SÜMEG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2004. (VI. 30.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
a lakások és helyiségek bérletéről, béréről és elidegenítésük szabályairól
2020.04.09.
A Képviselő-testület a lakások és helyiségek bérlete, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló többször módosított 1993. évi LXXVIII. törvény /a továbbiakban: Ltv./ 3. §-ában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.
A helyi rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Ltv. és a Polgári Törvénykönyv szabályai az irányadók.
I. Fejezet
1. § A rendelet hatálya Sümeg Városi Önkormányzat tulajdonában álló lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre terjed ki.
2. § /1/ A polgármesteri hivatal és a bérbeadásra feljogosított szerv a Sümegi Közszolgáltató Kft. nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában lévő és bérbeadás útján hasznosítható lakásokról.
/2/ A Képviselő-testület a lakások hasznosításáról egyedileg határoz.
/3/[1] [2] Önkormányzati bérlakás meghatározott önkormányzati feladat ellátását biztosító önkormányzati fenntartású intézmény, vagy más szervezet alkalmazásában álló személy kivételével a Sümegen állandó lakóhellyel rendelkező vagy életvitelszerűen a városban tartózkodó magyar állampolgárok, az Európai Unió, illetve az EGK valamely tagállamának állampolgárok részére utalható ki határozott vagy határozatlan időtartamra.
/4/ A Képviselő-testület a meghatározott önkormányzati feladat ellátását biztosító önkormányzati fenntartású intézmény vagy más szervezet alkalmazásában álló személy részére fenntartott lakások, valamint a szükséglakások kivételével a bérlő személyéről pályáztatás útján dönt.
/5/[3] A bérbeadás feltétele, hogy a bérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. Ezt a feltételt a szerződésnek tartalmaznia kell azzal a kikötéssel, hogy a bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni.
3. § /1/ A mindenkori lakásállomány legalább 50 %-át a szociális helyzetük alapján rászorulók részére kell bérbe adni az alábbiak figyelembevételével:
- a költöző családtagok száma,
- a kérelmező jelenlegi lakáskörülményei
- a család egy főre eső jövedelme
- a család aktuális élethelyzete.
/2/[4] a) Nem jogosul(tak) szociális önkormányzati bérlakásra az(ok) a személy(ek), aki(k)nek a tulajdonában , résztulajdonában beköltözhető, üres lakás, üdülő, üdülőtelek van, kivétel, ha a lakása haszonélvezeti joggal terhelt és annak használatát a tulajdonos számára nem engedélyezte, illetve ha azt másik résztulajdonos használja.
b) Nem jogosult(ak) szociális önkormányzati bérlakásra az(ok), aki(k) vagy akinek a vele közös háztartásában élő öt éven belül rendelkeztek saját tulajdonú lakással, de azt eladták, elcserélték.
c) Nem jogosult(ak) szociális önkormányzati bérlakásra az(ok), akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó átlag jövedelem meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát.
/3/[5] Szociális bérlakás iránt pályázatot az erre rendszeresített nyomtatványon a Városi Polgármesteri Hivatalnál írásban kell benyújtani. A pályázathoz csatolni kell a kérelmező és családja jövedelmét igazoló dokumentumokat.
/4/ A pályázati adatlapot a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
/5/ A pályázati kiírás tartalmazza a lakás címét, alapterületét, a lakóhelyiségek számát, komfortfokozatát, műszaki állapotát, berendezéseit, valamint a pályázat beadási határidejét.
/6/ A pályázat kiírásának időpontja az a nap, amikor a pályázatot először nyilvánosságra hozzák. A pályázatot a helyben szokásos módon legalább 15 nap időtartamra közzé kell tenni a városi hirdetőtáblákon és a Városi Televízióban.
/7/ A pályázatokat a beérkezések sorrendjében nyilvántartásba kell venni.
/8/ A pályázat benyújtását követően, amennyiben a pályázó szociális körülményei nem ismertek, a hivatal eljáró ügyintézője környezettanulmányt készít, melyet mellékletként a pályázathoz csatol.
/9/[6] A pályázat a képviselő-testület szociális tárgyú ügyekkel foglalkozó bizottságának javaslatát figyelembe véve a Képviselő-testület bírálja el.
4. § /1/ Garzonházban (fecskeházban) csak olyan 35 év alatti fiatalok nyerhetnek elhelyezést, akiknek nincs önálló ingatlantulajdonuk, házastársi vagy élettársi kapcsolatban élnek, és az alábbi feltételeknek megfelelnek:
a) kereső tevékenységet folytatnak, vagy valamely felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatói,
b) lakáscélú előtakarékossági szerződéssel rendelkeznek, kivéve a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatói.
/2/ A lakáscélú megtakarítás minimális szintje: éves szinten a garzonházi lakás bekerülési költségének 5 %-a. Az előtakarékossági szerződést Magyarországon bejegyzett pénzügyi intézménnyel kell megkötni legalább a bentlakás időtartamára.
