2004. évi XVI. törvény
2007.06.01.
[E törvény alkalmazásában:]
,,j) Forgalmazó: az árut vagy a szolgáltatást fogyasztói forgalomba hozó gazdálkodó szervezet. A törvény II. fejezetének alkalmazásában az a forgalomba hozó minősül forgalmazónak, akinek a tevékenysége az áru biztonsági jellemzőit nem befolyásolja.'' [E törvény alkalmazásában:]
ka) az árunak az Európai Gazdasági Térségben letelepedett üzletszerű előállítója, termelője, helyreállítója vagy felújítója, illetve aki az árun elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önmagát az áru gyártójaként tünteti fel,
kb) a gyártónak az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője, ha maga a gyártó nem az Európai Gazdasági Térségben letelepedett; ilyen képviselő hiányában az importáló, továbbá
kc) akinek a tevékenysége az áru forgalomba hozatala során az áru biztonságosságát befolyásolhatja.''
[E törvény alkalmazásában:]
,,n) Forgalomból történő kivonás: olyan intézkedés, amelynek célja a nem biztonságos áru forgalmazásának, bemutatásának, illetve a fogyasztó számára történő felajánlásának megakadályozása.
o) Visszahívás: olyan intézkedés, amelynek célja a gyártó vagy a forgalmazó által a fogyasztó számára rendelkezésre bocsátott vagy szállított nem biztonságos áru visszaszolgáltatása.''
,,(3) A forgalmazó nem hozhat forgalomba olyan árut, amelyről tudja vagy a rendelkezésére álló tájékoztatás vagy szakmai ismeret alapján tudnia kellene, hogy az áru nem biztonságos. A forgalmazó a külön jogszabályban meghatározottak szerint köteles elősegíteni az általa forgalomba hozott áru biztonságosságának ellenőrzését, ennek során köteles különösen az áru által okozott veszélyekre vonatkozó tájékoztatás továbbadására, az áru származási helyének megállapításához és forgalmazásának nyomon követéséhez szükséges dokumentáció megőrzésre és rendelkezésre bocsátására, valamint a veszélyek elkerülése érdekében a gyártókkal és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel, illetve a területi fogyasztóvédelmi felügyelőségekkel való együttműködésre.
(4) Az a gyártó vagy a forgalmazó, akinek a rendelkezésére álló tájékoztatás vagy szakmai ismeret alapján tudnia kell, hogy az általuk forgalomba hozott áru nem felel meg az e törvény 4. §-ának (1) bekezdésében meghatározott biztonságossági követelménynek, a külön jogszabályban meghatározottak szerint köteles a hatáskörrel rendelkező hatóságot haladéktalanul tájékoztatni, egyidejűleg rendelkezésére bocsátani különösen a fogyasztókat érintő veszély elhárítására tett intézkedéseire vonatkozó adatokat.'' ,,(1) Ha az áru biztonságosságát jogszabály vagy nemzeti szabvány nem határozza meg, az áru akkor minősül biztonságosnak, ha a fogyasztó életét, egészségét, testi épségét a rendeltetésszerű vagy az ésszerűen várható használat – ideértve adott esetben az üzembe helyezési, beszerelési, karbantartási előírások betartását – időtartama alatt nem, vagy csak a rendeltetésszerű vagy ésszerűen várható használatával járó legkisebb mértékben veszélyezteti.
(2) Az áru biztonságosságát elsősorban a következők alapján kell megítélni:
a) az áru (összetétele, csomagolása, valamint összeszerelésére, beszerelésére és karbantartására, felhasználására vonatkozó előírások) alapvető ismérvei,
b) az árunak más árura gyakorolt – az együttes használat során ésszerűen várható – hatásai,
c) az áru külső megjelenítése, címkézése, használati, hulladékkezelési vagy más tájékoztatója,
d) az áru használatának hatása a fokozott veszélynek kitett – különösen a gyermek- és az időskorú – fogyasztókra.
