156/2004. (X. 27.) FVM rendelet

az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot”, illetve a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” feltételrendszerének meghatározásáról szóló 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet módosításáról

2004.11.04.

A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény 45. §-a (2) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) Az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot”, illetve a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” feltételrendszerének meghatározásáról szóló 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. §-a az alábbi (3)–(5) bekezdésekkel egészül ki:

„(3) A támogatható területre, illetve állatállományra vonatkozó szempontok teljesítését a Rendelet 4. számú mellékletét képező táblázat pontrendszere alapján kell értékelni. A táblázat tartalmazza az egyes szempont teljesítése, illetve nem teljesítése esetén adandó pontszámot, attól is függően, hogy a nem teljesítést hány alkalommal állapították meg, és az milyen mértékű volt.

(4) Ha a szempontok teljesítése esetén a programban elérhető és az elért pontszám különbségének a programban elérhető pontszámhoz viszonyított százalékos aránya nem nulla, és

a) az legfeljebb 10%, akkor a mezőgazdasági termelőnek figyelmeztető levelet kell küldeni;

b) az legfeljebb 20%, akkor az adott évi támogatási összegből 10%-ot le kell vonni;

c) az legfeljebb 30%, akkor az adott évi támogatási összegből 20%-ot le kell vonni;

d) az legfeljebb 50%, akkor az adott évi támogatási összegből 50%-ot le kell vonni;

e) az legfeljebb 60%, akkor az adott évi támogatási összegből 100%-ot le kell vonni;

f) az meghaladja a 70%-ot, akkor a mezőgazdasági termelőt a programból ki kell zárni.

(5) A táblázatban megjelölt egyes esetekben az elért pontszámtól függetlenül a mezőgazdasági termelő az adott gazdálkodási évben az érintett (P1), vagy valamennyi (P2) parcella után nem jogosult támogatásra, illetve a mezőgazdasági termelőt a programból ki kell zárni (P3).”

(2) A Rendelet 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép.

(3) A Rendelet 2. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép.

(4) A Rendelet kiegészül e rendelet 3. számú mellékletével.

(5) A Rendelet kiegészül e rendelet 4. számú mellékletével.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Dr. Németh Imre s. k.,
földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1. számú melléklet a 156/2004. (X. 27.) FVM rendelethez

[1. számú melléklet a 4/2004. (I. 13.) FVM rendelethez]

A „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” biztosításának előírásai

A ,,Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” biztosításának előírásai

Szempont	Előírás
1. Talajerózió	1.	Eróziónak kitett területeken, tavaszi vetésű növények vetéséig talajfedettség biztosítása.
	2.	Erózióval veszélyeztetett területeken szintvonalas talajművelés alkalmazása.
	3.	Erózió ellen kialakított teraszok megőrzése.
	4.	Tizenkettő százaléknál nagyobb lejtésű területen kapás kultúrák termesztése tilos.
	5.	Természetes talajvédelmet szolgáló meglévő zöld sávok (sövények, táblaszegélyek stb.) megőrzése.
	6.	Talaj megnyitását eredményező művelést követően talajlezáró művelet alkalmazása.
2. Talaj szervesanyag-tartalma	1.	Betakarítást követő tarlóhántás, illetve tarlóápolás alkalmazása.
	2.	A tarló égetése tilos.
3. Talajszerkezet	1.	Termőföld hasznosításának megfelelő gépek, eszközök alkalmazása.
	2.	A termőföld művelése, a nedvességtartalomnak megfelelő művelet- és menetszám mellett úgy történjen, hogy a talajszerkezet romlása, tömörödése elkerülhető legyen.
	3.	Periodikus (öt évente egyszer) mélyművelés alkalmazása.
4. Művelés minimális szintje	1.	Szántóterületek művelésben tartása, gyommentes állapot biztosítása mellett.
	2.	A tájképet alkotó természetes elemek megőrzése.
	3.	Biztosítani kell a természetes gyepterületek megőrzését.
	4.	A mezőgazdasági területeken a hasznosítás szempontjából nem kívánatos lágy- és fásszárú növények megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni.
	5.	A gyepterületen a megfelelő állatsűrűséggel kell biztosítani az alul-, illetve túllegeltetés elkerülését, vagy legalább évente egyszeri tisztító kaszálást kell végezni.

2. számú melléklet a 156/2004. (X. 27.) FVM rendelethez

[2. számú melléklet a 4/2004. (I. 13.) FVM rendelethez]

