ E rendelet hatálya Füzesgyarmat város önkormányzatának tulajdonában álló ingatlanaira – a lakások kivételével – és ingó vagyontárgyaira, valamint a vagyoni értékű jogokra (továbbiakban önkormányzati vagyon), továbbá gazdasági társaságokban a Füzesgyarmat Város Önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre (a továbbiakban: portfólia vagyon) terjed ki.

A rendelet célja

1

2. § A rendelet célja az önkormányzati tulajdon

folyamatos védelme,

a vagyonelemek használata és működtetése során értékük megőrzése,

az önkormányzati vagyon növelésének előmozdítása.

Az önkormányzati vagyon működtetésének célja a kötelező és önként vállalt közfeladatok ellátásához szükséges gazdasági alapok megteremtése.

2.§ (1) Az Önkormányzat vagyona az 1. §-ban meghatározott vagyontárgyakból áll. Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó vagyonból áll. A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképesek. Az önkormányzati törzsvagyonba tartozó forgalomképtelen és korlátozottan üzleti vagyontárgyak körét e rendelet állapítja meg. A vagyontárgyak felsorolását a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2)A jogszabályokban foglaltakon túlmenően forgalomképtelenek a városi hulladéktelepek és a köztemető.

(3)A jogszabályokban foglaltakon túlmenően korlátozottan forgalomképesek a köztéri műalkotások és az önkormányzat tulajdonában lévő művészeti alkotások.

(4)A jogszabályokban és az e § (2) és (3) bekezdésében nem említett önkormányzati vagyontárgy forgalomképes.

3.§ (1) ¹ A tulajdonosi jogokat az e rendeletben foglaltak szerint a képviselő-testület és átruházott hatáskörben – az SZMSZ-ben meghatározott módon – a képviselő-testület egyes bizottságai, valamint a polgármester gyakorolja.

Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezés formái különösen:

Az önkormányzat vagyonát a polgármesteri hivatal tartja nyilván a számviteli törvény előírásainak megfelelően.

Az önkormányzat tulajdonában álló ingatlan-vagyon a 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet szerinti ingatlanvagyon-kataszterben kerül nyilvántartásra.

A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről, az egyes vagyonelemek becsült érték szerinti értékmeghatározásáról, a kataszterbe bekerült adatok aktualitásának megőrzéséről a jegyző gondoskodik.

Amennyiben az önkormányzat vagyona új vagyontárggyal gyarapszik, a szerzéssel egyidejűleg a képviselőtestület dönt a vagyontárgy besorolásáról, amennyiben azt a törvény nem minősítette.

Az önkormányzat tulajdonába bekerülő ingatlan(ok) tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyeztetéséről, a kataszterbe történő felvételéről a jegyző gondoskodik.

(2)Egyes, a tulajdonosi jogok gyakorlása körében felmerülő feladatokat az SZMSZ (ügyrend) rendelkezései szerint a polgármesteri hivatal látja el. Ilyen feladatok ellátásával a képviselő-testület más jogi vagy természetes személyt is megbízhat. Ez azonban nem minősül a tulajdonosi jogok átruházásának.

4.§ (1) ¹ A forgalomképtelen, illetve a korlátozottan üzleti vagyontárgyak² üzemeltetéséről, állagának megóvásáról a képviselő-testület polgármesteri hivatala, intézményei útján gondoskodik.

(2)A forgalomképtelen és a korlátozottan üzleti vagyontárgyak pótlására, létesítésére, gyarapítására irányuló szerződést a költségvetési előirányzat erejéig a polgármester köti meg.

(3)A korlátozottan üzleti vagyontárgyak elidegenítéséről, megszerzéséről, megterheléséről és gazdasági társaságba viteléről a képviselő-testület dönt, jognyilatkozatait a polgármester írja alá.

5.§ A korlátozottan üzleti vagyontárgyaknak a 4.§ (3) bekezdésén túlmenő, az alapító okiratban rögzített tevékenységi körrel összefüggő módon történő, a tulajdonjog átruházásával nem járó hasznosításának joga az üzemeltetéssel megbízott intézményt, illetve gazdasági társaságot illeti meg.

6.§ (1) Üzleti vagyontárgy létesítéséről, megszerzéséről és gazdasági társaságba történő beviteléről a képviselő-testület dönt. Jognyilatkozatait a létesítés kivételével a polgármester aláírásával teszi meg.