(3) Amennyiben a kockázat figyelmeztetés nélkül nem észlelhető azonnal, a gyártó köteles a fogyasztót írásban figyelmeztetni olyan módon, hogy a fogyasztó felmérhesse az áru rendeltetésszerű vagy ésszerűen várható használatával járó veszélyt, illetve megtehesse a veszély elleni óvintézkedéseket. A figyelmeztetés nem mentesíti a gyártót és a forgalmazót az áru biztonságosságával kapcsolatos kötelezettségei alól.''
[A gyártó köteles a forgalomba hozott áruval kapcsolatos kockázati tényezőket felmérni, és megtenni a megelőzésükhöz, illetve az elhárításukhoz szükséges intézkedéseket, így különösen:]
,,e) az árut a forgalomból kivonni, illetve – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – visszahívni.''
,,(1) A 3–4. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a szolgáltatás nyújtása során, az azzal összefüggésben a fogyasztó számára szolgáltatott vagy elérhetővé tett árura is.'' [Az e törvényben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazni kell, ha a gazdálkodó szervezet]
,,a) az áru előállítására, átvételére, mérlegelésére, csomagolására, címkézésére, megfelelőség-értékelésére, megfelelőségi jelölésére, árának feltüntetésére, tárolására, szállítására és forgalomba hozatalára, illetve a szolgáltatás nyújtására vonatkozó jogszabályi előírásokat megsérti,''
9. § ,,Az áru akkor hozható fogyasztói forgalomba, ha a csomagolásán vagy másutt, de az árutól elválaszthatatlanul elhelyezett címkén jól olvashatóan, közérthetően és egyértelműen tartalmazza a fogyasztók tájékoztatásához és a hatósági ellenőrzéshez szükséges, a 10. §-ban meghatározott adatokat.'' ,,(1) Az áru címkéjének tartalmaznia kell az áru
a) azonosításra alkalmas megnevezését, amelyet védjegy vagy fantázianév nem helyettesíthet;
b) gyártójának vagy forgalmazójának nevét és címét azonosításra alkalmas módon;
c) származási helyének megjelölését, ha az áru nem az Európai Gazdasági Térségből származik.''
,,(2) Az áru jellegétől és rendeltetésétől függően a címkének az (1) bekezdésben foglaltakon túl – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – tartalmaznia kell az áru a) méreteit, nettó mennyiségét az árura jellemző mértékegységben vagy darabszámban,
b) előállításához felhasznált összetevőket (mennyiségi összetételét, a felhasznált anyagok arányát),
c) rendeltetésszerű használhatóságának vagy minőségmegőrzésének várható időtartamát,
d) alapvető műszaki jellemzőit,
e) energiafelhasználásának ismérveit,
f) a külön jogszabályban meghatározott módon tanúsított környezet-, illetve természetkímélő jellegét (a felhasznált anyagok, az előállítás módja, a használat és a hulladékká válás tekintetében), a külön jogszabályban meghatározott környezetre és természetre ható veszélyesség jellegét (a felhasznált anyagok, az előállítás módja, a használat és a hulladékká válás tekintetében), illetve a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény és külön jogszabályok alapján fennálló környezetterhelési díj, továbbá termékdíj fizetési kötelezettséget, g) megfelelőségi jelölését.
(3) Ha az áru jellege indokolja, a címkének – külön jogszabályban meghatározottak szerint – megfelelő tájékoztatást kell tartalmaznia az áru környezet-, illetve természetkímélő jellegéről, valamint a rendeltetésszerű használatával együtt járó, az áru előrelátható használati ideje alatt fennálló, valamint hulladékká válásakor jelentkező veszélyességi tényezőről úgy, hogy a fogyasztó a veszélyt képes legyen felmérni és megtenni az elhárításához szükséges intézkedéseket.''
,,(5) Az (1) bekezdésben foglaltakat magyar nyelven is meg kell jeleníteni.'' 11. § ,,A 9–10. §-ban foglaltakat külön törvény eltérő rendelkezése hiányában kell alkalmazni. Az egyes árufajták címkéjének tartalmára és megjelenítési formájára jogszabály további részletes előírásokat is meghatározhat.'' ,,(3) A békéltető testületet az azonos területen működő kereskedelmi és iparkamara és agrárkamara közösen működteti.''