A „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” előírásai

A ,,Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” előírásai

Szempont	Előírás
1. Szántóföldi növénytermesztés	1.	Monokultúrás termesztés alkalmazása nem lehetséges, kivéve az évelő takarmánynövényeknél, a méhlegelőnél és a zöldtrágyázás céljából vetett növények esetében.
	2.	A vetésforgó kialakításában a következő irányelveket kell figyelembe venni:
		a) cukorrépa, cékla, takarmányrépa, burgonya, lóbab, szója és csillagfürt négyévente csak egyszer kerülhet ugyanarra a táblára;
		b) napraforgó ötévente egyszer kerülhet ugyanarra a táblára;
		c) legalább ötévente egyszer pillangós vagy zöldtakarmány növényt kell termeszteni a vetésváltásban, beleértve a másodvetést is;
		d) száraz borsó hétévente csak egyszer termeszthető;
		e) kukoricát csak alacsony nitrogénigényű növény követhet;
		f) két nem évelő pillangós növény termesztése között minimum két év szünetet kell tartani;
		g) lucerna után nem következhet egyéb pillangós növény, illetve lucerna után az utóveteménynek jelentős nitrogénigényűnek kell lenni;
		h) szója, napraforgó és olajrepce nem követhetik egymást;
		i) a vetésforgóban a kalászosok és a kukorica együttes részaránya nem haladhatja meg a hetvenöt százalékot.
	3.	A mechanikus gyomirtást a gyomok virágzása előtt el kell végezni.
	4.	Évente eltérő mélységű talajművelés alkalmazása.
	5.	A szalmabálákat egy hónapon belül le kell hordani a területről a betakarítást követően.
2. Gyepgazdálkodás	1.	Szarvasmarha, juh, kecske, dám- és gímszarvas, szamár, ló és bivaly (egyéb állat nem legeltethető) esetében az állatsűrűség mértéke nem haladhatja meg:
		– az 1,8 állategység/hektár értéket a nem nitrátérzékeny területeken;
		– az 1,4 állategység/hektár értéket a nitrátérzékeny területeken.
	2.	A bálázást és a széna lehordását legfeljebb egy hónapon belül el kell végezni.
	3.	Gyepek égetése tilos.
	4.	A legeltetési időszak végén tisztító kaszálást kell végezni minden évben.
	5.	A téli legeltetés tilos.
	6.	Minden gépi munkát a gyepterület károsítása nélkül kell végezni.
3. Tápanyag-gazdálkodás	1.	Ötévente szűkített talajvizsgálat (pH, humusztartalom, K_A, vízoldható összes só, CaCO₃, NO₂+NO₃, P₂O₅, K₂O).
	2.	Tisztított szennyvíz, szennyvíziszap, hígtrágya kijuttatás és talajjavítás a talajvédelmi hatóság engedélye alapján végezhető, betartva a vonatkozó jogszabályban foglalt előírásokat.
	3.	A gazdálkodó a nitrogéntrágyázás során nem lépheti túl a kedvezőtlen és nem kedvezőtlen adottságú, továbbá a nitrátérzékeny és nem nitrátérzékeny területekre megadott határértékeket (lásd a kiegészítő táblázatot).
	4.	A nitrátérzékeny területeken az akcióprogram előírásait kötelező betartani [a 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet 8. § (1)–(3) bekezdései, illetve 9. § (1)–(2) és (4) bekezdésében foglaltak mellett].
	5.	A nem nitrátérzékeny területeken az alábbi előírásokat kell betartani:
		a) Meredekebb lejtésű területeken trágyát kijuttatni csak azonnali bedolgozás mellett lehet.
		b) Trágya nem juttatható ki felszíni víztől, forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól tíz méteres sávban, valamint hullámtereken, parti sávokban és vízjárta területeken.
		c) Gyors hatású, könnyen oldódó nitrogéntrágya, trágyalé, hígtrágya betakarítás után csak akkor juttatható ki a szántóterületre még az adott évben, ha a trágyázás és a megfelelő talajfedettséget biztosító növény vetése közötti idő nem több mint tizennégy nap.
		d) Tilos a trágya kijuttatása december 1. és február 15. között. Nem juttatható ki trágya fagyott (a talaj öt centiméter vagy annál nagyobb mélységig tartósan fagyott), vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra.
		e) A gazdálkodó istállótrágyát csak szigetelt alapú, a csurgalékvíz összegyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornával és aknával ellátott, legalább nyolc havi trágyamennyiség tárolására alkalmas trágyatelepen, hígtrágyát legalább négy havi trágyamennyiség tárolására alkalmas szigetelt tartályban, medencében tárolhat. A nem nitrátérzékeny területen az állattartó gazdálkodónak a híg- és istállótrágya tárolókra vonatkozó előírásokat az alábbi határidőktől kezdődően kell teljesíteni az akcióprog- ram előírásainak megfelelően:
		– hígtrágya tároló 50 állategység/gazdaság felett 2006. január 1-jétől;
		– hígtrágya tároló 50 állategység/gazdaság alatt 2010. január 1-jétől;
		– istállótrágya tároló 50 állategység/gazdaság felett 2010. január 1-jétől;
		– istállótrágya tároló 50 állategység/gazdaság alatt 2014. január 1-jétől.
4. Növényvédelem	1.	A mezőgazdasági tevékenység során kizárólag hatóságilag engedélyezett növényvédő szert és termésnövelő anyagot lehet felhasználni a technológiai és a felhasználásra való jogosultsági előírások maradéktalan betartása mellett.
		Növényvédő szert emberi és állati tartózkodásra, valamint élelmiszer és takarmány tárolására szolgáló helyiségtől elkülönített és biztonságosan zárható raktárban vagy szekrényben, tűz- és robbanásveszélyt kizáró, egészséget és környezetet nem veszélyeztető módon szabad tárolni [a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról szóló 89/2004. (V.15.) FVM rendelet előírásai szerint].
	2.	Tilos növényvédő szert tárolni egy kilométeres távolságon belül
		a) a Balaton, a Velencei-tó, a Tisza-tó és a fürdőzésre kijelölt vizek partvonalának teljes hosszában,
		b) a vízművek, víznyerőhelyek védőterületén belül.