/3/ Abban az esetben, ha a kereső tevékenység 90 napnál hosszabb időre vagy a hallgatói jogviszony megszűnik, a bérlőnek a lakást 6 hónapon belül el kell hagyni. Ugyancsak el kell hagyni a lakást a vállalt lakáscélú előtakarékosság nem megfelelő teljesítése esetén.
/4/ A garzonházban a bérleti idő egy család esetében maximum 5 év lehet. 5 év után a garzonházat el kell hagyni, a bérleti szerződés nem hosszabbítható meg.
/5/ A garzonház bérlőjének kijelölése során a szociális bérlakások pályáztatására vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
/6/ Abban az esetben, ha a feltételeknek megfelelő kellő számú fiatal házaspár, élettárs igénylőként nem jelentkezik, az önkormányzat a lakást költségelvű, illetve piaci elvű lakbér felszámításával másoknak is kiadhatja, maximum 1 éves határozott idejű bérleti időtartamra, másik önkormányzati lakás biztosításának igénye nélkül.
5. § A település érdekében a lakással rendelkező szerv a lakásállománynak a Képviselő-testület által meghatározott részét határozott időre, vagy feltétel beálltáig önkormányzati feladat ellátását biztosító önkormányzati fenntartású intézmény vagy más szervezet alkalmazásában álló személy részére foglalkoztatási jogviszonyának időtartamára adja bérbe. A kijelölés joga a polgármester javaslata alapján a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
6. § /1/ A Sümeg, Kossuth u. 14. szám alatt található egészségügyi épületegyüttes emeletén lévő lakóhelyiségeket városi munkásszállóként hasznosítja az önkormányzat.
/2/ Ebbe az épületbe bérlőnek csak önkormányzati feladat ellátását biztosító önkormányzati fenntartású intézmény vagy más szervezet alkalmazásában álló személyt lehet kijelölni foglalkoztatási jogviszonyának időtartamára. A kijelölés joga a polgármester hatáskörébe tartozik.
/3/[7] A munkásszálló ingatlankezelésére a lakások kezelésére vonatkozó szabályok alkalmazandók.
/4/[8] A kijelölt bérlővel a bérleti szerződést a Sümegi Közszolgáltató Kft. köti meg. A szerződés rendelkezik a közműdíjak mértékéről és fizetéséről is. A bérleti szerződés megkötését megelőzően, továbbá valamennyi ingatlant érintő döntés előtt a kezelő köteles a Képviselő-testület véleményét beszerezni.
/5/ Az önkormányzatnak illetve a bérbeadónak a bérlet megszűnése esetén elhelyezési kötelezettsége nem áll fenn. A bérlő a munkásszálló elhagyásakor pénzbeli térítésre nem tarthat igényt.
/6/ [9]
/7/ A ki nem használt lakóhelyiségekre jutó közüzemi díjakat a Polgármesteri Hivatal az ingatlankezelőnek megtéríti.
7. § /1/ A nem szociális bérlakásként hasznosított lakásállományt költségelven, illetve piaci elven megállapított lakbérek alkalmazása mellett kell bérbe adni határozott időre vagy feltétel beálltáig.
/2/ A pályázatot az erre rendszeresített nyomtatványon lehet benyújtani, melyet a rendelet 3. számú melléklete tartalmaz.
/3/ A pályáztatott lakás induló lakbérére s a bérlet időtartamára a bérbeadó tesz javaslatot.
/4/ A pályázati kiírás tartalmazza:
- a lakás címét,
- alapterületét,
- a lakóhelyiségek számát,
- a lakás komfortfokozatát,
- a lakás műszaki állapotát,
- a lakás minimális bérleti díját,
- a bérbeadás időtartamát,
- a pályázat benyújtásának módját, helyét és határidejét,
- az elbírálás szempontjait.
A pályázati felhívásban jelezni kell, hogy a lakás hasznosítása költségelvű, vagy piaci elvű bérlakásként történik-e.
/5/ A pályázat kiírásának időpontja az a nap, amikor a pályázatot először nyilvánosságra hozzák. A pályázatot a helyben szokásos módon legalább 15 nap időtartamra közzé kell tenni a városi hirdetőtáblákon és a Városi Televízióban.
8. § /1/[10] A pályázatokat a Polgármesteri Hivatalnál írásban kell benyújtani, zárt, csak a pályázó nevét tartalmazó borítékban. A Polgármesteri Hivatal a pályázat átvételekor az érkezés dátumát a borítékra feljegyzi, a borítékot lepecsételi, a pályázat átvételéről a pályázó kérelmére igazolást ad, a pályázatot nyilvántartásba veszi.
/2/[11] A pályázatokat a benyújtási határidő leteltét követő munkanapon 3 tagú bizottság bontja fel. A bizottság tagjai a Polgármesteri Hivatal Hatósági Osztályának vezetője, a polgármester által kijelölt alpolgármester, és a képviselő-testület szociális tárgyú ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke.