(2) Üzleti vagyontárgy elidegenítéséről 20 millió forint forgalmi értékhatár felett csak nyilvános versenytárgyalás útján dönthet a Képviselő-testület.

Az elidegenítésre vonatkozó szerződést a polgármester írja alá.

(3) E rendelet szempontjából a forgalmi érték nettó módon (áfa) nélkül értendő.

(4) ¹ A forgalmi érték megállapítása szempontjából a forgalmi érték hivatalos értékbecslése az irányadó. A hivatalos értékbecslés megrendeléséről a Képviselő-testület dönt a vagyon értékesítésre történő kijelölésekor.

7. § (1)A törzsvagyont azok az intézmények használják, amelyek az adott ingatlanban az e rendelet hatályba lépésekor közszolgáltatást teljesítettek, illetve amely intézményt használatra a képviselőtestület feljogosítja.

(2) ²

(3) Az önkormányzat intézményei a használat jogánál fogva jogosultak és kötelesek a vagyoni eszközök rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére, tevékenységi körükben a hasznok szedésére.

² Hatályon kívül helyezte a 10/2011. (IV. 28.) önkormányzati rendelet 2011. április 29-től

(4) A használók kötelesek a rájuk bízott vagyont a számviteli előírások szerint nyilvántartani és 2 évenként leltározni.

(5)¹ Az önkormányzat intézményei a rábízott törzsvagyont határozott idejű bérbeadás útján, az alapfeladatok sérelme nélkül hasznosíthatja. Az ebből származó bevétel az intézményt illeti meg. Az egy évet meghaladó bérbeadáshoz a képviselőtestület előzetes hozzájárulása szükséges. A bérleti szerződések egy példányát nyilvántartás céljából a jegyző részére meg kell küldeni. Az önkormányzat intézményei a rábízott törzsvagyon térítésmentes használatba adásáról a képviselő-testület előzetes döntése alapján rendelkezhetnek.

(6)² Az önkormányzat képviselő-testülete egyedi elbírálás alapján alapellátási feladathoz kötődő, meghatározott feladat ellátására meghatározott időre dönthet térítésmentes használatba adásról. A meghatározott idő egy évnél hosszabb nem lehet.

8. § (1) A forgalomképtelen vagyontárgyakat nem lehet elidegeníteni, apportálni, biztosítékul adni.

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó ingatlanvagyon elidegenítésének, apportálásának, biztosítékul adásának engedélyezése, a Gazdálkodási és Ellenőrzési Bizottság előterjesztése alapján, az önkormányzat képviselő-testülete kizárólagos hatáskörébe tartozik.

9. § (1)³ Az önkormányzat intézményei használatában lévő ingók értékesítésére, átadására, apportállására, biztosítékul adására vagy egyéb módon történő megterhelésére, selejtezésére 100.000,-Ft egyedi könyvszerinti bruttó értékhatár felett az adott intézmény vezetője, a polgármester előzetes írásbeli egyetértését köteles kikérni.

(2) ⁴ Az intézménynél feleslegessé vált ingóságok körének meghatározásához - 100.000,-Ft egyedi könyvszerinti bruttó értékhatár fölött - az elidegenítést, átadást megelőzően a polgármester egyetértését ki kell kérni.

(3) A használó intézmény a (2) bekezdésben írt vagyontárgyakra azok elidegenítése, ingyenes átadása esetén más szervekkel és személyekkel szemben köteles elsőbbséget biztosítani az önkormányzat többi intézményének.

10. § Az ingatlan elidegenítéséből származó bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg.

11.§ (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére a képviselő-testület koncessziós pályázatot írhat ki.

(2)A pályázatot a képviselő-testület bírálja el, és a jognyilatkozatait e körben a polgármester aláírásával teszi meg és felügyeli a szerződés teljesítését.

12.§ Tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozat tételére a 6. § (2) bekezdés szabályait kell alkalmazni.

13.§ (1) Az önkormányzat tulajdonát képező üzletrész, egyéb értékpapír illetve részvényvagyon hasznosítása

- 100.000,- Ft névérték felett a képviselő-testület,

-100.000,- Ft névérték alatt a polgármester hatáskörébe tartozik.

(2)Üzletrész, részvény és értékpapír jogi és természetes személy részére egyaránt értékesíthető. A névérték alatti értékesítéséről kizárólag a képviselő-testület dönthet.

14.§ (1) A vagyontárgyak elidegenítésénél, illetve hasznosításánál fizetési eszközként az önkormányzat csak készpénzt, illetve- külön képviselő-testületi jóváhagyással – csereingatlant vagy értékpapírt fogadhat el.