	3.	Gondoskodni kell a növényvédelemi tevékenység során kiürült csomagoló burkolatok, göngyölegek szakszerű összegyűjtéséről, kezeléséről, ártalmatlanításáról (vonatkozó jogszabálynak megfelelően).
	4.	A növényvédelmi tevékenység során csak megfelelő műszaki állapotú növényvédelmi gépek és növényvédő szer kijuttatására szolgáló berendezések használhatók.
5. Természet- és tájvédelem (a védett területeken és az Érzékeny Természeti Területek célprogramoknál)	1.	A gazdálkodónak kerülni kell a természetes vagy természet közeli élőhelyek károsítását a mezőgazdasági tevékenység (kiszántás, trágyázás vagy vegyszerezés, tájelemek elmozdítása stb.) során is.
	2.	A gazdálkodónak kerülni kell a gazdaság területén elhelyezkedő történelmi és építészeti szempontból értékes műemlékek és területek károsítását, rongálását a mezőgazdasági tevékenység során.
	3.	A gazdálkodó nem változtathatja meg a kialakított parcella méretet.
	4.	Melioratív meszezés, drénezés és öntözés nem engedélyezett.
	5.	Csak természetvédelmi szempontból kedvező kaszálási módszerek és technológiák alkalmazhatók (kaszálás a tábla közepétől kifelé haladva, a táblaszegélyeket utoljára kell lekaszálni).
	6.	Ideiglenes vagy állandó épületek létesítését csak az illetékes Nemzeti Park Igazgatóságának jóváhagyásával lehetséges.
	7.	Az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság szakembereinek bevonásával egyedileg kell meghatározni a kaszálás időpontját az ex lege védett lápokon.
	8.	A meglévő fasorokat, erdősávokat, idős fákat meg kell őrizni.
	9.	A termesztéssel kapcsolatos technológiai munkálatok során bármilyen depónia (trágyaszarvas, bálakazal, szalmakazal stb.) csak a művelt területen hozható létre.
	10.	Fokozottan védett madárfajok fészkének megtalálása esetén a gazdálkodónak haladéktalanul értesíteni kell az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság szakembereit.
	11.	Az állatok éjjeli szálláshelyének kialakításánál csak természetes anyagokat lehet (fa, nád) felhasználni.
	12.	A pásztorok szálláshelyének kialakítását tájba illően, a hagyományos építészeti anyagok és módszerek felhasználásával kell elvégezni.
	13.	A tókák, belvizes foltok megőrzése kötelező.
6. Állattartás	1.	A gazdálkodónak az állattartás során gondoskodnia kell az állat számára olyan életkörülmények biztosításáról, amelyek megfelelnek az állat fajának, fajtájának, nemének, korának jellemző fizikai, élettani, tenyésztési, viselkedési és szociális sajátosságainak, valamint egészségi állapotának.
	2.	Az állat etetése és itatása során csak olyan takarmányt és ivóvizet, illetve egyéb itatásra alkalmas folyadékot szabad felhasználni, amely az állat, illetve közvetve az ember egészségét nem veszélyezteti.
	3.	Az állattartó köteles állatának rendszeres állatorvosi ellátásáról gondoskodni.
	4.	Az állattartónak az állatok tartása, szállítása és forgalmazása során gondoskodnia kell az állategészségügyi, állatvédelmi és környezetvédelmi előírások betartásáról.
7. Talajerózió	1.	Eróziónak kitett területeken, tavaszi vetésű növények vetéséig talajfedettség biztosítása.
	2.		Erózióval veszélyeztetett területeken szintvonalas talajművelés alkalmazása.
	3.	Erózió ellen kialakított teraszok megőrzése.
	4.	Tizenkét százaléknál nagyobb lejtésű területen kapás kultúrák termesztése tilos.
	5.	Természetes talajvédelmet szolgáló meglévő zöld sávok (sövények, táblaszegélyek stb.) megőrzése.
	6.	Talaj megnyitását eredményező művelést követően talajlezáró művelet alkalmazása.
8. Talaj szervesanyag-tartalma	1.	Betakarítást követő tarlóhántás, illetve tarlóápolás alkalmazása.
	2.	A tarló égetése tilos.
9. Talajszerkezet	1.	Termőföld hasznosításának megfelelő gépek, eszközök alkalmazása.
	2.	A termőföld művelése a nedvességtartalomnak megfelelő művelet- és menetszám mellett úgy történjen, hogy a talajszerkezet romlása, tömörödése elkerülhető legyen.
	3.	Periodikus (ötévente egyszer) mélyművelés alkalmazása.
10. A művelés minimális szintje	1.	Szántóterületek művelésben tartása, gyommentes állapot biztosítása mellett.
	2.	A tájképet alkotó természetes elemek megőrzése.
	3.	Biztosítani kell a természetes gyepterületek megőrzését.
	4.	A mezőgazdasági területeken a hasznosítás szempontjából nem kívánatos lágy- és fásszárú növények megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni.
	5.	A gyepterületen a megfelelő állatsűrűséggel kell biztosítani az alul-, illetve túllegeltetés elkerülését, vagy legalább évente egyszeri tisztító kaszálást kell végezni.
11. A gazdaság területének rendben tartása	1.	A gazdálkodónak a gazdaságot és annak környezetét rendben, hulladékmentesen kell tartani a vonatkozó jogszabályban foglalt előírásoknak megfelelően.
	2.	A gazdálkodónak gondoskodni kell a használatában lévő gazdasági utak jó állapotának fenntartásáról, valamint a csapadékos idő okozta úthibák kijavításáról.
12. Kötelező nyilvántartások	1.	A gazdálkodónak a mezőgazdasági parcellán végzett tevékenységeiről naprakész nyilvántartást kell vezetni az FVM által rendszeresített formanyomtatványon, a gazdálkodási naplóban, amely tartalmazza a tápanyag-gazdálkodásra vonatkozó részleteket is.
	2.	A gazdálkodónak a gazdálkodása során felhasznált növényvédő szerekről, valamint azokkal kapcsolatos tevékenységéről permetezési naplót kell vezetnie.
	3.	A gazdálkodónak az állattartás során vezetnie kell az állategészségügyi, illetve állatjóléti jogszabályokban részletezett nyilvántartásokat.
	4.	A gazdálkodónak a nyilvántartásokat és azok dokumentációit legalább a vállalt agrár-környezetgazdálkodási célprogramnak megfelelő időtartamig meg kell őrizni.