/3/ A pályázat eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a bizottság mindhárom tagja aláír.
/4/[12] A bizottság az eredményről tájékoztatja a képviselő-testület szociális és pénzügyi tárgyú ügyekkel foglalkozó bizottságait.
9. § /1/[13] Az(ok) a személy(ek) a pályázat nyertese(i), aki(k) magasabb összegű lakbér fizetését, valamint a bérleti díjnak az előző évi infláció mértékével történő emelését vállalja(k), továbbá 5 havi lakbér összegével megegyező óvadékot biztosítékként a bérbeadó számlájára a szerződés megkötésekor befizeti(k). Azonos ajánlatok esetén előnyben részesül(nek) azon pályázó(k), aki(k) a bérleti díjat a leghosszabb időtartamra előlegezi(k) meg egy összegben Azonos mértékű bérleti díj megelőlegezését vállaló(k) közül előnyben részesül(nek) azon pályázó(k), aki(k) önkormányzati feladat-ellátást biztosító önkormányzati intézmény vagy más szervezet alkalmazottja(i).
/2/ Érvénytelen a pályázata annak a személynek, aki önkormányzati lakásba jogcím nélkül, önkényesen, illetve birtokháborítás útján költözött be.
/3/[14] A pályázatokat a képviselő-testület szociális és pénzügyi tárgyú ügyekkel foglalkozó bizottságainak javaslatát figyelembe véve a Képviselő-testület bírálja el. A Képviselő-testület a pályázatot érvényes ajánlat esetén is eredménytelennek nyilváníthatja.
/4/ A pályázókat a pályázat eredményéről, vagy eredménytelenségéről írásban értesíteni kell.
/5/ A pályázatban vállalt megelőlegezett lakbér összegét a szerződés aláírásával egyidejűleg kell megfizetni.
/6/ Érvénytelenné válik a pályázat, ha a pályázatot elnyert személy a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül a bérbeadóval a bérleti szerződést nem köti meg. A bérleti szerződést a következő legmagasabb ajánlatot tevő személlyel kell megkötni, vagy a pályázatot eredménytelennek kell nyilvánítani.
/7/ Ha a bérleti jogviszony azon időpont előtt szűnik meg, amelyre a bérlő a bérleti díjat már megelőlegezte, az általa már befizetett, de még le nem lakott bérleti díjat kamatmentesen vissza kell fizetni.
10. § /1/[15] A lakásbérleti szerződésekkel kapcsolatos bérbeadói és ingatlankezelési jogokat a jelen rendeletben foglaltak szerint a Sümegi Közszolgáltató Kft. gyakorolja. A kezelő a lakásbérletekkel kapcsolatos tevékenységéről évente tájékoztatást ad a képviselő-testületnek.
/2/ A Képviselő-testület felhatalmazza a bérbeadót a jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a bérlővel történő megállapodás tartalmának meghatározására.
/3/ A Képviselő-testület a bérbeadói jogkör gyakorlóját évente beszámoltatja.
/1/ A bérbeadói jogkör gyakorlója a tulajdonos által kijelölt bérlővel a hatályos jogszabályokban meghatározott módon és feltételekkel bérleti szerződést köt.
/2/ A bérleti díjat beszedi, behajtásáról gondoskodik.
/3/ A bérlettel kapcsolatos szolgáltatásokat elvégzi, azok díjait beszedi, vagy behajtásáról gondoskodik.
/4/[16] A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legalább egyszer – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – ellenőrzi. A rongálókkal szemben eljár, a kártérítést bírósági úton érvényesíti, indokolt esetben a szerződés felbontását kezdeményezi.
/5/ A tulajdonos által rendelkezésre bocsátott pénzeszköz mértékéig elvégzi a lakásállomány fenntartási és üzemeltetési munkákat.
/6/ A felújítási, fenntartási és üzemeltetési költségekről évenként elszámol a Polgármesteri Hivatal Főkönyvelőségével.
/7/ A költségvetési koncepció tárgyalását megelőzően a felújítási, korszerűsítési, karbantartási, üzemeltetési munkákról éves feladattervet készít.
/8/[17] Az 100.000 Ft-ot meghaladó felújítási, karbantartási, korszerűsítési munkálatok elvégzése előtt a kezelőnek előzetes költségkalkulációt kell készítenie, és a munkálatok csak a Képviselő-testület engedélyével végezhetők el.
12. § /1/ Önkormányzati lakást nem lakás céljára bérbe adni, illetve annak egy részét nem lakás céljára használni, csak a Képviselő-testület egyedi határozata alapján lehet. Az önkormányzati bérlakás állomány növelését szolgáló központi költségvetési előirányzatból pályázat útján létesített önkormányzati bérlakás 20 évig csak lakás céljára hasznosítható.
