Kifejezéskereső
Apácatorna Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2004. (IV.26.) önkormányzati rendelete
a környezetvédelemről
2016.06.01.
Apácatorna község Önkormányzata Képviselőtestülete a község környezeti állapotának egyre rosszabbodó helyzetét ismerve - lehetőségeink figyelembevételével – az itt élő lakosok, a környezeti és természeti értékeink, a környezet minőségének megóvása érdekében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46.§. /1/ bekezdés c/ pontjára hivatkozva, valamint az 58. §. /1/ bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a környezetvédelem helyi szabályozására a következő rendeletet alkotja:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A rendelet célja és hatálya
1.§. /1/ E rendelet célja, hogy megállapítsa az ember egészségének és környezetének
megóvása érdekében a környezeti elemek védelmét:
a levegőtisztaság-védelmi,
a föld és vízvédelmi,
a zaj- és rezgésvédelmi előírásokat.
2.§. /1/ A rendelet hatálya kiterjed Apácatorna község Önkormányzata /a továbbiakban: Önkormányzat/ közigazgatási területén belül a természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiség nélküli társaságokra, szervezetekre, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a község közigazgatási területén tartózkodnak, működnek, tevékenykednek.
/2/ E rendelet a mezőgazdasági termelés során keletkező hulladék égetésével, a háztartási és – a levegő tisztaságának védelméről szóló többször módosított 21/1986. /VI.2./ MT rendelet mellékletében felsorolt tevékenységek kivételével – szolgáltató tevékenységet ellátó üzemi létesítmények, valamint az avar, tarló és kerti hulladék égetésével kapcsolatos levegőtisztaságvédelmi szabályokat tartalmazza.
/3/ E rendelet szabályait kell alkalmazni a szolgáltató tevékenységet ellátó új és a már működő üzemi létesítmények esetén, így különösen:
térzene, mutatványos tevékenység
művelődési intézmény
üzlet, kereskedelmi egység, panzió, camping
sportpálya
hirdetésre, reklámozásra, figyelemfelkeltésre, illetve tájékoztatásra használt szabad vagy zárt térben elhelyezett bármilyen zaj- és káros rezgéseket kibocsátó berendezések működésére.
/4/ A rendelet hatálya nem terjed ki arra a zajra és rezgésre:
mely a szomszédos egybeépített más létesítményekbe az épületen keresztül átszűrődik,
amely a természeti csapás elhárítása érdekében vagy más fontos közérdekű célból /közművezeték meghibásodása / származik.
I. FEJEZET
LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM
Mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék
kezelésének, égetésének szabályai
3.§.
A háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre
vonatkozó szabályok
4.§. /1/ Az egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban a megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad elégetni.
/2/ A fűtőberendezésen egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot /különösen ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket stb./ égetni tilos.
Tarlóégetésre vonatkozó szabályok
5.§.
Avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok
6.§.
Porképző és bűzös anyagok kezelésére vonatkozó szabályok
7.§. /1/ Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat csak rögzített ponyvával, nedvesített állapotban szabad szállítani.
/2/ Építésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál keletkezett port, terjedésének megakadályozására vízzel kell nedvesíteni.
/3/ Bűzös anyagot csak légmentesen lezárt tartállyal felszerelt járművön szabad szállítani.
/4/ A községben keletkező por képződésének megakadályozása érdekében törekedni kell, hogy a fedetlen talajterületek növényzettel borítottak legyenek. Az építési területek végleges rendezését és parkosítását az építkezés befejezésével együtt kell biztosítani. A jegyző a kertészeti munkák elvégzését előírhatja.
/5/ Új utak tervezésekor a légszennyező hatás csökkentése érdekében a
lakóterületek mellett haladó útszakaszok mentén a védő növénysáv telepítésére vonatkozó javaslatokat a beruházási programnak tartalmaznia kell. Törekedni kell arra, hogy a védő növénysávok telepítésére az utak kivitelezésével egyidőben kerüljön sor.
Allergén növények elleni védekezési szabályok
8.§. Az egyes ingatlanterületek gyom és allergiát okozó növényektől /főleg parlagfű/ mentes gondozása a tulajdonos, illetve a használó kötelessége.
II. FEJEZET
VÍZ- ÉS FÖLDVÉDELEM
9.§. /1/ Természetes vízfolyásba, nyílt vízbe hulladékot juttatni, vagy szennyezett vizet bevezetni tilos.
