169/2004. (V. 26.) Korm. rendelet
a belügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 150/2002. (VII. 2.) Korm. rendelet, valamint egyes további kormányrendeletek módosításáról
2004.05.31.
1. § Az R. 1. §-a a következő f)–h) pontokkal egészül ki:
(A belügyminiszter – az érintett miniszterekkel együttműködve – a jogszabályban, valamint a Kormány határozataiban meghatározott feladatkörében, szakterületét illetően)
„f) előkészíti – az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatójával együttműködve – a nukleáris baleset-elhárítási nemzeti politikát érintő kormányzati döntéseket és koordinálja a kormányzati szervek nukleáris baleset-elhárítással kapcsolatos felkészülésének feladatait;
g) ellátja az Országos Atomenergia Hivatal felügyeletét és jóváhagyja az Atomenergia Koordinációs Tanács ügyrendjét;
h) együttműködik a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterrel a Belügyminisztérium és a felügyelete alá tartozó szervek, valamint a kormányzati informatika összhangja érdekében.”
(A belügyminiszter az Alkotmányban szabályozott minősített időszaki és honvédelmi feladatai körében)
„f) ellátja a veszélyhelyzetet el nem érő katasztrófahelyzet esetén a külön jogszabályban megállapított katasztrófavédelmi, polgári védelmi és tűzoltó szervezetekkel kapcsolatos hatásköreit.”
(A belügyminiszter a helyi önkormányzatokkal kapcsolatos feladatkörében)
„m) közreműködik a polgármesterek, jegyzők katasztrófavédelmi felkészítésének szervezésében.”
„(1) A belügyminiszter építésügyi feladatkörében”
(A belügyminiszter építésügyi feladatkörében)
„c) elősegíti és támogatja az építészeti és építési kultúra fejlesztését, az épített környezet emberhez méltó, akadálymentes és esztétikus kialakítását, az értékes települési hagyományok megőrzését, a korszerű műszaki és szervezési megoldások elterjesztését, ennek érdekében együttműködik a nemzeti kulturális örökség miniszterével, a települési önkormányzatokkal, a településtudomány, az építéstervezés és kivitelezés szakmai társadalmi szervezeteivel, szakmai önkormányzataival (kamaráival).”
„a) kialakítja a településrendezéssel és településfejlesztéssel kapcsolatos országos szakmai követelményeket és megállapítja a településtervezési jogosultság feltételeit;”
„c) a külön jogszabályban meghatározottak szerint – elfogadásuk előtt – a területi főépítészek útján, illetőleg közvetlenül véleményezi a településrendezési terveket, előkészíti a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatallal együttműködve a területi főépítészekkel kapcsolatos jogi szabályozást;”
„e) gondoskodik az épületek, az ahhoz kapcsolódó zöldterületek és zöldfelületek, továbbá – a sajátos építményfajtákra, valamint a műemlékvédelem alatt álló építményekre és területekre vonatkozó külön jogszabályok felhatalmazása esetén – más építmények”
„j) kialakítja és ellátja az építésügy területére vonatkozó szakmai képzéssel és továbbképzéssel kapcsolatos feladatokat. Az építésügyi ágazat tekintetében meghatározza a szakmai tantárgyakat, kidolgoztatja a szakmai tantárgyak központi programjainak (tanterveinek) tankönyveit és egyéb tanulmányi segédleteit, továbbképzéseket szervez a tanácsadók, továbbá a szakmai, elméleti és gyakorlati képzést ellátó pedagógusok számára, szervezi a hatáskörébe tartozó tanulmányi versenyeket;”
„q) a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatallal együttműködve működteti – országos illetékességgel – a központi településrendezési, illetve építészeti-műszaki tervtanácsokat, valamint – a területi főépítészek útján – regionális illetékességgel a terület- és településrendezési, építészeti-műszaki területi tervtanácsokat;”
„v) egyetértési jogot gyakorol a sajátos építményfajtákra vonatkozó szabályozási feladatok esetén;
z) ellátja a hatáskörébe utalt szakképesítések tekintetében a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a alapján a szakképesítésért felelős miniszter feladatait; zs) részt vesz az Országos Területfejlesztési Tanács munkájában.”
„(5) A belügyminiszter – a környezetvédelmi és vízügyi feladatok ellátásáért felelős miniszterrel együttesen – rendeletben megállapítja az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályait.”