/2/ A rendelet hatályba lépése után keletkező más célú használat esetén a bérleti szerződést a tényleges használatnak megfelelően kell módosítani. Nem lakás céljára használt lakás után a helyiség bérleti díjjal azonos összegű lakásbérleti díjat kell fizetni.
/3/ Önkormányzati lakás egészének vagy egy részének más célra történő használatának kérelméhez a bérlőnek csatolni kell a bérlőtárs írásbeli hozzájárulását és a szükséges hatósági engedélyeket.
/4/ A bérleti jogviszonyt fel kell mondani annak a bérlőnek, aki az önkormányzati bérlakását a Képviselő-testület engedélye nélkül adja bérbe, vagy használja nem lakás céljára.
13. § /1/ Önkormányzati lakásra – ha a bérlő kijelölésre jogosult eltérően nem rendelkezik – a házastársak közös kérelmére bérlőtársi szerződést kell kötni.
/2/ A bérlőtársak jogai és kötelezettségei egyetemlegesek.
II. Fejezet
A felek jogai és kötelezettségei
14. § /1/ A bérbeadó jelen rendelet mellékletében közölt lakbérek alapján akkor köt szerződést, ha ezt a jövőbeni bérlő elfogadja.
/2/ A lakbérek jelenlegi mértékét az 1. számú melléklet tartalmazza.
A költségelven bérbe adott lakások lakbérét a Képviselő-testület minden év február 28-ig határozza meg, melynek éves mértéke az adott lakásra eső teljes beruházási költség 2 %-ának
a tárgyévi infláció mértékével növelt összege kiegészülve az adott lakásra eső fenntartási és karbantartási költség összegével.
/3/ A bérleti szerződés külön kitételként tartalmazza, hogy a bérbeadó az önkormányzati rendelet módosítása esetén az új lakbér összegét közli a bérlővel.
/4/ Amennyiben a bérlő a módosított díjjal nem ért egyet, a Ltv.
6. §. /2/ bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.
(5) [18] Szociális bérlakás bérlője 2020. május 1. napjától kezdődően, a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelettel elrendelt veszélyhelyzet megszűnése hónapjának utolsó napjáig, az 1. melléklet alapján meghatározott bérleti díj 50 % mértékét köteles fizetni.
15. § A lakás komfortfokozatának megfelelő lakásberendezéseket a Ltv. melléklete tartalmazza.
16. § /1/ A bérbeadó és a bérlő a Képviselő-testület előzetes hozzájárulását követően megállapodhatnak arra vonatkozóan, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá.
/2/ A szerződés megkötésekor létrejött ilyen megállapodás esetén tételesen rögzíteni kell az elvégzendő munkákat, a kezdés és a befejezés időpontját és a mindkét fél által elfogadott, szakértő által készített költségvetés szerinti bekerülési összeget.
/3/ A bérlő ráfordításait lakbérének szüneteltetésével, vagy mérséklésével nyerheti vissza /lelakás/. Vita esetén a bérbeadó külső szakértőt vehet igénybe.
/4/ A bérbeadó csak kifogástalan minőségű munkát és anyagköltségként csak a szokványos anyagminőséget köteles átvenni. Luxusigények megtérítését a bérlő nem követelheti.
17. § /1/ A bérbeadó és a bérlő a Képviselő-testület előzetes jóváhagyásával megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti. A bérbeadó a költségeket csak akkor vállalhatja át, ha a lakás komfortfokozata vagy szobaszáma ezáltal növekedett. A bérlő egyúttal vállalja a lakás új besorolásának megfelelő lakbér fizetését. A munkák elkészítésére és a költségek megtérítésére egyebekben a rendelet 16. §-ának előírásai irányadóak.
/2/ Amennyiben a bérbeadó a korszerűsítési és átalakítási munkákhoz hozzájárult, a bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlő igényt tarthat a megállapodásban foglalt értéknövelő beruházásai értékének időarányos megtérítésére.
18. § /1/ A bérlő és a vele együttlakó személyek a lakást, a lakásberendezéseket, a közös használatra szolgáló helyiségeket és a teleknagyságot meg nem haladó területeket, továbbá az épület központi berendezéseit rendeltetésszerűen, gondosan, az együttélés követelményeinek megfelelően – a többi bérlő jogainak és jogos érdekeinek sérelme nélkül – jogosult használni.
/2/[19] A bérlői kötelezettségek teljesítését a bérbeadó a bérlő nyugalmának zavarása nélkül évente legalább egyszer munkanapokon 8-20 óra között ellenőrzi. A bérlő az ellenőrzést tűrni köteles.”