/2/ A nyílt árkokban, vízfolyásokban a természetes vizek elfolyását gátolni tilos.
/3/ Tilos ingatlanok, intézmények szennyvízét, illetve egyéb szennyezést, vagy mérgező anyagot /szemetet, trágyalét, iszapot, vegyszermaradékot stb./ nyílt felszínű vízfolyásba, üzemelő vagy használaton kívüli kútba, illetve bármilyen módon a talajba juttatni.
/4/ Aki olyan tevékenységet folytat, amelynek eredményeként roncsolt földterület keletkezik, annak egyéb jogszabályban és egyedi kötelezésben meghatározott kötelezettségein túl, a roncsolt földterület rendezéséről is gondoskodni kell.
/5/ Azokon a közterületeken, ahol gépjármű és gyalogosforgalom nincs, törekedni kell, hogy a földfelszín legalább füvesített legyen és az ne vízzáró módon kerüljön lefedésre.
III. FEJEZET
ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM
Zeneszolgáltatással kapcsolatos szabályok
10.§. /1/ Apácatorna községben a vendéglátó-ipari létesítmények zeneszolgáltatásával kapcsolatos hatósági feladatokat, a hangosító berendezések engedélyezését is beleértve a körjegyző látja el.
/2/ A rendelet hatálya alá tartozó hangosító berendezések működéséhez, élőzene szolgáltatásához hatósági engedély szükséges.
/3/ A kiadott engedélyekről a körjegyző nyilvántartást köteles vezetni.
/4/ Az engedély iránti kérelmet a létesítmény tulajdonosának, üzemeltetőjének a tevékenység megkezdését megelőzően kell benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni az adott tevékenység napi kezdetének és befejezésének időpontját, valamint a zajkeltés módját. Engedély hiányában a tevékenység nem folytatható.
/5/ A rendelet hatálybalépését megelőzően a már működő hangosító berende-
zések további üzemeltetéséhez is be kell szerezni az engedélyt, amelyet e rendelet hatálybalépését követő 90 napon belül köteles megkérni a létesítmény tulajdonosa, illetve üzemeltetője.
/6/ A zajkibocsátási határérték megállapítása után, minden olyan változást,
amely a kibocsátási határérték túllépését eredményezi, illetőleg a túllépés mértéke jelentős hatással van /technológia megváltoztatása, zajos gépek üzembe helyezése, vagy leállítása stb./ 30 napon belül kell jelenteni a környezetvédelmi hatósági jogkört ellátó körjegyzőnek.
Utcai zenészek működése
11.§. Utcai zenélést végezhetnek a község hangulatához igazodó rendezvényekhez, eseményekhez kötődő vagy spontán módon szerveződő zenész csoportok, zenészek, a jelen rendeletben rögzített engedélyek birtokában.
Egyéb zajkeltő berendezésekkel kapcsolatos szabályok
12.§. /1/ A község belterületén belül tilos:
akár emberi hanggal, akár hangszerrel, vagy más technikai és egyéb eszközzel történő, a köznyugalmat és közcsendet sértő zaj okozása,
erős zajjal járó ipari, kisipari tevékenység,
zajt keltő munkák /fűnyíró gép, kapálógép, betonkeverő, fűrészgép stb./ végzése 20,00- 7,00 óra között.
/2/ Közterületre irányuló hangszórás – hangosító berendezéssel – csak a
körjegyző engedélyével folytatható.
13.§./1/ Az egyes zajforrásokból származó zajterhelés megengedett értékét a zajterhelési alapérték és a módosító tényezők összege határozza meg.
/2/ A megállapított zajterhelési határértéket és a módosító tényezőket az 1.számú melléklet tartalmazza.
/3/ A megállapított zajterhelési irányértékeknek a lakó vagy intézmény – épület zajtól védendő homlokzata előtt 2 méter távolságban, illetőleg – indokolt esetben – az emberi tartózkodásra, pihenésre, üdülésre szolgáló területeken kell teljesülnie.
/4/ Az üzemeltető által vitatott lakossági bejelentés esetén – eredménytelenegyeztetések után – az üzemeltető köteles saját költségére ismételt szakértői véleményt kérni a zajszint megállapítására, a hatóság felhívását követő 15 napon belül.