[6. § (1) A belügyminiszter közigazgatás-szervezési feladatkörében]
„b) irányítja a Magyar Közigazgatási Intézetet, irányítási jogkörét a közigazgatás fejlesztést és korszerűsítést szolgáló szakmai kutatási tevékenység tekintetében a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter közreműködésével gyakorolja. A miniszterek intézményirányító tevékenységét Irányító Tanács segíti, amelynek elnökét a belügyminiszter a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterrel való egyetértésben bízza meg. Tagjai a Belügyminisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkárai. Az Irányító Tanács tagjai számának szükségessé váló növeléséről a két miniszter együtt dönt. Az Irányító Tanács a miniszterek szakmai javaslattevő és véleményező szerve, az Irányító Tanács feladatait az Intézet alapító okirata tartalmazza;”
6. § (1) Az R. 7. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés kiegészül a következő új c)–e) pontokkal, a jelenlegi c)–i) pontok jelölése f)–l) pontra változik:
(A belügyminiszter a közbiztonság védelmével kapcsolatos feladatkörében)
„b) előkészíti a rendőrség jogállásával, feladatkörével, szervezetével, működésével összefüggő jogi szabályozást és egyéb kormányzati döntéseket;
c) kiemelt figyelmet fordít a bűnmegelőzési tevékenységre; ennek keretében közreműködik a bűnmegelőzéssel kapcsolatos jogi szabályozásban, az eredményes bűnmegelőzési tevékenység érdekében az Országos Bűnmegelőzési Bizottság társelnökeként részt vesz a bűnmegelőzéssel kapcsolatos feladatok tárcák közötti irányításában, a hatékony társadalmi fellépés összehangolásában, irányítja a felügyelete alá tartozó rendvédelmi és egyéb államigazgatási szervek bűnmegelőző tevékenységét, azok együttműködését az önkormányzatokkal, a bűnmegelőzéssel foglalkozó civil szervezetekkel, ellátja és végrehajtja a társadalmi bűnmegelőzéssel összefüggő tárca feladatokat;
d) nemzeti szinten koordinálja a határon átnyúló szervezett bűnözés megelőzésének tárcák közötti feladatait, valamint a rendvédelmi szerveknek az üzleti szférával folytatott bűnmegelőzési együttműködés kérdéseit;
e) irányítja az EU keretében folytatott bűnmegelőzési együttműködés belügyminiszteri hatáskörbe utalt területeit, a nemzetközi bűnmegelőzési hálózat hazai kapcsolattartójaként eleget tesz a jogszabályokból és nemzetközi szerződésekből az országra háruló együttműködési kötelezettségeknek;”
(A belügyminiszter az élet- és vagyonbiztonság védelmére irányuló feladati körében)
„m) biztosítja a RODOS valósidejű nukleáris baleset-elhárítási döntéstámogató rendszer, valamint a Nemzetközi Radiológiai Adatcsere Központ működési feltételeit, felügyeli annak tevékenységét, kapcsolatot tart az európai adatcsere központokkal;
n) ellátja a Kormányzati Koordinációs Bizottság elnöki teendőit.”
7. § Az R. 8. §-a a következő új m) ponttal egészül ki és a jelenlegi m) pont jelölése n) pontra változik:
(A belügyminiszter az e rendelet 2–7. §-ában fel nem sorolt igazgatási területeken adódó feladatai körében, az önkormányzatok esetén azok érdekszövetségeivel is együttműködve)
„m) előkészíti a temetkezéssel, valamint a kéményseprő-ipari közszolgáltatással kapcsolatos jogi szabályozást;”
8. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg
„(4) A középtávú terv előkészítése a Magyar Közigazgatási Intézet, illetve a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára (a továbbiakban: a MEH államtitkára) közreműködésével a belügyminiszter feladata. A belügyminiszter által beterjesztett középtávú tervet a Kormány határozattal fogadja el. A belügyminiszter felelős a tervben foglaltak megszervezéséért és végrehajtásának ellenőrzéséért.”;
[(2) Az (1) bekezdés szerinti előirányzat a belügyminiszter döntése alapján a következőkre használható fel]
„h) a Kollégium, az OKV szakbizottságai és elnöksége működési költségeire, valamint a Magyar Közigazgatási Intézet működésének továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatokra;”
„g) a közigazgatás-fejlesztés és -korszerűsítés kormányzati feladatai tekintetében közreműködik a Magyar Közigazgatási Intézet szakmai irányításában.”;
5. § „(1) A főtisztviselői kar számára éves továbbképzési tervet kell készíteni, amely része a Miniszterelnöki Hivatal éves továbbképzési tervének. A jóváhagyott továbbképzési tervet meg kell küldeni az érintettek, valamint a főtisztviselőket foglalkoztató szervek vezetői számára. Az érintett szervek vezetői kötelesek biztosítani a főtisztviselői kar tagja számára előírt kötelező továbbképzéseken történő részvételt. A kötelező továbbképzésen való részvétel alól – rendkívüli és méltányolható esetben – felmentést a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter adhat. (2) A főtisztviselői kar számára előírt továbbképzéseket a Miniszterelnöki Hivatal szervezi, a továbbképzések pénzügyi fedezetét a Miniszterelnökség fejezetében kell megtervezni és kezelni.”
Dr. Medgyessy Péter s. k.,
miniszterelnök