19. § /1/ A bérlő köteles gondoskodni:
a)[20] A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére a bérbeadó és a bérlő megállapodása az irányadó; megállapodás hiányában a karbantartással és felújítással kapcsolatos költségek a bérlőt, a pótlással és cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik. Szociális helyzet alapján bérbe adott lakás esetén a fenti munkák a bérlőt terhelik, a szerződés megkötésekor azonban a fizetendő lakbér összegét ennek figyelembevételével kell megállapítani,
b)[21] A lakás tisztántartásáról, az elektromos vezetékhálózat kapcsolóinak és csatlakozó aljzatainak javításáról és cseréjéről.”
c) az épületben, az épület központi berendezéseiben, a közös használatra szolgáló helyiségekben és ezek berendezéseiben, továbbá a lakásban a saját, vagy vele együttlakó személyek magatartása folytán keletkezett hibák kijavításáról és az eredeti állapot helyreállításáról, illetve a kár megtérítéséről,
d) a közös használatra szolgáló helyiségek és területek takarításáról,
e) a bérbeadóval kötött megállapodás alapján nyújtott külön szolgáltatás díjának megfizetéséről,
f) az épület előtti közterület, járda tisztántartásáról, hó- és síkosság mentesítéséről.
20. § A lakást jogcím nélkül használó személy a használat első 6 hónapjában a rendelet szerinti lakbérnek megfelelő használati díjat, ezt követően ennek kétszeresét köteles fizetni, kivéve ha a jogcím nélküli használó másik lakásra tarthat igényt.
A lakáshasználati díj mértéke félévente 50 %-al emelkedik.
21. § A bérlő a törvényben meghatározott eseteken túl lakásába a tulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulása esetén élettársát, testvérét, gyermeke házastársát és házastársa szülőjét fogadhatja be, ha azok saját lakással /tulajdon, bérlet, társbérlet/ nem rendelkeznek. A befogadott személy a lakásba csak tartózkodási helyként jelentkezhet be, és a bérleti jogviszony megszűnésekor sem a bérleti jogviszony folytatására, sem elhelyezésre nem tarthat igényt.
22. § /1/ A határozatlan idejű lakásbérleti jogviszony folytatására kötött tartási szerződéshez a Képviselő-testület akkor járulhat hozzá, ha
- az eltartó nagykorú magánszemély, havi nettó jövedelme legalább a minimálbér kétszerese és Sümegen beköltözhető lakással nem rendelkezik,
- az eltartott jövedelmi, vagyoni helyzete, egészségi állapota a tartást indokolja és eltartásáról a lakásban vele együttlakó más személy nem gondoskodik.
/2/ Tartási szerződés engedélyezéséhez bérlőtársi jogviszony esetén a bérlőtárs hozzájáruló nyilatkozatát is csatolni kell a kérelemhez.
/3/ A Képviselő-testület visszavonhatja a hozzájárulást, amennyiben az eltartó nem tesz eleget tartási kötelezettségének, vagy ha a hozzájárulás megadásakor bejelentett adatok valótlannak bizonyulnak.
III. Fejezet
23. § /1/ Amennyiben a lakásbérleti jogviszony a Lakástörvény 23. § /3/ bekezdése alapján szűnik meg, alacsonyabb bérű cserelakás biztosítása esetén a bérlő a két lakás egy éves lakbérének összege közötti különbség, mint értékkülönbözet miatti pénzbeli térítésre jogosult.
/2/ Amennyiben a lakásbérleti jogviszony az /1/ bekezdésben foglaltak szerint, de cserelakás biztosítása nélkül szűnik meg, a bérlő pénzbeli térítésként, korábbi bérleti jogviszonyának megszűnését megelőző egy éves lakbérének összegére tarthat igényt.
/3/ Az előző bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha bérleti jogviszonya a Ltv.
26. § /1/ bekezdése alapján szűnik meg.
24. § A szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy a Ltv. 32. §-ában foglaltak kivételével bérleti jogviszony folytatására nem tarthat igényt.
25. § /1/ A felek akár a szerződéskötéskor, akár megszűnésekor megállapodhatnak abban, hogy a lakás visszaadásakor a lakást és a lakásberendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá a kölcsönösen elfogadott bérlői költségtérítés fejében.
/2/ A lakás leadásakor kötelezően elvégzendő munkák az alábbiak:
-átvételkori állapotnak megfelelő falfestés /meszelt, enyves, diszperziós, stb./,
-fentiek szerinti mázolás,
-lakásberendezések kijavítása.
/3/ A bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlő a lakást kiürítve és beköltözhető állapotban 30 napon belül köteles visszaadni a bérbeadónak. A lakás leadásakor a Sümegi Közszolgáltató Kft. írásban rögzíti a lakás műszaki állapotát, az esetleges hiányosságokat, azok pótlási határidejét.
/4/ Ha a bérlő a hibák és hiányosságok megszűntetéséről, illetve az ellenérték megtérítéséről nem nyilatkozik, vagy a bérbeadó azt nem fogadja el, a bérbeadó bíróságtól kérheti a bérlő kötelezettségének megállapítását.
/5/ A bérlő köteles a lakás bérét és költségeit mindaddig megfizetni, amíg azt a bérbeadónak rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban vissza nem adja.