(2) Részletfizetést vagy fizetési haladékot csak rendkívül indokolt esetben kizárólag a képviselő-testület adhat.

15.§ (1) A képviselő-testület a tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére önálló intézményt vagy gazdasági társaságot alapíthat.

(2) Amennyiben a képviselő-testület olyan gazdasági társaságot alapít, melynek tevékenysége az önkormányzat ellátási feladatai körébe tartozik, az önkormányzat tulajdonosi aránya 5%-nál kevesebb nem lehet.

16.§ (1) Az önkormányzat tulajdonát képező üzletrész (amennyiben az 51%-os tulajdoni arányt nem éri el), illetve részvényvagyon vagy egyéb értékpapír hasznosítására a képviselő-testület portfólió vagyonkezelési szerződést is köthet.

(2) E szerződés megkötésének célja a vagyontömeg piaci értékének megőrzése, illetve növelése.

(3) Részvény és egyéb értékpapírvagyon portfólió vagyonkezelése esetén a tulajdonosi jogosítványokat teljes egészében a vagyonkezelő gyakorolja (valódi portfólió).

17.§ (1) A képviselő-testület a tulajdonjog gyakorlásával összefüggő egyes feladatait a polgármesteri hivatal útján látja el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok különösen:

-az önkormányzati vagyon nyilvántartása és vezetése;

-az önkormányzati vállalkozások előzetes pénzügyi, gazdasági elemzése; megvalósíthatósági tanulmányok készítése;

-döntés alapjául szolgáló előterjesztések elkészítése;

-az önkormányzati vagyonnal való eredményes gazdálkodás szempontjából szükséges döntések meghozatalának kezdeményezése;

-a képviselő-testület pályázati kiírásainak lebonyolítása, illetve beérkező pályázatok véleményezése;

-üzemeltetési és karbantartási feladatok ellátása;

-szerződések elkészítése.

(2)A vagyonkimutatás a költségvetési év záró napján az Önkormányzat tulajdonában meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, melynek célja az Önkormányzati vagyontárgyak számbavétele értékben és mennyiségben.

A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az Önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is és összhangban kell állnia az önkormányzati ingatlan- kataszterben és az éves költségvetési beszámoló könyvviteli mérlegében kimutatott megfeleltethető adatokkal.

A portfólia vagyont – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – vagyonkezelőként tételesen és névértéken valamint a mérleg szerinti értéken.

Az egyéb vagyonelemeket vagyonkezelőként összesített mérleg szerinti értéken veszi számba.

(4)¹ A Gazdálkodási és Ellenőrző Bizottságot előzetes véleményezési és javaslattételi jog illeti meg olyan tulajdonosi döntés meghozatalánál, amely a rendezési tervek módosítását vonná maga után, vagy azokkal nincs összhangban.

18.§ (1) Az önkormányzat intézményének joga és lehetősége a használatban lévő ingatlanok, egyéb eszközök és a szellemi kapacitás ésszerű, az alaptevékenységet nem sértő hasznosításával vállalkozási tevékenységet folytatni. A vállalkozás eredményességéért és jogszerűségéért az intézmény vezetője felel.

(2) A vállalkozásból származó bevétel teljes mértékben az intézményt illeti meg, az tőle nem vonható el.

(3)A vállalkozásból származó eredményt az intézmény működési feltételeinek javítására lehet felhasználni.

(2)Az intézmények vállalkozási tevékenységük körét, annak gazdasági tartalmát és a működés szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzatukban, a személyi ösztönzés formáját a kollektív szerződésükben (munkaügyi szabályzatukban) kötelesek rögzíteni.

19.§ (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítése vagy hasznosítása kérelemre vagy hivatalból indulhat.

(2) Hivatalból kezdeményezheti:

-a képviselő-testület,

-a bizottság,

-a polgármester, a jegyző.

________________________________________________________________

¹ Módosította a 10/2011. (IV. 28.) önkormányzati rendelet, hatályba lép 2011. április 29-én (3) Az önkormányzati vagyon elidegenítése és hasznosítása 2 millió Ft értékhatár felett pályázati úton történik.

(4) Állampolgárok és gazdálkodó szervezetek kezdeményezése alapján induló pályáztatás esetén a kezdeményezők hasznosítói ötletének védelmét biztosítani kell. Két egyforma, azonos értékű pályázat benyújtásakor az ötletgazda elsődlegességének elve érvényesül.