Kiegészítő táblázat a 2. számú melléklethez

Hektáronként kiadható maximális nitrogén (N) hatóanyag mértékei különböző adottságú
és érzékenységű területeken

(Mértékegység: kg/ha)

Kedvezőtlen Adottságú Térségekben				Nem Kedvezőtlen Adottságú Térségekben
nitrátérzékeny területen		nem nitrátérzékeny területen		nitrátérzékeny területen		nem nitrátérzékeny területen
kiadható maximális N (kg/ha)	ebből: kiadható maximális szerves eredetű N (kg/ha)	kiadható maximális N (kg/ha)	ebből: kiadható maximális szerves eredetű N (kg/ha)	kiadható maximális N (kg/ha)	ebből: kiadható maximális szerves eredetű N (kg/ha)	kiadható maximális N (kg/ha)	ebből: kiadható maximális szerves eredetű N (kg/ha)
170	170	200	200	220	170	300	300

Megjegyzés: Ha az előírt talajvizsgálatokon alapuló tápanyag-gazdálkodási terv az adott területre vonatkozóan a fenti határértékeket meghaladó mennyiségben határozná meg a hektáronként kiadható nitrogén hatóanyag mennyiséget, akkor is a táblázatban megadott mértékig lehet nitrogén hatóanyagot kijuttatni a termőföldre.

3. számú melléklet a 156/2004. (X. 27.) FVM rendelethez

3. számú melléklet a 4/2004. (I. 13.) FVM rendelethez

Állategység (ÁE) számítási táblázat

Állatfajok megnevezése	Mennyiség (db)	Állategység (ÁE)
Kérődzők
szarvasmarha/bivaly
borjú 6 hónapos korig	1	0,4
6–24 hónapos korú növendék	1	0,6
24 hónaposnál idősebb állat	1	1
juh (vegyes korcsoport)	1	0,15
kecske (vegyes korcsoport)	1	0,15
dámszarvas (vegyes korcsoport)	1	0,15
gímszarvas (vegyes korcsoport)	1	0,3
Sertésfélék
tenyészkoca malacok nélkül	1	0,5
malac 25 kg-ig	1	0,03
hízósertés 25–110 kg	1	0,2
kan	1	0,5
Lófélék
ló (vegyes korcsoport)	1	1
öszvér, szamár (vegyes korcsoport)	1	0,6
Baromfifélék
pecsenyetyúk és kakas, valamint gyöngytyúk és kakas (vegyes korcsoport)	1	0,01
tojótyúk és kakas (vegyes korcsoport)	1	0,02
pulyka (vegyes korcsoport)	1	0,03
Víziszárnyasok
lúd (vegyes korcsoport)	1	0,03
kacsa (vegyes korcsoport)	1	0,02
Egyéb állatok
nyúl (vegyes korcsoport)	1	0,02

Az állategység a különböző állatfajok állományának együttes számbavételére alkalmas egyenérték. Az állategység, mint mérőszám a Nemzeti Vidékfejlesztési Terven belül az állatok létszámához kötött (állatállomány alapú) támogatások igénylésére és kifizetésére, valamint a gazdálkodók által szolgáltatott adatok egységes feldolgozására és ellenőrzésére szolgál.