26. § /1/ Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnik meg, és nincs a lakásbérlet folytatására jogosult személy, az örökös köteles a lakást 60 napon belül kiürítve visszaadni, a lakás leadásáig a bérleti díjjal azonos lakáshasználati díjat megfizetni.
/2/ Ha az örökös a hagyatéki tárgyakat határidőre nem szállítja el, azokat a bérbeadó az örökös költségére és veszélyére raktárban helyezi el.
/3/ Ha az elhalt bérlőnek lakbértartozása van, azt a bérbeadó hagyatéki teherként bejelenti.
/4/ A bérlő halála esetén, amennyiben a lakásbérleti jogviszony folytatására jogosult személy van, köteles bejelenteni a lakásbérleti jogviszony folytatására való jogosultságát.
27. § /1/ Önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik lakás vagy lakások tulajdonjogára, vagy bérleti jogára cserélhető. A cseréhez a Képviselő-testület hozzájárulása szükséges.
/2/ Nem cserélhető el a lakás másik lakáson vagy lakásokon fennálló tulajdoni hányadokra, kivéve, ha ez önálló lakás használatára jogosítja a cserélőt.
/3/ Lakáscsere esetén a bérlő a vele együttlakó valamennyi személyt köteles a cserelakásba magával vinni.
IV. Fejezet
28. § /1/ A bérlő a lakás egy részét a tulajdonos előzetes hozzájárulásával albérletbe adhatja. A hozzájárulás nélküli albérletbe adás olyan súlyos szerződésszegésnek minősül, amely megalapozza a Ltv. 24. § /1/ bekezdésének b/ pontjában foglalt felmondást.
/2/ Teljes lakás albérletbe adásához hozzájárulás nem adható.
/3/A bérlő csak olyan albérleti szerződés megkötéshez kaphat hozzájárulást, amely garantálja, hogy a lakásbérlet megszűnése esetén az albérlet is megszűnik.
/4/Nem adható hozzájárulás szükséglakás, vagy szoba-konyhás lakás albérletbe adásához.
V. Fejezet
A lakások elidegenítésének szabályai
29. § A lakások és helyiségek elidegenítésével kapcsolatos jogokat a Képviselő-testület gyakorolja, melynek lebonyolításával a Sümegi Közszolgáltató Kft-t bízza meg.
30. § Az önkormányzati tulajdonú lakás
a./ - bérlőjét,
b./ - a bérlőtársakat egyenlő arányban,
c./ - a társbérlőt az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában,
d./ - az a-c./ pontban felsoroltak hozzájárulásával azok egyenes ági rokonát, valamint örökbe fogadott gyermekét a lakás értékesítésekor elővásárlási jog illeti meg. /Ltv.
49. §. /1/ bekezdés/
31. § Annak a bérlőnek a lakása, aki nyugellátásban részesül, és az elővásárlási jogával nem élt, a szerződés fennállásáig harmadik személynek csak írásbeli hozzájárulásával adható el. /Ltv. 50. §. /2/ bekezdés/
32. § /1/ Az elővásárlási joggal rendelkező személy részére a bérlakás eladásáról az értékesítéssel megbízott szervezet írásban a kedvezményezettnek ajánlatot tesz, amelynek tartalmaznia kell:
- a lakás vételárának mértékét,
- a fizetendő vételár részlet mértékét,
- a részletfizetés időtartamát,
- a kamat mértékét,
/2/ Az elővásárlási joggal rendelkező bérlő a lakások értékesítésével megbízott szervezet ajánlatára 30 napon belül írásban köteles nyilatkozni. Amennyiben a fenti határidőben a bérlő vásárlási szándékáról /akár a felkínált feltételektől eltérően is/ nem nyilatkozik, azt úgy kell tekinteni, hogy elővásárlási jogával nem kíván élni.
33. § /1/ Az adás-vételi szerződés megkötése előtt az egylakásos, illetve az egy helyiségből álló épület kivételével az épületet társasházzá kell alakítani. /Ltv. 51. §. /1/ bekezdés/
/2/ A társasház alapító okirat tervezetének előkészítésébe a leendő tulajdonosokat be kell vonni. Az alapító okirat tervezetének meg kell felelnie a leendő tulajdonostársak többségi akaratának. /Ltv. 51. §. /2/ bekezdés/
34. § /1/ Az elidegenítésre kerülő önkormányzati lakások vételárát a hasonló adottságú lakások helyi forgalmi értéke alapján különösen:
a./ az épület településen belüli fekvése,
b./ az épületben lévő lakások száma, a földterület, a közös használatú helyiségek nagysága,
c./ az épület felszereltsége, műszaki állapota,
d./ a lakás alapterülete, komfortfokozata,
e./ a lakottság tényének figyelembe vételével szakértő bevonásával kell megállapítani. /Ltv. 52. §. /1/ bekezdés/
/2/ A vételár megállapításakor a forgalmi értékből le kell vonni a bérlőnek a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásainak értékét. /Ltv. 52. §. /2/ bekezdés/
A beruházást a bérlőnek kell bizonyítania.