,,(3) A fogyasztó a kérelmet az (1) bekezdés szerint illetékes testület helyett a szerződés teljesítésének helye szerint illetékes testületnél is benyújthatja.'' ,,(3) A tagokról a testület elnöke listát vezet. A lista tartalmazza a tagok nevét, szakmai ismeretük és a jelölő szervezet megjelölését. Ezek az adatok közérdekből nyilvános adatok. Az elnök a testületi tagok listáját megküldi a békéltető testület működési feltételeit biztosító kamarának, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnek, továbbá kérésre a területileg illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőségnek, a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezeteknek, valamint a helyi önkormányzatoknak.
(4) Az elnököt – a testületi tagok közül – a békéltető testület választja meg. A választás eredményét a békéltető testület megküldi a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség főigazgatójának. Ha az elnök testületi tagsági megbízatásának megszűnését követő hatvan napon belül a békéltető testület nem választ elnököt, az új elnököt – a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség főigazgatójának javaslatára – a miniszter bízza meg a testületi tagok közül. Az elnök teljes jogkörrel képviseli a testületet.''
,,(1) Békéltető testületi tag az lehet, aki felsőfokú iskolai végzettséggel és annak megfelelő, legalább kétéves igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik.''
,,(5) Ahol a törvény a továbbiakban eljáró tanácsot, illetve az eljáró tanács elnökét említ, azon az egyedül eljáró testületi tagot is érteni kell.''
,,(2) A kérelmet a fogyasztó, vagy – a több fogyasztót érintő vitás ügyben az érintettek felhatalmazása alapján – a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet terjesztheti elő.
(3) A kérelmet a békéltető testület elnökéhez kell írásban benyújtani. Az írásos formának elektronikus irat használatával is eleget lehet tenni. A kérelemnek tartalmaznia kell
a) a fogyasztó nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét, illetve az eljárást kezdeményező szervezet nevét, székhelyét és az érintettek felhatalmazását,
b) a panasszal érintett gazdálkodó szervezet nevét, székhelyét,
c) – ha az illetékességet a 20. § (3) bekezdése szerint a szerződés teljesítésének helyére kívánja alapítani – a fogyasztónak a teljesítés helyére vonatkozó nyilatkozatát, d) a panasz rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait,
f) a testület döntésére irányuló indítványt.
(4) A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a fogyasztó bizonyítékként hivatkozik, így különösen a gazdálkodó szervezet írásbeli nyilatkozatát a panasz elutasításáról, illetőleg – közüzemi, valamint pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet esetében – az ügyfélszolgálati iroda elutasító nyilatkozatát, ezek hiányában a fogyasztó rendelkezésére álló egyéb írásos bizonyítékot az egyeztetés megkísérléséről.
(5) Ha a kérelem nem felel meg a (3)–(4) bekezdésben foglaltaknak, a békéltető testület elnöke a kérelmet a hiányok megjelölése mellett pótlás végett a kérelmezőnek visszaküldi.'' ,,(2) A békéltető testület elnöke az eljárás megindulásától számított három munkanapon belül megvizsgálja, hogy az ügy a testület hatáskörébe és illetékessége alá tartozik-e. A testület hatáskörének vagy illetékességének hiánya esetén az ügyet – a kérelmező egyidejű értesítésével – a hatáskörrel, illetve illetékességgel rendelkező szervezetnek haladéktalanul megküldi.''
,,(4) Az elnök a meghallgatás kitűzött időpontjáról a feleket a kérelem másolatának és a 21. § (3) bekezdése szerinti lista egyidejű megküldésével kellő időben előzetesen értesíti, azzal a felhívással, hogy az eljáró tanács általuk jelölhető tagjára vonatkozó javaslatukat legkésőbb az értesítés kézhezvételétől számított három napon belül tegyék meg, illetve – egyszerűen eldönthető ügy esetén – az egyedül eljáró testületi tag személyében e határidő alatt állapodjanak meg, ellenkező esetben a kijelölésről a békéltető testület elnöke hivatalból gondoskodik. Az elnök a körülmények mérlegelése alapján kezdeményezheti az eljárás írásbeli lefolytatását, a meghallgatás mellőzéséhez azonban mindkét fél hozzájárulását be kell szereznie.'' ,,(6) A tanács az eljárást az eljárás megindulását követő hatvan napon belül befejezi, indokolt esetben ezt a határidőt a testület elnöke legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.''