4. számú melléklet a 156/2004. (X. 27.) FVM rendelethez

4. számú melléklet a 4/2004. (I. 13.) FVM rendelethez

A Helyes Gazdálkodási Gyakorlatra vonatkozó előírások ellenőrzési szempontjai

Ellenőrzési szempontok	A szempont teljesítése esetén adandó pontérték	Az előírástól való eltérés, illetve annak mértéke	Eltérés esetén adandó pontérték
Ellenőrzési szempontok	A szempont teljesítése esetén adandó pontérték	Az előírástól való eltérés, illetve annak mértéke	Első alkalom	Második alkalom	Többszöri alkalom
Helyes Gazdálkodási Gyakorlat
1. Szántóföldi növénytermesztés
Monokultúrás termesztés alkalmazása nem lehetséges, kivéve az évelő takarmánynövények, méhlegelő vagy zöldtrágya céljából vetett növények esetében	10	Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást	9	8	7
	10	Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást	8	7	5
A vetésforgó irányelveit nem tartották be a támogatás időtartama alatt	10	A gazdálkodási napló és a jelenlegi vetésszerkezet alapján az előírt vetésforgó irányelveit nem tartották be	8	7	5
Csak mechanikus gyomirtás engedélyezett, amit a gyomok virágzása előtt el kell végezni	10	Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást	9	8	7
	10	Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást	8	7	5
Évente eltérő mélységű talajművelés alkalmazása	10	Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást	9	8	7
Évente eltérő mélységű talajművelés alkalmazása	10	Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást	8	7	5
A szalmabálákat egy hónapon belül le kell hordani a területről a betakarítást követően	10	Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást	9	8	7
	10	Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást	8	7	5
2. Gyepgazdálkodás
Szarvasmarha, juh, kecske, gím- és dámszarvas, szamár, ló és bivaly (egyéb állat nem legeltethető) esetében az állatsűrűség mértéke nem haladhatja meg az 1,8, illetve nitrátérzékeny területeken az 1,4 állategység/ha értéket	10	Az állatsűrűség meghaladta az 1,8, de nem lépte túl a 2,0 értékeket, illetve nitrátérzékeny területeken az állatsűrűség meghaladta az 1,4, de nem lépte túl az 1,6 állategység/ha értékeket	8	7	5
	10	Az állatsűrűség a 2,0, illetve nitrátérzékeny területeken az 1,6 állategység/ha értékeket is meghaladta	7	5	4
A bálázást és a széna lehordását legfeljebb egy hónapon belül el kell végezni	10	A széna lehordása csak a kaszálást követő 40 napon túl történt meg, ugyanakkor a késedelem indoka elfogadható volt	8	7	5
	10	A széna lehordása nem történt meg a kaszálást követő 40 napon túl sem	7	5	4
Gyepek égetése tilos	10	Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást	8	7	5
Gyepek égetése tilos	10	Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást	7	5	4
A legeltetési időszak végén tisztító kaszálást kell végezni minden évben	10	Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem történt tisztító kaszálás	9	8	7
	10	Az összterület több, mint 20%-án nem történt tisztító kaszálás	8	7	5
A téli legeltetés tilos	10	Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást	9	8	7
A téli legeltetés tilos	10	Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást	8	7	5
Minden gépi munkát a gyepterület károsítása nélkül kell végezni	10	A gyepterület kevesebb, mint 20%-án károsodott a gépi munkavégzés következtében	9	8	7
	10	A gyepterület több, mint 20%-án károsodott a gépi munkavégzés következtében	8	7	5
3. Tápanyag-gazdálkodás
5 évente szűkített talajvizsgálat megléte (pH, humusztartalom, K_A, vízoldható összes só, CaCO₃, NO₂+NO₃, P₂O₅, K₂O)	10	Az összterület kevesebb, mint 20%-a esetében nem rendelkezik talajvizsgálati eredményekkel	8	7	5
	10	Az összterület több, mint 20%-a esetében nem rendelkezik talajvizsgálati eredményekkel	7	5	4
Tisztított szennyvíz, szennyvíziszap kijuttatás a talajvédelmi hatóság engedélye alapján végezhető, betartva a vonatkozó jogszabályban foglalt előírásokat	10	Engedély nélküli szennyvíz, szennyvíziszap kijuttatás történt	7	5	4
Hígtrágya kijuttatás a talajvédelmi hatóság engedélye alapján végezhető, betartva a vonatkozó jogszabályban foglalt előírásokat	10	Engedély nélküli hígtrágya kijuttatás történt	7	5	4
Talajjavítás a talajvédelmi hatóság engedélye alapján végezhető, betartva a vonatkozó jogszabályban foglalt előírásokat	10	A talajjavítás engedély nélkül, vagy nem az előírásoknak megfelelően történt	8	7	5
A gazdálkodó a nitrogén trágyázás során nem lépheti túl a kedvezőtlen és nem kedvezőtlen adottságú, továbbá a nitrátérzékeny és nem nitrátérzékeny területekre megadott határértékeket	10	A kijuttatott N hatóanyag mennyisége meghaladja a határértéket	7	5	4
A nitrátérzékeny területeken az akcióprogram előírásait kötelező betartani	10	Nem tartották be az akcióprogram előírásait	6	P2	P3
A nem nitrátérzékeny területeken az alábbi előírásokat kell betartani:
Meredekebb lejtésű területeken trágyát kijuttatni csak azonnali bedolgozás mellett lehet	10	Nem tartották be az előírást	7	5	4
Trágya nem juttatható ki felszíni víztől, forrástól, emberi fogyasztásra, ill. állatok itatására szolgáló kúttól 10 m-es sávban, valamint hullámtereken, parti sávokban és vízjárta területeken	10	Nem tartották be az előírást	7	5	4