/1/ Az önkormányzati bérlakás vételára a lakás forgalmi értéke, amennyiben azt az elővásárlási joggal rendelkező személy vásárolja meg.
/2/ Ha a lakást az elővásárlási joggal rendelkező bérlő vásárolja meg, részére kérelmére legalább 15 évi részletfizetési kedvezményt kell biztosítani.
/3/ Ha az eladó részletfizetést engedélyez, kikötheti, hogy, az adásvételi szerződés megkötésekor a megállapított vételár 20 %-át egy összegben kell megfizetni. Az első vételárrészlet befizetése után fennmaradó hátralékra a havonta fizetendő részleteket egyenlő mértékben kell megállapítani. A vételárhátralékra a jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamat köthető ki.
/4/ A vételár egy összegben történő megfizetése, vagy az előírtnál rövidebb idejű törlesztési idő vállalása esetén a vevőt, vételárkedvezmény, illetve a vételárhátralékból engedmény illeti meg. A kedvezmény, illetve az engedmény mértékét a Képviselő-testület egyedi döntésében határozza meg.
36. § Az önkormányzati lakás vételára a forgalmi érték, ha azt elővásárlási joggal nem rendelkező személy kívánja megvásárolni. A vételár megfizetésére a Képviselő-testület egyedi határozata alapján részletfizetési kedvezmény adható. A vételár hátralék után fizetendő kamat és kezelési költség összegét a Képviselő-testület határozatban állapítja meg.
37. § /1/ Sümeg Város Képviselő-testülete az önkormányzat tulajdonában álló a rendelet 5. §-ában meghatározott személy részére határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig bérbe adott lakásokat a határozott idő lejártakor, illetőleg a feltétel bekövetkeztekor elidegenítheti a volt bérlőnek a /2/ bekezdés szerinti feltételekkel.
/2/ A bérlő megszerzi a lakás tulajdonjogát, ha annak teljes forgalmi értékét a szerződéskötéskor egy összegben megfizeti.
38. § /1/ A vételár megfizetéséhez helyi önkormányzati támogatás nem vehető igénybe.
/2/ A vételár hátralék és járulékai erejéig az ingatlanra az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot, a vételár hátralék fennállásának idejére elidegenítési tilalmat kell az önkormányzat javára bejegyezni.
/3/ A Polgármesteri Hivatal az elidegenítési tilalmat az eladást bonyolító szerv jelzése alapján törölteti, ha a vevő a vételár hátralékot megfizette.
VI. Fejezet
A helyiséggazdálkodás szabályai
39. § /1/[23] Az önkormányzati tulajdonú helyiségek tekintetében a bérbeadói és ingatlankezelési jogokat a Közszolgáltató Kft. gyakorolja. A kezelő a bérbeadói jogok gyakorlásával és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban évente tájékoztatást ad a képviselő-testületnek.
/2/ A Képviselő-testület felhatalmazza a bérbeadót a jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a bérlővel történő megállapodás tartalmának meghatározására.
/3/ A Képviselő-testület a bérbeadói jogkör gyakorlóját évente beszámoltatja.
40. § /1/ A bérbeadói jogkör gyakorlója a tulajdonos által kijelölt bérlővel a hatályos jogszabályokban meghatározott módon és feltételekkel bérleti szerződést köt.
/2/ A bérleti díjat beszedi, behajtásáról gondoskodik.
/3/ A bérlettel kapcsolatos szolgáltatásokat elvégzi, azok díjait beszedi, vagy behajtásáról gondoskodik.
/4/ Ellenőrzi a bérlemények rendeltetésszerű használatát. A rongálókkal szemben eljár, a kártérítést bírósági úton érvényesíti, indokolt esetben a szerződés felbontását kezdeményezi.
/5/ A tulajdonos által rendelkezésre bocsátott pénzeszköz mértékéig elvégzi a helyiségek fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatos munkákat.
/6/ A felújítási, fenntartási és üzemeltetési költségekről évenként elszámol a Polgármesteri Hivatal Főkönyvelőségével.
/7/ A költségvetési koncepció tárgyalását megelőzően a felújítási, korszerűsítési, karbantartási, üzemeltetési munkákról éves feladattervet készít.
/8/[24] A 100. 000 Ft-ot meghaladó felújítási, karbantartási, korszerűsítési munkálatok elvégzése előtt a kezelőnek előzetes költségkalkulációt kell készítenie, és a munkálatok csak a képviselő-testület engedélyével végezhetők el.
41. § /1/ Az üres helyiségek bérbeadása nyilvános pályáztatás, vagy licit útján történik, kivéve, ha a helyiség jellege, rendeltetése, vagy valamely jogszabályi előírás mást indokol.
