Kifejezéskereső
19/2004. (X. 25.) KvVM rendelet
az Attyai-láprét Természetvédelmi Terület létesítéséről szóló 7/1993. (III. 9.) KTM rendelet módosításáról
2004.11.09.
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, valamint 85. §-ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a 36. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a következőket rendelem el:
1. § Az Attyai-láprét Természetvédelmi Terület létesítéséről szóló 7/1993. (III. 9.) KTM rendelet (a továbbiakban: KTM rendelet ) a következő 3/A. §-sal egészül ki:
„
3/A. § Az Attyai-láprét Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési tervét e rendelet melléklete tartalmazza.”
2. § A KTM rendelet e rendelet mellékletével egészül ki.
3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
Dr. Persányi Miklós s. k.,
környezetvédelmi és vízügyi miniszter
Melléklet a 19/2004. (X. 25.) KvVM rendelethez
„
Melléklet a 7/1993. (III. 9.) KTM rendelethez
Az Attyai-láprét Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve
1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések
– Őrizze meg a Bakonyaljára jellemző, de mára már rendkívüli módon veszélyeztetetté vált és megritkult szittyós láprét (Juncetum subnodulosi), csátés láprét (Junco-Schoenetum nigricans), kiszáradó láprét (Succiso – Molinietum), valamint a velük mozaikosan határos lápi magaskórósok (Angelico – Cirsietum oleraacei) és kaszálórétek (Arrhenathero – Brometum erecti) természetes és természetközeli társulásait.
– Biztosítsa a kiemelkedő számban jelen lévő illatos hagyma (Allium suaveolens), valamint az igen értékes lepke fauna (lápi tarkalepke – Euphydryas aurina, vérfű-boglárka lepke – Maculinea teleius) állományainak a megőrzését.
– Óvja meg ezen láprétek biológiai sokszínűségét, őrizze meg a területen élő további növény- és állatfajokat.
– Segítse elő a láprétek értékeinek fenntartása érdekében a degradáció különböző fokán álló területek helyreállítását.
– Segítse elő a gyepek területarányának a megőrzését és a spontán becserjésedés folyamatának a megakadályozását.
– Segítse elő a terület természetes élővilágát veszélyeztető invazív növényfajok visszaszorítását.
2. Természetvédelmi stratégiák
– Az illatos hagyma és a lápi, valamint vérfű-boglárka lepke állományainak (populációinak) fennmaradását a láprétek, magaskórósok és kaszálórétek fenntartásával kell biztosítani.
– A láp- és kaszálórétek megőrzéséhez meg kell gátolni a spontán cserjésedést és beerdősülést, az invazív növényfajok előretörését.
– A terület vízellátásának javításával, az Asszonyka-forrás vizének rőzsegátakkal való szükség szerinti szabályozásával elő kell segíteni a láp- és kaszálórétek fennmaradását.
– A terület a taposási károk miatt csak kutatási és oktatási céllal látogatható, ezért a látogatás szabályozása és a tájékoztatás érdekében ismertető táblát kell elhelyezni a terület nyugati sarkánál.
3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
– A természetvédelmi területen tilos – a már meglévő létesítmények fenntartásával összefüggő tevékenységek kivételével – mindennemű építési tevékenység, beleértve a nyomvonalas, közmű és vadászati létesítményeket is.
– A taposási károk miatt tilos a területen legeltetni.
– Az odvas fákat az egész területen kímélni kell.
– Egész évben tilos a területen tűzet gyújtani.
3.2. Művelési ághoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
3.2.1. Gyepek kezelése
– Az aranyvesszővel (Solidago) borított gyepeken évente kétszer, legalább három éven át, majd utána minden második évben szárzúzózni kell a területet. Ugyancsak szárzúzózni kell június végén vagy július elején a náddal borított foltokat, azok eltávolítása érdekében.
– A terület központi, legnedvesebb és legmélyebben fekvő, részben zsombékos részein évente egyszer, szeptember elején kézi kaszálást kell végezni.
– Kis traktoros kaszálást kell végezni évente legalább egyszer, az időjárástól és a talajok nedvességtartalmától függően június végén vagy július elején a terület többi részén ott, ahol a kaszálórétek társulása foglal helyet.
– A kaszálásokat a fajgazdagság megőrzése miatt mozaikosan kell elvégezni, tervszerűen kettő részre osztva a területet, lekaszálandó és meghagyandó területrészekre.
– A kézi és gépi kaszálással, valamint a szárzúzózással levágott növényi részek legfeljebb egy hónapig tárolhatók a védett terület határán belül.
– A védett területen belül a vadföldművelést 2005. március 30-ig meg kell szüntetni és a helyén réti fű keverékkel magvetést kell végezni. A további években kaszálással kezelni kell ezeket a területrészeket.”