Gyors hatású, könnyen oldódó nitrogéntrágya, trágyalé, hígtrágya betakarítás után csak akkor juttatható ki a szántóterületre még az adott évben, ha a trágyázás és a megfelelő talajfedettséget biztosító növény vetése közötti idő nem több, mint 14 nap	10	A trágyázás és a megfelelő talajfedettséget biztosító növény vetése között eltelt idő több volt, mint 14, kevesebb, mint 20 nap	8	7	5
	10	A trágyázás és a megfelelő talajfedettséget biztosító növény vetése között eltelt idő több volt, mint 20 nap	7	5	4
Tilos a trágya kijuttatása december 1-je és február 15-e között	10	Az összterület kevesebb, mint 20%-a esetében történt trágya kijuttatás a tiltott időszakban	8	7	5
	10	Az összterület több, mint 20%-a esetében történt trágya kijuttatás a tiltott időszakban	7	5	4
Nem juttatható ki trágya fagyott (a talaj 5 cm, vagy annál nagyobb mélységig tartósan fagyott), vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra	10	Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást	8	7	5
	10	Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást	7	5	4
A gazdálkodó istállótrágyát csak szigetelt alapú, a csurgalékvíz összegyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornával és aknával ellátott, legalább 8 havi trágyamennyiség tárolására alkalmas trágyatelepen tárolhat	10	A trágya tárolása trágyatelepen történik, de a telep paraméterei kisebb mértékben eltérnek a megadottaktól, apróbb hiányosságok előfordulnak	8	7	5
	10	A trágya tárolása teljesen szabálytalanul történik	7	5	4
A gazdálkodó hígtrágyát csak legalább 4 havi trágyamennyiség tárolására alkalmas szigetelt tartályban, medencében tárolhat	10	A hígtrágya tárolása szigetelt tartályban történik, de a tartály paraméterei kisebb mértékben eltérnek a megadottaktól, apróbb hiányosságok előfordulnak	8	7	5
	10	A hígtrágya tárolása teljesen szabálytalanul történik	7	5	4
4. Növényvédelem
A mezőgazdasági tevékenység során kizárólag hatóságilag engedélyezett növényvédő szert és termésnövelő anyagot lehet felhasználni a technológiai és a felhasználásra való jogosultsági előírások maradéktalan betartása mellett	10	Nem tartották be az előírást	6	P2	P3
Növényvédő szert emberi és állati tartózkodásra, valamint élelmiszer és takarmány tárolására szolgáló helyiségtől elkülönített és biztonságosan zárható raktárban, vagy szekrényben, tűz- és robbanásveszélyt kizáró, egészséget és környezetet nem veszélyeztető módon szabad tárolni; 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet alapján	10	Nem tartották be az előírást	7	5	4
Tilos növényvédő szert tárolni egy kilométeres távolságon belül – a Balaton, a Velencei-tó, a Tisza-tó, a fürdőzésre kijelölt vizek partvonalának teljes hosszában – és a vízművek, víznyerő helyek védőterületén belül	10	Nem tartották be az előírást	7	5	4
Gondoskodni kell a növényvédelemi tevékenység során kiürült csomagoló burkolatok, göngyölegek szakszerű összegyűjtéséről, kezeléséről, ártalmatlanításáról	10	Nem tartották be az előírást	7	5	4
A növényvédelmi tevékenység során csak megfelelő műszaki állapotú növényvédelmi gépek és növényvédő szer kijuttatására szolgáló berendezések használhatók	10	A növényvédelmi gépek műszaki állapota kisebb hiányosságokat mutat, ugyanakkor a hiányosságok olyan mértékűek, hogy nem vezetnek környezetterheléshez	8	7	5
	10	Egyes növényvédelmi gépek olyan rossz műszaki állapotban vannak, a hiányosságok olyan mértékűek, amelyek már egyértelműen környezetterheléshez vezethetnek	7	5	4
5. Természet- és tájvédelem (a védett természeti területeken és a meghirdetett ÉTT célprogramoknál)
A gazdálkodónak kerülni kell a természetes vagy természet közeli élőhelyek károsítását a mezőgazdasági tevékenység (kiszántás, trágyázás vagy vegyszerezés, tájelemek elmozdítása stb.) során is	10	A természetes vagy természet közeli élőhelyek a tevékenységek során minimális mértékben károsodtak, de károsodás csak a gazdálkodással összefüggő indokolt esetben következett be	7	5	4
	10	A természetes vagy természet közeli élőhelyek a tevékenységek során indokolatlan esetekben is károsodtak	6	P2	P3
A gazdálkodónak kerülni kell a gazdaság területén elhelyezkedő történelmi és építészeti szempontból értékes műemlékek és területek károsítását, rongálását a mezőgazdasági tevékenység során	10	A gazdaság területén elhelyezkedő történelmi és építészeti szempontból értékes műemlékek és területek szemmel láthatóan károsodtak a gazdálkodási tevékenység során	8	7	5
Melioratív meszezés nem engedélyezett	10	A meszezés az összterületnek kevesebb, mint 10%-át érintette	9	8	7
Melioratív meszezés nem engedélyezett	10	A meszezés az összterületnek több, mint 10%-át érintette	8	7	5
Drénezés nem engedélyezett	10	A drénezés az összterületnek kevesebb, mint 10%-át érintette	9	8	7
Drénezés nem engedélyezett	10	A drénezés az összterületnek több, mint 10%-át érintette	8	7	5
Öntözés nem engedélyezett	10	Az öntözés az összterületnek kevesebb, mint 10%-át érintette	9	8	7
Öntözés nem engedélyezett	10	Az öntözés az összterületnek több, mint 10%-át érintette	8	7	5
Csak természetvédelmi szempontból kedvező kaszálási módszerek és technológiák alkalmazhatók (kaszálás a tábla közepétől kifelé haladva, a táblaszegélyeket utoljára kell lekaszálni)	10	A természetvédelmi szempontból előírt kaszálási technológiák nem kerültek betartásra	7	5	3
Ideiglenes vagy állandó épületek létesítése csak az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság jóváhagyásával lehetséges	10	A gazdálkodó az épületek kialakításakor az engedélyben szereplő paraméterektől kissé eltért	9	8	7