20.§ (1) A pályázati rendszer nem terjed ki:

- a bérlemények bérlő számára történő elidegenítése, illetve a bérleti idő meghosszabbítása;

- vagyontárgy önkormányzati alapítású vállalkozásba vitele;

- állami feladatot ellátó állami szervek és a helyi civil szervezetek elhelyezése;

- képviselő-testület által biztosított opció, valamint;

-pályáztatás kétszeri eredménytelensége esetén.

(2)A pályázati hirdetményt a helyi kábel-televízióban, a helybe szokásos módon hirdetőtáblán és esetenként az országos sajtóban is közzé kell tenni.

(3)A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a)- az elidegenítés ár alsó határát (pályázati tárgyaláson a licit alkalmazási lehetőségét),

- a használati jog megszerzésének minimális m²-re megállapított értékét (telkek esetében közművesítettségi fok és fekvés);

b)a helyiségek rendeltetésszerű használata érdekében a pályázó által elvégzendő munkák mennyiségében vagy értékében való meghatározását;

c)a bérleti szerződés megszűnésekor a használót terhelő helyreállítási kötelezettséget;

d)a pályázati ajánlat benyújtásának helyét és idejét;

e)a pályázati tárgyalás helyét, idejét;

f)pályázati csomag díjazás ellenében történő átvételének lehetőségét (esetenként).

21.§ (1) A polgármesteri hivatal a pályázókról szükség esetén információkat és referenciákat szerez be.

(2) A pályázati bírálat eredményéről az ajánlattevőket az elbírálást követő 15 napon belül írásban értesíteni kell.

(3) A szerződésekről a polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet.

Értelmező rendelkezések

1

22. § E rendelet illetve az önkormányzati vagyongazdálkodás alkalmazásában:

(1)Forgalomképesség: vagyonnak, vagyontárgynak az a képessége, hogy polgári jogi jogügylet szabad tárgya lehet.

(2)Forgalomképtelenség: törvény, vagy e rendeletben maghatározott vagyontárgyak azon tulajdonsága, hogy az ilyen vagyontárgy tulajdonjoga jogügylet útján nem ruházható át, nem terhelhető meg, nem köthető le, nem lehet tartozás fedezete és végrehajtás sem vezethető rá.

(3) Ingatlanvagyon-kataszter: az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanoknak jogszabály alapján kötelezően vezetendő nyilvántartása, amely az egyes ingatlanok természetes és jogi jellemzőit tartalmazza.

(4)Kedvezményes átruházás: a vagyontárgy olyan – a reálisnál alacsonyabb – értéken történő átruházása, amely egyébként a polgári jogi szabályok szerint a szerződés feltűnő értékaránytalanság címén történő megtámadását tenné lehetővé.

(5)Korlátozott forgalomképesség: a törzsvagyon törvényben vagy e rendeletben meghatározott vagyontárgyainak azon tulajdonsága, mely szerint polgári jogi jogügylet tárgyai csak törvényben, vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek betartásával lehetnek.

(6)Portfólió: értékpapírból és/vagy más befektetési eszközökből álló, együttesen kezelt befektetés-állomány.

(7)Törzsvagyon: az önkormányzati vagyonnak az a része, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladat és hatáskör ellátását, a helyi közhatalom gyakorlását szolgálja.

(8)Vagyoni értékű jog: polgári jogi értelemben minden olyan jog, amely pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír és önálló forgalom tárgya lehet.

(9)Vagyontárgy: a vagyonelem térben, időben, forgalmazásban elkülöníthető, önálló értékkel és megjelenési formával bíró egyede.

(10)Vagyonleltár: az önkormányzat tulajdonában a költségvetési év zárónapján meglévő vagyonállapota szerinti kimutatás. Célja az önkormányzati vagyon számbavétele értékben és mennyiségben.

(1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, mellyel egyidejűleg az Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1995. (IV. 27.)Kt. számú rendelete hatályát veszti. A kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(2)¹ Jelen rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 12-i 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

A rendelet kihirdetésre került 2004. június 29-én.

¹ Kiegészítette az Európai Parlament és a Tanács - belső piaci szolgáltatásokról szóló - 2006/123 EK irányelve által érintett, egyes önkormányzati rendeletek jogharmonizációjáról szóló 24/2009. (X. 29.)önkormányzati rendelet, hatályba lép 2009. november 1-jén.