/2/ A helyiségek hirdetési irányárát a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Az egyes helyiségek bérleti díját a bérbeadó javaslata alapján a Képviselő-testület határozatban állapítja meg. A bérleti díj mértéke évente legalább az infláció mértékével emelkedik.
/3/ A Polgármesteri Hivatal és a bérbeadásra feljogosított szerv nyilvántartást vezet a bérbeadás útján hasznosítható helyiségekről.
42. § /1/ Helyiség bérletére vonatkozó szerződés határozott, vagy határozatlan időre köthető. A határozott időre kötött szerződéseket a bérbeadó meghosszabbíthatja, amely meghosszabbításról és annak feltételeiről a Képviselő-testületet előzetesen köteles tájékoztatni.
/2/ Ha a helyiség bérleti formában történő hasznosításakor a bérlő az általa vállalt kötelezettségét nem teljesíti, a bérleti jogviszonyt a bérbeadó a Ltv.
24. §-ának /1/ bekezdés b./ pontja alapján írásban felmondhatja a felmondás közlését követő hónap utolsó napjára.
43. § /1/ A bérbeadó és a bérlő a Képviselő-testület előzetes jóváhagyásával megállapodhatnak abban, hogy a helységet a bérlő átalakítja, korszerűsíti. A munkák elkészítésére és a költségek megtérítésére egyebekben a rendelet 16. §-ának előírásai irányadóak.
/2/ Amennyiben a bérbeadó a korszerűsítési és átalakítási munkákhoz hozzájárult, a bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlő igényt tarthat a megállapodásban foglalt értéknövelő beruházásai értékének időarányos megtérítésére.
44. § /1/ Önkormányzati helyiség bérleti jogának átruházásához vagy cseréjéhez hozzájárulást a Képviselő-testület adhat.
/2/ A hozzájárulás megadása indokolt, ha a cserét a hozzátartozók kérik, a cserélő felek vállalják a bérbeadó új feltételeit, illetve a hozzájárulást a lakosság ellátása teszi indokolttá.
45. § A bérlő a helyiséget a tulajdonos előzetes hozzájárulásával albérletbe adhatja. A hozzájárulás nélküli albérletbe adás olyan súlyos szerződésszegésnek minősül, amely megalapozza a bérleti szerződés felmondását.
VII. Fejezet
A helyiségek elidegenítésének szabályai
46. § /1/ A Képviselő-testület a tulajdonában álló helyiségek elidegenítéséről egyedileg határoz.
/2/ Az értékesítés során a bérlőt elővásárlási jog illeti meg. /Ltv. 58. §. /1/ bekezdés/
/3/ Az elidegenítésre kerülő önkormányzati helyiségek vételárát a hasonló adottságú helyiségek helyi forgalmi értéke alapján, különösen
a./ az épület településen belüli fekvése, alapterülete,
b./ az épület felszereltsége, műszaki állapota figyelembevételével szakértő bevonásával kell megállapítani.
47. § /1/ A helyiségek vételára a mindenkori forgalmi érték.
/2/ A vételár megállapításakor a forgalmi értékből le kell vonni a bérlőnek a helyiségre fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásainak értékét. A beruházást a bérlőnek kell bizonyítania.
48. § /1/ A vételár megfizetésére a Képviselő-testület egyedi határozata alapján részletfizetési kedvezmény adható. A vételár hátralék után fizetendő kamat és kezelési költség mértékét a Képviselő-testület határozatban állapítja meg.
/2/ A vételár hátralék és járulékai erejéig az ingatlanra az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot a vételár hátralék fennállásának idejére elidegenítési tilalmat kell az önkormányzat javára bejegyezni.
/3/ A Polgármesteri Hivatal az elidegenítési tilalmat az eladást bonyolító szerv jelzése alapján törölteti, ha a vevő a vételár hátralékot megfizette.
VIII. Fejezet
HATÁLYBALÉPTETŐ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
49. § /1/ Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
/2/ E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályukat vesztik az alábbi önkormányzati rendeletek:
- 18/2000. (VIII.23.) önk. rendelet,
- 9/2001. (VI. 27.) önk. rendelet,
- 13/2001. (X. 26.) önk. rendelet,
- 7/2002. (V. 2.) önk. rendelet,
- 11/2002. (IX. 25.) önk. rendelet,
- 10/2003.(IV.30.) önk. rendelet,
- 16/2003. (XI.6.) önk. rendelet,
- 1/2004. (II.10.) önk. rendelet.
A kárpótlási jegy lakásvásárlásnál történő felhasználásáról szóló 15/1993. (IX.28.) önk. rendelet.
1. melléklet a 15/2004. (VI. 30.) önkormányzati rendelethez
üres cím
2. melléklet a 15/2004. (VI. 30.) önkormányzati rendelethez
üres cím
3. melléklet a 15/2004. (VI. 30.) önkormányzati rendelethez
üres cím