	10	A gazdálkodó engedély nélkül alakított ki épületet vagy épületeket a területen	8	7	5
Az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság szakembereinek bevonásával egyedileg kell meghatározni a kaszálás időpontját az ex lege védett lápokon	10	Az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei a kaszálás időpontjának meghatározásába be lettek vonva, de a gazdálkodó a megállapított dátumoktól eltért	8	7	5
	10	Az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei a kaszálás időpontjának meghatározásába nem lettek bevonva	7	5	4
A meglévő fasorokat, erdősávokat, idős fákat meg kell őrizni	10	Kisebb kivágások történtek, de az elvégzett munkálatok nem okoztak jelentős, minőségi változást	8	7	5
	10	A fasoroknak több, mint 10%-a indokolatlanul, pótlás nélkül került kivágásra	7	5	4
A termesztéssel kapcsolatos technológiai munkálatok során bármilyen depónia (trágyaszarvas, bálakazal, szalmakazal stb.) csak a művelt területen hozható létre	10	Elhanyagolható területnagyságon (100 m²alatt), nem tartós jelleggel a művelt területen kívül is létesítettek depóniát, ugyanakkor az igénybe vett területen komolyabb szennyeződés nem történt	9	8	7
	10	Jelentős területnagyságon (100 m² felett) vagy tartós jelleggel a művelt területen kívül is létesítettek depóniát, ebből kifolyólag esetleg komolyabb szennyeződés is történt	8	7	5
Fokozottan védett madárfajok fészkének megtalálása esetén a gazdálkodónak haladéktalanul értesíteni kell az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság szakembereit	10	Az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság szakembereit nem, vagy csak késve értesítették, ugyanakkor a fészkekben nem keletkezett kár	8	7	5
	10	Az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság szakembereit nem értesítették, és a fészkekben kár keletkezett	7	5	4
Az állatok éjjeli szálláshelyének kialakításánál csak természetes anyagokat (fa, nád) lehet felhasználni	10	Az éjjeli szálláshelyek kialakításánál jelentős mennyiségű mesterséges anyagot is felhasználtak	8	7	5
A pásztorok szálláshelyének kialakítását tájba illően, a hagyományos építészeti anyagok és módszerek felhasználásával kell elvégezni	10	A pásztorok szálláshelyének kialakítása nem az előírt módon történt	8	7	5
Tókák, belvizes foltok megőrzése kötelező	10	Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást	8	7	5
Tókák, belvizes foltok megőrzése kötelező	10	Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást	7	5	4
6. Állattartás
A gazdálkodónak az állattartás során gondoskodnia kell az állat számára olyan életkörülmények biztosításáról, amelyek megfelelnek az állat fajának, fajtájának, nemének, korának jellemző fizikai, élettani, tenyésztési, viselkedési és szociális sajátosságainak, valamint egészségi állapotának	10	Az állatok számára biztosított életkörülmények a vonatkozó állatjóléti előírásoknak nem felelnek meg	8	7	5
Az állat etetése és itatása során csak olyan takarmányt és ivóvizet, illetve egyéb itatásra alkalmas folyadékot szabad felhasználni, amely az állat, illetve közvetve az ember egészségét nem veszélyezteti	10	Az állatok etetése, itatása során szemmel látható szabálytalanságok történtek	8	7	5
Az állattartó köteles állatának állatorvosi ellátásáról rendszeresen gondoskodni	10	Az állatok nem állnak rendszeres állatorvosi ellenőrzás alatt (az állatorvosi igazolások hiányoznak)	8	7	5
Az állattartónak az állatok tartása, szállítása és forgalmazása során gondoskodnia kell az állategészségügyi, állatvédelmi és környezetvédelmi előírások betartásáról	10	Nem tartották be az előírást	7	5	4
7. Talajerózió
Eróziónak kitett területeken, tavaszi vetésű növények vetéséig talajfedettség biztosítása	10	Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást	9	8	7
	10	Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást	8	7	5
Erózióval veszélyeztetett területeken szintvonalas talajművelés alkalmazása	10	Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást	9	8	7
	10	Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást	8	7	5
Erózió ellen kialakított teraszok megőrzése	10	Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást	9	8	7
Erózió ellen kialakított teraszok megőrzése	10	Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást	8	7	5
12%-nál nagyobb lejtésű területen kapás kultúrák termesztése tilos	10	Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást	9	8	7
	10	Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást	8	7	5
Természetes talajvédelmet szolgáló meglévő zöld sávok (sövények, táblaszegélyek stb.) megőrzése	10	A táblaszegélyek, zöld sávok kevesebb, mint 20%-a, indokolt gazdálkodással kapcsolatos okok miatt megszüntetésre került, ugyanakkor ebből kifolyólag eróziós problémák nem keletkeztek	9	8	7
	10	A táblaszegélyek, zöld sávok kevesebb, mint 20%-a, indokolatlanul megszüntetésre került, ennek következtében a területek eróziós veszélyeztetettsége nőtt	8	7	5
Talaj megnyitását eredményező művelést követően talajlezáró művelet alkalmazása szükséges	10	Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást	9	8	7
	10	Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást	8	7	5
8. Talaj szervesanyag tartalma
Betakarítást követő tarlóhántás, illetve tarlóápolás alkalmazása	10	Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást	9	8	7
	10	Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást	8	7	5