,,(4) A tanács határozatát a határozathozatal napján hirdeti ki. A kihirdetett határozat írásba foglalt egy-egy példányát legkésőbb nyolc napon belül meg kell küldeni a feleknek és a területileg illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőségnek.''
,,(2) Ha a gazdálkodó szervezet a tanács ajánlásának nem tesz eleget, az (5) bekezdésben meghatározott értesítést a békéltető testület továbbítja a területileg illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőségnek, és a békéltető testületet működtető kamarának, amely – a fogyasztó nevének megjelölése nélkül – jogosult, illetve, ha az ajánlásban foglaltak a békéltető testület határozata szerint a fogyasztók széles körét érintik, a területileg illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőség köteles a vizsgált panaszt és az eljárás eredményét nyilvánosságra hozni.'' ,,(5) A fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelező határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.''
37. § ,,A békéltető testület az eljárására vonatkozó részletes szabályokat a törvény keretei között szabadon állapíthatja meg. Az országos gazdasági kamarák az egységes gyakorlat kialakítása érdekében – a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek szövetségének és a testületi elnökök véleményének figyelembevételével – eljárási szabályzatot készíthetnek, melyet az igazságügy-miniszter hagy jóvá.'' 47/A. § (1) Az eljáró hatóság a 47. § (2) bekezdésében megjelölt próbavásárlás során, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében közreműködőt, továbbá az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvényben meghatározottak alapján alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező munkavállalót is igénybe vehet. (2) A 47. § (2) bekezdésében megjelölt eljárásban az (1) bekezdés alapján közreműködő személy részére az eljáró hatóság megbízólevelet állít ki, amely tartalmazza a közreműködő nevét, továbbá, hogy mely forgalmazónál milyen típusú ellenőrzést folytathat le. (3) Próbavásárlás esetén az eljáró hatóság az ellenőrzési jogosultságát a próbavásárlás befejezésekor igazolja, ezzel egyidejűleg a forgalmazó képviseletében eljáró személy az áru visszavétele mellett köteles a vételárat visszatéríteni.''
53. § ,,A gyógyszerek forgalmazásáról külön jogszabály rendelkezik.'' [Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
„k) a határon átnyúló fogyasztói panaszok tekintetében a fogyasztó igényérvényesítésének előmozdítása, valamint az ilyen jogviták peren kívüli elintézését elősegítő alternatív vitarendezési fórumok európai hálózatában való részvételre
[vonatkozó részletes szabályokat rendelettel meghatározza.]”
[Felhatalmazást kapnak az ágazati irányításért felelős miniszterek, hogy]
,,a) a feladat- és hatáskörükbe tartozó árukra és szolgáltatásokra vonatkozó fogyasztói forgalomba hozatali követelményeket, biztonságossági előírásokat, címkézésre vonatkozó külön előírásokat, az egyes áruk megfelelőség értékelésének módját, valamint a tanúsítványokat kiadó szervezetek körét,''
[rendelettel meghatározzák.]
[Felhatalmazást kapnak az ágazati irányításért felelős miniszterek, hogy]
,,c) a fogyasztói forgalomba hozatallal kapcsolatos jelek, jelölések alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat,''
[rendelettel meghatározzák.]
27. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény 3. §-a a következő k) ponttal egészül ki:
[A Felügyelet hatásköre kiterjed:]
,,k) a fogyasztói csoportokról szóló külön jogszabály''
[hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletére.]
(6) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a fogyasztói csoportok szervezésére és működésük felügyeletének a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete általi ellátására vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.