14.§. E rendelet alkalmazása szempontjából hangosító berendezésnek számít bármely hangszóró vagy más műsorforrás.
IV.FEJEZET
BÁNYÁK
15.§. Az Önkormányzat közigazgatási területén új bányát nyitni nem lehet.
V.FEJEZET
ÖNKORMÁNYZAT KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPJA
A Környezetvédelmi Alap létrehozása
16.§. /1/ Az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapot hoz létre.
/2/ A Környezetvédelmi Alap létrehozásának célja, hogy hatékonyan segítse az Önkormányzat környezetvédelmi feladatainak ellátását:
a szükséges környezetvédelmi intézkedések végrehajtása
a környezeti károk mérséklése,
a környezetvédelmi ártalmak megelőzése,
a környezetkímélő tevékenységek, környezetbarát technológiák elterjedésének elősegítése,
a zöldfelület-gazdálkodás,
a természeti értékek megóvása,
a környezetvédelmi oktatás, nevelés területén.
A Környezetvédelmi Alap bevételei
17.§. Az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjának bevételei:
a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság által az Önkormányzat közigazgatási területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság összegének 30 %-a,
a környezetterhelési díjak és igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része,
az Önkormányzat bevételeinek környezetvédelmi célokra elkülönített összege,
az Önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi és természetvédelmi bírság teljes összege,
benyújtott pályázatokon elnyert összegek,
egyéb, a Környezetvédelmi Alapot megillető bevételek.
A Környezetvédelmi Alap felhasználása
18.§. /1/ A Környezetvédelmi Alapot kizárólag a község környezetvédelmi problémáinak megoldására lehet felhasználni. Bevételeit az alábbi célok megvalósítását szolgáló tevékenységek támogatására kell fordítani:
levegőtisztaság védelme /például: mérések, helyszíni vizsgálatok, közlekedési légszennyezés csökkentése, adatbázis-létesítése stb./,
hulladékgazdálkodás, települési szilárd és veszélyes hulladékok kezelése,
védett természeti értékek megőrzése, eredeti állapotuk helyreállítása,
zaj- és rezgésvédelem /például: mérések, helyszíni vizsgálatok, közlekedési légszennyezés csökkentése, adatbázis-létesítése, mérőműszer beszerzése stb./
zöldterületek védelme, fejlesztése, zöldfelület-gazdálkodás, allergén növények elleni védekezés,
vizek védelme,
talaj védelme,
környezetvédelmi oktatás, környezetvédelmi célú szakmai programokon való részvétel,
környezetvédelmi információrendszer működtetése, fejlesztése,
egyéb, a környezet védelmét elősegítő tevékenység.
19.§. /1/ A Környezetvédelmi Alap felhasználásról a Képviselőtestület évente a költségvetés elfogadásával egyidejűleg rendelkezik, figyelemmel e rendelet 18.§-ában foglaltakra.
/2/ A Környezetvédelmi Alapból a környezet közvetlen veszélyeztetésénekelhárítására szolgáló beavatkozások költségeire az éves felhasználási tervben 10 %-os tartalékot kell képezni.
/3/ A Környezetvédelmi Alapból pályázat alapján támogatást kaphat olyan természetes és jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki Apácatorna községben végez az Alap céljaival egybeeső tevékenységet.
/4/ Pályázati célra a Környezetvédelmi Alap 20 %-a használható fel.
/5/ A pályáztatás rendjét a Képviselőtestület határozza meg.
VI. FEJEZET
SZABÁLYSÉRTÉSI RENDELKEZÉSEK
20.§./1/
/2/ Ha az üzemeltető a zajterhelési határértékre vonatkozó előírásokat ismételten megszegi, vagy a határértéket jelentősen /legalább 10 dB-lel / túllépi, a jegyző a hangosító, zajkeltő berendezés üzemeltetését időben korlátozhatja, vagy megtilthatja. Utóbbi esetében az újbóli üzemeltetés csak a határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 év elteltével engedélyezhető.
/3/ A szabálysértési eljárás lefolytatása a körjegyző hatásköre.
VII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
21.§. /1/ E rendelet a kihirdetését követő hónap 1. napján lép hatályba.
E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a környezetvédelemről szóló 4/2003./III.1./ Önkormányzati rendelet hatályát veszti.
/2/ E rendelet melléklete:
1.sz.melléklet: Zaj- és rezgésterhelési határérték