A tarló égetése tilos	10	Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást	8	7	5
A tarló égetése tilos	10	Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást	7	5	4
9. Talajszerkezet
Termőföld hasznosítási irányának megfelelő gépek, eszközök alkalmazása	10	Kisebb, a talajszerkezetre különösebb veszélyt nem jelentő hiányosságok előfordulnak	9	8	7
	10	A meglévő erő- és munkagépek nem teszik lehetővé a termőföld hasznosítási irányának megfelelő talajművelést, azok használata a talajszerkezet károsodásához vezethet	8	7	5
A termőföld művelése a nedvességtartalomnak megfelelő művelet- és menetszám mellett történjen úgy, hogy a talajszerkezet romlása, tömörödése elkerülhető legyen	10	A talajszerkezet egyértelműen a nem megfelelő művelésnek köszönhetően tömörödött, leromlott szerkezetű	7	5	4
Mélyművelés egyszeri elvégzése az ötéves időszak alatt	10	Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást	9	–	–
Mélyművelés egyszeri elvégzése az ötéves időszak alatt	10	Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást	8	–	–
10. Művelés minimális szintje
Szántóterületek művelésben tartása, gyommentes állapot biztosítása	10	Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást	9	8	7
	10	Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást	8	7	5
A tájképet alkotó természetes elemek megőrzése	10	Csak minimális mértékben, a területen folyó mezőgazdasági munkák szempontjából nézve különösen indokolt esetben történt változtatás a természetes tájelemekben	9	8	7
A tájképet alkotó természetes elemek megőrzése	10	A tájképet alkotó természetes elemekben jelentős változtatások történtek	8	7	5
Biztosítani kell a természetes gyepterületek megőrzését	10	Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást	9	8	7
Biztosítani kell a természetes gyepterületek megőrzését	10	Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást	8	7	5
A mezőgazdasági területeken a hasznosítás szempontjából nem kívánatos lágy- és fásszárú növények megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni	10	Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást	9	8	7
	10	Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást	8	7	5
A gyepterületen a megfelelő állatsűrűséggel kell biztosítani az alul-, illetve túllegeltetés elkerülését	10	Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást	9	8	7
	10	Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást	8	7	5
A gyepterületen legalább évente egyszeri tisztító kaszálást kell végezni	10	Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást	9	8	7
	10	Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást	8	7	5
11. A gazdaság területének rendben tartása
A gazdálkodónak a gazdaságot és annak környezetét rendben, hulladékmentesen kell tartani a vonatkozó jogszabályban foglalt előírásoknak megfelelően	10	A gazdálkodás rendezetlen, szemetes körülmények között zajlik, a vonatkozó jogszabályban foglalt előírásokat nem tartják be	7	5	4
A gazdálkodónak gondoskodni kell a használatában lévő gazdasági utak jó állapotának fenntartásáról, valamint a csapadékos idő okozta úthibák kijavításáról	10	Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást	9	8	7
	10	Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást	8	7	5
12. Kötelező nyilvántartások
A gazdálkodónak a mezőgazdasági parcellán végzett tevékenységeiről gazdálkodási naplót kell vezetni, amely tartalmazza a tápanyag-gazdálkodásra vonatkozó részleteket is	10	A meglévő gazdálkodási napló tartalmaz apróbb pontatlanságokat, de azok a gazdálkodás egészének a szakmai nyomonkövetését és megítélhetőségét nem akadályozzák	7	5	4
	10	A gazdálkodó nem vezet gazdálkodási naplót	6	P2	P3
A gazdálkodónak a gazdálkodása során felhasznált növényvédő szerekről, valamint azokkal kapcsolatos tevékenységéről permetezési naplót kell vezetnie	10	A meglévő permetezési napló tartalmaz apróbb pontatlanságokat, de azok a növényvédő szerek felhasználásának szakmai nyomonkövetését és megítélhetőségét nem akadályozzák	7	5	4
	10	A gazdálkodó nem vezet permetezési naplót	6	P2	P3
A gazdálkodónak az állattartás során vezetnie kell az állategészségügyi, illetve állatjóléti jogszabályokban részletezett nyilvántartásokat (állatlétszám, elhullások és azok okai, alkalmazott kezelések, állatállományváltozás adatai stb.)	10	A meglévő nyilvántartás tartalmaz apróbb pontatlanságokat, de azok az állategészségüggyel, állatjóléttel kapcsolatos tevékenységek szakmai nyomonkövetését és megítélhetőségét nem akadályozzák	8	7	5
	10	A gazdálkodó nem vezet az állategészségügyi, ill. az állatjóléti jogszabályokban meghatározott tevékenységekről nyilvántartást	7	5	4
A gazdálkodónak a nyilvántartásokat és azok dokumentációit legalább a vállalt agrár-környezetgazdálkodási célprogramnak megfelelő időtartamig meg kell őriznie	10	Apróbb hiányosságok előfordulnak, de azok a gazdálkodás egészének szakmai megítélését nem akadályozzák	9	8	7
	10	A gazdálkodó nem, vagy alig őrzi meg a gazdálkodással kapcsolatos nyilvántartásokat és azok dokumentációit, azokból a gazdálkodás egészének szakmai megítélése nem lehetséges	8	7	5

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Önkormányzati rendeletek
Jogszabálykereső
{{ page.url }}

Megnyitottak

{{ page.url }}

Kifejezéskereső

Tartalomjegyzék

156/2004. (X. 27.) FVM rendelet

Változott rendelkezések

Eszköztár

Megnyitottak

Megnyitottak